Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-30 18:18:56
Üzenet elküldve: 2020-01-30 18:18:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
*Rony valójában örül annak, hogy Wrexan magára talált a korcsolyapályán, csupán saját állapotán nem szeretne változtatni, hiszen kényelmesnek találja inkább ezt, mint a folytonos esések sorozatát. Gyöngéd legyintéssel, kedves, de lelketlen hangon, beletörődően, továbbra is arccal a jégnek mondja.*
-Nem kell, köszönöm, nekem most jó ez így. Te korcsolyázz csak nyugottan, majd a végén felsegítesz. *Megpróbál megejteni egy mosolyt, de arca tökéletesen lefagyott már, nem igazán érzi. Ha nem tesz valamit a másik, továbbra is a rövid vízrétegre bízza sodródó sorsát.*
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
*Rony valójában örül annak, hogy Wrexan magára talált a korcsolyapályán, csupán saját állapotán nem szeretne változtatni, hiszen kényelmesnek találja inkább ezt, mint a folytonos esések sorozatát. Gyöngéd legyintéssel, kedves, de lelketlen hangon, beletörődően, továbbra is arccal a jégnek mondja.*
-Nem kell, köszönöm, nekem most jó ez így. Te korcsolyázz csak nyugottan, majd a végén felsegítesz. *Megpróbál megejteni egy mosolyt, de arca tökéletesen lefagyott már, nem igazán érzi. Ha nem tesz valamit a másik, továbbra is a rövid vízrétegre bízza sodródó sorsát.*
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-30 14:59:07
Üzenet elküldve: 2020-01-30 14:59:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
*Igaza van Arra papusnak. Az idő már egyre inkább ellene dolgozik a tisztáson való szabad időtöltésnek. Elég hideg kezd már lenni ahhoz, hogy tavaszig máshol gyakorolják majd az erőben való elmélyülést.*
- MilOchass-ban keresünk egy csendes és fűtött részt, ahol újra megpróbálhatjuk. Mit szólsz hozzá Arrapus? *Otthoni környezetben és komfortosabb melegben talán Arra papus is szívesebben megy bele egy kis gyakorlásba. Megérti a kétkedő szavait is az idős tündérnek. Ennyi idősen érzékelési gyakorlatba kezdeni az nagy dolog.*
- Csak próbáld meg nem annyira komolyan venni. Ha sikerül, sikerül, ha nem, akkor nem. Semmi baj sem lesz abból, ha most nem jutunk eredményre. *Igyekszik megnyugtatni a tündért, hogy ne keseredjen el, ha most ez nem fog neki sikerülni. Egy kicsit csalódott amikor Arrapus feláll, és úgy tűnik mára feladja a gyakorlást. Részben megérti, hiszen hideg van már és sokkal tovább amúgy sem maradhattak volna.*
- Semmi gond. Majd legközelebb. *Biztatóan mosolyog a tündérre majd a földről felveszi a pokrócokat és Éjtépőre helyezi fel őket.*
- Indulhatunk? *Amennyiben Arra papus is benne van, Ganer felsegíti Éjtépő hátára, majd a gnóm is felül, előre és lassan elindulnak lóháton.*
- Mit szólnál, ha beugranánk a Pegazus fogadóba egy kicsit kiolvadni? *Nyugodtan tudnának beszélgetni és egy kicsit felmelegednének a kint töltött hűvös időből.*
//Tanítás//
*Igaza van Arra papusnak. Az idő már egyre inkább ellene dolgozik a tisztáson való szabad időtöltésnek. Elég hideg kezd már lenni ahhoz, hogy tavaszig máshol gyakorolják majd az erőben való elmélyülést.*
- MilOchass-ban keresünk egy csendes és fűtött részt, ahol újra megpróbálhatjuk. Mit szólsz hozzá Arrapus? *Otthoni környezetben és komfortosabb melegben talán Arra papus is szívesebben megy bele egy kis gyakorlásba. Megérti a kétkedő szavait is az idős tündérnek. Ennyi idősen érzékelési gyakorlatba kezdeni az nagy dolog.*
- Csak próbáld meg nem annyira komolyan venni. Ha sikerül, sikerül, ha nem, akkor nem. Semmi baj sem lesz abból, ha most nem jutunk eredményre. *Igyekszik megnyugtatni a tündért, hogy ne keseredjen el, ha most ez nem fog neki sikerülni. Egy kicsit csalódott amikor Arrapus feláll, és úgy tűnik mára feladja a gyakorlást. Részben megérti, hiszen hideg van már és sokkal tovább amúgy sem maradhattak volna.*
- Semmi gond. Majd legközelebb. *Biztatóan mosolyog a tündérre majd a földről felveszi a pokrócokat és Éjtépőre helyezi fel őket.*
- Indulhatunk? *Amennyiben Arra papus is benne van, Ganer felsegíti Éjtépő hátára, majd a gnóm is felül, előre és lassan elindulnak lóháton.*
- Mit szólnál, ha beugranánk a Pegazus fogadóba egy kicsit kiolvadni? *Nyugodtan tudnának beszélgetni és egy kicsit felmelegednének a kint töltött hűvös időből.*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-30 13:32:48
Üzenet elküldve: 2020-01-30 13:32:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
- Tegyíl is. Az ín derekam mán nem bírja ezt a vergődíst a jószágon. Se a valagam.
*Na, ezt jól megbeszélték. Legközelebb csak nem lesz már gond. Ganer még fiatal, megtanulja az öreg rigojáit. Előbb vagy utóbb.*
- Nyáron míg jó is vóna. Szíp hely ez csak nem most.
*Annyira nem lelkendezett, hogy ide rángatta kölök tanulni valamiről amit meg se tud fogni csak elképzelni lehet.*
- Biztos, hogy írezni lehet ezt egyátalán fijjam?
*Hiába a nagy erőlködés nem történik semmi sem. A bélmozgása megindul az öregnek de azt nem lenne szerencsés kiengedni az ártatlanok védelme miatt.*
- Lehet erre nem ráfeszengni he?
*Az erőltetést már abbahagyja mert elfáradt a szemhéjizma. Koncentrál és még mindig koncentrál de semmi.*
- Drága fijjam ez nem megy níkem.
*Ki is nyitja táskás szemeit az öreg és feltápászkodik a lepedőről.*
- Maj legközelebb fijjam. Elíg vót mára ennyi níkem.
//Tanítás//
- Tegyíl is. Az ín derekam mán nem bírja ezt a vergődíst a jószágon. Se a valagam.
*Na, ezt jól megbeszélték. Legközelebb csak nem lesz már gond. Ganer még fiatal, megtanulja az öreg rigojáit. Előbb vagy utóbb.*
- Nyáron míg jó is vóna. Szíp hely ez csak nem most.
*Annyira nem lelkendezett, hogy ide rángatta kölök tanulni valamiről amit meg se tud fogni csak elképzelni lehet.*
- Biztos, hogy írezni lehet ezt egyátalán fijjam?
*Hiába a nagy erőlködés nem történik semmi sem. A bélmozgása megindul az öregnek de azt nem lenne szerencsés kiengedni az ártatlanok védelme miatt.*
- Lehet erre nem ráfeszengni he?
*Az erőltetést már abbahagyja mert elfáradt a szemhéjizma. Koncentrál és még mindig koncentrál de semmi.*
- Drága fijjam ez nem megy níkem.
*Ki is nyitja táskás szemeit az öreg és feltápászkodik a lepedőről.*
- Maj legközelebb fijjam. Elíg vót mára ennyi níkem.
