Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 130 (2581. - 2600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2600. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-23 23:08:51
 ÚJ
>Achrad Thorend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//

*Ahogy mondandója végére ér, határozott tekintettel mered a férfira, epekedve a válaszára. Tényleg valami "nem tudom", vagy ehhez hasonló, sejtelmesen megfogalmazott választ várt, legnagyobb meglepetésére viszont egy igenis konkrét választ kapott. Meglepődik, de nem csügged, sőt, mindinkább fokozódik kíváncsisága a szerzetes iránt.*
- Egy felsőbb erőt. *bólint* - Egész életünkben felsőbb erőket szolgálunk, akaratlanul is. Életünket a Halálnak adjuk, tetteinket a Feledésnek, alkotásainkat az Enyészetnek. Viszont miközben élsz, az Életet szolgálod. Ők mind felsőbb erők, vagy netán kézzel fogható istenekre gondolsz? Tudod mi az ilyen entitásokban a szép? *mondja, de nem igazán vár választ* - Az, hogy mind létezik. Ha én most leülök ide a fűbe, és kitalálok egy istenséget, akkor azt képes lennék megidézni, és elbeszélgetni vele, mivel létezik. Mindegy, hogy hol, akár a Fellegekben, de akár a fejemben, az elmémben, de létezik, így képes vagy megidézni őt. Teremtek egy teremtőt, hogy megteremtse azt, amit sokan mások is megteremtettek.
*Ez a varázslás egyik legnagyobb misztikuma. Az idéző varázslatok mindig is hagytak némi kívánnivalót maguk után, paradoxonok, megválaszolatlan kérdések, bizonytalan kiskapuk tömkelege az, amit ki kell játszani, azonban a siker gyümölcsöző, és olyan kérdésekre is választ kaphat az idéző, mely egész életét kísértette.*
- A madárfióka kiugrik a fészkéből, és csak remélni tudja, hogy nem esik le a földre, hanem repül. És emiatt mégsem marad élete végéig a fészekben, az életét kockáztatja azért, hogy éljen. Ez a kő, mely lezuhant, nem él, vagy legalábbis nem úgy él, ahogy mi. Neki nincs szárnya, és jogosan mondod, hogy neked sincs. Azonban tévednél. Képes vagy szárnyalni, és az égieknek terveik vannak veled, már látom.
*Mondja, majd közelebb lép a férfihez, mígnem két gnómlépésnyi távolság választja el őket egymástól. Ott Achrad leül a fűbe, lábait keresztbe rakja, lehunyja szemét, majd még utoljára megszólal.*
- Miért érzem úgy? A szemed az, ami mindent elárult nekem. A Szem a Lélek tükre. Szem nélkül nem láthatod meg a Lelket, és Lélek nélkül nem láthat meg téged a Szem. Az én szemem pedig meglátta a lelked, Lorew, a Víz szülötte. És most úgy érzem, készen állsz beszélni azokkal, akik szolgálatára életed szentelted.
*Szemeit kinyitja, tenyereit összekulcsolja, féltérdre ereszkedik, és fohászkodik a világ energiáihoz, hogy adjanak neki erőt, adományozzanak neki, ne pedig neki kelljen elvenni tőlük. "Az Elme útja végén csak a halál vár." Azonban Argus téved. Aki jól járja ezt az utat, életet teremt halála előtt, így értelmet nyer a halál. Nem csak a halál vár, egy halál, mely után emléke fennmarad az élet formájában. Beleolvad a világ energiáiban, abba az erőbe, amit kölcsönkért a természettől.
De az ideje még nem jött el, a kölcsönt ráér később visszafizetni. Most kékes derengés járja át tenyerét, készen áll a tükör megnyitására, ami megidézi a szerzetes által kért felsőbb hatalmat, már ha beleegyezik a találkozásba.*
- Mondd, kivel szeretnél beszélni, hogy meggyőzön arról, amit én mondtam neked?


2599. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-23 22:28:40
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//

