Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 72 (1421. - 1440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1440. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-29 16:28:30
Üzenet elküldve: 2022-01-29 16:28:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
// Luninari, Maydeleine //
* A komédia tovább folytatódik. Újfent hasonló varázslatok kerülnek bevetésre. Luninari lázat küld ellenfelére, amíg Maydeleine izzadással köszöni meg neki ezt. A hatásokat mind a két fél elszenvedi, de ez még kevés lesz a győzelemre. Ettől még a tollak nem fognak földre hullani. Valami elmésebbet kell. Most Luninarin a sor, hogy támadjon. Eddig végig a másik lány kezdeményezett. Ennek most meg kell fordulnia!*
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
// Luninari, Maydeleine //
* A komédia tovább folytatódik. Újfent hasonló varázslatok kerülnek bevetésre. Luninari lázat küld ellenfelére, amíg Maydeleine izzadással köszöni meg neki ezt. A hatásokat mind a két fél elszenvedi, de ez még kevés lesz a győzelemre. Ettől még a tollak nem fognak földre hullani. Valami elmésebbet kell. Most Luninarin a sor, hogy támadjon. Eddig végig a másik lány kezdeményezett. Ennek most meg kell fordulnia!*
1439. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-28 20:12:06
Üzenet elküldve: 2022-01-28 20:12:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
* Kellemes beszélgetés kezd el kibontakozni a szerencsétlen találkozásból. Ez már kedvére van.*
- Hogy én? Ezt nehéz lenne meghatározni. Egyik város sem igazán az otthonom, én amolyan erdei nomád vagyok, mint ahogy sok más elf is. A környező erdőket járjuk, de ha valamit mondanom kéne, akkor az Arthenior.* Ettől még kihallat némi lihanechit is a hangjából. Sok erdőjáróval élt már együtt, akik arról a környékről származnak. Akaratlanul is ragad rá a nyelvjárásukból, de cserébe ez így van fordítva is.*
- És te? Ha jól gondolom nem helyi vagy, inkább Lihanechre tippelnék.* Görgeti tovább a témát, ami végül majd az íjászatban fog kiteljesedni.*
- Ahogy mondod, de azért alkalmanként engedek a csábításnak, hogy a város kényelmét élvezzem. Főleg ilyenkor a hidegebb időkben esik jól az ilyesmi.* Az íjat pedig már veszi is kézbe, hogy lőjön vele párat. Nem egy jó emberismerő, de le merné fogadni, hogy most több figyelmet kap, mint amennyit mutat a másik iránta. Ő is így tenne, ha hasonló cipőben járna. Megejti a lövéséket és aztán még a vesszőket is visszahozza.*
- Parancsolj!* Adja át a helyét neki. Most bizonyosodik be igazán, hogy figyeltek rá. Kérdéseket kap, amiken még meg is lepődik egy kicsit.*
~ Csak tud valamit a kicsike. ~* Figyelmesen nézi végig a neki bemutatott állásokat.*
- Igaza volt mind a kettőnek. Igazából ez a te döntésed kell, hogy legyen. Amelyik kényelmesebb számodra azt érdemes használni, de ez helyzetenként változhat. A legritkább eset az, hogy egy ilyen álló célpontra kell lőnöd.* Oktatja ki saját tapasztalatai alapján.*
- Nocsak. Én a katonára szavaznék. Az öreg ravasz egy vén róka lehet. A jobboldalt leginkább a nomádok szokták szeretni. Ilyenkor hüvelykujjal szokás kihúznod az ideget, ami pontosabb lövést eredményez, mert csak egy ponton törik meg az ideg. Viszont ehhez érdemes külön erre a célra készült íjászgyűrűt használni.* Magyarázza, majd rá is illeszt egy vesszőt az íja idegére.*
- Én például így szeretek lőni, hogy a két ujjam között helyezkedik el a vessző, de van aki mind a kettővel a alatta feszíti. Látod most az idegem? A két ujjnál külön külön kitüremkedik, ha csak a hüvelykkel húznám ki, csupán egyetlen ponton feszülne.* Reméli, hogy sikerül lenyűgöznie Fenophilët.*
- Kíváncsi lennék, hogy miféle alak ez az Ailmon.* Valószínűleg még ő is sokat tanulhatna tőle. Most viszont teljes mértékben a nő lövésén tartja a szemeit. Innen közelről jobban ki tudja majd elemezni a lövését, mint elsőnek a fa mellől.*
* Kellemes beszélgetés kezd el kibontakozni a szerencsétlen találkozásból. Ez már kedvére van.*
- Hogy én? Ezt nehéz lenne meghatározni. Egyik város sem igazán az otthonom, én amolyan erdei nomád vagyok, mint ahogy sok más elf is. A környező erdőket járjuk, de ha valamit mondanom kéne, akkor az Arthenior.* Ettől még kihallat némi lihanechit is a hangjából. Sok erdőjáróval élt már együtt, akik arról a környékről származnak. Akaratlanul is ragad rá a nyelvjárásukból, de cserébe ez így van fordítva is.*
- És te? Ha jól gondolom nem helyi vagy, inkább Lihanechre tippelnék.* Görgeti tovább a témát, ami végül majd az íjászatban fog kiteljesedni.*
- Ahogy mondod, de azért alkalmanként engedek a csábításnak, hogy a város kényelmét élvezzem. Főleg ilyenkor a hidegebb időkben esik jól az ilyesmi.* Az íjat pedig már veszi is kézbe, hogy lőjön vele párat. Nem egy jó emberismerő, de le merné fogadni, hogy most több figyelmet kap, mint amennyit mutat a másik iránta. Ő is így tenne, ha hasonló cipőben járna. Megejti a lövéséket és aztán még a vesszőket is visszahozza.*
- Parancsolj!* Adja át a helyét neki. Most bizonyosodik be igazán, hogy figyeltek rá. Kérdéseket kap, amiken még meg is lepődik egy kicsit.*
~ Csak tud valamit a kicsike. ~* Figyelmesen nézi végig a neki bemutatott állásokat.*
- Igaza volt mind a kettőnek. Igazából ez a te döntésed kell, hogy legyen. Amelyik kényelmesebb számodra azt érdemes használni, de ez helyzetenként változhat. A legritkább eset az, hogy egy ilyen álló célpontra kell lőnöd.* Oktatja ki saját tapasztalatai alapján.*
- Nocsak. Én a katonára szavaznék. Az öreg ravasz egy vén róka lehet. A jobboldalt leginkább a nomádok szokták szeretni. Ilyenkor hüvelykujjal szokás kihúznod az ideget, ami pontosabb lövést eredményez, mert csak egy ponton törik meg az ideg. Viszont ehhez érdemes külön erre a célra készült íjászgyűrűt használni.* Magyarázza, majd rá is illeszt egy vesszőt az íja idegére.*
- Én például így szeretek lőni, hogy a két ujjam között helyezkedik el a vessző, de van aki mind a kettővel a alatta feszíti. Látod most az idegem? A két ujjnál külön külön kitüremkedik, ha csak a hüvelykkel húznám ki, csupán egyetlen ponton feszülne.* Reméli, hogy sikerül lenyűgöznie Fenophilët.*
- Kíváncsi lennék, hogy miféle alak ez az Ailmon.* Valószínűleg még ő is sokat tanulhatna tőle. Most viszont teljes mértékben a nő lövésén tartja a szemeit. Innen közelről jobban ki tudja majd elemezni a lövését, mint elsőnek a fa mellől.*
1438. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-28 09:40:27
Üzenet elküldve: 2022-01-28 09:40:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
//Zárás//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Nem igazán jön neki össze a menekülés, és nyilván csak a korcsolya meg a túl csúszós jég lehet az oka. Utoléri a két némber és a sötételf a hóba szorítja. Ez nem is elég, még meg is fenyegeti, hogy megeteti valakivel, nyilván a társára gondol, aki vele volt a kovácsműhelyben az incidens alkalmával. ~Verekedjen veled a hóhér! Pimasz kormos, gyere csak az én sikátoromba! ~ Úgy fest, lenyugszik, ám ez csak a látszat, a szája grimaszba fordul, de tudja, hogy a másik jobb kardforgató, ezért hagyja a dolgot. Majd eleresztik, mire felül és megint kap egy adag valamit a nyakába. Miután befejezte, csak utána szólal meg.*
-Könnyen beszél az, aki nagy és tud fegyvert forgatni. Akkor megsértettél most meg megfenyegetsz? Van bőr a képeden. *Tápászkodik fel miután ő is leveszi a korcsolyát.*
-Az meg, hogy társak? Én… neked ugyan nem… *Morogja, mert bizony ő bárkit ott hagyna a pácban, ha úgy fest, hogy az írhája a tét.*
-Amúgy meg rágós vagyok… *Integet vissza, Nawanthirit meg se hallgatja, csak egy csúnya nézést kap, hiszen a sötételfnek segített elkapni őt. Nyilván az ő oldalán áll, ami számára megvetendő. Miután leadta a korcsolyát elsétál, vissza a fogadóba.*
//Téli vásár//
//Zárás//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Nem igazán jön neki össze a menekülés, és nyilván csak a korcsolya meg a túl csúszós jég lehet az oka. Utoléri a két némber és a sötételf a hóba szorítja. Ez nem is elég, még meg is fenyegeti, hogy megeteti valakivel, nyilván a társára gondol, aki vele volt a kovácsműhelyben az incidens alkalmával. ~Verekedjen veled a hóhér! Pimasz kormos, gyere csak az én sikátoromba! ~ Úgy fest, lenyugszik, ám ez csak a látszat, a szája grimaszba fordul, de tudja, hogy a másik jobb kardforgató, ezért hagyja a dolgot. Majd eleresztik, mire felül és megint kap egy adag valamit a nyakába. Miután befejezte, csak utána szólal meg.*
-Könnyen beszél az, aki nagy és tud fegyvert forgatni. Akkor megsértettél most meg megfenyegetsz? Van bőr a képeden. *Tápászkodik fel miután ő is leveszi a korcsolyát.*
-Az meg, hogy társak? Én… neked ugyan nem… *Morogja, mert bizony ő bárkit ott hagyna a pácban, ha úgy fest, hogy az írhája a tét.*
-Amúgy meg rágós vagyok… *Integet vissza, Nawanthirit meg se hallgatja, csak egy csúnya nézést kap, hiszen a sötételfnek segített elkapni őt. Nyilván az ő oldalán áll, ami számára megvetendő. Miután leadta a korcsolyát elsétál, vissza a fogadóba.*
1437. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-28 08:47:19
Üzenet elküldve: 2022-01-28 08:47:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Drámai üldözőjelenet bontakozik ki a jégpályán. Xavy teknőcfürgeséggel száguld elfelé, ám lépten-nyomon akadályokba ütközik, akiket el is küld melegebb éghajlatra. Lillyss és a szerzetes pedig cammogó tretilként suhan a csaposlány után, csodák csodájára azonban nemhogy el nem esik egyikük sem, hanem még be is érik a koleganőjüket!
