Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 229 (4561. - 4580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4580. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-26 08:54:48
Üzenet elküldve: 2016-10-26 08:54:48
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Információszerzés//
*Eltelik hát az öt nap és összegyűlnek ismét a megszerzett hírekkel. A róka és még négyen, akik három személyre voltak elosztva. A titkos kódon írt papírokat átnyújtják hát a megbízójuknak.
Az első, aki Krollnelt figyelte, nem talált semmi gyanúsat. Minden reggel időben elment a tanácsházára, majd hazafelé két társával indult el és őrök kíséretével váltak szét, ahogy hazaérkeznek. A ház forgalmát is figyelte az utolsó napokban, de semmi kétes alak nem ment be és távozott onnan.
A második is átnyújtja jelentését, aki Lastor tanácsos figyelte meg. A kereskedelem nincs jó hatással a hajózásra és így egyszer látta, ahogy kissé alvilágias üzletet köt valakivel. Utánajárt a dolognak, és csak a városba hozatott húsról állapodott meg, sajnos nem sok kereskedő vállalja be a kikötőbe utazást, így meg kell bíznia a tanácsosnak bátrabb zsoldosokat. Ez az intézkedése, ha nem is tiszta, de a város érdekeit szolgálja. Utánajárt pont a találka napján, így utóiratban tűzte hozzá a jelentéshez, hogy tényleg hús érkezett a megbízott emberekkel, sikerült megvizsgáltatnia.
A másik kettő viszont nem túl jó hírekkel szolgál Humbaq Falváról. Megfigyelték, sokkal több őrrel kísérte magát haza, félve a támadóktól, de odahaza elég jól élt, hisz ágyasokat hozatott magának és vedelt a pincéjéből, ha már itt a világ vége, miért ne szórakozhatna otthon a munka után. Utolsó estén viszont láttak egy pitit tolvajt, aki beszökött és az ablakon távozott. Az egyikük utána eredt, a tó egy csatornához vezetett és onnan egy házhoz, ahol meglett az elkövető. Ennek a helynek a leírását is megadta, de a városőrök is lehet már odataláltak, jobbnak látták ott hagyni mindent, mielőtt gyanúba keverednek. A tanácsost megölte egy piti tolvaj, csodával határos módon.*
*Eltelik hát az öt nap és összegyűlnek ismét a megszerzett hírekkel. A róka és még négyen, akik három személyre voltak elosztva. A titkos kódon írt papírokat átnyújtják hát a megbízójuknak.
Az első, aki Krollnelt figyelte, nem talált semmi gyanúsat. Minden reggel időben elment a tanácsházára, majd hazafelé két társával indult el és őrök kíséretével váltak szét, ahogy hazaérkeznek. A ház forgalmát is figyelte az utolsó napokban, de semmi kétes alak nem ment be és távozott onnan.
A második is átnyújtja jelentését, aki Lastor tanácsos figyelte meg. A kereskedelem nincs jó hatással a hajózásra és így egyszer látta, ahogy kissé alvilágias üzletet köt valakivel. Utánajárt a dolognak, és csak a városba hozatott húsról állapodott meg, sajnos nem sok kereskedő vállalja be a kikötőbe utazást, így meg kell bíznia a tanácsosnak bátrabb zsoldosokat. Ez az intézkedése, ha nem is tiszta, de a város érdekeit szolgálja. Utánajárt pont a találka napján, így utóiratban tűzte hozzá a jelentéshez, hogy tényleg hús érkezett a megbízott emberekkel, sikerült megvizsgáltatnia.
A másik kettő viszont nem túl jó hírekkel szolgál Humbaq Falváról. Megfigyelték, sokkal több őrrel kísérte magát haza, félve a támadóktól, de odahaza elég jól élt, hisz ágyasokat hozatott magának és vedelt a pincéjéből, ha már itt a világ vége, miért ne szórakozhatna otthon a munka után. Utolsó estén viszont láttak egy pitit tolvajt, aki beszökött és az ablakon távozott. Az egyikük utána eredt, a tó egy csatornához vezetett és onnan egy házhoz, ahol meglett az elkövető. Ennek a helynek a leírását is megadta, de a városőrök is lehet már odataláltak, jobbnak látták ott hagyni mindent, mielőtt gyanúba keverednek. A tanácsost megölte egy piti tolvaj, csodával határos módon.*
4579. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-25 06:32:52
Üzenet elküldve: 2016-10-25 06:32:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Végül a maradék erejét összeszedi, s feltápászkodik, s a pici szárnyait megrebegteti, hogy nincsen-e valami gond velük. Az egyik legérzékenyebb pontja, de nem fájdalom szempontjából kell asszociálni rá. Ha valaki megcirógatja óvatosan a szárnyait, akkor valami nagyon kellemes érzés tölti el az egész testét, valamilyen megnyugváshoz lehet hasonlítani. De ez sajnálatos módon önmagán nem működik, minthogy az sem, megcsiklandozni sem tudjuk magunkat, ennek ellenére, ha van egy mód rá akkor senkinek nem hagyja, ez a szüleinek volt a kiváltsága.
Közben végig méri gyorsan magát, hogy más sérülés nincs-e rajta. A puklit külső szemlélőként nem nagyon láthatják, hiszen az a tarkójánál van.
Nincs semmi nála ami értékes lehetne, és az ábrázata sem erről árulkodik, hogy valami nemesi származású személy lenne. A szétszaggatott egyrészes ruhája, egy földönfutó képzetét vonhatja maga után. De egy 8 éves kis tündér? Most akkor, hogy is van ez? Hosszú utat kellett megtennie, míg végre sikerült elhagynia az otthonát. Valaki, vagy valami nagyon vigyázott rá, habár nem tudja ezt szavakba tölteni, csak hisz abban, hogy óriási szerencséje volt, és jó hogy neki tudott vágni ennek a hosszú útnak, különben ő is a társai mellett feküdne, s soha többé nem nyitná ki a szemét.*
~ Hol vagyok?~ *Merre van az itt? Néha lát elhaladni furcsa magas alakokat elhaladni, de ügyet sem vesznek a kis Khajáról. Lehet, mert észre sem veszik.
Remegve néz szét. Két kis kacsóját egymásra teszi. A bal tenyere enyhén ökölbe van zárva, míg a jobb tenyere egészével át átfogja, s a nyakához emeli a kezét, mintha egy plüss mackót akarna szorongatni. Az Amulettjét szerette volna viszont azt elragadták tőle. Még nagyon fiatal, és az eszméi értékek még nem nagyon mondanak neki, ennek ellenére fájdalmas dolog elveszítenie egy becses tárgyat. Megtapasztalhatta, hogy vannak olyan emberek, akik mások kárán jutnak élvezethez. Az életben semmi sem arra rendeltetett, miszerint szenvedni kelljen, vagy megegyék őket, hiszen a növények is próbálnak túlélni.
A kis tündér előtt egy erdő van, ami lehet elsőre úgy tűnhet, mintha a szülőföldjének egy kinagyított verziója lenne, viszont azt aurát nem érzi, mint egykori otthonából.*
~ Mi van ott?~ *Valami furcsa hangokat hall, mintha madár csivitelés lenne, koránt sem olyan szépek, inkább mintha valami félelem hallatszana a hangjukban, rendkívül kíváncsi, hogy mégis miféle állatok lehetnek ott. Majd szép lassan megindul az erdő felé.*
Közben végig méri gyorsan magát, hogy más sérülés nincs-e rajta. A puklit külső szemlélőként nem nagyon láthatják, hiszen az a tarkójánál van.
Nincs semmi nála ami értékes lehetne, és az ábrázata sem erről árulkodik, hogy valami nemesi származású személy lenne. A szétszaggatott egyrészes ruhája, egy földönfutó képzetét vonhatja maga után. De egy 8 éves kis tündér? Most akkor, hogy is van ez? Hosszú utat kellett megtennie, míg végre sikerült elhagynia az otthonát. Valaki, vagy valami nagyon vigyázott rá, habár nem tudja ezt szavakba tölteni, csak hisz abban, hogy óriási szerencséje volt, és jó hogy neki tudott vágni ennek a hosszú útnak, különben ő is a társai mellett feküdne, s soha többé nem nyitná ki a szemét.*
~ Hol vagyok?~ *Merre van az itt? Néha lát elhaladni furcsa magas alakokat elhaladni, de ügyet sem vesznek a kis Khajáról. Lehet, mert észre sem veszik.
Remegve néz szét. Két kis kacsóját egymásra teszi. A bal tenyere enyhén ökölbe van zárva, míg a jobb tenyere egészével át átfogja, s a nyakához emeli a kezét, mintha egy plüss mackót akarna szorongatni. Az Amulettjét szerette volna viszont azt elragadták tőle. Még nagyon fiatal, és az eszméi értékek még nem nagyon mondanak neki, ennek ellenére fájdalmas dolog elveszítenie egy becses tárgyat. Megtapasztalhatta, hogy vannak olyan emberek, akik mások kárán jutnak élvezethez. Az életben semmi sem arra rendeltetett, miszerint szenvedni kelljen, vagy megegyék őket, hiszen a növények is próbálnak túlélni.
