Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 16 (301. - 320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
320. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-18 17:36:55
Üzenet elküldve: 2020-04-18 17:36:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Ez megmásíthatatlanul igaz, amiről valaki nem tud, az nem fáj neki. Azért nem olyan jó titkolózni, de jelen esetben kettejüknél nem is erről van szó. Hiszen soha nem fogják megtudni milyen normális családi háttérrel felnőni. Azért Mori elgondolkodott, sőt ábrándozott azon, hogy mi lett volna, ha az anyja nem egy elffel akad össze, hanem egy emberrel. Akkor talán ismerte volna az apját. Bár ez már kezd egyre kevésbé hiányozni. A kislány Mori vágyott az apja után, a felnőtt már annyira nem ilyesmivel foglalkozik.*
- Reméljük. Bár én azért tartok az ilyesmitől. *pillant Aztyanra, és jó nyilván nem mások életének jobb lehetőségével játszik a férfi, de nyilván jobban is ért a kockáztatáshoz. Több rálátása lehet az egészre, így bátrabb is lehet.*
- Rám ez igaz, ha nyomás alatt vagyok, akkor valahogy jobban megy minden. *tudatja Aztyannal. Tudja is miért.*
- Gyógyítás közben igen nagy a nyomás, szóval muszáj volt ebből a helyzetből a legjobbat kihozni.*Aztyan kijelentésére, hogy bölcselkedő lenne, fejét ingatja.*
- Nem gondolom ezt. Inkább jó szociális készséged van. Az pedig egy Kereskedőház Intézőjének elengedhetetlen. *Mori ebben már nem ilyen jó. Megsajnálna bárkit, ha közben eladni kéne neki valamit, és az illető azt lódítaná nincsen elég pénze. Még a vajszíve miatt lehet ingyen is odaadná. Úgy hogy az ilyen üzletkötésektől igyekszik majd magát távol tartani. Aztyan szavaira hitetlenkedve szólal meg.*
- Igen? *kérdezi, felvonja szemöldökét az állításra. Nem tudja, mit feleljen rá. Látja ez vicc, hiszen Aztyan már el is neveti magát. Elmosolyodik.*
- Persze nyilvánvaló, hogy nem akarom.*bólint rá. Aztyan kifejti, hogy végül is érti, mire céloz, jó volt kicsit elbagatellizálni ezt, így nem bánja az egész ebből eredő párbeszédet sem.*
- Rendben megegyeztünk. * hogy ki mit csinál. Ki a szervező, és ki a szakács. Aztyan beleegyezik a sütemény elkészítésébe, így Mori összeszedi nagyjából, hogy mi is kell hozzá.*
- Azt hiszem csak túró nincsen elég hozzá. *gondolkodik még. Aztán rájön, jobb, ha a konyhán jelenti ki ezt.*
- Majd pontosan utána nézek, hogy mi az, ami feltétlen kell hozzá.*mondja. aztán megosztja Aztyannal a sütemény keletkezését.*
- Amúgy elrontottam a receptet, úgy lett ez. Elsőre ki akartam dobni, hogy biztos borzalmas. Aztán kísérletképpen inkább megcsináltam, és mindenkinek ízlett így. *néha szeretne minden hibájából valami jót és szépet létrehozni, csakhogy ez a ritka alkalmak egyike volt. Azóta sem ismétlődött meg vele.*
*Ez megmásíthatatlanul igaz, amiről valaki nem tud, az nem fáj neki. Azért nem olyan jó titkolózni, de jelen esetben kettejüknél nem is erről van szó. Hiszen soha nem fogják megtudni milyen normális családi háttérrel felnőni. Azért Mori elgondolkodott, sőt ábrándozott azon, hogy mi lett volna, ha az anyja nem egy elffel akad össze, hanem egy emberrel. Akkor talán ismerte volna az apját. Bár ez már kezd egyre kevésbé hiányozni. A kislány Mori vágyott az apja után, a felnőtt már annyira nem ilyesmivel foglalkozik.*
- Reméljük. Bár én azért tartok az ilyesmitől. *pillant Aztyanra, és jó nyilván nem mások életének jobb lehetőségével játszik a férfi, de nyilván jobban is ért a kockáztatáshoz. Több rálátása lehet az egészre, így bátrabb is lehet.*
- Rám ez igaz, ha nyomás alatt vagyok, akkor valahogy jobban megy minden. *tudatja Aztyannal. Tudja is miért.*
- Gyógyítás közben igen nagy a nyomás, szóval muszáj volt ebből a helyzetből a legjobbat kihozni.*Aztyan kijelentésére, hogy bölcselkedő lenne, fejét ingatja.*
- Nem gondolom ezt. Inkább jó szociális készséged van. Az pedig egy Kereskedőház Intézőjének elengedhetetlen. *Mori ebben már nem ilyen jó. Megsajnálna bárkit, ha közben eladni kéne neki valamit, és az illető azt lódítaná nincsen elég pénze. Még a vajszíve miatt lehet ingyen is odaadná. Úgy hogy az ilyen üzletkötésektől igyekszik majd magát távol tartani. Aztyan szavaira hitetlenkedve szólal meg.*
- Igen? *kérdezi, felvonja szemöldökét az állításra. Nem tudja, mit feleljen rá. Látja ez vicc, hiszen Aztyan már el is neveti magát. Elmosolyodik.*
- Persze nyilvánvaló, hogy nem akarom.*bólint rá. Aztyan kifejti, hogy végül is érti, mire céloz, jó volt kicsit elbagatellizálni ezt, így nem bánja az egész ebből eredő párbeszédet sem.*
- Rendben megegyeztünk. * hogy ki mit csinál. Ki a szervező, és ki a szakács. Aztyan beleegyezik a sütemény elkészítésébe, így Mori összeszedi nagyjából, hogy mi is kell hozzá.*
- Azt hiszem csak túró nincsen elég hozzá. *gondolkodik még. Aztán rájön, jobb, ha a konyhán jelenti ki ezt.*
- Majd pontosan utána nézek, hogy mi az, ami feltétlen kell hozzá.*mondja. aztán megosztja Aztyannal a sütemény keletkezését.*
- Amúgy elrontottam a receptet, úgy lett ez. Elsőre ki akartam dobni, hogy biztos borzalmas. Aztán kísérletképpen inkább megcsináltam, és mindenkinek ízlett így. *néha szeretne minden hibájából valami jót és szépet létrehozni, csakhogy ez a ritka alkalmak egyike volt. Azóta sem ismétlődött meg vele.*
319. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-17 17:03:56
Üzenet elküldve: 2020-04-17 17:03:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Amiről nem tudunk, nem fáj - tartja a mondás. Így lehet ez a múlttal is. Mivel nem tudják, milyen lehetett, így nem is irigykedhetnek. Az irigység amúgy sem pozitív tulajdonság. Főleg akkor nem, ha olyanra irigykedik az ember, vagy félvér, amikor olyan dolog az irigység tárgya, amiben sosem volt része.*
- Senki élete nem fog tönkremenni. *Nyugtatja meg féloldalas mosollyal Morit. Hisz a kereskedőház tőkéit nem kockáztatja vagy fogja kockáztatni soha. Kivéve, ha a báró erre kéri. Ő meg sosem kérne tőle ilyet.*
- A kényszer nagy úr. *Bólint egyetértően a félvér lány szavaira.*
- Mondják, hogy teher alatt nő a pálma, de vannak, akik nyomás hatására rosszul teljesítenek. *Teszi hozzá. Ám már maga is érzi, hogy lassan kimeríti az egy napra jutó szólás-mondások számát.*
- De befejezem, még azt gondolod, ilyen bölcselkedő vagyok, aki bort iszik, de vizet prédikál. *Mosolyog sóhajtva. Igazából sosem érdekelte, milyen véleménnyel vannak róla. A wegtoreni oroszlánt nem érdekli, mit ugatnak a kutyák. Mondogatta a céhmester, aki mellett tanult.
A félreértés a kontárkodás terén tisztázódni látszik. Mori is hozzáteszi a maga magyarázatát.*
- Már látom, mi folyik itt. *Szűkíti össze égszín pilantását tréfálkozva.*
- Nem akarod, hogy elrontsak valamit a konyhán. *Halkan, visszafogottan felnevet.*
- Természetesen nem gondoltam komolyan. Értem, mit szeretnél mondani. *Teszi hozzá, mielőtt újabb félreértésbe futnak bele.
