Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 403 (8041. - 8060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8060. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:20:36
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:20:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
* Revirthea még teljesen az iménti csók hatása alatt áll. Tekintete fátyolos, bőre meglepően forró. Utóbbit Bontesrnos is érezheti, amikor hozzáér az arcához. Thea nem húzódik el az érintéstől, sőt fejét oldalra biccentve simul bele a férfi tenyerébe. Rémületesen jóleső érzés, de a lány mindig is kivételes önuralommal rendelkezett. A sötételf kezéért nyúl, nem löki el, csupán az ölébe vonja. Ujjbegyei apró, kíváncsi köröket írnak le a férfi tenyerében. Elidőzik azokon a részeken, ahol a bőr megkeményedett. Munkától, vagy kardforgatástól, talán mindkettő hozzá tett.*
- Magamtól félek és ettől az érzéstől.* vonja Bonternos kezét a hasához kétségbeesetten. Azt kívánja a férfi bárcsak érezné, amit ő. Hogy a gyomra milyen apró, mennyire reszket, hogy a légzés is nehezére esik.* Olyan szédítő és én félek, hogy elveszek benne.* mosolyodik el keserűen.
Bonternos vallomása egészen letaglózza. Egy része szeretné leállítani, mert tudja, hogy ezek után nincs visszaút. A súlyos szavak örvénye mindkettejüket magával ragadja. Revirthea pedig fél, mert nem tudja mi vár rájuk a túloldalon. A szíve hevesen kalapál, mintha valami veszedelem felé rohanna. Máris hiányzik neki az édes bizonytalanság.*
- Ter...*harap ajkába a lány, gátat szabva mondanivalójának.* Túl nagyra tartasz engem.* kezd bele, látszik, hogy minden szavát gondosan megválogatja.* Én olyan keveset tudok erről. Szerelemről, szenvedélyről. Ez nekem új és félek csalódást fogok neked okozni. Nem akarom, hogy csalódj bennem.* most rajta a sor, elengedi a férfi kezét, amit eddig szorongatott, hogy két apró tenyere közé fogja Bonternos arcát. Azokat a művészi arcéleket.*
- Nem tudok semmit a világról, ha jobban megismersz üresnek és unalmasnak fogsz tartani.* mélyed el a férfi sötét tekintetében, miközben megosztja vele aggályait.* Mondd csak Bonternos, hány éves vagy?* jelennek meg ismét az aggodalom ráncai homlokán.* De csak semmi füllentés!* figyelmezteti a férfit, mutatóujja hegyét futólag a másik ajkához érintve.*
* Revirthea még teljesen az iménti csók hatása alatt áll. Tekintete fátyolos, bőre meglepően forró. Utóbbit Bontesrnos is érezheti, amikor hozzáér az arcához. Thea nem húzódik el az érintéstől, sőt fejét oldalra biccentve simul bele a férfi tenyerébe. Rémületesen jóleső érzés, de a lány mindig is kivételes önuralommal rendelkezett. A sötételf kezéért nyúl, nem löki el, csupán az ölébe vonja. Ujjbegyei apró, kíváncsi köröket írnak le a férfi tenyerében. Elidőzik azokon a részeken, ahol a bőr megkeményedett. Munkától, vagy kardforgatástól, talán mindkettő hozzá tett.*
- Magamtól félek és ettől az érzéstől.* vonja Bonternos kezét a hasához kétségbeesetten. Azt kívánja a férfi bárcsak érezné, amit ő. Hogy a gyomra milyen apró, mennyire reszket, hogy a légzés is nehezére esik.* Olyan szédítő és én félek, hogy elveszek benne.* mosolyodik el keserűen.
Bonternos vallomása egészen letaglózza. Egy része szeretné leállítani, mert tudja, hogy ezek után nincs visszaút. A súlyos szavak örvénye mindkettejüket magával ragadja. Revirthea pedig fél, mert nem tudja mi vár rájuk a túloldalon. A szíve hevesen kalapál, mintha valami veszedelem felé rohanna. Máris hiányzik neki az édes bizonytalanság.*
- Ter...*harap ajkába a lány, gátat szabva mondanivalójának.* Túl nagyra tartasz engem.* kezd bele, látszik, hogy minden szavát gondosan megválogatja.* Én olyan keveset tudok erről. Szerelemről, szenvedélyről. Ez nekem új és félek csalódást fogok neked okozni. Nem akarom, hogy csalódj bennem.* most rajta a sor, elengedi a férfi kezét, amit eddig szorongatott, hogy két apró tenyere közé fogja Bonternos arcát. Azokat a művészi arcéleket.*
- Nem tudok semmit a világról, ha jobban megismersz üresnek és unalmasnak fogsz tartani.* mélyed el a férfi sötét tekintetében, miközben megosztja vele aggályait.* Mondd csak Bonternos, hány éves vagy?* jelennek meg ismét az aggodalom ráncai homlokán.* De csak semmi füllentés!* figyelmezteti a férfit, mutatóujja hegyét futólag a másik ajkához érintve.*
8059. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-21 10:48:29
Üzenet elküldve: 2020-05-21 10:48:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*A nő válaszára, csak csodálattal teli mosoly ül az arcára, némi hitetlenséggel keverve azt. Lenyűgözi milyen gyorsan kiáll egy szerettéért a másik, de valahogy képtelen abban hinni, hogy bármely apa örömmel fogadna egy, olyan férfit aki teljesen oda van a lányáért, de ezt egyelőre nem meri a mellette ülőnek bevallani. Az ezt követő szavak szinte el is vesznek a számára, ahogy egyre és egyre közelebb kerül egymáshoz a két vágyakozó test. Noha az aggodalmai megnyugodni látszanak, amint észlelheti, hogy bizony Thea egy pillanatig sem húzódik el a közeléből, de az, oly lassan érkező válaszra várva, a gyomra mégiscsak az eddigi legerősebb görcsbe szorul, és úgy érzi egy kérdésének sem volt még, ilyen értékes tétje a választ illetően. ~Könyörgöm ne utasíts most el!~ gondolja magában és a szíve ezerrel ver, majd egyszerre minden elszál, ahogy az az apró bólintás ledönti a kettejük közötti falakat. Bonternos, úgy érzi magát, mintha életében először most inna és eddig mindig csak szomjazott volna Revirthea csókja után. Érzi az ügyetlenséget, de ez még inkább növeli a csontjához csapódó izgatott, többért kiáltó, de mégis elégedett szív gyorsaságát és a kalimpáló erejét. ~Én vagyok neki az első~ tudatosítja magában és egyszerre szorosabban öleli a védtelen, kezéhez teremtődött testet és remeg meg a lába, aminek köszönhetően bizony benne is értetlenség fut át nem is egyszeriben. A nő közelében, mintha minden más lenne és tényleg az is, a lehető legtökéletesebb módon. Amikor a másik mohón csókolja vissza és a tarkójáért nyúl, még a füle is felforrósodik a kettejük között lángoló vágytól, és ha módjában áll ő maga is még nagyobb lendülettel veszi birtokba a dús párnákat és nyal finoman végig azok között, amíg az övéi csodától telve bizseregnek minden mozdulat hatására. Thea szavait először fel sem képes fogni igazán, egyszerűen ledermed és most egész más miatt rebbennek meg a csóktól felduzzadt ajkai. Életében nem érezte még magát ennyire szenvedőnek, de tudja most nem adhatja fel, amikor belekóstolt a legédesebb szépségekbe, nem fog rögvest lemondani kedveséről. *
- Thea!*ejti lágyan, szinte könyörgő íriszek kíséretében társa nevét vagy igazából maga sem tudja ki neki a lány, de tudja sokkal több, mint egy barát. *
- Nem lehet valami ami ennyire csodálatos, mint ez helytelen. *feleli végül, és úgy érzi ha nem talál valami menedéket itt helyben elsírja magát férfihoz nem méltó módon, így hát az érintés menedékébe igyekszik futni, hátha sikeresen megsimíthatja a hófehér hajkorona gazdájának műremeki arcát. *
- Mondd meg miért nem helyes! Mitől félsz? *Ter légzése még talán sohasem volt, ilyen nehézkes és régen volt, már hogy nem tudta igazán mit tehetne azért, hogy minden jobbá válhasson. *
- Mondd, hogy őrült vagyok Revirthea Thelawear, de felborítod a világom és esküszöm neked minden másodperccel közelebb kerülök ahhoz, hogy beléd szeressek, sőt kezdem azt hinni ez, már meg is történt. Mindig az ész érvek híve voltam, de rád nincsen magyarázat. A jóság ami belőled sugárzik, a szépséged, amiről nem is tudsz a gondolat, hogy mennyire boldoggá tudnálak tenni, ha az álmaim igazak egyszerűen mindez térdre kényszerít, elveszi minden fegyverem és kétségbeesett vagyok, ha azt mondod ez nem helyes. Tudod mit, Thea? Ha ez nem helyes, többé nem kívánok tiszteséges személy lenni!
