Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 107 (2121. - 2140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2140. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-13 22:05:46
Üzenet elküldve: 2015-01-13 22:05:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat- Ziana Viaka és bárki//
~ Az ellenállás hiábavaló..~* ködlik fel elméjében futólag. Illetve inkább felesleges. Ez a két nő igen hasonlatos volt a mocsárlázhoz. Addig nem eresztették az áldozatukat, amíg nem végeztek vele. Ez furcsa módon szinte már szórakoztató volt, pedig Amienas igazán kevés dolgon szokott szórakozni. Humorérzékből elég keveset, de abból igen feketét juttattak neki a felsőbb hatalmak. Bármik is légyenek azok.
Amíg a két vörös susmorog, kabátja zsebében kallódó apró dolgokkal babrál. Pár lassan rozsdásodó kulcs (még az apja házában nyitottak egy-két ajtót), egy tűhegyes horog (ebbe bele is akad az ujja), pár kósza aprópénz (jóval kevesebb mint kellene) és egy nagy, lapos kavics akad keze ügyébe. Alkalomadtán ki kell majd dobálnia a felesleges vackokat. Nem mintha sok lenne bármiből is.*
- Jobban keresnétek * von vállat flegmán. Való igaz, úri rétegekben többet dobnak ki olyan felesleges dolgokra, mint a nyavalyáik hosszú és felesleges kezelése. Amienas valahogy úgy van vele, hogyha nem nyuvad bele egy sebbe, akkor feltehetően az nem is káros rá nézve. Volt már kellemetlen helyzetekben, kapott már csontig érő vágást, kéretlen kórokat, ragadta már el sebláz is, de túlélte. Orvos, felcser, gyógyító vagy egyéb kuruzsló nélkül. Ennyit a tudományról. Nem kell ehhez más csak akarat, meg némi állóképesség. Ezekből pedig nem szenvedett hiányt.
A felkínált butykost kifejezetten örömmel fogadja, olyannyira, hogy még az orvtámadást is békében tűri. Ami azt illeti, nem zavarja különösebben, sőt! Enyhe meglepetésében csak a szemöldökét vonja fel némileg, de nem látszik rajta rosszallás. Ugyan túl drámainak tartja a felakadt szemű varázstudó- gyógyító előadást ahhoz, hogy elhiggye, de értékeli a próbálkozást. Meg persze pár hete nem volt nő ennyire közel hozzá. Pláne nem csinos.*
- Ez előfordulhat. *biccent kifejezéstelen arccal, tekintete hol Viakára hol Zianára ugrik. Igen, határozottan vörös mindkettő, és ha hinni lehet a babonaságnak, az nem jelent jót. Főleg nem, ha gyanús fapálcikákkal vannak felszerelkezve. Ugyan nem tűnnek halálos fegyvernek, Amienas legalábbis nehezen tudna olyan módszert kigondolni, amivel hatásosan el lehetne tenni a segítségükkel valakit láb alól. A pálinkáért meg, lássuk be, egy állítólagos vizsgálat nem nagy ár. Még akkor sem, ha az említett italt visszakaparintották tőle. Na nem baj, már most sem fázik, bár az alkohol egyéb hatásai közül más nem igen jelentkezik*
A hozzászólás írója (Amienas Chaldarein) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.13 22:06:53
//Egészségügyi szolgálat- Ziana Viaka és bárki//
~ Az ellenállás hiábavaló..~* ködlik fel elméjében futólag. Illetve inkább felesleges. Ez a két nő igen hasonlatos volt a mocsárlázhoz. Addig nem eresztették az áldozatukat, amíg nem végeztek vele. Ez furcsa módon szinte már szórakoztató volt, pedig Amienas igazán kevés dolgon szokott szórakozni. Humorérzékből elég keveset, de abból igen feketét juttattak neki a felsőbb hatalmak. Bármik is légyenek azok.
Amíg a két vörös susmorog, kabátja zsebében kallódó apró dolgokkal babrál. Pár lassan rozsdásodó kulcs (még az apja házában nyitottak egy-két ajtót), egy tűhegyes horog (ebbe bele is akad az ujja), pár kósza aprópénz (jóval kevesebb mint kellene) és egy nagy, lapos kavics akad keze ügyébe. Alkalomadtán ki kell majd dobálnia a felesleges vackokat. Nem mintha sok lenne bármiből is.*
- Jobban keresnétek * von vállat flegmán. Való igaz, úri rétegekben többet dobnak ki olyan felesleges dolgokra, mint a nyavalyáik hosszú és felesleges kezelése. Amienas valahogy úgy van vele, hogyha nem nyuvad bele egy sebbe, akkor feltehetően az nem is káros rá nézve. Volt már kellemetlen helyzetekben, kapott már csontig érő vágást, kéretlen kórokat, ragadta már el sebláz is, de túlélte. Orvos, felcser, gyógyító vagy egyéb kuruzsló nélkül. Ennyit a tudományról. Nem kell ehhez más csak akarat, meg némi állóképesség. Ezekből pedig nem szenvedett hiányt.
