Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 94 (1861. - 1880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1880. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 22:16:41
Üzenet elküldve: 2014-12-18 22:16:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Alakim Aherber//
*Mosolyogva hallgatja végig a gnóm történetét. Csetepaték, nem ünnep az ünnep anélkül, hogy néhányan ne akasszák össze a bajszukat, vagy osszanak ki egy pár tockost.*
- Egy óriás egy varázsló ellen, nem mindennapi látvány lehetett. Még szerencse, hogy nem estek egymásnak komolyabban. *Belegondol, hogy mekkora kárt okozhattak volna, ha teljesen elszabadulnak az indulatok, és a varázsló sem csak feltűnik és eltűnik, hanem komolyabban is visszavág. Igaz, személyesen egyetlen igemondót sem ismer, nem nagyon maradt alkalma a renden kívüliekkel ismerkednie, de hallani már hallott róla, hogy mi mindenre képesek.*
- Kisebb-nagyobb viták végül is mindenhol vannak. Nálunk is gyakran megesett, hogy a vívás gyakorlás átment rendes adok-kapokba. Az élet már csak ilyen. De talán mi is követhetnénk a leendő hóhadviselők példáját, és ihatnánk valamit. Mit szól hozzá Alakim bácsi? Természetesen én állom az árát.
*Ajánlja fel nagylelkűen, végtére is még egy ital belefér, elbírja még az erszénye.*
//Alakim Aherber//
*Mosolyogva hallgatja végig a gnóm történetét. Csetepaték, nem ünnep az ünnep anélkül, hogy néhányan ne akasszák össze a bajszukat, vagy osszanak ki egy pár tockost.*
- Egy óriás egy varázsló ellen, nem mindennapi látvány lehetett. Még szerencse, hogy nem estek egymásnak komolyabban. *Belegondol, hogy mekkora kárt okozhattak volna, ha teljesen elszabadulnak az indulatok, és a varázsló sem csak feltűnik és eltűnik, hanem komolyabban is visszavág. Igaz, személyesen egyetlen igemondót sem ismer, nem nagyon maradt alkalma a renden kívüliekkel ismerkednie, de hallani már hallott róla, hogy mi mindenre képesek.*
- Kisebb-nagyobb viták végül is mindenhol vannak. Nálunk is gyakran megesett, hogy a vívás gyakorlás átment rendes adok-kapokba. Az élet már csak ilyen. De talán mi is követhetnénk a leendő hóhadviselők példáját, és ihatnánk valamit. Mit szól hozzá Alakim bácsi? Természetesen én állom az árát.
*Ajánlja fel nagylelkűen, végtére is még egy ital belefér, elbírja még az erszénye.*
1879. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 21:24:15
Üzenet elküldve: 2014-12-18 21:24:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Ő maga kevéssé rendül meg a lökdösődéstől, sőt - szinte várta is, hogy valamit "felajánlanak" a Hadúrnak. Így van ez rendjén, bár a mostani ajánlatot kissé túlzónak érzi, még ha egzotikusnak is.*
- Nem túl eredeti? *kapja a fejét Rhenamys felé.*
- Mondjuk inkább úgy: kétségbeejtően fantáziátlan. Aki ilyen topa, az nem tiszteli a lelkét, őseit és a szellemeket! *bűnös eretnekség az ilyen, hiszen a neveknek erejük van - az ilyen leírások viszont balszerencsét hoznak.*
*Morwon kérdéseire tudja ugyan a választ, de nem mondja meg - ráhagyja a helyiekre, hiszen leginkább hozzájuk lett intézve.*
- Nem esett, jó Albun uraság, sőt! Ebből a szögből, mint mondád, nekem is úgy tűnik, inkább nyerék balgaságoddal, mintsem veszteség ért volna. *húzza össze a szemét, szinte már-már kacsint, de ekkora bizalmaskodásra még nem érdemesek az idegenek.*
- Megújulás Bálja... ez már jobb, sokkal jobb. *dünnyögi, aztán köszönetképpen biccent egyet Moonnak.*
~ Tehát 20 vezér, 300 katona. Az 15 katona vezérenként, ám bizton összefognak... hacsak széthúzás és viszály nem tör ki közöttük. Hmm. Erről többet kell majd tudnom. ~ *sóhajt fel magában, aztán vigyorogva fordul Argus és Rhenamys felé.*
- Azt, hogy folyton jártatja a bagólesőjét, ha kell, ha nem! *válaszolja meg a lány kérdését kéretlenül, kaján-kegyetlen pillantást vetve Argusra.*
- Igyál te is, garabonciás léhűtő, ha már legutóbb vendégszeretetünket eljátszva harangunk keserű poharát kortyolgattad... és ürítetted fenékig! Igyál, Vaslábú! *Ezzel két Pálinkát rendel, aztán leszámolja a 16 aranyat érte. Az egyiket Argus elé tolja, a másikat koccintásra emeli.
*
- Fenékig, Szavak Ura!
//Hógolyócsata - italozás//
*Ő maga kevéssé rendül meg a lökdösődéstől, sőt - szinte várta is, hogy valamit "felajánlanak" a Hadúrnak. Így van ez rendjén, bár a mostani ajánlatot kissé túlzónak érzi, még ha egzotikusnak is.*
- Nem túl eredeti? *kapja a fejét Rhenamys felé.*
- Mondjuk inkább úgy: kétségbeejtően fantáziátlan. Aki ilyen topa, az nem tiszteli a lelkét, őseit és a szellemeket! *bűnös eretnekség az ilyen, hiszen a neveknek erejük van - az ilyen leírások viszont balszerencsét hoznak.*
*Morwon kérdéseire tudja ugyan a választ, de nem mondja meg - ráhagyja a helyiekre, hiszen leginkább hozzájuk lett intézve.*
- Nem esett, jó Albun uraság, sőt! Ebből a szögből, mint mondád, nekem is úgy tűnik, inkább nyerék balgaságoddal, mintsem veszteség ért volna. *húzza össze a szemét, szinte már-már kacsint, de ekkora bizalmaskodásra még nem érdemesek az idegenek.*
- Megújulás Bálja... ez már jobb, sokkal jobb. *dünnyögi, aztán köszönetképpen biccent egyet Moonnak.*
~ Tehát 20 vezér, 300 katona. Az 15 katona vezérenként, ám bizton összefognak... hacsak széthúzás és viszály nem tör ki közöttük. Hmm. Erről többet kell majd tudnom. ~ *sóhajt fel magában, aztán vigyorogva fordul Argus és Rhenamys felé.*
- Azt, hogy folyton jártatja a bagólesőjét, ha kell, ha nem! *válaszolja meg a lány kérdését kéretlenül, kaján-kegyetlen pillantást vetve Argusra.*
- Igyál te is, garabonciás léhűtő, ha már legutóbb vendégszeretetünket eljátszva harangunk keserű poharát kortyolgattad... és ürítetted fenékig! Igyál, Vaslábú! *Ezzel két Pálinkát rendel, aztán leszámolja a 16 aranyat érte. Az egyiket Argus elé tolja, a másikat koccintásra emeli.
*- Fenékig, Szavak Ura!
1878. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:29:20
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:29:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Ahogy az lenni szokott, kialakulnak a különböző beszélgető körök is, és mint általában ilyenkor, ő csendes szemlélődő marad. Talán ezért is reagál egy kicsit későn Argus szavaira, mert először fel se tűnik neki, hogy hozzászóltak.*
- Hogy hasonlítunk? *Néz meglepetten, minden sértődöttség nélkül a férfira, majd ismét Moonra pillant. Az igaz, hogy mindketten karcsúak és vékonyak, hosszú, hófehér hajzuhataggal, és persze egyéb elf jelzőkkel. Más téren viszont egymás ellentétei, hiszen a sötételf bőre értelemszerűen sötét, míg Rhena majdnem olyan fehér, mint haja, vagy a hó, amin állnak, és szemük is meglehetősen eltérő, míg az egyikük zöld szempárral büszkélkedhet, a másikukat vörössel verte a sors.*
- Hallottam már olyasmit, hogy az őseink, a nagyon nagyon régi őseink talán közösek voltak. De nem túl bölcs dolog engem hasonlítgatni, legalábbis ha elfekről van szó. *Kúszik egy halvány mosoly az arcára. Nem tekint magára kivételként, kivételesnek még kevésbé, egyszerűen csak túl sok minden történt ahhoz, hogy az elfek közé sorolja magát.*
- A csapatunk vezére Szavak Urának hívott, ez mit takar? *Kérdezi kíváncsian automatikusan a könnyedebb csevegéshez használatos megszólítással. Az biztos, hogy az italozás miatt lett közvetlenebb, elvégre barátibb a hangulat is, és egy pálinka is dolgozik már benne, ő pedig nem a kocsmák bajnoka, az ivóversenyek koronázatlan királynője, úgyhogy kezdi érezni az italok hatását.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Ahogy az lenni szokott, kialakulnak a különböző beszélgető körök is, és mint általában ilyenkor, ő csendes szemlélődő marad. Talán ezért is reagál egy kicsit későn Argus szavaira, mert először fel se tűnik neki, hogy hozzászóltak.*
- Hogy hasonlítunk? *Néz meglepetten, minden sértődöttség nélkül a férfira, majd ismét Moonra pillant. Az igaz, hogy mindketten karcsúak és vékonyak, hosszú, hófehér hajzuhataggal, és persze egyéb elf jelzőkkel. Más téren viszont egymás ellentétei, hiszen a sötételf bőre értelemszerűen sötét, míg Rhena majdnem olyan fehér, mint haja, vagy a hó, amin állnak, és szemük is meglehetősen eltérő, míg az egyikük zöld szempárral büszkélkedhet, a másikukat vörössel verte a sors.*
- Hallottam már olyasmit, hogy az őseink, a nagyon nagyon régi őseink talán közösek voltak. De nem túl bölcs dolog engem hasonlítgatni, legalábbis ha elfekről van szó. *Kúszik egy halvány mosoly az arcára. Nem tekint magára kivételként, kivételesnek még kevésbé, egyszerűen csak túl sok minden történt ahhoz, hogy az elfek közé sorolja magát.*
- A csapatunk vezére Szavak Urának hívott, ez mit takar? *Kérdezi kíváncsian automatikusan a könnyedebb csevegéshez használatos megszólítással. Az biztos, hogy az italozás miatt lett közvetlenebb, elvégre barátibb a hangulat is, és egy pálinka is dolgozik már benne, ő pedig nem a kocsmák bajnoka, az ivóversenyek koronázatlan királynője, úgyhogy kezdi érezni az italok hatását.*
1877. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:05:00
Üzenet elküldve: 2014-12-18 19:05:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*A könnyűléptű nép köreiben az efféle kimért etikett koránt sem ismeretlen. Az elfek nehezebben nyílnak meg, tovább tart, míg valakit kiismernek és szívükbe zárnak, de ha egyszer valakit a bizalmukba fogadtak, attól kezdve tűzön-vízen át kitartanak mellette.
Ezért is választanak olyan körültekintően barátot és társat maguk mellé. Van türelmük - hisz idejüket is bőre szabták - időt szánni valakire, hogy igazán megismerjék.
Az emberekről alkotott képük nem a legjobb, vannak bizonyos fenntartásaik velük szemben, de mind kultúrájuk, mint gondolkodásmódjuk olyan eltérő horizontálisan és vertikálisan, hogy ez valamilyen szinten érthető is.
Általában mire egy elf igazán bizalmába enged egy embert, az az ember már elérte az aggastyánkort, míg a hosszúéletű, csak éppen elkezdett élni.
Ennél fogva számára nem furcsa ez a kissé rideg és kimért közlésforma, mellyel társalognak, ám nem kerüli el figyelmét Kaiyko pillanatnyi zavara, ám szóvá ő sem teszi, hisz nem tudja, mi váltotta ki azt.
Közben megkapja az italt. Még a szarvasbőr kesztyűn keresztül is érzi a kupa melegét, mely kellemes zsibongást csal fagycsókolta ujjaiba.
Aztán elhangzik az ominózus kérdés a részéről, melynek hála a lány csaknem félrenyeli az első kortyát.
Meglepődve ereszti le a gőzölgő-illatozó kupát maga elé, készen rá, hogy segítsen, legalábbis ha tud.*
- Jól vagy?
*De talán nincs olyan nagy baj, csak a kérdés érte meglepetésként őt. Ám a kérdésre kapott felelet annyira zavaros, hogy először nem is érti, mit akar mondani Kaiyko.
Aztán valamivel összeszedettebb válasz érkezik, de továbbra sem érti a lényeget.*
- Kallan... tizedes?
*Nem tudja, ki az a férfi, talán valami rokon lehet, de a történettől, amit a lány előad, magasra szalad az elf szemöldöke.
Hogyan lehet valaki képes arra, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hozza magát és nő miatt?
Pár pillanatig eltart, míg megpróbálja elképzelni, hogyan is történhetett meg ez az egész cselekvéssor, de a gondolatfonál végére érve sem tud egyértelmű magyarázattal szolgálni.*
- Az emberek furcsák. *Vonja el a végkövetkeztetést, hangjában semmiféle sértő él, vagy ,lenézés nincs, egyszerű ténymegállapítás, bár, aki akar, biztosan talál magának benne pejoratív értelmet.
A könnyűléptűek népét sokan dölyfösnek, lenézőnek és kivagyinak gondolják. Pedig csak eltérő gondolkodásmódjuk, neveltetésük és jelentősebben hosszabb életük állít olykor átívelhetetlen szakadékot közéjük és más népek közé.
Belekortyol a forralt borba, hagyja, hogy a fűszeres nedű átjárja, felmelegítse.*
- A sikátorban, akkor éjjel... -*Fordul a felemás tekintet újra a lány felé.*
- Miért mentettél meg a városőröktől?
*Akkor este sok minden történt, de az a csók rengeteg kellemetlenségtől kímélte meg az elfet. Nem tudja, hogyan kezelte volna a helyzetet a városőrökkel, de valószínűleg pár napra biztosan tömlöcbe került volna.
A csók emléke enyhe pírt fest a járomcsontja fölé, de Kaiyko betudhatja a hidegnek, vagy a forró, fűszeres bor hatásának.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*A könnyűléptű nép köreiben az efféle kimért etikett koránt sem ismeretlen. Az elfek nehezebben nyílnak meg, tovább tart, míg valakit kiismernek és szívükbe zárnak, de ha egyszer valakit a bizalmukba fogadtak, attól kezdve tűzön-vízen át kitartanak mellette.
Ezért is választanak olyan körültekintően barátot és társat maguk mellé. Van türelmük - hisz idejüket is bőre szabták - időt szánni valakire, hogy igazán megismerjék.