*Nagyobb üdvözlést kap, mint a többiek, ha magából indulna ki, azt mondaná, hogy a gnóm valahogy úgy viseltet irányában, mint ő Elenith irányában. Habár... bármilyen értékrendet képviselhet valaki, ha egy bármilyen társaságból Lorewet találja a legmegbízhatóbbnak, ott bizony komoly gondok vannak. Vagy éppen a "rokoni kapcsolat" miatt gondolja így? Én is Lihanechből vagyok, te is, akkor mi biztosan jóban leszünk? Valami hasonló gondolat lehet, a mágus viszont nem tanúsít nagy jelentőséget a dolognak. Ő már választott oldalt, ha lehet így mondani (noha egy csapatban mindenkinek egy oldalon kéne állni, ha szakad a világ, akkor ő Elenith oldalán fog állni), erre pedig egy nagyon nyomós oka volt. Vegyük csak végig a történteket a kívülálló Lorew nézőpontjából: adott egy szerzetes, aki békésen támasztja a templom falát, majd alakul mellette egy társaság, amely a Csontok Uráról beszél, ami egyetlen (Lorew által ismert helyen) számít legendának, a szülőhelyén. Egy mágus, a tanítványa, és egy számukra idegen nő, akik beszervezik a szerzetest a csapatba mindenféle bizalmi probléma nélkül, majd véletlenül feltűnik a mágus egy régi barátja is, pont az indulás előtt, de így még pont csatlakozhat. Alapból nem lenne gyanús, mivel többen is megfordultak korábban, csak érdekes módon mikor Argus a nővel beszélt, tudott csendes lenni, amikor viszont először mondta ki, hogy "Csontok Ura", azt a fél templom hallotta. És mi is lett a vége? Egy mágus maga köré gyűjtött négy társat, vagy két új ismerőst és két régit. Nézőpont kérdése... Tehát adott egy csapat, amiben hárman ismerik egymást, és van két új, Elenith és persze Lorew. Talán tényleg jobb lett volna, ha valami másvilági hallással van megáldva, és hallja, hogy a nő a Csontok Urának leszármazottjának mondja magát, akkor biztos lehetne benne, hogy a csapda inkább neki szól. Így viszont az egyetlen, amire gondolhat, hogyha ezek hárman valóban valami rosszban gondolkodnak, annak a célpontja ő lesz, Elenith pedig a járulékos emberveszteség, és ezt a teóriát minél hamarabb meg kell osztania vele is. Amint lesz egy kis idejük kettesben, és amint biztos lehet benne, hogy a másik három nem hallja.
És hiába, a szél sohasem hazudik, ha fordul, akkor mondani akar valamit. Veszélyt? Nos, egyelőre még semmi rossz nem történik, összesen csak annyi, hogy válaszolnak a kérdésére, holott nincs senki a közelben. Megfordul, és nem mást láthat maga előtt, mint az idős gnómot a templomból. Igyekszik ugyanolyan érzelemmentes arcot vágni, mint eddig, habár korántsem olyan egyszerű. A nőre vigyáznak ketten, de arra is figyelni, hogy Lorew ne tűnjön el, nem igaz? Ez több, mint ijesztő, de ugyanakkor a szerzetes elfogadja a kihívást, nem fog eltűnni. Achrad hosszan beszél, viszont a szünetet megragadva Lorew pusztán az utolsó kérdésre válaszol, viszont azért elraktározza a hallottakat.*
- Az én célom? Egy felsőbb erőt, egy másvilági hatalmat szolgálni.
*Nem megy bele ennél jobban, felesleges is lenni, a gnóm ebből mindent megtud, amit meg akar tudni. A további kérdéseket pedig hozzácsatolja azokhoz, amik korábban megválaszolatlanul maradtak. Érdekes, amikről az öreg beszél, de hogy miért nem hagyja szabadon szárnyalni a szelet? Nem, ebben nem tud egyetérteni.*
- A szél a mi világunk játéka, megakad annak határainál, akár egy tó hullámai a partnál, csak visszaverődni tud, kijutni nem. Én nem a szél módjára akarok cselekedni, nem akarok sok helyet látni, és megtapasztalni, én egy helyen akarok lenni, jókor a jó időben. Ha pedig az egy dohos pince, ahol hosszú évtizedeket kell várnom, ám legyen. Nem vetem meg a lefelé vezető utat, hiszen vajmi keveset számít az irány, ha nagy utat teszel meg. Lefele pedig meglehetősen könnyű, előbb-utóbb mindenki arra fog menni, a kérdés, mennyit repülhet előtte.
*Feldob egy apró kavicsot, mely egy darabig felfelé repül, majd egy pillanatra megáll a levegőben, végül pedig lezuhan. Nem koppan olyan nagyot, alig hallgató, de mégis... Magasra repült, tehát nagyobbat esett, viszont ha ott maradt volna a földön, ahogy eddig, akkor aligha fájt volna neki ennyire. Kérdés, megéri-e egy rövid repülésért vállalni a fájdalmas becsapódást?*
- Miért érzed úgy, hogy ennyit tudsz rólam? *a kérdés magától értetődik, és a gnóm eddig is közlékeny volt, hát miért ne mondhatná el ezt az apróságot? Lorew már úgyis tudja, ezek rá vadásztak talán a kezdetektől fogva, de legalábbis nagyon mélyen belemásztak a múltjába, ha ismerik szülőfalujának legendáit.*


2598. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-23 22:17:06
 ÚJ
>Kiscicasimogató Bobbir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

*Kilép a fák közül a tisztásra és vesz egy jó mély levegőt.*
~Hm, itt sokkal jobb, mint a fák között.~
*Ezt állapítja meg magában a tisztásra kilépve.*
~Na most meg mit csináljak? ~
*Miközben ezt kérdezi magától magában ide néz, oda néz, hátha megpillant egy mókust vagy más apróbb állatkát. Nagyon kedveli őket, mint minden más elf is. Végül egyszerűen csak a tisztás közepére sétál, aztán vesz még néhány jó mély levegőt, közben pedig összeszedi a gondolatait. Nyújtózkodik is, először fel az ég felé, aztán megpróbálja elérni a lábujjait is. A hajlékonyság fél egészség, ezt mondta mindig mutatványos nagybátyja, Kiscicasimogató Lodo.*
~Nagyon békés itt, de tényleg.~


2597. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-23 21:37:39
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Laice Namarié Ránen//

*A lány hátat fordít és nem éppen barátságos módon beszél hozzá. Na igen, rossz modor, de legalább nem lapos, sőt egyes helyeken bűbájosan gömbölyű. Mikor menni készül gyorsan utána szól.*
-Mindig ilyen barátságtalan, vagy csak engem tisztel meg vele?
*Kedvesen hangsúlyoz, hogy annyira ne érezze sértőnek a fiatal dáma. A viselkedése elég rátarti eddig, úgyhogy sejteni véli, hogy nem a cselédlányt kell visszavinnie a házhoz, aki meglépett az ezüsttel. Inkább valami szökött menyasszonyt, akinek nem tetszett a kérője? Nincs kedvére a gondolat, de elképzelhetőnek tartja. Némelyik nemesi család nem kíméli a lány gyermekeket azzal, hogy kikérjék a véleményüket, ha erről van szó. Gyorsan felzárkózik mellé, akármeddig is jutott a méltóságteljes elvonulásban és mellette kezd tovább sétálni, mintha legalábbis nem elküldték, hanem közös sétára invitálták volna.*
-Ismerős errefelé kedves... ő... mi is a neve? Én csak nemrég érkeztem ide a városba és nem vagyok ismerős itt.
*Kezd csevejbe, mintha az iménti közjáték nem is történt volna meg. Teljes nyugalommal lépdel a lány mellett mosollyal az arcán.*



2596. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-23 20:37:08
 ÚJ
>Achrad Thorend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//
//Templom//

