Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 58 (1141. - 1160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-16 15:08:56
Üzenet elküldve: 2014-06-16 15:08:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Rolfeuss Kelardo,Ëleya Meynücha//
-Rendben. *mosolyodik el.*
-A tegeződés nekem is jobban fekszik. *Erindell nagyon örül,hogy ilyen embereket,ilyen társaságot fogott ki. Habár még nem is ismeri őket, begbízhatóknak és rendeseknek tűnnek számára, amin maga is meglepődik,hiszen tudja magáról, hogy mennyire nem bízik senkiben.*
-Hát igen, a tündérekből nem nagyon szokták kinézni a harcost, bár ennek az is lehet az oka, hogy nagyon ritkán válik ki közülünk híres fegyverforgató. Ezen kívűl tény,hogy nálunk a mágia már születésünk óta körülleng minket,így családi hagyományként viszi tovább legtöbbünk.
*Miközbe mesél, a tűzbe mereng, mintha ott peregne le előtte eddigi élete.*
-A családom évszázadok óta mágus családnak számít, ami nagyjából annyit jelent, hogy nagyobb erő bírtokában foglalkozás szinten tudja használni a mágiát. *Felpillant Rolfra, majd mintha egy rossz álmot rázna le magáról, csipkelődve megkérdezi:*
-Remélem ezen a szinten kielégítettem a kíváncsiságát! *Majd nagy éredklődéssel a nő felé fordul.*
-Ha érzékem nem csal, ön is, mármint te is használod a mágiát.
*Szájába illeszt még egy szőlőszemet,s jókedvűen hallgatja Rolfot,aki épp Ëleyát dícséri,de közben oldalasan a nő felé pillant,s reméli,hogy kérdésére mihamarabb feleletet kap.*
-Jaj nem! Tényleg nem élnék ilyen lehetőséggel! *Kacagja el magát mindenesetre a felkínált pipának.*
-Á igen. Ez az én saját kis fegyverem. Szeretné közelebbről is megtekinteni?
-Rendben. *mosolyodik el.*
-A tegeződés nekem is jobban fekszik. *Erindell nagyon örül,hogy ilyen embereket,ilyen társaságot fogott ki. Habár még nem is ismeri őket, begbízhatóknak és rendeseknek tűnnek számára, amin maga is meglepődik,hiszen tudja magáról, hogy mennyire nem bízik senkiben.*
-Hát igen, a tündérekből nem nagyon szokták kinézni a harcost, bár ennek az is lehet az oka, hogy nagyon ritkán válik ki közülünk híres fegyverforgató. Ezen kívűl tény,hogy nálunk a mágia már születésünk óta körülleng minket,így családi hagyományként viszi tovább legtöbbünk.
*Miközbe mesél, a tűzbe mereng, mintha ott peregne le előtte eddigi élete.*
-A családom évszázadok óta mágus családnak számít, ami nagyjából annyit jelent, hogy nagyobb erő bírtokában foglalkozás szinten tudja használni a mágiát. *Felpillant Rolfra, majd mintha egy rossz álmot rázna le magáról, csipkelődve megkérdezi:*
-Remélem ezen a szinten kielégítettem a kíváncsiságát! *Majd nagy éredklődéssel a nő felé fordul.*
-Ha érzékem nem csal, ön is, mármint te is használod a mágiát.
*Szájába illeszt még egy szőlőszemet,s jókedvűen hallgatja Rolfot,aki épp Ëleyát dícséri,de közben oldalasan a nő felé pillant,s reméli,hogy kérdésére mihamarabb feleletet kap.*
-Jaj nem! Tényleg nem élnék ilyen lehetőséggel! *Kacagja el magát mindenesetre a felkínált pipának.*
-Á igen. Ez az én saját kis fegyverem. Szeretné közelebbről is megtekinteni?
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-16 10:55:36
Üzenet elküldve: 2014-06-16 10:55:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ëleya Meynücha, Erindell Cordella//
-Jó ötlet Ëleya, legalább kevésbé érzem magam öreg rókának. *neveti el magát, majd Erindell-re pillant.* -És ez magácskára is érvényes, szóval hagyjuk a hivatalos dolgokat. *újabb mosoly ezúttal a tündér felé.*
-Igen igazad van. *erősíti meg Ëleya szavait.* -Úgy tűnik, hogy a tündéreket sokkalta jobban érdekli a mágia, bár annyiból én meg is értem, hogy talán jobb úgymond "fegyver" a kezükben, mint egy kard, és valljuk meg sokkalta testhezállóbb is. *mondja, majd a végén nagyot szív a pipából, és lassan fújja ki a sűrű füstöt.*
-És a családod mennyire volt jártas a mágiában ? Úgy értem varázslónak számítottak, vagy csak mágia használónak ? Vagy a kettő teljesen egyforma ? *néz kicsit bambán egyik hölgyre, majd a másikra.* -Ne haragudjatok, de ezen a téren elég elmaradt vagyok. *mondja a maga szokásos egyszerűségével, és mosolyával.*
-Ne is mond. *emeli fel kezét, és legyint egyet.* -Az biztos, hogy szerencsénk volt, és jobb is, hogy nem menekültünk el. Igen Pajtás könnyen lehet, hogy belesérült volna. A kutyákkal szemben igen határozott, de nem szokott hozzá a farkasokhoz. *mondja, közben akaratlanul is az állatra néz.* -Viszont Ëleya bátorsága igazán említésre méltó volt, főleg nő létére. *dicséri a tündérnek az ember nőt.* -Ti tündérek félősebbek vagytok nálunk, vagy ez a gondolat is csak a törékeny és apró méretetek miatt van ? *érdeklődik Erindell-nél.*
-Valóban erős dohány, egyik jószággondozó keverte mindig a földeken, aztán ezt szívtuk. Olcsó volt, és hatásos. *mosolyodik el.* -Szívesen adok egy keveset neked is, de gyanítom, hogy te nem élsz ezzel a káros szenvedéllyel. *néz a tündérre, aztán valamiért megakadnak szemei Erindell övén, ami csak kicsit látható, és mintha kikandikálna alóla valami, ami szintén nagyon ismerős, igaz ebből is csak nagyon keveset lát.*
-Bocsáss meg Erindell, de csak nem ostort hordasz magadnál ? *mutat a nő öve irányába.*
-Jó ötlet Ëleya, legalább kevésbé érzem magam öreg rókának. *neveti el magát, majd Erindell-re pillant.* -És ez magácskára is érvényes, szóval hagyjuk a hivatalos dolgokat. *újabb mosoly ezúttal a tündér felé.*
-Igen igazad van. *erősíti meg Ëleya szavait.* -Úgy tűnik, hogy a tündéreket sokkalta jobban érdekli a mágia, bár annyiból én meg is értem, hogy talán jobb úgymond "fegyver" a kezükben, mint egy kard, és valljuk meg sokkalta testhezállóbb is. *mondja, majd a végén nagyot szív a pipából, és lassan fújja ki a sűrű füstöt.*
-És a családod mennyire volt jártas a mágiában ? Úgy értem varázslónak számítottak, vagy csak mágia használónak ? Vagy a kettő teljesen egyforma ? *néz kicsit bambán egyik hölgyre, majd a másikra.* -Ne haragudjatok, de ezen a téren elég elmaradt vagyok. *mondja a maga szokásos egyszerűségével, és mosolyával.*
-Ne is mond. *emeli fel kezét, és legyint egyet.* -Az biztos, hogy szerencsénk volt, és jobb is, hogy nem menekültünk el. Igen Pajtás könnyen lehet, hogy belesérült volna. A kutyákkal szemben igen határozott, de nem szokott hozzá a farkasokhoz. *mondja, közben akaratlanul is az állatra néz.* -Viszont Ëleya bátorsága igazán említésre méltó volt, főleg nő létére. *dicséri a tündérnek az ember nőt.* -Ti tündérek félősebbek vagytok nálunk, vagy ez a gondolat is csak a törékeny és apró méretetek miatt van ? *érdeklődik Erindell-nél.*
-Valóban erős dohány, egyik jószággondozó keverte mindig a földeken, aztán ezt szívtuk. Olcsó volt, és hatásos. *mosolyodik el.* -Szívesen adok egy keveset neked is, de gyanítom, hogy te nem élsz ezzel a káros szenvedéllyel. *néz a tündérre, aztán valamiért megakadnak szemei Erindell övén, ami csak kicsit látható, és mintha kikandikálna alóla valami, ami szintén nagyon ismerős, igaz ebből is csak nagyon keveset lát.*
-Bocsáss meg Erindell, de csak nem ostort hordasz magadnál ? *mutat a nő öve irányába.*
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-15 10:09:43
Üzenet elküldve: 2014-06-15 10:09:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Rolfeuss Kelardo, Erindell Cordella //
- Ne bókoljon uram, kérem! A végén még elpirulok. De mi lenne, ha mi is tegeződnénk, kedves Rolf? Olyan hivatalos ez a magázódás… * Pillant Rolfra meleg mosollyal, miközben kissé hátradől, és boros haját hátraveti, majd érdeklődve hallgatja, amint Erindell beszél. *
- Nahát, milyen érdekes! Akivel a városban találkoztunk, szintén csinos hölgy, és ő is tündér, hasonló célokkal vette magát a városba. Nekem is kedvem lett volna ellátogatni a templomba, engem is érdekel a mágia, de valahogy a kaland és az erdő jobban megfogott. Bár volt már egy kis kalandunk, nem igaz, Rolf? * S azzal jobbján lévő szakadt ingujjra mutat, ahol a szakadás szélét vérfolt szegélyezi, s alatta tiszta kendőbe van kötve a nő alkarja. Mielőtt még a lány kérdezhetne, meg is magyarázza a dolgot. *
- Egy pár farkas támadt ránk út közben. Szerencsénk volt! Utólag visszagondolva az ember lehet, hogy jobban tette volna, ha tovább hajt, s figyelmen kívül hagyja őket, másrészt viszont gyanítom, hogy utolértek volna, s akkor talán szegény Pajtásnak is baja esik. Így is szerencsésebbek voltunk, mint egyesen. * Története ellenére is vidáman mosolyog. A karja már nem fáj, s ez a gondolat a veszélyes história mellett üdítőleg hat rá. Mélyet szív a pipába, majd pár sűrű karikát fúj ki keskeny ajkai közül, s másik kezével a kosárba nyúl, egy zamatos szilváért. *