A vacsorán, ahol kisebb számú, koncentrált társaság részére főznek, talán belefér, hogy elmosson pár edényt és tányért.*
- Rendben. Én szervezek, te főzöl. *Adja meg magát az érveknek.
A különleges, a vacsorán terítékre kerülő desszert, amelyet Mori szeretne elkészíteni, felkelti a heges arcú érdeklődését.*
- Finomnak hangzik. Bizonyára az is. *Előlegezi meg a csokoládés süteménynek a bizalmat. Az alapanyagok külön-külön is finomak, együtt pedig bizonyára kiválóan egészítik ki egymást.*
- Beszerzem az alapanyagokat. Biztosan mindenki örülni fog neki. Akkor ezt meg is beszéltük. *Bólint beleegyezően. Semmi akadálya nincs, hogy Mori elkészítse a desszertet a jeles alkalomra.
Magában már az előkészítést tervezi, résztvevőket számol és kalkulál. Kellenek az ilyen csapatépítő alkalmak a tagoknak és most, hogy Arja és Graril is visszatértek, már semmi akadálya, hogy mindenki részt vehessen az eseményen.*
*Amiről nem tudunk, nem fáj - tartja a mondás. Így lehet ez a múlttal is. Mivel nem tudják, milyen lehetett, így nem is irigykedhetnek. Az irigység amúgy sem pozitív tulajdonság. Főleg akkor nem, ha olyanra irigykedik az ember, vagy félvér, amikor olyan dolog az irigység tárgya, amiben sosem volt része.*
- Senki élete nem fog tönkremenni. *Nyugtatja meg féloldalas mosollyal Morit. Hisz a kereskedőház tőkéit nem kockáztatja vagy fogja kockáztatni soha. Kivéve, ha a báró erre kéri. Ő meg sosem kérne tőle ilyet.*
- A kényszer nagy úr. *Bólint egyetértően a félvér lány szavaira.*
- Mondják, hogy teher alatt nő a pálma, de vannak, akik nyomás hatására rosszul teljesítenek. *Teszi hozzá. Ám már maga is érzi, hogy lassan kimeríti az egy napra jutó szólás-mondások számát.*
- De befejezem, még azt gondolod, ilyen bölcselkedő vagyok, aki bort iszik, de vizet prédikál. *Mosolyog sóhajtva. Igazából sosem érdekelte, milyen véleménnyel vannak róla. A wegtoreni oroszlánt nem érdekli, mit ugatnak a kutyák. Mondogatta a céhmester, aki mellett tanult.
A félreértés a kontárkodás terén tisztázódni látszik. Mori is hozzáteszi a maga magyarázatát.*
- Már látom, mi folyik itt. *Szűkíti össze égszín pilantását tréfálkozva.*
- Nem akarod, hogy elrontsak valamit a konyhán. *Halkan, visszafogottan felnevet.*
- Természetesen nem gondoltam komolyan. Értem, mit szeretnél mondani. *Teszi hozzá, mielőtt újabb félreértésbe futnak bele.
A vacsorán, ahol kisebb számú, koncentrált társaság részére főznek, talán belefér, hogy elmosson pár edényt és tányért.*
- Rendben. Én szervezek, te főzöl. *Adja meg magát az érveknek.
A különleges, a vacsorán terítékre kerülő desszert, amelyet Mori szeretne elkészíteni, felkelti a heges arcú érdeklődését.*
- Finomnak hangzik. Bizonyára az is. *Előlegezi meg a csokoládés süteménynek a bizalmat. Az alapanyagok külön-külön is finomak, együtt pedig bizonyára kiválóan egészítik ki egymást.*
- Beszerzem az alapanyagokat. Biztosan mindenki örülni fog neki. Akkor ezt meg is beszéltük. *Bólint beleegyezően. Semmi akadálya nincs, hogy Mori elkészítse a desszertet a jeles alkalomra.
Magában már az előkészítést tervezi, résztvevőket számol és kalkulál. Kellenek az ilyen csapatépítő alkalmak a tagoknak és most, hogy Arja és Graril is visszatértek, már semmi akadálya, hogy mindenki részt vehessen az eseményen.*
318. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-17 09:47:34
Üzenet elküldve: 2020-04-17 09:47:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A lánynak voltak ugyan kétségei, hogy nem vetődik-e erre valami szabadnapos városőr, hogy a köztéri paráználkodásért rögtön hűvösre tegye őket, vagy legalábbis őt, hisz Cha'yss csak elszenvedője az aktusnak. Ezen kétségei csak akkor oszlanak el, mikor már újra a hátán fekszik, a fejével a férfi ölében, egyik keze újra Cha'yss belső combján, a másik tulajdon mellkasán. Mintha mi sem történt volna az elmúlt percekben. Csukott szemmel élvezi a napsütést, a tavaszi napsugarak kellemesen simogatják az arcát - eddig ugye a tarkójával tették ugyanezt -, szinte látható, hogy a férfi ölében szétterülő haját fakítják ugyanezen simogató sugarak. Ő tulajdonképpen elégedett, élvezte minden percét, haloványan mosolyog, mikor Cha'yss megszólal, akkor fél szemét kinyitva néz a férfire.*
- Meglepő?
*Kérdez vissza úgy fél perc után.*
- Meglepően jó, vagy meglepően rossz?
*Ezt a kérdést újabb fél perc után teszi fel, abban mondjuk biztos, hogy ha annyira rossz lett volna, akkor Cha'yss vagy leállítja, vagy nem liheg annyira. Ettől függetlenül kritikát elfogad, hisz nem rendelkezik a szajhák rutinjával.*
- Szóval a hozzám hasonló úrinők unalmasak?
*Egyértelmű, hogy kiforgatja Cha'yss szavait, de mosolyogva teszi ezt, való igaz, hogy meggyőződése, hogy valóban unalmas.*
*A lánynak voltak ugyan kétségei, hogy nem vetődik-e erre valami szabadnapos városőr, hogy a köztéri paráználkodásért rögtön hűvösre tegye őket, vagy legalábbis őt, hisz Cha'yss csak elszenvedője az aktusnak. Ezen kétségei csak akkor oszlanak el, mikor már újra a hátán fekszik, a fejével a férfi ölében, egyik keze újra Cha'yss belső combján, a másik tulajdon mellkasán. Mintha mi sem történt volna az elmúlt percekben. Csukott szemmel élvezi a napsütést, a tavaszi napsugarak kellemesen simogatják az arcát - eddig ugye a tarkójával tették ugyanezt -, szinte látható, hogy a férfi ölében szétterülő haját fakítják ugyanezen simogató sugarak. Ő tulajdonképpen elégedett, élvezte minden percét, haloványan mosolyog, mikor Cha'yss megszólal, akkor fél szemét kinyitva néz a férfire.*
- Meglepő?
*Kérdez vissza úgy fél perc után.*
- Meglepően jó, vagy meglepően rossz?
*Ezt a kérdést újabb fél perc után teszi fel, abban mondjuk biztos, hogy ha annyira rossz lett volna, akkor Cha'yss vagy leállítja, vagy nem liheg annyira. Ettől függetlenül kritikát elfogad, hisz nem rendelkezik a szajhák rutinjával.*
- Szóval a hozzám hasonló úrinők unalmasak?
*Egyértelmű, hogy kiforgatja Cha'yss szavait, de mosolyogva teszi ezt, való igaz, hogy meggyőződése, hogy valóban unalmas.*
317. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:35:37
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:35:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mit mondhatna? Aenae meglepi. Nem, mintha nem nézte volna ki belőle, hogy ilyen módon okozna örömet neki, hanem, hogy itt és most. Úgy sejtette, a lány megmarad a galádság fogalmán belül, hogy csak feszegeti a láthatatlan határokat és majd később, amikor kettesben lesznek a baldachinos ágyban, akkor váltja be a most felvezetett elképzeléseket.
De nem. Egy tökéletes helyszín, egy tökéletes társaság és egy tökéletes... khm... öröm.
Lehunyt szemmel élvezi a kényeztetést és egyáltalán nem törődik azzal, hogy bárki is megláthatná őket és láthatóan az sem izgatja, hogy miféle szeméremsértést követnek el éppen egy gyakran látogatott helyszínen. Ha az istenek velük vannak, akkor senki sem jár arra.