*A nő válaszára, csak csodálattal teli mosoly ül az arcára, némi hitetlenséggel keverve azt. Lenyűgözi milyen gyorsan kiáll egy szerettéért a másik, de valahogy képtelen abban hinni, hogy bármely apa örömmel fogadna egy, olyan férfit aki teljesen oda van a lányáért, de ezt egyelőre nem meri a mellette ülőnek bevallani. Az ezt követő szavak szinte el is vesznek a számára, ahogy egyre és egyre közelebb kerül egymáshoz a két vágyakozó test. Noha az aggodalmai megnyugodni látszanak, amint észlelheti, hogy bizony Thea egy pillanatig sem húzódik el a közeléből, de az, oly lassan érkező válaszra várva, a gyomra mégiscsak az eddigi legerősebb görcsbe szorul, és úgy érzi egy kérdésének sem volt még, ilyen értékes tétje a választ illetően. ~Könyörgöm ne utasíts most el!~ gondolja magában és a szíve ezerrel ver, majd egyszerre minden elszál, ahogy az az apró bólintás ledönti a kettejük közötti falakat. Bonternos, úgy érzi magát, mintha életében először most inna és eddig mindig csak szomjazott volna Revirthea csókja után. Érzi az ügyetlenséget, de ez még inkább növeli a csontjához csapódó izgatott, többért kiáltó, de mégis elégedett szív gyorsaságát és a kalimpáló erejét. ~Én vagyok neki az első~ tudatosítja magában és egyszerre szorosabban öleli a védtelen, kezéhez teremtődött testet és remeg meg a lába, aminek köszönhetően bizony benne is értetlenség fut át nem is egyszeriben. A nő közelében, mintha minden más lenne és tényleg az is, a lehető legtökéletesebb módon. Amikor a másik mohón csókolja vissza és a tarkójáért nyúl, még a füle is felforrósodik a kettejük között lángoló vágytól, és ha módjában áll ő maga is még nagyobb lendülettel veszi birtokba a dús párnákat és nyal finoman végig azok között, amíg az övéi csodától telve bizseregnek minden mozdulat hatására. Thea szavait először fel sem képes fogni igazán, egyszerűen ledermed és most egész más miatt rebbennek meg a csóktól felduzzadt ajkai. Életében nem érezte még magát ennyire szenvedőnek, de tudja most nem adhatja fel, amikor belekóstolt a legédesebb szépségekbe, nem fog rögvest lemondani kedveséről. *
- Thea!*ejti lágyan, szinte könyörgő íriszek kíséretében társa nevét vagy igazából maga sem tudja ki neki a lány, de tudja sokkal több, mint egy barát. *
- Nem lehet valami ami ennyire csodálatos, mint ez helytelen. *feleli végül, és úgy érzi ha nem talál valami menedéket itt helyben elsírja magát férfihoz nem méltó módon, így hát az érintés menedékébe igyekszik futni, hátha sikeresen megsimíthatja a hófehér hajkorona gazdájának műremeki arcát. *
- Mondd meg miért nem helyes! Mitől félsz? *Ter légzése még talán sohasem volt, ilyen nehézkes és régen volt, már hogy nem tudta igazán mit tehetne azért, hogy minden jobbá válhasson. *
- Mondd, hogy őrült vagyok Revirthea Thelawear, de felborítod a világom és esküszöm neked minden másodperccel közelebb kerülök ahhoz, hogy beléd szeressek, sőt kezdem azt hinni ez, már meg is történt. Mindig az ész érvek híve voltam, de rád nincsen magyarázat. A jóság ami belőled sugárzik, a szépséged, amiről nem is tudsz a gondolat, hogy mennyire boldoggá tudnálak tenni, ha az álmaim igazak egyszerűen mindez térdre kényszerít, elveszi minden fegyverem és kétségbeesett vagyok, ha azt mondod ez nem helyes. Tudod mit, Thea? Ha ez nem helyes, többé nem kívánok tiszteséges személy lenni!
8058. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-21 06:14:23
Üzenet elküldve: 2020-05-21 06:14:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
//Az első megbízatás hirdetése//
*A férfi azt hiszi, hogy ismeri ezeket az alakokat.*
-El kell, hogy szomorítsalak, de nem ismerem őket és őszintén bevallom, nem is akarom megismerni ezeket a leendő bajkeverőket. Erre felé van lég probléma. Már csak ilyen csirkefogók hiányoztak az emberek életéből.
*Ellenszenvét nem rejti véka alá. Véleményét erős, határozott hangon mondja ki. Nem fél ezektől az újdonsült bajkeverőktől. Bár lehet, hogy nem ártana. A legszívesebben letörőlné a fák törzséről a hirdetéseket, de ez víz nélkül nehéz lenne. Csak egy fehér maszat maradna a fák tőrzsén.*
//Az első megbízatás hirdetése//
*A férfi azt hiszi, hogy ismeri ezeket az alakokat.*
-El kell, hogy szomorítsalak, de nem ismerem őket és őszintén bevallom, nem is akarom megismerni ezeket a leendő bajkeverőket. Erre felé van lég probléma. Már csak ilyen csirkefogók hiányoztak az emberek életéből.
*Ellenszenvét nem rejti véka alá. Véleményét erős, határozott hangon mondja ki. Nem fél ezektől az újdonsült bajkeverőktől. Bár lehet, hogy nem ártana. A legszívesebben letörőlné a fák törzséről a hirdetéseket, de ez víz nélkül nehéz lenne. Csak egy fehér maszat maradna a fák tőrzsén.*
8057. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-21 02:22:18
Üzenet elküldve: 2020-05-21 02:22:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
//Az első megbízatás hirdetése//
*Látja a férfin, mintha tapasztalt lenne e témában, bár lehet csak téved és szimplán híreket hallott róluk.*
-Ne aggódj vigyázni fogok, ha találok egyet, na meg én nem bízom senkiben sem már egy ideje.
*Felfigyel a férfi válaszára, mintha ismerné őket.*
-Mondd csak netán ismered ezt a céht? Már ha lehet céhnek nevezni őket. Mintha úgy beszélnél róluk, mint aki már találkozott volna velük.
*A férfi felkelti az érdeklődését, hátha tud valamit róluk. Tekintetét a csuklyás alakra szegezi, majd ismét lefekszik a fűbe és várja a választ.*
//Az első megbízatás hirdetése//
*Látja a férfin, mintha tapasztalt lenne e témában, bár lehet csak téved és szimplán híreket hallott róluk.*
-Ne aggódj vigyázni fogok, ha találok egyet, na meg én nem bízom senkiben sem már egy ideje.
*Felfigyel a férfi válaszára, mintha ismerné őket.*
-Mondd csak netán ismered ezt a céht? Már ha lehet céhnek nevezni őket. Mintha úgy beszélnél róluk, mint aki már találkozott volna velük.
*A férfi felkelti az érdeklődését, hátha tud valamit róluk. Tekintetét a csuklyás alakra szegezi, majd ismét lefekszik a fűbe és várja a választ.*
8056. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 16:23:39
Üzenet elküldve: 2020-05-20 16:23:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Cha'yss jó emberismerő hírében áll és képes olvasni az apró jelekből és a háttérben meghúzódó okokra is nagy sikerrel tippel. Persze nem tud, csak sejt, ám a sejtései sokszor bizonyulnak igaznak.
A topázszemű lány, úgy tűnik, csak most döbben rá, hogy az igric mennyire kiismerte rövid ismeretségük alatt. Rövid, de velős. Nem tartja butának Aenaet, egyáltalán nem, de az igric praktikáival szemben szinte tehetetlen. De legalábbis annak tűnik.
A burkolt feddéssel kezdődő válaszra csak szerényen mosolyog és végighallgatja a lányt. Ez már válasz. Annak ellenére is, hogy csak lehetőségeket sorol, de semmi konkrétat nem mond. Az igric mindben lát lehetőséget, mármint kibontakozási lehetőséget.*
- Ki kell hát deríteni, hogy mihez van tehetséged. *Mondja első gondolatra. Aenaenek nem volt alkalma kipróbálni magát semmiben, ha csak táncra és hímzésre oktatták egykor. Ám most minden lehetőség adott, hogy kipróbálhassa magát.*
- Mindegy. *Válaszol pimasz mosollyal a bagatell kérdésre.*
- Én csak téged látlak. *Teszi hozzá megemelve kettészelt szemöldökét.
A kacagást jóleső érzéssel hallgatja. Tetszik neki a lány nevetése, még akkor is, ha most éppen azon nevet, amit az imént előadott.*
- Mi lesz így az artheniori nemességgel? *Kérdi félredöntött fejjel.*
- Egy idő után elfogynak. *Mondja könnyed hangon, mintha ezen a földön nem is volna hozzá fogható kardvívó. Pedig biztos benne, hogy az ő képességei fegyverforgatás terén csak szerénynek mondhatók egy-két kalandor képességeihez.*
- És mit kapok cserébe, ha minden haton mással párbajozok, hogy szívem bárónéjének bizonyítsam szerelmem? *Kérdi végül összeszűkített sárga ragadozószemekkel. Hisz, ha már minden haton vásárra viszi a bőrét a lányért, akkor legalább érje is meg neki.*
*Cha'yss jó emberismerő hírében áll és képes olvasni az apró jelekből és a háttérben meghúzódó okokra is nagy sikerrel tippel. Persze nem tud, csak sejt, ám a sejtései sokszor bizonyulnak igaznak.
A topázszemű lány, úgy tűnik, csak most döbben rá, hogy az igric mennyire kiismerte rövid ismeretségük alatt. Rövid, de velős. Nem tartja butának Aenaet, egyáltalán nem, de az igric praktikáival szemben szinte tehetetlen. De legalábbis annak tűnik.
A burkolt feddéssel kezdődő válaszra csak szerényen mosolyog és végighallgatja a lányt. Ez már válasz. Annak ellenére is, hogy csak lehetőségeket sorol, de semmi konkrétat nem mond. Az igric mindben lát lehetőséget, mármint kibontakozási lehetőséget.*
- Ki kell hát deríteni, hogy mihez van tehetséged. *Mondja első gondolatra. Aenaenek nem volt alkalma kipróbálni magát semmiben, ha csak táncra és hímzésre oktatták egykor. Ám most minden lehetőség adott, hogy kipróbálhassa magát.*
- Mindegy. *Válaszol pimasz mosollyal a bagatell kérdésre.*
- Én csak téged látlak. *Teszi hozzá megemelve kettészelt szemöldökét.
A kacagást jóleső érzéssel hallgatja. Tetszik neki a lány nevetése, még akkor is, ha most éppen azon nevet, amit az imént előadott.*
- Mi lesz így az artheniori nemességgel? *Kérdi félredöntött fejjel.*
- Egy idő után elfogynak. *Mondja könnyed hangon, mintha ezen a földön nem is volna hozzá fogható kardvívó. Pedig biztos benne, hogy az ő képességei fegyverforgatás terén csak szerénynek mondhatók egy-két kalandor képességeihez.*
- És mit kapok cserébe, ha minden haton mással párbajozok, hogy szívem bárónéjének bizonyítsam szerelmem? *Kérdi végül összeszűkített sárga ragadozószemekkel. Hisz, ha már minden haton vásárra viszi a bőrét a lányért, akkor legalább érje is meg neki.*
8055. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 14:37:46
Üzenet elküldve: 2020-05-20 14:37:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Első találkozás//
*Ally elmosolyodik új ismerőse megjegyzésére, ami Wolly orrára vonatkozik.*
- Igen, én is imádom simogatni.