- Hogy ebben? A Rolftól kapott, erős dohány, de azt hiszem a saját keverékemből is keveredett bele egy kevéske. Menta, és ánizs, ami felkelthette az érdeklődését, jóval gyengébb, mint amit kaptam. * S itt szeme sarkából újra Rolfra tekint, aztán vissza a lányra. *
- Ne bókoljon uram, kérem! A végén még elpirulok. De mi lenne, ha mi is tegeződnénk, kedves Rolf? Olyan hivatalos ez a magázódás… * Pillant Rolfra meleg mosollyal, miközben kissé hátradől, és boros haját hátraveti, majd érdeklődve hallgatja, amint Erindell beszél. *
- Nahát, milyen érdekes! Akivel a városban találkoztunk, szintén csinos hölgy, és ő is tündér, hasonló célokkal vette magát a városba. Nekem is kedvem lett volna ellátogatni a templomba, engem is érdekel a mágia, de valahogy a kaland és az erdő jobban megfogott. Bár volt már egy kis kalandunk, nem igaz, Rolf? * S azzal jobbján lévő szakadt ingujjra mutat, ahol a szakadás szélét vérfolt szegélyezi, s alatta tiszta kendőbe van kötve a nő alkarja. Mielőtt még a lány kérdezhetne, meg is magyarázza a dolgot. *
- Egy pár farkas támadt ránk út közben. Szerencsénk volt! Utólag visszagondolva az ember lehet, hogy jobban tette volna, ha tovább hajt, s figyelmen kívül hagyja őket, másrészt viszont gyanítom, hogy utolértek volna, s akkor talán szegény Pajtásnak is baja esik. Így is szerencsésebbek voltunk, mint egyesen. * Története ellenére is vidáman mosolyog. A karja már nem fáj, s ez a gondolat a veszélyes história mellett üdítőleg hat rá. Mélyet szív a pipába, majd pár sűrű karikát fúj ki keskeny ajkai közül, s másik kezével a kosárba nyúl, egy zamatos szilváért. *
- Hogy ebben? A Rolftól kapott, erős dohány, de azt hiszem a saját keverékemből is keveredett bele egy kevéske. Menta, és ánizs, ami felkelthette az érdeklődését, jóval gyengébb, mint amit kaptam. * S itt szeme sarkából újra Rolfra tekint, aztán vissza a lányra. *
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-14 16:14:26
Üzenet elküldve: 2014-06-14 16:14:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Rolfeuss Kelardo,Eleya Meynücha//
*A bók, amit a nőtől kapott nagyon jól esik neki.*
~Igen, tündér vagyok.~ *Válaszolja meglepő könnyedséggel, hol ott ezt az oly sokszor felmerülő kérdést nagyon nem szereti. Általában ez az a pont, ahol az egyének valódi, esetleges támadó szándéka kiderül. Fejét érdeklődve oldalra billenti, s kissé megfeszül, mikor a nő felpattan és a szekér irányába lépdel. Csak az után könnyebbül meg, mikor Eleya néhány zöldséggel a kezében tér vissza. Miután végighallgatta Eleyát, akaratlanul is észreveszi a két ember között végbemenő cinkos szemkontaktusokat. Egy pillanatra kezébe temeti az arcát, mintha csak fáradt lenne, hogy ne lássák a vidám vigyort az arcán.*
~Ez igen érdekes!~ *Mosolyog most már csak kedvesen, ám csillogó szemekkel. Miután végighallgatta Rolfot, már nagyszerűen érzi magát, s ennek szellemében is válaszol.*
-Elsősorban mágiát szeretnék tanulni, mivel nálunk, azaz nálam ilyen családi adottság. Persze sok tanulást igényel a siker, meg a műveltség is sokat számít bizonyos körökben.
*Örömmel nézi, ahogy a férfi a lovával törődik.* ~Ki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet,~ *nyugtázza elégedetten.*
-De számtalan dolgot ki szeretnék még próbálni. Felfedezni a várost, kicsit szórakozni és lehetőleg egy jó társaságot találni. *Itt bizakodóan Rolfra és Eleyára néz., majd kivesz egy szőlőfürtöt a középre helyezett tálkából és vidáman csipegetni kezdi.*
-Mi van abban a pipában? *szimatol a levegőbe*
-Érdekes illata van! *Fordul Eleya felé, miközben egy apró szőlőszemet helyez a szájába* ~Mennyei!~
*A bók, amit a nőtől kapott nagyon jól esik neki.*
~Igen, tündér vagyok.~ *Válaszolja meglepő könnyedséggel, hol ott ezt az oly sokszor felmerülő kérdést nagyon nem szereti. Általában ez az a pont, ahol az egyének valódi, esetleges támadó szándéka kiderül. Fejét érdeklődve oldalra billenti, s kissé megfeszül, mikor a nő felpattan és a szekér irányába lépdel. Csak az után könnyebbül meg, mikor Eleya néhány zöldséggel a kezében tér vissza. Miután végighallgatta Eleyát, akaratlanul is észreveszi a két ember között végbemenő cinkos szemkontaktusokat. Egy pillanatra kezébe temeti az arcát, mintha csak fáradt lenne, hogy ne lássák a vidám vigyort az arcán.*
~Ez igen érdekes!~ *Mosolyog most már csak kedvesen, ám csillogó szemekkel. Miután végighallgatta Rolfot, már nagyszerűen érzi magát, s ennek szellemében is válaszol.*
-Elsősorban mágiát szeretnék tanulni, mivel nálunk, azaz nálam ilyen családi adottság. Persze sok tanulást igényel a siker, meg a műveltség is sokat számít bizonyos körökben.
*Örömmel nézi, ahogy a férfi a lovával törődik.* ~Ki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet,~ *nyugtázza elégedetten.*
-De számtalan dolgot ki szeretnék még próbálni. Felfedezni a várost, kicsit szórakozni és lehetőleg egy jó társaságot találni. *Itt bizakodóan Rolfra és Eleyára néz., majd kivesz egy szőlőfürtöt a középre helyezett tálkából és vidáman csipegetni kezdi.*
-Mi van abban a pipában? *szimatol a levegőbe*
-Érdekes illata van! *Fordul Eleya felé, miközben egy apró szőlőszemet helyez a szájába* ~Mennyei!~
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-14 13:10:09
Üzenet elküldve: 2014-06-14 13:10:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ëleya Meynücha, Erindell Cordella//
-Rendben kedves Erindell. *fogja meg a tündér apró kezeit finoman, nehogy összeroppantsa az aprócska puha érintésű kacsót. Épp indulna, amikor is Ëleya megelőzi, ő pedig mosolyogva bólint egyet, eztán telepedik le a helyére és kezd el pipázgatni.*
-Pontosan mit ért azon, hogy tanulni szeretne ? *veszi ki szájából a pipát, és amíg beszél tenyerébe fogja, úgy kérdezi a tündért.* -Mágiára gondol, esetleg fegyverforgatásra, vagy egyéb ? *kérdezősködik Rolf, majd hallgatja Ëleya beszédét, amit már ő is hallott, közben vet egy pillantást a tűzre, odafordul, és pár apró fát dob rá, és beállítja az állványt, nehogy feldőljön a frissen főtt leves. A többit mind Ëleya ügyességére bízza. Közben vet Pajtás felé is pár pillantást.*
-Én is hasonló módon nemrég érkeztem meg Arthenior városába. *fordul vissza a hölgyek irányába.* -Én földműves vagyok, és szeretnék a szántóföldeken venni egy kis földterületet és azon gazdálkodni illetve kereskedni a megtermelt javakkal. *gondol mind az állatokra, mind a növényekre és zöldségekre.* -Hallottam, hogy erre kedvezőek a feltételek ezért jöttem ide, aztán találkoztam a kedves Ëleya-val. *nyújtja enyhén karját a magas nő irányába.* -Bejártunk pár helyszínt, most pedig itt vagyunk, a többit már tudja. *mondja, hiszen ez után már csak a tündér érkezése következett. Mondandója után Rolf felemelkedik, és felmászik a szekerére. Matatni kezd, majd a lovához ballag, és ad neki két almát, közben végigsimítja az állat orrát, és megpaskolja izmos oldalát. Örül neki, hogy Pajtás ilyen nyugodtan van a helyén, bizonyára elfáradt a hosszú úton. Majd visszaballag a szekérhez, és egy kis fonott kosárkát vesz le, amin van pár alma, körte, szőlő, és szilva. Ezzel a kosárral tér vissza a hölgyekhez, és leteszi eléjük a földre.*
-Akad még itt egy kis gyümölcs, fogyasszák csak bátran, sok benne a vitamin. *mondja, majd el is vesz egy körtét, és jó nagyot harap bele. Közben visszaül, és továbbra is a pipázgatással van elfoglalva, a körtét pedig pár harapás alatt berágja.*
-És a tanuláson kívül mi egyéb érdekli ? *kérdezi a tündértől, majd Ëleya felé fordul.*
-Isteni illata van a levesének, látszólag sokkal jobb az érzéke a főzéshez mint jómagamnak. *mondja mosolyogva, közben beleszimatol a levegőbe, ami újra megtelik a vegyes zöldségek illatával.*
-Rendben kedves Erindell. *fogja meg a tündér apró kezeit finoman, nehogy összeroppantsa az aprócska puha érintésű kacsót. Épp indulna, amikor is Ëleya megelőzi, ő pedig mosolyogva bólint egyet, eztán telepedik le a helyére és kezd el pipázgatni.*
-Pontosan mit ért azon, hogy tanulni szeretne ? *veszi ki szájából a pipát, és amíg beszél tenyerébe fogja, úgy kérdezi a tündért.* -Mágiára gondol, esetleg fegyverforgatásra, vagy egyéb ? *kérdezősködik Rolf, majd hallgatja Ëleya beszédét, amit már ő is hallott, közben vet egy pillantást a tűzre, odafordul, és pár apró fát dob rá, és beállítja az állványt, nehogy feldőljön a frissen főtt leves. A többit mind Ëleya ügyességére bízza. Közben vet Pajtás felé is pár pillantást.*