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:47:14
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:47:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötés//
*Cukorfalat. ~ Az. ~ Nyalja meg szája szélét, miközben slendriánul egy laza mozdulattal dobja hátra fejét, hogy a szemébe lógó haját ellibbentse onnan.*
- Látom, érted mi a dörg... *Lépne szemtelen vigyorral közelebb, miközben az említett Rheenora csupán rápillant, de nem tulajdonít neki jelentőséget. Majd a libbenő kabát alatt megvillanó számszeríjra ismét megáll, s karba teszi kezét, lágyan kissé hátradőlve, méregetve a fegyvert.*
- Heves vagy... de nincs szükség rá. Ha minden kedves járókelőnek a combodat villantod, hamar leszakajtják rózsádat virágszál! *Szélesedik a vigyor, de nemlép közelebb, függetlenül attól, hogy a számszeríjat meg sem említi, mintha nem is látta volna, aztán a további szavakra, már látványosan szomorúan biggyeszti le szája szélét.*
- Ó, be kár. *Sóhajt fel.* De tán csak van valami, mit vehetnék, ebben az átkozott városban folyton csak sikontgatnak, menekülnek, mintha valami őrült keverne kalamajkát. *Pillant unottan körmeire, majd lerázva kezét ismét felnéz.*
- Hogy ismersz-e? *Nevet fel, majd ismét közelebb lép, s haját félresöpri arcából, hogy alaposabban megmutatkozzon.* Tán, csak ez az elnyűtt kék kabát és a megfakult gombok rajt' tudnák megmondani, Latamie! *Csípőre vágva a kezét, majd egy lendületes karkörzéssel hajol szinte a földig:*
- Garrikh Bathron, szolgálatára! *Mondja kuncogva, majd kacsintva egyenesedik ki, s egészíti ki mondandóját ha még mindig hitetlenek lennének. Hangját is eltorzítja.*
- Unod mán a laskát? Há' vegyé' rizsát! Nyíg, mög sirbókol a pulya ja a szín alatt, mer unja mán a kenyérfarát? Há, itt a jó liszt, csak víz, meg tojás kőn bele, süssé magadnak, barátom, maj' Garik adja a lisztet, bezony! Ez a paszuly bár kúszó, nem mászik ki a tányérodbú én mondom, kiváló minőség! Gyüjjön mind ki szeresse! *Fújja egy huzamra, majd elcsendesedik.*
- Megismersz-e hát, vörösök démonja? *Kérdezi kajánul.*
A hozzászólás írója (Garrikh Bathron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.29 19:47:46
*Cukorfalat. ~ Az. ~ Nyalja meg szája szélét, miközben slendriánul egy laza mozdulattal dobja hátra fejét, hogy a szemébe lógó haját ellibbentse onnan.*
- Látom, érted mi a dörg... *Lépne szemtelen vigyorral közelebb, miközben az említett Rheenora csupán rápillant, de nem tulajdonít neki jelentőséget. Majd a libbenő kabát alatt megvillanó számszeríjra ismét megáll, s karba teszi kezét, lágyan kissé hátradőlve, méregetve a fegyvert.*
- Heves vagy... de nincs szükség rá. Ha minden kedves járókelőnek a combodat villantod, hamar leszakajtják rózsádat virágszál! *Szélesedik a vigyor, de nemlép közelebb, függetlenül attól, hogy a számszeríjat meg sem említi, mintha nem is látta volna, aztán a további szavakra, már látványosan szomorúan biggyeszti le szája szélét.*
- Ó, be kár. *Sóhajt fel.* De tán csak van valami, mit vehetnék, ebben az átkozott városban folyton csak sikontgatnak, menekülnek, mintha valami őrült keverne kalamajkát. *Pillant unottan körmeire, majd lerázva kezét ismét felnéz.*
- Hogy ismersz-e? *Nevet fel, majd ismét közelebb lép, s haját félresöpri arcából, hogy alaposabban megmutatkozzon.* Tán, csak ez az elnyűtt kék kabát és a megfakult gombok rajt' tudnák megmondani, Latamie! *Csípőre vágva a kezét, majd egy lendületes karkörzéssel hajol szinte a földig:*
- Garrikh Bathron, szolgálatára! *Mondja kuncogva, majd kacsintva egyenesedik ki, s egészíti ki mondandóját ha még mindig hitetlenek lennének. Hangját is eltorzítja.*
- Unod mán a laskát? Há' vegyé' rizsát! Nyíg, mög sirbókol a pulya ja a szín alatt, mer unja mán a kenyérfarát? Há, itt a jó liszt, csak víz, meg tojás kőn bele, süssé magadnak, barátom, maj' Garik adja a lisztet, bezony! Ez a paszuly bár kúszó, nem mászik ki a tányérodbú én mondom, kiváló minőség! Gyüjjön mind ki szeresse! *Fújja egy huzamra, majd elcsendesedik.*
- Megismersz-e hát, vörösök démonja? *Kérdezi kajánul.*
A hozzászólás írója (Garrikh Bathron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.29 19:47:46
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:59:57
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:59:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Éjszakai kirándulás//
*Bármi nehézség és gond nélkül jutnak el a tisztásra. A Szegénynegyedet nem mondaná a legbiztonságosabbnak, de nem történt szerencsére semmi, bántódás nélkül jutottak el a piacra. Fura volt látni így a Piacteret. A standok üresek és csak átkelőben lévő emberek. Legalább nem volt zsúfolt a piac. Máskor nehezen tud átjutni, de így most könnyen. Aztán fák jelennek meg. ~Ezek szerint megérkeztünk a tisztásra.~ A szél hűvösen suhog a fák között, de nem vészes a hőmérséklet. Az év eme évszakában a fákon nincs levél, ami kicsit csúnyán áll rajtuk, de ez csak az ő véleménye.*
-Egy Szántóföldeken található kis településről jövök. Meleg időkben inkább a szabadban alszom, ha meg esik keresek magamnak valami menedéket.
*Válaszol a férfinak. A fák alakja ilyen sötétben igen változatos.*
-Tényleg? Messze? Pontosan merre?
*Kérdezi meg Lainort.*
*Bármi nehézség és gond nélkül jutnak el a tisztásra. A Szegénynegyedet nem mondaná a legbiztonságosabbnak, de nem történt szerencsére semmi, bántódás nélkül jutottak el a piacra. Fura volt látni így a Piacteret. A standok üresek és csak átkelőben lévő emberek. Legalább nem volt zsúfolt a piac. Máskor nehezen tud átjutni, de így most könnyen. Aztán fák jelennek meg. ~Ezek szerint megérkeztünk a tisztásra.~ A szél hűvösen suhog a fák között, de nem vészes a hőmérséklet. Az év eme évszakában a fákon nincs levél, ami kicsit csúnyán áll rajtuk, de ez csak az ő véleménye.*
-Egy Szántóföldeken található kis településről jövök. Meleg időkben inkább a szabadban alszom, ha meg esik keresek magamnak valami menedéket.
*Válaszol a férfinak. A fák alakja ilyen sötétben igen változatos.*
-Tényleg? Messze? Pontosan merre?
*Kérdezi meg Lainort.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-29 15:22:32
Üzenet elküldve: 2020-01-29 15:22:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
*Arrapus egy kicsit sajnálkozva említi meg az utazás fáradalmait. Az elementalista elgondolkodik egy pillanatra.*
- Legközelebb teszek egy pokrócot a nyereg alá, hogy kényelmesebben utazz. *Remélhetőleg ez segít majd a papusnak és megkönnyíti a jövőbeni utazásokat. Ennyi idősen érthető, hogy a lovaglás már megterhelő lehet, ezért legközelebb jobban fog figyelni az ilyen apróságokra is. Akaratlanul is elmosolyodik, amikor Arra papa a lehetséges vesegyulladását említi meg.*
- Ne aggódj papus, nem maradunk addig, hogy felfázz! *Tudja, hogy az idős tündér időnként zsörtölődik bizonyos dolgok miatt, de ez már betudható a korának, ezért Ganer ezeket fel sem veszi. Arrapus nem jósol magának túl sok sikert a mindent átható erő érzékelésében ezért néhány biztató szót intéz felé.*
- Eleinte lehet, hogy tényleg nem érzel mást csak, talán a hideget. Lehet több alkalom kell, hogy a szikra meglegyen és el kezdődjön az érzékelés folyamata. *Ki kell deríteni, hogy a papus mennyire fogékony az érzékelésre. Talán a legközelebbi alkalommal már fog érezni valamit.*
- Próbálj ne ráfeszülni az érzékelésre. Ennek szinte ösztönből kell működnie. *Egy pillanatra kinyitja a szemét és látja a tündér hunyorgását, ezért újabb tanácsokkal látja el, hátha sikerül neki.*
//Tanítás//
*Arrapus egy kicsit sajnálkozva említi meg az utazás fáradalmait. Az elementalista elgondolkodik egy pillanatra.*
- Legközelebb teszek egy pokrócot a nyereg alá, hogy kényelmesebben utazz. *Remélhetőleg ez segít majd a papusnak és megkönnyíti a jövőbeni utazásokat. Ennyi idősen érthető, hogy a lovaglás már megterhelő lehet, ezért legközelebb jobban fog figyelni az ilyen apróságokra is. Akaratlanul is elmosolyodik, amikor Arra papa a lehetséges vesegyulladását említi meg.*
- Ne aggódj papus, nem maradunk addig, hogy felfázz! *Tudja, hogy az idős tündér időnként zsörtölődik bizonyos dolgok miatt, de ez már betudható a korának, ezért Ganer ezeket fel sem veszi. Arrapus nem jósol magának túl sok sikert a mindent átható erő érzékelésében ezért néhány biztató szót intéz felé.*
- Eleinte lehet, hogy tényleg nem érzel mást csak, talán a hideget. Lehet több alkalom kell, hogy a szikra meglegyen és el kezdődjön az érzékelés folyamata. *Ki kell deríteni, hogy a papus mennyire fogékony az érzékelésre. Talán a legközelebbi alkalommal már fog érezni valamit.*
- Próbálj ne ráfeszülni az érzékelésre. Ennek szinte ösztönből kell működnie. *Egy pillanatra kinyitja a szemét és látja a tündér hunyorgását, ezért újabb tanácsokkal látja el, hátha sikerül neki.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-29 15:00:49
Üzenet elküldve: 2020-01-29 15:00:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
*A fiával jöttek ide a furcsa tisztásra. A nyereg elnyomta az öreg valagát ezért jól esik már lemászni a jószág hátáról.*
- Hú fijjam de kínyelmetlen ez a jószág lovaglása.
*Sajog az egész hátulsó fertálya. Ganer valami plédet hajtogat a puci földre és rátelepedik.*
- Ha begyúl a vesím akkor te leszel a bűnös.
*Már majdnem tél van. Hideg van mint a havas hegyek csúcsán. Elég botor ötlet a földre csücsenni. Ha a fiú mondja hát legyen. Fenékre ül az öreg mert csak ez megy neki.*
- Belűlem nem sok erű írzíkelís lesz fijjam de próbád meg.
*Behunyja a szemét és figyel a szélre. Hideget érez semmi mást.*
- Az baj ha csak a hideget írzem?
