Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 396 (7901. - 7920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7920. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-08 12:30:17
Üzenet elküldve: 2020-05-08 12:30:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tényleg nem? A manóba!
*Csettint, mintha tényleg annyira bánná, pedig amúgy egyáltalán nem, hiszen nem egy exhibicionista fajta, ráadásul tényleg szerencsétlen is, szóval az imént elképzelt forgatókönyv teljesen reális a tüskékről meg csalánról.*
- Csak zavarba hoztál és másról akartam beszélni, aztán ezt sikerült kinyögni.
*Rántja meg flegmán, aenaesen a vállát, újfent kicsit elvörösödve, mert ritkán kérik számon, már amennyiben ez számonkérés volt, az ilyen hülyeségeket, amiket gondolkodás nélkül kimond. Cha'yss eleve zavarba hozza, a vallomások is zavarba hozzák, a kettő együtt pedig aztán pláne, és ebből születnek az ilyen és ehhez hasonló kiszólások.*
- Nem, azt hiszem, hogy eleve hajlamos vagyok az ilyesmire.
*Nem mintha Cha'yssnak ne lenne igaza azzal, hogy elvette a szerelem az eszét, mert ez tényleg így van, de ettől függetlenül tényleg jellemző rá az, hogy hülyeségeket locsogjon gondolkodás nélkül. Cha'yss viszont nagyon nem segít az ilyen kijelentésekkel abban, hogy Aenae rendezni tudja a vonásait, hiába legyezgeti magát két kézzel, csak nem tűnik el arcáról a pír, aztán már kínosan érzi magát attól, hogy vörös a feje és máris belekerült egy ördögi körbe. Ha pedig Cha'yss őt nézi, akkor végképp nem tud kitörni ebből az öngerjesztő folyamatból, ha pedig nézi, akkor Aenae nagy nehezen megszólal.*
- Megtennéd, hogy elfordulsz?
*Ha a férfi így tesz, akkor Aenae, folytatja is.*
- Csak amíg levetkőzöm.
*Meggondolatlanul kimondott hülyeség ez is, nem áll szándékában ilyesmi, csak kicsit rendezni akarná a vonásait.*
- Tényleg nem? A manóba!
*Csettint, mintha tényleg annyira bánná, pedig amúgy egyáltalán nem, hiszen nem egy exhibicionista fajta, ráadásul tényleg szerencsétlen is, szóval az imént elképzelt forgatókönyv teljesen reális a tüskékről meg csalánról.*
- Csak zavarba hoztál és másról akartam beszélni, aztán ezt sikerült kinyögni.
*Rántja meg flegmán, aenaesen a vállát, újfent kicsit elvörösödve, mert ritkán kérik számon, már amennyiben ez számonkérés volt, az ilyen hülyeségeket, amiket gondolkodás nélkül kimond. Cha'yss eleve zavarba hozza, a vallomások is zavarba hozzák, a kettő együtt pedig aztán pláne, és ebből születnek az ilyen és ehhez hasonló kiszólások.*
- Nem, azt hiszem, hogy eleve hajlamos vagyok az ilyesmire.
*Nem mintha Cha'yssnak ne lenne igaza azzal, hogy elvette a szerelem az eszét, mert ez tényleg így van, de ettől függetlenül tényleg jellemző rá az, hogy hülyeségeket locsogjon gondolkodás nélkül. Cha'yss viszont nagyon nem segít az ilyen kijelentésekkel abban, hogy Aenae rendezni tudja a vonásait, hiába legyezgeti magát két kézzel, csak nem tűnik el arcáról a pír, aztán már kínosan érzi magát attól, hogy vörös a feje és máris belekerült egy ördögi körbe. Ha pedig Cha'yss őt nézi, akkor végképp nem tud kitörni ebből az öngerjesztő folyamatból, ha pedig nézi, akkor Aenae nagy nehezen megszólal.*
- Megtennéd, hogy elfordulsz?
*Ha a férfi így tesz, akkor Aenae, folytatja is.*
- Csak amíg levetkőzöm.
*Meggondolatlanul kimondott hülyeség ez is, nem áll szándékában ilyesmi, csak kicsit rendezni akarná a vonásait.*
7919. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-07 20:45:08
Üzenet elküldve: 2020-05-07 20:45:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha mások mondják, akkor valóban igaz lehet, míg ha valaki magáról gondolja, akkor könnyen futhat tévútra. A beszélgetés nyugodt mederben halad, annak ellenére is, hogy néha kellemetlenebb témákat is érintenek. Furcsa belegondolni, hogy szinte eddig senkivel sem beszélgetett el ilyen bensőségesen. Hajtja a kereket, a kereskedőház szinte minden idejét felemészti és ezzel amúgy meg is békél, de ilyenkor rájön, hogy az ilyen pillanatokra is szükség van.*
- Hogy igazam van-e, majd idővel kiderül. Az a lényeg, hogy te megbékélj magaddal. *Mert a békesség és a nyugalom nagyon fontos. Annak ellenére, hogy sokak épp az ellenkezőjét hajszolják.
Úgy tűnik, Mori is megbékélt a múltjának egy részével, vagyis legalább tisztábban látja már.*
- Talán önzőnek tűnik, de örülök, hogy itt vagy. *Mondja és nem tudni, hogy arra gondol, hogy ketten vannak itt az erdőszélen vagy hogy a lány a fogadóban dolgozik.*
- Mármint, ne érts félre, nem annak örülök, ami történt veled, hanem annak, hogy végül ide jutottál. *Pontosít, mert nem szeretné megbántani a félvér lányt.
A kérdésére nem kap egyértelmű választ, de megérti. Az a közhiedelem, hogy sokan nem szívesen beszélnek a hegükről.*
- Kufár vagyok, adok-veszek. *Tréfálkozik a helyzeten. Bár épp ez volt a gondolata korábban, kapott valamit, társadalmilag illendő viszonozni.*
- Fiatal voltam még, feleannyi idős, mint most és rengeteg tervvel és energiával tele. *Kezd bele maga elé meredve, nosztalgikus mosollyal.*
- Nem tudom, tudtad-e, de Wegtorenben a lakosság legnagyobb része óriás, aztán a törpék és csak utána következnek az emberek és ahogy már meséltem, nincsenek törvények, hanem szokásjogok és saját kódexek szerint zajlik az élet. A nagy családok és céhek, a befolyásos klánok irányítják az életet. Mondhatni kegyetlen világnak, de meg van a maga szépsége. *Érezni, hogy ez csak felvezetés, de Morinak tisztábban kell látnia Wegtorennel kapcsolatban, hogy érthesse.*
- A társaimmal egy kis üzletet alapítottunk, hasonlót, mint a kereskedőház csak sokkal jelentéktelenebb és üzletelni kezdünk. Kis halak voltunk, senki sem törődött velünk, de a fiatalok vakmerősége hajtott és egyre többet akartunk. *A nosztalgikus mosoly leolvad az arcáról, de megállja, hogy megérintse a heget az arcán.*
- Elhappoltunk egy egyszerűnek tűnő üzletet az óriások elől, de kiderült, hogy az agyagedényekben fekete bájitalokat csempésztek, de mire ez kiderült, már késő volt. Éjjel ütöttek rajtunk. *Halkan sóhajt, égszín tekintete szinte üvegessé válik.*
- Én egy vágást kaptam az arcomra, egy barátomnak az egyik karját vágták le, a másiknak az életét vették el. A sorrendet kisorsolták. *Fejezi be nagyon halkan, aztán csak mered maga elé, de végül féloldalasan elmosolyodik.*
- Bocsáss meg, nem akartam elrontani a pillanatot. Ritkán beszélek erről bárkinek is. *Vallja be nehezen.*
*Ha mások mondják, akkor valóban igaz lehet, míg ha valaki magáról gondolja, akkor könnyen futhat tévútra. A beszélgetés nyugodt mederben halad, annak ellenére is, hogy néha kellemetlenebb témákat is érintenek. Furcsa belegondolni, hogy szinte eddig senkivel sem beszélgetett el ilyen bensőségesen. Hajtja a kereket, a kereskedőház szinte minden idejét felemészti és ezzel amúgy meg is békél, de ilyenkor rájön, hogy az ilyen pillanatokra is szükség van.*
- Hogy igazam van-e, majd idővel kiderül. Az a lényeg, hogy te megbékélj magaddal. *Mert a békesség és a nyugalom nagyon fontos. Annak ellenére, hogy sokak épp az ellenkezőjét hajszolják.
Úgy tűnik, Mori is megbékélt a múltjának egy részével, vagyis legalább tisztábban látja már.*
- Talán önzőnek tűnik, de örülök, hogy itt vagy. *Mondja és nem tudni, hogy arra gondol, hogy ketten vannak itt az erdőszélen vagy hogy a lány a fogadóban dolgozik.*
- Mármint, ne érts félre, nem annak örülök, ami történt veled, hanem annak, hogy végül ide jutottál. *Pontosít, mert nem szeretné megbántani a félvér lányt.
