Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 236 (4701. - 4720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4720. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 19:24:34
Üzenet elküldve: 2016-11-27 19:24:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
*Ullamar az ork, kocsmák megmentője, nők álma (a fajtájában, sőt még az emberek szemében is jóképűnek hat) az erdőszéli tisztásnak nevezett helyen baktat át épp. Ezzel nincs is gond, lova egyenletesen léptet, a nap özönvízként ontja sugarait, a természet lakói is boldogan élik életüket. Az egész látvány nem mutatja jelét sem annak, hogy épp nemrég rázta meg a vidéket a gonosz hatalma. Pedig így van, s bár erről Ull lemaradt, pletykák terjengenek szerte a vidéken, hogy a sötét úr életben van. Az pedig, hogy ez igaz-e azt nem tudni.*
4719. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:58:21
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:58:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Pihenés//
*Kicsit csodálkozik, Sylweran kijelentésén, de ezek szerint, nagyon elfoglalt volt, s nagyon elfoglalt volt így nem jutott el hozzá írni.
Megnyugtató, hogy így aggódik a vezér, elkapja a vállát, visszafordul, még mielőtt tovább indulna.*
- Nem maradok sokáig.
~ Remélem.~
*Miután elbúcsúztak, máris elválnak.
Kicsit sokat kell sétálni, temető felé veszi az irányt, ahol végre nem kell aggódni a feltámadó hullák miatt.
Közben lejut a folyópartra, onnan egy kisebb séta után meg is érkezik a tisztásra, és leülhet meditálni. Múltkor is megtehette volna, azonban számára most jött el az az a pont, hogy egy kicsit kiszellőztesse a gondolatait.*
*Kicsit csodálkozik, Sylweran kijelentésén, de ezek szerint, nagyon elfoglalt volt, s nagyon elfoglalt volt így nem jutott el hozzá írni.
Megnyugtató, hogy így aggódik a vezér, elkapja a vállát, visszafordul, még mielőtt tovább indulna.*
- Nem maradok sokáig.
~ Remélem.~
*Miután elbúcsúztak, máris elválnak.
Kicsit sokat kell sétálni, temető felé veszi az irányt, ahol végre nem kell aggódni a feltámadó hullák miatt.
Közben lejut a folyópartra, onnan egy kisebb séta után meg is érkezik a tisztásra, és leülhet meditálni. Múltkor is megtehette volna, azonban számára most jött el az az a pont, hogy egy kicsit kiszellőztesse a gondolatait.*
4718. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 12:16:29
Üzenet elküldve: 2016-11-27 12:16:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Amilyen magabiztosan indult el a városban olyan hamar ragadta magával a kavalkád, amit egy polgár vásárnak hív. A hangos alapzajt a racsító kofák és kövér árusok kiabálása fűszerezi. Ha ezt el is viseli az ember és nem tukmálnak rá semmit akkor gyönyörködhet ékszerek, díszes övek, fegyverek, könyvek és sok színes csecsebecsét nézegetve.*
~ A jóból is megárt a sok ~ *Gondolta, és miután vett egy könyvet el is indult a tisztásra. Mindig is szerette a természetet a fákat, a füveket, a virágokat és a napfényt. Gyakran elgondolkozott.* ~Mi lenne vele? Mi lenne a világgal napfény nélkül? Vajon a sötétség uralná a világot? Vagy egyáltalán van fény sötétség nélkül és ugyanígy fordítva? ~ *Ezen morfondírozott, miközben lassan elérte a tisztást. Séta közben egy ütemes puffogásra hasonlító zajt halott de az már elhallgatott. Szétnéz a tisztáson három párt lát. Különösebben nem időzik el egyen se kivéve az óriáson. Kellemes csalódás, hogy egy ekkora kolosszus egy ilyen szép helyre jött.* ~ Nahh ennyit az előítéleteidről Middi, még hogy a városőrség tagjai csupa bunkók gyülekezete. Itt egy ellenpélda, hogy igen is nyitottak a szép dolgok és a tudás iránt.~ * Jegyzi meg magának. Elindul kedvenc helyére két fa nagyjából fél méteres magasságban összenőve majd ismét szétválva keresztezi egymást. Amíg odasétál kis pisze orra megtelik a pázsit friss illatával, fülét a madárcsicsergés és a fák között pajkosan cikázó szellő lágy susogása tölti meg, még bőre szivacsként gyűjti magába a napfényt új erőt adva neki. Odaér kedvelt helyéhez megrebegteti mások szemében aprónak tűnő ám tündérhez lépest átlagon felüli szárnyakat. Két vékony hártya mely belülről kifelé fehérből az aranyszínbe fordul. A napfény miatt mint ha ragyogna a két kis szárny. Pár kis csapás és fel is emelkedik kedvelt helyére. Maga mellé akasztja egy kis ágra motyóját, a szürkés színű batyut mely csupán pár könyvet egy fél kulacs vizet egy fél tucat holdsajtot és saját titkos kis verses kötetét tartalmazza. Kiveszi az új könyvet melynek írója lekopott viszont címe olvasható "A Természetes Természet" a növényekkel kezdi a leírást és képek is mellé vannak illusztrálva bár kicsit kopott egynéhány de hát ha már úgyis el akar menni gombászni nem árt ha ismeri a növények többségét amit még nem hátha haszonsítani tudja valamihez. Például legutóbbi túráján holdsajtra lelt. Bár már estefelé lehetett és egy egész napos túra után három kis szütyő már tele volt gombával mikor meglátta a holdfényben a nagyjából vele egy magas növényt és hatalmas háromtenyérnyi (tündértenyér) kagylóalakú termését melyből leszedett párat, nem többet mint ami elég lesz neki 2-3 napnál hosszabb ideig. Csapdákhoz is kiváló csalétek de Middi csak ritkán állít csapdát inkább növényeken él. Csak a közvetlen túlélése érdekében ont vért és mindig csak az elegendő élelmet veszi magához se többet se kevesebbet. Most hogy ott ül felnéz az olvasásból. Madarak repülnek el messze V alakban.* ~Vajon velük repülnék ha madár lennék? Vagy külön utakat járnék?~ * Morfondírozik el... Távoli tájak, mint ha a hegyeket porcukorral hintette volna be a szakács aki a földet gyúrta. Aranyból készült városok, mély szakadékok ásítanak mint mindent bekebelezni kész szájak, végtelen erdők végtelen, sivatagok. Megáll egy szivárvány szélén leül és csak csodálja a világot, csodálja azt ami van, azt amibe született. Hirtelen zuhanni kezd és csak zuhan ki tudja meddig... Egy lágy puffanásra kel. Lecsúszott az ágról, nagyot nem esett és gyorsan szétnéz, reméli senki se látta. Elmosolyodik saját balgaságán, hogy szárnyaló gondolatai ismét álomba ringatták és vissza száll az imént szándéktalanul elhagyott helyére. Előveszi kis saját könyvét és papíron örökíti meg tintával a látottakat.*
~ A jóból is megárt a sok ~ *Gondolta, és miután vett egy könyvet el is indult a tisztásra. Mindig is szerette a természetet a fákat, a füveket, a virágokat és a napfényt. Gyakran elgondolkozott.* ~Mi lenne vele? Mi lenne a világgal napfény nélkül? Vajon a sötétség uralná a világot? Vagy egyáltalán van fény sötétség nélkül és ugyanígy fordítva? ~ *Ezen morfondírozott, miközben lassan elérte a tisztást. Séta közben egy ütemes puffogásra hasonlító zajt halott de az már elhallgatott. Szétnéz a tisztáson három párt lát. Különösebben nem időzik el egyen se kivéve az óriáson. Kellemes csalódás, hogy egy ekkora kolosszus egy ilyen szép helyre jött.* ~ Nahh ennyit az előítéleteidről Middi, még hogy a városőrség tagjai csupa bunkók gyülekezete. Itt egy ellenpélda, hogy igen is nyitottak a szép dolgok és a tudás iránt.~ * Jegyzi meg magának. Elindul kedvenc helyére két fa nagyjából fél méteres magasságban összenőve majd ismét szétválva keresztezi egymást. Amíg odasétál kis pisze orra megtelik a pázsit friss illatával, fülét a madárcsicsergés és a fák között pajkosan cikázó szellő lágy susogása tölti meg, még bőre szivacsként gyűjti magába a napfényt új erőt adva neki. Odaér kedvelt helyéhez megrebegteti mások szemében aprónak tűnő ám tündérhez lépest átlagon felüli szárnyakat. Két vékony hártya mely belülről kifelé fehérből az aranyszínbe fordul. A napfény miatt mint ha ragyogna a két kis szárny. Pár kis csapás és fel is emelkedik kedvelt helyére. Maga mellé akasztja egy kis ágra motyóját, a szürkés színű batyut mely csupán pár könyvet egy fél kulacs vizet egy fél tucat holdsajtot és saját titkos kis verses kötetét tartalmazza. Kiveszi az új könyvet melynek írója lekopott viszont címe olvasható "A Természetes Természet" a növényekkel kezdi a leírást és képek is mellé vannak illusztrálva bár kicsit kopott egynéhány de hát ha már úgyis el akar menni gombászni nem árt ha ismeri a növények többségét amit még nem hátha haszonsítani tudja valamihez. Például legutóbbi túráján holdsajtra lelt. Bár már estefelé lehetett és egy egész napos túra után három kis szütyő már tele volt gombával mikor meglátta a holdfényben a nagyjából vele egy magas növényt és hatalmas háromtenyérnyi (tündértenyér) kagylóalakú termését melyből leszedett párat, nem többet mint ami elég lesz neki 2-3 napnál hosszabb ideig. Csapdákhoz is kiváló csalétek de Middi csak ritkán állít csapdát inkább növényeken él. Csak a közvetlen túlélése érdekében ont vért és mindig csak az elegendő élelmet veszi magához se többet se kevesebbet. Most hogy ott ül felnéz az olvasásból. Madarak repülnek el messze V alakban.* ~Vajon velük repülnék ha madár lennék? Vagy külön utakat járnék?~ * Morfondírozik el... Távoli tájak, mint ha a hegyeket porcukorral hintette volna be a szakács aki a földet gyúrta. Aranyból készült városok, mély szakadékok ásítanak mint mindent bekebelezni kész szájak, végtelen erdők végtelen, sivatagok. Megáll egy szivárvány szélén leül és csak csodálja a világot, csodálja azt ami van, azt amibe született. Hirtelen zuhanni kezd és csak zuhan ki tudja meddig... Egy lágy puffanásra kel. Lecsúszott az ágról, nagyot nem esett és gyorsan szétnéz, reméli senki se látta. Elmosolyodik saját balgaságán, hogy szárnyaló gondolatai ismét álomba ringatták és vissza száll az imént szándéktalanul elhagyott helyére. Előveszi kis saját könyvét és papíron örökíti meg tintával a látottakat.*