A kis tündér előtt egy erdő van, ami lehet elsőre úgy tűnhet, mintha a szülőföldjének egy kinagyított verziója lenne, viszont azt aurát nem érzi, mint egykori otthonából.*
~ Mi van ott?~ *Valami furcsa hangokat hall, mintha madár csivitelés lenne, koránt sem olyan szépek, inkább mintha valami félelem hallatszana a hangjukban, rendkívül kíváncsi, hogy mégis miféle állatok lehetnek ott. Majd szép lassan megindul az erdő felé.*
4578. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-24 10:49:08
Üzenet elküldve: 2016-10-24 10:49:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Végül kiér egy tisztásra, s szuszogva hátast dob. Remélhetőleg most már fellélegezhet, talán egy időre a háta mögött hagyhatja a gonosz árnyakat. Mindent hátra kellett hagynia, ami kedves a vot a szívének. Viszont megint el kezd pityeregni, hiszen az egy dolog, hogy túl élte, viszont teljesen egyedül van, azt sem tudja hol van most jelenleg.*
- Kérem valaki-
*Mondja félhangosan, de lehet nem tanácsos magára felhívni a figyelmet, ki tudja mik vagy kik járkálnak errefelé. Mindenesetre, próbál lenyugodni, még mielőtt tovább menne.*
- Kérem valaki-
*Mondja félhangosan, de lehet nem tanácsos magára felhívni a figyelmet, ki tudja mik vagy kik járkálnak errefelé. Mindenesetre, próbál lenyugodni, még mielőtt tovább menne.*
4577. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-22 21:08:06
Üzenet elküldve: 2016-10-22 21:08:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Jól kitanulta az utat, amikor először járt itt az Úrnővel. A mit és merre kérdései mindig is könnyen ragadtak meg a fejében, ráadásul ez esetben jelentős támaszkodási pontokat is kapott, mint például a temető, vagy a templom. Démon azért erősen hiányzik mellőle, no nem védelem gyanánt, hanem társaságként. Egyedül is boldogul, csak nyitott terepen húzza össze magát kissé, ahol nincs az oldalában semmi, vagy senki. A tisztásra érve azt a helyet keresi, amelyen korábban táboroztak. Egy jó emlék, egy nyugalmi pont, melyet kényszeressége megismételtet vele, Moonxylwery távollétében egyedül, arra pedig esélye sem volna, hogy az ebek bármelyikét magával hozza erre az útra. Szóval csak letelepszik nagyjából ott, ahol korábban jártak, s szippant egy jót a szokatlan, szabad levegőből.*
4576. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-21 19:23:18
Üzenet elküldve: 2016-10-21 19:23:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Gyorsabbra veszi lépteit. Sietnie kell. Vagyis kelleni éppen nem kell, de korgó gyomra és lapos erszénye egyre nagyobb tempót diktál a fekete ruhásnak. Végre kiért az erdőből és a tisztáson vág át. Itt többen vannak, mint elsőre a helyből adódóan lenni kéne, de tempóján mit sem lassítva itt is gyorsan át vág. Ha végre eléri a folyót onnan már csak egy köpés a kikötő, ahol remélhetőleg akad valami enni inni való és ha nem túl nagy kérés egy kis munka számára. Hátha. reménnyel és egy kis plusz energiával vág neki a folyó felé vezető ösvénynek. *
4575. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-21 17:01:41
Üzenet elküldve: 2016-10-21 17:01:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Információ szerzés//
*Végül ez a pillanat is elkövetkezik a gnóm életében. A megszerzett információk alapján további lépések indokoltak a számára, hogy végül bebizonyosodjon, valóban van e áruló a tanácsban. Habár a róka úgy véli, hogy a tanács jelen működése alapján amely a nagymértékű tétlenség, már ez is árulásnak számít. Ez természetesen csak a saját elmélete és a város törvényei szerint másként mérik az árulókat. Már pár napja annak, hogy végzett az első felderítéssel Krollnelnél és épp ideje volt egy találkozónak a többiekkel. A szétküldött kódolt meghívókat reményei szerint mindenki megkapta és így ezen a remek hajnali órán összegyűlhetnek a város szélén. A helyszín mindig alkalmas volt az ilyesfajta találkozóknak, hiszen az erdő a csend és a korai órákon egy lelket sem lehet látni a környéken. A róka ér oda elsőként a tisztásra. Körbenéz, hátha van valaki, aki esetleg megzavarhatja a dolgukat, de nem talál senkit. Alig telik el fél óra és máris befut az első majd a második, harmadik és a negyedik megfigyelő is. Senki nem szól egy szót sem. Mindenki csendben várja a másikat és amikor mindenki megérkezik, akkor a róka körbetekint az emberein és megszólal.*
- Üdvözlöm önöket uraim! *A többiek részéről egy bólintás a válasz.*
- Mind tudjuk, hogy miért vagyunk itt és, hogy mi a bevett eljárás egy ilyen találkozó kapcsán. *A mondatvégén a zsebébe nyúlt és négy darab papírcetlit vesz elő. Mindegyik cetlin kódolt írás található. A cetlik tartalmazzák a megfigyelendő személyek nevét és lehetséges fellelhetőségét, amely nem más mint a tanács épülete a gazdagnegyedben. Ez az a hely, ahol az összes célszemély elérhető. A nevek mellett, egy rövidke leírás a személyekről, hogy senki se keverje össze a megfigyelendőket. A megfigyeltek Krollnel, Lastor és a konok törpe Humbaq, aki két embert is kap a nyakába. Amint mindenki tanulmányozta az írásokat a gnóm visszakéri a cetliket.*
- Uraim! Tudják a dolgukat. Ugyan itt találkozunk öt nap múlva. A jelentéseiket írásban kérem természetese kódolva. *A négy ember válasza ismételten egy bólintás és ahogy mindenki a róka értésére adta, hogy tudja miről van szó és meg is értette máris elindulnak teljesíteni a feladatukat. A gnóm megvárja, hogy eltávolodjanak és miután mindenki eltűnt maga is visszaindul a városba.*
*Végül ez a pillanat is elkövetkezik a gnóm életében. A megszerzett információk alapján további lépések indokoltak a számára, hogy végül bebizonyosodjon, valóban van e áruló a tanácsban. Habár a róka úgy véli, hogy a tanács jelen működése alapján amely a nagymértékű tétlenség, már ez is árulásnak számít. Ez természetesen csak a saját elmélete és a város törvényei szerint másként mérik az árulókat. Már pár napja annak, hogy végzett az első felderítéssel Krollnelnél és épp ideje volt egy találkozónak a többiekkel. A szétküldött kódolt meghívókat reményei szerint mindenki megkapta és így ezen a remek hajnali órán összegyűlhetnek a város szélén. A helyszín mindig alkalmas volt az ilyesfajta találkozóknak, hiszen az erdő a csend és a korai órákon egy lelket sem lehet látni a környéken. A róka ér oda elsőként a tisztásra. Körbenéz, hátha van valaki, aki esetleg megzavarhatja a dolgukat, de nem talál senkit. Alig telik el fél óra és máris befut az első majd a második, harmadik és a negyedik megfigyelő is. Senki nem szól egy szót sem. Mindenki csendben várja a másikat és amikor mindenki megérkezik, akkor a róka körbetekint az emberein és megszólal.*
- Üdvözlöm önöket uraim! *A többiek részéről egy bólintás a válasz.*
- Mind tudjuk, hogy miért vagyunk itt és, hogy mi a bevett eljárás egy ilyen találkozó kapcsán. *A mondatvégén a zsebébe nyúlt és négy darab papírcetlit vesz elő. Mindegyik cetlin kódolt írás található. A cetlik tartalmazzák a megfigyelendő személyek nevét és lehetséges fellelhetőségét, amely nem más mint a tanács épülete a gazdagnegyedben. Ez az a hely, ahol az összes célszemély elérhető. A nevek mellett, egy rövidke leírás a személyekről, hogy senki se keverje össze a megfigyelendőket. A megfigyeltek Krollnel, Lastor és a konok törpe Humbaq, aki két embert is kap a nyakába. Amint mindenki tanulmányozta az írásokat a gnóm visszakéri a cetliket.*
- Uraim! Tudják a dolgukat. Ugyan itt találkozunk öt nap múlva. A jelentéseiket írásban kérem természetese kódolva. *A négy ember válasza ismételten egy bólintás és ahogy mindenki a róka értésére adta, hogy tudja miről van szó és meg is értette máris elindulnak teljesíteni a feladatukat. A gnóm megvárja, hogy eltávolodjanak és miután mindenki eltűnt maga is visszaindul a városba.*
4574. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-18 11:34:24
Üzenet elküldve: 2016-10-18 11:34:24
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
*Mindennel elégedett. Azt sejtette, hogy az őszi forgatagon lesz olyan, aki árul ilyen drágábbnak mondható különleges állatokat, de azt nem remélte, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül is beszereznie egyet. Beszéltek a piactéren, majd kisétáltak ide a tisztásra és üzletet kötöttek. Jobb leforgása ennek az eseménynek nem is lehetne.
Ezzel a könnyebb feladatot kipipálja a képzeletbeli listáján, hiszen a vásárlás csupán az anyagiakon múlik. Az ezt követő kutatómunka, amire hamarosan sor kerül, már jóval több időt és nagyobb energiabefektetést fog igényelni, de a végén, ha sikerül learatnia munkája gyümölcsét, gazdagabb lesz egy csodás lehetőséggel, ami nem adatik meg mindenki számára, csak aki veszi a fáradtságot és végigcsinálja.*
-Biztosíthatom, hogy remek helye lesz.
*Worenth szavahihető ember, szóval megbízhatnak benne.*
-Így van. Nem tervezem mindenki orrára kötni.
*Bár titkolni csak addig lehet, amíg nem áll mellette valaki, mivel akkor meghallja a nevet, amit a mágusnak kiáltani kell az idézés varázslathoz.
Az árus szavaira bólogat. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha olyantól kérdezősködne, aki behatóan ismeri az idézés varázslatokat. Ilyenek lehetnek például a templom csuhásai, vagy régi kedves ismerőse, a mágustorony varázslója.*
-Köszönöm.
*Átveszi a pórázt és mosolyogva néz le a felfelé bámuló Xauzurra.*
-Ne szomorkodj kis barátom. Jó helyre viszlek meglásd.
*Nem marad más hátra, mint elköszönni az árustól, akinek további szép napot kíván, sok vásárlót és minden jót a továbbiakban. Aztán elindul újdonsült kis barátjával hazafelé.*
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
*Mindennel elégedett. Azt sejtette, hogy az őszi forgatagon lesz olyan, aki árul ilyen drágábbnak mondható különleges állatokat, de azt nem remélte, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül is beszereznie egyet. Beszéltek a piactéren, majd kisétáltak ide a tisztásra és üzletet kötöttek. Jobb leforgása ennek az eseménynek nem is lehetne.
Ezzel a könnyebb feladatot kipipálja a képzeletbeli listáján, hiszen a vásárlás csupán az anyagiakon múlik. Az ezt követő kutatómunka, amire hamarosan sor kerül, már jóval több időt és nagyobb energiabefektetést fog igényelni, de a végén, ha sikerül learatnia munkája gyümölcsét, gazdagabb lesz egy csodás lehetőséggel, ami nem adatik meg mindenki számára, csak aki veszi a fáradtságot és végigcsinálja.*
-Biztosíthatom, hogy remek helye lesz.
*Worenth szavahihető ember, szóval megbízhatnak benne.*
-Így van. Nem tervezem mindenki orrára kötni.
*Bár titkolni csak addig lehet, amíg nem áll mellette valaki, mivel akkor meghallja a nevet, amit a mágusnak kiáltani kell az idézés varázslathoz.
Az árus szavaira bólogat. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha olyantól kérdezősködne, aki behatóan ismeri az idézés varázslatokat. Ilyenek lehetnek például a templom csuhásai, vagy régi kedves ismerőse, a mágustorony varázslója.*
-Köszönöm.
*Átveszi a pórázt és mosolyogva néz le a felfelé bámuló Xauzurra.*
-Ne szomorkodj kis barátom. Jó helyre viszlek meglásd.
