Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-16 22:47:39
Üzenet elküldve: 2015-01-16 22:47:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Dynti//
//Jégen csúszás//
*A barátság fogalma náluk kicsit másképp, és kicsit érdekesen működött. A rivalizálás mindig megvolt közöttük, legyen férfi vagy nő, hiszen a jobban teljesítő orgyilkos kapta a jobb megbízásokat, a több aranyat, a jobb bánásmódot, a nagyobb megbecsülést. Ugyanakkor másra nem nagyon számíthattak, ha akadtak is külsős ismerősök, cimborák, ne adj isten, valaki engedélyt kapott komolyabb viszonyra, ott minden esetben ámítva volt az egyik fél, hazugságokkal rejtették el a valóságot nem a közéjük tartozók elől. De persze ez nem volt garancia arra, hogy az ilyen klánon kívüli kapcsolat hosszú távú marad, vagy hogy tabunak számít. Keze önkéntelenül mozdulna, hogy megérintse a szöveten keresztül a ruhák alatt őrzött emléket, de uralkodik magán, és nem teszi meg. Ellenben az újabb körben már jobban meghúzza az üveget.*
- Ne aggódj, az utolsó kortyot meghagyom neked. *Enged meg egy szélesebb mosolyt.* És ha kicsináltuk azt a szemetet, a vendégem leszel egy üvegre. *Ígéri meg, egyértelműen a Dynti által leginkább kínhalálra ítélt személy likvidálására gondolva.*
- Ha a túlélő fajta, akkor nem kell aggódnod, vígan ellesz még, mire odaérünk. Ezek már csak ilyenek. *Húzza el a száját, miközben visszaadja az üveget. Vannak szerencsés tetűk, akik valami hihetetlen csoda folytán mindent megúsznak. No de épp ezért vannak a maga fajták. Az ilyen személyeket előbb utóbb útjában lesz valakinek, aki pedig egy En-féle orgyilkost küldd a nyomába, hogy helyre álljon az univerzum egyensúlya.*
- Kis csapattal behatolás, remek. A kedvencem. *Elvégre korábban is ezt csinálta. Egyedül, vagy kis alakulat tagjaként behatolni valahova, aztán kezdődhet a buli. Persze a behatolásnak elég különböző módjai voltak.
Követi Dynti tekintetét a párosra, még éppen elcsípi az egymás karjaiba omlás folyamatát, majd a zavart szétrebbenést. Halvány mosoly kúszik ajkára, de ha jobban megnézni a hideg szempárt, szomorúság és irigység ül a kék tekintet mélyén. De mire elfordítja arcát a jelenet felől, már tovarebbennek ezek az érzelmek is.
Már épp jóváhagyná Dynti javaslatát, mikor is a sötételf lány ismerteti a szabályokat.*
- Egyedül? *Húzza fel egyik szemöldökét kérdőn, de hát nincs mit tenni.*
- Jól csőbe húztál, Vöri. *Néz Dyntire nagy komolyan, ámde a korcsolyáját már mosolyogva veszi át, még ha életében nem hordott ilyen lábbelit azelőtt. Belebújni még csak beletud gond nélkül, na de ami utána jön.
A jég mindig is csúszós volt, no de fém éleken egyensúlyozva szörnyű és izgalmas egyszerre. Csupán orgyilkos képzésének köszönheti, hogy nem bukik orra egyből, és képes megtartani egyensúlyát, mi tagadás, komikus látvány az esetlen mozgása. Szüksége is van arra a kis gyakorlásra, ami a kevéske időben megadatik.
Az ízére viszont hamar rákap, bravúros, látványos manővereket nem fog produkálni, de talpon marad, és fokozott tempóban is képes lesz haladni. Aki figyelmes, az ezt le is szűrheti, mert bár felbátorodik, és legszívesebben egyre merészebben siklana, ez mégis csak egy verseny, ahol az ellenfelek megtévesztése még fontos lehet. Így hát marad a látszólagos sete-suta mozgásnál, mint aki bármelyik pillanatban orra eshet, hadd higgyék, hogy nem tőle kell tartani.
A felszólítást követően a helyére evickél, lassú apró mozdulatokkal löki magát a jégen, térdeit bizonytalanul rogyasztva, kezeivel oldalt egyensúlyozva. ~Hogy mennyire idióta látvány lehetek.~ Gondolja magában. De ha ezzel közelebb kerül a győzelemhez, hát legyen. A sunyi macska nagyot ugrik, ugyebár.*
//Dynti//
//Jégen csúszás//
*A barátság fogalma náluk kicsit másképp, és kicsit érdekesen működött. A rivalizálás mindig megvolt közöttük, legyen férfi vagy nő, hiszen a jobban teljesítő orgyilkos kapta a jobb megbízásokat, a több aranyat, a jobb bánásmódot, a nagyobb megbecsülést. Ugyanakkor másra nem nagyon számíthattak, ha akadtak is külsős ismerősök, cimborák, ne adj isten, valaki engedélyt kapott komolyabb viszonyra, ott minden esetben ámítva volt az egyik fél, hazugságokkal rejtették el a valóságot nem a közéjük tartozók elől. De persze ez nem volt garancia arra, hogy az ilyen klánon kívüli kapcsolat hosszú távú marad, vagy hogy tabunak számít. Keze önkéntelenül mozdulna, hogy megérintse a szöveten keresztül a ruhák alatt őrzött emléket, de uralkodik magán, és nem teszi meg. Ellenben az újabb körben már jobban meghúzza az üveget.*
- Ne aggódj, az utolsó kortyot meghagyom neked. *Enged meg egy szélesebb mosolyt.* És ha kicsináltuk azt a szemetet, a vendégem leszel egy üvegre. *Ígéri meg, egyértelműen a Dynti által leginkább kínhalálra ítélt személy likvidálására gondolva.*
- Ha a túlélő fajta, akkor nem kell aggódnod, vígan ellesz még, mire odaérünk. Ezek már csak ilyenek. *Húzza el a száját, miközben visszaadja az üveget. Vannak szerencsés tetűk, akik valami hihetetlen csoda folytán mindent megúsznak. No de épp ezért vannak a maga fajták. Az ilyen személyeket előbb utóbb útjában lesz valakinek, aki pedig egy En-féle orgyilkost küldd a nyomába, hogy helyre álljon az univerzum egyensúlya.*
- Kis csapattal behatolás, remek. A kedvencem. *Elvégre korábban is ezt csinálta. Egyedül, vagy kis alakulat tagjaként behatolni valahova, aztán kezdődhet a buli. Persze a behatolásnak elég különböző módjai voltak.
Követi Dynti tekintetét a párosra, még éppen elcsípi az egymás karjaiba omlás folyamatát, majd a zavart szétrebbenést. Halvány mosoly kúszik ajkára, de ha jobban megnézni a hideg szempárt, szomorúság és irigység ül a kék tekintet mélyén. De mire elfordítja arcát a jelenet felől, már tovarebbennek ezek az érzelmek is.
Már épp jóváhagyná Dynti javaslatát, mikor is a sötételf lány ismerteti a szabályokat.*
- Egyedül? *Húzza fel egyik szemöldökét kérdőn, de hát nincs mit tenni.*
- Jól csőbe húztál, Vöri. *Néz Dyntire nagy komolyan, ámde a korcsolyáját már mosolyogva veszi át, még ha életében nem hordott ilyen lábbelit azelőtt. Belebújni még csak beletud gond nélkül, na de ami utána jön.
A jég mindig is csúszós volt, no de fém éleken egyensúlyozva szörnyű és izgalmas egyszerre. Csupán orgyilkos képzésének köszönheti, hogy nem bukik orra egyből, és képes megtartani egyensúlyát, mi tagadás, komikus látvány az esetlen mozgása. Szüksége is van arra a kis gyakorlásra, ami a kevéske időben megadatik.
Az ízére viszont hamar rákap, bravúros, látványos manővereket nem fog produkálni, de talpon marad, és fokozott tempóban is képes lesz haladni. Aki figyelmes, az ezt le is szűrheti, mert bár felbátorodik, és legszívesebben egyre merészebben siklana, ez mégis csak egy verseny, ahol az ellenfelek megtévesztése még fontos lehet. Így hát marad a látszólagos sete-suta mozgásnál, mint aki bármelyik pillanatban orra eshet, hadd higgyék, hogy nem tőle kell tartani.
A felszólítást követően a helyére evickél, lassú apró mozdulatokkal löki magát a jégen, térdeit bizonytalanul rogyasztva, kezeivel oldalt egyensúlyozva. ~Hogy mennyire idióta látvány lehetek.~ Gondolja magában. De ha ezzel közelebb kerül a győzelemhez, hát legyen. A sunyi macska nagyot ugrik, ugyebár.*
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-16 21:37:10
Üzenet elküldve: 2015-01-16 21:37:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Ha tudná, mihez lettek hasonlítva, nos, elsőként jókat derülne rajta, és hangos hahotában törne ki, csak utána mutatná meg, milyen az, ha valakinek tényleg a terhére akar lenni. Na akkor a mocsári láz már semmi nem lenne ahhoz a vörös ciklonhoz képest, amit a nyakába kapna a zsoldos. Ám misztikus erői, már ami a jövőbe látást és gondolatolvasást illetik, nem valósak, ezért nem is érzékeli eme szösszenetet Amienas fejében, így a világ megmenekül Via tombolásától.
A felakadt szem azért túlzás, ennyire nem dramatizál, na jó, csak ritkán, most pusztán félárbocra eresztette szemhéját, mintha nagyon elmélyült volna valamiben. Valakinek az óriási látványosság kell, valakinek a szerényebb díszletek, és egy tapasztalt zsoldos nyilván nem a szokatlan látványnak dőlne be, és hát egy világot látott személynek mást jelent a szokatlan is.
De a lényeg, hogy engedte a kis színjátékot, nem vette rossz néven, és ha nem is dőlt be neki (amit nem is várt, annál értelmesebbnek tűnt eddig is), és mintha még egy kicsit értékelné is.
Zia kiakadása viszont meglepi egy kicsit, de hamar rájön, mi az oka a félreértésnek.*
- Félre értesz kedves. Elhiszem, hogy szívesen kufircolsz velük, de már értem, honnan ez az alapos szűrő.
*Ám de a vizsgálat csak kezdetét veszi, ami valljuk be kissé komikus látványt nyújt, neki legalábbis biztosan, ezt a szolid vigyora is jelzi bájos kis pofikáján. Addig is, amíg a pálcikás torok vagy milyen vizsgálat zajlik, ő nézelődik, lát-e hátha talál még érdekes személyt, akár páciensnek, akár a jövőjére kíváncsi palimadarat, akár bármi egyebet.
A hógolyó csatás jóslatát sajnos megfúrták, a küzdő felek ugyanis békét kötöttek, és inkább falnak és vedelnek tovább. Ez igazán nem szép tőlük, legalább egy monoklit begyűjthetett volna valamelyikük, de még csak ennyire se voltak hajlandóak. Csak be kellett volna dobnia egy hóval álcázott jéggolyóbist, hátha eltalált volna valakit. A tömegben megbújva úgyse tűnt volna fel, ki a merénylő. Most nagyon csalódott, így tényleg valamiféle tömegverekedést kell kiprovokálnia. Vagy reménykedhet, hogy a szánkózók közül valaki kisiklik a pályáról, esetleg a jégen csúszkálók vágódnak úgy hanyatt, hogy törik belé valamijük. Nem mindig ilyen kedves és aranyos, de az üzlet az komoly dolog, és ha már részesedést kap belőle, egy picit meg is dolgozhat érte. Legalább szuggerálás formájában.*
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Ha tudná, mihez lettek hasonlítva, nos, elsőként jókat derülne rajta, és hangos hahotában törne ki, csak utána mutatná meg, milyen az, ha valakinek tényleg a terhére akar lenni. Na akkor a mocsári láz már semmi nem lenne ahhoz a vörös ciklonhoz képest, amit a nyakába kapna a zsoldos. Ám misztikus erői, már ami a jövőbe látást és gondolatolvasást illetik, nem valósak, ezért nem is érzékeli eme szösszenetet Amienas fejében, így a világ megmenekül Via tombolásától.