4717. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 08:29:47
Üzenet elküldve: 2016-11-27 08:29:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Edzés, kiképzés//
*Lassanként már a fák kiirtójának is lehetne titulálni, legalább is az a fa, amit éppen püföl annak vastag kérgei már le is hullottak, darabokban. Az ütések nyomán a fa kéregtelen, masszív törzse is jól láthatóan benyomódik az ütések hatására. Nem szándékozik kiirtani őket, de ez az edzés most nagyon jól esik neki. A fa meg, ha minden jól megy pár év alatt visszagyógyítja önmagát. Épp vesz egy nagy levegőt a következő sorozat előtt, amikor valaki megszólítja. Nem meglepő, hogy először lefelé tekint a zaj forrásaként, elvégre igen ritka jelenség, hogy felfelé kelljen néznie. Egy meglepett tekintetű ember asszony áll közel hozzá és néz rá kérdő tekintettel. Megáll egy pillanatra, hogy tudjon vele váltani pár szót. Kissé szuszog, mert már jó ideje püföli a szerencsétlen fát. Ha már így megállították, akkor le is pihen kicsit, leül a fa törzsének döntve a hátát. Még így is valamivel magasabb, mint az őt megszólító, de legalább nem kell lefelé fordítania a nyakát.*
- Edzek. Erősebb akarok lenni. *Tömören fogalmazza meg a választ elvégre egy órástól ne várjon kacifántos válaszokat az ember.*
- Te mit olvasol? Tán tudós vagy? *Kérdezősködik, amikor meglátja a nő kezében a könyvet.*
//Edzés, kiképzés//
*Lassanként már a fák kiirtójának is lehetne titulálni, legalább is az a fa, amit éppen püföl annak vastag kérgei már le is hullottak, darabokban. Az ütések nyomán a fa kéregtelen, masszív törzse is jól láthatóan benyomódik az ütések hatására. Nem szándékozik kiirtani őket, de ez az edzés most nagyon jól esik neki. A fa meg, ha minden jól megy pár év alatt visszagyógyítja önmagát. Épp vesz egy nagy levegőt a következő sorozat előtt, amikor valaki megszólítja. Nem meglepő, hogy először lefelé tekint a zaj forrásaként, elvégre igen ritka jelenség, hogy felfelé kelljen néznie. Egy meglepett tekintetű ember asszony áll közel hozzá és néz rá kérdő tekintettel. Megáll egy pillanatra, hogy tudjon vele váltani pár szót. Kissé szuszog, mert már jó ideje püföli a szerencsétlen fát. Ha már így megállították, akkor le is pihen kicsit, leül a fa törzsének döntve a hátát. Még így is valamivel magasabb, mint az őt megszólító, de legalább nem kell lefelé fordítania a nyakát.*
- Edzek. Erősebb akarok lenni. *Tömören fogalmazza meg a választ elvégre egy órástól ne várjon kacifántos válaszokat az ember.*
- Te mit olvasol? Tán tudós vagy? *Kérdezősködik, amikor meglátja a nő kezében a könyvet.*
4716. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 04:06:11
Üzenet elküldve: 2016-11-27 04:06:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Omon//
* Furcsa módját választották a bemutatkozásnak, de találkozásukban és megismerkedésükben talán semmi sem szokványos.*
-K, mint kérem. Á, mint által. *betűzi a nevét, amit most mosolyogva tesz meg, pedig csak automatikusan jönnek azok a szavak a szájára, amivel tanították neki ezeket a hangokat.
A hadnagy, akit a medve-farkas-bandita támadás helyszínére vezetett annak idején szintén elfogadta a bemondott nevét. Hát már jó régen volt! De ha akkor lehetett hivatalos papírt írni, akkor ez most is az. Jobb nem elkalandozni olyan hangok felé a nevében, amit nem tud majd aláírni.*
-Mert a nemesi rang semmi előnyt nem biztosít számomra. Ha veszek helyette egy házat, akkor azzal jogaim vannak.
*Lágy, természetes hangját néha a legnagyobb hazugságokra is épp úgy elő tudja csalni, mint most az igazságra. Nem fér a fejébe, miért költenek egyesek ennyi pénzt hosszabb nevekre?
Ha báró lenne a neve előtt, akkor ingyen kapná a kenyeret? Aligha. Ugyan annyiba kerülne. És amire most készül abból nem csak joga, de bevétele is származhat.
Kocsmárosné akar lenni. És amilyen prózaian ki tudja már mondani ezt magában, annyira egyszerűnek tűnik számára ez az egész.
Már kinézett több eladó ingatlant a városban, de még nem igazán volt mersze megkérdezni egyiket sem. Omon Rabark -most már a nevét is tudja- bátorítóan hat rá.*
-Mehetünk.
*Felszáll a kancára, mert az a kedvence. A másikkal is megismerkedett már, de ő még mindig szilajabb Kámorf kezében is. A csatamén kezdetben nem egyszer volt igen kényelmetlen számára.
De őt meg pont ezért is szereti. A sötételf leányra hasonlít szerinte. Vad és önfejű. Türelemmel és sok idővel magához tudja idomítani az ember, de sokkal óvatosabbnak kell lenni.
Hamarosan már a szegénynegyed utcáit róhatják, ha minden jól megy. Igaz nem lesz egyszerű felfelé kapaszkodni a folyópart után! Talán nem is a Temetőbe vezető keskeny úton kellene felkapaszkodniuk, hanem a szántóföldek felé kerülni?*
* Furcsa módját választották a bemutatkozásnak, de találkozásukban és megismerkedésükben talán semmi sem szokványos.*
-K, mint kérem. Á, mint által. *betűzi a nevét, amit most mosolyogva tesz meg, pedig csak automatikusan jönnek azok a szavak a szájára, amivel tanították neki ezeket a hangokat.
A hadnagy, akit a medve-farkas-bandita támadás helyszínére vezetett annak idején szintén elfogadta a bemondott nevét. Hát már jó régen volt! De ha akkor lehetett hivatalos papírt írni, akkor ez most is az. Jobb nem elkalandozni olyan hangok felé a nevében, amit nem tud majd aláírni.*
-Mert a nemesi rang semmi előnyt nem biztosít számomra. Ha veszek helyette egy házat, akkor azzal jogaim vannak.
*Lágy, természetes hangját néha a legnagyobb hazugságokra is épp úgy elő tudja csalni, mint most az igazságra. Nem fér a fejébe, miért költenek egyesek ennyi pénzt hosszabb nevekre?
Ha báró lenne a neve előtt, akkor ingyen kapná a kenyeret? Aligha. Ugyan annyiba kerülne. És amire most készül abból nem csak joga, de bevétele is származhat.
Kocsmárosné akar lenni. És amilyen prózaian ki tudja már mondani ezt magában, annyira egyszerűnek tűnik számára ez az egész.
Már kinézett több eladó ingatlant a városban, de még nem igazán volt mersze megkérdezni egyiket sem. Omon Rabark -most már a nevét is tudja- bátorítóan hat rá.*
-Mehetünk.
*Felszáll a kancára, mert az a kedvence. A másikkal is megismerkedett már, de ő még mindig szilajabb Kámorf kezében is. A csatamén kezdetben nem egyszer volt igen kényelmetlen számára.
De őt meg pont ezért is szereti. A sötételf leányra hasonlít szerinte. Vad és önfejű. Türelemmel és sok idővel magához tudja idomítani az ember, de sokkal óvatosabbnak kell lenni.
Hamarosan már a szegénynegyed utcáit róhatják, ha minden jól megy. Igaz nem lesz egyszerű felfelé kapaszkodni a folyópart után! Talán nem is a Temetőbe vezető keskeny úton kellene felkapaszkodniuk, hanem a szántóföldek felé kerülni?*
4715. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 03:11:25
Üzenet elküldve: 2016-11-27 03:11:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Ká//
* Nos valóban nem sokat jár könyvtárba. Egyrészt azért, mert fél hónapja egy ágyban feküdt, másrészt, mert előtte kalandozni volt, amitől az ágyba került, azelőtt pedig a templom helyzete volt kilátástalan, ezért nem is nagyon volt lehetősége bemenni... Mikor meg a hatalmas fénycsóva megkezdte létezését pont a könyvtárban ücsörgött, beszélgetve valakivel. Ám az tényleg csak a véletlen műve lehet, hiszen előtte meg szintén kalandozott - először elfogta egy rablóbanda, majd elvitték az erdőbe, megölték két társát és úgy került a templomba, mert valami kalapot kellett vinnie valakinek. Hű. Rendkívül hálás az isteneknek, hogy mások nem igazán szokták a múltjáról kérdezni, mivel ezt nem fél perc lenne elmagyarázni. És akkor még meg sem említettük azt, hogy azelőtt meg késekkel zsonglőrködött, meg fel-alá járkált a világban.
Ezen is eltűnődik egészen addig, míg Ká vissza nem tér, ezúttal bogyókkal és fakéreggel. A célnak valóban megfelel. *
- Szóval. Ká... Mi a teljes neved? * Aszerint írja tovább a kéregre. * a mai nap 1800 aranyat adott át nekem, Omon Rabarknak. * Ezzel a kései bemutatkozást is lerendezte, ha már elfelejtette azt az előbb. *
- Ígérem, hogy amint kéri, visszafizetem. * Szívesen írna még olyanokat, hogy "kivéve, ha időközben meglopnak", vagy ilyesmi, de a hely elfogyott, épp csak annyi üres terület van a kéreg alján, hogy odabiggyesszen egy alárírást. *
- Aham. * Jelzi, hogy hallotta a lány rossz tapasztalatait. Ennél a résznél eszébe jut az, amin az előbb gondolkozott - múltjával kapcsolatban - és inkább nem kezdi el taglalni, hogy milyen eszközökkel verte ki az életet az egyik bandita a másikból, mikor ő lekötözve nézte ezt. *
- Indulhatunk... * Szólal meg, majd ámulva hallgatja, hogy elvileg még lóval is tud szolgálni. Átfut az agyán, hogy vajon hány embert kellett ehhez a rengeteg vagyonhoz kifosztania a sötételfnek. Hiszen még háza sincs, úgyhogy vagyona ellenére nem nemes bizonyára. Erről eszébe is jut megemlíteni valamit. *
- Ekkora vagyonnal akár nemesi rangra is szert tehetnél. * Már csak, ha azt nézzük, hogy a két ló együtt félezer-ezer aranyat ér, valamint Omonnál is közel kétezer van most, míg nagy valószínűséggel Kánál is lapul valamennyi.