Nawanthirinek természetesen esze ágában nincs végigvárni, amíg Xavy megszabadul a korcsolyáitól. Igazából arra készül, hogy mihelyt utolérik, elkapja a grabancát, aztán kieszközöl a társnői közt legalább egy fegyverszünetet - bár egy hideg békének jobban örülne. Lillyss azonban jelzi, hogy terve van, mandulaszem meg arra jut, hogy ha Kóczinak nem görbül haja szála sem, akár meg is várhatja a terv kimenetelét. Fogadatlan prókátor ő ebben az ügyben, nem muszáj mindent jobban tudnia.
Mikor végül a csaposhoz érnek, a sötételf megpróbálja leteperni. Ha Kóczi nagyon fickándozna, Nawanthiri is beszáll a mókába azzal, hogy a gnőm valamelyik végtagját igyekszik elkapni, aztán ha sikerül, keres rajta fogást másik kézzel is. Csaposuk szerencsére jól be van öltözve, könnyű belekapaszkodni!*
- Lillyssnek igaza van. Legyetek most már kvittek... *ennyit fűz hozzá a témához, inkább kérőn, mint szigorúan. Nem számít átütő sikerre, de egy bosszúval tetézett bocsánatkérés talán elég hozzá, hogy a továbbiakban legalább ne vadásszanak egymásra a kolléganői. Ha nem, akkor jön Limmen, aztán befalatozza a csapost. Lehet meg se pucolja előtte, csak úgy zoknistul-mindenestül a szájába gyűri a sisakrostélyán keresztül! Ezek a kormosok mindenre képesek. Nawanthiri pedig egyedül a szerzetesi jó nevelésének köszönheti, hogy ilyen borzalmas fenyegetés hallatán is képes megőrizni a komolyságát.*
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Drámai üldözőjelenet bontakozik ki a jégpályán. Xavy teknőcfürgeséggel száguld elfelé, ám lépten-nyomon akadályokba ütközik, akiket el is küld melegebb éghajlatra. Lillyss és a szerzetes pedig cammogó tretilként suhan a csaposlány után, csodák csodájára azonban nemhogy el nem esik egyikük sem, hanem még be is érik a koleganőjüket!
Nawanthirinek természetesen esze ágában nincs végigvárni, amíg Xavy megszabadul a korcsolyáitól. Igazából arra készül, hogy mihelyt utolérik, elkapja a grabancát, aztán kieszközöl a társnői közt legalább egy fegyverszünetet - bár egy hideg békének jobban örülne. Lillyss azonban jelzi, hogy terve van, mandulaszem meg arra jut, hogy ha Kóczinak nem görbül haja szála sem, akár meg is várhatja a terv kimenetelét. Fogadatlan prókátor ő ebben az ügyben, nem muszáj mindent jobban tudnia.
Mikor végül a csaposhoz érnek, a sötételf megpróbálja leteperni. Ha Kóczi nagyon fickándozna, Nawanthiri is beszáll a mókába azzal, hogy a gnőm valamelyik végtagját igyekszik elkapni, aztán ha sikerül, keres rajta fogást másik kézzel is. Csaposuk szerencsére jól be van öltözve, könnyű belekapaszkodni!*
- Lillyssnek igaza van. Legyetek most már kvittek... *ennyit fűz hozzá a témához, inkább kérőn, mint szigorúan. Nem számít átütő sikerre, de egy bosszúval tetézett bocsánatkérés talán elég hozzá, hogy a továbbiakban legalább ne vadásszanak egymásra a kolléganői. Ha nem, akkor jön Limmen, aztán befalatozza a csapost. Lehet meg se pucolja előtte, csak úgy zoknistul-mindenestül a szájába gyűri a sisakrostélyán keresztül! Ezek a kormosok mindenre képesek. Nawanthiri pedig egyedül a szerzetesi jó nevelésének köszönheti, hogy ilyen borzalmas fenyegetés hallatán is képes megőrizni a komolyságát.*
1436. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-27 10:14:51
Üzenet elküldve: 2022-01-27 10:14:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Hidegvér nélkül//
- Ó. *Annyira biztos volt saját feltevésében, hogy valóban meglepetésként érte a válasz. Bár a warg címert nézve valóban erre a lehetőségre is kellett volna gondolnia, elvégre nem először látja ezt egy városőrön. Legalábbis egy ifjúbbnak kinéző tagon.* ~ Akkor nem munkán kéne lenned? ~ *Vándorol agyán keresztül a kérdés, kissé megemelt szemöldökkel stírölve a segítőkész, nem nemesi uraságot. A magázást talán még meg kell tartania, a biztonság kedvéért.* - Biztosíthatom önt, hogy ezzel az alkattal nem hadonásznék egy karddal, vagy akármi nagyobb fegyverrel, mint ami a kezemben elfér. *Próbál megnyugtatást adni egyéni stílusával.* - Örülök, ha a Pegazusig el tudok lábalni innen kifulladás nélkül. *Ezt az utóbbit már csak magának morogja, önostorozás céljából. Egyensúlyt tartani a tonnákat nyomó könyvek bújása és nem létező fizikai állóképességének fejlesztése között az gyakorlatilag lehetetlen, és ez sajnos meg is látszik rajta. Ő is szabad levegőt enged fejének, csuklyája lehúzásával; arcán lévő jellemzői sok igazat adnak annak az esetleges feltevésnek, hogy már egy ideje nem tudta tisztesen kialudni magát.*
~ Hobbimágus...? ~ *E szó enyhén szólva is belefúr lelkébe, döfködve szívét, de nem tudja, melyik realizálás fáj jobban: Az, hogy most így is fest, vagy az, hogy amaznak igaza van még ezen a helyzeten kívül is. Látva, hogy a másik kísérletet tesz arra, hogy megrövidítse a kettőjük között lévő távolságot, inkább nem próbálkozik trükkje megismétlésével; megadóan legyint, és egy fának támasztja hátát. Megjegyzését és mosolyát csak nyelve csettintésével jutalmazza; nem épp a legjobb formájában kapta el, és e vicces sértés inkább büszkeségét sérti, minthogy lazítja hangulatát.*
- Hogy miért nem megy? Ezt kérdezném én is magamtól! *Morcosan megrázza fejét, lapos tekintetet véve saját kezeire. Nem látszott rajtuk semmi baj.* - Lehet hogy a város zaja őrjített meg, nem vagyok abban a, hogy is mondják, "kiegyensúlyozott" állapotban, de ennél a pontnál már az ég felé kéne tüzet lövelnem a tenyeremből! Vagy tűzgolyókkal zsonglőrködni, amelyik nehezebb. De erre meg begyújtani sem tudom magam. *Csettintgetni kezd ujjával, mintha azt mutatná, hogy a mozdulatok között szikráknak kéne létrejönniük, ami általában meg is történne. De nem most.* - Valahogy meg kell nyugodjak. Vissza abba a kötelezően stresszmentes nyugalmi pontba, ahol a sokadszorra való merész próbálkozásom remélhetőleg nem az utolsó lenne! Van e esetleg tanácsa? Ön hogyan szokta lehűteni magát?
//Hidegvér nélkül//
- Ó. *Annyira biztos volt saját feltevésében, hogy valóban meglepetésként érte a válasz. Bár a warg címert nézve valóban erre a lehetőségre is kellett volna gondolnia, elvégre nem először látja ezt egy városőrön. Legalábbis egy ifjúbbnak kinéző tagon.* ~ Akkor nem munkán kéne lenned? ~ *Vándorol agyán keresztül a kérdés, kissé megemelt szemöldökkel stírölve a segítőkész, nem nemesi uraságot. A magázást talán még meg kell tartania, a biztonság kedvéért.* - Biztosíthatom önt, hogy ezzel az alkattal nem hadonásznék egy karddal, vagy akármi nagyobb fegyverrel, mint ami a kezemben elfér. *Próbál megnyugtatást adni egyéni stílusával.* - Örülök, ha a Pegazusig el tudok lábalni innen kifulladás nélkül. *Ezt az utóbbit már csak magának morogja, önostorozás céljából. Egyensúlyt tartani a tonnákat nyomó könyvek bújása és nem létező fizikai állóképességének fejlesztése között az gyakorlatilag lehetetlen, és ez sajnos meg is látszik rajta. Ő is szabad levegőt enged fejének, csuklyája lehúzásával; arcán lévő jellemzői sok igazat adnak annak az esetleges feltevésnek, hogy már egy ideje nem tudta tisztesen kialudni magát.*
~ Hobbimágus...? ~ *E szó enyhén szólva is belefúr lelkébe, döfködve szívét, de nem tudja, melyik realizálás fáj jobban: Az, hogy most így is fest, vagy az, hogy amaznak igaza van még ezen a helyzeten kívül is. Látva, hogy a másik kísérletet tesz arra, hogy megrövidítse a kettőjük között lévő távolságot, inkább nem próbálkozik trükkje megismétlésével; megadóan legyint, és egy fának támasztja hátát. Megjegyzését és mosolyát csak nyelve csettintésével jutalmazza; nem épp a legjobb formájában kapta el, és e vicces sértés inkább büszkeségét sérti, minthogy lazítja hangulatát.*
- Hogy miért nem megy? Ezt kérdezném én is magamtól! *Morcosan megrázza fejét, lapos tekintetet véve saját kezeire. Nem látszott rajtuk semmi baj.* - Lehet hogy a város zaja őrjített meg, nem vagyok abban a, hogy is mondják, "kiegyensúlyozott" állapotban, de ennél a pontnál már az ég felé kéne tüzet lövelnem a tenyeremből! Vagy tűzgolyókkal zsonglőrködni, amelyik nehezebb. De erre meg begyújtani sem tudom magam. *Csettintgetni kezd ujjával, mintha azt mutatná, hogy a mozdulatok között szikráknak kéne létrejönniük, ami általában meg is történne. De nem most.* - Valahogy meg kell nyugodjak. Vissza abba a kötelezően stresszmentes nyugalmi pontba, ahol a sokadszorra való merész próbálkozásom remélhetőleg nem az utolsó lenne! Van e esetleg tanácsa? Ön hogyan szokta lehűteni magát?
