Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-24 15:07:37
Üzenet elküldve: 2020-04-24 15:07:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hiszek neked. *Mosolyog a galádság beismerésén. Természetesen nem tartja galádnak a lányt. Bár saját magát sem tartja annak, viszont olyannak, aki megragadja a lehetőségeket és élni is tud velük.
Amikor Aenae ujjai finoman belemarnak a hasfalába, kicsit összerándul, de csak alig, épphogy megfeszülnek izmai.
Megegyeznek abban, hogy szeretnék megismerni a másikat. Ahhoz viszont előbb még el kell intézniük pár fontos dolgot. Azaz inkább a lánynak kell elrendeznie a dolgait, hisz addig nem lehetnek komolyan együtt, amíg házassági kapcsolatban van egy másik férfivel.
Az igric kérdése nyomán kiderül, hogy Aenaenak rengeteg kérdése van hozzá és mivel kimondatlan engedélyt adott a kérdésekre, érkeznek is sorjában. A wegtoreni szótlan hallgatja a szavakat és pár pillanatnyi ideig nem is válaszol, mintha csak sorra venné előbb a múltjának állomásait.*
- Nem vagy tapintatlan. Semmi baj. *Mondja kedves hangon, mert tényleg nincs oka neheztelni. Aztán válaszolni kezd a kérdésekre.*
- Az anyám nem volt előkelő asszony. *Kezd bele halk, nosztalgikus hangon, talán most őszintén szomorú vagy csak szégyelli az anyját.*
- Szajha volt egy wegtoreni bordélyházban, így az apámat nem is ismertem. *Teszi hozzá, miközben lenéz Aeanere, mintha a reakcióit figyelné.*
- Az anyámat Yressának hívták. Meghalt már talán egy évtizede. Volt egy féltestvérem, de ő is meghalt. *Azt persze nem árulja el, hogy hol és hogyan. Hisz Meronnan éppen a Vashegyen halt meg.*
- Voltak nőim, nem tagadom, de gyerekről nem tudok. *Nem hazudik, nincs is oka rá, hisz jó ideje eljött Wegtorenből, nem gondolja, hogy a múltnak azon része utánanyúlna. A múltjának másik részétől sokkal jobban tart.*
- Elégedett vagy? *Kérdi mosolyogva, mert mindezek elmondása semmiféle rossz hatással nem volt rá. Ím, válaszolt hát minden kérdésre.*
- Van még valami? *Kérdi készségesen, ahogy megsimítja Aenae arcát.*
- Hiszek neked. *Mosolyog a galádság beismerésén. Természetesen nem tartja galádnak a lányt. Bár saját magát sem tartja annak, viszont olyannak, aki megragadja a lehetőségeket és élni is tud velük.
Amikor Aenae ujjai finoman belemarnak a hasfalába, kicsit összerándul, de csak alig, épphogy megfeszülnek izmai.
Megegyeznek abban, hogy szeretnék megismerni a másikat. Ahhoz viszont előbb még el kell intézniük pár fontos dolgot. Azaz inkább a lánynak kell elrendeznie a dolgait, hisz addig nem lehetnek komolyan együtt, amíg házassági kapcsolatban van egy másik férfivel.
Az igric kérdése nyomán kiderül, hogy Aenaenak rengeteg kérdése van hozzá és mivel kimondatlan engedélyt adott a kérdésekre, érkeznek is sorjában. A wegtoreni szótlan hallgatja a szavakat és pár pillanatnyi ideig nem is válaszol, mintha csak sorra venné előbb a múltjának állomásait.*
- Nem vagy tapintatlan. Semmi baj. *Mondja kedves hangon, mert tényleg nincs oka neheztelni. Aztán válaszolni kezd a kérdésekre.*
- Az anyám nem volt előkelő asszony. *Kezd bele halk, nosztalgikus hangon, talán most őszintén szomorú vagy csak szégyelli az anyját.*
- Szajha volt egy wegtoreni bordélyházban, így az apámat nem is ismertem. *Teszi hozzá, miközben lenéz Aeanere, mintha a reakcióit figyelné.*
- Az anyámat Yressának hívták. Meghalt már talán egy évtizede. Volt egy féltestvérem, de ő is meghalt. *Azt persze nem árulja el, hogy hol és hogyan. Hisz Meronnan éppen a Vashegyen halt meg.*
- Voltak nőim, nem tagadom, de gyerekről nem tudok. *Nem hazudik, nincs is oka rá, hisz jó ideje eljött Wegtorenből, nem gondolja, hogy a múltnak azon része utánanyúlna. A múltjának másik részétől sokkal jobban tart.*
- Elégedett vagy? *Kérdi mosolyogva, mert mindezek elmondása semmiféle rossz hatással nem volt rá. Ím, válaszolt hát minden kérdésre.*
- Van még valami? *Kérdi készségesen, ahogy megsimítja Aenae arcát.*
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-24 13:00:44
Üzenet elküldve: 2020-04-24 13:00:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A hosszú út//
//Egy kis biznisz//
//Találkozás egy haverral//
//Nyitott//
*Hydrik a kovácsműhely felől jön, igen jókedvűen. Örül, hogy végre tud találkozni a barátjával Bedowirral, de addig még el kell jutnia a kikötőig. Egy kis kitérő, hogy végre kiürítse az elmélyét és tudjon elf barátunk egy kicsit meditálni. Útközben talál néhány követ, amit fel is vesz, hogy a másik barátjának oda tudja adni. Egész úton azon gondolkodott, hogy mi lesz amikor végre újra találkozik élete szerelmével. Amikor végre feltűnik a tisztás, meg jobb kedve lesz és még nyugottabb lesz. Valamikor még régen járt itt és valamiféle hihetetlen nyugalmat érzett. Persze ő nem tudja, hogy ez volt az a hely, de valahonnan ismerős volt neki az érzés. Azt érzi, hogy szereti az életet, nem úgy mint a szegénynegyedben. Oda még máig fél visszamenni. De ez most nem lényeg, hanem az, hogy itt van és megérkezett.*
//Egy kis biznisz//
//Találkozás egy haverral//
//Nyitott//
*Hydrik a kovácsműhely felől jön, igen jókedvűen. Örül, hogy végre tud találkozni a barátjával Bedowirral, de addig még el kell jutnia a kikötőig. Egy kis kitérő, hogy végre kiürítse az elmélyét és tudjon elf barátunk egy kicsit meditálni. Útközben talál néhány követ, amit fel is vesz, hogy a másik barátjának oda tudja adni. Egész úton azon gondolkodott, hogy mi lesz amikor végre újra találkozik élete szerelmével. Amikor végre feltűnik a tisztás, meg jobb kedve lesz és még nyugottabb lesz. Valamikor még régen járt itt és valamiféle hihetetlen nyugalmat érzett. Persze ő nem tudja, hogy ez volt az a hely, de valahonnan ismerős volt neki az érzés. Azt érzi, hogy szereti az életet, nem úgy mint a szegénynegyedben. Oda még máig fél visszamenni. De ez most nem lényeg, hanem az, hogy itt van és megérkezett.*
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:35:44
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:35:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Sokszor összetévesztik a szigort a szervezettséggel és a hatékonyságra való törekvéssel. Ha valami működik és eredményes, az nem a szigor eredménye, hanem a megfelelő szervezésé és előkészítésé. Az más kérdés, hogy csak szigorral lehet rendet tartani. Ha nincs, aki megmondja, merre vezessen az út, akkor az egyéniségek különbözősége okán, a folyamat szétesik és saját utat talál magának. Ez pedig káoszhoz és eredménytelenséghez vezet.*
- Valóban nem. *Erősíti meg szavaiban Morit. Bár ő nem a "pacsizhat" szót használná. Valójában, ha belegondol, még sosem használta ezt a szót.*
- És úgy gondolod, a kőszív ebben az esetben megfelelő? *Kérdi komoly hangéllel. Sokszor gyanúsították meg azzal, hogy valójában nincsenek is érzései, hogy a szíve kőből van és emiatt magányosan éri majd a vég.*
- Rendben. *Mosolyodik el féloldalasan a kivételes eset megállapításakor. Bár saját bevallásuk szerint mindketten maguknak való személyiségek, most mégis könnyeden társalognak egy erdőszéli tisztáson.*
- Talán ez a kivétel, ami erősíti a szabályt. *Mondja elmélázva.*
- Bevallom, nem tűnsz annyira magadnak valónak. Mármint, barátságos vagy és közvetlen. *Jegyzi meg elismerésként. Mert Mori tényleg kedves és segítőkész. Nehéz elhinni róla, hogy nehezen teremt társas kapcsolatokat.*
- Köszönöm, igyekszem jól dolgozni. *Szerény, féloldalas mosollyal fogadja az elismerést. Tényleg igyekszik mindent kézben tartani, ami persze nagy feladat és teljes embert igényel, így másra nem is nagyon jut ideje.
Az érzelgősség kérdésében is egyet értenek, talán hasonlítanak is egymásra és lehet, emiatt értik meg olyan jól a másikat és kerülnek egy hullámhosszra.*
- Egyszer áldás, másszor átok. *A mosolya újra kissé szomorú.*
- Bár nem tartanak érzelgősnek, vannak érzéseim, csak remekül palástolom őket. Amit könnyű összetéveszteni az érzelemmentességgel. *Magyarázza a saját magáról alkotott gondolatait.