A felakadt szem azért túlzás, ennyire nem dramatizál, na jó, csak ritkán, most pusztán félárbocra eresztette szemhéját, mintha nagyon elmélyült volna valamiben. Valakinek az óriási látványosság kell, valakinek a szerényebb díszletek, és egy tapasztalt zsoldos nyilván nem a szokatlan látványnak dőlne be, és hát egy világot látott személynek mást jelent a szokatlan is.
De a lényeg, hogy engedte a kis színjátékot, nem vette rossz néven, és ha nem is dőlt be neki (amit nem is várt, annál értelmesebbnek tűnt eddig is), és mintha még egy kicsit értékelné is.
Zia kiakadása viszont meglepi egy kicsit, de hamar rájön, mi az oka a félreértésnek.*
- Félre értesz kedves. Elhiszem, hogy szívesen kufircolsz velük, de már értem, honnan ez az alapos szűrő.
*Ám de a vizsgálat csak kezdetét veszi, ami valljuk be kissé komikus látványt nyújt, neki legalábbis biztosan, ezt a szolid vigyora is jelzi bájos kis pofikáján. Addig is, amíg a pálcikás torok vagy milyen vizsgálat zajlik, ő nézelődik, lát-e hátha talál még érdekes személyt, akár páciensnek, akár a jövőjére kíváncsi palimadarat, akár bármi egyebet.
A hógolyó csatás jóslatát sajnos megfúrták, a küzdő felek ugyanis békét kötöttek, és inkább falnak és vedelnek tovább. Ez igazán nem szép tőlük, legalább egy monoklit begyűjthetett volna valamelyikük, de még csak ennyire se voltak hajlandóak. Csak be kellett volna dobnia egy hóval álcázott jéggolyóbist, hátha eltalált volna valakit. A tömegben megbújva úgyse tűnt volna fel, ki a merénylő. Most nagyon csalódott, így tényleg valamiféle tömegverekedést kell kiprovokálnia. Vagy reménykedhet, hogy a szánkózók közül valaki kisiklik a pályáról, esetleg a jégen csúszkálók vágódnak úgy hanyatt, hogy törik belé valamijük. Nem mindig ilyen kedves és aranyos, de az üzlet az komoly dolog, és ha már részesedést kap belőle, egy picit meg is dolgozhat érte. Legalább szuggerálás formájában.*
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:51:38
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:51:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Szánkóverseny//
*Az asztal mögött álló férfi örömmel nézi, ahogyan szép fokozatosan kígyózó sor alakul ki a szánkópályához, bár a legtöbben csak azért álltak be a sorba, hogy kérdéseket tegyenek fel, vagy hogy közelről megnézhessék a pályát, ami eddig takarva volt előlük. A kérdésekre szívesen válaszol a férfi, bár kicsit csalódott, hogy a legtöbben csak nézelődni akarnak. Úgy néz ki, hogy csupán egyetlen jelentkező van.*
-Örülök, hogy ilyen bátor. *köszönti a férfi Kadar-t.* Kérem álljon oda a lépcső aljához. Sajnos ha több versenyző nem lesz, akkor nincs értelme a versenyre. *mondja szomorúan, majd amikor a férfi az irányított helyre ér, akkor ismét elkezdi a versenyzők toborzását.*
-Ide mindenki! Ha úgy érzed elég bátor vagy akkor mássz fel a torony tetejére, s csússz le a magasságból!
//Szánkóverseny//
*Az asztal mögött álló férfi örömmel nézi, ahogyan szép fokozatosan kígyózó sor alakul ki a szánkópályához, bár a legtöbben csak azért álltak be a sorba, hogy kérdéseket tegyenek fel, vagy hogy közelről megnézhessék a pályát, ami eddig takarva volt előlük. A kérdésekre szívesen válaszol a férfi, bár kicsit csalódott, hogy a legtöbben csak nézelődni akarnak. Úgy néz ki, hogy csupán egyetlen jelentkező van.*
-Örülök, hogy ilyen bátor. *köszönti a férfi Kadar-t.* Kérem álljon oda a lépcső aljához. Sajnos ha több versenyző nem lesz, akkor nincs értelme a versenyre. *mondja szomorúan, majd amikor a férfi az irányított helyre ér, akkor ismét elkezdi a versenyzők toborzását.*
-Ide mindenki! Ha úgy érzed elég bátor vagy akkor mássz fel a torony tetejére, s csússz le a magasságból!
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:27:43
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:27:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Úgy tűnik Khannak sikerül túljárnia az eszükön és eltűnik szemeik elől, mintha soha nem is létezett volna. Isu int Borsónak, hogy soroljon mellé.*
-Hát úgy fest elijesztetted.
*Vigyorog a lányra és leszámolja a neki járó aranyakat.*
-Köszönöm a segítséget. Ha megfogadsz egy tanácsot, keresned kéne valakit, aki rendes ruhát és ételt ad neked cserébe a szolgálataidért.
* Borsószem Gweyrielane markába 50 aranyat nyom.
Isu is felfogadhatná szolgálójának, de elég neki egy enyves kezű. Nem akar lehetőséget adni a Tolvajnak arra, hogy ténylegesen levágassa a kezét.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Úgy tűnik Khannak sikerül túljárnia az eszükön és eltűnik szemeik elől, mintha soha nem is létezett volna. Isu int Borsónak, hogy soroljon mellé.*
-Hát úgy fest elijesztetted.
*Vigyorog a lányra és leszámolja a neki járó aranyakat.*
-Köszönöm a segítséget. Ha megfogadsz egy tanácsot, keresned kéne valakit, aki rendes ruhát és ételt ad neked cserébe a szolgálataidért.
* Borsószem Gweyrielane markába 50 aranyat nyom.
Isu is felfogadhatná szolgálójának, de elég neki egy enyves kezű. Nem akar lehetőséget adni a Tolvajnak arra, hogy ténylegesen levágassa a kezét.*
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:14:25
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:14:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Jégen csúszás//
*A fiatal sötételf leányzó felszólítására, némi mozgolódás kezdődik a fesztiválozók körében, de úgy látszik, hogy kevés mulatozót érdekel a felhívás. Először egy fiatal hölgy, és az elf kísérője lép oda hozzá, hogy jelentkezzenek.*
-Örülök a jelentkezésüknek! *mondja a párosnak a leányzó.* De azt tudniuk kell, hogy ez nem páros játék, csak egy valaki kaphatja el a hadnagyot.
*A földről egy zsákból korcsolyákat vesz elő, s átadja a párosnak. Nem sokkal rá egy vörös hajú és egy hófehér hajú nő tart felé.*
-Ez az! Csak bátran emberek, és persze más fajúak is!
*Mire oda ér a páros, addigra már újabb korcsolyákat vesz elő, remélve, hogy a páros is jelentkezik. Természetesen nem kell csalódnia, hiszen a páros jelentkezik.*
-Örömmel látjuk önöket is. *köszönti őket, miközben átadja a korcsolyákat.
*A jelentkezőknek hagyják, hogy gyakoroljanak amíg el nem jön az idő a kezdésre. A lány oda áll a pálya széléhez, s megszólítja a versenyzőket.*
-Versenyzők figyelem! *Kiáltja el magát.* A szabályokat fogom ismertetni. *kezd bele.* Ha valakinek bármelyik része érinti a pályán kívüli területet, az kiesett. Mint látják a pályán fa gerendák, hordók, és szalmabálák nehezítik a feladatott. Az nyer, aki legelőször megfogja a hadnagyot. Most pedig maga kedves. *szólítja meg Kaiyko-t. Maga menjen abba a sarokba. *Mutat a pálya egyik sarkába, majd a többieket is elküldi egy egy sarokba. Amikor mindenki elfoglalta helyét, akkor a hadnagy is fellép a jégre. Határozott lökéssel siklik be a pálya közepe felé a szalma bálák mellet, hirtelen elkezd pörögni, s közben leguggol, ami meg nem áll a pörgés. Könnyed mozdulattal feláll, s int a pálya szélén álló leányzónak.*
-Elkezdek háromtól vissza felé számolni, és kezdődik a játék. Három! *kiálltja hangosan.* Kettő! Egy! Rajt!
//Jégen csúszás//
*A fiatal sötételf leányzó felszólítására, némi mozgolódás kezdődik a fesztiválozók körében, de úgy látszik, hogy kevés mulatozót érdekel a felhívás. Először egy fiatal hölgy, és az elf kísérője lép oda hozzá, hogy jelentkezzenek.*
-Örülök a jelentkezésüknek! *mondja a párosnak a leányzó.* De azt tudniuk kell, hogy ez nem páros játék, csak egy valaki kaphatja el a hadnagyot.
*A földről egy zsákból korcsolyákat vesz elő, s átadja a párosnak. Nem sokkal rá egy vörös hajú és egy hófehér hajú nő tart felé.*
-Ez az! Csak bátran emberek, és persze más fajúak is!
*Mire oda ér a páros, addigra már újabb korcsolyákat vesz elő, remélve, hogy a páros is jelentkezik. Természetesen nem kell csalódnia, hiszen a páros jelentkezik.*
-Örömmel látjuk önöket is. *köszönti őket, miközben átadja a korcsolyákat.
*A jelentkezőknek hagyják, hogy gyakoroljanak amíg el nem jön az idő a kezdésre. A lány oda áll a pálya széléhez, s megszólítja a versenyzőket.*
-Versenyzők figyelem! *Kiáltja el magát.* A szabályokat fogom ismertetni. *kezd bele.* Ha valakinek bármelyik része érinti a pályán kívüli területet, az kiesett. Mint látják a pályán fa gerendák, hordók, és szalmabálák nehezítik a feladatott. Az nyer, aki legelőször megfogja a hadnagyot. Most pedig maga kedves. *szólítja meg Kaiyko-t. Maga menjen abba a sarokba. *Mutat a pálya egyik sarkába, majd a többieket is elküldi egy egy sarokba. Amikor mindenki elfoglalta helyét, akkor a hadnagy is fellép a jégre. Határozott lökéssel siklik be a pálya közepe felé a szalma bálák mellet, hirtelen elkezd pörögni, s közben leguggol, ami meg nem áll a pörgés. Könnyed mozdulattal feláll, s int a pálya szélén álló leányzónak.*
-Elkezdek háromtól vissza felé számolni, és kezdődik a játék. Három! *kiálltja hangosan.* Kettő! Egy! Rajt!
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-16 14:38:26
Üzenet elküldve: 2015-01-16 14:38:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Figyelőben//
* Talán jól jönne most a férfinek pár óriás lába, aki a Tharg- leányt kergeti és hiába van Morwonnak "kéznél" kettő ilyen, mert, ha tudná sem adná oda a másiknak. Legfeljebb meglendítené annak irányába, ha addig fajulnának a dolgok. Viszont mivel most még nincs feladata ezzel kapcsolatban, csak annyit kell tennie, hogy figyelje az eseményeket, így nem is megy közelebb nagyjából 15-20 kisebb lépésnél. Vagy, ha inkább úgy akarunk fogalmazni, akkor 7-8 óriás léptével.
Nézegeti a szép kis pultokat, hátha valamelyiknél maga is talál kedvére valót, de a szeme sarkából folyamatosan Isurii "játszótársát", meg azt a kisebb termetű vörös hajú nőstényt... Talán fél-elfet, de ezt igen nehéz megállapítani - legalábbis Morwon számára nem könnyű - mivel az elfeknek is hosszú a fülük, meg a fél-elfeknek is, viszont nem mindig, így lehet, hogy egyszerű ember, esetleg még az is előfordulhat, hogy egy ember, csak hosszabb fülű, mint a megszokott.
Bárhogy is légyen a feladat szempontjából elhanyagolható információ, hogy milyen fajú a kis vörös – lehet, hogy nem is a két fontosabb résztvevővel „játszik”, csak egyszerűen abban az irányban futkos, mert nem találja az anyukáját.
