Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-24 20:13:52
Üzenet elküldve: 2014-02-24 20:13:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Ewangel Nortsan//
*A lány válasza nem lepi meg különösképpen, ilyen és ehhez hasonló szövegeket hallott minden elftől akivel találkozott. Ewa szavai logikusak, az állatok érzékei, ösztönei igen kifinomultak, valóban lehet rájuk hagyatkozni. Bár hallott olyan varázserővel bíró lényekről, emberekről akik mágiájukkal tudták irányítani az állatokat, sőt most már a természet egyik őselemét, ő maga is tudja kicsit manipulálni. Ezt fel is veti a lánynak.*
- A falunkban ismertek egy olyan sámánt aki képes volt a varázserejével irányítani az állatokat, akik kémkedtek neki, sőt parancsára támadtak is. Én ezért is vagyok óvatos, mert lehet semmi nem az aminek látszik. Te hallottál-e ilyen erőkről? Vélem itt most nem találkozunk ilyennel, de bármi lehetséges.* kérdését befejezve körbenéz ismét majd a lány tekintetét kereste. Volt valami megnyugtató az elf viselkedésében, ami közeledve az erdő felé egyre inkább érződött. Kezdi otthon érezni magát a természetben.*
*A lány válasza nem lepi meg különösképpen, ilyen és ehhez hasonló szövegeket hallott minden elftől akivel találkozott. Ewa szavai logikusak, az állatok érzékei, ösztönei igen kifinomultak, valóban lehet rájuk hagyatkozni. Bár hallott olyan varázserővel bíró lényekről, emberekről akik mágiájukkal tudták irányítani az állatokat, sőt most már a természet egyik őselemét, ő maga is tudja kicsit manipulálni. Ezt fel is veti a lánynak.*
- A falunkban ismertek egy olyan sámánt aki képes volt a varázserejével irányítani az állatokat, akik kémkedtek neki, sőt parancsára támadtak is. Én ezért is vagyok óvatos, mert lehet semmi nem az aminek látszik. Te hallottál-e ilyen erőkről? Vélem itt most nem találkozunk ilyennel, de bármi lehetséges.* kérdését befejezve körbenéz ismét majd a lány tekintetét kereste. Volt valami megnyugtató az elf viselkedésében, ami közeledve az erdő felé egyre inkább érződött. Kezdi otthon érezni magát a természetben.*
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-24 14:57:05
Üzenet elküldve: 2014-02-24 14:57:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Olfreen Lángszem//
* Eleinte csak kantárszáron vezeti Hópelyhet majd amint kiérnek a templomkertből Ewa is lóra pattan és kényelmes kocogásban poroszkál Olfreen oldalán.
Bár elf de nem retten meg a vadászattól. Tulajdonképpen minden elf szeret vadászni, legalábbis a legtöbb biztosan viszont nem ölnek a gyilkolás kedvéért. Nálluk csak annyi vadat lőhetnek ki aménnyit az öregek engedélyeznek. Arra pedig ténylegesen nem volna rávehető, hogy ő saját maga fejezze le a farkasokat, na de ha már itt van a sötételf akkor erre talán már nem is kell gondja legyen.
Észreveszi, hogy Olfreen minduntalan körbe nézeget. Az elf ivelt ajkai szórakozottan szaladnak mosolyra.*
- Nem hiszem, hogy szükséged volna a szemeidre. Elég ha a füledre hallgatsz, ha figyeled a szelet és a madarak hangját.* mutat egy békésen, a fa ágai között csivittelő rigóra *Ha ők biztonságban érzik magukat akkor te is biztonságban vagy. A szemük figyelmesebb mint a miénk, ráadásul igen jó őrszemeik vannak. *int most egy pár fával arráb épp a magasból egy ágra letelepedő madár felé.*
- Ha az erdei állatok ennyire nyugdtak akkor legalább öt kilométer távlatban nincs portyázó vad. *mondja miközben egy távolban legelésző őzcsalád felé mutat.
A szarvas bár fejét felveti de túl sokat nem ad az erdei ösvényen haladók felé. Biztos benne, ha az elfek letérnének az útról akkor könnyen megszökhetne a családjával együtt előlük.
Olfreen kérdésére egyszerű választ adnia.*
- Akkor ölünk, ha szükségünk van a húsra vagy ha közvetlen veszélyt jelent a falunkra. Néhány fiatalabb elf fiú néha kedvesének is barátságos vadállatokkal hódol. Csapdába csal, nyulat, őzgidát esetleg menyétet bár ez már izlés dolga. Soha sem kedveltem az efféle ajándékokat.* mondja majd felnevet. Eszébe jut az a madár amit még gyereklány korában kapott egy ifiú hódolójától. Még aznap este szabadon engedte.*
* Eleinte csak kantárszáron vezeti Hópelyhet majd amint kiérnek a templomkertből Ewa is lóra pattan és kényelmes kocogásban poroszkál Olfreen oldalán.
Bár elf de nem retten meg a vadászattól. Tulajdonképpen minden elf szeret vadászni, legalábbis a legtöbb biztosan viszont nem ölnek a gyilkolás kedvéért. Nálluk csak annyi vadat lőhetnek ki aménnyit az öregek engedélyeznek. Arra pedig ténylegesen nem volna rávehető, hogy ő saját maga fejezze le a farkasokat, na de ha már itt van a sötételf akkor erre talán már nem is kell gondja legyen.
Észreveszi, hogy Olfreen minduntalan körbe nézeget. Az elf ivelt ajkai szórakozottan szaladnak mosolyra.*
- Nem hiszem, hogy szükséged volna a szemeidre. Elég ha a füledre hallgatsz, ha figyeled a szelet és a madarak hangját.* mutat egy békésen, a fa ágai között csivittelő rigóra *Ha ők biztonságban érzik magukat akkor te is biztonságban vagy. A szemük figyelmesebb mint a miénk, ráadásul igen jó őrszemeik vannak. *int most egy pár fával arráb épp a magasból egy ágra letelepedő madár felé.*
- Ha az erdei állatok ennyire nyugdtak akkor legalább öt kilométer távlatban nincs portyázó vad. *mondja miközben egy távolban legelésző őzcsalád felé mutat.
A szarvas bár fejét felveti de túl sokat nem ad az erdei ösvényen haladók felé. Biztos benne, ha az elfek letérnének az útról akkor könnyen megszökhetne a családjával együtt előlük.
