Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 325 (6481. - 6500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6500. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-14 08:59:05
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1714
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Nirs//

- Szerinted nincs, szerinte van, beszéld meg vele.
*Nem gondolja, hogy Nirs különösebben vitatkozni akarna Kagannal arról, hogy milyen nevet is visel vagy, hogy a viselt neve nem is létezik. De hát Kagan nagyra nőtt, magas is, a válla is széles, kétméternyi izomköteg. Aenae viszont nem, ő alacsony is és csak annyi izom van rajta amennyi okvetlenül szükséges az életben maradáshoz és a mozgáshoz, a csípőjén-derekán még szolid zsírpárncskák is vannak - felcsúszott inge az imént meg is mutatta. Szóval Aenaevel könnyebb vitatkozni, mert nem töri be senki orrát, ha nem értenek egyet, vagy legalábbis előbb szereznie kell egy sámlit, hogy Nirs orrát felérje, de itt a tisztáson épp nincs kézközelben egy sámli sem.*
- Azt hiszem, hogy hasonlót képzeltem el. Mindenesetre egy gyereknek csak szépeket szabad mondani a tulajdon apjáról. Én biztos csak szépeket mondanék róla a gyerekemnek, akkor is, ha történetesen nem igaz. Nem azt mondom, hogy örök életére meghagynám ebben a hitben, de amíg kicsi addig biztosan.
*Persze Aenaenek nincsen gyereke, szóval ilyen problémája se. Igaz is, a tegnap este után erről még gondoskodnia kell. Libabőrös lesz a gondolatra, hogy gyászos, részeg éjszaka folyamán mi minden szörnyűség történhetne. Például teherbe esni az szörnyűséges lenne. De ha már ilyen jó mellkast talált a sírásra, akkor amiatt is Nirs mellkasán bőgne, illetve ez nem következhetne be, mert Aenae gondoskodik arról, hogy ne következzen be. Hálás egyébként a suta vigaszért, bár lehet, hogy két nagy pofon hamarabb célt érne, de ez már sosem derül ki, mert tényleg rekord gyorsasággal szedi össze magát.*
- Anyám egy gonosz, közönyös nőszemély volt. Mikor megtudtam, hogy mi van a városban, akkor már tudtam, hogy meg fog halni.
*Hangja színtelen, közben hátizsákjában matat, hogy előbányásszon egy zsebkendőt, hogy megtörölhesse arcát.*
- Aztán mégis mire vártál volna, míg a hadúr reszketeg vénember lesz?
*Érdekes, hogy mennyire más megítélései vannak Kagannak, nem irigyli, ahol jár, ott mindig más okot találnak arra, hogy féljék és gyűlöljék, kifejezetten örül, hogy nem ebben nőtt fel.
Nirs felajánlására a férfira néz, majd tulajdon hátasára és egy gyors pillantás, hogy nincs több lovuk.*
- Szóval nekem kísérő kell, neked meg egy ló és idegenvezető. Megbeszélhetjük.
*Végre elmosolyodik, feltápászkodik a földről és a békésen legelésző patáshoz lép.*
- Előre szeretnél ülni, vagy hátra?


6499. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-13 22:41:08
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 838
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*A kérdése mögött leginkább kíváncsiság munkált, hiszen megfordult a karaván körül néhány érdekes szóbeszéd. A saru láttán csupán elmosolyodik. Kifejezésén azonban látszik, hogy ez nem az a holmi, ami felkeltené a figyelmét. Eszébe jut az első este a kis fakóvérűvel. Amikor kénytelen volt elverni a talpát az engedetlensége miatt. Bezzeg azóta már ügyesebb a kicsike, hogy elkerülje a büntetést... vagy hogy neki tetszőbbre cserélje.
Nem sajnálná tőle azt a lábbelit, de Käli nem törékeny kis virágszál, akit a széltől is óvni kéne. Azokért az aranyakért kaphat olyasmit is, ami inkább a kedvére lenne.
Az a kő már jobban érdekli. Valóban páratlan darab. Tökéletesen passzolna a nőstényke szemeihez. A színe változására megemelkedik Kharasshi szemöldöke. Még sosem látott ilyet. Mindemellett épp ez ébreszti rá, hogy milyen haszontalan darab. Csak elképzeli Käli nyakában, mikor nevet vagy mikor szomorú vagy kíváncsi. A lány kékjei mellett egy pillantásra se méltatná, hiszen azt a csodát nem adhatja vissza semmi más, legyen bármily varázslatos holmi is.*
- Hmm... olyan köved nincs véletlenül, ami az érzések okát is megsúgja? *dönög féloldalas vigyorral. Mert azt általában nem nehéz kitalálni, hogy egy nőstény épp hogy érez (szokásuk nem rejteni véka alá), na de, hogy miért! Azt aztán képtelenség kihúzni belőlük.
A szokatlan cserealap viszont felkelti az érdeklődését. Egy hajtincs... Olyan emlékek buknak benne a felszínre, melyek a régi életéből valók.*
- Talán megállapodhatunk *fúrja fakó tekintetét a kereskedőébe.* - De tetszetős kavicsok helyett megnézném inkább a feleségedet *mondja szenvtelen tárgyilagossággal.* - Azt, amelyik a legdrágább neked. *Ezúttal mintha Kharasshiból is a kereskedő szólna. Kíváncsi rá, mennyit ér meg a kelmeárusnak az a hajtincs. S ha ilyen fontos az a lány, ezúttal már ő is alaposabban szemügyre veszi.*


6498. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-13 21:54:07
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Aenae//

*Nem kezd el arról beszélni, hogy a lánynak igenis van köze a Thargodrymekhez, már ha valóban Kagan az apja. Akkor ugyanaz a vér folyik az ereikben, és csak részletkérdés, hogy a lány soha nem élt a családdal. Tény, hogy a neveltetés is sokat számít, és még az is lehet, hogy a barbár kislányból kitartó munkával egy városi virágszálat neveltek, de Nirs hiszi, hogy a vér szava legalább ennyire erős. Ha nem erősebb.*
- Ilyen név nincs. *vágja rá habozás nélkül, amikor Aneae Kagan családnevét említi. Csak utána jut eszébe, hogy ez pontosan az amit otthon unásig hallott. És hirtelen valami nagyon kellemetlen érzése támad. Ahogy felnőtt, és értelemmel, nemcsak érzelemmel átfogta a dolgokat, kezdett arra gondolni, hogy talán nem olyan fehér és fekete minden ahogy családjától hallotta. Biztosan árnyaltabbnak kell lennie a képnek. De eddig ez mindig csak kósza gondolat volt, amit gyorsan el tudott hessegetni. Most viszont sokkal erősebben érzi ezt. Talán Aenae miatt. Hiszen csak azt hallotta, hogy a nagybátyja egy szörnyeteg, egy hitszegő hitvány, márpedig ha így van, akkor a leszármazottainak is hasonlónak kell lennie. De ez a lány valahogy nem tűnik szörnyetegnek.*
- Mit gondolsz?
*Talán az iménti gondolat hatására kérdez vissza egy kicsit epésen. Persze csak a legjobbakat hallotta, valóságos félistenként aposztrofálták, és ezt is soknak érezte. Jobban szeretett volna egy apát, és nem egy legendát.*
- Csak a legjobbakat. Páratlan harcos, a család támasza, a Thargodrymek egyik legjobbja. Csak épp azt nem tudtam meg, hogy milyen ember volt. Mostanában csak úgy tudtam elképzelni, mint egy alabástrom szobrot. Makulátlan, gyönyörű, csak csodálni lehet, de éppenséggel rideg és megközelíthetetlen. Persze ezek is lehetnek erények, sőt, biztosan azok is. De azt hiszem, hogy egy gyereknek inkább apára van szüksége és nem egy félistenre.
*Aenae tiltakozására folytatná a bókolást, el is mosolyodik amikor újabb jelzők jutnak eszébe, de nincs érkezése, hogy ezeket ki is mondja. A lány minden előjel nélkül hajtja oda a fejét és fakad keserves sírásra. Nirs pedig ezzel nem tud mit kezdeni. Értetlenül néz maga elé, aztán le Aenae fejére. Egyik keze megrebben, és tétován marad a levegőben. Aztán óvatosan, éppen csak hozzáérve megpaskolja a hátát. A sírásból azt veszi ki, hogy Aenae az anyját vesztette el a városban kitört ribillióban, és bizonyos okokért magát vádolja.*
- Sajnálom! *dünnyögi maga elé* De ha akkora volt a felfordulás, hogyan temethetted volna el? Talán magad is bajba sodrod.
*Nem igazán jártas a vigasztalásban, a barbárok között ennek sincs nagy hagyománya. Szerencsére a Aenae hamar összekapja magát, Nirs pedig bátorítóan hunyorít egyet a könnyes arcba. Most nem ártana ha lenne nála egy keszkenő. De nincs.*
- Amon Ruadh. El akartam menni oda. Csak nem most, hanem ha már...
*Nem fejezi be, hogy csak akkor amikor már jó eséllyel teljesítette volna be bosszúját.*
- Elfogadsz kísérőnek az útra?
*Hirtelen jött az ötlet, az sm biztos, hogy jó. Ki tudja, hogy mi vár ott rá. De most már nagyon kíváncsi arra a Kagan "Thargodarra". Vajon olyan-e, mint amilyennek elképzelte? Minden szempontból.*