*Még jobban hunyorog hátha az a baj.*
//Tanítás//
*A fiával jöttek ide a furcsa tisztásra. A nyereg elnyomta az öreg valagát ezért jól esik már lemászni a jószág hátáról.*
- Hú fijjam de kínyelmetlen ez a jószág lovaglása.
*Sajog az egész hátulsó fertálya. Ganer valami plédet hajtogat a puci földre és rátelepedik.*
- Ha begyúl a vesím akkor te leszel a bűnös.
*Már majdnem tél van. Hideg van mint a havas hegyek csúcsán. Elég botor ötlet a földre csücsenni. Ha a fiú mondja hát legyen. Fenékre ül az öreg mert csak ez megy neki.*
- Belűlem nem sok erű írzíkelís lesz fijjam de próbád meg.
*Behunyja a szemét és figyel a szélre. Hideget érez semmi mást.*
- Az baj ha csak a hideget írzem?
*Még jobban hunyorog hátha az a baj.*
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-29 13:09:33
Üzenet elküldve: 2020-01-29 13:09:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
*Az erdőszéli tisztáson leülnek a földre melyet vastagon betakartak pokróccal, hogy ne fázzanak fel. Arrapussal érkezett Éjtépő hátán. Segít leszállni az idős tündérnek, majd a lovát megköti egy közeli fánál. Ennek a közelében készítik elő a földre a pokrócokat is. Ganer helyet foglal, és lábait keresztben átveti egymáson. Így könnyebb elmélyedni a mindent átható erőben.*
- Arrapus gyere, ülj le ide mellém. Neked lehet nem megy ez a fajta ülés, de akkor csak próbálj meg kényelmesen elhelyezkedni a pokrócon. Ne aggódj, nem maradunk sokáig. *A felfázásra értette, hiszen ha sokat tartózkodnának a földön ücsörögve, még vastag pokrócokon is, akkor is átjárná őket a hideg és könnyen felfázhatnának vagy megfázhatnának. Ezért ez most egy rövidebb óra lesz.*
- Szeretném megmutatni, hogy miként lehet elmélyedni a mindent átható erőben. Talán még apus is kedvet kap. *Mosolyogva mondja Arrapusnak és őszintén reméli, hogy nem bosszúsan fog majd távozni az idős tündér, hanem egy élménnyel gazdagodik majd.*
- Most hunyd be a szemed és próbálj meg nem gondolni hétköznapi dolgokra. Figyelj a szélre, a fák susogására. Érezd a téged körülvevő természetet. Ez az energia sugárzik minden élőlényből és megtalálható minden élőben. Olyan, mint egy pókháló, aminek a leple mindent betakar és összeköt. *Egy kicsit csendben marad és megvárja, hogy Arra papus, hogyan tudja elsajátítani a kapott instrukciókat.*
- Ne add fel, ha elsőre nem sikerül érezned. Próbálgasd és észre fogod venni, hogy először gyengén, majd minden gyakorlással erőssebben érzed majd ezt az erőt áramlani. *Eleinte Ganer-nek is nehezen ment, de sok gyakorlással és koncentrálással fejlesztette az érzékelő képességeit, hogy jobban rá tudjon hangolódni az erőre. Egy pár percig csendben marad, hogy Arrapust ne zavarja meg, hadd próbálkozzon a tanulással. Időnként azért fél szemmel kikukucskál, hogy az idős tündér hogyan követi a kapott tanácsokat.*
//Tanítás//
*Az erdőszéli tisztáson leülnek a földre melyet vastagon betakartak pokróccal, hogy ne fázzanak fel. Arrapussal érkezett Éjtépő hátán. Segít leszállni az idős tündérnek, majd a lovát megköti egy közeli fánál. Ennek a közelében készítik elő a földre a pokrócokat is. Ganer helyet foglal, és lábait keresztben átveti egymáson. Így könnyebb elmélyedni a mindent átható erőben.*
- Arrapus gyere, ülj le ide mellém. Neked lehet nem megy ez a fajta ülés, de akkor csak próbálj meg kényelmesen elhelyezkedni a pokrócon. Ne aggódj, nem maradunk sokáig. *A felfázásra értette, hiszen ha sokat tartózkodnának a földön ücsörögve, még vastag pokrócokon is, akkor is átjárná őket a hideg és könnyen felfázhatnának vagy megfázhatnának. Ezért ez most egy rövidebb óra lesz.*
- Szeretném megmutatni, hogy miként lehet elmélyedni a mindent átható erőben. Talán még apus is kedvet kap. *Mosolyogva mondja Arrapusnak és őszintén reméli, hogy nem bosszúsan fog majd távozni az idős tündér, hanem egy élménnyel gazdagodik majd.*
- Most hunyd be a szemed és próbálj meg nem gondolni hétköznapi dolgokra. Figyelj a szélre, a fák susogására. Érezd a téged körülvevő természetet. Ez az energia sugárzik minden élőlényből és megtalálható minden élőben. Olyan, mint egy pókháló, aminek a leple mindent betakar és összeköt. *Egy kicsit csendben marad és megvárja, hogy Arra papus, hogyan tudja elsajátítani a kapott instrukciókat.*
- Ne add fel, ha elsőre nem sikerül érezned. Próbálgasd és észre fogod venni, hogy először gyengén, majd minden gyakorlással erőssebben érzed majd ezt az erőt áramlani. *Eleinte Ganer-nek is nehezen ment, de sok gyakorlással és koncentrálással fejlesztette az érzékelő képességeit, hogy jobban rá tudjon hangolódni az erőre. Egy pár percig csendben marad, hogy Arrapust ne zavarja meg, hadd próbálkozzon a tanulással. Időnként azért fél szemmel kikukucskál, hogy az idős tündér hogyan követi a kapott tanácsokat.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:00:44
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:00:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
* Rony is hasonlóan eltaknyol a jégen, mint Wrexan. Ezt többször is megismétli. Aztán úgy tűnik feladja, nem úgy, mint Wrexan. Lassan, de biztosan sikerül neki megtanulnia a jégen siklás rejtelmeit. Nem profi szinten, de már azért nem bukdácsol el. Most, hogy biztosan áll a jégen, meg segíteni a tündérkének is.*
- Gyere segítek!* Nyújtja oda a kezét húzza fel maga mellé a csöppséget. Persze csak ha fel akar a másik kelni a földről. Ha így tesz, akkor ajánlatot tesz neki.*
- Fogd meg a kezem és akkor vezetlek majd, ha szeretnéd.* Ha ebbe is beleegyezik, akkor ígéretéhez híven vezetni kezdi.*
- Figyeld a lábamat! Hátha sikerül rájönnöd a titok nyitjára.* Próbálna segíteni neki.*
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
* Rony is hasonlóan eltaknyol a jégen, mint Wrexan. Ezt többször is megismétli. Aztán úgy tűnik feladja, nem úgy, mint Wrexan. Lassan, de biztosan sikerül neki megtanulnia a jégen siklás rejtelmeit. Nem profi szinten, de már azért nem bukdácsol el. Most, hogy biztosan áll a jégen, meg segíteni a tündérkének is.*
- Gyere segítek!* Nyújtja oda a kezét húzza fel maga mellé a csöppséget. Persze csak ha fel akar a másik kelni a földről. Ha így tesz, akkor ajánlatot tesz neki.*
- Fogd meg a kezem és akkor vezetlek majd, ha szeretnéd.* Ha ebbe is beleegyezik, akkor ígéretéhez híven vezetni kezdi.*
- Figyeld a lábamat! Hátha sikerül rájönnöd a titok nyitjára.* Próbálna segíteni neki.*
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-28 17:41:11
Üzenet elküldve: 2020-01-28 17:41:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
*Rony számára megszűnik a világ, mikor a jégre érkezik, főként, mikor ezt a nevezetes alkalmat arccal előre, bele a korcsolyapályába teszi.*
-Au. *Hagyja el kedvtelenül a száját, inkább hitehagyottsággal, mint fájdalommal, vagy meglepődéssel átitatva. Kapott ő ennél rosszabbat is, például a lélektörő hógolyó hasonló volt.*
-Na, újra. *Önti magába a lelket, természetesen lelketlenül. Nem fél az alkalomtól, olyan, mint aki cinikusan, pesszimistán előre eldöntötte, ez neki nem fog menni, jelenleg pedig úgy néz ki, sikerrel jár ezzel. Hármat csoszog, bár mentségére szolgáljon, nagyon odaadóan, szorgosan teszi ezt, de éppen, hogy elrugaszkodik a pálya szélétől, újra szétterül a jegen, s ne adják az istenek, megint arccal előre teszi ezt. Talán meg is zúzódhatott már az állkapocs csontja, ami persze képtelenség, nem is igaz, ugyanakkor a Slittendryk kereskedő erről, ebben a minutumban tökéletesen meg van győződve. Feladja a meddő próbálkozásokat, inkább a padlón elkenődve hagyja, hogy csusszanjon a jegen arra, amerre a sors kívánja azt. Közben pedig figyeli a felszínt, hallgatja a nála tehetségesebb korcsolyázók siklását, s alkalmanként pislog is. Nem kíván megmozdulni, majd lesz valami, úgy, ahogy. ~ Milyen szép tükörsima ez az egész! A mágia valóban csodákra képes. Talán én is majd egyszer... de ahhoz még istent is kellene választanom. De Eeyr, vagy Teysus legyen? Mert nem fogok én kettőnek egyszerre behódolni ám! ~ Magas röptű gondolatok ezek, közben pedig lassan Wrexan mellé sodródik, s "futtában" válaszol is, megint csak gyermeki, ugyanakkor pont emiatt viccesnek is hatható, önironikus hangon.*
-Mint láthatod, remekül.