Olfreen kérdésére egyszerű választ adnia.*
- Akkor ölünk, ha szükségünk van a húsra vagy ha közvetlen veszélyt jelent a falunkra. Néhány fiatalabb elf fiú néha kedvesének is barátságos vadállatokkal hódol. Csapdába csal, nyulat, őzgidát esetleg menyétet bár ez már izlés dolga. Soha sem kedveltem az efféle ajándékokat.* mondja majd felnevet. Eszébe jut az a madár amit még gyereklány korában kapott egy ifiú hódolójától. Még aznap este szabadon engedte.*
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-24 05:56:54
Üzenet elküldve: 2014-02-24 05:56:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth//
*Cralan lassan, egyenletesen veszi a levegőt. Miközben az elméje elcsendesül, a külvilág kezd megszűnni körülőtte. Tudatának csupán egy kicsiny ablakát hagyta meg, hogy azért tudja, ha valaki a közelébe kerül. Nem is kell sokáig várakozni. Ahogy egyre jobban ráhangolódik a transz állapotára, érzi, hogy egy ismerős hang szólítja meg. Csukott szemei előtt megjelenik a mágus alakja, de szemeit nem nyitja ki, és nem is válaszol. Hátranyúl a botjáért, és feláll. Két lépés után a bottal egy körívet rajzol maga elé, egyrészt megszokásból, másrészt, hogy tudja, noncs a közelében senki. Ezútán maga elé emeli a botját vízszintesen tartva, a közepén megmarkolva két kézzel. Füleiben az öreg Zafír szaai csengenek.*
~A szellő tánca nem tudomány, s nem eszköz fiam. Művészet. Úgyhogy nem tudnod kell, hanem érezned, szeretned.~
*Kimért mozdulatokkal végzi el a formagyakorlatokat, melyek rúgásokat, ütéseket, elhajlásokat tartalmaznak.Ahogy az ütem gyorsul, a mozdulatok is egyre bonyolultabbá válnak. Teret igénylő ugrásokkal, fordulatokkal teli, akrobatikus tánc veszi kezdetét. A botvívás, és a kifinomult lábtechnika szép egyensúlyban van, bár avatott szem megláthatja benne a kisebb hibákat, kiforratlanságot. Bár teste karcsú nádszálként hajlong, arca rezzenetlen maszk, melyen lassan az öszpontosítás verejtéke kezd gyöngyözni. A tempó lassul, a gyakorlatok visszaállnak alapgyakorlati szintre, végül a szerzetes tisztelgésre emeli botját, és meghajol. Lassan kifújja a levegőt, és életteli csillogással a bíbor szemekben a mágushoz fordul, megrázza a fejét.*
-Valóban szép ez a nap barátom. De még sokat kell tanulnom. Sikerrel jártál szomorú küldetésedben?-
*Kérdezi, és letelepszik a mágus mellé a fűbe.*
*Cralan lassan, egyenletesen veszi a levegőt. Miközben az elméje elcsendesül, a külvilág kezd megszűnni körülőtte. Tudatának csupán egy kicsiny ablakát hagyta meg, hogy azért tudja, ha valaki a közelébe kerül. Nem is kell sokáig várakozni. Ahogy egyre jobban ráhangolódik a transz állapotára, érzi, hogy egy ismerős hang szólítja meg. Csukott szemei előtt megjelenik a mágus alakja, de szemeit nem nyitja ki, és nem is válaszol. Hátranyúl a botjáért, és feláll. Két lépés után a bottal egy körívet rajzol maga elé, egyrészt megszokásból, másrészt, hogy tudja, noncs a közelében senki. Ezútán maga elé emeli a botját vízszintesen tartva, a közepén megmarkolva két kézzel. Füleiben az öreg Zafír szaai csengenek.*
~A szellő tánca nem tudomány, s nem eszköz fiam. Művészet. Úgyhogy nem tudnod kell, hanem érezned, szeretned.~
*Kimért mozdulatokkal végzi el a formagyakorlatokat, melyek rúgásokat, ütéseket, elhajlásokat tartalmaznak.Ahogy az ütem gyorsul, a mozdulatok is egyre bonyolultabbá válnak. Teret igénylő ugrásokkal, fordulatokkal teli, akrobatikus tánc veszi kezdetét. A botvívás, és a kifinomult lábtechnika szép egyensúlyban van, bár avatott szem megláthatja benne a kisebb hibákat, kiforratlanságot. Bár teste karcsú nádszálként hajlong, arca rezzenetlen maszk, melyen lassan az öszpontosítás verejtéke kezd gyöngyözni. A tempó lassul, a gyakorlatok visszaállnak alapgyakorlati szintre, végül a szerzetes tisztelgésre emeli botját, és meghajol. Lassan kifújja a levegőt, és életteli csillogással a bíbor szemekben a mágushoz fordul, megrázza a fejét.*
-Valóban szép ez a nap barátom. De még sokat kell tanulnom. Sikerrel jártál szomorú küldetésedben?-
*Kérdezi, és letelepszik a mágus mellé a fűbe.*
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-23 23:38:13
Üzenet elküldve: 2014-02-23 23:38:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Ewangel Nortsan//
*Úgy tűnik a lány nem irtózik az állatok feltrancsírozásától, ami egyrészt meglepi mivel elf, de másrészt örül is neki, hogy nem ennyire finom lelkű. Ha valaki igazi kalandozó akar lenni ezen a vidéken, annak nem szabad szívbajosnak lennie. Elhagyják a templomot, lassú ügetéssel közelednek a közeli erdő felé. Az erdő az elf területe, ő mozog otthonosan a fák között. A lány egy kis könnyed sétának fogja fel a dolgot, ha pedig szembejönnek a farkasok, akkor leölik őket. Ettől függetlenül óvatosan tekinget jobba balra, nem akar semmi meglepetést. Gondolja kihasználja az alkalmat egy kis csevegésre.*
- Azon gondolkodom ,hogy ti elfek milyen indokkal oltotok ki állati életet. Elegendő-e olyan indok, hogy veszélyezteti az embereket? Nem beavatkozás-e ez a természet rendjébe, egyensúlyába?* kérdései enyhén provokatívak, de nem ilyen hangsúllyal kérdezi meg Ewától, inkább kíváncsi érdeklődéssel.*
*Úgy tűnik a lány nem irtózik az állatok feltrancsírozásától, ami egyrészt meglepi mivel elf, de másrészt örül is neki, hogy nem ennyire finom lelkű. Ha valaki igazi kalandozó akar lenni ezen a vidéken, annak nem szabad szívbajosnak lennie. Elhagyják a templomot, lassú ügetéssel közelednek a közeli erdő felé. Az erdő az elf területe, ő mozog otthonosan a fák között. A lány egy kis könnyed sétának fogja fel a dolgot, ha pedig szembejönnek a farkasok, akkor leölik őket. Ettől függetlenül óvatosan tekinget jobba balra, nem akar semmi meglepetést. Gondolja kihasználja az alkalmat egy kis csevegésre.*
- Azon gondolkodom ,hogy ti elfek milyen indokkal oltotok ki állati életet. Elegendő-e olyan indok, hogy veszélyezteti az embereket? Nem beavatkozás-e ez a természet rendjébe, egyensúlyába?* kérdései enyhén provokatívak, de nem ilyen hangsúllyal kérdezi meg Ewától, inkább kíváncsi érdeklődéssel.*
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-23 21:01:28
Üzenet elküldve: 2014-02-23 21:01:28
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Cralan//
*Napkeltekor, mikor az első sugarak megragyogtatják a sűrű smaragdzöld füvet, és a pompás színekben tündöklő virágokat, a mágus is megérkezik a tisztásra, így nem várakoztatja meg fél-elf barátját. Kulacsából kis vizet kortyol, oltva ezzel a szomját, közben körülnéz. Nagyon korán van még, így nem is lát rajta kívül senkit a környéken, kivéve az egyik fa tövében meditáló barátját. Közeledik hozzá, de nem megy teljesen oda, hanem inkább megáll, és leül egy megfelelő pontra. Nem akarja megzavarni, mert nem tudja, hogy csak elmélkedik e, vagy ez esetleg már a bemelegítés része, és éppen szellemét próbálja testéhez hangolni. A mágus ülő helyzetben a botjára támaszkodik, közben figyeli a gömbön megtörő fényt.*
~Már már túlságosan is nagy a nyugalom.~
*Eme sejtelmes gondolata révén összeszűkíti szemeit, és lassan vezeti körbe tekintetét a belátott határokon belül. Ritkán előfordul, hogy baljós érzések kerítik hatalmukba, mikor ilyen mértékű nyugalom szállja meg. Szinte érzi, hogy valahonnan egy szempár követi minden mozdulatát, és vár a megfelelő pillanatra. Behunyja szemeit, és gyorsan rendet tesz elméjében, majd megrázza a fejét, és újra kinyitja szemeit. Mosolyog egyet, majd megindítja lépteit Cralan felé. Nem vár tovább, legfeljebb elnézést kér, hogy megzavarja. Végül is elé lép, majd ha az nem veszi észre, vagy nem reagál megszólítja.*
-Üdv barátom ! Szép reggelünk van. *pillant a tájra, majd felnéz a kék égre, és a ragyogó napra.*
-Látom elmerültél a gondolataidban, remélem nem zavartalak meg túlságosan. *mondja mosolygósan, majd helyet foglal mellette, törökülésbe ül, botját maga mellé fekteti függőlegesen, és barátjára néz.*
-Szóval megmutatod mit tudsz ?
