Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 185 (3681. - 3700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3700. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-02 10:06:44
Üzenet elküldve: 2016-03-02 10:06:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Baj van, de szerencsére a kis csapat gyorsan és igen ügyesen reagál. Senki sem veszti el a fejét, egyből a megoldásokon kezdenek gondolkodni. ALea szavaira már ropogtatja is az ujjait, azonban félútpn a szerzetes lábai felé Bato szól hozzá. Úgy tűnik az ő érdeme lesz a lövedék eltávolítása, amit biccentve el is fogad. A szerzetes mögé térdel, majd vaskos mutató, közép és hüvelykujjával megragadja a nyílvesszőt. A vékony lövedék szinte eltűnik az óriás termetes tenyerében.*
- No akkor... *Jelez halkan, majd másik kezét a szerzetes vállára teszi. Finoman megszorítja azt, némiképp hogy biztosan ne rántsa magával még véletlenül se a húzás, másrészt pedig hogy kissé elterelje a férfi figyelmét a fájdalomról. Némán nagyot lélegzik, majd egy határozott mozdulattal kirántja a nyilat. A törött fapálca viszonylag könnyen kisiklik a férfi testéből. Kuhn rögtön arrébb is dobja a vesszőt, majd figyelmesen vizsgálgatja a varázsital hatását. Láthatóan megérte a pénzét a bájital, hiszen Bato sebe a kortyok után máris bezárulni, forrni látszik. Biztos benne, hogy a barátja még érezni fogja a lövedék helyét egy ideig a vállában, azonban a bajon már túljutottak. Hogyha Bato befejezte a pálinka kortyolgatását, akkor ügyesen ő is megpróbálja ujjai közé kaparintani a flaskát majd emberesen meghúzza. Nem gyakran jut erős italokhoz, de ilyen tevékenységek után megenged magának pár kortyot. Biztos benne, hogy Alea nem kapná ki a kezéből a nyilat, azonban a biztonság kedvéért megejt egy barátságos biccentést a nő felé. Majd valahogy kárpótolja érte.*
- Megvagyunk, igen. *Válaszol a szerzetes szavaira.* Vissza kéne menni, jó lenne. Namos mester? *Pillant körbe kíváncsian Kuhn, hiszen első ránézésre nem látja a közelükben a rendvezért.*
*Baj van, de szerencsére a kis csapat gyorsan és igen ügyesen reagál. Senki sem veszti el a fejét, egyből a megoldásokon kezdenek gondolkodni. ALea szavaira már ropogtatja is az ujjait, azonban félútpn a szerzetes lábai felé Bato szól hozzá. Úgy tűnik az ő érdeme lesz a lövedék eltávolítása, amit biccentve el is fogad. A szerzetes mögé térdel, majd vaskos mutató, közép és hüvelykujjával megragadja a nyílvesszőt. A vékony lövedék szinte eltűnik az óriás termetes tenyerében.*
- No akkor... *Jelez halkan, majd másik kezét a szerzetes vállára teszi. Finoman megszorítja azt, némiképp hogy biztosan ne rántsa magával még véletlenül se a húzás, másrészt pedig hogy kissé elterelje a férfi figyelmét a fájdalomról. Némán nagyot lélegzik, majd egy határozott mozdulattal kirántja a nyilat. A törött fapálca viszonylag könnyen kisiklik a férfi testéből. Kuhn rögtön arrébb is dobja a vesszőt, majd figyelmesen vizsgálgatja a varázsital hatását. Láthatóan megérte a pénzét a bájital, hiszen Bato sebe a kortyok után máris bezárulni, forrni látszik. Biztos benne, hogy a barátja még érezni fogja a lövedék helyét egy ideig a vállában, azonban a bajon már túljutottak. Hogyha Bato befejezte a pálinka kortyolgatását, akkor ügyesen ő is megpróbálja ujjai közé kaparintani a flaskát majd emberesen meghúzza. Nem gyakran jut erős italokhoz, de ilyen tevékenységek után megenged magának pár kortyot. Biztos benne, hogy Alea nem kapná ki a kezéből a nyilat, azonban a biztonság kedvéért megejt egy barátságos biccentést a nő felé. Majd valahogy kárpótolja érte.*
- Megvagyunk, igen. *Válaszol a szerzetes szavaira.* Vissza kéne menni, jó lenne. Namos mester? *Pillant körbe kíváncsian Kuhn, hiszen első ránézésre nem látja a közelükben a rendvezért.*
3699. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 22:05:17
Üzenet elküldve: 2016-03-01 22:05:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Bólint a lány kérdésére, s csak sejtelmesen somolyog egy kissé. Ám nem várakoztatja meg sokáig a magyarázattal.*
- Nekem is bizonyára volt még egy, vagy akár több nevem is. De nem tudom már, mi lehetett. S nem származom már sehonnan, így otthonom sincs. Csak a fű, a fák, a mezők... és az utak. Sehonnainak neveztek el még réges-régen. Ez ragadt rám, de nem használom, ha nem muszáj.
*Nem haragszik meg a szemtelenkedésre. Sőt! Egyenesen tetszik neki a lány modora, még ha elég fiatal és heves is. Bár ezt még közel sem érzékeli eléggé, de sejteti a lány pironkodása, melyet bókjai miatt tesz.*
- Senkivel nem kellene? Hogy érted ezt hölgyem? *kíváncsiskodik egy kicsit, mert úgy érzi, most és ebben talán szabad.*
- És igen, kedvesnek. *mosolyog az apróbb, berögzült nyelvbotláson.*- Úgy érzem, gyakran meg fogok fordulni erre mostanában. Ám nem hinném, hogy egy volna a társaságunk, hölgyem. *jegyzi meg finoman.*- Hiszen én nem tartozom olyan előkelő körökbe, mint amilyenben Te mozoghatsz. Ám örülnék, ha valahol mégis összefutnánk újra, ha már találkoztunk ma egy szerencsés véletlen folytán.
*Nyújtja is karját a lánynak, hogy karoljon bele, s ha így történt, máris sétálni kezd Zeruphinenel a hűvös szellőtől susogó fák között. Szokatlanul csöndessé vált minden, és tél illatot áraszt magából a táj.
Ugyan így, sétálgatva, nem valószínű, hogy hamar munkára lel. De olykor neki is kell egy kis kikapcsolódás.
A "vándor megmentőm" megnevezésre újra elmosolyodik.*
- Hát... *kezdi kissé elnyújtva, mintha csak egy gyermeknek mesélne. Hiszen olyan kedves a lány, hogy muszáj hasonló kedvességgel szólnia hozzá.*
- Jártam Lichanekben és Pirtianesben... a karavánpihenőkben, és hegyi falvakban... utaztam még a tengeren is. Te jártál már valamerre, hölgyem? *kérdez vissza érdeklődve.*
*Bólint a lány kérdésére, s csak sejtelmesen somolyog egy kissé. Ám nem várakoztatja meg sokáig a magyarázattal.*
- Nekem is bizonyára volt még egy, vagy akár több nevem is. De nem tudom már, mi lehetett. S nem származom már sehonnan, így otthonom sincs. Csak a fű, a fák, a mezők... és az utak. Sehonnainak neveztek el még réges-régen. Ez ragadt rám, de nem használom, ha nem muszáj.
*Nem haragszik meg a szemtelenkedésre. Sőt! Egyenesen tetszik neki a lány modora, még ha elég fiatal és heves is. Bár ezt még közel sem érzékeli eléggé, de sejteti a lány pironkodása, melyet bókjai miatt tesz.*
- Senkivel nem kellene? Hogy érted ezt hölgyem? *kíváncsiskodik egy kicsit, mert úgy érzi, most és ebben talán szabad.*
- És igen, kedvesnek. *mosolyog az apróbb, berögzült nyelvbotláson.*- Úgy érzem, gyakran meg fogok fordulni erre mostanában. Ám nem hinném, hogy egy volna a társaságunk, hölgyem. *jegyzi meg finoman.*- Hiszen én nem tartozom olyan előkelő körökbe, mint amilyenben Te mozoghatsz. Ám örülnék, ha valahol mégis összefutnánk újra, ha már találkoztunk ma egy szerencsés véletlen folytán.
*Nyújtja is karját a lánynak, hogy karoljon bele, s ha így történt, máris sétálni kezd Zeruphinenel a hűvös szellőtől susogó fák között. Szokatlanul csöndessé vált minden, és tél illatot áraszt magából a táj.
Ugyan így, sétálgatva, nem valószínű, hogy hamar munkára lel. De olykor neki is kell egy kis kikapcsolódás.
A "vándor megmentőm" megnevezésre újra elmosolyodik.*
- Hát... *kezdi kissé elnyújtva, mintha csak egy gyermeknek mesélne. Hiszen olyan kedves a lány, hogy muszáj hasonló kedvességgel szólnia hozzá.*
- Jártam Lichanekben és Pirtianesben... a karavánpihenőkben, és hegyi falvakban... utaztam még a tengeren is. Te jártál már valamerre, hölgyem? *kérdez vissza érdeklődve.*
3698. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 21:10:57
Üzenet elküldve: 2016-03-01 21:10:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Szemérmesen mosolyog, mert nem igazán tud már erre mit felelni. Átadhatná az üzenetet névadóinak, de aligha örülnének neki, ha hírt kapnának arról, hogy egy szem kicsi lányuk az erdőben, teljesen egyedül idegen férfiakkal ismerkedik. Még akkor sem, vagy főnként akkor nem, ha az a kicsi lány már annyira nem is kicsi.*
-Egyszerűen Sylweran a neved?