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
*Rony számára megszűnik a világ, mikor a jégre érkezik, főként, mikor ezt a nevezetes alkalmat arccal előre, bele a korcsolyapályába teszi.*
-Au. *Hagyja el kedvtelenül a száját, inkább hitehagyottsággal, mint fájdalommal, vagy meglepődéssel átitatva. Kapott ő ennél rosszabbat is, például a lélektörő hógolyó hasonló volt.*
-Na, újra. *Önti magába a lelket, természetesen lelketlenül. Nem fél az alkalomtól, olyan, mint aki cinikusan, pesszimistán előre eldöntötte, ez neki nem fog menni, jelenleg pedig úgy néz ki, sikerrel jár ezzel. Hármat csoszog, bár mentségére szolgáljon, nagyon odaadóan, szorgosan teszi ezt, de éppen, hogy elrugaszkodik a pálya szélétől, újra szétterül a jegen, s ne adják az istenek, megint arccal előre teszi ezt. Talán meg is zúzódhatott már az állkapocs csontja, ami persze képtelenség, nem is igaz, ugyanakkor a Slittendryk kereskedő erről, ebben a minutumban tökéletesen meg van győződve. Feladja a meddő próbálkozásokat, inkább a padlón elkenődve hagyja, hogy csusszanjon a jegen arra, amerre a sors kívánja azt. Közben pedig figyeli a felszínt, hallgatja a nála tehetségesebb korcsolyázók siklását, s alkalmanként pislog is. Nem kíván megmozdulni, majd lesz valami, úgy, ahogy. ~ Milyen szép tükörsima ez az egész! A mágia valóban csodákra képes. Talán én is majd egyszer... de ahhoz még istent is kellene választanom. De Eeyr, vagy Teysus legyen? Mert nem fogok én kettőnek egyszerre behódolni ám! ~ Magas röptű gondolatok ezek, közben pedig lassan Wrexan mellé sodródik, s "futtában" válaszol is, megint csak gyermeki, ugyanakkor pont emiatt viccesnek is hatható, önironikus hangon.*
-Mint láthatod, remekül.
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-28 13:32:12
Üzenet elküldve: 2020-01-28 13:32:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötés//
*Latamie minden további nélkül sétálna tovább lovával, ha nem késztetné megállásra egy érdekesen ismerős, mégis ismeretlen hanghordozás.*
- Cukorfalat? *Kizárásos alapon neki szólhat a dolog, meg is torpan hirtelen.*
- Hé Rheno! Biztosan neked szóltak! *Röhög fel, ám mégis megfordul, hogy a cinikus hang forrását megvizslassa. Szemtelen kihívó pillantása a tengereknek. Hogy mit hoztak, melyből pénzt lehetne csinálni, nem árulná el, csak a móka kedvéért ki is kerüli a választ, ám a replika nem marad el.*
- Mi illene jobban a kezembe a kantárnál? Tán a lovaglópálca. *Vigyorodik szemtelenül, jóváhagyva saját ötletét.* Óh, vesszőre gondolsz. *Lebbenti félre kabátját, hogy a holdfényben jobban látszódjon a számszeríj szára, s hogy vészjóslóbbra vált a tekintete, ki tudja, látható-e? Hozzá tartozó vesszői ugyan máshol vannak, de nem rejti véka alá, hogy állig fegyverben van. Lábát vetve fürkészi a másikat, ha mozdulni kell, nem habozik. A városi népek szeszélye nem lepi meg, márpedig ez a szakadtan is rátarti alak, biztosan városi. Arcát ugyan nem látja jól, de a fűszál árnyékát, melyet szájában forgat, igen. S ki tudja, talán nincs egyedül, és szárazföldi rablóbanda kellős közepébe sétáltak bele.*
- A lovak nem eladók. *Kipillant oldalra, hátha a holdfényben moccanást lát. Félni nem szokott, de tartani igen.* A Wegtoreni Kalmáré. *Hantázza. Hogy az ajánlattal hogyan is nyerészkedne a kárán a pasas, nem is törődik. Egy pár pillanatig próbálja értelmezni, az üzlet lehetőségét, de aztán inkább legyint rá. Latamie egészen más jellegű üzleteket szeret bonyolítani. Meg ha már elhozta Chayss lovát, nem elherdálni akarja. Annak ellenére, hogy legjobb volna gyorsan maguk mögött hagyni a sötétedő tisztást, azért bogarat ültet a fülébe az ismerős hang.*
- Ismerős a hangod. Igaz, vagy a bolondját járatod? *Számonkérő, ám a választól függ, hogy merre halad tovább. Leginkább kifelé a fák közül, nehogy rajta veszítsen.*
*Latamie minden további nélkül sétálna tovább lovával, ha nem késztetné megállásra egy érdekesen ismerős, mégis ismeretlen hanghordozás.*
- Cukorfalat? *Kizárásos alapon neki szólhat a dolog, meg is torpan hirtelen.*
- Hé Rheno! Biztosan neked szóltak! *Röhög fel, ám mégis megfordul, hogy a cinikus hang forrását megvizslassa. Szemtelen kihívó pillantása a tengereknek. Hogy mit hoztak, melyből pénzt lehetne csinálni, nem árulná el, csak a móka kedvéért ki is kerüli a választ, ám a replika nem marad el.*
- Mi illene jobban a kezembe a kantárnál? Tán a lovaglópálca. *Vigyorodik szemtelenül, jóváhagyva saját ötletét.* Óh, vesszőre gondolsz. *Lebbenti félre kabátját, hogy a holdfényben jobban látszódjon a számszeríj szára, s hogy vészjóslóbbra vált a tekintete, ki tudja, látható-e? Hozzá tartozó vesszői ugyan máshol vannak, de nem rejti véka alá, hogy állig fegyverben van. Lábát vetve fürkészi a másikat, ha mozdulni kell, nem habozik. A városi népek szeszélye nem lepi meg, márpedig ez a szakadtan is rátarti alak, biztosan városi. Arcát ugyan nem látja jól, de a fűszál árnyékát, melyet szájában forgat, igen. S ki tudja, talán nincs egyedül, és szárazföldi rablóbanda kellős közepébe sétáltak bele.*
- A lovak nem eladók. *Kipillant oldalra, hátha a holdfényben moccanást lát. Félni nem szokott, de tartani igen.* A Wegtoreni Kalmáré. *Hantázza. Hogy az ajánlattal hogyan is nyerészkedne a kárán a pasas, nem is törődik. Egy pár pillanatig próbálja értelmezni, az üzlet lehetőségét, de aztán inkább legyint rá. Latamie egészen más jellegű üzleteket szeret bonyolítani. Meg ha már elhozta Chayss lovát, nem elherdálni akarja. Annak ellenére, hogy legjobb volna gyorsan maguk mögött hagyni a sötétedő tisztást, azért bogarat ültet a fülébe az ismerős hang.*
- Ismerős a hangod. Igaz, vagy a bolondját járatod? *Számonkérő, ám a választól függ, hogy merre halad tovább. Leginkább kifelé a fák közül, nehogy rajta veszítsen.*
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-27 23:00:09
Üzenet elküldve: 2020-01-27 23:00:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 504
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 504
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Szőke herceg//
*Karheiát érdekli a történet, mégis hallgatás közben többször megfeszül arcán egy-egy izom, például a barbár élet emlegetésekor, vagy a vadászat emlegetésekor. Karheiának erre lenne akadna csípős megjegyzése, viszont a történetnek nem ez a lényege, a tanulsága, így elsiklik felettük, és inkább lenyeli véleményét.*
- Részben egyetértek, és örömteli az, hogy végül megtaláltad azokat az utadon segítő személyeket, akik által jobban érezheted magad.
*A mondat után következő szünet viszont folytatás reményét rejti magában, érezhető is a levegőben függő kissé kusza gondolatok sokasága.*
- Ugyanakkor én nem tartom helyesnek azt, ha származásodat ilyen mértékig elfeleded, és kitéped magadból.
*Igyekszik saját életében példát találni, hogy valamivel segíthesse a megértését annak, amire gondol.*
- Én pontosan olyan barbár életet élek, ami Lyzendra vezetőd szemében talán értelmetlen. Persze mindenben kereshetjük, és keresni is kell az okot, és mérlegelni is szükséges, ugyanakkor egyaránt található érték is. Szerintem nem szól másról a hagyomány, mint az erkölcsökről és kritikus gondolkodásról, hiszen ha úgy véled valami nem egyezik az erkölcseiddel, akkor kötelességed megtagadni annak teljesítését.
*Feltehetően Gwaandril is ezt érezte. Valójában csak beszél, megosztja gondolatait, mert jólesik ezt tennie.*
- Nálunk például dicsőség az, ha a férfiak harcban halnak meg, és nem végelgyengülésben. Mondhatni el is várt ez tőlük. Tekinthetünk erre úgy, hogy barbár szokás, és ostoba, illetve szomorú, mert „felesleges” halálhoz vezet, vagy nézhetjük úgyis, hogy ezek a férfiak szolgálatot tesznek a közösségért, asszonyaik erősebbek és talpraesettebbek, és megbecsültebbek, mint adott esetben városi körökben lennének.