*Napkeltekor, mikor az első sugarak megragyogtatják a sűrű smaragdzöld füvet, és a pompás színekben tündöklő virágokat, a mágus is megérkezik a tisztásra, így nem várakoztatja meg fél-elf barátját. Kulacsából kis vizet kortyol, oltva ezzel a szomját, közben körülnéz. Nagyon korán van még, így nem is lát rajta kívül senkit a környéken, kivéve az egyik fa tövében meditáló barátját. Közeledik hozzá, de nem megy teljesen oda, hanem inkább megáll, és leül egy megfelelő pontra. Nem akarja megzavarni, mert nem tudja, hogy csak elmélkedik e, vagy ez esetleg már a bemelegítés része, és éppen szellemét próbálja testéhez hangolni. A mágus ülő helyzetben a botjára támaszkodik, közben figyeli a gömbön megtörő fényt.*
~Már már túlságosan is nagy a nyugalom.~
*Eme sejtelmes gondolata révén összeszűkíti szemeit, és lassan vezeti körbe tekintetét a belátott határokon belül. Ritkán előfordul, hogy baljós érzések kerítik hatalmukba, mikor ilyen mértékű nyugalom szállja meg. Szinte érzi, hogy valahonnan egy szempár követi minden mozdulatát, és vár a megfelelő pillanatra. Behunyja szemeit, és gyorsan rendet tesz elméjében, majd megrázza a fejét, és újra kinyitja szemeit. Mosolyog egyet, majd megindítja lépteit Cralan felé. Nem vár tovább, legfeljebb elnézést kér, hogy megzavarja. Végül is elé lép, majd ha az nem veszi észre, vagy nem reagál megszólítja.*
-Üdv barátom ! Szép reggelünk van. *pillant a tájra, majd felnéz a kék égre, és a ragyogó napra.*
-Látom elmerültél a gondolataidban, remélem nem zavartalak meg túlságosan. *mondja mosolygósan, majd helyet foglal mellette, törökülésbe ül, botját maga mellé fekteti függőlegesen, és barátjára néz.*
-Szóval megmutatod mit tudsz ?
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-23 11:56:29
Üzenet elküldve: 2014-02-23 11:56:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
*Cralan csendesen lépked az ösvényen, amit már annyira ismer. Jól esik neki a tiszta levegő, a fedetlen ég végtelen szabadsága. Nem sokkal később kiér a tisztásra, ahol szinte már várja az ő helye.*
~Csodálom, hogy még szabad.~
*Lepődik meg a félvér. Majd határozott léptekkel a fához lép, a botját a fának támasztja, csomagját leteszi, ő pedig letérdelve, a sarkain ülve csendes meditálásba kezd. Lassan lélegezve idézi fel a Zafírral eltöltött éveket, a rengeteg leckét, tanulságot. Felidézi az öreg arcát, elrévedő tekinetét. Néha, amikor úgy van, érzi, hogy ő is hasonló arccal ülhet most itt.*
~Csodálom, hogy még szabad.~
*Lepődik meg a félvér. Majd határozott léptekkel a fához lép, a botját a fának támasztja, csomagját leteszi, ő pedig letérdelve, a sarkain ülve csendes meditálásba kezd. Lassan lélegezve idézi fel a Zafírral eltöltött éveket, a rengeteg leckét, tanulságot. Felidézi az öreg arcát, elrévedő tekinetét. Néha, amikor úgy van, érzi, hogy ő is hasonló arccal ülhet most itt.*
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-14 19:16:33
Üzenet elküldve: 2014-02-14 19:16:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Yinash Eoda//
*A tolvajt ismét elnyomja az álom, bár most ez cseppet sem szolgál örömére. Szeretett volna még barangolni egy keveset, a tisztáson csak megpihenni szándékozott. Nem emlékszik pontosan, hogy mit is álmodott - talán éppen Nily járhatott a fejében -, az azonban nagyon is megmaradt az emlékezetében, hogy valami kellemes volt.
Éppen fojtatná is a "valami kellemes" álmodását, amikor valami más - ami még véletlenül sem kellemes - felzavarja az édes álomból. Tompa puffanást hall és, ahogy kinyitja a szemeit, hunyorogva néz maga elé. Egyelőre fogalma sincs róla, hogy mi az ami kiszakította őt egy jobb világból. Mindenesetre jobb lesz vigyázni. A fene se tudja, hogy milyen vadállatok kóborolnak a közelben.
Bal keze megint a jobb oldalára csúszik és ismét a kezében érezheti a hideg csontot amihez mintegy mellékesen, egy tőr is tartozik. Nem húzza elő, de jobb az óvatosság. Lassan - nagyon lassan - felemeli a fejét és világoskék íriszeit az előtte álló alakra emeli. Jobb kezét a szeme fölé ernyőzi, majd úgy dönt, hogy ha már ilyen szépen nyugalmasan felzavarták, akkor ideje volna neki is feltápászkodnia. A kezét lecsúsztatja a késéről, majd nagy nehézségek árán feláll. Hiába alszik az ember a puha földön, a dereka még mindig nem szokott hozzá a szabad ég alatt történő alváshoz.
És ebben a pillanatban egy olyan gondolat is megfogalmazódik az elf fejében, hogy ha már ilyen szépen sikerült a felállás, akkor nem lehet elmulasztani, hogy szemrevételezze az ébresztőjét. Ránéz az előtte állóra aztán majdhogynem felkiált.*
~Ez csak álom.~
*Valami hasonló futhat át az agyán. Az a szépséges hölgy aki előtte álldogál és éppen mentegetőzni próbál nem lehet valóságos. Pedig Deronnak marhára szerencsétlenek voltak az utóbbi napjai. Nily sem jött össze neki, hát csodálkozik, hogy ilyeneket álmod. Aztán rá kell ébrednie, hogy már nem alszik. Ez itt a szépséges valóság.
Az első megnyilvánulása a nevetés. Annak hallatán kacag fel barátságosan, hogy mennyivel jobb erre kelni, mintha ráesett volna.*
~Felőlem ugyan rám is eshettél volna. Nem bántam volna meg.~
*A lány talán meglepődik, de a tolvaj nem vet rá gyilkos tekintet, sőt kedvesen néz rá.*
- Nem tesz semmit. Úgyis ideje lett volna már felkelnem. Te csak meggyorsítottad ezt a folyamatot.
*A bemutatkozásra felkapja a fejét. Mielőtt még megakadályozhatná, hogy az igazi nevét mondja, már ki is szalad a száján.*
- Deron volnék.
*Mivel nem szándékozik egész nap a tisztáson ácsorogni, ezért határozottan szól a lányhoz.*
- Ha már ilyen szépen összeismerkedtünk, akkor mit szólnál ha elmennénk a fogadóba?
*A tolvajt ismét elnyomja az álom, bár most ez cseppet sem szolgál örömére. Szeretett volna még barangolni egy keveset, a tisztáson csak megpihenni szándékozott. Nem emlékszik pontosan, hogy mit is álmodott - talán éppen Nily járhatott a fejében -, az azonban nagyon is megmaradt az emlékezetében, hogy valami kellemes volt.
Éppen fojtatná is a "valami kellemes" álmodását, amikor valami más - ami még véletlenül sem kellemes - felzavarja az édes álomból. Tompa puffanást hall és, ahogy kinyitja a szemeit, hunyorogva néz maga elé. Egyelőre fogalma sincs róla, hogy mi az ami kiszakította őt egy jobb világból. Mindenesetre jobb lesz vigyázni. A fene se tudja, hogy milyen vadállatok kóborolnak a közelben.
Bal keze megint a jobb oldalára csúszik és ismét a kezében érezheti a hideg csontot amihez mintegy mellékesen, egy tőr is tartozik. Nem húzza elő, de jobb az óvatosság. Lassan - nagyon lassan - felemeli a fejét és világoskék íriszeit az előtte álló alakra emeli. Jobb kezét a szeme fölé ernyőzi, majd úgy dönt, hogy ha már ilyen szépen nyugalmasan felzavarták, akkor ideje volna neki is feltápászkodnia. A kezét lecsúsztatja a késéről, majd nagy nehézségek árán feláll. Hiába alszik az ember a puha földön, a dereka még mindig nem szokott hozzá a szabad ég alatt történő alváshoz.