Az emberekről alkotott képük nem a legjobb, vannak bizonyos fenntartásaik velük szemben, de mind kultúrájuk, mint gondolkodásmódjuk olyan eltérő horizontálisan és vertikálisan, hogy ez valamilyen szinten érthető is.
Általában mire egy elf igazán bizalmába enged egy embert, az az ember már elérte az aggastyánkort, míg a hosszúéletű, csak éppen elkezdett élni.
Ennél fogva számára nem furcsa ez a kissé rideg és kimért közlésforma, mellyel társalognak, ám nem kerüli el figyelmét Kaiyko pillanatnyi zavara, ám szóvá ő sem teszi, hisz nem tudja, mi váltotta ki azt.
Közben megkapja az italt. Még a szarvasbőr kesztyűn keresztül is érzi a kupa melegét, mely kellemes zsibongást csal fagycsókolta ujjaiba.
Aztán elhangzik az ominózus kérdés a részéről, melynek hála a lány csaknem félrenyeli az első kortyát.
Meglepődve ereszti le a gőzölgő-illatozó kupát maga elé, készen rá, hogy segítsen, legalábbis ha tud.*
- Jól vagy?
*De talán nincs olyan nagy baj, csak a kérdés érte meglepetésként őt. Ám a kérdésre kapott felelet annyira zavaros, hogy először nem is érti, mit akar mondani Kaiyko.
Aztán valamivel összeszedettebb válasz érkezik, de továbbra sem érti a lényeget.*
- Kallan... tizedes?
*Nem tudja, ki az a férfi, talán valami rokon lehet, de a történettől, amit a lány előad, magasra szalad az elf szemöldöke.
Hogyan lehet valaki képes arra, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hozza magát és nő miatt?
Pár pillanatig eltart, míg megpróbálja elképzelni, hogyan is történhetett meg ez az egész cselekvéssor, de a gondolatfonál végére érve sem tud egyértelmű magyarázattal szolgálni.*
- Az emberek furcsák. *Vonja el a végkövetkeztetést, hangjában semmiféle sértő él, vagy ,lenézés nincs, egyszerű ténymegállapítás, bár, aki akar, biztosan talál magának benne pejoratív értelmet.
A könnyűléptűek népét sokan dölyfösnek, lenézőnek és kivagyinak gondolják. Pedig csak eltérő gondolkodásmódjuk, neveltetésük és jelentősebben hosszabb életük állít olykor átívelhetetlen szakadékot közéjük és más népek közé.
Belekortyol a forralt borba, hagyja, hogy a fűszeres nedű átjárja, felmelegítse.*
- A sikátorban, akkor éjjel... -*Fordul a felemás tekintet újra a lány felé.*
- Miért mentettél meg a városőröktől?
*Akkor este sok minden történt, de az a csók rengeteg kellemetlenségtől kímélte meg az elfet. Nem tudja, hogyan kezelte volna a helyzetet a városőrökkel, de valószínűleg pár napra biztosan tömlöcbe került volna.
A csók emléke enyhe pírt fest a járomcsontja fölé, de Kaiyko betudhatja a hidegnek, vagy a forró, fűszeres bor hatásának.*
1876. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 18:08:12
Üzenet elküldve: 2014-12-18 18:08:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*A két ellenséges viszonylag hamar megtalálja a közös hangot, hogy ez az italnak köszönhető vagy a tél varázsa, az mindegy. Talán ez az egyetlen kérdés, amely nem foglalkoztatja a köpcös mágust. Egy pillanatra elfordul, hogy végig nézzen a társaságon, mire visszafordul meglepve tapasztalja, hogy a sötételf kisasszony már Kagan karjaiban van.*
~Kalap nap? Kagan nap? Ez egyre jobb. Mit szólna a vezér egy Kalapos Kagan naphoz. Ezen a napon az egész törzs kalapot viselne.~
*A Kalapos Kagan nap ötlete annyira felvidítja, hogy csak vigyorogva bámul egy ideig a vezérre, időnként nagyokat kortyolva a forralt borból.
Amikor a vezér a városiak névadási szokásait becsméreli, akkor Argusban erős késztetés ébred, hogy elmagyarázza neki a névadás fontosságát, és hogy miként befolyásolják azt az égiek. De azt inkább megtartja magának, és odébb oldalaz, hogy kerülje is a lehetséges konfliktusokat. Miközben kioldalaz a középpontból, pont Rhenamys mellé keveredik. Hamar feltűnik neki, hogy az elf leányzó egy adott irányba néz, gyorsan oda pislant, s felméri a lehetőségeket, hogy mit néz. Argus úgy gondolja, hogy tudja mit lát a másik, s úgy gondolja, hogy ez jó beszélgetésnek indul.*
-Tudom mit gondol. *mondja a nőnek. Miközben az a sötételfek, és az elfek rokonságára gondol.* Nagyon hasonlít magára.
//Hógolyócsata - italozás//
*A két ellenséges viszonylag hamar megtalálja a közös hangot, hogy ez az italnak köszönhető vagy a tél varázsa, az mindegy. Talán ez az egyetlen kérdés, amely nem foglalkoztatja a köpcös mágust. Egy pillanatra elfordul, hogy végig nézzen a társaságon, mire visszafordul meglepve tapasztalja, hogy a sötételf kisasszony már Kagan karjaiban van.*
~Kalap nap? Kagan nap? Ez egyre jobb. Mit szólna a vezér egy Kalapos Kagan naphoz. Ezen a napon az egész törzs kalapot viselne.~
*A Kalapos Kagan nap ötlete annyira felvidítja, hogy csak vigyorogva bámul egy ideig a vezérre, időnként nagyokat kortyolva a forralt borból.
Amikor a vezér a városiak névadási szokásait becsméreli, akkor Argusban erős késztetés ébred, hogy elmagyarázza neki a névadás fontosságát, és hogy miként befolyásolják azt az égiek. De azt inkább megtartja magának, és odébb oldalaz, hogy kerülje is a lehetséges konfliktusokat. Miközben kioldalaz a középpontból, pont Rhenamys mellé keveredik. Hamar feltűnik neki, hogy az elf leányzó egy adott irányba néz, gyorsan oda pislant, s felméri a lehetőségeket, hogy mit néz. Argus úgy gondolja, hogy tudja mit lát a másik, s úgy gondolja, hogy ez jó beszélgetésnek indul.*
-Tudom mit gondol. *mondja a nőnek. Miközben az a sötételfek, és az elfek rokonságára gondol.* Nagyon hasonlít magára.
1875. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 18:01:26
Üzenet elküldve: 2014-12-18 18:01:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*A bemutatkozás és a szokásjog diktálta tiszteletkörök kissé görcsösre sikerülnek. Üres udvariasság csal kellemetlen feszengést Kaiyko mellkasába. Valahol elrontotta. Megbántotta vajon a férfit valamivel, hogy ilyen távolságtartó lett hirtelen?
A megjegyzésre, miszerint biztosan remek lovász, azért a felemás íriszekre rebben a tekintete.*
~Honnan tudod?~ *kéretőzik szólalni a kérdés, elvégre az elf alig tud róla valamit. Miből gondolja vajon, hogy nem valami kétbalkezes kontár? Bár érdekli, hangot még sem ad az érdeklődésének. Főleg, mert a férfi csendes szemlélődésre fordul, míg ő kikéri a két italt. Aztán ismét megszólal. Hát mégis választ kap arra a kikerült kérdésre? Lehet, hogy az imént is csak azért volt olyan furcsa a könnyűléptű, mert az iménti téma állt keresztbe a torkában.
Igazán nem volt szándéka kínos helyzetbe hozni a másikat. Úgy tűnik, Amrod szavai eléggé kéretik magukat, mielőtt a nyelvére jönnek. Van ebben valami megfoghatatlan báj. Kaiykonak mosolyt csal az arcára.
Kifizeti a 22 aranyat, a két kupa Forralt bor árát, és az egyiket az elfnek nyújtja. Mindkét tenyerét a korsóra simítja, hogy melegével átfűtse elgémberedett ujjait.
Kis híján félrenyeli a kortyot, mikor a férfi szembefordul vele és visszaadja a kölcsönt kínos kérdésekből. Furcsán hat a kérdés, mint egy köntös, amit idegenül borítanak a vállára, s első pillantásra látszik, hogy egyáltalán nem illik rá.*
- Én nem... *kapkod a válasszal zavartan.* - Mármint, nem úgy értem, hogy én magam nem, de ... De de, persze úgy is, mert nem, csak... *A nagy igyekezetben a kezére löttyinti a forró italt és szisszenve kezdi letörölgetni. De csak mellékesen, mert legelébb azon igyekszik hogy kikeveredjen a még alig elkezdett mondatból.*
- Szóval én igazán tudom *mondja, s kényszeredett mosoly rándul a szája szegletébe.* - A városiak leányai biztosan tartalmasabb válasszal szolgálhatnának *hajtja le a fejét.*
- Bár Kallan tizedes elég sok bolondériába keverte magát a fehérnépek miatt... *húzza el a száját elgondolkodva.* - Egyszer egy pár csizmában meg egy tollas kalapban ment haza, mert a többi holmiját a *itt megtorpan egy kicsit, de azt a szót mégse veheti a szájára, amit Kallan tizedes használt* - hölgy *kanyarítja oda helyette* - kihajigálta mindenét a balkonon. Épp egy batár tetejére. Csak a kalap úszta meg... és a csizma, mert a tizedes azt mentette legelébb. *Kaiyko nem tudja nevetés nélkül hagyni a történetet, még így sokadszorra sem.*
- Tavaszünnep volt. Az egész város az utcákon tolongott.
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*A bemutatkozás és a szokásjog diktálta tiszteletkörök kissé görcsösre sikerülnek. Üres udvariasság csal kellemetlen feszengést Kaiyko mellkasába. Valahol elrontotta. Megbántotta vajon a férfit valamivel, hogy ilyen távolságtartó lett hirtelen?
A megjegyzésre, miszerint biztosan remek lovász, azért a felemás íriszekre rebben a tekintete.*
~Honnan tudod?~ *kéretőzik szólalni a kérdés, elvégre az elf alig tud róla valamit. Miből gondolja vajon, hogy nem valami kétbalkezes kontár? Bár érdekli, hangot még sem ad az érdeklődésének. Főleg, mert a férfi csendes szemlélődésre fordul, míg ő kikéri a két italt. Aztán ismét megszólal. Hát mégis választ kap arra a kikerült kérdésre? Lehet, hogy az imént is csak azért volt olyan furcsa a könnyűléptű, mert az iménti téma állt keresztbe a torkában.
Igazán nem volt szándéka kínos helyzetbe hozni a másikat. Úgy tűnik, Amrod szavai eléggé kéretik magukat, mielőtt a nyelvére jönnek. Van ebben valami megfoghatatlan báj. Kaiykonak mosolyt csal az arcára.
Kifizeti a 22 aranyat, a két kupa Forralt bor árát, és az egyiket az elfnek nyújtja.
Mindkét tenyerét a korsóra simítja, hogy melegével átfűtse elgémberedett ujjait.Kis híján félrenyeli a kortyot, mikor a férfi szembefordul vele és visszaadja a kölcsönt kínos kérdésekből. Furcsán hat a kérdés, mint egy köntös, amit idegenül borítanak a vállára, s első pillantásra látszik, hogy egyáltalán nem illik rá.*
- Én nem... *kapkod a válasszal zavartan.* - Mármint, nem úgy értem, hogy én magam nem, de ... De de, persze úgy is, mert nem, csak... *A nagy igyekezetben a kezére löttyinti a forró italt és szisszenve kezdi letörölgetni. De csak mellékesen, mert legelébb azon igyekszik hogy kikeveredjen a még alig elkezdett mondatból.*
- Szóval én igazán tudom *mondja, s kényszeredett mosoly rándul a szája szegletébe.* - A városiak leányai biztosan tartalmasabb válasszal szolgálhatnának *hajtja le a fejét.*
- Bár Kallan tizedes elég sok bolondériába keverte magát a fehérnépek miatt... *húzza el a száját elgondolkodva.* - Egyszer egy pár csizmában meg egy tollas kalapban ment haza, mert a többi holmiját a *itt megtorpan egy kicsit, de azt a szót mégse veheti a szájára, amit Kallan tizedes használt* - hölgy *kanyarítja oda helyette* - kihajigálta mindenét a balkonon. Épp egy batár tetejére. Csak a kalap úszta meg... és a csizma, mert a tizedes azt mentette legelébb. *Kaiyko nem tudja nevetés nélkül hagyni a történetet, még így sokadszorra sem.*
- Tavaszünnep volt. Az egész város az utcákon tolongott.
1874. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 12:10:15
Üzenet elküldve: 2014-12-18 12:10:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Hrothgaar alig-alig érkezik meg a csapathoz, csak egy gyors bemutatkozás-jellegű morrantással üdvözli csapattársait, Kagannal mondjuk váltott pár szót, de azok sem épp a fentebb stíl jegyében hangzottak el. Viszont nem telik el túl sok idő, alig pár hólabda kerül ki kezei alól, és épp hogy csak meglappongatta a majdan őt takaró sánc részt, máris változás áll be a programban. Italozni fogak, és mi ti mondhatna egy Hrothgaar-féle hétköznapi törpe egy ilyen ajánlatra?*
- Uccu neki, célzóvíz!
*Kacag fel, amikor rárabol egy kriglire... Körülötte megy mohón az eszmecsere és a bemutatkozások hada, a törpe azonban nem érzi szükségét, hogy ő is kivegye részét a üdvözlésekből. Csendben kortyolgatja italát és figyeli a népeket. Végül azonban csak megunja picit a hallgatást és Ethea mellé lép.*
- Leány... nem volt még alkalmunk beszélni. Mesélj, honnan kerültél közénk?
*Újabb korty csúszik le a törpe torkán, ahogy feltekint a leányra, és bajszán pár csepp ital marad miután a kriglit elemeli szájától.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Hrothgaar alig-alig érkezik meg a csapathoz, csak egy gyors bemutatkozás-jellegű morrantással üdvözli csapattársait, Kagannal mondjuk váltott pár szót, de azok sem épp a fentebb stíl jegyében hangzottak el. Viszont nem telik el túl sok idő, alig pár hólabda kerül ki kezei alól, és épp hogy csak meglappongatta a majdan őt takaró sánc részt, máris változás áll be a programban. Italozni fogak, és mi ti mondhatna egy Hrothgaar-féle hétköznapi törpe egy ilyen ajánlatra?*
- Uccu neki, célzóvíz!
*Kacag fel, amikor rárabol egy kriglire... Körülötte megy mohón az eszmecsere és a bemutatkozások hada, a törpe azonban nem érzi szükségét, hogy ő is kivegye részét a üdvözlésekből. Csendben kortyolgatja italát és figyeli a népeket. Végül azonban csak megunja picit a hallgatást és Ethea mellé lép.*
- Leány... nem volt még alkalmunk beszélni. Mesélj, honnan kerültél közénk?