*Közben Wolly nagy szemeivel nézi Theát, s barátságos szuszogást hallat a simogatásra. Még kicsit lejjebb is hajtja fejét, hogy Thea kényelmesebben elérje homlokát. A lány üdvözlésére lágyan felnyerít, ez amolyan lóféle köszöntésnek számít tőle.
Közben Ally is megkapja a választ kérdésére. El is neveti magát, de aztán komolyan figyeli Theát.*
- Igen, valóban érzékeny lelkek. De nagyon hűségesek tudnak lenni.
*Itt szeretetteljesen pillant Wollyra. Szándékosan nem említi meg, hogy a lovak akár le is vethetik hátukról a lovast, ha megijednek valamitől, mert nem akarja tovább fokozni Thea szemmel látható izgatottságát. De azért megemlíti:*
- Mivel nagyon érzékenyek, ijedősek is.
*Egy kicsit elgondolkodik azon, hogy lehet-e baj abból, ha Thea izgatott. Végül azt mondja:*
- Hát nézd, lehet, hogy az izgatottságot nem fogja félelemnek érezni. Légy nyugodt, biztos a járása.
*Kezét a másik vállára téve vezeti a ló oldalához. Wolly lejjebb ereszkedik, mintha csak kitalálta volna, hogy Thea felülne a hátára. Ally még egy biztató és egyben nyugtató pillantást küld Theának, majd fölsegíti a nyeregbe.*
- Kapaszkodj és ne feledd, csak nyugodtan.
*Ezzel hátasa kantárát megfogva vezetni kezdi a lovat, ha Theának nincs ellenvetése. Ő maga mellette sétál a puha fűben. Kissé furcsa számára ez a szerep, de semmi kifogása nincs ellene. Igaz, eddig olyanra sem volt példa, hogy bárkit felültetett volna Wolly hátára. S ennek igen egyszerű oka van: még sosem találkozott olyannal, akivel értelmesen lehet beszélgetni. De most örül, hogy Thea ilyen, s el is mond érte egy hálát Sirmy istennőnek.*
//Első találkozás//
*Ally elmosolyodik új ismerőse megjegyzésére, ami Wolly orrára vonatkozik.*
- Igen, én is imádom simogatni.
*Közben Wolly nagy szemeivel nézi Theát, s barátságos szuszogást hallat a simogatásra. Még kicsit lejjebb is hajtja fejét, hogy Thea kényelmesebben elérje homlokát. A lány üdvözlésére lágyan felnyerít, ez amolyan lóféle köszöntésnek számít tőle.
Közben Ally is megkapja a választ kérdésére. El is neveti magát, de aztán komolyan figyeli Theát.*
- Igen, valóban érzékeny lelkek. De nagyon hűségesek tudnak lenni.
*Itt szeretetteljesen pillant Wollyra. Szándékosan nem említi meg, hogy a lovak akár le is vethetik hátukról a lovast, ha megijednek valamitől, mert nem akarja tovább fokozni Thea szemmel látható izgatottságát. De azért megemlíti:*
- Mivel nagyon érzékenyek, ijedősek is.
*Egy kicsit elgondolkodik azon, hogy lehet-e baj abból, ha Thea izgatott. Végül azt mondja:*
- Hát nézd, lehet, hogy az izgatottságot nem fogja félelemnek érezni. Légy nyugodt, biztos a járása.
*Kezét a másik vállára téve vezeti a ló oldalához. Wolly lejjebb ereszkedik, mintha csak kitalálta volna, hogy Thea felülne a hátára. Ally még egy biztató és egyben nyugtató pillantást küld Theának, majd fölsegíti a nyeregbe.*
- Kapaszkodj és ne feledd, csak nyugodtan.
*Ezzel hátasa kantárát megfogva vezetni kezdi a lovat, ha Theának nincs ellenvetése. Ő maga mellette sétál a puha fűben. Kissé furcsa számára ez a szerep, de semmi kifogása nincs ellene. Igaz, eddig olyanra sem volt példa, hogy bárkit felültetett volna Wolly hátára. S ennek igen egyszerű oka van: még sosem találkozott olyannal, akivel értelmesen lehet beszélgetni. De most örül, hogy Thea ilyen, s el is mond érte egy hálát Sirmy istennőnek.*
8054. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 13:52:18
Üzenet elküldve: 2020-05-20 13:52:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A Szeplős és az Ezüst szemű//
*Határozottan azok közé a nők közé tartozik, aki még kora ellenére is magán viselik a kislányos megilletődöttséget. Ez most is utat tör magának, ahogy az idegen férfi a vállára teríti a kabátját. Hirtelen uralkodik el rajta a zavar és nagyon oda kell tennie magát, ha nem akarja, hogy arca is olyan színt öltsön fel, mint a vörös hajzuhataga.*
- Nagyon szépen köszönöm.
*Fújja is ki magát hosszan, hogy a megilletődöttség messzire szálljon, de úgy néz ki, hogy a férfi nagyon azon ügyködik, hogy ezen terve ne sikerüljön. Ugyanis a kézcsók célt ér a kissé tán megbabonázott lánynál, mitől már felszökik a pír a bájos arcra.*
- Tegeződhetünk. Nekem is jobban esne.
*Mosolyodik el zavartan, miközben szabadon maradt kezével egy vörös tincset kezd el piszkálni. Forgatja az ujjai között, néha az egyikre csavarja, finoman meghúzkodja. Minden olyat megművel azokkal a szerencsétlen szálakkal, amiből kivehető, hogy bizony kényelmetlen zavartságban van. Férfi még nem volt vele sosem ilyen udvarias, mint Max.
A jó érzések kifejtésére viszont már elgondolkodva húzza össze a szemeit. Ahhoz még túl naiv és kezdő, hogy a szerelmet és az említett lovaglást komolyabban össze tudná kapcsolni, így csak a vállait vonja meg.*
- Őszintén szólva még nem voltam szerelmes. Régen meg nyúztak, hogy próbáljak meg lovagolni, de félek a magasban.
*nevet fel zavartan, ahogy meg is mozgatja megkínzott lábait.*
- Mondjuk most így jó ötletnek tűnne egy ló. Akkor nem gyötörtem volna így el a lábaimat.
*Nyög is halkan, ahogy a cipőt kezdi felhúzni, majd ahogy dolgával végzett jobban összehúzza magán a kabátot.*
- Még egyszer köszönöm a segítséget.
*Mosolyog Maxre őszintén hálásan.*
*Határozottan azok közé a nők közé tartozik, aki még kora ellenére is magán viselik a kislányos megilletődöttséget. Ez most is utat tör magának, ahogy az idegen férfi a vállára teríti a kabátját. Hirtelen uralkodik el rajta a zavar és nagyon oda kell tennie magát, ha nem akarja, hogy arca is olyan színt öltsön fel, mint a vörös hajzuhataga.*
- Nagyon szépen köszönöm.
*Fújja is ki magát hosszan, hogy a megilletődöttség messzire szálljon, de úgy néz ki, hogy a férfi nagyon azon ügyködik, hogy ezen terve ne sikerüljön. Ugyanis a kézcsók célt ér a kissé tán megbabonázott lánynál, mitől már felszökik a pír a bájos arcra.*
- Tegeződhetünk. Nekem is jobban esne.
*Mosolyodik el zavartan, miközben szabadon maradt kezével egy vörös tincset kezd el piszkálni. Forgatja az ujjai között, néha az egyikre csavarja, finoman meghúzkodja. Minden olyat megművel azokkal a szerencsétlen szálakkal, amiből kivehető, hogy bizony kényelmetlen zavartságban van. Férfi még nem volt vele sosem ilyen udvarias, mint Max.
A jó érzések kifejtésére viszont már elgondolkodva húzza össze a szemeit. Ahhoz még túl naiv és kezdő, hogy a szerelmet és az említett lovaglást komolyabban össze tudná kapcsolni, így csak a vállait vonja meg.*
- Őszintén szólva még nem voltam szerelmes. Régen meg nyúztak, hogy próbáljak meg lovagolni, de félek a magasban.
*nevet fel zavartan, ahogy meg is mozgatja megkínzott lábait.*
- Mondjuk most így jó ötletnek tűnne egy ló. Akkor nem gyötörtem volna így el a lábaimat.
*Nyög is halkan, ahogy a cipőt kezdi felhúzni, majd ahogy dolgával végzett jobban összehúzza magán a kabátot.*
- Még egyszer köszönöm a segítséget.
*Mosolyog Maxre őszintén hálásan.*
8053. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:13:42
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:13:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
* Egy pillanatig elgondolkodik Bonternos szavain, majd védelmébe veszi apját.*
- Szerintem meglepődnél.* hangzanak el szájából az őszinte szavak. Feltételezi, hogy a sötételf faji hovatartozása miatt mondta az iméntit. Apja viszont többre tartja a tehetséget, az erős jellemet, mint a származást. Anyja persze egészen más eset, ő elszörnyedne csupán a ténytől is, hogy Revirthea szóba elegyedett egy mélységivel.*
- Bizonyos értelemben igen.* ismeri el kelletlen, hogy ő sem egészen feddhetetlen. Bonternos hirtelen közeledése meglepi, ezt bizonyosan az arcára is van írva, de nem húzódik el. Nem sejt rossz szándékot, arra gondol, hogy a férfi valami bizalmasat készül megosztani vele, ezért lopja araszról araszra a távolságot.