És ebben a pillanatban egy olyan gondolat is megfogalmazódik az elf fejében, hogy ha már ilyen szépen sikerült a felállás, akkor nem lehet elmulasztani, hogy szemrevételezze az ébresztőjét. Ránéz az előtte állóra aztán majdhogynem felkiált.*
~Ez csak álom.~
*Valami hasonló futhat át az agyán. Az a szépséges hölgy aki előtte álldogál és éppen mentegetőzni próbál nem lehet valóságos. Pedig Deronnak marhára szerencsétlenek voltak az utóbbi napjai. Nily sem jött össze neki, hát csodálkozik, hogy ilyeneket álmod. Aztán rá kell ébrednie, hogy már nem alszik. Ez itt a szépséges valóság.
Az első megnyilvánulása a nevetés. Annak hallatán kacag fel barátságosan, hogy mennyivel jobb erre kelni, mintha ráesett volna.*
~Felőlem ugyan rám is eshettél volna. Nem bántam volna meg.~
*A lány talán meglepődik, de a tolvaj nem vet rá gyilkos tekintet, sőt kedvesen néz rá.*
- Nem tesz semmit. Úgyis ideje lett volna már felkelnem. Te csak meggyorsítottad ezt a folyamatot.
*A bemutatkozásra felkapja a fejét. Mielőtt még megakadályozhatná, hogy az igazi nevét mondja, már ki is szalad a száján.*
- Deron volnék.
*Mivel nem szándékozik egész nap a tisztáson ácsorogni, ezért határozottan szól a lányhoz.*
- Ha már ilyen szépen összeismerkedtünk, akkor mit szólnál ha elmennénk a fogadóba?
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-14 18:09:22
Üzenet elküldve: 2014-02-14 18:09:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Deron Naharien//
*Amikor Yinasht elérik a nap első sugarai, hunyorogva kinyitja szemeit. Nagyot nyújtózkodik egy hatalmas ásítás kíséretében. Lábai kicsit elzsibbadtak a fán töltött idő alatt, de miután kicsit kinyújtja azokat, hamar helyre jön a végtagjaiban a vérkeringés.
Miután teljesen sikerül felébrednie, egy gyors mozdulattal leugrik a fekhelyként szolgáló ágról. Földet érve hátrahőköl, amikor megpillantja a fa alatt szunyókáló férfit, akire majdnem sikerült ráugrania az imént. Megtántorodásának következtében elveszti egyensúlyát, és tompa puffanással fenékre esik az elf mellett, aki valószínűleg a hangra egyből fel is ébred.*
-Bocsánat, nem akartalak felébreszteni. *Kezdi a lány a magyarázkodást.* Nem vettelek észre, amikor leugrottam. *Bök fejével a felettük lévő vastag ágra.*...de még mindig jobb erre kelni, mintha mondjuk rád sikerült volna esnem. *Teszi hozzá mosolyogva, majd amikor belegondol, hogy mi lett volna, ha kicsit arrébb sikerül földet érnie, elfintorodik.* Nem tudom, akkor melyikőnk járt volna rosszabbul. *Végig néz az elfen, aki jócskán erőfölényben van. ~Azt hiszem egyértelműen én húztam volna a rövidebbet.~ Állapítja meg a lány, és megkönnyebbül, hogy nem így történt.
Egy pár pillanatot vár a férfi reakciójára, majd ha látja, hogy nem lövell rá megsemmisítő pillantásokat, amiért így rátört, akkor folytatja.*
-A nevem Yinash. *Mutatkozik be barátságosan, miközben a kezét nyújtja a férfi felé.*
*Amikor Yinasht elérik a nap első sugarai, hunyorogva kinyitja szemeit. Nagyot nyújtózkodik egy hatalmas ásítás kíséretében. Lábai kicsit elzsibbadtak a fán töltött idő alatt, de miután kicsit kinyújtja azokat, hamar helyre jön a végtagjaiban a vérkeringés.
Miután teljesen sikerül felébrednie, egy gyors mozdulattal leugrik a fekhelyként szolgáló ágról. Földet érve hátrahőköl, amikor megpillantja a fa alatt szunyókáló férfit, akire majdnem sikerült ráugrania az imént. Megtántorodásának következtében elveszti egyensúlyát, és tompa puffanással fenékre esik az elf mellett, aki valószínűleg a hangra egyből fel is ébred.*
-Bocsánat, nem akartalak felébreszteni. *Kezdi a lány a magyarázkodást.* Nem vettelek észre, amikor leugrottam. *Bök fejével a felettük lévő vastag ágra.*...de még mindig jobb erre kelni, mintha mondjuk rád sikerült volna esnem. *Teszi hozzá mosolyogva, majd amikor belegondol, hogy mi lett volna, ha kicsit arrébb sikerül földet érnie, elfintorodik.* Nem tudom, akkor melyikőnk járt volna rosszabbul. *Végig néz az elfen, aki jócskán erőfölényben van. ~Azt hiszem egyértelműen én húztam volna a rövidebbet.~ Állapítja meg a lány, és megkönnyebbül, hogy nem így történt.
Egy pár pillanatot vár a férfi reakciójára, majd ha látja, hogy nem lövell rá megsemmisítő pillantásokat, amiért így rátört, akkor folytatja.*
-A nevem Yinash. *Mutatkozik be barátságosan, miközben a kezét nyújtja a férfi felé.*
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-13 21:12:08
Üzenet elküldve: 2014-02-13 21:12:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Cralan//
-Nocsak. *kerekednek el a mágus világoskék szemei, és hangjában érezhető némi döbbentség. Meg mert volna esküdni, hogy ha legközelebb viszont látja a fél-elfet, az már valamilyen őrségben szolgál. Inkább úgy tűnik, afféle ízig vérig szerzetesi életet él, legalábbis a mágus meglátása szerint.*
-Pedig biztosan jól fizetnek. *mondja kissé elgondolkodva, mintha őt magát is érdekelné a dolog. Cralan kérdésére elneveti magát, majd bal kezét a magasba emeli, mutató ujját pedig a szikrázó napra emeli.*
-A nap velem van. *jelenti ki komoly hangsúllyal, eloszlatva ezzel bármiféle kételyt, ami esetlegesen felmerül Cralan fejében.*
-És a levegő. *emeli büszkén Cralan elé mágus botját, amiben a kis forgószél ide-oda mozog, tökéletes pályát írva le ezzel a gömbben.*
-Rájöttem, hogy ez az életem, bár időre lesz szükségem, még az energiát újra megfelelő képen tudom formálni. *mondja őszintén. Jó ideje nem foglalkozik a mágiával, és bizony időre és tanulásra lesz szüksége. Bízik képességeiben, és fogékonynak is véli magát rá, de majd mindent a maga idejében.*
-Van kedved egy sétához ? Épp a folyópartra készültem. *mutat a megfelelő irányba Worenth.*
-Közben mesélhetnél, hogy mi is történt veled. Ja és egyébként az öreg Zafir szerzetessel mi újság ? *kérdezi kíváncsian, majd ha Cralan elfogadja a sétát, megindítja lépteit a folyópart irányába.*
-Nocsak. *kerekednek el a mágus világoskék szemei, és hangjában érezhető némi döbbentség. Meg mert volna esküdni, hogy ha legközelebb viszont látja a fél-elfet, az már valamilyen őrségben szolgál. Inkább úgy tűnik, afféle ízig vérig szerzetesi életet él, legalábbis a mágus meglátása szerint.*