-Én is hasonló módon nemrég érkeztem meg Arthenior városába. *fordul vissza a hölgyek irányába.* -Én földműves vagyok, és szeretnék a szántóföldeken venni egy kis földterületet és azon gazdálkodni illetve kereskedni a megtermelt javakkal. *gondol mind az állatokra, mind a növényekre és zöldségekre.* -Hallottam, hogy erre kedvezőek a feltételek ezért jöttem ide, aztán találkoztam a kedves Ëleya-val. *nyújtja enyhén karját a magas nő irányába.* -Bejártunk pár helyszínt, most pedig itt vagyunk, a többit már tudja. *mondja, hiszen ez után már csak a tündér érkezése következett. Mondandója után Rolf felemelkedik, és felmászik a szekerére. Matatni kezd, majd a lovához ballag, és ad neki két almát, közben végigsimítja az állat orrát, és megpaskolja izmos oldalát. Örül neki, hogy Pajtás ilyen nyugodtan van a helyén, bizonyára elfáradt a hosszú úton. Majd visszaballag a szekérhez, és egy kis fonott kosárkát vesz le, amin van pár alma, körte, szőlő, és szilva. Ezzel a kosárral tér vissza a hölgyekhez, és leteszi eléjük a földre.*
-Akad még itt egy kis gyümölcs, fogyasszák csak bátran, sok benne a vitamin. *mondja, majd el is vesz egy körtét, és jó nagyot harap bele. Közben visszaül, és továbbra is a pipázgatással van elfoglalva, a körtét pedig pár harapás alatt berágja.*
-És a tanuláson kívül mi egyéb érdekli ? *kérdezi a tündértől, majd Ëleya felé fordul.*
-Isteni illata van a levesének, látszólag sokkal jobb az érzéke a főzéshez mint jómagamnak. *mondja mosolyogva, közben beleszimatol a levegőbe, ami újra megtelik a vegyes zöldségek illatával.*
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-14 11:58:44
Üzenet elküldve: 2014-06-14 11:58:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Rolfeuss Kelardo és Erindell Cordella //
- Erindell, szép név, egy csinos lánynak. Tündér vagy, jól gondolom? * Teszi fel a kérdést, ugyanazon lágy mosollyal. * - Maradjon csak, Rolfom! Majd én. * Pattan fel helyéről, s máris a kocsin terem. Rutinosan gyűjti össze a hozzávalókat, majd leviszi őket, és leül, hogy megpucolja a zöldségeket. Beleteszi őket, mehet rá a víz, s már csak Rolf fűszerei hiányoznak. Így ő is visszatérhet a pipázgatáshoz, és hozzákezd saját kis meséjéhez. *
- Pár hete érkeztem a városba. Vándor vagyok, tanulni és szórakozni jöttem, mint a hozzám hasonlók. * Mosolyodik el, s szinte már sejtelmes vigyor ül ki a szájára. Szeme sarkából újra és újra Rolfra pillant. Amíg a leves készül, s Rolf is elkezd beszélni, addig ő pipáját a szájában hagyva a fűben hagyott fejdíszért nyúl. Nincs kedve most a bajos koponyát visszafűzni hajába, mi most végtelennek tűnő, hosszú fonatba van fogva, ámde maga mellé teszi, nehogy véletlenül megfeledkezzen róla. *
- Erindell, szép név, egy csinos lánynak. Tündér vagy, jól gondolom? * Teszi fel a kérdést, ugyanazon lágy mosollyal. * - Maradjon csak, Rolfom! Majd én. * Pattan fel helyéről, s máris a kocsin terem. Rutinosan gyűjti össze a hozzávalókat, majd leviszi őket, és leül, hogy megpucolja a zöldségeket. Beleteszi őket, mehet rá a víz, s már csak Rolf fűszerei hiányoznak. Így ő is visszatérhet a pipázgatáshoz, és hozzákezd saját kis meséjéhez. *
- Pár hete érkeztem a városba. Vándor vagyok, tanulni és szórakozni jöttem, mint a hozzám hasonlók. * Mosolyodik el, s szinte már sejtelmes vigyor ül ki a szájára. Szeme sarkából újra és újra Rolfra pillant. Amíg a leves készül, s Rolf is elkezd beszélni, addig ő pipáját a szájában hagyva a fűben hagyott fejdíszért nyúl. Nincs kedve most a bajos koponyát visszafűzni hajába, mi most végtelennek tűnő, hosszú fonatba van fogva, ámde maga mellé teszi, nehogy véletlenül megfeledkezzen róla. *
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-13 15:09:34
Üzenet elküldve: 2014-06-13 15:09:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Rolfeuss Kelardo,Eleya Meynücha//
*Nagyon megörül a szívélyes fogadtatásnak, így könnyedén felel, bár azért legbelül minden porcikája fel van rá készülve, hogy egy esetleges támadást kikerüljön.*
-Egy kis levesnek tényleg nagyon örülnék. *Húzza kedves kis félmosolyra a szája szélét.*
-A nevem Erindell. Erindell Cordella. *Ráz kezet először a nővel, majd a férfival.*
~Milyen erős keze van Rolfnak! Igen, így hívják. A neveket jó lenne megjegyezni!
*A bemutatkozás után letelepszik velük szembe a füvön. Ha jobban belegondol, már rég óta nem evett, s ezt váratlanul megkorduló gyomra is a tudomására hozza. Mielőtt elkezdi mondókáját, szeme fényesen megvillan a tűz vörösében.*
-Életemben először járok itt a környéken, úgyhogy eléggé ismeretlen számomra minden. Tanulni szeretnék, ezért is tanácsolták ezt a várost, bár egyelőre nem igen tudom, hogy hogyan is kezdhetnék neki. *Pillantása most Eleyára villan.* ~Olyan furcsa, hogy az emberek ilyen magasra tudnak nőni. ~
-És maguk honnan valók? Őszintén örülök a társaságuknak, így legalább van kivel beszélnem. *Fejét felhúzott térdeire hajtja és figyelmesen hallgatja a következő beszélőt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.13 19:08:44, a következő indokkal:
Jelpótlás.
*Nagyon megörül a szívélyes fogadtatásnak, így könnyedén felel, bár azért legbelül minden porcikája fel van rá készülve, hogy egy esetleges támadást kikerüljön.*
-Egy kis levesnek tényleg nagyon örülnék. *Húzza kedves kis félmosolyra a szája szélét.*
-A nevem Erindell. Erindell Cordella. *Ráz kezet először a nővel, majd a férfival.*
~Milyen erős keze van Rolfnak! Igen, így hívják. A neveket jó lenne megjegyezni!
*A bemutatkozás után letelepszik velük szembe a füvön. Ha jobban belegondol, már rég óta nem evett, s ezt váratlanul megkorduló gyomra is a tudomására hozza. Mielőtt elkezdi mondókáját, szeme fényesen megvillan a tűz vörösében.*
-Életemben először járok itt a környéken, úgyhogy eléggé ismeretlen számomra minden. Tanulni szeretnék, ezért is tanácsolták ezt a várost, bár egyelőre nem igen tudom, hogy hogyan is kezdhetnék neki. *Pillantása most Eleyára villan.* ~Olyan furcsa, hogy az emberek ilyen magasra tudnak nőni. ~
-És maguk honnan valók? Őszintén örülök a társaságuknak, így legalább van kivel beszélnem. *Fejét felhúzott térdeire hajtja és figyelmesen hallgatja a következő beszélőt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.13 19:08:44, a következő indokkal:
Jelpótlás.
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-12 20:24:02
Üzenet elküldve: 2014-06-12 20:24:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ëleya Meynücha, Erindell Cordella//
*A kacérkodó mosolyra a maga egyszerű módján mosolyog vissza, bár kicsit zavarba érzi magát, mivel nagyon régen nem mondott neki egyetlen nő sem hasonló szavakat. Egyrészről a magányos farkas léte és a földművelés miatt, másrészről meg amúgy is elég tapasztalatlan a szerelmi dolgokban, így túlságosan sosem nyit a nők felé, még ezt is soknak találja magától, ahogy néha a hosszú vörös hajú nőnek válaszol.
Az integetése úgy látszik felbátorítja az ismeretlen tündért, ugyanis megindul feléjük.*
~Rövid időn belül a második tündér, akivel összehoz a sors. Tényleg sokat tartogat a nagyvilág.~ *nyugtázza magában elégedetten a dolgot, majd a tündérhez szól.*
-Üdvözlöm. Jöjjön csak bátran. *int maguk felé, majd Ëleya köszöntése után megszólal.*
-Ó akad még ahonnan ez jött, szívesen összedobok még egy adagot. Mondja éhes ? *kérdezi a tündért, aki ha igennel válaszol elkezdi az előkészületeket, ha nemleges választ ad akkor marad a fenekén. Miután Ëleya bemutatkozott, ő sem marad ki a sorból, így a nagydarab férfi felemelkedik, vagy odasétál, és nagy lapát kezét a tündér felé nyújtja.*
-Én pedig Rolfeuss Kelardo azaz Rolf vagyok. *mondja mosolyogva, ezzel rögtön le is tisztázza, hogy hogyan is kell őt szólítani. Mindig ezen a néven szólították egészen kicsi kora óta, amit nagyon megkedvelt, és sokkal jobbnak is találta mint a Kel becézést.*
-Ön is új talán errefelé ? *teszi fel a kérdését Ëleya után, majd a nő meg hozza az ihletet a pipázásra, és ő is előkapja az övét, ami sokkalta rövidebb és tömörebb anyagból készült. Megtölti a kemény dohánnyal, meggyújtja a pipát, és férfiasan a szája széléhez tolja a pipát, és karba teszi kezeit, úgy hallgatja a két nőt.*
*A kacérkodó mosolyra a maga egyszerű módján mosolyog vissza, bár kicsit zavarba érzi magát, mivel nagyon régen nem mondott neki egyetlen nő sem hasonló szavakat. Egyrészről a magányos farkas léte és a földművelés miatt, másrészről meg amúgy is elég tapasztalatlan a szerelmi dolgokban, így túlságosan sosem nyit a nők felé, még ezt is soknak találja magától, ahogy néha a hosszú vörös hajú nőnek válaszol.