*Úgy tűnik, a sors nem ikertestvérére, a véletlenre bízta a történéseket, mint ahogy a legtöbb téveszmében szokás, a gnómot most tényleg céllal küldte ide, barátjához, és társaihoz. Valahogy szívélyesebb üdvözlést várt volna a köpcös mágustól, hiszen eddig mindig Achrad mesternek szólította őt, az már csak a részletek kusza rejtelme, hogy ezt ő nem kifejezetten szívlelte, hisz lehet, hogy a gnóm tapasztaltabb, de barátja százszorta nagyobb tehetséggel bír, mint ő valaha. Olyan, mint egy virág, mely még nem bontott szirmokat. Míg Achrad ragyogó, szinte végtelen hatalmú virágkelyhe már szárad, és készül az enyészeté lenni, addig az övé még csak most bimbódzik, és vár egy méhre, vár egy löketre, mellyel kiteljesedik, és igazi varázsló válik belőle. Ő maga látott már gyönyörű kezdeteket ronda véggel, és ronda kezdeteket gyönyörű véggel. Nem tudja megjósolni, hogy Vaslábú vége melyikkel teljesedik be, azt azonban garantálhatja, ha mindent a lehető legjobban teljesít, kezdése olyan ígéretes lesz, mint az aranysárga búza a táblán aratás előtt.
A bemutatkozásra biccent mindenkinek, egyenként, a Víz szülöttén viszont megakad a szeme. Lát benne valamit, valami furcsát, valamit, amit nem tud megmagyarázni. Másságot, különlegességet, valami megfoghatatlant. Ő is gyönyörű kezdettel kecsegtet, azonban nem kell profi emberismerőnek lenni ahhoz, hogy lássa a veszélyt. A veszélyt, ami nála sokkalta nagyobb, a veszélyt, mely a ronda véget hordja magával.*
- Üdvözletem Lorew, Lihanech szülötte. *Szól felé kedves, tiszteletteljes hangon, mintha csak amaz lenne az öregebb, és különösképp a többiekhez mérten biccentése sokkal mélyebb felé, már-már fejhajtásnak titulálható.
A kérdésre, melyben a Víz szülötte életcélját kérdezi, csak egy bohókás hümmögésre futja. Szakállát kezdi simogatni, egy darabig csöndben mered maga elé, majd mélyen a férfi szemébe nézve mond választ. Arcán továbbra is hordozza védjegyét, a kedves, hátsó szándéktól mentes mosolyát, szemeiből viszont olyan komolyság és erő sugárzik, ami akár gondolkodásra is késztetheti a szerzetest. És ahogy a szemek belefúródnak az övéibe, a hümmögés vége szakad, és vele együtt a szemkontaktus is. Ahogy jött, úgy tűnt el.
Argus szavait figyelmesen végighallgatja, majd fél szemmel végignézi, ahogy a másik elhagyja a templomot. Visszafordul a köpcös felé, és határozottan bólint, majd megvárja, hogy Lorew kicsit távolabb kerüljön tőle, majd a nyomába ered.*

//Erdőszéli tisztás//

*Igyekszik a másik mágust látótávolságon belül tartani, viszont arra is ügyel, hogy ha netalántán hátrafordulna amaz, akkor kellően messze legyen ahhoz, hogy ne ismerje fel, vagy éppen a fák takarásában marad, hogy végképp ne vegye észre. És úgy tűnik, ez használ, mivel mire a tisztáshoz ér a férfi, nem nagyon mutatta jelét annak, hogy felfigyelt volna apró követőjére.
Ahogy az leül meditálni, Achrad csendben figyeli. Nincs az az isten, aki kedvéért megszakítaná a folyamatot, tudja jól, milyen álnokság az, ha valaki a gondolatokba való mély furakvást néhány szóval eloszlatja. Tünékeny dimenzió az Elme, legjobban úgy lehetne jellemezni, mintha holmi köd volna. Ha borús, és nedves a sok újdonságtól, akkor sűrű és átláthatatlan, mint ami lent délen megkeseríti a matrózok életét. Ha az emberfia képes ezt kordában tartani, megvan az arany középút. Meg kell hallani, meg kell jegyezni azt, amit meg kell, és el kell engedni a fülünk mellett azt, amit pedig nem. Eme megjegyzendő dolgok repertoárja az idő múlásával egyre csak bővül, ahogy valaki egyre mélyebbre ássa magát a gondolat ködében, azonban az se jó, ha valaki mindent ignorál, olyankor a köd szertefoszlik, és egy idő után nem lesz Elme, nem lesz pára, amelyből a köd újra létrejöhetne. Százszor végigjátszotta már ezt.
A szél hirtelen megváltozik. Achrad mélyet sóhajt, az ilyen dolgok gyakorta valami nagy esemény kezdetét jelzik. Vihar idején is meg szokott változni a szél, mindig a felhő felé, az események középpontja felé fúj, mivel a nagyobb mindig is bekebelezte a kisebbet. És talán ez az irányváltás most az ő idejét jelenti, az ő viharát, így amikor a férfi megszólal, kisvártatva követi a szél szavát a gnóm szava is.*
- A szél sok mindenről tud regélni, barátom. Belegondoltál már? A szél bárhova eljut, bármit lebont, számára az örökkévalóság is egy pillanat, így a legerősebb várat is egy pillanat alatt szertefoszlatja. Mindent látott, mindent hallott, mindent érzett már, látott halált, életet, felemelkedéseket és bukásokat. Mondd, te melyik úton jársz? Szél vagy, mely mindent szeretne látni, vagy a tárnákban bujdokoló állott levegő, mely fél új dolgokat tapasztalni, új dolgokat látni és érezni? Ott ég benned a láng, a tehetség, ott van benned mindaz, amitől felemelkedhetnél, mint egy sárkány a felhők fölé. Csakhogy te magad alatt bontod a sárkány sziklaormát. Bizonytalan vagy, komor és bús. Bizalmatlan vagy, holott bízni kell másokban, hogy egy út végét elérd. Félsz új dolgokat tapasztalni, lehetnél akár tomboló orkán, mely százszor messzebbre jut bárminél, ehelyett a bizonytalanság tárnájában ülsz, és várod a véget. Nemrégiben megkérdezted, mi az életcélom. Nos, volt abból sok, ha felsorolnám, olyan ősz lennél, mint én, azonban a minap rájöttem arra, hogy az eddig kitűzött céljaim mind oly' feleslegesek, akár mint elpazarolni az orkánt a tárnában. Mondd, neked mi az életcélod? *Tudja, hogy "nem tudom" lesz a válasz, vagy ha mégis konkrét dologgal rukkol elő, nagy eséllyel az is bizonytalan.* - Mi az életcélod, te sárkány?
*Beszéde közben hangja határozott, ha esetleg félbe akarná szakítani akkor esélyt sem ad rá, szakadatlanul folytatja mondandóját. Ezen a ponton egy kis szusszanásnyi időt hagy mind magának, mind Lorewnek, majd ha az előző kérdésére megkapta a választ, folytatja:*
- Mondd, miért nem szabadítod ki az orkánt? Miért nem hagyod szárnyalni a sárkányt, és miért félsz a röptétől?