*Nem marad más hátra, mint elköszönni az árustól, akinek további szép napot kíván, sok vásárlót és minden jót a továbbiakban. Aztán elindul újdonsült kis barátjával hazafelé.*
4573. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-18 10:00:23
Üzenet elküldve: 2016-10-18 10:00:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Van étvágya, mondhatni naponta egy nyulat vagy csirkét megeszik, de nagyobb állatot több napig is, ha sikerül levadásznia. *Azért az állati ösztönöknek hála túl nagy falatba nem fog belevágni, de ha sikerül összebarátkoznia a warggal, akkor ketten már nagyobb vadat is elejthetnek.*
-Szívesen, nekünk az a fontos, hogy az állatok jó helyre kerüljenek és megkapják azt a törődést, ami a legjobb nekik. *Nyilván megkéri az árát is ezen felül, de ők törődnek az állatokkal, ez látszik is, mert tényleg elég szelíd a irbisz, kinyitja a száját is és nem ellenkezik megmutatni a fogait, sőt a végén meg is nyalja a nő kezét, aki megsimogatja a fejét.*
-Ezért is esznek annyit. *Válaszol, majd a fizetés után át is nyújtja az állat tárgyait, aki ezt figyeli és oda is sétál, hogy most mi történik.*
-Ha meg is találja az igazi nevét, gondolom csak kettejük közt fog elhangzani, nem lenne jó, ha rossz fülek hallanák meg. *Komoly dolog az ilyesmi, bár nem hisz benne a nő, ezek az állatok hallgatnak a nevükre és elég értelmesek a nélkül is.*
-Sok sikert a kutatásaihoz, én nem tudok benne segíteni, sok könyvet olvastam róluk, de egyikben sem láttam az igazi nevéhez szóló fejezetet, szerintem ezt máshol kell keresnie és nem kifejezetten az állat után nézve, lehet valami általános dolog rájönni a nevére. *Ennyit tud javasolni, majd a pórázt felcsatolja és odaadja vásárlójának. Lehajol még Xauzurhoz és megsimogatja, meg elmondja neki, hogy most ő az új gazdája és vele fog élni, legyen jó kisfiú. Mintha megértené az állat kicsit a nőhöz bújik, majd felnéz Worethre, hogy most mi lesz.*
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Van étvágya, mondhatni naponta egy nyulat vagy csirkét megeszik, de nagyobb állatot több napig is, ha sikerül levadásznia. *Azért az állati ösztönöknek hála túl nagy falatba nem fog belevágni, de ha sikerül összebarátkoznia a warggal, akkor ketten már nagyobb vadat is elejthetnek.*
-Szívesen, nekünk az a fontos, hogy az állatok jó helyre kerüljenek és megkapják azt a törődést, ami a legjobb nekik. *Nyilván megkéri az árát is ezen felül, de ők törődnek az állatokkal, ez látszik is, mert tényleg elég szelíd a irbisz, kinyitja a száját is és nem ellenkezik megmutatni a fogait, sőt a végén meg is nyalja a nő kezét, aki megsimogatja a fejét.*
-Ezért is esznek annyit. *Válaszol, majd a fizetés után át is nyújtja az állat tárgyait, aki ezt figyeli és oda is sétál, hogy most mi történik.*
-Ha meg is találja az igazi nevét, gondolom csak kettejük közt fog elhangzani, nem lenne jó, ha rossz fülek hallanák meg. *Komoly dolog az ilyesmi, bár nem hisz benne a nő, ezek az állatok hallgatnak a nevükre és elég értelmesek a nélkül is.*
-Sok sikert a kutatásaihoz, én nem tudok benne segíteni, sok könyvet olvastam róluk, de egyikben sem láttam az igazi nevéhez szóló fejezetet, szerintem ezt máshol kell keresnie és nem kifejezetten az állat után nézve, lehet valami általános dolog rájönni a nevére. *Ennyit tud javasolni, majd a pórázt felcsatolja és odaadja vásárlójának. Lehajol még Xauzurhoz és megsimogatja, meg elmondja neki, hogy most ő az új gazdája és vele fog élni, legyen jó kisfiú. Mintha megértené az állat kicsit a nőhöz bújik, majd felnéz Worethre, hogy most mi lesz.*
4572. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-17 19:55:31
Üzenet elküldve: 2016-10-17 19:55:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Persze, megértem.
*Nem akarja, hogy minden embert szétcincáljon aki Synmiraba érkezik, de valóban, a ragadozókra e tekintetben oda kell figyelni. Igyekszik majd úgy tanítani, mint Taitos a wargját, aki még mindig képes különbséget tenni. Legalábbis ő még nem látta, hogy kétlábút hozott volna farok csóválva a szájában.*
-Szóval van étvágya.
*Most megpróbálja elképzelni, hogy akkor egy warg mennyit ehet napjában, ha egy Irbisz ennyit. Mondjuk a kutya is olyan, hogy annyit zabál amennyit elé raknak, aztán legfeljebb kiokádja. Ebből kiindulva az a két-három kiló az Irbisz esetében tűrhető.*
-Remek, hiszen éppen az a cél, hogy jó kapcsolatot tudjunk kialakítani.
*E nélkül fabatkát sem ér az egész.*
-Kérem. *mondja jelezve, hogy megnézné azért alaposabban is azokat a fogakat. Nem mintha nem hinne az árus szavának, de jobb megszemlélni mindent most, elkerülvén ezzel a későbbi kellemetlenségeket, vagy a pofára esést.*
-Köszönöm a hasznos tanácsot, vigyázni fogok.
*Képes egyébként egyetlen apró mozdulattal keményíteni bőrén, ha esetleg az állat nagyon önfeledt harapdálásba kezdene.*
-Úgy tudom a karmai nagyon kellemetlen sérüléseket tudnak okozni, de a harapásuk nem túl erős. Viszont az, hogy a testsúlyával teperi földre áldozatát kompenzálja a gyengébb harapást.
*Persze ugye a "gyengeség" is attól függ, mihez nézzük. Egy átlag ember alkarját egy erősebb állkapcsú kutya és szétharaphatja, nem még egy Irbisz. De egy erősebb, sűrűbb állathoz vagy bestiához már nem biztos, hogy elegek lennének a fogak, legfeljebb masszírozás szempontjából. Az összeg hallatán mutató ujjával megdörzsölgeti állát, de nem sokáig morfondírozik a dolgon, sőt még az árát is korrektnek tartja. Alkudozni nem szeretne, mivel az árus elég rendes volt vele, így nem akarja megsérteni... na meg őszintén szólva, nincs se érzéke, se tehetsége az alkudozáshoz. Ami meg nem megy, azt nem kell erőltetni.*
-Megveszem. *mondja nagy örömmel, majd kis számolgatás után egy zsákocskát nyújt át az állatkereskedő (Mesélő (Nyuszi) kezébe, aminek tartalma 1700 arany. Se több, se kevesebb.*
-Számolja csak át nyugodtan. Szóval Xauzur. *pillant le az Irbiszre.* -Addig jó lesz, amíg fel nem kutatom az igazi nevét. Mivel megvan, amiért idejöttem, így nincs tovább maradásom. Most rögtön viszem. De, lenne még itt valami, hátha tudna nekem segíteni. Fel szeretném kutatni Xauzur igazi, eredeti nevét, ami által varázslat segítségével is képes lennék bármikor, nagyobb távolságból is magam mellé szólítani. Ahhoz viszont az igazi neve kell, hogy entitásként működjön. Ön merre indulna el a helyemben?
*Próba szerencse. Talán tud olyat, akinél a kutatást el lehetne majd kezdeni.*
-A könyvtárban mindenképpen fogok kutakodni, méghozzá olyan könyv után, ami még részletesebben tárja fel az olvasó előtt az Irbiszeket. Például, hogy mikor bukkantak fel először, mikor, kik, hol és hogyan szelídítették meg elsőként ezeket a ragadozókat, meg ehhez hasonlók. Tehát ami mélyebbre ás le a történelmükben.
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Persze, megértem.
*Nem akarja, hogy minden embert szétcincáljon aki Synmiraba érkezik, de valóban, a ragadozókra e tekintetben oda kell figyelni. Igyekszik majd úgy tanítani, mint Taitos a wargját, aki még mindig képes különbséget tenni. Legalábbis ő még nem látta, hogy kétlábút hozott volna farok csóválva a szájában.*
-Szóval van étvágya.
*Most megpróbálja elképzelni, hogy akkor egy warg mennyit ehet napjában, ha egy Irbisz ennyit. Mondjuk a kutya is olyan, hogy annyit zabál amennyit elé raknak, aztán legfeljebb kiokádja. Ebből kiindulva az a két-három kiló az Irbisz esetében tűrhető.*
-Remek, hiszen éppen az a cél, hogy jó kapcsolatot tudjunk kialakítani.
*E nélkül fabatkát sem ér az egész.*
-Kérem. *mondja jelezve, hogy megnézné azért alaposabban is azokat a fogakat. Nem mintha nem hinne az árus szavának, de jobb megszemlélni mindent most, elkerülvén ezzel a későbbi kellemetlenségeket, vagy a pofára esést.*
-Köszönöm a hasznos tanácsot, vigyázni fogok.
*Képes egyébként egyetlen apró mozdulattal keményíteni bőrén, ha esetleg az állat nagyon önfeledt harapdálásba kezdene.*
-Úgy tudom a karmai nagyon kellemetlen sérüléseket tudnak okozni, de a harapásuk nem túl erős. Viszont az, hogy a testsúlyával teperi földre áldozatát kompenzálja a gyengébb harapást.
*Persze ugye a "gyengeség" is attól függ, mihez nézzük. Egy átlag ember alkarját egy erősebb állkapcsú kutya és szétharaphatja, nem még egy Irbisz. De egy erősebb, sűrűbb állathoz vagy bestiához már nem biztos, hogy elegek lennének a fogak, legfeljebb masszírozás szempontjából. Az összeg hallatán mutató ujjával megdörzsölgeti állát, de nem sokáig morfondírozik a dolgon, sőt még az árát is korrektnek tartja. Alkudozni nem szeretne, mivel az árus elég rendes volt vele, így nem akarja megsérteni... na meg őszintén szólva, nincs se érzéke, se tehetsége az alkudozáshoz. Ami meg nem megy, azt nem kell erőltetni.*
-Megveszem. *mondja nagy örömmel, majd kis számolgatás után egy zsákocskát nyújt át az állatkereskedő (Mesélő (Nyuszi) kezébe, aminek tartalma 1700 arany. Se több, se kevesebb.*
-Számolja csak át nyugodtan. Szóval Xauzur. *pillant le az Irbiszre.* -Addig jó lesz, amíg fel nem kutatom az igazi nevét. Mivel megvan, amiért idejöttem, így nincs tovább maradásom. Most rögtön viszem. De, lenne még itt valami, hátha tudna nekem segíteni. Fel szeretném kutatni Xauzur igazi, eredeti nevét, ami által varázslat segítségével is képes lennék bármikor, nagyobb távolságból is magam mellé szólítani. Ahhoz viszont az igazi neve kell, hogy entitásként működjön. Ön merre indulna el a helyemben?
*Próba szerencse. Talán tud olyat, akinél a kutatást el lehetne majd kezdeni.*
-A könyvtárban mindenképpen fogok kutakodni, méghozzá olyan könyv után, ami még részletesebben tárja fel az olvasó előtt az Irbiszeket. Például, hogy mikor bukkantak fel először, mikor, kik, hol és hogyan szelídítették meg elsőként ezeket a ragadozókat, meg ehhez hasonlók. Tehát ami mélyebbre ás le a történelmükben.