A felkínált butykost kifejezetten örömmel fogadja, olyannyira, hogy még az orvtámadást is békében tűri. Ami azt illeti, nem zavarja különösebben, sőt! Enyhe meglepetésében csak a szemöldökét vonja fel némileg, de nem látszik rajta rosszallás. Ugyan túl drámainak tartja a felakadt szemű varázstudó- gyógyító előadást ahhoz, hogy elhiggye, de értékeli a próbálkozást. Meg persze pár hete nem volt nő ennyire közel hozzá. Pláne nem csinos.*
- Ez előfordulhat. *biccent kifejezéstelen arccal, tekintete hol Viakára hol Zianára ugrik. Igen, határozottan vörös mindkettő, és ha hinni lehet a babonaságnak, az nem jelent jót. Főleg nem, ha gyanús fapálcikákkal vannak felszerelkezve. Ugyan nem tűnnek halálos fegyvernek, Amienas legalábbis nehezen tudna olyan módszert kigondolni, amivel hatásosan el lehetne tenni a segítségükkel valakit láb alól. A pálinkáért meg, lássuk be, egy állítólagos vizsgálat nem nagy ár. Még akkor sem, ha az említett italt visszakaparintották tőle. Na nem baj, már most sem fázik, bár az alkohol egyéb hatásai közül más nem igen jelentkezik*
A hozzászólás írója (Amienas Chaldarein) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.13 22:06:53
2139. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-13 15:46:10
Üzenet elküldve: 2015-01-13 15:46:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Moranshe Wylensur//
*Alakim-hez mindig is közel állt az ajándékozás. a találmányait mindig két okból építette és tervezte. Az egyik ok, hogy másoknak segítsen és mások munkáját megkönnyítse. E miatt készített pedagógiai könyveket, furcsa túlbonyolított szerkezeteket és párszor megpróbálkozott még furcsább és gyakran kényelmetlen ruhadarabok tervezésével. És a következő ok pedig a saját büszkeség volt, hogy ő csinált valamit. E miatt a büszkeség miatt mondta amit mondott a mágiáról és nem is kicsit meglepődött a kérdés hallatán.*
-Hát hirtelen nem is tudom. Talán a havat hordatnám valamilyen szerkezettel, vagy úgy terveztem volna a pályát, hogy különböző kanyarok és bukkanók nehezítsék. Sőt egy bonyolultabb pályát meglehetne csinálni ha jégtömbökkel alapoznánk meg. Ha lenne elég időm akkor olyan pályát építenék, hogy ahhoz képest ez semmi lenne.
*Először még hadart gyorsan valamit és úgy mondta de, a vége felé már több konkrét ötlete is támadt.*
//Moranshe Wylensur//
*Alakim-hez mindig is közel állt az ajándékozás. a találmányait mindig két okból építette és tervezte. Az egyik ok, hogy másoknak segítsen és mások munkáját megkönnyítse. E miatt készített pedagógiai könyveket, furcsa túlbonyolított szerkezeteket és párszor megpróbálkozott még furcsább és gyakran kényelmetlen ruhadarabok tervezésével. És a következő ok pedig a saját büszkeség volt, hogy ő csinált valamit. E miatt a büszkeség miatt mondta amit mondott a mágiáról és nem is kicsit meglepődött a kérdés hallatán.*
-Hát hirtelen nem is tudom. Talán a havat hordatnám valamilyen szerkezettel, vagy úgy terveztem volna a pályát, hogy különböző kanyarok és bukkanók nehezítsék. Sőt egy bonyolultabb pályát meglehetne csinálni ha jégtömbökkel alapoznánk meg. Ha lenne elég időm akkor olyan pályát építenék, hogy ahhoz képest ez semmi lenne.
*Először még hadart gyorsan valamit és úgy mondta de, a vége felé már több konkrét ötlete is támadt.*
2138. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-13 13:52:53
Üzenet elküldve: 2015-01-13 13:52:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*Ahogy elnézi, érkezett egy vetélytársuk a vörös leányzó és társnője személyében, akik, a vörös állítása szerint, szintén nyerni jöttek.
Így belegondolva, lehet, hogy egyszerűbb lett volna, ha ők is erről az oldalról közelítik meg a jelentkezéseket váró kikiáltó és a hadnagy kettősét, s nem csúszkálnak végig az egész pályán. Sebaj, legalább szokták a körülményeket. Ennyivel is előrébb vannak.
Kaiyko mosolygásába kissé komolyabb vonások vegyülnek, ahogy hallgatja a férfit. Ugyanazt érzi rajta, mint amit maga is átél nap, mint nap. Vágyódást. Vissza, a régi, megszokott dolgok keblére, abba a békébe, amit az ember ha megbecsül is, igazi értékét mégis csak utólag érezheti át.
A város minden idegenségével csak ezt a sóvárgást pendítgeti a honát vesztett léleknek. Ha nem lenne ilyen nehéz beilleszkedni, akkor is csak így lenne.
Őszinte megértéssel tekint hát a felemás íriszekbe.*
- Hangosak *mondja keserédes mosolygással.* - A városiak szörnyen hangosak *jegyzi meg, majd elneveti magát.* - Mint a galléros xulkakas párzás idején. És úgy is viselik magukat. *Kacag, s közben felveszi a madár jellegzetes, pöffeszkedő tartását, ujjaival utánozva a szétnyitott , felborzolt tollgallért. Sikerül is megcsúsznia ismét a nagy színjátékban, de Amrod kéznél van, úgyhogy gyorsan megkapaszkodik, mielőtt újabbat sajdítana a hátsóján egy jókora esés.