-Pedig biztosan jól fizetnek. *mondja kissé elgondolkodva, mintha őt magát is érdekelné a dolog. Cralan kérdésére elneveti magát, majd bal kezét a magasba emeli, mutató ujját pedig a szikrázó napra emeli.*
-A nap velem van. *jelenti ki komoly hangsúllyal, eloszlatva ezzel bármiféle kételyt, ami esetlegesen felmerül Cralan fejében.*
-És a levegő. *emeli büszkén Cralan elé mágus botját, amiben a kis forgószél ide-oda mozog, tökéletes pályát írva le ezzel a gömbben.*
-Rájöttem, hogy ez az életem, bár időre lesz szükségem, még az energiát újra megfelelő képen tudom formálni. *mondja őszintén. Jó ideje nem foglalkozik a mágiával, és bizony időre és tanulásra lesz szüksége. Bízik képességeiben, és fogékonynak is véli magát rá, de majd mindent a maga idejében.*
-Van kedved egy sétához ? Épp a folyópartra készültem. *mutat a megfelelő irányba Worenth.*
-Közben mesélhetnél, hogy mi is történt veled. Ja és egyébként az öreg Zafir szerzetessel mi újság ? *kérdezi kíváncsian, majd ha Cralan elfogadja a sétát, megindítja lépteit a folyópart irányába.*
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-13 20:37:42
Üzenet elküldve: 2014-02-13 20:37:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth//
*Cralan figyelesen hallgatja a mágust, és örömmel veszi észre, hogy ez az ember már a jó oldaláról nézi a világot. Mosolyt csal az arcára, ahogy elképzeli Worenth-t kapálni.*
~Érdekes lenne, az egyszer biztos!~
*Gondolja magában, majd a következő megjegyzésre elkerekednek a szemei.*
-Hogy én a városőrséghez szegődjek? Nem, nem vagyok porkoláb, csupán egy szerzetes, aki a test útját követi. Még kapcsolatot sem tartok a szervezettel. Csak vagyok, figyelek és levonom a tanulságokat.-
*Mondja a félvér és örömmel méri végig újfent a mágust.*
-És te? Visszatértél hát a mágia ösvényére, a kérdés csupán az, hogy a Nap, vagy a Hold vezet utadon?-
*Kérdezi, utalva a mágia jó és gonosz aspektusaira.*
*Cralan figyelesen hallgatja a mágust, és örömmel veszi észre, hogy ez az ember már a jó oldaláról nézi a világot. Mosolyt csal az arcára, ahogy elképzeli Worenth-t kapálni.*
~Érdekes lenne, az egyszer biztos!~
*Gondolja magában, majd a következő megjegyzésre elkerekednek a szemei.*
-Hogy én a városőrséghez szegődjek? Nem, nem vagyok porkoláb, csupán egy szerzetes, aki a test útját követi. Még kapcsolatot sem tartok a szervezettel. Csak vagyok, figyelek és levonom a tanulságokat.-
*Mondja a félvér és örömmel méri végig újfent a mágust.*
-És te? Visszatértél hát a mágia ösvényére, a kérdés csupán az, hogy a Nap, vagy a Hold vezet utadon?-
*Kérdezi, utalva a mágia jó és gonosz aspektusaira.*
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-13 14:16:05
Üzenet elküldve: 2014-02-13 14:16:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Miután leheveredett a vaskos fának tövébe, úgy történt, ahogy várta. Elnyomta őt az álom. Igazából ez volt a célja az egész éjszakai kiruccanásával. Szeretett volna a szabad ég alatt aludni, de valami felzavarta. Nem gondol semmi veszélyre, csak simán felzavarta valami. Ami egyébként felettébb furcsa, lévén amióta kijött a barakkból, nem aludt egy szemhunyásnyit sem. Megvonja a vállát. Miért is izgatja, hogy mi zavarta fel? Aludni már úgysem fog, tehát ideje lenne valamit csinálni.
Az égboltra emeli sötétkék íriszeit. A hajnal első sugarai lassan belopakodnak a lombok közé, de addig még legalább egy óra van hátra. A város még alszik, a tisztességesek meghúzódnak és csak órák múlva másznak ki az ágyból, hogy elvégezzék mindennapi teendőjüket. A tisztességtelenek pedig még a mindennapi teendőjüket végzik, de lassan visszaveszik az álcájukat, hogy mindenki egyszerű polgárnak higgye őket. Legalábbis a legtöbb városban ez így van. Ez az élet körforgása.
Deron feltápászkodik a földről és olyan gondolata támad, hogy szemügyre kéne vennie az Artheniorhoz tartozó kikötőt is.*
~Majd talán máskor.~
*Ennyivel rendezi le a hirtelen jött ötletet. Inkább vissza kéne mennie a Pegazusba. Mire gyalogszerrel odaérne, úgyis kivilágosodna. Vagy talán a kovácshoz kéne mennie, hogy megnézze a fegyvereket. Vicces ez a sok lehetőség, de a tolvaj most mindegyiket mellőzni fogja. Inkább elballag a tisztás felé, oda ahol a félszeműt vallatták Kraggarral és Chiponnal. Kissé még el vannak gémberedve a végtagjai, ez az egyetlen átka, ha valaki sokáig nem alszik az erdőben és utána hirtelen kedve szottyan rá. Teljesen merevnek érzi magát és a háta is roppant hálás lett volna, ha inkább a fogadóban éjszakázik az erdő helyett.
Azért valahogy mégiscsak elindul abba az irányba, ahol a tisztást sejti. Különben is egy erdőben van, minden bizonnyal rengeteg ugyanolyan hely van. Neki az a lényeg, hogy egy nagyobb terület legyen, amit fák vesznek körbe és tele van növénnyel illetve bokorral. Nagyjából tíz percig keresgélheti a megfelelő helyet, aztán talál is magának egy olyat, ahol már sokkal szívesebben éjszakázna. Leül a tisztás közepére és ismét csak gondolkodóba esik. Nemsokára felkel a nap és akkor már vissza kéne tévednie a Pegazusba. Még egy éjszakát legalább eltölt itt, aztán talán továbbindul.*
Az égboltra emeli sötétkék íriszeit. A hajnal első sugarai lassan belopakodnak a lombok közé, de addig még legalább egy óra van hátra. A város még alszik, a tisztességesek meghúzódnak és csak órák múlva másznak ki az ágyból, hogy elvégezzék mindennapi teendőjüket. A tisztességtelenek pedig még a mindennapi teendőjüket végzik, de lassan visszaveszik az álcájukat, hogy mindenki egyszerű polgárnak higgye őket. Legalábbis a legtöbb városban ez így van. Ez az élet körforgása.
Deron feltápászkodik a földről és olyan gondolata támad, hogy szemügyre kéne vennie az Artheniorhoz tartozó kikötőt is.*
~Majd talán máskor.~
*Ennyivel rendezi le a hirtelen jött ötletet. Inkább vissza kéne mennie a Pegazusba. Mire gyalogszerrel odaérne, úgyis kivilágosodna. Vagy talán a kovácshoz kéne mennie, hogy megnézze a fegyvereket. Vicces ez a sok lehetőség, de a tolvaj most mindegyiket mellőzni fogja. Inkább elballag a tisztás felé, oda ahol a félszeműt vallatták Kraggarral és Chiponnal. Kissé még el vannak gémberedve a végtagjai, ez az egyetlen átka, ha valaki sokáig nem alszik az erdőben és utána hirtelen kedve szottyan rá. Teljesen merevnek érzi magát és a háta is roppant hálás lett volna, ha inkább a fogadóban éjszakázik az erdő helyett.