Most nem kell visszafogni magát, már ami a kiteljesedést illeti és nem is teszi. A végén pedig elégedett, széles mosollyal tekint le Aenaere, miközben rendezi a toalettjét.*
- Ez... meglepő volt. *Mosolyog. Egyelőre a csók kizárva, a köszönet ezen módja még várat magára.*
- Nem gondoltam, hogy egy ilyen úrinő, mint te, képes ilyen meglepetéseket okozni. *Teszi hozzá őszinte elismeréssel a hangjában.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mit mondhatna? Aenae meglepi. Nem, mintha nem nézte volna ki belőle, hogy ilyen módon okozna örömet neki, hanem, hogy itt és most. Úgy sejtette, a lány megmarad a galádság fogalmán belül, hogy csak feszegeti a láthatatlan határokat és majd később, amikor kettesben lesznek a baldachinos ágyban, akkor váltja be a most felvezetett elképzeléseket.
De nem. Egy tökéletes helyszín, egy tökéletes társaság és egy tökéletes... khm... öröm.
Lehunyt szemmel élvezi a kényeztetést és egyáltalán nem törődik azzal, hogy bárki is megláthatná őket és láthatóan az sem izgatja, hogy miféle szeméremsértést követnek el éppen egy gyakran látogatott helyszínen. Ha az istenek velük vannak, akkor senki sem jár arra.
Most nem kell visszafogni magát, már ami a kiteljesedést illeti és nem is teszi. A végén pedig elégedett, széles mosollyal tekint le Aenaere, miközben rendezi a toalettjét.*
- Ez... meglepő volt. *Mosolyog. Egyelőre a csók kizárva, a köszönet ezen módja még várat magára.*
- Nem gondoltam, hogy egy ilyen úrinő, mint te, képes ilyen meglepetéseket okozni. *Teszi hozzá őszinte elismeréssel a hangjában.*
316. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 20:31:22
Üzenet elküldve: 2020-04-16 20:31:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Egy felépítendő ház//
*Tigrissel a nyakában, a szerszámokkal és a felszeléssel pedig az oldalán, s lóval a lába alatt indul el az erdőségbe, hol oly sokszor járt már korábban. Persze az erdőszéli tisztáson halad keresztül ismét, ez a legrövidebb út, amit ismer. ~Lassan beesteledik. Meg kell húznom majd magam, hogy korán friss erővel kezdhessen a napot.~ Tervezi magában a dolgot, ahogy megsimogatja Tigris buksiját, aki ennek szemmel láthatóan borzasztóan örül, s nem rest ezt kifejezni némi bújással és dorombolással. Hamarosan nagy munka veheti kezdetét.*
*Tigrissel a nyakában, a szerszámokkal és a felszeléssel pedig az oldalán, s lóval a lába alatt indul el az erdőségbe, hol oly sokszor járt már korábban. Persze az erdőszéli tisztáson halad keresztül ismét, ez a legrövidebb út, amit ismer. ~Lassan beesteledik. Meg kell húznom majd magam, hogy korán friss erővel kezdhessen a napot.~ Tervezi magában a dolgot, ahogy megsimogatja Tigris buksiját, aki ennek szemmel láthatóan borzasztóan örül, s nem rest ezt kifejezni némi bújással és dorombolással. Hamarosan nagy munka veheti kezdetét.*
315. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 18:32:47
Üzenet elküldve: 2020-04-16 18:32:47
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Várakozás tevékkel//
*Tuldhron már egy jó ideje eltűnt a város felé, de Mik nem aggódik. A tevék kikötve legelésznek, ahogy a lova is, így neki alkalma nyílik leheveredni a fűbe egy fa alá és a Mori által összekészített csomagból falatozik, majd azt félretéve a kulacsából csillapítja a szomját.
A napon sütteti az arcát és kényelmesen keresztbe font lábakkal fekszik, karjait a feje alatt tartva. Örül, hogy kimozdulhatott és egy kicsit a magánynak is, mert a fogadóban mindig emberek között van. Nagyon szereti a munkáját és a fogadót, de olykor jól esik az egyedüllét. Persze azért egy idő után már felül, tép egy fűszálat és rágcsálni kezdi. Még szerencse, hogy nincsenek a tisztáson olyanok, akik mindenféle malacságokat csinálnak, mert azt hallotta, hogy a párocskák kedvelt találkahelye, ahol nem ritkán történnek mindenféle liezonok.*
*Tuldhron már egy jó ideje eltűnt a város felé, de Mik nem aggódik. A tevék kikötve legelésznek, ahogy a lova is, így neki alkalma nyílik leheveredni a fűbe egy fa alá és a Mori által összekészített csomagból falatozik, majd azt félretéve a kulacsából csillapítja a szomját.
A napon sütteti az arcát és kényelmesen keresztbe font lábakkal fekszik, karjait a feje alatt tartva. Örül, hogy kimozdulhatott és egy kicsit a magánynak is, mert a fogadóban mindig emberek között van. Nagyon szereti a munkáját és a fogadót, de olykor jól esik az egyedüllét. Persze azért egy idő után már felül, tép egy fűszálat és rágcsálni kezdi. Még szerencse, hogy nincsenek a tisztáson olyanok, akik mindenféle malacságokat csinálnak, mert azt hallotta, hogy a párocskák kedvelt találkahelye, ahol nem ritkán történnek mindenféle liezonok.*
314. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 15:58:52
Üzenet elküldve: 2020-04-16 15:58:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Ken'Yäta üldözi egykori szerelmét. Bár ez erős szó. Az egykori ágymelegítője után szaladva, kezében a nyílpuskaval, egyszerre csak megunja a dolgot.*
-Ha tovább futsz lelőlek.
*Kiabálja rá, és mivel a férfi ismeri a mélységi nőstényt, az ebben nem is kételkedik. Megáll. Majdnem orra bukik, olyan gyorsan csökkenti le a sebességét "Most megdöglök" futásról, álló helyzetbe.*
-Na végre!
*Fúj egyet idegesen Ken'Yäta, és lassabb lépésben közelebb sétál hozzá. A kecskeszakállas megfordul, és azonnal fenyegetőzni kezd.*
-Ha túlélem, és egy újjal is hozzám érsz, szólok a városi őrségnek!
*Ken'Yäta nem tudja leplezni a mosolyát, és jókedvét. Ördögi vigyorral az arcán, folytatja.*
-Majd Denjaar parancsnokom elnáspángol érte.
*A megfelelő kacérsággal, és buja gondolatokkal rendelkezik ahhoz, hogy ez több mint érdekesen hangozzon el.*
-A te parancsnokod?
*Kérdez vissza a kecskeszakállas tányérszemekkel, és egy gyengédel leesett állal, miközben lassan, de biztosan hátrálni kezd. Ken'Yäta megdobálja magát, mint egy igazi utcalány, aki büszke magára.*
-Nem csak az enyém. *Kezdi.* Hanem az összes városőr társamnak.
*Mondja a lehető legkomolyabban, pedig gyakorlatilag hányingere van ettől a mondattól. A kétkedő pasas, megrázza az egyik úját, és hitetlenkedni kezd.*
-Nem tudnának neked annyit fizetni, hogy megtűrd magad.
*Ken'Yäta kuncog. Mintha démonok jönnének fel a torkából, olyan sötét hangja, és arca van. Olyat hazudik, hogy leszakadna az ég.*
-De rangot igen. Kémmester lettem.
*Mondja büszkén, és így színlelt hatalmának teljes tudatában célra tartja, a puskát.*
-De most csak egy kérdésem lenne. Mit tudsz a Krenkataurról, meg sárvárosról?
*A kérdés hallatán, a szívtipró lesápad. Szinte látni ahogy kimegy a vér a fejéből. Nem gondolkozik. Megfordul, és szalad tovább. Ken'Yäta ennek a legkevésbé sem örül, de csak nem lövi le? Ha már egyértelmű hogy tud valamit, akkor kiszedi belőle. Megered az ő lába is a szántók felé.*
*Ken'Yäta üldözi egykori szerelmét. Bár ez erős szó. Az egykori ágymelegítője után szaladva, kezében a nyílpuskaval, egyszerre csak megunja a dolgot.*
-Ha tovább futsz lelőlek.
*Kiabálja rá, és mivel a férfi ismeri a mélységi nőstényt, az ebben nem is kételkedik. Megáll. Majdnem orra bukik, olyan gyorsan csökkenti le a sebességét "Most megdöglök" futásról, álló helyzetbe.*
-Na végre!