Az integetése úgy látszik felbátorítja az ismeretlen tündért, ugyanis megindul feléjük.*
~Rövid időn belül a második tündér, akivel összehoz a sors. Tényleg sokat tartogat a nagyvilág.~ *nyugtázza magában elégedetten a dolgot, majd a tündérhez szól.*
-Üdvözlöm. Jöjjön csak bátran. *int maguk felé, majd Ëleya köszöntése után megszólal.*
-Ó akad még ahonnan ez jött, szívesen összedobok még egy adagot. Mondja éhes ? *kérdezi a tündért, aki ha igennel válaszol elkezdi az előkészületeket, ha nemleges választ ad akkor marad a fenekén. Miután Ëleya bemutatkozott, ő sem marad ki a sorból, így a nagydarab férfi felemelkedik, vagy odasétál, és nagy lapát kezét a tündér felé nyújtja.*
-Én pedig Rolfeuss Kelardo azaz Rolf vagyok. *mondja mosolyogva, ezzel rögtön le is tisztázza, hogy hogyan is kell őt szólítani. Mindig ezen a néven szólították egészen kicsi kora óta, amit nagyon megkedvelt, és sokkal jobbnak is találta mint a Kel becézést.*
-Ön is új talán errefelé ? *teszi fel a kérdését Ëleya után, majd a nő meg hozza az ihletet a pipázásra, és ő is előkapja az övét, ami sokkalta rövidebb és tömörebb anyagból készült. Megtölti a kemény dohánnyal, meggyújtja a pipát, és férfiasan a szája széléhez tolja a pipát, és karba teszi kezeit, úgy hallgatja a két nőt.*
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-12 18:45:52
Üzenet elküldve: 2014-06-12 18:45:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Sylmeriae Zeregwos//
* A fél-elf kissé rémülten tekint fel, mikor meghall egy közeledő hangot, de nagyobb félelem, mint amit egy támadó sötételf sereg okozhat, nem érte. Gondolta, hogy ismét találkozni fog a hölygyel, és most itt áll mellette. Inkább elrejti naplóját, már kész versével benne, majd feláll, hogy üdvözölhesse ahölgyet, persze csak illedelmesen.*
-Üdvözlöm, s ez a nap valóban helyes lehet egy ilyesfajta tevékenység végzéséhez.-* Válaszol a hölgynek. Felveszi tarisznyáját, és áddobja vállán, majd elindul, kersztül a tisztáson.*- Ha megengedné, most én vezetnék. Van pár érdekes hely ebben a városban, és körülötte is.-
* A fél-elf kissé rémülten tekint fel, mikor meghall egy közeledő hangot, de nagyobb félelem, mint amit egy támadó sötételf sereg okozhat, nem érte. Gondolta, hogy ismét találkozni fog a hölygyel, és most itt áll mellette. Inkább elrejti naplóját, már kész versével benne, majd feláll, hogy üdvözölhesse ahölgyet, persze csak illedelmesen.*
-Üdvözlöm, s ez a nap valóban helyes lehet egy ilyesfajta tevékenység végzéséhez.-* Válaszol a hölgynek. Felveszi tarisznyáját, és áddobja vállán, majd elindul, kersztül a tisztáson.*- Ha megengedné, most én vezetnék. Van pár érdekes hely ebben a városban, és körülötte is.-
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-12 18:38:41
Üzenet elküldve: 2014-06-12 18:38:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Melith Sulwarren//
* A békésen sétálgató leányzó sohasem leli meg a választ az élet nagyobb kérdéseire. A Titkos várost kutatva mindig zsákutcába kerül, hiába ő az egyik legzseniálisabb kutatója a témának. A mágiatanulásról nem is szólva.
Megpillantja a lovag fél-elfet a mező közepén irogatni, és odasiet hozzá, hogy szóba elegyedhessen véle.*
- Jónapot Melith uraság! Mit vél a mai napról?-* Teszi fel egyszerű kérdéseit. Inkább körültekint, és így szól a fél-elf válaszára várva:*
- Nem lenne kedve eljönni velem egy kisebb kirándulásra Arthenior környékén, hogy kielemezhessem a környék füveit? Tudja, kedvelem a tudományt, és hátha találunk valami érdekeset.-
* A békésen sétálgató leányzó sohasem leli meg a választ az élet nagyobb kérdéseire. A Titkos várost kutatva mindig zsákutcába kerül, hiába ő az egyik legzseniálisabb kutatója a témának. A mágiatanulásról nem is szólva.
Megpillantja a lovag fél-elfet a mező közepén irogatni, és odasiet hozzá, hogy szóba elegyedhessen véle.*
- Jónapot Melith uraság! Mit vél a mai napról?-* Teszi fel egyszerű kérdéseit. Inkább körültekint, és így szól a fél-elf válaszára várva:*
- Nem lenne kedve eljönni velem egy kisebb kirándulásra Arthenior környékén, hogy kielemezhessem a környék füveit? Tudja, kedvelem a tudományt, és hátha találunk valami érdekeset.-
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-12 18:30:46
Üzenet elküldve: 2014-06-12 18:30:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* A nyugodt légtér. Minden oly közelinek látszik, mikor Melith ismét a mezőre fárad, hogy kiélvezhesse a szellő kellemes süvítését. Mikor a bőréhez a érnek Zephyr hulámmai úgy érzi ismét otthon van. Régi emlékek kavargását érzi erről, és tudja, hogy ezek a régi emlékek nem szálhatnak el a széllel eggyütt.
Feltekint az égre, ahol a felhők úsznak a kék tengerben, és elgondolkozik, miért is van olyan messze egymástól az élet, és a halál. Oly egyszerű, de nehezebb nincs is az életben, mint elhunyni. Gondolatok járják át elméjét.*
~Itt az idő verset írni. Volt egy ideje, hogy már nem csináltam ilyesféle tevékenységet.~*Gondolja magában.
Így hát nekikkezd. Előrántja tarisznyájából a naplószerű papírtengerét, és egy használható pennát, tintával.
Az alkotás készül, és sorok vernek sorokat, miközben a penna már-már meggyullad az írás sebességétől.
A sorok egyszerű felépítését a rímek bonyolultsága cifrázhatja csak meg, és persze a hosszú, már-már epikusnak mondható költői képek, illetve hasonlatok.*
~ Mindent bele kéne adni, mert ha így folytatom csak egy egyszerű vers lesz mindenféle plussz nélkül...~* Megpillant egy őet a tisztás közepén rohanni.*~ De állj! Lelkemben nyugvó... Te érzelmelemmel ne várj!.. Igen ez jó lesz.~
* A kegyetlen valóság viszont az, hogy a fél-elf feláll, és egy oda nem illő dolgot fontolgat.*
~ Az az őz! ha eladnám lenne pénzem! Van nálam pár kés, el tudom kapni!~* Kivesz a tarisznályából egy tőrt, és megcélozza vele az állatot. Egy tört pillanat kellene, és a suta, halott. Látszik a fél-elf szemében az a tipikus erő, amelyet a kényszer ír ki arcára, és testtartására, de szemében ott van a könyörület. Ragyogó és rémisztő a lelkében uralkodó kettősség. Ez elég ahhoz, hogy a fél-elf gondolatait félrevezessék, míg az állat elillan orra elől.*
~ Talán jobb is így. Hiába áltatom magam. Itt kellett volna bizonyítanom az erőmet. Hogy erősebb vagyok, mint egy állat, amely talán annyit tud, hogy létezik, és vegetál az élete folyójában. És itt vagyok én. Az aki nem volt képes meghozni a vadállatok legalapvetőbb reflexéből adodó döntést. Most már tudhatom, nem vagyok nagyobb részben ember, mint elf. Mind hiába. A szétvető kettősség... Megvan! Ez az!~* jelenti ki gondolataiban, és visszaül a verséhez, hogy befejezhesse azt, most már egy vezető irányelvvel, és gondolattal.*
Feltekint az égre, ahol a felhők úsznak a kék tengerben, és elgondolkozik, miért is van olyan messze egymástól az élet, és a halál. Oly egyszerű, de nehezebb nincs is az életben, mint elhunyni. Gondolatok járják át elméjét.*
~Itt az idő verset írni. Volt egy ideje, hogy már nem csináltam ilyesféle tevékenységet.~*Gondolja magában.
Így hát nekikkezd. Előrántja tarisznyájából a naplószerű papírtengerét, és egy használható pennát, tintával.
Az alkotás készül, és sorok vernek sorokat, miközben a penna már-már meggyullad az írás sebességétől.