2595. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:45:45
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Csontok Ura//

*Hát ki lett adva a parancs, Lorew csak útban van, amíg Argus atya feleségével és gyermekével (elsőszülött fiával méghozzá) tesznek egy látogatást kúriájukban, vagy titkos föld alatti könyvtárukban, vagy ilyen helyeken. Legyen, a nagybácsira kutya sem kíváncsi. Legyen! Lorew bácsi éppen ezért inkább el is jön a tisztásra, hogy a fáradt gőzt kieressze. Megnyugtatja, hogy Achrad nagypapát is éppen úgy faképnél hagyta a szűkcsalád, pedig őt régebbről ismerik. Lorew bácsi csak olyankor jelenik meg, amikor nincs hol aludnia, ennie, vagy éppen pénzt akar kölcsönkérni, amit persze soha nem ad vissza. Azért lássuk be, nagy teher nagybácsinak lenni... Még nagyobb teher épelméjűnek, a mágus az enyhén valóságtól elrugaszkodott gondolatmenet után úgy érzi, képes lenne kelekótyán élni. Egész nap hülyeségekre gondolni, és vigyorogni. Az céltalan élet volna? Lehet bármi céltalan? Még egy apró féregnek is van célja az életben, haladni előre, és enni, ami az útjába kerül. Az ilyen kukacok egy dologban hisznek, hogy ez a helyes, életük végéig menni előre, és rágni. Harapni. És ha valaki agyontapossa, ha a lény fel is fogja a halált, tudja, hogy az rendeltetésszerű volt, hiszen elvégezte egyetlen feladatát. Lorew is csak akkor halhatna meg lelkében békével, ha ugyanezt érezné: teljesítette a feladatát. Addig nem halhat meg. Úgy nem halhat meg.
A tisztás pázsitjára lépve még mindig ezen gondolkodik, hogy ugyan honnan fogja tudni, ha eljön a pillanat? Mi lesz, ha az entitás halandó testben fogja megkísérteni, mint a mesékben? Ha már meg is történt? Nem várhatja el, hogy az ég megnyílik, és úgy járul elé a lény, de minden második halandót sem támadhat le ezzel, akkor kétségbeesettnek tűnne. A virágokról tudomást sem vesz, nem az evilági szépségeknek él, számára az éppen ugyanolyan, mint a fű, amit szintén letaposott. Amikor úgy érzi, eléggé beért már ahhoz, hogy egyszerűen hanyatt dőljön a fűben, akkor előbb szépen lassan ülő helyzetbe küzd magát, és körbenéz. Ha nem lát senkit a közelben, csak akkor fog lefeküdni, és venni néhány mély levegőt.*
- Honnan fogom tudni, ha megtaláltam? *nem igazán mondja a szavakat, inkább talán csak gondolja, és ehhez igazítja szája mozgását, és a lélegzeteit. Ha csak valami isteni sugallat meg nem szállja, akkor bizony csak a jó szerencsében bízhat azt illetően, hogy megtalálja a vezetőjét. Nem idegen tőle lelkének megingása, mivel a cél, amiért küzd, szinte elérhetetlen, így gyakorta szembesül ilyen ellentmondásos gondolatokkal. Mintha csak elméje próbálná meggyőzni arról, hogy sosem érheti el a célját. Éppen ezért tudja azt is, hogy ez hamarosan el fog múlni, addig pedig egyszerűen hagynia kell, hogy átfolyjon rajta. A célja nem egyszerű, de aki egyszerű célt vállal magára, az hamarabb is hal meg. Lorew dolga élni és küzdeni.*
- Regélj nekem, barátom *nyitja ki a szemét, amikor megérzi, hogy a szél hirtelen irányt váltott. Persze nincs senki a közelben, erről elvileg megbizonyosodott korábban, a szavait sem embernek, elfnek, vagy óriásnak címezte, hanem magának a szélnek. Mindig úgy gondolta, hogyha a szél iránya hirtelen változik meg, akkor valamit el akar mondani, valami fontosat.*


2594. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:41:40
 ÚJ
>Laice Namarié Ránen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Darrmon Anrors//

*Elképedve nézi végig, amint a férfi kicsavarja a kezéből a tőrét. Ha jó benyomást akart kelteni magáról, hát nem csinálja valami ügyesen. Idejön, felkelti, erre még ez is... *
~Szemtelenje!~
*Még a kifogást sem hallgatja végig valami bizakodóan, de nem szólal meg. Bőven elég, ha a dühtől rózsásan elpirult orcáira néz az ember. Egyelőre úgy is csak azzal van elfoglalva, hogy a másik adja vissza ami az övé. Már szóvá is tenné eme sérelmét, de ekkor az illető bemutatkozik és a tőr nyelét felé fordítva Laicenek nyújtja a kisméretű pengét. Zöld tekintetében a meglepettség tükröződik vissza egy leheletnyi időre, de ez hamar elmúlik és bizalmatlanságát továbbra is fenntartva gyorsan visszaveszi a tőrét, majd elteszi. Akármit is akar ez a Darrmon, legalább nem az életét akarja. Azt akkor is elvehette volna, amikor aludt. Fürkésző tekintettel végigméri a férfit, majd kezei karba fonja és várja, hogy elmenjen vagy valami. A következő megjegyzés viszont már sok.*
- Na idefigyeljen! Nem tudom ki maga, mi maga, de jó lenne ha megválogatná a szavait! Remek, most már kiderítette, hogy nem én vagyok akit látni vélt vagyis igazából nem látott semmi különöset, tehát nagyon örültem.
*Pukedlizik egyet, bár ezt a köszönést mindennek lehet venni csak komolynak nem, pedig még mosolygott is egyet hozzá. Ezzel hátrál néhány lépést, majd megfordul és búcsúzóul hozzáfűz még valamit.*
- A városban talál nagyobb szerencsével futhat ismerősökbe Darrmon Anrors! Lehet meg kéne próbálnia.
*Nem is tudja miért viselkedik ennyire ridegen az idegen férfival, de talán azért, mert nagyobb volt a kezdeti ijedelem, mint ha csak úgy összefutottak volna valahol. Távoztában kezével a hajába túr és néhányszor végigszántja benne az ujjait, hogy kiszedje a belé ragadt természetet. A bókon azért utólag elmosolyodik. Kár, hogy ezt a másik már nem láthatja.*


2593. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:54:52
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

*Annyit ücsörgött a könyvárban hogy közben rásötétedett, hazafelé menet tesz egy kis kerülőt a tisztás felé hogy kiszellőztesse a fejét. Legalább a hőmérséklet így este már sokkal kellemesebb, viszont a csillagokban való gyönyörködésnek felhők szabnak gátat. Azért letelepszik kicsit az egyik szegélyező fa tövében, elhallgatja a bogarak zenéjét, a levelek halk susogását. Kicsit belefájdultak szemei a félhomályban való olvasgatásba, be is hunyja őket hadd pihenjenek. Úgy fertály óra múlva riad fel hívatlan álmából, igazán nem tervezett ilyen sokat itt időzni, fürgén pattan hát fel hogy miután leporolgatta magát tovább induljon hazafele.*


2592. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-22 09:50:08
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Laice Namarié Ránen//