A félresikerült sütemény történetét hallva halovány mosoly jelenik meg az arcán, míg el nem érnek Mori édesanyjának reakciójához. Ott összevonja szemöldökét.*
- Ami volt, elmúlt. Néha jobb magunk mögött hagyni a múltat és a jövőbe tekinteni. *Szakítja el tekintetét a félvér lány arcáról és messze, a fák felett a távolba réved. Mindenkinek vannak ilyen jellemformáló, rossz emlékei, amiket ha akarna sem tudna kitörölni magából. Hibák, amik valóban rosszul sültek el. Helytelen döntések, hazugságok, elhamarkodottan kimondott szavak és meggondolatlan cselekvések. Egy-egy mérföldkő a múltból az idáig vezető úton a jelenbe.*
- A lényeg talán az, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, hogy azok a jövő épülésére szolgáljanak. *Újra az a bölcselkedő Aztyan, akit szeretett volna már korábban is elhagyni.*
*Sokszor összetévesztik a szigort a szervezettséggel és a hatékonyságra való törekvéssel. Ha valami működik és eredményes, az nem a szigor eredménye, hanem a megfelelő szervezésé és előkészítésé. Az más kérdés, hogy csak szigorral lehet rendet tartani. Ha nincs, aki megmondja, merre vezessen az út, akkor az egyéniségek különbözősége okán, a folyamat szétesik és saját utat talál magának. Ez pedig káoszhoz és eredménytelenséghez vezet.*
- Valóban nem. *Erősíti meg szavaiban Morit. Bár ő nem a "pacsizhat" szót használná. Valójában, ha belegondol, még sosem használta ezt a szót.*
- És úgy gondolod, a kőszív ebben az esetben megfelelő? *Kérdi komoly hangéllel. Sokszor gyanúsították meg azzal, hogy valójában nincsenek is érzései, hogy a szíve kőből van és emiatt magányosan éri majd a vég.*
- Rendben. *Mosolyodik el féloldalasan a kivételes eset megállapításakor. Bár saját bevallásuk szerint mindketten maguknak való személyiségek, most mégis könnyeden társalognak egy erdőszéli tisztáson.*
- Talán ez a kivétel, ami erősíti a szabályt. *Mondja elmélázva.*
- Bevallom, nem tűnsz annyira magadnak valónak. Mármint, barátságos vagy és közvetlen. *Jegyzi meg elismerésként. Mert Mori tényleg kedves és segítőkész. Nehéz elhinni róla, hogy nehezen teremt társas kapcsolatokat.*
- Köszönöm, igyekszem jól dolgozni. *Szerény, féloldalas mosollyal fogadja az elismerést. Tényleg igyekszik mindent kézben tartani, ami persze nagy feladat és teljes embert igényel, így másra nem is nagyon jut ideje.
Az érzelgősség kérdésében is egyet értenek, talán hasonlítanak is egymásra és lehet, emiatt értik meg olyan jól a másikat és kerülnek egy hullámhosszra.*
- Egyszer áldás, másszor átok. *A mosolya újra kissé szomorú.*
- Bár nem tartanak érzelgősnek, vannak érzéseim, csak remekül palástolom őket. Amit könnyű összetéveszteni az érzelemmentességgel. *Magyarázza a saját magáról alkotott gondolatait.
A félresikerült sütemény történetét hallva halovány mosoly jelenik meg az arcán, míg el nem érnek Mori édesanyjának reakciójához. Ott összevonja szemöldökét.*
- Ami volt, elmúlt. Néha jobb magunk mögött hagyni a múltat és a jövőbe tekinteni. *Szakítja el tekintetét a félvér lány arcáról és messze, a fák felett a távolba réved. Mindenkinek vannak ilyen jellemformáló, rossz emlékei, amiket ha akarna sem tudna kitörölni magából. Hibák, amik valóban rosszul sültek el. Helytelen döntések, hazugságok, elhamarkodottan kimondott szavak és meggondolatlan cselekvések. Egy-egy mérföldkő a múltból az idáig vezető úton a jelenbe.*
- A lényeg talán az, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, hogy azok a jövő épülésére szolgáljanak. *Újra az a bölcselkedő Aztyan, akit szeretett volna már korábban is elhagyni.*
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 20:31:27
Üzenet elküldve: 2020-04-23 20:31:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mimóza, Májmétely//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Épp hogy dolgát végzi, indulna is tovább, de ez nem olyan egyszerű feladat, mint ahogy azt először hinné a gnóm. ~Mi a francot keres itt ennyi nép? Rohadjon meg mind!~ Rosszalló tekintet és morcos arckifejezés az, amit reagál, mígnem gyermekek kezdenek fújjogni és dobálózni.*
-Az anyátok picsáját fúj! Tán ti nem szoktatok szarni, vagy mi? Kiköhögitek? Na, hagyjátok békén az öreget, nekem tisztelet jár! Sokat megéltem már, dolgoztam az apádért neked is, te kis taknyos!
*Leporolja magát, és fájlalja a kisebb kövek hagyta nyomot, mikor a bokor rezzen meg. ~Hát nem hiszem el...~*
-Jó'van már jó'van már, megyek, amúgy is mennék.
*Morog a zsémbes öreg, és ha módja van rá, úgy elsétál a helyszínről, mint aki jól végezte dolgát. Persze nem takarítja fel, nem hülye ő, bár eszébe jut, hogy visszadobjon vele a neveletlen kölköknek, hagy fújjogjanak jogosan, de nem akarja bepiszkolni a kezét, ha egy mód van rá. Bár jó elképzelni, hogy szaros képpel szaladnak az anyjukhoz, vagy a péklegény apjukhoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Épp hogy dolgát végzi, indulna is tovább, de ez nem olyan egyszerű feladat, mint ahogy azt először hinné a gnóm. ~Mi a francot keres itt ennyi nép? Rohadjon meg mind!~ Rosszalló tekintet és morcos arckifejezés az, amit reagál, mígnem gyermekek kezdenek fújjogni és dobálózni.*
-Az anyátok picsáját fúj! Tán ti nem szoktatok szarni, vagy mi? Kiköhögitek? Na, hagyjátok békén az öreget, nekem tisztelet jár! Sokat megéltem már, dolgoztam az apádért neked is, te kis taknyos!
*Leporolja magát, és fájlalja a kisebb kövek hagyta nyomot, mikor a bokor rezzen meg. ~Hát nem hiszem el...~*
-Jó'van már jó'van már, megyek, amúgy is mennék.
*Morog a zsémbes öreg, és ha módja van rá, úgy elsétál a helyszínről, mint aki jól végezte dolgát. Persze nem takarítja fel, nem hülye ő, bár eszébe jut, hogy visszadobjon vele a neveletlen kölköknek, hagy fújjogjanak jogosan, de nem akarja bepiszkolni a kezét, ha egy mód van rá. Bár jó elképzelni, hogy szaros képpel szaladnak az anyjukhoz, vagy a péklegény apjukhoz.*
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:23:12
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:23:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Igen. Nálam galádabb nincs is, széles e világon.
*Ismét az oldalára fordul, ujjai Cha'yss inggombjai közé hatolnak a hasán, újabb galádság gyanánt, bár ez ezúttal elég enyhe, csak körmeit "mélyeszti bele". Fájdalmat aligha okoz, inkább csak jelzésértékű.*
- Ha te mondod, uram, akkor én elhiszem.
*Ő maga nem gondolja, hogy különösebben megváltozott volna a viselkedése, maximum Cha'yss esetében. De ennek valószínűleg tényleg az az oka az, hogy túl sokszor malackodtak egymással, a legutóbbi óta meg még fertályóra sem telt el.
Fektében bólint arra, hogy Cha'yss is egyetért abban, hogy valójában alig ismerik egymást.*
- Remélem is, hogy van rá lehetőségünk.
*Az imént karmolászta a férfi hasát, de most megcirógatja az arcát és automatikusan emeli a fejét kicsit, hogy Cha'yss megcsókolhassa a homlokát, de aztán vissza is heveredik a férfi ölébe.*
- Számtalan kérdésem van.
*Úgy érzi, hogy ezen kérdések feltételéhez már nem maradhat fekve, úgyhogy felegyenesedik, fél karján támaszkodva néz a férfira.*
- Mivel foglalkoznak vagy foglalkoztak a szüleid? Mi a nevük? Van testvéred? Vagy testvéreid? Wegtorenben hátrahagyott nőd meg gyereked? Ne haragudj rám, ha tapintatlan vagyok, de tényleg megöl a kíváncsiság.
*A kérdéseit ugyan komoly, mosolytalan arccal teszi fel, de az utolsó mondatnál már kicsit, félénken elmosolyodik és az arcát is pír futja el, érzi is ezt, úgyhogy tenyerébe rejti arcát.*
- Igen. Nálam galádabb nincs is, széles e világon.
*Ismét az oldalára fordul, ujjai Cha'yss inggombjai közé hatolnak a hasán, újabb galádság gyanánt, bár ez ezúttal elég enyhe, csak körmeit "mélyeszti bele". Fájdalmat aligha okoz, inkább csak jelzésértékű.*
- Ha te mondod, uram, akkor én elhiszem.
*Ő maga nem gondolja, hogy különösebben megváltozott volna a viselkedése, maximum Cha'yss esetében. De ennek valószínűleg tényleg az az oka az, hogy túl sokszor malackodtak egymással, a legutóbbi óta meg még fertályóra sem telt el.
Fektében bólint arra, hogy Cha'yss is egyetért abban, hogy valójában alig ismerik egymást.*
- Remélem is, hogy van rá lehetőségünk.
*Az imént karmolászta a férfi hasát, de most megcirógatja az arcát és automatikusan emeli a fejét kicsit, hogy Cha'yss megcsókolhassa a homlokát, de aztán vissza is heveredik a férfi ölébe.*
- Számtalan kérdésem van.
*Úgy érzi, hogy ezen kérdések feltételéhez már nem maradhat fekve, úgyhogy felegyenesedik, fél karján támaszkodva néz a férfira.*
- Mivel foglalkoznak vagy foglalkoztak a szüleid? Mi a nevük? Van testvéred? Vagy testvéreid? Wegtorenben hátrahagyott nőd meg gyereked? Ne haragudj rám, ha tapintatlan vagyok, de tényleg megöl a kíváncsiság.