4571. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-17 17:18:32
Üzenet elküldve: 2016-10-17 17:18:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Remélem tudja, hogy igazából, pont arra kéne rávezetnie, hogy csak annyit öljön, amennyit megeszik, mert különben akkor fog ölni, amikor kedve tartja, abból meg nem fog sok jó kisülni, mert egy idő után már nem tesz különbséget ember és állat között sem. *Reméli megérti a mágus a dolgot és csak akkor ad enni az irbisznek, amikor szükséges.*
-Változó az étvágya, de a napi két-három kilót lehet megeszi majd, amikor már ereje teljében lesz. Persze a jutalom falatkák jól jönnek az idomításnál és később a dicséreteknél. *Ezzel az étkezést le is zárhatják, mert nem túl bonyolult a dolog.*
-Igen, nagyjából úgy kell számolni, mint egy kutyánál mindennel. *Idomítás és étel terén is, na meg a vad ösztönök miatt is.*
-Igen, a gazdájával igen jó kapcsolatot építhetnek ki. *Mosolyodik el az asszony is, ahogy a körbeszaglászás után lefekszik és ásít egyet a kölyök.*
-Persze, csak nyugodtan. *Az irbisz orrával szaglászik és hozzá is kér a kézhez, ami utána már a fejét simogatja, kedvére van a simogatás és fejével bújik is a kézbe.*
-Ha szeretné, akkor kinyithatjuk a száját, hogy megnézze, egy ásítás alatt nem lehet jól szemügyre venni. *Ha igényli, akkor közelebb lép a nő is és megfogja a nagymacska száját, majd kinyitja, mert az álltat hagyna neki.*
-Még nem cserélte le az összeset, így nagyon hegyes és éles, szóval ha játszanak majd, akkor vigyázzon, mert szeret harapdálni játékból, de bármennyire is óvatos, akkor is megsértheti a kezét. *Persze már nem annyira játékos, de jobb figyelmeztetni, hogy elejét vegyék a baleseteknek.*
-Ezerhétszáz aranyért megkaphatja és adunk hozzá egy kis felszerelést is, amit megszokott és szerintem jobban érzi magát tőle, ha nem cseréli le újakra. *Gondol itt a fésűre, amivel ki lehet kefélni a bundáját, na meg nyakörvre, meg pórázra, mert hát a biztonság kedve miatt nem árt ha ki tudják kötni néha.*
-A neve Xauzur, nagyon jó kisfiú. Most viszi is magával vagy még vigyázzunk rá? *Nem gond, ha itt hagyja még nekik egy kicsit, amíg elintézi a dolgait a városban, nyilván nem gondolta, hogy egyből meg is tudja venni a ritka állatot a forgatagon.*
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Remélem tudja, hogy igazából, pont arra kéne rávezetnie, hogy csak annyit öljön, amennyit megeszik, mert különben akkor fog ölni, amikor kedve tartja, abból meg nem fog sok jó kisülni, mert egy idő után már nem tesz különbséget ember és állat között sem. *Reméli megérti a mágus a dolgot és csak akkor ad enni az irbisznek, amikor szükséges.*
-Változó az étvágya, de a napi két-három kilót lehet megeszi majd, amikor már ereje teljében lesz. Persze a jutalom falatkák jól jönnek az idomításnál és később a dicséreteknél. *Ezzel az étkezést le is zárhatják, mert nem túl bonyolult a dolog.*
-Igen, nagyjából úgy kell számolni, mint egy kutyánál mindennel. *Idomítás és étel terén is, na meg a vad ösztönök miatt is.*
-Igen, a gazdájával igen jó kapcsolatot építhetnek ki. *Mosolyodik el az asszony is, ahogy a körbeszaglászás után lefekszik és ásít egyet a kölyök.*
-Persze, csak nyugodtan. *Az irbisz orrával szaglászik és hozzá is kér a kézhez, ami utána már a fejét simogatja, kedvére van a simogatás és fejével bújik is a kézbe.*
-Ha szeretné, akkor kinyithatjuk a száját, hogy megnézze, egy ásítás alatt nem lehet jól szemügyre venni. *Ha igényli, akkor közelebb lép a nő is és megfogja a nagymacska száját, majd kinyitja, mert az álltat hagyna neki.*
-Még nem cserélte le az összeset, így nagyon hegyes és éles, szóval ha játszanak majd, akkor vigyázzon, mert szeret harapdálni játékból, de bármennyire is óvatos, akkor is megsértheti a kezét. *Persze már nem annyira játékos, de jobb figyelmeztetni, hogy elejét vegyék a baleseteknek.*
-Ezerhétszáz aranyért megkaphatja és adunk hozzá egy kis felszerelést is, amit megszokott és szerintem jobban érzi magát tőle, ha nem cseréli le újakra. *Gondol itt a fésűre, amivel ki lehet kefélni a bundáját, na meg nyakörvre, meg pórázra, mert hát a biztonság kedve miatt nem árt ha ki tudják kötni néha.*
-A neve Xauzur, nagyon jó kisfiú. Most viszi is magával vagy még vigyázzunk rá? *Nem gond, ha itt hagyja még nekik egy kicsit, amíg elintézi a dolgait a városban, nyilván nem gondolta, hogy egyből meg is tudja venni a ritka állatot a forgatagon.*
4570. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-15 17:24:05
Üzenet elküldve: 2016-10-15 17:24:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Még az Ébredés előtt//
//Lorsan//
– Értem én, de akkor meg egy kakast kellene beszereznünk hamarosan, nem? Bár igaz, wywardot is főzhetek én, vagy akár fácánt, ha találunk. Csak megfogni nehezebb, de az ízük finom.
*Elgondolkodik, de annyira sosem volt tanyasi lányka, hogy tudja milyen idős is egy tyúk, mikor már kezd apadni a tojástojó képessége, de azért egyetértően bólint.*
– Végtére is esetleg kicsit tovább kell csak főzni, de az megoldható.
*Nitta ujjai végigcirógatják a csípőjének dőlő Acél okos kobakját.*
– Én aztán biztosan nem vagyok druida, hogy ilyesmit tudjak. Lehet, hogy Szelíd tehet róla. Ki tudja, hogy mikről beszélgetnek ők az istállóban, miután mi aludni térünk.
*Nitta elmosolyodik, aztán segít a hús összecsomagolásában, és amennyire csak tud abban is, hogy minden készen álljon a zsákmány elszállítására. A maga részéről örül, hogy elhozták Szelídet is, így ez nem lesz gond, és mégiscsak nyugodtabb, ha Lorsan az udvarukon lát neki a hús feldolgozásának.*
– A bőrt is meg kellene tartani, lekapargatni, talán valahogy meg is cserezni, jól jönne, kabátnap, nadrágnak, vagy majd el lehetne adni vagy cserélni. Mit gondolsz?
*Nincs kiakadva azon, hogy a koponyát is fel kell majd hasítani. A koponya ételt jelent Acélnak, és ennyi a lényeg, a hús az immár csak hús, a túlélésük záloga lehet a télen. Nitta ilyen szempontból se nem finnyás, se nem kényes.*
– Abálni és utána füstre, szalámi lehet egy részéből, más részét lesütni lehetne, a nyers hús önmagában nem áll el túl sokáig.
*Mindaz, amit Lorsan mond, nagyon is tervszerűen és értelmesen hangzik.*
– Így a birtokot csak akkor kellene elhagynunk, mikor kedvünk úgy tartja, és nem kellene külön-külön kimennünk, főleg nem hajnal előtt vagy sötétedés után.
~Amikor ki tudja, mik járkálnak.~
– Nem is tudom, szerintem itt Arthenior környékén olyan nagy havak nem szoktak lenni, régen Vegtorenben volt olyan tél, hogy egyáltalán nem is havazott. Bár azt hiszem fent a hegyekben biztosan ott is, a nagy Választóhegység nyugati oldalán, talán ott volt.
*Szerencsére a hússal kapcsolatban egyetértésre jutnak gyorsan és a kérdése se talál süket fülekre, hogy látogassanak el a városba.
Nyilván nem ebben a pillanatban kell eldönteni, hogy mikor mennek majd, és mennyi időre, de lehet gondolkodni, számolgatni, tervezgetni.*
– Gyere Szelíd, már csak haza kell érnünk! *biztatja a lovat, mikor megindulnak, de közben elgondolkodik Lorsan kérdésén is.
Menet közben alsó ajkát beharapva töpreng, közben oldalpillantásokat vet a párjára.*
– Nos, hát elsőnek finom hagymaleves lesz, utána meg valami a friss húsból, talán szaftos pecsenye egy kis csicsókával és erdei gyümölcs mártással. Ha belefér. Vagy gondolod, ez mind túl megterhelő lenne vacsorára és van amit nem kérsz?
*Sikerül komoly hangon feltennie a kérdést, pedig valójában húzza kicsit a párját, hiszen jól tudja, hogy Lorsan szereti a hasát.*
//Lorsan//
– Értem én, de akkor meg egy kakast kellene beszereznünk hamarosan, nem? Bár igaz, wywardot is főzhetek én, vagy akár fácánt, ha találunk. Csak megfogni nehezebb, de az ízük finom.
*Elgondolkodik, de annyira sosem volt tanyasi lányka, hogy tudja milyen idős is egy tyúk, mikor már kezd apadni a tojástojó képessége, de azért egyetértően bólint.*
– Végtére is esetleg kicsit tovább kell csak főzni, de az megoldható.
*Nitta ujjai végigcirógatják a csípőjének dőlő Acél okos kobakját.*
– Én aztán biztosan nem vagyok druida, hogy ilyesmit tudjak. Lehet, hogy Szelíd tehet róla. Ki tudja, hogy mikről beszélgetnek ők az istállóban, miután mi aludni térünk.
*Nitta elmosolyodik, aztán segít a hús összecsomagolásában, és amennyire csak tud abban is, hogy minden készen álljon a zsákmány elszállítására. A maga részéről örül, hogy elhozták Szelídet is, így ez nem lesz gond, és mégiscsak nyugodtabb, ha Lorsan az udvarukon lát neki a hús feldolgozásának.*
– A bőrt is meg kellene tartani, lekapargatni, talán valahogy meg is cserezni, jól jönne, kabátnap, nadrágnak, vagy majd el lehetne adni vagy cserélni. Mit gondolsz?
*Nincs kiakadva azon, hogy a koponyát is fel kell majd hasítani. A koponya ételt jelent Acélnak, és ennyi a lényeg, a hús az immár csak hús, a túlélésük záloga lehet a télen. Nitta ilyen szempontból se nem finnyás, se nem kényes.*
– Abálni és utána füstre, szalámi lehet egy részéből, más részét lesütni lehetne, a nyers hús önmagában nem áll el túl sokáig.
*Mindaz, amit Lorsan mond, nagyon is tervszerűen és értelmesen hangzik.*
– Így a birtokot csak akkor kellene elhagynunk, mikor kedvünk úgy tartja, és nem kellene külön-külön kimennünk, főleg nem hajnal előtt vagy sötétedés után.
~Amikor ki tudja, mik járkálnak.~
– Nem is tudom, szerintem itt Arthenior környékén olyan nagy havak nem szoktak lenni, régen Vegtorenben volt olyan tél, hogy egyáltalán nem is havazott. Bár azt hiszem fent a hegyekben biztosan ott is, a nagy Választóhegység nyugati oldalán, talán ott volt.