*A lány kezd ébredezni és gyorsan felguggol térdelő helyzetéből, gyorsan átfut az agyán a kérdés, mit is kellene mondania, mit is keres itt? Megrendítő erejű volt számára az előbb a felismerés, hogy most itt van a vörös hableány előtte, teljes valójában. Az biztos, hogy a valóságban nem ilyen találkozásra készült. Azt hitte felkészülten fogja érni, ehhez képest teljesen le van blokkolva. Az agya ellenáll az előre gyártott magyarázatoknak, pedig a lány perceken belül végez a mozgolódással és kinyitva a szemét észreveszi őt, akkor pedig... Pont úgy reagál a lány, ahogy ilyen helyzetben elvárható. Hirtelen elhúzódik tőle, megijed még az erszénye után is tapogatózik.*
~Na tessék, remek első benyomás. Azt hiszi tolvaj vagyok! Gyerünk szólalj már meg, mondj neki már valami megnyugtatót. Remek most még tőr is, pazar! Szerelem első látásra.~
*Muszáj a gondolatra egy kissé elmosolyodnia. A zöld szemek szikrát szórnak felé, olyan mintha egy éles karmú vadmacskát készülne befogni. Pedig, ahogy ajkak megnyílnak olyan édes látvány. Végre valahára, azért visszatérnek használható gondolatai. A lány elhúzódott de, nem teljesen, így még elérhető közelségben van, a tőrével együtt.*
-Legelőször is, azt akarom, hogy bocsásson meg, ezért...
*Lendül hirtelen előre elkapva a lány csuklóját és határozottan, de nem okozva fájdalmat kapja ki belőle a fegyvert, hogy aztán felálljon és egy lépést hátráljon. A mozdulat nem volt előre kiszámítható és elég gyorsan is ment végbe, így feltételezhetően sikerrel jár. Mivel hátrált, ezért reménykedik benne, hogy a lány nem érzi nagy veszélyben magát, elvégre nem bántotta csak nagyon feszélyezi, ha fegyvert szegeznek rá. Lefelé is tartja leengedve, hogy ne álljon közéjük ilyesmi.*
-Elnézést, de nagyon zavar, ha tőrt szegeznek rám. Sajnálom, ha megzavartam nem akartam megijeszteni, nagyon hasonlít valakire, azt hittem ismerem, ezért tolakodtam így ide.
*A zöld szemekbe néz, aztán úgy tesz, mintha tüzetesebben vizsgálná meg az arcot is.*
-Persze most már biztos, hogy nem maga az, de a hasonlóság döbbenetes.
*Persze meg van győződve róla, hogy ezt tüneményt kereste, de de nem akarja elijeszteni. A tőr elvétele amúgy sem kelthetett túl jó benyomást, de nagyon irritáló volt. Persze megérti ő, hogy megijesztette, de mit csináljon nem szereti az ilyet és kész.*
-A nevem Darrmon Anrors. Tényleg sajnálnám, ha nagyon megijesztettem volna. Természetesen visszaadom ezt, de lenne olyan kedves, amilyennek látszik és eltenné?
*Fordítja meg a kést a kezében, hogy az éle felé nézzen és úgy nyújtja a lány felé. Ha visszavette a fegyvert, akkor mosolyogva néz a vörös hajzuhatagot még ékesítő virág és fűdarabokra.*
-Nem tudom mondták e már, de ritka jól áll magának a természet.
*Mondja oldottabb hangon és reméli a lány is megnyugszik valamennyire a váratlan találkozás után. Nagyon nem szeretné, ha félne tőle, jobb lenne, ha valahogy békésen tudná rávenni, hogy kövesse, majd őt.*

A hozzászólás írója (Darrmon Anrors) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.22 09:57:15


2591. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-22 00:54:10
 ÚJ
>Laice Namarié Ránen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Darrmon Anrors//

*Végre nyugodtan és álom mentesen alszik. Nem zavarja semmi és néhány órára elfeledkezhet mindenről, ami a valódi világhoz köti.
A férfi első érintése így olyan, mint a hűvös szellő. Az ember hátán végigfut a hideg, kellemes borzongás járja át, majd... felébred. Laice szemei álmosan nyitódnak ki, majd fekete pillái alól kómásan pislog kifelé a világnak. Fehér kezeit félig ökölbe szorítja, ahogy nyújtózkodik egy kicsit a fűben, de a felismerés hirtelensége döbbenettel tölti el.
Ébredéskor megesik, hogy eltelik egy kis időbe, míg az agy összskapcsolja az álombeli világot a valósággal, de a felismerés pillanata nagyon fájdalmas vagy éppen különös képet alkothat ilyenkor... tekintetét a mellette guggoló férfira kapja, majd hirtelen felül és amennyire tud, elhúzódik az idegentől. Tenyerét ijedten kapja derékövére, de az erszénye még meg van, így vagy pont időben eszmélf fel vagy az illető nem tolvaj. Akkor meg mit akar?
Szemei szinte szikrát szórnak, ahogy meredten nézi a csinos és meglepően jóképű férfi arcot, de tőrét előrántva a vékony penge hegyét maguk közé ácsolja.*
- Mit akar?
*Határozottan tartja a fegyvert, még csak nem is remeg a keze. Inkább attól fél, hogy megint valami eszement furcsa lidérccel kell társalognia.
Ahogy kissé ziláltan veszi a levegőt, ajkai résnyire szétnyílnak egymástól, hajába pedig díszként ottragatt néhány virág és egy-két fűszál, de ez most nem zavarja.*
~Biztos csak álmodok!~
*Próbálja nyugtatni magát, de az esze nagyon is jól tudja, hogy nem álmodik, pedig ha álom lenne... akár még az ismeretlen férfiból álombeli herceg is lehegne.*

A hozzászólás írója (Laice Namarié Ránen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.22 00:54:57


2590. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-21 19:03:12
 ÚJ
>Rätest Terold [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50

Játékstílus: Vakmerő

~ Egy tisztás. ~ * Nos, az túlzás lenne, hogy egy egyszerű, hétköznapi tisztás, hiszen nem akármilyen formájú és méretű, de Terold szempontjából tökéletesen lényegtelen, hogy miféle fanélküliségbe botlott, ha egyszer az összes ugyanolyannak tűnik, hiába más alakú, más formájú, mint legtöbb testvére. A tisztás az tisztás és kész. Neki pedig árnyék kéne, nem napsütés, így egy gyors terepszemlét követően az egyik beljebb lévő vastag, ám nem hatalmas tölgyfát választja. A lovat kiköti a fához, ő pedig felmászik rá és egy kényelmesebbnek tűnő ágat választ arra, hogy kinyújtsa ízületeit és hátradőlve nézze a levelek között átszűrődő fények játékát, mígnem lassacskán elnyomja az álom nevű hírhedt orgyilkos, ki mindenféle rossz lény bántalmazásainak teszi ki most a fiút és a végén még ahelyett, hogy ő szerezne plusz bevételt, még őt rabolják ki. Persze sokat nem találnának nála, legfeljebb száz aranya lehet, de talán még annyi sincs. *