1435. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-27 08:21:09
Üzenet elküldve: 2022-01-27 08:21:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Íj és Nyíl //
- Köszönöm. * Biccent a nevét méltató bókra. Igyekszik valami normálisféle beszélgetésbe bonyolódni vele, ha már ilyen érdekesen indult az ismeretségük. * És honnan származol? Talán Lihanech?
~ Olyan ismerősen formálja a szavakat, de lehet, tévedek. ~
* A lánynak a megfelel a "nemhíres, csaknémijártasság" is. Nem akar túl mohónak tűnni, ezért csak fél szemmel, nemtörődöm mód lesi a másik elfet, ahogy az íjat kezeli. *
- Ühümm, ühümm.
* Csak bólogat a hallottakra. *
- Én is így vagyok vele. Ha tehetem kint maradok. Nem szeretek a négy fal között aludni. Nem így szoktam meg. Túl sok a zaj egy fogadóban.
* Sebesen gesztikulál a kezeivel, hogy jobban alátámassza a mondanivalóját. Inkább hosszábújik a lovához és félig megfagy reggelre, mintsem egy borgőzös, ordibálástól hangos ivóban fizessen a szobáért. Csak a keményebb fagyok kergetik be. *
~ Csak egy ment mellé. ~
* Nincs bírálat a gondolataiban, hozzá képest ez csodálatos teljesítménynek tűnik. A mellé lőtt nyílvesszőt el is felejtette, gyorsan átveszi a férfi kezéből, ha az odanyújta neki. *
- Akkor most én jövök.
* Mélyet sóhajt. Úgy érzi, bizonytalansága némi magyarázatra szorulhat. *
- Tudod, kaptam kiképzést. Az első mesterem vadász volt, a második katona. Az egyik elf aggastyán, a második fiatal és ember. Eltérő módon lőttek. * Újabb heves gesztikuláció. * Szóval van bennem egyfajta zavar. Érted. Hogy most akkor melyiket használjam.
* Próbaképp beáll a Vranglil által mutatott alaphelyzetbe.*
- Ez az ember katonáéra jobban hasonlít.
* Aztán egyik lábával előrelép. *
- Ez meg az öreg mesterére. A katona bal oldalra helyezte a nyílvesszőt, az öreg pedig a jobb oldalra. * Elgondolkozik egy pillanatra, nem figyelte meg, hogy a másik elf hova helyezi. * Te hová?
* Félrebiccentett fejjel figyel a válaszra. *
- Az öreg Ailmon nem éppen az elegáns stílusáról volt híres, de legtöbbször mozgó célpontra lőtt, haladás közben. És mindig eltalálta.
* A mondat végére a magasba emeli az íjat és kiválaszt egyet a saját, lúdtollas nyílvesszőiből. *
- Köszönöm. * Biccent a nevét méltató bókra. Igyekszik valami normálisféle beszélgetésbe bonyolódni vele, ha már ilyen érdekesen indult az ismeretségük. * És honnan származol? Talán Lihanech?
~ Olyan ismerősen formálja a szavakat, de lehet, tévedek. ~
* A lánynak a megfelel a "nemhíres, csaknémijártasság" is. Nem akar túl mohónak tűnni, ezért csak fél szemmel, nemtörődöm mód lesi a másik elfet, ahogy az íjat kezeli. *
- Ühümm, ühümm.
* Csak bólogat a hallottakra. *
- Én is így vagyok vele. Ha tehetem kint maradok. Nem szeretek a négy fal között aludni. Nem így szoktam meg. Túl sok a zaj egy fogadóban.
* Sebesen gesztikulál a kezeivel, hogy jobban alátámassza a mondanivalóját. Inkább hosszábújik a lovához és félig megfagy reggelre, mintsem egy borgőzös, ordibálástól hangos ivóban fizessen a szobáért. Csak a keményebb fagyok kergetik be. *
~ Csak egy ment mellé. ~
* Nincs bírálat a gondolataiban, hozzá képest ez csodálatos teljesítménynek tűnik. A mellé lőtt nyílvesszőt el is felejtette, gyorsan átveszi a férfi kezéből, ha az odanyújta neki. *
- Akkor most én jövök.
* Mélyet sóhajt. Úgy érzi, bizonytalansága némi magyarázatra szorulhat. *
- Tudod, kaptam kiképzést. Az első mesterem vadász volt, a második katona. Az egyik elf aggastyán, a második fiatal és ember. Eltérő módon lőttek. * Újabb heves gesztikuláció. * Szóval van bennem egyfajta zavar. Érted. Hogy most akkor melyiket használjam.
* Próbaképp beáll a Vranglil által mutatott alaphelyzetbe.*
- Ez az ember katonáéra jobban hasonlít.
* Aztán egyik lábával előrelép. *
- Ez meg az öreg mesterére. A katona bal oldalra helyezte a nyílvesszőt, az öreg pedig a jobb oldalra. * Elgondolkozik egy pillanatra, nem figyelte meg, hogy a másik elf hova helyezi. * Te hová?
* Félrebiccentett fejjel figyel a válaszra. *
- Az öreg Ailmon nem éppen az elegáns stílusáról volt híres, de legtöbbször mozgó célpontra lőtt, haladás közben. És mindig eltalálta.
* A mondat végére a magasba emeli az íjat és kiválaszt egyet a saját, lúdtollas nyílvesszőiből. *
1434. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-26 19:05:34
Üzenet elküldve: 2022-01-26 19:05:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
* Éppen csak előlép, hogy szóljon máris sikerül egymás szavába vágniuk. Ezen a férfi el is neveti magát.*
- Semmi gond!* Legyint egyet, majd aztán végre bemutatkoznak.*
- Szép neve van, kellemes a hangzása.* Dicséri meg a lány nevét.*
- Ennek semmi akadálya. Annyira nem szeretek így udvariaskodni, de ezekben a városokban ki tudja, hogy kibe botlik bele az elf.* Ezzel már el is árulja rögtön magát, hogy nem teljesen idevalósi. Ajánlata is elfogadásra kerül, de azért mégsem teljesen úgy, ahogy ő gondolta, de a lelkesedés ami Fenophilë szemeiben csillan megbabonázzák. Ha ilyen nyájas szavakkal kényeztetik egoját, akkor nem tud ellenállni.*
- Nem tartom magam olyan híres íjásznak, de valóban már némi jártasságom benne. Én egyrészt az íjammal keresem a kenyerem.* Vág fel egy kicsit, miközben előkaparja íját.*
- Amíg itt vagyok a városban kijárkálok gyakorolni, hogy ne puhuljak el. A kényelem egyik átkozott mellékhatása ez.* Mivel ő nem tartja mindig felajzva fegyverét, ezért most kell megtennie ezt. Lábával támaszt rá, hogy kicsit meghajítva a fát felhelyezhesse rá az ideget. Tegezéből ezt követően egy nyilat vesz elő, amit az idegre illeszt.*
- Az sem mindegy tudod, hogy miképpen állunk be.* Ebbe most nem menne bele jobban, mert úgyis fogja látni a másik. Egy kisebb terpeszállást vesz. Baloldalán látható a cél. Az idegre illeszti a nyilat és egy mély lélegzetvételt követően kihúzza fegyverét egészen az álláig. Egy pillanatig így kitartja, hogy végül útjára eressze azt a nyilat. Ez most a fatörzsön koppan. Ilyen távolságból ez nem is nagydolog. Elereszt még ezután vagy négy vesszőt, de ezeket már gyorsabban lövi ki. Egy azért neki is megy, megmutatva, hogy ő sem csalhatatlan.*
~ Fene enné meg, csak mellé kellett egynek mennie. ~* Bosszankodik, de kifelé ezt igyekszik nem mutatni.*
- Na szedjük össze a vesszőket, mert hajlamosak az eltűnésre.* Indul el a törzs irányába, hogy magához vegye azt, ami a magáé, meg persze van ott egy, ami a Fenophilëé. Nem szól, de kíváncsi, már mit fog mondani a másik a lövéseire.*
* Éppen csak előlép, hogy szóljon máris sikerül egymás szavába vágniuk. Ezen a férfi el is neveti magát.*
- Semmi gond!* Legyint egyet, majd aztán végre bemutatkoznak.*
- Szép neve van, kellemes a hangzása.* Dicséri meg a lány nevét.*
- Ennek semmi akadálya. Annyira nem szeretek így udvariaskodni, de ezekben a városokban ki tudja, hogy kibe botlik bele az elf.* Ezzel már el is árulja rögtön magát, hogy nem teljesen idevalósi. Ajánlata is elfogadásra kerül, de azért mégsem teljesen úgy, ahogy ő gondolta, de a lelkesedés ami Fenophilë szemeiben csillan megbabonázzák. Ha ilyen nyájas szavakkal kényeztetik egoját, akkor nem tud ellenállni.*