6497. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-13 21:24:44
 ÚJ
>Cilanney Dharlarann avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Lyessal Veryelian//

*Séta közben szorul a férfi keze a karján. Felpillant éj kék szemeivel a szőke elfre, izgatott várakozás tükröződik rajta, emiatt aztán követi a tekintetét, de a tisztáson semmi különös nincsen. Hacsak a szokatlanul nagy forgalom nem számít annak, de ezt egy idegen aligha tudhatja, mi számít szokatlannak. ~Biztosan a húgát keresi itt is... ~ Fut át a vörös üstökön.
Cylanney-nek a tisztás, kislány kora óta az egyik kedvenc helyei közé tartozik. Mindig akad egy csendes zug, ahová le tud telepedni, és mindig akad a nagy nyári melegben egy árnyasabb hely, ahol a szellő faleveleket rezegtetve táncol keresztül. Most is, a fodortalan hímzett ruha hasítéka alá kap kellemes hűssel ajándékozva a rövidke formás lábakat. Persze nem láttat többet, mint eddig, mert szépen eligazgatja sötétkék anyagot.*
- Szeretem ezt a helyet, mert amilyen művinek hat, legalább olyan természetes is. Sokan megfordulnak itt, időről időre. Érdekes népek egytől egyig. És érzi? Egészen, mint ha valamilyen különleges ereje volna. Mint ha a földből áradna ez az erő. Pihenni járok ide, és tanulni is. Furcsa, hogy otthon nem megy úgy a tanulás és a gondolkodás. A legjobb ötletek is itt szállnak meg. *Kezét megemeli, s egyúttal int is maguk köré, hogy szemléltesse is, hogy mire gondol. Aztán ő is fűszálat tép, mellyel ujjai közt játszik.*
- Tudja, nem hiszem, hogy az életem az elejétől olyan érdekes volna. És a közepétől sem. Jó néhány tanulással, görnyedéssel teli év van mögöttem. A családom artheniori. Illetve már jó ideje itt élünk, és én is ide születtem. Nem régen költöztem saját házba, ami közelebb van a templomhoz, hogy közelebb legyek a könyvtárhoz, de a lázadás alatt szétverték.*Miközben bele-belekap egy-egy történetbe, Lyes letekeri kezéről a kötést, ő pedig tarisznyájába nyúl, s egy kis tégelyt vesz elő.*
- Tudja, nem árt, ha van mindig egy kis gyógyír a tarisznyában, ha olyan ügyetlen néha, mint én vagyok. Illetve nem vagyok ügyetlen, mert h nekifogok valamihez, rendszerint sikerül, csak, inkább figyelmetlen, mert úgy belemerülök, hogy… de mindegy is, hisz biztosan rájött. Egy csukott ajtónak is képes volnék nekimenni olykor. *Nem túloz, tényleg volt már ilyen*
- Nos, adja a kezét *mondja, és a korábbi távolságot oldva, térdére helyezi a sérült kezet. Tarisznyából előkerül egy kisebb gyolcs darab, amit nedvesít, majd körbetörli a sebesülést. Lyess pillanatok alatt azt veheti észre, hogy keze lekenve, precízen újrakötözve pihen immár saját ölében, miközben a gnóm lányka mesél.*
- … és a bátyám, az időmérő szerkezetekért rajong. Meggyőződése, hogy fogaskerekekkel, mágiával megoldható lenne mérni az időt. Segítettem neki egy ideig, onnan vannak a jegyzeteim, de ő aztán Wegtorenbe költözött. Családot alapított. Én maradtam, hisz itt a könyvtár. Udvarló nélkül, aligha volna értelme bárhová máshová mennem. Jó volt itt, míg ki nem tört a lázadás. Drann segített a lencséimmel, amikor nekem volt rá szükségem. Összetartó család vagyunk, minden követ megmozgatott, hogy megfelelő alapanyagot kapjunk. A szögeket ki kellett kísérletezni, de eddig ez, ami rajtam van, ez sikerült a legjobban. Aztán a drótot aprólékosan igazítottam hozzá, laboromban. Ez legalább hasznos. Mert amúgy, tele a házam mindenféle szerkezettel, amik Mal szerint haszontalan porfogók. *Elhúzza száját, s még a vállát is megvonja bűnbánatában. Persze, Lyes már kikövetkeztethette, hogy Drann ki lehet, talán Malról is hiheti, hogy nem több egy takarítónőnél, bár nem fordít a vörös túl sok figyelmet a magyarázatra.* Megértem, mert neki kell leporolnia őket.
*Aztán, mint aki álomból ébred.*
- Ömm… nagyon elkalandoztam? Jobb volna, ha kérdezne, akkor nem járna a szám össze-vissza. ~Na jó, ez nem igaz.~
*Hiába a figyelmeztetés, már vált is témát, mikor újra a tisztás népeit nézegeti.*
- A húgát kereste, amikor ideértünk? Éreztem, hogy megszorította a kezem. Ha gondolja, nézzen körül… Megvárhatom itt. Bár, meglátásom szerint, mindenki ahhoz vonzódik, amit ismer. Én a városban inkább élnék, mint egy erdőben, de ha erdei elfek nevelték, valószínűbbnek tartom, hogy ha járt is erre, a szíve a zöldbe húzta *nyilatkoztatja ki. Hiába beszéltek már erről korábban. Csak úgy tűnik, hogy folyton visszakanyarodnak ide.*



6496. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-13 20:59:23
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