*A kérdéseit ugyan komoly, mosolytalan arccal teszi fel, de az utolsó mondatnál már kicsit, félénken elmosolyodik és az arcát is pír futja el, érzi is ezt, úgyhogy tenyerébe rejti arcát.*
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:57:35
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:57:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Rasskour Sanjho//
*A fával, melynek a takarásában a gnóm dolgát végzi, egy szép bokor nőtt. Örökzöld, de nem a tüskés fajta, sokáig egy levél sem rezzen rajta. Lakója, a lázadásban földönfutóvá vált, mára ószeressé avanzsált ember, döbbenten szemléli a bokra előtti jelenetet.*
- Én sem szarok az ágyadba, ember!
*Hallatszik a félháborodás, alig egy fél pillanattal előzve meg a szintén nagyon felháborodott gyerekeket. Emberünk azonban nem kezd dobálózásba, mert éppen azzal van elfoglalva, hogy a kölykök vackai elől egy lyukas fazék mögé húzódjon, ugyanis ami nem találja el a gnómot az őt és a szép bokrát, meg a portékáit éri és ő köszöni szépen, de nem akarja elveszíteni a szeme világát, hiszen már olyan sok mindent elveszített.*
- Na szeggyed fel, aszt húzzál innét! Meg ti is!
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 16:59:47
*A fával, melynek a takarásában a gnóm dolgát végzi, egy szép bokor nőtt. Örökzöld, de nem a tüskés fajta, sokáig egy levél sem rezzen rajta. Lakója, a lázadásban földönfutóvá vált, mára ószeressé avanzsált ember, döbbenten szemléli a bokra előtti jelenetet.*
- Én sem szarok az ágyadba, ember!
*Hallatszik a félháborodás, alig egy fél pillanattal előzve meg a szintén nagyon felháborodott gyerekeket. Emberünk azonban nem kezd dobálózásba, mert éppen azzal van elfoglalva, hogy a kölykök vackai elől egy lyukas fazék mögé húzódjon, ugyanis ami nem találja el a gnómot az őt és a szép bokrát, meg a portékáit éri és ő köszöni szépen, de nem akarja elveszíteni a szeme világát, hiszen már olyan sok mindent elveszített.*
- Na szeggyed fel, aszt húzzál innét! Meg ti is!
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 16:59:47
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:49:25
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:49:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Rasskour Sanjho//
*Rasskour eléggé gondatlan, vagy csak nem ismeri kellőképpen a járást ahhoz, hogy tudja, az Erdőszéli tisztáson mindig akad ember, ha csak elvétve is, de még csak fáradtságot sem vesz, hogy a tisztás szélén kiválasztott szimpatikus fán túl sétáljon. Így nem meglepő, hogy rövidesen a következőt hallja pár felháborodott gyermek szájából.*
- FÚÚÚJ!
*Tekintetét a hangok irányába kapva láthat pár koszos kölyköt, kezeik tele van apró tobozokkal, makkokkal, faágakkal és kis kavicsokkal, amiket gyűjtögetve játszottak itt.*
- Ilyet nem szabad csinálni! Tessék elmenni innen, vagy szólok a papámnak, a péklegénynek!
*Csattan fel az egyik gyerek, kidüllesztett mellkassal, míg a többiek undorodva fordítják el tekintetüket. A három fős kis csoport egyik tagja megijedve eldobja az egyik makkot, amely a férfi felsőtestének csapódik. Majd így tesz a másik, és a harmadik is, és rövidesen a mérges gyermekek dobálásának elszenvedőjévé válik, ami inkább az apróbb kavicsoknál lesz igazán kényelmetlen.*
*Rasskour eléggé gondatlan, vagy csak nem ismeri kellőképpen a járást ahhoz, hogy tudja, az Erdőszéli tisztáson mindig akad ember, ha csak elvétve is, de még csak fáradtságot sem vesz, hogy a tisztás szélén kiválasztott szimpatikus fán túl sétáljon. Így nem meglepő, hogy rövidesen a következőt hallja pár felháborodott gyermek szájából.*
- FÚÚÚJ!
*Tekintetét a hangok irányába kapva láthat pár koszos kölyköt, kezeik tele van apró tobozokkal, makkokkal, faágakkal és kis kavicsokkal, amiket gyűjtögetve játszottak itt.*
- Ilyet nem szabad csinálni! Tessék elmenni innen, vagy szólok a papámnak, a péklegénynek!
*Csattan fel az egyik gyerek, kidüllesztett mellkassal, míg a többiek undorodva fordítják el tekintetüket. A három fős kis csoport egyik tagja megijedve eldobja az egyik makkot, amely a férfi felsőtestének csapódik. Majd így tesz a másik, és a harmadik is, és rövidesen a mérges gyermekek dobálásának elszenvedőjévé válik, ami inkább az apróbb kavicsoknál lesz igazán kényelmetlen.*
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:24:50
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:24:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
~Az a fasszopó parasztja... Nem hiszem el baszdmeg, hogy csak úgy elém jött azzal a szekérrel. És még fel se vett volna, hogy : ne haragudjon nagyságos uram, ha már ilyen nyomorult voltam, hagy vigyem el.~
*Bosszankodik, rázza a fejét, és magában motyog, ahogy a tisztás friss és üde fűjén lépked apró lábaival. Kénytelen szedni őket, hogy haladjon is valahová, hisz ha nem haladna, csak egy helyben állna, de talán még visszafelé is menne, az meg ugye senkinek nem hiányzik. Ő úgy szokta, hogy ahová akar menni, azt eldönti magában, aztán egyik lábát teszi a másik után, és egyszer csak odaér. Rém egyszerű, és borzalmasan hatásos technika, nem hiába a nagy feje, sok ész szorult belé. ~Vagy sok káposztalé, höhöhöhö.~ Röhög fel hangosan a saját hülyeségén, mígnem elfárad. Az egyik vastagabb fa tövében keres árnyékot, és újratölti pipáját, egy ideje csak lóg a szájában, de csak hamu van benne, dohány nemigen.*
-Ez is megoldva!
*Gyújtja és szívja, köhög is egy párat, de mindjárt jobban érzi magát. Kár lenne, hogy ne hagyjon itt nyomot, ha már itt jár, úgyhogy a fa tövében, ahol a pipáját is tömte, körbe néz, nem-e jön senki, majd letolja a nadrágját, és egy méretes adag hulladékot telepít maga alá, néhány bugyorgó hang kíséretében. Keres némi nem szúros falevelet, megtakarítja magát, mert hát mégiscsak úri gnóm ő, aztán tovább indul, már egészen kezd kiszáradni a torka a sok utazgatástól.*
-Öreg vagyok én már ehhez...
~Az a fasszopó parasztja... Nem hiszem el baszdmeg, hogy csak úgy elém jött azzal a szekérrel. És még fel se vett volna, hogy : ne haragudjon nagyságos uram, ha már ilyen nyomorult voltam, hagy vigyem el.~
*Bosszankodik, rázza a fejét, és magában motyog, ahogy a tisztás friss és üde fűjén lépked apró lábaival. Kénytelen szedni őket, hogy haladjon is valahová, hisz ha nem haladna, csak egy helyben állna, de talán még visszafelé is menne, az meg ugye senkinek nem hiányzik. Ő úgy szokta, hogy ahová akar menni, azt eldönti magában, aztán egyik lábát teszi a másik után, és egyszer csak odaér. Rém egyszerű, és borzalmasan hatásos technika, nem hiába a nagy feje, sok ész szorult belé. ~Vagy sok káposztalé, höhöhöhö.~ Röhög fel hangosan a saját hülyeségén, mígnem elfárad. Az egyik vastagabb fa tövében keres árnyékot, és újratölti pipáját, egy ideje csak lóg a szájában, de csak hamu van benne, dohány nemigen.*
-Ez is megoldva!
*Gyújtja és szívja, köhög is egy párat, de mindjárt jobban érzi magát. Kár lenne, hogy ne hagyjon itt nyomot, ha már itt jár, úgyhogy a fa tövében, ahol a pipáját is tömte, körbe néz, nem-e jön senki, majd letolja a nadrágját, és egy méretes adag hulladékot telepít maga alá, néhány bugyorgó hang kíséretében. Keres némi nem szúros falevelet, megtakarítja magát, mert hát mégiscsak úri gnóm ő, aztán tovább indul, már egészen kezd kiszáradni a torka a sok utazgatástól.*
-Öreg vagyok én már ehhez...
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:04:45
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:04:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Mármint galád? *Kérdez vissza szinte azonnal, amikor Aenae kérdése elhangzik. Persze ezúttal is tréfál és ez a mosolyában is látszik. A szeme is mosolyog, a lánynak semmi oka kételkedni a tréfa valódiságában.*
- Szerintem napról napra fejlődsz. *Mondja és biztos benne, hogy a lány nem fogja rossz néven venni a "fejlődésére" tett megjegyzést. Hisz arról beszélnek, hogy Aenae egyik napról a másikra egyre magabiztosabb és határozottabb. Mindezt neki is éreznie kell és biztosan érzi is magában.
A kijelentésre az ismeretségről nem is mond először semmit. A kijelentés komolyságának és jelentésének súlyának megfelelően mérlegel, mielőtt megszólalna.*
- Ebben lehet valami. *Vallja be komoly hangon. Valójában eddig csak a felszínt kapargatták, igazán mélyre még egyikük sem jutott.*
- Azt gondolom, ez a helyzetünkből fakad. *Teszi hozzá magyarázatként. Mármint, ha valóban tudnának megfelelő minőségű időt együtt tölteni, akkor nem csak ilyen felszínes ismeretségig jutottak volna.