*Szerencsére a hússal kapcsolatban egyetértésre jutnak gyorsan és a kérdése se talál süket fülekre, hogy látogassanak el a városba.
Nyilván nem ebben a pillanatban kell eldönteni, hogy mikor mennek majd, és mennyi időre, de lehet gondolkodni, számolgatni, tervezgetni.*
– Gyere Szelíd, már csak haza kell érnünk! *biztatja a lovat, mikor megindulnak, de közben elgondolkodik Lorsan kérdésén is.
Menet közben alsó ajkát beharapva töpreng, közben oldalpillantásokat vet a párjára.*
– Nos, hát elsőnek finom hagymaleves lesz, utána meg valami a friss húsból, talán szaftos pecsenye egy kis csicsókával és erdei gyümölcs mártással. Ha belefér. Vagy gondolod, ez mind túl megterhelő lenne vacsorára és van amit nem kérsz?
*Sikerül komoly hangon feltennie a kérdést, pedig valójában húzza kicsit a párját, hiszen jól tudja, hogy Lorsan szereti a hasát.*
4569. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-15 08:40:42
Üzenet elküldve: 2016-10-15 08:40:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Szerencsére mindig akad hús odahaza, szóval olyan szinten nem fog rászorulni, hogy az éhezés miatt kényszerüljön vadászni. Majd idővel hozzászoktatom, hogy a gazdája nem fogja mindig elé vetni a finom falatokat, hanem dolgozzon meg érte. Nem akarok egy nagy kövér, lusta macskát, ugye érti? *mosolyog mondandója végén. Meg kell találni majd azt az egészséges szintet, de ragadozóként idővel úgyis kialakul majd a vadászösztön.*
-Mennyi húst fogyaszt napjában egy Irbisz kölyök?
*Van egy elképzelése, de szeretne megerősítést kapni rá. Az biztos, hogy nem juttatja majd csődbe a hóhajút, ennek ellenére jó tisztán látni a dolgokat. Jobb alkalma nemigen lesz, hogy megtudjon ilyeneket.*
-Akkor nagyjából úgy lehet számolni, mint a kutyáknál.
*A húsz évet már kicsit sokallja, mert az már tényleg egy kivénhedt nagymacska lenne, aki akkorra már vak is lehetne vagy süket... ilyen bizonyára kevés van, mint a fehér holló. A tíz, tizenkét évre Worenth azt mondaná, hogy "sajnos csak annyi". Tényleg nem túl sok.*
-Ragron szófogadó warg, de a vadság mindig is benne lesz, legyen bármilyen szelíd. Úgy vélem főszerepet fog kapni az elején, hogy ők összebarátkozzanak.
*Nem lesz könnyű, de hát a kutya meg a macska is olykor gyönyörűen megférnek egymás mellett, sőt látott már olyat, hogy egy kosárkában aludtak. Szóval nem lehetetlen a feladat.
Végre megpillantja a kölyök Irbiszt és a fekete fehér mintás bunda azonnal elnyeri tetszését. Azonnal körbejárja és megszaglássza a hóhajút, aki elmosolyodik, mikor az Irbisz ásít.*
-Nagyon helyes, ha később a gazdáját védi és csak az állíthatja le.
*Nyilván nem az a cél, hogy mindenkinek szót fogadjon. Olyan lesz mint Ragron, akire Worenth is képes ráparancsolni, de közel sem úgy, mintha Taitos tenné. Ez így van rendjén.*
-Szabad? *mutat rá a kis Irbiszre, majd ha az árus bólint, akkor leguggol a kölyök mellé és az orrához teszi kezét, hogy megszaglászhassa.*
-Hát szevasz kisöreg. *simítja végig fejét, mikor az már kicsit megszokja a jelenlétét.*
-Tetszik. *egyenesedik fel ismét, majd az árusra pillant.* -Valóban szép és egészségesnek tűnik, illetve ahogy láttam a fogazata is rendben van.
*Mondjuk az legfeljebb egy futó pillantás erejéig figyelhette meg, de abból is ki lehet szűrni ha valami nincs rendben.*
-Már csak meg kell egyeznünk és viszem is. Mennyit kér érte? Apropó... van neve?
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Szerencsére mindig akad hús odahaza, szóval olyan szinten nem fog rászorulni, hogy az éhezés miatt kényszerüljön vadászni. Majd idővel hozzászoktatom, hogy a gazdája nem fogja mindig elé vetni a finom falatokat, hanem dolgozzon meg érte. Nem akarok egy nagy kövér, lusta macskát, ugye érti? *mosolyog mondandója végén. Meg kell találni majd azt az egészséges szintet, de ragadozóként idővel úgyis kialakul majd a vadászösztön.*
-Mennyi húst fogyaszt napjában egy Irbisz kölyök?
*Van egy elképzelése, de szeretne megerősítést kapni rá. Az biztos, hogy nem juttatja majd csődbe a hóhajút, ennek ellenére jó tisztán látni a dolgokat. Jobb alkalma nemigen lesz, hogy megtudjon ilyeneket.*
-Akkor nagyjából úgy lehet számolni, mint a kutyáknál.
*A húsz évet már kicsit sokallja, mert az már tényleg egy kivénhedt nagymacska lenne, aki akkorra már vak is lehetne vagy süket... ilyen bizonyára kevés van, mint a fehér holló. A tíz, tizenkét évre Worenth azt mondaná, hogy "sajnos csak annyi". Tényleg nem túl sok.*
-Ragron szófogadó warg, de a vadság mindig is benne lesz, legyen bármilyen szelíd. Úgy vélem főszerepet fog kapni az elején, hogy ők összebarátkozzanak.
*Nem lesz könnyű, de hát a kutya meg a macska is olykor gyönyörűen megférnek egymás mellett, sőt látott már olyat, hogy egy kosárkában aludtak. Szóval nem lehetetlen a feladat.
Végre megpillantja a kölyök Irbiszt és a fekete fehér mintás bunda azonnal elnyeri tetszését. Azonnal körbejárja és megszaglássza a hóhajút, aki elmosolyodik, mikor az Irbisz ásít.*
-Nagyon helyes, ha később a gazdáját védi és csak az állíthatja le.
*Nyilván nem az a cél, hogy mindenkinek szót fogadjon. Olyan lesz mint Ragron, akire Worenth is képes ráparancsolni, de közel sem úgy, mintha Taitos tenné. Ez így van rendjén.*
-Szabad? *mutat rá a kis Irbiszre, majd ha az árus bólint, akkor leguggol a kölyök mellé és az orrához teszi kezét, hogy megszaglászhassa.*
-Hát szevasz kisöreg. *simítja végig fejét, mikor az már kicsit megszokja a jelenlétét.*
-Tetszik. *egyenesedik fel ismét, majd az árusra pillant.* -Valóban szép és egészségesnek tűnik, illetve ahogy láttam a fogazata is rendben van.
*Mondjuk az legfeljebb egy futó pillantás erejéig figyelhette meg, de abból is ki lehet szűrni ha valami nincs rendben.*
-Már csak meg kell egyeznünk és viszem is. Mennyit kér érte? Apropó... van neve?
4568. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-14 21:37:59
Üzenet elküldve: 2016-10-14 21:37:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Általában gondoskodik magának, de mint minden szelídített macskaféle, szereti a kényeztetést és lehet neki adni húsféléket, de ha rászorul, akkor nyilván el megy vadászni. *De ez a kifejlett példányoknál jellemző, most viszont egy kölyökről beszélnek.*
-Viszont ő még félig kölyök és nem sokat vadászott egyedül, így nem árt ha van tartalék hús otthon, de hagyni kell hadd próbálkozzon a vadászattal, nyilván lesz hogy nem sikerül még eleinte minden elsőre, de mindenkinél így van.*El is indulnak kifelé a városból és egy kisebb táborhoz sétálnak, ahol több állat is van a ketrecben letakarva és három ember is lézeng körülöttük.*
-Általában tíz és tizenkét évig élnek a szabadba, de fogságban jól tartva ez lehet több is, akár húsz évig is húzhatja. Ivaréretté olyan két éves kora után válik és onnantól már elég erősek is. *A következő kérdés meglepi, ilyesmire nem számított.*
-Hát amíg kicsi könnyen összebarátkoztatható a warggal, ha az nem akarja megölni szegényt és megmutatni ki a főnök. *Szomorú is lenne, ha ilyesmi történne, reméli nem fenyegeti a kismacskát ilyesmi.*
-igen, jól tudja, csak az ilyen falkában elő más vadak jelentenek számára veszélyt, de egyébként elég okos, hogy elkerülje azokat. *Oda is érnek egy ketrechez, amiről leveszi a lepelt és kinyitja az ajtót. Gyönyörű fekete fehér mintás bundája van és elegánsan sétál ki szemügyre véve az új embert a környezetében. Körbejárja az őszhajút, miközben a nő válaszol még neki az utolsó kérdésére, majd lefekszik a földre eléjük és ásít egyet.*
-Ilyen barátságos, mint láthatja, nem fog bántani senkit, meg a provokálást még egyelőre játéknak veszi, de később már a gazdáját fogja védeni és akkor csak ő állíthatja le, ha felmordul, mert előbb jelzi a nemtetszését, utána támad csak.
//Őszi forgatag//
//Állatkereskedés//
-Általában gondoskodik magának, de mint minden szelídített macskaféle, szereti a kényeztetést és lehet neki adni húsféléket, de ha rászorul, akkor nyilván el megy vadászni. *De ez a kifejlett példányoknál jellemző, most viszont egy kölyökről beszélnek.*
-Viszont ő még félig kölyök és nem sokat vadászott egyedül, így nem árt ha van tartalék hús otthon, de hagyni kell hadd próbálkozzon a vadászattal, nyilván lesz hogy nem sikerül még eleinte minden elsőre, de mindenkinél így van.*El is indulnak kifelé a városból és egy kisebb táborhoz sétálnak, ahol több állat is van a ketrecben letakarva és három ember is lézeng körülöttük.*
-Általában tíz és tizenkét évig élnek a szabadba, de fogságban jól tartva ez lehet több is, akár húsz évig is húzhatja. Ivaréretté olyan két éves kora után válik és onnantól már elég erősek is. *A következő kérdés meglepi, ilyesmire nem számított.*
-Hát amíg kicsi könnyen összebarátkoztatható a warggal, ha az nem akarja megölni szegényt és megmutatni ki a főnök. *Szomorú is lenne, ha ilyesmi történne, reméli nem fenyegeti a kismacskát ilyesmi.*
-igen, jól tudja, csak az ilyen falkában elő más vadak jelentenek számára veszélyt, de egyébként elég okos, hogy elkerülje azokat. *Oda is érnek egy ketrechez, amiről leveszi a lepelt és kinyitja az ajtót. Gyönyörű fekete fehér mintás bundája van és elegánsan sétál ki szemügyre véve az új embert a környezetében. Körbejárja az őszhajút, miközben a nő válaszol még neki az utolsó kérdésére, majd lefekszik a földre eléjük és ásít egyet.*
-Ilyen barátságos, mint láthatja, nem fog bántani senkit, meg a provokálást még egyelőre játéknak veszi, de később már a gazdáját fogja védeni és akkor csak ő állíthatja le, ha felmordul, mert előbb jelzi a nemtetszését, utána támad csak.