*Fecsegését végül lezárja azzal, hogy kezét Gwaandril vállára helyezi baráti, támogató módon, majd így szól.*
- Minden elhangzott szó végső értelme az, hogy örülök, hogy egy járhatóbb, boldogabb útra tértél.
*Saját kapott megnevezésén túl Gwaandrillé tetszik neki sokkal jobban, ez arcán egy elismerő mosoly formájában meg is nyilvánul.*
- Ez gyönyörű, és szelíd, bár emiatt kissé szokatlan is egy férfinak. Az Ezüstszín viszont kifejezetten kellemes csengésű.
*Saját hagyományaikra irányuló kérdésre látványosan fellelkesedik, hiszen ő egyáltalán nem bánja, vagy szégyelli származását, sokkal inkább megtalálta benne önmagát, és ennek okán büszke is.*
- Azt tapasztaltam, hogy az itt élő thargok nem igen ápolják a régi szokásokat, ami őszintén elszomorít, kissé idegennek is érzem magamat ezektől az emberektől. Még Kaganban láttam azokat a régi értékeket, amiket én is képviselek. Az viszont elmondható, hogy nálunk nincsenek olyan személyek, akik származásukból fakadóan kibújhatnak az önellátás alól. Azt hiszem ez a leleményesség az, ami általános. Érkezhetsz a legvagyonosabb nemesként Synmirára, de ugyanúgy neked kell kimosnod a ruháidat, mert hiába az arany, vagy a rang, de nem vagy különb annál, hogy más takarítson utánad.
*Elgondolkodik, hogy a levegőbe beszélés helyett valami konkrétumot is mondjon.*
- Ahonnan én jöttem fontos szerepe van a szellemi vezetőnek, akinek egyaránt értenie kell a gyógyításhoz, az útmutatáshoz, és a mágiához. Ő a híd, a szellemeink és az élők között. Illetve úgy hiszem, már az alapján ami csekélykét tapasztaltam az itt élő városiakból, nálunk sokkal kevésbé lényeges az egyén megvalósulása. Egyek vagyunk, és egymásért. Számunkra a legnagyobb öröm a nagy család, a szoros közösség, ami mint a pajzsfal egy áthatolhatatlan, és egymástól függő tömeget képez.
*Végig szenvedélyes szeretettel beszél, talán kissé túlzottan elragadó érzelmei kuszává is teszik mondandóját. Ennek ellenére örül, hogy megoszthatta ezt, és kicsit sajnálja, hogy csupán így zanzásítva tudtak ezekről beszélni. De talán egyszer egy tea társaságában leülve, meleg falak között hosszan tudnak beszélni, és megismerni egymás gondolatait.*
//Téli vásár//
//Szőke herceg//
*Karheiát érdekli a történet, mégis hallgatás közben többször megfeszül arcán egy-egy izom, például a barbár élet emlegetésekor, vagy a vadászat emlegetésekor. Karheiának erre lenne akadna csípős megjegyzése, viszont a történetnek nem ez a lényege, a tanulsága, így elsiklik felettük, és inkább lenyeli véleményét.*
- Részben egyetértek, és örömteli az, hogy végül megtaláltad azokat az utadon segítő személyeket, akik által jobban érezheted magad.
*A mondat után következő szünet viszont folytatás reményét rejti magában, érezhető is a levegőben függő kissé kusza gondolatok sokasága.*
- Ugyanakkor én nem tartom helyesnek azt, ha származásodat ilyen mértékig elfeleded, és kitéped magadból.
*Igyekszik saját életében példát találni, hogy valamivel segíthesse a megértését annak, amire gondol.*
- Én pontosan olyan barbár életet élek, ami Lyzendra vezetőd szemében talán értelmetlen. Persze mindenben kereshetjük, és keresni is kell az okot, és mérlegelni is szükséges, ugyanakkor egyaránt található érték is. Szerintem nem szól másról a hagyomány, mint az erkölcsökről és kritikus gondolkodásról, hiszen ha úgy véled valami nem egyezik az erkölcseiddel, akkor kötelességed megtagadni annak teljesítését.
*Feltehetően Gwaandril is ezt érezte. Valójában csak beszél, megosztja gondolatait, mert jólesik ezt tennie.*
- Nálunk például dicsőség az, ha a férfiak harcban halnak meg, és nem végelgyengülésben. Mondhatni el is várt ez tőlük. Tekinthetünk erre úgy, hogy barbár szokás, és ostoba, illetve szomorú, mert „felesleges” halálhoz vezet, vagy nézhetjük úgyis, hogy ezek a férfiak szolgálatot tesznek a közösségért, asszonyaik erősebbek és talpraesettebbek, és megbecsültebbek, mint adott esetben városi körökben lennének.
*Fecsegését végül lezárja azzal, hogy kezét Gwaandril vállára helyezi baráti, támogató módon, majd így szól.*
- Minden elhangzott szó végső értelme az, hogy örülök, hogy egy járhatóbb, boldogabb útra tértél.
*Saját kapott megnevezésén túl Gwaandrillé tetszik neki sokkal jobban, ez arcán egy elismerő mosoly formájában meg is nyilvánul.*
- Ez gyönyörű, és szelíd, bár emiatt kissé szokatlan is egy férfinak. Az Ezüstszín viszont kifejezetten kellemes csengésű.
*Saját hagyományaikra irányuló kérdésre látványosan fellelkesedik, hiszen ő egyáltalán nem bánja, vagy szégyelli származását, sokkal inkább megtalálta benne önmagát, és ennek okán büszke is.*
- Azt tapasztaltam, hogy az itt élő thargok nem igen ápolják a régi szokásokat, ami őszintén elszomorít, kissé idegennek is érzem magamat ezektől az emberektől. Még Kaganban láttam azokat a régi értékeket, amiket én is képviselek. Az viszont elmondható, hogy nálunk nincsenek olyan személyek, akik származásukból fakadóan kibújhatnak az önellátás alól. Azt hiszem ez a leleményesség az, ami általános. Érkezhetsz a legvagyonosabb nemesként Synmirára, de ugyanúgy neked kell kimosnod a ruháidat, mert hiába az arany, vagy a rang, de nem vagy különb annál, hogy más takarítson utánad.
*Elgondolkodik, hogy a levegőbe beszélés helyett valami konkrétumot is mondjon.*
- Ahonnan én jöttem fontos szerepe van a szellemi vezetőnek, akinek egyaránt értenie kell a gyógyításhoz, az útmutatáshoz, és a mágiához. Ő a híd, a szellemeink és az élők között. Illetve úgy hiszem, már az alapján ami csekélykét tapasztaltam az itt élő városiakból, nálunk sokkal kevésbé lényeges az egyén megvalósulása. Egyek vagyunk, és egymásért. Számunkra a legnagyobb öröm a nagy család, a szoros közösség, ami mint a pajzsfal egy áthatolhatatlan, és egymástól függő tömeget képez.