Persze ezt sem szemrehányásként említi, csak hozzátesz a témához, amelyet Aenae felvetett. Ha már erre a területre értek a beszélgetésben.*
- De lehetőségünk van változtatni. *Teszi hozzá és ebben most semmi sürgető vagy neheztelő nincs. Egyszerű ténymegállapítás.
Aenae megerősíti abban, hogy együtt vannak. Kurtán-furcsán, ahogy ő jellemezte. Igen, ez igaz lehet, mármint a kurtán-furcsán. A kijelentés, hogy csak vele akar lenni, jólesik neki. El is mosolyodik és kicsit felül, de csak hogy csókkal illesse a lány homlokát. Nem érzi szükségét, hogy maga is bizonygassa, hogy a saját részéről is így van. Elégszer elmondta már. Majd amikor visszafekszik, rövid csend telepedhet rájuk, ha Aenae nem töri meg. Ha pedig így lesz, nemsokára az igric szólal meg.*
- Szeretnél kérdezni rólam valamit? *Kérdi halkan, hunyt szemmel, ahogy élvezi a napsütést és a csendes, idilli kis pillanatot, amely most megadatott nekik.*
- Mármint galád? *Kérdez vissza szinte azonnal, amikor Aenae kérdése elhangzik. Persze ezúttal is tréfál és ez a mosolyában is látszik. A szeme is mosolyog, a lánynak semmi oka kételkedni a tréfa valódiságában.*
- Szerintem napról napra fejlődsz. *Mondja és biztos benne, hogy a lány nem fogja rossz néven venni a "fejlődésére" tett megjegyzést. Hisz arról beszélnek, hogy Aenae egyik napról a másikra egyre magabiztosabb és határozottabb. Mindezt neki is éreznie kell és biztosan érzi is magában.
A kijelentésre az ismeretségről nem is mond először semmit. A kijelentés komolyságának és jelentésének súlyának megfelelően mérlegel, mielőtt megszólalna.*
- Ebben lehet valami. *Vallja be komoly hangon. Valójában eddig csak a felszínt kapargatták, igazán mélyre még egyikük sem jutott.*
- Azt gondolom, ez a helyzetünkből fakad. *Teszi hozzá magyarázatként. Mármint, ha valóban tudnának megfelelő minőségű időt együtt tölteni, akkor nem csak ilyen felszínes ismeretségig jutottak volna.
Persze ezt sem szemrehányásként említi, csak hozzátesz a témához, amelyet Aenae felvetett. Ha már erre a területre értek a beszélgetésben.*
- De lehetőségünk van változtatni. *Teszi hozzá és ebben most semmi sürgető vagy neheztelő nincs. Egyszerű ténymegállapítás.
Aenae megerősíti abban, hogy együtt vannak. Kurtán-furcsán, ahogy ő jellemezte. Igen, ez igaz lehet, mármint a kurtán-furcsán. A kijelentés, hogy csak vele akar lenni, jólesik neki. El is mosolyodik és kicsit felül, de csak hogy csókkal illesse a lány homlokát. Nem érzi szükségét, hogy maga is bizonygassa, hogy a saját részéről is így van. Elégszer elmondta már. Majd amikor visszafekszik, rövid csend telepedhet rájuk, ha Aenae nem töri meg. Ha pedig így lesz, nemsokára az igric szólal meg.*
- Szeretnél kérdezni rólam valamit? *Kérdi halkan, hunyt szemmel, ahogy élvezi a napsütést és a csendes, idilli kis pillanatot, amely most megadatott nekik.*
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:13:43
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:13:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A félvért nehezebb megnyugtatni, de ez nem is baj. Meg az sem, hogy nem fűzik tovább ezt az egészet. Azon elgondolkodik, hogy baj-e ha valaki szigorú Aztyan munkakörében. Aztán ráébred ez nem baj.*
- A te pozíciódban nem is pacsizhatsz le mindenkivel. *mondja röviden. Egyetért Aztyan döntésével, legalábbis a legutóbbival, az a kis zöld ruhás tündér gyerkőc, nem lett volna jó a kereskedőháznak. Ugyanakkor ha Morira maradt volna a döntés biztosan befogadta volna a gyereket.*
- Én például biztos nem jó döntést hoznék. Túlságosan lágy szívem van az ilyesmihez. *nem is vállalna semmi ilyen vezetői szerepet, mindenkit rögtön megsajnálna, és egyből segíteni szeretne. Pedig a kereskedőház profilja biztos nem ez.*
- Akkor tekintsük ezt mindentéren kivételes esetnek. Mert én meg ritkán szoktam csak úgy beszélgetni. *jegyzi meg, és valóban magához ékpest beszédesebb és eléggé kötetlenül is cseverészik itt most a fa tövében Aztyannal.*
- Mindazonáltal jól csinálod, így nekem ez sosem menne. *nem hiába máshoz ért. Főzni és gyógyítani az itteni szervezések még elmennek, de azontúl már nem igazán lenne képes rá. Eléggé jóindulatú, és még tán fájdalmasan naivnak is lehetne nevezni Morit.*
- Még szerencse. *Mori sem érzelgős inkább távolságtartó, most ez most nem látszik, de vannak kivételes helyzetek. Ez már akkor triplán is az.*
- Igen, érdekes. Sikerült már összehoznom az ellenkezőjét is. *vallja be. *
- Ott kihagyhattam valamit és reggel a sütemény olyan keménnyé szikkadt, mint valami kő. Valóságos fegyvernek is lehetett volna használni. *Emlékszik vissza az egyik elrontott esetre. Mai napig emlékszik az anyja szavaira.*
- Anyám azt mondta, egész biztosan direkt csináltam, mert ezzel akár meg is ölhetnék valakit. *ott nagyon megdöbbentette anyja kikelése, persze a háttérben egyéb okok bújtak meg, amik később derültek ki.*
- Szóval igen nem mindig sül el jól a hiba. De ezzel a citromos csokis csodával nem lehetett mellé fogni. *fűzi tovább, bár talán jobb lesz nem a süteményről beszélni, hiszen még a végén megéhezik egy kis édességre.*
*A félvért nehezebb megnyugtatni, de ez nem is baj. Meg az sem, hogy nem fűzik tovább ezt az egészet. Azon elgondolkodik, hogy baj-e ha valaki szigorú Aztyan munkakörében. Aztán ráébred ez nem baj.*
- A te pozíciódban nem is pacsizhatsz le mindenkivel. *mondja röviden. Egyetért Aztyan döntésével, legalábbis a legutóbbival, az a kis zöld ruhás tündér gyerkőc, nem lett volna jó a kereskedőháznak. Ugyanakkor ha Morira maradt volna a döntés biztosan befogadta volna a gyereket.*
- Én például biztos nem jó döntést hoznék. Túlságosan lágy szívem van az ilyesmihez. *nem is vállalna semmi ilyen vezetői szerepet, mindenkit rögtön megsajnálna, és egyből segíteni szeretne. Pedig a kereskedőház profilja biztos nem ez.*
- Akkor tekintsük ezt mindentéren kivételes esetnek. Mert én meg ritkán szoktam csak úgy beszélgetni. *jegyzi meg, és valóban magához ékpest beszédesebb és eléggé kötetlenül is cseverészik itt most a fa tövében Aztyannal.*
- Mindazonáltal jól csinálod, így nekem ez sosem menne. *nem hiába máshoz ért. Főzni és gyógyítani az itteni szervezések még elmennek, de azontúl már nem igazán lenne képes rá. Eléggé jóindulatú, és még tán fájdalmasan naivnak is lehetne nevezni Morit.*
- Még szerencse. *Mori sem érzelgős inkább távolságtartó, most ez most nem látszik, de vannak kivételes helyzetek. Ez már akkor triplán is az.*
- Igen, érdekes. Sikerült már összehoznom az ellenkezőjét is. *vallja be. *
- Ott kihagyhattam valamit és reggel a sütemény olyan keménnyé szikkadt, mint valami kő. Valóságos fegyvernek is lehetett volna használni. *Emlékszik vissza az egyik elrontott esetre. Mai napig emlékszik az anyja szavaira.*
- Anyám azt mondta, egész biztosan direkt csináltam, mert ezzel akár meg is ölhetnék valakit. *ott nagyon megdöbbentette anyja kikelése, persze a háttérben egyéb okok bújtak meg, amik később derültek ki.*
- Szóval igen nem mindig sül el jól a hiba. De ezzel a citromos csokis csodával nem lehetett mellé fogni. *fűzi tovább, bár talán jobb lesz nem a süteményről beszélni, hiszen még a végén megéhezik egy kis édességre.*
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-22 20:18:39
Üzenet elküldve: 2020-04-22 20:18:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Nyílt//
*A Piactér nem adott sokat kedvéhez, az egészen reggel óta felette uralkodó kedélyállapota pedig csak még furcsább irányokat vesz, ahogy halad a nap. Jobb ötlete nem lévén hát, a természetet keresi fel, remélve, hogy az készségesen szegődig gyógyítójául.
Fejében kavargó gondolatokkal érkezik meg a tisztásra a késő délutáni órák egyikében, nyugtalan lélekkel és korgó gyomorral. Ha jobban belegondol, ma egy reggeli ébresztő feketén kívül bizony semmi más nem haladt át azokon az ajkakon. Nem, mintha kellemetlenül érintené az érzet, van most ennél jobb gondolkodni valója.