- Nem tartom magam olyan híres íjásznak, de valóban már némi jártasságom benne. Én egyrészt az íjammal keresem a kenyerem.* Vág fel egy kicsit, miközben előkaparja íját.*
- Amíg itt vagyok a városban kijárkálok gyakorolni, hogy ne puhuljak el. A kényelem egyik átkozott mellékhatása ez.* Mivel ő nem tartja mindig felajzva fegyverét, ezért most kell megtennie ezt. Lábával támaszt rá, hogy kicsit meghajítva a fát felhelyezhesse rá az ideget. Tegezéből ezt követően egy nyilat vesz elő, amit az idegre illeszt.*
- Az sem mindegy tudod, hogy miképpen állunk be.* Ebbe most nem menne bele jobban, mert úgyis fogja látni a másik. Egy kisebb terpeszállást vesz. Baloldalán látható a cél. Az idegre illeszti a nyilat és egy mély lélegzetvételt követően kihúzza fegyverét egészen az álláig. Egy pillanatig így kitartja, hogy végül útjára eressze azt a nyilat. Ez most a fatörzsön koppan. Ilyen távolságból ez nem is nagydolog. Elereszt még ezután vagy négy vesszőt, de ezeket már gyorsabban lövi ki. Egy azért neki is megy, megmutatva, hogy ő sem csalhatatlan.*
~ Fene enné meg, csak mellé kellett egynek mennie. ~* Bosszankodik, de kifelé ezt igyekszik nem mutatni.*
- Na szedjük össze a vesszőket, mert hajlamosak az eltűnésre.* Indul el a törzs irányába, hogy magához vegye azt, ami a magáé, meg persze van ott egy, ami a Fenophilëé. Nem szól, de kíváncsi, már mit fog mondani a másik a lövéseire.*
1433. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-26 18:14:08
Üzenet elküldve: 2022-01-26 18:14:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 633
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 633
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hidegvér nélkül//
* A felvetés megmosolyogtatja, de nem neveti ki a másikat. *
- Nem vagyok lovag. * Csóválja meg a fejét, és mély sóhajtással el is engedi a pillanatnyi hangulatot. Igazából, távolabb nem is állhatna valaki a lovagoktól, mint ő. *
- Nem mindenki lovag, aki magára aggat több kiló fémet, hogy védve legyen. És kiváltképp nem vagyok nemes. * Teszi még hozzá, bár név nem hagyja el ajkait. *
- A városőrség egy alakulatának a tagja vagyok. * Teszi még hozzá, a lovagi tabardon végig futó címerre mutatva. * Gondoltam segítek, mert arra gondoltam, hogy az izmokból próbálja kiűzni a fájdalmat. Gyakorta volt benne részem nekem is, főleg, amikor még nem szoktam hozzá a kard súlyához. * Ad magyarázatot arra, hogy miért is zaklatja szegény párát. *
- Nos, annak én is örülnék, ha nem gyújtaná fel a tisztást. * Teszi hozzá, közelebb lépve, de megszabadulva fejét fedő sisakjától, amit most hóna alá csap. Így látszik mogorva arckifejezése, és kifejezéstelen tekintete. *
- Semmi kedvem holmi hobbimágust üldözni, amiért átrendezte a város tájképét. Azt kell mondanom, hogy megnyugtat a gondolat, hogy ilyen veszélytől most nem kell tartani. * Folytatja a gondolatmenetet, és halovány mosoly jelenik meg arcán, ami már-már barátságosnak kezd hatni. *
- Hogyhogy nem megy? * Teszi hozzá, kedvesebb hanghordozással, és ismét közelebb lépve. *
//Hidegvér nélkül//
* A felvetés megmosolyogtatja, de nem neveti ki a másikat. *
- Nem vagyok lovag. * Csóválja meg a fejét, és mély sóhajtással el is engedi a pillanatnyi hangulatot. Igazából, távolabb nem is állhatna valaki a lovagoktól, mint ő. *
- Nem mindenki lovag, aki magára aggat több kiló fémet, hogy védve legyen. És kiváltképp nem vagyok nemes. * Teszi még hozzá, bár név nem hagyja el ajkait. *
- A városőrség egy alakulatának a tagja vagyok. * Teszi még hozzá, a lovagi tabardon végig futó címerre mutatva. * Gondoltam segítek, mert arra gondoltam, hogy az izmokból próbálja kiűzni a fájdalmat. Gyakorta volt benne részem nekem is, főleg, amikor még nem szoktam hozzá a kard súlyához. * Ad magyarázatot arra, hogy miért is zaklatja szegény párát. *
- Nos, annak én is örülnék, ha nem gyújtaná fel a tisztást. * Teszi hozzá, közelebb lépve, de megszabadulva fejét fedő sisakjától, amit most hóna alá csap. Így látszik mogorva arckifejezése, és kifejezéstelen tekintete. *
- Semmi kedvem holmi hobbimágust üldözni, amiért átrendezte a város tájképét. Azt kell mondanom, hogy megnyugtat a gondolat, hogy ilyen veszélytől most nem kell tartani. * Folytatja a gondolatmenetet, és halovány mosoly jelenik meg arcán, ami már-már barátságosnak kezd hatni. *
- Hogyhogy nem megy? * Teszi hozzá, kedvesebb hanghordozással, és ismét közelebb lépve. *
1432. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-26 09:39:06
Üzenet elküldve: 2022-01-26 09:39:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Íj és Nyíl //
*Az elf előbukkan, gyors végig is szalad rajt a pillantása, ahogy a másiké is rajta. Kölcsönös méricskélés után mindketten egyszerre szólalnak meg. *
- Sajnálom, tényleg, nem szándékoztam senkit eltalálni.
* Zavartan elhallgat, amikor ráeszmél, hogy egymás szavába vágnak éppen. Hegyes füle mögé tűri a haját és bólogat. *
- Láttam a nyomokat a tuskón. * Int kezével a szétlövöldözött fadarabra. * A nevem Fehérgyöngy Fenophilë.
~ Szörnyen udvarias. ~
* Önmaga nem nagyon szokott foglalkozni az ilyen társadalmi, udvariassági dolgokkal, meg is illetődik a hirtelen etikettbeli támadástól. *
- Kérlek, most lőttelek le majdnem, azt hiszem innentől akár közvetlenebbre is vehetjük a hangnemet. * Villant egy vigyort. *
- Öhm, igen, hát, nem vagyok büszke az íjászképességeimre.
*Nem sértődik meg, az előzmények után már mindketten tisztában vannak gyatra tudásával. Szeme az elf hátán lévő hosszú íjra vándorol. *
- Úgy látom te magad jártasabb vagy ebben, mint én. Gyakorolni jöttél a tuskódhoz? * Lelkesen csillant fel a tekintete. * Nem bánnád, ha egy kicsit figyelnélek? Ígérem nem fogok zavarni. Talán ellesek egy-két fogást.
* Hogy mondanivalóját alátámassza, hátrál is pár lépést, hogy teret adjon, ha a másik belekezdene a gyakorlásba. Ha úgy látja, a férfi hozzáértő, talán még megpróbál leckéket is kicsalni belőle. *
~ Nem tűnik dühösnek sem az előbbiek miatt. Bizonyára türelmes típus, jó tanár válna belőle. ~
*Az elf előbukkan, gyors végig is szalad rajt a pillantása, ahogy a másiké is rajta. Kölcsönös méricskélés után mindketten egyszerre szólalnak meg. *
- Sajnálom, tényleg, nem szándékoztam senkit eltalálni.
* Zavartan elhallgat, amikor ráeszmél, hogy egymás szavába vágnak éppen. Hegyes füle mögé tűri a haját és bólogat. *
- Láttam a nyomokat a tuskón. * Int kezével a szétlövöldözött fadarabra. * A nevem Fehérgyöngy Fenophilë.
~ Szörnyen udvarias. ~
* Önmaga nem nagyon szokott foglalkozni az ilyen társadalmi, udvariassági dolgokkal, meg is illetődik a hirtelen etikettbeli támadástól. *
- Kérlek, most lőttelek le majdnem, azt hiszem innentől akár közvetlenebbre is vehetjük a hangnemet. * Villant egy vigyort. *
- Öhm, igen, hát, nem vagyok büszke az íjászképességeimre.
*Nem sértődik meg, az előzmények után már mindketten tisztában vannak gyatra tudásával. Szeme az elf hátán lévő hosszú íjra vándorol. *
- Úgy látom te magad jártasabb vagy ebben, mint én. Gyakorolni jöttél a tuskódhoz? * Lelkesen csillant fel a tekintete. * Nem bánnád, ha egy kicsit figyelnélek? Ígérem nem fogok zavarni. Talán ellesek egy-két fogást.