Thea, akire rövidke élete során már oly sok mindent rábírtak, ami számára kellemetlennek vagy terhesnek bizonyul más különben biztos nagyra értékelné a férfi fogadalmát. Most azonban csak némán mered a másikra, a férfi közelsége mintha meggátolná, hogy gondolatai a szokásos iramban áramoljanak. Az egész világa lelassul, majd elmosódik, amint megérzi a férfi érintését az állán. Nem húzódik el, szinte meg sem moccan, mintha nem is lenne ura a testének. Önkéntelen siklik tekintete azon nyomban a férfi szájára, hogy a kérdés elhangzik*
- Én...* hangja erőtlen és fülének egészen távolinak hangzik, de talán csak azért, mert szívének erős dübörgése elnyom most minden hangot. Képtelen megszólalni így csak némán bólint. Szemét lehunyja, amint ajkaik összetalálkoznak. Revirthea első csókjában nem játszik aktív szerepet, csupán, mint egy virág felkínálja magát, hogy leszakítsák. A férfi ölelése az, ami kirántja a jeges folyamból, ahol eddig csak sodródott az eseményekkel. A borzongás, amit a férfi közelében eddig is érzett most felerősödik. Az ismeretlentől való félelmet felváltja egy különösen meleg érzés. Revirthea keze a férfi mellkasára siklik, ajkai életre kelve szomjasan tapadva a másikéra. Tenyere Bonternos mellkasáról a férfi tarkójára siklik, miközben sután, de annál hevesebben visszacsókol.*
- Ez.* rebben el hirtelen.* Ez nem helyes.* emeli a szenvedélytől még mindig különös fénnyel csillogó szemeit a sötételfre.*
* Egy pillanatig elgondolkodik Bonternos szavain, majd védelmébe veszi apját.*
- Szerintem meglepődnél.* hangzanak el szájából az őszinte szavak. Feltételezi, hogy a sötételf faji hovatartozása miatt mondta az iméntit. Apja viszont többre tartja a tehetséget, az erős jellemet, mint a származást. Anyja persze egészen más eset, ő elszörnyedne csupán a ténytől is, hogy Revirthea szóba elegyedett egy mélységivel.*
- Bizonyos értelemben igen.* ismeri el kelletlen, hogy ő sem egészen feddhetetlen. Bonternos hirtelen közeledése meglepi, ezt bizonyosan az arcára is van írva, de nem húzódik el. Nem sejt rossz szándékot, arra gondol, hogy a férfi valami bizalmasat készül megosztani vele, ezért lopja araszról araszra a távolságot.
Thea, akire rövidke élete során már oly sok mindent rábírtak, ami számára kellemetlennek vagy terhesnek bizonyul más különben biztos nagyra értékelné a férfi fogadalmát. Most azonban csak némán mered a másikra, a férfi közelsége mintha meggátolná, hogy gondolatai a szokásos iramban áramoljanak. Az egész világa lelassul, majd elmosódik, amint megérzi a férfi érintését az állán. Nem húzódik el, szinte meg sem moccan, mintha nem is lenne ura a testének. Önkéntelen siklik tekintete azon nyomban a férfi szájára, hogy a kérdés elhangzik*
- Én...* hangja erőtlen és fülének egészen távolinak hangzik, de talán csak azért, mert szívének erős dübörgése elnyom most minden hangot. Képtelen megszólalni így csak némán bólint. Szemét lehunyja, amint ajkaik összetalálkoznak. Revirthea első csókjában nem játszik aktív szerepet, csupán, mint egy virág felkínálja magát, hogy leszakítsák. A férfi ölelése az, ami kirántja a jeges folyamból, ahol eddig csak sodródott az eseményekkel. A borzongás, amit a férfi közelében eddig is érzett most felerősödik. Az ismeretlentől való félelmet felváltja egy különösen meleg érzés. Revirthea keze a férfi mellkasára siklik, ajkai életre kelve szomjasan tapadva a másikéra. Tenyere Bonternos mellkasáról a férfi tarkójára siklik, miközben sután, de annál hevesebben visszacsókol.*
- Ez.* rebben el hirtelen.* Ez nem helyes.* emeli a szenvedélytől még mindig különös fénnyel csillogó szemeit a sötételfre.*
8052. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:10:34
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:10:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*A nő szavai kellemes meglepetésként érik a férfit és az átmeneti szorongása, máris mosolyba torkollik. ~Mintha minden porcikája hozzám igazodna. ~ gondolja magában, de megint ellepi őt a kétségek gonosz ködje. *
- Az apád szerintem nem kedvelne bizonyos okokból. *Somolyog zavartan az orra alatt, majd elégedetten hümmög az őszinteségről eső szavakra. *
- Mi a helyzet a kibúvással? Azt gyakran alkalmazod, ha nem is vagy füllentő? *Kérdi hirtelen és maga sem tudja mi történik, de titkos erők húzzák közelebb a nőhöz, így egyre és egyre közelebb merészkedik hozzá a testével. Magabiztosan, de nem megfélemlítőn. Thea elmenekülhet, ha úgy kívánja kedve, de Ter minden bizonnyal a lehető legcsalódottabb személy lenne a tisztáson és azon túl. *
- Thea! Soha, de soha nem fogok semmit rád kényszeríteni!*feleli, oly határozottsággal, melyet eddig sohasem hallott magától, közben a kezei a nő álla felé igyekeznek, és ha semmi sem kerül az útjába finoman végig simít a kecses élen, és úgy fordítja a másik fejét a tekintetéhez. Még közelebb merészkedik az arcával a másikéhoz, mintha csak szoktatni akarná a közelségéhez a hószín hajút, de ezúttal annyira szeretne közelebb kerülni, hogy szinte belehal a vágyba. *
- Mindent tudni szeretnék, de előbb hagy kérdezzek valamit. Ne búj ki kérlek a válasz alól és végképp ne szégyelld magad az igazságért! Vágysz a csókomra ebben a pillanatban? *Kérdezi miután leszögez mindent amit jelenleg fontosnak tart, és ha a vele szemben ülő igennel válaszol, az ajkait a leggyengébben helyezi a másikéra, közben a kecses derékra igyekszik vezetni egy mancsát, míg a másikkal a különleges tincsekbe vezeti hosszú, megkeményedett ujjait, és csak reménykedik mindez tényleg valóra válhat és nem pusztán elutasításra. *
*A nő szavai kellemes meglepetésként érik a férfit és az átmeneti szorongása, máris mosolyba torkollik. ~Mintha minden porcikája hozzám igazodna. ~ gondolja magában, de megint ellepi őt a kétségek gonosz ködje. *
- Az apád szerintem nem kedvelne bizonyos okokból. *Somolyog zavartan az orra alatt, majd elégedetten hümmög az őszinteségről eső szavakra. *
- Mi a helyzet a kibúvással? Azt gyakran alkalmazod, ha nem is vagy füllentő? *Kérdi hirtelen és maga sem tudja mi történik, de titkos erők húzzák közelebb a nőhöz, így egyre és egyre közelebb merészkedik hozzá a testével. Magabiztosan, de nem megfélemlítőn. Thea elmenekülhet, ha úgy kívánja kedve, de Ter minden bizonnyal a lehető legcsalódottabb személy lenne a tisztáson és azon túl. *
- Thea! Soha, de soha nem fogok semmit rád kényszeríteni!*feleli, oly határozottsággal, melyet eddig sohasem hallott magától, közben a kezei a nő álla felé igyekeznek, és ha semmi sem kerül az útjába finoman végig simít a kecses élen, és úgy fordítja a másik fejét a tekintetéhez. Még közelebb merészkedik az arcával a másikéhoz, mintha csak szoktatni akarná a közelségéhez a hószín hajút, de ezúttal annyira szeretne közelebb kerülni, hogy szinte belehal a vágyba. *
- Mindent tudni szeretnék, de előbb hagy kérdezzek valamit. Ne búj ki kérlek a válasz alól és végképp ne szégyelld magad az igazságért! Vágysz a csókomra ebben a pillanatban? *Kérdezi miután leszögez mindent amit jelenleg fontosnak tart, és ha a vele szemben ülő igennel válaszol, az ajkait a leggyengébben helyezi a másikéra, közben a kecses derékra igyekszik vezetni egy mancsát, míg a másikkal a különleges tincsekbe vezeti hosszú, megkeményedett ujjait, és csak reménykedik mindez tényleg valóra válhat és nem pusztán elutasításra. *
8051. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:06:29
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:06:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
* Revirthea őszinte érdeklődéssel hallgatja Bonternos beszámolóját. Nem csupán az udvarias neveltetés hajtja arra, hogy csendben figyeljen. Az építészet mindig is érdekelte. Ezek fényében különösen váratlanul éri, hogy a férfi mentegetőzni kezd.*
- Egyáltalán nem untatsz, ha ezt gondolod.* fordul komoly arccal a másik felé.* Persze, szeretem a jó hőstörténeteket is, de az építészet is lenyűgöző. Apám hivatalosan kereskedő, de a bonyolult építmények a szenvedélyei. Most is kikérték a tanácsát egy új áruátemelő daru építéshez a kikötőben.* magyarázza, láthatóan büszkén.* Biztosan azt is megtudná mondani mi a baj a tetőddel.* elgondolkodik azon, hogy ki kérhetné apja tanácsát az ügyben. A kósza gondolat gyorsan elvetésre kerül. Apjának mostanában semmire sincs ideje, még a lánya kívánságainak teljesítésére sem. A munkája, a kikötői ügyek és a remény negyedbeli tervei túlságosan igénybe veszik az idejét.*