//Kharasshi//

*Mohó tekintettel ragadja meg a felkínált aranyat, s egy hang nélkül bezsebeli. Persze előtte azért villámgyors szemekkel átszámolja, hogy aztán szolid mosollyal, elégedett tekintettel nézzen fel, s emelje fel jelzésértékűen a kezét:*
- Kérem várjon itt, csak egy pillanat. *Mondja nagyot biccentve, immár kissé komolyabban, s a kelmét felvéve, módszeres szemekkel tüzetesen átnézi, majd a szekrény belsejébe sétál. Rövidesen újra megjelenik, hangosan összeütögetve a tenyerét, mint, aki jól végezte a dolgát:*
- A kelme hamarosan készen lesz, s jobb lesz, mint új korában. Kissé erősebb hasíték, jelzésértékű vágat, de pont ízlésesen, s cseppet sem hivalkodóan. Ahogy az úrnak tetszik.
*Biccent önelégülten és kifinomultan, mintha csak valami úri szabó vagonja előtt álldogálnának, bár kétség nem férhet hozzá, az árus magát és díszes társaságát annak tartja. Az asztalra támaszkodik, közben az ég felé figyel, ahonnan ismét baljós dörgés hallatszik:*
- Lóg az eső lába. *Mondja csak úgy magának, s az érkező sötét fellegeket figyeli aggódón. A mélységi kérdése közben lassan, komótosan pakolászni kezd az asztalról, módszeresen rendbe téve minden anyagot, ruhát és kelmét.*
- Ha nem figyel, akkor igen! *Bólint féloldalasan az ifjú muzsikus lány felé.* Bár a ravaszdi tekintetéből azt sejtem, hogy nagy szerencse és tudás kell hozzá! *Vigyorogva dicséri a sötételf párját, holott az alku megköttetett már. A következő kérdésre keze megáll a levegőben, s érdeklődve húzza fel szemöldökét:*
- A legdrágább? Mondanám, hogy az egyik feleségem, *röhög fel* de egyrészt nem eladó, másrészt nem lenne igaz. *Vigyorog, mint a vadalma.* Na várjon megint csak! *Mondja, s ismét hátra sétál, hogy két tárgyat hozzon ki az immár lassan kiürülő asztallapra:*
- Felénk úgy mondják, hogy a "táncosok topánja". *Mutat az egyikre.* Fekete, mert kiemeli a kreol bőrt is. Puha, mert a legtávolabbi vidékek állatainak bőréből készült. Ha a lány felhúzza, úgy érzi felhők között járhat, nem mellesleg tartós és kímélő. *Mutatja a lábbeliről hátsó részéről induló két ujjnyi vastag fűzőket, melyet, ha a viselője megköt, keresztirányban öleli át a vádlit, s majdnem egész térd fölé ér.*
- Nem régi találmány, kifejezetten érzéki emellett praktikus is. Ezer arany. Ez az egyetlen pár, ritkán gyártják, Artheniorban nincs másnak.
*A lábbelit félreteszi, majd a másik tárgyat, egy kis zöld szőrrel bélelt félig nyitott dobozkát vesz a kezébe.*
- Nem rég szereztem. *Suttogja halkan.* A sivatag homokjának mélyén, ismeretlen világokon túl. Kék, akár az ég, mégis a fény érintésére változtatja árnyalatát, ha kell tündököl, akár a folyó tükre, ha kell homályos, akár a könnybe lábadó szem. Soha nem láttam még hasonlót másnál sem. Kérésre nyakláncra teszem, vagy apró brossra. És van még valami... *Hajol közelebb, s körbenéz, suttogóra változtatva hangját.* Nézze csak! *Mondja az árus, s hahotázni kezd halkan, mint aki megveszett, a kezében lévő drágakő színe élénkké válik, színe világosabb lesz. Ahogy a nevetést abbahagyja, a kő vissza sötétül.*
- Nem próbáltam minden érzelemre. *Teszi vissza a dobozba nagy komolyan.* Kétezer arany. *Mondja rezzenéstelen tekintettel.* Vagy egy fürt haj, a muzsikus lánytól. *Szeme sem rebben. A távolban ismét, jóval hangosabban megdörren az ég, a horizonton villám cikázik végig, félbehasítva a sötétlő fellegeket.*

//Rilkäline//

*Szenvtelenül mosolyog, szemei őszinték akár a tenger hullámai. Kiismerhetetlen tekintettel tartja a kis hangszert, várja, hogy a lány elvegye azt.*
- Ó, ravaszdi öreg róka, nézd meg most is hogy figyel! Azt lesi miként nyúlhat le benneteket. Ne bízzatok benne! *Húzza el a száját fintorogva, látszólag valóban nem tudja elviselni a szemközti árus természetét, vagy úgy általában véve személyét. Amikor Rilkäline az arany szóra tér át, csak legyint, mint akit nem érdekel a gazdagság, vagy, mint aki nem azért áll a pult mögött, hogy portékáit áruba bocsássa.*
- Ugyan! Hagyd ezeket a materiális dolgokat
*Jelenti ki szokatlanul tudományosan, a lány ezt furcsállhatja, mert ránézésre egy fiatal, szinte gyermeknek tűnő emberről beszélünk, aki oly természetesen használja a szakszavakat, mint, aki az iskolapadban nőtt fel.*
- Csak próbáld ki! Kérlek! *Tartja felé a kis hangszert határozottan és türelmesen, szemeiben a kérlelő tekintet és a pajkosság játszik egymással. Ismét tapsikol, mikor végül Rilkäline a muzsikát elveszi tőle, s vidáman kacag fel, mikor megpróbálja megszólaltatni szájához emelve azt. Láthatóan tetszik neki az apró varázslat, még ha elsőre nem is oly csodás, mint az ő szájából.*
- Nagyszerű! Ügyes vagy! *Mondja látszólag őszintén mosolyogva.* Csak egy kis gyakorlás kell, semmi több és úgy fog menni, hogy a hímet bizony elvarázsolod! Vagy magadat... *Bólint kacsintva. Talán kicsit furcsán hangzik a hím szó. Érdekesnek tűnő kisleány. Megrázzák az eget, erősen, két kézzel, szinte a földet is magával rántja, élesen sivító hang húz el ívet felettük s a villanást néhány lélegzet után követi a robaj is. A feltámadó szélre játékos táncba kezdenek a függők, az is, amelyet Rilkäline kinézett.*
- Ó, az irbiszfog? Erőt és bátorságot sugároz, egyesek szerint maga a ragadozó lelke van belezárva. Tántoríthatatlan és fenséges lesz, ki viseli. *Mondja hirtelen megkomolyodva. Állát kezdi simogatni, mintha még várna valamire. S a függőt levéve Rilkäline felé tartva, hagyja, hogy a szél belekapjon, s az elf szeme előtt táncoljon, jobbra-balra. Kissé mintha homályosodna a kislány alakja, vagy talán csak esőcsepp hullott Rilkäline szemébe, mert hirtelen ismét élesedik. Talán azt is érezheti, hogy megremeg a lába, s kénytelen visszamosolyogni a lányra.*
- Ugye milyen érdekes? *Tapsikol a leányzó, mikor látja a hirtelen változást.* Ez a muzsika igazán nagy hatással van használójára. Állítólag kegyes lesz és engedelmes afelé, akitől kapta. *A lány hangja néha kissé mélyül, néha hullámzik, mintha Rilkäline füle is játszana a szél ritmusával. Talán, ha megrázná a fejét, bár az sem biztos, hogy segítene.*
- Hogy mi a kettő ára? *Kérdezi fondorlatos mosollyal, szája szélét megnyalva egy leheletnyit.* Biztosan meg tudunk egyezni, nem kell ide araaaaaaaany. *Furcsán elnyújtva beszél, most már tényleg homályos, de Rilkäline azt is érezheti, hogy issza minden szavát, mintha valami a lány felé húzná. Az, kíváncsian várja a reakciót.*
- Nos, normális esetben, ilyenkor a hangszer használója megkérdezi, hogy mi a kívánságom! *Kacsint felkacagva, s ismét tapsol, mint akinek valami nagyon tetszik. Rilkäline homlokán hűvös cseppek gyöngyöznek, de talán már ez nem is érdekes annyira, annál inkább a kis muzsikus leány, aki vidáman gyújt még egy kis nótára.*


6495. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-13 13:48:19
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1714
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Nirs//