2589. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-21 15:45:37
 ÚJ
>Ryrroshvar Syn Srrathyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Megfontolt

*Ryrros érkezik a tisztásra egy érdekes este után.
Temérdek aranyat szerzett és remek vacsorája is volt sörrel, de minek is költsön szobára, amikor itt, a tisztáson, kellemes időben megkaphat bármit, amit csak szeretne, az anyatermészettől? Csillagporos plafont, fűszálakkal tömött derékaljat, lágyan cirógató szellőt, és friss, hűs, tiszta mosdótálat is, nem messze, a folyó képében.
Itt helyezi hát magát kényelembe, belebújva barna, szakadt utazóköpenyébe. Pihennie kell kicsit, Azzu úgyis fent lesz éjjel, míg vadászik. Figyelmezteti, ha valami gond lenne. De addig ő alszik. Reggel már a nappal és a madarakkal fog ébredni. Lesz egy kis dolga a templomban.*


2588. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-20 15:44:56
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Laice Namarié Ránen//

*A pihenés nagyon is jólesik neki és miután a nap eléri és háttérbe szorítja az árnyékos csíkot amiben feküdt, tudja jól ideje felkelni és újra nekiveselkedni a feladatának. A napfény már elérte az arcát is és erősen melengeti. Megdörzsölve szemeit ül fel a fűben. Egy órát, vagy talán kettőt meditálhatott itt a fűben, de olyan mintha most hatalmas adag energialöketet kapott volna. Még egy kis nyújtózás, miután feltápászkodott és olyan elevenen lüktet ereiben a vér mintha kifogyhatatlan energiaforrásból táplálnák. Elégedetten néz körbe csak úgy megszokásból a tisztáson. Nincs erre most sem sok élő, bár néhányan talán takarásban pihennek, elvégre ez a hely nagyon is ideális meditációra és aközben senki nem szereti, ha zavarják. Ő sem tesz ilyet szívesen, de butaság lenne elszalasztani az alkalmat a kérdezősködésre, ha talál itt valakit. Újra mellénye zsebébe rejti az arcképet és elkezd körüljárni a tisztáson. Könnyeden lépdel a fákkal ölelt, virágos tisztáson és nemsokára meg is pillant egy alakot a fűben heverni. Először csak megállapítja, hogy valószínűleg nő, aki ott fekszik, aztán, amikor a vörös hajzuhatag a szemébe ötlik már lelassítja lépteit és meglepetten veszi jobban szemügyre.*
~Na, nem! Ez túl könnyű lenne és túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.~
*Sietősen indul meg újra a fekvő lány felé és ahogy egyre közelebb ér, szeme annál jobban kerekedik kifelé. A virágok közt békésen szendergő lány nagyon hasonlít az arcképre. Elő sem kell vennie, annyira sokat nézegette, hogy az összes vonás ott van előtte. De a festő igen csak gyéren adta vissza a valóságot, ha az, amit lát. Ez sokkal szebb és élettel telibb. Gyönyörű, ahogy a vörös hajon táncol a nap fénye és a hosszú leeresztett pillák alatt a vörös ajkak kívánatosan ívelnek. Olyan mintha máris hívnák őt közelebb, hogy megízlelje őket. Kicsit megrázza a fejét és megdörzsöli erősen a szemeit ujjaival.*
~Ezek az őrült vágyálmok! Biztosan nem ébredtem fel, ez annyira valószínűtlen. Álmodom és kész.~
*Újra kinyitja a szemét, de az imént látott kép nem tűnik el. A vörös hajú lány még mindig ott fekszik előtte, a mellkasa békésen emelkedik és süllyed, jelezve, hogy alszik. Határozottan közelebb lép hozzá és mellé térdel, de a kép még mindig valóságosnak hat. Eszébe jut, hogy az előző álomban, akkor tűnt el a kép amikor meg akarta érinteni a lányt. Majdnem biztosra veszi most is így fog történni. Túl szép ez a lány, hogy igaz legyen és túl egyszerűen ráakadt, ezért meg van győződve róla továbbra is, hogy csak álomkép lehet nem más. Közel térdel hozzá, úgyhogy mi sem könnyebb, mint kinyújtani a kezét és a karját végig simítani. Az alak az érintésre nem foszlik álomköddé. Keze alatt, határozottan érzi a puha emberanyagot. Meghökkenve húzza vissza a kezét. Tudatosul benne, hogy nagyon is ébren van és ami mellett térdel a fűben az a gyönyörű valóság, ami messze meghaladja a képzelt képet. Meredten bámul a lehunyt szemekre.*
~Valóság. Ő az a lány a képről! Laice Namarié Ránen!~

A hozzászólás írója (Darrmon Anrors) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.20 15:55:32