- Az őszinteséget én is értékelem.* reflektál vissza a férfi korábbi szavaira. Revirthea őszinte embernek tarja magát, aki az úgy nevezett kegyes hazugságokat is fenntartással kezeli. A táncra tett ajánlat meglepi.*
- Nem is tudom, ha ragaszkodsz hozzá.* Elbizonytalanodik, nincs táncra perdülős kedvében, de Bonternost nehezen utasítja vissza.* Ha unod az ücsörgést inkább sétáljunk egyet, táncban az elkövetkezendő időben bőven lesz részem.* fintorodik el, miközben magában előrevetíti az elkövetkezendő hatokat.* Viszont egy kellemes sétának az oldaladon nagyon örülnék.* mosolyog a férfira szelíden, fürkésző zöld szemei bejárják a másik arcát. *Közben én is elmesélem nekem hogy teltek az elmúlt napok.* mondja immár kissé baljóslatúan.*
* Revirthea őszinte érdeklődéssel hallgatja Bonternos beszámolóját. Nem csupán az udvarias neveltetés hajtja arra, hogy csendben figyeljen. Az építészet mindig is érdekelte. Ezek fényében különösen váratlanul éri, hogy a férfi mentegetőzni kezd.*
- Egyáltalán nem untatsz, ha ezt gondolod.* fordul komoly arccal a másik felé.* Persze, szeretem a jó hőstörténeteket is, de az építészet is lenyűgöző. Apám hivatalosan kereskedő, de a bonyolult építmények a szenvedélyei. Most is kikérték a tanácsát egy új áruátemelő daru építéshez a kikötőben.* magyarázza, láthatóan büszkén.* Biztosan azt is megtudná mondani mi a baj a tetőddel.* elgondolkodik azon, hogy ki kérhetné apja tanácsát az ügyben. A kósza gondolat gyorsan elvetésre kerül. Apjának mostanában semmire sincs ideje, még a lánya kívánságainak teljesítésére sem. A munkája, a kikötői ügyek és a remény negyedbeli tervei túlságosan igénybe veszik az idejét.*
- Az őszinteséget én is értékelem.* reflektál vissza a férfi korábbi szavaira. Revirthea őszinte embernek tarja magát, aki az úgy nevezett kegyes hazugságokat is fenntartással kezeli. A táncra tett ajánlat meglepi.*
- Nem is tudom, ha ragaszkodsz hozzá.* Elbizonytalanodik, nincs táncra perdülős kedvében, de Bonternost nehezen utasítja vissza.* Ha unod az ücsörgést inkább sétáljunk egyet, táncban az elkövetkezendő időben bőven lesz részem.* fintorodik el, miközben magában előrevetíti az elkövetkezendő hatokat.* Viszont egy kellemes sétának az oldaladon nagyon örülnék.* mosolyog a férfira szelíden, fürkésző zöld szemei bejárják a másik arcát. *Közben én is elmesélem nekem hogy teltek az elmúlt napok.* mondja immár kissé baljóslatúan.*
8050. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:54:54
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:54:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*A nő épphogy elkezdi a mondatát, de Bonternos lágy csókja belefolytja a szót, mintha csak az ajkaira lehete volna azt. Boldogan fogadja, hogy a másik nem ellenkezik tette ellen és pofont sem kap, így ezt nyertes küldetésként könyveli el magában és az arca rögvest elégedett mosolyra is húzódik. Azonban a nő távolodó teste egy pillanatig megállítja benne az ütőt, de már szinte kezdi megszokni, hogy mindig megijed a másik a közelségétől, majd úgy kap az után. Ezt is a nő édes szokásai közé társítja. Az őt érő bók hatására kedve lenne dorombolni, mint egy jóllakott kandúr, de a végén csak magában jegyezi meg ezt a valószínűleg hirtelen kiszökött mondatot. ~Boldog lennék, ha tovább szagolgatott volna. Akkor még az illatomat is talán beszívná az édes bőre~ persze ez mind csak mámoros képzelet egyelőre, hiszen Thea már úgy ül, mintha semmi sem történt volna. *
- Jól haladok a házzal, képzeld kicseréltem sikeresen a fenti ajtókat, amik szépen beáztak és a tetőn is befoltoztam a lyukakat, bár még valahol mindig csöpög. Tudod, nagyon szeretnék hős történeteket mesélni neked amivel lenyűgözhetnélek, de sajnos egy sincs én meg nem igazán szeretek hazudni. Sőt! Inkább egyáltalán nem is teszem. *Mondandója egy részét ezúttal szándékos csábítási szándékkal hinti meg, hiszen tapasztalatból tudja, ha Thea észre sem veszi ezt az apró tettet, a lelke reagálni fog rá és folyamatosan építkezik, majd az újból és újból a másik szíve felé. A sötételf, már határozottan biztos abban, hogy megakarja hódítani a nemesi leányt, de nem holmi éjszakára, az istenekben nem hisz, de esküdne rájuk, hogy valami idegen ösztön folyamatosan sugdolózik hosszanti fülébe, hogy tegye boldoggá a lányt és több. *
- Szeretnél táncolni? *Veti fel hirtelen az ötletét a másik ujjainak dobjátéka gyümölcséül születve és noha tudja, hogy nincs körülöttük zene, de ha a másik nagyon ragaszkodik hozzá, majd Ter dúdol nekik. *
*A nő épphogy elkezdi a mondatát, de Bonternos lágy csókja belefolytja a szót, mintha csak az ajkaira lehete volna azt. Boldogan fogadja, hogy a másik nem ellenkezik tette ellen és pofont sem kap, így ezt nyertes küldetésként könyveli el magában és az arca rögvest elégedett mosolyra is húzódik. Azonban a nő távolodó teste egy pillanatig megállítja benne az ütőt, de már szinte kezdi megszokni, hogy mindig megijed a másik a közelségétől, majd úgy kap az után. Ezt is a nő édes szokásai közé társítja. Az őt érő bók hatására kedve lenne dorombolni, mint egy jóllakott kandúr, de a végén csak magában jegyezi meg ezt a valószínűleg hirtelen kiszökött mondatot. ~Boldog lennék, ha tovább szagolgatott volna. Akkor még az illatomat is talán beszívná az édes bőre~ persze ez mind csak mámoros képzelet egyelőre, hiszen Thea már úgy ül, mintha semmi sem történt volna. *
- Jól haladok a házzal, képzeld kicseréltem sikeresen a fenti ajtókat, amik szépen beáztak és a tetőn is befoltoztam a lyukakat, bár még valahol mindig csöpög. Tudod, nagyon szeretnék hős történeteket mesélni neked amivel lenyűgözhetnélek, de sajnos egy sincs én meg nem igazán szeretek hazudni. Sőt! Inkább egyáltalán nem is teszem. *Mondandója egy részét ezúttal szándékos csábítási szándékkal hinti meg, hiszen tapasztalatból tudja, ha Thea észre sem veszi ezt az apró tettet, a lelke reagálni fog rá és folyamatosan építkezik, majd az újból és újból a másik szíve felé. A sötételf, már határozottan biztos abban, hogy megakarja hódítani a nemesi leányt, de nem holmi éjszakára, az istenekben nem hisz, de esküdne rájuk, hogy valami idegen ösztön folyamatosan sugdolózik hosszanti fülébe, hogy tegye boldoggá a lányt és több. *
- Szeretnél táncolni? *Veti fel hirtelen az ötletét a másik ujjainak dobjátéka gyümölcséül születve és noha tudja, hogy nincs körülöttük zene, de ha a másik nagyon ragaszkodik hozzá, majd Ter dúdol nekik. *
8049. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:43:04
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:43:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// A smaragd és az ónix//
* A lány izgatottan várja az ítéletet. Sok energiát fektetett az ajándék elkészítésébe, de ezek a munkaórák számára kellemesen teltek. Miközben az üres lapokra rótta a betűket arra gondolt, hogy a végeredmény talán örömet fog okozni egy számára fontos személynek. Most pedig elérkezett a mindent eldöntő pillanat. Revirthea sosem jeleskedett mások érzelmeinek olvasásában, ez a feladat most is kifog rajta.*
- Meg mondhatod, ha...~nem tetszik.~* nincs lehetősége befejezni a mondatot, mert Bonternos belefojtja a szót. Szívverése felgyorsul a férfi közeledtére, de közelsége egyúttal aggodalommal is eltölti. A sötételf lágy csókot lehel az arcára. A lány érzi, ahogy a másik lehelete a bőrét cirógatja. Ismét az a különös borzongás fut rajta végig, ami megijeszti. Egy pillanatra el is húzódik, majd hirtelen megragadja a férfi alkarját és közelebb húzza magához. Egészen közel húzódik a nála jó egy fejjel magasabb férfihoz.*
- Nagyon jó az illatod.* lehunyt szemmel még egyszer egy mély lélegzetet vesz, majd elhúzódik, mintha mi sem történt volna. Nem sok férfival került olyan közeli kapcsolatba, hogy érezhesse az illatukat. Az apját és néhány táncpartnerét leszámítva. Bonternos illata azonban sokkal különbözőbb mindegyiküknél. Sokkal nyersebb, férfiasabb, mégis valahogy egzotikusnak hat. Nem tudja megfelelően körülírni.*