A sorok egyszerű felépítését a rímek bonyolultsága cifrázhatja csak meg, és persze a hosszú, már-már epikusnak mondható költői képek, illetve hasonlatok.*
~ Mindent bele kéne adni, mert ha így folytatom csak egy egyszerű vers lesz mindenféle plussz nélkül...~* Megpillant egy őet a tisztás közepén rohanni.*~ De állj! Lelkemben nyugvó... Te érzelmelemmel ne várj!.. Igen ez jó lesz.~
* A kegyetlen valóság viszont az, hogy a fél-elf feláll, és egy oda nem illő dolgot fontolgat.*
~ Az az őz! ha eladnám lenne pénzem! Van nálam pár kés, el tudom kapni!~* Kivesz a tarisznályából egy tőrt, és megcélozza vele az állatot. Egy tört pillanat kellene, és a suta, halott. Látszik a fél-elf szemében az a tipikus erő, amelyet a kényszer ír ki arcára, és testtartására, de szemében ott van a könyörület. Ragyogó és rémisztő a lelkében uralkodó kettősség. Ez elég ahhoz, hogy a fél-elf gondolatait félrevezessék, míg az állat elillan orra elől.*
~ Talán jobb is így. Hiába áltatom magam. Itt kellett volna bizonyítanom az erőmet. Hogy erősebb vagyok, mint egy állat, amely talán annyit tud, hogy létezik, és vegetál az élete folyójában. És itt vagyok én. Az aki nem volt képes meghozni a vadállatok legalapvetőbb reflexéből adodó döntést. Most már tudhatom, nem vagyok nagyobb részben ember, mint elf. Mind hiába. A szétvető kettősség... Megvan! Ez az!~* jelenti ki gondolataiban, és visszaül a verséhez, hogy befejezhesse azt, most már egy vezető irányelvvel, és gondolattal.*
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-12 09:50:09
Üzenet elküldve: 2014-06-12 09:50:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Erindell Cordella és Rolfeuss Kelardo //
- Önnel bármikor, bárhova, kedves Rolf. * Mosolyodik el sokat mondón, már-már kacérul, s ahogy követi a férfi tekintetét, illetve meghallja az „ikertestvér” szót, harsány, tiszta kacagásban tör ki. Ültéből a hasára fordul, és karjaival feltolja magát. *
- Aligha tudnék róla, hogy lenne egy testvérem! ~ De milyen szép, csinos kis teremtés…! ~ * Gondolja magában, miközben végigköveti, amint az alacsony, fiatal hölgy megindul feléjük, átvágva a virágok tengerén. *
- Dehogy zavartál meg minket, kedvesem! Ülj csak le. Sajnos már a leves elfogyott, de talán még főzhetünk, természetesen, ha nem bánja, hogy elfogyasztjuk az összes ételét, kedves Rolfom. * Mondja lágy viccelődéssel a hangjában, majd felkel a fűből. Közel két méterével, jóval a kis hölgy fölé magasodik, bár egy kicsit lejjebb hajol, hogy azért ne legyen oly félelmetes – bár talán amúgy sem az kedves arcával, talán csak a heg lehet ijesztő a jobb orcáján. Hosszú, kecses ujjú kezét nyújtja egy kézfogásra, miközben bemutatkozik. *
- Ëleya Meynücha vagyok, de szólíts csak Ëleyának. Jer, foglalj csak helyet! Hogy keveredtél errefelé?
* S mindeközben ő is leül, a tábortűz parazsából véve pedig meggyújtja pipáját. Ezúttal azzal a dohánnyal tölti meg, amit Rolftól kapott, bár kétségtelen, hogy a saját, ánizs-mentás keverékéből is keveredett az erős pipafű közé. A pipa ellenére is nőiesen dohányozik, a vékony szárú eszközt kecsesen tartva, és még kecsesebben fújva ki a sűrű, fehér füstöt, mely, mint köd, lepi el egy pillanatra arcát, s borítja be boros fürtjeit. Színeváltó szeme e pillanatban igéző, smaragdos zöldben villan, akár két megtermett drágakő. *
- Önnel bármikor, bárhova, kedves Rolf. * Mosolyodik el sokat mondón, már-már kacérul, s ahogy követi a férfi tekintetét, illetve meghallja az „ikertestvér” szót, harsány, tiszta kacagásban tör ki. Ültéből a hasára fordul, és karjaival feltolja magát. *
- Aligha tudnék róla, hogy lenne egy testvérem! ~ De milyen szép, csinos kis teremtés…! ~ * Gondolja magában, miközben végigköveti, amint az alacsony, fiatal hölgy megindul feléjük, átvágva a virágok tengerén. *
- Dehogy zavartál meg minket, kedvesem! Ülj csak le. Sajnos már a leves elfogyott, de talán még főzhetünk, természetesen, ha nem bánja, hogy elfogyasztjuk az összes ételét, kedves Rolfom. * Mondja lágy viccelődéssel a hangjában, majd felkel a fűből. Közel két méterével, jóval a kis hölgy fölé magasodik, bár egy kicsit lejjebb hajol, hogy azért ne legyen oly félelmetes – bár talán amúgy sem az kedves arcával, talán csak a heg lehet ijesztő a jobb orcáján. Hosszú, kecses ujjú kezét nyújtja egy kézfogásra, miközben bemutatkozik. *
- Ëleya Meynücha vagyok, de szólíts csak Ëleyának. Jer, foglalj csak helyet! Hogy keveredtél errefelé?
* S mindeközben ő is leül, a tábortűz parazsából véve pedig meggyújtja pipáját. Ezúttal azzal a dohánnyal tölti meg, amit Rolftól kapott, bár kétségtelen, hogy a saját, ánizs-mentás keverékéből is keveredett az erős pipafű közé. A pipa ellenére is nőiesen dohányozik, a vékony szárú eszközt kecsesen tartva, és még kecsesebben fújva ki a sűrű, fehér füstöt, mely, mint köd, lepi el egy pillanatra arcát, s borítja be boros fürtjeit. Színeváltó szeme e pillanatban igéző, smaragdos zöldben villan, akár két megtermett drágakő. *
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-10 22:45:51
Üzenet elküldve: 2014-06-10 22:45:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Rolfeuss és Eleya//
*Vidáman veszi tudomásul, hogy észrevették. ~Gondoltam, hogy a nő fog előbb észrevenni. A nők mindig érzékenyebbek ezekre a dolgokra.~ Azon viszont nagyon meglepődik, mikor a férfi elkezd integetni neki. Gondolatok kavalkádja villan át az agyán, de végül úgy dönt, hogy oda megy és köszönti az idegeneket. Mintha nem is a hívásra, hanem csak magától sétálna oda természetesen. Kecsesen feláll, leporolja ruháját, hajából kirázza a benne ragadt fűszálakat.~Mintha nem lenne elég, hogy kócos, mint egy szénaboglya!~ igazgatja meg egy kicsit, majd finom léptekkel elindul az őt figyelő idegenek felé. Arcára kiölti legbarátságosabb mosolyát, majd int az üldögélőknek, hogy ezzel is jelezze, ő nem akar semmi rosszat. Mikor a közelükbe ér lágy, ám de határozott hangon szólítja meg őket.*
-Üdvözlöm önöket! Remélem nem szakítottam meg semmilyen fontos beszélgetést! *Nagyon reméli, hogy rendes emberekbe botlott. Ugyan közelebbről sem tűnnek félelmetesebbeknek,de ő nagyon jól megtanulta már, hogy a látszat olykor csal. Kezét csak azért sem rakja dobótőreire, bár könnyen elérhetőek, így egy fokkal nagyobb biztonságban érzi magát.*
-Megengedik, hogy csatlakozzak önökhöz? Jól esne ennyi idő után szót váltani valakivel!
*Kíváncsian várja a válaszokat. Figyelmesen hallgatná őket.*
*Vidáman veszi tudomásul, hogy észrevették. ~Gondoltam, hogy a nő fog előbb észrevenni. A nők mindig érzékenyebbek ezekre a dolgokra.~ Azon viszont nagyon meglepődik, mikor a férfi elkezd integetni neki. Gondolatok kavalkádja villan át az agyán, de végül úgy dönt, hogy oda megy és köszönti az idegeneket. Mintha nem is a hívásra, hanem csak magától sétálna oda természetesen. Kecsesen feláll, leporolja ruháját, hajából kirázza a benne ragadt fűszálakat.~Mintha nem lenne elég, hogy kócos, mint egy szénaboglya!~ igazgatja meg egy kicsit, majd finom léptekkel elindul az őt figyelő idegenek felé. Arcára kiölti legbarátságosabb mosolyát, majd int az üldögélőknek, hogy ezzel is jelezze, ő nem akar semmi rosszat. Mikor a közelükbe ér lágy, ám de határozott hangon szólítja meg őket.*
-Üdvözlöm önöket! Remélem nem szakítottam meg semmilyen fontos beszélgetést! *Nagyon reméli, hogy rendes emberekbe botlott. Ugyan közelebbről sem tűnnek félelmetesebbeknek,de ő nagyon jól megtanulta már, hogy a látszat olykor csal. Kezét csak azért sem rakja dobótőreire, bár könnyen elérhetőek, így egy fokkal nagyobb biztonságban érzi magát.*
-Megengedik, hogy csatlakozzak önökhöz? Jól esne ennyi idő után szót váltani valakivel!