Példának okáért, egy egészen új illat ötlete ékelte magát agyának egy kreatívabb zugába, mihez ezen a helyen könnyedén találhat összetevőkre. Ám ez még csak egy igen kezdetleges vázlat, mi kidolgozásra szorul, ehhez pedig le kell ülnie. Alkalmas hely után kutatva rá kell jönnie, hogy talán minden fenéknyi terület az lehet, felesleges válogatnia. Így le is telepszik, nem sokkal az ide vezető ösvénytől beljebb. Tarisznyájából hangzatos csilingelések közepette halássza elő jegyzetfüzetét, mi egy kopott, barna, bőr kötésű könyvként kerül elő. Mellé magához veszi az íráshoz használt grafit pálcáját, majd időérzékét maga mögött hagyva kezd lapozgatásba és jegyzetelésbe felváltva.*
//Nyílt//
*A Piactér nem adott sokat kedvéhez, az egészen reggel óta felette uralkodó kedélyállapota pedig csak még furcsább irányokat vesz, ahogy halad a nap. Jobb ötlete nem lévén hát, a természetet keresi fel, remélve, hogy az készségesen szegődig gyógyítójául.
Fejében kavargó gondolatokkal érkezik meg a tisztásra a késő délutáni órák egyikében, nyugtalan lélekkel és korgó gyomorral. Ha jobban belegondol, ma egy reggeli ébresztő feketén kívül bizony semmi más nem haladt át azokon az ajkakon. Nem, mintha kellemetlenül érintené az érzet, van most ennél jobb gondolkodni valója.
Példának okáért, egy egészen új illat ötlete ékelte magát agyának egy kreatívabb zugába, mihez ezen a helyen könnyedén találhat összetevőkre. Ám ez még csak egy igen kezdetleges vázlat, mi kidolgozásra szorul, ehhez pedig le kell ülnie. Alkalmas hely után kutatva rá kell jönnie, hogy talán minden fenéknyi terület az lehet, felesleges válogatnia. Így le is telepszik, nem sokkal az ide vezető ösvénytől beljebb. Tarisznyájából hangzatos csilingelések közepette halássza elő jegyzetfüzetét, mi egy kopott, barna, bőr kötésű könyvként kerül elő. Mellé magához veszi az íráshoz használt grafit pálcáját, majd időérzékét maga mögött hagyva kezd lapozgatásba és jegyzetelésbe felváltva.*
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-22 13:04:14
Üzenet elküldve: 2020-04-22 13:04:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Vagy ilyen vagyok valójában?
*Kérdez vissza mosolyogva, mivel ő maga nem lát túl sok különbséget, talán tényleg kevesebbszer pirul el, de ennek az lehet az oka, hogy nemigen keveredhetnek már arcpirító szituációkba. Elég sokszor bújtak ágyba - vagy szénába - ahhoz, hogy a férfi már ne tudja zavarba hozni sem a szavaival, sem pedig a tetteivel. Ennek ékes bizonyítéka az, ami az imént esett meg.
Az persze továbbra sem változott, hogy gyűlöl minden kötelezettséget, amit Kagan a nyakába akasztott. Kagant is gyűlöli ezért. Kaganra gondolni is gyűlöl. Általában ennek ellenére is túl sok gondolatot fecsérel rá és a változatos módú kínzásokra.*
- Lehet, hogy valójában nem is ismersz annyira, mint gondolod, hogy ismersz...
*Nem szemrehányásnak szánja, inkább csak hangosan gondolkodik.*
- És fordítva ugyanez igaz.
*Mélyen belegondolva ez őt egy cseppet sem zavarja, bár most ott a nyelve hegyén egy csomó kérdés, például, hogy mi Cha'yss szüleinek a neve, hogy mivel foglalkoznak? Vannak-e testvérei? Van-e valahol egy balkézről való gyereke?*
- Igen, azt hiszem, hogy együtt vagyunk. Kurtán-furcsán, de együtt.
*Továbbra is hangos elmélkednek hatnak a szavai, mintha csak maga is szeretné végre nevén nevezni ezt, ami van közöttük.*
- De mással nem akarnék lenni, csak veled.
*Talán Cha'yssnak igaza van és a lány tényleg megváltozott, mivel régebben valóban gondot okozott neki az, hogy beszéljen az érzéseiről, de Cha'yssnak mégis könnyedén vallja meg őket.*
- Vagy ilyen vagyok valójában?
*Kérdez vissza mosolyogva, mivel ő maga nem lát túl sok különbséget, talán tényleg kevesebbszer pirul el, de ennek az lehet az oka, hogy nemigen keveredhetnek már arcpirító szituációkba. Elég sokszor bújtak ágyba - vagy szénába - ahhoz, hogy a férfi már ne tudja zavarba hozni sem a szavaival, sem pedig a tetteivel. Ennek ékes bizonyítéka az, ami az imént esett meg.
Az persze továbbra sem változott, hogy gyűlöl minden kötelezettséget, amit Kagan a nyakába akasztott. Kagant is gyűlöli ezért. Kaganra gondolni is gyűlöl. Általában ennek ellenére is túl sok gondolatot fecsérel rá és a változatos módú kínzásokra.*
- Lehet, hogy valójában nem is ismersz annyira, mint gondolod, hogy ismersz...
*Nem szemrehányásnak szánja, inkább csak hangosan gondolkodik.*
- És fordítva ugyanez igaz.
*Mélyen belegondolva ez őt egy cseppet sem zavarja, bár most ott a nyelve hegyén egy csomó kérdés, például, hogy mi Cha'yss szüleinek a neve, hogy mivel foglalkoznak? Vannak-e testvérei? Van-e valahol egy balkézről való gyereke?*
- Igen, azt hiszem, hogy együtt vagyunk. Kurtán-furcsán, de együtt.
*Továbbra is hangos elmélkednek hatnak a szavai, mintha csak maga is szeretné végre nevén nevezni ezt, ami van közöttük.*
- De mással nem akarnék lenni, csak veled.
*Talán Cha'yssnak igaza van és a lány tényleg megváltozott, mivel régebben valóban gondot okozott neki az, hogy beszéljen az érzéseiről, de Cha'yssnak mégis könnyedén vallja meg őket.*
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-22 11:52:40
Üzenet elküldve: 2020-04-22 11:52:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Graril, Arja, Tuldhron, Mik //
// Házhozszállítás //
*Kicsit sajnálja, hogy Mik nem tarthat velük a továbbiakban, tényleg érdekes társaságnak tűnt számára a pultos. A búcsúzkodás meg is történik, az ember pedig indulásra kész, amikor Arja önállósodik, nem feltétlenül pozitív végkifejlettel.*
- Mire készülsz azzal? *Kérdi aggódó, kissé rémült tekintettel. Szép is lenne első benyomásnak, ha köpködéssel indulna a kapcsolatuk.*
- Arja, kérlek, tedd azt vissza, nem vicceltem, Zsálya tényleg veszélyes, nem egy embernek okozott már bosszúságot. *Elég, ha Aerwenre gondol, akit arcon talált, vagy Wrexanra, akit meg is taposott. Nem egy csatamén, de nem is egy mezei nyúl. Amennyiben hallgat rá a kalandor, úgy semmi nem fog történni, viszont ha folytatja a dolgot, akkor eleinte egy mély morgásba akadhat. Ha ez sem tántorítja el, a teve nézi egy darabig, nagyokat pislog, majd minden arcrezdülés nélkül telibe köpi a lányt, ha csak nem elég gyors az, hogy kikerülje. Tuldhron a fejleményeknek megfelelően fog majd erre reagálni, de reménykedik benne, nem lesz itt probléma.*
- Hogy meséljek? *Lepi meg a magas férfi kérdése, hiszen eddig nem igazán érdeklődött felé, de ami késik, nem múlik.*
- Tuldhron Slittendryk vagyok, van egy családi háza a famíliámnak a szántóföldeken. Eredetileg rebarbara termesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkoztunk, később becsatlakoztunk a kereskedelembe is. Ezt próbálom meg most egymagam, Artheniorban, tovább fejleszteni, elsősorban az élő portékákban vagyok érdekelt, de a távolsági kereskedelem is mozgatja a fantáziámat. *Mosolyodik el, elég csak erre az útra gondolni.*
- No, akkor szerintem indulhatunk is. *Jobbját feltartja, csettint a nyelvével, hogy Zsálya letérdelhessen, így a tündér a hátára tud ülni. Amennyiben elbúcsúztak Miktől, Arja és a temperamentumos láma ügye el van rendezve és mindannyian készen állnak, el is indul a karaván élén, a Szántóföldek felé.*
// Házhozszállítás //
*Kicsit sajnálja, hogy Mik nem tarthat velük a továbbiakban, tényleg érdekes társaságnak tűnt számára a pultos. A búcsúzkodás meg is történik, az ember pedig indulásra kész, amikor Arja önállósodik, nem feltétlenül pozitív végkifejlettel.*
- Mire készülsz azzal? *Kérdi aggódó, kissé rémült tekintettel. Szép is lenne első benyomásnak, ha köpködéssel indulna a kapcsolatuk.*
- Arja, kérlek, tedd azt vissza, nem vicceltem, Zsálya tényleg veszélyes, nem egy embernek okozott már bosszúságot. *Elég, ha Aerwenre gondol, akit arcon talált, vagy Wrexanra, akit meg is taposott. Nem egy csatamén, de nem is egy mezei nyúl. Amennyiben hallgat rá a kalandor, úgy semmi nem fog történni, viszont ha folytatja a dolgot, akkor eleinte egy mély morgásba akadhat. Ha ez sem tántorítja el, a teve nézi egy darabig, nagyokat pislog, majd minden arcrezdülés nélkül telibe köpi a lányt, ha csak nem elég gyors az, hogy kikerülje. Tuldhron a fejleményeknek megfelelően fog majd erre reagálni, de reménykedik benne, nem lesz itt probléma.*
- Hogy meséljek? *Lepi meg a magas férfi kérdése, hiszen eddig nem igazán érdeklődött felé, de ami késik, nem múlik.*
- Tuldhron Slittendryk vagyok, van egy családi háza a famíliámnak a szántóföldeken. Eredetileg rebarbara termesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkoztunk, később becsatlakoztunk a kereskedelembe is. Ezt próbálom meg most egymagam, Artheniorban, tovább fejleszteni, elsősorban az élő portékákban vagyok érdekelt, de a távolsági kereskedelem is mozgatja a fantáziámat. *Mosolyodik el, elég csak erre az útra gondolni.*
- No, akkor szerintem indulhatunk is. *Jobbját feltartja, csettint a nyelvével, hogy Zsálya letérdelhessen, így a tündér a hátára tud ülni. Amennyiben elbúcsúztak Miktől, Arja és a temperamentumos láma ügye el van rendezve és mindannyian készen állnak, el is indul a karaván élén, a Szántóföldek felé.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-22 10:11:18
Üzenet elküldve: 2020-04-22 10:11:18
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Graril, Arja, Tuldhron, Mik //
// Házhozszállítás //
*Kisvártatva, nem sokkal Arja után Graril és Tuldhron is megérkezik a tevékhez, ahol Mik várja őket. A tevék bemutatását a tündérre bízza hisz ő nem ért hozzájuk és eddig csak kísérte őket. Ráadásul a tündér intelme szerint nem is nagyon parolázott velük.