*Kíváncsiskodik, hiszen legalább két neve szokott lenni mindenkinek. Furcsa lenne, ha pont a harcosnak nem lenne.*
-Így születnek a legendák. *Szemtelenkedik kicsit, de csak egy egészen picikét.*
-Az én bajnokomnak nem lenne sok dolga, senkivel nem kellene viaskodnia. *Játszadozik el a gondolattal. Sokkal izgalmasabbnak tűnik a lehetőség most, hogy óva is intette tőle Sylweran és felhívta figyelmét a "veszélyeire". Úgy érzi frappáns válasza a csók ígérete alól is felmenti, hiszen ha nem kell küzdeni, nem lehet csókot nyerni sem.*
-Kedves gondolatnak találja?
*Kérdez vissza talán kicsit túl korán, túl sietve.*
-Akarom mondani, annak találod? Ha gyakran a városban jársz, nem elképzelhetetlen, hogy társaságban is módunkban áll találkozni, kedves Sylweran.
*A hosszadalmas fejtegetés alatt lehetősége van lehűteni magát, még a végén téves képet alakítana ki róla fajtársa.*
-Természetesen!
*Egyezik bele boldogan a közös sétába és ha karját nyújtja felé a harcos, akkor kezét rá is fűzi. Nem minden nap van lehetősége ilyen kellemes (férfi)társaságban múlatni az időt. Nem akarja megbotránkoztatni szegény szüleit, ugyanakkor már igencsak vágyja az ellenkező nem társaságát is néha napján. Szerencsére most nem látják köztiszteletben álló ősei és hírt sem kaphatnak viselkedéséről, mert a mogorva törpén kívül egy lélek sem jár errefelé.*
-És mondd csak, drága megmentőm! Merrefelé kalandoztál vándor harcosként megélt éveid alatt?
*Szemérmesen mosolyog, mert nem igazán tud már erre mit felelni. Átadhatná az üzenetet névadóinak, de aligha örülnének neki, ha hírt kapnának arról, hogy egy szem kicsi lányuk az erdőben, teljesen egyedül idegen férfiakkal ismerkedik. Még akkor sem, vagy főnként akkor nem, ha az a kicsi lány már annyira nem is kicsi.*
-Egyszerűen Sylweran a neved?
*Kíváncsiskodik, hiszen legalább két neve szokott lenni mindenkinek. Furcsa lenne, ha pont a harcosnak nem lenne.*
-Így születnek a legendák. *Szemtelenkedik kicsit, de csak egy egészen picikét.*
-Az én bajnokomnak nem lenne sok dolga, senkivel nem kellene viaskodnia. *Játszadozik el a gondolattal. Sokkal izgalmasabbnak tűnik a lehetőség most, hogy óva is intette tőle Sylweran és felhívta figyelmét a "veszélyeire". Úgy érzi frappáns válasza a csók ígérete alól is felmenti, hiszen ha nem kell küzdeni, nem lehet csókot nyerni sem.*
-Kedves gondolatnak találja?
*Kérdez vissza talán kicsit túl korán, túl sietve.*
-Akarom mondani, annak találod? Ha gyakran a városban jársz, nem elképzelhetetlen, hogy társaságban is módunkban áll találkozni, kedves Sylweran.
*A hosszadalmas fejtegetés alatt lehetősége van lehűteni magát, még a végén téves képet alakítana ki róla fajtársa.*
-Természetesen!
*Egyezik bele boldogan a közös sétába és ha karját nyújtja felé a harcos, akkor kezét rá is fűzi. Nem minden nap van lehetősége ilyen kellemes (férfi)társaságban múlatni az időt. Nem akarja megbotránkoztatni szegény szüleit, ugyanakkor már igencsak vágyja az ellenkező nem társaságát is néha napján. Szerencsére most nem látják köztiszteletben álló ősei és hírt sem kaphatnak viselkedéséről, mert a mogorva törpén kívül egy lélek sem jár errefelé.*
-És mondd csak, drága megmentőm! Merrefelé kalandoztál vándor harcosként megélt éveid alatt?
3697. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 20:37:00
Üzenet elküldve: 2016-03-01 20:37:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Ahogy ül a fűben, és kezd mindenki körülötte sürögni-forogni, kellemetlen érzés tölti el. Nem igazán szeret a figyelem központjában lenni, de hát az ember fiának túl kell esni ezen is egyszer-egyszer. A lehető leggyorsabban persze, így aztán igyekszik a többiekkel együtt koordinálni a probléma megoldása kapcsán.*
-Hát -
*Kezdene a mondatába, hogy Kuhnt megkérje, hogy szabadítsa meg a vesszőtől, de a másik oldalról egy másik és egy harmadik hang hamar elnyomja a szerzetesét, így csak hallgatja és hallgatja az ötleteket, javaslatokat. Mikor Drayen felé nyújtja a zöld löttyöt, bizonytalanul veszi el tőle; nem tudja mennyibe kerülhet egy ilyen, de ha mindenki ennyire feszült ettől a kis apróságtól, akkor vonakodva, de elfogadja.*
-Köszönöm, tényleg. Majd - majd kifizetem - vagy -
*A gondolatát sem tudja befejezni, Mae máris felölti a felcser szerepét és szakszerű előadást tart még magáról a nyílról is. A csapat mondandójának durván a fele el sem jut a szerzetes agyáig, így az is elkerülte a figyelmét, hogy Drayen az imént felajánlotta, hogy kihúzza a vesszőt.*
-Igen Mae, valahol itt volt.
*Mutat a válla mögött a túloldalon kilógó csonkra, ami a szerzetes bukfencének következtében szabadult meg a végétől, így az említett, és legtöbb kellemetlenséget okozó nyílhegytől is.*
-Igazán nem kell ám ilyen nagy felhajtást keríteni ennek csak - csak -
*Felnéz az óriásra, akit már-már cimborájának is merne nevezni - akivel egy jót verekszik az ember, az már megérdemli - és megkéri őt a "nemes" feladatra.*
-Kihúznád? Én meg majd csak tartom magam.
*Így ragadja meg végül az irányítást. Nem utolsó sorban a másik fizikumában is megbízik, akármennyire tűrhető az idegen test a vállában, nem akarná, hogy ráncigálva legyen, vagy félúton lecsússzon valamelyik segítőkész szándékú varázsló ujja róla. Egy gyors rántás, és remélhetőleg már túl is vannak rajta. Ha Kuhn jelét adja segítő szándékának, úgy "félárbócra" húzza a lábát, hogy a földön ellen tudjon tartani a rántásnak, és felkészül a produkcióra.*
-Oké.
*Kis fáziskéséssel felszisszen, majd a szájához emeli a varázsitalt, az utolsó cseppig megissza és nagyon reméli, hogy ezt a szert nem felespohárba való mennyiségekben kell alkalmazni - és nem külsőleg. Szerencsére Drayennek igaza volt - habár a kopasz eddigre már azt sem tudja kitől hallotta, annyian mondták a magukét körülötte - és semmi vészes nem történik ez után sem. Alea felé fordul ezúttal, akinek az ajánlatát korábban tisztán kivette, csak nem volt alkalma még reagálni rá.*
-Elfogadnám azt a pálinkát, köszönöm.
*Ha kézhez kapja, úgy első körben azt is a flaska példáján a szájához emeli és lehúz nagy kortyot. Felnéz a vendéglátójára és rákacsint mielőtt hátulról a vállára borít egy újabb kortyot. Erre újra összeszorítja az állkapcsát. Sóhajt egy nagyot és visszaadja az üveget Aleának.*
-Na akkor mindennel megvagyunk, igaz?
*Néz körbe a társaságon annak reményében, hogy túlléphetnek a szerzetes témáján.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
*Ahogy ül a fűben, és kezd mindenki körülötte sürögni-forogni, kellemetlen érzés tölti el. Nem igazán szeret a figyelem központjában lenni, de hát az ember fiának túl kell esni ezen is egyszer-egyszer. A lehető leggyorsabban persze, így aztán igyekszik a többiekkel együtt koordinálni a probléma megoldása kapcsán.*
-Hát -
*Kezdene a mondatába, hogy Kuhnt megkérje, hogy szabadítsa meg a vesszőtől, de a másik oldalról egy másik és egy harmadik hang hamar elnyomja a szerzetesét, így csak hallgatja és hallgatja az ötleteket, javaslatokat. Mikor Drayen felé nyújtja a zöld löttyöt, bizonytalanul veszi el tőle; nem tudja mennyibe kerülhet egy ilyen, de ha mindenki ennyire feszült ettől a kis apróságtól, akkor vonakodva, de elfogadja.*
-Köszönöm, tényleg. Majd - majd kifizetem - vagy -
*A gondolatát sem tudja befejezni, Mae máris felölti a felcser szerepét és szakszerű előadást tart még magáról a nyílról is. A csapat mondandójának durván a fele el sem jut a szerzetes agyáig, így az is elkerülte a figyelmét, hogy Drayen az imént felajánlotta, hogy kihúzza a vesszőt.*
-Igen Mae, valahol itt volt.
*Mutat a válla mögött a túloldalon kilógó csonkra, ami a szerzetes bukfencének következtében szabadult meg a végétől, így az említett, és legtöbb kellemetlenséget okozó nyílhegytől is.*
-Igazán nem kell ám ilyen nagy felhajtást keríteni ennek csak - csak -
*Felnéz az óriásra, akit már-már cimborájának is merne nevezni - akivel egy jót verekszik az ember, az már megérdemli - és megkéri őt a "nemes" feladatra.*
-Kihúznád? Én meg majd csak tartom magam.