Továbbra is szemmel tartja őket, de főként a hóhajú lerázhatatlan hódolóját, vagy akárkijét. Mondjuk, eléggé úgy tűnik, hogy csak a lány kegyét szeretné elnyerni, de nem von le következtetéseket, mert abból baj van, vagy baj általában. *
//Figyelőben//
* Talán jól jönne most a férfinek pár óriás lába, aki a Tharg- leányt kergeti és hiába van Morwonnak "kéznél" kettő ilyen, mert, ha tudná sem adná oda a másiknak. Legfeljebb meglendítené annak irányába, ha addig fajulnának a dolgok. Viszont mivel most még nincs feladata ezzel kapcsolatban, csak annyit kell tennie, hogy figyelje az eseményeket, így nem is megy közelebb nagyjából 15-20 kisebb lépésnél. Vagy, ha inkább úgy akarunk fogalmazni, akkor 7-8 óriás léptével.
Nézegeti a szép kis pultokat, hátha valamelyiknél maga is talál kedvére valót, de a szeme sarkából folyamatosan Isurii "játszótársát", meg azt a kisebb termetű vörös hajú nőstényt... Talán fél-elfet, de ezt igen nehéz megállapítani - legalábbis Morwon számára nem könnyű - mivel az elfeknek is hosszú a fülük, meg a fél-elfeknek is, viszont nem mindig, így lehet, hogy egyszerű ember, esetleg még az is előfordulhat, hogy egy ember, csak hosszabb fülű, mint a megszokott.
Bárhogy is légyen a feladat szempontjából elhanyagolható információ, hogy milyen fajú a kis vörös – lehet, hogy nem is a két fontosabb résztvevővel „játszik”, csak egyszerűen abban az irányban futkos, mert nem találja az anyukáját.
Továbbra is szemmel tartja őket, de főként a hóhajú lerázhatatlan hódolóját, vagy akárkijét. Mondjuk, eléggé úgy tűnik, hogy csak a lány kegyét szeretné elnyerni, de nem von le következtetéseket, mert abból baj van, vagy baj általában. *
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-16 10:49:27
Üzenet elküldve: 2015-01-16 10:49:27
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Argusnak ezek szerint van torka. És ami még jobb, pénze is, amiből forralt bor, meg sült ökör, meg kalács is kerül az asztalra. Utóbbi eléggé hidegen hagyja, a második férfinak való étek, szóval szed belőle egy adaggal. A bor meg alaptartozék.*
- Legfeljebb a télből. Szórakozásból sosem *tiszteli meg válasszal Moonxylweryt két kortyintás között. Kissé unja magát, az öreg sötételfért folytatott erőméregetés nem hozza lázba, hacsak a Kúria úrnője nem bízza meg vele, hogy ügyeskedje át hozzájuk. Bár Kagan tekintetét elnézve Moonnak legalább két jobb és feltűnőbb fegyvere van ennek elérésére. Körbenéz, ki lehet érdemes a figyelmére. A választék nem túl nagy, hacsak nem akar csúszóverseny meg hó- és jégszobrászati alkotásokat nézegetni. Egyedül a kiabálós lányok ragadják meg a figyelmét, szóval miután elintézte az ökröt, és hacsak valaki utána nem szól az eddigi társaságból, a borral a kezében feléjük indul meg. Addig meg gondolkozik, milyen sérülést találjon ki magának.*
*Argusnak ezek szerint van torka. És ami még jobb, pénze is, amiből forralt bor, meg sült ökör, meg kalács is kerül az asztalra. Utóbbi eléggé hidegen hagyja, a második férfinak való étek, szóval szed belőle egy adaggal. A bor meg alaptartozék.*
- Legfeljebb a télből. Szórakozásból sosem *tiszteli meg válasszal Moonxylweryt két kortyintás között. Kissé unja magát, az öreg sötételfért folytatott erőméregetés nem hozza lázba, hacsak a Kúria úrnője nem bízza meg vele, hogy ügyeskedje át hozzájuk. Bár Kagan tekintetét elnézve Moonnak legalább két jobb és feltűnőbb fegyvere van ennek elérésére. Körbenéz, ki lehet érdemes a figyelmére. A választék nem túl nagy, hacsak nem akar csúszóverseny meg hó- és jégszobrászati alkotásokat nézegetni. Egyedül a kiabálós lányok ragadják meg a figyelmét, szóval miután elintézte az ökröt, és hacsak valaki utána nem szól az eddigi társaságból, a borral a kezében feléjük indul meg. Addig meg gondolkozik, milyen sérülést találjon ki magának.*
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-15 08:29:19
Üzenet elküldve: 2015-01-15 08:29:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*A kezdés még várat magára, a hirtelen előkapott téma pedig nagyon is hamar kileheli lelkét. S valóban, Kaiyko is érzi, hogy a jég hidege kezdi kissé átdermeszteni a csizmája talpát. Körülnéz hát, hogy felmérje, mit tehetnének ez ügyben.
Kézen fogja a férfit és óvatos léptekkel-csusszanásokkal elindul vele a pálya részét képező lefektetett gerendák egyikéhez. Letelepszik rá és a lábát is felhúzza. Jól beburkolózik a köpenyébe. Úgy fest, mint hideg időben az ágon gubbasztó madárkák, akik tollaikat felborzolva próbálják kívül tartani a hideget. Azonban az ő "tollai" alól egyszer csak kinyúl egy karcsú kacsó egy bőrbe vont kis flaskával.*
- Kallan tizedes didergésűzője *mondja és a férfi felé nyújtja az italt, aminek erős illata letaglózó erővel csapja meg, amint letekeri a flaska tetejét.
Ha Amrod ráhúz a fenyőpálinkára, Kaiyko is követi a példáját, de egyedül se rest kortyolni belőle, ha a másik visszautasítaná. Persze csak apró kortyintást, mert abból a pokoltűzből az is épp elég.
Egész testében megrázkódik, ahogy az alkohol lángba borítja a testét. Valahol a mellkasa közepén megtartja gócpontját az égető melegség, mely csak nagyon lassan múlik, ahogy a vonásaira tekeredett fintor is.*
- A bácsikám mindig azt mondta, hogy Kallan tizedes sárkányokból és élő parázsból főzi le ezt a párlatot nyár végén. És hogy azért áll be az ősz, mert a nap erejét csavarja bele, hogy megbolondítsa.
*Mindig szerette ezeket a csipkelődéseket, amikor a két aggastyán egymáson fente a nyelvét. Narr bácsi ritkán szólt, de amikor egyszer-egyszer replikázott Kallan állandó jelleggel pattogó élceire, az bizony mindig találóra sikerült.
Kaiyko elsomolyog a dolgon magában és visszatekeri a flaska tetejét. Tekintete a két "vetélytársat" figyeli. Próbálja felmérni, kifélék, mifélék.*
- Hogyhogy nincs még asszonyod? *kérdi minden előzmény nélkül, de pillantása csak a kérdés után fordul az elfre. Nem látszik benne semmi megilletődöttség.*
- Vagy van? *vonja fel egyik szemöldökét.
Annál zavarba ejtőbb a nyílt őszinteség, ami a hangsúlyban van. Mintha csak afelől érdeklődött volna, hogy miért épp ilyen színű csizmát vett fel ma?*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*A kezdés még várat magára, a hirtelen előkapott téma pedig nagyon is hamar kileheli lelkét. S valóban, Kaiyko is érzi, hogy a jég hidege kezdi kissé átdermeszteni a csizmája talpát. Körülnéz hát, hogy felmérje, mit tehetnének ez ügyben.
Kézen fogja a férfit és óvatos léptekkel-csusszanásokkal elindul vele a pálya részét képező lefektetett gerendák egyikéhez. Letelepszik rá és a lábát is felhúzza. Jól beburkolózik a köpenyébe. Úgy fest, mint hideg időben az ágon gubbasztó madárkák, akik tollaikat felborzolva próbálják kívül tartani a hideget. Azonban az ő "tollai" alól egyszer csak kinyúl egy karcsú kacsó egy bőrbe vont kis flaskával.*
- Kallan tizedes didergésűzője *mondja és a férfi felé nyújtja az italt, aminek erős illata letaglózó erővel csapja meg, amint letekeri a flaska tetejét.
Ha Amrod ráhúz a fenyőpálinkára, Kaiyko is követi a példáját, de egyedül se rest kortyolni belőle, ha a másik visszautasítaná. Persze csak apró kortyintást, mert abból a pokoltűzből az is épp elég.
Egész testében megrázkódik, ahogy az alkohol lángba borítja a testét. Valahol a mellkasa közepén megtartja gócpontját az égető melegség, mely csak nagyon lassan múlik, ahogy a vonásaira tekeredett fintor is.*
- A bácsikám mindig azt mondta, hogy Kallan tizedes sárkányokból és élő parázsból főzi le ezt a párlatot nyár végén. És hogy azért áll be az ősz, mert a nap erejét csavarja bele, hogy megbolondítsa.
*Mindig szerette ezeket a csipkelődéseket, amikor a két aggastyán egymáson fente a nyelvét. Narr bácsi ritkán szólt, de amikor egyszer-egyszer replikázott Kallan állandó jelleggel pattogó élceire, az bizony mindig találóra sikerült.
Kaiyko elsomolyog a dolgon magában és visszatekeri a flaska tetejét. Tekintete a két "vetélytársat" figyeli. Próbálja felmérni, kifélék, mifélék.*
- Hogyhogy nincs még asszonyod? *kérdi minden előzmény nélkül, de pillantása csak a kérdés után fordul az elfre. Nem látszik benne semmi megilletődöttség.*
- Vagy van? *vonja fel egyik szemöldökét.
Annál zavarba ejtőbb a nyílt őszinteség, ami a hangsúlyban van. Mintha csak afelől érdeklődött volna, hogy miért épp ilyen színű csizmát vett fel ma?*
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-15 08:07:35
Üzenet elküldve: 2015-01-15 08:07:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//En//
//Jégen csúszás//
- Hát azt remélem is. *Kacsint vissza félig pajkosan, félig barátságosan a lány felé, ami a kapcsolatuk alakulását illeti. Ugyanakkor meg is lepi valahol a hóhajú, s nem a közvetlen kijelentése miatt, pusztán most döbbent rá, hogy talán eljött az ideje annak is, hogy nőkkel alakítson ki barátibb viszonyt, amire Nadae előtt még nem igen volt példa az életében. Vagy a vetélytársat látták egymásban a legtöbbel, vagy pusztán lenézte őket életmódjuk miatt. Hatalmas egója nem igen enged bárkit a közelbe, ha pedig így történik mégis, ahhoz valamivel ki kell vívnia a vöröske tiszteletét. A kalózkával megvan a közös hang, a hajós múlt, míg a fehérkének a szakmája és a fegyverekhez való viszonya vezetett idáig. S amíg nem keresztezik az útját, vagy nem moccan rá valamelyik Mortarra, addig ez meg is maradhat.
Úgy tűnik egyelőre csak ők négyen jelentkeztek, bár még ott van ittas társa is, ki épp elfoglaltan folytatja alkoholizálását, s Dynti lassan egyre biztosabb benne, hogy csak így igyekszik magát kihúzni a mókából.
Szeme sarkából figyeli jelenlegi beszélgetőpartnerét, s annak mondatára gonosz, sokat sejtető mosoly kúszik az arcára, de belül mégis szétveti a düh, ami minden bizonnyal a rumnak köszönhetően erősödhetett fel.*
- Lennének még páran a listámon, ami a könyörtelen kínhalált illeti, de elhiheted nekem, hogy ez a személy nagyon is rászolgált arra, hogy így végezze. Pusztán egyetlen ellenségem most az idő, remélem még nem vitte el a vég a fickót, mert azzal egy nagyon fontos célt veszítenék el az életemből. *Kicsit talán komoly is a hangja magához képest, s az eddigi hangulathoz mérten is. Szemével a kezében szorongatott, szívének oly kedves rumos üveget méregeti, majd megvonja a vállát* De az lehetetlen, egyesek mindenkit túlélnek ezen a földön *Mondja ezt afféle zárásaként a témának, majd újabbat húz a rumból, mi igen csak megcsappant mióta ideérkeztek. A komoly hangulatot gyorsan el is hessegeti és vidámabb mosolyt varázsolva az arcára kihúzza magát.*
- Helyes, szeretem ezt a hozzáállást, ezzel kiérdemeltél még egy kört. *Tukmálja rá a másikra az üveget.* Adjunk nekik egy helyzeti előnyt. *Bök a másik párosfelé.