A kérdésére nem kap egyértelmű választ, de megérti. Az a közhiedelem, hogy sokan nem szívesen beszélnek a hegükről.*
- Kufár vagyok, adok-veszek. *Tréfálkozik a helyzeten. Bár épp ez volt a gondolata korábban, kapott valamit, társadalmilag illendő viszonozni.*
- Fiatal voltam még, feleannyi idős, mint most és rengeteg tervvel és energiával tele. *Kezd bele maga elé meredve, nosztalgikus mosollyal.*
- Nem tudom, tudtad-e, de Wegtorenben a lakosság legnagyobb része óriás, aztán a törpék és csak utána következnek az emberek és ahogy már meséltem, nincsenek törvények, hanem szokásjogok és saját kódexek szerint zajlik az élet. A nagy családok és céhek, a befolyásos klánok irányítják az életet. Mondhatni kegyetlen világnak, de meg van a maga szépsége. *Érezni, hogy ez csak felvezetés, de Morinak tisztábban kell látnia Wegtorennel kapcsolatban, hogy érthesse.*
- A társaimmal egy kis üzletet alapítottunk, hasonlót, mint a kereskedőház csak sokkal jelentéktelenebb és üzletelni kezdünk. Kis halak voltunk, senki sem törődött velünk, de a fiatalok vakmerősége hajtott és egyre többet akartunk. *A nosztalgikus mosoly leolvad az arcáról, de megállja, hogy megérintse a heget az arcán.*
- Elhappoltunk egy egyszerűnek tűnő üzletet az óriások elől, de kiderült, hogy az agyagedényekben fekete bájitalokat csempésztek, de mire ez kiderült, már késő volt. Éjjel ütöttek rajtunk. *Halkan sóhajt, égszín tekintete szinte üvegessé válik.*
- Én egy vágást kaptam az arcomra, egy barátomnak az egyik karját vágták le, a másiknak az életét vették el. A sorrendet kisorsolták. *Fejezi be nagyon halkan, aztán csak mered maga elé, de végül féloldalasan elmosolyodik.*
- Bocsáss meg, nem akartam elrontani a pillanatot. Ritkán beszélek erről bárkinek is. *Vallja be nehezen.*
7918. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-07 16:14:44
Üzenet elküldve: 2020-05-07 16:14:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hazudna, ha azt mondaná, nem érez elégedettségek, amikor Aenae topáz szemeibe néz. Sok nőt hódított már meg három évtizednyi élete során, de ilyen remek munkát már régen végzett. Ha a szemébe néz, látja, hogy a lány teljesen elveszett és talán bármire képes volna érte. Persze, ezt nem fogja kihasználni, vagyis egyelőre nem lát olyan eshetőséget, hogy ehhez az eshetőséghez kelljen nyúlni. Persze ebbe még sok egyéb beleszólhat, de most egyelőre megelégszik azzal, hogy ilyen szerelmesen néz rá Aenae.
A válasz kissé meglepi, de ez csak kettészelt szemöldökének egy halovány emelkedésében nyilvánul meg. Ilyeneket ő szokott mondani, de teljesen más kontextusban. Úgy tűnik, a lány teljesen odáig van érte, talán azt sem tudja, mit beszél. Mert, ha tudja, akkor az igric van nagy bajban. Ez a gondolat mosolyt csal az arcára, széleset és őszintét.
A kérdés végleg kizökkenti és a délután folyamán már ki tudja hányadik alkalommal, újra felnevet.*
- Nem fogunk pucéran kergetőzni a tisztáson. *Válaszol nevetve, de határozottan. Tényleg elképzelhetetlennek tartja, hogy ő itt levetkőzzön és meztelen rohangáljon a fűben. Még Aenaevel együtt sem.*
- Egyáltalán hogyan jutott ez eszedbe? *Kérdi együtt nevetve a lánnyal. El sem tudja képzelni, hogy ebben a szituációban hogyan juthatott ilyen abszurdum az eszébe.
Már mindent elmondtak és neki nincs kedve tovább erősítgetni a szerelmét a lányban. Ahhoz sincs kedve, hogy tovább tegye a szépet, de emiatt pucéran szaladgálni nem fog.*
- Neked levette az eszed a szerelem. *A nevetés mosollyá szelídül. Az igaz, hogy szeret a lánnyal lenni, de azért vannak határok.*
*Hazudna, ha azt mondaná, nem érez elégedettségek, amikor Aenae topáz szemeibe néz. Sok nőt hódított már meg három évtizednyi élete során, de ilyen remek munkát már régen végzett. Ha a szemébe néz, látja, hogy a lány teljesen elveszett és talán bármire képes volna érte. Persze, ezt nem fogja kihasználni, vagyis egyelőre nem lát olyan eshetőséget, hogy ehhez az eshetőséghez kelljen nyúlni. Persze ebbe még sok egyéb beleszólhat, de most egyelőre megelégszik azzal, hogy ilyen szerelmesen néz rá Aenae.
A válasz kissé meglepi, de ez csak kettészelt szemöldökének egy halovány emelkedésében nyilvánul meg. Ilyeneket ő szokott mondani, de teljesen más kontextusban. Úgy tűnik, a lány teljesen odáig van érte, talán azt sem tudja, mit beszél. Mert, ha tudja, akkor az igric van nagy bajban. Ez a gondolat mosolyt csal az arcára, széleset és őszintét.
A kérdés végleg kizökkenti és a délután folyamán már ki tudja hányadik alkalommal, újra felnevet.*
- Nem fogunk pucéran kergetőzni a tisztáson. *Válaszol nevetve, de határozottan. Tényleg elképzelhetetlennek tartja, hogy ő itt levetkőzzön és meztelen rohangáljon a fűben. Még Aenaevel együtt sem.*
- Egyáltalán hogyan jutott ez eszedbe? *Kérdi együtt nevetve a lánnyal. El sem tudja képzelni, hogy ebben a szituációban hogyan juthatott ilyen abszurdum az eszébe.
Már mindent elmondtak és neki nincs kedve tovább erősítgetni a szerelmét a lányban. Ahhoz sincs kedve, hogy tovább tegye a szépet, de emiatt pucéran szaladgálni nem fog.*
- Neked levette az eszed a szerelem. *A nevetés mosollyá szelídül. Az igaz, hogy szeret a lánnyal lenni, de azért vannak határok.*
7917. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-07 14:08:13
Üzenet elküldve: 2020-05-07 14:08:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
* Elmosolyodik. ~Ciri~ Aranyos és apró név, úgy véli illik a lányhoz. Thea munkához lát és nem kerüli el a figyelmét, hogy a tündér lányka törekszik a mozdulatlanságra.*
- Nem kell mozdulatlannak lenned.* Ahhoz, hogy egy portré igazán eleven legyen, nem csak élethű, hanem élő, lélegző alkotás, a művésznek bele kell hatolni a másik lényébe. A mozdulatai, tekintetének rejtélye. Ez mind-mind kell ahhoz, hogy olyan végeredmény szülessen, amivel mindenki meg van elégedve.* Viselkedj csak természetesen, ahogy korábban, mintha itt sem lennék.* mosolyog bátorítón Cirie. Tudja ő, hogy kérése nem egyszerű. Thea gyorsan dolgozik, a részleteket elnagyolja, az árnyékolásra fektet nagyobb hangsúlyt. Szükséges számára a kiinduláshoz, a többit majd odahaza ráérősen kidolgozza. Most azon igyekszik, hogy emlékezetébe égesse azokat a nüanszokat, amik megragadóvá teszik a Cirielyna Dyhuv nevezetű jelenséget.*
*Revirthea nem kételkedik a tündér szavaiban.*
- Én még soha nem fürdőztem a szabadban.* érinti meg elgondolkodva fülcimpáját sötét foltot maszálva a fakó bőrfelületre. Tekintetéből és hanglejtéséből is érzékelhető a vágyódás. Dolgozik még a rajzon, időnként hunyorog, a szemöldökét ráncolja, de végül késznek ítéli az alkotást.*
- Hm. Köszönöm a lehetőséget Ciri.* nyújtóztatja ki elzsibbadt lábait.* Remélem nem fázol meg miattam.
* Elmosolyodik. ~Ciri~ Aranyos és apró név, úgy véli illik a lányhoz. Thea munkához lát és nem kerüli el a figyelmét, hogy a tündér lányka törekszik a mozdulatlanságra.*
- Nem kell mozdulatlannak lenned.* Ahhoz, hogy egy portré igazán eleven legyen, nem csak élethű, hanem élő, lélegző alkotás, a művésznek bele kell hatolni a másik lényébe. A mozdulatai, tekintetének rejtélye. Ez mind-mind kell ahhoz, hogy olyan végeredmény szülessen, amivel mindenki meg van elégedve.* Viselkedj csak természetesen, ahogy korábban, mintha itt sem lennék.* mosolyog bátorítón Cirie. Tudja ő, hogy kérése nem egyszerű. Thea gyorsan dolgozik, a részleteket elnagyolja, az árnyékolásra fektet nagyobb hangsúlyt. Szükséges számára a kiinduláshoz, a többit majd odahaza ráérősen kidolgozza. Most azon igyekszik, hogy emlékezetébe égesse azokat a nüanszokat, amik megragadóvá teszik a Cirielyna Dyhuv nevezetű jelenséget.*
*Revirthea nem kételkedik a tündér szavaiban.*
- Én még soha nem fürdőztem a szabadban.* érinti meg elgondolkodva fülcimpáját sötét foltot maszálva a fakó bőrfelületre. Tekintetéből és hanglejtéséből is érzékelhető a vágyódás. Dolgozik még a rajzon, időnként hunyorog, a szemöldökét ráncolja, de végül késznek ítéli az alkotást.*
- Hm. Köszönöm a lehetőséget Ciri.* nyújtóztatja ki elzsibbadt lábait.* Remélem nem fázol meg miattam.