*Újabb korty csúszik le a törpe torkán, ahogy feltekint a leányra, és bajszán pár csepp ital marad miután a kriglit elemeli szájától.*
1873. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 10:13:51
Üzenet elküldve: 2014-12-18 10:13:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
* Azzal még rendben is volna ha mondjuk barátnői társaságában lökdösődnek na de Albun nem a barátnője, szóval a kép valamerre sántít. Szerencsére egészen jól kijön a furcsa helyzetből, nem szenved csorbát sem a saját sem a mások önérzete és nem vette észre a pénzes zacskó ellenőrzését sem. Épp mással volt elfoglalva, szó szerint a rendetlenkedő helyreutasításával mert már csak a feltételezés is sértő volna rá nézve. Persze nincs honnan tudni, ki milyen neveltetésben részesült, milyen háttérrel rendelkezik, de például a Dwirithalen család megveti a tolvajokat és elutasítóan bánik velük. Az egyszerű zsebesekkel megpróbálnak nem szembe kerülni viszont a már komolyabb háttérrel rendelkező rablók vagy rablógyilkosok után akár hajtóvadászatot is indítanak ha okot adnak rá.
Albun egyszerű szavaira hasonlóan röviden válaszol.*
- De nem rajtad múlt. *ezzel lezárták az el sem kezdődött vitát és visszatérhetnek a boros kupáik felé. Moon is megfogja a sajátját és bele kortyol. Ahogy halad az itallal abból lehet feltételezni, hogy neki nincs szüksége újabb adag borra.
A szavaihoz az óriás is hozzászól. Morwont a nőstény már régebb észrevette viszont eddig nem volt oka szót váltania vele.*
- Üdv Morwon. *köszönti kupáját felé emelve majd fejét kissé megingatja a kérdésen *Nem tudom, eddig soha nem gondolkodtam el azon mikor kezdődik az Új Év avagy mikor érnek véget az évszakok. Ez csak arra jó, hogy ne éljük bele a vakvilágba. Kötöttségek, mint az Aratás Ünnepe vagy a Megújulás Bálja vagy mi is volt már a neve. *gondolkodik el a tavasz érkezésének napján.
Később ismét Kagan felé fordul és értelmesen csillogó méregzöld szemeit elgondolkodva emeli rá. Gondolatban próbálja visszahozni az emlékeket még régről amikor egyszer apjával pont a város vezetőségéről beszélgettek. Mit is mondott Den? Sok léhűtő tisztviselő, bár lehet, hogy nem ezekkel a szavakkal sőt mintha számszerűsítette volna is.*
- A várost a tanács vezeti. Nem vagyok benne biztos, de mintha úgy halottam volna, hogy húszan ülnek a várostanácsban és az ő parancsaiknak engedelmeskedik a majd háromszáz városőr is.
* Érzi, hogy igen kevés amivel hozzájárulhatott a hadúr ismereteinek gyarapításához.*
- Sajnos neveket én sem ismerek. *mondja majd halvány mosoly szalad át arcán *A rejtőzködés nagymesterei lehetnek mivel egyenes út nem vezet hozzájuk.
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 10:23:58
//Hógolyócsata - italozás//
* Azzal még rendben is volna ha mondjuk barátnői társaságában lökdösődnek na de Albun nem a barátnője, szóval a kép valamerre sántít. Szerencsére egészen jól kijön a furcsa helyzetből, nem szenved csorbát sem a saját sem a mások önérzete és nem vette észre a pénzes zacskó ellenőrzését sem. Épp mással volt elfoglalva, szó szerint a rendetlenkedő helyreutasításával mert már csak a feltételezés is sértő volna rá nézve. Persze nincs honnan tudni, ki milyen neveltetésben részesült, milyen háttérrel rendelkezik, de például a Dwirithalen család megveti a tolvajokat és elutasítóan bánik velük. Az egyszerű zsebesekkel megpróbálnak nem szembe kerülni viszont a már komolyabb háttérrel rendelkező rablók vagy rablógyilkosok után akár hajtóvadászatot is indítanak ha okot adnak rá.
Albun egyszerű szavaira hasonlóan röviden válaszol.*
- De nem rajtad múlt. *ezzel lezárták az el sem kezdődött vitát és visszatérhetnek a boros kupáik felé. Moon is megfogja a sajátját és bele kortyol. Ahogy halad az itallal abból lehet feltételezni, hogy neki nincs szüksége újabb adag borra.
A szavaihoz az óriás is hozzászól. Morwont a nőstény már régebb észrevette viszont eddig nem volt oka szót váltania vele.*
- Üdv Morwon. *köszönti kupáját felé emelve majd fejét kissé megingatja a kérdésen *Nem tudom, eddig soha nem gondolkodtam el azon mikor kezdődik az Új Év avagy mikor érnek véget az évszakok. Ez csak arra jó, hogy ne éljük bele a vakvilágba. Kötöttségek, mint az Aratás Ünnepe vagy a Megújulás Bálja vagy mi is volt már a neve. *gondolkodik el a tavasz érkezésének napján.
Később ismét Kagan felé fordul és értelmesen csillogó méregzöld szemeit elgondolkodva emeli rá. Gondolatban próbálja visszahozni az emlékeket még régről amikor egyszer apjával pont a város vezetőségéről beszélgettek. Mit is mondott Den? Sok léhűtő tisztviselő, bár lehet, hogy nem ezekkel a szavakkal sőt mintha számszerűsítette volna is.*
- A várost a tanács vezeti. Nem vagyok benne biztos, de mintha úgy halottam volna, hogy húszan ülnek a várostanácsban és az ő parancsaiknak engedelmeskedik a majd háromszáz városőr is.
* Érzi, hogy igen kevés amivel hozzájárulhatott a hadúr ismereteinek gyarapításához.*
- Sajnos neveket én sem ismerek. *mondja majd halvány mosoly szalad át arcán *A rejtőzködés nagymesterei lehetnek mivel egyenes út nem vezet hozzájuk.
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 10:23:58
1872. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 08:43:11
Üzenet elküldve: 2014-12-18 08:43:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Nadae, En//
*A neveket illető kiakadása után ő is végigméri a nőt, kicsit távolabb is áll tőle. Kezét az állához biggyeszti, kicsit, hümmög néhányat, majd megszólal.*
- Határozottan nő vagy. *Jelenti végül, ellentmondást nem tűrő hanggal, majd megereszt egy bájvigyort is mellé.Igaz, ahogy rajta, úgy Nadaen is lenne mit "javítani", legalábbis, ha nagyanyja itt lenne, valószínűleg mindkettőjüket hátbavágná, hogy húzzák ki magukat. Már a nő gondolatára is összerezzen, és sandán körbepillant, bár tudja, hogy nincs az a parfüm, vagy aranyékszer aminek a kedvéért az a vénasszony ilyen "förtelem" közepébe merészkedjen.* Jó, persze tudom. De akkor is... Mahazak?! *Rázza a fejét értetlenül, s végül csak teátrálisan legyint egy nagyot. Végtére is, ő maga sem a világ legszebben csengő nevét választotta, de hát a gyerekkori hallott mesékből, egyedül ez maradt meg neki.
Úgy tűnik, a nő makacsul tartja magát ahhoz, hogy testéhez csak kiváltságos személyek nyúlhatnak, amiért valahol nem is hibáztatja.* Aha, csakhogy már nem vagyunk sem hajón, sem a tenger közelében, így kénytelen leszel valakiben megbízni előbb utóbb, ha nagyon ki akarod pingáltatni magad. Különben ez mire is jó? Még sosem gondolkodtam rajta, hogy ilyesmivel szennyezzem a bőröm, ahhoz túl hibátlan. *Beképzeltségének azért annyi határt szab, hogy mindezt komolytalan hangnemmel mondja, mintha csak viccelődne. Holott nem, bár tény, hogy lényegesen jobban karban volt tartva otthon, a családi birtokon, amikor különböző krémekkel, olajokkal kenegették a testét. Kicsit néha hiányzik is neki ez a fajta kényeztetés.
Mosolyogva nézi végig a nő arcán végigfutó érzelmeket, amikor maga elé emeli a rumot és láthatóan nagy gondban van, amit végül meg is említ a vöröske irányába.* Hát, mit mondjak? Nem túl jó a huzatod. *Előhúzza a köpeny rejtekéből az üveget és a másik mellé emeli a sajátját, amiben valamivel mégiscsak kevesebb van már.* Javaslatom a következő: Igyál még. *Vigyorog, s elégedetten nézi, amint a másik újfent ajkaihoz emeli az üveget.* Helyes. *Bólogat nagyokat, majd jót röhög a nő szédelgős járásán. A maga részéről még járását és beszédét is tudja koordinálni, bár tény, hogy ha most lefeküdne valahova, forogna körülötte a világ, így grimaszolva, elförmedve bólogat.*
- Fúj, na ja. Nem iszunk több ilyet. Akárhányszor meghívnak erre a pálinka nevű italra, mindig eldöntöm, hogy soha többet nem iszok. *Rezzen össze megint, amint eszébe jut, hogy szokta az ital végigégetni a nyelőcsövét, majd a gyomrát. Hát akkor már inkább iszik bort, vagy sört. A rum persze nem is kérdéses.*
- Igen feltűnt, hogy valami gondod lehet a nevekkel, s elismerem, az általad kiosztott beceneveket én is hamarabb megjegyeztem. Már csak neked kell kitalálni valami jót. Hmmm... *Újabb töprengés.* Csigusz? *Persze viccel... vagy nem?* Őszintén szólva a Halálmadár neve előttem is rejtély, minthogy kevés kérdésemre adott választ, ugyanis akkor érkezett meg mélyen tisztelt főnökünk *Mutat az orkkal trécselő druida felé a tömegben, amikor kiszúrja.* azt a pillanatot választotta érkezésére és a parancsok kiosztására. De nekem varjas fickó marad. Aki egyébként elég fura, azt mondja a varjú szemével lát. *Újabb röhögőgörcsöt kap a gondolatra, akár csak a barlangban is.* Na persze. *Legalább egy percig jól elkacarászik magában, majd köpenye szárával megtörli könnyesre nevetett szemét.* Szóval mindegy. Ami a két macsónkat illeti, hát nem tudom. Otthon az ilyenekre azt mondtuk, hogy: "Két szekér nem fér be egy kapun", ha érted mire gondolok. *Böki oldalba a másikat a szemöldökét vonogatva.* Mindenesetre a mágus fickó sem fogta vissza magát. Amint megérkezett rögtön rámmozdult. De, hát nem bántom érte, ki tudna ellenállni? *Dobja hátra hosszú tincseit egy öntelt vigyor szokásos keretei között.
A kalózka nőkről alkotott képével mélységesen egyet ért. A legtöbb nembeli társával nemhogy nem értette meg magát soha, de messziről kerülték egymást, s nem mindig pusztán azért, mert potenciális veszélyt látott volna bennük, ahhoz az ő egója túlságosan stabil. Sokkal inkább azért, mert nem nagyon érdekelték a témák, amikkel a legtöbb nő foglalkozik.
Izgatottan, kíváncsiságtól áthatva hallgatja a másik nőkkel való kalandjainak lényegét, bár továbbra sem tudja elképzelni a dolgot, de végül ráhagyja a másikra.* Na jó, hát persze te tudod. Szerencsére még nem fajultak odáig a dolgok, hogy ne legyen épkézláb férfi a közelben. *Persze ebben már van némi hazugság, hisz igen rég volt már, hogy eltöltött valakivel egy estét, de nők akkor sem fordultak meg a fejében. Ettől függetlenül kaján vigyorral néz a másikra.* Sírva? Dehogyis, mindig megkapom, amit akarok. Ha pedig odáig fajul a dolog, hogy téged akarlak, hát az is meglesz. *Jelenti ki határozottan, bár erre kevés esélyt lát a jövőben, tekintve, hogy éppenséggel most van, aki zsongásban tartja.
Újabb nevetésben tör ki, amikor a nő az anyja helyébe óhajt lépni.* Nadae... most komolyan. Úgy ismertél meg, mint aki annyira engedelmes lehetett az anyai szóra? De tehetünk egy próbát, te lehet jobb anyám leszel. *Mosolyog tovább a gondolaton. A parancs számára csak egy szó, s csak akkor engedelmeskedik neki, ha úgy látja, hogy abból haszna válhat, így aztán a kalózkának fel kell kötnie a nadrágot, ha úgy gondolja, hogy ő majd sikerrel jár ez ügyben.*
- Szende szűz? *Enyhe nemtetszés sugárzik hangjából, ha valakivel, hát a húgával kapcsolatban mindig is erőteljesen lépett fel.* Nem mondanám. Ő inkább olyan... Hát, ha létezik tökéletes teremtés a földön az ő, nem olyan kárhozott, mint mi, de legalább olyan szép. *Böki ki teljesen őszintén.* De igen, remélem, hogy ő szerencséesebb lesz ezen a téren. *Sóhajt egyet nagyott, s lehellette szürke párával alakul a csípős időben. Oldalasan sandít a másikkal a házasságot illető merengésére.*
- Ne aggódj, addig nem mész férjhez míg engem látsz. Még akkor sem, ha világhíres hadúrról van szó. Ki van zárva. Nem! *Jelenti ki határozottan, és még ki is húzza magát.* Tőlem azzal kettyintesz, akivel akarsz, csak le ne babázz nekem, mert a gyereksírástól a falnak megyek. *Rázza a fejét*
*A hóhajú teremtmény szavaira kajánul elvigyorodik. Úgy tűnik ő sem tapasztalatlan a férfiakat illető kérdésben, s ettől szimpátiája csak tovább növekszik a kezdetben teljesen unszimpatikus nő felé.*
- Hát persze, hogy tudnak meglepetést okozni. De minek álljon le az ember lánya egy átlagos fickóval, amikor megkaphat egy jobbat is? *S ezzel máris hírül adta a másik számára, a saját külsejéről alkotott teljes mértékben pozitív képet, nincs is ezen mit szégyelni, ő csak nagyon öntudatos.