Ám ezúttal nem tolja el magát tőle. A férfihoz bújik. Az ég tudja, mitől, de egyszerre megrohanják az emlékek. Utoljára még a bácsikájával és Kallannal mókáztak így. Abban is mindig a tizedes volt a ludas. Most pedig... Csak ő van. Egyedül, mint a kisujja. Elveszetten. Távol mindentől, amit ismert és szeretett.
Szorosra hunyja a szemét és mélyen a tüdejébe szívja az erdőillatot, mely a Hajnal Házának fiát körbefogja. Fenyőgyanta és méhviasz, mellyel a vadászok az ideget óvják.
Néhány pillanat múlva aztán erőt vesz magán és elereszti a férfit, aki bizonyára nem egészen tudja hová tenni ezt az ölelést.*
- Mint egyik árva a másiknak *mondja.* - Csak te... *Nem fojtatja, csak megrázza a fejét és elhessegeti a mondat végének gyászos tanulságát. Elvégre a férfinek lesz kihez hazatérnie, ha megtanulta, amit az élet megkíván tőle.*
- És a nyomolvasás? *vált témát hamar. Kutató pillantása hirtelen nem talált más használhatót, mint a fesztiválozók sok-sok hóba mélyedt lábnyomát.* - Azt hallottam, a te néped mesterien műveli.
- Nekem biztos nem megy olyan jól *vonja meg a vállát.* - Megtaníthatnál.
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*Ahogy elnézi, érkezett egy vetélytársuk a vörös leányzó és társnője személyében, akik, a vörös állítása szerint, szintén nyerni jöttek.
Így belegondolva, lehet, hogy egyszerűbb lett volna, ha ők is erről az oldalról közelítik meg a jelentkezéseket váró kikiáltó és a hadnagy kettősét, s nem csúszkálnak végig az egész pályán. Sebaj, legalább szokták a körülményeket. Ennyivel is előrébb vannak.
Kaiyko mosolygásába kissé komolyabb vonások vegyülnek, ahogy hallgatja a férfit. Ugyanazt érzi rajta, mint amit maga is átél nap, mint nap. Vágyódást. Vissza, a régi, megszokott dolgok keblére, abba a békébe, amit az ember ha megbecsül is, igazi értékét mégis csak utólag érezheti át.
A város minden idegenségével csak ezt a sóvárgást pendítgeti a honát vesztett léleknek. Ha nem lenne ilyen nehéz beilleszkedni, akkor is csak így lenne.
Őszinte megértéssel tekint hát a felemás íriszekbe.*
- Hangosak *mondja keserédes mosolygással.* - A városiak szörnyen hangosak *jegyzi meg, majd elneveti magát.* - Mint a galléros xulkakas párzás idején. És úgy is viselik magukat. *Kacag, s közben felveszi a madár jellegzetes, pöffeszkedő tartását, ujjaival utánozva a szétnyitott , felborzolt tollgallért. Sikerül is megcsúsznia ismét a nagy színjátékban, de Amrod kéznél van, úgyhogy gyorsan megkapaszkodik, mielőtt újabbat sajdítana a hátsóján egy jókora esés.
Ám ezúttal nem tolja el magát tőle. A férfihoz bújik. Az ég tudja, mitől, de egyszerre megrohanják az emlékek. Utoljára még a bácsikájával és Kallannal mókáztak így. Abban is mindig a tizedes volt a ludas. Most pedig... Csak ő van. Egyedül, mint a kisujja. Elveszetten. Távol mindentől, amit ismert és szeretett.
Szorosra hunyja a szemét és mélyen a tüdejébe szívja az erdőillatot, mely a Hajnal Házának fiát körbefogja. Fenyőgyanta és méhviasz, mellyel a vadászok az ideget óvják.
Néhány pillanat múlva aztán erőt vesz magán és elereszti a férfit, aki bizonyára nem egészen tudja hová tenni ezt az ölelést.*
- Mint egyik árva a másiknak *mondja.* - Csak te... *Nem fojtatja, csak megrázza a fejét és elhessegeti a mondat végének gyászos tanulságát. Elvégre a férfinek lesz kihez hazatérnie, ha megtanulta, amit az élet megkíván tőle.*
- És a nyomolvasás? *vált témát hamar. Kutató pillantása hirtelen nem talált más használhatót, mint a fesztiválozók sok-sok hóba mélyedt lábnyomát.* - Azt hallottam, a te néped mesterien műveli.
- Nekem biztos nem megy olyan jól *vonja meg a vállát.* - Megtaníthatnál.