7916. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-06 20:50:26
Üzenet elküldve: 2020-05-06 20:50:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Dokik//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl az eddigi beszélgetést egy mosollyal zárja, a kóstolgató tekintetet pedig pírral szegett orcákkal és kislányos mosollyal fogadja. Tud ő aranyos is lenni, ha akar, no meg az észrevehető, hogy nem lenne ellenére egy kis extra kaland a városban. Nem csak Intnek kell kapnia a jóból, lehet ám osztozkodni is. Közben azonban az utazás a végéhez közeledik, már ami a Kikötő és Arthenior távolságát jelenti. Egyre több ház veszi őket körül, majd hirtelen egy sem - az erdőszéli tisztásra értek. Az átellenes oldalon látni néhány magasabb épületet, takaros emeletes házakat, feltehetően a piactér körül, bár badarság lenne ilyen következtetéseket levonni, ilyen távolról. A szegénynegyed ótvaros, szaros mocskára pedig nem akar gondolni a félvér, igyekszik kizárni az életéből, hogy nyoma se maradhasson.*
- Meg is érkeztünk! *Mosolyodik el, mert mégiscsak jó érzéssel tölti el a város szaga, az a fűszeres, ódon illat, ami körbelengi az estét, ami rátelepszik a háza kfalára, beissza magát a ruhák anyagába, hogy örökké szép, vagy ronda emléket hagyjon viselőjükben - de mindig maradandót. Nem száll le a lóról, még nem, de eléggé izgatott, talán el lehetne kezdeni kérdezősködni is, azonban van már a Sellőben egy belső sorrend, amiből nem enged, még akkor sem, ha az orvossal való találkozás nosztalgiája Arthenior egyik sejthető ígérete.*
- Nos, szerintem kezdjük a piacnál és tudjuk le a kalapvásárlást elsőnek, amíg nem zárnak a bódék, persze csak ha benne vagy. Utána mehetünk egy fogadót keresni, természetesen én állok mindent. *Kacsint és várja a választ.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vyl az eddigi beszélgetést egy mosollyal zárja, a kóstolgató tekintetet pedig pírral szegett orcákkal és kislányos mosollyal fogadja. Tud ő aranyos is lenni, ha akar, no meg az észrevehető, hogy nem lenne ellenére egy kis extra kaland a városban. Nem csak Intnek kell kapnia a jóból, lehet ám osztozkodni is. Közben azonban az utazás a végéhez közeledik, már ami a Kikötő és Arthenior távolságát jelenti. Egyre több ház veszi őket körül, majd hirtelen egy sem - az erdőszéli tisztásra értek. Az átellenes oldalon látni néhány magasabb épületet, takaros emeletes házakat, feltehetően a piactér körül, bár badarság lenne ilyen következtetéseket levonni, ilyen távolról. A szegénynegyed ótvaros, szaros mocskára pedig nem akar gondolni a félvér, igyekszik kizárni az életéből, hogy nyoma se maradhasson.*
- Meg is érkeztünk! *Mosolyodik el, mert mégiscsak jó érzéssel tölti el a város szaga, az a fűszeres, ódon illat, ami körbelengi az estét, ami rátelepszik a háza kfalára, beissza magát a ruhák anyagába, hogy örökké szép, vagy ronda emléket hagyjon viselőjükben - de mindig maradandót. Nem száll le a lóról, még nem, de eléggé izgatott, talán el lehetne kezdeni kérdezősködni is, azonban van már a Sellőben egy belső sorrend, amiből nem enged, még akkor sem, ha az orvossal való találkozás nosztalgiája Arthenior egyik sejthető ígérete.*
- Nos, szerintem kezdjük a piacnál és tudjuk le a kalapvásárlást elsőnek, amíg nem zárnak a bódék, persze csak ha benne vagy. Utána mehetünk egy fogadót keresni, természetesen én állok mindent. *Kacsint és várja a választ.*
7915. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-06 20:22:43
Üzenet elküldve: 2020-05-06 20:22:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Aztyan nagyon jól reagál a kijelentésére, ami megmosolyogtatja Morit. Inkább jobb értelemben, mint a másik félén.*
- Ne köszönd, az igazságot szerintem nem kell. *jelenti ki, aztán mégis.*
- De amúgy szívesen. *feleli mégis azt, amit ilyenre szoktak általában. A probléma felismerésére viszont elgondolkodik. Nem tudja eldönteni, hogy Aztyannak ebben igaza lehet-e. Viszont arra jut, ha eddig is bölcseket mondott, úgy véli most is így lehet.*
- Azt hiszem, igazad van. *ért egyet, mert ráébred ezt ő is szokta mondani csak nem ilyenféle helyzetben. Gyógyításoknál volt tanácsa, amikor valaki maradandó sérülést szerzett. Na nem pontosan ültethető át ebbe a helyzetbe, mégis felismeri a hasonlóságot.*
- Köszönöm, megpróbálom így látni én is. *bólint rá, igen ezután elmeséli a hegének a történetét. Kicsit az elején mikor belekezd, még feszélyezi, majd utána teljesen elengedi. El tudja mondani rendesen, anélkül, hogy bármi érzelmi reakció kiütközne az arcára. A végén megint nagyon is értelmeset szól hozzá Aztyan. A férfire néz, és próbálja kitalálni melyik istent, követheti. De inkább feladja, nyilván ha rákérdezne, elárulná.*
- Igen igazad, viszont ne sajnáld, lehet nem is itt lennék, ha nem történik meg. *A többiben is egyetért, és ha már ilyen sok hasznos tanáccsal látta el Aztyan igyekezni fog élni velük. Az utolsó kérdésre viszont elgondolkodva és komolyan néz a férfire.*
- Szívesen veszem, és örülök neki, ha megosztod velem, de kérlek, ne azért mond el, mert én elmondtam. *ehhez csak ennyit tesz hozzá, a többi a férfin múlik, ha tényleg úgy gondolja, azt és elmondja, annak örül. Azonban az oda-vissza rész, nem jó ötlet lenne szerinte. Viszont Aztyan biztosan el tudja ezt dönteni, így ha belekezd nem fog rákérdezni még egyszer, csak meghallgatja.*
*Aztyan nagyon jól reagál a kijelentésére, ami megmosolyogtatja Morit. Inkább jobb értelemben, mint a másik félén.*
- Ne köszönd, az igazságot szerintem nem kell. *jelenti ki, aztán mégis.*
- De amúgy szívesen. *feleli mégis azt, amit ilyenre szoktak általában. A probléma felismerésére viszont elgondolkodik. Nem tudja eldönteni, hogy Aztyannak ebben igaza lehet-e. Viszont arra jut, ha eddig is bölcseket mondott, úgy véli most is így lehet.*
- Azt hiszem, igazad van. *ért egyet, mert ráébred ezt ő is szokta mondani csak nem ilyenféle helyzetben. Gyógyításoknál volt tanácsa, amikor valaki maradandó sérülést szerzett. Na nem pontosan ültethető át ebbe a helyzetbe, mégis felismeri a hasonlóságot.*
- Köszönöm, megpróbálom így látni én is. *bólint rá, igen ezután elmeséli a hegének a történetét. Kicsit az elején mikor belekezd, még feszélyezi, majd utána teljesen elengedi. El tudja mondani rendesen, anélkül, hogy bármi érzelmi reakció kiütközne az arcára. A végén megint nagyon is értelmeset szól hozzá Aztyan. A férfire néz, és próbálja kitalálni melyik istent, követheti. De inkább feladja, nyilván ha rákérdezne, elárulná.*
- Igen igazad, viszont ne sajnáld, lehet nem is itt lennék, ha nem történik meg. *A többiben is egyetért, és ha már ilyen sok hasznos tanáccsal látta el Aztyan igyekezni fog élni velük. Az utolsó kérdésre viszont elgondolkodva és komolyan néz a férfire.*
- Szívesen veszem, és örülök neki, ha megosztod velem, de kérlek, ne azért mond el, mert én elmondtam. *ehhez csak ennyit tesz hozzá, a többi a férfin múlik, ha tényleg úgy gondolja, azt és elmondja, annak örül. Azonban az oda-vissza rész, nem jó ötlet lenne szerinte. Viszont Aztyan biztosan el tudja ezt dönteni, így ha belekezd nem fog rákérdezni még egyszer, csak meghallgatja.*
7914. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-06 15:12:19