Közben felül az egyik lóra - egészen pontosan a másikra, mint amelyikre a sötételf - és léptetve elindul a város felé. Elvégre a házak arra vannak. *
* Nos valóban nem sokat jár könyvtárba. Egyrészt azért, mert fél hónapja egy ágyban feküdt, másrészt, mert előtte kalandozni volt, amitől az ágyba került, azelőtt pedig a templom helyzete volt kilátástalan, ezért nem is nagyon volt lehetősége bemenni... Mikor meg a hatalmas fénycsóva megkezdte létezését pont a könyvtárban ücsörgött, beszélgetve valakivel. Ám az tényleg csak a véletlen műve lehet, hiszen előtte meg szintén kalandozott - először elfogta egy rablóbanda, majd elvitték az erdőbe, megölték két társát és úgy került a templomba, mert valami kalapot kellett vinnie valakinek. Hű. Rendkívül hálás az isteneknek, hogy mások nem igazán szokták a múltjáról kérdezni, mivel ezt nem fél perc lenne elmagyarázni. És akkor még meg sem említettük azt, hogy azelőtt meg késekkel zsonglőrködött, meg fel-alá járkált a világban.
Ezen is eltűnődik egészen addig, míg Ká vissza nem tér, ezúttal bogyókkal és fakéreggel. A célnak valóban megfelel. *
- Szóval. Ká... Mi a teljes neved? * Aszerint írja tovább a kéregre. * a mai nap 1800 aranyat adott át nekem, Omon Rabarknak. * Ezzel a kései bemutatkozást is lerendezte, ha már elfelejtette azt az előbb. *
- Ígérem, hogy amint kéri, visszafizetem. * Szívesen írna még olyanokat, hogy "kivéve, ha időközben meglopnak", vagy ilyesmi, de a hely elfogyott, épp csak annyi üres terület van a kéreg alján, hogy odabiggyesszen egy alárírást. *
- Aham. * Jelzi, hogy hallotta a lány rossz tapasztalatait. Ennél a résznél eszébe jut az, amin az előbb gondolkozott - múltjával kapcsolatban - és inkább nem kezdi el taglalni, hogy milyen eszközökkel verte ki az életet az egyik bandita a másikból, mikor ő lekötözve nézte ezt. *
- Indulhatunk... * Szólal meg, majd ámulva hallgatja, hogy elvileg még lóval is tud szolgálni. Átfut az agyán, hogy vajon hány embert kellett ehhez a rengeteg vagyonhoz kifosztania a sötételfnek. Hiszen még háza sincs, úgyhogy vagyona ellenére nem nemes bizonyára. Erről eszébe is jut megemlíteni valamit. *
- Ekkora vagyonnal akár nemesi rangra is szert tehetnél. * Már csak, ha azt nézzük, hogy a két ló együtt félezer-ezer aranyat ér, valamint Omonnál is közel kétezer van most, míg nagy valószínűséggel Kánál is lapul valamennyi.
Közben felül az egyik lóra - egészen pontosan a másikra, mint amelyikre a sötételf - és léptetve elindul a város felé. Elvégre a házak arra vannak. *
4714. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 02:02:46
Üzenet elküldve: 2016-11-27 02:02:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Omon//
*No, hát ez aztán a meglepetés!
Mégis miféle? Ha az utcán végig kérdezgetne embereket hasra ütve, akkor tízből kilenc és félnek nem lenne tintája és tolla egyidejűleg nála. Annak az utolsó félbe vágott embernek meg csak azért lenne, mert egyrészt félbevágták, hogy nincs nála, másfelől mert kereskedő viszi az árut eladásra kínálva, hivatalnok. Vagy egyszerűen csak túlképzett könyvmoly. És az őszintét megvallva ez a fickó nem tűnik elsőre egyiknek sem, ami tovább rontotta az esélyeit.
De ő sem volt egy percig sem az a tipikus nagy pénzzel szaladgáló külső.*
-Ezt meg tudjuk oldani. Akkor te kezd el fogalmazni magadban és meg gyorsan kerítek mindent, amit kell.
*És ha valaki kételkedik abban, hogy teljes írószerkészlettel visszatér 2 percen belül, akkor jobb nem fogadnia, mert nagyon el fogja bukni, mint sokan a sörben fogadást!
Nem szabvány, de valahol hangulatos amit csinál. Előrántja egyik dobótőrét és még feldobva meg is pörgeti a levegőben. Majd ezzel beszalad az erdőben. Hamarosan olyan bogyókkal tért vissza, mint amit oktatójával használtak mostanában. Szezontól függően minden erre alkalmas növénynek utána nézett és hántott fakérget.
Minden megvan. Egy éles tárgy, amivel ráviszik a jól fogó gyümölcslevet a fakéregre, ami mindenkire rábízom, hogy vagány kis emléklap vagy hát hogy is mondjam? Nagyon kezdetleges megoldás?*
-Meg is vagyunk. Akkor itt van az 1800 pénz és az emlékeztető mindjárt, hogy átadtam Önnek megőrzésre.
*Nagyon reméli, hogy így már jó lesz. Tényleg szüksége lesz valakire, aki kicsit más szemszögből is figyel, mert első megállójukat a szegénynegyedben tervezte.*
-Volt már rossz tapasztalatom, igen. Erdőben ki akart rabolni bandita, kártyán csaltak, Eladják másnak úgy a lovadat, hogy nem is tudsz róla. Azt már megtanultam, hogy jobb nyitva tartani a szememet.
Ismét Omon Rabark keze ügyébe csúsztatja az 1800 aranyat.
* Ha készen vannak és nincs több akadály, akkor boldogan néz a szemébe.*
-Akkor indulhatunk? Tudok adni kölcsön egy lovat is, hogy könnyebb legyen mozognunk.
*Mondja és előhozza a kancát és a mént.*
*No, hát ez aztán a meglepetés!
Mégis miféle? Ha az utcán végig kérdezgetne embereket hasra ütve, akkor tízből kilenc és félnek nem lenne tintája és tolla egyidejűleg nála. Annak az utolsó félbe vágott embernek meg csak azért lenne, mert egyrészt félbevágták, hogy nincs nála, másfelől mert kereskedő viszi az árut eladásra kínálva, hivatalnok. Vagy egyszerűen csak túlképzett könyvmoly. És az őszintét megvallva ez a fickó nem tűnik elsőre egyiknek sem, ami tovább rontotta az esélyeit.
De ő sem volt egy percig sem az a tipikus nagy pénzzel szaladgáló külső.*
-Ezt meg tudjuk oldani. Akkor te kezd el fogalmazni magadban és meg gyorsan kerítek mindent, amit kell.
*És ha valaki kételkedik abban, hogy teljes írószerkészlettel visszatér 2 percen belül, akkor jobb nem fogadnia, mert nagyon el fogja bukni, mint sokan a sörben fogadást!
Nem szabvány, de valahol hangulatos amit csinál. Előrántja egyik dobótőrét és még feldobva meg is pörgeti a levegőben. Majd ezzel beszalad az erdőben. Hamarosan olyan bogyókkal tért vissza, mint amit oktatójával használtak mostanában. Szezontól függően minden erre alkalmas növénynek utána nézett és hántott fakérget.
Minden megvan. Egy éles tárgy, amivel ráviszik a jól fogó gyümölcslevet a fakéregre, ami mindenkire rábízom, hogy vagány kis emléklap vagy hát hogy is mondjam? Nagyon kezdetleges megoldás?*
-Meg is vagyunk. Akkor itt van az 1800 pénz és az emlékeztető mindjárt, hogy átadtam Önnek megőrzésre.
*Nagyon reméli, hogy így már jó lesz. Tényleg szüksége lesz valakire, aki kicsit más szemszögből is figyel, mert első megállójukat a szegénynegyedben tervezte.*
-Volt már rossz tapasztalatom, igen. Erdőben ki akart rabolni bandita, kártyán csaltak, Eladják másnak úgy a lovadat, hogy nem is tudsz róla. Azt már megtanultam, hogy jobb nyitva tartani a szememet.
Ismét Omon Rabark keze ügyébe csúsztatja az 1800 aranyat.
* Ha készen vannak és nincs több akadály, akkor boldogan néz a szemébe.*
-Akkor indulhatunk? Tudok adni kölcsön egy lovat is, hogy könnyebb legyen mozognunk.