*Kíváncsian várja a válaszokat. Figyelmesen hallgatná őket.*
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-10 21:56:00
Üzenet elküldve: 2014-06-10 21:56:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ëleya Meynücha//
*Felnevet, majd térdére csap.*
-Az ördögbe is igaza van. Mindig csak a rosszat beszéljük, inkább mondjunk valami jót. Eltölthettem egy szép helyen egy finom ebédet, egy kedves társ körében. *mosolyodik el.* -Kell ennél jobb ? *tárja szét karjait, bár kérdése nem igazán a nő felé, inkább saját maga felé irányul, amit egy mosollyal meg is válaszol.*
-Én is hallottam már mendemondákat. *válaszolja Rolf, miközben egy hosszabb szál füvet tesz szája széléhez, és rágcsálni kezdi.* -Főleg, hogy közel sem olyan csodálatos és mesés mint az emberek képzeletében, mivel ott nincs benne egy nagy vihar, egy hajó ripityára törése, és az emberek belefulladása a vízbe. *mondja, majd pár másodperc hatásszünet következik.* -Sellőkről én is hallottam már, de hát a hajósok a sok rumtól ki tudja miféléket láttak, vagy szerettek volna látni. *emeli fel nevetve a mondat második felére mutató ujját.* -Viszont ön is kíváncsi rá, úgy ahogy én, így amondó vagyok egyszer fogjunk össze, és vágjunk neki a tengernek, aztán kiderül melyikünk képzelete a nyerő. *mosolyodik el, amire a nő társasága óta sűrűn van példa, ebből is látszik, hogy igen kellemesen érzi magát Ëleya közelében.*
//Erindell Cordella figyelmébe//
*Kicsi csend következik, és elmélyül kicsit gondolataiban, azért érzékeli, hogy Ëleya mögé pillantgat, és kis idő elteltével ő is hátrafordul.*
~Vajon mi olyan érdekes ?~ *tűnődik el magában, és észreveszi a vöröslő tincseket a virágok között, és, hogy valaki figyeli őket.*
-Csak nem az ikertestvére ? *mókázik Ëleya felé pillantva, mivel a vöröslő tincsek nagyon megegyeznek.* -Úgy látszik felkeltettük az érdeklődését. *mondja mikor körbenéz, és világossá válik, hogy csak őket nézheti az idegen, mivel más nincs a tisztáson, hacsak nem bújócskázik valakivel. Rolf megemeli jobbját és integetni kezd az idegen felé, ami kicsit idiótának tűnhet, de jobb minél előbb meglátni kivel is van dolguk.*
*Felnevet, majd térdére csap.*
-Az ördögbe is igaza van. Mindig csak a rosszat beszéljük, inkább mondjunk valami jót. Eltölthettem egy szép helyen egy finom ebédet, egy kedves társ körében. *mosolyodik el.* -Kell ennél jobb ? *tárja szét karjait, bár kérdése nem igazán a nő felé, inkább saját maga felé irányul, amit egy mosollyal meg is válaszol.*
-Én is hallottam már mendemondákat. *válaszolja Rolf, miközben egy hosszabb szál füvet tesz szája széléhez, és rágcsálni kezdi.* -Főleg, hogy közel sem olyan csodálatos és mesés mint az emberek képzeletében, mivel ott nincs benne egy nagy vihar, egy hajó ripityára törése, és az emberek belefulladása a vízbe. *mondja, majd pár másodperc hatásszünet következik.* -Sellőkről én is hallottam már, de hát a hajósok a sok rumtól ki tudja miféléket láttak, vagy szerettek volna látni. *emeli fel nevetve a mondat második felére mutató ujját.* -Viszont ön is kíváncsi rá, úgy ahogy én, így amondó vagyok egyszer fogjunk össze, és vágjunk neki a tengernek, aztán kiderül melyikünk képzelete a nyerő. *mosolyodik el, amire a nő társasága óta sűrűn van példa, ebből is látszik, hogy igen kellemesen érzi magát Ëleya közelében.*
//Erindell Cordella figyelmébe//
*Kicsi csend következik, és elmélyül kicsit gondolataiban, azért érzékeli, hogy Ëleya mögé pillantgat, és kis idő elteltével ő is hátrafordul.*
~Vajon mi olyan érdekes ?~ *tűnődik el magában, és észreveszi a vöröslő tincseket a virágok között, és, hogy valaki figyeli őket.*
-Csak nem az ikertestvére ? *mókázik Ëleya felé pillantva, mivel a vöröslő tincsek nagyon megegyeznek.* -Úgy látszik felkeltettük az érdeklődését. *mondja mikor körbenéz, és világossá válik, hogy csak őket nézheti az idegen, mivel más nincs a tisztáson, hacsak nem bújócskázik valakivel. Rolf megemeli jobbját és integetni kezd az idegen felé, ami kicsit idiótának tűnhet, de jobb minél előbb meglátni kivel is van dolguk.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-10 16:32:30
Üzenet elküldve: 2014-06-10 16:32:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Rolfeuss Kelardo //
* Halványan elmosolyodva fordul a férfi felé, amint az felteszi kérdését.*
- Olyan sok rosszban volt részünk. Kár is ezen gondolkozni! Ha már itt vagyunk, egy gyönyörű tisztáson, s be kell vallanom, nem találom szörnyűnek a társaságát, sőt, mi több! Kedvelem magát, kedves Rolf, mégis csak fájdalomról beszélünk. * Lassan felül, kecses mozdulattal felhúzva egyik térdét, másik lábát kényelmesen kinyújtja. Lágyan mosolyog a férfire, s talán eddig még nem is volt ily őszinte, meleg a mosolya. Pedig ez előtt sem próbált túlzottan magába zárkózni. *
- A tenger. * Sejlik fel előtte. Régen sokat álmodott a tengerről. Hallotta a morajlást, hallotta a hullámok csapkodását, szinte hallotta a hajnal zenéjét is, amint a fényes aranynapkorong feltűnik a kékség felől, hogy sárga-narancs fénypászmáival megfesse a hidegen kéklő vizeket. * - Sosem láttam még a tengert * Felelte végül, hangjában halvány csalódottsággal. * Egyszer, egy fogadóban megismertem egy kapitányt. Hamar lelte a halál, azon az éjszakán rablók vágták el a torkát. De előző este, órák hosszat mesélt nekem a tengerről. A hajójáról, a Merida Gyöngyéről. A szigetekről, melyeket látott. Sellőkről is mesélt, bár ez szerintem csak mese. * Kacarászik magában. *
- Egy utat megérne a tenger. Csak egyetlen egyet, hogy tudjam, olyan-e, mint álmaimban. Az álmokban egyedül van az ember * Folytatja kis szünet után * , de az életben úgy érezném, üres kép lenne csak, ha egyedül állnék a parton, vagy a hajó pallóin.
// Erindell Cordella figyelmébe //
* Ahogy álmodozásában elpillant Rolf válla felett, vöröslő foltot vesz észre a fű és virágtengerben. ~ Ezek ugyan nem rőt virágok ~ ötlik fel a nőben, s fejét oldalra billentve, fejdíszétől fosztott haját a másik vállára veti, miközben ujjaival kifésülgeti belőle a virágokat és fűszálakat - bár azok mintegy természetes díszként is jól mutattak volna borszínű hajában, melyet most nem ékített a szarvas koponya. Egy lányt vél felfedezni a virágok között, és egy zöld szempárt, mely őt és Rolfot fürkészi. Titokzatos, egyben játékos mosolyféle ül ki orcájára, mintha csak ezt súgná színeváltó tekintetével: „Látlak, hiába rejtőzöl.” *
* Halványan elmosolyodva fordul a férfi felé, amint az felteszi kérdését.*
- Olyan sok rosszban volt részünk. Kár is ezen gondolkozni! Ha már itt vagyunk, egy gyönyörű tisztáson, s be kell vallanom, nem találom szörnyűnek a társaságát, sőt, mi több! Kedvelem magát, kedves Rolf, mégis csak fájdalomról beszélünk. * Lassan felül, kecses mozdulattal felhúzva egyik térdét, másik lábát kényelmesen kinyújtja. Lágyan mosolyog a férfire, s talán eddig még nem is volt ily őszinte, meleg a mosolya. Pedig ez előtt sem próbált túlzottan magába zárkózni. *
- A tenger. * Sejlik fel előtte. Régen sokat álmodott a tengerről. Hallotta a morajlást, hallotta a hullámok csapkodását, szinte hallotta a hajnal zenéjét is, amint a fényes aranynapkorong feltűnik a kékség felől, hogy sárga-narancs fénypászmáival megfesse a hidegen kéklő vizeket. * - Sosem láttam még a tengert * Felelte végül, hangjában halvány csalódottsággal. * Egyszer, egy fogadóban megismertem egy kapitányt. Hamar lelte a halál, azon az éjszakán rablók vágták el a torkát. De előző este, órák hosszat mesélt nekem a tengerről. A hajójáról, a Merida Gyöngyéről. A szigetekről, melyeket látott. Sellőkről is mesélt, bár ez szerintem csak mese. * Kacarászik magában. *
- Egy utat megérne a tenger. Csak egyetlen egyet, hogy tudjam, olyan-e, mint álmaimban. Az álmokban egyedül van az ember * Folytatja kis szünet után * , de az életben úgy érezném, üres kép lenne csak, ha egyedül állnék a parton, vagy a hajó pallóin.