*Fúj egyet idegesen Ken'Yäta, és lassabb lépésben közelebb sétál hozzá. A kecskeszakállas megfordul, és azonnal fenyegetőzni kezd.*
-Ha túlélem, és egy újjal is hozzám érsz, szólok a városi őrségnek!
*Ken'Yäta nem tudja leplezni a mosolyát, és jókedvét. Ördögi vigyorral az arcán, folytatja.*
-Majd Denjaar parancsnokom elnáspángol érte.
*A megfelelő kacérsággal, és buja gondolatokkal rendelkezik ahhoz, hogy ez több mint érdekesen hangozzon el.*
-A te parancsnokod?
*Kérdez vissza a kecskeszakállas tányérszemekkel, és egy gyengédel leesett állal, miközben lassan, de biztosan hátrálni kezd. Ken'Yäta megdobálja magát, mint egy igazi utcalány, aki büszke magára.*
-Nem csak az enyém. *Kezdi.* Hanem az összes városőr társamnak.
*Mondja a lehető legkomolyabban, pedig gyakorlatilag hányingere van ettől a mondattól. A kétkedő pasas, megrázza az egyik úját, és hitetlenkedni kezd.*
-Nem tudnának neked annyit fizetni, hogy megtűrd magad.
*Ken'Yäta kuncog. Mintha démonok jönnének fel a torkából, olyan sötét hangja, és arca van. Olyat hazudik, hogy leszakadna az ég.*
-De rangot igen. Kémmester lettem.
*Mondja büszkén, és így színlelt hatalmának teljes tudatában célra tartja, a puskát.*
-De most csak egy kérdésem lenne. Mit tudsz a Krenkataurról, meg sárvárosról?
*A kérdés hallatán, a szívtipró lesápad. Szinte látni ahogy kimegy a vér a fejéből. Nem gondolkozik. Megfordul, és szalad tovább. Ken'Yäta ennek a legkevésbé sem örül, de csak nem lövi le? Ha már egyértelmű hogy tud valamit, akkor kiszedi belőle. Megered az ő lába is a szántók felé.*
313. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 11:03:58
Üzenet elküldve: 2020-04-16 11:03:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae valóban galád, de a legtöbbször tudja, hogy hol a határ és nem csak azért, mert mások - mint most Cha'yss - megszabják azokat, hanem egyfajta ösztön ez. De ez persze viszonylagos, mert míg a galádságot nem viszi túlzásba, addig egy másik határt simán átlép, ráadásul pironkodás nélkül, szemérmetlenül. Mert örömöt akar okozni, és nem a szokásos megfelelési kényszer miatt, hanem azért, mert egyszerűen élvezi, hogy örömöt okozzon, közhely talán, hogy ha a másiknak jó, akkor neki is az, de történetesen igaz. Odaadó, figyelmes és kicsit kísérletező is, mindezt persze igyekszik úgy művelni, hogy valakit mégis erre vetne a rossz vagy éppen ellenkezőleg, a jó sorsa, akkor ne legyen teljesen nyilvánvaló az, hogy mit is művel.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae valóban galád, de a legtöbbször tudja, hogy hol a határ és nem csak azért, mert mások - mint most Cha'yss - megszabják azokat, hanem egyfajta ösztön ez. De ez persze viszonylagos, mert míg a galádságot nem viszi túlzásba, addig egy másik határt simán átlép, ráadásul pironkodás nélkül, szemérmetlenül. Mert örömöt akar okozni, és nem a szokásos megfelelési kényszer miatt, hanem azért, mert egyszerűen élvezi, hogy örömöt okozzon, közhely talán, hogy ha a másiknak jó, akkor neki is az, de történetesen igaz. Odaadó, figyelmes és kicsit kísérletező is, mindezt persze igyekszik úgy művelni, hogy valakit mégis erre vetne a rossz vagy éppen ellenkezőleg, a jó sorsa, akkor ne legyen teljesen nyilvánvaló az, hogy mit is művel.*
312. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:05:01
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:05:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Most nem lát pírt Aenae arcán, ami akár meglepő is lehetne, hisz a lány úton-útfélen képes volt elpirulni egy szavától is. Úgy tűnik, a tharg örökös nem csak magabiztosabb, de bevállalósabb is lett az igric mellett, mióta találkoztak.
Nem válaszol az újabb kérdésre, meghagyja abban a bizonytalanságban, amit korábbi válasza szülhetett a lányban csalódottságának hiányával kapcsolatban. A mozdulata valóban rácáfolhat válaszára, de a magabiztosság általában önmagában elegendő bizonyíték és az igric igen magabiztos személyiség.
Látszólagos ellenállása, hogy újra részese legyen egy galád tréfának, eredményesnek látszik, mert Aenae, szavai szerint, örömet szívesebben okoz, mint csalódást és mozdulatai is igazolni látszanak állítását.
Ezúttal a csókok hatására sem mozdul, várakozó kifejezéssel az arcán figyeli az övcsatán dolgozó lányt és ezúttal se nem segíti ráutaló magatartással, se nem akadályozza cselekvéssel, hogy Aenae megoldja az övét. Ezen túl sárga pillantásából valami olyan értelmet lehet kiolvasni, hogy egyszerre kíváncsi, hogy Aenae valóban örömet okoz-e neki vagy egy újabb, ezúttal sokkal galádabb, de veszélyesebb játékba is kezd-e.
A vér a történtek hatására nem az igric arcába tolul, hanem egészen más, optimálisabb területet választ magának az ösztönök parancsának engedelmeskedve.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Most nem lát pírt Aenae arcán, ami akár meglepő is lehetne, hisz a lány úton-útfélen képes volt elpirulni egy szavától is. Úgy tűnik, a tharg örökös nem csak magabiztosabb, de bevállalósabb is lett az igric mellett, mióta találkoztak.
Nem válaszol az újabb kérdésre, meghagyja abban a bizonytalanságban, amit korábbi válasza szülhetett a lányban csalódottságának hiányával kapcsolatban. A mozdulata valóban rácáfolhat válaszára, de a magabiztosság általában önmagában elegendő bizonyíték és az igric igen magabiztos személyiség.
Látszólagos ellenállása, hogy újra részese legyen egy galád tréfának, eredményesnek látszik, mert Aenae, szavai szerint, örömet szívesebben okoz, mint csalódást és mozdulatai is igazolni látszanak állítását.
Ezúttal a csókok hatására sem mozdul, várakozó kifejezéssel az arcán figyeli az övcsatán dolgozó lányt és ezúttal se nem segíti ráutaló magatartással, se nem akadályozza cselekvéssel, hogy Aenae megoldja az övét. Ezen túl sárga pillantásából valami olyan értelmet lehet kiolvasni, hogy egyszerre kíváncsi, hogy Aenae valóban örömet okoz-e neki vagy egy újabb, ezúttal sokkal galádabb, de veszélyesebb játékba is kezd-e.
A vér a történtek hatására nem az igric arcába tolul, hanem egészen más, optimálisabb területet választ magának az ösztönök parancsának engedelmeskedve.*
311. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 08:46:49
Üzenet elküldve: 2020-04-16 08:46:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Változtatni csakugyan nem lehet, de irigykedni irigykedhetne. Vagy legalább ráismerne mi fog örökre hiányozni az életéből. De ezen nem rágódik. Mori is elfogadta az életét, és ha nem is volt tökéletes a végeredménnyel azért elégedett.