*Így ragadja meg végül az irányítást. Nem utolsó sorban a másik fizikumában is megbízik, akármennyire tűrhető az idegen test a vállában, nem akarná, hogy ráncigálva legyen, vagy félúton lecsússzon valamelyik segítőkész szándékú varázsló ujja róla. Egy gyors rántás, és remélhetőleg már túl is vannak rajta. Ha Kuhn jelét adja segítő szándékának, úgy "félárbócra" húzza a lábát, hogy a földön ellen tudjon tartani a rántásnak, és felkészül a produkcióra.*
-Oké.
*Kis fáziskéséssel felszisszen, majd a szájához emeli a varázsitalt, az utolsó cseppig megissza és nagyon reméli, hogy ezt a szert nem felespohárba való mennyiségekben kell alkalmazni - és nem külsőleg. Szerencsére Drayennek igaza volt - habár a kopasz eddigre már azt sem tudja kitől hallotta, annyian mondták a magukét körülötte - és semmi vészes nem történik ez után sem. Alea felé fordul ezúttal, akinek az ajánlatát korábban tisztán kivette, csak nem volt alkalma még reagálni rá.*
-Elfogadnám azt a pálinkát, köszönöm.
*Ha kézhez kapja, úgy első körben azt is a flaska példáján a szájához emeli és lehúz nagy kortyot. Felnéz a vendéglátójára és rákacsint mielőtt hátulról a vállára borít egy újabb kortyot. Erre újra összeszorítja az állkapcsát. Sóhajt egy nagyot és visszaadja az üveget Aleának.*
-Na akkor mindennel megvagyunk, igaz?
*Néz körbe a társaságon annak reményében, hogy túlléphetnek a szerzetes témáján.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
3696. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 20:07:15
Üzenet elküldve: 2016-03-01 20:07:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A lány bemutatkozik végül, Sylweran pedig elismerően bólogat a nevét hallva. Szép hosszú, annyi szent. Nem fukarkodtak a szülei a szavakkal.*
- Csodálatos a neved, hölgyem. *mondja.*- Nemes vagy, ha szabad megkérdeznem? De miket beszélek, hiszen bizonyára az vagy. Látszik a finom vonásaidból. *bókol ismét, de ez tőle egyáltalán nem szokatlan, ha ezt a lány nem is tudja még. De honnan is tudná, hiszen nem ismerik még egymást, s most találkoztak először. Ha csak nem tizenöt-húsz évvel ezelőtt, amikor Syl utoljára itt járt, és a leányzó még csak leányka lehetett. Ki tudja az elfeknél, hogy ki mikor mennyi idős pontosan. De illetlen volna a korára is rákérdezni.*
- Mondanék én is hosszabb nevet neked, de sajnos nekem ez nem adatott meg az égiektől. *magyaráz egy kicsit az ő bemutatkozásáról. Aztán pedig felnevet.
Ha nem szórakozna olyan nagyon jól a kedves megszólításon, bizonyára észrevenné, hogy zokon esik a lánynak, amit tesz. De azért nem történik félreértés szerencsére, és folytatják a beszélgetést. Az újabb kedvességre már csak egy széles mosollyal reagál.*
- Hős megmentő... hát legyen. Bár nem egy mitikus szörny karmai közül mentettelek ki, hölgyem, ám ha szeretnéd, lehetek a bajnokod. Ám ezzel azért vigyázz. *incselkedik egy kissé, és talán ezzel el is veti mindjárt a sulykot.*
- Hiszen a bajnokoknak jár a csók. *hunyorog. Persze nem gondolja ő, hogy ráveti magát a lányra, de hát a hős megmentők a mesékben mindig megkapják a bajbajutott lányt.*
- Ha úgy óhajtod, Zeruphine hölgyem... *bólint aztán utóbbi szavaira.*-... tartom. Bár nem szeretem. Viszont eléggé kedves a gondolat, hogy esetleg társaságban is találkozhatom veled. Hideg van. *jegyzi meg sóhajtva a végén.*
- Van kedved sétálni egyet, itt, a liget mentén? *kérdezi. Hiszen elég élvezetes eddig a lány társasága, hogy akár hosszabban is elidőzhessenek egymással, ha a sors is úgy akarja.*
*A lány bemutatkozik végül, Sylweran pedig elismerően bólogat a nevét hallva. Szép hosszú, annyi szent. Nem fukarkodtak a szülei a szavakkal.*
- Csodálatos a neved, hölgyem. *mondja.*- Nemes vagy, ha szabad megkérdeznem? De miket beszélek, hiszen bizonyára az vagy. Látszik a finom vonásaidból. *bókol ismét, de ez tőle egyáltalán nem szokatlan, ha ezt a lány nem is tudja még. De honnan is tudná, hiszen nem ismerik még egymást, s most találkoztak először. Ha csak nem tizenöt-húsz évvel ezelőtt, amikor Syl utoljára itt járt, és a leányzó még csak leányka lehetett. Ki tudja az elfeknél, hogy ki mikor mennyi idős pontosan. De illetlen volna a korára is rákérdezni.*
- Mondanék én is hosszabb nevet neked, de sajnos nekem ez nem adatott meg az égiektől. *magyaráz egy kicsit az ő bemutatkozásáról. Aztán pedig felnevet.
Ha nem szórakozna olyan nagyon jól a kedves megszólításon, bizonyára észrevenné, hogy zokon esik a lánynak, amit tesz. De azért nem történik félreértés szerencsére, és folytatják a beszélgetést. Az újabb kedvességre már csak egy széles mosollyal reagál.*
- Hős megmentő... hát legyen. Bár nem egy mitikus szörny karmai közül mentettelek ki, hölgyem, ám ha szeretnéd, lehetek a bajnokod. Ám ezzel azért vigyázz. *incselkedik egy kissé, és talán ezzel el is veti mindjárt a sulykot.*
- Hiszen a bajnokoknak jár a csók. *hunyorog. Persze nem gondolja ő, hogy ráveti magát a lányra, de hát a hős megmentők a mesékben mindig megkapják a bajbajutott lányt.*
- Ha úgy óhajtod, Zeruphine hölgyem... *bólint aztán utóbbi szavaira.*-... tartom. Bár nem szeretem. Viszont eléggé kedves a gondolat, hogy esetleg társaságban is találkozhatom veled. Hideg van. *jegyzi meg sóhajtva a végén.*
- Van kedved sétálni egyet, itt, a liget mentén? *kérdezi. Hiszen elég élvezetes eddig a lány társasága, hogy akár hosszabban is elidőzhessenek egymással, ha a sors is úgy akarja.*
3695. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 19:27:40
Üzenet elküldve: 2016-03-01 19:27:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Ellentétek Rendje közös gyakorlás //
*Nem sokat tud tenni, azon kívül hogy ott áll készenlétben ha esetleg szükség volna rá. Maereh úgy látszik nem rökönyödik meg a történtek hallatán, helyette kézbe veszi az irányítást. ~Zöld varázsital, hát persze!~ Először azonban a csonkot kell kiszedni a szerzetes vállából, a két óriás már jelentkezik is, hogy lefogják a fiút. ~Elég lesz abból egy is.~ Néz a félvér Kuhn lapátkezeire.*
- Hozzak tiszta vizet a kútról? Kitisztítani a sebet? *Ajánlkozik ő is, szeretne hasznos lenni.* Megmosakodni?
*Remélhetőleg Drayen varázsitala elég lesz de ha esetleg mégsem, nem árt rendesen ellátni a sebet. Tiszta ruha, kötszer és akkor nagy baj nem lehet. Ennyi ápoló közt esélye sincs elvérezni a kopasznak.
Talán nem ártana valóban visszamenniük a Namos házba, ott nyugodt körülmények közt meg tudják ejteni a sebészeti beavatkozást. Valamint a nő is lepihenhet és nem kell itt fagyoskodniuk.*
*Nem sokat tud tenni, azon kívül hogy ott áll készenlétben ha esetleg szükség volna rá. Maereh úgy látszik nem rökönyödik meg a történtek hallatán, helyette kézbe veszi az irányítást. ~Zöld varázsital, hát persze!~ Először azonban a csonkot kell kiszedni a szerzetes vállából, a két óriás már jelentkezik is, hogy lefogják a fiút. ~Elég lesz abból egy is.~ Néz a félvér Kuhn lapátkezeire.*
- Hozzak tiszta vizet a kútról? Kitisztítani a sebet? *Ajánlkozik ő is, szeretne hasznos lenni.* Megmosakodni?
*Remélhetőleg Drayen varázsitala elég lesz de ha esetleg mégsem, nem árt rendesen ellátni a sebet. Tiszta ruha, kötszer és akkor nagy baj nem lehet. Ennyi ápoló közt esélye sincs elvérezni a kopasznak.
Talán nem ártana valóban visszamenniük a Namos házba, ott nyugodt körülmények közt meg tudják ejteni a sebészeti beavatkozást. Valamint a nő is lepihenhet és nem kell itt fagyoskodniuk.*
3694. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 19:07:28
Üzenet elküldve: 2016-03-01 19:07:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Zeruphine mindenkivel magázódik, így egy kissé furcsa neki a férfi közvetlensége, de fess fiatal elfek esetében talán hajlandó lesz kivételt tenni más esetben is ha a szigorú és gyakran igencsak terhes illemszabályok nagyvonalú megkerüléséről van szó. Az iménti kis félreértésre is kár több szót pazarolni, egyszerűen ezen is túllépnek.*
-A nevem *vesz egy apró levegőt, mert bizony hosszadalmas a név, melyet sietve, egy szuszra hadar el* -Zeruphine Truthelle Margione la'Danshe.
