//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Előkészületek//
*Gaerralos általában meglehetősen jó megfigyelőnek mondhatja magát. Csak úgy persze nem tudja kiolvasni mások gondolatait testbeszédükből, és a környezetében történő dolgok is könnyen elkerülhetik a figyelmét, ám odafigyel maga köré, és képes értelmezni a jeleket, amiket észrevesz.
Talán ezért is lehet ironikus jelen esetben az, hogy pont a rossz dologra figyelve egy pillanatra sem néz abba az irányba, ahol egy jellegzetes kecskeszakállal rendelkező, jól öltözött férfiú épp hozzá hasonlóan a piknik különféle látványosságait szemléli.
Sokan itt a sors kezét emlegetnék, de igaz ami igaz, se ez, se a tény, hogy Habrertus pár év eltelte után már a tulajdon öccsét sem ismeri fel, nem olyan valószínűtlen dolgok, mint amilyennek elsőre lehetne őket nézni. A veteránt ugyanis jelenleg erősen lekötik a tekercsek, amiket a mágustusa előkészítői épp elérhetővé tesznek a Piknik látogatói számára.
Ami pedig a Kancellár arcmemóriáját illeti, a megpróbáltatások, melyeket Gaerralos pár év során átélt, drasztikusan megváltoztatták kinézetét. A méretes, életerős, mindig páncélt hordó katona helyén most már csak egy félkarú, sánta, jellegzetes arcélű öreg található.
Így hát, hogy szinte hajszálnyira elkerülték egymást, bátyjához hasonlóan Gaerralos is új elfoglaltság után néz. Rövid érdeklődést követően hozzáférést kap pár tekercshez, melyek a földmágia rejtelmeibe hivatottak bevezetni a tanulni vágyókat.
Azt már viszonylag korán felismeri, hogy nem lesz elég ideje a tusa kezdetéig, hogy áttörje a mágiaág tanulásának első akadályait. Habár kicsit csalódik, különösebb meglepetést nem okoz neki a dolog, hiszen tisztában van vele, hogy különösebb veleszületett tehetsége nincs a dologhoz, és most van először hozzáférése hasonló tekercsekhez. Ehhez időre és kemény munkára lesz szüksége, ami sajnálatos módon azt is jelenti, hogy a tusán csak megfigyelőként vehet majd részt.
Ennek ellenére mindent megtesz, hogy a számára elérhető idő alatt olyan messzire jusson. Csak akkor áll fel végül az asztaltól, mikor már harmadszorra próbálja meg jobb kezével előhúzni egy tekercset a halom aljáról.
Körülnézve azt tapasztalja, hogy bizony eltelt pár órácska azóta, hogy leült itt a tekercsekkel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a mágustusa pályái, melyek legutóbb, mikor odanézett, még épp, hogy csak kezdtek formát ölteni, már egyre inkább sugározzák a teljesség érzetét.
Rövid megfigyelés, és egy kevés kérdezősködés után már azt is tudja, hogy melyik pálya milyen különös tulajdonságokkal bír.*
~Sokkal kreatívabbnak tűnik, mint azok a vérorgiák, amiket Pirtianesben rendeznek.~
*Habár idejövetele óta számos alkalommal fogalmazott meg már magában kritikát Arthenior tanácsával kapcsolatban, azt be kell vallania, hogy ezúttal sikerült kellemes meglepetést okozniuk. Úgy tűnik, hogy hibáik ellenére a mágia frontján megvannak a kapcsolataik.
Azt pedig, hogy ezzel milyen szinten tudják felkelteni a környék többi varázstudóját, minden bizonnyal hamarosan kiderül, hiszen már csak pár óra van hátra a tusa kezdetéig.*