2137. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-13 09:44:43
Üzenet elküldve: 2015-01-13 09:44:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 5/10//
*Argus a falnak lapulva gondolkozik, hogy mit lehetne még tenni, hogy nyerjenek, mert így vesztésre állnak. Sajnos a fal sem áll jól, s ők sem. Bár ahogyan elnézi Moonxalweryt helyesbíteni kell az állítását. Ő nem áll jól, a többiek ügyesebbek mint ő.*
~Nem jó, hogy ki kell ugrálnom a fal mögül. Megrohamozhatnám a falat, s akkor nem lenne védelmük. De valószínű, hogy útközben kiesek.~
*A mélységi szavai nyomán először a meglepetés ül ki az arcára.*
~Megmenteni az aranyaimat?~
*Gyorsan oda nyúl az erszényéhez. Nem tudja mire vélni a másik szavait, s az első ami eszébe jut a tolvaj. Bár teljesen lehetetlen, hogy a hógolyó csatába egy tolvaj sétál be. De a lány következő szavai megvilágosodást hoznak a mágusnak is. Amire beleegyezően bólint a lánynak, majd mellé áll, jelezve az ellenségnek, hogy ő is támogatja a tervet. A vezér bele megy a fegyver letételbe ugyan, de még így is egy kis győzelmet ki akar hozni a helyzetből. Ha nem is a hógolyó csatát nyeri meg, de a mágus feletti győzelem érzését akarja. Bár Argust nem érdeklik az efféle tekintély harcok.*
-Vagyonom a győztesé! Mind győztünk, így természetes, hogy én fizetek. *kacag fel a mágus, majd elindul az italos pulthoz. Amikor oda ér, akkor egyből leadja a rendelést, nem várva meg, hogy a többiek mit kérnek.*
-Tíz kupa Forralt bort kérek. *elővesz az erszényéből 110aranyat, s a többit kezdi el számolgatni.*
Legyen mellé még tíz adag Sült ökör is. *egy újjabb kupacba kiszámol 180 aranyat a többi mellé.* *Nézegeti a maradék pénzét, majd 30 aranyat még áttol a többi közé.* Legyen még három Kalács is a végére.
*A megmaradt egy aranyat vissza rakja az erszényébe, s felakasztja az övére.
Megragadja a egyik kupa bort a magasba emeli.*
-A hócsatára!
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 5/10//
*Argus a falnak lapulva gondolkozik, hogy mit lehetne még tenni, hogy nyerjenek, mert így vesztésre állnak. Sajnos a fal sem áll jól, s ők sem. Bár ahogyan elnézi Moonxalweryt helyesbíteni kell az állítását. Ő nem áll jól, a többiek ügyesebbek mint ő.*
~Nem jó, hogy ki kell ugrálnom a fal mögül. Megrohamozhatnám a falat, s akkor nem lenne védelmük. De valószínű, hogy útközben kiesek.~
*A mélységi szavai nyomán először a meglepetés ül ki az arcára.*
~Megmenteni az aranyaimat?~
*Gyorsan oda nyúl az erszényéhez. Nem tudja mire vélni a másik szavait, s az első ami eszébe jut a tolvaj. Bár teljesen lehetetlen, hogy a hógolyó csatába egy tolvaj sétál be. De a lány következő szavai megvilágosodást hoznak a mágusnak is. Amire beleegyezően bólint a lánynak, majd mellé áll, jelezve az ellenségnek, hogy ő is támogatja a tervet. A vezér bele megy a fegyver letételbe ugyan, de még így is egy kis győzelmet ki akar hozni a helyzetből. Ha nem is a hógolyó csatát nyeri meg, de a mágus feletti győzelem érzését akarja. Bár Argust nem érdeklik az efféle tekintély harcok.*
-Vagyonom a győztesé! Mind győztünk, így természetes, hogy én fizetek. *kacag fel a mágus, majd elindul az italos pulthoz. Amikor oda ér, akkor egyből leadja a rendelést, nem várva meg, hogy a többiek mit kérnek.*
-Tíz kupa Forralt bort kérek. *elővesz az erszényéből 110aranyat, s a többit kezdi el számolgatni.*
Legyen mellé még tíz adag Sült ökör is. *egy újjabb kupacba kiszámol 180 aranyat a többi mellé.* *Nézegeti a maradék pénzét, majd 30 aranyat még áttol a többi közé.* Legyen még három Kalács is a végére. *A megmaradt egy aranyat vissza rakja az erszényébe, s felakasztja az övére.
Megragadja a egyik kupa bort a magasba emeli.*
-A hócsatára!
2136. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 23:19:13
Üzenet elküldve: 2015-01-12 23:19:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
*Jön az újabb utasítás, más lesz a célszemély. no nem mintha eddig akkora nagy segítség lett volna az elf, de szerencsére játékként fogja fel az egészet, és könnyedén fogja fel a sorra a célpont mellett elrepülő golyókat. Hát, ez van, nem íjász, nem késdobáló, de még csak nem is kavicsdobáló, hogy célzó képességét nem hogy karban tartsa, de építgesse. Amúgy is a keze bánta volna, ha elhajított volna valamit korábbi élete során, a törött csontok pedig nagyon tudnak fájni.
Épp veszi a kezébe a következő labdacsot, amikor is elhangzik a sötételf lány részéről egy ajánlat a döntetlenre. Mielőtt kikukkantana, hogy megint dobjon, még megvárja csapatkapitányuk válaszát. S lám, micsoda meglepetés, a hadúr rábólint, avagy folytatódhat az italozás. Na igen, így már kevésbé kellene meglepődnie a gyors záráson. Sebaj, értékelni kell a jó dolgokat, miszerint megúszta egyetlen találat nélkül, ami máris egyfajta pályafutás csúcsnak tekinthető.