*Szeretik a családjában a beszédes neveket, így kedvencének is jelleméhez mérten választottak annak idején, mikor Zeruphine-nak ajándékozták szülei. Lassan talán öt esztendeje is megvan már annak, hogy megkapta az akkor még jóval kisebb szőrgombócot. Nevelgette és tanította, így igazán közel áll hozzá a bestia. Mindenhová elkíséri. A dicsérő szavak hallatán csak megsimogatja a kutyus fejét és aprót bólint, hiszen valóban szép neve van, ő is így gondolja.*
~Micsoda modor! Hogy merészeli?!~
*Szegi fel fitos kis orrát magasabbra, arcát pedig elönti a pír. Sylweran szerencséje, hogy időben elnézést kér mielőtt Zeruphine még inkább félreértené a helyzetet. Dühös felháborodása így hamar csillapodik, még az előtt, hogy kicsapódhatna szavak formájában.*
-Kénytelen lesz akkor megbarátkozni a hős megmentőm megszólítással.
*Ebből aztán igazán nem fog már engedni, egy hajszálnyit sem! Nem lepődik meg azon, hogy nem kap pontos választ ha valóban vándornak érzi magát az elf harcos. Ám ami ez után következik attól igazán megszeppen. Megilletődve pislog tanácstalanul a másikra szürkés szemeivel, tétovázik egy rövid ideig.*
-Rendben van, de kérem társaságban tartsa a hivatalos formát. Tartsd. *Javítja ki magát bizonytalanul. Hasonló bókokhoz már igazán hozzá szokott, bár jellemzően tényleg csak kötelességből, vagy hízelgésből mondogatnak neki hasonlót a családi házban. Persze, csak azért mert az erdőszéli tisztáson van egy olyasvalakivel, aki nem ismeri a hátterét, még lehet hogy hasonló a motivációja.*
*Zeruphine mindenkivel magázódik, így egy kissé furcsa neki a férfi közvetlensége, de fess fiatal elfek esetében talán hajlandó lesz kivételt tenni más esetben is ha a szigorú és gyakran igencsak terhes illemszabályok nagyvonalú megkerüléséről van szó. Az iménti kis félreértésre is kár több szót pazarolni, egyszerűen ezen is túllépnek.*
-A nevem *vesz egy apró levegőt, mert bizony hosszadalmas a név, melyet sietve, egy szuszra hadar el* -Zeruphine Truthelle Margione la'Danshe.
*Szeretik a családjában a beszédes neveket, így kedvencének is jelleméhez mérten választottak annak idején, mikor Zeruphine-nak ajándékozták szülei. Lassan talán öt esztendeje is megvan már annak, hogy megkapta az akkor még jóval kisebb szőrgombócot. Nevelgette és tanította, így igazán közel áll hozzá a bestia. Mindenhová elkíséri. A dicsérő szavak hallatán csak megsimogatja a kutyus fejét és aprót bólint, hiszen valóban szép neve van, ő is így gondolja.*
~Micsoda modor! Hogy merészeli?!~
*Szegi fel fitos kis orrát magasabbra, arcát pedig elönti a pír. Sylweran szerencséje, hogy időben elnézést kér mielőtt Zeruphine még inkább félreértené a helyzetet. Dühös felháborodása így hamar csillapodik, még az előtt, hogy kicsapódhatna szavak formájában.*
-Kénytelen lesz akkor megbarátkozni a hős megmentőm megszólítással.
*Ebből aztán igazán nem fog már engedni, egy hajszálnyit sem! Nem lepődik meg azon, hogy nem kap pontos választ ha valóban vándornak érzi magát az elf harcos. Ám ami ez után következik attól igazán megszeppen. Megilletődve pislog tanácstalanul a másikra szürkés szemeivel, tétovázik egy rövid ideig.*
-Rendben van, de kérem társaságban tartsa a hivatalos formát. Tartsd. *Javítja ki magát bizonytalanul. Hasonló bókokhoz már igazán hozzá szokott, bár jellemzően tényleg csak kötelességből, vagy hízelgésből mondogatnak neki hasonlót a családi házban. Persze, csak azért mert az erdőszéli tisztáson van egy olyasvalakivel, aki nem ismeri a hátterét, még lehet hogy hasonló a motivációja.*
3693. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 18:42:45
Üzenet elküldve: 2016-03-01 18:42:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Sylweran szüntelen hunyorog a lányra, ahogy megmosolyogja annak kedves szavait.*
- Ugyan, nincs mit köszönnöd, hölgyem. *rázza meg kissé fejét. Hiszen valóban nem érzi, hogy köszönet járna ennyiért. Ami pedig a magázódást illeti... Sylweran talán még soha senkivel nem magázódott. Nem azért, mert az illemnek eme része hiányozna belőle. Egyszerűen csak mindig is feleslegesnek tartotta a dolgot. Mások pedig valamiért sosem kérték tőle, hogy tegye meg. Talán azért sem, mert igencsak tekintélyt parancsolóan tud olykor nézni, ha úgy akarja. És van valamiféle különös nemesi tartása is, amely gyerekkorától kezdve ott van benne. Társai gyakran rebesgették, hogy akár hercegi családból is származhat... de Sylt ez sosem érdekelte igazán.*
- Áh, értem. *biccent a lány válaszára. Aztán továbbra is csak kedvesen mosolyog.*
- Szintúgy örvendek, hölgyem. Megtudhatnám a nevedet, ha nem okoz neked túl nagy gondot? *kérdez rá az elf lány nevére. Ami pedig a gond okozást illeti, azt is komolyan gondolja. Hiszen vannak, akik kifejezetten nem szeretnek bemutatkozni idegeneknek. Ám ő ezt, a munkájából adódóan, már megszokta, hogy megtegye.
Arra, hogy a lány a városból származik, csak bólint. Gondolta is ő, de beszélgetés kezdeményezésnek nem volt rossz.*
- Nahát, milyen szép neve van! *jegyzi meg aztán, mikor meghallja, hogy Agré az eb neve. A mondat végén viszont akarva akaratlanul is felnevet.*
- Bocsáss meg, hölgyem. *mondja aztán, mikor befejezi a rövidke derülést.*- Nagyon imponáló amit mondasz, és hálásan köszönöm. *mosolyog.*-De nem vagyok én délceg dalia. Egyszerű vándor vagyok, vagy harcos... ki minek nevez éppen. *néz gyengéden a szép vonású arcra. Aztán megrázza fejét.*
- Innen-onnan. Habár jelenleg a fogadóból. *válaszol.*- És ha megkérhetlek, hagyjuk el a magázódást. Oly' személytelen számomra, s mit se szeretnék kevésbé, mint, hogy személytelen legyen egy ilyen gyönyörű hölgy mellettem. *fürkészi kicsit a lány arcát, s reméli, hogy azért nem gondolja majd azt róla a barna hajú szépség, hogy csúf dolgokra vetemedne vele itt és most, csak mert bókol neki egy keveset maga is. Ám, ami magát a bókot illeti... bizonyára nap mint nap hallja őket. Főként, mivel vonásai különösen nemesnek tűnnek.*
*Sylweran szüntelen hunyorog a lányra, ahogy megmosolyogja annak kedves szavait.*
- Ugyan, nincs mit köszönnöd, hölgyem. *rázza meg kissé fejét. Hiszen valóban nem érzi, hogy köszönet járna ennyiért. Ami pedig a magázódást illeti... Sylweran talán még soha senkivel nem magázódott. Nem azért, mert az illemnek eme része hiányozna belőle. Egyszerűen csak mindig is feleslegesnek tartotta a dolgot. Mások pedig valamiért sosem kérték tőle, hogy tegye meg. Talán azért sem, mert igencsak tekintélyt parancsolóan tud olykor nézni, ha úgy akarja. És van valamiféle különös nemesi tartása is, amely gyerekkorától kezdve ott van benne. Társai gyakran rebesgették, hogy akár hercegi családból is származhat... de Sylt ez sosem érdekelte igazán.*
- Áh, értem. *biccent a lány válaszára. Aztán továbbra is csak kedvesen mosolyog.*
- Szintúgy örvendek, hölgyem. Megtudhatnám a nevedet, ha nem okoz neked túl nagy gondot? *kérdez rá az elf lány nevére. Ami pedig a gond okozást illeti, azt is komolyan gondolja. Hiszen vannak, akik kifejezetten nem szeretnek bemutatkozni idegeneknek. Ám ő ezt, a munkájából adódóan, már megszokta, hogy megtegye.
Arra, hogy a lány a városból származik, csak bólint. Gondolta is ő, de beszélgetés kezdeményezésnek nem volt rossz.*
- Nahát, milyen szép neve van! *jegyzi meg aztán, mikor meghallja, hogy Agré az eb neve. A mondat végén viszont akarva akaratlanul is felnevet.*
- Bocsáss meg, hölgyem. *mondja aztán, mikor befejezi a rövidke derülést.*- Nagyon imponáló amit mondasz, és hálásan köszönöm. *mosolyog.*-De nem vagyok én délceg dalia. Egyszerű vándor vagyok, vagy harcos... ki minek nevez éppen. *néz gyengéden a szép vonású arcra. Aztán megrázza fejét.*
- Innen-onnan. Habár jelenleg a fogadóból. *válaszol.*- És ha megkérhetlek, hagyjuk el a magázódást. Oly' személytelen számomra, s mit se szeretnék kevésbé, mint, hogy személytelen legyen egy ilyen gyönyörű hölgy mellettem. *fürkészi kicsit a lány arcát, s reméli, hogy azért nem gondolja majd azt róla a barna hajú szépség, hogy csúf dolgokra vetemedne vele itt és most, csak mert bókol neki egy keveset maga is. Ám, ami magát a bókot illeti... bizonyára nap mint nap hallja őket. Főként, mivel vonásai különösen nemesnek tűnnek.*
3692. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 18:18:03
Üzenet elküldve: 2016-03-01 18:18:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*A férfi kellemes társasága sokkal inkább kedvére való még ismeretlenül is, vagy leginkább így ismeretlenül az? Ki tudja, mindenesetre szinte érzi, hogy felpezsdül vére a minőségi cserétől azon nyomban.*
-Köszönettel tartozom Önnek, amiért volt ilyen kedves és előrelátó.