Csüggedten veszi tudomásul, hogy eddig ő az egyedüli balfácán, akit sikerült rászedni a pénzével, de egyetértően bólogat a másik szavaira, már ami a mágusokat illeti.* Én sem bízok bennük, számomra a mágia olyan dolog, hogy nem látom, nem érzem, a kard viszont itt van mindig stabilan a közelemben. *A visszakérdésre elvörösödik, s természetesen rögtön igyekszik is hazudni, vagy legalábbis terelni a témát.* Ööö... nem? *Kérdez vissza bizonytalanul. En számára is nyilvánvaló lehet, hogy nem gyakran születnek, tűzpiros tinccsel ellátott hölgyek a világra, de azért Dynti tesz egy próbálkozást, hogy mégis csak elhitesse ezt vele.* Csak hallottam már ilyenről. *Bólogat, de teljesen hiteltelenül. Szerencsére Nadae is ezt a pillanatot választja ki, hogy kiborulását fokozza a rummal kapcsolatban. Amikor feléfordul, megértően ráhelyezi kezét a vállára, lehajtja fejét a föld felé és bólogat.*
- Tudom... tudom. *Mondja csendesen. Legalább olyan képet festhetnek így magukról, mintha gyászolnának valakit.* A rum, az élet forrása. *Teszi hozzá a másik szavaihoz, s tart egy fél perces csendet is mondanivalója után. Nem sokat morfondírozik azon, hogy a hóhajó most nézheti őket valószínűleg komplett idiótának, hiszen az ő vérében rum csörgedezik, s így teljes mértékben megérti a kalózka gyermeki csüggedtségét.
Miután lassan túlléptek a dolgon, s kap is egy célzást arra vonatkozólag, hogy a rumkészlet nagyrészét már elfogyasztotta, terelő szándékkal fütyülgetni kezd és feltűnően néz minden irányba, csak a két a másik nőre nem. Végül azonban úgy dönt, kiáll magáért.* Na! Tehetek én róla, hogy a Bongyorinak minden nap van valami kínja, amit csak alkohollal lehet megoldani? *Pillanatra elönti agyát a vörös köd, amint eszébe jut Will pazarló magatartása, amikor több centnyi rummal mosta le magáról kibelezett kutyájának a vérét. Keze ökölbe is szorul, s a mai nap folyamán már sokadjára fogadja meg magának, hogy többet nem ad az italából.*
- Bizony. Ott aztán kevés hely van, ahova félre lehet vonulni. *Bólogat, s láthatóan nincs ínjére a dolog, hogy ennyi évnyi "magányos" bujkálás után hirtelen ennyi néppel került egy helységbe.* Bár vannak ilyen... Nos, a többiek által szobának, nekem inkább lyuknak titulált... nos, hát lyukak, ahova esetleg félre lehet vonulni. De hidd el nekem, hogy erre nem nagyon lesz időd. Én épp, hogy megérkeztem, máris sorra kaptuk a megbízásokat az őrült vezérünktől. Úgyhogy *Tárja szét karjait* Imádni fogod! *Bár hangja irónikus, azért mégiscsak kicseng belőle némi őszinte él, hisz ő maga valóban jól érzi magát a különös csürhe társaságában.
Vigyorogva figyeli, ahogy En próbálja Nadaenak elmagyarázni, hogy pontosan mi is ez az egész ünnep dolog. Nem akar közbe szólni, megvárja, amíg próbálja körülírni, majd a végén egyszerűsítve hozzáteszi.*
- Egy olyan alkalom, amikor nem a kocsmában iszol. *Néz a barna hajú társára, hisz ő tudja, hogy szegénynek köze sincs a szárazföldi léthez, ezt már érkezésükkor gyorsan leszűrte annak szavaiból, így hát az ital oldaláról közelíti meg a kérdést, úgy minden bizonnyal érteni fog belőle.*
- Igen. Légyszíves kínáld meg újdonsült társunkat rummal. Ne légy ilyen fukar. *Néz rá megjátszott szigorúsággal, de végül megadja magát a dolognak és a hóhajú nőstény felé nyújtja az üvegét.* Na de ne szokj hozzá! *Emeli meg ujját egy pillantra. Épp elég rumot kínálgatott már ahhoz, hogy rájöjjön, erről le kell szoknia, különben ő maga fog kitikkadni a szomjúságból.*
- Persze, hogy mi vagyunk azok, mi ebben olyan furcsa? *Néz végig saját magán és társán hitetlenkedve. Közben persze már veszi is vissza az üveget, ha En meghúzta.* Nálunk jobb tárgyalót biztos nem talált volna az a dilis, hisz mi az, amit egy nő nem tudna elérni? *Vonja meg szemöldökét. Persze azt a másiknak nem kell tudnia, hogy ők maguk is csak nemrég döbbentek rá, hogy milyen veszélyes vállalkozásra adták a fejüket, főleg úgy, hogy Nadae ráadásul pont Dyntire bízta a tárgyalás menetének lezavarását, így még akadhatnak komplikációk az üggyel kapcsolatban.*
- Testi épségért felelős egyén? Aranyom, hát itt vagyok én, nálam jobban senki sem minket megvédeni. *Tárja szét újfent a karját. Azt a szót meg sem hallja, hogy a "látszat kedvéért", szinte sértetten emeli meg a fejét. Hisz ki más lenne a barlangban, aki jobban ért a harc csodálatos művészetéhez, mint ő? Na persze, ha Ennel gyarapodik a sor, akkor lesz egy kis konkurenciája, de annál izgalmasabb a dolog.*
- Ugyan Nadae, biztos találsz ott egy ereje teljében levő orkot, aki örömmel elvezet téged a kéjes örömök varázslatos kis ösvényén. *Villantja meg fogait pimaszul, majd hirtelen leolvad a mosoly az arcáról. ~Vannak ott egyáltalán orkok?~ Töprengése szinte teljesen kizárja fejéből a többiek szavait.* Na jó, ha ork nem is, de valami nagy debella biztos akad, aki úgy helyre teszi, hogy a hátamon kell majd felcipelnelek a barlangba, szegény Rinan pedig álomba sírhatná magát. *Biggyeszti félre a száját, amikor újabb visszavágót kap a kalózkától. Újra az elf felé pillant a távolban, majd lezseren vállát vonva fordul vissza.* Miért, hát nem aranyos? *Értetlenkedik egy sort, s persze tudja, hogy mire célozgat a nő, de figyelmen kívül hagyja. Előbb utóbb majd úgyis bebizonyítja, hogy őt bizony hidegen hagyja Mortar. Vagy legalábbis megpróbálja. Fejben. Magának.*
- Ó na igen, az engem is érdekelne. *Fordul izgatottan a hóhajú felé, hogy történetét meghallgassa, hátha akad benne valami izgalmas szál, mondjuk egy pajzán szerelmi történet.* Ó! *Bukik ki a száján már a sztori legeléjén az értelmes kis betűcske, de hát nem tud mit tenni. En olyan lazasággal bökte ki, hogy szajha volt az anyja, hogy meglepettségén nem tud túllépni, de végül hallgatja tovább.*
- Bár nem tudom melyik a jövedelmezőbb szakma, a gyilkolászás vagy a szajhaság, de jól döntöttél. Ha szajha lennél nem akarnánk bevenni. *Jelenti ki őszintén.* Sőt, a rumomból sem adnék. *Ezt már nevetgélve teszi hozzá. Nem mintha olyan nagyon rossz véleménnyel lenne a nők ősi mesterségét űző egyedekkel, de azért tiszteletet tőle biztos, hogy nem érdemelnek.* Szóval, így lett egy szajha lányából kárhozott. Hát érdekes, meg kell hagyni. És mondd csak... *Halkítja le a hangját, s közelebb is lép egy kicsit.* Mi újság most ezzel a klánnal? Nem néznék rossz szemmel, hogy átpártolsz egy másik, és teljesen nyilvánvalóan sokkal, de sokkal jobb társasághoz? Csak, hogy tudjuk, számíthatunk-e valamiféle bosszú hadjáratra részükről? Akkor ugyanis én leléptem. *Hogy ezt komolyan gondolta-e, vagy sem, azt már nehéz kideríteni a hangjából. Végtére is a barlangban jelenleg nem mindenki tudná magát megvédeni egy ilyen esetben, de ezt nem akarja a nő tudtára adni. Ő maga pedig így is állandó rettegésben él, nem kívánja fokozni.*
//Nadae, En//
*A neveket illető kiakadása után ő is végigméri a nőt, kicsit távolabb is áll tőle. Kezét az állához biggyeszti, kicsit, hümmög néhányat, majd megszólal.*
- Határozottan nő vagy. *Jelenti végül, ellentmondást nem tűrő hanggal, majd megereszt egy bájvigyort is mellé.Igaz, ahogy rajta, úgy Nadaen is lenne mit "javítani", legalábbis, ha nagyanyja itt lenne, valószínűleg mindkettőjüket hátbavágná, hogy húzzák ki magukat. Már a nő gondolatára is összerezzen, és sandán körbepillant, bár tudja, hogy nincs az a parfüm, vagy aranyékszer aminek a kedvéért az a vénasszony ilyen "förtelem" közepébe merészkedjen.* Jó, persze tudom. De akkor is... Mahazak?! *Rázza a fejét értetlenül, s végül csak teátrálisan legyint egy nagyot. Végtére is, ő maga sem a világ legszebben csengő nevét választotta, de hát a gyerekkori hallott mesékből, egyedül ez maradt meg neki.
Úgy tűnik, a nő makacsul tartja magát ahhoz, hogy testéhez csak kiváltságos személyek nyúlhatnak, amiért valahol nem is hibáztatja.* Aha, csakhogy már nem vagyunk sem hajón, sem a tenger közelében, így kénytelen leszel valakiben megbízni előbb utóbb, ha nagyon ki akarod pingáltatni magad. Különben ez mire is jó? Még sosem gondolkodtam rajta, hogy ilyesmivel szennyezzem a bőröm, ahhoz túl hibátlan. *Beképzeltségének azért annyi határt szab, hogy mindezt komolytalan hangnemmel mondja, mintha csak viccelődne. Holott nem, bár tény, hogy lényegesen jobban karban volt tartva otthon, a családi birtokon, amikor különböző krémekkel, olajokkal kenegették a testét. Kicsit néha hiányzik is neki ez a fajta kényeztetés.
Mosolyogva nézi végig a nő arcán végigfutó érzelmeket, amikor maga elé emeli a rumot és láthatóan nagy gondban van, amit végül meg is említ a vöröske irányába.* Hát, mit mondjak? Nem túl jó a huzatod. *Előhúzza a köpeny rejtekéből az üveget és a másik mellé emeli a sajátját, amiben valamivel mégiscsak kevesebb van már.* Javaslatom a következő: Igyál még. *Vigyorog, s elégedetten nézi, amint a másik újfent ajkaihoz emeli az üveget.* Helyes. *Bólogat nagyokat, majd jót röhög a nő szédelgős járásán. A maga részéről még járását és beszédét is tudja koordinálni, bár tény, hogy ha most lefeküdne valahova, forogna körülötte a világ, így grimaszolva, elförmedve bólogat.*
- Fúj, na ja. Nem iszunk több ilyet. Akárhányszor meghívnak erre a pálinka nevű italra, mindig eldöntöm, hogy soha többet nem iszok. *Rezzen össze megint, amint eszébe jut, hogy szokta az ital végigégetni a nyelőcsövét, majd a gyomrát. Hát akkor már inkább iszik bort, vagy sört. A rum persze nem is kérdéses.*
- Igen feltűnt, hogy valami gondod lehet a nevekkel, s elismerem, az általad kiosztott beceneveket én is hamarabb megjegyeztem. Már csak neked kell kitalálni valami jót. Hmmm... *Újabb töprengés.* Csigusz? *Persze viccel... vagy nem?* Őszintén szólva a Halálmadár neve előttem is rejtély, minthogy kevés kérdésemre adott választ, ugyanis akkor érkezett meg mélyen tisztelt főnökünk *Mutat az orkkal trécselő druida felé a tömegben, amikor kiszúrja.* azt a pillanatot választotta érkezésére és a parancsok kiosztására. De nekem varjas fickó marad. Aki egyébként elég fura, azt mondja a varjú szemével lát. *Újabb röhögőgörcsöt kap a gondolatra, akár csak a barlangban is.* Na persze. *Legalább egy percig jól elkacarászik magában, majd köpenye szárával megtörli könnyesre nevetett szemét.* Szóval mindegy. Ami a két macsónkat illeti, hát nem tudom. Otthon az ilyenekre azt mondtuk, hogy: "Két szekér nem fér be egy kapun", ha érted mire gondolok. *Böki oldalba a másikat a szemöldökét vonogatva.* Mindenesetre a mágus fickó sem fogta vissza magát. Amint megérkezett rögtön rámmozdult. De, hát nem bántom érte, ki tudna ellenállni? *Dobja hátra hosszú tincseit egy öntelt vigyor szokásos keretei között.
A kalózka nőkről alkotott képével mélységesen egyet ért. A legtöbb nembeli társával nemhogy nem értette meg magát soha, de messziről kerülték egymást, s nem mindig pusztán azért, mert potenciális veszélyt látott volna bennük, ahhoz az ő egója túlságosan stabil. Sokkal inkább azért, mert nem nagyon érdekelték a témák, amikkel a legtöbb nő foglalkozik.
Izgatottan, kíváncsiságtól áthatva hallgatja a másik nőkkel való kalandjainak lényegét, bár továbbra sem tudja elképzelni a dolgot, de végül ráhagyja a másikra.* Na jó, hát persze te tudod. Szerencsére még nem fajultak odáig a dolgok, hogy ne legyen épkézláb férfi a közelben. *Persze ebben már van némi hazugság, hisz igen rég volt már, hogy eltöltött valakivel egy estét, de nők akkor sem fordultak meg a fejében. Ettől függetlenül kaján vigyorral néz a másikra.* Sírva? Dehogyis, mindig megkapom, amit akarok. Ha pedig odáig fajul a dolog, hogy téged akarlak, hát az is meglesz. *Jelenti ki határozottan, bár erre kevés esélyt lát a jövőben, tekintve, hogy éppenséggel most van, aki zsongásban tartja.
Újabb nevetésben tör ki, amikor a nő az anyja helyébe óhajt lépni.* Nadae... most komolyan. Úgy ismertél meg, mint aki annyira engedelmes lehetett az anyai szóra? De tehetünk egy próbát, te lehet jobb anyám leszel. *Mosolyog tovább a gondolaton. A parancs számára csak egy szó, s csak akkor engedelmeskedik neki, ha úgy látja, hogy abból haszna válhat, így aztán a kalózkának fel kell kötnie a nadrágot, ha úgy gondolja, hogy ő majd sikerrel jár ez ügyben.*
- Szende szűz? *Enyhe nemtetszés sugárzik hangjából, ha valakivel, hát a húgával kapcsolatban mindig is erőteljesen lépett fel.* Nem mondanám. Ő inkább olyan... Hát, ha létezik tökéletes teremtés a földön az ő, nem olyan kárhozott, mint mi, de legalább olyan szép. *Böki ki teljesen őszintén.* De igen, remélem, hogy ő szerencséesebb lesz ezen a téren. *Sóhajt egyet nagyott, s lehellette szürke párával alakul a csípős időben. Oldalasan sandít a másikkal a házasságot illető merengésére.*
- Ne aggódj, addig nem mész férjhez míg engem látsz. Még akkor sem, ha világhíres hadúrról van szó. Ki van zárva. Nem! *Jelenti ki határozottan, és még ki is húzza magát.* Tőlem azzal kettyintesz, akivel akarsz, csak le ne babázz nekem, mert a gyereksírástól a falnak megyek. *Rázza a fejét*
*A hóhajú teremtmény szavaira kajánul elvigyorodik. Úgy tűnik ő sem tapasztalatlan a férfiakat illető kérdésben, s ettől szimpátiája csak tovább növekszik a kezdetben teljesen unszimpatikus nő felé.*
- Hát persze, hogy tudnak meglepetést okozni. De minek álljon le az ember lánya egy átlagos fickóval, amikor megkaphat egy jobbat is? *S ezzel máris hírül adta a másik számára, a saját külsejéről alkotott teljes mértékben pozitív képet, nincs is ezen mit szégyelni, ő csak nagyon öntudatos.