Tuldhron szavai világossá teszik, hogy az ő utazása itt véget ért. Szomorú mosollyal néz Arjára és társaira, mert örült, hogy újra látja őket és kimozdulhatott végre, de ha menni kell, akkor menni kell.*
- Én köszönöm, hogy veled mehettem. De remélem, hamarosan újra találkozunk a Kalmárban. *Mosolyog az elköszönő tündérre.*
- Szia, Graril. *Köszönti széles mosollyal a férfit. A kérdésére és a felajánlására mosolyogva int nemet.*
- Üzleti ügy, a kovácsmesterrel volt egy "üzleti" bunyóm. A fickó remek ember és még remekebb öklöző, de bár ellátta a bajom, most nekünk dolgozik és egy új barátra tettem szert. Majd ti is megismeritek. *Meséli el kurtán a sebei és zúzódásai történetét.*
- Rosszabbul nézek ki, mint ahogy érzem magam. *Teszi hozzá megnyugtatásként.
Arja is megrökönyödve néz rá, felé már jóval szégyellősebb mosollyal fordul. Nem állítja meg a mozdulatot, hogy a lány az ajkán lévő sebhez érhessen. Lesüti a szemeit, de nem ismétli meg a történetet, hisz ő is hallhatta.*
- Tényleg semmi bajom, ne aggódj. *Mosolyog halványan a lányra és meg is öleli, ha engedi.*
- Ha visszaértetek, mindent elmesélek. *Teszi hozzá és igyekszik megnyugtatni a lányt.
Kiderül aztán, hogy megszerezték az íjat és a harangok is megvannak, így ők viszik el azt a megrendelőnek, ezért nincs már szükség Mik jelenlétére.*
- Elhiszem neked. *Válaszolja az íj jellemzésére.*
- Visszamegyek és gyógyulok, ígérem. *Mosolyog vissza Arjára.*
- Várlak titeket, vigyázzatok magatokra az úton! *Köszön el a csapattól, még Arjára mosolyog, majd fellendül a lova nyergébe és ha nincs más és a csapat elindul, akkor ő a város felé veszi az irányt, hogy visszatérjen a Kalmárba.*
// Házhozszállítás //
*Kisvártatva, nem sokkal Arja után Graril és Tuldhron is megérkezik a tevékhez, ahol Mik várja őket. A tevék bemutatását a tündérre bízza hisz ő nem ért hozzájuk és eddig csak kísérte őket. Ráadásul a tündér intelme szerint nem is nagyon parolázott velük.
Tuldhron szavai világossá teszik, hogy az ő utazása itt véget ért. Szomorú mosollyal néz Arjára és társaira, mert örült, hogy újra látja őket és kimozdulhatott végre, de ha menni kell, akkor menni kell.*
- Én köszönöm, hogy veled mehettem. De remélem, hamarosan újra találkozunk a Kalmárban. *Mosolyog az elköszönő tündérre.*
- Szia, Graril. *Köszönti széles mosollyal a férfit. A kérdésére és a felajánlására mosolyogva int nemet.*
- Üzleti ügy, a kovácsmesterrel volt egy "üzleti" bunyóm. A fickó remek ember és még remekebb öklöző, de bár ellátta a bajom, most nekünk dolgozik és egy új barátra tettem szert. Majd ti is megismeritek. *Meséli el kurtán a sebei és zúzódásai történetét.*
- Rosszabbul nézek ki, mint ahogy érzem magam. *Teszi hozzá megnyugtatásként.
Arja is megrökönyödve néz rá, felé már jóval szégyellősebb mosollyal fordul. Nem állítja meg a mozdulatot, hogy a lány az ajkán lévő sebhez érhessen. Lesüti a szemeit, de nem ismétli meg a történetet, hisz ő is hallhatta.*
- Tényleg semmi bajom, ne aggódj. *Mosolyog halványan a lányra és meg is öleli, ha engedi.*
- Ha visszaértetek, mindent elmesélek. *Teszi hozzá és igyekszik megnyugtatni a lányt.
Kiderül aztán, hogy megszerezték az íjat és a harangok is megvannak, így ők viszik el azt a megrendelőnek, ezért nincs már szükség Mik jelenlétére.*
- Elhiszem neked. *Válaszolja az íj jellemzésére.*
- Visszamegyek és gyógyulok, ígérem. *Mosolyog vissza Arjára.*
- Várlak titeket, vigyázzatok magatokra az úton! *Köszön el a csapattól, még Arjára mosolyog, majd fellendül a lova nyergébe és ha nincs más és a csapat elindul, akkor ő a város felé veszi az irányt, hogy visszatérjen a Kalmárba.*
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-22 09:55:08
Üzenet elküldve: 2020-04-22 09:55:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az igric örül, hogy egyik testrésze sem kerül megcincálásra. A fülének se örülne túlságosan, más, érzékenyebb részeinek pedig egyáltalán nem. De szerencsére Aenae nincs olyan helyzetben, hogy megtehesse, így nyugodtan tud feküdni a fa tövében, combján a lány fejével.
A tréfásan feddő kijelentésre, miszerint tisztában van vele, hogy mindig sikerrel jár, csak talmi szerénységgel elmosolyodik, még a szemét is lehunyja, mintha ezzel szeretné leplezni egyetértését a témában. Való igaz, hogy nagy hatással van a lányra, hogy képes az ujja köré csavarni és befolyásolni, ha úgy tartja kedve. Ha volt is valaha ellenállás, akkor az mostanra már teljesen elolvadhatott. De az is igaz, hogy az igric érzései is megváltoztak Aenae irányába és már nem csak kihasználni akarja, hogy rajta keresztül jusson jobb pozícióhoz és üzletekhez. Mindketten hatással voltak a másikra.
A válaszra újra el kell mosolyodnia, ezúttal szélesebben és a szemét is kinyitja, hogy lenézzen a lányra az ölében.*
- Szerintem változtál. *Közli határozott mosollyal.*
- Magabiztosabb és bevállalósabb lettél és talán kicsit szabadabb is. *Közli saját diagnózisát a tharg úrnővel kapcsolatban. Amikor megismerte, pironkodott úton-útfélen, szinte gúzsba kötötték saját félelmei és az elé állított követelmények. Mostanra ezek a láncok mintha lazultak volna.
A második kérdés kissé meglepi. Fel sem tűnt neki a szókapcsolat, amit használt. Ám most, Aenae kérdése nyomán jobban belegondol. Mosolya halványodik, kicsit szomorkássá válik, talán őszintén, talán mert úgy kívánja.*
- Szeretném azt hinni, hogy igen. *Válaszolja halkan, visszafogott magabiztossággal. Hisz ez két emberen múlik és őket elválasztja pár akadály attól, hogy valóban együtt lehessenek. Aenae férjnél van és a Vashegy örököse, számos kötelessége van és egy kapcsolata, annak ellenére, hogy nemrég még az erdőszélen malackodott az igriccel. Furcsa egy helyzet, ami még megoldásra vár.*
*Az igric örül, hogy egyik testrésze sem kerül megcincálásra. A fülének se örülne túlságosan, más, érzékenyebb részeinek pedig egyáltalán nem. De szerencsére Aenae nincs olyan helyzetben, hogy megtehesse, így nyugodtan tud feküdni a fa tövében, combján a lány fejével.
A tréfásan feddő kijelentésre, miszerint tisztában van vele, hogy mindig sikerrel jár, csak talmi szerénységgel elmosolyodik, még a szemét is lehunyja, mintha ezzel szeretné leplezni egyetértését a témában. Való igaz, hogy nagy hatással van a lányra, hogy képes az ujja köré csavarni és befolyásolni, ha úgy tartja kedve. Ha volt is valaha ellenállás, akkor az mostanra már teljesen elolvadhatott. De az is igaz, hogy az igric érzései is megváltoztak Aenae irányába és már nem csak kihasználni akarja, hogy rajta keresztül jusson jobb pozícióhoz és üzletekhez. Mindketten hatással voltak a másikra.
A válaszra újra el kell mosolyodnia, ezúttal szélesebben és a szemét is kinyitja, hogy lenézzen a lányra az ölében.*
- Szerintem változtál. *Közli határozott mosollyal.*
- Magabiztosabb és bevállalósabb lettél és talán kicsit szabadabb is. *Közli saját diagnózisát a tharg úrnővel kapcsolatban. Amikor megismerte, pironkodott úton-útfélen, szinte gúzsba kötötték saját félelmei és az elé állított követelmények. Mostanra ezek a láncok mintha lazultak volna.