*Mondja és előhozza a kancát és a mént.*
4713. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 01:32:26
Üzenet elküldve: 2016-11-27 01:32:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Ká//
* A másik nem ront egyből az életére, helyette rendkívül barátságosan kezeli az idegent. Túlságosan is barátságosan. Ám Omon feladata nem az, hogy becsmérelje az embereket első hallásra. Inkább megpróbál ő is nyitott lenni és azt az aprócska gondolatot, hogy esetleg a másik csapdába akarja csalni, bezárja elméje börtönébe. *
- Értem. Ezek a városi urak már csak ilyenek. ~ Persze nem mindegyik. Sir Reust is bátor és tisztességes. Egy fityinget sem kellett fizetnem, amiért akkora galibát okoztam neki, amekkorát. ~ * Mert hát mégis csak ő volt az, aki elfelejtett szólni másoknak a mennyezeten lévő festményről, illetve a csapdákra sem hívta fel a figyelmet. *
- Segíteni? * Ráncolja kicsit homlokát. Elsőre azt hiszi, hogy a Ká néven bemutatkozott alak valamilyen alvilági ügybe akarja beinvitálni, azonban hamar fény derül arra, hogy csak szimpla naivitással közel kétezer aranyat vág a fejéhez. Legalábbis képletesen értve, nem szó szerint. *
- Értem. Nos, a legutóbbi kalandomból épp csak kilábalóban vagyok... * Pár másodpercig ténylegesen elgondolkozik, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Ha egy ilyen vagyonos sötételf, aki csak úgy odadob neki 1800 aranyat nem mer nyiltan egy nemes elé állni, akkor ott már lehetnek gondok a továbbiakban. *
- Miből gondolod, hogy ki akar rabolni? Volt már hasonló eset? * Erre azért érdemes rákérdezni, mielőtt vaktában elfogadja. Közben a pénzzel teli zsákot figyeli. Egyelőre nem nyúl érte. Ki tudja, talán egy városőr lapul meg a házvásárló sötételf színjátéka mögött és csak arra vár, hogy Omon elvegye a nem kis vagyont és meggyanúsíthassa lopással. *
- Amíg a szerződést nem írjuk meg, maradjon nálad. * Azzal Kámorf Hifetinek löki az 1800 aranyat tartalmazó zsákot. No igen, a szerződés. Az megint más tészta. Ká nem hozott magával tollat, Omon meg sosem visz magával tollat. Túl félő, hogy a tinta kiömlene esetleg a hosszas séták alkalmával és úgy már annyira sem lenne "divatos" bőrruhája, mint jelenleg. *
- Toll nálam sincs. * Jegyzi meg, majd tűnődni kezd, hogy mivel lehetne helyettesíteni azt. Van olyan varázslat, hogy beszélő levél, de azzal semmire nem megy, hiszen annak feltétele, hogy legyen egy leírt szöveg. Eszébe jut, hogy egyszerűen a földbe írnák egy kaviccsal, de az meg szintén nem ér sokat, ha valaki letapossa, vagy feltúrja a földet. Na meg túlságosan barbár megoldás lenne. *
- Kéne valami anyag, amivel bele tudom vésni az egyezményt mondjuk egy tőrrel. * Mondjuk tőr éppenséggel nincs nála, de van dobócsillaga, meg hosszúkardja, az már csak megfelel.
Az "anyag" kérdése pedig továbbra is fennáll számára. Ruháját nem akarja szétszaggatni, más meg nem nagyon jut eszébe. *
* A másik nem ront egyből az életére, helyette rendkívül barátságosan kezeli az idegent. Túlságosan is barátságosan. Ám Omon feladata nem az, hogy becsmérelje az embereket első hallásra. Inkább megpróbál ő is nyitott lenni és azt az aprócska gondolatot, hogy esetleg a másik csapdába akarja csalni, bezárja elméje börtönébe. *
- Értem. Ezek a városi urak már csak ilyenek. ~ Persze nem mindegyik. Sir Reust is bátor és tisztességes. Egy fityinget sem kellett fizetnem, amiért akkora galibát okoztam neki, amekkorát. ~ * Mert hát mégis csak ő volt az, aki elfelejtett szólni másoknak a mennyezeten lévő festményről, illetve a csapdákra sem hívta fel a figyelmet. *
- Segíteni? * Ráncolja kicsit homlokát. Elsőre azt hiszi, hogy a Ká néven bemutatkozott alak valamilyen alvilági ügybe akarja beinvitálni, azonban hamar fény derül arra, hogy csak szimpla naivitással közel kétezer aranyat vág a fejéhez. Legalábbis képletesen értve, nem szó szerint. *
- Értem. Nos, a legutóbbi kalandomból épp csak kilábalóban vagyok... * Pár másodpercig ténylegesen elgondolkozik, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Ha egy ilyen vagyonos sötételf, aki csak úgy odadob neki 1800 aranyat nem mer nyiltan egy nemes elé állni, akkor ott már lehetnek gondok a továbbiakban. *
- Miből gondolod, hogy ki akar rabolni? Volt már hasonló eset? * Erre azért érdemes rákérdezni, mielőtt vaktában elfogadja. Közben a pénzzel teli zsákot figyeli. Egyelőre nem nyúl érte. Ki tudja, talán egy városőr lapul meg a házvásárló sötételf színjátéka mögött és csak arra vár, hogy Omon elvegye a nem kis vagyont és meggyanúsíthassa lopással. *
- Amíg a szerződést nem írjuk meg, maradjon nálad. * Azzal Kámorf Hifetinek löki az 1800 aranyat tartalmazó zsákot.
No igen, a szerződés. Az megint más tészta. Ká nem hozott magával tollat, Omon meg sosem visz magával tollat. Túl félő, hogy a tinta kiömlene esetleg a hosszas séták alkalmával és úgy már annyira sem lenne "divatos" bőrruhája, mint jelenleg. *- Toll nálam sincs. * Jegyzi meg, majd tűnődni kezd, hogy mivel lehetne helyettesíteni azt. Van olyan varázslat, hogy beszélő levél, de azzal semmire nem megy, hiszen annak feltétele, hogy legyen egy leírt szöveg. Eszébe jut, hogy egyszerűen a földbe írnák egy kaviccsal, de az meg szintén nem ér sokat, ha valaki letapossa, vagy feltúrja a földet. Na meg túlságosan barbár megoldás lenne. *
- Kéne valami anyag, amivel bele tudom vésni az egyezményt mondjuk egy tőrrel. * Mondjuk tőr éppenséggel nincs nála, de van dobócsillaga, meg hosszúkardja, az már csak megfelel.
Az "anyag" kérdése pedig továbbra is fennáll számára. Ruháját nem akarja szétszaggatni, más meg nem nagyon jut eszébe. *
4712. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 00:59:22
Üzenet elküldve: 2016-11-27 00:59:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Omon//
* A Hifeti leány épp most is lopott. És jó szokásához híven nem pénzt, hanem a napot. Sokkal értékesebb, hiszen anyagiakkal boldogságot nem tud megvenni. És ábrándozott azon, bemenjen-e újra a rengetegbe.
És persze elég okos volt a válaszhoz. NEM. Esze ágában sincs még egyszer kockáztatnia az életét. Hacsak nem muszáj. Vagy nem éri meg mocskosul valamiért. Inkább csak bóklászik kicsit még a réten és arra gondol, hogy egyik barátja -jó ideje már igaz-, de itt ölt meg egy ártatlan tolvajt. Na, hát nem felróni neki, ő is ezt próbálta volna tenni a helyében, ha őt lopják meg. Csak hát hajlik megérteni a másik felet is.*
-Üdv! A nevem Ká és... -kicsit habozik, mit is mondjon, végül derült égből villámként suhan át az agyán, hogy egy régi tervét meg kellene valósítania- ...éppen házat szeretnék venni. Csaló gazembernek tűnik az, aki a gazdag negyedben ígérte, hogy mutat párat. De...
*Kissé elhalkult és rájött, hogy most igen sikeresen megharapta a kígyó a farkát. Egyfelől nem néz ki a farkasbőr bundájában és főleg népe miatt olyannak, aki... bármilyen öltözékben és körülmény közepette egy értékes ingatlan vásárlójának abszolút nem tűnne.*
-Szóval mit szólna, ha a segítségét kérném? Átadnák önnek 1800 aranyt megőrzésre és közben azt mondanánk, hogy nálam van a pénz. És a végén vissza adná nekem, ha nem akar kirabolni az a szemét gazember.
*Jól megforgatta magában a szavakat és persze ő is rájön, hogy az emberek 99%-a csak megrántaná a vállát, hogy miért üsse más ügyeibe az orrát? És tovább állna. De most elkeseredett arccal nézett Omon Rabarkra, mert kezdte belátni, hogy tényleg csúnyán át fogják verni, ha ő ebbe az üzletbe belefog. És még a város őröknek sem panaszkodhat, mert rögtön elzavarnák, hogy hazugságokkal más bajtársukat traktálja.*
Kámorf letesz1800 aranyatOmon Rabark mellé, hogy annak keze ügyében legyen.
*Ha elfogadja, akkor kabátja alá nyúl és zavarodottan jegyzi meg.*
-Ó, a fene! Elfelejtettem elhozni a tollamat. Ki tudna segíteni? Írhatna erről egy dokumentumot, hogy én átadtam és jogom van majd visszakérni. És én meg csak aláírnám.
*Nagy szerencséje, hogy nem olyan hosszabb és bonyolultabb neveket vágott ki az elején, mint hogy Mocsok vagy Sasszempengefüll. Az abc-t csak a feléig tanította meg még neki a tündérkéje, ezért a K és az Á menni fog.
Feltéve persze, hogy az idegen elfogadja. Az aláírást meg direkt mondta, mert nem sokan tudják a nevüket képekben, ha nem tudják a teljes betűrendet. Vagyis a vele szemben álló így feltételezheti, hogy amit ír, azt el fogja tudni olvasni.*
* A Hifeti leány épp most is lopott. És jó szokásához híven nem pénzt, hanem a napot. Sokkal értékesebb, hiszen anyagiakkal boldogságot nem tud megvenni. És ábrándozott azon, bemenjen-e újra a rengetegbe.
És persze elég okos volt a válaszhoz. NEM. Esze ágában sincs még egyszer kockáztatnia az életét. Hacsak nem muszáj. Vagy nem éri meg mocskosul valamiért. Inkább csak bóklászik kicsit még a réten és arra gondol, hogy egyik barátja -jó ideje már igaz-, de itt ölt meg egy ártatlan tolvajt. Na, hát nem felróni neki, ő is ezt próbálta volna tenni a helyében, ha őt lopják meg. Csak hát hajlik megérteni a másik felet is.*
-Üdv! A nevem Ká és... -kicsit habozik, mit is mondjon, végül derült égből villámként suhan át az agyán, hogy egy régi tervét meg kellene valósítania- ...éppen házat szeretnék venni. Csaló gazembernek tűnik az, aki a gazdag negyedben ígérte, hogy mutat párat. De...
*Kissé elhalkult és rájött, hogy most igen sikeresen megharapta a kígyó a farkát. Egyfelől nem néz ki a farkasbőr bundájában és főleg népe miatt olyannak, aki... bármilyen öltözékben és körülmény közepette egy értékes ingatlan vásárlójának abszolút nem tűnne.*
-Szóval mit szólna, ha a segítségét kérném? Átadnák önnek 1800 aranyt megőrzésre és közben azt mondanánk, hogy nálam van a pénz. És a végén vissza adná nekem, ha nem akar kirabolni az a szemét gazember.
*Jól megforgatta magában a szavakat és persze ő is rájön, hogy az emberek 99%-a csak megrántaná a vállát, hogy miért üsse más ügyeibe az orrát? És tovább állna. De most elkeseredett arccal nézett Omon Rabarkra, mert kezdte belátni, hogy tényleg csúnyán át fogják verni, ha ő ebbe az üzletbe belefog. És még a város őröknek sem panaszkodhat, mert rögtön elzavarnák, hogy hazugságokkal más bajtársukat traktálja.*
Kámorf letesz1800 aranyatOmon Rabark mellé, hogy annak keze ügyében legyen.