Kockáztatni valóban könnyebb, ha az ember vagy fél-elf nem egyedül van. Mori jelenleg egyedül van, már önállósodott anyjától, így nem merész. A Kalmárt pedig nem tenné kockára, hiszen az nem csak az ő kudarca lenne.*
- Hát azért én nem tennék más megélhetését fel semmi bizonytalanra. Akkor nem csak az én életemet teszem tönkre, hanem másét is. *közben elsimít egy ráncot a ruháján.*
- De ha valaki rákényszerül, akkor is lehet gyorsabban és jobban teljesít. *jegyzi meg, hiszen néha az ilyen helyzetek előbb hoznak eredményt, mint a hosszas tanulás és gyakorlás. Bár Aztyan megjegyzése is igaz, gyakorlás is fontos. Nem Mori pont így értette, ahogy nem értette félre az Intézőt. Mindenki azt csinálja, amihez ért. A férfi a vezetéshez ért, hát vezessen, ne mosogasson. A mosogatás a konyhai teendők része. Utálja, de a szükséges rossz, úgy is megcsinálja. Persze talán ki kellett volna fejtenie, és akkor nem lett volna félreértés.*
- Szerintem, ha a vezetéshez értesz, akkor azt kell csinálnod, nem a konyhában mosogatni. Megszervezed a vacsorát, azt is kell valakinek. Amihez én például teljesen alkalmatlan vagyok. *osztja meg jobban kifejtve a gondolatait. Elvégre ebben nem jó. Már persze ha gyógyításról van szó és azt kell szervezni, akkor viszont jól tudja azt. Amúgy nem nagy vezetői készség szorult belé.*
- Van hát. Otthon mindig sütöttem egyféle citromos túrós krémes töltelékkel ilyen batyut. A tetején csoki öntettel. Nagyon finom. Azt megcsinálnám e jeles eseményre. *osztja meg a kedvenc süteményét. Persze nem pont így árulták, csak Mori kísérletező kedve látta el egy kis extrával a süteményt, így eléggé finomra sikeredett. Sokak kedvence lett, ezért az egyszeri próbából lett egy állandósult édesség. *
*Változtatni csakugyan nem lehet, de irigykedni irigykedhetne. Vagy legalább ráismerne mi fog örökre hiányozni az életéből. De ezen nem rágódik. Mori is elfogadta az életét, és ha nem is volt tökéletes a végeredménnyel azért elégedett.
Kockáztatni valóban könnyebb, ha az ember vagy fél-elf nem egyedül van. Mori jelenleg egyedül van, már önállósodott anyjától, így nem merész. A Kalmárt pedig nem tenné kockára, hiszen az nem csak az ő kudarca lenne.*
- Hát azért én nem tennék más megélhetését fel semmi bizonytalanra. Akkor nem csak az én életemet teszem tönkre, hanem másét is. *közben elsimít egy ráncot a ruháján.*
- De ha valaki rákényszerül, akkor is lehet gyorsabban és jobban teljesít. *jegyzi meg, hiszen néha az ilyen helyzetek előbb hoznak eredményt, mint a hosszas tanulás és gyakorlás. Bár Aztyan megjegyzése is igaz, gyakorlás is fontos. Nem Mori pont így értette, ahogy nem értette félre az Intézőt. Mindenki azt csinálja, amihez ért. A férfi a vezetéshez ért, hát vezessen, ne mosogasson. A mosogatás a konyhai teendők része. Utálja, de a szükséges rossz, úgy is megcsinálja. Persze talán ki kellett volna fejtenie, és akkor nem lett volna félreértés.*
- Szerintem, ha a vezetéshez értesz, akkor azt kell csinálnod, nem a konyhában mosogatni. Megszervezed a vacsorát, azt is kell valakinek. Amihez én például teljesen alkalmatlan vagyok. *osztja meg jobban kifejtve a gondolatait. Elvégre ebben nem jó. Már persze ha gyógyításról van szó és azt kell szervezni, akkor viszont jól tudja azt. Amúgy nem nagy vezetői készség szorult belé.*
- Van hát. Otthon mindig sütöttem egyféle citromos túrós krémes töltelékkel ilyen batyut. A tetején csoki öntettel. Nagyon finom. Azt megcsinálnám e jeles eseményre. *osztja meg a kedvenc süteményét. Persze nem pont így árulták, csak Mori kísérletező kedve látta el egy kis extrával a süteményt, így eléggé finomra sikeredett. Sokak kedvence lett, ezért az egyszeri próbából lett egy állandósult édesség. *
310. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:49:48
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:49:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Itt már jelentősen csillapítja Árnyékot, nehogy túlhajszolja magát, sőt, lehetőség szerint le is száll, és úgy vezeti ő be a jószágot a tisztásra. Itt már érzi a város szagát, talán ez az utolsó mentsvár azoknak, kik félnek kimerészkedni a vadonba, de vágynak elszakadni a szürke kövektől. ~Valaki jól kitalálta ezt, az egyszer biztos!~ Bár ő eleve nem cuccolna be ilyen nehezen védhető helyekre, az elkényelmesedett emberek a legrosszabbak, mert nem is tudják, hogy mi leselkedhet rájuk. Talán épp egy Rorkir-féle barbár.*
309. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:44:53
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:44:53
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
* Kóbor lassan sétál hazafelé, miközben a nyeregben egy öntudatlan test szuszog egyenletesen. Igazából ahhoz, hogy szuszogásnak nevezhessük, legalább félig süketnek kell lenni. Ha valakinek csak kicsit rossz a hallása, akkor azt mondhatná, hogy horkol. Aki viszont megfelelő hallószervvel rendelkezik, az inkább viszonyítaná egy vadkanhoz a férfit. Az ütemes hangot, amitől messzire szelelnek a környező állatok, csak néha töri meg egy-egy üveg koccanása, ahogy a ló oldalán lévő zsákban összekoccannak. Amikor a férfi az alkohol üde mámoros ködén keresztül elpakolta ezeket, akkor még úgy látta, hogy tele vannak, de ha felkel, akkor valószínűleg mérges lesz, amiért teljesen üresek. De most ilyenek még nem foglalkoztatják, hiszen álomtalan alvását végzi. *
308. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 15:09:26
Üzenet elküldve: 2020-04-15 15:09:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Nem is kell sokat sétálnia, néhány sarokkal arrébb már kezdődik is a zöldellő pázsit, amit annyira szeret. Mindig is szerette, ha a természet háborítatlanságát közel tudhatja magához. Úgy tapasztalta, hogy errefelé nincsenek olyan szép vidékek, mint a Lichaneki tó körül, de ez az egy zug van, ami talán vetekszik azokkal. Bár tagadhatatlan, hogy első perctől fogva gyanúsak számára a szinte szabályos alakzatban elhelyezkedő, kecses fák, ám az idő múlásával már nem akar erre magyarázatot találni. Úgy vannak jól, ahogy vannak. Itt találkozik olyan madarakkal is, amik a város zajosabb részeit elkerülik, így mindig van a táskájában egy kis száraz kenyér.*
-Gyertek csak… *Ül le az egyik éppen erre alkalmas sziklára és előbányássza a táskából a fél karéj száraz kenyeret, majd ujjaival óvatosan összetörve elhelyezi egy nem olyan messzi, másik sziklán. Mert neki is kevés van, de annyi mindig, hogy a madaraknak is jusson belőle. Más kedvtelésre most úgy sem futja, ez pedig mindkét félnek előnyös, ő megfigyelheti a madarakat, azok meg hizlalhatják a belüket. Leül és figyel, szinte mozdulatlan némaság telepszik a környékére. Néhány perc elteltével oda is röppen egy kis barna, majd miután meggyőződött róla, hogy nincsen veszély a közelben, a csőrével csipeget, gyanakodva. Nem kell sok idő, hogy újabbak jelenjenek meg, minthogy társuk is ép bőrrel megúszta a kalandot, nekik sincsen félnivalójuk. Így lassacskán vagy öt madárka is hordja el szépen lassan a kőről a száraz darabokat, míg már egyetlen egy sem marad. Ekkor még az üres kőre leszáll egy és féloldalasan Pilar felé tekint, felé ugrándozva, talán már a repetát várva.*
-Ma nincsen több, ennyi, kész. *Mutatja fel lassan a kezeit és ujjait megmozgatva bizonyosodhat meg az állat arról, hogy nem rejteget semmit. Ám amint az ujjai elkezdenek hevesen mocorogni, már el is röppen a barna tollú. Ekkor áll csak fel és sétál tovább a fák közötti ösvény útmutatása nyomán.*
*Nem is kell sokat sétálnia, néhány sarokkal arrébb már kezdődik is a zöldellő pázsit, amit annyira szeret. Mindig is szerette, ha a természet háborítatlanságát közel tudhatja magához. Úgy tapasztalta, hogy errefelé nincsenek olyan szép vidékek, mint a Lichaneki tó körül, de ez az egy zug van, ami talán vetekszik azokkal. Bár tagadhatatlan, hogy első perctől fogva gyanúsak számára a szinte szabályos alakzatban elhelyezkedő, kecses fák, ám az idő múlásával már nem akar erre magyarázatot találni. Úgy vannak jól, ahogy vannak. Itt találkozik olyan madarakkal is, amik a város zajosabb részeit elkerülik, így mindig van a táskájában egy kis száraz kenyér.*
-Gyertek csak… *Ül le az egyik éppen erre alkalmas sziklára és előbányássza a táskából a fél karéj száraz kenyeret, majd ujjaival óvatosan összetörve elhelyezi egy nem olyan messzi, másik sziklán. Mert neki is kevés van, de annyi mindig, hogy a madaraknak is jusson belőle. Más kedvtelésre most úgy sem futja, ez pedig mindkét félnek előnyös, ő megfigyelheti a madarakat, azok meg hizlalhatják a belüket. Leül és figyel, szinte mozdulatlan némaság telepszik a környékére. Néhány perc elteltével oda is röppen egy kis barna, majd miután meggyőződött róla, hogy nincsen veszély a közelben, a csőrével csipeget, gyanakodva. Nem kell sok idő, hogy újabbak jelenjenek meg, minthogy társuk is ép bőrrel megúszta a kalandot, nekik sincsen félnivalójuk. Így lassacskán vagy öt madárka is hordja el szépen lassan a kőről a száraz darabokat, míg már egyetlen egy sem marad. Ekkor még az üres kőre leszáll egy és féloldalasan Pilar felé tekint, felé ugrándozva, talán már a repetát várva.*
-Ma nincsen több, ennyi, kész. *Mutatja fel lassan a kezeit és ujjait megmozgatva bizonyosodhat meg az állat arról, hogy nem rejteget semmit. Ám amint az ujjai elkezdenek hevesen mocorogni, már el is röppen a barna tollú. Ekkor áll csak fel és sétál tovább a fák közötti ösvény útmutatása nyomán.*
307. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 12:12:50
Üzenet elküldve: 2020-04-15 12:12:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Némán bólint, tudja ő is, hogy mást sugalltak a mozdulatai és ezúttal egyáltalán nem vörösödik el, mert a dologban maximum a helyszín lehetne arcpirító. Viszont a vér nem tolul a lány arcába, hogy ilyen gondolatai voltak, vagyis vannak.*
- Tényleg nem?