*Ha Aenae valamiben profi, akkor az a flegmaság és a flegma vállrángatás. Ez utóbbiból ismét prezentál egyet.*
- Lehet, hogy semmi közöm hozzájuk.
*Ilyenformán pedig ahhoz sem, hogy hogyan intézik a vitás ügyeiket. Ha másért nem, hát azért mindenképpen hálás lehet az anyjának, hogy a gyerekkora nem azzal telt, hogy ismeretlenek ellen uszította. Jó, gyakran tett megjegyzést a barátnőire, vagy Aenaere, de azért senki életére nem tört és Aenaebe sem akarta beleplántálni ezt. Igaz ugyan, hogy sokat köpködött Kaganra, mikor bevallotta lányának, hogy ki is a valódi apja, de Aenae szerint itt egy beteljesületlen szerelem állhat a háttérben, de az sem volt annyira erős, hogy anyja gyilkolni akart volna miatta. A pénzért már gyilkolt, Aenaenek kétsége sincsen afelől, hogy megtette, de tulajdonképpen már ez is mindegy, hiszen őt is meggyilkolták.*
- Thargodar. Ő Thargodarnak nevezi már magát.
*Javítja ki menten Nirst, aki kitartóan ragaszkodik ahhoz, hogy Kagan az Thargodrym. Régen talán az volt.*
- És mit meséltek róla, milyen ember volt?
*Nyilván csak csupa jó dolgot, még akkor is, ha történetesen nem volt jó ember, de ezt nyilván csak azon tudják megítélni, akik valóban ismerték.*
- Úh, ezt ne csináld, feláll a szőr a hátamon tőle.
*Amúgy sem bírja ezt a mézesmázosságot, kevésekről tudja elképzelni, hogy jól állhat, kivéve talán pár tündér kislányt, viszont Nirs távol áll egy tündér kislánytól, például túl nagyra nőtt és elvileg nem is kislány. Bár ki tudja, hogy mivel tömik a barbárok a gyerekeiket, hogy erősek és bosszúszomjasak legyenek? Ezúttal ennek fényében méri végig, de úgy dönt, hogy ez is csak egy rosszindulatú, városi sztereotípia, mert Nirs semmi női nemi jelleggel nem rendelkezik.*
- Hah! Tudtam, hogy elbűvölök mindenkit, amerre járok.
*Aenae bír némi - sok - öniróniával, hiszen szent meggyőződése, hogy ő igen csúnyácska, következésképpen nem bűvöl el senkit, bár Nirsnek egy pillanatra majdnem elhitte most. Mindenesetre ez az a pont, mikor él a felajánlott - még ha csak viccből is lett felajánlva - mellkassal és menten oda is borul, aztán meg zokogni kezd. A tegnap óta gyűlő feszültség az, ami most csúcsosodik ki. Vernyákolásából Nirs azt a makogást hallhatja ki, hogy ő anyját tegnap megölte a csőcselék és, hogy Aenae ahelyett, hogy tisztességesen eltemette volna, inkább rágyújtotta a gazdagnegyedi házat, ahol gyerekkorát töltötte. A saját bőgésétől nem hallja meg a szemszínét méltató szavakat és nem látja meg a tisztásra érkező lerongyolódott kompániát sem.
Aztán, mintha elvágták volna a panasz- és zokogásáradatot, egyszer csak arcát törölve felegyenesedik. Látszik rajta, hogy az elmúlt pár percet masszív bőgéssel töltötte, de már nem bőg, csap hüppög picit.*
- Amon Ruadhra megyek. A barátnőm ott vár.


6494. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-12 22:15:01
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Aenae//

*Számos helyen régi, szép hagyomány az ellenség hetedízigleni kiirtása. Gyakran nem is a biztonságra való törekvés motiválja ezt, csupán a bosszúvágy. Azonban könnyen lehet, hogy nem jó ilyesmivel példálózni a lánynál, aki valamiféle gyengéd burokban nőhetett fel, ahol az erőszak ismeretlen fogalom.*
- A Thargodrymek így intézik.
*Most rajta a sor, hogy megvonja a vállát. Arra nem tér ki, hogy maga mennyire tartja ezt helyes vagy elítélendő eljárásnak. De az tény, hoyg a család még mindig létezik, számos ellenségük pedig már eltűnt Lanawin földjéről. Ezzel együtt úgy érzi, hogy nem kell tovább forszírozni ezt a vonalat. Mostanra már mindketten tudják, hogy nem fog fegyvert rántva megpróbálni revansot venni.*
- Legyek őszinte? Nem tudom, hogy mit várnék akár a te, akár Kagan Thargodrym halálától. Apámat tulajdonképpen csak elbeszélésekből ismerem, az arcára sem emlékszem.
*Legyint egyet.*
- Rendben van, nem akarlak megölni. Végtére is egy vérből valók vagyunk. Lehetne ez egy gyönyörű barátság kezdete is, nem igaz, kedves rokon?
*A mézesmázos hang, nyájas arckifejezés nem áll jól neki, határozottan tenyérbemászó külsőt kölcsönöz. Most is inkább csak amolyan froclizásként erőlteti magára. Kicsit visszafogottabb formában folytatja a már-már költőien szép szavakra.*
- Biztos vagyok benne, hogy ezzel bárkit le tudnál venni a lábáról. Egy szép, ifjú hajadontól e szavak könnyebben célba találnak. Hát azt felelném, hogy hajtsd ide bátran a fejed, szép hölgy! Karom minden erejével, szívem végső dobbanásáig, utolsó leheletemig védelmezni foglak, s míg élek, bántódásod nem eshet. Hiszen elvarázsoltál már azelőtt, hogy megtudtam volna, rokonok vagyunk. Így szeretni foglak ezután, mint véremet, mint barátomat. S míg te élsz, én nem szeretek mást.
*Ez egy kicsit áthallásos, hiszen imént még arról beszéltek, hogy Nirs miért akarja megölni Aenae-t, de a hangján hallani, hogy csupán a remekbe szabott hízelgésre kontrázik rá.*
- Ami pedig a szemed illeti... Hány ember is élhet szerte Lanawinen? Tízezrek? Százezrek? Ki tudja? Még ha nem csak a családban jellemző is ez a szín, az biztos, hogy a barna vagy a kék túlnyomó többségben van. Legyél büszke rá!
*Elnéz a tisztás másik fele felé. Ott pedig egy kisebb csoport jelenik meg. Elég vegyesnek látszik, óriás, törpe, ember is akad köztük. Már amennyire ebből a távolságból meg lehet állapítani. Mindenesetre elég viharvertnek látszanak ilyen messzeségből.*
- Innen merre? Elég nagy elánnal futottál el a fogadóból.