Azért valahogy mégiscsak elindul abba az irányba, ahol a tisztást sejti. Különben is egy erdőben van, minden bizonnyal rengeteg ugyanolyan hely van. Neki az a lényeg, hogy egy nagyobb terület legyen, amit fák vesznek körbe és tele van növénnyel illetve bokorral. Nagyjából tíz percig keresgélheti a megfelelő helyet, aztán talál is magának egy olyat, ahol már sokkal szívesebben éjszakázna. Leül a tisztás közepére és ismét csak gondolkodóba esik. Nemsokára felkel a nap és akkor már vissza kéne tévednie a Pegazusba. Még egy éjszakát legalább eltölt itt, aztán talán továbbindul.*
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-13 10:45:28
Üzenet elküldve: 2014-02-13 10:45:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Cralan//
*Nem akarja zavarni az elf hölgyet, így nem is marad ott sokáig, inkább elsétál, és messze tőle kuporodik le az egyik fa alá. Fejét a fának támasztja, hátát is kényelmesen dűti a törzsnek. Bal kezével derekát kezdi masszírozni, ami már egy jó ideje nem az igazi. Egyetlen ponton érez olykor hasogató fájdalmat, ami kis nyomkodás után ha nem is múlik el, de valamelyest enyhül. Felemeli fejét, a nap sugara pedig kellemesen melegíti a csukja alatti arcot mindaddig, míg hátra nem löki fején, ezzel szabad utat adva hosszú fehér hajzuhatagának. Közben köpenyéből előveszi vizes kulacsát, és iszik belőle pár kortyot. Bő tíz perc telhet így el, mikor is feltápászkodik, leporolja köpenye alsó részét, botját a kezébe veszi, és elindul. Pontosabban csak elindulna, ugyanis a fában észrevesz egy érdekes motívumot. Valamiféle csigalakú minta van belevésve a fába. Worenth szemügyre veszi, majd mutató ujját a kis vájatba helyezi, és végigvezeti a vonal mentén. Jól kitapintható, hogy valamiféle késsel vagy tőrrel véshették bele valamikor. Először azt hitte valamiféle mágikus jel, ami a tisztás létrejöttének megfejtésében segíthetne, de hamar csalódnia kellett. Worenth fülét ekkor hangok ütik meg a háta mögül, méghozzá léptek hangja. A mágus nem mozdul, majd hallja, mikor az idegen megáll mögötte, és rögtön érzi is a vállát paskoló kezet. Aztán megfordul az illető felé, és szembeáll vele. Szemeit összeszűkíti, aztán az üdvözlésre elkerekednek szemei, aztán mosoly telepedik arcára, mikor felismeri a fél-elf férfit.*
-Cralan ! Még ilyet. *csodálkozását nem tudja palástolni, de egyértelműen öröm sugárzik hangjából, és tekintetéből egyaránt. Cralan tiszteletteljes meghajlására a mágus ugyan így válaszol.*
-Kisebb mind gondolnám. Hát én sem így terveztem barátom. Rájöttem, hogy az én életem nem a zöldség termesztés. *mondja kisebb mosollyal az arcán.*
-Így újra felkerekedtem, és most itt vagyok. *tárja szét hosszú karjait, közben végignéz a fél-elfen, aki látszólag semmit sem változott.*
-Na és te Cralan, hogy kerülsz ide ? Csak nem a városi őrségnél dolgozol ? *kérdezi érdeklődve, közben felelevenednek előtte a régi idők képei, amikor Cralan testőrként dolgozott.*
*Nem akarja zavarni az elf hölgyet, így nem is marad ott sokáig, inkább elsétál, és messze tőle kuporodik le az egyik fa alá. Fejét a fának támasztja, hátát is kényelmesen dűti a törzsnek. Bal kezével derekát kezdi masszírozni, ami már egy jó ideje nem az igazi. Egyetlen ponton érez olykor hasogató fájdalmat, ami kis nyomkodás után ha nem is múlik el, de valamelyest enyhül. Felemeli fejét, a nap sugara pedig kellemesen melegíti a csukja alatti arcot mindaddig, míg hátra nem löki fején, ezzel szabad utat adva hosszú fehér hajzuhatagának. Közben köpenyéből előveszi vizes kulacsát, és iszik belőle pár kortyot. Bő tíz perc telhet így el, mikor is feltápászkodik, leporolja köpenye alsó részét, botját a kezébe veszi, és elindul. Pontosabban csak elindulna, ugyanis a fában észrevesz egy érdekes motívumot. Valamiféle csigalakú minta van belevésve a fába. Worenth szemügyre veszi, majd mutató ujját a kis vájatba helyezi, és végigvezeti a vonal mentén. Jól kitapintható, hogy valamiféle késsel vagy tőrrel véshették bele valamikor. Először azt hitte valamiféle mágikus jel, ami a tisztás létrejöttének megfejtésében segíthetne, de hamar csalódnia kellett. Worenth fülét ekkor hangok ütik meg a háta mögül, méghozzá léptek hangja. A mágus nem mozdul, majd hallja, mikor az idegen megáll mögötte, és rögtön érzi is a vállát paskoló kezet. Aztán megfordul az illető felé, és szembeáll vele. Szemeit összeszűkíti, aztán az üdvözlésre elkerekednek szemei, aztán mosoly telepedik arcára, mikor felismeri a fél-elf férfit.*
-Cralan ! Még ilyet. *csodálkozását nem tudja palástolni, de egyértelműen öröm sugárzik hangjából, és tekintetéből egyaránt. Cralan tiszteletteljes meghajlására a mágus ugyan így válaszol.*
-Kisebb mind gondolnám. Hát én sem így terveztem barátom. Rájöttem, hogy az én életem nem a zöldség termesztés. *mondja kisebb mosollyal az arcán.*
-Így újra felkerekedtem, és most itt vagyok. *tárja szét hosszú karjait, közben végignéz a fél-elfen, aki látszólag semmit sem változott.*
-Na és te Cralan, hogy kerülsz ide ? Csak nem a városi őrségnél dolgozol ? *kérdezi érdeklődve, közben felelevenednek előtte a régi idők képei, amikor Cralan testőrként dolgozott.*
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-12 23:46:01
Üzenet elküldve: 2014-02-12 23:46:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth//
*Cralan kényelmesen heverészik a fája alatt. Már épp álomba merülne, amikor megüti a fülét egy hang. Átlagos férfi hang, semmi különleges nincs benne, mégis felkelti a félvér figyelmét. Kinyitja bibor szemeit, és nem messze tőle egy világos színű köntösbe öltözött alakot pillant meg. A férfi kezében egy bot van, arra támaszkodik. Cralan ismeri ezt az embert, egy ideig a társa is volt útja során.*
~Worenth. Azt hiszem, így hívják. Mágus, ha jól emlékszem.~
*Idézi fel a szerzetes, majd lassan feláll, és halkan a mágus mögé lép. Megpaskolja a bal vállát, majd ha Worentht jobbról megkerülve szembe áll vele.*
-Üdvözlöm Worenth mester!-
*Hajol meg kissé Cralan.*
-Kicsi a világ! Nem gondoltam volna, hogy Artheniorba fog jönni. Mi járatban erre?-
*Kérdezi az embert mosolyogva.*
*Cralan kényelmesen heverészik a fája alatt. Már épp álomba merülne, amikor megüti a fülét egy hang. Átlagos férfi hang, semmi különleges nincs benne, mégis felkelti a félvér figyelmét. Kinyitja bibor szemeit, és nem messze tőle egy világos színű köntösbe öltözött alakot pillant meg. A férfi kezében egy bot van, arra támaszkodik. Cralan ismeri ezt az embert, egy ideig a társa is volt útja során.*
~Worenth. Azt hiszem, így hívják. Mágus, ha jól emlékszem.~
*Idézi fel a szerzetes, majd lassan feláll, és halkan a mágus mögé lép. Megpaskolja a bal vállát, majd ha Worentht jobbról megkerülve szembe áll vele.*
-Üdvözlöm Worenth mester!-
*Hajol meg kissé Cralan.*
-Kicsi a világ! Nem gondoltam volna, hogy Artheniorba fog jönni. Mi járatban erre?-
*Kérdezi az embert mosolyogva.*
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-12 21:14:29
Üzenet elküldve: 2014-02-12 21:14:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lendor Galoin//
*Miután meggyőződtek róla, hogy a veszély elmúlt és megbeszélték a történteket, egy darabig még együtt folytatják csendben az útjukat. Kis idő elteltével azonban elbúcsúznak egymástól, és útjuk kettéválik.
-Még egyszer köszönöm. *Hálálkodik a lány.* Örökre az adósod leszek. *Elmosolyodik, majd elbúcsúzásképpen megöleli a férfit.* Aztán vigyázz magadra!
*Azzal megindul ki az erdőből, egyenesen a tisztás felé. Útja során párszor még hátra fordul, hogy látja e még az elfet, de Lendor hamar a fák sűrűjébe veszik. Útközben feleleveníti azt a rövidke időt, amit együtt töltöttek. Eszébe jut hogyan találkoztak, illetve az, amikor elég csúnyán összefejeltek. Az emlékek hatására elmosolyodik. ~Remélem még látjuk egymást.~*
Hamarosan eléri a tisztást. Körbe néz a csendes, kör alakú réten. ~Itt találkoztunk először...itt esett át kis híján rajtam.~ A lánynak nevetnie kell, ahogy visszagondol az esetre, majd válláról leveszi az íját, és leül a fűbe. Szemét becsukva hallgatja a madarak csiripelését és a szél fújását.