Üzenet elküldve: 2020-05-06 15:12:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Másnap reggel, mielőtt még a kakas megszólalna a tanyán, szedelőzködik és fogja a motyóját. ~Pedig sosem aludtam nyugodtabban. Hiányzik egy normális ágy. ~ Dörzsölgeti meg a halántékát, majd az elágazásnál rátér a városba vezető ösvényre. A szimpatikusabb, járt út, ami túl keskeny, hogy a szekerek széles hátsójukkal keresztülhajtsanak rajta, egy igazi látványossághoz vezet. A szabályosan kialakított tisztás egészen eltérő képet mutat, más, mint a szántóföldeket övező erdőség vagy más, mint a kikötői farengeteg. Eddig ez a legszebb képződmény, amiben valaha járt. Nem egészen bizonyos benne, hogy minden emberi alakítást nélkülöz, de jelenleg ez nem is izgatja igazán. Leül egy kőre, hogy megpihentesse a talpait, közben pedig egy almát ropogtat nagy lelkesen a fogaival, csak úgy tépi cafatokra, ahogy az adja magát.*
-Egek! Most hova menjek? Mi legyen eztán? Szégyenkezve nem kulloghatok vissza a Sellőbe… *Mert addig meg volt a terv, hogy el onnan, de annál tovább nem igazán terjedt. Kedvetlenül nézegeti a nyakában lógó talizmánt, amit még évekkel ezelőtt az őt felnevelő, egyszerű életet élő, szerzetesektől kapott. Bárcsak megmaradtak volna az emlékezetében azoknak a jámbor és kedves embereknek, akik akkor voltak, mikor otthagyta őket és szerencsét próbálni indult. A kedves emlékek megmaradtak, csak teljesen beszürkítette őket az idő és borpecsétessé tette az elmúlt néhány, eleinte ígéretesnek induló hat. ~Talán nem kéne annyira kötődnöm ehhez a vacakhoz. ~ Oldja le a nyakáról a medált és teszi el a táskájába.*
-Mindig is arra fog ezentúl emlékeztetni, ami a szántón történt. ~Azt pedig nem szeretném. ~ *Sóhajt egy nagyot, mivel viszont egyik istenség sem hajtotta még az igája alá, így szüksége van egy tárgyra, amelyhez a kétségbeesettebb időkben fordulhat szerencséért. Eddig mindig a medált szorongatta, és a szellemek segítségére támaszkodva remélte a jobb jövőt, az öregeknek se igazán segítettek, majd pont neki fognak. Egyáltalán nem is bizonyos benne, hogy azok a szellemek, akikről anno a szerzetesek beszéltek neki, léteznek. A kikötőtől viszont elég sokat kapott, visszagondolva, egyetlen kocsmában sem bántak vele rosszabbul, mint itt az elmúlt hatokban. Bizonyosan a tenger kegyeibe fogadta, ott érezte magát életében a legszerencsésebbnek.*
-Mi is tükrözhetné jobban a tengert, mint egy csiga, ami belőle származik. *Arra gondol, így mindig vele lehet a szerencséje egy kis darabkája, bárhova is terelje a kegyetlen sors.*
-Egek! Most hova menjek? Mi legyen eztán? Szégyenkezve nem kulloghatok vissza a Sellőbe… *Mert addig meg volt a terv, hogy el onnan, de annál tovább nem igazán terjedt. Kedvetlenül nézegeti a nyakában lógó talizmánt, amit még évekkel ezelőtt az őt felnevelő, egyszerű életet élő, szerzetesektől kapott. Bárcsak megmaradtak volna az emlékezetében azoknak a jámbor és kedves embereknek, akik akkor voltak, mikor otthagyta őket és szerencsét próbálni indult. A kedves emlékek megmaradtak, csak teljesen beszürkítette őket az idő és borpecsétessé tette az elmúlt néhány, eleinte ígéretesnek induló hat. ~Talán nem kéne annyira kötődnöm ehhez a vacakhoz. ~ Oldja le a nyakáról a medált és teszi el a táskájába.*
-Mindig is arra fog ezentúl emlékeztetni, ami a szántón történt. ~Azt pedig nem szeretném. ~ *Sóhajt egy nagyot, mivel viszont egyik istenség sem hajtotta még az igája alá, így szüksége van egy tárgyra, amelyhez a kétségbeesettebb időkben fordulhat szerencséért. Eddig mindig a medált szorongatta, és a szellemek segítségére támaszkodva remélte a jobb jövőt, az öregeknek se igazán segítettek, majd pont neki fognak. Egyáltalán nem is bizonyos benne, hogy azok a szellemek, akikről anno a szerzetesek beszéltek neki, léteznek. A kikötőtől viszont elég sokat kapott, visszagondolva, egyetlen kocsmában sem bántak vele rosszabbul, mint itt az elmúlt hatokban. Bizonyosan a tenger kegyeibe fogadta, ott érezte magát életében a legszerencsésebbnek.*
-Mi is tükrözhetné jobban a tengert, mint egy csiga, ami belőle származik. *Arra gondol, így mindig vele lehet a szerencséje egy kis darabkája, bárhova is terelje a kegyetlen sors.*
7913. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-06 11:35:05
Üzenet elküldve: 2020-05-06 11:35:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae, már eddig is teljesen oda, meg vissza volt Cha'ysstól, nehéz elképzelni, hogy ezt még lehet fokozni, de bizony lehet. Ha kicsit tapasztaltabb lenne és nem feltételezné mindenkiről a legjobbat, akkor talán lenne esélye arra, hogy átlásson a férfin. Szegényke azonban esélytelen, ezért tényleg csak egyre mélyebbre zuhan abban a bizonyos szakadékban. Tiszta szerencse, hogy ül, mert ha nem ülne, akkor minden bizonnyal elalélna, de hát abban nem lenne semmi újdonság, mert volt már rá eset, bár akkor a sokk okozta, mikor meglátta azt azt üszkösödő testrészt, amit az elf gondolkodás nélkül kicsapott Habrertus asztalára. Most nem a sokk okozná, hanem valami csodálatos, pillangók a gyomorban meg lila köd, effélék. Viszont ő nehezen beszél a maga érzelmeiről, ezért a vallomásra a válasza csak ennyi:*
- Tudom.
*Más ezt talán nagyképűnek tetsző, féloldalas mosollyal mondaná, de felőle nem érezhető ilyesmi. Sőt talán Cha'yss kis füllentést is gyaníthat, mert Aenae továbbra is rendesen küzd az önértékelési zavarral, és most sem helyezi azonos polcra a férfit és önmagát és valószínűleg soha nem is fogja. A vallomásoktól meg mindig is kicsit kínosan érezte magát, amikor meg kínban van, akkor nagyon-nagyon könnyen csúsznak ki hülyeségek a száján, most sincs ez másként.*
- Mit szólnál ahhoz, ha pucéran kergetőznénk?
*Már abban a pillanatban röhög, hogy ezt kimondja, elég csak elképzelnie önmagát, hogy két lépés múlva a pucér talpába beleáll valami apró kavics, vagy tüske, majd mikor fél lábon kezd ugrálni, akkor a másikba is, amitől aztán fenékre ül, hogy alfelét is összeszurkálja valami, praktikusan csalán.*
*Aenae, már eddig is teljesen oda, meg vissza volt Cha'ysstól, nehéz elképzelni, hogy ezt még lehet fokozni, de bizony lehet. Ha kicsit tapasztaltabb lenne és nem feltételezné mindenkiről a legjobbat, akkor talán lenne esélye arra, hogy átlásson a férfin. Szegényke azonban esélytelen, ezért tényleg csak egyre mélyebbre zuhan abban a bizonyos szakadékban. Tiszta szerencse, hogy ül, mert ha nem ülne, akkor minden bizonnyal elalélna, de hát abban nem lenne semmi újdonság, mert volt már rá eset, bár akkor a sokk okozta, mikor meglátta azt azt üszkösödő testrészt, amit az elf gondolkodás nélkül kicsapott Habrertus asztalára. Most nem a sokk okozná, hanem valami csodálatos, pillangók a gyomorban meg lila köd, effélék. Viszont ő nehezen beszél a maga érzelmeiről, ezért a vallomásra a válasza csak ennyi:*
- Tudom.
*Más ezt talán nagyképűnek tetsző, féloldalas mosollyal mondaná, de felőle nem érezhető ilyesmi. Sőt talán Cha'yss kis füllentést is gyaníthat, mert Aenae továbbra is rendesen küzd az önértékelési zavarral, és most sem helyezi azonos polcra a férfit és önmagát és valószínűleg soha nem is fogja. A vallomásoktól meg mindig is kicsit kínosan érezte magát, amikor meg kínban van, akkor nagyon-nagyon könnyen csúsznak ki hülyeségek a száján, most sincs ez másként.*
- Mit szólnál ahhoz, ha pucéran kergetőznénk?