Ami a veszélyt illeti, előbb némán hallgatja a lányt, széttárja karjait.* Hát mi tényleg nagyon jóban leszünk. *Vágja rá rögtön, hiszen ez talán még nagyobb közös pont kettejük között, legalább valaki átérzi milyen is örökösen bujkálni a halál fenyegető árnyékában.* Ha így folytatod neked kell adnom az egész rumot. *Nevetgéli el a végét, majd gyanúsan sokáig marad csendben. Azon tűnődik vajon mennyit mondhat el most újdonsült csapattársának, már ami a fejében kiötlött tervet illeti. Azért kuncog is néhányat mellé, de nem osztja meg a másikkal, hogy pontosan miért is. ~Szörnyeteg? Végülis igen. Hadsereg? Végülis ez a szörnyeteg csak egy hadvezér, ugyan honnan lenne hadserege...~ Még belső hangja is nagyokat nevet a dolgon, hogy mennyire fején találta a szöget a leányzó.*
- Ugyan dehogyis. *Legyint is egyet a hazugság mellé.* Kis csapatot tervezek, nem sereget toborzok. Pontosan az lenne a lényeg, hogy olyan embereket összeszedni, aki képesek bejutni akár jól őrzött helyekre is, elillanni a figyelő tekintetek elől, nem pedig szembemenni egy sör képzett katonának. *Amiben végül is nincs nagy hazugság. Terve végül úgy is csak az, hogy a sereg vezérét eltegye láb alól.* Idővel majd megtudsz többet is, de jelenleg nem túl alkalmas rá az idő s a hely. *Vezeti körbe tekintetét a tisztáson, s valószínűleg a másik érteni fogja mire céloz. Közben veszi észre ellenfeleik ölelkezését, majd zavart szétreppenését, amit örömmel nézeget, mint külső szemlélő.*
- Úgy látom ott készülődik valami. *Vonogatja szemöldökét sokat mondóan a párost nézegetve.* Ha elgáncsoljuk a hegyesfülűt, a fickó figyelmét is elterelhetjük vele, s addig szabad az út előttünk a hadnagy fickó felé. *Fejében záporoznak az ördögi tervek, láthatóan nagyon rápörgött a versenyre, s ha ő valamiben versenyre kel, akkor sajnos nem nagyon ismer szabályokat, viszont ha nyer, akkor a tengerek istenei kegyelmezzen annak, aki miatt ez megtörtént.*
- Na de, kedves újdonsült kárhozott társam *Fordul újfent a nő teljes testtel.* Nem értek atrocitások a származásod miatt? *Böki ki teljesen hirtelen a talán érzékeny pontokat érintő kérdését, de kíváncsiságát nem tudja leplezni, minden félszerzeményt akivel valahova összehozta a sors, kifaggat a témáról, akár akarják, akár nem.* Egyáltalán melyik szülőd volt melyik? Mármint, tudod...
//En//
//Jégen csúszás//
- Hát azt remélem is. *Kacsint vissza félig pajkosan, félig barátságosan a lány felé, ami a kapcsolatuk alakulását illeti. Ugyanakkor meg is lepi valahol a hóhajú, s nem a közvetlen kijelentése miatt, pusztán most döbbent rá, hogy talán eljött az ideje annak is, hogy nőkkel alakítson ki barátibb viszonyt, amire Nadae előtt még nem igen volt példa az életében. Vagy a vetélytársat látták egymásban a legtöbbel, vagy pusztán lenézte őket életmódjuk miatt. Hatalmas egója nem igen enged bárkit a közelbe, ha pedig így történik mégis, ahhoz valamivel ki kell vívnia a vöröske tiszteletét. A kalózkával megvan a közös hang, a hajós múlt, míg a fehérkének a szakmája és a fegyverekhez való viszonya vezetett idáig. S amíg nem keresztezik az útját, vagy nem moccan rá valamelyik Mortarra, addig ez meg is maradhat.
Úgy tűnik egyelőre csak ők négyen jelentkeztek, bár még ott van ittas társa is, ki épp elfoglaltan folytatja alkoholizálását, s Dynti lassan egyre biztosabb benne, hogy csak így igyekszik magát kihúzni a mókából.
Szeme sarkából figyeli jelenlegi beszélgetőpartnerét, s annak mondatára gonosz, sokat sejtető mosoly kúszik az arcára, de belül mégis szétveti a düh, ami minden bizonnyal a rumnak köszönhetően erősödhetett fel.*
- Lennének még páran a listámon, ami a könyörtelen kínhalált illeti, de elhiheted nekem, hogy ez a személy nagyon is rászolgált arra, hogy így végezze. Pusztán egyetlen ellenségem most az idő, remélem még nem vitte el a vég a fickót, mert azzal egy nagyon fontos célt veszítenék el az életemből. *Kicsit talán komoly is a hangja magához képest, s az eddigi hangulathoz mérten is. Szemével a kezében szorongatott, szívének oly kedves rumos üveget méregeti, majd megvonja a vállát* De az lehetetlen, egyesek mindenkit túlélnek ezen a földön *Mondja ezt afféle zárásaként a témának, majd újabbat húz a rumból, mi igen csak megcsappant mióta ideérkeztek. A komoly hangulatot gyorsan el is hessegeti és vidámabb mosolyt varázsolva az arcára kihúzza magát.*
- Helyes, szeretem ezt a hozzáállást, ezzel kiérdemeltél még egy kört. *Tukmálja rá a másikra az üveget.* Adjunk nekik egy helyzeti előnyt. *Bök a másik párosfelé.
Ami a veszélyt illeti, előbb némán hallgatja a lányt, széttárja karjait.* Hát mi tényleg nagyon jóban leszünk. *Vágja rá rögtön, hiszen ez talán még nagyobb közös pont kettejük között, legalább valaki átérzi milyen is örökösen bujkálni a halál fenyegető árnyékában.* Ha így folytatod neked kell adnom az egész rumot. *Nevetgéli el a végét, majd gyanúsan sokáig marad csendben. Azon tűnődik vajon mennyit mondhat el most újdonsült csapattársának, már ami a fejében kiötlött tervet illeti. Azért kuncog is néhányat mellé, de nem osztja meg a másikkal, hogy pontosan miért is. ~Szörnyeteg? Végülis igen. Hadsereg? Végülis ez a szörnyeteg csak egy hadvezér, ugyan honnan lenne hadserege...~ Még belső hangja is nagyokat nevet a dolgon, hogy mennyire fején találta a szöget a leányzó.*
- Ugyan dehogyis. *Legyint is egyet a hazugság mellé.* Kis csapatot tervezek, nem sereget toborzok. Pontosan az lenne a lényeg, hogy olyan embereket összeszedni, aki képesek bejutni akár jól őrzött helyekre is, elillanni a figyelő tekintetek elől, nem pedig szembemenni egy sör képzett katonának. *Amiben végül is nincs nagy hazugság. Terve végül úgy is csak az, hogy a sereg vezérét eltegye láb alól.* Idővel majd megtudsz többet is, de jelenleg nem túl alkalmas rá az idő s a hely. *Vezeti körbe tekintetét a tisztáson, s valószínűleg a másik érteni fogja mire céloz. Közben veszi észre ellenfeleik ölelkezését, majd zavart szétreppenését, amit örömmel nézeget, mint külső szemlélő.*
- Úgy látom ott készülődik valami. *Vonogatja szemöldökét sokat mondóan a párost nézegetve.* Ha elgáncsoljuk a hegyesfülűt, a fickó figyelmét is elterelhetjük vele, s addig szabad az út előttünk a hadnagy fickó felé. *Fejében záporoznak az ördögi tervek, láthatóan nagyon rápörgött a versenyre, s ha ő valamiben versenyre kel, akkor sajnos nem nagyon ismer szabályokat, viszont ha nyer, akkor a tengerek istenei kegyelmezzen annak, aki miatt ez megtörtént.*
- Na de, kedves újdonsült kárhozott társam *Fordul újfent a nő teljes testtel.* Nem értek atrocitások a származásod miatt? *Böki ki teljesen hirtelen a talán érzékeny pontokat érintő kérdését, de kíváncsiságát nem tudja leplezni, minden félszerzeményt akivel valahova összehozta a sors, kifaggat a témáról, akár akarják, akár nem.* Egyáltalán melyik szülőd volt melyik? Mármint, tudod...
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 19:34:10
Üzenet elküldve: 2015-01-14 19:34:10
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Szánkóverseny//
*A ponyva alól egy gigászi torony kerül elő. Jó darabig figyeli a behemót építményt ahogy a másik oldalon is szemmel tartja a jégen csúszás standját ahová már sorra érkeztek a játékosok ám a torony aljában még nincsenek jelentkezők.* ~Így azért egyszerű lesz.~ *Ebben persze még nem biztos hisz nem figyelte meg a pályát, szépen kitörheti a nyakát a száguldás végén, már csak annyi a kérdés mennyi a pénzjutalom. Van az a pénz amiért hajlandó kitöretni a nyakát, csak nem tudja adnak e annyit. A bátorság érdemrend pedig már csak egy fricska volna az egész város orrán, ahogy a hadnagyot elkapása is szép történet lesz ha esetleg az alvilág egyik tagja nyeri meg a versenyt.
Odalép a torony aljához ott ahol a jelentkezőket várják és beáll a nemlétező sor legelejére. Még egyszer felnéz a torony legtetejére, rettentően magasnak tűnik. Talán okosabb lett volna a pályát felderíteni a jelentkezők helyett.* -Írjon fel a listára. *Izgul a verseny miatt, persze, hogy izgul hisz kemény izgalmakat helyeztek kilátásba, az erdős pályarész zavarja legjobban, nem akar egy fának csapódni.* ~Remélem a sisakot nem kérik el.~
//Szánkóverseny//
*A ponyva alól egy gigászi torony kerül elő. Jó darabig figyeli a behemót építményt ahogy a másik oldalon is szemmel tartja a jégen csúszás standját ahová már sorra érkeztek a játékosok ám a torony aljában még nincsenek jelentkezők.* ~Így azért egyszerű lesz.~ *Ebben persze még nem biztos hisz nem figyelte meg a pályát, szépen kitörheti a nyakát a száguldás végén, már csak annyi a kérdés mennyi a pénzjutalom. Van az a pénz amiért hajlandó kitöretni a nyakát, csak nem tudja adnak e annyit. A bátorság érdemrend pedig már csak egy fricska volna az egész város orrán, ahogy a hadnagyot elkapása is szép történet lesz ha esetleg az alvilág egyik tagja nyeri meg a versenyt.
Odalép a torony aljához ott ahol a jelentkezőket várják és beáll a nemlétező sor legelejére. Még egyszer felnéz a torony legtetejére, rettentően magasnak tűnik. Talán okosabb lett volna a pályát felderíteni a jelentkezők helyett.* -Írjon fel a listára. *Izgul a verseny miatt, persze, hogy izgul hisz kemény izgalmakat helyeztek kilátásba, az erdős pályarész zavarja legjobban, nem akar egy fának csapódni.* ~Remélem a sisakot nem kérik el.~
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 18:59:32
Üzenet elküldve: 2015-01-14 18:59:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Most tehet ő arról, hogy cseppet sem romantikus, viszont kifejezetten gyakorlatias a maga furcsa módján? Nem. Egyébként is ahhoz van hozzászokva, hogy ha éhes eszik, ha szomjas iszik, ha megsérül gyógyít, ha álmos, alszik, ha ébren van részegedik. Vagyis megadja a testének, azt ami épp szükséges. Afféle úri játékokhoz pedig, mint az udvarlás, nem ért. Így az számára csak időpocsékolás. Érzelmek terén talán túl szegényesnek tűnhet, holott tartós, és igen mély kapcsolatot ápol a pálinkafőző üstjével.
Via halk megjegyzéseire előbb csak hanyagul vonja meg a vállát, majd mikor a szavak értelmet is nyernek elméjében háborodik fel egy pillanatra.*
-Mi az, hogy ennyire? Én nagyon is szeretek velük üzekedni!