Az események azonban kezdenek felgyorsulni, legalábbis feltűnik neki Kagan hangulat változása. Még szép, hogy feltűnik neki az ilyesmi, a túlélés záloga volt, hogy időben észrevegye másokon az indulatok, meg úgy általában bármilyen érzelmi változás jeleit, hogy maradjon ideje háttérbe húzódni, vagy ha azzal elkésett, hát felkészülni a különféle sorcsapások egyikére.
Bizonytalanul hátrál el korábbi csapattársaitól, még mielőtt valamiféle kalamajkába keveredne, majd az italozás korábbi helyszíne felé tekint. Nem túl jó ötlet még több szeszt magába dönteni, így is már érzi a hatását. Így is beszédesebb már, mint szeretné, és bátrabb is, vagy inkább botor? Nem kellene felhívnia magára a figyelmet, eddig is ez volt a mentsvára, a menekülés egyetlen módja. Ellenben az ünnepi hangulat annyira átragadt rá, hogy nincs már kedve egyedül téblábolni, vagy persze ez is a szesz hatása. Tanácstalanul áll egyik lábáról a másikra helyezve a súlyát, rúgjon ki a hámból most az egyszer, vagy maradjon óvatos, mint általában. Azt tudja, fogadott nővére mit tanácsolna neki, no de kettejük között van néhány alapvető jellembeli különbség, amiben a hófehérke sosem fogja tudni utolérni az ébenhajút.*
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
*Jön az újabb utasítás, más lesz a célszemély. no nem mintha eddig akkora nagy segítség lett volna az elf, de szerencsére játékként fogja fel az egészet, és könnyedén fogja fel a sorra a célpont mellett elrepülő golyókat. Hát, ez van, nem íjász, nem késdobáló, de még csak nem is kavicsdobáló, hogy célzó képességét nem hogy karban tartsa, de építgesse. Amúgy is a keze bánta volna, ha elhajított volna valamit korábbi élete során, a törött csontok pedig nagyon tudnak fájni.
Épp veszi a kezébe a következő labdacsot, amikor is elhangzik a sötételf lány részéről egy ajánlat a döntetlenre. Mielőtt kikukkantana, hogy megint dobjon, még megvárja csapatkapitányuk válaszát. S lám, micsoda meglepetés, a hadúr rábólint, avagy folytatódhat az italozás. Na igen, így már kevésbé kellene meglepődnie a gyors záráson. Sebaj, értékelni kell a jó dolgokat, miszerint megúszta egyetlen találat nélkül, ami máris egyfajta pályafutás csúcsnak tekinthető.
Az események azonban kezdenek felgyorsulni, legalábbis feltűnik neki Kagan hangulat változása. Még szép, hogy feltűnik neki az ilyesmi, a túlélés záloga volt, hogy időben észrevegye másokon az indulatok, meg úgy általában bármilyen érzelmi változás jeleit, hogy maradjon ideje háttérbe húzódni, vagy ha azzal elkésett, hát felkészülni a különféle sorcsapások egyikére.
Bizonytalanul hátrál el korábbi csapattársaitól, még mielőtt valamiféle kalamajkába keveredne, majd az italozás korábbi helyszíne felé tekint. Nem túl jó ötlet még több szeszt magába dönteni, így is már érzi a hatását. Így is beszédesebb már, mint szeretné, és bátrabb is, vagy inkább botor? Nem kellene felhívnia magára a figyelmet, eddig is ez volt a mentsvára, a menekülés egyetlen módja. Ellenben az ünnepi hangulat annyira átragadt rá, hogy nincs már kedve egyedül téblábolni, vagy persze ez is a szesz hatása. Tanácstalanul áll egyik lábáról a másikra helyezve a súlyát, rúgjon ki a hámból most az egyszer, vagy maradjon óvatos, mint általában. Azt tudja, fogadott nővére mit tanácsolna neki, no de kettejük között van néhány alapvető jellembeli különbség, amiben a hófehérke sosem fogja tudni utolérni az ébenhajút.*
2135. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 22:43:09
Üzenet elküldve: 2015-01-12 22:43:09
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 7/10//
//Védekezés Morwon ellen: 2+2+6=10 - nem talált; Kagan1 ellen: 2+0+4=6 - bár az első sorozatdobáson is már -1-es módosító van, így egyenlő, de egye fene, talált; Kagan2: 2+0+1=3 talált. Köpeny adta védelmet továbbra sem számoltam.//