*Már abban a pillanatban röhög, hogy ezt kimondja, elég csak elképzelnie önmagát, hogy két lépés múlva a pucér talpába beleáll valami apró kavics, vagy tüske, majd mikor fél lábon kezd ugrálni, akkor a másikba is, amitől aztán fenékre ül, hogy alfelét is összeszurkálja valami, praktikusan csalán.*
7912. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-06 08:07:56
Üzenet elküldve: 2020-05-06 08:07:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kékvér//
- Szomorú dolgok ezek, amikről kár beszélni egy ilyen gyönyörű éjszakán. Persze nem mondom, vannak esték, amikor ez illik a hangulathoz. A kellemetlen, csípős széllel fújó őszi sötét, amikor a faágak halkan kopognak az ablakon. Olyankor jó ilyenről beszélgetni, de most kellemesebb dolgokról kellene. Az idő is ezt kéri tőlünk. * Sóhajt az elf, talán meglepően költőien, de tényleg nem szeretne az elmúlásról, és mások elveszítéséről beszélni. Még csak nem is hazudik, őszintén hiszi azt, amit mondott. Ősszel sokkal jobban szeret visszaemlékezni a régi barátokra, és az elveszített szolgálókra. Olyankor sokkal melankolikusabb hangulatban szokott lenni. Viszont úgy tűnik, hogy sikerül kicsit feldobnia a másikat, amit örömmel fogad. *
- Ugyan kedves, biztosíthatom róla, hogy egyáltalán nem fog zavarni. A húgom, Wymnter is mindig örül a vendégeknek. Nem mondja, de attól félek, hogy egy kicsit magányos a birtokon. Előre figyelmeztetem, valószínűleg be se fog állni a szája. * Nevet a jómódú elf, és felkel a földről, majd kinyújtja a kezét, hogy Yathlanaet is felsegítse. Ha az elfogadja, akkor bár nem túl erősen, de igyekezve próbál támasza lenni, kicsit meg is billen ugyan, de mégis inkább segítség, mint hátráltatás a részéről. És egyébként is, azt szokták mondani, hogy az igyekezet, meg a szándék a fontos. *
- Viszont sajnálatos módon gyalog vagyok. Olyan szép este volt, nem akartam elrontani lovagolással. Alig egy óra az út odáig, de ha kívánja, akkor elszalasztok valakit, hogy jöjjön értünk vissza hintóval. * Ajánlkozik nagylelkűen, bár akkor is meg kell várják azt az időt, amíg az elszalasztott ember átadja a hírt, de nem kell sétáljanak közben. Bár Dramot nem zavarja a séta ténye, főleg akkor nem, ha ilyen kellemes társasága akad. Időközben a köpenyt is felveszi a földről, az énekestől kicsit távolabb, úgy, hogy nehogy rá menjen bármi is leporolja, mielőtt a vállára kanyarítaná. *
//Kékvér//
- Szomorú dolgok ezek, amikről kár beszélni egy ilyen gyönyörű éjszakán. Persze nem mondom, vannak esték, amikor ez illik a hangulathoz. A kellemetlen, csípős széllel fújó őszi sötét, amikor a faágak halkan kopognak az ablakon. Olyankor jó ilyenről beszélgetni, de most kellemesebb dolgokról kellene. Az idő is ezt kéri tőlünk. * Sóhajt az elf, talán meglepően költőien, de tényleg nem szeretne az elmúlásról, és mások elveszítéséről beszélni. Még csak nem is hazudik, őszintén hiszi azt, amit mondott. Ősszel sokkal jobban szeret visszaemlékezni a régi barátokra, és az elveszített szolgálókra. Olyankor sokkal melankolikusabb hangulatban szokott lenni. Viszont úgy tűnik, hogy sikerül kicsit feldobnia a másikat, amit örömmel fogad. *
- Ugyan kedves, biztosíthatom róla, hogy egyáltalán nem fog zavarni. A húgom, Wymnter is mindig örül a vendégeknek. Nem mondja, de attól félek, hogy egy kicsit magányos a birtokon. Előre figyelmeztetem, valószínűleg be se fog állni a szája. * Nevet a jómódú elf, és felkel a földről, majd kinyújtja a kezét, hogy Yathlanaet is felsegítse. Ha az elfogadja, akkor bár nem túl erősen, de igyekezve próbál támasza lenni, kicsit meg is billen ugyan, de mégis inkább segítség, mint hátráltatás a részéről. És egyébként is, azt szokták mondani, hogy az igyekezet, meg a szándék a fontos. *
- Viszont sajnálatos módon gyalog vagyok. Olyan szép este volt, nem akartam elrontani lovagolással. Alig egy óra az út odáig, de ha kívánja, akkor elszalasztok valakit, hogy jöjjön értünk vissza hintóval. * Ajánlkozik nagylelkűen, bár akkor is meg kell várják azt az időt, amíg az elszalasztott ember átadja a hírt, de nem kell sétáljanak közben. Bár Dramot nem zavarja a séta ténye, főleg akkor nem, ha ilyen kellemes társasága akad. Időközben a köpenyt is felveszi a földről, az énekestől kicsit távolabb, úgy, hogy nehogy rá menjen bármi is leporolja, mielőtt a vállára kanyarítaná. *
7911. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:31:25
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:31:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Revirthea Thelawear//
- Oooh...
*Bólogat is nagyokat, mikor ki is elégítik kíváncsiságát. Mondjuk sokkal így sem került közelebb a valóhoz, de majd megnézi, ha a nő végzett a remekművel. Egyelőre elég azt tudnia, hogy nem fáj, s nem is tart olyan sokáig, hogy a vízbe fagyjon. Egy pillanatig a fejébe fészkeli magát a gondolat, hogy most pucérka mivoltában lesz megörökítve egy papíron, de igazából annyira nem zavarja a dolog. Nem igazán szégyenlős fajta, köszönhetően az élethelyzetének.*
- Én Cirielyna Dyhuv. De elég a Ciri is. Azt jobban is szeretem, meg hát rövid.
*Igyekszik azért mozdulatlanul állni, noha már több jele is van annak, hogy hiába a kellemes idő, azért hosszan tartó pancsoláshoz még nem egészen megfelelő a víz. De bízik a nőben így türelmesen várj ki, míg végez a dolgával.*
- Nos. *Kissé talán jobban elhúzza a válaszadást. A teljes igazság az, hogy akkor keveredik ide, ha már zavaróan áll rajta az utca kosza, meg hát a szaga sem egy kifinomult hölgyével vetekszik. A fogadó fürdőjét már felkereste volna, de ugyebár nem bővelkedik aranyban, meg a mindennapos külsejével valószínűleg be sem engednék. Így ha nem is füllent a nőnek, a teljes igazságot megtartja magának. Ki dicsekedne azzal, hogy egy koszos tündérke a Szegénynegyed utcáiról.* Nem igazán. Csak ha jön a jó idő néha lejövök pancsolni.
*Mosolyodik el végül, ahogy a nőt kezdi fürkészni. Szinte lenyűgözi az az erős koncentráció, amivel a papírra rajzol. Amúgy is felettébb szépnek néz ki Thea, ezt pedig csak fokozza az, ahogy elmélyül az alkotásban.*
- Oooh...
*Bólogat is nagyokat, mikor ki is elégítik kíváncsiságát. Mondjuk sokkal így sem került közelebb a valóhoz, de majd megnézi, ha a nő végzett a remekművel. Egyelőre elég azt tudnia, hogy nem fáj, s nem is tart olyan sokáig, hogy a vízbe fagyjon. Egy pillanatig a fejébe fészkeli magát a gondolat, hogy most pucérka mivoltában lesz megörökítve egy papíron, de igazából annyira nem zavarja a dolog. Nem igazán szégyenlős fajta, köszönhetően az élethelyzetének.*
- Én Cirielyna Dyhuv. De elég a Ciri is. Azt jobban is szeretem, meg hát rövid.
*Igyekszik azért mozdulatlanul állni, noha már több jele is van annak, hogy hiába a kellemes idő, azért hosszan tartó pancsoláshoz még nem egészen megfelelő a víz. De bízik a nőben így türelmesen várj ki, míg végez a dolgával.*
- Nos. *Kissé talán jobban elhúzza a válaszadást. A teljes igazság az, hogy akkor keveredik ide, ha már zavaróan áll rajta az utca kosza, meg hát a szaga sem egy kifinomult hölgyével vetekszik. A fogadó fürdőjét már felkereste volna, de ugyebár nem bővelkedik aranyban, meg a mindennapos külsejével valószínűleg be sem engednék. Így ha nem is füllent a nőnek, a teljes igazságot megtartja magának. Ki dicsekedne azzal, hogy egy koszos tündérke a Szegénynegyed utcáiról.* Nem igazán. Csak ha jön a jó idő néha lejövök pancsolni.
*Mosolyodik el végül, ahogy a nőt kezdi fürkészni. Szinte lenyűgözi az az erős koncentráció, amivel a papírra rajzol. Amúgy is felettébb szépnek néz ki Thea, ezt pedig csak fokozza az, ahogy elmélyül az alkotásban.*
7910. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:21:25
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:21:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ritkán szokott nevetni, nem csak azért, mert nem szokott, de azért is, mert nem volt kivel. Most Aenaevel egyre gyakrabban előfordul, hogy nevet. Nem hiányzott neki, de jóként éli meg a mindennapjaiban. Nincs annyira idealista, hogy arra gondoljon, ettől majd jobb lesz az élete vagy bármi is megváltozik, de nem tagadja, hogy pozitív hatással van a kedvére.
Ha volna lelkiismerete, akkor biztosan megtorpanna, hogy milyen úton jár, de az ilyen érzések távol állnak tőle, így nyugodtan csavarja az ujja köré a tharg örökös lányt. Azt sem tagadja, hogy érez iránta valamit, de ez nem gátolja meg abban, hogy még inkább magába bolondítsa Aeanet.
Jól felismeri a sárga szemekben, hogy mennyire érnek célt a szavai. Szinte látja a még mélyebbre zuhanó lányt szerelmük szakadékában. A pír az arcon, a szerelmes pillantás, az elakadó lélegzet, mind ékesen mesél arról, hogy mennyire hatékony, amit tesz.*
- Szeretlek. *Súgja ugyanolyan halkan, ahogy a lány válaszolt neki. Nem kell megköszönnie, elég csak szavakkal bizonyítani a szerelmét és még saját, sárga ragadozószeme is úgy csillan, hogy a végtelen őszinteség tükörképét lássa benne a másik. Elégszer látta már a lányok szemében a bordélyházban, amikor a kuncsaftok szemébe nézve őszintének tetszőn hazudtak szerelmet, hogy minden haton meglátogassák őket és aranyak tucatjait gombolhassanak le róluk. Mondhatni, vagy gyakorlata a talmi pillantások területén.*
*Ritkán szokott nevetni, nem csak azért, mert nem szokott, de azért is, mert nem volt kivel. Most Aenaevel egyre gyakrabban előfordul, hogy nevet. Nem hiányzott neki, de jóként éli meg a mindennapjaiban. Nincs annyira idealista, hogy arra gondoljon, ettől majd jobb lesz az élete vagy bármi is megváltozik, de nem tagadja, hogy pozitív hatással van a kedvére.