4567. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-14 19:33:24
Üzenet elküldve: 2016-10-14 19:33:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Még az Ébredés előtt//
//Nitta//
- Szerintem a tyúkok maradjanak meg tojónak. Legalábbis addig, amíg nem sikerül belőlük, na izé, többet összehozni. Egy kakason múlik a dolog. Hátha összejön néhány csibécske.
- Majd ha már nem tojnak annyi tojást, akkor lehet húslevesbe gondolni őket.
* Nekilátnak becsomagolni a két jószágot, és a fejet is külön. Azokat a zsákban elsőként akasztja fel Szelíd nyergére. *
- Én nem bűvöltem meg, szerintem te vagy a ludas benne. Végtére is te etetted, amíg kicsi volt. Én már csak utána tanítottam meg néhány dologra.
* Amikor megtalálta, nem véletlenül vitte haza és bízta Nitta gondjaira. Gondolta is, hogy jól fog jönni egy ideig még, ha egy farkas segít nekik. Meg hát, a babusgatás jócskán lekötötte kedvesét, szeretett játszani vele. Nitta segítségével most felpakolják a húsnak valót. Otthon majd megnyúzza és felaprítja, immár kerítés oltalmában. Mégis csak jobb, mint itt a szabadban. *
- Az abálás jó ötlet, majd az ő részét is felaprítom, úgy könnyebben bírsz vele te is, és külön félre tudjuk neki tenni. A csontokat amúgy is szereti rágcsálni, de egy ilyen koponya azért nagy falat neki. Szerintem ketté tudom majd hasítani.
* Jó, ez így undorítóan hangzik, de akkor is. Hát muszáj na. Meg ha már darabol, megcsinál mindent egyszerre, hogy ne Nitta kenje össze magát. *
- Fa az még kitart egy darabig, de azt a villám sújtotta példányt valóban nem kellene veszni hagyni. Holnap, vagy holnapután bevontatom a kerítés mögé és felaprítom. Mikorra kezd már jócskán hűvössé válni majd az idő, lesz tűzifánk bőven. A hordókat is megtöltjük vízzel, hogy ne kelljen mindig a forrásig gyalogolni érte.
* Az sem a legegyszerűbb feladat, főleg majd a hóban nem. És főleg akkor, ha sok hó fog esni. Arra számít egyébként, a földnek jót tesz, és a fáknak is, amiket már kinézett Nittának. Csenevészek, majd loppal beülteti velük az udvart. Meg ott az akác is. Apránként rögzítenek mindent Szelíd hátán, aki bár nem örül azért, hogy lényegében két állat tetemét cipelheti, de nem is kezdi el a farát dobálgatni kelletlenül. *
- Hamar hazaérünk még ilyen rakománnyal is, jócskán sötétedés előtt. Szerintem a munka elejét el is végzem még vacsoraidő előtt. Tényleg, mivel is lepsz meg ma este?
* Holnap majd már a nyúzással kezdi a napot, ma még megfosztja őket a vérüktől és kibelezi őket. De utána jót tesz a húsnak az éjszakai hűvös idő. *
- Van még zsír, úgy hallottam egyszer, hogy jót tesz a sült húsnak, ha bő zsírban tesszük el. A várost meg kiszámoljuk majd. Kerítünk neki vagy két szabad napot, amikor már a hús el van téve és van tűzifa is. Rendben?
* Pár napon belül arra is sor kerül, de előbb rendezzék el a dolgokat otthon. Ezt Nitta is tudja, hát persze, de minek kuksolnának csendben, ha közben meg is tervezhetnek előre pár napot? Elindulnak komótosan vissza a házuk irányában. Szelídet maga mellett vezeti és igyekszik nem nagy bukkanók felé terelni. Acél meg elkering Nitta körül, amíg haza nem érnek. Addig vigyáz rá. *
//Nitta//
- Szerintem a tyúkok maradjanak meg tojónak. Legalábbis addig, amíg nem sikerül belőlük, na izé, többet összehozni. Egy kakason múlik a dolog. Hátha összejön néhány csibécske.
- Majd ha már nem tojnak annyi tojást, akkor lehet húslevesbe gondolni őket.
* Nekilátnak becsomagolni a két jószágot, és a fejet is külön. Azokat a zsákban elsőként akasztja fel Szelíd nyergére. *
- Én nem bűvöltem meg, szerintem te vagy a ludas benne. Végtére is te etetted, amíg kicsi volt. Én már csak utána tanítottam meg néhány dologra.
* Amikor megtalálta, nem véletlenül vitte haza és bízta Nitta gondjaira. Gondolta is, hogy jól fog jönni egy ideig még, ha egy farkas segít nekik. Meg hát, a babusgatás jócskán lekötötte kedvesét, szeretett játszani vele. Nitta segítségével most felpakolják a húsnak valót. Otthon majd megnyúzza és felaprítja, immár kerítés oltalmában. Mégis csak jobb, mint itt a szabadban. *
- Az abálás jó ötlet, majd az ő részét is felaprítom, úgy könnyebben bírsz vele te is, és külön félre tudjuk neki tenni. A csontokat amúgy is szereti rágcsálni, de egy ilyen koponya azért nagy falat neki. Szerintem ketté tudom majd hasítani.
* Jó, ez így undorítóan hangzik, de akkor is. Hát muszáj na. Meg ha már darabol, megcsinál mindent egyszerre, hogy ne Nitta kenje össze magát. *
- Fa az még kitart egy darabig, de azt a villám sújtotta példányt valóban nem kellene veszni hagyni. Holnap, vagy holnapután bevontatom a kerítés mögé és felaprítom. Mikorra kezd már jócskán hűvössé válni majd az idő, lesz tűzifánk bőven. A hordókat is megtöltjük vízzel, hogy ne kelljen mindig a forrásig gyalogolni érte.
* Az sem a legegyszerűbb feladat, főleg majd a hóban nem. És főleg akkor, ha sok hó fog esni. Arra számít egyébként, a földnek jót tesz, és a fáknak is, amiket már kinézett Nittának. Csenevészek, majd loppal beülteti velük az udvart. Meg ott az akác is. Apránként rögzítenek mindent Szelíd hátán, aki bár nem örül azért, hogy lényegében két állat tetemét cipelheti, de nem is kezdi el a farát dobálgatni kelletlenül. *
- Hamar hazaérünk még ilyen rakománnyal is, jócskán sötétedés előtt. Szerintem a munka elejét el is végzem még vacsoraidő előtt. Tényleg, mivel is lepsz meg ma este?
* Holnap majd már a nyúzással kezdi a napot, ma még megfosztja őket a vérüktől és kibelezi őket. De utána jót tesz a húsnak az éjszakai hűvös idő. *
- Van még zsír, úgy hallottam egyszer, hogy jót tesz a sült húsnak, ha bő zsírban tesszük el. A várost meg kiszámoljuk majd. Kerítünk neki vagy két szabad napot, amikor már a hús el van téve és van tűzifa is. Rendben?
* Pár napon belül arra is sor kerül, de előbb rendezzék el a dolgokat otthon. Ezt Nitta is tudja, hát persze, de minek kuksolnának csendben, ha közben meg is tervezhetnek előre pár napot? Elindulnak komótosan vissza a házuk irányában. Szelídet maga mellett vezeti és igyekszik nem nagy bukkanók felé terelni. Acél meg elkering Nitta körül, amíg haza nem érnek. Addig vigyáz rá. *
4566. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-13 10:07:47
Üzenet elküldve: 2016-10-13 10:07:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Még az Ébredés előtt//
//Lorsan//
*Elégedett, és boldog is, most, itt, ebben a pillanatban, a zsákmány felett állva és büszke a párjára.*
- Az biztos *helyesel* Ennyi hús elég nekünk, és kisebb zsákmányt frissen is ejthetünk. Acél sem fog éhezni. Aztán ott vannak még a csirkék is, nem túl nagyok még, de hát mégiscsak van az a négy fiatal is. Majd kitaláljuk inkább húsleves legyen, vagy tartsuk meg őket tojóknak.
*A nyeregről leoldja a zsákokat, kettőt is hoz, és valóban közelebb megy, tartja is a zsákok száját, ha Lorsan kezd pakolni.
A vadászat véres foglalatosság, de szükséges, a hús nekik erőt ad, az őzek következő nemzedékének meg teret az erdőben.*
- Igen, mindenképpen jó, ezt is kell tenni. A fejjel mi amúgy sem sokat kezdenénk, de Acélnak lesz belőle csemege.
*A farkasra néz, aki ott szimatol, míg a zsákokat bekötik és felkerülnek a nyereg mellé.*
- Csodálom ám, hogy nem hagyott még el minket. Meg Szelíddel is annyira jól kijönnek, szerintem ez ritka. Megbűvölted te ezt a farkast, Lorsan, valld csak be! Nem volt valamelyik ősöd véletlenül druida?
*Közben Nitta hozza a ponyvákat is, meg a köteleket, és az erős vásznakat gondosan kiteríti.*
- Remélem, gond nélkül hazaérünk, onnan már nem lesz olyan nehéz. Ami Acélnak való, de nem bírja megenni frissiben, azt majd megabálom neki, vagy lesütöm. A füstölőhöz meg lesz fa, arra jó az is, amibe a nyáron az a hatalmas villám csapott akkor este.
~Akkor. Igen, Lorsan is emlékszik, nem is lehet elfelejteni. Lefejezi a szarvasokat. Dupla zsákmányt ejt, hogy ne kelljen a téli napokon, mikor a fény rövid, messzire és hosszan elmennie. Látom. Tudom. De nem élhetünk rettegve. Majd. Majd jobb lesz. Odafigyelünk. Vigyázunk.~
- Szelíd bírja a súlyt, igaz? *kérdezi, de inkább csak hogy beszéljen.* Azt hiszem a hús egy részét lesütöm majd *veti még fel.* Lassanként majd a város felé is el kéne újra néznünk.
*Közben persze a munka is halad, Nitta segít ahol tud, majd az utolsó csomó megkötése után felegyenesedik, tenyerével megtámasztja a derekát és Lorsanra néz.*
- Úgy vélem még bőven sötétedés előtt hazaérünk. Te mit gondolsz?
//Lorsan//
*Elégedett, és boldog is, most, itt, ebben a pillanatban, a zsákmány felett állva és büszke a párjára.*
- Az biztos *helyesel* Ennyi hús elég nekünk, és kisebb zsákmányt frissen is ejthetünk. Acél sem fog éhezni. Aztán ott vannak még a csirkék is, nem túl nagyok még, de hát mégiscsak van az a négy fiatal is. Majd kitaláljuk inkább húsleves legyen, vagy tartsuk meg őket tojóknak.
*A nyeregről leoldja a zsákokat, kettőt is hoz, és valóban közelebb megy, tartja is a zsákok száját, ha Lorsan kezd pakolni.