*Bár nyugodtan és magabiztosan kucmorog a köpeny védelmében, azért kidugja az oldalát, hogy azért mégis legyen némi esélye az ellentábornak. Egy messze elsuhanó, egy a derekát éppen hogy súroló, és egy, azt nagyjából telibe kapó hógolyó a jutalma. Már éppen nekiállna, hogy a köpeny köré újabb hófalat kezdjen el építeni a senki földjén, amivel meg is nyerné a játékot alkalmi kompániájának, amikor Moonxylwery hangját hallja harsanni. Holmi döntetlent ajánl fel Kagannak. Ez biztos valami ősi sötételf hagyomány lehet. De csak egy pillanatig bosszankodik. Így nem kell magát önkezűleg elkövetett baráti hógolyótűzzel fejbe dobálnia, hogy kiszállhasson, és a föld alá ihassa azt a pálya menti kiabálós fehércselédet, aki egyfolytában stírölgeti, de úgy tesz, mintha nem így lenne. Lekapja a köpenyt a Csáváról és a Békehozóról, majd felveszi a fegyvereket.*
- Akinek nem csak hangja van, hanem torka is, az velem tart! *kiált át az ellentábornak egy lendületes, hívogató karlendítés kíséretében. Csak ne feledje majd Argust bevárni, hogy teljesíthesse a Kagan-féle forralt bor penzumot. A köpenyt a kezében fogva indul vissza a nap legszebb emlékű helyére.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 7/10//
//Védekezés Morwon ellen: 2+2+6=10 - nem talált; Kagan1 ellen: 2+0+4=6 - bár az első sorozatdobáson is már -1-es módosító van, így egyenlő, de egye fene, talált; Kagan2: 2+0+1=3 talált. Köpeny adta védelmet továbbra sem számoltam.//
*Bár nyugodtan és magabiztosan kucmorog a köpeny védelmében, azért kidugja az oldalát, hogy azért mégis legyen némi esélye az ellentábornak. Egy messze elsuhanó, egy a derekát éppen hogy súroló, és egy, azt nagyjából telibe kapó hógolyó a jutalma. Már éppen nekiállna, hogy a köpeny köré újabb hófalat kezdjen el építeni a senki földjén, amivel meg is nyerné a játékot alkalmi kompániájának, amikor Moonxylwery hangját hallja harsanni. Holmi döntetlent ajánl fel Kagannak. Ez biztos valami ősi sötételf hagyomány lehet. De csak egy pillanatig bosszankodik. Így nem kell magát önkezűleg elkövetett baráti hógolyótűzzel fejbe dobálnia, hogy kiszállhasson, és a föld alá ihassa azt a pálya menti kiabálós fehércselédet, aki egyfolytában stírölgeti, de úgy tesz, mintha nem így lenne. Lekapja a köpenyt a Csáváról és a Békehozóról, majd felveszi a fegyvereket.*
- Akinek nem csak hangja van, hanem torka is, az velem tart! *kiált át az ellentábornak egy lendületes, hívogató karlendítés kíséretében. Csak ne feledje majd Argust bevárni, hogy teljesíthesse a Kagan-féle forralt bor penzumot. A köpenyt a kezében fogva indul vissza a nap legszebb emlékű helyére.*
2134. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 21:58:06
Üzenet elküldve: 2015-01-12 21:58:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Alakim Aherber//
- Ez igazán nagylelkű gesztus, köszönöm. *Hajt fejet enyhén hálás mosollyal az idős gnómnak. Megtanulta becsülni a kedvességet, legyen szó apróságokról, vagy nagyobb dolgokról. Még ha az említett ajándékozás soha nem fog bekövetkezni, mert valami probléma merül fel a találmánnyal, vagy ami valószínűbb, a fiatal lovag lány nem szerez birtokot, akkor is értékeli a szándékot.
ÉS lám, több közös van bennük, mint az hinné az ember, vagy talán a gnóm is. Hányszor vallott kudarcot kezdetben, mennyi nehézségbe ütközött apród korában? Hányszor gondolta kétségbeesetten, hogy ez neki nem megy, a lehetetlen várják tőle, és inkább feladná, inkább együtt élne a szégyennel? De végül mégis ökölbe szorította a kezét, összeszorította a fogát és felkelt, képletesen és szó szerint is. Végül ez az elszántság győzte meg arról mesterét, hogy a lány kiképzését komolyan vegye, és ne csak heccnek tartsa, egy fricskának, amivel bosszanthatja a feljebbvalóit.*
- Mágia, túl sok mindent bíznak rá. Mi van, ha valami rosszul sül el egy varázslat során? *Tűnődik el, fantáziája ilyen téren roppant gazdag.* Valóban? És Alakim bácsi hogyan oldotta volna meg ezt a problémát? *Fordul vissza kíváncsi tekintettel a gnóm feltaláló felé.*
//Alakim Aherber//
- Ez igazán nagylelkű gesztus, köszönöm. *Hajt fejet enyhén hálás mosollyal az idős gnómnak. Megtanulta becsülni a kedvességet, legyen szó apróságokról, vagy nagyobb dolgokról. Még ha az említett ajándékozás soha nem fog bekövetkezni, mert valami probléma merül fel a találmánnyal, vagy ami valószínűbb, a fiatal lovag lány nem szerez birtokot, akkor is értékeli a szándékot.