*Általában bármit képes elhinni Cha'yssnak, de ezúttal mégis felébred benne a kétely, hiszen az imént olyan készségesen csúszott lejjebb.
Ahelyett, hogy a saját fejét támasztaná, újra a férfi combjának belső felét kezdi cirógatni. A kérdésre nem válaszol, csak megrázza a fejét, tulajdonképpen kicsit csalódott, de csak azért, mert Cha'yss másodjára már nincsen benne a játékban, de ez az apró dolog még nem szegi kedvét.*
- Örömöt sokkal szívesebben okozok.
*Féloldalas mosollyal néz a férfira és az ő pillantásában is van valami komoly. Szerencsére Cha'yss hasát már az imént kiszabadította, így az már nem akadályozhatja meg abban, hogy apró csókokkal hintse be az előbb megmerényelt területet. Mindezt szigorúan a férfi szemébe nézve műveli. Mert az ilyen úrinők is, mint Aenae, szeretnek örömöt okozni, tulajdonképpen bárhol, bár itt elég alacsony a népsűrűség. Neki igazán nincsenek aggályai, bár tény, hogy pár perce még voltak. A többi abszolút azon múlik, hogy Cha'yssnak vannak-e és megengedi-e neki, hogy megoldja övének csatját.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Némán bólint, tudja ő is, hogy mást sugalltak a mozdulatai és ezúttal egyáltalán nem vörösödik el, mert a dologban maximum a helyszín lehetne arcpirító. Viszont a vér nem tolul a lány arcába, hogy ilyen gondolatai voltak, vagyis vannak.*
- Tényleg nem?
*Általában bármit képes elhinni Cha'yssnak, de ezúttal mégis felébred benne a kétely, hiszen az imént olyan készségesen csúszott lejjebb.
Ahelyett, hogy a saját fejét támasztaná, újra a férfi combjának belső felét kezdi cirógatni. A kérdésre nem válaszol, csak megrázza a fejét, tulajdonképpen kicsit csalódott, de csak azért, mert Cha'yss másodjára már nincsen benne a játékban, de ez az apró dolog még nem szegi kedvét.*
- Örömöt sokkal szívesebben okozok.
*Féloldalas mosollyal néz a férfira és az ő pillantásában is van valami komoly. Szerencsére Cha'yss hasát már az imént kiszabadította, így az már nem akadályozhatja meg abban, hogy apró csókokkal hintse be az előbb megmerényelt területet. Mindezt szigorúan a férfi szemébe nézve műveli. Mert az ilyen úrinők is, mint Aenae, szeretnek örömöt okozni, tulajdonképpen bárhol, bár itt elég alacsony a népsűrűség. Neki igazán nincsenek aggályai, bár tény, hogy pár perce még voltak. A többi abszolút azon múlik, hogy Cha'yssnak vannak-e és megengedi-e neki, hogy megoldja övének csatját.*
306. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 11:12:10
Üzenet elküldve: 2020-04-15 11:12:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Igaz lehet, az igric ritkán nevet felszabadultan, de ez csak azért lehet, mert nem az a hahotázós fajta. Most viszont a nevetés szívből jön, a kis galádságot remekül készítette elő és vezényelte le Aenae. Megérdemli a nevetésben mért elismerést.*
- Mást sugalltak a mozdulatai, úrnőm. *Válaszol még mindig nevetve a kérdésre. Mert mi másra gondolhatott volna egy férfiember, ha egy fehérnép ujjai a nadrágja csatján játszanak és még az ingét is kiszabadítja az öv szorításából? Aztán pedig ezt szemére vetni, már-már aljas dolog. Persze a körülmények nagyban enyhítik ezt az "aljasságot". Bár gondolhatta volna, hogy egy olyan úrinő, min Aenae nem fog ilyesmibe egy mondhatni közterületen, ahová gyakran járnak a városiak. Bár az igric sejti, hogy sokan nem ennyire visszafogottak, mint ők ketten.*
- Nem. *Hazudja szemrebbenés nélkül és őszintének tetszőn.*
- Te? *Kérdez vissza, mutatóujjával érintve a lány csinos orrát.
A színjáték újraindul, Aenae hangja és mozdulatai ugyanazt ígérik, mint korábban, aminek oly galád befejezése lett. Bár az igric még mosolyog, de keze határozottan állítja meg az övcsatján dolgozó ujjakat, még annak megoldása előtt. Ha valamit nem szeret a wegtoreni, ha vele játszanak, a szó rosszabb értelmében.*
- Azzal, ha nem okozol nekem csalódást. *Formálják ajkai a szavakat. Az ajka mosolyog, de a pillantása komoly és határozott. Nem szereti, ha a bolondját járatják vele, ha játszanak az érzéseivel, ha félrevezetik és ezen érzéseit nem csak az üzletben szeretné távol tartani magától. Egyszer elmegy, jó tréfa és tud nevetni rajta. Másodjára már nem biztos.*
*Igaz lehet, az igric ritkán nevet felszabadultan, de ez csak azért lehet, mert nem az a hahotázós fajta. Most viszont a nevetés szívből jön, a kis galádságot remekül készítette elő és vezényelte le Aenae. Megérdemli a nevetésben mért elismerést.*
- Mást sugalltak a mozdulatai, úrnőm. *Válaszol még mindig nevetve a kérdésre. Mert mi másra gondolhatott volna egy férfiember, ha egy fehérnép ujjai a nadrágja csatján játszanak és még az ingét is kiszabadítja az öv szorításából? Aztán pedig ezt szemére vetni, már-már aljas dolog. Persze a körülmények nagyban enyhítik ezt az "aljasságot". Bár gondolhatta volna, hogy egy olyan úrinő, min Aenae nem fog ilyesmibe egy mondhatni közterületen, ahová gyakran járnak a városiak. Bár az igric sejti, hogy sokan nem ennyire visszafogottak, mint ők ketten.*
- Nem. *Hazudja szemrebbenés nélkül és őszintének tetszőn.*
- Te? *Kérdez vissza, mutatóujjával érintve a lány csinos orrát.