Csüggedten veszi tudomásul, hogy eddig ő az egyedüli balfácán, akit sikerült rászedni a pénzével, de egyetértően bólogat a másik szavaira, már ami a mágusokat illeti.* Én sem bízok bennük, számomra a mágia olyan dolog, hogy nem látom, nem érzem, a kard viszont itt van mindig stabilan a közelemben. *A visszakérdésre elvörösödik, s természetesen rögtön igyekszik is hazudni, vagy legalábbis terelni a témát.* Ööö... nem? *Kérdez vissza bizonytalanul. En számára is nyilvánvaló lehet, hogy nem gyakran születnek, tűzpiros tinccsel ellátott hölgyek a világra, de azért Dynti tesz egy próbálkozást, hogy mégis csak elhitesse ezt vele.* Csak hallottam már ilyenről. *Bólogat, de teljesen hiteltelenül. Szerencsére Nadae is ezt a pillanatot választja ki, hogy kiborulását fokozza a rummal kapcsolatban. Amikor feléfordul, megértően ráhelyezi kezét a vállára, lehajtja fejét a föld felé és bólogat.*
- Tudom... tudom. *Mondja csendesen. Legalább olyan képet festhetnek így magukról, mintha gyászolnának valakit.* A rum, az élet forrása. *Teszi hozzá a másik szavaihoz, s tart egy fél perces csendet is mondanivalója után. Nem sokat morfondírozik azon, hogy a hóhajó most nézheti őket valószínűleg komplett idiótának, hiszen az ő vérében rum csörgedezik, s így teljes mértékben megérti a kalózka gyermeki csüggedtségét.
Miután lassan túlléptek a dolgon, s kap is egy célzást arra vonatkozólag, hogy a rumkészlet nagyrészét már elfogyasztotta, terelő szándékkal fütyülgetni kezd és feltűnően néz minden irányba, csak a két a másik nőre nem. Végül azonban úgy dönt, kiáll magáért.* Na! Tehetek én róla, hogy a Bongyorinak minden nap van valami kínja, amit csak alkohollal lehet megoldani? *Pillanatra elönti agyát a vörös köd, amint eszébe jut Will pazarló magatartása, amikor több centnyi rummal mosta le magáról kibelezett kutyájának a vérét. Keze ökölbe is szorul, s a mai nap folyamán már sokadjára fogadja meg magának, hogy többet nem ad az italából.*
- Bizony. Ott aztán kevés hely van, ahova félre lehet vonulni. *Bólogat, s láthatóan nincs ínjére a dolog, hogy ennyi évnyi "magányos" bujkálás után hirtelen ennyi néppel került egy helységbe.* Bár vannak ilyen... Nos, a többiek által szobának, nekem inkább lyuknak titulált... nos, hát lyukak, ahova esetleg félre lehet vonulni. De hidd el nekem, hogy erre nem nagyon lesz időd. Én épp, hogy megérkeztem, máris sorra kaptuk a megbízásokat az őrült vezérünktől. Úgyhogy *Tárja szét karjait* Imádni fogod! *Bár hangja irónikus, azért mégiscsak kicseng belőle némi őszinte él, hisz ő maga valóban jól érzi magát a különös csürhe társaságában.
Vigyorogva figyeli, ahogy En próbálja Nadaenak elmagyarázni, hogy pontosan mi is ez az egész ünnep dolog. Nem akar közbe szólni, megvárja, amíg próbálja körülírni, majd a végén egyszerűsítve hozzáteszi.*
- Egy olyan alkalom, amikor nem a kocsmában iszol. *Néz a barna hajú társára, hisz ő tudja, hogy szegénynek köze sincs a szárazföldi léthez, ezt már érkezésükkor gyorsan leszűrte annak szavaiból, így hát az ital oldaláról közelíti meg a kérdést, úgy minden bizonnyal érteni fog belőle.*
- Igen. Légyszíves kínáld meg újdonsült társunkat rummal. Ne légy ilyen fukar. *Néz rá megjátszott szigorúsággal, de végül megadja magát a dolognak és a hóhajú nőstény felé nyújtja az üvegét.* Na de ne szokj hozzá! *Emeli meg ujját egy pillantra. Épp elég rumot kínálgatott már ahhoz, hogy rájöjjön, erről le kell szoknia, különben ő maga fog kitikkadni a szomjúságból.*
- Persze, hogy mi vagyunk azok, mi ebben olyan furcsa? *Néz végig saját magán és társán hitetlenkedve. Közben persze már veszi is vissza az üveget, ha En meghúzta.* Nálunk jobb tárgyalót biztos nem talált volna az a dilis, hisz mi az, amit egy nő nem tudna elérni? *Vonja meg szemöldökét. Persze azt a másiknak nem kell tudnia, hogy ők maguk is csak nemrég döbbentek rá, hogy milyen veszélyes vállalkozásra adták a fejüket, főleg úgy, hogy Nadae ráadásul pont Dyntire bízta a tárgyalás menetének lezavarását, így még akadhatnak komplikációk az üggyel kapcsolatban.*
- Testi épségért felelős egyén? Aranyom, hát itt vagyok én, nálam jobban senki sem minket megvédeni. *Tárja szét újfent a karját. Azt a szót meg sem hallja, hogy a "látszat kedvéért", szinte sértetten emeli meg a fejét. Hisz ki más lenne a barlangban, aki jobban ért a harc csodálatos művészetéhez, mint ő? Na persze, ha Ennel gyarapodik a sor, akkor lesz egy kis konkurenciája, de annál izgalmasabb a dolog.*
- Ugyan Nadae, biztos találsz ott egy ereje teljében levő orkot, aki örömmel elvezet téged a kéjes örömök varázslatos kis ösvényén. *Villantja meg fogait pimaszul, majd hirtelen leolvad a mosoly az arcáról. ~Vannak ott egyáltalán orkok?~ Töprengése szinte teljesen kizárja fejéből a többiek szavait.* Na jó, ha ork nem is, de valami nagy debella biztos akad, aki úgy helyre teszi, hogy a hátamon kell majd felcipelnelek a barlangba, szegény Rinan pedig álomba sírhatná magát. *Biggyeszti félre a száját, amikor újabb visszavágót kap a kalózkától. Újra az elf felé pillant a távolban, majd lezseren vállát vonva fordul vissza.* Miért, hát nem aranyos? *Értetlenkedik egy sort, s persze tudja, hogy mire célozgat a nő, de figyelmen kívül hagyja. Előbb utóbb majd úgyis bebizonyítja, hogy őt bizony hidegen hagyja Mortar. Vagy legalábbis megpróbálja. Fejben. Magának.*
- Ó na igen, az engem is érdekelne. *Fordul izgatottan a hóhajú felé, hogy történetét meghallgassa, hátha akad benne valami izgalmas szál, mondjuk egy pajzán szerelmi történet.* Ó! *Bukik ki a száján már a sztori legeléjén az értelmes kis betűcske, de hát nem tud mit tenni. En olyan lazasággal bökte ki, hogy szajha volt az anyja, hogy meglepettségén nem tud túllépni, de végül hallgatja tovább.*
- Bár nem tudom melyik a jövedelmezőbb szakma, a gyilkolászás vagy a szajhaság, de jól döntöttél. Ha szajha lennél nem akarnánk bevenni. *Jelenti ki őszintén.* Sőt, a rumomból sem adnék. *Ezt már nevetgélve teszi hozzá. Nem mintha olyan nagyon rossz véleménnyel lenne a nők ősi mesterségét űző egyedekkel, de azért tiszteletet tőle biztos, hogy nem érdemelnek.* Szóval, így lett egy szajha lányából kárhozott. Hát érdekes, meg kell hagyni. És mondd csak... *Halkítja le a hangját, s közelebb is lép egy kicsit.* Mi újság most ezzel a klánnal? Nem néznék rossz szemmel, hogy átpártolsz egy másik, és teljesen nyilvánvalóan sokkal, de sokkal jobb társasághoz? Csak, hogy tudjuk, számíthatunk-e valamiféle bosszú hadjáratra részükről? Akkor ugyanis én leléptem. *Hogy ezt komolyan gondolta-e, vagy sem, azt már nehéz kideríteni a hangjából. Végtére is a barlangban jelenleg nem mindenki tudná magát megvédeni egy ilyen esetben, de ezt nem akarja a nő tudtára adni. Ő maga pedig így is állandó rettegésben él, nem kívánja fokozni.*
1871. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 03:58:14
Üzenet elküldve: 2014-12-18 03:58:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
//Taug//
* Wram karba tett kézzel hallgatja a másikat, időnként aprót bólintva. *
- Még csak most indultam el az ösvényen. Most még inkább a karomban bízom. Látom tájékozott a törzsi dolgokban. -
* Jegyzi meg biccentve az ork. *
- Túlságosan lefoglalja a területrablás és torzsalkodás a sámánokat abban, hogy mással is foglalkozhassanak. Pedig egy sámán nagyon erős. -
* Teszi hozzá, majd visszakanyarodnak a csapathoz. *
- Na, így már egyre inkább érdekel a dolog. Igen, néha egy kis testmozgás nem árt. -
* Válaszolja immár farkasvigyorral a vajákos. *
A hozzászólás írója (Wram Vrauk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 04:04:48
//Taug//
* Wram karba tett kézzel hallgatja a másikat, időnként aprót bólintva. *
- Még csak most indultam el az ösvényen. Most még inkább a karomban bízom. Látom tájékozott a törzsi dolgokban. -
* Jegyzi meg biccentve az ork. *
- Túlságosan lefoglalja a területrablás és torzsalkodás a sámánokat abban, hogy mással is foglalkozhassanak. Pedig egy sámán nagyon erős. -
* Teszi hozzá, majd visszakanyarodnak a csapathoz. *
- Na, így már egyre inkább érdekel a dolog. Igen, néha egy kis testmozgás nem árt. -
* Válaszolja immár farkasvigyorral a vajákos. *
A hozzászólás írója (Wram Vrauk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 04:04:48
1870. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-18 02:14:47
Üzenet elküldve: 2014-12-18 02:14:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
/Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Érdeklődése a név iránt inkább udvariasság a könnyűléptűnél, sokkal könnyebb volna név szerint gondolni rá, mint "lányként". Ráadásul a történet, ami képzeletbeli fonálként köti hozzá, valamilyen szinten fontosság teszi a számára. Ismernie kell a történetét, ha ki akarja deríteni, miféle erők munkálnak a háttérben.
Kitérő választ kap egyelőre csak, helyette meghívja egy kupa forralt borra. Kurtán, kimérten biccent, ebben a hidegben jól fog esni egy kis forró ital, ami talán elűzi majd tagjaiból a beléjük fészkelt hideget.
Miközben a sokaság felé haladnak, végre érkeznek valódi válaszok is, melyek talán majd vezetnek valahová.
Tehát a gyűrű története ott véget ért, hogy az apja kimentette a lányt a jeges vízből, majd egyszerűen odébb állt, miután átadta a gyűrűt... rá vallana.
De a szarvas rejtélye továbbra sem oldódik meg, sőt bonyolódik, hisz olyan feleletet kap, melyet maga sem hisz igazán. A lány a szarvas szemén keresztül látta a vadászatot?
Elgondolkodva mered maga elé, a felemás tekintet szinte nem is látja az előtte állókat, mégis tévedhetetlen bizonyossággal kerüli el a városiakat egy sikamlós kígyó magabiztosságával.
Ám nem kerüli el figyelmét a lány pillantása, ahogy az egyik városbelire emeli. Maga is megnézi magának a férfit, de ugyanolyannak látja, mint minden városit, így a kétszínű szemek máris átsiklanak rajta.
Gondolataiból végül a bemutatkozás zökkenti ki teljesen, mintha mély víz alól bukkanna fel, emeli felemás tekintetét... Kaiyko-ra.*
- Örülök, hogy megismerhetlek, Kaiyko. *apró, kurta főhajtás nem több, amivel letudja az etikett kötelező köreit.
A név mellett újabb hasznos információ lát napvilágot, miszerint a lány a városi istálló lovásza.
A könnyűléptűek népe mindig is jól értett a lovakhoz, valamiféle velük született érzékük van a lovászathoz.*
- Kitüntető munka, biztosan remek lovász vagy.
*Gratulál tömören, majd háttal a forralt boros pultnak megállva, a városiak felé fordul.*
- A népünknél a férfiak könnyed versenyekkel bizonyítják rátermettségüket, de nem azért, hogy imponáljanak a nőknek. Versenyekkel, mint például az íjászat. A nők... *Elgondolkodik, talán azon, mennyit áruljon el, de az is lehet, hogy nem igazán tudja, hogyan fejezze ki magát.*
- ...a nők pedig megfigyelhetik közben, melyikük volna a legalkalmasabb párjuknak.
*Visszafordul Kaiyko felé, arcán kérdő kifejezéssel.*
- Hogyan csinálnak bolondot a nők a férfiakból?
A hozzászólás írója (Amrod Galabrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 02:18:51
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Érdeklődése a név iránt inkább udvariasság a könnyűléptűnél, sokkal könnyebb volna név szerint gondolni rá, mint "lányként". Ráadásul a történet, ami képzeletbeli fonálként köti hozzá, valamilyen szinten fontosság teszi a számára. Ismernie kell a történetét, ha ki akarja deríteni, miféle erők munkálnak a háttérben.
Kitérő választ kap egyelőre csak, helyette meghívja egy kupa forralt borra. Kurtán, kimérten biccent, ebben a hidegben jól fog esni egy kis forró ital, ami talán elűzi majd tagjaiból a beléjük fészkelt hideget.
Miközben a sokaság felé haladnak, végre érkeznek valódi válaszok is, melyek talán majd vezetnek valahová.
Tehát a gyűrű története ott véget ért, hogy az apja kimentette a lányt a jeges vízből, majd egyszerűen odébb állt, miután átadta a gyűrűt... rá vallana.