* Hogy mondanivalóját alátámassza, hátrál is pár lépést, hogy teret adjon, ha a másik belekezdene a gyakorlásba. Ha úgy látja, a férfi hozzáértő, talán még megpróbál leckéket is kicsalni belőle. *
~ Nem tűnik dühösnek sem az előbbiek miatt. Bizonyára türelmes típus, jó tanár válna belőle. ~
1431. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-25 22:34:32
Üzenet elküldve: 2022-01-25 22:34:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
* Úgy tűnik, hogy valóban baleset történt csak, mivel támadója gyors szabadkozásba kezd. Mintha hangjából még némi felháborodást is kihallana, de mások kiismerésében annyira nem jeleskedik.*
- Ez esetben akkor nincs félnivalóm.* Elő is merészkedik a védelmező fája mögül, hogy végre megnézhesse magának fajtársát.*
- Elnézését kérem, ha esetleg megzavartam a gyakorlását. Jómagam is ezen a helyen szoktam gyakorolgatni, ha úgy van kedvem.* Most, hogy előtte áll végigméri a lányt.*
~ Elég csinoskának mondható. ~* Állapítja meg, amit egy bemutatkozás követ.*
- Engedje meg, hogy bemutatkozzam! Vranglil Arskerom a becsületes nevem. Önben kit tisztelhetek?* Kérdez vissza rögtön. Mivel egy csinos hölgyről van szó, ezért próbálna vele némi kapcsolatot teremteni.*
- Távol álljon tőlem, hogy kritizáljam, de ahogy én látom egy pár jó tanács talán nem jönne rosszul.* Óvatosan kezdeményez, ahogy látta eléggé meg volt szeppenve a vétet lövése miatt, így nem gondolná, hogy elutasítana némi segítséget, de azért ez is benne van a pakliban. Direkt nem kérdésként tette fel neki a segítségnyújtást, mint lehetőséget. Jobban szeretné, ha a másik megkérné rá, mert akkor az elégedettség kellemesen melengetné a szívét.*
* Úgy tűnik, hogy valóban baleset történt csak, mivel támadója gyors szabadkozásba kezd. Mintha hangjából még némi felháborodást is kihallana, de mások kiismerésében annyira nem jeleskedik.*
- Ez esetben akkor nincs félnivalóm.* Elő is merészkedik a védelmező fája mögül, hogy végre megnézhesse magának fajtársát.*
- Elnézését kérem, ha esetleg megzavartam a gyakorlását. Jómagam is ezen a helyen szoktam gyakorolgatni, ha úgy van kedvem.* Most, hogy előtte áll végigméri a lányt.*
~ Elég csinoskának mondható. ~* Állapítja meg, amit egy bemutatkozás követ.*
- Engedje meg, hogy bemutatkozzam! Vranglil Arskerom a becsületes nevem. Önben kit tisztelhetek?* Kérdez vissza rögtön. Mivel egy csinos hölgyről van szó, ezért próbálna vele némi kapcsolatot teremteni.*
- Távol álljon tőlem, hogy kritizáljam, de ahogy én látom egy pár jó tanács talán nem jönne rosszul.* Óvatosan kezdeményez, ahogy látta eléggé meg volt szeppenve a vétet lövése miatt, így nem gondolná, hogy elutasítana némi segítséget, de azért ez is benne van a pakliban. Direkt nem kérdésként tette fel neki a segítségnyújtást, mint lehetőséget. Jobban szeretné, ha a másik megkérné rá, mert akkor az elégedettség kellemesen melengetné a szívét.*
1430. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-25 22:02:56
Üzenet elküldve: 2022-01-25 22:02:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Védőkerubi még 1 kör//
//Holfénycsóva//
//Mana: 15//
*Ha nem a mágustusa döntőjének kellős közepén lenne, minden bizonnyal akkor is mágiára gyanakodna, mert egyik pillanatról a másikra határozottan nem érzi jól magát.
Hirtelen olyan száraz lesz a szája, mintha legalább tegnap este óta nem ivott volna egy kortyot sem, annak pedig külön örül, hogy mindössze egy vékonyabb ing és nadrág van rajta, mert hogyha bármilyen vastagabb öltözéket választ korábban, most minden bizonnyal még annál is jobban izzadna, mint amennyire éppen most folyik belőle a víz.*
- Hozz nekem kis vizet kérlek, ha tudsz! *kéri a kerubit, bár nem nagyon hisz benne, hogy képes megitatni az apró csermelyből, ami alattuk folyik, de hát ez megint tipikusan az a lehetőség, amit látszólagos reménytelensége ellenére is jobb megpróbálni, mint csak úgy teljesen lemondani róla.
Viszont mindezek ellenére legalább öt különböző okból is valahol viccesnek találja az egész helyzetet.
Az első, hogy bár távol állnak egymástól, mégis képesek a karnyújtásnyinál sokkal nagyobb távolságból ártani egymásnak, ennek pedig szerinte meg van a maga komikus bája egy olyan világban, ahol minden valószínűség szerint az ellenfeleiknek és ellenségeiknek való súlyosabb testi sérüléseket közvetlen közelről szokták másoknak okozni mások.
A második, hogy Mady egy lépéssel megint előtte jár, hiába bizonyosodik be sokadszorra, hogy nagyjából hasonlóképpen gondolkodnak. Mert ő is éppen olyan varázslatot szeretett volna használni, ami legyengíti ellenfelét, ehelyett ő maga lett az áldozat.
A harmadik, hogy a másik lány egy olyan varázslattal nehezíti meg a helyzetét, amit nem tanult meg tőle, pedig jó eséllyel akkor is ismerte már, amikor a maguk módján tanítgatták egymást Szarvasligetben.
A negyedik, hogy a nézőknek, akik szurkolnak neki, vagy Madynek a leghaloványabb fogalmuk sem lehet, hogy mi történik éppen a küzdőtéren alattuk, mert ők csak két egymásra néző, magukban mormogó lányt láthatnak, az általuk használt igéket nyilván csak a versenyre felügyelő mágusok ismerhetik fel.
Az ötödik pedig, - bár ez a legkevésbé vicces szerinte, - hogy ő most éppen olyan varázslattal fog visszavágni, - már amennyiben sikerül, - amit magától Madytől tanult.
Amúgy is ezt tette volna, így viszont, hogy Mady az ő fizikai tűrőképességét próbálja a semennyiig csökkenteni, nincs is más választása.
Kezét elve nem tarthatja fent örökké, hogy a lányt megállító holdfénycsóvát a helyén tartsa. Ez akkor is nehéz lenne, ha nem érte volna el olyan varázslat, amely gyengíti, így viszont gyanítja, hogy bármennyire is erőlködik, varázslatához szükséges kezét előbb-utóbb úgy is le kell majd eresztenie.
Mielőtt azonban mindez megtörténne ő is varázsol, és olyat, ami reméli hasonló hatással lesz majd Madyre, mint az ő varázslata rá.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.25 23:17:42
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kiválasztott célpont testhője az enyhén lázas betegek szintjére növekedik, minek következtében a célpont a láz által produkált hatásokat érezheti (lassabb reakció, szédelgés, letörtség stb.). Hatóideje három kör.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Védőkerubi még 1 kör//
//Holfénycsóva//
//Mana: 15//
*Ha nem a mágustusa döntőjének kellős közepén lenne, minden bizonnyal akkor is mágiára gyanakodna, mert egyik pillanatról a másikra határozottan nem érzi jól magát.
Hirtelen olyan száraz lesz a szája, mintha legalább tegnap este óta nem ivott volna egy kortyot sem, annak pedig külön örül, hogy mindössze egy vékonyabb ing és nadrág van rajta, mert hogyha bármilyen vastagabb öltözéket választ korábban, most minden bizonnyal még annál is jobban izzadna, mint amennyire éppen most folyik belőle a víz.*
- Hozz nekem kis vizet kérlek, ha tudsz! *kéri a kerubit, bár nem nagyon hisz benne, hogy képes megitatni az apró csermelyből, ami alattuk folyik, de hát ez megint tipikusan az a lehetőség, amit látszólagos reménytelensége ellenére is jobb megpróbálni, mint csak úgy teljesen lemondani róla.
Viszont mindezek ellenére legalább öt különböző okból is valahol viccesnek találja az egész helyzetet.
Az első, hogy bár távol állnak egymástól, mégis képesek a karnyújtásnyinál sokkal nagyobb távolságból ártani egymásnak, ennek pedig szerinte meg van a maga komikus bája egy olyan világban, ahol minden valószínűség szerint az ellenfeleiknek és ellenségeiknek való súlyosabb testi sérüléseket közvetlen közelről szokták másoknak okozni mások.
A második, hogy Mady egy lépéssel megint előtte jár, hiába bizonyosodik be sokadszorra, hogy nagyjából hasonlóképpen gondolkodnak. Mert ő is éppen olyan varázslatot szeretett volna használni, ami legyengíti ellenfelét, ehelyett ő maga lett az áldozat.
A harmadik, hogy a másik lány egy olyan varázslattal nehezíti meg a helyzetét, amit nem tanult meg tőle, pedig jó eséllyel akkor is ismerte már, amikor a maguk módján tanítgatták egymást Szarvasligetben.
A negyedik, hogy a nézőknek, akik szurkolnak neki, vagy Madynek a leghaloványabb fogalmuk sem lehet, hogy mi történik éppen a küzdőtéren alattuk, mert ők csak két egymásra néző, magukban mormogó lányt láthatnak, az általuk használt igéket nyilván csak a versenyre felügyelő mágusok ismerhetik fel.
Az ötödik pedig, - bár ez a legkevésbé vicces szerinte, - hogy ő most éppen olyan varázslattal fog visszavágni, - már amennyiben sikerül, - amit magától Madytől tanult.
Amúgy is ezt tette volna, így viszont, hogy Mady az ő fizikai tűrőképességét próbálja a semennyiig csökkenteni, nincs is más választása.
Kezét elve nem tarthatja fent örökké, hogy a lányt megállító holdfénycsóvát a helyén tartsa. Ez akkor is nehéz lenne, ha nem érte volna el olyan varázslat, amely gyengíti, így viszont gyanítja, hogy bármennyire is erőlködik, varázslatához szükséges kezét előbb-utóbb úgy is le kell majd eresztenie.
Mielőtt azonban mindez megtörténne ő is varázsol, és olyat, ami reméli hasonló hatással lesz majd Madyre, mint az ő varázslata rá.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.25 23:17:42
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kiválasztott célpont testhője az enyhén lázas betegek szintjére növekedik, minek következtében a célpont a láz által produkált hatásokat érezheti (lassabb reakció, szédelgés, letörtség stb.). Hatóideje három kör.
1429. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-25 13:32:40
Üzenet elküldve: 2022-01-25 13:32:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
* Egymást támogatva sikerül egy ritmust felvenni, hogy gyorsan haladjanak. Szerencsére Lillyss mindig is jó ügyességgel rendelkezett, így hamar fel veszi azt a tempót, amivel sikerül utolérni a kis teremtményt. Nawára néz és egy kacsintással próbálja éreztetni, hogy nem fogja bántani, de szálljon be a tervébe. *
- A ha...
* Fojtja a kis gnóm bele azonnal a szót. Nem kezd el szenvedni a korcsolyával, annak élével a hóba lépkedve óvatosan megközelíti a gnómot és meg is fogná a két vállánál, hogy le nyomná a földre. Ha sikerül, akkor megszólal.*
- Megvagy! Elég a játszadozásból! Én bocsánatot kértem tőled! Nem kell a kis bosszú! De ha ennyire harcolni akarsz, egy szavadba telik, megetetlek Limmennel. Hidd el egy kis szósszal ízletes desszert lennél neki.