Ha volna lelkiismerete, akkor biztosan megtorpanna, hogy milyen úton jár, de az ilyen érzések távol állnak tőle, így nyugodtan csavarja az ujja köré a tharg örökös lányt. Azt sem tagadja, hogy érez iránta valamit, de ez nem gátolja meg abban, hogy még inkább magába bolondítsa Aeanet.
Jól felismeri a sárga szemekben, hogy mennyire érnek célt a szavai. Szinte látja a még mélyebbre zuhanó lányt szerelmük szakadékában. A pír az arcon, a szerelmes pillantás, az elakadó lélegzet, mind ékesen mesél arról, hogy mennyire hatékony, amit tesz.*
- Szeretlek. *Súgja ugyanolyan halkan, ahogy a lány válaszolt neki. Nem kell megköszönnie, elég csak szavakkal bizonyítani a szerelmét és még saját, sárga ragadozószeme is úgy csillan, hogy a végtelen őszinteség tükörképét lássa benne a másik. Elégszer látta már a lányok szemében a bordélyházban, amikor a kuncsaftok szemébe nézve őszintének tetszőn hazudtak szerelmet, hogy minden haton meglátogassák őket és aranyak tucatjait gombolhassanak le róluk. Mondhatni, vagy gyakorlata a talmi pillantások területén.*
7909. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:19:54
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:19:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
* Némán mosolyog a lányka zavarán. Theát nem feszélyezi a tündér pőresége, egyesek talán megbotránkoznának rajta, de a lány mindig egy kicsit más módon szemlélte a világot, mint a többség.*
- A skicc?* kérdezz vissza, ami bugyuta szokása, hiszen elsőre is jól hallotta, de időnként így próbál időt nyerni, hogy előhozakodhasson a megfelelő válasszal.* Az amolyan vázlatrajz. Elnagyolt, nincsenek pontosan kidolgozva a részletek. Viszont az előnye, hogy gyorsan elkészül, így nem fagysz bele a patakba, mire végzek.*
hangzik a tudományos felelet.*
- Köszönöm!* helyezkedik is el máris lelkesen, meghallva a tündér hozzájárulását.* Revirthea Thelawear vagyok.*fekteti a füzetet a térdére, kicsit hunyorog, hátratűr egy kósza tincset az arcából és máris munkához lát. A ceruza határozottan szánt keresztül a szűz papíron, sötét, vad és egyelőre formátlan vonalakat hagyva maga után.* Gyakran időzöl itt? * Thea gyakran szokott, talán túlságosan is. Viszont a meztelen kis tündért még nem látta. Egész biztosan emlékezne rá.*
* Némán mosolyog a lányka zavarán. Theát nem feszélyezi a tündér pőresége, egyesek talán megbotránkoznának rajta, de a lány mindig egy kicsit más módon szemlélte a világot, mint a többség.*
- A skicc?* kérdezz vissza, ami bugyuta szokása, hiszen elsőre is jól hallotta, de időnként így próbál időt nyerni, hogy előhozakodhasson a megfelelő válasszal.* Az amolyan vázlatrajz. Elnagyolt, nincsenek pontosan kidolgozva a részletek. Viszont az előnye, hogy gyorsan elkészül, így nem fagysz bele a patakba, mire végzek.*
hangzik a tudományos felelet.*
- Köszönöm!* helyezkedik is el máris lelkesen, meghallva a tündér hozzájárulását.* Revirthea Thelawear vagyok.*fekteti a füzetet a térdére, kicsit hunyorog, hátratűr egy kósza tincset az arcából és máris munkához lát. A ceruza határozottan szánt keresztül a szűz papíron, sötét, vad és egyelőre formátlan vonalakat hagyva maga után.* Gyakran időzöl itt? * Thea gyakran szokott, talán túlságosan is. Viszont a meztelen kis tündért még nem látta. Egész biztosan emlékezne rá.*
7908. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:03:08
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:03:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Revirthea Thelawear//
*A nő mentegetőzésére hevesen rázni kezdi a fejét. Nem az ő birodalma a tisztás így természetes, hogy összefuthat itt bárkivel, vagy, mint ebben az esetben is, meglepheti egy érkező.*
- Nem törtél. Szabad a tisztás mindenkinek. Csak én bambultam el.
*Vigyorodik el kissé, ahogy a tarkójára vakar egy halovány kis zavarral, amibe még talán bele is pirul, de amúgy is piroskás orcáinak hála ezt nehéz eldönteni. Közben a figyelmét nem kerüli el a földön puffanó füzet. Akár pofátlanság, akár nem ő bizony követi a szemével, s a kinyíló oldalt, már amennyire onnan tudja, jó alaposan meg is szemléli. Ebből a távolságból azt világosan látja, hogy a kinyílt oldalon egy rajzot láthat, mégpedig valami alakot ábrázolót, de ennél tovább nem tud pontosítani még ügyes látásával sem.*
- Mi az a skicc?
*Emeli is kék szemeit a nőre az ismeretlen szó hallatán. Van sejtése, hogy a füzet miatt rajzzal összefüggő dolog lehet, de az sem kizárt, hogy téved. Bár akkor fogalma sincs mi más egyébhez lehet köze.*
- Nem kell menned. Ha szeretnél skiccelj.
*Pislog kissé bugyután, s most csak az a gondolat forgatja meg berozsdásodott kis fogaskerekeit a fejében, hogy bármi is az amit a nő készíteni akar róla legalább fájni nem fáj.*
*A nő mentegetőzésére hevesen rázni kezdi a fejét. Nem az ő birodalma a tisztás így természetes, hogy összefuthat itt bárkivel, vagy, mint ebben az esetben is, meglepheti egy érkező.*
- Nem törtél. Szabad a tisztás mindenkinek. Csak én bambultam el.
*Vigyorodik el kissé, ahogy a tarkójára vakar egy halovány kis zavarral, amibe még talán bele is pirul, de amúgy is piroskás orcáinak hála ezt nehéz eldönteni. Közben a figyelmét nem kerüli el a földön puffanó füzet. Akár pofátlanság, akár nem ő bizony követi a szemével, s a kinyíló oldalt, már amennyire onnan tudja, jó alaposan meg is szemléli. Ebből a távolságból azt világosan látja, hogy a kinyílt oldalon egy rajzot láthat, mégpedig valami alakot ábrázolót, de ennél tovább nem tud pontosítani még ügyes látásával sem.*
- Mi az a skicc?
*Emeli is kék szemeit a nőre az ismeretlen szó hallatán. Van sejtése, hogy a füzet miatt rajzzal összefüggő dolog lehet, de az sem kizárt, hogy téved. Bár akkor fogalma sincs mi más egyébhez lehet köze.*
- Nem kell menned. Ha szeretnél skiccelj.
*Pislog kissé bugyután, s most csak az a gondolat forgatja meg berozsdásodott kis fogaskerekeit a fejében, hogy bármi is az amit a nő készíteni akar róla legalább fájni nem fáj.*
7907. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 22:49:21
Üzenet elküldve: 2020-05-05 22:49:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
* Kósza fintor szalad át finom vonásain, amikor a tündér felsikkant. Igazán nem akarta megijeszteni.*
- Ne haragudj, nem akartam rád törni.* húzódnak a bíbor ajkak kedves mosolyra, jobbját is maga elé emeli a nagy mentegetőzés közben. A meggondolatlan mozdulat következtében kiesik a füzet a kezéből és tompán huppan a talajra. Épp a tegnap esti alkotásánál nyílik szét. Szórakozottan elmosolyodik viszont látva a titokzatos sötételf vonásait. Gyatra utánzata ez csupán a valóságnak tudja jól.*
- Szóval.*hajol le összeszedni holmiját.* Miattam igazán ne zavartasd magad.* fél előhozakodni a dologgal, de nincs vesztenivalója így kinyögi nagy nehezen mit is akar.* Nem bánod, ha én itt leülök és készítek néhány skiccet gyorsan?* emeli a tündérre átható zöld pillantását.* Persze, ha inkább magányra vágynál.* biccent felével arra, ahonnan érkezett jelezve, hogy utóbbi estben gond nélkül odébbáll.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.05 22:52:18
* Kósza fintor szalad át finom vonásain, amikor a tündér felsikkant. Igazán nem akarta megijeszteni.*
- Ne haragudj, nem akartam rád törni.* húzódnak a bíbor ajkak kedves mosolyra, jobbját is maga elé emeli a nagy mentegetőzés közben. A meggondolatlan mozdulat következtében kiesik a füzet a kezéből és tompán huppan a talajra. Épp a tegnap esti alkotásánál nyílik szét. Szórakozottan elmosolyodik viszont látva a titokzatos sötételf vonásait. Gyatra utánzata ez csupán a valóságnak tudja jól.*
- Szóval.*hajol le összeszedni holmiját.* Miattam igazán ne zavartasd magad.* fél előhozakodni a dologgal, de nincs vesztenivalója így kinyögi nagy nehezen mit is akar.* Nem bánod, ha én itt leülök és készítek néhány skiccet gyorsan?* emeli a tündérre átható zöld pillantását.* Persze, ha inkább magányra vágynál.* biccent felével arra, ahonnan érkezett jelezve, hogy utóbbi estben gond nélkül odébbáll.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.05 22:52:18
7906. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 22:35:07
Üzenet elküldve: 2020-05-05 22:35:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Revirthea Thelawear//
*A víz kellemessége teljesen átjárja a testét, főleg mikor már bőre sem érzékenykedik miatta. Amúgy is megszokta, hogy nem a kellemes forró fürdők világában él. azért amennyire tudja lemossa magáról a koszt, kissé kelletlenül, de még a fejét is a víz alá meríti egy pillanatra, hogy hószín tincseit is kiöblíthesse.