De a szarvas rejtélye továbbra sem oldódik meg, sőt bonyolódik, hisz olyan feleletet kap, melyet maga sem hisz igazán. A lány a szarvas szemén keresztül látta a vadászatot?
Elgondolkodva mered maga elé, a felemás tekintet szinte nem is látja az előtte állókat, mégis tévedhetetlen bizonyossággal kerüli el a városiakat egy sikamlós kígyó magabiztosságával.
Ám nem kerüli el figyelmét a lány pillantása, ahogy az egyik városbelire emeli. Maga is megnézi magának a férfit, de ugyanolyannak látja, mint minden városit, így a kétszínű szemek máris átsiklanak rajta.
Gondolataiból végül a bemutatkozás zökkenti ki teljesen, mintha mély víz alól bukkanna fel, emeli felemás tekintetét... Kaiyko-ra.*
- Örülök, hogy megismerhetlek, Kaiyko. *apró, kurta főhajtás nem több, amivel letudja az etikett kötelező köreit.
A név mellett újabb hasznos információ lát napvilágot, miszerint a lány a városi istálló lovásza.
A könnyűléptűek népe mindig is jól értett a lovakhoz, valamiféle velük született érzékük van a lovászathoz.*
- Kitüntető munka, biztosan remek lovász vagy.
*Gratulál tömören, majd háttal a forralt boros pultnak megállva, a városiak felé fordul.*
- A népünknél a férfiak könnyed versenyekkel bizonyítják rátermettségüket, de nem azért, hogy imponáljanak a nőknek. Versenyekkel, mint például az íjászat. A nők... *Elgondolkodik, talán azon, mennyit áruljon el, de az is lehet, hogy nem igazán tudja, hogyan fejezze ki magát.*
- ...a nők pedig megfigyelhetik közben, melyikük volna a legalkalmasabb párjuknak.
*Visszafordul Kaiyko felé, arcán kérdő kifejezéssel.*
- Hogyan csinálnak bolondot a nők a férfiakból?
A hozzászólás írója (Amrod Galabrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.18 02:18:51
1869. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 23:30:25
Üzenet elküldve: 2014-12-17 23:30:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Megtette, ami tőle telt, de hiába még az övéi is ellene vannak. De túl könnyű is lenne, ha mindenki már az első látásra meghajolna A Kalap nagysága előtt, meg aztán fárasztó is lenne, ha minden nap és minden éjjel zarándokok próbálnának csókot lehelni erre a szent ereklyére. Mi tagadás, meg tudná szokni, de ami fárasztó, az fárasztó. Kissé bosszús pillantást vet a tömegre, amikor a magasztosabb témák helyett holmi nőszemélyek lökdösésével és fogdosásával kezdenek el foglalatoskodni. Aki meg máris a fegyveréért nyúlna, az egy csodálkozó nézést is kap mellé ajándékként.*
- Dehogynem Kalap nap! *Veti közben, mert ezt muszáj közbevetnie, nem hagyhatja annyiban.*
- Igaz, ami igaz, a város egyszerű népe csak hófesztiválként ismeri. Nagy Erdőkerülő? Hogy máshogy hívnád? Nagy is, az erdőt is megkerüli... *A további indoklás helyett inkább iszik. Nem mintha sietnie kéne, nincs mind a húsz kupára jelentkező. De annyi baj legyen, legalább jut majd mindenkinek egy második kör is.*
- Hogyne, és akkor tavaszodik, amikor már nem kell forralni a bort. *Csóválja meg a fejét.*
- Igaz, van olyan jó magyarázat, mint az, hogy itt már csak ez a szokás.
- Te hogy mondanád meg? Megmondanád-e egyáltalán? *Fordul az óriáshoz.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Megtette, ami tőle telt, de hiába még az övéi is ellene vannak. De túl könnyű is lenne, ha mindenki már az első látásra meghajolna A Kalap nagysága előtt, meg aztán fárasztó is lenne, ha minden nap és minden éjjel zarándokok próbálnának csókot lehelni erre a szent ereklyére. Mi tagadás, meg tudná szokni, de ami fárasztó, az fárasztó. Kissé bosszús pillantást vet a tömegre, amikor a magasztosabb témák helyett holmi nőszemélyek lökdösésével és fogdosásával kezdenek el foglalatoskodni. Aki meg máris a fegyveréért nyúlna, az egy csodálkozó nézést is kap mellé ajándékként.*
- Dehogynem Kalap nap! *Veti közben, mert ezt muszáj közbevetnie, nem hagyhatja annyiban.*
- Igaz, ami igaz, a város egyszerű népe csak hófesztiválként ismeri. Nagy Erdőkerülő? Hogy máshogy hívnád? Nagy is, az erdőt is megkerüli... *A további indoklás helyett inkább iszik. Nem mintha sietnie kéne, nincs mind a húsz kupára jelentkező. De annyi baj legyen, legalább jut majd mindenkinek egy második kör is.*
- Hogyne, és akkor tavaszodik, amikor már nem kell forralni a bort. *Csóválja meg a fejét.*
- Igaz, van olyan jó magyarázat, mint az, hogy itt már csak ez a szokás.
- Te hogy mondanád meg? Megmondanád-e egyáltalán? *Fordul az óriáshoz.*
1868. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 22:49:46
Üzenet elküldve: 2014-12-17 22:49:46
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*A manőver sikeres; Moonxylvery a tervnek megfelelően Kagan karjai között landol. Most már igazán csak az hiányzik, hogy fejét a másik oldalra felfelé fordítsa, pimaszul fütyörészve, mint akinek fogalma sincs róla, hogy mi is történt valójában. De ilyet persze nem tesz. Amúgy is csak a borozgatótársak reakciójára volt kíváncsi; ki mit lép váratlan helyzetben, milyen vérmérsékletű, és mennyire önálló. No meg persze arra, hogy a másik tábor vezére, és a Dwirinthalen kúria úrnője mihez kezdenek egymással.*
- Remélem, nem esett bajod *nyugtázza a sötételf megtérését a Hadúr kebelére.* - Ebből a szögből határozottan úgy néz ki, hogy nem.
*Etheára csak egy pillantást és egy barátságos mosolyt szán, hogy felesleges a kardmarkolatához kapkodnia. Ekkora tömegben nem szívesen venné elő a fegyverét, még egy ilyen villogó tekintetű, dacos csinipofa kedvéért sem. Az ünnepi fecsegést elengedi a fület mellett, az ebből megspórolt erőket a forralt bor kortyolgatására fordítja. A város vezetéséről szóló kérdés már jobban felpiszkálja a fantáziáját. A céljai elérése érdekében ezzel nem árt pontosan tisztában lennie, s így megspórolhat magának egy információszerző kocsmatúrát, vagy éppen beszélgetést.*
- Valószínűleg onnan, hogy olyantájt fogy el a forralt bor *reagálja le Morwont roppant magabiztos, szándékolt áltudományossággal; vagyis inkább csak arrafelé szánja a szavakat, amerre az óriás áll.* - Szóval magunk is sokat tehetünk az új év eljöveteléért *emelinti meg poharát a többiek irányába.*
//Hógolyócsata - italozás//
*A manőver sikeres; Moonxylvery a tervnek megfelelően Kagan karjai között landol. Most már igazán csak az hiányzik, hogy fejét a másik oldalra felfelé fordítsa, pimaszul fütyörészve, mint akinek fogalma sincs róla, hogy mi is történt valójában. De ilyet persze nem tesz. Amúgy is csak a borozgatótársak reakciójára volt kíváncsi; ki mit lép váratlan helyzetben, milyen vérmérsékletű, és mennyire önálló. No meg persze arra, hogy a másik tábor vezére, és a Dwirinthalen kúria úrnője mihez kezdenek egymással.*
- Remélem, nem esett bajod *nyugtázza a sötételf megtérését a Hadúr kebelére.* - Ebből a szögből határozottan úgy néz ki, hogy nem.
*Etheára csak egy pillantást és egy barátságos mosolyt szán, hogy felesleges a kardmarkolatához kapkodnia. Ekkora tömegben nem szívesen venné elő a fegyverét, még egy ilyen villogó tekintetű, dacos csinipofa kedvéért sem. Az ünnepi fecsegést elengedi a fület mellett, az ebből megspórolt erőket a forralt bor kortyolgatására fordítja. A város vezetéséről szóló kérdés már jobban felpiszkálja a fantáziáját. A céljai elérése érdekében ezzel nem árt pontosan tisztában lennie, s így megspórolhat magának egy információszerző kocsmatúrát, vagy éppen beszélgetést.*
- Valószínűleg onnan, hogy olyantájt fogy el a forralt bor *reagálja le Morwont roppant magabiztos, szándékolt áltudományossággal; vagyis inkább csak arrafelé szánja a szavakat, amerre az óriás áll.* - Szóval magunk is sokat tehetünk az új év eljöveteléért *emelinti meg poharát a többiek irányába.*
1867. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 22:23:52
Üzenet elküldve: 2014-12-17 22:23:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
/Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Csak most tudatosul benne, hogy valóban, ő még a nevét sem árulta el. Újabb botlás a közösségi lét színpadán.
Szóra nyitja a száját, de nem vág az elf szavába. Amúgy is, épp egy ígéret bontakozik ki egy témában, mely végre megtörheti ezt a feszes, szinte hivatalos közeget kettejük között. Aztán a remények hamar le is lohadnak, mikor egyértelművé válik, a hosszúéletű továbbra is a gyűrű rejtélyének nyomában tapogatózik.*
- Azt hiszem úgy illő, hogy visszahívjalak *mondja gyorsan, hogy csalódottságát leplezze és a forralt boros stand felé int, aztán el is indul arra.*
- A gyűrűről elmondtam, amit tudok *mondja menet közben.* - A szarvast pedig nem láttam. Azt hiszem *néz vissza a férfira* - úgy találóbb a megfogalmazás, ha úgy mondom, a szarvas szemével láttalak.
*Elég nagy tömegbe érnek a standhoz. A csatározók épp előzetes ismerkedésfélét tartanak a mindent eldöntő ütközet előtt.
Kaiyko igyekszik előrébb furakodni az italozók között, amikor különös párbeszéd üti meg a fülét sorbanállás közben.
Felemeli tekintetét a Thargodar vezérre. Nyájas, jókedélyű csevegés hangnemében felvázolt penge a város torkán. Puhatolózás? Csak remélni meri, hogy a mélységi okosan felel.
Gyorsan odébb is illan egy kicsit, de épp csak annyira, hogy jól halja a beszélgetést. Aztán míg sorra kerülnek, eszébe ötlik, hogy még mindig mulasztásban leledzik.*
- Kaiyko Di’Arie *mutatkozik be apró főhajtással.* - Az artheniori istálló lovásza.
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Csak most tudatosul benne, hogy valóban, ő még a nevét sem árulta el. Újabb botlás a közösségi lét színpadán.
Szóra nyitja a száját, de nem vág az elf szavába. Amúgy is, épp egy ígéret bontakozik ki egy témában, mely végre megtörheti ezt a feszes, szinte hivatalos közeget kettejük között. Aztán a remények hamar le is lohadnak, mikor egyértelművé válik, a hosszúéletű továbbra is a gyűrű rejtélyének nyomában tapogatózik.*
- Azt hiszem úgy illő, hogy visszahívjalak *mondja gyorsan, hogy csalódottságát leplezze és a forralt boros stand felé int, aztán el is indul arra.*
- A gyűrűről elmondtam, amit tudok *mondja menet közben.* - A szarvast pedig nem láttam. Azt hiszem *néz vissza a férfira* - úgy találóbb a megfogalmazás, ha úgy mondom, a szarvas szemével láttalak.
*Elég nagy tömegbe érnek a standhoz. A csatározók épp előzetes ismerkedésfélét tartanak a mindent eldöntő ütközet előtt.
Kaiyko igyekszik előrébb furakodni az italozók között, amikor különös párbeszéd üti meg a fülét sorbanállás közben.
Felemeli tekintetét a Thargodar vezérre. Nyájas, jókedélyű csevegés hangnemében felvázolt penge a város torkán. Puhatolózás? Csak remélni meri, hogy a mélységi okosan felel.
Gyorsan odébb is illan egy kicsit, de épp csak annyira, hogy jól halja a beszélgetést. Aztán míg sorra kerülnek, eszébe ötlik, hogy még mindig mulasztásban leledzik.*
- Kaiyko Di’Arie *mutatkozik be apró főhajtással.* - Az artheniori istálló lovásza.
1866. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 18:26:12
Üzenet elküldve: 2014-12-17 18:26:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
* Fájó szívvel otthagyja az asztalt, miután elmagyarázza neki a tündér az útvonalat.
Elhagyja a tömeget, s oda megy, ahol a fák sűrűjében még nem vész el, de nincsenek is olyan szorosan egymáshoz az emberek, mint valami... Valami.
Innen kémleli a tájat, hátha felfedez valamit, ami jó lehet a szemnek, vagy a szájnak. Vagy akár a kettő együtt.
~ Valamit kéne enni, mert a végén még belehalok. ~ Gondolja, s elrugaszkodik az egyik fától, és elindul kicsit gyorsabb léptekkel az egyik stand felé. A gyors léptek itt olyannak számítanak, mint rendes esetben a nagyon lassú léptek, de hát ez van! A tömeg az tömeg.
Valahonnan ismerős illat csapja meg az orrát. A nyál összefolyik szájában, s keresi a szagforrást. Forgolódik egyet-kettőt, majd mikor megtalálja az egyik asztalnál a sült szalonnást, akkor egyből beáll a sorba. Szerencséjére, mivel alig telik el néhány másodperc ezután, máris egy népes gyerekcsoport követi őt. Arra pedig nem egy percet kéne várnia.
Az emberek lassacskán fogynak előle, mikor mindenki megkapja a kívánságát.
A szalonna még éppen, hogy csak sül, de készen van, s meg is kapja az adagját Omon.
Leteszi aSült szalonna ért járó 8 aranyat az asztalra.
Még kicsit forró, mikor elveszi egy tányérral együtt, de perceken belül kihűl, s elkezdi eszegetni. *
* Fájó szívvel otthagyja az asztalt, miután elmagyarázza neki a tündér az útvonalat.
Elhagyja a tömeget, s oda megy, ahol a fák sűrűjében még nem vész el, de nincsenek is olyan szorosan egymáshoz az emberek, mint valami... Valami.
Innen kémleli a tájat, hátha felfedez valamit, ami jó lehet a szemnek, vagy a szájnak. Vagy akár a kettő együtt.
~ Valamit kéne enni, mert a végén még belehalok. ~ Gondolja, s elrugaszkodik az egyik fától, és elindul kicsit gyorsabb léptekkel az egyik stand felé. A gyors léptek itt olyannak számítanak, mint rendes esetben a nagyon lassú léptek, de hát ez van! A tömeg az tömeg.