*Végig szenvedélyes szeretettel beszél, talán kissé túlzottan elragadó érzelmei kuszává is teszik mondandóját. Ennek ellenére örül, hogy megoszthatta ezt, és kicsit sajnálja, hogy csupán így zanzásítva tudtak ezekről beszélni. De talán egyszer egy tea társaságában leülve, meleg falak között hosszan tudnak beszélni, és megismerni egymás gondolatait.*
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-27 20:27:18
Üzenet elküldve: 2020-01-27 20:27:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Éjszakai kirándulás//
*Összeszedi a táskájába a holmiját, behúzza a száját. Felveszi a köpenyét, és aztán a táskát a vállára veszi. A hosszútőrje az övére kerül vissza, míg a tegez a hátára, az íja pedig a keze ügyében marad.*
*Kiérnek a fogadóból egyenesen a Főtér felé haladnak Zizzel. Figyeli a kis tündért, ahogy halad, és eldönti, kint a városon kívül az esti séta alatt megkérdezi, mennyi hitelt adhat a legendának, ami a tündér származását illeti.*
- Bizony, nagyon szép esténk van. Kifejezetten kirándulós este. *ért egyet Zizdalriazzal. Biccent is, ahogy elérik az erdőszéli tisztást, és nem akarja megelőzni a lányt. Nem akarhatja óvni, hiszen a másik az erdőben él, nyilván képes megvédenie magát. Ezért csak laza, de mindenre kész testtartással halad a lány mellett.*
- Merre fele élsz amúgy az erdőben? *kérdezi érdeklődve. Sétájuk a tisztásra vezeti őket, és onnan már a vadon fogadja őket.*
- Én innen amúgy eléggé messze. *ossza meg a tündérrel.*
*Összeszedi a táskájába a holmiját, behúzza a száját. Felveszi a köpenyét, és aztán a táskát a vállára veszi. A hosszútőrje az övére kerül vissza, míg a tegez a hátára, az íja pedig a keze ügyében marad.*
*Kiérnek a fogadóból egyenesen a Főtér felé haladnak Zizzel. Figyeli a kis tündért, ahogy halad, és eldönti, kint a városon kívül az esti séta alatt megkérdezi, mennyi hitelt adhat a legendának, ami a tündér származását illeti.*
- Bizony, nagyon szép esténk van. Kifejezetten kirándulós este. *ért egyet Zizdalriazzal. Biccent is, ahogy elérik az erdőszéli tisztást, és nem akarja megelőzni a lányt. Nem akarhatja óvni, hiszen a másik az erdőben él, nyilván képes megvédenie magát. Ezért csak laza, de mindenre kész testtartással halad a lány mellett.*
- Merre fele élsz amúgy az erdőben? *kérdezi érdeklődve. Sétájuk a tisztásra vezeti őket, és onnan már a vadon fogadja őket.*
- Én innen amúgy eléggé messze. *ossza meg a tündérrel.*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-26 23:52:44
Üzenet elküldve: 2020-01-26 23:52:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Wojest keresése//
-Ezt nem tudhatjuk. Majd a jövőben kiderül! *Mosolyodik el a pásztor, de magában arra gondol, hogy ő is talán inkább a varázslást választja, ha olyan helyzetbe csöppen bele, mint Rheia, nem pedig olyanba, amilyenbe.* ~Állatokat tartani Synmirán is tudtam volna, és nem lettem volna olyan magányos az első pár évben.~
-Akkor lássuk! *Várja nagy, kerek szemekkel, hogy mire jut a lány. Neki ez volt az első tűz-varázslata, amit megtanult, és amit használt is, bár kétségkívül nem túlzottan erős varázslat, mint azt Aleimordnál is látta a harc során. Nem igazán lehet éles helyzetben bármit csinálni vele, inkább csak megfélemlítésre, vagy bazári mutatványozásra lehet jó. Ahogy a lány arca komolyabbá válik, a Sajt-mester látja rajta, hogy átérzi magában a lángokat, és sokkal felelősségteljesebben bánik a tűzzel, mint egy átlagos mágus. Persze Learon a teljes lelki nyugodtsággal veszi kezébe az elemeket, de egy kezdőnek jobb teljesen átélni még, nehogy megsérüljön ő, vagy valaki körülötte.*
-Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld! *Mondja el a bölcsességet, amit valakitől régebben hallott, és nagyon igaznak tart. Ahogy létrejön a varázslat, Learon tapsol kettőt-hármat, és nagy mosoly terül szét az arcán.*
-A tűzmágia nagyon sok varázslata erre az egyre épül. *Kezd bele az okításba, ami szintén nem tőle, hanem a mágustorony egyik könyvétől származik. A pásztormágus alapvetően nem egy jó tanár, de sokat látott és olvasott, bölcs ember, aki nem fél mások tudását átadni.*
-Ennek a következő lépése, hogy az egész testedre kiterjeszted a tüzet. javaslom, ne próbáld még meg, mert Csatanglót elég kellemetlenül érintené. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy menne. Majd, ha olyan helyen leszünk, kipróbálhatod. *Tárja szét a karjait, és oldalt ül a lovon, hogy rendesen a lányra figyelhessen. Nem mennek túl gyorsan és Redul háta akkora, mint egy nagyobb szekrény, így bőven elfér rajta.*
-Vannak olyan varázslatok, amikor a belső tüzedet fegyverekre, nyílvesszőre helyezed át. Egy harcosnak nagyon fontos varázslat. Megkaphatom egy kicsit a kardodat? *Nyújtja ki a kezét a fegyverért, közben magyarázatot is tesz hozzá, hogy miért is kéri el.*
-Nekem csak buzogányom van, azon valamiért nem működnek a tűz-varázslatok, hiába próbáltam. *Ha nála van a fegyver, akkor demonstrálja is.*
-Igazából, ezt a varázslatot még nem is használtam kardon. *Ha sikerül, ha nem, visszaadja a fegyvert a lánynak, hogy próbálja ki ő is.*
-Én is emlékszem a füstre. Lehet, hogy tényleg attól van. Vajon ugyan az a két farkas? Mi történne, ha egyszerre varázsolnánk?
A varázsló végigsimít egy fegyver pengéjén, melynek hatására azon lángnyelvek kúsznak végig, könnyebb égési sérüléseket okozhat a fegyver sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. Hatóideje három kör.
-Ezt nem tudhatjuk. Majd a jövőben kiderül! *Mosolyodik el a pásztor, de magában arra gondol, hogy ő is talán inkább a varázslást választja, ha olyan helyzetbe csöppen bele, mint Rheia, nem pedig olyanba, amilyenbe.* ~Állatokat tartani Synmirán is tudtam volna, és nem lettem volna olyan magányos az első pár évben.~
-Akkor lássuk! *Várja nagy, kerek szemekkel, hogy mire jut a lány. Neki ez volt az első tűz-varázslata, amit megtanult, és amit használt is, bár kétségkívül nem túlzottan erős varázslat, mint azt Aleimordnál is látta a harc során. Nem igazán lehet éles helyzetben bármit csinálni vele, inkább csak megfélemlítésre, vagy bazári mutatványozásra lehet jó. Ahogy a lány arca komolyabbá válik, a Sajt-mester látja rajta, hogy átérzi magában a lángokat, és sokkal felelősségteljesebben bánik a tűzzel, mint egy átlagos mágus. Persze Learon a teljes lelki nyugodtsággal veszi kezébe az elemeket, de egy kezdőnek jobb teljesen átélni még, nehogy megsérüljön ő, vagy valaki körülötte.*
-Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld! *Mondja el a bölcsességet, amit valakitől régebben hallott, és nagyon igaznak tart. Ahogy létrejön a varázslat, Learon tapsol kettőt-hármat, és nagy mosoly terül szét az arcán.*
-A tűzmágia nagyon sok varázslata erre az egyre épül. *Kezd bele az okításba, ami szintén nem tőle, hanem a mágustorony egyik könyvétől származik. A pásztormágus alapvetően nem egy jó tanár, de sokat látott és olvasott, bölcs ember, aki nem fél mások tudását átadni.*
-Ennek a következő lépése, hogy az egész testedre kiterjeszted a tüzet. javaslom, ne próbáld még meg, mert Csatanglót elég kellemetlenül érintené. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy menne. Majd, ha olyan helyen leszünk, kipróbálhatod. *Tárja szét a karjait, és oldalt ül a lovon, hogy rendesen a lányra figyelhessen. Nem mennek túl gyorsan és Redul háta akkora, mint egy nagyobb szekrény, így bőven elfér rajta.*
-Vannak olyan varázslatok, amikor a belső tüzedet fegyverekre, nyílvesszőre helyezed át. Egy harcosnak nagyon fontos varázslat. Megkaphatom egy kicsit a kardodat? *Nyújtja ki a kezét a fegyverért, közben magyarázatot is tesz hozzá, hogy miért is kéri el.*
-Nekem csak buzogányom van, azon valamiért nem működnek a tűz-varázslatok, hiába próbáltam. *Ha nála van a fegyver, akkor demonstrálja is.*
-Igazából, ezt a varázslatot még nem is használtam kardon. *Ha sikerül, ha nem, visszaadja a fegyvert a lánynak, hogy próbálja ki ő is.*
-Én is emlékszem a füstre. Lehet, hogy tényleg attól van. Vajon ugyan az a két farkas? Mi történne, ha egyszerre varázsolnánk?
A varázsló végigsimít egy fegyver pengéjén, melynek hatására azon lángnyelvek kúsznak végig, könnyebb égési sérüléseket okozhat a fegyver sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. Hatóideje három kör.
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-26 19:02:32
Üzenet elküldve: 2020-01-26 19:02:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
* Mintha a tündér egy cseppet félne a korcsájázástól, de egyelőre még nem mondta, hogy nem szeretné kipróbálni. Menet közben még szó esik a nagyságbeli különbségek előnyéről és hátrányáról.*
- Nos elhiszem neked, de talán nem véletlen teremtették a tündér fajt ilyen aprónak. Biztosan akad rengeteg előnye is. Mondjuk te biztosan beéred az én ételszükségletem felével is. Na meg ha ti a természetközelében éltetek, akkor ott előnyös volt az apró termet. Menekülés és rejtőzés szempontjából is. Egy óriás hiába erős egy farkas falka simán legyűri. A fára mászás meg nem hiszem, hogy az erősségük lenne.* Próbálja meg vigasztalni valamelyest. Végre elérik a jeget és Rony Wrexan előtt fel is lép rá. Sajnos azon mód el is esik.*
- Várj jövöööök!* Indul utána, de ő is elvágódik a jégen. A korcsolya bérbeadó nem kis örömére, mert ő egész jól szórakozik rajtuk.*
- Áú. Azt hiszem lassabban kell megpróbálni.* Azzal óvatosan feláll is megpróbál úgy tenni, ahogy másoktól azt látja. Egy pár méter erejéig sikerül is neki, de aztán meginog és újra a jégen köt ki.*
- Azt hiszem kezdek rájönni a nyitjára.* Már áll is fel, hogy újra próbálja megint. Hát még történik egy pár esés, de lassan kezd belejönni. Most már egész jól siklik a jégen.*
- Azt hiszem sikerült ráéreznem. Te hogy haladsz?* Kérdez vissza és készen áll rá, hogy segítsen ha szüksége lenne a fiúnak rá.*
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
* Mintha a tündér egy cseppet félne a korcsájázástól, de egyelőre még nem mondta, hogy nem szeretné kipróbálni. Menet közben még szó esik a nagyságbeli különbségek előnyéről és hátrányáról.*
- Nos elhiszem neked, de talán nem véletlen teremtették a tündér fajt ilyen aprónak. Biztosan akad rengeteg előnye is. Mondjuk te biztosan beéred az én ételszükségletem felével is. Na meg ha ti a természetközelében éltetek, akkor ott előnyös volt az apró termet. Menekülés és rejtőzés szempontjából is. Egy óriás hiába erős egy farkas falka simán legyűri. A fára mászás meg nem hiszem, hogy az erősségük lenne.* Próbálja meg vigasztalni valamelyest. Végre elérik a jeget és Rony Wrexan előtt fel is lép rá. Sajnos azon mód el is esik.*
- Várj jövöööök!* Indul utána, de ő is elvágódik a jégen. A korcsolya bérbeadó nem kis örömére, mert ő egész jól szórakozik rajtuk.*
- Áú. Azt hiszem lassabban kell megpróbálni.* Azzal óvatosan feláll is megpróbál úgy tenni, ahogy másoktól azt látja. Egy pár méter erejéig sikerül is neki, de aztán meginog és újra a jégen köt ki.*
- Azt hiszem kezdek rájönni a nyitjára.* Már áll is fel, hogy újra próbálja megint. Hát még történik egy pár esés, de lassan kezd belejönni. Most már egész jól siklik a jégen.*
- Azt hiszem sikerült ráéreznem. Te hogy haladsz?* Kérdez vissza és készen áll rá, hogy segítsen ha szüksége lenne a fiúnak rá.*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-26 15:21:33
Üzenet elküldve: 2020-01-26 15:21:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötés//
*Az erdőszéli tisztás fái alatt az utóbbi időben gyanúsan megszaporodott az egy négyzetméterre jutó ülepnyomok száma. Nem véletlen, hisz Garrikh gyakran múlatja itt az idejét, ahogyan most is, hátát, fának támasztva, hosszú fűszállal a szájában, lábait maga előtt egymáson keresztezve.