* Ha a terve bevált és Xavy legalább látszólag kicsit megrémült, akkor hagyja felülni. Le is veszi róla a kezét, de ha megpróbálna meglógni akkor igyekszik megállítani. *
- Szépen most itt maradsz és megbeszéljük! Társak vagyunk, igenis bíznunk kell egymásban. Ha segítségre szorulsz ott leszek és segítek, de cserébe te is légy ott, ha szükségem van rád! De sunyiban, a másik ellen tervet szőni nem valami jó dolog!
* Teszi hozzá a mélységi, ha végig tudta mondani, akkor elkezdi levenni a korcsolyát, kivéve ha valaki megállítja benne. *
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
* Egymást támogatva sikerül egy ritmust felvenni, hogy gyorsan haladjanak. Szerencsére Lillyss mindig is jó ügyességgel rendelkezett, így hamar fel veszi azt a tempót, amivel sikerül utolérni a kis teremtményt. Nawára néz és egy kacsintással próbálja éreztetni, hogy nem fogja bántani, de szálljon be a tervébe. *
- A ha...
* Fojtja a kis gnóm bele azonnal a szót. Nem kezd el szenvedni a korcsolyával, annak élével a hóba lépkedve óvatosan megközelíti a gnómot és meg is fogná a két vállánál, hogy le nyomná a földre. Ha sikerül, akkor megszólal.*
- Megvagy! Elég a játszadozásból! Én bocsánatot kértem tőled! Nem kell a kis bosszú! De ha ennyire harcolni akarsz, egy szavadba telik, megetetlek Limmennel. Hidd el egy kis szósszal ízletes desszert lennél neki.
* Ha a terve bevált és Xavy legalább látszólag kicsit megrémült, akkor hagyja felülni. Le is veszi róla a kezét, de ha megpróbálna meglógni akkor igyekszik megállítani. *
- Szépen most itt maradsz és megbeszéljük! Társak vagyunk, igenis bíznunk kell egymásban. Ha segítségre szorulsz ott leszek és segítek, de cserébe te is légy ott, ha szükségem van rád! De sunyiban, a másik ellen tervet szőni nem valami jó dolog!
* Teszi hozzá a mélységi, ha végig tudta mondani, akkor elkezdi levenni a korcsolyát, kivéve ha valaki megállítja benne. *
1428. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-25 07:59:30
Üzenet elküldve: 2022-01-25 07:59:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Íj és Nyíl //
*Mostanra már a leányzó egész arca pipacspirossá változott. Hálát mormol az összes létező istenség felé, akik hagyták, hogy továbbra is eltévessze a célt és nem találta el a leskelődőt. Szerencsére az illető is gyorsan kapcsol és biztonságba helyezi magát előle. *
- Sa... sa... sajnálom! *Hebegi megalázottan. Majd rájön, hogy az „üres” íjat még mindig az idegenre fogja, így gyorsan pislant kettőt és a háta mögé rejti. Na nem mintha sudár alakja kitakarhatná a hosszú fegyvert. * Nyugodtan előjöhetsz!
* Azért a támadás említésére kissé elképed, nem gondolná, hogy olyan veszedelmesnek néz ki akkora távolságból. *
- Dehogyis! *Még egy kis felháborodás is kicsendül a hangjából.* Esküszöm, véletlen volt!
*Várakozóan billeg egyik lábáról a másikra, kíváncsi. ki zavarhatta meg a nagy koncentrálásban. Azért szokás szerint fél szemmel az állataira pislant, de Kísértet továbbra is közömbös pofával tépkedi a füvet, a bagoly meg már el is szenderedett az ágak között. Reméli a fa mögötti alak nem túl dühös típus és megússza egy dorgálással. Észbe kap és előszedi a háta mögül az íjat, lássák, neki aztán nincs rejtegetnivalója, nem készül orvtámadásra. Átbújtatja fél vállán, magára veszi, akárcsak egy táskát. *
*Mostanra már a leányzó egész arca pipacspirossá változott. Hálát mormol az összes létező istenség felé, akik hagyták, hogy továbbra is eltévessze a célt és nem találta el a leskelődőt. Szerencsére az illető is gyorsan kapcsol és biztonságba helyezi magát előle. *
- Sa... sa... sajnálom! *Hebegi megalázottan. Majd rájön, hogy az „üres” íjat még mindig az idegenre fogja, így gyorsan pislant kettőt és a háta mögé rejti. Na nem mintha sudár alakja kitakarhatná a hosszú fegyvert. * Nyugodtan előjöhetsz!
* Azért a támadás említésére kissé elképed, nem gondolná, hogy olyan veszedelmesnek néz ki akkora távolságból. *
- Dehogyis! *Még egy kis felháborodás is kicsendül a hangjából.* Esküszöm, véletlen volt!
*Várakozóan billeg egyik lábáról a másikra, kíváncsi. ki zavarhatta meg a nagy koncentrálásban. Azért szokás szerint fél szemmel az állataira pislant, de Kísértet továbbra is közömbös pofával tépkedi a füvet, a bagoly meg már el is szenderedett az ágak között. Reméli a fa mögötti alak nem túl dühös típus és megússza egy dorgálással. Észbe kap és előszedi a háta mögül az íjat, lássák, neki aztán nincs rejtegetnivalója, nem készül orvtámadásra. Átbújtatja fél vállán, magára veszi, akárcsak egy táskát. *
1427. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-25 07:26:50
Üzenet elküldve: 2022-01-25 07:26:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 17//
*Luni a közeledését meglehetősen zokon veszi, ezt azzal kimutatva, hogy egy varázslattal megtorpanásra készteti, egyelőre nagyon úgy fest, hogy előre nem tud haladni. Ám ez nem azt jelenti, hogy nem is képes varázsolni, hiszen csak az előre jutásában gátolja meg. Egyértelmű volt a szándéka, nem is takargatja, minek is, hiszen a feladat elvenni vagy megsemmisíteni a tollat. Az egyiküknek ez sikerülni is fog. Némi zavart persze tudott okozni a szembe világítással, ám ezzel itt már nem sokra megy, inkább erőteljesebbre vált, főleg, most, hogy az előző körrel neki is és a másik varázshasználónak is lejárt a védekezésre fordított varázslata. Mind a ketten tisztában vannak vele, hogy hasonlóak az ismert tűz varázslataik, ám talán meg tudja előzni, most, hogy mozogni nem igazán tud, kénytelen varázsolni. Ajkai némi mozgásba is lendülnek, hátha a lány tenyerét el tudja tántorítani a merev tartástól és a koncentrációtól és kiszabadulhat.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására célpont élőlény jelentős folyadékveszteséget szenved el (izzad ki) egy kör alatt. Mindez életszerű tüneteket produkál.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 17//
*Luni a közeledését meglehetősen zokon veszi, ezt azzal kimutatva, hogy egy varázslattal megtorpanásra készteti, egyelőre nagyon úgy fest, hogy előre nem tud haladni. Ám ez nem azt jelenti, hogy nem is képes varázsolni, hiszen csak az előre jutásában gátolja meg. Egyértelmű volt a szándéka, nem is takargatja, minek is, hiszen a feladat elvenni vagy megsemmisíteni a tollat. Az egyiküknek ez sikerülni is fog. Némi zavart persze tudott okozni a szembe világítással, ám ezzel itt már nem sokra megy, inkább erőteljesebbre vált, főleg, most, hogy az előző körrel neki is és a másik varázshasználónak is lejárt a védekezésre fordított varázslata. Mind a ketten tisztában vannak vele, hogy hasonlóak az ismert tűz varázslataik, ám talán meg tudja előzni, most, hogy mozogni nem igazán tud, kénytelen varázsolni. Ajkai némi mozgásba is lendülnek, hátha a lány tenyerét el tudja tántorítani a merev tartástól és a koncentrációtól és kiszabadulhat.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására célpont élőlény jelentős folyadékveszteséget szenved el (izzad ki) egy kör alatt. Mindez életszerű tüneteket produkál.