Nem tervezi, hogy sokáig itt időzik, igaz nem tudja, hogy merre menjen tovább. De most a sok izgalom után jól esik neki egy kis nyugalom. Hamarosan azonban elálmosodik, és úgy dönt, hogy egy biztonságosabb helyet keres magának éjszakára. Miután feltápászkodik, íját ismét a vállára kapja, majd megindul a tisztás széléhez. Szokásához híven egy magas fát néz ki magának, amire felmászva végre nyugodtan aludhat. Pár pillanat alatt a fa egyik vastagabb ágán terem, ahol kényelmesen elhelyezkedve álomba merül.*
*Miután meggyőződtek róla, hogy a veszély elmúlt és megbeszélték a történteket, egy darabig még együtt folytatják csendben az útjukat. Kis idő elteltével azonban elbúcsúznak egymástól, és útjuk kettéválik.
-Még egyszer köszönöm. *Hálálkodik a lány.* Örökre az adósod leszek. *Elmosolyodik, majd elbúcsúzásképpen megöleli a férfit.* Aztán vigyázz magadra!
*Azzal megindul ki az erdőből, egyenesen a tisztás felé. Útja során párszor még hátra fordul, hogy látja e még az elfet, de Lendor hamar a fák sűrűjébe veszik. Útközben feleleveníti azt a rövidke időt, amit együtt töltöttek. Eszébe jut hogyan találkoztak, illetve az, amikor elég csúnyán összefejeltek. Az emlékek hatására elmosolyodik. ~Remélem még látjuk egymást.~*
Hamarosan eléri a tisztást. Körbe néz a csendes, kör alakú réten. ~Itt találkoztunk először...itt esett át kis híján rajtam.~ A lánynak nevetnie kell, ahogy visszagondol az esetre, majd válláról leveszi az íját, és leül a fűbe. Szemét becsukva hallgatja a madarak csiripelését és a szél fújását.
Nem tervezi, hogy sokáig itt időzik, igaz nem tudja, hogy merre menjen tovább. De most a sok izgalom után jól esik neki egy kis nyugalom. Hamarosan azonban elálmosodik, és úgy dönt, hogy egy biztonságosabb helyet keres magának éjszakára. Miután feltápászkodik, íját ismét a vállára kapja, majd megindul a tisztás széléhez. Szokásához híven egy magas fát néz ki magának, amire felmászva végre nyugodtan aludhat. Pár pillanat alatt a fa egyik vastagabb ágán terem, ahol kényelmesen elhelyezkedve álomba merül.*
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-12 09:04:40
Üzenet elküldve: 2014-02-12 09:04:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Sokáig feküdt az ágyában Hemitar ennek ellenére nem sokat aludt. Dél lehetett mikor már összeszedte magát. Megreggelizett a templomban majd elmondott egy imát az ártatlanok és szenvedők lelki ékéjéért. Majd a kertben akart tevékenykedni de valaki megelőzte. Semmi munka nem marat számára amit tehetne a templom körül. Ekkor eszébe jut Darel edzésterve bemelegítésként futás. Kicsit nyújtózik majd nekiindul nem fut teljes erőből inkább kocogásnak nevezhető. Addig fut amíg bírja és még utána is egy kicsit hisz tegnap is így csinálták. Mikor már végképpen feladta a futást körbenéz hova jutott el. A tisztás ezek szerint még mindig nem bírja valami jó hisz nincs messze a tisztás a templomtól. Oda sétál az egyik fához és lepihen egy kicsit . Érzelmei még mindig kavarognak és nagyon vegyesek. Tagnap nagyon sok minden törtét és szembesítették a világ rossz oldalával. Azzal amit el kell fogadnia és tennie kell azt amit a legjobb tudása szerint tudd. Még mindig egy nyugodt és szép hely a tisztás de valami megváltozott. Nem a hely inkább az itt lévők. Hemitar más szemmel kezdte el nézni a körülötte lévőket mindenkiben létezik a gonosz a kérdés az menyire hatalmasodott el rajta. Fürkészi az itt lévőket és próbál a lelkük mélyére tekinteni, de az ittlévők csak pihennek ugyanúgy mint ő. Mikor a fiú már kipihente magát feláll és elindul vissza a folyópartra. Az edzése többi részét ott kell folytatnia. Na meg egyedül sajnos úgyse találja meg a gonoszt és annak csíráját így hát felesleges itt maradnia tovább.*
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-11 05:49:12
Üzenet elküldve: 2014-02-11 05:49:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
*Cralan egy ideig meredten nézte az ajtót, ahol Ave kiment, aztán a zavarodottságtól kábán befejezte az étkezést, a tartósabb holmikat eltette, majd elindult, hogy kicsit kimozgassa magából a csalódottságot. Talán látják még egymást, talán nem. Minden esetre szótlanul sétált ki a fogadóból, végig a hátsó udvaron, hogy egy kis séta után végre visszataláljon oda, amit már régóta a béke szigetének tart. A tisztás nem változott semmit, szerencsére, sőt, a kedvenc fája alatti terület is szabad, így a vándor kényelmesen lepakolja oda a holmiját, majd némi légző gyakorlat után belekezd a szokásos formagyakorlatok elvégzéséhez. Ez mindig békességgel tölti el, és segít a jelenre koncentrálni. Miután kellőképp elfárasztotta magát lefekszik a fa alá, hogy kicsit elmerengjen a sorsán.*
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-09 19:22:50
Üzenet elküldve: 2014-02-09 19:22:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Shauri Sethi Ishani figyelmébe//
*A mágus világoskék szemei kivirulnak, mikor a tisztáshoz érkezik. Szép lassú léptekkel járja be, közben a fákat kezdi nézegetni. Megérinti az egyiket, majd behunyja szemeit.*
~Micsoda mérnöki pontosság.~
*A nap sugarai közben feltámadnak, és szikrázó fényektől telik meg a tisztás. Worenth felsétál a dombra, és megnézi a virágokat, majd letelepedik. Feje tetejéről a csukját hátra löki, és letérdel a földre. Botját maga elé, vízszintesen helyezi el, mellkasa előtt pedig összezárja két tenyerét. Fejét előre dűti, úgy, hogy homloka érintse ujjai végét. A mozdulatsor nagyon hasonlít a régi papok imádkozására. Behunyja szemeit, és hagyja, hogy a gondolatok és az emlékképek szabadon áramoljanak. Elméje kitisztul, és gyermekkora jelenik meg előtte, amint lovászfiúként keféli simára a lovak szőrét. A következő képkockán már idősebb, és épp egy vastag könyvet olvasgat, ami tele van fekete mágiával. Majd újabb emlékkép jönne, de megrázkódik teste, szemei pedig újra kinyílnak ahogy visszatér a valóságba. Fejét megcsóválja, mivel még csak emlékezni sem akar rá. Majd újra mormolni kezd valamit az orra alatt, és végül csak befejezi a kis rituáléját. Előveszi köpenyéből a kis papírt, és az íróeszközt, és leírja amit lát, így erre a gyönyörű tisztásra mindig emlékezhet. Pár percig írogat, közben ide-oda nézelődik, majd összehajtja a papírdarabot, és az íróeszközzel együtt elteszi. Botját felveszi a földről, és újra lábra áll. Ekkor vesz észre egy szőke elf nőt, nem is olyan messze tőle, és egy lovat. Kicsit meg is lepődik, hogy észre sem vette a jelen lévőt. Közelebb sétál hozzá, és a ló felé néz, és mintha fújtatna egyet.*
~Remélem nem vagy vad.~
*Mire átfut az agyán a gondolat, már az elf nő előtt találja magát, és meg is szólítja.*
-Szép napot hölgyem. *mondja barátságosan, majd ha az rá veti tekintetét folytatja.*
-Ne vegye tolakodásnak, csak nem vettem észre, hogy nem vagyok egyedül, és nem szeretném, ha illetlennek tartana.* feleli, és bár mivel nem ismeri, így senki nem vágná fejéhez, hogy nem köszönt, de a fehér köpenyes máshogyan szokta meg eddigi élete során. Egyébként is szeret társalogni, úgyhogy nem kell különös képen megerőltetnie magát.*