A színjáték újraindul, Aenae hangja és mozdulatai ugyanazt ígérik, mint korábban, aminek oly galád befejezése lett. Bár az igric még mosolyog, de keze határozottan állítja meg az övcsatján dolgozó ujjakat, még annak megoldása előtt. Ha valamit nem szeret a wegtoreni, ha vele játszanak, a szó rosszabb értelmében.*
- Azzal, ha nem okozol nekem csalódást. *Formálják ajkai a szavakat. Az ajka mosolyog, de a pillantása komoly és határozott. Nem szereti, ha a bolondját járatják vele, ha játszanak az érzéseivel, ha félrevezetik és ezen érzéseit nem csak az üzletben szeretné távol tartani magától. Egyszer elmegy, jó tréfa és tud nevetni rajta. Másodjára már nem biztos.*
305. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:27:53
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:27:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 624
OOC üzenetek: 111
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 624
OOC üzenetek: 111
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Visszatérő Aki Most Így Tökre Visszatért De Komolyan//
* Ahogy a tisztásra ér, egészen másfajta emlékek lesznek úrrá a fiún. Ezek is visszatérnek az álmaiban, de már nem emlékszik a nő arcára rendesen. Pedig sokat köszönhet neki, de már valószínűleg sose fogja ezt a szemébe mondani. Pedig itt van még mindig nála mindaz, amit vett, majdnem egy éve már, hogy őrizgeti. Többször akarta már eldobni, de sose vitte rá a lélek. Számtalanszor akarta felbontani a bort, elajándékozni a rózsaolajat, vagy eladni az arany karperecet. Mégis, mindig meggondolta magát az utolsó pillanatban. Most, ahogy itt áll, megint arra gondol, hogy milyen festői lenne itt önteni ki a bort, és elásni az aranyat. Sóhajt egyet, és tovább indul, mert ahogy eddig, úgy most is győz a benne élő fiú, aki még görcsösen kapaszkodik ahhoz, aki egykor volt. *
* Ahogy a tisztásra ér, egészen másfajta emlékek lesznek úrrá a fiún. Ezek is visszatérnek az álmaiban, de már nem emlékszik a nő arcára rendesen. Pedig sokat köszönhet neki, de már valószínűleg sose fogja ezt a szemébe mondani. Pedig itt van még mindig nála mindaz, amit vett, majdnem egy éve már, hogy őrizgeti. Többször akarta már eldobni, de sose vitte rá a lélek. Számtalanszor akarta felbontani a bort, elajándékozni a rózsaolajat, vagy eladni az arany karperecet. Mégis, mindig meggondolta magát az utolsó pillanatban. Most, ahogy itt áll, megint arra gondol, hogy milyen festői lenne itt önteni ki a bort, és elásni az aranyat. Sóhajt egyet, és tovább indul, mert ahogy eddig, úgy most is győz a benne élő fiú, aki még görcsösen kapaszkodik ahhoz, aki egykor volt. *
304. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-14 09:56:48
Üzenet elküldve: 2020-04-14 09:56:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az alkimista a Romváros után meg sem áll az Erdőszéli tisztásig. Úgy érzi, hogy mielőtt visszatérne a Kalmárba, megpróbálja elmélyíteni a tudását, egy kis koncentrációval és az elméleti ismeretek felidézésével. Gyalogosan érkezik a tavasz jeleit mutató tisztáshoz, amely amúgy is pompásan fest, az év minden szakában. Egy száraz padot keres, ahová leülhet egy kicsit megpihenni és gondolkodni. A Kalmár fogadóban most nagy munka vár rá. Ha sikerül elkészíteni az üzletkötővel megbeszélt italokat, akkor talán hosszabb távon is jövedelmező kapcsolatot köthet az üzletházzal. Egy kis időt eltölt itt, hogy kitisztítsa a gondolatait, majd feláll a padról és nyugodt léptekkel indul el a Wegtoreni Kalmár irányába.*
303. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 23:01:29
Üzenet elküldve: 2020-04-13 23:01:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A múlton nem lehet változtatni és elmondás alapján átélni pedig lehetetlen. Így ha még csak volna is egy olyan, aki megosztja élményeit azokkal, akiknek nem volt alkalma átélni őket, sajnos nem segítene. Aztyan beletörődött a sorsába és bár néha eszébe jut, hogy milyen lett volna ha, végül mindig rájön, hogy nem lenne az aki a múltja nélkül.
Leülnek ketten a fa tövébe, így elhelyezkedve folytatják a beszélgetést. A heges arcú égszín szemei Mori arcát fürkészik, amikor a lány arról beszél, szívesebben választja a biztosat a kockázatos helyett.*
- Könnyebb kockáztatni, ha az embernek biztos háttér áll a háta mögött. *Jegyzi meg. Senki felett nem törne pálcát amiatt, hogy félti azt, amit kínkeservesen sikerült összegyűjtenie és félti, hogy elveszítheti. Ő maga sem kockáztatna, ha a kereskedőház forrásai csekélyebbek volnának.
A beszélgetés könnyebbik részében, a kereskedőház tagjainak vacsoráját illetően sokkal könnyebben haladnak.*
- Nem kételkedek abban, hogy ne menne. *Mosolyog féloldalasan, mert eddig Mori tökéletesen ellátta a konyhai feladatokat.*
- Gyakorlat teszi a mestert, ahogy a mondás tartja. *Válaszol a félvér lány szerény szavaira. Ha egy matróz és egy hajós képesek voltak elvinni a Kalmár konyháját, akkor Morinak sem okoz majd gondot.
Az ironikus szavakra halkan felnevet. Láthatóan a lány félreértette azt, amit korábban mondott.*
- A Kalmárt olyanok vezetik, akik értenek a kereskedéshez, mint én, viszont én ugyanaz vagyok, aki kontár a konyhában és inkább csak a mosogatást bízza rá bárki. *Fejti, hogy pontosan mire is gondolt, amikor magát kontárként definiálta.*
- Szerintem tetszeni fog mindenkinek. *Fejti véleményét a közös vacsorával kapcsolatban. Miért ne volna bárki kedvére egy kötetlen vacsora a kereskedőház tagjai között.*
- Természetesen. *Válaszol, hisz egyértelmű, hogy ilyenkor lehet más a menü, mint az, ami az étlapon is van.*
- Van valami, amit szívesen elkészítenél? Mi volna az? *Kérdi, mert valóban érdekli, hogy mi lehet az, ha már Mori így kitért rá.*
*A múlton nem lehet változtatni és elmondás alapján átélni pedig lehetetlen. Így ha még csak volna is egy olyan, aki megosztja élményeit azokkal, akiknek nem volt alkalma átélni őket, sajnos nem segítene. Aztyan beletörődött a sorsába és bár néha eszébe jut, hogy milyen lett volna ha, végül mindig rájön, hogy nem lenne az aki a múltja nélkül.
Leülnek ketten a fa tövébe, így elhelyezkedve folytatják a beszélgetést. A heges arcú égszín szemei Mori arcát fürkészik, amikor a lány arról beszél, szívesebben választja a biztosat a kockázatos helyett.*
- Könnyebb kockáztatni, ha az embernek biztos háttér áll a háta mögött. *Jegyzi meg. Senki felett nem törne pálcát amiatt, hogy félti azt, amit kínkeservesen sikerült összegyűjtenie és félti, hogy elveszítheti. Ő maga sem kockáztatna, ha a kereskedőház forrásai csekélyebbek volnának.
A beszélgetés könnyebbik részében, a kereskedőház tagjainak vacsoráját illetően sokkal könnyebben haladnak.*
- Nem kételkedek abban, hogy ne menne. *Mosolyog féloldalasan, mert eddig Mori tökéletesen ellátta a konyhai feladatokat.*
- Gyakorlat teszi a mestert, ahogy a mondás tartja. *Válaszol a félvér lány szerény szavaira. Ha egy matróz és egy hajós képesek voltak elvinni a Kalmár konyháját, akkor Morinak sem okoz majd gondot.
Az ironikus szavakra halkan felnevet. Láthatóan a lány félreértette azt, amit korábban mondott.*
- A Kalmárt olyanok vezetik, akik értenek a kereskedéshez, mint én, viszont én ugyanaz vagyok, aki kontár a konyhában és inkább csak a mosogatást bízza rá bárki. *Fejti, hogy pontosan mire is gondolt, amikor magát kontárként definiálta.*
- Szerintem tetszeni fog mindenkinek. *Fejti véleményét a közös vacsorával kapcsolatban. Miért ne volna bárki kedvére egy kötetlen vacsora a kereskedőház tagjai között.*
- Természetesen. *Válaszol, hisz egyértelmű, hogy ilyenkor lehet más a menü, mint az, ami az étlapon is van.*
- Van valami, amit szívesen elkészítenél? Mi volna az? *Kérdi, mert valóban érdekli, hogy mi lehet az, ha már Mori így kitért rá.*
302. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 22:37:02
Üzenet elküldve: 2020-04-13 22:37:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Társaság nélkül//
* Aly hűséges fehér lova, Wolly hátán érkezik a tisztásra. Mint mindig, most is egyenes háttal, büszke tartással ül a nyeregben. A lágy szellő kedvesen simít végig hófehér arcán, mintha csak üdvözölné az ifjú Tharganyor leányt. S a szellő bátorkodik még a hajába is kicsit beletúrni, de azt is kedvesen teszi. A nap meleg mosolyával kényezteti Alyt. Az egyik fánál megállítja lovát, s leszáll a nyeregből. Wolly rögvest neki is kezd a legelészésnek, Aly pedig a mellette terpeszkedő fa törzsének veti hátát. Lováért nem aggódik, hiszen hűséges állat, és csak is az ő szavára hallgat. Aly a fák sustorgását hallgatja, s átengedi magát a tisztáson uralkodó békességnek. Hosszú idő elteltével megfordul, s szeretettel végigsimítja a fa törzsét, miközben halk szavakat mond: *
- Téged is Sirmy istennő alkotott, mint annyi minden mást, ami szép ebben az elvadult világban.