A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.12 22:29:46


6493. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-12 21:43:28
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1714
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Nirs//

- Szóval biztosra mész és ellenséged családjának írmagját is kiirtod. Világos. Viszont én nem vérgőzben nőttem fel, szóval nemigen gondolkodtam ilyeneken.
*Megrántja a vállát. Nemigen tudja elképzelni a Nirs által vázolt helyzetet, főleg azért nem mert nem tudja elképzelni önmagáról, hogy akár egy bűnöst, akár egy ártatlant megöljön, még akkor sem, ha egy szerette védelmében tenné. Pillanatnyilag abban sem biztos, hogy vannak-e egyáltalán szerettei.*
- Hát ha az én megölésemtől azt várod, hogy ezzel bosszút állsz, akkor itt megjegyezném, hogy egyszer találkoztam Kagan Thargodarral, a megölésemmel nem veszel rajta revansot.
*Elmosolyodik, nem azért mondja, hogy mentse magát - az egyébként sem túl vérszomjasnak tűnő Nirstől -, hanem azért, mert ezek a makacs tények. Kagan Thargodar számára egy egyszer látott fattyú nemigen jelent semmit, legalábbis Aenae szerint nem, valószínűleg azért gondolja így, mert ő is pont így van a dologgal. Van neki apja, illetve volt, de azt a férfit nem Kagan Thargodarnak hívták.*
- Ó nem. Nemigen szoktam hízelegni. Ha meg hízelegni akarnék, akkor egészen biztosan nem így csinálnám. Hanem elmondanám, hogy mennyire jóképű fiatalember vagy, milyen jó kiállásod van, meg hasonlók.
*Apjának hányszor hízelgett, hogy megvetessen magának ezt-azt, de az ugyebár egy teljesen másik szituáció volt, ezért aztán el kell gondolkodjon, hogy hogyan is hízeleghetne másoknak.*
- Mondanám azt is, hogy szeretném, hogy óvó karod védelmezzen, meg, hogy a legjobban akkor érezném magam, ha a fejem a boltozatos mellkasodra hajthatnám. Meg hasonlók. Vagy nemtom. Egyébként nem, nem különleges és nem is egyedi. Hiszen velem együtt te vagy a harmadik, akinek pont ilyen a szeme.
*Mondja komoly arccal, bólogatva, hogy nyomatékot adjon a szavainak.*



6492. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-12 21:40:27
 ÚJ
>Shaiyama Namdey avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja, hazafelé//

*Észreveszi, hogy Estanellaria nem áll valami biztosan saját lábain, így gondolkodás nélkül segítő kezet nyújt neki, ahogy megtántorodik. Ha nem is feltétlenül önszántából és önerőből, de úgy tűnik, sikerült segítenie a bajba jutott sötételfen. Nem mintha ez túl sok mindent számítana neki jelen helyzetben; a közvetlen veszély elmúltával egyre inkább eluralkodik rajta a fizikai és mentális kimerültség, a mindent elborító vér és az élettelen testek látványa pedig arról is gondoskodik, hogy elég sötéten lássa a világot e percekben.
A köszönetre csak alig észrevehetően bólint, távolba révedő tekintettel, mint akinek már minden mindegy. A kérdésre is csak egészen lassan pillant a nő felé, kifejezéstelen arccal. Látszik, hogy sokkhatás alatt van.*
- Engem ne kérdezz... *Szavai mögött szinte tapintható az a fáradt düh, amit idekeveredése miatt érez. Neki aztán tényleg semmi köze ehhez az egész szituációhoz és a városhoz, nem ismeri a szereplőket és az egymásnak feszülő indulatok természetét sem. Nem kellett volna itt lennie.
Újból Leandana holttestét, és a körülötte sürgő-forgó alakokat kezdi figyelni, Harath és Estanellaria beszélgetése csak valamiféle távoli morajlásként jut el hozzá. A férfi vezényszavára kapja fel végül fejét, miszerint ideje lenne indulniuk. Ezzel legalább teljes mértékben egyetért, így nem is késlekedik; kissé lemaradva követi Harathot, nem nagyon figyelve arra, merre is mennek.
Útközben nem szól senkihez, nem is figyel senkire, csak összeráncolt homlokkal, gondolataiba mélyedve halad a mutatott irányba. Figyelme csak akkor élénkül meg egy rövidebb időre, amikor a tisztásra érnek. A város vértől vöröslő utcái után egészen üdítően hat rá a természet közelsége.*


6491. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-12 21:07:12
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Aenae//

*Lehet, hogy logikai bukfenc nincs abban amit a lány mond, de hát az is megvan, hogy Aenae szavaiból csöpög a szarkazmus ami bizonyos mértékben hitelteleníti mondandója komolyságát. Nirs úgy dönt, hogy ebbe a parttalan vitába nem fog belemenni, inkább nem is válaszol. Legyen a kuzinnak igaza.*
- Ártatlan? *horkan fel* Nem tudom, hogy gyilkolásznék-e ártatlanokat. Talán te tudsz nekem segíteni ebben. Tegyük fel, hogy van egy kegyetlen gyilkos, akiről tudod, hogy arra fáj a foga akit a legjobban szeretsz. Meg fogja ölni, hacsak nem végzel vele előbb. Kezeid közé is kaparintasz két embert. Bármelyikük lehet a gyilkos, a leírás mindkettőre illik, és persze mindkettő tagadja, hogy ő lenne az. Nem tudod eldönteni. Mit teszel? Ha találomra választasz, akkor ugyanakkora eséllyel hagyod futni a gyilkost, mint az ártatlant és a szerettednek meg lehetnek számlálva az órái. Arról nem is beszélve, hogy egy ártatlan vére fog tapadni a kezedhez. Ha mindkettőt elengeded, akkor biztos meghal az, aki óvni szeretnél. Ha mindkettőt megölöd, akkor egy vétlennel is végeztél ugyan, de abban is biztos lehetsz, hogy a gyilkos nem árthat már senkinek. A szerettednek sem. Nos?
*Ez persze egy elég kegyetlen példa és mint minden ilyen, több sebből is vérzik, de talán Aenae megérti, hogy mire akar vele célozni.*
- Szerinted kockáztassak?
*Költői kérdés ez, hiszen nem valószínű, hogy a lány azt felelné, hogy ne tegye, és ölje meg. Ráadásul igaza is van egy kérdésben. Ha valóban végezni akarna vele, már megtehette volna.*
- Te hízelegsz. *dől vissza a szemét illető válasz után, és mosolyogva néz félre* De neked sem lehet bajod vele. Különleges. Egyedi. Még ha nem is bizonyítja a családhoz tartozást.
*Itt már egészen széles a mosolya, hiszen már számolni sem tudná, hányszor hangzott el kettejüktől ez a mondat.*


6490. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-12 17:08:46
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Álomképek//

*Nem rezzen még akkor sem, mikor a sarló az arca felé közelít. Megalkudtak. Nagy árat fizetett. Bár tudná, miért érte meg. Semmi nincs ezen a világon, ami itt tartsa. Valahogy mégis minden porcikájában érzi, hogy így kell lennie. Eljön az ideje. Majd eljön. Mintha jól ismerné azt a pillanatot, de sosem ment addig, hogy felelevenítse. Tudni fogja, mikor.
A remegő kéz és a zavarodottság árulkodó: a másik nem emlékszik az álomra, csak amennyire az álmokra szokás. Nem is csoda. Talán őrá is fel kellett volna festenie a jeleket, hogy megkössék az emlékek illékonyságát odaátról.
Türelmetlenség babrál bele a mozdulatba. Sürgető és határozott, de gyengéd. Az a finom igazítás az anyagon. Mintha attól várta volna, hogy bizonyossá érjen a látvány. Vagy inkább csak a remény utolsó szalmaszála volt.
Csontvető. Olvas az arcokon, a szemekben. Felismeri ezt az érzést, s épp ezért nyúl mindjárt a férfi után, amikor meggörnyed alatta.*
- Ne, ne, ne! *mondja még mindig csendesen.* - Ne ijedj meg tőle. Használd. Abból tápláld, amid van.
*Nem ízlelt még dühöt az a szív. Ilyet még soha. De Ortas majd megtanítja neki. Talán akkor majd megalkudhatnak rá újra, s akkor majd kiderül, megél-e a harag egy hozzá hasonlóban pillanatnál tovább.
Önkéntelenül hátrasimítja a görnyedt férfi előrebukó haját.*
- Kit kerestél a csuklya alatt? Elárulod? Alig dereng. Csak gondoltál rá. Az olyasmit nehéz megjegyezni.
*Mondják, a csontvetők rafináltak, akár a keresztutak szellemei. Nehéz velük egyezkedni. Ortas mohóságában nagy árat szabott, s Kaiyko nem is próbált meg alkudni belőle. Ám utólag, úgy tűnik, mégis a javára forgatja, amit tud.*


6489. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-12 13:43:05
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