*Ha elfogadja, akkor kabátja alá nyúl és zavarodottan jegyzi meg.*
-Ó, a fene! Elfelejtettem elhozni a tollamat. Ki tudna segíteni? Írhatna erről egy dokumentumot, hogy én átadtam és jogom van majd visszakérni. És én meg csak aláírnám.
*Nagy szerencséje, hogy nem olyan hosszabb és bonyolultabb neveket vágott ki az elején, mint hogy Mocsok vagy Sasszempengefüll. Az abc-t csak a feléig tanította meg még neki a tündérkéje, ezért a K és az Á menni fog.
Feltéve persze, hogy az idegen elfogadja. Az aláírást meg direkt mondta, mert nem sokan tudják a nevüket képekben, ha nem tudják a teljes betűrendet. Vagyis a vele szemben álló így feltételezheti, hogy amit ír, azt el fogja tudni olvasni.*
4711. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-27 00:21:55
Üzenet elküldve: 2016-11-27 00:21:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Ká//
* Némán, gondolataiba merülve sétál a tisztáson. Egy-két helyen még mindig fájnak a sebek, melyeket a kazamatában szerzett bő két hattal korábban. Ennek okán jár most is botjára támaszkodva és döcögős járására tekintettel le sem tagadhatná, hogy nincs minden teljesen rendben, ugyanis a kétszáz éves öreganyja üdébben mozog nála. Azonban még így is jobb, mintha két hata rothadó teste még mindig a barlangban feküdne, míg lelke valahol a túlvilágon - ha egyáltalán van olyan.
Ahogy sétál, érzi, hogy elzsémberedett végtagjaiba lassanként beleszáll az erő, még ha nem is olyan szinten, mint korábban. Nem, sosem birkózott orkokkal, de ahogy telik az idő, egyre biztosabban lépked az avarban és azt sem érzi már annyira, hogy egy kő lapul karjában a bőre alatt. Két hatot feküdt a Pegazus fogadó szállásán, míg egy vajákos gyógyította sebeit, ez idő alatt alig pár mondat hagyta el a száját. Erre is viszonylag hamar rájön, így elővigyázatos elf révén a legelső szembejövő idegent szólítja meg. Ez esetünkben egy sötételf lány. Nem tűnik veszélyesnek, ám a probléma az, hogy a legkevesebbszer tűnnek a sötételf nők veszélyesnek. Nem ítél el egyetlen fajt sem, de hallott már ezt-azt a sötételf nőkről. Például olyat is, hogy mosolyogva vájják ki áldozatuk szívét és a többi. Úgyhogy azért nem kéne majd egyből rábízni az életét. *
- Öhm... Üdv. Mi járatban errefelé? * Beszéde kissé vontatott, nehezen bukkanak elő szájából a szavak. Két hat sok idő, ez alatt alig beszélt, így most újra bele kell jönnie ebbe a művészeti ágba. *
* Némán, gondolataiba merülve sétál a tisztáson. Egy-két helyen még mindig fájnak a sebek, melyeket a kazamatában szerzett bő két hattal korábban. Ennek okán jár most is botjára támaszkodva és döcögős járására tekintettel le sem tagadhatná, hogy nincs minden teljesen rendben, ugyanis a kétszáz éves öreganyja üdébben mozog nála. Azonban még így is jobb, mintha két hata rothadó teste még mindig a barlangban feküdne, míg lelke valahol a túlvilágon - ha egyáltalán van olyan.
Ahogy sétál, érzi, hogy elzsémberedett végtagjaiba lassanként beleszáll az erő, még ha nem is olyan szinten, mint korábban. Nem, sosem birkózott orkokkal, de ahogy telik az idő, egyre biztosabban lépked az avarban és azt sem érzi már annyira, hogy egy kő lapul karjában a bőre alatt. Két hatot feküdt a Pegazus fogadó szállásán, míg egy vajákos gyógyította sebeit, ez idő alatt alig pár mondat hagyta el a száját. Erre is viszonylag hamar rájön, így elővigyázatos elf révén a legelső szembejövő idegent szólítja meg. Ez esetünkben egy sötételf lány. Nem tűnik veszélyesnek, ám a probléma az, hogy a legkevesebbszer tűnnek a sötételf nők veszélyesnek. Nem ítél el egyetlen fajt sem, de hallott már ezt-azt a sötételf nőkről. Például olyat is, hogy mosolyogva vájják ki áldozatuk szívét és a többi. Úgyhogy azért nem kéne majd egyből rábízni az életét. *
- Öhm... Üdv. Mi járatban errefelé? * Beszéde kissé vontatott, nehezen bukkanak elő szájából a szavak. Két hat sok idő, ez alatt alig beszélt, így most újra bele kell jönnie ebbe a művészeti ágba. *
4710. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-26 19:58:22
Üzenet elküldve: 2016-11-26 19:58:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Edzés, kiképzés//
*Ő is egyike azoknak, akik "meditálnak" a tisztáson. Ő igazából nem is annyira, hiszen olvasni valóval ült ki ide még órákkal ezelőtt, hogy kiélvezze még azt a kis napsütést, ami ilyen tájt járhat az ember fiának - vagy az ő esetében lányának ugye.
Érdekes kötet, a kontinens történelmével foglalkozik. Igaz, a legfrissebb események még nincsenek benne, mint például a különböző entitások feltűnése és harca, vagy a Pegazus vizének megmérgezése; de ezek még úgy is annyira frissek, hogy hallott felőlük a különböző szóbeszédekből. Jól tudja ugyan, hogy nem mindent kell elhiggyen, amit hall -ő ne tudná?-, ennek ellenére ezeket egyelőre elégséges ismeretnek tartja, s úgy érzi, hogy teljesen ráér a pontosabb utánanézéssel ezekről.*
~Úgy sincs sok értelme ezeket tudni, ha az előzményekről leghalványabb segédfogadalmam sincsen.~
*Órák óta leköti a tartós lapokra tintával formált szöveghalom, épp csak azért nézett fel eddig a lapokról, hogy időnként belekortyoljon a kulacsban magával hozott fehérborba, az ajkait megnedvesítendő.
Legalábbis egészen eddig. Ebben a pillanatban ugyanis felfigyel az ütemes döngésre. Már hallja egy ideje, azonban eddig nem annyira tulajdonított neki jelentőséget, most már azonban kezdi kissé zavarni a koncentrációban.
A selyemszalagokból összefont könyvjelzőt a lapok közé helyezi ott, ahol épp tart jelenleg, s bezárja a könyvet egy rövid időre - egész pontosan addig, míg utána kíván nézni, hogy ki és mi okozhatja a zajt. Ültében néz csak szét, körbefordulva. Hamar meg is látja, hogy ki a felelős azért, amiért ő nem tud figyelni az érdekes olvasmányára. Erre fel is tápászkodik, egyik kezében a könyvvel -semmi pénzért sem akarná elhagyni- meg is indul a tisztás távolabbi oldalán ügyködő férfihoz.
Első gondolata az, hogy megdorgálja a tettért, így egész indulatosan kezdi szedni a lábait felé. Ám, ahogy közeledik hozzá, egyre csak halványul a dühe, s fordul át inkább csodálkozásba és meglepettségbe. Ennek két jó oka is van. Az egyik az, hogy az előbb még rendre utasítani kívánt férfiú öltözete eléggé hasonlít arra, amit egynémely városőrön látott. A másik pedig maga a férfi, hiszen legalább kétszer olyan magas és termetes, mint ő maga.
Így, mire Xebog mellé ér -tisztes távolságba persze, hiszen nem akar az egyik ütés, vagy alázúgó gally áldozatává válni-, felülkerekedik a dühén egyfajta csodálat, értetlenség és kisebb félelem egyvelege.*
-Szabad megkérdeznem, hogy... ezt miért?
*Az előre eltervezett dühös, válogatott, kacifántos és ízes cifraságok helyett végül csak ennyit bök ki. Ábrázata legalább olyan kérdő és értetlen, mint a kérdés maga.*
//Edzés, kiképzés//
*Ő is egyike azoknak, akik "meditálnak" a tisztáson. Ő igazából nem is annyira, hiszen olvasni valóval ült ki ide még órákkal ezelőtt, hogy kiélvezze még azt a kis napsütést, ami ilyen tájt járhat az ember fiának - vagy az ő esetében lányának ugye.
Érdekes kötet, a kontinens történelmével foglalkozik. Igaz, a legfrissebb események még nincsenek benne, mint például a különböző entitások feltűnése és harca, vagy a Pegazus vizének megmérgezése; de ezek még úgy is annyira frissek, hogy hallott felőlük a különböző szóbeszédekből. Jól tudja ugyan, hogy nem mindent kell elhiggyen, amit hall -ő ne tudná?-, ennek ellenére ezeket egyelőre elégséges ismeretnek tartja, s úgy érzi, hogy teljesen ráér a pontosabb utánanézéssel ezekről.*
~Úgy sincs sok értelme ezeket tudni, ha az előzményekről leghalványabb segédfogadalmam sincsen.~
*Órák óta leköti a tartós lapokra tintával formált szöveghalom, épp csak azért nézett fel eddig a lapokról, hogy időnként belekortyoljon a kulacsban magával hozott fehérborba, az ajkait megnedvesítendő.
Legalábbis egészen eddig. Ebben a pillanatban ugyanis felfigyel az ütemes döngésre. Már hallja egy ideje, azonban eddig nem annyira tulajdonított neki jelentőséget, most már azonban kezdi kissé zavarni a koncentrációban.
A selyemszalagokból összefont könyvjelzőt a lapok közé helyezi ott, ahol épp tart jelenleg, s bezárja a könyvet egy rövid időre - egész pontosan addig, míg utána kíván nézni, hogy ki és mi okozhatja a zajt. Ültében néz csak szét, körbefordulva. Hamar meg is látja, hogy ki a felelős azért, amiért ő nem tud figyelni az érdekes olvasmányára. Erre fel is tápászkodik, egyik kezében a könyvvel -semmi pénzért sem akarná elhagyni- meg is indul a tisztás távolabbi oldalán ügyködő férfihoz.