1426. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-24 20:37:05
Üzenet elküldve: 2022-01-24 20:37:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
* Ahogy figyeli a lány egyre nyilvánvalóbbá válik számára, hogy szinte teljesen kezdő még a szerencsétlen. Szinte már komikus a látvány, ami megmosolyogtatja a férfit. Ez mostanra már kellemes emlékeket idéz fel benne. A tanulás számára is igazi kihívásnak bizonyult, de tanárainak hála, mostanra már egészen tűrhetően bánik ezzel a fegyverrel. Annyira pont elég, hogy elláthassa magát vele. A nosztalgiából a kirepülő nyíl rántja vissza a valóságba. Természetesen mellé ment, de hát ez nem is csoda. Ironikus módon a kő, amibe belerúg az már nem. Erre felkuncog halkan, majd aztán rögtön meg is szólal.*
- Hohó!* Lepődik meg azért Vranglil, amikor az íjjal találja magát szembe. Azért azt mégsem várta, hogy tényleg rálő valaki. Be is ugrik a fa mögé, hogy védje magát. Nem akar még véletlenül sem úgy járni, mint az előbb a fa a kővel.*
- Békével jöttem, nem akartam megbántani.* Kiált ki a biztonságból, de azért a kezét kardja markolatára helyezi. A fa mögül kikukkantva gyorsan felmérné a terepet, hogy számítson még ellenséges fogadtatásra a továbbiakban.*
- Figyelmeztettem kisasszony, hogy visszatámadok, ha provokál.* Nem teljesen biztos, benne, hogy direkt volt, ezért is figyelmezteti a másikat. Amíg nem győződik meg róla, hogy kint biztonságos, addig inkább nem kockáztat.*
~ Nők, csak a baj van velük. ~*Berzenkedik magában egy kicsit.*
* Ahogy figyeli a lány egyre nyilvánvalóbbá válik számára, hogy szinte teljesen kezdő még a szerencsétlen. Szinte már komikus a látvány, ami megmosolyogtatja a férfit. Ez mostanra már kellemes emlékeket idéz fel benne. A tanulás számára is igazi kihívásnak bizonyult, de tanárainak hála, mostanra már egészen tűrhetően bánik ezzel a fegyverrel. Annyira pont elég, hogy elláthassa magát vele. A nosztalgiából a kirepülő nyíl rántja vissza a valóságba. Természetesen mellé ment, de hát ez nem is csoda. Ironikus módon a kő, amibe belerúg az már nem. Erre felkuncog halkan, majd aztán rögtön meg is szólal.*
- Hohó!* Lepődik meg azért Vranglil, amikor az íjjal találja magát szembe. Azért azt mégsem várta, hogy tényleg rálő valaki. Be is ugrik a fa mögé, hogy védje magát. Nem akar még véletlenül sem úgy járni, mint az előbb a fa a kővel.*
- Békével jöttem, nem akartam megbántani.* Kiált ki a biztonságból, de azért a kezét kardja markolatára helyezi. A fa mögül kikukkantva gyorsan felmérné a terepet, hogy számítson még ellenséges fogadtatásra a továbbiakban.*
- Figyelmeztettem kisasszony, hogy visszatámadok, ha provokál.* Nem teljesen biztos, benne, hogy direkt volt, ezért is figyelmezteti a másikat. Amíg nem győződik meg róla, hogy kint biztonságos, addig inkább nem kockáztat.*
~ Nők, csak a baj van velük. ~*Berzenkedik magában egy kicsit.*
1425. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-24 15:59:44
Üzenet elküldve: 2022-01-24 15:59:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
* A kialakuló jelenet szinte már komikussá változik. Maydelein a távolságot küzdené le és, hogy ezt elősegítse apró kis varázslatot vett be. A fény pont elég arra, hogy Luninarit megzavarja. Sikerül is előrehaladnia valamennyit, de az elf sem tétlenkedik. Hasonló működési elven alapuló varázslatot vet be. Ez a nyaláb megállítja a közeledő félvért, aki biztosan meglepődik, de cserébe zavaróan a másik szemébe világít. Maydeleine tűnik az agresszívabb félne, valószínűleg nem fogja ezt ennyiben hagyni. Valamit ki kell találnia, ha fel akarja törni a másik védelmét. Még semmi nem dőlt el.*
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
* A kialakuló jelenet szinte már komikussá változik. Maydelein a távolságot küzdené le és, hogy ezt elősegítse apró kis varázslatot vett be. A fény pont elég arra, hogy Luninarit megzavarja. Sikerül is előrehaladnia valamennyit, de az elf sem tétlenkedik. Hasonló működési elven alapuló varázslatot vet be. Ez a nyaláb megállítja a közeledő félvért, aki biztosan meglepődik, de cserébe zavaróan a másik szemébe világít. Maydeleine tűnik az agresszívabb félne, valószínűleg nem fogja ezt ennyiben hagyni. Valamit ki kell találnia, ha fel akarja törni a másik védelmét. Még semmi nem dőlt el.*
1424. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-24 15:14:55
Üzenet elküldve: 2022-01-24 15:14:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 365
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Hidegvér nélkül//
*Tekintve, hogy nem fogják letámadni se fegyverrel, se tolakodó viselkedéssel, megenged magának egy pár másodpercet, hogy egy mély sóhajjal összeszedje magát. Vissza kell szoknia, hogy rajta és egy nála halkabb személyen kívül nem csak egy elhagyatott környéken tölti napjait, hanem egy élő, buzgó nagyvárosban. Csakhogy sziesztáikor pont e tényezőt próbálja kiverni fejéből.* ~ Be kell kergetnem magam a fák közé, ha egyedül akarok lenni? Valószínűleg. ~ *Az ingoványos túra visszatekintve már nem hangzik olyan borzalmasnak, legalább kellő csendesség vette őket körül, miközben tüdejüket erőltették.
Nem lép közelebb az idegen lovaghoz, de nem is mutatja semmilyen jelét annak, hogy már tartana tőle. Inkább kíváncsi, de annyira nem , hogy megközelítéshez tegyen kísérletet. Tökéletes neki a tisztás kellős közepe.*
- Felszereléséből kinézem, hogy maga lovag. *Teszi nyíltabbá a nyilvánvalót.* - Nincs nagy tudásom a Arthenior nemességeivel kapcsolatban, ezért megkérdem én, ki maga? *Folytatja, miközben köpenyét söprögetni sápadt kezével, hogy a találkozásnak legalább egy tűrhető tisztaságot szolgáljon. Szerencsére nem kell rajta sokat tisztogatni.
Elgondolkozik, amint hallja az őt illető kérdést, hogy mégis hogyan válaszoljon, de úgy dönt, inkább vállalja a bizalmatlan ábrázatokat, minthogy holmi pitiánernek tartanának azzal, hogyha egy félvállról vett, nyilvánvalóan hamis hazugságot vágjon hozzá.*
- Nem tornáztatok, még ha annak is látszik. *Rázza a fejét, majd megint kinyújtja kezét. Ezúttal semmit nem próbál vele, miközben kimutatja a másiknak, hogy nincs mit rejtenie. Legalábbis nem fizikai igazságot. Végül egy vonakodó tekintettel folytatja.* - Azt akartam elkerülni, hogy vagy a tisztást, vagy magamat gyújtsam fel, sem elég vizem, sem elég kenőcsöm sincs egyik esetre sem. A mágia nem gyerekjáték, de jelenleg nem kell aggódnia miatta, ugyanis most, akármennyire is szégyen nekem megmondani, nem "megy". *Egy vállvonás után kíváncsian várja a másik reakcióját.*
//Hidegvér nélkül//
*Tekintve, hogy nem fogják letámadni se fegyverrel, se tolakodó viselkedéssel, megenged magának egy pár másodpercet, hogy egy mély sóhajjal összeszedje magát. Vissza kell szoknia, hogy rajta és egy nála halkabb személyen kívül nem csak egy elhagyatott környéken tölti napjait, hanem egy élő, buzgó nagyvárosban. Csakhogy sziesztáikor pont e tényezőt próbálja kiverni fejéből.* ~ Be kell kergetnem magam a fák közé, ha egyedül akarok lenni? Valószínűleg. ~ *Az ingoványos túra visszatekintve már nem hangzik olyan borzalmasnak, legalább kellő csendesség vette őket körül, miközben tüdejüket erőltették.
Nem lép közelebb az idegen lovaghoz, de nem is mutatja semmilyen jelét annak, hogy már tartana tőle. Inkább kíváncsi, de annyira nem , hogy megközelítéshez tegyen kísérletet. Tökéletes neki a tisztás kellős közepe.*
- Felszereléséből kinézem, hogy maga lovag. *Teszi nyíltabbá a nyilvánvalót.* - Nincs nagy tudásom a Arthenior nemességeivel kapcsolatban, ezért megkérdem én, ki maga? *Folytatja, miközben köpenyét söprögetni sápadt kezével, hogy a találkozásnak legalább egy tűrhető tisztaságot szolgáljon. Szerencsére nem kell rajta sokat tisztogatni.