A vadászat véres foglalatosság, de szükséges, a hús nekik erőt ad, az őzek következő nemzedékének meg teret az erdőben.*
- Igen, mindenképpen jó, ezt is kell tenni. A fejjel mi amúgy sem sokat kezdenénk, de Acélnak lesz belőle csemege.
*A farkasra néz, aki ott szimatol, míg a zsákokat bekötik és felkerülnek a nyereg mellé.*
- Csodálom ám, hogy nem hagyott még el minket. Meg Szelíddel is annyira jól kijönnek, szerintem ez ritka. Megbűvölted te ezt a farkast, Lorsan, valld csak be! Nem volt valamelyik ősöd véletlenül druida?
*Közben Nitta hozza a ponyvákat is, meg a köteleket, és az erős vásznakat gondosan kiteríti.*
- Remélem, gond nélkül hazaérünk, onnan már nem lesz olyan nehéz. Ami Acélnak való, de nem bírja megenni frissiben, azt majd megabálom neki, vagy lesütöm. A füstölőhöz meg lesz fa, arra jó az is, amibe a nyáron az a hatalmas villám csapott akkor este.
~Akkor. Igen, Lorsan is emlékszik, nem is lehet elfelejteni. Lefejezi a szarvasokat. Dupla zsákmányt ejt, hogy ne kelljen a téli napokon, mikor a fény rövid, messzire és hosszan elmennie. Látom. Tudom. De nem élhetünk rettegve. Majd. Majd jobb lesz. Odafigyelünk. Vigyázunk.~
- Szelíd bírja a súlyt, igaz? *kérdezi, de inkább csak hogy beszéljen.* Azt hiszem a hús egy részét lesütöm majd *veti még fel.* Lassanként majd a város felé is el kéne újra néznünk.
*Közben persze a munka is halad, Nitta segít ahol tud, majd az utolsó csomó megkötése után felegyenesedik, tenyerével megtámasztja a derekát és Lorsanra néz.*
- Úgy vélem még bőven sötétedés előtt hazaérünk. Te mit gondolsz?
4565. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-12 19:20:32
Üzenet elküldve: 2016-10-12 19:20:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Még az Ébredés előtt//
//Nitta//
* Az idősebb jószágok húsa is jó. A trükk meg van hozzá, kicsit másképp kell előkészíteni a húst a tároláshoz, sütéshez és főzéshez. Ezzel nincs semmi gond és örül annak, hogy így Nitta kedvére is tehet. Bár neki korábban nem volt annyira gond, ha fiatalabb jószágot csípett el, de nem is vadászott olyan sűrűn, és elég volt neki egy-két madár vagy nyúl. Most viszont nincs egyedül és olyas valakiről kell gondoskodnia, akit szeret. Előttük áll a tél, már közel jár, meg kell tömni az éléskamrát. És nem biztos, hogy olyan lesz a tél, hogy ki tudnak majd járni a tóra lék pecázni, vagy valamit még levadászni. Így most úgy kell vadásznia, hogy egy hosszabb és nagyon hideg telet is kibírjanak. Két nagyobb szarvas sikerül elejtenie úgy, hogy Acél is besegít, az egyik kiszemeltet levadássza. Ő pedig persze megdicséri a jó munkáért, majd elküldi őt Nittáért. Addig ő elvégzi az itteni véres munka maradékát. Úgy mint a szenvedés gyors lezárása, a vérnyomok eltakarítása, és mindkét állat fejét levágja. Hát a fene tudja, miként kezdenek el újra mocorogni ezek az élőholtak, inkább előre megakadályozza. A fejeket a maga részéről amúgy sem akarná felhasználni, de Acélnak akad rajta hús, és a csontot is biztos szívesen elcsócsálgatná még. Majd otthon felhasítja a farkasnak, hogy jól falatozhasson. Bevárja Nittát a farkast és a lovukat. *
- Igen, így akár egy hosszabb és hidegebb telet is kibírunk.
- Gyere nyugodtan közelebb, a fejüket levágtam, nehogy, gond legyen. Azoknak adj egy zsákot a nyereg mellől. Majd otthon felvágom, Acél elrágcsálhatja kedvére. Mind amellett, amit még kap tőlünk maradékként. A két szarvast pedig betekerjük ponyvába, összekötözzük és innen viszonylag simán haza tudjuk vontatni őket Szelíddel. Hát, ez a tervem.
* Aminek a megvalósításához neki is láthatnak. A nyeregnél van minden, ami kell. Nitta is be tud segíteni, ha akar, de ugyanakkor figyelheti is a környéket. *
//Nitta//
* Az idősebb jószágok húsa is jó. A trükk meg van hozzá, kicsit másképp kell előkészíteni a húst a tároláshoz, sütéshez és főzéshez. Ezzel nincs semmi gond és örül annak, hogy így Nitta kedvére is tehet. Bár neki korábban nem volt annyira gond, ha fiatalabb jószágot csípett el, de nem is vadászott olyan sűrűn, és elég volt neki egy-két madár vagy nyúl. Most viszont nincs egyedül és olyas valakiről kell gondoskodnia, akit szeret. Előttük áll a tél, már közel jár, meg kell tömni az éléskamrát. És nem biztos, hogy olyan lesz a tél, hogy ki tudnak majd járni a tóra lék pecázni, vagy valamit még levadászni. Így most úgy kell vadásznia, hogy egy hosszabb és nagyon hideg telet is kibírjanak. Két nagyobb szarvas sikerül elejtenie úgy, hogy Acél is besegít, az egyik kiszemeltet levadássza. Ő pedig persze megdicséri a jó munkáért, majd elküldi őt Nittáért. Addig ő elvégzi az itteni véres munka maradékát. Úgy mint a szenvedés gyors lezárása, a vérnyomok eltakarítása, és mindkét állat fejét levágja. Hát a fene tudja, miként kezdenek el újra mocorogni ezek az élőholtak, inkább előre megakadályozza. A fejeket a maga részéről amúgy sem akarná felhasználni, de Acélnak akad rajta hús, és a csontot is biztos szívesen elcsócsálgatná még. Majd otthon felhasítja a farkasnak, hogy jól falatozhasson. Bevárja Nittát a farkast és a lovukat. *
- Igen, így akár egy hosszabb és hidegebb telet is kibírunk.
- Gyere nyugodtan közelebb, a fejüket levágtam, nehogy, gond legyen. Azoknak adj egy zsákot a nyereg mellől. Majd otthon felvágom, Acél elrágcsálhatja kedvére. Mind amellett, amit még kap tőlünk maradékként. A két szarvast pedig betekerjük ponyvába, összekötözzük és innen viszonylag simán haza tudjuk vontatni őket Szelíddel. Hát, ez a tervem.
* Aminek a megvalósításához neki is láthatnak. A nyeregnél van minden, ami kell. Nitta is be tud segíteni, ha akar, de ugyanakkor figyelheti is a környéket. *
4564. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-10 21:21:50
Üzenet elküldve: 2016-10-10 21:21:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Még az Ébredés előtt//
//Lorsan//
*A maga részéről bízik a párjában, abban is, hogy megvédi kettejüket, abban is, hogy ejt vadat. Nitta számára ez nem kérdés, ahogy az sem, hogy Lorsan odafigyel arra is, hogy miféle lesz a préda.*
~Mert lehet egy fiatal borjú húsa omlósabb, de ő a jövő.~
*Nitta a maga részéről örül annak, hogy Lorsan is hasonlóan gondolkodik, és ebből a szempontból biztosra veszi, hogy sokkal inkább összhangban van vele, mint egy emberrel lenne. Igazából már alig-alig jut eszébe az, hogy a férfi elf. A korkülönbségre sem gondol, ami azért könnyebben megy, mert Lorsan ránézésre nem tűnik többnek harminc évesnél, pedig a lány tudja, hogy már bőven túl van már a nyolcvanon is.
Nitta azt is tudja, elfként Lorsan még húsz év múlva is ugyanilyen jóképű lesz, míg ő már addigra lassan ugyan, de hervadásnak indul, de egyre inkább kezdi elhinni, hogy ez valamilyen érthetetlen módon a párját nem zavarja.*
~Vagy, ami még jobb, nem is foglalkozik vele.~
*A halk utasításra bólint, hiszen maga is egyetért vele, megfogja Szelíd kötőfékét, és közben a ló nyakához dől.
Vár.
Percekig, hosszú percekig, talán órákig is. Neki úgy tűnik, pedig tudja, hogy valójában nem telik el hosszú idő, de a nyár óta mégis kicsit máshogy érzi magát, ha nincs mellette a párja.
Végül Acél bukkan ki a bokrok közül, egyedül érkezik, a pofája körül vérfoltos bundával. Ahogy néz rá, majd vissza arra, amerről jött, az elég egyértelmű.
A látvány önmagában félelmetes is lehetne, de a farkas olyan nyugodt, mint mindig, így Nitta végül elmosolyodik.*
– Sikerrel jártatok, ugye? *kérdezi Acélt, majd Szelídet maga után vezetve elindul a nyomában. A rétre érve azt látja, a két állat már megkapta a kegyelemdöfést.
Halkan sóhajt, aztán Lorsanra nézve elmosolyodik.*
– Nagyon szép zsákmány. Kitart a húsuk a télen át, ugye?
*Aztán már a jelen pillanatra vonatkozó gyakorlatiasabb kérdések következnek.*
– Szelíd segítségével ugye egyszerre is el tudjuk vinni őket? Tudok segíteni valamit?
//Lorsan//
*A maga részéről bízik a párjában, abban is, hogy megvédi kettejüket, abban is, hogy ejt vadat. Nitta számára ez nem kérdés, ahogy az sem, hogy Lorsan odafigyel arra is, hogy miféle lesz a préda.*
~Mert lehet egy fiatal borjú húsa omlósabb, de ő a jövő.~
*Nitta a maga részéről örül annak, hogy Lorsan is hasonlóan gondolkodik, és ebből a szempontból biztosra veszi, hogy sokkal inkább összhangban van vele, mint egy emberrel lenne. Igazából már alig-alig jut eszébe az, hogy a férfi elf. A korkülönbségre sem gondol, ami azért könnyebben megy, mert Lorsan ránézésre nem tűnik többnek harminc évesnél, pedig a lány tudja, hogy már bőven túl van már a nyolcvanon is.
Nitta azt is tudja, elfként Lorsan még húsz év múlva is ugyanilyen jóképű lesz, míg ő már addigra lassan ugyan, de hervadásnak indul, de egyre inkább kezdi elhinni, hogy ez valamilyen érthetetlen módon a párját nem zavarja.*
~Vagy, ami még jobb, nem is foglalkozik vele.~
*A halk utasításra bólint, hiszen maga is egyetért vele, megfogja Szelíd kötőfékét, és közben a ló nyakához dől.
Vár.
Percekig, hosszú percekig, talán órákig is. Neki úgy tűnik, pedig tudja, hogy valójában nem telik el hosszú idő, de a nyár óta mégis kicsit máshogy érzi magát, ha nincs mellette a párja.
Végül Acél bukkan ki a bokrok közül, egyedül érkezik, a pofája körül vérfoltos bundával. Ahogy néz rá, majd vissza arra, amerről jött, az elég egyértelmű.