*Véleménye szerint ő nincs kiábrándulva semmiből sem. Sőt! Éppen hogy egyedül ő kezeli megfelelő lelkesedéssel a világ dolgait. Az úri köröket ismeri, azok gyakran beteg körök, a fricskára viszont csak legyint, és végső soron mindkettejük szavait támogatja unottan morogva.*
-Mindig van nálam rozmaring-olaj, és azok jól fizetnek, tény. Ha még sem, akkor meg mindig van nálam hashajtó is.
*Még Viaka taperolja az ügyeletes alfahímet, addig Zia gyors helyzetfelmérést végez a "csatatéren". Békekötés történt, áldozatok nélkül. Legalábbis senki sem hever vérben üvöltve, és gyógyítóért sem kiáltottak. Elégedetlenül húzza el száját, így máris több ideje van, mint szerette volna, és fordul vissza a páros felé, már csak a részegen verekedőkben bízva.
Teret kapva lép közelebb, miután bemutatta újfent a kabátujjfelrázós trükkjét. Tartja kezében a buta kis pálcát, és pipiskedik, nem elég elérni Amienas száját, rálátás is kell. És azzal lesz a probléma. Nagy sóhajjal tottyan vissza sarkára.*
-A páciensek általában ülnek, ha megkérhetlek.
*Int pálcátlan kezével lefelé, jelezve, itt az ideje a rogyasztásnak, guggolásnak, szemtől szembe dolgoknak.*
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Most tehet ő arról, hogy cseppet sem romantikus, viszont kifejezetten gyakorlatias a maga furcsa módján? Nem. Egyébként is ahhoz van hozzászokva, hogy ha éhes eszik, ha szomjas iszik, ha megsérül gyógyít, ha álmos, alszik, ha ébren van részegedik. Vagyis megadja a testének, azt ami épp szükséges. Afféle úri játékokhoz pedig, mint az udvarlás, nem ért. Így az számára csak időpocsékolás. Érzelmek terén talán túl szegényesnek tűnhet, holott tartós, és igen mély kapcsolatot ápol a pálinkafőző üstjével.
Via halk megjegyzéseire előbb csak hanyagul vonja meg a vállát, majd mikor a szavak értelmet is nyernek elméjében háborodik fel egy pillanatra.*
-Mi az, hogy ennyire? Én nagyon is szeretek velük üzekedni!
*Véleménye szerint ő nincs kiábrándulva semmiből sem. Sőt! Éppen hogy egyedül ő kezeli megfelelő lelkesedéssel a világ dolgait. Az úri köröket ismeri, azok gyakran beteg körök, a fricskára viszont csak legyint, és végső soron mindkettejük szavait támogatja unottan morogva.*
-Mindig van nálam rozmaring-olaj, és azok jól fizetnek, tény. Ha még sem, akkor meg mindig van nálam hashajtó is.
*Még Viaka taperolja az ügyeletes alfahímet, addig Zia gyors helyzetfelmérést végez a "csatatéren". Békekötés történt, áldozatok nélkül. Legalábbis senki sem hever vérben üvöltve, és gyógyítóért sem kiáltottak. Elégedetlenül húzza el száját, így máris több ideje van, mint szerette volna, és fordul vissza a páros felé, már csak a részegen verekedőkben bízva.
Teret kapva lép közelebb, miután bemutatta újfent a kabátujjfelrázós trükkjét. Tartja kezében a buta kis pálcát, és pipiskedik, nem elég elérni Amienas száját, rálátás is kell. És azzal lesz a probléma. Nagy sóhajjal tottyan vissza sarkára.*
-A páciensek általában ülnek, ha megkérhetlek.
*Int pálcátlan kezével lefelé, jelezve, itt az ideje a rogyasztásnak, guggolásnak, szemtől szembe dolgoknak.*
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 18:15:58
Üzenet elküldve: 2015-01-14 18:15:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Ó, Te álnok rafinéria, hogy miért adsz ihletet egy galád Hazugnak?! Sajnos Lanie elég apró ahhoz, hogy mire feltápászkodik a hókupacból, a támadó huss! kereket old. Vagy még sem? Ami a tény, hiába is járatja szemét körbe-körbe, bizony elveszítette Khant. Na jó, meg sem volt, hiszen mindig csak a nyomában loholt. Ám eddig legalább valamennyire sikerült feltartóztatni a férfit. Most meg? Se híre, se hamva.*
-Eltűnt! Szépség! Az üldöző eltűnt! Nem látom!
*Na ez legalább segítség lehet Szépségnek, hogy jobban meressze ki csak a gyönyörű szemecskéit, mert bizony az Osonkodó valami újabb cselhez folyamodott. S higgye el mindenki, hogy Borsószem Lanie szemei elől eltűnni szép teljesítmény.*
-A fene beléd.
*Morog maga elé, s a tömeg között nézi az alakot, hátha megleli. De sehol nem lát olyan kabátot, fejet, iszkoló hátat. Leguggol hát, hogy talán a lábak mozgása áruló lehet. S így figyel ezúttal a kalácsos bódé felé, hiszen Szépség épp azt kiáltotta az imént, hogy amögött bújik meg. S ha Khan arra veszi útját, űzni tovább a nemesb vadat, hát akkor Lanie talán megpillanthatja a gyorsan haladó csizmákat.
S ha így van, és Khan csizmát nem cserélt, s az új bunda nem ér a földig, akkor Lanie megpillanthatja a kalácsos felé igyekvő szapora lépésű csizmákat.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Ó, Te álnok rafinéria, hogy miért adsz ihletet egy galád Hazugnak?! Sajnos Lanie elég apró ahhoz, hogy mire feltápászkodik a hókupacból, a támadó huss! kereket old. Vagy még sem? Ami a tény, hiába is járatja szemét körbe-körbe, bizony elveszítette Khant. Na jó, meg sem volt, hiszen mindig csak a nyomában loholt. Ám eddig legalább valamennyire sikerült feltartóztatni a férfit. Most meg? Se híre, se hamva.*
-Eltűnt! Szépség! Az üldöző eltűnt! Nem látom!
*Na ez legalább segítség lehet Szépségnek, hogy jobban meressze ki csak a gyönyörű szemecskéit, mert bizony az Osonkodó valami újabb cselhez folyamodott. S higgye el mindenki, hogy Borsószem Lanie szemei elől eltűnni szép teljesítmény.*
-A fene beléd.
*Morog maga elé, s a tömeg között nézi az alakot, hátha megleli. De sehol nem lát olyan kabátot, fejet, iszkoló hátat. Leguggol hát, hogy talán a lábak mozgása áruló lehet. S így figyel ezúttal a kalácsos bódé felé, hiszen Szépség épp azt kiáltotta az imént, hogy amögött bújik meg. S ha Khan arra veszi útját, űzni tovább a nemesb vadat, hát akkor Lanie talán megpillanthatja a gyorsan haladó csizmákat.
S ha így van, és Khan csizmát nem cserélt, s az új bunda nem ér a földig, akkor Lanie megpillanthatja a kalácsos felé igyekvő szapora lépésű csizmákat.*
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 17:41:34
Üzenet elküldve: 2015-01-14 17:41:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Egy időre (épp csak annyira, hogy maga is lélegzetvételhez jusson) kiírja a történetből Borsót azzal, hogy a halomba hordott hókupacba hajítja. Kettő-null az állás, Khannak most már gondolnia kell azzal, hogy a lány lemond arról, hogy fizikumból fakadó előnyöket kutasson és inkább eszére hagyatkozva próbáljon meg fölébe kerekedni. Erre minél később jön rá, a zsoldosnak annál több érkezése van Isuriival foglalkozni, aki bundájába bújva olyan, mint az űzött róka. A jelek szerint rafinált is, mert mire ő a sülteket árusító bodegához ér, a nő hangja a kalácsostól visszhangzik. Ravasz fúria, kedvet azonban kevéssé szeg kitartása. Épp ellenkezőleg, serkentőleg hat az elfogási vágyra. Ez már túlnan a "csatát" átvészelt thargarod-fiak soraiban is felüti a fejét, Khannal mint kiszemelttel. Egyelőre még nyugtot hagynak neki, és ha erről a férfi tudomást szerezni hálás imát rebegne feléjük.
Jár az agya, hogyan oldja fel a távolság-szándék alapvetően fennálló problematikáját. Óriások léptei kellenének hozzá, hogy a legegyszerűbb módon átszelje a disztanciát, hamar elvetélő ötlet, hisz közel s távol sem találni egyet sem a Nagyok népéből akik kölcsönadnának egy párat azokból a lábakból. Ekkor ad neki Borsószem ötletet, éppen azzal, aminek célpontjául korábban őket szemelte ki. A környéken látott már több bőrdísz- és kézművest is, sátraik tőszomszédságában pedig köpenyek és kabátok díszes kínálatát áruló kereskedőket is. A szabálytalanul járó-kelő tömegben lassít léptein és két sátor között megpróbál eltűnni őt figyelő szemek elől. A terv és a kivitelezés elgondolása egyszerű voltaképp: elemel egyet a medveprémből készített bundákból, kerít magának még egy kucsmát, a sajátjaként eddig hordottat pedig leoldja magáról. Fejébe húzza a "tökfedőt" és a sátrak állványozásakor kidobott farudakból kezébe vesz egyet. Már csak egy kellene lábaihoz azokból a kutyákból, amikről első ránézésre nehéz megmondani hogy az elejét látja-e az ember vagy a gonoszabbik felét.
Nem is sietős már a dolga, mikor visszatér az "élők" közé, viseltes korú ember aki a fiatalok életerejében kíván merítkezni mielőtt dolgát bevégzi e világon. Annak reményében, hogy így kreált álcájával a közelébe férkőzhet, Isurri nyomába ered. Újra.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Egy időre (épp csak annyira, hogy maga is lélegzetvételhez jusson) kiírja a történetből Borsót azzal, hogy a halomba hordott hókupacba hajítja. Kettő-null az állás, Khannak most már gondolnia kell azzal, hogy a lány lemond arról, hogy fizikumból fakadó előnyöket kutasson és inkább eszére hagyatkozva próbáljon meg fölébe kerekedni. Erre minél később jön rá, a zsoldosnak annál több érkezése van Isuriival foglalkozni, aki bundájába bújva olyan, mint az űzött róka. A jelek szerint rafinált is, mert mire ő a sülteket árusító bodegához ér, a nő hangja a kalácsostól visszhangzik. Ravasz fúria, kedvet azonban kevéssé szeg kitartása. Épp ellenkezőleg, serkentőleg hat az elfogási vágyra. Ez már túlnan a "csatát" átvészelt thargarod-fiak soraiban is felüti a fejét, Khannal mint kiszemelttel. Egyelőre még nyugtot hagynak neki, és ha erről a férfi tudomást szerezni hálás imát rebegne feléjük.
Jár az agya, hogyan oldja fel a távolság-szándék alapvetően fennálló problematikáját. Óriások léptei kellenének hozzá, hogy a legegyszerűbb módon átszelje a disztanciát, hamar elvetélő ötlet, hisz közel s távol sem találni egyet sem a Nagyok népéből akik kölcsönadnának egy párat azokból a lábakból. Ekkor ad neki Borsószem ötletet, éppen azzal, aminek célpontjául korábban őket szemelte ki. A környéken látott már több bőrdísz- és kézművest is, sátraik tőszomszédságában pedig köpenyek és kabátok díszes kínálatát áruló kereskedőket is. A szabálytalanul járó-kelő tömegben lassít léptein és két sátor között megpróbál eltűnni őt figyelő szemek elől. A terv és a kivitelezés elgondolása egyszerű voltaképp: elemel egyet a medveprémből készített bundákból, kerít magának még egy kucsmát, a sajátjaként eddig hordottat pedig leoldja magáról. Fejébe húzza a "tökfedőt" és a sátrak állványozásakor kidobott farudakból kezébe vesz egyet. Már csak egy kellene lábaihoz azokból a kutyákból, amikről első ránézésre nehéz megmondani hogy az elejét látja-e az ember vagy a gonoszabbik felét.