Első gondolata az, hogy megdorgálja a tettért, így egész indulatosan kezdi szedni a lábait felé. Ám, ahogy közeledik hozzá, egyre csak halványul a dühe, s fordul át inkább csodálkozásba és meglepettségbe. Ennek két jó oka is van. Az egyik az, hogy az előbb még rendre utasítani kívánt férfiú öltözete eléggé hasonlít arra, amit egynémely városőrön látott. A másik pedig maga a férfi, hiszen legalább kétszer olyan magas és termetes, mint ő maga.
Így, mire Xebog mellé ér -tisztes távolságba persze, hiszen nem akar az egyik ütés, vagy alázúgó gally áldozatává válni-, felülkerekedik a dühén egyfajta csodálat, értetlenség és kisebb félelem egyvelege.*
-Szabad megkérdeznem, hogy... ezt miért?
*Az előre eltervezett dühös, válogatott, kacifántos és ízes cifraságok helyett végül csak ennyit bök ki. Ábrázata legalább olyan kérdő és értetlen, mint a kérdés maga.*
4709. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-26 16:32:42
Üzenet elküldve: 2016-11-26 16:32:42
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Gondolatok//
*A Hifeti srác nem látta az arcát a nőnek, ám mégis rengeteg mindent le tudott olvasni a testtartásból.
Most például azt, hogy a nő a legkisebb érdeklődést sem mutatta az elhangzottakkal kapcsolatban. Ezt mutatja az is, hogy egyáltalán nem feszeng. Sem félelmében, sem izgatottságként, hogy megismerkedik egy hőssel. Ebből is következtet Gr, hogy koránt sem biztos, hogy hisz neki.*
-Igen. Nagyszerű idők voltak. Sajnos az istenek felbukkanása komoly zavart támasztott a térben és a mana fonalaiban. És...
De miért is beszélek ilyesmikről? Téged nyilván nem érdekelnek ezek a tudományos dolgok.
*Majd amikor Tyasiry felveti, hogy beszél a saját gondolatairól, akkor hősünk felvillanyozódik. Túlzás, de minden képen új energiákat érez testében. Ezek szerint tényleg nem csak kinevette, de valóban foglalkoztatja a hölgyet.*
-Ó, nagyon szívesen hallgatnám meg a te gondolataidat is. Elnézést, nem akarok ilyen lenni. Mindenki nagyképűnek hisz, mikor saját kalandjaimat hozom elő, pedig én valójában sokkal jobban szeretem hallgatni másokét.
*Nem látja a jelét sem annak, hogy a másik ennyire őrlődik belülről. Kendővel vagy sállal takart feje olyat sugall felé, mintha semmitől és senkitől nem kéne félnie és csupán ebéd utáni ejtőzése a legfontosabb holmi idegen felmérésével szemben.*
-De nem tudsz esetleg közben valami ennivalót adni nekem? Nem hoztam otthonról és iszonyú éhes lettem. Éjfél óta nem ettem.
*Már meg is bánta, hogy kimondta. Ha nincs a másiknál étel, akkor nyilván venni kell. És akkor úgy illik, hogy ő hívja meg újdonsült ismerősét.*
-Á, tudod mit? Hagyjuk! Ne haragudj, csak hirtelen nem tudom mi ütött belém. Inkább mondd el, mi jár a fejedbe! Fél óra múlva pedig neki indulhatunk vadászni.
*Nem részletezte, hogy legfeljebb nyúlra, hiszen hogy nézne ki az ezek után pláne? De majd feltalálja magát. Jobb tartani a tapasztalt vadász imázst, amíg lehet.*
*A Hifeti srác nem látta az arcát a nőnek, ám mégis rengeteg mindent le tudott olvasni a testtartásból.
Most például azt, hogy a nő a legkisebb érdeklődést sem mutatta az elhangzottakkal kapcsolatban. Ezt mutatja az is, hogy egyáltalán nem feszeng. Sem félelmében, sem izgatottságként, hogy megismerkedik egy hőssel. Ebből is következtet Gr, hogy koránt sem biztos, hogy hisz neki.*
-Igen. Nagyszerű idők voltak. Sajnos az istenek felbukkanása komoly zavart támasztott a térben és a mana fonalaiban. És...
De miért is beszélek ilyesmikről? Téged nyilván nem érdekelnek ezek a tudományos dolgok.
*Majd amikor Tyasiry felveti, hogy beszél a saját gondolatairól, akkor hősünk felvillanyozódik. Túlzás, de minden képen új energiákat érez testében. Ezek szerint tényleg nem csak kinevette, de valóban foglalkoztatja a hölgyet.*
-Ó, nagyon szívesen hallgatnám meg a te gondolataidat is. Elnézést, nem akarok ilyen lenni. Mindenki nagyképűnek hisz, mikor saját kalandjaimat hozom elő, pedig én valójában sokkal jobban szeretem hallgatni másokét.
*Nem látja a jelét sem annak, hogy a másik ennyire őrlődik belülről. Kendővel vagy sállal takart feje olyat sugall felé, mintha semmitől és senkitől nem kéne félnie és csupán ebéd utáni ejtőzése a legfontosabb holmi idegen felmérésével szemben.*
-De nem tudsz esetleg közben valami ennivalót adni nekem? Nem hoztam otthonról és iszonyú éhes lettem. Éjfél óta nem ettem.
*Már meg is bánta, hogy kimondta. Ha nincs a másiknál étel, akkor nyilván venni kell. És akkor úgy illik, hogy ő hívja meg újdonsült ismerősét.*
-Á, tudod mit? Hagyjuk! Ne haragudj, csak hirtelen nem tudom mi ütött belém. Inkább mondd el, mi jár a fejedbe! Fél óra múlva pedig neki indulhatunk vadászni.
*Nem részletezte, hogy legfeljebb nyúlra, hiszen hogy nézne ki az ezek után pláne? De majd feltalálja magát. Jobb tartani a tapasztalt vadász imázst, amíg lehet.*
4708. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-26 15:00:26
Üzenet elküldve: 2016-11-26 15:00:26
ÚJ
![>Munmey Tyasiry [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/4990_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Gondolatok//
*A nagy nevetés közben, Tyasiry nem mutatkozott be, viszont a fajtársa sem tisztelte meg azzal, hogy a saját nevét használja, szóval ebből a szempontból egálban vannak.
A férfi hiába keresi a fajtársa tekintetét, mivel egy sál van a szemén, amivel védheti a szemét a fénytől.
Közben érdeklődve hallgatja a "kis mesét", nem tudja sem cáfolni sem igazolni a történteket.*
~ Ó, szóval egy vérbeli hőssel találkoztam.~
*Vajon mennyire lenne pofátlan Tyasiry, ha most helyben megkérni, hogy egy bonyolultabb varázslatot mutasson be? Arra mit válaszolna?
Ennyire nem gonosz a leányzó, de azért kétségekkel áll a történtekhez.*
- Örülök, hogy egy ilyen _nemes_ lelkű úr volt a fedélzeten.
*Egy mosoly jelenik meg az arcán, mivel ha igaz a történet, akkor sok ember életét menthette meg.*
- Legalább egy szörnyeteggel kevesebb van világban. Hehe!
*Majd visszahuppan a földre, és a saját gondoltaiba temetkezik, fogalma sincs, hogy mit kéne erre mondani, de egyelőre a saját gondjaival is meg kell birkóznia. Talán itt lenne a remek lehetőség, viszont a mélységi leányzó nem ilyen.
Sóhajt egy nagyot.*
- Megengedi, hogy megosszam a gondolataimat?
*Most egy kicsit fenntartósságokkal kezeli, hiszen nem olyan rég zavarták el, pedig semmi rosszat nem akart tenni. Tyasiry részéről inkább egy félreértésnek tűnik az egész, de a szavain agyal, folyamatosan, hogy mit kéne tenni. Legszívesebben visszamenne, és megmondaná, hogy ezt nem hajlandó végre hajtani, viszont azt is tudja, hogy ebbe a dologba nincs beleszólása, vagy elfogadja feltételeket, vagy sem, de akkor veheti is a sátorfáját.*
*A nagy nevetés közben, Tyasiry nem mutatkozott be, viszont a fajtársa sem tisztelte meg azzal, hogy a saját nevét használja, szóval ebből a szempontból egálban vannak.
A férfi hiába keresi a fajtársa tekintetét, mivel egy sál van a szemén, amivel védheti a szemét a fénytől.
Közben érdeklődve hallgatja a "kis mesét", nem tudja sem cáfolni sem igazolni a történteket.*
~ Ó, szóval egy vérbeli hőssel találkoztam.~
*Vajon mennyire lenne pofátlan Tyasiry, ha most helyben megkérni, hogy egy bonyolultabb varázslatot mutasson be? Arra mit válaszolna?
Ennyire nem gonosz a leányzó, de azért kétségekkel áll a történtekhez.*
- Örülök, hogy egy ilyen _nemes_ lelkű úr volt a fedélzeten.
*Egy mosoly jelenik meg az arcán, mivel ha igaz a történet, akkor sok ember életét menthette meg.*
- Legalább egy szörnyeteggel kevesebb van világban. Hehe!
*Majd visszahuppan a földre, és a saját gondoltaiba temetkezik, fogalma sincs, hogy mit kéne erre mondani, de egyelőre a saját gondjaival is meg kell birkóznia. Talán itt lenne a remek lehetőség, viszont a mélységi leányzó nem ilyen.
Sóhajt egy nagyot.*
- Megengedi, hogy megosszam a gondolataimat?
*Most egy kicsit fenntartósságokkal kezeli, hiszen nem olyan rég zavarták el, pedig semmi rosszat nem akart tenni. Tyasiry részéről inkább egy félreértésnek tűnik az egész, de a szavain agyal, folyamatosan, hogy mit kéne tenni. Legszívesebben visszamenne, és megmondaná, hogy ezt nem hajlandó végre hajtani, viszont azt is tudja, hogy ebbe a dologba nincs beleszólása, vagy elfogadja feltételeket, vagy sem, de akkor veheti is a sátorfáját.*
4707. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-25 23:47:42
Üzenet elküldve: 2016-11-25 23:47:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Gondolatok//
* A nő úgy tűnik jól szórakozik valamin, ám ez eleinte igen csak zavarja a férfit. Forrt benne a visszafojtott indulat, melyet a neveltetése szuszakol vissza belé. Majd épp kitörne, mikor újabb fordulat állt be.*
-Örömmel.