ÉS lám, több közös van bennük, mint az hinné az ember, vagy talán a gnóm is. Hányszor vallott kudarcot kezdetben, mennyi nehézségbe ütközött apród korában? Hányszor gondolta kétségbeesetten, hogy ez neki nem megy, a lehetetlen várják tőle, és inkább feladná, inkább együtt élne a szégyennel? De végül mégis ökölbe szorította a kezét, összeszorította a fogát és felkelt, képletesen és szó szerint is. Végül ez az elszántság győzte meg arról mesterét, hogy a lány kiképzését komolyan vegye, és ne csak heccnek tartsa, egy fricskának, amivel bosszanthatja a feljebbvalóit.*
- Mágia, túl sok mindent bíznak rá. Mi van, ha valami rosszul sül el egy varázslat során? *Tűnődik el, fantáziája ilyen téren roppant gazdag.* Valóban? És Alakim bácsi hogyan oldotta volna meg ezt a problémát? *Fordul vissza kíváncsi tekintettel a gnóm feltaláló felé.*
2133. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 21:51:41
Üzenet elküldve: 2015-01-12 21:51:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Egyszeri üldözőjéről meg kell hagynia, hogy kitartásnak nem szenvedi híját. Alig nyomta bele orcáját frissen hullott hűs hóba a zsoldos, a kis démon már le is törli magáról és szent (azaz fizetett) feladatának eleget téve Khan után iramodik. Méghozzá meglehetősen gyorsan, erre nem is feltétlenül számított. Jobban belegondolva azért nem minden előzmény nélküli, hisz ha nyakon csípik a tolvajt nem árt, ha fürgék a lábai. Most ugyan más okból kifolyólag kamatoztathatja képességeit, de az eredője ugyanaz mint a zsebmetszésnek: a pénz ígérete. Ráadásként mindezt játék formájában szerezheti meg. A "könnyű arany" fogalma a Hófesztivál alkalmával új értelmet nyert magának.
Sikeres hadicselén felbuzdulva Khan nem kívánja visszaadni a kezdeményezés jogát ellenfeleinek, azok már így is tisztes előnyt kovácsoltak maguknak pusztán abból, hogy nagyobb a létszámuk. Isurii a standok környékén próbálja lehagyni üldözőjét, aki a lehető legrosszabb dolgot teszi, és nem foglalkozik mással két ellenfelén kívül. Pedig ha valamelyes részt fordítana is figyelméből a környezetére hallhatná-láthatná, hogy azok a férfiak és nők akiket Isurii a rokonaik mondott nemrégiben most felhagynak csatározásukkal és vezetőjük felfigyel arra, hogy a hóhajú nő nyomában lohol valaki.
Ám míg nincsenek a nyakán féltucatnyian, hogy bucira verjék a fejét, remélvén hogy közben kinyögi a miérteket, nem foglalkozik a "titokban" készülő ellencsapással.
A sarkában lihegő felbérelt kopó zavarja, keresi is lázasan a módját hogyan rázhatná le a kéretlen testőrt. Neki a hóhajúval van dolga, nem pedig holmi tolvajból átvedlett gardedámmal. Valahol nyaka alatt csattan aztán egy újabb hómuníció és bizony bekúszik ruhái alatt végig a gerincén is.*
- Grrr. - *Futtában próbálja meg kirázni a szövet alá keveredett havat, ez némileg lassítja is. Arra ügyel, hogy ne legyen túl nyilvánvaló a dolog de akaratlagosan is visszafogja lendületét. Meg akarja várni, hogy Borsó utolérje, hogy aztán a rohamozót megint csak lendületénél fogva játssza ki. Ezúttal úgy, hogy amikor már elérné őt kezeivel, Khan oldalra kilép, lábát persze útban hagyva. Hátha elnyaklik rajta a másik. Másodlagos terve, ha az első variáció nem lépne életbe az, hogy saját testi erejét használja fel és a ráakaszkodó lányt egyszerűen belehajítja egy nagyobb kupac hóba.
És akkor újra Isurii válhat célpontjává. Macska-egér "játékot" űznek, dacára annak, hogy a szerepkörök a látottak mellett nem definiáltak.*
- Miért bújik, azt hiszi nem érem el ha a szalonnák mögé fut?
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Egyszeri üldözőjéről meg kell hagynia, hogy kitartásnak nem szenvedi híját. Alig nyomta bele orcáját frissen hullott hűs hóba a zsoldos, a kis démon már le is törli magáról és szent (azaz fizetett) feladatának eleget téve Khan után iramodik. Méghozzá meglehetősen gyorsan, erre nem is feltétlenül számított. Jobban belegondolva azért nem minden előzmény nélküli, hisz ha nyakon csípik a tolvajt nem árt, ha fürgék a lábai. Most ugyan más okból kifolyólag kamatoztathatja képességeit, de az eredője ugyanaz mint a zsebmetszésnek: a pénz ígérete. Ráadásként mindezt játék formájában szerezheti meg. A "könnyű arany" fogalma a Hófesztivál alkalmával új értelmet nyert magának.
Sikeres hadicselén felbuzdulva Khan nem kívánja visszaadni a kezdeményezés jogát ellenfeleinek, azok már így is tisztes előnyt kovácsoltak maguknak pusztán abból, hogy nagyobb a létszámuk. Isurii a standok környékén próbálja lehagyni üldözőjét, aki a lehető legrosszabb dolgot teszi, és nem foglalkozik mással két ellenfelén kívül. Pedig ha valamelyes részt fordítana is figyelméből a környezetére hallhatná-láthatná, hogy azok a férfiak és nők akiket Isurii a rokonaik mondott nemrégiben most felhagynak csatározásukkal és vezetőjük felfigyel arra, hogy a hóhajú nő nyomában lohol valaki.
Ám míg nincsenek a nyakán féltucatnyian, hogy bucira verjék a fejét, remélvén hogy közben kinyögi a miérteket, nem foglalkozik a "titokban" készülő ellencsapással.