Valahonnan ismerős illat csapja meg az orrát. A nyál összefolyik szájában, s keresi a szagforrást. Forgolódik egyet-kettőt, majd mikor megtalálja az egyik asztalnál a sült szalonnást, akkor egyből beáll a sorba. Szerencséjére, mivel alig telik el néhány másodperc ezután, máris egy népes gyerekcsoport követi őt. Arra pedig nem egy percet kéne várnia.
Az emberek lassacskán fogynak előle, mikor mindenki megkapja a kívánságát.
A szalonna még éppen, hogy csak sül, de készen van, s meg is kapja az adagját Omon.
Leteszi aSült szalonna ért járó 8 aranyat az asztalra.
Még kicsit forró, mikor elveszi egy tányérral együtt, de perceken belül kihűl, s elkezdi eszegetni. *
1865. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:51:52
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:51:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
* Míg ő elfogyasztja az első kupa forralt bort, addig hallgatja az ötleteket arra, hogy mi is ez az egész, ahol vannak. Igaz Morwont nem túlzottan érdekli a dolog, de azért hozzászól, hiszen abból baj nem lehet, ha megosztja saját tudását a többiekkel. *
- Én úgy hallottam, hogy valami "Új Évet" ünnepelnek ilyenkor. * Mondja a többieknek, hisze valóban erről hallott még régebben. *
- Csak tudnám honnan tudják ezek a városiak, hogy mikor van vége az évnek. * Mondja és ezzel a gondolattal le is fogja magát foglalni valószínűleg egy jó ideig.
Mindeközben valami kisebb lökdösődés is kezdetét veszi, de mivel nem lett belőle nagyobb gond (tehát eddig senkit sem szabadított meg a kobakjától Kagan, se a kezétől, vagy egyéb "felesleges" részeitől) azért az óriás sem foglalkozik túlzottan a dologgal, jobban foglalkoztatja az a kérdés, melyet az előbb feltett magának - már amennyiben nem érkezik rá válasz, mellyel megelégedni Morwon. *
//Hógolyócsata - italozás//
* Míg ő elfogyasztja az első kupa forralt bort, addig hallgatja az ötleteket arra, hogy mi is ez az egész, ahol vannak. Igaz Morwont nem túlzottan érdekli a dolog, de azért hozzászól, hiszen abból baj nem lehet, ha megosztja saját tudását a többiekkel. *
- Én úgy hallottam, hogy valami "Új Évet" ünnepelnek ilyenkor. * Mondja a többieknek, hisze valóban erről hallott még régebben. *
- Csak tudnám honnan tudják ezek a városiak, hogy mikor van vége az évnek. * Mondja és ezzel a gondolattal le is fogja magát foglalni valószínűleg egy jó ideig.
Mindeközben valami kisebb lökdösődés is kezdetét veszi, de mivel nem lett belőle nagyobb gond (tehát eddig senkit sem szabadított meg a kobakjától Kagan, se a kezétől, vagy egyéb "felesleges" részeitől) azért az óriás sem foglalkozik túlzottan a dologgal, jobban foglalkoztatja az a kérdés, melyet az előbb feltett magának - már amennyiben nem érkezik rá válasz, mellyel megelégedni Morwon. *
1864. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:44:59
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:44:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Wram//
*Most pedig Taugon van a meglepődés sora, hiszen a sztereotípiák elvetése ide vagy oda, művelt ork ide vagy oda, azért varázshasználó orkkkal találkozni mégiscsak ritka dolog. Illetve... kár lenne elhamarkodott következtetéseket levonni, sok minden másért is járhat a mágustoronyba, viszont éppen ezért ezt gyorsan szeretné is tisztázni:*
- Csak nem mágiával is foglalkozik? Ne vegye tolakodásnak, csak ritkán látok mágus orkokat, egy kezemen meg tudnám számolni, hánnyal találkoztam eddig, és azok mind egy törzs sámánjai voltak. És legkevésbé sem szerettek, mivel elf voltam *egyszer majd egy hónapig ló barátságban élt egy ork törzzsel, egyszerűen csak annyi kellett hozzá, hogy elrejtse a hosszú, hegyes füleit. Emberként sem örültek neki eleinte, de idővel sikerült kiharcolnia, hogy kicsit jobban álljanak hozzá, mintha simán csak megtűrnék.*
- Valahogy úgy, bár nem szólok bele én sem mindenbe. Legfeljebb a nagyobb akciók előtt válogatom össze, hogy kit küldök, illetve a kisebb feladatokra kijelölöm a szerencséseket, de az már teljesen mindegy számomra, hogy sétánál ki hogy rakja a jobb lába után a balt. És a világért sem szeretném gátolni a munkájában, apró együttműködésen felül rengeteg szabadideje lesz, hogy azt csináljon, amit csak szeretne. És nem hiszem, hogy néha egy-egy kalandban, kisebb csetepatéban nem venne részt szívesen *vigyorodik, el, hiszen idővel mindenki betokosodik abban a barlangban, talán ezért is jött most ő is ki erre a helyre. Visszataszító egy fesztivál, de legalább kicsit a szabad levegőn van, hallgatózik, és talán sikerül egy újabb jobb munkát megfognia. A bérgyilkos bérgyilkosának megölése és igen jól fizetett legutóbb, és ahhoz sem kellett több, mint hogy nyitva tartsa azokat a nagy, hegyes füleit.*
//Wram//
*Most pedig Taugon van a meglepődés sora, hiszen a sztereotípiák elvetése ide vagy oda, művelt ork ide vagy oda, azért varázshasználó orkkkal találkozni mégiscsak ritka dolog. Illetve... kár lenne elhamarkodott következtetéseket levonni, sok minden másért is járhat a mágustoronyba, viszont éppen ezért ezt gyorsan szeretné is tisztázni:*
- Csak nem mágiával is foglalkozik? Ne vegye tolakodásnak, csak ritkán látok mágus orkokat, egy kezemen meg tudnám számolni, hánnyal találkoztam eddig, és azok mind egy törzs sámánjai voltak. És legkevésbé sem szerettek, mivel elf voltam *egyszer majd egy hónapig ló barátságban élt egy ork törzzsel, egyszerűen csak annyi kellett hozzá, hogy elrejtse a hosszú, hegyes füleit. Emberként sem örültek neki eleinte, de idővel sikerült kiharcolnia, hogy kicsit jobban álljanak hozzá, mintha simán csak megtűrnék.*
- Valahogy úgy, bár nem szólok bele én sem mindenbe. Legfeljebb a nagyobb akciók előtt válogatom össze, hogy kit küldök, illetve a kisebb feladatokra kijelölöm a szerencséseket, de az már teljesen mindegy számomra, hogy sétánál ki hogy rakja a jobb lába után a balt. És a világért sem szeretném gátolni a munkájában, apró együttműködésen felül rengeteg szabadideje lesz, hogy azt csináljon, amit csak szeretne. És nem hiszem, hogy néha egy-egy kalandban, kisebb csetepatéban nem venne részt szívesen *vigyorodik, el, hiszen idővel mindenki betokosodik abban a barlangban, talán ezért is jött most ő is ki erre a helyre. Visszataszító egy fesztivál, de legalább kicsit a szabad levegőn van, hallgatózik, és talán sikerül egy újabb jobb munkát megfognia. A bérgyilkos bérgyilkosának megölése és igen jól fizetett legutóbb, és ahhoz sem kellett több, mint hogy nyitva tartsa azokat a nagy, hegyes füleit.*
1863. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:24:38
Üzenet elküldve: 2014-12-17 17:24:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Hallgatja a körülötte zajló beszélgetést, és figyeli a történéseket, miközben ő csendben, apró kortyokkal fogyasztja a maga adag borát. A jelenet kísértetiesen ismerős, noha most, nem kellene láthatatlanná válnia, és ételt vagy italt nem csak suttyomban kaphatna.
Az ünnep kérdés feszegetésénél hall néhány érdekes választ. Azt ő sem érti, miért kell a havat éltetni, de ha már egyszer fesztivál van, akkor szórakozni fog. Ethea félrehallását megmosolyogja a kupa rejtekében, de az azt megelőző felvetést azért furcsállja. Svirre néz kérdő, kicsit értetlen tekintettel.*
- Kalap nap? *A férfi biztosan szereti a kalapokat, elvégre most is van rajta egy szép darab, de miért tartana bárki is kalap napot? És miért épp annak a ruhadarabnak kellene szentelni egy napot? Habár kiindulva, hogy vannak nagyon fura hóbortok, egy kalap ünnep még nem is lenne annyira kirívó.
A lökdösődést követően egy egészen picit arrébb húzódik, hogy még véletlenül se kerüljön útba, ha netán megint ezt a manővert vetné be az Albun nevezetű. Amint biztonságba került, csak a fejét csóválja a jelenet utózöngéjeként, ha a sötételf nőstényre nem is gondol, legalább az esetlegesen kilöttyenő bor gondolata visszatarthatná. Mert hát a jó italt félteni szokták, még ha más is fizetett érte.
Nagyjából ekkor tudatosul benne valami, legalábbis Moont illetően. Habár még mindig munkálkodnak benne az előítéletek, és megvan a véleménye sötét bőrű "rokonairól", az ő jelenléte kevésbé kavarja fel, mint azé kormosé, akivel a pusztában találkozott. Mondjuk ő kifejezetten fura szerzet volt, és minden habozás nélkül el tudta róla képzelni, hogy álmukban végig járja a nomádok összes sátrát, és álmukban mindenkit leöl, csak mert olyan kedve van. Igen, azok a fránya előítéletek.*
- Nem túl eredeti, de legalább nem lehet eltéveszteni, és a nyelv sem törik bele, mire kimondja az ember. *Jegyzi meg a folyó nevét illetően. Hiába, az egyszerűség híve, ha valamit nagyon meg akarnak bolondítani vagy bonyolítani, csak felesleges problémákat szülne. Arról nem is beszélve, hogy az egyszerű dolgokat könnyebb átlátni is. Szerinte, ez szigorúan magán vélemény.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Hallgatja a körülötte zajló beszélgetést, és figyeli a történéseket, miközben ő csendben, apró kortyokkal fogyasztja a maga adag borát. A jelenet kísértetiesen ismerős, noha most, nem kellene láthatatlanná válnia, és ételt vagy italt nem csak suttyomban kaphatna.
Az ünnep kérdés feszegetésénél hall néhány érdekes választ. Azt ő sem érti, miért kell a havat éltetni, de ha már egyszer fesztivál van, akkor szórakozni fog. Ethea félrehallását megmosolyogja a kupa rejtekében, de az azt megelőző felvetést azért furcsállja. Svirre néz kérdő, kicsit értetlen tekintettel.*
- Kalap nap? *A férfi biztosan szereti a kalapokat, elvégre most is van rajta egy szép darab, de miért tartana bárki is kalap napot? És miért épp annak a ruhadarabnak kellene szentelni egy napot? Habár kiindulva, hogy vannak nagyon fura hóbortok, egy kalap ünnep még nem is lenne annyira kirívó.
A lökdösődést követően egy egészen picit arrébb húzódik, hogy még véletlenül se kerüljön útba, ha netán megint ezt a manővert vetné be az Albun nevezetű. Amint biztonságba került, csak a fejét csóválja a jelenet utózöngéjeként, ha a sötételf nőstényre nem is gondol, legalább az esetlegesen kilöttyenő bor gondolata visszatarthatná. Mert hát a jó italt félteni szokták, még ha más is fizetett érte.
Nagyjából ekkor tudatosul benne valami, legalábbis Moont illetően. Habár még mindig munkálkodnak benne az előítéletek, és megvan a véleménye sötét bőrű "rokonairól", az ő jelenléte kevésbé kavarja fel, mint azé kormosé, akivel a pusztában találkozott. Mondjuk ő kifejezetten fura szerzet volt, és minden habozás nélkül el tudta róla képzelni, hogy álmukban végig járja a nomádok összes sátrát, és álmukban mindenkit leöl, csak mert olyan kedve van. Igen, azok a fránya előítéletek.*
- Nem túl eredeti, de legalább nem lehet eltéveszteni, és a nyelv sem törik bele, mire kimondja az ember. *Jegyzi meg a folyó nevét illetően. Hiába, az egyszerűség híve, ha valamit nagyon meg akarnak bolondítani vagy bonyolítani, csak felesleges problémákat szülne. Arról nem is beszélve, hogy az egyszerű dolgokat könnyebb átlátni is. Szerinte, ez szigorúan magán vélemény.*
1862. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 14:28:58
Üzenet elküldve: 2014-12-17 14:28:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Moranshe Wylensur//
*A hópárbaj meglepő eredménye a lányt is meglepte. A megjegyzésre Aherber bácsi mint az öregek sokszor elkezd egy történetet.*
-Hát igen ez a város mindig is vonzotta a furcsa alakokat ami miatt sok minden megtörtént már itt. Főleg ilyen ünnepnapokon. Egyszer például mikor fiatal voltam akkor szemtanúja voltam egy pimasz varázsló és egy dühös barbár harcának. Akkor ez a fesztivál még egy befagyott folyón volt. Bizony nagyobb telek voltak el sem tudnád képzelni. Na szóval a vita úgy kezdődött, hogy a varázsló valamilyen sértő megjegyzést tett az óriásra miközben az éppen egy hölgynek bókolt. Mikor az óriás ezen feldühödött akkor a varázsló, hogy megnyugtassa meghívta egy forralt borra. De mikor oda adta neki és az óriás meg akarta inni hát azt látja, hogy a bor megfagyott. Dühében neki akart ugrani a varázslónak aki egyszerűen eltűnt a befagyott tó egyik részén és kiugrott a másikon. Hát igen sok mindent láttam én már.
//Moranshe Wylensur//
*A hópárbaj meglepő eredménye a lányt is meglepte. A megjegyzésre Aherber bácsi mint az öregek sokszor elkezd egy történetet.*
-Hát igen ez a város mindig is vonzotta a furcsa alakokat ami miatt sok minden megtörtént már itt. Főleg ilyen ünnepnapokon. Egyszer például mikor fiatal voltam akkor szemtanúja voltam egy pimasz varázsló és egy dühös barbár harcának. Akkor ez a fesztivál még egy befagyott folyón volt. Bizony nagyobb telek voltak el sem tudnád képzelni. Na szóval a vita úgy kezdődött, hogy a varázsló valamilyen sértő megjegyzést tett az óriásra miközben az éppen egy hölgynek bókolt. Mikor az óriás ezen feldühödött akkor a varázsló, hogy megnyugtassa meghívta egy forralt borra. De mikor oda adta neki és az óriás meg akarta inni hát azt látja, hogy a bor megfagyott. Dühében neki akart ugrani a varázslónak aki egyszerűen eltűnt a befagyott tó egyik részén és kiugrott a másikon. Hát igen sok mindent láttam én már.