2587. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-19 23:32:01
 ÚJ
>Laice Namarié Ránen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Az erdőn keresztül nem szívesen vergődne végig még egyszer egyedül, így a folyó felé vette az irányt, hogy mielőtt bárhol is megállapodna, körülnézhessen a külső területeken is. A gond csupán ott adódott, hogy a a hajóknál felismerte gazdag rokonai testőrparancsnokát meg rajta kívúl még két tejfelesszájú ifjoncot. Egy ideig várakozott, néhány napot még el is töltött a víz mentén, de valaki mindig ott maradt, így nem tudta észrevétlenül és biztonságosan megközelíteni a hajókat.
Pár nap után aztán nagyon elege lett, így mivel szerencsésen leleplezetlen maradt, dühös pírral az arcán visszaindult az erdőszéli tisztáshoz, hogy onnan majd nekivágjon az erdőnrk, lesz ami lesz, egyedül. Különben is, mit kajtatnak utána? Még csak nem is mondhatja őket a családjának, a rokoni szálakat meg ki nem tojja le! Persze... hogy is felejthetné el, hogy a csinos kis profiljának köszönhetően több lett a fizetős vendég... csak tudná mire fizetnek!
Nagyon nem tetszik neki, hogy ilyen hamar utánaszalajsztottak valakit vagy ha nem is szalajsztottak, akkor hát őrzik a város tisztességes részeit, ahol esetleg kijuthatna. Ha a zöld szemekkel gyilkolni lehetne vagy legalább rombolni, már rég felperzselte volns az egész kúriát! Persze mondhatnák, hogy csak az indulat beszél belőle, ami lehet igaz is, meg azért a kényelem... de hogy a nyavajás ménkő csapná agyon az összeset... hogy mit, az lényegtelen.
Hasonló gondolatok között sietős tempót vett és íját megigazítva, lesütött szemmel érte el a tisztást. Erre nem sokan járnak a városi aranyemberek közül, talán talál magának még egy kis békét is. Nem is tudott rendesen aludni mostanában, mivel rémálmai voltak arról, hogy valaki jön és egyszerűen visszarángatja.
A biztonság kedvéért kicsit beljebb lépdel a selymes fű, virágok és a fák között, hogy jobban rejtve érezze magát, majd fáradtan és kimerülten leheveredik az illatos, gyönyörűszép virágtakarón. Elsőnek is reménykedve átnézi táskájának tartalmát, hátha talál benne valami normális ennivalót, de minden elfogyott, amit odacsomagolt. Csak két almája, egy kulacs vize meg egy kis szárított hús maradt, ami elég... két napra, ha nagyon jól beosztja.
Mennyivel másabb volt az elején! Vagy azzal az idegenne, Ryrroshvarral... azóta se tudja hova tenni azokat a dolgokat, amik ott történtek, de nem bánt meg semmit. A tisztásnak pont a másik végén üldögéltek, de akkor még nem volt ilyen meleg és nem vokt ennyire fáradt... tenyerét szája elé tartva csöndesen ásít egyet, majd leragadó fekete pilláinak engedelmeskedve az oldalára dől a fűben. Vörös haja, mint valami aranyló dicsfény lángol a nap fényében, miközben Laice halkan szuszogva elalszik a varázslatos kis helyen. Végre nem zavarja egy rémalak se.*


2586. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-19 19:35:23
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Egy nagyon szép helyre sikerült megérkeznie. A virágos rét, ami fákkal van körülvéve nagyon érdekes. Túl szabályos, hogy természetes legyen, de ezzel együtt is harmóniát áraszt magából a környék. Úgy dönt egy ideig itt marad, hogy megpihenjen. Az egyik fa közelében telepedik le a fűbe, majd térdeit felhúzva támasztja meg karjait, rajta, az arcképet fogva közben. Kezdi túl sokszor nézegetni ezt a képet, lassan már minden vonását tökéletesen ismeri. Biztosan fel fogja ismerni az eredetiét, ha megpillantja. Tudja, hogy vissza kell mennie a város felé. Kevesen járnak ezen a városrészen, így nem sok esélye lesz nyomra lelni. Elfekszik a fűben egy kis idő után, ha kipihente magát és egy kicsit feltöltődött, akkor nekiesik újra a lány keresésnek.*


2585. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-19 19:03:15
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

* Sajnos nem hall semmit, de ez nem fogja megakadályozni eddigi terveiben. Egy aprócska kör alakú lest fog kialakítani a gallyakból ahova be lehet húzódni de egy orkánt biztosan nem bírna ki. Szépen türelmesen dolgozik, gallyat köt a gallyhoz. Legalább hatot vagy nyolcat még be is ás a földbe a biztonság kedvéért majd a tetejét egy darab kötéllel összeköti. Nem könnyű munka és időigényes is. Ha az első néhány tartó ág megvan akkor jönnek a következők. Megpróbál pontosan körbe haladni és időnként a hosszú kötéllel ismét összekötözi a hozzáadott újabb gallyakat. A vége felé már úgy érzi jobb lett volna elmenni a piacra és venni anyagot a sátornak. Kicsit kajla, kicsit csálé na de a sajátja. Amikor kész van vele körbejárja majd az ajtónak hagyott résen bemászik négykézláb. Magában elmosolyodik. Nem semmi munkát végzett, már csak az az egy a kérdés vajon kibírja-e az éjszakát, meg a következőt sőt mondjuk akár az egész hónapot.
Egy cseppet sem tágas, jóformán ha kinyújtózik a lába garantáltan ki fog lógni az ajtón viszont mondjuk ülve már kimondottan szimpatikus a kis kalyiba. A verőfényes naptól megvédi viszont nagy eséllyel az éjszakákat inkább mellette fogja eltölteni. Ha már készen van akkor marad is bent egészen naplementéig. Akkor viszont megindúl a mágustorony felé.*


2584. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-19 04:48:48
 ÚJ
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 829
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Megfontolt

~Mindent egybevetve, barátságos környék ez a tisztás, nem véletlenül szeretik annyian. És hála a városi egyszerű gondolkodás diadalának, nem annyian, hogy ez eltántoríthasson egy kellemes olvasástól. A tömeg zavaró lenne és elvenné a tisztás békességét.~
*Megbújván egy fa árnyékában újramelengeti a gondolatot, hogy valami kis kertecskét nyisson a házban. Ahova persze nem férnek a kutyák. De most csak idegen nyelvű olvasnivalót hozott.*
~Kellemetlen, ha ezen múlna, egy nyers tojást sem tudnék felszolgál... Vagyis elkészíteni. Ez a baj a nagy nyugalommal, a halandó elméje megpihen és mire magához ébred, már szanaszét vannak szóródva a gondolatai és nem találja a hozzájuk megfelelő szavakat. Békesség és teaszünet. Hisz mire nem lenne jó egy borszeszégő, ha nem arra, hogy... Talán a hirtelen tűzesetek esetére inkább kihagyom.~
*Persze sajnálatosan nem ennyire egyszerű, így nem kevés odafigyeléssel kisebb kövekből összehoz magának valami kis tűzhelyet, amire már rátámaszthatja a háromlábúját és egy fémedényt. Vizet hozott magával kulacsban, mivel arról szó sem lehetett, hogy majd a kihűltet melegítse újra, egy hosszú út után. Mindig frisset, amíg megteheti. Bár az út nem volt kényelmes, de hosszú időre készült, nem meglepő. Viszont kéne csináltasson valami nyári ruhát magának. Vagy vennie, a személyre varrás luxusát nem igazán szeretné megtenni. Talán ha lenne egy jó szabó, akit ismernek a házban. Majd megkérdezi az úrnőt, hátha tud egy jó szabót. Ha jobban belegondol, egy szint fölött már az is művészet és talán felkarolt egyetlen művészt ezen anyagias világ, legalább a hiúság miatt, ha más érték nem marad. De elmarad az olvasásban, folytatja is tovább.*