-Szép a lova. *néz elismerően a nemes kancára, majd tekintete újra az elfre irányul.*
-Worenth Yosden vagyok. És önben kit tisztelhetek ? *kérdezi, majd ha választ kap, még hosszú karját is kinyújtja a nő felé.*
*A mágus világoskék szemei kivirulnak, mikor a tisztáshoz érkezik. Szép lassú léptekkel járja be, közben a fákat kezdi nézegetni. Megérinti az egyiket, majd behunyja szemeit.*
~Micsoda mérnöki pontosság.~
*A nap sugarai közben feltámadnak, és szikrázó fényektől telik meg a tisztás. Worenth felsétál a dombra, és megnézi a virágokat, majd letelepedik. Feje tetejéről a csukját hátra löki, és letérdel a földre. Botját maga elé, vízszintesen helyezi el, mellkasa előtt pedig összezárja két tenyerét. Fejét előre dűti, úgy, hogy homloka érintse ujjai végét. A mozdulatsor nagyon hasonlít a régi papok imádkozására. Behunyja szemeit, és hagyja, hogy a gondolatok és az emlékképek szabadon áramoljanak. Elméje kitisztul, és gyermekkora jelenik meg előtte, amint lovászfiúként keféli simára a lovak szőrét. A következő képkockán már idősebb, és épp egy vastag könyvet olvasgat, ami tele van fekete mágiával. Majd újabb emlékkép jönne, de megrázkódik teste, szemei pedig újra kinyílnak ahogy visszatér a valóságba. Fejét megcsóválja, mivel még csak emlékezni sem akar rá. Majd újra mormolni kezd valamit az orra alatt, és végül csak befejezi a kis rituáléját. Előveszi köpenyéből a kis papírt, és az íróeszközt, és leírja amit lát, így erre a gyönyörű tisztásra mindig emlékezhet. Pár percig írogat, közben ide-oda nézelődik, majd összehajtja a papírdarabot, és az íróeszközzel együtt elteszi. Botját felveszi a földről, és újra lábra áll. Ekkor vesz észre egy szőke elf nőt, nem is olyan messze tőle, és egy lovat. Kicsit meg is lepődik, hogy észre sem vette a jelen lévőt. Közelebb sétál hozzá, és a ló felé néz, és mintha fújtatna egyet.*
~Remélem nem vagy vad.~
*Mire átfut az agyán a gondolat, már az elf nő előtt találja magát, és meg is szólítja.*
-Szép napot hölgyem. *mondja barátságosan, majd ha az rá veti tekintetét folytatja.*
-Ne vegye tolakodásnak, csak nem vettem észre, hogy nem vagyok egyedül, és nem szeretném, ha illetlennek tartana.* feleli, és bár mivel nem ismeri, így senki nem vágná fejéhez, hogy nem köszönt, de a fehér köpenyes máshogyan szokta meg eddigi élete során. Egyébként is szeret társalogni, úgyhogy nem kell különös képen megerőltetnie magát.*
-Szép a lova. *néz elismerően a nemes kancára, majd tekintete újra az elfre irányul.*
-Worenth Yosden vagyok. És önben kit tisztelhetek ? *kérdezi, majd ha választ kap, még hosszú karját is kinyújtja a nő felé.*
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-09 11:16:21
Üzenet elküldve: 2014-02-09 11:16:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Fireniel Railly//
//Séta a folyópartra//
*Lou bele sem gondol, hogy a lány miért nem hallhatja a vizet. Jobban leköti az úszás gondolata. Kicsit nyugtalanítja is a víz. Még sosem úszott és nem is próbált. Egy harci helyzetben sem szokott félni de, most kicsit idegesíti a gondolat, hogy a vízbe megy. De a lány jelenléte megnyugtatja. Megbízik Fireben, hogy tudja nem hagyná, hogy baja essen ott a vízben.
//Séta a folyópartra//
*Lou bele sem gondol, hogy a lány miért nem hallhatja a vizet. Jobban leköti az úszás gondolata. Kicsit nyugtalanítja is a víz. Még sosem úszott és nem is próbált. Egy harci helyzetben sem szokott félni de, most kicsit idegesíti a gondolat, hogy a vízbe megy. De a lány jelenléte megnyugtatja. Megbízik Fireben, hogy tudja nem hagyná, hogy baja essen ott a vízben.
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-08 19:17:32
Üzenet elküldve: 2014-02-08 19:17:32
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* Lóháton érkezik a kis tisztásra, amiről sokat hallott a városban, s még a városon kívül is, távolabbi helyeken. A hajnali fények felragyogtatják kancájának szőrét, az ő aranyló szőke haját. Sötétzöld köpenye viszont elrejtené a zöldben és melegen tartaná, ha nem lenne tél. A csípős hidegben köszönti a Napot, minek fényei újra felragyogtak. Letérdel a tisztáson köpenye szélére és meditálni kezd, fel akar töltődni újra. A Napnak fényét mindig is jobban kedvelte, az éjszaka, a Hold kényelmetlen érzéseket keltett benne. Nem is szeret sötétedés után mászkálni, főleg nem egyedül, bár lovának közelsége megnyugtatja. Elmerül gondolataiban, majd csak a fény marad, nem lát semmi mást, csak a ragyogó Nap fényét lehunyt szemekkel. *
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-02-05 20:50:33
Üzenet elküldve: 2014-02-05 20:50:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lousadel Rammesh//
//Séta a folyópartra//
*Ahogy az erdőben járnak Fire megint elgondolkodik azon, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak eme helynek. Előnye, hogy nyugodt és csendes, elrejt a rosszakaró elől és védelmet nyújt. Hátránya, hogy könnyen el lehet tévedni és hogy amilyen biztonságos éppen annyira veszélyes is. Akárhogy is van Fire sose kedvelte az erdőket, még a bozótosokat elviselte, de inkább a sziklás, sivatagos, pusztás helyeket szerette. Mikor kiérnek a tisztásra a lány kérdést intéz a lovaghoz és nagy sajnálatára fel kell fedeznie, hogy tényleg csak Lou forog az agyában ezért sem tud felfigyelni a folyó hangjára. Amikor azonban a férfi fejével arra biccent, amerre a folyó van. Fire lehunyja a szemét és hallgatózik, majd elmosolyodik és válaszol.*
- Igazad van, legfeljebb öt percre van. Nem is tudom, hogy nem vettem észre! Mindegy is, biztos megvolt az oka. És nem azért mártózunk meg mert nem vagyunk elég tiszták, hanem hogy megtanulj úszni!
*Kuncog huncutul, majd folytatja az utat abba az irányba, amerre Lou előbb mutatott.*
//Séta a folyópartra//
*Ahogy az erdőben járnak Fire megint elgondolkodik azon, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak eme helynek. Előnye, hogy nyugodt és csendes, elrejt a rosszakaró elől és védelmet nyújt. Hátránya, hogy könnyen el lehet tévedni és hogy amilyen biztonságos éppen annyira veszélyes is. Akárhogy is van Fire sose kedvelte az erdőket, még a bozótosokat elviselte, de inkább a sziklás, sivatagos, pusztás helyeket szerette. Mikor kiérnek a tisztásra a lány kérdést intéz a lovaghoz és nagy sajnálatára fel kell fedeznie, hogy tényleg csak Lou forog az agyában ezért sem tud felfigyelni a folyó hangjára. Amikor azonban a férfi fejével arra biccent, amerre a folyó van. Fire lehunyja a szemét és hallgatózik, majd elmosolyodik és válaszol.*
- Igazad van, legfeljebb öt percre van. Nem is tudom, hogy nem vettem észre! Mindegy is, biztos megvolt az oka. És nem azért mártózunk meg mert nem vagyunk elég tiszták, hanem hogy megtanulj úszni!
*Kuncog huncutul, majd folytatja az utat abba az irányba, amerre Lou előbb mutatott.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587