// Erindell Cordella figyelmébe //
* Ahogy álmodozásában elpillant Rolf válla felett, vöröslő foltot vesz észre a fű és virágtengerben. ~ Ezek ugyan nem rőt virágok ~ ötlik fel a nőben, s fejét oldalra billentve, fejdíszétől fosztott haját a másik vállára veti, miközben ujjaival kifésülgeti belőle a virágokat és fűszálakat - bár azok mintegy természetes díszként is jól mutattak volna borszínű hajában, melyet most nem ékített a szarvas koponya. Egy lányt vél felfedezni a virágok között, és egy zöld szempárt, mely őt és Rolfot fürkészi. Titokzatos, egyben játékos mosolyféle ül ki orcájára, mintha csak ezt súgná színeváltó tekintetével: „Látlak, hiába rejtőzöl.” *
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-10 14:53:58
Üzenet elküldve: 2014-06-10 14:53:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Rolf és Eleya figyelmébe//
*Nagyot nyújtózva ásít egyet, majd szép lassan felül. Kezével beletúr vörös tincseibe. Eléggé kócos lehet, de ez most nem zavarja. Jóleső nyugalommal visszadől a fűbe. Semmi kedve nincs felkelni. Hosszú ujjaival eljátszadozik egy fölé hajoló, különösen hosszú fűszállal. Újból behunyja a szemét. Vissza gondol az elmúlt pár nap eseményeire. A búcsúzásra, megérkezését Artheniorba, majd az utána bekövetkező bizonytalanságra. Hasra fordul. Örül neki, hogy tunikája alá vett rövid nadrágot még az indulása előtt, így kevésbé kell elővigyázatosan mozognia az ilyen helyzetekben. Élvezi ahogy az ifjú fák törzse között besurranó szellő végigborzolja a pázsitot és még jobban felborzolja haját. Ekkor veszi észre a tisztás másik végében üldögélő emberpárt. Az egyik egy idősebb férfi, a másik pedig egy érett nő. A korát nem igazán tudja megállapítani. ~Milyen figyelmetlen vagyok! Ha banditák lettek volna, talán már végem is volna! Jobb lesz egy kicsit hatékonyabban vigyázni magamra!~ Érdeklődve szemléi az üldögélőket. A nő alig látszik ki a fűből, csupán érdekes hajkoronája árulja el ott létét. A férfi mellett egy ló legelészik. Igen szép állat, bár nem olyan kecses, mint amiket eddig látott. Kíváncsi, hogy vajon észre vették e őt az idegenek, úgyhogy felül és vár. Persze nem nézi őket feltűnően.*
*Nagyot nyújtózva ásít egyet, majd szép lassan felül. Kezével beletúr vörös tincseibe. Eléggé kócos lehet, de ez most nem zavarja. Jóleső nyugalommal visszadől a fűbe. Semmi kedve nincs felkelni. Hosszú ujjaival eljátszadozik egy fölé hajoló, különösen hosszú fűszállal. Újból behunyja a szemét. Vissza gondol az elmúlt pár nap eseményeire. A búcsúzásra, megérkezését Artheniorba, majd az utána bekövetkező bizonytalanságra. Hasra fordul. Örül neki, hogy tunikája alá vett rövid nadrágot még az indulása előtt, így kevésbé kell elővigyázatosan mozognia az ilyen helyzetekben. Élvezi ahogy az ifjú fák törzse között besurranó szellő végigborzolja a pázsitot és még jobban felborzolja haját. Ekkor veszi észre a tisztás másik végében üldögélő emberpárt. Az egyik egy idősebb férfi, a másik pedig egy érett nő. A korát nem igazán tudja megállapítani. ~Milyen figyelmetlen vagyok! Ha banditák lettek volna, talán már végem is volna! Jobb lesz egy kicsit hatékonyabban vigyázni magamra!~ Érdeklődve szemléi az üldögélőket. A nő alig látszik ki a fűből, csupán érdekes hajkoronája árulja el ott létét. A férfi mellett egy ló legelészik. Igen szép állat, bár nem olyan kecses, mint amiket eddig látott. Kíváncsi, hogy vajon észre vették e őt az idegenek, úgyhogy felül és vár. Persze nem nézi őket feltűnően.*
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-09 23:42:31
Üzenet elküldve: 2014-06-09 23:42:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
*A lemenő nap bíborba öltözteti a tájat. Elmosolyodik.
~Ha a nap további részében is mosolyogni fogok, mikor valami szépet látok, senki nem fog komolyan venni!~ korholja magát. Ezen a képtelenségen megint nagyot derül magában. A fű természetellenesen zöld és selymes. Hirtelen ötlettől vezérelve leveszi csizmáját és mezítláb lépked tovább. Hirtelen megáll, majd lehuppan és jólesően elterül a fűben. Egyik térdét fölhúzza, majd kecsesen kinyújtja a másik szép hosszú lábát. Szemét behunyja. Jól esik egy kicsit kifújnia magát.*
A hozzászólás írója (Erindell Cordella) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.09 23:43:15
~Ha a nap további részében is mosolyogni fogok, mikor valami szépet látok, senki nem fog komolyan venni!~ korholja magát. Ezen a képtelenségen megint nagyot derül magában. A fű természetellenesen zöld és selymes. Hirtelen ötlettől vezérelve leveszi csizmáját és mezítláb lépked tovább. Hirtelen megáll, majd lehuppan és jólesően elterül a fűben. Egyik térdét fölhúzza, majd kecsesen kinyújtja a másik szép hosszú lábát. Szemét behunyja. Jól esik egy kicsit kifújnia magát.*
A hozzászólás írója (Erindell Cordella) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.09 23:43:15
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-07 09:45:04
Üzenet elküldve: 2014-06-07 09:45:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ëleya Meynücha//
-Druida létére ez teljesen érthető. *szólal meg a hosszú monológ után pár másodperccel a földműves, kis idő szükségeltetett, mire mindent jól az eszébe vés a nő szavaiból.* -Egy világos erdő, harmatos akác illattal, kristálytiszta friss forrásvízzel, és egy kis vadhússal. Igazi édenkert. *mosolyodik maga elé, és kicsit bele is képzeli magát ebbe a világba, amit biztosan élvezne, de első számú céljától ez igencsak távol áll.*
-Nem tudom. *vakarja meg fejét.* -De rendes nőt is nehéz találni az biztos. Látja. *neveti el magát.* -Az örök ellentét a két nem között, mindkettő a másikat szidja. De ez így is van rendjén. *nevetgél saját szavain, közben szorgalmasan pusztítja a levesét.*
-Igen én is úgy vélem, hogy mindenki életében akad valami, ami megérne egy írást. Igen sokan vallják a hiszem ha látom eszmét, bizonyára ezzel nem sok újat mondok. *néz fel a nőre.* -Csakhogy amiben hiszünk, azt nem mindig látjuk, de ha látnánk akkor sem hinnénk, szóval érti. *legyint egyet mielőtt nagyon belegabalyodna a szavak tengerébe.* -Hát ha más nem is, én szívesen elolvasom. *kedveskedik a nőnek, aki élete tuti megérné a regényt, mert az érzések kifejezését ott lehetne igazán felszínre hozni. Ezután kikanalazza az összes levest a tányérból, és végignézi a nőt, aki elveti magát a virágok között. Egy pillanatra megmozdul előre, azt hiszi valami baj történt, végül aztán saját magát is kineveti. Úgy dönt, kicsit hagyja útitársát gondolataiba merülni, addig is még a bográcsban lévő levest is megeszi, majd a tányérokat és evőeszközöket kevés vízzel leöblögeti, aztán elteszi, végül a bográcsot is, és kialtatja a pislákoló tüzet. Ezután odasétál, és leül pár lépésnyire Ëleya mellé.*
-Min morfondírozik ? *érdeklődik Rolf.* -Szép ez a tisztás ugye ? *néz végig a tájon a földműves.* -Egy dolog van még ami ennyire tetszik, a végtelen tenger. Csodás lehet. Mindig is vágytam rá, hogy hajózhassak egyet, szabadon a szelek szárnyán. Ön hajózott már életében valaha ? *kérdezi Rolf, közben tekintete a lovára vándorol, aki nyugodtan eszegeti a füvet, vagy amit éppen talál magának a fogára valót. Majd végül a tiszta égboltra, mivel itt már semmi sincsen a kilátás útjába, majd figyelmesen hallgatja Ëleya beszédét.*
-Druida létére ez teljesen érthető. *szólal meg a hosszú monológ után pár másodperccel a földműves, kis idő szükségeltetett, mire mindent jól az eszébe vés a nő szavaiból.* -Egy világos erdő, harmatos akác illattal, kristálytiszta friss forrásvízzel, és egy kis vadhússal. Igazi édenkert. *mosolyodik maga elé, és kicsit bele is képzeli magát ebbe a világba, amit biztosan élvezne, de első számú céljától ez igencsak távol áll.*
-Nem tudom. *vakarja meg fejét.* -De rendes nőt is nehéz találni az biztos. Látja. *neveti el magát.* -Az örök ellentét a két nem között, mindkettő a másikat szidja. De ez így is van rendjén. *nevetgél saját szavain, közben szorgalmasan pusztítja a levesét.*
-Igen én is úgy vélem, hogy mindenki életében akad valami, ami megérne egy írást. Igen sokan vallják a hiszem ha látom eszmét, bizonyára ezzel nem sok újat mondok. *néz fel a nőre.* -Csakhogy amiben hiszünk, azt nem mindig látjuk, de ha látnánk akkor sem hinnénk, szóval érti. *legyint egyet mielőtt nagyon belegabalyodna a szavak tengerébe.* -Hát ha más nem is, én szívesen elolvasom. *kedveskedik a nőnek, aki élete tuti megérné a regényt, mert az érzések kifejezését ott lehetne igazán felszínre hozni. Ezután kikanalazza az összes levest a tányérból, és végignézi a nőt, aki elveti magát a virágok között. Egy pillanatra megmozdul előre, azt hiszi valami baj történt, végül aztán saját magát is kineveti. Úgy dönt, kicsit hagyja útitársát gondolataiba merülni, addig is még a bográcsban lévő levest is megeszi, majd a tányérokat és evőeszközöket kevés vízzel leöblögeti, aztán elteszi, végül a bográcsot is, és kialtatja a pislákoló tüzet. Ezután odasétál, és leül pár lépésnyire Ëleya mellé.*
-Min morfondírozik ? *érdeklődik Rolf.* -Szép ez a tisztás ugye ? *néz végig a tájon a földműves.* -Egy dolog van még ami ennyire tetszik, a végtelen tenger. Csodás lehet. Mindig is vágytam rá, hogy hajózhassak egyet, szabadon a szelek szárnyán. Ön hajózott már életében valaha ? *kérdezi Rolf, közben tekintete a lovára vándorol, aki nyugodtan eszegeti a füvet, vagy amit éppen talál magának a fogára valót. Majd végül a tiszta égboltra, mivel itt már semmi sincsen a kilátás útjába, majd figyelmesen hallgatja Ëleya beszédét.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:38:19
Üzenet elküldve: 2014-06-05 22:38:19
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy elhagyja a kovácsműhely falát, és megéri talpa alatt a friss füvet, mindjárt más érzések kezdenek benne kavarogni, mint eddig, a gazdagnegyed és piactér kövezett területein. Valamivel éjfél után jár az idő, talán már az egy órát is elérte. Körbenéz, de senki nem lát a tisztáson, úgyhogy a közepére sétál, és lecsüccsen a fűbe. Sőt, pillanatokon belül el is nyújtózik a fűtengerben, mely lágyan tartja őt fenn a kis dombocska tetején. Pár percig fekszik így, és figyeli a csillagokat és a holdat: megkeresi a csillagképeket, amit édesanyjától tanult. Itt van a pegazus, a wyward, de a kevence is, a lupusfulgur. Utóbbi nagyon érdekes: kevésbé erős fényű csillagokból viszonylag sok alakít ki egy négylábú lényt, aminek testén öt erősebb fényű csillag kissé hullámos vonalban húzódik végig. Bár még életében nem látott ilyen állatot élőben, édesanyja elmondásai alapján a lupusfulgur farkasszerű bundája néhol kéken világít. Bár ahogy elképzeli, az állat nem valami szép és elegáns, a csillagkép viszont annál inkább kedves szívének.