*Bájos arcának vonásai meglágyulnak és ajkai szegletében halovány mosoly jelenik meg miközben a másikat figyeli és hallgatja.*
-Semmiség, zavartuk az... Urat. *Pillant el Lothod irányába, aki nyugodtan visszatérhet a csöndes pipázgatáshoz, mert Zeruphine és Agré nem virgonckodik tovább a közelében, nem zavarják meg a tisztás mágikus békéjét szertelen hancúrozásukkal.*
-Örvendek a találkozásnak, Sylweran.
*Még azt is hajlandó elnézni megmentőjének, hogy nemes egyszerűséggel lép át olyasféle formaságokon, mint a magázódás.*
-Igen.
*Felel egyszerűen, ám túl sokat nem akar elárulni magáról. Szerencsére ne is faggatja őt Sylweran, hamar kedvencére terelődik a szó, aki békésen nézelődve ücsörög mellette.*
-Köszönöm. Agrénak hívják, ő vigyáz rám abban az esetben, ha éppen nem járnak erre délceg daliák.
*Hízeleg a férfinek kissé talán ügyetlenül, de hát nincs túl nagy gyakorlata benne.*
-Esetleg Ön is a városból érkezett?
*A férfi kellemes társasága sokkal inkább kedvére való még ismeretlenül is, vagy leginkább így ismeretlenül az? Ki tudja, mindenesetre szinte érzi, hogy felpezsdül vére a minőségi cserétől azon nyomban.*
-Köszönettel tartozom Önnek, amiért volt ilyen kedves és előrelátó.
*Bájos arcának vonásai meglágyulnak és ajkai szegletében halovány mosoly jelenik meg miközben a másikat figyeli és hallgatja.*
-Semmiség, zavartuk az... Urat. *Pillant el Lothod irányába, aki nyugodtan visszatérhet a csöndes pipázgatáshoz, mert Zeruphine és Agré nem virgonckodik tovább a közelében, nem zavarják meg a tisztás mágikus békéjét szertelen hancúrozásukkal.*
-Örvendek a találkozásnak, Sylweran.
*Még azt is hajlandó elnézni megmentőjének, hogy nemes egyszerűséggel lép át olyasféle formaságokon, mint a magázódás.*
-Igen.
*Felel egyszerűen, ám túl sokat nem akar elárulni magáról. Szerencsére ne is faggatja őt Sylweran, hamar kedvencére terelődik a szó, aki békésen nézelődve ücsörög mellette.*
-Köszönöm. Agrénak hívják, ő vigyáz rám abban az esetben, ha éppen nem járnak erre délceg daliák.
*Hízeleg a férfinek kissé talán ügyetlenül, de hát nincs túl nagy gyakorlata benne.*
-Esetleg Ön is a városból érkezett?
3691. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 18:03:45
Üzenet elküldve: 2016-03-01 18:03:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Szívélyes köszöntést hallhat, amelynek igazán örül. Talán a törp se morgolódik rá, amiért úgymond közbeavatkozott, bármi is készülődött itt éppen.
Mintha meg is könnyebbülne az elf lány, de illemtudóan próbál nem feltűnően odafigyelni az ilyesfajta részletekre. Így, amikor a csinos ajkakból felhangzik a beleegyezés, halvány mosollyal sétál arrébb, valószínűleg a lány és kutyája társaságában. Aztán egész egyszerűen megáll, és a szép metszésű szemekbe pillant. Igazán csinos arcú hölgyeménnyel hozta össze a sors ma.*
- Remélem megbocsátasz, hölgyem, amiért közbeszóltam. *kezdi is, egészen halk, lágy hangon, hogy csak ők ketten hallják, amiről beszélnek.*
- De úgy láttam esetleg probléma kerekedhet a dologból... mi történt? Minden rendben van? Ha nem vagyok tolakodó a kérdéseimmel. *teszi még hozzá a végén, nehogy valamiféle ártó szándékot véljen felfedezni a lány benne.*
- Sylweran vagyok, s csak éppen erre jártam. *mutatkozik be aztán, s ad némi magyarázatot jelenlétére.*- A városban laksz?
*Pillantása ismét az ebre vándorol, és néhány pillanatig elidőzik rajta.*
- Igazán szép állat. *mondja aztán, visszatekintve a lányra.*
*Szívélyes köszöntést hallhat, amelynek igazán örül. Talán a törp se morgolódik rá, amiért úgymond közbeavatkozott, bármi is készülődött itt éppen.
Mintha meg is könnyebbülne az elf lány, de illemtudóan próbál nem feltűnően odafigyelni az ilyesfajta részletekre. Így, amikor a csinos ajkakból felhangzik a beleegyezés, halvány mosollyal sétál arrébb, valószínűleg a lány és kutyája társaságában. Aztán egész egyszerűen megáll, és a szép metszésű szemekbe pillant. Igazán csinos arcú hölgyeménnyel hozta össze a sors ma.*
- Remélem megbocsátasz, hölgyem, amiért közbeszóltam. *kezdi is, egészen halk, lágy hangon, hogy csak ők ketten hallják, amiről beszélnek.*
- De úgy láttam esetleg probléma kerekedhet a dologból... mi történt? Minden rendben van? Ha nem vagyok tolakodó a kérdéseimmel. *teszi még hozzá a végén, nehogy valamiféle ártó szándékot véljen felfedezni a lány benne.*
- Sylweran vagyok, s csak éppen erre jártam. *mutatkozik be aztán, s ad némi magyarázatot jelenlétére.*- A városban laksz?
*Pillantása ismét az ebre vándorol, és néhány pillanatig elidőzik rajta.*
- Igazán szép állat. *mondja aztán, visszatekintve a lányra.*
3690. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 17:50:41
Üzenet elküldve: 2016-03-01 17:50:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Nem tudja eldönteni, hogy fajtársa érkezésével helyzete rosszabbra, vagy jobbra fordul-e, így egyelőre előzékenyen szól hozzá. Vita nincs köztük még, nem volt idő arra, hogy kirobbanjon egy jeves szócsata és talán az idegen elf férfi érkezésével elejét is vehetik egy esetleges összeszólalkozásnak.*
-Jó napot kívánok Uram!
*Üdvözlésként biccent is felé egy aprót. Nem ismeri ugyan a másikat sem, de szinte megkönnyebbül jelenlététől. Még az sem kizárt, hogy az édesapja küldte utána testőrség gyanánt.*
-Természetesen, parancsoljon.
*Zeruphine kedves "kis" kutyája teljesen érdektelennek mutatkozik a feszült helyzetben, hiszen közvetlen veszély nem fenyegeti gazdiját főleg most, hogy a törpétől tisztes távolságba kerültek mindannyian. Világos tekintete érdeklődve fürkészi az ezüsthajú arcát. Figyelmét nem kerülik el a kisebb hegek, de pillantása csak különleges azúr lélektükrein időzik el egy kissé tovább.*
*Nem tudja eldönteni, hogy fajtársa érkezésével helyzete rosszabbra, vagy jobbra fordul-e, így egyelőre előzékenyen szól hozzá. Vita nincs köztük még, nem volt idő arra, hogy kirobbanjon egy jeves szócsata és talán az idegen elf férfi érkezésével elejét is vehetik egy esetleges összeszólalkozásnak.*
-Jó napot kívánok Uram!
*Üdvözlésként biccent is felé egy aprót. Nem ismeri ugyan a másikat sem, de szinte megkönnyebbül jelenlététől. Még az sem kizárt, hogy az édesapja küldte utána testőrség gyanánt.*
-Természetesen, parancsoljon.
*Zeruphine kedves "kis" kutyája teljesen érdektelennek mutatkozik a feszült helyzetben, hiszen közvetlen veszély nem fenyegeti gazdiját főleg most, hogy a törpétől tisztes távolságba kerültek mindannyian. Világos tekintete érdeklődve fürkészi az ezüsthajú arcát. Figyelmét nem kerülik el a kisebb hegek, de pillantása csak különleges azúr lélektükrein időzik el egy kissé tovább.*
3689. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 17:39:30
Üzenet elküldve: 2016-03-01 17:39:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Ropog a hó a férfi talpa alatt, ahogyan a tisztás felé közeledik.
Most sincs rajta kombinált vértje, ám szablyái ott pihennek hátán, a vastag, szürke, ezüstözött köpenye felett.
Feltett szándéka munkát lelni, minél hamarabb, s ha a városban még nem talált olyat, aki adna neki, hát a jól bevált módszert alkalmazza. Megy, és keres magának valami bestiát, ami rémisztgetheti a környékbelieket, majd levadászva azt, ledobja valami elöljáró asztalára. Aztán vagy kap érte aranyat, vagy nem. Csak ne tartsák "kis kedvencként", mint a lichaneki nemes úr lánya a szárnyasgyíkot.