Amikor a mosakodással már végzett, mint egy önfeledt gyermek kezd is pancsolni a tiszta vízben. Nem is csoda, ha ebben az elmélyült szórakozásában nem tűnik fel a közeledő lépteinek hangja. A köszöntést pedig elsőként egy sikkantással viszonozza, majd gyorsan hátra fordulva pislog is a hóhajú nőre.*
- Szi...*Motyogja is először, majd ahogy megnyugszik határozottabban pillant a nőre.* Szia!
*Még egy barátságos mosolyt is igyekszik magára ölteni, de a kezdeti megszeppentség azért még valahol ott bujkál benne. Főleg azért, mert ezek szerint nagy a valószínűsége, hogy a nő szemtanúja volt annak, ahogy kisgyerek módjára pancsikolt.*
*A víz kellemessége teljesen átjárja a testét, főleg mikor már bőre sem érzékenykedik miatta. Amúgy is megszokta, hogy nem a kellemes forró fürdők világában él. azért amennyire tudja lemossa magáról a koszt, kissé kelletlenül, de még a fejét is a víz alá meríti egy pillanatra, hogy hószín tincseit is kiöblíthesse.
Amikor a mosakodással már végzett, mint egy önfeledt gyermek kezd is pancsolni a tiszta vízben. Nem is csoda, ha ebben az elmélyült szórakozásában nem tűnik fel a közeledő lépteinek hangja. A köszöntést pedig elsőként egy sikkantással viszonozza, majd gyorsan hátra fordulva pislog is a hóhajú nőre.*
- Szi...*Motyogja is először, majd ahogy megnyugszik határozottabban pillant a nőre.* Szia!
*Még egy barátságos mosolyt is igyekszik magára ölteni, de a kezdeti megszeppentség azért még valahol ott bujkál benne. Főleg azért, mert ezek szerint nagy a valószínűsége, hogy a nő szemtanúja volt annak, ahogy kisgyerek módjára pancsikolt.*
7905. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 22:11:45
Üzenet elküldve: 2020-05-05 22:11:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
* Gyönyörű, az olyan egyszerű halandó számára, mint ő maga szűziesen érintetlen vidéket képzel el maga köré. Ősöreg tölgyfákkal, nehéz levegővel. A fák lombaji közt átszűrődő aranyló napfénnyel, ami megcsillan a fűszálakon pihenő kövér harmatcseppeken. Elgondolkodva összeráncolja a szemöldökét, majd lassan kinyitja a szemét, egyiket a másik után. Felül a pokrócon és körülnéz. Ismerős már-már művinek ható fák és andalgó párocskák látványa fogadja.*
- Hajj.* csalódott sóhaj száll fel ajkáról, miközben visszahanyatlik a földre. Egy ideig dühödten mered a rajzfüzetére, majd felpattan, összehajtogatja a pokrócot, ölbe veszi kevés motyóját és beljebb sétál a fák között. Beljebb, mint eddig bármikor, a korábban sosem látott patakig, ahol különös látvány fogadja. A fakó tündér egészen megkapó látványt nyújt ebben a megvilágításban.*
- Szervusz!* szólítja meg, mielőtt még a másik kapná leskelődésen. Persze, az is lehet, hogy már hallotta érkezését, hiszen a jól öltözött ifjú hölgy nem próbált lopakodni. Kivár a másik miként reagál jelenlétére, mielőtt előhozakodna ötletével.*
* Gyönyörű, az olyan egyszerű halandó számára, mint ő maga szűziesen érintetlen vidéket képzel el maga köré. Ősöreg tölgyfákkal, nehéz levegővel. A fák lombaji közt átszűrődő aranyló napfénnyel, ami megcsillan a fűszálakon pihenő kövér harmatcseppeken. Elgondolkodva összeráncolja a szemöldökét, majd lassan kinyitja a szemét, egyiket a másik után. Felül a pokrócon és körülnéz. Ismerős már-már művinek ható fák és andalgó párocskák látványa fogadja.*
- Hajj.* csalódott sóhaj száll fel ajkáról, miközben visszahanyatlik a földre. Egy ideig dühödten mered a rajzfüzetére, majd felpattan, összehajtogatja a pokrócot, ölbe veszi kevés motyóját és beljebb sétál a fák között. Beljebb, mint eddig bármikor, a korábban sosem látott patakig, ahol különös látvány fogadja. A fakó tündér egészen megkapó látványt nyújt ebben a megvilágításban.*
- Szervusz!* szólítja meg, mielőtt még a másik kapná leskelődésen. Persze, az is lehet, hogy már hallotta érkezését, hiszen a jól öltözött ifjú hölgy nem próbált lopakodni. Kivár a másik miként reagál jelenlétére, mielőtt előhozakodna ötletével.*
7904. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 21:00:34
Üzenet elküldve: 2020-05-05 21:00:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*A mai napja sem kecsegtet izgalmakkal, így az útja a tisztás felé vezeti. Ha más nem, hát egy kellemes pancsolással lefoglalja magát.
Ahogy el is ér a smaragdszín fűvel borított területre elégedett szusszanással nyugtázza a kellemes érzést mezítelen talpai alatt.
Léptein gyorsít, ahogy megpillantja a tiszta vizet. Mosolya is szélesedik, amint megpillantja a tiszta vizet. Az idő kellemes, a nap is melegen süt, így gyorsan körbepillant, hátha a víz ezen részén akad még valaki. Szerencsére senkit nem pillant meg, aki előtt pironkodnia kéne, így foltozott kis inget ledobja magáról, majd sietségében jön a nadrág is, végül pőre valójában gázol is a kissé hűvösebb vízbe.
Liba bőrösödve vacog egy ideig, míg teste meg nem szokja a víz hőmérsékletét, majd mikor ez megtörténik elégedett pofival merül is nyakig a vízbe.*
*A mai napja sem kecsegtet izgalmakkal, így az útja a tisztás felé vezeti. Ha más nem, hát egy kellemes pancsolással lefoglalja magát.
Ahogy el is ér a smaragdszín fűvel borított területre elégedett szusszanással nyugtázza a kellemes érzést mezítelen talpai alatt.
Léptein gyorsít, ahogy megpillantja a tiszta vizet. Mosolya is szélesedik, amint megpillantja a tiszta vizet. Az idő kellemes, a nap is melegen süt, így gyorsan körbepillant, hátha a víz ezen részén akad még valaki. Szerencsére senkit nem pillant meg, aki előtt pironkodnia kéne, így foltozott kis inget ledobja magáról, majd sietségében jön a nadrág is, végül pőre valójában gázol is a kissé hűvösebb vízbe.
Liba bőrösödve vacog egy ideig, míg teste meg nem szokja a víz hőmérsékletét, majd mikor ez megtörténik elégedett pofival merül is nyakig a vízbe.*
7903. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:42:00
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:42:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kékvér//
*A beszélgetés komolyabb, és egyben személyesebb vizekre terelődik. Hát igen, a hosszú élet hol áldás, hol átok. Yath eddig inkább az átok részét tapasztalta, de talán ha jobbra fordul a sora, örülni fog, hogy több éve adatott. mint egy átlagos embernek.*
- Hát igen, a hosszú élet olykor átok is tud lenni. Látni az elmúlást, hogy a barátaink és szeretteink megöregednek mellettünk, amíg mi fiatalkorunk hajnalát éljük át csupán... Elkeserítő és szomorú tud lenni. Persze ha saját fajom körében nőttem volna fel, talán több pozitívumot látnék hosszú éveimben.
*Ahogy szép lassan mindenki meghalt mellette, Yath megtanult nem ragaszkodni és kötődni senkihez. Részben ezért is indult a nagyvilágnak, habár maradhatott volna a kedves falusiak között. De túl sok volt ott a halandó ismerős.
Amikor Drameiloten magához invitálja, szemei lelkesen felcsillannak. Bár nem akar ő senkihez bekontárkodni, azért kényelmes és kellemes lenne első artheniori napjait egy szebb birtokon tölteni, s az elf férfin keresztül megismerkedni néhány helyivel.*
- Ez nagyszerűen hangzik! De természetesen csak akkor, ha tényleg nem zavarok. A kedves húgának sem szándékozom kellemetlen meglepetést okozni.
//Kékvér//
*A beszélgetés komolyabb, és egyben személyesebb vizekre terelődik. Hát igen, a hosszú élet hol áldás, hol átok. Yath eddig inkább az átok részét tapasztalta, de talán ha jobbra fordul a sora, örülni fog, hogy több éve adatott. mint egy átlagos embernek.*
- Hát igen, a hosszú élet olykor átok is tud lenni. Látni az elmúlást, hogy a barátaink és szeretteink megöregednek mellettünk, amíg mi fiatalkorunk hajnalát éljük át csupán... Elkeserítő és szomorú tud lenni. Persze ha saját fajom körében nőttem volna fel, talán több pozitívumot látnék hosszú éveimben.
*Ahogy szép lassan mindenki meghalt mellette, Yath megtanult nem ragaszkodni és kötődni senkihez. Részben ezért is indult a nagyvilágnak, habár maradhatott volna a kedves falusiak között. De túl sok volt ott a halandó ismerős.