* Már épp ráripakodna, hogy micsoda pimaszság kinevetni őt, mikor örömteli hír jön és ő újra beleélheti egyik izgalmas kalandjába magát.*
-Egyszer a tengeren hajóztunk, amikor egy hatalmas tengeri szörny bukkant ki a vízből. Mindenki megrémült a fedélzeten, bentről pedig kettesével szedve a lépcsőt futottak a többiek kifelé. A miénk sem volt ám kis csónak. Több száz fős rabszolgahajó. De az a bestia csak felénk tornyosult és már látszott, hogy lecsapni készül.
Ekkor elmondtam gyorsan egy varázsmondatot és kezemet kinyújtottam a magasba így.
* Szó szerint remegett a keze, ahogy egy láthatatlan kígyót markolt és próbált összeroppantani, és tekintete csak arra szegeződött.*
-Varázslatomnak hála felemeltem a magasba és úgy csapkodott, hogy a farka csak néhány méterre suhant el tőlem is nem egyszer.
*Kicsit megállt és Mummey felé tekintett.*
-De én tudtam, hogy az életünk a tét, hogy ott tartsam. Az árbócunkat el is söpörte, két jó matróz lelte halálát a vízben.
De ez a dög teste hamar kiszárad, ezért él az óceánban. Talán fél perc, azt mondták... Nekem egy egész órának tűnt, amíg koncentráltam, hogy vissza ne essen a habokba. Amikor már teljesen kimerültem, eszméletlenül vágódtam el a deszkákon.
A szörny pedig már halottan hullott a mélységbe. Sosem dobták ki újra a habok, mint a hullákkal szokásos.
*Próbálta szemével figyelni, vajon mit váltanak ki az ifjú hölgyből az elmondottak.*
4706. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-25 23:22:06
Üzenet elküldve: 2016-11-25 23:22:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Gondolatok//
*Tyat annyira nem ijesztette meg, és örül, hogy van egy kis társasága, legalább elterelheti a figyelmét a jelenlegi gondjairól.*
- Nem vagyok az a ijedezős típus.
~ Jó arról az esettről nem beszélünk. Legszívesebben felpofoznám magamat.~
*Amikor egy tapasztalt kardforgató mélységibe botlott bele, azon igyekszik minél hamarabb túl tenni magát, remélhetőleg, míg meg nem erősödik nem fog ilyen előfordulni még egyszer.
A kendője alatt nem igazán látja, a másik problémáját, miszerint ő is küszködik a fénnyel, továbbá hallja azt is, hogy egy fajta tisztelettel beszél hozzá, amihez nincs hozzá szokva. Lehet nem tudja a fajtársa, de Tyasiryt nem sötételfek nevelték. A nevelőapja és a nevelőanyja egyaránt félvérek voltak.*
~ Hogy mi a neve? Most morgott vagy tényleg így hívják?~
*Nem bírja visszatartani, a kacagást de a hasát fogja.*
- Haha!
~ Tényleg ilyen névvel áldták meg?~
*Sajnos a nagy kacarászás közepette, nem nagyon érti a kérdést, de igyekszik, minél hamarabb lenyugodni.*
- Persze nyugodtan.
~ Mibe is egyeztem bele?~
*Vajon miféle hős tettekről fog beszélni a férfi?*
*Tyat annyira nem ijesztette meg, és örül, hogy van egy kis társasága, legalább elterelheti a figyelmét a jelenlegi gondjairól.*
- Nem vagyok az a ijedezős típus.
~ Jó arról az esettről nem beszélünk. Legszívesebben felpofoznám magamat.~
*Amikor egy tapasztalt kardforgató mélységibe botlott bele, azon igyekszik minél hamarabb túl tenni magát, remélhetőleg, míg meg nem erősödik nem fog ilyen előfordulni még egyszer.
A kendője alatt nem igazán látja, a másik problémáját, miszerint ő is küszködik a fénnyel, továbbá hallja azt is, hogy egy fajta tisztelettel beszél hozzá, amihez nincs hozzá szokva. Lehet nem tudja a fajtársa, de Tyasiryt nem sötételfek nevelték. A nevelőapja és a nevelőanyja egyaránt félvérek voltak.*
~ Hogy mi a neve? Most morgott vagy tényleg így hívják?~
*Nem bírja visszatartani, a kacagást de a hasát fogja.*
- Haha!
~ Tényleg ilyen névvel áldták meg?~
*Sajnos a nagy kacarászás közepette, nem nagyon érti a kérdést, de igyekszik, minél hamarabb lenyugodni.*
- Persze nyugodtan.
~ Mibe is egyeztem bele?~
*Vajon miféle hős tettekről fog beszélni a férfi?*
4705. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-25 22:36:25
Üzenet elküldve: 2016-11-25 22:36:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Gondolatok//
* A faja nem hazudtolja meg magát. Látszik a lány reakcióján, hogy ifjú kora ellenére ő is tapasztalt már ezt-azt a fegyverek tekintetében. Igen természetesen viselkedik.
Sőt! Ez már nem is természetes az emberek fogalmaival. Kifejezetten fittyet hány a lehetséges veszélyre, ami egy fegyverestől és az ő fegyverétől származhat. Vagy inkább csak a mélységiek megtanulták jól titkolni, hogy tisztában vannak vele, életük minden percében utolérheti őket a halál.*
-Sajnálom! Nem akartalak megijeszteni.
*Hunyorog közben, mert szemének kedvesebb volt a fák mélyének sötétje. Bár szokásától eltérően megint korábban kellett kelnie, hogy nővérének elintézzen ezt-azt, de már alig várja a megnyugtató sötétségre beköszönését. Ám ehhez még jó pár óra hátra van.*
-A nevem Gr. És én is üdvözöllek téged szép hölgy. Csatamágus vagyok és nincs szándékomban kardot rántani ellened.
* Családja nem követi az ősi matriarchátus hagyományait, így elég furcsának tűnhet. De a nők tisztelete még mindig megmaradt távoli emlékként, így a férfi egész életében idegenül viselkedett mind az ősi családok, mind az emberek társadalmában.*
-Ha gondolod, mesélhetek pár történetet híres tetteimről.
*Közelebb megy a nőhöz, de négy lépésnyire megáll és várja, mit szól az a felvetéséhez.*
A hozzászólás írója (Grawok Hifeti) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.25 22:42:46
* A faja nem hazudtolja meg magát. Látszik a lány reakcióján, hogy ifjú kora ellenére ő is tapasztalt már ezt-azt a fegyverek tekintetében. Igen természetesen viselkedik.
Sőt! Ez már nem is természetes az emberek fogalmaival. Kifejezetten fittyet hány a lehetséges veszélyre, ami egy fegyverestől és az ő fegyverétől származhat. Vagy inkább csak a mélységiek megtanulták jól titkolni, hogy tisztában vannak vele, életük minden percében utolérheti őket a halál.*
-Sajnálom! Nem akartalak megijeszteni.
*Hunyorog közben, mert szemének kedvesebb volt a fák mélyének sötétje. Bár szokásától eltérően megint korábban kellett kelnie, hogy nővérének elintézzen ezt-azt, de már alig várja a megnyugtató sötétségre beköszönését. Ám ehhez még jó pár óra hátra van.*
-A nevem Gr. És én is üdvözöllek téged szép hölgy. Csatamágus vagyok és nincs szándékomban kardot rántani ellened.
* Családja nem követi az ősi matriarchátus hagyományait, így elég furcsának tűnhet. De a nők tisztelete még mindig megmaradt távoli emlékként, így a férfi egész életében idegenül viselkedett mind az ősi családok, mind az emberek társadalmában.*
-Ha gondolod, mesélhetek pár történetet híres tetteimről.
*Közelebb megy a nőhöz, de négy lépésnyire megáll és várja, mit szól az a felvetéséhez.*
A hozzászólás írója (Grawok Hifeti) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.25 22:42:46
4704. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-25 22:16:32
Üzenet elküldve: 2016-11-25 22:16:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Gondolatok//
*Töpreng az élet nagy kérdésein. Mert egyelőre nem fog választ találni, hogy ezt a problémát megoldja.*
~ Lenni vagy nem lenni.~
*Ahogy ezt a gondolatot mondja felkuncog magában, mivel jelenleg úgy sincs jobb dolga, mint pihenni.*
~ Azért remélem nem fognak hiányolni egy darabig, vagy mit szöszmötölök ezzel a feladattal.~
*Nemsokára valakinek a lépteit hallja, és megszólítja, úgy tűnik nem haraggal érkezik, de azért feláll, kicsit kinéz a kendője alól, hátha meglátja az ismeretlen alakot. Sajnos nem sokat lát belőle, így vissza is rakja. Ha nem is látja az arcát, viszont azt a varga furcsa varga betűt mindenképp látja, amit a karddal suhogtat
Mágiát pedig nem adják olyan könnyen, arra születni kell, hogy valaki ezt kitanulja, egy sötételf inkább az ármánykodáshoz, mintsem bűbájjal foglalkozzon.*
- Minek hadonászol azzal a vacakkal?
*Leányzót az ilyesmi nem tudja elkápráztatni, inkább mulatságosnak tartja.*
- Ha az a hosszú piszkavas a helyén marad akkor nincs akadálya.
*Elmosolyodik, majd köszönti a férfit.*
- Előbb köszönni szokás nem gondolod?
~ Ha már így az ő részéről mellőzve lett.~ *Tya azért megadja a módját.*
- Üdvözletem, és mi szél hozott erre?
Én csak agyalok, és pihenek, hátha kitalálok valami megoldást a problémámra.
*Töpreng az élet nagy kérdésein. Mert egyelőre nem fog választ találni, hogy ezt a problémát megoldja.*
~ Lenni vagy nem lenni.~
*Ahogy ezt a gondolatot mondja felkuncog magában, mivel jelenleg úgy sincs jobb dolga, mint pihenni.*
~ Azért remélem nem fognak hiányolni egy darabig, vagy mit szöszmötölök ezzel a feladattal.~
*Nemsokára valakinek a lépteit hallja, és megszólítja, úgy tűnik nem haraggal érkezik, de azért feláll, kicsit kinéz a kendője alól, hátha meglátja az ismeretlen alakot. Sajnos nem sokat lát belőle, így vissza is rakja. Ha nem is látja az arcát, viszont azt a varga furcsa varga betűt mindenképp látja, amit a karddal suhogtat
Mágiát pedig nem adják olyan könnyen, arra születni kell, hogy valaki ezt kitanulja, egy sötételf inkább az ármánykodáshoz, mintsem bűbájjal foglalkozzon.*
- Minek hadonászol azzal a vacakkal?