Már nem jár messzire a tisztástól, mikor hangokat hall meg. Valóban, ő is furcsállja, hiszen itt többnyire síri csend honol. De ő nem a csaholó kutyát, és nem is a kergetőzést hallja meg először. Hanem sokkal inkább a törp morgós hangját, aki szemlátomást - már, amikor már látja a jelenetet - éppen egy fajtabeli leánykát korhol. Hallhatná, hogy miért, de nem akar hallgatózni. Azt viszont tisztán látja, hogy se nem ismerősök, se nem barátok, s a lány nem élvezi különösképpen a helyzetet.
Felsóhajt, ahogy ugyanazt érzi, mint Shiriqaval volt. Nem kéne beleavatkoznia. Szinte hallja nevelője hangját a fejében... de hát... mi baj lehet belőle?*
- Szép, jó napot kívánok, kedves hölgyem, törp uram! *köszön rájuk élesen, de a lehető leg tisztelettudóbban. Közel jár már hozzájuk, de tartja a tisztes távolságot. Néhány másodpercig elgondolkodik, kihez szóljon, hiszen belefolyni nem akar a vitába. De valamelyiküket talán kimenti... végül a lány mellett dönt. Habár látszik, hogy megtudja védeni magát, a törp azért mégis csak egy vehemens törp.*
- Hölgyem, megbocsátasz nekem kérlek, egy pillanatra? *szólítja meg a lányt, s közben azúr tekintete a kedves kis kutyára vetül. Gondolkodott már rajta maga is, hogy jól jöhetne olykor egy hasonló társ. De Boróka eddig hasznosabbnak bizonyult.*
*Ropog a hó a férfi talpa alatt, ahogyan a tisztás felé közeledik.
Most sincs rajta kombinált vértje, ám szablyái ott pihennek hátán, a vastag, szürke, ezüstözött köpenye felett.
Feltett szándéka munkát lelni, minél hamarabb, s ha a városban még nem talált olyat, aki adna neki, hát a jól bevált módszert alkalmazza. Megy, és keres magának valami bestiát, ami rémisztgetheti a környékbelieket, majd levadászva azt, ledobja valami elöljáró asztalára. Aztán vagy kap érte aranyat, vagy nem. Csak ne tartsák "kis kedvencként", mint a lichaneki nemes úr lánya a szárnyasgyíkot.
Már nem jár messzire a tisztástól, mikor hangokat hall meg. Valóban, ő is furcsállja, hiszen itt többnyire síri csend honol. De ő nem a csaholó kutyát, és nem is a kergetőzést hallja meg először. Hanem sokkal inkább a törp morgós hangját, aki szemlátomást - már, amikor már látja a jelenetet - éppen egy fajtabeli leánykát korhol. Hallhatná, hogy miért, de nem akar hallgatózni. Azt viszont tisztán látja, hogy se nem ismerősök, se nem barátok, s a lány nem élvezi különösképpen a helyzetet.
Felsóhajt, ahogy ugyanazt érzi, mint Shiriqaval volt. Nem kéne beleavatkoznia. Szinte hallja nevelője hangját a fejében... de hát... mi baj lehet belőle?*
- Szép, jó napot kívánok, kedves hölgyem, törp uram! *köszön rájuk élesen, de a lehető leg tisztelettudóbban. Közel jár már hozzájuk, de tartja a tisztes távolságot. Néhány másodpercig elgondolkodik, kihez szóljon, hiszen belefolyni nem akar a vitába. De valamelyiküket talán kimenti... végül a lány mellett dönt. Habár látszik, hogy megtudja védeni magát, a törp azért mégis csak egy vehemens törp.*
- Hölgyem, megbocsátasz nekem kérlek, egy pillanatra? *szólítja meg a lányt, s közben azúr tekintete a kedves kis kutyára vetül. Gondolkodott már rajta maga is, hogy jól jöhetne olykor egy hasonló társ. De Boróka eddig hasznosabbnak bizonyult.*
3688. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 17:12:12
Üzenet elküldve: 2016-03-01 17:12:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
* Végigméri még a hímet, megtapogatja fejét és vállait, egyéb csontjait, meg azt az egyebét is gyorsan. De rendben valónak talál mindent. *
- Akkor legközelebb majd a karomba dőljé.
* Egy időre ennyi volt a kacérkodásból, mert a többiek körül van valami, ami bajos. Úgy látszik történt valami nem jó, amíg ők versenyt futottak. Felkapja ő is holmiját, csak úgy a kezébe. S megy is a hím után, hogy megnézzék mi a baj. Meg tud-e segíteni. Szerzetes vállában van nyílvessző, amit ki kell venni. Szerzetest kedveli, mert arról a vidékről való, ahonnan ő. Végighallgatja kicsi törpe leány beszédét és bólint egy nagyot. *
- Kuhn fogni a lábánál én fogni a karjánál és törzset. Akkor nem fog tudni mocorogni és könnyebb kivenni a nyilat. Nálam van kis üveg ork pálinka, melegíteni meg sebet mosni ha kell.
* Belekotor a táskájába és előveszi, ha kérik. És segít is lefogni a szerzetest, ha kell. *
* Végigméri még a hímet, megtapogatja fejét és vállait, egyéb csontjait, meg azt az egyebét is gyorsan. De rendben valónak talál mindent. *
- Akkor legközelebb majd a karomba dőljé.
* Egy időre ennyi volt a kacérkodásból, mert a többiek körül van valami, ami bajos. Úgy látszik történt valami nem jó, amíg ők versenyt futottak. Felkapja ő is holmiját, csak úgy a kezébe. S megy is a hím után, hogy megnézzék mi a baj. Meg tud-e segíteni. Szerzetes vállában van nyílvessző, amit ki kell venni. Szerzetest kedveli, mert arról a vidékről való, ahonnan ő. Végighallgatja kicsi törpe leány beszédét és bólint egy nagyot. *
- Kuhn fogni a lábánál én fogni a karjánál és törzset. Akkor nem fog tudni mocorogni és könnyebb kivenni a nyilat. Nálam van kis üveg ork pálinka, melegíteni meg sebet mosni ha kell.
* Belekotor a táskájába és előveszi, ha kérik. És segít is lefogni a szerzetest, ha kell. *
3687. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 14:28:38
Üzenet elküldve: 2016-03-01 14:28:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*A közeledő törpe mondandójának kezdetekor már készen is áll arra, hogy elnézést kérjen és magyarázkodni kezdjen, ám a számon kérés nem az ő ízlésének való. Fitos kis orrát magasra tartja egy méltatlan "hm" mellett és már esze ágában sincs bocsánatot kérni amiért megzavarták a vénséget, sőt mi több! Ő érzi magát megsértve!*
-Nem tartozom elszámolással magának, ez nem magánterület. Azt csinálok itt amihez csak kedvem támad. Ha úri szándékom az, hogy itt játsszam a kutyával, akkor nincs olyan közrendű akinek hatalmában állna ezt megtiltani nekem.
*A közeledő törpe mondandójának kezdetekor már készen is áll arra, hogy elnézést kérjen és magyarázkodni kezdjen, ám a számon kérés nem az ő ízlésének való. Fitos kis orrát magasra tartja egy méltatlan "hm" mellett és már esze ágában sincs bocsánatot kérni amiért megzavarták a vénséget, sőt mi több! Ő érzi magát megsértve!*
-Nem tartozom elszámolással magának, ez nem magánterület. Azt csinálok itt amihez csak kedvem támad. Ha úri szándékom az, hogy itt játsszam a kutyával, akkor nincs olyan közrendű akinek hatalmában állna ezt megtiltani nekem.
3686. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-03-01 12:42:38
Üzenet elküldve: 2016-03-01 12:42:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Bár Eralil gazda nincs sehol, de úgy tűnik, mégis mindenre találnak megoldást közösen.
Maereh örömmel hallja, hogy Rhebosse-nak nem lett "olyan" baja, bár a támadás természetesen biztos így is megviseli, de azért így mégiscsak jobb a vörös lánynak.*
~Az egészen biztosan nagyon-nagyon kiakasztotta volna.~
*Rhebosse vállára Dryrron kabátja kerül, és Syss varázslata is használ, egy kis területen mintha felmelegedne a levegő. Ez is hasznos.
A nyílvessző ügye van még hátra, de talán arra is akad megoldás. Bár nem tudja őrá hallgatnak-e de talán igen, ezt mutatja Drayen ajánlata is.*
- Én azt javasolnám, hogy itt a Syss által megmelegített részen feküdjél le, Bato, Kuhn majd lefog, hogy ne mozduljál meg közben, mert biztos fájna. Drayen, a nyílvesszőt csak egészben szabad ám kivenni, szerintem ahhoz, hogy ne szakadjon be a szakállas fejénél kell egy pici metszést csinálni.
*Maereh nagy komolyan előveszi a tőrét.*
- Tiszta *közli a jelenlévőkkel.*
- Nem láttam magát a nyilat, de a thargoknál egy műhelyben dolgoztam a kováccsal, és tudom a nyilak feje a végük felé keskenyedik, de van válluk is, vagy más néven szakálluk. A legtöbbnek van, hogy a vad ne tudja kidörzsölni, vagy csatában ne lehessen csak úgy kitépni. Csinálnánk két kis metszést, kiszedjük a nyilat, aztán ledöntöd a varászitalt, Bato.
*Felnéz, körbe a többiekre.*
- Jó lesz így?
*Neki ez a legjobb ötlete, de nyitott egyéb javaslatokra. Végül úgyis Bato dönt, az ő válla.*
*Bár Eralil gazda nincs sehol, de úgy tűnik, mégis mindenre találnak megoldást közösen.