- Örülök, hogy tetszik!* helyezkedik vissza ültében és szépen elegyengeti szoknyája ráncait.* Meséld el nekem, hogyan teltek a napjaid mostanában.* kezdeményez beszélgetést. Két kezét összekulcsolja az ölében, egyik ujjával ütemesen dobol, miközben a férfi válaszát várja.*
* A lány izgatottan várja az ítéletet. Sok energiát fektetett az ajándék elkészítésébe, de ezek a munkaórák számára kellemesen teltek. Miközben az üres lapokra rótta a betűket arra gondolt, hogy a végeredmény talán örömet fog okozni egy számára fontos személynek. Most pedig elérkezett a mindent eldöntő pillanat. Revirthea sosem jeleskedett mások érzelmeinek olvasásában, ez a feladat most is kifog rajta.*
- Meg mondhatod, ha...~nem tetszik.~* nincs lehetősége befejezni a mondatot, mert Bonternos belefojtja a szót. Szívverése felgyorsul a férfi közeledtére, de közelsége egyúttal aggodalommal is eltölti. A sötételf lágy csókot lehel az arcára. A lány érzi, ahogy a másik lehelete a bőrét cirógatja. Ismét az a különös borzongás fut rajta végig, ami megijeszti. Egy pillanatra el is húzódik, majd hirtelen megragadja a férfi alkarját és közelebb húzza magához. Egészen közel húzódik a nála jó egy fejjel magasabb férfihoz.*
- Nagyon jó az illatod.* lehunyt szemmel még egyszer egy mély lélegzetet vesz, majd elhúzódik, mintha mi sem történt volna. Nem sok férfival került olyan közeli kapcsolatba, hogy érezhesse az illatukat. Az apját és néhány táncpartnerét leszámítva. Bonternos illata azonban sokkal különbözőbb mindegyiküknél. Sokkal nyersebb, férfiasabb, mégis valahogy egzotikusnak hat. Nem tudja megfelelően körülírni.*
- Örülök, hogy tetszik!* helyezkedik vissza ültében és szépen elegyengeti szoknyája ráncait.* Meséld el nekem, hogyan teltek a napjaid mostanában.* kezdeményez beszélgetést. Két kezét összekulcsolja az ölében, egyik ujjával ütemesen dobol, miközben a férfi válaszát várja.*
8048. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:39:03
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:39:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A smaragd és az ónix//
*A másik homlokán felfestődő apró ráncokat a férfi meglehetősen aranyosnak találja és ezt az apró mimikát is hozzáadja a fejében vezetett nőről szóló lexikon egy féltett oldalára. A választ követően újabb kérdéshez fogna, de úgy néz ki a társasága lassan a fejében olvas, ugyanis nem is pusztán elszavalja munkájának tárgyát, a férfi legnagyobb meglepetésére elő is veszi azt, féltve szorongatva az apró kezekben. A szemei meglepődöttséget sugároznak az ezt követő rövidke mondat hallatán és szinte rögvest elszégyelli magát, hogy ő nem hozott semmit a hószín hajú számára. Szinte megfagy számára az idő, az ajkai ketté nyílnak és a keze remeg amíg elveszi a finom kötésű könyvet. Először, csak óvon, csodálva simít végig az egyszerű burkolaton, mintha csak attól félne, hogy elporhad a kezei közepette, majd végül a másik zöld íriszeibe nézve a pillanat gyanánt lassan kinyitja a könyvet. Izgatottan néz rá immáron a papírra és a tőle tellő legnagyobb gyengédséggel lapozgat néhol meg- megállva a finom rajzokat csodálva. Áldja az eget, hogy mivel hajnaltájt amikor útnak indult meglehetősen mozgolódott a szél, így hozott magával két kisebb pokrócot a szegényes kis zsákjában, így most van hová tennie az ajándékot, ha nem is tudja ahhoz illő bársonyba csomagolni. Amikor újból felpillant a bizonytalan nőre szinte bepárásodni kezdenek elérzékenyült ónixai, hiszen szinte sosem ajándékozták még meg nem, hogy ekkora jelentőségű kinccsel. ~El sem hiszem, hogy emlékezett. ~ gondolja magában és lassan közelebb kúszik a sárga szoknyás leányhoz. *
- Köszönöm! *Suttogja és maga sem tudja mikor dönti el vagy mi okból, de egy gyengéd csókot lehel a másik orcájára, ha az nem húzódik el és szinte befedve testével öleli magához a törékeny testet, amíg a másik nyakába hajtaná fejét, így szinte ha minden úgy alakul ahogy minden forró lélegzetvétele, megremegő sóhaja bizsergetni fogja Thea puha, illatos bőrét. *
*A másik homlokán felfestődő apró ráncokat a férfi meglehetősen aranyosnak találja és ezt az apró mimikát is hozzáadja a fejében vezetett nőről szóló lexikon egy féltett oldalára. A választ követően újabb kérdéshez fogna, de úgy néz ki a társasága lassan a fejében olvas, ugyanis nem is pusztán elszavalja munkájának tárgyát, a férfi legnagyobb meglepetésére elő is veszi azt, féltve szorongatva az apró kezekben. A szemei meglepődöttséget sugároznak az ezt követő rövidke mondat hallatán és szinte rögvest elszégyelli magát, hogy ő nem hozott semmit a hószín hajú számára. Szinte megfagy számára az idő, az ajkai ketté nyílnak és a keze remeg amíg elveszi a finom kötésű könyvet. Először, csak óvon, csodálva simít végig az egyszerű burkolaton, mintha csak attól félne, hogy elporhad a kezei közepette, majd végül a másik zöld íriszeibe nézve a pillanat gyanánt lassan kinyitja a könyvet. Izgatottan néz rá immáron a papírra és a tőle tellő legnagyobb gyengédséggel lapozgat néhol meg- megállva a finom rajzokat csodálva. Áldja az eget, hogy mivel hajnaltájt amikor útnak indult meglehetősen mozgolódott a szél, így hozott magával két kisebb pokrócot a szegényes kis zsákjában, így most van hová tennie az ajándékot, ha nem is tudja ahhoz illő bársonyba csomagolni. Amikor újból felpillant a bizonytalan nőre szinte bepárásodni kezdenek elérzékenyült ónixai, hiszen szinte sosem ajándékozták még meg nem, hogy ekkora jelentőségű kinccsel. ~El sem hiszem, hogy emlékezett. ~ gondolja magában és lassan közelebb kúszik a sárga szoknyás leányhoz. *
- Köszönöm! *Suttogja és maga sem tudja mikor dönti el vagy mi okból, de egy gyengéd csókot lehel a másik orcájára, ha az nem húzódik el és szinte befedve testével öleli magához a törékeny testet, amíg a másik nyakába hajtaná fejét, így szinte ha minden úgy alakul ahogy minden forró lélegzetvétele, megremegő sóhaja bizsergetni fogja Thea puha, illatos bőrét. *
8047. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:20:53
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:20:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// A smaragd és az ónix//
* Revirthea maga is úgy érezte, hogy a mai nap nem tud elég korán eljönni. Több szempontból is. Az elmúlt hat nap versenyfutás volt számára az idővel. A lány nem húzódik el a férfi érintéstől, sőt, egy pillanatra lejjebb engedi szempilláinak fövenyét, úgy élvezi ki a borzongást, ami végig fut a bőrén.
~ Különös.~
Állapítja meg ismét, hogy Bonternos valamilyen megmagyarázhatatlan hatással van rá.*
- Szia.* viszonozza a köszönést, ha már korábban elmulasztotta. A sötételf következő kérdésre értetlenül ráncolja a homlokát.*
~ Honnan tudhatja?~
- Ó!* kap az arcához, mikor rádöbben, hogy bizonyosan nyúzott ábrázata árulta el.* Igen, az elmúlt napokban sokáig dolgoztam valamin.* jelenik meg cinkos mosoly az arcán. A táskáért nyúl. A meglepetést későbbre tartogatta, de ha már így alakult, akkor előhúzza a vaskos bőrkötéses könyvet.*
- Tessék, neked készítettem.* nyújtja át ajándékát, melybe szívét lelkét beletette. Feltéve, ha az elf belelapoz úgy hamar rájöhet, hogy olyasfajta növénytan könyvel van dolga, aminek beszerzésén munkálkodott, mikor legutóbb találkoztak. Revirthea vett egy üres könyvet a piacon, majd apja egy herbalista kötetét átmásolta az üres ropogós lapokra. A könyvből így Revirthea kézírása köszön vissza, a növények leírásán túl az illusztrációkat is lemásolta. Meglátása szerint utóbbi több estben jobban sikerült, mint az eredeti példányban. Rengeteg idejét igénybe vette az aprólékos eljárás, számtalan gyertya csonkja tanúskodik az éjszakába nyúló munkáról.*
- A hátuljába még vannak üres lapok, oda feljegyezheted a saját megfigyeléseidet. Feltéve, ha ilyesmire adod a fejed.*mosolyog az elfre.* Remélem tetszik.* harap bele bizonytalankodva alsó ajkába.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 11:23:34
* Revirthea maga is úgy érezte, hogy a mai nap nem tud elég korán eljönni. Több szempontból is. Az elmúlt hat nap versenyfutás volt számára az idővel. A lány nem húzódik el a férfi érintéstől, sőt, egy pillanatra lejjebb engedi szempilláinak fövenyét, úgy élvezi ki a borzongást, ami végig fut a bőrén.