A második kérdés kissé meglepi. Fel sem tűnt neki a szókapcsolat, amit használt. Ám most, Aenae kérdése nyomán jobban belegondol. Mosolya halványodik, kicsit szomorkássá válik, talán őszintén, talán mert úgy kívánja.*
- Szeretném azt hinni, hogy igen. *Válaszolja halkan, visszafogott magabiztossággal. Hisz ez két emberen múlik és őket elválasztja pár akadály attól, hogy valóban együtt lehessenek. Aenae férjnél van és a Vashegy örököse, számos kötelessége van és egy kapcsolata, annak ellenére, hogy nemrég még az erdőszélen malackodott az igriccel. Furcsa egy helyzet, ami még megoldásra vár.*
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-22 00:36:41
Üzenet elküldve: 2020-04-22 00:36:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Még mielőtt a nap ismét leáldozna, Aldo kisétál a tisztásra, kis batyujával, amelyben ott lapul pár összetekert papír, egy darab szén, s természetesen egy elnyűtt könyv is. Szereti ilyenkor ezt a helyet, alig akad itt zavaró lélek, s amíg van napfény, kellemesen tud olvasgatni és esetleg rajzolni. Otthon már szinte minden aznapi munkával végzett, így megengedhet magának egy kis szabadidőt, amit furcsa mód tanulással és csendes elmélkedéssel kíván tölteni. Neki ugyanis az új tudás megszerzése, s a filozofálgatás szórakozás, míg más inkább legurít lazításnak pár sört, esetleg heverészik, ő inkább elegyíti a kellemeset a hasznossal.
Mivel ma vett fel tiszta ruhát, így még mielőtt leülne a földre, egy szabályos téglába összehajtogatott vékony pokrócot terít maga alá. Kényes elf, nem szereti a piszkos ruhákat, főleg, ha neki kell azokat viselnie.*
Mivel ma vett fel tiszta ruhát, így még mielőtt leülne a földre, egy szabályos téglába összehajtogatott vékony pokrócot terít maga alá. Kényes elf, nem szereti a piszkos ruhákat, főleg, ha neki kell azokat viselnie.*
344. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-21 16:30:16
Üzenet elküldve: 2020-04-21 16:30:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Graril, Arja, Tuldhron, Mik //
// Házhozszállítás //
- Miik!! *örül meg Arja is nagyon a fiúnak, ahogy hirtelen meglátja felemelkedni a fűből, és felegyenesedve elindulni feléjük. Csakhogy amikor közelebb ér, egészen megrémül a fiú arca láttán.*
- Eeyr nevére! *suttogja, ahogy közelebb lép, önkéntelenül kinyújtva kezét hogy megérintse a felrepedt alsó ajkat, és ha Mikarr nem húzódik el, az apró ujj végig is siklik a csúnya vörös hegen. A lány közben elszörnyülködve bámulja a véraláfutásokat meg a repedt szemöldököt, meg Mik egész arcát.*
- Mi történt Veled? *kérdezi vádlóan, mintha Mik legalábbis direkt került volna, gondatlanságból kifolyólag ebbe az állapotba. Graril felajánlására pedig csak hálásan elmosolyodik.
Ez a nem várt körülmény egészen kizökkenti Arját a jókedvéből, bár ha Mik megnyugtatja valamelyest, akkor azért eszébe jut, hogy miért is vannak együtt itt a tisztáson, és Tuldhronra is figyelni kezd.*
- Ó! Már értem! Ezekkel hoztátok el a harangokat! *jut el végre hozzá, amit a tündér mond, és bámulja meg az állatokat, meg az oldalukra kötözött ládákat.
Aztán eszébe jut, hogy van nála egy kevés búza a nyeregtáskájában, és előszedi, hogy megkínálja vele a nőstényt, azt, amelyikkel Tuldhron szerint vigyázni kell. Szépen, lassan közelíti meg, odakínálva neki a kis zsák száját. Aztán, ha az ropogtatni kezd, óvatosan megérinti a gyapját: csuda finom, igazán!*
- Elkísérjük Tuldhront, és elvisszük Milókasszba az íjat is a harangokkal együtt. *mondja ezután komolyan Mikre nézve, ahogy Tuldhron elmondja, mit is mondott az intéző.*
- A démonölő íjat! Csodaszép. *teszi még hozzá jelentőségteljesen, jelezve, hogy hurrá, sikerült a küldetés.*
- Most jobb is, ha visszamész, és szépen meggyógyulsz egészen! *mondja még szigorúan a lány, bár ő nem bánta volna, ha Mik is velük tart.
Aztán ha Thuldron elköszönt, ő is elbúcsúzik.*
- Kérlek, most már vigyázz magadra! *mosolyog komolyan a fiúra.*
- Nemsokára visszatérünk mi is a Kalmárba! *ígéri meg, Mikre figyelve.
Aztán társaira néz: részéről nekiindulhatnak az útnak, a Szántókon át Milókassz felé. Graril kérésére pedig, ahogy elindulnak, ő is a tündérre pillant: ~vajon kiféle, miféle? És hogyan került a Kalmárba?~*
// Házhozszállítás //
- Miik!! *örül meg Arja is nagyon a fiúnak, ahogy hirtelen meglátja felemelkedni a fűből, és felegyenesedve elindulni feléjük. Csakhogy amikor közelebb ér, egészen megrémül a fiú arca láttán.*
- Eeyr nevére! *suttogja, ahogy közelebb lép, önkéntelenül kinyújtva kezét hogy megérintse a felrepedt alsó ajkat, és ha Mikarr nem húzódik el, az apró ujj végig is siklik a csúnya vörös hegen. A lány közben elszörnyülködve bámulja a véraláfutásokat meg a repedt szemöldököt, meg Mik egész arcát.*
- Mi történt Veled? *kérdezi vádlóan, mintha Mik legalábbis direkt került volna, gondatlanságból kifolyólag ebbe az állapotba. Graril felajánlására pedig csak hálásan elmosolyodik.
Ez a nem várt körülmény egészen kizökkenti Arját a jókedvéből, bár ha Mik megnyugtatja valamelyest, akkor azért eszébe jut, hogy miért is vannak együtt itt a tisztáson, és Tuldhronra is figyelni kezd.*
- Ó! Már értem! Ezekkel hoztátok el a harangokat! *jut el végre hozzá, amit a tündér mond, és bámulja meg az állatokat, meg az oldalukra kötözött ládákat.
Aztán eszébe jut, hogy van nála egy kevés búza a nyeregtáskájában, és előszedi, hogy megkínálja vele a nőstényt, azt, amelyikkel Tuldhron szerint vigyázni kell. Szépen, lassan közelíti meg, odakínálva neki a kis zsák száját. Aztán, ha az ropogtatni kezd, óvatosan megérinti a gyapját: csuda finom, igazán!*
- Elkísérjük Tuldhront, és elvisszük Milókasszba az íjat is a harangokkal együtt. *mondja ezután komolyan Mikre nézve, ahogy Tuldhron elmondja, mit is mondott az intéző.*
- A démonölő íjat! Csodaszép. *teszi még hozzá jelentőségteljesen, jelezve, hogy hurrá, sikerült a küldetés.*
- Most jobb is, ha visszamész, és szépen meggyógyulsz egészen! *mondja még szigorúan a lány, bár ő nem bánta volna, ha Mik is velük tart.
Aztán ha Thuldron elköszönt, ő is elbúcsúzik.*
- Kérlek, most már vigyázz magadra! *mosolyog komolyan a fiúra.*
- Nemsokára visszatérünk mi is a Kalmárba! *ígéri meg, Mikre figyelve.
Aztán társaira néz: részéről nekiindulhatnak az útnak, a Szántókon át Milókassz felé. Graril kérésére pedig, ahogy elindulnak, ő is a tündérre pillant: ~vajon kiféle, miféle? És hogyan került a Kalmárba?~*
343. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-21 12:38:34
Üzenet elküldve: 2020-04-21 12:38:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Vannak dolgok, amiken Aenae nem sértődik meg, az egyik például az, ha valaki véleménye megegyezik az övével. Ez persze nem akadályozná meg abban, hogy tréfából kicsit megharapdálja a férfit valahol, ahol fáj. Kár, hogy az ölében fekszik, ellenkező esetben talán kicsit megcsócsálná a fülcimpáját.*
- Mintha nem tudnád, hogy mindig sikerrel jársz.
*Hangjában van valami feddő, amolyan tréfásan feddő, hiszen ő sem igazán tesz az ellen semmit, hogy Cha'yss levegye a lábáról. Talán megpróbálhatna ellenállni neki, az istállóban történt affér után meg is próbálta, de következő találkozásuk le porba is döntött minden addigi erőfeszítést. Talán nem próbálkozott eléggé. Mostanra meg már egyáltalán nem akar próbálkozni.*
- Nincsenek illúzióim, Cha'yss. Ugyanolyan vagyok mint voltam és ugyanúgy képtelen vagyok ellenállni neked.
*Ezzel bizonyára minden nő így van, aki valaha Cha'yss közelébe került. Amikor a lány ebbe belegondol, akkor csak egy flegma vállrándítással válaszol a saját gondolatára.*
- Együtt vagyunk?
