// A szállítmány védelmében //
*A lándzsás alakok mogorva képűek, de illemtudóak, bárki is köszöntse őket az viszonzást is talál. Ahogy a maszkos érzékeli a nemtetszését, mindjárt némi magyarázatba is kezd, ami számára egészen hihetőnek tűnik. Miután a férfi a szavát adja szinte, hogy bárminemű rendbontásnak véget vet, ha lesz ilyen, kicsit megnyugszik, ám a mogorva tekintet továbbra is az arcán ragad. ~Pont úgy néz ki, mint egy utcakölyök, elképzelhető, hogy az is. ~ Egészen úgy viselkedik Lilyvel a férfi, mintha szinte már tényleg a gyámja lenne. Hamarosan Zsonorha is belép a képbe egy igencsak ideillő kérdéssel, ami mellett bizony tényleg nem lehet elmenni. Nem is foglalkozik tovább a lánnyal, általában nincs ínyére, ha utcakölykökkel kell foglalkoznia, szerencsére eddig még ilyen eset nemigen volt. A több szem többet látra nem is reagál, arra se méltatja, hogy botorságnak titulálja hangosan a dolgot. A dolog pedig így marad, ő nem mutatkozik be, a menet viszont úgy fest, lassan indul. Hogy miként ismeri a vörös hajú nő az utcalányt, arra nem derül fény, sarkon fordul és a lovához lép.*
-Re…rendben. Egyelőre n… nem bá…bá…bánom a jelenlétét. *Int a lándzsásoknak, hogy készülhetnek az indulásra, így az egyik felszáll a bakra és elhelyezi a fegyverét, majd felkészül a kocsi hajtására, a másik pedig beszáll a kocsiba. Egyelőre nem igazán derül ki, hogy utazik-e más is a kocsiban a kint levők számára, mert el van függönyözve. Viszont Lily már egyből szóba is elegyedik a másik kísérőnek hívott nővel, amiben ő megint csak azt látja, hogy feltartja őket az indulásban.*
-Zso…Zsonorha, k…kérem! Üljön f…fel a ha…hajtó mellé. *Nem csak azért praktikus ez a kérés tőle, mert így elejét veheti a fecsegésnek, de mivel a nő hátán íjat lát, talán ott neki több haszna lesz, ha baj adódik.*
-Az le…lesz a le…le…legjobb, ha a ki…kis mitugrász fe…fe…felszáll… mögém. *Ül fel ő maga a lovára, majd odaléptet a pároshoz. Látszik rajta, hogy nem jókedvéből javasolja, hanem így lenne célszerű.*
-Re…remélem jól m…me…meg van edzve a ka…ka…karja. *Szögezi a szavakat a maszkosnak, immár egy kis kedvességgel a hangjában.*
-Ha n…nem.. ma.. ma.. majd most! *Viccelődik és mutatja neki, hogy a kocsi végén, a láda mellett van még egy talpalatnyi hely és a kocsi hátulján egy fogódzkodó.*
-Így gyo…gyo…gyorsabban haladunk ma… ma… majd. *Céloz rá, hogy a férfi kapaszkodjon is fel, ő meg lenyúl a kölyökért, ha nem ellenkezik a menetrenddel, bár nem bánik vele hölgy módjára, ahol éri, ott segít neki emelni magát, lehetőleg a karja valamelyik részét kapja el.*
-Indulás! *Int a kocsisnak, ha mindenki elfoglalta a helyét és már hajtanak is ki a szántók felé.*