Nem is sietős már a dolga, mikor visszatér az "élők" közé, viseltes korú ember aki a fiatalok életerejében kíván merítkezni mielőtt dolgát bevégzi e világon. Annak reményében, hogy így kreált álcájával a közelébe férkőzhet, Isurri nyomába ered. Újra.*
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 16:54:28
Üzenet elküldve: 2015-01-14 16:54:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Isurii nevet, bár tudja hogy hangos jókedve elárulja őt, de képtelen megállni, hiába harap ajkaiba. Izgatott, mint egy kisgyerek. Borsó kiabálásából úgy sejti Khan megtalálta a módját, hogy egy időre hatástalanítsa a gyermeket, de őszintén reméli, hogy minden rendben és a lány hamarosan visszatalál hozzájuk, hogy megmentse Isut.*
-Már a kalácsoknál vagyok!
*Kiállt vissza kacagva, persze közben nem mozdul. Reméli a férfi tovább szalad és így átverheti. Szép lassan araszol a bódé másik oldala felé.
Azt nem tudja, hogy közben Morwon meg lett bízva a felügyelésével, de ha tudná, biztos bevonná az óriást is a játékba, melyet a Tolvajjal és a Hazuggal űz. Kegyetlenül kegyes Kegyetlenük távozása után egy Óriás még pont beleillene a képbe és akkor egálban lennének: két fiú, két lány!*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Isurii nevet, bár tudja hogy hangos jókedve elárulja őt, de képtelen megállni, hiába harap ajkaiba. Izgatott, mint egy kisgyerek. Borsó kiabálásából úgy sejti Khan megtalálta a módját, hogy egy időre hatástalanítsa a gyermeket, de őszintén reméli, hogy minden rendben és a lány hamarosan visszatalál hozzájuk, hogy megmentse Isut.*
-Már a kalácsoknál vagyok!
*Kiállt vissza kacagva, persze közben nem mozdul. Reméli a férfi tovább szalad és így átverheti. Szép lassan araszol a bódé másik oldala felé.
Azt nem tudja, hogy közben Morwon meg lett bízva a felügyelésével, de ha tudná, biztos bevonná az óriást is a játékba, melyet a Tolvajjal és a Hazuggal űz. Kegyetlenül kegyes Kegyetlenük távozása után egy Óriás még pont beleillene a képbe és akkor egálban lennének: két fiú, két lány!*
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 16:08:19
Üzenet elküldve: 2015-01-14 16:08:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Az első rafinéria beválik, és a hideg valóság végig kúszhat Khan gerince mentén, hűtve kicsit a férfi lendületét, mellyel Szépséget üldözi. Sőt, mi több, még az is kezd összejönni, hogy elmarja Hazug kabátját valahogy. De nem.
Futtában érzékeli, hogy a férfi kitér az útjából, oldalra lép, s lábát nyújtja elé. Sokszor menekült már lóhalálában, ami valljuk meg, igen gyors. Megtanulta, hogy menet közben is szüksége lehet arra, hogy akár a levegőben fordítva testén, változtasson irányt. Ezúttal ekkora manőverre nincs is szüksége. Elég annyi, hogy futtában felkapja lábait a levegőbe, mind a kettőt, így tulajdonképpen átugorja Khan útban felejtett tappancsát. És ha megúszná ennyivel!
A férfi utána nyúl a levegőbe, és markol is, Lanie karját, s úgy vágja egy közeli hókupac tetejébe, hogy azt tanítani lehetne. Esetlen kapálózás lesz röptének útja, s halk nyekkenés, ahogy félig belesüpped a hóba, csak lábai és karjai, no meg félig a feje marad kívül. A levegő egy pillanatra bennragad tüdejében, így próbál utána kapni, s mikor végre az éltető lég átjárja újra, hangos kiáltásként szakad fel belőle a méltatlanság.*
-Ez csalás! Ez nem ér!
*Naná, hiszen ezúttal ő a kárvallott. Lehet, hogy többszörösen is. Dühösen fújtat egyet, és igyekszik minél hamarabb kikaparni magát a hókupacból. Persze, ez nem megy annyira gyorsan, mint korábban a felugrás. Khan lényeges előnyt szerez, de talán Szépség vigyáz annyira ezúttal, hogy kitérhessen a férfi elől, amíg Lanie össze nem szedi magát.
Ha ez sikerül, akkor újra csak neki lódul, hogy lemaradását behozva, beérje Khant.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Az első rafinéria beválik, és a hideg valóság végig kúszhat Khan gerince mentén, hűtve kicsit a férfi lendületét, mellyel Szépséget üldözi. Sőt, mi több, még az is kezd összejönni, hogy elmarja Hazug kabátját valahogy. De nem.
Futtában érzékeli, hogy a férfi kitér az útjából, oldalra lép, s lábát nyújtja elé. Sokszor menekült már lóhalálában, ami valljuk meg, igen gyors. Megtanulta, hogy menet közben is szüksége lehet arra, hogy akár a levegőben fordítva testén, változtasson irányt. Ezúttal ekkora manőverre nincs is szüksége. Elég annyi, hogy futtában felkapja lábait a levegőbe, mind a kettőt, így tulajdonképpen átugorja Khan útban felejtett tappancsát. És ha megúszná ennyivel!
A férfi utána nyúl a levegőbe, és markol is, Lanie karját, s úgy vágja egy közeli hókupac tetejébe, hogy azt tanítani lehetne. Esetlen kapálózás lesz röptének útja, s halk nyekkenés, ahogy félig belesüpped a hóba, csak lábai és karjai, no meg félig a feje marad kívül. A levegő egy pillanatra bennragad tüdejében, így próbál utána kapni, s mikor végre az éltető lég átjárja újra, hangos kiáltásként szakad fel belőle a méltatlanság.*
-Ez csalás! Ez nem ér!
*Naná, hiszen ezúttal ő a kárvallott. Lehet, hogy többszörösen is. Dühösen fújtat egyet, és igyekszik minél hamarabb kikaparni magát a hókupacból. Persze, ez nem megy annyira gyorsan, mint korábban a felugrás. Khan lényeges előnyt szerez, de talán Szépség vigyáz annyira ezúttal, hogy kitérhessen a férfi elől, amíg Lanie össze nem szedi magát.
Ha ez sikerül, akkor újra csak neki lódul, hogy lemaradását behozva, beérje Khant.*
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 12:42:57
Üzenet elküldve: 2015-01-14 12:42:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*A hógolyócsata zárásából, esetleges megünnepléséből kész lakoma kerekedik, az ő fogalomtárában ez legalábbis már bőven annak számít, főleg, hogy még ő is részesülhet belőle. Nem mintha nem látott volna elég finomabbnál finomabb étkekkel roskadásik rakott asztalt, de az más kérdés, hogy nem azok közé tartozott, akik meg is ízlelhették. Ó nem, neki az ilyen eseményeken más dolga volt, nem a falatozás. Az pedig, hogy most csipegethet az ökörből is, igazán nagy súllyal billenti a mérleget a csatlakozáshoz. Nem mellesleg, még egy néma invitálást is kap, amit meg igazán nem szép dolog.
Csatlakozik ő is a forralt borozókhoz, habár az ebéd az, ami igazán jó kedvre deríti most, inni ivott már, talán eleget is. Egy hálás köszönetet még elrebeg Argusnak a meghívásért, majd magához vesz egy kupát és egy adagot a sültből is, és nekilát a falatozásnak. Ritkán szokott húst enni, egyrészt, eddig is megvolt nélküle, így nem is igényli túl gyakran, másrészt nem vadász vagy csapdakészítő, hogy olyan könnyen hozzájusson. Ezt viszont az eszébe vési, hogy az ünnepek már csak ezért is jók, tényleg finom dolgokhoz lehet jutni. Hogy most enyhén szólva is ingyenélő tűnhet, cseppet sem zavartatja magát miatta, gondolták és hívták már rosszabbnak is, a kis bűntudatot meg le tudja nyelni, sőt, az ilyesmiben már nagy gyakorlata van.
Az egyetlen általa kellemetlennek titulált dolog, hogy elf lévén jó a hallása, így akaratlanul is elcsípi valamennyit a sötételfek és a hadúr beszélgetéséből. Erre a tényre persze esze ágában sincs felhívni a figyelmet, már csak a belé rögzült viselkedés miatt is nyugodtan elvan a maga dolgával, mint aki se lát, se hall, arról nem is beszélve, hogy ezzel a módszerrel egyszerűbb elnyomni a múltból felsejlő emlékképeket is. Most csak az ízletes fogás létezik számára, amit egy halvány mosoly is jelez.*
*A hógolyócsata zárásából, esetleges megünnepléséből kész lakoma kerekedik, az ő fogalomtárában ez legalábbis már bőven annak számít, főleg, hogy még ő is részesülhet belőle. Nem mintha nem látott volna elég finomabbnál finomabb étkekkel roskadásik rakott asztalt, de az más kérdés, hogy nem azok közé tartozott, akik meg is ízlelhették. Ó nem, neki az ilyen eseményeken más dolga volt, nem a falatozás. Az pedig, hogy most csipegethet az ökörből is, igazán nagy súllyal billenti a mérleget a csatlakozáshoz. Nem mellesleg, még egy néma invitálást is kap, amit meg igazán nem szép dolog.
Csatlakozik ő is a forralt borozókhoz, habár az ebéd az, ami igazán jó kedvre deríti most, inni ivott már, talán eleget is. Egy hálás köszönetet még elrebeg Argusnak a meghívásért, majd magához vesz egy kupát és egy adagot a sültből is, és nekilát a falatozásnak. Ritkán szokott húst enni, egyrészt, eddig is megvolt nélküle, így nem is igényli túl gyakran, másrészt nem vadász vagy csapdakészítő, hogy olyan könnyen hozzájusson. Ezt viszont az eszébe vési, hogy az ünnepek már csak ezért is jók, tényleg finom dolgokhoz lehet jutni. Hogy most enyhén szólva is ingyenélő tűnhet, cseppet sem zavartatja magát miatta, gondolták és hívták már rosszabbnak is, a kis bűntudatot meg le tudja nyelni, sőt, az ilyesmiben már nagy gyakorlata van.
Az egyetlen általa kellemetlennek titulált dolog, hogy elf lévén jó a hallása, így akaratlanul is elcsípi valamennyit a sötételfek és a hadúr beszélgetéséből. Erre a tényre persze esze ágában sincs felhívni a figyelmet, már csak a belé rögzült viselkedés miatt is nyugodtan elvan a maga dolgával, mint aki se lát, se hall, arról nem is beszélve, hogy ezzel a módszerrel egyszerűbb elnyomni a múltból felsejlő emlékképeket is. Most csak az ízletes fogás létezik számára, amit egy halvány mosoly is jelez.*
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 11:57:10
Üzenet elküldve: 2015-01-14 11:57:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Emberei gyorsan köré gyűlnek, ám mire ez megtörténik, Kagan átgondolja a dolgot. Ha Isurii akarja, megvédi magát bármilyen támadótól, vagy legalábbis lefoglalja addig, míg bátyja megérkezik, és feldarabolja az illetőt. Igen kicsit darabokra.*
*Körbepillantva a ványadt öreg sötételfre terelődik figyelme.*
- Na? *húzza fel a szemöldökét, aztán enyhe elképedéssel hallgatja a fickót.*
- Ná. Ki van zárva. *ugyan a sötételf javarészt a táboron kívül volt elszállásolva, Amon Ruadhon, de azért néhányszor az erődben is benn volt. Túl sok mindent tud, és kikotyoghat ezt-azt.*
*Morwon kérdésére elfordul a sötételftől, és rövid tűnődés után a toronyként magasló óriás is megkapja a választ.*
- Tartsd szemmel Isuriit, ha tudod. Ha baj van, azonnal szólj.