~Fondorlat.~
*Ismétlődik Käli fejében a szó. Vajon olyan fondorlat-e, mint egy megbotlott hang, egy körtemuzsikán? Mosolyogva csóválja meg a fejét.*
- Nos, tudod, nem olyan könnyű megkopasztani. Ha nem akarja *válaszol teljes meggyőződéssel, csak éppen a következő bókhullámot nem tudja hová tenni. ~Furcsa kislány. S hogy felvillanyozza a körtemuzsika.~ De Käli emlékei szerint nincs nála egy kanyi arany sem, így bármilyen szívesen kipróbálná, ódzkodik.*
- Nincs nálam arany *már előre leszögezi. S bár ha úgy adódna, kérhetne is, valójában a lány miatt jött a másik standhoz, nem a vásár miatt. Ámbár, azok a bőrszálon függők külön tetszenek neki. Az egyik faragott kimondottam vonzza a tekintetét, főleg, hogy Kharasshi nyakában képzeli el folyvást.*
- De ha nem bánod, kipróbálhatom, csak még sosem csináltam ilyesmit.
*Zavartan pillant a lánykára. Ha mégsem olyan fondorlattal akar madarat fogni, s mégsem érdekli az arany, mint ahogyan a ruhaárusról mondja, akkor talán nem bánja, ha a hollóhajú mégis kipróbálja a hangszert. Rilkäline elveszi a felé nyújtott kis muzsikát. Megpróbálja megszólaltatni hátha sikerül. De legbelül azt érzi, nem egészen az ő világa. Hideg téli estén Kharasshi kezében jobban el tudná képzelni, bár ezen programról neki valószínűleg más lenne a véleménye. Rilkäline dudorászni jobban szeret, legalábbis sosem próbált még ilyen hangszert, könnyen lehet, ezért olyan idegen a dolog.
Másik kedvenc hobbija, hamis hangokkal gyalázott indulókat énekelni, ordenáré stílusban, mindenféle nőlopkodó marcona arcába. Bárki visszavinné a feladónak emiatt, kivéve... Az emlék tudatába férkőzik, csak a rövid füttyszó rázza vissza a jelenbe, ami miatt abba is hagyja a fújkálást. Pillantása a hímre rebben, egyébként is felé keringtek a gondolatai, aztán az égre, amerre ő is mutogat. Bólintva integet neki, s tátogja:* - Sietek!
*Esőcsepp már hullik is, mint ha az ég is sürgetni akarná a riogató cseppekkel. Bár nem tart tőle különösebben. Ázott el életében, a hosszú vándorévek alatt. Ilyen melegben még üdítő is tud lenni. Csak az azt követő nyomott párás meleg, ami a mellkasra ül a vándornak ilyenkor, de jelen pillanatban csak frissítené a világot, hűtené a forrongást, pezsdítené az életet.*
- Mit kérsz ezért a muzsikáért, és azért a faragott csont nyakláncért? *bök arra, amelyikre mindig visszatért a pillantása. Majd kér aranyat a hímtől, mert ő aztán eldöntötte, az a bőrszálon függő kell neki, ha másra nem is.*



6488. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-12 12:30:30
 ÚJ
>Ortas Hroops avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Álomképek//

*Úgy lepi meg az érzés, mint vihar a száraz tájat. Lassan önti el és módszeresen, hirtelen nem is tud vele mit kezdeni, mert az okozóját nem ismeri. Vörös szeme villan, de immár az ében is nyitva és a nőt fürkészi, aki nem szalad el ijedten. Sőt. Lassan járja körbe, mintha leendő zsákmányával játszana még egy kicsit, mielőtt összemarcangolja. Jobb kezével szorítja a pengeéles sarlót, s jobb oldalra tekintve, a nőn jártatva szemét, járja őt körbe. Föl és le, a tekintet nem mulaszt el egyetlen részletet sem, minden apró rezdülést, minden apró izmot, apró izzadságcseppet megfigyel, az ajak sarkát, egy szemhéjra tapadt sötét szempillát. Csendre intik, nem tudja mire vélni, a nyugalom felhője felette kering, de nem merítkezik meg benne. Nem, még nem jött el az idő. Felcsapja tekintetét, s hirtelen a nő elé áll, szinte orruk összeér. Az ében szem titkát még nem ismeri, ideje sem volt kitapasztalni, jóllehet valójában nem is tud létezéséről. Ettől függetlenül átlát a ruhán, átlát a bőrön, az inakon, a feszülő és elernyedő izmokon, a csonton, a lassan levegővel megtelítődő tüdőn, hogy szembesüljön a vakító fénnyel, mi bent dobog. Morogva lép hátrébb egy fél lépést, szájából kivillannak a fogak, vicsorog. ~ Ismerős, ó, de miért ismerős?! ~ Nem jellemző rá a kétségbeesés, s most is uralja arcát, hogy túlzottan ne üljön ki rá, legbelül azonban érzi, hogy egy kósza csendre intés már célba talál. ~ Ki vagy? ~ Lassan emeli a sarlót a nő arca felé, kezének remegése szokatlanul irányíthatatlanná válik, a hegy alig néhány ujjpercre áll meg a nő hályoggal ölelt szemétől.*
- Hamuvá lesz. Úgy bizony. *Ismétli meg tagoltan a mondatot, majd ráerősít. Bólintani nem bólint, s a vörös és fekete kereszttüzével pásztázza a nőt, s a kérdésre ismét közelebb lép. A mosolyt nem viszonozza, immár úrrá lesz érzésein, arca komor és kifejezéstelen, s keze sem remeg már. A másikkal a nő ruhájának anyagát morzsolja ujjai között, s immár jóval óvatosabban szimatol bele, miközben tekintete ismét a lányéba mélyed, s ahogy az hátrahajtja a csuklyát ő is segít neki. A sarlót hirtelen övbe tűzi, s két kezével ragadja meg a lány kezeit, az arcot takaró anyagot türelmetlenül és izgatottan helyezi annak tarkójára, még igazít is rajta egyet, csak, hogy lássa a képet.*
- Nem. Nem a vásárra... csak jöttem. *Lép ismét hátrébb, majd megrázza a fejét.*
- Azt hittem... *Zengi mélyen, zavartan, valamiért még levertnek is érzi magát. Reménykedett benne, hogy villámcsapás éri, s a vihar elönti végre a száraz földet, de csak bizonytalanságot és zavart észlel. Az idő játékos dolog, amikor hosszúnak érezzük csak rövidet lép, de, ha rövidnek, olykor évszázadok telnek el. Fogalma az elmét befolyásolja, olykor a memóriát. Ebben az esetben azonban a memóriának vajmi kevés szerepe van, a tudatosság itt nem ölt jelmezt.*
- Ughn... *Mellkasához kap, s belemarkol, másik keze kapaszkodót keres, mert lába megroggyan, arca a földre szegeződik elkerekedő szemekkel.*