Hosszú idő telt el, mióta a Wegtoreni Kalmárban járt, majd viharos gyorsasággal távozott is onnan. Egy ideig kereste azt a nőt, akit elveszített, aztán már csak a szégyen maradt. Szégyen amiatt, mert mesterét ily zord módon elhagyta, s azért is, mert az egyetlen nőt, ki számára fontos volt, szintén. Bagatell hiba. Garrikh természete sosem volt, az a bonyolult és érthetetlen, végletekig egyszerű és becsületes volta miatt gyakran került bajba, ami azt illeti, ez a Kalmárból való távozását követően hatványozottan így történt. Szállás nélkül, hisz a szántókra nem vágyott már, jobb híján azzal házalt, amihez értett, s amit talált, egészen addig, míg fel nem figyeltek rá.
Az éjszaka hosszú volt, s tekintve, hogy a szeszt sohasem bírta igazán, könnyű prédának bizonyult, semmije nem maradt, csak az élete, az meg fabatkát sem ért. A züllés irányába vezető utat könnyen megleli az ember, s tekintve, hogy általában ez van a legszebben kikövezve, nehéz is letérni róla. Aztán most itt tart. Régen megvásárolt ruháját elnyűtte, egykoron tejfel fehér haja már nem lobog a szélben, sokkal inkább meghatározhatatlan árnyalatban, tépetten csüng a fején, mintha odahordták volna villával. Gondolatai további terveket szőnek, s vásott csavargó lelke a következő alamizsnát ígérő munkáért kuncsorog. Sunyin pillant fel a hirtelen érkező hangokra, a befutó hajó, s a partnak örvendő kiáltások összetéveszthetetlenek bármivel. Ahogyan a lovát vezető nő is, ki annak idején, oly sokszor próbált flörtölni vele, vagyis olyasmi. Kezét homloka fölé árnyékolva pillant a naplementében megjelenő kettősre, majd lassan feláll, egy pillanatra kikapva szájából a fűszálat, s slendrián módon indul meg. Legújabb szokásához híven, a kisfiús mosolyt vagányra cserélve, cinikus vigyorral. Tervei szerint előbb nem ismerik fel, persze ez majd kiderül.*
- Mi jót hoztatok, melyből pénzt lehetne csinálni, cukorfalat? S, egy ilyen nő, miért múlatja idejét kantárját szorítva, mikor más illene a kezébe?! *Szájába vágva a hosszú fűszálat, kezét csípőre téve pimaszul áll meg, egyik lába kissé előrébb. Nem messze Latamie és Reeno párosától, egyértelműen nekik kiáltva.*
- Aztán hogyért adod azt a lovat, kedvesem? Duplájáért adom el, majd osztozunk, háromnegyed az enyém, a többi temérdek a tiéd! *Máris az üzlet. Az eltelt hónapok alatt valami nem változott.*
*Az erdőszéli tisztás fái alatt az utóbbi időben gyanúsan megszaporodott az egy négyzetméterre jutó ülepnyomok száma. Nem véletlen, hisz Garrikh gyakran múlatja itt az idejét, ahogyan most is, hátát, fának támasztva, hosszú fűszállal a szájában, lábait maga előtt egymáson keresztezve.
Hosszú idő telt el, mióta a Wegtoreni Kalmárban járt, majd viharos gyorsasággal távozott is onnan. Egy ideig kereste azt a nőt, akit elveszített, aztán már csak a szégyen maradt. Szégyen amiatt, mert mesterét ily zord módon elhagyta, s azért is, mert az egyetlen nőt, ki számára fontos volt, szintén. Bagatell hiba. Garrikh természete sosem volt, az a bonyolult és érthetetlen, végletekig egyszerű és becsületes volta miatt gyakran került bajba, ami azt illeti, ez a Kalmárból való távozását követően hatványozottan így történt. Szállás nélkül, hisz a szántókra nem vágyott már, jobb híján azzal házalt, amihez értett, s amit talált, egészen addig, míg fel nem figyeltek rá.
Az éjszaka hosszú volt, s tekintve, hogy a szeszt sohasem bírta igazán, könnyű prédának bizonyult, semmije nem maradt, csak az élete, az meg fabatkát sem ért. A züllés irányába vezető utat könnyen megleli az ember, s tekintve, hogy általában ez van a legszebben kikövezve, nehéz is letérni róla. Aztán most itt tart. Régen megvásárolt ruháját elnyűtte, egykoron tejfel fehér haja már nem lobog a szélben, sokkal inkább meghatározhatatlan árnyalatban, tépetten csüng a fején, mintha odahordták volna villával. Gondolatai további terveket szőnek, s vásott csavargó lelke a következő alamizsnát ígérő munkáért kuncsorog. Sunyin pillant fel a hirtelen érkező hangokra, a befutó hajó, s a partnak örvendő kiáltások összetéveszthetetlenek bármivel. Ahogyan a lovát vezető nő is, ki annak idején, oly sokszor próbált flörtölni vele, vagyis olyasmi. Kezét homloka fölé árnyékolva pillant a naplementében megjelenő kettősre, majd lassan feláll, egy pillanatra kikapva szájából a fűszálat, s slendrián módon indul meg. Legújabb szokásához híven, a kisfiús mosolyt vagányra cserélve, cinikus vigyorral. Tervei szerint előbb nem ismerik fel, persze ez majd kiderül.*
- Mi jót hoztatok, melyből pénzt lehetne csinálni, cukorfalat? S, egy ilyen nő, miért múlatja idejét kantárját szorítva, mikor más illene a kezébe?! *Szájába vágva a hosszú fűszálat, kezét csípőre téve pimaszul áll meg, egyik lába kissé előrébb. Nem messze Latamie és Reeno párosától, egyértelműen nekik kiáltva.*
- Aztán hogyért adod azt a lovat, kedvesem? Duplájáért adom el, majd osztozunk, háromnegyed az enyém, a többi temérdek a tiéd! *Máris az üzlet. Az eltelt hónapok alatt valami nem változott.*
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-26 10:36:56
Üzenet elküldve: 2020-01-26 10:36:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötés//
* Már látszanak a kavicsosabb parti részek, ahogy halad a Vidra. Latamie elégedetten húzza fintorgó mosolyra ajkait, ahogy végigméri a két hátast. Tűrhetően bírták az utat, de legfőképp éltben ideértek velük. Igaz, hogy nem kérdezte meg Chaysst, de önhatalmúlag elhozta az ő lovát is. Hogy szemtelenségnek, vagy jó szándéknak szánta persze megkérdőjelezhető, de a vörös nemigen szokott az ilyesmin gyötrődni. Szájában egy bagót tart hol lazán, hol slukkra készen míg kikötnek. A narancs izzás a dohány végén testvérként simul a naplemente színeibe, hogy hamvadva peregjen a hajó deszkaréseibe. Nem csépli a szót feleslegesen, mindketten tudják az öreggel, hogy már csak a lovakat kell levezetni, minden mást elrendeztek.
Saját lovát száron vezeti, míg Rheeno Balthazardot. Ropog a kavics a talpuk s a paták alatt, míg a fák közé nem érnek, hogy ott a fűszálak tompítása s az avar zizegése váltakozzon lépteik nyomán.*
* Már látszanak a kavicsosabb parti részek, ahogy halad a Vidra. Latamie elégedetten húzza fintorgó mosolyra ajkait, ahogy végigméri a két hátast. Tűrhetően bírták az utat, de legfőképp éltben ideértek velük. Igaz, hogy nem kérdezte meg Chaysst, de önhatalmúlag elhozta az ő lovát is. Hogy szemtelenségnek, vagy jó szándéknak szánta persze megkérdőjelezhető, de a vörös nemigen szokott az ilyesmin gyötrődni. Szájában egy bagót tart hol lazán, hol slukkra készen míg kikötnek. A narancs izzás a dohány végén testvérként simul a naplemente színeibe, hogy hamvadva peregjen a hajó deszkaréseibe. Nem csépli a szót feleslegesen, mindketten tudják az öreggel, hogy már csak a lovakat kell levezetni, minden mást elrendeztek.