1861. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-17 11:33:43
Üzenet elküldve: 2014-12-17 11:33:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// Dynti, Nadae //
*Egy nyirkos barlang, talán zsúfolt is, amit koponyákkal díszítenek, de legalább nem sétálhat be csakúgy akárki. Bájos. Még jó, hogy volt ideje elszokni egy fogadó adta kényelemtől, mert most lehet, egy picit sokkot kapott volna, vagy legalábbis kezdene meginogni döntése helyességében. De ahogy azt már megállapította magában néhányszor, lehetne rosszabb is. Legfeljebb élete hátralevő részében remekül kiismeri majd magát a koponyákkal, mindent tudni fog róluk. Mindenkinek kell egy hobbi, Marys, egyik régi társa például szeretett kockákat készíteni. Igaz, az áldozata csontjaiból farigcsálta őket, és bármikor szerencsejátékozott azokkal, megtette a kellő hatását, nem nagyon mertek csalással próbálkozni ellene, túlságosan féltek, hogy az ő kezükben fog új darabokat készíteni.*
- Nincs baj a válogatóssággal, nem kell minden jöttmenttel ágyba bújni. Habár néha az átlagos is tud meglepetéseket okozni. *Ül ki arcára egy vigyor, szemében viszont mintha pár pillanatra melegség költözne, de azután ismét átveszi az uralmat a rideg kék árnyalat.*
- Hogy ez? *Emeli majdnem szemmagasságig egyik tincsét.* - Anyámnak is világos haja volt, igaz nem ennyire. Gyanítom ezt apámnak köszönhetem. A mágusokhoz nem sok közöm volt, nem is nagyon bízom bennük. *Hát igen, miért is bízna olyanokban, akik egyetlen nyelvbotlás miatt kinyírhatják magukat egy nem jól elsülő varázslattal. Vagy ami még rosszabb, egyetlen rossz hang miatt megölhetnék őt. Nem, köszöni szépen, ő inkább nem kér mágikus segítséget. Jobban, megbízik az acélban.* - De legalább egyszerűbb festeni, és bármilyen szín befogja. Csak nem volt egy kellemetlen találkozásod egy varázslóval? *Néz bizonytalanul Dyntire.
Az ünneplést sem utasítja el, akárkitől is jön a rum, elfogdja, és megint iszik. Bár az üveget rendesen megdönti, inkább csak apró kortyot enged le torkán. Messze van még a nap vége, és bár ma szórakozni jött, azért nem szeretne teljesen elázni. Így is megfigyelés alatt volt már, amiről nem is tudott, ez kellőképp bosszantja, egóját is felpiszkálta, és védekező ösztönei is berzenkednek, hogy ez megtörténhetett. Most szerencséje volt, de máskor ez az életébe kerülhet. Hajaj, kezdene mégis elpuhulni? Ezen sürgősen változtatni kell.
Annak viszont örül, hogy azért akad majd olyan, akivel gyakorolhat, és akivel tud majd beszélni a fegyverekről, a fegyveres küzdelmekről. Az igazán lényeges viszont az előbbi, mert ha jól értelmezi a helyzetet, gyakrabban lesz szükség kardra, mint tőrökre. Tehát ha lesből is csapnak le az említett akciók során, a harc valószínűleg elkerülhetetlen, akkor pedig tényleg jobb a kard. Persze ha akadna több olyan személy is, akik elvívogatnak az ellenféllel, ő meg szépen végig cikázhatna a célpontok között és hátba meg oldalba szúrhatná őket, esetleg torkokat metszhetne, az máris jobb lenne. De ha ez nem kivitelezhető, hát marad a gyakorlás a hosszabb pengékkel.*
- Ez gondolom valami téli muri lehet. Akinek van pénze, az szokott az otthonában mulatságokat tartani. Az ünnep az... amikor az átlag emberek a sárga földig leihatják magukat anélkül, hogy ezért bárki megszólná őket, mert épp valaminek nagyon örülni kell és ezért ünnepelni kell. *Próbálja megfogalmazni, mi is az az ünnep. Mi tagadás, elég sok fesztivált ki kellett hagynia munka miatt, vagy azért, mert ez volt az ideális alkalom, hogy lecsapjon a kiiktatandó személyre, vagy épp nem mozdulhatott ki, mert nem rég végzett valakivel, és olyankor nyugi van, legalábbis a szabályaik szerint lapulni kell.
Erre viszont már keresztbe fonja karjait. Nincsenek illúzió, kit hagynának ott először, de hogy pont miatta nem lenne ez életbiztosítás. Az a fránya egó már megint duzzogni kezdett.*
- Csak nem ti vagytok a csapat diplomata különítménye is? *Mintha némi hitetlenséget lehetne érezni a hangjában. Ami a tárgyalásaik kezdeti nehézségeit tekintve talán érthető is.* - Tényleg, így a Nyurga -akárki legen is az - megnyugodhat, hogy az újonc megérkezik, és ha esetleg mégis történne veletek valami a barbároknál, arról meg nem tudna, mi? *Mosolyodik el szélesen, habár ezt már akár vigyornak is lehetne nevezni. Bizony, még ilyenre is képes Hózuhatag, meg beszállni a csipkelődésbe.* - Nem mintha sokat érne egy törzs ellen, de egy testi épséget hivatott biztosítani egyént igazán hozzátok csaphattak volna, legalább a látszat kedvéért. Mondjuk ha a mézesmadzagot kell elhúzni, akkor nem szóltam. *Mióta egyedül munkálkodik, hányszor botlott kétkedésbe képességeit és szakmáját illetően, csak mert két melle van és nem két golyója. Már az emlékektől is legszívesebben a szemeit forgatná. Ha nem ők lettek volna a megbízók, talán rajtuk tartotta volna a bemutatót, de mivel az ártott volna az amúgy sem túl jól menő üzletnek, ilyesmivel nagy sajnálatára nem próbálkozhatott.*
- Inkább a bánatot fojtsd a rumba, ne magad. Vagy az alkalmatlan bandát, de arra elég a víz is.
Megint ez a kérdés. Talán hamarabb megússza, ha kicsit bővebben válaszol rá, mint legutóbb.*
- Nem egy nagy história, és nálunk nem is egyedi. *Von vállat. - Egy ideje korán meghalt szajha lánya vagyok, ezen nincs mit szépíteni. Apámról, nem tudok semmit, azon kívül, hogy elf. Él-e még vagy halott, fogalmam sincs, túlzottan nem is izgat a kérdés. Szóval ilyen remek indulással sok választási lehetőségem nem maradt. Az egyetlen döntés helyzet akkor adódott, amikor a klán egyik embere úgy vélte, remek kis gyilkost faraghatna belőlem. A fehér hajam miatt a bordély tulaja magától nem adott volna túl rajtam, nyíltan ellenkezni viszont felért volna az öngyilkossággal. Így hogy mégse őt terhelje a felelősség, rám bízta, megyek vagy maradok. Ha maradok, jól jár, és rám lesznek mérgesek, ha meg mégis távozom, bosszankodhat, de legalább életben marad, és engem hibáztathat. Gondolom sejthető, mit válaszoltam. Így legalább nem kell minden fajfejjel ágyba bújnom, és úgy tennem, mintha még élvezném is. Nagyjából ennyi. *A történetet még lehetne folytatni, ez nyilvánvaló, hiszen valamiért itt van, és nem a szülőföldjén, klánt emelget, most meg szabadúszó, ám hogy ennyivel le is zárta, jelzés értékű, ennél bővebb változat ma nem fog elhangzani.*
// Dynti, Nadae //
*Egy nyirkos barlang, talán zsúfolt is, amit koponyákkal díszítenek, de legalább nem sétálhat be csakúgy akárki. Bájos. Még jó, hogy volt ideje elszokni egy fogadó adta kényelemtől, mert most lehet, egy picit sokkot kapott volna, vagy legalábbis kezdene meginogni döntése helyességében. De ahogy azt már megállapította magában néhányszor, lehetne rosszabb is. Legfeljebb élete hátralevő részében remekül kiismeri majd magát a koponyákkal, mindent tudni fog róluk. Mindenkinek kell egy hobbi, Marys, egyik régi társa például szeretett kockákat készíteni. Igaz, az áldozata csontjaiból farigcsálta őket, és bármikor szerencsejátékozott azokkal, megtette a kellő hatását, nem nagyon mertek csalással próbálkozni ellene, túlságosan féltek, hogy az ő kezükben fog új darabokat készíteni.*
- Nincs baj a válogatóssággal, nem kell minden jöttmenttel ágyba bújni. Habár néha az átlagos is tud meglepetéseket okozni. *Ül ki arcára egy vigyor, szemében viszont mintha pár pillanatra melegség költözne, de azután ismét átveszi az uralmat a rideg kék árnyalat.*
- Hogy ez? *Emeli majdnem szemmagasságig egyik tincsét.* - Anyámnak is világos haja volt, igaz nem ennyire. Gyanítom ezt apámnak köszönhetem. A mágusokhoz nem sok közöm volt, nem is nagyon bízom bennük. *Hát igen, miért is bízna olyanokban, akik egyetlen nyelvbotlás miatt kinyírhatják magukat egy nem jól elsülő varázslattal. Vagy ami még rosszabb, egyetlen rossz hang miatt megölhetnék őt. Nem, köszöni szépen, ő inkább nem kér mágikus segítséget. Jobban, megbízik az acélban.* - De legalább egyszerűbb festeni, és bármilyen szín befogja. Csak nem volt egy kellemetlen találkozásod egy varázslóval? *Néz bizonytalanul Dyntire.
Az ünneplést sem utasítja el, akárkitől is jön a rum, elfogdja, és megint iszik. Bár az üveget rendesen megdönti, inkább csak apró kortyot enged le torkán. Messze van még a nap vége, és bár ma szórakozni jött, azért nem szeretne teljesen elázni. Így is megfigyelés alatt volt már, amiről nem is tudott, ez kellőképp bosszantja, egóját is felpiszkálta, és védekező ösztönei is berzenkednek, hogy ez megtörténhetett. Most szerencséje volt, de máskor ez az életébe kerülhet. Hajaj, kezdene mégis elpuhulni? Ezen sürgősen változtatni kell.
Annak viszont örül, hogy azért akad majd olyan, akivel gyakorolhat, és akivel tud majd beszélni a fegyverekről, a fegyveres küzdelmekről. Az igazán lényeges viszont az előbbi, mert ha jól értelmezi a helyzetet, gyakrabban lesz szükség kardra, mint tőrökre. Tehát ha lesből is csapnak le az említett akciók során, a harc valószínűleg elkerülhetetlen, akkor pedig tényleg jobb a kard. Persze ha akadna több olyan személy is, akik elvívogatnak az ellenféllel, ő meg szépen végig cikázhatna a célpontok között és hátba meg oldalba szúrhatná őket, esetleg torkokat metszhetne, az máris jobb lenne. De ha ez nem kivitelezhető, hát marad a gyakorlás a hosszabb pengékkel.*
- Ez gondolom valami téli muri lehet. Akinek van pénze, az szokott az otthonában mulatságokat tartani. Az ünnep az... amikor az átlag emberek a sárga földig leihatják magukat anélkül, hogy ezért bárki megszólná őket, mert épp valaminek nagyon örülni kell és ezért ünnepelni kell. *Próbálja megfogalmazni, mi is az az ünnep. Mi tagadás, elég sok fesztivált ki kellett hagynia munka miatt, vagy azért, mert ez volt az ideális alkalom, hogy lecsapjon a kiiktatandó személyre, vagy épp nem mozdulhatott ki, mert nem rég végzett valakivel, és olyankor nyugi van, legalábbis a szabályaik szerint lapulni kell.
Erre viszont már keresztbe fonja karjait. Nincsenek illúzió, kit hagynának ott először, de hogy pont miatta nem lenne ez életbiztosítás. Az a fránya egó már megint duzzogni kezdett.*
- Csak nem ti vagytok a csapat diplomata különítménye is? *Mintha némi hitetlenséget lehetne érezni a hangjában. Ami a tárgyalásaik kezdeti nehézségeit tekintve talán érthető is.* - Tényleg, így a Nyurga -akárki legen is az - megnyugodhat, hogy az újonc megérkezik, és ha esetleg mégis történne veletek valami a barbároknál, arról meg nem tudna, mi? *Mosolyodik el szélesen, habár ezt már akár vigyornak is lehetne nevezni. Bizony, még ilyenre is képes Hózuhatag, meg beszállni a csipkelődésbe.* - Nem mintha sokat érne egy törzs ellen, de egy testi épséget hivatott biztosítani egyént igazán hozzátok csaphattak volna, legalább a látszat kedvéért. Mondjuk ha a mézesmadzagot kell elhúzni, akkor nem szóltam. *Mióta egyedül munkálkodik, hányszor botlott kétkedésbe képességeit és szakmáját illetően, csak mert két melle van és nem két golyója. Már az emlékektől is legszívesebben a szemeit forgatná. Ha nem ők lettek volna a megbízók, talán rajtuk tartotta volna a bemutatót, de mivel az ártott volna az amúgy sem túl jól menő üzletnek, ilyesmivel nagy sajnálatára nem próbálkozhatott.*
- Inkább a bánatot fojtsd a rumba, ne magad. Vagy az alkalmatlan bandát, de arra elég a víz is.
Megint ez a kérdés. Talán hamarabb megússza, ha kicsit bővebben válaszol rá, mint legutóbb.*
- Nem egy nagy história, és nálunk nem is egyedi. *Von vállat. - Egy ideje korán meghalt szajha lánya vagyok, ezen nincs mit szépíteni. Apámról, nem tudok semmit, azon kívül, hogy elf. Él-e még vagy halott, fogalmam sincs, túlzottan nem is izgat a kérdés. Szóval ilyen remek indulással sok választási lehetőségem nem maradt. Az egyetlen döntés helyzet akkor adódott, amikor a klán egyik embere úgy vélte, remek kis gyilkost faraghatna belőlem. A fehér hajam miatt a bordély tulaja magától nem adott volna túl rajtam, nyíltan ellenkezni viszont felért volna az öngyilkossággal. Így hogy mégse őt terhelje a felelősség, rám bízta, megyek vagy maradok. Ha maradok, jól jár, és rám lesznek mérgesek, ha meg mégis távozom, bosszankodhat, de legalább életben marad, és engem hibáztathat. Gondolom sejthető, mit válaszoltam. Így legalább nem kell minden fajfejjel ágyba bújnom, és úgy tennem, mintha még élvezném is. Nagyjából ennyi. *A történetet még lehetne folytatni, ez nyilvánvaló, hiszen valamiért itt van, és nem a szülőföldjén, klánt emelget, most meg szabadúszó, ám hogy ennyivel le is zárta, jelzés értékű, ennél bővebb változat ma nem fog elhangzani.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9566-9585