Maereh örömmel hallja, hogy Rhebosse-nak nem lett "olyan" baja, bár a támadás természetesen biztos így is megviseli, de azért így mégiscsak jobb a vörös lánynak.*
~Az egészen biztosan nagyon-nagyon kiakasztotta volna.~
*Rhebosse vállára Dryrron kabátja kerül, és Syss varázslata is használ, egy kis területen mintha felmelegedne a levegő. Ez is hasznos.
A nyílvessző ügye van még hátra, de talán arra is akad megoldás. Bár nem tudja őrá hallgatnak-e de talán igen, ezt mutatja Drayen ajánlata is.*
- Én azt javasolnám, hogy itt a Syss által megmelegített részen feküdjél le, Bato, Kuhn majd lefog, hogy ne mozduljál meg közben, mert biztos fájna. Drayen, a nyílvesszőt csak egészben szabad ám kivenni, szerintem ahhoz, hogy ne szakadjon be a szakállas fejénél kell egy pici metszést csinálni.
*Maereh nagy komolyan előveszi a tőrét.*
- Tiszta *közli a jelenlévőkkel.*
- Nem láttam magát a nyilat, de a thargoknál egy műhelyben dolgoztam a kováccsal, és tudom a nyilak feje a végük felé keskenyedik, de van válluk is, vagy más néven szakálluk. A legtöbbnek van, hogy a vad ne tudja kidörzsölni, vagy csatában ne lehessen csak úgy kitépni. Csinálnánk két kis metszést, kiszedjük a nyilat, aztán ledöntöd a varászitalt, Bato.
*Felnéz, körbe a többiekre.*
- Jó lesz így?
*Neki ez a legjobb ötlete, de nyitott egyéb javaslatokra. Végül úgyis Bato dönt, az ő válla.*
3685. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-02-29 16:16:06
Üzenet elküldve: 2016-02-29 16:16:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
// Ellentétek Rendje közös gyakorlás //
* Ötletek jönnek és mennek, ám végül egy bájital hiánya az, ami megakadályozza őket a cselekvésben. És pont ez az, ami a földmágus eszébe juttat valamit. *
- Nem tudom, hogy mennyire hatékony, de tessék. Nem a legerősebb, de ahhoz talán elég, hogy kiszedjük a csonkot.
* Ezzel előhúz 1 Világoszöld varázsitalt, s a szerzetes Bato Luo'Su kezébe nyomja.
*
- Nem tudom, segít valaki? Mert akkor én kiszedem azt a nyílvesszőt onnan.
* Néz körül, mert az a fadarab előbb utóbb gyulladást okozhat, az pedig igencsak rossz hatással lenne a szerzetesre. *
* Ötletek jönnek és mennek, ám végül egy bájital hiánya az, ami megakadályozza őket a cselekvésben. És pont ez az, ami a földmágus eszébe juttat valamit. *
- Nem tudom, hogy mennyire hatékony, de tessék. Nem a legerősebb, de ahhoz talán elég, hogy kiszedjük a csonkot.
* Ezzel előhúz 1 Világoszöld varázsitalt, s a szerzetes Bato Luo'Su kezébe nyomja.
*- Nem tudom, segít valaki? Mert akkor én kiszedem azt a nyílvesszőt onnan.
* Néz körül, mert az a fadarab előbb utóbb gyulladást okozhat, az pedig igencsak rossz hatással lenne a szerzetesre. *
3684. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-02-29 13:27:56
Üzenet elküldve: 2016-02-29 13:27:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek Rendje közös gyakorlás //
*Mindenki őt vigasztalja, mintha valami tehetetlen gyermek volna, s Rhebosse nincs is tudatában, hogy jelenleg pontosan úgy néz ki.
Maereh kérdésére csak némán bólint. Sikerült, igen, bár kis híja volt, hogy nem esett a sötételf áldozatául. És milyen áron! Újra Batora kúszik tekintete és majd megszakad a szíve a nyíl csonkját látván.
Abban a sorsdöntő pillanatban szerencsés véletlen volt, hogy a lány védekezés közben rámarkolt a fickó tőrére. ~A tőr!~ Rhebosse önnön kezére mered, amiben korábban a fegyvert tartotta. Csuklóig véres. ~Hol a tőr?~ Bizonyára elejtette valamikor, de nincs az a pénz, amiért visszamenne a fák közé megkeresni. Vesszen a kés, a mocskos támadóval egyetemben!
A Dryrrontól kapott kabátot félszegen elfogadja. Rohanás közben egészen kimelegedett, de mostanra újra érzi tagjaiban a fagyos levegő csípését. Milyen érdekes, mikor a veszély elmúlik a testnek hirtelen ideje szakad ilyen gyarló gondolatokra, mint a hideg! A kis tündér varázslata szerencsére ugyancsak enyhít a hirtelen újra rátörő remegésen.*
- Zöld… *Motyogja elgondolkodva a törp lány után. Hirtelen eszébe jut Isqeha, meg a hagymák.*
- Van egy! *Szinte felkiált.* A konyhában. Egy üveggel, Isqehától kaptam.
*Azt nem tudja a cseléd vajon megfelelő-e, vagy elegendő lesz-e a kertésztől kapott főzet melyet a fiú még akkor adományozott neki, mikor elvágta az ujját. Akkor a félvér azt mondta, nagyobb sebeket is összehúz. Egy próbát megér, ha az alkimistáknak nincs jobb a tarsolyukban és Eralil sem kerül elő.
Neki nem kell semmi, és korántsem akar leülni. Menjenek most, azonnal, kerítsenek felcsert, valakit aki ellátja a szerzetest! Hiába csinál úgy a fiú mintha kicsinység lenne, egy rohadt nyílcsonk áll ki a vállából és ez nem tréfadolog! A lány ide-oda néz a körben állók (-ülők) közt, hogy mi lesz már. Az óriások is megérkezni látszanak csoportosulásukhoz, a vörös aggódva tekint Kuhnra.*
- A konyhában, a polcon. Ott van. *Ismétli, nem is törődik vele vajon az óriás hallotta-e korábbi eszmecseréjüket a gyógyító varázsitalokról.*
*Mindenki őt vigasztalja, mintha valami tehetetlen gyermek volna, s Rhebosse nincs is tudatában, hogy jelenleg pontosan úgy néz ki.
Maereh kérdésére csak némán bólint. Sikerült, igen, bár kis híja volt, hogy nem esett a sötételf áldozatául. És milyen áron! Újra Batora kúszik tekintete és majd megszakad a szíve a nyíl csonkját látván.
Abban a sorsdöntő pillanatban szerencsés véletlen volt, hogy a lány védekezés közben rámarkolt a fickó tőrére. ~A tőr!~ Rhebosse önnön kezére mered, amiben korábban a fegyvert tartotta. Csuklóig véres. ~Hol a tőr?~ Bizonyára elejtette valamikor, de nincs az a pénz, amiért visszamenne a fák közé megkeresni. Vesszen a kés, a mocskos támadóval egyetemben!
A Dryrrontól kapott kabátot félszegen elfogadja. Rohanás közben egészen kimelegedett, de mostanra újra érzi tagjaiban a fagyos levegő csípését. Milyen érdekes, mikor a veszély elmúlik a testnek hirtelen ideje szakad ilyen gyarló gondolatokra, mint a hideg! A kis tündér varázslata szerencsére ugyancsak enyhít a hirtelen újra rátörő remegésen.*
- Zöld… *Motyogja elgondolkodva a törp lány után. Hirtelen eszébe jut Isqeha, meg a hagymák.*
- Van egy! *Szinte felkiált.* A konyhában. Egy üveggel, Isqehától kaptam.
*Azt nem tudja a cseléd vajon megfelelő-e, vagy elegendő lesz-e a kertésztől kapott főzet melyet a fiú még akkor adományozott neki, mikor elvágta az ujját. Akkor a félvér azt mondta, nagyobb sebeket is összehúz. Egy próbát megér, ha az alkimistáknak nincs jobb a tarsolyukban és Eralil sem kerül elő.
Neki nem kell semmi, és korántsem akar leülni. Menjenek most, azonnal, kerítsenek felcsert, valakit aki ellátja a szerzetest! Hiába csinál úgy a fiú mintha kicsinység lenne, egy rohadt nyílcsonk áll ki a vállából és ez nem tréfadolog! A lány ide-oda néz a körben állók (-ülők) közt, hogy mi lesz már. Az óriások is megérkezni látszanak csoportosulásukhoz, a vörös aggódva tekint Kuhnra.*
- A konyhában, a polcon. Ott van. *Ismétli, nem is törődik vele vajon az óriás hallotta-e korábbi eszmecseréjüket a gyógyító varázsitalokról.*
3683. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-02-28 19:41:25
Üzenet elküldve: 2016-02-28 19:41:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
* A mester egyelőre nem válaszol, de nincs is rá szükség, a többiek visszatérni látszanak, és mind épség... *
- Batooo!
* Szárny nélkül, de mondhatni szinte száll a férfi felé, látva annak véres ruháját. Hangjába kétségbeesés költözik, s a többieket észre sem veszi mindaddig, amíg a szerzetes meg nem nyugtatja épsége felől. Ekkor veszi észre a szintén nem száz százalékos Rhebossét is.
Biztosan megfázik így, alul öltözötten. Ha sokat nem is, legalább egy kicsit tud segíteni ennek megelőzésében, de legalábbis a hideg elűzésében. Persze ahhoz sikerülnie kell a varázslatnak. *
- Mi történt Bato? Rhebosse?