~ Különös.~
Állapítja meg ismét, hogy Bonternos valamilyen megmagyarázhatatlan hatással van rá.*
- Szia.* viszonozza a köszönést, ha már korábban elmulasztotta. A sötételf következő kérdésre értetlenül ráncolja a homlokát.*
~ Honnan tudhatja?~
- Ó!* kap az arcához, mikor rádöbben, hogy bizonyosan nyúzott ábrázata árulta el.* Igen, az elmúlt napokban sokáig dolgoztam valamin.* jelenik meg cinkos mosoly az arcán. A táskáért nyúl. A meglepetést későbbre tartogatta, de ha már így alakult, akkor előhúzza a vaskos bőrkötéses könyvet.*
- Tessék, neked készítettem.* nyújtja át ajándékát, melybe szívét lelkét beletette. Feltéve, ha az elf belelapoz úgy hamar rájöhet, hogy olyasfajta növénytan könyvel van dolga, aminek beszerzésén munkálkodott, mikor legutóbb találkoztak. Revirthea vett egy üres könyvet a piacon, majd apja egy herbalista kötetét átmásolta az üres ropogós lapokra. A könyvből így Revirthea kézírása köszön vissza, a növények leírásán túl az illusztrációkat is lemásolta. Meglátása szerint utóbbi több estben jobban sikerült, mint az eredeti példányban. Rengeteg idejét igénybe vette az aprólékos eljárás, számtalan gyertya csonkja tanúskodik az éjszakába nyúló munkáról.*
- A hátuljába még vannak üres lapok, oda feljegyezheted a saját megfigyeléseidet. Feltéve, ha ilyesmire adod a fejed.*mosolyog az elfre.* Remélem tetszik.* harap bele bizonytalankodva alsó ajkába.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 11:23:34
8046. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:16:52
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:16:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*Ahogy ott üldögél a fűben, várva a leányt elkönyveli magában régen volt ennyire türelmetlen, és már ő sem tudja hányadszor kémlei minden percben az irányt amely felől, úgy várja a nő lépteket. A bőrét csillogtató számtalan sok fénysugár egyszerre homályosítja el fekete szemeit, mintha csak hírnökölnék Thea minden léptét. Először, csak egy gyengéd sziluett tárol pillantása elé és szinte könyörög, hogy gondolatainak édes személye legyen. ~Sok rövid hajú nő van, de Revirtheából, csak egy~ bizakodik magában és lassan színeket lát, először egy napsárga, játékos szoknyát, majd rikító fehérséget ami a vállnál újból kezdődik, de valami egészen jobb tárgyában. Ahogy az ember egyre közelebb lépdel bármennyire is szeretné palástolni érzéseit, egyre szélesebb vigyorog, szinte már nevet. ~Ez még sosem történt meg~ a sötételf kivirult, de még így is észreveszi a társasága zavartságát, ami néhány kételyt ölt a feje tetejére. Rögvest magában keresi a hibát, de az angyali hang minden eddigi gondolatát elfeledteti vele. *
- Ugyan! Lassan egy hat óta ezt a találkozót várom, pár perc semmiség! *Feleli rögvest és küzd a késztetés ellen, hogy szorosan karjaiba zárhassa a védtelen testet. Végül csak, ha módjában áll finoman végig simít a hozzá közelebb eső kacsón, és úgy szól. *
- Szia! *Motyogja szinte varázslattól kábultan, majd összevont szemöldökkel kémleli azokat a sötét, fránya karikákat. *
- Sokáig fent voltál tegnap este? *Érdeklődik óvatosan közben izgatottan szemlélődik a táska irányába és hirtelenjében el is felejtkezik arról a virágról, amit úgy megakart mutatni. *
*Ahogy ott üldögél a fűben, várva a leányt elkönyveli magában régen volt ennyire türelmetlen, és már ő sem tudja hányadszor kémlei minden percben az irányt amely felől, úgy várja a nő lépteket. A bőrét csillogtató számtalan sok fénysugár egyszerre homályosítja el fekete szemeit, mintha csak hírnökölnék Thea minden léptét. Először, csak egy gyengéd sziluett tárol pillantása elé és szinte könyörög, hogy gondolatainak édes személye legyen. ~Sok rövid hajú nő van, de Revirtheából, csak egy~ bizakodik magában és lassan színeket lát, először egy napsárga, játékos szoknyát, majd rikító fehérséget ami a vállnál újból kezdődik, de valami egészen jobb tárgyában. Ahogy az ember egyre közelebb lépdel bármennyire is szeretné palástolni érzéseit, egyre szélesebb vigyorog, szinte már nevet. ~Ez még sosem történt meg~ a sötételf kivirult, de még így is észreveszi a társasága zavartságát, ami néhány kételyt ölt a feje tetejére. Rögvest magában keresi a hibát, de az angyali hang minden eddigi gondolatát elfeledteti vele. *
- Ugyan! Lassan egy hat óta ezt a találkozót várom, pár perc semmiség! *Feleli rögvest és küzd a késztetés ellen, hogy szorosan karjaiba zárhassa a védtelen testet. Végül csak, ha módjában áll finoman végig simít a hozzá közelebb eső kacsón, és úgy szól. *
- Szia! *Motyogja szinte varázslattól kábultan, majd összevont szemöldökkel kémleli azokat a sötét, fránya karikákat. *
- Sokáig fent voltál tegnap este? *Érdeklődik óvatosan közben izgatottan szemlélődik a táska irányába és hirtelenjében el is felejtkezik arról a virágról, amit úgy megakart mutatni. *
8045. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:04:38
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:04:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
* Izgatottan várta a mai napot. Édesapjának és a kocsisuknak is már jó előre jelezte szándékát a mai kirándulásra vonatkozóan. Gyakori vendég a tisztás fái között, így nem lepett meg senkit bejelentése. Nem sejtették, hogy ezúttal különleges találkozóra igyekszik.
Revirthea hagyományosan széles sárga szoknyát és hímzett fehér blúzt visel. Lábfejére hamuszínű topánkát húzott. Vállig érő fakó haját ezúttal szabadon hagyta. Egyetlen egy keskeny citromsárga szalag díszíti csupán frizuráját, melyet hajpánt szerűen bujtattak át a selymes tincsek között, végezetül pedig formás kis masniba kötöttek. A nyakában lógó ezüst láncon csillag mintájú medál díszeleg, édesapja ajándéka Thea nyolcadik születésnapjára. Vállát egy nagyobb szövettáska pántja nyomja. Általában ebben szokta szállítani rajzfelszerelését, most egy kis meglepetés is lapul benne. A kereskedő és a nemes asszony lánya híresen rosszul tájékozódik. A liget fái pedig különösen egyformák, így először elvéti az irányt. Beletelik némi időbe, mire megérkezik az előre megbeszélt helyre. Ott már gyorsan megtalálja a pázsiton heverésző sötételfet. Vissza kell fognia magát, hogy ne köszönjön rá egyből. Helyette lépteit lelassítja, sőt meg is áll egy rövid időre, hogy tanulmányozhassa a dús fűben pihenő ében alakot. A férfi közelében mindig különösen érzi magát, nem tudja pontosan leírni ezt az érzést. Egyszerűen mintha a vére gyorsabban áramolna a testében. ~ Különös.~ Nem tudja minek tudható be ez a jelenség. Persze az elf füle éles, megsejtheti a lány közeledtét már jóval ezelőtt, hogy az szándékosan felfedné magát.*
- Bocsáss meg, hogy késtem.* bírja lábait munkára. Néhány lépésre áll a meg a férfi mellett. Kissé sután érzi magát. Nem jut eszébe mit diktálnak ilyen esetekre az illemtankönyvek. Úgy dönt végül, hogy elengedi magát és szabályok ide, vagy oda, egyszerűen lehuppan a férfi mellé.*
- Köszönöm, hogy megvártál.* fordul Bonternos felé, arcán megcsalhatatlan mosoly, szeme alatt viszont sötét karikák gyűrűznek.*
* Izgatottan várta a mai napot. Édesapjának és a kocsisuknak is már jó előre jelezte szándékát a mai kirándulásra vonatkozóan. Gyakori vendég a tisztás fái között, így nem lepett meg senkit bejelentése. Nem sejtették, hogy ezúttal különleges találkozóra igyekszik.
Revirthea hagyományosan széles sárga szoknyát és hímzett fehér blúzt visel. Lábfejére hamuszínű topánkát húzott. Vállig érő fakó haját ezúttal szabadon hagyta. Egyetlen egy keskeny citromsárga szalag díszíti csupán frizuráját, melyet hajpánt szerűen bujtattak át a selymes tincsek között, végezetül pedig formás kis masniba kötöttek. A nyakában lógó ezüst láncon csillag mintájú medál díszeleg, édesapja ajándéka Thea nyolcadik születésnapjára. Vállát egy nagyobb szövettáska pántja nyomja. Általában ebben szokta szállítani rajzfelszerelését, most egy kis meglepetés is lapul benne. A kereskedő és a nemes asszony lánya híresen rosszul tájékozódik. A liget fái pedig különösen egyformák, így először elvéti az irányt. Beletelik némi időbe, mire megérkezik az előre megbeszélt helyre. Ott már gyorsan megtalálja a pázsiton heverésző sötételfet. Vissza kell fognia magát, hogy ne köszönjön rá egyből. Helyette lépteit lelassítja, sőt meg is áll egy rövid időre, hogy tanulmányozhassa a dús fűben pihenő ében alakot. A férfi közelében mindig különösen érzi magát, nem tudja pontosan leírni ezt az érzést. Egyszerűen mintha a vére gyorsabban áramolna a testében. ~ Különös.~ Nem tudja minek tudható be ez a jelenség. Persze az elf füle éles, megsejtheti a lány közeledtét már jóval ezelőtt, hogy az szándékosan felfedné magát.*
- Bocsáss meg, hogy késtem.* bírja lábait munkára. Néhány lépésre áll a meg a férfi mellett. Kissé sután érzi magát. Nem jut eszébe mit diktálnak ilyen esetekre az illemtankönyvek. Úgy dönt végül, hogy elengedi magát és szabályok ide, vagy oda, egyszerűen lehuppan a férfi mellé.*
- Köszönöm, hogy megvártál.* fordul Bonternos felé, arcán megcsalhatatlan mosoly, szeme alatt viszont sötét karikák gyűrűznek.*
8044. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:01:47