*Kérdez vissza, fél szemét újra kinyitja és újra a férfira pillant. Igazából próbálta már definiálni a kapcsolatukat, de nem tudja, hogy mi is a jó szó arra, amit ők ketten művelnek egymással. Merthogy ugye mindezt titokban művelik, bár Aenaenek meggyőződése, hogy a Pinty személyzete például teljesen tisztában van azzal, hogy van kettejük között valami. Viszont nem firtatják, így Aenaenek nem kell azon agyalnia, hogy definiálja ezt. Szeretők? Szerelmesek? A fene se tudja. Annyi bizonyos, hogy ő odavan a férfiért, az továbbra sem fér a fejébe, hogy egy Cha'yss kaliberű férfi hogy érezhetne ilyet egy hozzá hasonló penészvirág iránt?*
*Vannak dolgok, amiken Aenae nem sértődik meg, az egyik például az, ha valaki véleménye megegyezik az övével. Ez persze nem akadályozná meg abban, hogy tréfából kicsit megharapdálja a férfit valahol, ahol fáj. Kár, hogy az ölében fekszik, ellenkező esetben talán kicsit megcsócsálná a fülcimpáját.*
- Mintha nem tudnád, hogy mindig sikerrel jársz.
*Hangjában van valami feddő, amolyan tréfásan feddő, hiszen ő sem igazán tesz az ellen semmit, hogy Cha'yss levegye a lábáról. Talán megpróbálhatna ellenállni neki, az istállóban történt affér után meg is próbálta, de következő találkozásuk le porba is döntött minden addigi erőfeszítést. Talán nem próbálkozott eléggé. Mostanra meg már egyáltalán nem akar próbálkozni.*
- Nincsenek illúzióim, Cha'yss. Ugyanolyan vagyok mint voltam és ugyanúgy képtelen vagyok ellenállni neked.
*Ezzel bizonyára minden nő így van, aki valaha Cha'yss közelébe került. Amikor a lány ebbe belegondol, akkor csak egy flegma vállrándítással válaszol a saját gondolatára.*
- Együtt vagyunk?
*Kérdez vissza, fél szemét újra kinyitja és újra a férfira pillant. Igazából próbálta már definiálni a kapcsolatukat, de nem tudja, hogy mi is a jó szó arra, amit ők ketten művelnek egymással. Merthogy ugye mindezt titokban művelik, bár Aenaenek meggyőződése, hogy a Pinty személyzete például teljesen tisztában van azzal, hogy van kettejük között valami. Viszont nem firtatják, így Aenaenek nem kell azon agyalnia, hogy definiálja ezt. Szeretők? Szerelmesek? A fene se tudja. Annyi bizonyos, hogy ő odavan a férfiért, az továbbra sem fér a fejébe, hogy egy Cha'yss kaliberű férfi hogy érezhetne ilyet egy hozzá hasonló penészvirág iránt?*
342. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-21 12:00:16
Üzenet elküldve: 2020-04-21 12:00:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Voltak bizonyos jelek. *Válaszolja kissé elmélázó hangon és gondolatait alátámasztja a széles vigyor, amit a szavak után kap. Szerencsére a galádság nem ismétlődött meg, sőt, egészen más felé kanyarodott. Egy sokkal örömtelibb tapasztalás felé, ami egészen új távlatokat nyitott.
Elfogadja Aenae hümmentését válaszként, tökéletesen megelégszik vele. Nem tudja, mennyi gyakorlata lehet a lánynak benne, de a pökhendi mosoly ad némi alapot ennek kiderítésére.
Az egyszavas tréfa ül, Aenae keze megáll a simogatásban, szerencsére nincsenek olyan pozícióban, ami lehetővé teszi, hogy egyéb módon is bosszút álljon azért, hogy unalmasnak titulálta a hozzá hasonló lányokat. Vagyis csak helyeselt ezzel kapcsolatban.
A folytatás viszont oldja a pillanatnyi feszültséget és még egy elismerő mondatot is kap. Az igricen a sor most, hogy szélesen és kissé pökhendin elmosolyodjon.*
- Igyekszik az ember. *Mondja a szerénység minden jele nélkül. Tudja, hogy jól bánik az emberekkel és ezt kegyetlenül ki is használja. Így volt ez Aeaneval kapcsolatban is, amikor megismerte, ám mostanra, ez már átalakult kissé.*
- És bízom benne, hogy sikerrel járok. *Teszi hozzá azért, hisz azért nem szeretné, hogy a róla felépített kép csorbát szenvedjen. Bár erre kevés esélyt lát.*
- Szerinted mennyit változtál, mióta együtt vagyunk? *Kérdi, mert kíváncsi rá, mit gondol Aenae magáról és a kapcsolatukról.*
- Voltak bizonyos jelek. *Válaszolja kissé elmélázó hangon és gondolatait alátámasztja a széles vigyor, amit a szavak után kap. Szerencsére a galádság nem ismétlődött meg, sőt, egészen más felé kanyarodott. Egy sokkal örömtelibb tapasztalás felé, ami egészen új távlatokat nyitott.
Elfogadja Aenae hümmentését válaszként, tökéletesen megelégszik vele. Nem tudja, mennyi gyakorlata lehet a lánynak benne, de a pökhendi mosoly ad némi alapot ennek kiderítésére.
Az egyszavas tréfa ül, Aenae keze megáll a simogatásban, szerencsére nincsenek olyan pozícióban, ami lehetővé teszi, hogy egyéb módon is bosszút álljon azért, hogy unalmasnak titulálta a hozzá hasonló lányokat. Vagyis csak helyeselt ezzel kapcsolatban.
A folytatás viszont oldja a pillanatnyi feszültséget és még egy elismerő mondatot is kap. Az igricen a sor most, hogy szélesen és kissé pökhendin elmosolyodjon.*
- Igyekszik az ember. *Mondja a szerénység minden jele nélkül. Tudja, hogy jól bánik az emberekkel és ezt kegyetlenül ki is használja. Így volt ez Aeaneval kapcsolatban is, amikor megismerte, ám mostanra, ez már átalakult kissé.*
- És bízom benne, hogy sikerrel járok. *Teszi hozzá azért, hisz azért nem szeretné, hogy a róla felépített kép csorbát szenvedjen. Bár erre kevés esélyt lát.*
- Szerinted mennyit változtál, mióta együtt vagyunk? *Kérdi, mert kíváncsi rá, mit gondol Aenae magáról és a kapcsolatukról.*
341. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-20 23:07:03
Üzenet elküldve: 2020-04-20 23:07:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hát olyan galádnak gondolsz?
*Szélesen elvigyorodik, mert alapvetően tényleg a galádságra készült, de Cha'yss egyértelműen a tudtára adta, hogy nem venné jó néven, ha a kis tréfa megismétlődne. Aenae meg ugye egyrészt ért a szóból, másrészt pedig tényleg szeret örömöt okozni a férfinak és erre akár egy ilyen rendhagyó helyszínen is hajlandó. Bár igaz, ami igaz, hogy maga sem gondolta volna, hogy képes ilyesmire, helyesebben szólva, hogy nyilvánosan képes rá.
Arra, hogy csodálatos volt, hümment egyet, mivel maga is tudja, hogy ha kinyitná a száját, akkor még kibuggyanna belőle valami öntelt ömlengés arról, hogy "naná, hogy csodálatos volt!", azért a szája sarkában ott egy kicsit pökhendi mosoly, szóval egyértelműen arra gondol, hogy "naná, hogy csodálatos volt!".
Cha'yss helyeslésére, miszerint a magafajták unalmasak, megáll a keze a simogatásban, ha egymás mellett ülnének, akkor tréfából a férfi vállába bokszolna. Mivel azonban nem ül, hanem a férfi ölében fekszik, így sajnos le kell mondjon erről a "fenyítésről", még a csúnya nézéstől is eltekint. Nem sértődik meg Cha'yss válaszán, mivel ő is pont ugyanezt gondolja magáról, meg tulajdonképpen ő adta a szájába ezt a választ. Szája sarkában még mindig ott van az előbbi, önelégültnek tetsző mosoly. Cha'yss folytatja még azelőtt, hogy kigondolna és végrehajtana bármiféle bosszút.*
- Mindig tudod, hogy mit kell mondani ahhoz, hogy levegyél a lábamról, ugye?
- Hát olyan galádnak gondolsz?
*Szélesen elvigyorodik, mert alapvetően tényleg a galádságra készült, de Cha'yss egyértelműen a tudtára adta, hogy nem venné jó néven, ha a kis tréfa megismétlődne. Aenae meg ugye egyrészt ért a szóból, másrészt pedig tényleg szeret örömöt okozni a férfinak és erre akár egy ilyen rendhagyó helyszínen is hajlandó. Bár igaz, ami igaz, hogy maga sem gondolta volna, hogy képes ilyesmire, helyesebben szólva, hogy nyilvánosan képes rá.
Arra, hogy csodálatos volt, hümment egyet, mivel maga is tudja, hogy ha kinyitná a száját, akkor még kibuggyanna belőle valami öntelt ömlengés arról, hogy "naná, hogy csodálatos volt!", azért a szája sarkában ott egy kicsit pökhendi mosoly, szóval egyértelműen arra gondol, hogy "naná, hogy csodálatos volt!".
Cha'yss helyeslésére, miszerint a magafajták unalmasak, megáll a keze a simogatásban, ha egymás mellett ülnének, akkor tréfából a férfi vállába bokszolna. Mivel azonban nem ül, hanem a férfi ölében fekszik, így sajnos le kell mondjon erről a "fenyítésről", még a csúnya nézéstől is eltekint. Nem sértődik meg Cha'yss válaszán, mivel ő is pont ugyanezt gondolja magáról, meg tulajdonképpen ő adta a szájába ezt a választ. Szája sarkában még mindig ott van az előbbi, önelégültnek tetsző mosoly. Cha'yss folytatja még azelőtt, hogy kigondolna és végrehajtana bármiféle bosszút.*
- Mindig tudod, hogy mit kell mondani ahhoz, hogy levegyél a lábamról, ugye?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3077-3096