* Sirmy istennő a Tharganyor család által mélyen tisztelt isten volt, a természet istene. Évszázadokkal ezelőtt arra kényszerítették a családot erőszakkal, hogy Eeyr tanait kövesse. A család látszólag így is tett, ám titokban tovább énekeltek Sirmy istennőnek, s tovább folytatták a szertartásokat. Ezen kívül egy ősi titkot is őriztek, olyan titkot, melyet a Tharganyor család öt tagja tudott minden generációból. Mindig csak öt tag. Aly is ismerte ezt a titkot, noha ma már nem élt négy családtagja. Szüleit és bátyját egyszerre vesztette el öt éves korában. A család szomszédságában élő kedves barát nevelte föl. Így ma már Aly a Tharganyor család egyetlen élő sarja, aki ismeri a titkot. Fogalma sincs, hogy mi lesz, ha ő is élete végéhez ér. Nagy valószínűséggel elviszi magával a titkot az Égi országba, s soha többé nem derül rá fény. ~ Talán jobb is lenne, ha soha senki nem tudná meg a titkot. Így is sok háború dúl szerte. ~ Mielőtt továbbindulna, megöleli a fát a természet iránt érzett tiszteletéből. Hogy más látja-e, azzal nem törődik. Ezek után lovához lép, s kantárszáron vezetve indul meg Arthenior irányába. *
* Aly hűséges fehér lova, Wolly hátán érkezik a tisztásra. Mint mindig, most is egyenes háttal, büszke tartással ül a nyeregben. A lágy szellő kedvesen simít végig hófehér arcán, mintha csak üdvözölné az ifjú Tharganyor leányt. S a szellő bátorkodik még a hajába is kicsit beletúrni, de azt is kedvesen teszi. A nap meleg mosolyával kényezteti Alyt. Az egyik fánál megállítja lovát, s leszáll a nyeregből. Wolly rögvest neki is kezd a legelészésnek, Aly pedig a mellette terpeszkedő fa törzsének veti hátát. Lováért nem aggódik, hiszen hűséges állat, és csak is az ő szavára hallgat. Aly a fák sustorgását hallgatja, s átengedi magát a tisztáson uralkodó békességnek. Hosszú idő elteltével megfordul, s szeretettel végigsimítja a fa törzsét, miközben halk szavakat mond: *
- Téged is Sirmy istennő alkotott, mint annyi minden mást, ami szép ebben az elvadult világban.
* Sirmy istennő a Tharganyor család által mélyen tisztelt isten volt, a természet istene. Évszázadokkal ezelőtt arra kényszerítették a családot erőszakkal, hogy Eeyr tanait kövesse. A család látszólag így is tett, ám titokban tovább énekeltek Sirmy istennőnek, s tovább folytatták a szertartásokat. Ezen kívül egy ősi titkot is őriztek, olyan titkot, melyet a Tharganyor család öt tagja tudott minden generációból. Mindig csak öt tag. Aly is ismerte ezt a titkot, noha ma már nem élt négy családtagja. Szüleit és bátyját egyszerre vesztette el öt éves korában. A család szomszédságában élő kedves barát nevelte föl. Így ma már Aly a Tharganyor család egyetlen élő sarja, aki ismeri a titkot. Fogalma sincs, hogy mi lesz, ha ő is élete végéhez ér. Nagy valószínűséggel elviszi magával a titkot az Égi országba, s soha többé nem derül rá fény. ~ Talán jobb is lenne, ha soha senki nem tudná meg a titkot. Így is sok háború dúl szerte. ~ Mielőtt továbbindulna, megöleli a fát a természet iránt érzett tiszteletéből. Hogy más látja-e, azzal nem törődik. Ezek után lovához lép, s kantárszáron vezetve indul meg Arthenior irányába. *
301. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:33:51
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:33:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Cha'yss nevet és Aenae most jön rá, hogy milyen kevésszer hallotta nevetni. Ő maga csak mosolyog, tenyere a férfi hasán, állát tulajdon kézfején nyugtatja, a mosoly pedig Cha'yss méltatlankodásának hatására kiszélesedik.*
- Másra számítottál, jó uram?
*Felemeli a fejét, tenyerét is, mutatóujja Cha'yss köldöke körül köröz.*
- Persze, hogy másra számítottál.
*Mondhatná, hogy minden férfi egyforma és mind csak "azt" akarja, de egyrészt nem ismer minden férfit, másrészt az ő magatartása is igen erősen ráutaló volt... A kérdése és a hangja játékos, arcán féloldalas, meglehetősen pajkos mosoly. Mutató- és középső ujjával játékosan "gyalogol" Cha'yss hasán, csak ahhoz támaszkodik kissé le, hogy a csókot fogadni tudja. Még mindig mosolyog, keze pedig újra a férfi övének csatján, a másik még mindig a combja "körül", mert Aenae újra azon a kezén támaszkodik.*
- Csalódott vagy?
*Hangja érdeklődő, kicsit talán epés is, de alapvetően csak az előbbi pajkosság. Még a szeme is úgy csillog hozzá.*
- De biztos enyhíthetem valahogy a csalódottságodat, ugye?
*Nincs ugyan könyékig a férfi nadrágjában, de azért kínzó lassúsággal elbabrál az övcsaton. Tényleg a galádság határait súrolja. Nemhogy súrolja, hanem jócskán túl is lépi, ugyanis éppen az történik, ami az imént is. Galádság? Valóban az, de őt szórakoztatja, Cha'yss meg nem az a fajta, aki csak úgy aláveti magát mindennek, amivel találkozik, szóval úgyis szólni fog, ha ellenére van az az incselkedés, amit a lány művel most.*
*Cha'yss nevet és Aenae most jön rá, hogy milyen kevésszer hallotta nevetni. Ő maga csak mosolyog, tenyere a férfi hasán, állát tulajdon kézfején nyugtatja, a mosoly pedig Cha'yss méltatlankodásának hatására kiszélesedik.*
- Másra számítottál, jó uram?
*Felemeli a fejét, tenyerét is, mutatóujja Cha'yss köldöke körül köröz.*
- Persze, hogy másra számítottál.
*Mondhatná, hogy minden férfi egyforma és mind csak "azt" akarja, de egyrészt nem ismer minden férfit, másrészt az ő magatartása is igen erősen ráutaló volt... A kérdése és a hangja játékos, arcán féloldalas, meglehetősen pajkos mosoly. Mutató- és középső ujjával játékosan "gyalogol" Cha'yss hasán, csak ahhoz támaszkodik kissé le, hogy a csókot fogadni tudja. Még mindig mosolyog, keze pedig újra a férfi övének csatján, a másik még mindig a combja "körül", mert Aenae újra azon a kezén támaszkodik.*
- Csalódott vagy?
*Hangja érdeklődő, kicsit talán epés is, de alapvetően csak az előbbi pajkosság. Még a szeme is úgy csillog hozzá.*
- De biztos enyhíthetem valahogy a csalódottságodat, ugye?
*Nincs ugyan könyékig a férfi nadrágjában, de azért kínzó lassúsággal elbabrál az övcsaton. Tényleg a galádság határait súrolja. Nemhogy súrolja, hanem jócskán túl is lépi, ugyanis éppen az történik, ami az imént is. Galádság? Valóban az, de őt szórakoztatja, Cha'yss meg nem az a fajta, aki csak úgy aláveti magát mindennek, amivel találkozik, szóval úgyis szólni fog, ha ellenére van az az incselkedés, amit a lány művel most.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3055-3074