Ahogy így nézelődik, egy-egy apró zörejt hall magától úgy húsz lépés távolságban, ahol az erdő kezdődik. Odakapja fejét és felül, pár pillanat múlva egy madár reppen ki egy bokorból. Szerencsére nincs ott senki. No nem mintha félne bárkitől is igazából. Valaki meg akarná erőszakolni? Ugyan már, hisz igazából majdnem minden este ez történik vele. Kirabolnák? Nos, a mai öt arany keresete nála van, és ruhája is talán megér még hozzávetőlegesen majdnem ennyit, de ezzel ki is merült az, amit elvehetnek tőle. Ékszereket nem hord, úgyhogy azt sem tudná elvinni a támadója. Márpedig mi mást akarhatna egy ilyen tündér lánykától bárki? Na, ezért nincs igazán félnivalója attól, hogy valaki rátámadna.
Feláll, és odabotorkál, ahol délután hagyta a virágokat. Egy-kettő kicsit arrébb került, ahogy fújdogált a szellő, de alapvetően mindegyikük helyben van. Látszik rajtuk, hogy hervadozni kezdenek, de még frissen vannak szedve, alig fél naposak. Felvesz egy-egyet belőlük, beleszippant mélyet a szirmok közé, majd visszarakja, újra elrendezgeti őket úgy, ahogy voltak délután. Ezután még egy kicsit sétálgat a fűben, táncol a holdfény alatt, pörög-forog, és... végül a földre huppan, mert elesik saját lábában. Soha senki nem tanította táncolni, de párszor ellesett mozdulatokat, mikor egy-egy nemesebb udvarban volt, mert éppen arra volt valakinek igénye az ilyesfajta leányzóra.
Az esés után realizálódik benne, hogy most már ahhoz képest is későre jár az idő, hogy ő ilyenkor tevékenykedik. Feláll, leporolja magáról a kis földet és fűszálakat, amik ráragadtak ruhájára, majd visszaindul haza.*
Ahogy így nézelődik, egy-egy apró zörejt hall magától úgy húsz lépés távolságban, ahol az erdő kezdődik. Odakapja fejét és felül, pár pillanat múlva egy madár reppen ki egy bokorból. Szerencsére nincs ott senki. No nem mintha félne bárkitől is igazából. Valaki meg akarná erőszakolni? Ugyan már, hisz igazából majdnem minden este ez történik vele. Kirabolnák? Nos, a mai öt arany keresete nála van, és ruhája is talán megér még hozzávetőlegesen majdnem ennyit, de ezzel ki is merült az, amit elvehetnek tőle. Ékszereket nem hord, úgyhogy azt sem tudná elvinni a támadója. Márpedig mi mást akarhatna egy ilyen tündér lánykától bárki? Na, ezért nincs igazán félnivalója attól, hogy valaki rátámadna.
Feláll, és odabotorkál, ahol délután hagyta a virágokat. Egy-kettő kicsit arrébb került, ahogy fújdogált a szellő, de alapvetően mindegyikük helyben van. Látszik rajtuk, hogy hervadozni kezdenek, de még frissen vannak szedve, alig fél naposak. Felvesz egy-egyet belőlük, beleszippant mélyet a szirmok közé, majd visszarakja, újra elrendezgeti őket úgy, ahogy voltak délután. Ezután még egy kicsit sétálgat a fűben, táncol a holdfény alatt, pörög-forog, és... végül a földre huppan, mert elesik saját lábában. Soha senki nem tanította táncolni, de párszor ellesett mozdulatokat, mikor egy-egy nemesebb udvarban volt, mert éppen arra volt valakinek igénye az ilyesfajta leányzóra.
Az esés után realizálódik benne, hogy most már ahhoz képest is későre jár az idő, hogy ő ilyenkor tevékenykedik. Feláll, leporolja magáról a kis földet és fűszálakat, amik ráragadtak ruhájára, majd visszaindul haza.*
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-06-05 09:55:21
Üzenet elküldve: 2014-06-05 09:55:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Rolfeuss Kelardo //
* Csak enyhén ingatja a fejét, ezzel jelezvén, nem kér többet. Még a saját tányérjában is van egy kevés leves, azt kanalazgatja, bár inkább a gondolataiba merül, ahogy próbálna a férfi kérdéseire válaszolni. *
- Kevés olyan dolog van, amit igazán akarnék. Talán egy ház, de nem puccos, és közel sem úgy képzelem el a jövőmet, hogy a város közelében laknék. Talán messze, az erdőben egy fa viskó is megtenné, ami nem túl nagy, talán elég lenne nekem, és a gyermekeimnek, ha erre sor kerülne. Bár őszintén szólva erre már nem látok esélyt. Nem a pesszimizmus szól belőlem, félre ne értse, csupán úgy érzem, a szerelem az egyetlen dolog, amiben örökké csalódás ért. Nehéz találni egy olyan férfit, aki elfogad úgy, ahogy vagyok. Leginkább csak részeges afférokból volt sok a számlámon… másképp megkaptam a magamét, nem csak az orkoktól, de az emberektől is. Furcsa vagyok, ez tény, és ez a furcsaság nem mindenkinek tetszik. A legtöbben megpróbálják kihasználni, és egyeseknek sikerül is, mások szimplán megvetésükkel adóznak annak, ami vagyok. Hányszor akartak már megfeszíteni, máglyán elégetni, kiabálván: boszorkány, vajákos! Igen, egy ház, valahol messze, ha nem másodmagammal, hát egyedül, nyugalomban, hogy körbeöleljen a természet. Távol minden régi bűntől, csalódástól, emléktől. Olykor úgy érzem, a legjobb lenne felejteni. Utóbb rájövök, hogy nem sikerülne. De talán így a legjobb. Talán papírt készítenék, s leírnám életem történetét. Hisz mindenkinek az életéből lehetne írni egy pokoli jó regényt. De senki sem lenne, aki elolvassa. Főleg nem, ha tudják, ki lehettem. Nem hinnék el, mit láttam.
* Ujjaival lágyan körözget a tányérja peremén, majd elfogyasztja az utolsó falatokat. Aztán leteszi a tányérját maga elé, majd ülő helyzetéből feláll. Most látszik csak, hogy így, kibontott állapotában, milyen hosszú a haja – majdnem térd alá érő. Oldalt fordul, az immár egyre lejjebb ereszkedő nap irányába, majd lép párat előre a tarka virágokkal borított tisztáson. Lehajol, hogy végigsimítson a színes virágszirmokon, hogy kiegyenesedvén visszaforduljon Rolf, és a táborhely felé. Aztán, mintha csak villám csapott volna belé, széttárja a karjait, és eldől a hátára, elterül a magas fűben, hogy ebből a pár lépés messzeségből a férfi számára úgy is tűnhet, a nő eltűnt a virágok között. *
* Csak enyhén ingatja a fejét, ezzel jelezvén, nem kér többet. Még a saját tányérjában is van egy kevés leves, azt kanalazgatja, bár inkább a gondolataiba merül, ahogy próbálna a férfi kérdéseire válaszolni. *
- Kevés olyan dolog van, amit igazán akarnék. Talán egy ház, de nem puccos, és közel sem úgy képzelem el a jövőmet, hogy a város közelében laknék. Talán messze, az erdőben egy fa viskó is megtenné, ami nem túl nagy, talán elég lenne nekem, és a gyermekeimnek, ha erre sor kerülne. Bár őszintén szólva erre már nem látok esélyt. Nem a pesszimizmus szól belőlem, félre ne értse, csupán úgy érzem, a szerelem az egyetlen dolog, amiben örökké csalódás ért. Nehéz találni egy olyan férfit, aki elfogad úgy, ahogy vagyok. Leginkább csak részeges afférokból volt sok a számlámon… másképp megkaptam a magamét, nem csak az orkoktól, de az emberektől is. Furcsa vagyok, ez tény, és ez a furcsaság nem mindenkinek tetszik. A legtöbben megpróbálják kihasználni, és egyeseknek sikerül is, mások szimplán megvetésükkel adóznak annak, ami vagyok. Hányszor akartak már megfeszíteni, máglyán elégetni, kiabálván: boszorkány, vajákos! Igen, egy ház, valahol messze, ha nem másodmagammal, hát egyedül, nyugalomban, hogy körbeöleljen a természet. Távol minden régi bűntől, csalódástól, emléktől. Olykor úgy érzem, a legjobb lenne felejteni. Utóbb rájövök, hogy nem sikerülne. De talán így a legjobb. Talán papírt készítenék, s leírnám életem történetét. Hisz mindenkinek az életéből lehetne írni egy pokoli jó regényt. De senki sem lenne, aki elolvassa. Főleg nem, ha tudják, ki lehettem. Nem hinnék el, mit láttam.
* Ujjaival lágyan körözget a tányérja peremén, majd elfogyasztja az utolsó falatokat. Aztán leteszi a tányérját maga elé, majd ülő helyzetéből feláll. Most látszik csak, hogy így, kibontott állapotában, milyen hosszú a haja – majdnem térd alá érő. Oldalt fordul, az immár egyre lejjebb ereszkedő nap irányába, majd lép párat előre a tarka virágokkal borított tisztáson. Lehajol, hogy végigsimítson a színes virágszirmokon, hogy kiegyenesedvén visszaforduljon Rolf, és a táborhely felé. Aztán, mintha csak villám csapott volna belé, széttárja a karjait, és eldől a hátára, elterül a magas fűben, hogy ebből a pár lépés messzeségből a férfi számára úgy is tűnhet, a nő eltűnt a virágok között. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586