A látvány önmagában félelmetes is lehetne, de a farkas olyan nyugodt, mint mindig, így Nitta végül elmosolyodik.*
– Sikerrel jártatok, ugye? *kérdezi Acélt, majd Szelídet maga után vezetve elindul a nyomában. A rétre érve azt látja, a két állat már megkapta a kegyelemdöfést.
Halkan sóhajt, aztán Lorsanra nézve elmosolyodik.*
– Nagyon szép zsákmány. Kitart a húsuk a télen át, ugye?
*Aztán már a jelen pillanatra vonatkozó gyakorlatiasabb kérdések következnek.*
– Szelíd segítségével ugye egyszerre is el tudjuk vinni őket? Tudok segíteni valamit?
4563. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-10 18:46:45
Üzenet elküldve: 2016-10-10 18:46:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Különös bódulat szállja meg. Talán a folyó nyugtató illata, talán a biztonság viszonylagos érzete, talán Démon jelenléte teszi, de egy icipicit elbóbiskol. Oly régóta futott és menekült már, zaklatott elméje az első adandó alkalommal kikapcsol, amikor pihenést remélhet. Álmok sem gyötrik, persze lehet, hogy azért nem, mert a szunnyadás oly rövidre sikerül. Erről azonban nincs fogalma, időtlen világba tévedt. Moonxylwery sürgető mondata hozza vissza. Egy pillanatra keresi, hol is van, a földbe markol, ebből jön rá, hogy nincs bezárva. Körötte sötétség. Nyújtózkodik egyet, hosszú, különös végtag-árnynak tűnve. Felkászálódik ültéből.*
- Indulhatunk.
*Idejét sem tudja, mikor volt utoljára rendes éjszakai szállása. A saját szoba szinte valószerűtlennek tűnik előtte. Ahogy az étel is, ami csak úgy rendelkezésre áll. Ez még akkor is jól hangzik, ha mégiscsak a szolgák között lesz a helye. Kacsázó léptekkel követi az Úrnőt és az ebet.*
*Különös bódulat szállja meg. Talán a folyó nyugtató illata, talán a biztonság viszonylagos érzete, talán Démon jelenléte teszi, de egy icipicit elbóbiskol. Oly régóta futott és menekült már, zaklatott elméje az első adandó alkalommal kikapcsol, amikor pihenést remélhet. Álmok sem gyötrik, persze lehet, hogy azért nem, mert a szunnyadás oly rövidre sikerül. Erről azonban nincs fogalma, időtlen világba tévedt. Moonxylwery sürgető mondata hozza vissza. Egy pillanatra keresi, hol is van, a földbe markol, ebből jön rá, hogy nincs bezárva. Körötte sötétség. Nyújtózkodik egyet, hosszú, különös végtag-árnynak tűnve. Felkászálódik ültéből.*
- Indulhatunk.
*Idejét sem tudja, mikor volt utoljára rendes éjszakai szállása. A saját szoba szinte valószerűtlennek tűnik előtte. Ahogy az étel is, ami csak úgy rendelkezésre áll. Ez még akkor is jól hangzik, ha mégiscsak a szolgák között lesz a helye. Kacsázó léptekkel követi az Úrnőt és az ebet.*
4562. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-03 08:33:12
Üzenet elküldve: 2016-10-03 08:33:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Őzgyilok//
//A kis viskóban//
*Az asszony nem reagál a körülötte zajló eseményekre. A sírása lassan alábbhagy, légzése nyugodtabbá válik, csak ritkán veszi hüppögve a levegőt. A történtek és a sírás kimerítette és elalszik. Mikor felébred azt sem tudja hol van, nem érti hogyan került a kis házba, miért fekszik az ágyán. És a szíve tájékáról induló beazonosíthatatlan fájdalmat sem érti. Körülnéz és látja, hogy a boncasztalon egy őz teteme fekszik és Relis tesz vesz körülötte. A páciens egyik lábát levágta, és a sebet bevarrta, bekötözte.*
-Miért fekszem az ágyon? És miért amputálod egy tetem lábát? Egyáltalán, mi folyik itt, mennyi az idő?
* Az asszonyban sokasodnak a kérdések. Furcsának tartja, hogy nem emlékszik dolgokra. Miközben megpróbál felülni az ágyon, végig ismétli a mai nap emlékképeit gondolatban. Reggel felkelt és előkészítette az eszközöket a vizsgához a ház mögött. Az őz is előkerült, a sánta amit Relisnek szánt a sikeres vizsgához.* ~Vizsga? Ha Relis most vizsgázik, akkor én miért fekszem az ágyon? Miért aludtam? És mennyit alhattam? Amennyire innen meg tudom ítélni a vizsgával nincs semmi baj, a seb körül minden rendben lévőnek tűnik. De valaki mondja már el mi történt?~
-Relis! Segítenél? Elmondanád mi folyik itt? Nem emlékszem miért kerültem az ágyba. Kérlek!
*Ez az egész helyzet teljesen megrémíti az asszonyt. Még soha nem fordult elő vele, hogy ne tudta volna mit csinált és mikor.*
//A kis viskóban//
*Az asszony nem reagál a körülötte zajló eseményekre. A sírása lassan alábbhagy, légzése nyugodtabbá válik, csak ritkán veszi hüppögve a levegőt. A történtek és a sírás kimerítette és elalszik. Mikor felébred azt sem tudja hol van, nem érti hogyan került a kis házba, miért fekszik az ágyán. És a szíve tájékáról induló beazonosíthatatlan fájdalmat sem érti. Körülnéz és látja, hogy a boncasztalon egy őz teteme fekszik és Relis tesz vesz körülötte. A páciens egyik lábát levágta, és a sebet bevarrta, bekötözte.*
-Miért fekszem az ágyon? És miért amputálod egy tetem lábát? Egyáltalán, mi folyik itt, mennyi az idő?
* Az asszonyban sokasodnak a kérdések. Furcsának tartja, hogy nem emlékszik dolgokra. Miközben megpróbál felülni az ágyon, végig ismétli a mai nap emlékképeit gondolatban. Reggel felkelt és előkészítette az eszközöket a vizsgához a ház mögött. Az őz is előkerült, a sánta amit Relisnek szánt a sikeres vizsgához.* ~Vizsga? Ha Relis most vizsgázik, akkor én miért fekszem az ágyon? Miért aludtam? És mennyit alhattam? Amennyire innen meg tudom ítélni a vizsgával nincs semmi baj, a seb körül minden rendben lévőnek tűnik. De valaki mondja már el mi történt?~
-Relis! Segítenél? Elmondanád mi folyik itt? Nem emlékszem miért kerültem az ágyba. Kérlek!
*Ez az egész helyzet teljesen megrémíti az asszonyt. Még soha nem fordult elő vele, hogy ne tudta volna mit csinált és mikor.*
4561. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-10-02 21:34:55
Üzenet elküldve: 2016-10-02 21:34:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Őzgyilok//
//A kis viskóban//
*Teljes mértékig tisztában van a hibájával. De neki nem ér rá most ezen fennakadni, és pánikba esni. Az asszonyt kerülgetve leülteti ha az hagyja magát, és visz neki egy pohár vizet. Mellé áll, és megpróbálja magát megértetni mielőtt az őzhöz nyúlna.*
-Ez egy vizsga. Befejezem így, történjen bármi. Ha a harcok peremén követek el hibát, nem tudom majd abbahagyni. Megoldom.
*Életében először csúszik ki a száján, hogy a harcokban elesett katonák megsegítésén gondolkozik. Vagy, hogy egyáltalán, a csataérre szánja a tudását, de már rég óta játszik a gondolattal.*
~Nem tudok elmenni a történtek mellett. Járnak a holtak, és nem tehetek ellene máshogy, hát akkor így.~
*Mondja, és ha az asszony hagyja, hideg mozdulatokkal, és koncentráló szemöldök ráncolással próbálja javítani a helyzetet. Gondosan tamponálja a sebet, az elmetszett bőrt, feljebb hajtja a combon. Még egy fél arasznyit tud feljebb vágni, így lerövidítve a csonkot visszavarrható a bőr. Nem remeg a keze, és bár kicsit ügyetlenke még, de összejön a művelet. Nem a legszebb, de bizonyára összeforrna egy jól viselkedő beteggel, ha pihenteti, és megpróbál nem mozogni. Ez nem a katonák sajátossága, de eltekint ettől most. Fertőtlenít, és ellátja a sebet a legjobb tudása szerint. Felnyitja jegyzeteit is. Az állat vérével beszennyezett lapokon kissé, de nem nagyon folyik meg a tinta. Olvasható még. Nem néz, az asszonyra, s háttal neki kérdezi.*
-Mi a következő feladat?
*Hangjában kevéssé tűri meg az ellentmondást.*
~Hiába! Egy hullán már nem segítenek a bájitalok. Egy élő emberen, elég lett volna az iménti ellátás is, de igaza van. Nem biztos hogy lesz nálam ital. Az ég szerelmére alkimista vagyok.~
//A kis viskóban//
*Teljes mértékig tisztában van a hibájával. De neki nem ér rá most ezen fennakadni, és pánikba esni. Az asszonyt kerülgetve leülteti ha az hagyja magát, és visz neki egy pohár vizet. Mellé áll, és megpróbálja magát megértetni mielőtt az őzhöz nyúlna.*
-Ez egy vizsga. Befejezem így, történjen bármi. Ha a harcok peremén követek el hibát, nem tudom majd abbahagyni. Megoldom.
*Életében először csúszik ki a száján, hogy a harcokban elesett katonák megsegítésén gondolkozik. Vagy, hogy egyáltalán, a csataérre szánja a tudását, de már rég óta játszik a gondolattal.*
~Nem tudok elmenni a történtek mellett. Járnak a holtak, és nem tehetek ellene máshogy, hát akkor így.~
*Mondja, és ha az asszony hagyja, hideg mozdulatokkal, és koncentráló szemöldök ráncolással próbálja javítani a helyzetet. Gondosan tamponálja a sebet, az elmetszett bőrt, feljebb hajtja a combon. Még egy fél arasznyit tud feljebb vágni, így lerövidítve a csonkot visszavarrható a bőr. Nem remeg a keze, és bár kicsit ügyetlenke még, de összejön a művelet. Nem a legszebb, de bizonyára összeforrna egy jól viselkedő beteggel, ha pihenteti, és megpróbál nem mozogni. Ez nem a katonák sajátossága, de eltekint ettől most. Fertőtlenít, és ellátja a sebet a legjobb tudása szerint. Felnyitja jegyzeteit is. Az állat vérével beszennyezett lapokon kissé, de nem nagyon folyik meg a tinta. Olvasható még. Nem néz, az asszonyra, s háttal neki kérdezi.*
-Mi a következő feladat?
*Hangjában kevéssé tűri meg az ellentmondást.*
~Hiába! Egy hullán már nem segítenek a bájitalok. Egy élő emberen, elég lett volna az iménti ellátás is, de igaza van. Nem biztos hogy lesz nálam ital. Az ég szerelmére alkimista vagyok.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586