Amikor Drameiloten magához invitálja, szemei lelkesen felcsillannak. Bár nem akar ő senkihez bekontárkodni, azért kényelmes és kellemes lenne első artheniori napjait egy szebb birtokon tölteni, s az elf férfin keresztül megismerkedni néhány helyivel.*
- Ez nagyszerűen hangzik! De természetesen csak akkor, ha tényleg nem zavarok. A kedves húgának sem szándékozom kellemetlen meglepetést okozni.
7902. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-05 12:47:51
Üzenet elküldve: 2020-05-05 12:47:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szereti hallani a férfi nevetését - mit nem szeret benn? - és most, hogy újra nevetni hallotta, arra jön rá, hogy mennyire szeretné, ha többször hallhatná ezt tőle. Bár nem csupán a nevetés, hanem az is amit mond, ahogyan mondja, Aenae meg azt veszi észre, hogy bárgyú - ő annak gondolja magát - arckifejezéssel hallgatja Cha'yss szavait. A férfi pedig eléri a kívánt hatást velük, Aenae valószínűleg bármit megtenne neki, vagy érte. Jó, szerinte lehetetlen dolgokkal nem próbálkozna, de gond nélkül feladná ezt az egész vashegyi cécót meg az örökösdit, hogy aztán bárónének hívják utána. Kellően naiv és elvarázsolt ahhoz, hogy ne tűnjön fel, hogy éppen egy csapdába sétál bele. De Cha'yss olyan számára, mint a gyertya lángja az éjjeli lepkének, csak ő még nem látja be, hogy ez a hasonlat valójában mennyire is helytálló. A felismerés, a valódi felismerés talán kiábrándító lenne, de az is lehet, hogy cseppet sem zavarná a lányt, hiszen egy olyan férfit kaphat, mint Cha'yss. Egyelőre azonban ilyen és ehhez hasonló gondolatok meg sem fordulnak a fejében, csak halvány mosollyal és pírral az arcán nézi a férfit.*
- Neked.
*Nyögi ki, bár jelenleg nemigen tudja elképzelni azt a körülményt, aminek hatására ez megváltozzon. Amúgy meg még mindig csodálkozik azon, hogy egy olyan férfi, mint Cha'yss, aki minden ujjára találna nálánál sokkal szebb nőket is, pont őt választotta. Bár jól mutatnak egymás mellett, illetve Cha'yss önmagában is annyira jól mutat, hogy elég az kettőjüknek is. Erre a gondolatra felröhint.*
*Szereti hallani a férfi nevetését - mit nem szeret benn? - és most, hogy újra nevetni hallotta, arra jön rá, hogy mennyire szeretné, ha többször hallhatná ezt tőle. Bár nem csupán a nevetés, hanem az is amit mond, ahogyan mondja, Aenae meg azt veszi észre, hogy bárgyú - ő annak gondolja magát - arckifejezéssel hallgatja Cha'yss szavait. A férfi pedig eléri a kívánt hatást velük, Aenae valószínűleg bármit megtenne neki, vagy érte. Jó, szerinte lehetetlen dolgokkal nem próbálkozna, de gond nélkül feladná ezt az egész vashegyi cécót meg az örökösdit, hogy aztán bárónének hívják utána. Kellően naiv és elvarázsolt ahhoz, hogy ne tűnjön fel, hogy éppen egy csapdába sétál bele. De Cha'yss olyan számára, mint a gyertya lángja az éjjeli lepkének, csak ő még nem látja be, hogy ez a hasonlat valójában mennyire is helytálló. A felismerés, a valódi felismerés talán kiábrándító lenne, de az is lehet, hogy cseppet sem zavarná a lányt, hiszen egy olyan férfit kaphat, mint Cha'yss. Egyelőre azonban ilyen és ehhez hasonló gondolatok meg sem fordulnak a fejében, csak halvány mosollyal és pírral az arcán nézi a férfit.*
- Neked.
*Nyögi ki, bár jelenleg nemigen tudja elképzelni azt a körülményt, aminek hatására ez megváltozzon. Amúgy meg még mindig csodálkozik azon, hogy egy olyan férfi, mint Cha'yss, aki minden ujjára találna nálánál sokkal szebb nőket is, pont őt választotta. Bár jól mutatnak egymás mellett, illetve Cha'yss önmagában is annyira jól mutat, hogy elég az kettőjüknek is. Erre a gondolatra felröhint.*
7901. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-04 22:38:45
Üzenet elküldve: 2020-05-04 22:38:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Köszönöm, ez jól esik és tőled el is hiszem. *Válaszol Mori kedves szavaira, miszerint ő nem kőszívű. Szerinte sem az, de általában mások tisztje eldönteni, hogy ki milyen, nem sajátja. Ha magáról kell véleményt alkotnia az embernek, előfordul, hogy elfogultan dönt a képességei felől és olykor megeshet, hogy nem is ismer fel olyan hibákat vagy erényeket, amelyek mások számára nyilvánvalóak.*
- Azt mondják, a probléma felismerése a megoldás felé vezető első lépés. *Mosolyog féloldalasan Morira. A félvér lány tudja magáról, hogy idegeskedni szokott, olykor feleslegesen is. De ha próbálkozni fog és tudja, mire számíthat, minden esélye megvan rá, hogy idővel levetkőzze ezt a negatív szokást és csak annyit tartson meg belőle, ami szükséges.
Mori egészen kinyílik aztán, ahogy nekikezd elmondani, hogyan is formálta életét a sebhely. Aztyan figyelmesen hallgatja, nem zökkenti ki, hanem hagyja, hogy a félvér lány annyit áruljon el, amennyit szeretne.
Érdekes és szomorú történet bontakozik ki lelki szemei előtt, amely alatt betekintést nyer Mori múltjába. Az eseménybe, amely talán a leginkább formálta őt és jövőbeli énjét.
Amikor a félvér lány befejezte, hagy egy kis időt, hogy megnyugodjon. Nem lehetett könnyű ezt elmesélni a heges arcúnak.*
- Te megpróbáltál segíteni és ha ti nem vagytok ott, akkor annak a férfinek még annyi esélye sem lett volna. Sajnálom, hogy megsebesültél és ez kihatással volt az életedre és az énedre. *Válaszol halkan.*
- Óvatosnak lenni sosem árt, a magabiztosságért pedig lehet tenni. A többi pedig idő kérdése. *Közhelyes válasz, de a közhelyek nem véletlen alakultak ki. Van igazságalapjuk.*
- Ha igazam is van, csak legfeljebb részben. *Mosolyodik el kedvesen Morira nézve. Nem érez késztetést, hogy a beszélgetés mentén saját hegéről is meséljen. Persze megtehetné, de ez olyan sablonos lépés volna és ki tudja, érdekli-e egyáltalán Morit az ő múltjának sötét története, amelyben a heget szerezte.*
- Szeretnéd tudni, én hogyan szereztem ezt? *Kérdi végighúzva ujját a heg felett. Halványan mosolyog, de a tekintete komoly, de mégis megosztaná a félvér lánnyal múltjának ezt a szegletét.*
- Köszönöm, ez jól esik és tőled el is hiszem. *Válaszol Mori kedves szavaira, miszerint ő nem kőszívű. Szerinte sem az, de általában mások tisztje eldönteni, hogy ki milyen, nem sajátja. Ha magáról kell véleményt alkotnia az embernek, előfordul, hogy elfogultan dönt a képességei felől és olykor megeshet, hogy nem is ismer fel olyan hibákat vagy erényeket, amelyek mások számára nyilvánvalóak.*
- Azt mondják, a probléma felismerése a megoldás felé vezető első lépés. *Mosolyog féloldalasan Morira. A félvér lány tudja magáról, hogy idegeskedni szokott, olykor feleslegesen is. De ha próbálkozni fog és tudja, mire számíthat, minden esélye megvan rá, hogy idővel levetkőzze ezt a negatív szokást és csak annyit tartson meg belőle, ami szükséges.
Mori egészen kinyílik aztán, ahogy nekikezd elmondani, hogyan is formálta életét a sebhely. Aztyan figyelmesen hallgatja, nem zökkenti ki, hanem hagyja, hogy a félvér lány annyit áruljon el, amennyit szeretne.
Érdekes és szomorú történet bontakozik ki lelki szemei előtt, amely alatt betekintést nyer Mori múltjába. Az eseménybe, amely talán a leginkább formálta őt és jövőbeli énjét.
Amikor a félvér lány befejezte, hagy egy kis időt, hogy megnyugodjon. Nem lehetett könnyű ezt elmesélni a heges arcúnak.*
- Te megpróbáltál segíteni és ha ti nem vagytok ott, akkor annak a férfinek még annyi esélye sem lett volna. Sajnálom, hogy megsebesültél és ez kihatással volt az életedre és az énedre. *Válaszol halkan.*
- Óvatosnak lenni sosem árt, a magabiztosságért pedig lehet tenni. A többi pedig idő kérdése. *Közhelyes válasz, de a közhelyek nem véletlen alakultak ki. Van igazságalapjuk.*
- Ha igazam is van, csak legfeljebb részben. *Mosolyodik el kedvesen Morira nézve. Nem érez késztetést, hogy a beszélgetés mentén saját hegéről is meséljen. Persze megtehetné, de ez olyan sablonos lépés volna és ki tudja, érdekli-e egyáltalán Morit az ő múltjának sötét története, amelyben a heget szerezte.*
- Szeretnéd tudni, én hogyan szereztem ezt? *Kérdi végighúzva ujját a heg felett. Halványan mosolyog, de a tekintete komoly, de mégis megosztaná a félvér lánnyal múltjának ezt a szegletét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760