*Leányzót az ilyesmi nem tudja elkápráztatni, inkább mulatságosnak tartja.*
- Ha az a hosszú piszkavas a helyén marad akkor nincs akadálya.
*Elmosolyodik, majd köszönti a férfit.*
- Előbb köszönni szokás nem gondolod?
~ Ha már így az ő részéről mellőzve lett.~ *Tya azért megadja a módját.*
- Üdvözletem, és mi szél hozott erre?
Én csak agyalok, és pihenek, hátha kitalálok valami megoldást a problémámra.
4703. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-25 21:38:38
Üzenet elküldve: 2016-11-25 21:38:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Gondolatok//
* Grawok rég óta nem halad sehogyan és főként semerre. Nővérét azóta kerüli, amióta elhatározta, hogy nagy harcos és mágus lesz belőle. Ám a fogadóban vagy más társaságban elmondott történetein kívül nem igazán nőtt hírneve.
Ez persze ilyen korai időben betudható annak, hogy még tanulnia kell a fegyverforgatást és főként a természetfölötti fog sok időt elvenni az életéből.
Ám a bökkenő a történetben, hogy magányos gyakorláson a kardjával más haladás nincs. Se egy oktató, aki remek vívót faragna, a hibáit valahogy ki kéne gyomlálnia a technikájából. Ám sem szakértő szemek, akik figyelmeztetnének, sem gyakorló társ, hogy saját kárán tanuljon.
Lássuk be! A levegő elnáspángolása akkor sem sokat lök előre képességein, ha egy borotvaléles tárggyal hajtja végre.*
~ Azt hiszem csatlakoznom kellene egy csapathoz. De mindig ügyetlen vagyok. A templomban is teljes komolysággal kockáztattam volna életemet, ha cserébe megtanítanak mindenre. De mégis nevetség tárgya lettem és helyettem pedig az óriás gyalogolt a halálba.~
* Gyakran jár ide ki. Nem csak azért, mert közismerten jól lehet gondolkodni és az itteni meditáció állítólag sokaknak segített a fejlődésben. A tündérével a közeli folyóparton szedtek annak idején virágot. És a férfi még mindig nem heverte ki teljesen a szerelmet.*
-Zavarhatok, hölgyem? Megkérdezhetem esetleg, hogy mit csinál?
*Ahogy a kovács felől az erdőn át a tisztás felé vágta az utat a pengével, hirtelen bukkant ki az ágak sűrűjéből. És a réten egy másik sötételfet pillantott meg. És a nő szépsége megragadó volt. És kedve támadt beszélgetni vele.
Igazi hőst megszégyenítő könnyedséggel forgatta meg kardját a jobbjában és a hüvelyébe csúsztatta, kis bemutatót tartva tudásából, melyet idővel azért felszedett a sok hadonászás közepette.*
* Grawok rég óta nem halad sehogyan és főként semerre. Nővérét azóta kerüli, amióta elhatározta, hogy nagy harcos és mágus lesz belőle. Ám a fogadóban vagy más társaságban elmondott történetein kívül nem igazán nőtt hírneve.
Ez persze ilyen korai időben betudható annak, hogy még tanulnia kell a fegyverforgatást és főként a természetfölötti fog sok időt elvenni az életéből.
Ám a bökkenő a történetben, hogy magányos gyakorláson a kardjával más haladás nincs. Se egy oktató, aki remek vívót faragna, a hibáit valahogy ki kéne gyomlálnia a technikájából. Ám sem szakértő szemek, akik figyelmeztetnének, sem gyakorló társ, hogy saját kárán tanuljon.
Lássuk be! A levegő elnáspángolása akkor sem sokat lök előre képességein, ha egy borotvaléles tárggyal hajtja végre.*
~ Azt hiszem csatlakoznom kellene egy csapathoz. De mindig ügyetlen vagyok. A templomban is teljes komolysággal kockáztattam volna életemet, ha cserébe megtanítanak mindenre. De mégis nevetség tárgya lettem és helyettem pedig az óriás gyalogolt a halálba.~
* Gyakran jár ide ki. Nem csak azért, mert közismerten jól lehet gondolkodni és az itteni meditáció állítólag sokaknak segített a fejlődésben. A tündérével a közeli folyóparton szedtek annak idején virágot. És a férfi még mindig nem heverte ki teljesen a szerelmet.*
-Zavarhatok, hölgyem? Megkérdezhetem esetleg, hogy mit csinál?
*Ahogy a kovács felől az erdőn át a tisztás felé vágta az utat a pengével, hirtelen bukkant ki az ágak sűrűjéből. És a réten egy másik sötételfet pillantott meg. És a nő szépsége megragadó volt. És kedve támadt beszélgetni vele.
Igazi hőst megszégyenítő könnyedséggel forgatta meg kardját a jobbjában és a hüvelyébe csúsztatta, kis bemutatót tartva tudásából, melyet idővel azért felszedett a sok hadonászás közepette.*
4702. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-25 21:00:26
Üzenet elküldve: 2016-11-25 21:00:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Gondolatok//
~ Tényleg hazudjak? Vagy valakivel tényleg küzdjek meg? Szükséges ez a lépés?~
*Taitos mondanivalóján elgondolkozik Tyasiry, hiszen tudja jól, hogy a Testőr feladata elsősorban az élet megóvása, s nem kioltása.*
~ Erősebb akarok lenni!~
*Egyelőre visszarakja a helyére tőrt, és egy kicsit pihen, kihasználja a napfény adta lustálkodási lehetőséget.
Legalább elkezdheti hozzászoktatni a szemét, mivel eléggé védtelen ebben az időpontban.*
~ Azt hiszem a Kúriát egy jó darabig nem fogom látni. Mivel hazudni sem akarok, de vagy ez vagy másikat muszáj lesz megtennem.~
*Lefekszik a fűre, és a gondolataiba merül el, még mielőtt a városba menne vissza.
Jobb tiszta fejjel gondolkodni, míg van lehetősége erre, s remélhetőleg valami okosat kitalál amivel a saját lelkiismeretét nem fogja becsapni, viszont közben a feladatot is ellátja.
Sóhajt egy nagyot, és elkezd töprengeni.*
~ Minek kellett ez az egész? Nem gyilkosnak készülök. Legalábbis remélem.~
*Még nem is tudja, hogy kikeket szolgál, így még jobban megnehezíti a dolgát.*
~ Tényleg hazudjak? Vagy valakivel tényleg küzdjek meg? Szükséges ez a lépés?~
*Taitos mondanivalóján elgondolkozik Tyasiry, hiszen tudja jól, hogy a Testőr feladata elsősorban az élet megóvása, s nem kioltása.*
~ Erősebb akarok lenni!~
*Egyelőre visszarakja a helyére tőrt, és egy kicsit pihen, kihasználja a napfény adta lustálkodási lehetőséget.
Legalább elkezdheti hozzászoktatni a szemét, mivel eléggé védtelen ebben az időpontban.*
~ Azt hiszem a Kúriát egy jó darabig nem fogom látni. Mivel hazudni sem akarok, de vagy ez vagy másikat muszáj lesz megtennem.~
*Lefekszik a fűre, és a gondolataiba merül el, még mielőtt a városba menne vissza.
Jobb tiszta fejjel gondolkodni, míg van lehetősége erre, s remélhetőleg valami okosat kitalál amivel a saját lelkiismeretét nem fogja becsapni, viszont közben a feladatot is ellátja.
Sóhajt egy nagyot, és elkezd töprengeni.*
~ Minek kellett ez az egész? Nem gyilkosnak készülök. Legalábbis remélem.~
*Még nem is tudja, hogy kikeket szolgál, így még jobban megnehezíti a dolgát.*
4701. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-11-25 11:02:13
Üzenet elküldve: 2016-11-25 11:02:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Edzés, kiképzés//
*Hatalmas óriás, dübörgő léptekkel jelenik meg a tisztáson. Ezúttal nincs rajta sem sisak, sem láncvért se más fegyver. Tetszik neki ez a füves fás helyszín. Nyugodt, csendes és békés. Néhány, magában gondolkodó személyt pillant meg, akik nyilván meditálnak, ezt ő viszont nem tudja. Mindkét öklére egy vékony, de hosszú szövet anyagot kezd feltekerni. Ezt erősen megköti mindkét öklén, hogy ne essen le. Célja ezzel az, hogy megvédje ökleit az esetleges sérülésektől. Kinéz magadnak egy vastag törzsű fát, majd megáll hozzá közel. Pár bemelegítő mozdulatot tesz. Vállkörzés, derék körzés, hajlongás, csukló körzés. Ökleit felemeli, hogy a vastag kérges fát elemi erővel püfölhesse. Szükségesnek látja, hogy testi erejét növelje. Ütéseit jókora erőjűre irányozza melynek hatására a fa ütésenként jól beleremeg és hullajtani kezdi a leveleit. A mókusok futva menekülnek a rengések hatására. Ezt a gyakorlatot folytatja egészen addig míg csak bírja szusszal.*
//Edzés, kiképzés//
*Hatalmas óriás, dübörgő léptekkel jelenik meg a tisztáson. Ezúttal nincs rajta sem sisak, sem láncvért se más fegyver. Tetszik neki ez a füves fás helyszín. Nyugodt, csendes és békés. Néhány, magában gondolkodó személyt pillant meg, akik nyilván meditálnak, ezt ő viszont nem tudja. Mindkét öklére egy vékony, de hosszú szövet anyagot kezd feltekerni. Ezt erősen megköti mindkét öklén, hogy ne essen le. Célja ezzel az, hogy megvédje ökleit az esetleges sérülésektől. Kinéz magadnak egy vastag törzsű fát, majd megáll hozzá közel. Pár bemelegítő mozdulatot tesz. Vállkörzés, derék körzés, hajlongás, csukló körzés. Ökleit felemeli, hogy a vastag kérges fát elemi erővel püfölhesse. Szükségesnek látja, hogy testi erejét növelje. Ütéseit jókora erőjűre irányozza melynek hatására a fa ütésenként jól beleremeg és hullajtani kezdi a leveleit. A mókusok futva menekülnek a rengések hatására. Ezt a gyakorlatot folytatja egészen addig míg csak bírja szusszal.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587