Saját lovát száron vezeti, míg Rheeno Balthazardot. Ropog a kavics a talpuk s a paták alatt, míg a fák közé nem érnek, hogy ott a fűszálak tompítása s az avar zizegése váltakozzon lépteik nyomán.*
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-26 07:16:24
Üzenet elküldve: 2020-01-26 07:16:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
*Az igazat megvallva, Rony fél ettől az egésztől, de ez nagyon meg is látszik rajta. Wrexan kijelentéseit persze nem hagyhatja úgy, magában, így szeretne rá ő is reagálni, persze mindezt kedvesen teszi.*
-De ugyanakkor, magasnak lenni jobb, mert egy nem tündérekre tervezett fogadóban mindent nehezebben érhetsz így el, a polcról képtelen vagy levenni a befőttet, s rengetegen lenéznek a puszta méreted alapján. *Közben halad azért a saját dolgaival is, kiköti Zsályát a pálya széléhez, aki meg - persze hátán Dudvával - nyugidtnak nézelődik, kaparja a havat, hátha talál valami finomságot alatta. Rony követi társa példáját, lábára erőltet egy pár korcsolyát, ami igazán feszíti őt. Nem kicsit fél attól, hogy itt most nyakát fogja törni, de azért bicegve, ügyetlenül is, felmegy a jégre.*
-Hát akkor kezdjük. *Sóhajt egy nagyot, majd rálép a fagyott vízre, mire azonnal felszisszen, elesik.*
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
*Az igazat megvallva, Rony fél ettől az egésztől, de ez nagyon meg is látszik rajta. Wrexan kijelentéseit persze nem hagyhatja úgy, magában, így szeretne rá ő is reagálni, persze mindezt kedvesen teszi.*
-De ugyanakkor, magasnak lenni jobb, mert egy nem tündérekre tervezett fogadóban mindent nehezebben érhetsz így el, a polcról képtelen vagy levenni a befőttet, s rengetegen lenéznek a puszta méreted alapján. *Közben halad azért a saját dolgaival is, kiköti Zsályát a pálya széléhez, aki meg - persze hátán Dudvával - nyugidtnak nézelődik, kaparja a havat, hátha talál valami finomságot alatta. Rony követi társa példáját, lábára erőltet egy pár korcsolyát, ami igazán feszíti őt. Nem kicsit fél attól, hogy itt most nyakát fogja törni, de azért bicegve, ügyetlenül is, felmegy a jégre.*
-Hát akkor kezdjük. *Sóhajt egy nagyot, majd rálép a fagyott vízre, mire azonnal felszisszen, elesik.*
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-26 01:33:15
Üzenet elküldve: 2020-01-26 01:33:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 504
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 504
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Wojest keresése//
- Nagyon kedves tőled, Learon. Köszönöm.
*Nem lepi meg a felajánlás, hiszen Learon első pillanattól kezdve nagyon kedves volt vele, és segítséget ajánlott neki. Karheia szerint Learon egy kivételesen jólelkű férfi, akkor is, ha olyan szabadszellemű nézeteket vall, mint amiket egykoron megosztott vele a tisztáson.*
- Lehet, hogy te cselekedtél bölcsebben, Learon.
*És bár nagyon vágyik rá, hogy hontalan, fogságban töltött évei után végre szabad emberként letelepedhessen, valamiért mégis óvatos. Mindig veszélyt sejt, és fel van készülve arra, hogy innen is elűzik, vagy netalántán végül megtalálják a táborból, ahonnan elszökött, és elhurcolják. Kagan pedig kikerült a képből, és tart tőle, hogy senki nem állna ki mellette, ha a szükség úgy hozná. Legfeljebb Learon, de őt sem akarná veszélybe sodorni.*
- Úgy hiszem ezzel nem lesz gond.
*Karheia maga tud lenni a tűz akkor, amikor nem olyan bájos, mint kedves emberek társaságában, amilyen Learon is. Csatanglóval leheletnyit távolabb húzódik, hiszen ismeri a megsebzett állat nyugtalan jellemét, és az nem hiányzik neki, hogy újra ledobja magáról, főleg mert nem mindig szerencsés az érkezés, és akár el is törheti valamilyét.*
- Ez de fantasztikus!
*Elképedve figyeli Learont, és eltökéli magát. Szemmel látható is, ahogy kedvesnek mondható arcának vonásai határozottá válnak.*
- Megpróbálom.
*Jelenti ki, majd gondolatban gyorsan javít magán. ~ Megcsinálom. ~ Hiszen ha valamit eltökél, azt meg is valósítja. Igyekszik leutánozni a pásztormágus mozdulatait, és reménykedik benne, hogy látványos eredménnyel zárul törekvése, és hátasa sem riad meg túlzottan.*
- Tényleg? Elég furcsán is éreztem magam utána. Volt ott valami füst, amit beszívtam, azt gondoltam, hogy amiatt lehet.
*Megmosolyogtatja a gondolat, hogy akadnak még mások is, akik szeretnének segíteni. Egyben jó érzéssel is tölti el, főleg bizakodással.*
- Biztos nagyon kedves teremtés ő is. Szép csengésű neve van.
*Karheia már látatlanban is kedveli a leányt, főleg mert Learon pozitív szövegkörnyezetben nyilatkozott róla, neki pedig ennyi elég ehhez, hiszen ad a férfi véleményére.*
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
- Nagyon kedves tőled, Learon. Köszönöm.
*Nem lepi meg a felajánlás, hiszen Learon első pillanattól kezdve nagyon kedves volt vele, és segítséget ajánlott neki. Karheia szerint Learon egy kivételesen jólelkű férfi, akkor is, ha olyan szabadszellemű nézeteket vall, mint amiket egykoron megosztott vele a tisztáson.*
- Lehet, hogy te cselekedtél bölcsebben, Learon.
*És bár nagyon vágyik rá, hogy hontalan, fogságban töltött évei után végre szabad emberként letelepedhessen, valamiért mégis óvatos. Mindig veszélyt sejt, és fel van készülve arra, hogy innen is elűzik, vagy netalántán végül megtalálják a táborból, ahonnan elszökött, és elhurcolják. Kagan pedig kikerült a képből, és tart tőle, hogy senki nem állna ki mellette, ha a szükség úgy hozná. Legfeljebb Learon, de őt sem akarná veszélybe sodorni.*
- Úgy hiszem ezzel nem lesz gond.
*Karheia maga tud lenni a tűz akkor, amikor nem olyan bájos, mint kedves emberek társaságában, amilyen Learon is. Csatanglóval leheletnyit távolabb húzódik, hiszen ismeri a megsebzett állat nyugtalan jellemét, és az nem hiányzik neki, hogy újra ledobja magáról, főleg mert nem mindig szerencsés az érkezés, és akár el is törheti valamilyét.*
- Ez de fantasztikus!
*Elképedve figyeli Learont, és eltökéli magát. Szemmel látható is, ahogy kedvesnek mondható arcának vonásai határozottá válnak.*
- Megpróbálom.
*Jelenti ki, majd gondolatban gyorsan javít magán. ~ Megcsinálom. ~ Hiszen ha valamit eltökél, azt meg is valósítja. Igyekszik leutánozni a pásztormágus mozdulatait, és reménykedik benne, hogy látványos eredménnyel zárul törekvése, és hátasa sem riad meg túlzottan.*
- Tényleg? Elég furcsán is éreztem magam utána. Volt ott valami füst, amit beszívtam, azt gondoltam, hogy amiatt lehet.
*Megmosolyogtatja a gondolat, hogy akadnak még mások is, akik szeretnének segíteni. Egyben jó érzéssel is tölti el, főleg bizakodással.*
- Biztos nagyon kedves teremtés ő is. Szép csengésű neve van.
*Karheia már látatlanban is kedveli a leányt, főleg mert Learon pozitív szövegkörnyezetben nyilatkozott róla, neki pedig ennyi elég ehhez, hiszen ad a férfi véleményére.*
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:02:15
Üzenet elküldve: 2020-01-25 23:02:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Nem áll meg a tisztás szélén, hanem szinte át akar rohanni rajta. Szegény Eiának röptében kell követnie a lányt. Eleinte próbált Dronrin vállán maradni, de kénytelen volt felszállni. Tudja a bagoly is, hogy baj van, így nem nehezítette a fél vér dolgát. Dronrin egy időre lelassít, de nem áll meg. Könnyeit egy hanyag mozdulattal letörli és hangosan piheg. Nem akarja elhinni, hogy mindez vele történik meg.*
~Nem is nevetés volt, inkább szánakozó reakció. Ez meg vér esküt köt.~
*Megbántottságát kezdi átvenni haragja. Csak Gwaandril érdekeit nézte a piacon, de ezek szerint ez sem volt elég.*
~Nem is nevetés volt, inkább szánakozó reakció. Ez meg vér esküt köt.~
*Megbántottságát kezdi átvenni haragja. Csak Gwaandril érdekeit nézte a piacon, de ezek szerint ez sem volt elég.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3157-3176