Elgondolkozik, amint hallja az őt illető kérdést, hogy mégis hogyan válaszoljon, de úgy dönt, inkább vállalja a bizalmatlan ábrázatokat, minthogy holmi pitiánernek tartanának azzal, hogyha egy félvállról vett, nyilvánvalóan hamis hazugságot vágjon hozzá.*
- Nem tornáztatok, még ha annak is látszik. *Rázza a fejét, majd megint kinyújtja kezét. Ezúttal semmit nem próbál vele, miközben kimutatja a másiknak, hogy nincs mit rejtenie. Legalábbis nem fizikai igazságot. Végül egy vonakodó tekintettel folytatja.* - Azt akartam elkerülni, hogy vagy a tisztást, vagy magamat gyújtsam fel, sem elég vizem, sem elég kenőcsöm sincs egyik esetre sem. A mágia nem gyerekjáték, de jelenleg nem kell aggódnia miatta, ugyanis most, akármennyire is szégyen nekem megmondani, nem "megy". *Egy vállvonás után kíváncsian várja a másik reakcióját.*
1423. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-24 14:35:35
Üzenet elküldve: 2022-01-24 14:35:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 633
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 633
OOC üzenetek: 112
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hidegvér nélkül//
* Hangja úgy tűnik, hogy váratlanul éri az öklével ügyködőt, mert amaz ezt igen látványos, és nevetséges módon adja tudtára. Elfojt egy mosolyt, mert mégse illendő csak úgy kinevetni másokat. *
- Tudom merre van a kaszárnya. * Nyugtatja meg a fickót, továbbra is pár lépés távolságot tartva kettejük mögött, hogy amaz ne érezze fenyegetve magát. Előző ijedtségéből kiindulva nem tűnik túl acélos idegzetűnek. *
- Ami azt illeti, ott is lakom. * Teszi hozzá, hogy megnyugtassa az ismeretlent, nem fog az életére vagy az aranyára törni. Aztán, hogy elhiszi-e, az már az ő dolga. *
- Megkérdezhetem, hogy akkor mégis mi lehet a tornáztatás oka? * Teszi fel a kérdést inkább kíváncsiskodva. A világért se szeretne alkalmatlankodni, de csak így elsétálni, miután a frászt hozta szegény párára, nem lenne túl tisztességes dolog. Persze az is ott motoszkál Pash fejében, hogy talán pontosan tudja az alak, hogy kicsoda az ifjú harcos, vagyis, hogy kiket képvisel. Az is lehet, hogy ezért olyan kimért, és ideges. Ez esetben pedig kutya kötelessége kicsit a dolgok felszíne alá ásni. Elvégre, ha már nem is egyszerű városőr, azért vannak dolgok, amiket hajlandó külön parancs nélkül is megtenni. *
//Hidegvér nélkül//
* Hangja úgy tűnik, hogy váratlanul éri az öklével ügyködőt, mert amaz ezt igen látványos, és nevetséges módon adja tudtára. Elfojt egy mosolyt, mert mégse illendő csak úgy kinevetni másokat. *
- Tudom merre van a kaszárnya. * Nyugtatja meg a fickót, továbbra is pár lépés távolságot tartva kettejük mögött, hogy amaz ne érezze fenyegetve magát. Előző ijedtségéből kiindulva nem tűnik túl acélos idegzetűnek. *
- Ami azt illeti, ott is lakom. * Teszi hozzá, hogy megnyugtassa az ismeretlent, nem fog az életére vagy az aranyára törni. Aztán, hogy elhiszi-e, az már az ő dolga. *
- Megkérdezhetem, hogy akkor mégis mi lehet a tornáztatás oka? * Teszi fel a kérdést inkább kíváncsiskodva. A világért se szeretne alkalmatlankodni, de csak így elsétálni, miután a frászt hozta szegény párára, nem lenne túl tisztességes dolog. Persze az is ott motoszkál Pash fejében, hogy talán pontosan tudja az alak, hogy kicsoda az ifjú harcos, vagyis, hogy kiket képvisel. Az is lehet, hogy ezért olyan kimért, és ideges. Ez esetben pedig kutya kötelessége kicsit a dolgok felszíne alá ásni. Elvégre, ha már nem is egyszerű városőr, azért vannak dolgok, amiket hajlandó külön parancs nélkül is megtenni. *
1422. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-24 08:31:51
Üzenet elküldve: 2022-01-24 08:31:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Ő bizony, miután megejtette a sikeresnek mondható bosszúját, erős koncentrálás közepette próbál menekülni, ám nem csak ő van a jégen. Néha elsuhannak mellette, ami megingatja és feltartóztatja egy fél percre, mert hát meg kell állni szidalmazni is.*
-Hogy nem látsz vakegér! Há itt voltam előtted, ne hidd, hogy megúszod és nem megyek utánad, csak mert nagyobb vagy! *rázogatja az öklét az őt majdnem feldöntő fiú irányába, aki már a közelében sincsen. Ekkor látja, hogy a két nő üldözőbe vette és már a farában vannak majdnem. Ekkor lendül neki, mert a széle már nincs messze a jégnek és csúszik, majd a landoláskor fejjel bele a puha hóba, ami meglehetősen jól tompította az estét már legutóbb is.*
-Nem kaptok el! *Lengeti az öklét, nem mintha már tudna futni, hiszen még a lábán a korcsolya. A következő néhány percet azzal tölti, hogy kibogozza a csomót, miközben motyog, de látszik, hogy nagyon erősen koncentrál a feladatra.*
-Gyere már szét… nyah… bakker… gyere már széééét… vá… vá… mindjárt. *Emeli fel az egyik ujját, ha a másik kettő utoléri.*
-Mindgyá mindgyá… csak egy pillanat… *Bogozza a csomót.*
-Vá…vá… várjál! *Szakítja félbe őket ha bármelyik belekezd a beszédbe.*
-Mondtam, hogy mindgyá… már csak egy húúzás… *Reméli, hogy nem fogja a két nő lefogni vagy megragadni és még ki tud csusszanni. Vélhetőleg a mutogatás és a közbeszólás kicsit megzavarja mindkettőt. Ekkor egy pillanat alatt lekerül a korcsolya, amit felkap és a hóban kezd el vele lépkedni a bérlő stand felé, hogy visszaszolgáltassa. Közben az ott ácsorgóknak tesz egy megjegyzést.*
-Tiszta átvágás… csúszik, mint a nyavalya, ettől meg csak még jobban…
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Ő bizony, miután megejtette a sikeresnek mondható bosszúját, erős koncentrálás közepette próbál menekülni, ám nem csak ő van a jégen. Néha elsuhannak mellette, ami megingatja és feltartóztatja egy fél percre, mert hát meg kell állni szidalmazni is.*
-Hogy nem látsz vakegér! Há itt voltam előtted, ne hidd, hogy megúszod és nem megyek utánad, csak mert nagyobb vagy! *rázogatja az öklét az őt majdnem feldöntő fiú irányába, aki már a közelében sincsen. Ekkor látja, hogy a két nő üldözőbe vette és már a farában vannak majdnem. Ekkor lendül neki, mert a széle már nincs messze a jégnek és csúszik, majd a landoláskor fejjel bele a puha hóba, ami meglehetősen jól tompította az estét már legutóbb is.*
-Nem kaptok el! *Lengeti az öklét, nem mintha már tudna futni, hiszen még a lábán a korcsolya. A következő néhány percet azzal tölti, hogy kibogozza a csomót, miközben motyog, de látszik, hogy nagyon erősen koncentrál a feladatra.*
-Gyere már szét… nyah… bakker… gyere már széééét… vá… vá… mindjárt. *Emeli fel az egyik ujját, ha a másik kettő utoléri.*
-Mindgyá mindgyá… csak egy pillanat… *Bogozza a csomót.*
-Vá…vá… várjál! *Szakítja félbe őket ha bármelyik belekezd a beszédbe.*
-Mondtam, hogy mindgyá… már csak egy húúzás… *Reméli, hogy nem fogja a két nő lefogni vagy megragadni és még ki tud csusszanni. Vélhetőleg a mutogatás és a közbeszólás kicsit megzavarja mindkettőt. Ekkor egy pillanat alatt lekerül a korcsolya, amit felkap és a hóban kezd el vele lépkedni a bérlő stand felé, hogy visszaszolgáltassa. Közben az ott ácsorgóknak tesz egy megjegyzést.*
-Tiszta átvágás… csúszik, mint a nyavalya, ettől meg csak még jobban…
1421. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-24 08:05:09
Üzenet elküldve: 2022-01-24 08:05:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Vranglil //
// Nyílt //
* Mély sóhajjal alapállásba helyezkedik. Egyik láb előre, másik hátra. Kész. Felemeli az íjat és a nyílvesszőt a megfelelő pozícióba illeszti. Azaz, illesztené, de az hirtelen kitér oldalirányba. Morogva visszabiggyeszti. *
~ Makacs jószág. De én is az vagyok. ~
* Megkísérli kihúzni ameddig bírja, de a lány inkább az a szívós fajta erdőlakó elf, nem pedig az erőskarú íjász típus. Még! De minden igyekezetével azon van, hogy ez megváltozzon. Szóval remegő karral húzza, húzza. Körülbelül mellkas-magasságig kihúzza és kissé kancsalítva próbálja bemérni a tuskót. Egy szakavatott megfigyelő szem azonnal látná hibáit, amiből van jócskán. A könyöke az égben, ráadásul olyan merev az egész teste mint egy bot. *
~ Nem lesz ez így jó. ~
* Azért csak kiengedi a nyílat tartó kezét és kiszakad belőle egy szusszanás. A nyílvessző kecsesen száll, kissé alacsonyan, majd elzúg a fatörzs mellett és eltűnik a magas fűben. *
- Nagyszerű, csodás, fanatasztikus. -
*Zúgolódik és belerúg egy kőbe mérgében. Ami történetesen eltalálja a fatörzset. Meglepetésében még a száját és eltátja. Megrázza egy picit a fejét és szerencséjének köszönhetően, újdonsült erővel veti bele magát a célzásba. Természetesen fogalma sincs róla, hogy valaki figyeli a ballépéseit. Túlságosan belemerül a feladatba, hogy újból az idegre illessze a következő nyílat. A váratlan megjegyzésre, reflexből a hang felé fordul. Azonban azt elfelejtette, hogy a kezében még egy felajzott íj található, így azt is viszi magával a mozdulatba. Amikro meglátja a másik elfet, meglepetésében halkan nyikkan egyet, amit azonnali elvörösödés és szégyenérzet követ. Rögvest el is engedi a nyílvesszőt, ami sebesen zúg a leskelődő felé, ám a lány célzóképességének hála, a férfi lábától néhány lépésnyire a földbe fúródik. *
// Nyílt //
* Mély sóhajjal alapállásba helyezkedik. Egyik láb előre, másik hátra. Kész. Felemeli az íjat és a nyílvesszőt a megfelelő pozícióba illeszti. Azaz, illesztené, de az hirtelen kitér oldalirányba. Morogva visszabiggyeszti. *
~ Makacs jószág. De én is az vagyok. ~
* Megkísérli kihúzni ameddig bírja, de a lány inkább az a szívós fajta erdőlakó elf, nem pedig az erőskarú íjász típus. Még! De minden igyekezetével azon van, hogy ez megváltozzon. Szóval remegő karral húzza, húzza. Körülbelül mellkas-magasságig kihúzza és kissé kancsalítva próbálja bemérni a tuskót. Egy szakavatott megfigyelő szem azonnal látná hibáit, amiből van jócskán. A könyöke az égben, ráadásul olyan merev az egész teste mint egy bot. *
~ Nem lesz ez így jó. ~
* Azért csak kiengedi a nyílat tartó kezét és kiszakad belőle egy szusszanás. A nyílvessző kecsesen száll, kissé alacsonyan, majd elzúg a fatörzs mellett és eltűnik a magas fűben. *
- Nagyszerű, csodás, fanatasztikus. -
*Zúgolódik és belerúg egy kőbe mérgében. Ami történetesen eltalálja a fatörzset. Meglepetésében még a száját és eltátja. Megrázza egy picit a fejét és szerencséjének köszönhetően, újdonsült erővel veti bele magát a célzásba. Természetesen fogalma sincs róla, hogy valaki figyeli a ballépéseit. Túlságosan belemerül a feladatba, hogy újból az idegre illessze a következő nyílat. A váratlan megjegyzésre, reflexből a hang felé fordul. Azonban azt elfelejtette, hogy a kezében még egy felajzott íj található, így azt is viszi magával a mozdulatba. Amikro meglátja a másik elfet, meglepetésében halkan nyikkan egyet, amit azonnali elvörösödés és szégyenérzet követ. Rögvest el is engedi a nyílvesszőt, ami sebesen zúg a leskelődő felé, ám a lány célzóképességének hála, a férfi lábától néhány lépésnyire a földbe fúródik. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3077-3096