* A kopasz vállára mutat, s szép lassan mindenkire rászegezi aggódó tekintetét. *
- Nem kell azt kiszedni onnan?
A varázsló egy gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázsló körüli területen egy meleg szellő keletkezik, mely kellemesen átjárja az átfázott testeket, vagy megszárítja a varázsló által választott tárgyat.
* A mester egyelőre nem válaszol, de nincs is rá szükség, a többiek visszatérni látszanak, és mind épség... *
- Batooo!
* Szárny nélkül, de mondhatni szinte száll a férfi felé, látva annak véres ruháját. Hangjába kétségbeesés költözik, s a többieket észre sem veszi mindaddig, amíg a szerzetes meg nem nyugtatja épsége felől. Ekkor veszi észre a szintén nem száz százalékos Rhebossét is.
Biztosan megfázik így, alul öltözötten. Ha sokat nem is, legalább egy kicsit tud segíteni ennek megelőzésében, de legalábbis a hideg elűzésében. Persze ahhoz sikerülnie kell a varázslatnak. *
- Mi történt Bato? Rhebosse?
* A kopasz vállára mutat, s szép lassan mindenkire rászegezi aggódó tekintetét. *
- Nem kell azt kiszedni onnan?
A varázsló egy gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázsló körüli területen egy meleg szellő keletkezik, mely kellemesen átjárja az átfázott testeket, vagy megszárítja a varázsló által választott tárgyat.
3682. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-02-28 19:33:49
Üzenet elküldve: 2016-02-28 19:33:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Kuhn néhány ügyetlenebb kapálódzó mozdulattal és Alea segítségével sikeresen kikeveredik a rönkök alól.*
- Jól vagyok, jól... Rosszabb közzé is estem már. *Teszi hozzá enyhén felszisszenve, vállait ropogtatva. Habár esése igen csúnya volt, szerencséjére néhány zöld és lila folton kívül nem nagyon esett nagyobb baja. Egy mosolyt intéz versenytársa felé.* Ha pedig választani kő', akkor inkább leharcoltak. *Fejezi be kacéran, csak hogy illőképpen reagáljon a társa szavaira.
A rendtársak felé pillant, akik láthatóan nagyon sürögnek-forognak. Valami történhetett, Kuhn látja hogy ez Alea és észrevette. Gyorsan felkapkodja felszerelését, fejével röviden int nem messze álló társaság felé, majd lassú léptekkel elindul feléjük. Ahogy egyre közelebb érnek, az úriás úgy lesz egyre izgatottabb. Harc nyomait látja nem egy emberen, Batonak pedig...*
- Srughers dutté! *Káromkodik el hirtelen volt munkatársaitól tanult szavakkal, törpe nyelven. A szólást nehezen lehetne lefordítani közösre, de Kuhn nem is igazán akarja. A obszcén szófordulat jobban illene egy késdobáló kocsmába, mintsem egy ilyen meghitt rét földjére. Sietve kapkodja tekintetét a résztvevők között, majd szótlatnul állapodik meg végül Maereh alakján, aki láthatóan kezében tartja az irányítást.*
- Mit segíthetünk? *Kérdezi gyorsan. Nincs idejük megtárgyalni a történteket, hiszen láthatóan nagyobb bajuk is van ennél. Később lesz idejük átvenni az esetet, viszont jelenleg rendbe kéne szedniük magukat.*
*Kuhn néhány ügyetlenebb kapálódzó mozdulattal és Alea segítségével sikeresen kikeveredik a rönkök alól.*
- Jól vagyok, jól... Rosszabb közzé is estem már. *Teszi hozzá enyhén felszisszenve, vállait ropogtatva. Habár esése igen csúnya volt, szerencséjére néhány zöld és lila folton kívül nem nagyon esett nagyobb baja. Egy mosolyt intéz versenytársa felé.* Ha pedig választani kő', akkor inkább leharcoltak. *Fejezi be kacéran, csak hogy illőképpen reagáljon a társa szavaira.
A rendtársak felé pillant, akik láthatóan nagyon sürögnek-forognak. Valami történhetett, Kuhn látja hogy ez Alea és észrevette. Gyorsan felkapkodja felszerelését, fejével röviden int nem messze álló társaság felé, majd lassú léptekkel elindul feléjük. Ahogy egyre közelebb érnek, az úriás úgy lesz egyre izgatottabb. Harc nyomait látja nem egy emberen, Batonak pedig...*
- Srughers dutté! *Káromkodik el hirtelen volt munkatársaitól tanult szavakkal, törpe nyelven. A szólást nehezen lehetne lefordítani közösre, de Kuhn nem is igazán akarja. A obszcén szófordulat jobban illene egy késdobáló kocsmába, mintsem egy ilyen meghitt rét földjére. Sietve kapkodja tekintetét a résztvevők között, majd szótlatnul állapodik meg végül Maereh alakján, aki láthatóan kezében tartja az irányítást.*
- Mit segíthetünk? *Kérdezi gyorsan. Nincs idejük megtárgyalni a történteket, hiszen láthatóan nagyobb bajuk is van ennél. Később lesz idejük átvenni az esetet, viszont jelenleg rendbe kéne szedniük magukat.*
3681. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-02-28 18:56:56
Üzenet elküldve: 2016-02-28 18:56:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Norgen Arisad//
*Meglepetten grimaszol a fülsüketítő hangra. Ha eddig nem tűnt volna fel neki, hát most egyértelművé válik valami furcsa a lány kezével kapcsolatban. Nem kérdez, és nem is kezd el bámészkodni, helyette ő is suhint, egy kis sebet hagyva az arcán. Csak egy kis vér serken ki, hiszen szándékosan nem ejtett mélyebb sebet, de a vöröslő nedű láttán felcsillannak a szemei. Ez a szenvedélye valószínűleg sosem fog változni.
Jól teszi, hogy leginkább a tőrre koncentrál, mert a lány ismét azzal támad. A nagyobb erő őt is cselekvésre készteti. A következő védekezésbe már ő is belevisz egy nagyobb erőt, így félig támadással válaszolva. Mivel ismét az arca a célpont, még csak el sem kell emelnie fejmagasságból a szablyáját. És még a szöszi beszél, hogy kiszámíthatóak az ismétlődő mozdulatsorok?
Most megpróbál még csak időt se hagyni, hogy ismét támadjon, megpróbálja kiütni a pengével a tőrt a kezéből, vagy legalábbis csak arrébb taszítani a saját fegyverétől, majd a másikkal azt a kezét támadja gyorsan, amelyikkel a szőkeség a karmait használja. Vágást próbál ejteni rajta ahol éri, majd ezzel szinte egy időben, ha nem kell védekeznie, ismét a másik kezében most gyorsan megpördíti a szablyát, hogy a markolat nézzen fölfele, és azzal akar egy erőteljes gyomorra mért ütést bevinni. Mivel kétkezes, hozzá van szokva, hogy ugyanakkora figyelemmel koncentráljon egyszerre két, vagy akár több irányba is. Hogy a karmokkal mit kezdjen, nem sok múltbéli tapasztalatot tud felidézni párbajok során, viszont annál több ragadozókkal szembeni jut az eszébe, így arra a döntésre jut, hogy azokhoz hasonlítja.
Ha valahogy mégis talál néhány másodpercet Norgen, hogy előbb támadjon, akkor ismét védekezik, amíg nem talál egy alkalmas pillanatot. *
*Meglepetten grimaszol a fülsüketítő hangra. Ha eddig nem tűnt volna fel neki, hát most egyértelművé válik valami furcsa a lány kezével kapcsolatban. Nem kérdez, és nem is kezd el bámészkodni, helyette ő is suhint, egy kis sebet hagyva az arcán. Csak egy kis vér serken ki, hiszen szándékosan nem ejtett mélyebb sebet, de a vöröslő nedű láttán felcsillannak a szemei. Ez a szenvedélye valószínűleg sosem fog változni.
Jól teszi, hogy leginkább a tőrre koncentrál, mert a lány ismét azzal támad. A nagyobb erő őt is cselekvésre készteti. A következő védekezésbe már ő is belevisz egy nagyobb erőt, így félig támadással válaszolva. Mivel ismét az arca a célpont, még csak el sem kell emelnie fejmagasságból a szablyáját. És még a szöszi beszél, hogy kiszámíthatóak az ismétlődő mozdulatsorok?
Most megpróbál még csak időt se hagyni, hogy ismét támadjon, megpróbálja kiütni a pengével a tőrt a kezéből, vagy legalábbis csak arrébb taszítani a saját fegyverétől, majd a másikkal azt a kezét támadja gyorsan, amelyikkel a szőkeség a karmait használja. Vágást próbál ejteni rajta ahol éri, majd ezzel szinte egy időben, ha nem kell védekeznie, ismét a másik kezében most gyorsan megpördíti a szablyát, hogy a markolat nézzen fölfele, és azzal akar egy erőteljes gyomorra mért ütést bevinni. Mivel kétkezes, hozzá van szokva, hogy ugyanakkora figyelemmel koncentráljon egyszerre két, vagy akár több irányba is. Hogy a karmokkal mit kezdjen, nem sok múltbéli tapasztalatot tud felidézni párbajok során, viszont annál több ragadozókkal szembeni jut az eszébe, így arra a döntésre jut, hogy azokhoz hasonlítja.
Ha valahogy mégis talál néhány másodpercet Norgen, hogy előbb támadjon, akkor ismét védekezik, amíg nem talál egy alkalmas pillanatot. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9566-9585