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:01:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*Már maga sem tudja hányadszorra olvassa a kecsesen megmunkált sorokat, bárgyú vigyorral az arcán és hirtelenjében úgy érzi magát, mintha visszacseppent volna a legényéveibe, amikor egy női mosoly teljesen darabjaira omlasztotta. Ez jelenleg is, így munkálkodik egyetlenegy kivétellel, hogy most már, csak egy személy mosolya után lohol, oly értetlen okokból. Szégyen, nem szégyen a szerelem eddig nem az ő nemlétező kapujába csengetett, de az örömöt ismeri bármennyire is rövidke volna egy- egy éjszaka. ~Teljesen megbabonáz ez a smaragd szemű angyal~ gondolja magában és még mindig érzi az arcán a bizsergető búcsúcsókat a legutóbbi találkozásukról. ~Ez a nő állandóan lelécel előlem. Mindenesetre ért a stílusos kilépőkhöz~ morfondírozik magában, de képtelen haragudni a frissen hullott, ártatlan havas tincsek gazdájára. Bonternos mindig is lágy szívű férfi volt, de a sors játékai ritkán mosolyogtatták meg ennyiszer ahányszor ehhez nemesleányhoz fűződő csepernyi emlék. ~Remélem nem felejti el elhozni a műveit. Tudni akarom, ha az életembe is kerül mit fejez ki a rejtélyes lelke!~ fel és alá járkál a derűsen zöldellő tisztás közepette, amikor meglát egy kedves kis kék virágot, álomszép szirmokkal. ~Pont, olyan színe van, mint a legutóbbi ruhájának~ gondolja magában, és már észre sem veszi, hogy megint csak Thea jár a szép fejében. ~Nincs szívem letépni, mellesleg azért kellemetlen is lehetne, ha virággal várnám. ~ tépdeli erre- arra a lehetőségek fáját, majd a végén, úgy dönt amíg nem látja a könnyed lépteket és a piruló arc zsongását, addig csak leheveredik a növény társaságába és úgy gondolkozik az élet minden jelentéktelen kis dolgán, de főleg Theán. Kit által? Csak a nőn jár az esze! Mindig omladoztak utána bármerre is járt, noha nem áll sehol nőcsábász hírében, de akkor is örülne a férfiú büszkesége, ha a másik is legalább egy szemernyit elájulna néha a lényétől, mert ez az egyirányúság már a reménytelenségbe taszítja. ~Ha tudnád mennyit képzelgek rólunk! Nevetséges egy sötételf vagyok!~*
*Már maga sem tudja hányadszorra olvassa a kecsesen megmunkált sorokat, bárgyú vigyorral az arcán és hirtelenjében úgy érzi magát, mintha visszacseppent volna a legényéveibe, amikor egy női mosoly teljesen darabjaira omlasztotta. Ez jelenleg is, így munkálkodik egyetlenegy kivétellel, hogy most már, csak egy személy mosolya után lohol, oly értetlen okokból. Szégyen, nem szégyen a szerelem eddig nem az ő nemlétező kapujába csengetett, de az örömöt ismeri bármennyire is rövidke volna egy- egy éjszaka. ~Teljesen megbabonáz ez a smaragd szemű angyal~ gondolja magában és még mindig érzi az arcán a bizsergető búcsúcsókat a legutóbbi találkozásukról. ~Ez a nő állandóan lelécel előlem. Mindenesetre ért a stílusos kilépőkhöz~ morfondírozik magában, de képtelen haragudni a frissen hullott, ártatlan havas tincsek gazdájára. Bonternos mindig is lágy szívű férfi volt, de a sors játékai ritkán mosolyogtatták meg ennyiszer ahányszor ehhez nemesleányhoz fűződő csepernyi emlék. ~Remélem nem felejti el elhozni a műveit. Tudni akarom, ha az életembe is kerül mit fejez ki a rejtélyes lelke!~ fel és alá járkál a derűsen zöldellő tisztás közepette, amikor meglát egy kedves kis kék virágot, álomszép szirmokkal. ~Pont, olyan színe van, mint a legutóbbi ruhájának~ gondolja magában, és már észre sem veszi, hogy megint csak Thea jár a szép fejében. ~Nincs szívem letépni, mellesleg azért kellemetlen is lehetne, ha virággal várnám. ~ tépdeli erre- arra a lehetőségek fáját, majd a végén, úgy dönt amíg nem látja a könnyed lépteket és a piruló arc zsongását, addig csak leheveredik a növény társaságába és úgy gondolkozik az élet minden jelentéktelen kis dolgán, de főleg Theán. Kit által? Csak a nőn jár az esze! Mindig omladoztak utána bármerre is járt, noha nem áll sehol nőcsábász hírében, de akkor is örülne a férfiú büszkesége, ha a másik is legalább egy szemernyit elájulna néha a lényétől, mert ez az egyirányúság már a reménytelenségbe taszítja. ~Ha tudnád mennyit képzelgek rólunk! Nevetséges egy sötételf vagyok!~*
8043. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:30:38
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:30:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Cirielyna Dyhuv //
//Zárás//
* Revi elégedetten zsebeli be az igenleges választ.*
- A személyzet nagyon segítőkész és biztosra veszem, hogy apám is kedvelni fog!* komolyan így gondolja, szavai nem csak a további bátorítást szolgálják.
Örülne, ha a tündér máris csatlakozna hozzá, de természetesen nincs kifogása az ellen, hogy előtte még elrendezze ügyes bajos dolgait. Nagy és hirtelen változás következik az életébe, tudja, hogy bölcsebb most teret adni a másiknak.*
- Persze, mi várni fogunk.* Igen, addigra elsimítja a dolgot a házvezetőnővel és az apjával is. Tulajdonképpen így még szerencsésebb is, hogy a hazaiakat is lesz alkalma felkészíteni a lány érkezésére. Sietve, de a betűket szépen megformálja jegyzi le a címet, ahol Ciri megtalálja őket.*
- Rendben. Te is!* int búcsút a különleges teremtésnek, miután összeszedelődzködött. A kocsiban már türelmetlenül várnak rá, lépteit szaporázva vág keresztül a pázsiton. Közben a mielőbbi viszontlátásban reménykedik. A kocsit elérve jut eszébe, hogy adhatott volna egy kevés költőpénzt a lánynak, hogy megkönnyítse a dolgát. Hazáig korholja magát mulasztása miatt a kocsi hátuljában zötykölődve.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:31:31
//Zárás//
* Revi elégedetten zsebeli be az igenleges választ.*
- A személyzet nagyon segítőkész és biztosra veszem, hogy apám is kedvelni fog!* komolyan így gondolja, szavai nem csak a további bátorítást szolgálják.
Örülne, ha a tündér máris csatlakozna hozzá, de természetesen nincs kifogása az ellen, hogy előtte még elrendezze ügyes bajos dolgait. Nagy és hirtelen változás következik az életébe, tudja, hogy bölcsebb most teret adni a másiknak.*
- Persze, mi várni fogunk.* Igen, addigra elsimítja a dolgot a házvezetőnővel és az apjával is. Tulajdonképpen így még szerencsésebb is, hogy a hazaiakat is lesz alkalma felkészíteni a lány érkezésére. Sietve, de a betűket szépen megformálja jegyzi le a címet, ahol Ciri megtalálja őket.*
- Rendben. Te is!* int búcsút a különleges teremtésnek, miután összeszedelődzködött. A kocsiban már türelmetlenül várnak rá, lépteit szaporázva vág keresztül a pázsiton. Közben a mielőbbi viszontlátásban reménykedik. A kocsit elérve jut eszébe, hogy adhatott volna egy kevés költőpénzt a lánynak, hogy megkönnyítse a dolgát. Hazáig korholja magát mulasztása miatt a kocsi hátuljában zötykölődve.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:31:31
8042. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:19:31
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:19:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Első találkozás//
* Revirthea szemei izgatottan csillognak, ahogy neki készülődik az előtte álló feladatnak. A lányka bátortalan nyújtja kezét a termetes állat felé.*
- Nahát, milyen puha orra van!* mosolyogva csodálkozik rá a ló szaglószervének lágy tapintására.
Ally bátorítására bólint egyet, majd apró tenyere óvatosan végigsiklik az állat orrcsontján, fel egészen addig míg két hatalmas szeme közötti szélesebb területre el nem ér.*
- Szervusz.* üdvözli halkan belsőségesen a patás állatot. A félelf kérdésén elgondolkozik, ilyenkor eltűnik arcáról a mosoly, száját kissé összeszorítva koncentrál.*
- Elől csíp, hátul rúg.* ötlik eszébe az ismert mondás, majd komolyabbra fordítja a szót.* Tudom, hogy nagyon érzékeny állatok, akik megérzik a másik félelmét.* ezen a ponton elfintorodik.*
- Bevallom meglehetősen izgulok, szerinted ebből nem lesz probléma?* próbál ugyan erőt venni érzésein, de ezt a gyakorlatban végrehajtani mindig nehezebb, mint elméletben.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:21:09
//Első találkozás//
* Revirthea szemei izgatottan csillognak, ahogy neki készülődik az előtte álló feladatnak. A lányka bátortalan nyújtja kezét a termetes állat felé.*
- Nahát, milyen puha orra van!* mosolyogva csodálkozik rá a ló szaglószervének lágy tapintására.
Ally bátorítására bólint egyet, majd apró tenyere óvatosan végigsiklik az állat orrcsontján, fel egészen addig míg két hatalmas szeme közötti szélesebb területre el nem ér.*
- Szervusz.* üdvözli halkan belsőségesen a patás állatot. A félelf kérdésén elgondolkozik, ilyenkor eltűnik arcáról a mosoly, száját kissé összeszorítva koncentrál.*
- Elől csíp, hátul rúg.* ötlik eszébe az ismert mondás, majd komolyabbra fordítja a szót.* Tudom, hogy nagyon érzékeny állatok, akik megérzik a másik félelmét.* ezen a ponton elfintorodik.*
- Bevallom meglehetősen izgulok, szerinted ebből nem lesz probléma?* próbál ugyan erőt venni érzésein, de ezt a gyakorlatban végrehajtani mindig nehezebb, mint elméletben.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:21:09
8041. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 08:19:28
Üzenet elküldve: 2020-05-20 08:19:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
//Az első megbízatás hirdetése//
*A férfi sem ismeri a thargokat. Na meg ráadásul ő orgyilkosokat is keres.*
-Orgyilkosok? Hát te tudod. Azért velük vigyáznék. Nem bíznék egy orgyilkosban. Nem is beszélve arról, hogy a kilétüket nem is rögtön fednék fel. Orgyilkosok nem hirdetik szolgálataikat csak úgy.
*Közben a férfi valami furát talál a fa törzsén. Közelebb megy, hogy ő is megnézze.*
-Valaki úgy tűnik új generációs csirkefogókat keres. Nagyszerű.
*Mondja cinikus hangnemben.*
-Már csak ők hiányoztak az emberek életébe. Ha jól látom az kikötői erdőségben van találkájuk. Megvan, hogy merre nem fogok menni a közel jövőben.
//Az első megbízatás hirdetése//
*A férfi sem ismeri a thargokat. Na meg ráadásul ő orgyilkosokat is keres.*
-Orgyilkosok? Hát te tudod. Azért velük vigyáznék. Nem bíznék egy orgyilkosban. Nem is beszélve arról, hogy a kilétüket nem is rögtön fednék fel. Orgyilkosok nem hirdetik szolgálataikat csak úgy.
*Közben a férfi valami furát talál a fa törzsén. Közelebb megy, hogy ő is megnézze.*
-Valaki úgy tűnik új generációs csirkefogókat keres. Nagyszerű.
*Mondja cinikus hangnemben.*
-Már csak ők hiányoztak az emberek életébe. Ha jól látom az kikötői erdőségben van találkájuk. Megvan, hogy merre nem fogok menni a közel jövőben.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587