6487. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-11 22:15:12
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 838
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*Az hamar kiderül, hogy Kharassi nem az a fajta, aki különösebb érdeklődést mutatna a kelme készülésének műhelytitkai iránt. Nem igazán lehet ilyesmivel lenyűgözni. Viszont látta, tapintotta az anyagot és határozottan a tetszésére volt. Ennél több elismerést aligha sajtolhat ki belőle a kereskedő, bárhogy is forgatja a szót.
Az árat és a munkadíjat viszont kifejezetten jutányosnak találja. Az ilyesmit értékeli. Rá is bólint az üzletre és zokszó vagy alkudozás nélkül át is nyújtja a 150 aranyat a férfinak [Mesélő (Nyíl)]. *
- Megkopasztja, hmm? *húzza féloldalas somolygásra a száját, ahogy a két lány társalgása felé sandít.* - Meglátjuk. *A tudomása szerint Käli egy huncut petákot se hozott magával, hiszen az ősszel elvette tőle az erszényét és azóta is Kharasshinál van.*
- Mondd csak, mi a legdrágább portékád? *kérdi a kereskedőtől, de figyelme továbbra is inkább a két lányé. Kérdés, hogy ezen tud-e valamivel változtatni az árus.
A dörgés hangjára felfelé emeli a tekintetét. Vihar közeleg, semmi kétség. De csalóka az ilyesmi. Az is lehet, hogy a nagy felhajtással érkező zivatarból itt nem is kapnak semmit ezen a pár kósza cseppen kívül. Csakhogy bölcsebb azzal számolni, hogy hamarosan itt cudar, tocsogós és szeles világ lesz. Füttyent egy kurtát, s ha Käli felé pillant, az egyre sötétedő viharfelhőkre mutat, de egyelőre nem inti magához a lányt.*


6486. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-11 21:46:41
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Álomképek//

*A folytonosság olykor felkavaró, hiszen ami nem öl meg, az tovább élni kárhoztat. Kegyetlen igazság ez, de megnyugtató is. A tudat, hogy bármi lesz is, minden megy tovább. A lét nyakas dolog. Botorság hinni, hogy ez meg az nélkül nincs értelme. Tulajdonképpen nem számít. Minden élet kapaszkodik belé. De a holtak? A holtak vajon kapaszkodnak-e a létezésbe? Fontos vajon tudni ezt?
Ujjai a szütyőbe mélyedve a jóscsontokat cirógatják. Most valahogy minden más. Hallja a háta mögül a lépteket, mégsem mozdul. Fel se tekint. Akkor sem, mikor szólítják.*
- Ssss... *mondja csendesen, majd lassan felkel és szembefordul a férfival. Nem botránkozik meg a másban talán visszatetszést keltő szaglászáson. Ő engedi, ahogy egy bizalmatlan állatnak is engedné. A szaglás fontos; igaz, hogy vadabb, ösztönösebb múltunkban sokkal többre tartottuk.*
- Hogy milyen? *kérdi.* - Füst és tűz *suttogja, ahogy lassú mozdulattal hátratolja fejéről a csuklyát.* - Mert végül minden... *Elmereng az ismeretlen-ismerős vonásokon. A szem parázsló fényein.* - Hamuvá lesz *fejezi be a mondatot.
Pillantása lesiklik a sarlóra. A nyelén elfehéredő ujjakra. Nem fél. A józan ész másra intene. De ez most valami más, és jóval, jóval több, mint egy érzés vagy sugallat. Épp ezért hamar el is engedi a tekintete a fegyverré markolt eszközt.
Pillantása kutatva fürkészi a másikét. Bal szeme hályoga most kissé zavarja. Talán csak eddig nem tűnt fel neki, hogy ennyire cserben hagyja azon az oldalon a látása. Furcsa. Mosolyra készteti a tény, hogy szinte pontosan egyforma magasak.*
- A vásárra jöttél? *kérdezi, csak hogy megtörje a feltorlódott csendet.*


6485. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-11 21:23:59
 ÚJ
>Dak'gu Vo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lewonor Dargal//

*Dak'gu Vo a városon kívül veti meg a helyét. Nem tudja elviselni a sokaságot maga körül, egyszerűen nincs hozzászokva. Ahogy a tisztásra lép, azonnal megnyugszik a lelke, és úgy érzi, hogy végre képes lesz aludni egy kicsit. Fegyvereit az ölébe helyezi és hosszú köpenyével takarózik be, hiszen nem kíván sokat pihenni, csak amennyit szükséges, hogy ne őrüljön bele az álmatlanságba. Sisakjával a fején és vértjével magán alszik el végül a fa tövében, és az otthoni tájról álmodik. Mennyivel másabb ez a város és a környéke az otthoni hegyektől.*


6484. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-11 09:07:11
 ÚJ
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Hrothgaar, Shauri//

*A tisztáson a törp megálljt int. Így Zax az utasításnak megfelelően készenlétbe helyezkedik. Szakít azonban időt arra, hogy a halott lány békés arcára nézzen.*
- Békésen ment el, nézd! *Mondja Hrothgaarnak az arcra fagyott szelíd mosolyra mutatva.* Az útja is hasonló lesz, azt gondolom. *Vállát megvonva vesz ki végül egy kalapácsot a nyeregből, majd két kezébe fogva áll őrt.*
- Biztosítok! *Biccent, majd egy megfelelő pontot keresve figyeli a hirtelen összeállított tábort.* Nem lesz meglepetés. *Az íjász elf is magaslati pontokat keres, az szemeit futtatja végig a tájon, majd elindul, hogy felmérje leselkedik-e rájuk veszély. Zaxdor Hrothgaar és Lea teste közelében marad, de megenged magának az őrségben egy kérdést a törphöz.*
- Mi lesz tharg földön? Hogyan tovább? *Kérdezi válla felett, miközben az erdőt figyeli.*

A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.11 09:07:40


6483. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-11 08:42:25
 ÚJ
>Lyessal Veryelian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Cilanney Dharlarann//

*A folyópart csobogása lassan elhalkul, s a fövenyt apró erdei ösvény váltja fel, a homok helyére még zöldellő, de már kissé elszáradt falevelek és apró kavicsok kerülnek. Az égszínkék eget felváltja a fák dús lombozata, a vízpernyét az erdő illata és a madarak hangja. Lyessal miután elmondta mondandóját, még mindig kissé zavarban, komor tekintettel sétál a lány mellett, tartva annak karját. Tekintete elöl jár, de nem a tisztást figyeli, melyben a természet dallamai gondolataival keverednek.*
- Olyan nagyon... *Ismétli meg révetegen Cilanney szavait, s fájdalmasan húzza el száját. Büszkesége túl nagy ahhoz, hogy ettől függetlenül bármi mást hozzáfűzzön. Tartása nem engedi, hogy helyeseljen, vagy tiltakozzon. Egyszerűen némán tudomásul veszi az ítéletet és a helyeslést, melyet úgyis tudott már. Merev arcán fájdalmas fintor fut végig, de nem szól, csak inkább helyeslőn bólint:*
- Idomulni? *Az útra hajló ágakat előzékenyen félrehajtja a lány elől, még véletlenül se üssék meg.* Nem vetkőzöm többet. Nemesi becsületszóra. *Jelenti ki határozottan és Cilanneyra néz, szemeiben ezúttal semmi különleges nem látható, inkább csak korábbi ténykedésének apró zavara, ha tudna, saját magára nézne feddőn. Valóban szégyelli, hogy nem tud viselkedni, legalábbis értelmezésében nem viselkedett méltó módon, sem hitvallásához, sem a fejében összeállított etikai kódexhez. Kiérnek a körbe vezető útról, s a jelenleg kissé forgalmas tisztás eléjük tárul. Szemeit körbejáratja a lassan oszló tömegen, mely mintha hazafelé készülődne már. A fák tövében néhol mások is ülnek, nyilván sokak tetszésére szolgál a hely, ahová Cilanney vezette. Szemei mást is keresnek, némán szorítja meg kissé a lány kezét izgalmában hevesen, mert rengeteg az elf, az ember, reménykedve keres ismerős arcokat a tömegben. Persze nem lát egyet sem, így csak halkan sóhajt, s követi a vörös hajú lányt.*
- Ó, persze! Ne haragudjon! *Kap észbe, amint a fa alá térnek, s tunikáját lekanyarítja válláról, hogy aztán lendítsen egyet, s a szél alákapva kiegyenesítve terítse le maguk elé.*
- Kérem. *Mutat rá előzékenyen felfordított tenyérrel, s megvárja, míg a nő helyet foglal, majd ő is mellé fészkeli magát. Térdeit felhúzva egy fűszálat tép le, majd csuklóit azokon nyugtatva játszani kezd vele szórakozottan. A két köpeny szélei pont egymásba érnek, de az elf immár figyel arra, hogy a távolság még éppen tisztességes legyen, s ne sértse meg a másik személyes terét.*
- Ez valóban szép hely. *Néz körbe búslakodva, s ujjai között a fűszálat forgatva néz rá merengőn.* És igen, valóban ön jön, szeretném hallani az ön történetét. Kezdje mondjuk az elején. *Halvány mosoly az, mi szája szegletében játszik, csak a kérés erejéig fordul a lencsék alá bújtatott indigó szemekhez, hogy aztán rögtön ismét a tömeget és a tájat kezdje kutatni. Kissé hidegnek érzi a távolságot kettejük között, de ez most nagyon is érthető. A lány láthatóan megriadt közvetlenségétől, így eldönti magában, hogy nem szeretné, ha ez még egyszer előfordulna. Miközben a lány mesél, csendesen tekeri le a sérült kezét borító kötést, hogy megnézze a szúrt sebet. Sok idő kell még a gyógyuláshoz, bár az is lehet, hogy a harcedzette kézen mindig megmarad a nyom, mint hasának oldalán.*
- Kezdje, ahol ön szeretné! *Mosolyog közben a lányra nézve.* Érdekel a múltja, jelene és jövője is. *A véres zsebkendőt elteszi vértjének zsebébe.*