*Morwon igencsak jól látható az alapvetően 180 centiméter átlagmagasságú tömegben, és ő is jól belátja a terepet.*
*Rhenamysra fordul a tekintet, és csak néma kézjáték jelzi, hogy csatlakozzon nyugodtan az italozókhoz. Mire azonban visszafordul Xiltynhez, már nem egy, hanem két sötételf áll ott.*
~ Többször nem fordulok el. Még pár pislogás, és egész seregnyien lesznek. ~ *elégedetlenkedik, ám amikor Moon megszólal, akkor csap elégedetlensége igazi méregbe.*
- Nem egészen értem, miért is kellene megválnom tőle. *válaszolja, hidegebben, mint a téli fagy. Ő most azt látja, hogy egyszerűen megpróbálják eltarhálni az egyik szolgáját, csak mert... csak. Ingyen. Ráadásul míg maga a sötételf nem sokat ér a Thargodaroknak, de fontos Moonnak, így értéke máris megnőtt.*
*Annyit azért ő is hajlandó megtenni, hogy csatlakozik a forralt borozó csapathoz, és savanyú pofával fog magához egy kupát. Nem mondd többet, csak üdvözlésre emeli az italt, ám ha Xiltynéknek valami értékelhető ajánlatuk van, akkor azzal nekik kell előhozakodniuk.*
*Emberei gyorsan köré gyűlnek, ám mire ez megtörténik, Kagan átgondolja a dolgot. Ha Isurii akarja, megvédi magát bármilyen támadótól, vagy legalábbis lefoglalja addig, míg bátyja megérkezik, és feldarabolja az illetőt. Igen kicsit darabokra.*
*Körbepillantva a ványadt öreg sötételfre terelődik figyelme.*
- Na? *húzza fel a szemöldökét, aztán enyhe elképedéssel hallgatja a fickót.*
- Ná. Ki van zárva. *ugyan a sötételf javarészt a táboron kívül volt elszállásolva, Amon Ruadhon, de azért néhányszor az erődben is benn volt. Túl sok mindent tud, és kikotyoghat ezt-azt.*
*Morwon kérdésére elfordul a sötételftől, és rövid tűnődés után a toronyként magasló óriás is megkapja a választ.*
- Tartsd szemmel Isuriit, ha tudod. Ha baj van, azonnal szólj.
*Morwon igencsak jól látható az alapvetően 180 centiméter átlagmagasságú tömegben, és ő is jól belátja a terepet.*
*Rhenamysra fordul a tekintet, és csak néma kézjáték jelzi, hogy csatlakozzon nyugodtan az italozókhoz. Mire azonban visszafordul Xiltynhez, már nem egy, hanem két sötételf áll ott.*
~ Többször nem fordulok el. Még pár pislogás, és egész seregnyien lesznek. ~ *elégedetlenkedik, ám amikor Moon megszólal, akkor csap elégedetlensége igazi méregbe.*
- Nem egészen értem, miért is kellene megválnom tőle. *válaszolja, hidegebben, mint a téli fagy. Ő most azt látja, hogy egyszerűen megpróbálják eltarhálni az egyik szolgáját, csak mert... csak. Ingyen. Ráadásul míg maga a sötételf nem sokat ér a Thargodaroknak, de fontos Moonnak, így értéke máris megnőtt.*
*Annyit azért ő is hajlandó megtenni, hogy csatlakozik a forralt borozó csapathoz, és savanyú pofával fog magához egy kupát. Nem mondd többet, csak üdvözlésre emeli az italt, ám ha Xiltynéknek valami értékelhető ajánlatuk van, akkor azzal nekik kell előhozakodniuk.*
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 11:07:49
Üzenet elküldve: 2015-01-14 11:07:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Dynti//
//Jégen csúszás//
- Nocsak, a végén még kiderül, hogy mi ketten nagyon jól ki fogunk jönni. *Kuncog halkan. A mai nap tele van meglepetésekkel, hát miért ne derülhetne ki az is, hogy a nehézkes kezdés után mégis olyasvalakibe, vagy valakikbe botlott, akikkel meg tudja majd találni a közös hangot. Munkájának ez persze nem feltétele, ámde sokkal jobb, ha azért van akiben bízhat, akivel normális, vagy legalábbis relatíve normálisan, de jó hangulatban elcseveghet.
Az önkéntelen reakció pusztán pár pillanatig tart, utána ugyanis ellazulnak izmai, és nem veszélyforrásként kezeli a közeledőt. Hiába, azok a fránya beidegződések, nehezen múlnak el és főleg nem egy varázsütésre.
A különböző módszerek kissé hangos említésekor somolyogva csóválja a fejét, mintha csak arra reagálna, hogy a vörös egy kókler, csélcsap legényt istenítene épp.*
- Nem szeretnék annak a helyében lenni, aki így felhúzott. *Hát igen, ő is kívánt volna hasonlókat annak, akinek a megölése miatt menekülnie kellett, no de az alkalom a hosszas, elnyújtott kínhalálra nem adatott meg, be kellett érnie a gyors a halállal, egy nem várt, de annál gyilkosabb csapással. A szerencsétlen torkán egy hang se jött, ki, ez volt az ő nagy szerencséje, így hát el tudta hitetni a férfi emberivel, hogy alaposan kimerült, és pihenésre van szüksége. Ez elég is volt nekik, eszük ágában sem volt megkockáztatni, hogy a főnököt felverjék, az meg zsémbességében küldje őket a kínzó kamrába egy kis nevelő célzattal, ne adj isten egy-két fejet is kérjen, amiért a szépség alvását megtörték. Ezzel nyert is magának néhány órát, ami elegendő volt a leléceléshez.
A helyszínre érve előbb a pályán siklik végig tekintete gyorsan, majd a konkurencián. ~Egy elf, remek. ~ Sóhajtana is lemondóan, de az felérne azzal az üzenettel, hogy máris feladta, holott ez nem így van. Ha apját nem is ismerte, sőt mi több, az ég egy adta világon semmit nem tud róla, azon kívül, hogy haja hófehér árnyalata tőle van, a népéről halott eleget. Fürge, kecses népség, ami valljuk be, jelent némi előnyt egy csúszós terepen történő üldözéshez. No nem baj, azért ő mégis csak egy félvér, és gyorsaságát meg ügyességét fejlesztették első sorban, no meg egyensúlyérzékét, szóval majd elválik, ki mint marad meg a jégen. Dynti nagyon optimista kijelentése azért mosolyt csal az arcára.*
- Akkor nyerjük meg. *Bólint rá.
A nagymamás megjegyzésre igazán oda se kapta volna a fejét, hiszen mindenkinek van vagy volt nagyszülője, legfeljebb nem ismerte, nem érdekelte, nem élt. A lány reakciója az, ami felkelti a figyelmét, és így máris nyilvánvaló, hogy többről van itt szó, mint egy egyszerű a nagyi de leszidna esetről. Az apró morzsákból, amit rövid ismeretségük során felcsipegetett, már összerakta, hogy a vörösnek is kalandos története van, csak a részleteket fedi még homály. De nem itt fog rákérdezni, egy idegen fülekkel teli helyen, elvégre a diszkréció azért még mindig jelent neki valamit. Így hát hagyja is, hogy Dynti másra terelje a szót.*
- A veszély épp úgy az életem része, mint enni valamit, vagy nyugovóra térni, úgyhogy ezzel nem lehet visszariasztani. *Jegyzi meg minden kérkedés nélkül, elvégre a lány is rávilágított, hogy szakmája szerint orgyilkos, az pedig nem egy biztonságos életet garantáló foglalkozás.* - Úgyhogy lehet róla szó, de gondolom megérted, ha ennyire képlékeny dolgokra még nem bólintok rá. Még a végén egy szörnyeteggel, vagy egy hadsereggel találnám szembe magam, mert vakon egyezkedem.
//Dynti//
//Jégen csúszás//
- Nocsak, a végén még kiderül, hogy mi ketten nagyon jól ki fogunk jönni. *Kuncog halkan. A mai nap tele van meglepetésekkel, hát miért ne derülhetne ki az is, hogy a nehézkes kezdés után mégis olyasvalakibe, vagy valakikbe botlott, akikkel meg tudja majd találni a közös hangot. Munkájának ez persze nem feltétele, ámde sokkal jobb, ha azért van akiben bízhat, akivel normális, vagy legalábbis relatíve normálisan, de jó hangulatban elcseveghet.
Az önkéntelen reakció pusztán pár pillanatig tart, utána ugyanis ellazulnak izmai, és nem veszélyforrásként kezeli a közeledőt. Hiába, azok a fránya beidegződések, nehezen múlnak el és főleg nem egy varázsütésre.
A különböző módszerek kissé hangos említésekor somolyogva csóválja a fejét, mintha csak arra reagálna, hogy a vörös egy kókler, csélcsap legényt istenítene épp.*
- Nem szeretnék annak a helyében lenni, aki így felhúzott. *Hát igen, ő is kívánt volna hasonlókat annak, akinek a megölése miatt menekülnie kellett, no de az alkalom a hosszas, elnyújtott kínhalálra nem adatott meg, be kellett érnie a gyors a halállal, egy nem várt, de annál gyilkosabb csapással. A szerencsétlen torkán egy hang se jött, ki, ez volt az ő nagy szerencséje, így hát el tudta hitetni a férfi emberivel, hogy alaposan kimerült, és pihenésre van szüksége. Ez elég is volt nekik, eszük ágában sem volt megkockáztatni, hogy a főnököt felverjék, az meg zsémbességében küldje őket a kínzó kamrába egy kis nevelő célzattal, ne adj isten egy-két fejet is kérjen, amiért a szépség alvását megtörték. Ezzel nyert is magának néhány órát, ami elegendő volt a leléceléshez.
A helyszínre érve előbb a pályán siklik végig tekintete gyorsan, majd a konkurencián. ~Egy elf, remek. ~ Sóhajtana is lemondóan, de az felérne azzal az üzenettel, hogy máris feladta, holott ez nem így van. Ha apját nem is ismerte, sőt mi több, az ég egy adta világon semmit nem tud róla, azon kívül, hogy haja hófehér árnyalata tőle van, a népéről halott eleget. Fürge, kecses népség, ami valljuk be, jelent némi előnyt egy csúszós terepen történő üldözéshez. No nem baj, azért ő mégis csak egy félvér, és gyorsaságát meg ügyességét fejlesztették első sorban, no meg egyensúlyérzékét, szóval majd elválik, ki mint marad meg a jégen. Dynti nagyon optimista kijelentése azért mosolyt csal az arcára.*
- Akkor nyerjük meg. *Bólint rá.
A nagymamás megjegyzésre igazán oda se kapta volna a fejét, hiszen mindenkinek van vagy volt nagyszülője, legfeljebb nem ismerte, nem érdekelte, nem élt. A lány reakciója az, ami felkelti a figyelmét, és így máris nyilvánvaló, hogy többről van itt szó, mint egy egyszerű a nagyi de leszidna esetről. Az apró morzsákból, amit rövid ismeretségük során felcsipegetett, már összerakta, hogy a vörösnek is kalandos története van, csak a részleteket fedi még homály. De nem itt fog rákérdezni, egy idegen fülekkel teli helyen, elvégre a diszkréció azért még mindig jelent neki valamit. Így hát hagyja is, hogy Dynti másra terelje a szót.*
- A veszély épp úgy az életem része, mint enni valamit, vagy nyugovóra térni, úgyhogy ezzel nem lehet visszariasztani. *Jegyzi meg minden kérkedés nélkül, elvégre a lány is rávilágított, hogy szakmája szerint orgyilkos, az pedig nem egy biztonságos életet garantáló foglalkozás.* - Úgyhogy lehet róla szó, de gondolom megérted, ha ennyire képlékeny dolgokra még nem bólintok rá. Még a végén egy szörnyeteggel, vagy egy hadsereggel találnám szembe magam, mert vakon egyezkedem.
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 11:07:03
Üzenet elküldve: 2015-01-14 11:07:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*Ahogy elmondja érzéseit Kaiykonak benne is megelevenednek az emlékek. A városról beszél ugyan és arról, hogyan vélekedik Artheniorról, mégis a Hajnal Házában jár, képzeletben végigjárja az ismerős épülteket és ligeteket. Emlékeiben sétál be a trónterem kövekkel kirakott gigászi épületébe, ahol az élőfa trónus áll, melyen mindig apja ült komor, tiszteletteljes pózban.
Az aggastyán hosszúéletű képe visszarántja a valóságba és újra az ismeretlen és szeszélyes városban találja magát, szemben vele pedig a lány, ők pedig egy igen csúszós jégen állnak. A honvágy megmarad ugyan, de a pillanat elhomályosítja, ahogy a rossz emlékeket is. Látja Kaiykon, hogy ő is hasonlóan vágyódik valahova, amit ő otthonnak nevez. Valahogy mindketten idegenek ebben a világban, de megtalálták egymást, hogy talán együtt fedezzék fel a titkait.