2583. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-18 21:21:13
 ÚJ
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Ha már úgyis erre jár megáll kicsit a tisztás határát övező egyik fánál. Éjjeli körútja során ritkán jár erre, valószínűtlen hogy épp erre bóklászna akit keres, de néha lehetőséget kell adni a vak szerencsének. Bámulja az eget egy darabig aztán kicsivel beljebb sétál és letelepszik egy fánál, hogy észrevétlenül kémlelhesse a rétre tévedőket. Nem mintha így az éjszaka közepén sokan mászkálnának erre. Így sosem fog a célpontja nyomára bukkanni, kénytelen lesz lealacsonyodnia az aljanéphez és valami felszínitől segítséget kérni. De kitől, és hogyan? Pénze nem sok van, és nem lenne szerencsés felkelteni a városőrség figyelmét eltünedező polgárokkal. Sokáig ücsörög a fa tövében, sokat gondolkodik, de nemsokára feljön a nap így végül feltápászkodik, és odébbáll.*


2582. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-18 07:43:47
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

* Ha már felült akkor akár érdemes tovább mozdulni a lendületből és akár egyenesen fel is állhat. Az iménti gondolatai, mármint a ház, viskó esetleg sátor vagy épp csak gallyakból egy les kiépítse megmaradt tervei között és most és itt talán a les az ami a legkönnyebben kivitelezhető. Bármennyire is magasba nyúljanak azok az ágak talán a tél talán a szél megdolgozta őket és van rá esély, hogy néhány hosszabb letört ágat találjon vagy még ott van az a lehetőség is, hogy tőrével az alacsonyabban lévő ágakat lemetssze magáról a fáról.
A tervet tettek követik. Minden ágat amit a földön talál egy helyre hord. Ez elég sok időt felemészt, már kezd sötétedni mire körbejárja a területet és minden egyes darab gallyat odahúz arra a pontra ahol nem is olyan régen a nap bíborba fordult felületére emelte szemeit. Első ránézésre úgy tűnik talán elég lesz egy kis fedett gallysátorszerűség megépítésere de azért ez most még nem teljesen biztos.
Hozzáfog különválogatni a hosszabb egyenes ágakat és külön a rövidebb sőt esetleg még görbe daraboktól. A munka elég fáradságos főleg, hogy úgy félúton eszébe jut, hogy szüksége volna egy patakra is ami nem biztos, hogy a közelben van. Amikor a gallyak két csoportra lettek osztva akkor egyelőre a földön hagyja őket és csendben fülel, csermelycsobogást figyelve.*


2581. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-06-17 10:39:49
 ÚJ
>Salacia Naerdiel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

*Egy tisztás szélén fekve sok mindenen el tud gondolkozni az ember. Még egy olyasfajta ember is, mint Salacia, ki legtöbbször a kedve szerint él, nem máshogy. Most azonban itt az ideje a tervezgetésnek, ezt pedig ő maga is tudja jól. El kell gondolkoznia azon, mitévő is legyen. Néhány napja eltart már, hogy nem tett semmit. Még újabb tervekbe sem fogott, holott legtöbbször mindig szemei előtt van következő munkája. Most azonban semmi. Se egy kiszemelt, megfigyelendő ház, se egy kiszemelt célpont. Mintha kissé megelégelte volna a helyzetet. Azt, hogy mindig csendben kell lennie, hogy mindig résen kell lennie, hogy készen kell állnia bármire, mi jöhet. Arra azonban senki nem készítheti fel őt, még saját maga sem, elvégre nem lát a jövőbe. Mérlegelni képes, számítani erre arra, de bármire nem. Ez persze nem akkora gond, lévén legtöbbször csak az következik be, melyre legrosszabbként gondol. Legfeljebb az, vagy még az sem. Arra pedig mindig van megoldás, hiszen tervet arra is célszerű készíteni.
A tisztáson fekve minden sokkal békésebb. Most, hogy itt van, nem kell mást tennie, csak pihennie, miközben a továbbiakon elmélkedik olykor. Már összekészült. Minden holmija nála van, mire csak szüksége lehet, batyujában munkákhoz használatos öltözékével együtt. Csak azt kellene eldöntenie, hogy mégis merre menjen.*
- Azt hiszem, a kikötő lenne a legjobb... de mégis merre menjek? *tekinget jobbra-balra.
Az erdő és a folyó közt vacillál. A hajó pénzbe kerül, az erdő viszont jóval kimerítőbb. Nem az a fajta, ki oly könnyelműen hajszolná magát, csak azért, hogy ingyen eljusson valahová, főleg most, hogy még anyagiak terén sem áll olyan rosszul. Arról nem is beszélve, hogy nem híve a hosszanti kutyagolásnak, mikor van más mód is. Persze kérhetne lovat is. Miért is ne? A fás-bokros környéken áthaladva azonban annak sem venné sok hasznát, legfeljebb ragadozócsalinak. Arról nem is beszélve, hogy egy ló bérlése megint csak pénzbe kerülne, mi ráadásul már felesleges kiadás is lenne.*
- Azt hiszem, marad a hajó. Most pedig, hogy ezt eldöntöttem... *nyújtózkodik, miközben maga elé suttogja a szavakat.
Batyuját közelebb vonja magához. Keze tőre markolatára siklik, ott pihenve tovább, világos szövetnadrágba burkolt lábait pedig maga alá húzza, hogy ne foglaljon el túl nagy helyet még itt sem. Arról nem is beszélve, hogy így még menekülni is könnyebb lehet, ha arra kéne adni fejét. Ettől persze nemigen tart, de fő az óvatosság. Az még nem ártott senkinek. Vagyis lehet, hogy ártott, ha túlzásba vitte, arról azonban az a balga tehet, kivel megesett. A nő még nem járt pórul efféle cselekedettel. Szemeit lehunyva pihenteti gondolatait. Már tudja, hogy hova és miként. Már csak a mikor a kérdés, bár mintha arra is lenne már bensőjében válasz. Majd a jól megérdemelt pihenés után, elvégre most már minden készen áll.
Ugyan nem szokása a semmi közepén pihentetni tagjait, most mégis jól esik neki ezen cselekedet. Arcán érzi a kellemes, nyári napot. Hátán érzi a mögötte lévő fa törzsének hűvösségét. Ez a kettősség jó érzéssel tölti el. Nem több ez, mint egy kellemes nyári nap, mit kár lenne munkával tölteni. Ennek ellenére, ha mindig így gondolkozna, akkor sosem dolgozna, s nem lenne képes nyugodtan megtenni ezt, hanem az életben maradásért küzdene valahol. Talán épp a helyi szegénynegyed mélyén, valami megalázó munkát végezve, vagy patkányokat kergetve élelemszerzés céljából. Erre viszont még gondolni sem akar.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9119-9138