A hozzászólás írója (Lyessal Veryelian) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.11 08:48:35


6482. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-11 00:29:13
 ÚJ
>Cilanney Dharlarann avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Lyessal Veryelian//

*Mikor Lyes újra megszólal, egészen a tisztás szélénél járnak már. Váratlan a szóáradat, ami amúgy is Cinnre volt jellemző korábban. Cinn csak a zavarral nem tud mit kezdeni, hsz egyértelmű számára is, hogy valamiféle zavarral küzd a nemes.
Katonai iskola és magány. Ha minden áron két szóval kellene összefoglalni az elmondottakat. Azért egy kicsit megsajnálja az elfet. Igyekszik együtt érezni valamelyest, és nem is megy ez olyan nehezen. Néhány megtett lépés után eszébe jutnak az áttanult éjszakák. Persze nem volt folyvást egyedül. Eszébe jutnak a balul sikerült kísérletek, amikor Drann orra előtt pörgött fel füstölésig egy apró szerkezet, s hogy aztán egy apró rugó repült ki belőle, egyenesen Cinn hajába. Elmosolyodik. Azóta is az egyik tincs rövidebb. Még nem tudta beérni a többi lágy hullámú szálat. Ujjaival belefésül a vöröslő zuhatagba, s meg is találja a rövidebb tincset. Közben szomorkásan el is mosolyodik. *
- Nem csinál butaságokat *válaszol a lányból a szánalom.* Olyan nagyokat *helyesbít, miközben belépnek tisztás első fái közé.* Többnyire *fejezi be végül kissé sután. Így nagyjából fedi a valóságot.*
- Megértem, de ez akkor sem jó így. Nagyon gyorsan idomulnia kell a világhoz *mondja ezt az örök álmodozó* mert különben bajt hoz magára. Látja, én is folyton galibát okozok. A piacon, a temetőben, és akkor a veszélyesebb helyekről nem is beszéltünk. Úgy teszem ezt, hogy még egyszer sem kezdtem neki idegenek előtt vetkőzni. *Jelentőségteljes pillantás a kerek lencsék mögül.
Ekkor már a tisztás szabályos ívben körbenőtt fái közt sétálnak, s ha Cinnen múlik, nem is mennek olyan nagyon mélyre. Pár méter is elegendő, hogy a tisztás pihentető ereje belekússzon a gnóm lány lábába, bőrébe, csontjaiba. Felüdíti és megnyugtatja. Lágyan kap a nyári szellő a vörös hullámokba, s borzolja olykor továbbra is, mint aki nem akarja megérteni, hogy zavaró a lány számára, ha folyton az arcából kell kisöpörni a tincseket. *
- Itt jó lesz. *Mikor megfelelőnek találja a helyet, egy kellemesen árnyas fa alatt, megoldja a köpenyének toll alakra formázott dísz csatját, s leveszi a barna szövetet. Leteríti a fa tövébe, rátelepedik. Onnan pillázik az elfre, hogy ő maga is leteríti-e korábban olyan előzékenyen felajánlott köpenyét, vagy mellé telepszik.*
- Ha jól érzem, most én jövök. Mire kíváncsi? *csap bele a közepébe.* Gyermekkorra, tanulmányokra?
*Próbál úgy helyezkedni, hogy ne legyen túl közel, de túl távol sem az elftől. Ahogy körülnéz, valamivel nagyobb a zsongás, mint az eddig megszokott, de a nagyobb csoportokba verődött népek, tőlük mégis csak távolabb esnek. Látótávolságon belül, ám a hallón igencsak kívül.*



6481. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-10 22:55:03
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1714
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Nirs//

*Vannak dolgok, amiket Aenae valóban nem akar megérteni. Azt például nem, hogy miért is jó az egy orknak, ha elvesz egy emberlányt, aki ráadásul még gyermek. Mármint a beteges fajtalankodáson kívül mi jó van benne? És miért hunynának efelett szemet a lány rokonai? Illetve milyen emberek azok, akik szemet hunynának efelett? Rossz emberek, még jó, hogy halált érdemelnek. Aenae egészen biztos abban, hogy ha a vőlegény ember lett volna, akkor nem lett volna ekkora ribillió.*
- Kiforgatni? Dehogy. Mondom, hogy békés lenne egy ork asszonnyal, te viszont mintha megcáfolnád ezt azzal, hogy azzal vádolsz, hogy kiforgatom a szavaid.
*Ez egy kicsit bonyolult, nem is érti, hogy hogyan volt képes kimondani, ráadásul elsőre úgy tűnik, hogy egy fia logikai bukfenc sincsen a dologban. Persze lehet, hogy Nirs megtalálja, bár Aenae úgy látja, hogy keresi is.*
- Lehet, hogy hibáztál. Bár miért is ölnél meg? Egy sárga szempár még nem garantálja, hogy egy bizonyos családnak a tagja vagyok. Ártatlanokat csak nem gyilkolászol.
*Bár ugye ki számít ártatlannak. Aenae előző nap felgyújtotta azt a házat, amiben felnőtt és amiben ott volt anyja holteste, ártatlanok ilyet nem csinálnak. Viszont Nirs erről nem tudhat. De Aenae ugye tudja magáról, hogy nem kifejezetten ártatlan, ha az lenne akkor sem a feje nem fájna, sem pedig a bűntudat nem mardosná.*
- Nem állítom, hogy jól ismerek másokat. De haboztál. Ha meg akarsz ölni valakit, akkor ne habozz, mert lehet, hogy nem lesz több lehetőséged.
*Lehet, hogy a másiknak igaza van és csakugyan megcsalhatják a megérzései, talán az ő logikája is butaság, de ez csak akkor derül majd ki, mikor Nirs megöli. De Aenae továbbra is hiszi, hogy nem fogja.*
- Nemtom, hogy mi van benne, de tényleg olyan, mint az enyém. Tulajdonképpen rajtad jobban tetszik, mint magamon.
*Mindig is kék szemet akart, mint anyjának is volt és szőke hajat. A család többi tagja bezzeg szőke volt és kék szemű, ő mindig is kilógott közülük. Azóta is irigy minden szőkére, bár ahogy idősödik, úgy lassan bele fog nyugodni ebbe is, ha meg sok időt tölt a napon, akkor talán a nap által vörösre szívott tincsei szőkére fakulnak.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9119-9138