Igaza van a lánynak, a városiak tényleg hangosak. Nem hiába hívják az elfek népét könnyűléptűeknek. Az ő lépteik halkak, ahogy szavaik is, számukra az emberek és más fajok mind-mind lármásak.
A felemás szemű is észleli, hogy ellenfeleik érkeztek, akik ugyanazt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megnyerik a vetélkedőt. Igazából nem is tudja ellenfeleknek hívni őket, hisz ez egy játék, a fesztivál egyik versenyszáma. Végigméri a másik csapatot, felemás tekintete barátságos, semmi vetélkedés nincs benne. Ő is győzni akar persze, de a lényeg, hogy jól érezzék magukat… legalábbis Kaiyko szerint.
A komoly gondolatok viszont úgy reppennek tova, minta szélbe szórt száraz falevelek, amikor a lány a xulkakasként viselkedő városiakat kezdi parodizálni. A könnyűléptű képtelen komoly képet vágni, szélesen elmosolyodik, és majdnem együtt esik el az egyensúlyát vesztő Kaiykoval, ám végül sikeresen tartja meg magukat talpon.
A lány a karjaiban köt ki, szoros ölelésben, szinte egymáshoz simulva, mintha gyengéd táncra kérte volna fel egy dallamos, lomha dal közben. A hosszúéletű arcáról varázslatos gyorsasággal olvad le a mosoly, átadva helyét meglepett és ijedt vonásoknak. Felemás tekintete Kaiyko szorosra hunyt szemeit fürkészik, így ha kinyitja őket, éppen a zöld-kék szempár mélyébe pillanthat.
Aztán ahogy jön, tova is suhan a pillanat és elengedik egymást. A könnyűléptű zavartan kapja el tekintetét és megköszörüli torkát. Hallja a befejezetlen mondatot és érzi a belőle áradó keserűséget. Sajnálja, de eldönti, ahol tud, segíteni fogja őt.
Kaiyko hirtelen témát vált, felmentve őket a zavart pislogás alól, így a felemás szeműnek is van lehetősége rendezni vonásait és gondolatait.*
- Valóban, a nyomolvasáshoz értünk. - *helyesel halovány mosollyal.*
- Szívesen megtanítalak arra, amit tudok. - *haltja meg fejét kissé. Valóban örül neki, hogy sikerült valami olyat találni, ami érdekli a lányt és segíteni tud benne neki. A nyomolvasás éppen ilyen, bár abban a kavalkádban, amit a városiak hóban hagyott nyomai jelentenek, népének legkiválóbb nyomolvasói is csak a fejüket vakarnák tanácstalanságukban. Az erdőben nincs ennyi lábnyom és azok a nyomok jól elkülöníthetőek egy tapasztalt erdőjárónak. Ám mindenképpen nehéz és nagy figyelmet igénylő munka, kell hozzá az erdő és állatainak ismerete és rengeteg tapasztalat.*
- Ha egyszer kilovagolunk az erdőbe, el is kezdhetjük a gyakorlást. - *mosolyog a lányra, majd tekintete a kikiáltóra siklik. Most, hogy van már ellenfelük is, kíváncsi, mikor kezdődik el a verseny. A jégen állva kezdi átjárni a hideg, jó volna már mozogni egy kicsit, kezét nyújtja Kaiykonak, nehogy újra kiszaladjon alóluk a csúszós talaj. Nem volna túl ígéretes, ha megint a jégen kötnének ki versenytársaik előtt.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*Ahogy elmondja érzéseit Kaiykonak benne is megelevenednek az emlékek. A városról beszél ugyan és arról, hogyan vélekedik Artheniorról, mégis a Hajnal Házában jár, képzeletben végigjárja az ismerős épülteket és ligeteket. Emlékeiben sétál be a trónterem kövekkel kirakott gigászi épületébe, ahol az élőfa trónus áll, melyen mindig apja ült komor, tiszteletteljes pózban.
Az aggastyán hosszúéletű képe visszarántja a valóságba és újra az ismeretlen és szeszélyes városban találja magát, szemben vele pedig a lány, ők pedig egy igen csúszós jégen állnak. A honvágy megmarad ugyan, de a pillanat elhomályosítja, ahogy a rossz emlékeket is. Látja Kaiykon, hogy ő is hasonlóan vágyódik valahova, amit ő otthonnak nevez. Valahogy mindketten idegenek ebben a világban, de megtalálták egymást, hogy talán együtt fedezzék fel a titkait.
Igaza van a lánynak, a városiak tényleg hangosak. Nem hiába hívják az elfek népét könnyűléptűeknek. Az ő lépteik halkak, ahogy szavaik is, számukra az emberek és más fajok mind-mind lármásak.
A felemás szemű is észleli, hogy ellenfeleik érkeztek, akik ugyanazt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megnyerik a vetélkedőt. Igazából nem is tudja ellenfeleknek hívni őket, hisz ez egy játék, a fesztivál egyik versenyszáma. Végigméri a másik csapatot, felemás tekintete barátságos, semmi vetélkedés nincs benne. Ő is győzni akar persze, de a lényeg, hogy jól érezzék magukat… legalábbis Kaiyko szerint.
A komoly gondolatok viszont úgy reppennek tova, minta szélbe szórt száraz falevelek, amikor a lány a xulkakasként viselkedő városiakat kezdi parodizálni. A könnyűléptű képtelen komoly képet vágni, szélesen elmosolyodik, és majdnem együtt esik el az egyensúlyát vesztő Kaiykoval, ám végül sikeresen tartja meg magukat talpon.
A lány a karjaiban köt ki, szoros ölelésben, szinte egymáshoz simulva, mintha gyengéd táncra kérte volna fel egy dallamos, lomha dal közben. A hosszúéletű arcáról varázslatos gyorsasággal olvad le a mosoly, átadva helyét meglepett és ijedt vonásoknak. Felemás tekintete Kaiyko szorosra hunyt szemeit fürkészik, így ha kinyitja őket, éppen a zöld-kék szempár mélyébe pillanthat.
Aztán ahogy jön, tova is suhan a pillanat és elengedik egymást. A könnyűléptű zavartan kapja el tekintetét és megköszörüli torkát. Hallja a befejezetlen mondatot és érzi a belőle áradó keserűséget. Sajnálja, de eldönti, ahol tud, segíteni fogja őt.
Kaiyko hirtelen témát vált, felmentve őket a zavart pislogás alól, így a felemás szeműnek is van lehetősége rendezni vonásait és gondolatait.*
- Valóban, a nyomolvasáshoz értünk. - *helyesel halovány mosollyal.*
- Szívesen megtanítalak arra, amit tudok. - *haltja meg fejét kissé. Valóban örül neki, hogy sikerült valami olyat találni, ami érdekli a lányt és segíteni tud benne neki. A nyomolvasás éppen ilyen, bár abban a kavalkádban, amit a városiak hóban hagyott nyomai jelentenek, népének legkiválóbb nyomolvasói is csak a fejüket vakarnák tanácstalanságukban. Az erdőben nincs ennyi lábnyom és azok a nyomok jól elkülöníthetőek egy tapasztalt erdőjárónak. Ám mindenképpen nehéz és nagy figyelmet igénylő munka, kell hozzá az erdő és állatainak ismerete és rengeteg tapasztalat.*
- Ha egyszer kilovagolunk az erdőbe, el is kezdhetjük a gyakorlást. - *mosolyog a lányra, majd tekintete a kikiáltóra siklik. Most, hogy van már ellenfelük is, kíváncsi, mikor kezdődik el a verseny. A jégen állva kezdi átjárni a hideg, jó volna már mozogni egy kicsit, kezét nyújtja Kaiykonak, nehogy újra kiszaladjon alóluk a csúszós talaj. Nem volna túl ígéretes, ha megint a jégen kötnének ki versenytársaik előtt.*
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-14 09:02:15
Üzenet elküldve: 2015-01-14 09:02:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
* Az ajánlata el lett fogadva mind a két oldalról. Örül annak, hogy Kagan beleegyezett a döntetlenbe de talán még jobban annak, hogy Argus is egyetértett vele és mellé állt amikor szükség volt rá.
Az egész csapat örömmel fordul vissza az igen csak jó üzletet lebonyolító forralt bor árushoz, sőt Argus még sült ökröt meg kalácsot is rendel. Ez aztán az igazi fesztivál hangulat!
A kesztyűit visszakapja Xiltyntől és bár elsőre vissza akarja utasítani őket de igaza van a hímnek, a hócsata na meg a jégszobrászkodás miatt igen csak átfagytak már az ujjait. Pár percre jó lesz belebújni a kis prémes melegítőkbe, hogy utána ismét levegye és egy kupa borral melegítse tovább ujjait.
Épp a csatatér közepe félé tart, hogy onnan úgymond a két csapat együtt mehessen falatozni amikor észreveszi a hadúr dühös tekintetét. Ő is arra néz és látja is talán amint a hóhajú emberlány elrejtőzik. Csak tekintetében látható némi kérdés, afféle kell-e segítség, bár mivel elég sokan vannak így nem valószínű, hogy pont az ő kezeire vagy szavaira lenne szükségük a lány megmentéséhez.*
- Segíthetek? *teszi fel azért a kérdést amint odaérnek Xiltynel a vezér elé majd csak rábólint az öreg kérésére is.*
- Magamhoz venném ha lehet. Nem ilyen vén csontoknak való már a sátorozás. *Nem ajánl fel semmit cserébe, a vezér úgy is megszabja majd mit kér a hím szabadulásáért.
Mivel valószínű, hogy ők is megindulnak a forralt boros bódé felé így amint odaér kesztyűit ismét zsebeibe gyűri és felemel egy kupát.*
- A hócsatára! *mosolyog Argusra aki igazán kitett magáért bár biztos farkaséhes is lehetett majd tekintetével Albunt keresi.*
- Na elég volt mára a téli szórakozásból? *kérdezi nevetve hisz bár még van egy két műsorszám de úgy sejti a férfit már nem lesz képes elvonszolni a forraltboros bódé elől.*
* Az ajánlata el lett fogadva mind a két oldalról. Örül annak, hogy Kagan beleegyezett a döntetlenbe de talán még jobban annak, hogy Argus is egyetértett vele és mellé állt amikor szükség volt rá.
Az egész csapat örömmel fordul vissza az igen csak jó üzletet lebonyolító forralt bor árushoz, sőt Argus még sült ökröt meg kalácsot is rendel. Ez aztán az igazi fesztivál hangulat!
A kesztyűit visszakapja Xiltyntől és bár elsőre vissza akarja utasítani őket de igaza van a hímnek, a hócsata na meg a jégszobrászkodás miatt igen csak átfagytak már az ujjait. Pár percre jó lesz belebújni a kis prémes melegítőkbe, hogy utána ismét levegye és egy kupa borral melegítse tovább ujjait.
Épp a csatatér közepe félé tart, hogy onnan úgymond a két csapat együtt mehessen falatozni amikor észreveszi a hadúr dühös tekintetét. Ő is arra néz és látja is talán amint a hóhajú emberlány elrejtőzik. Csak tekintetében látható némi kérdés, afféle kell-e segítség, bár mivel elég sokan vannak így nem valószínű, hogy pont az ő kezeire vagy szavaira lenne szükségük a lány megmentéséhez.*
- Segíthetek? *teszi fel azért a kérdést amint odaérnek Xiltynel a vezér elé majd csak rábólint az öreg kérésére is.*
- Magamhoz venném ha lehet. Nem ilyen vén csontoknak való már a sátorozás. *Nem ajánl fel semmit cserébe, a vezér úgy is megszabja majd mit kér a hím szabadulásáért.
Mivel valószínű, hogy ők is megindulnak a forralt boros bódé felé így amint odaér kesztyűit ismét zsebeibe gyűri és felemel egy kupát.*
- A hócsatára! *mosolyog Argusra aki igazán kitett magáért bár biztos farkaséhes is lehetett majd tekintetével Albunt keresi.*
- Na elég volt mára a téli szórakozásból? *kérdezi nevetve hisz bár még van egy két műsorszám de úgy sejti a férfit már nem lesz képes elvonszolni a forraltboros bódé elől.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9566-9585