A sarkában lihegő felbérelt kopó zavarja, keresi is lázasan a módját hogyan rázhatná le a kéretlen testőrt. Neki a hóhajúval van dolga, nem pedig holmi tolvajból átvedlett gardedámmal. Valahol nyaka alatt csattan aztán egy újabb hómuníció és bizony bekúszik ruhái alatt végig a gerincén is.*
- Grrr. - *Futtában próbálja meg kirázni a szövet alá keveredett havat, ez némileg lassítja is. Arra ügyel, hogy ne legyen túl nyilvánvaló a dolog de akaratlagosan is visszafogja lendületét. Meg akarja várni, hogy Borsó utolérje, hogy aztán a rohamozót megint csak lendületénél fogva játssza ki. Ezúttal úgy, hogy amikor már elérné őt kezeivel, Khan oldalra kilép, lábát persze útban hagyva. Hátha elnyaklik rajta a másik. Másodlagos terve, ha az első variáció nem lépne életbe az, hogy saját testi erejét használja fel és a ráakaszkodó lányt egyszerűen belehajítja egy nagyobb kupac hóba.
És akkor újra Isurii válhat célpontjává. Macska-egér "játékot" űznek, dacára annak, hogy a szerepkörök a látottak mellett nem definiáltak.*
- Miért bújik, azt hiszi nem érem el ha a szalonnák mögé fut?
2132. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 20:26:52
Üzenet elküldve: 2015-01-12 20:26:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Isurii látja is, meg hallja is, hogy Khan ismét közeledik. Bár nem volt kellemetlen figura, némileg terhesnek érzi előre vetülő jövőképét, miszerint ő még órák múltán is a kis trióval fog szórakozni. De hát végső soron valami hasonló miatt lennének itt mindannyian. Annak se örülne, ha senki nem merne hozzászólni, így mondhatnánk, hogy neki aztán semmi sem jó, de mit lehet tenni ebben az esetben egy fiatal nővel? Leginkább semmit.
Isu visszahúzódik rejteke mögé és próbálja megkerülni a bódét úgy, hogy mindig egy oldallal üldözője előtt járjon. A fogócska így csap át valami bújócska félébe.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Isurii látja is, meg hallja is, hogy Khan ismét közeledik. Bár nem volt kellemetlen figura, némileg terhesnek érzi előre vetülő jövőképét, miszerint ő még órák múltán is a kis trióval fog szórakozni. De hát végső soron valami hasonló miatt lennének itt mindannyian. Annak se örülne, ha senki nem merne hozzászólni, így mondhatnánk, hogy neki aztán semmi sem jó, de mit lehet tenni ebben az esetben egy fiatal nővel? Leginkább semmit.
Isu visszahúzódik rejteke mögé és próbálja megkerülni a bódét úgy, hogy mindig egy oldallal üldözője előtt járjon. A fogócska így csap át valami bújócska félébe.*
2131. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 19:44:58
Üzenet elküldve: 2015-01-12 19:44:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Hógolyócsata - fegyverletétel //
* Éppen hasra borul szép lassan, mikor hallja az ismerős hangot, mely a fegyverletételt tanácsolja.
Kérdőn néz Kaganra, ki beleegyezik az ajánlatba, aminek szíve mélyén nagyon örül, még ha a harc előtt talán pont ő akarta a legjobban ezt.
Még vár néhány másodpercig, hátha csak egy szemtelen csel az egész, de mikor Kagan szólítja, akkor már feláll és bizonyára Hrothgaar társaságában belövi a pontot, ahol Kagan áll és egyből oda is fut, egy kis adag falat lesöpörve saját várukról, mikor megpróbálja azt átugrani az erődítményt. Nem az ugrókészségével van gond, csupán rosszul ugrott el. Van ilyen is. Egyből ott terem vezére mellett, s fékezés közben ismét majd' orra bukik, de végül megtartja magát. *
- Igen? Mi a parancs? * Kérdi gyorsan. Nem siet - na jó, a forralt-boroshoz talán egy kicsit igen, - de nem is lassan beszél azért. Már a válasz előtt elpillant a hóhajú Thargodar irányába, de hamar visszatér tekintete fivérére, kivéve, ha éppenséggel azt a feladatot kapja, hogy tartja szemmel Isu-t. De nem tudhatja, hogy éppen mit kell csinálnia még. *
// Hógolyócsata - fegyverletétel //
* Éppen hasra borul szép lassan, mikor hallja az ismerős hangot, mely a fegyverletételt tanácsolja.
Kérdőn néz Kaganra, ki beleegyezik az ajánlatba, aminek szíve mélyén nagyon örül, még ha a harc előtt talán pont ő akarta a legjobban ezt.
Még vár néhány másodpercig, hátha csak egy szemtelen csel az egész, de mikor Kagan szólítja, akkor már feláll és bizonyára Hrothgaar társaságában belövi a pontot, ahol Kagan áll és egyből oda is fut, egy kis adag falat lesöpörve saját várukról, mikor megpróbálja azt átugrani az erődítményt. Nem az ugrókészségével van gond, csupán rosszul ugrott el. Van ilyen is. Egyből ott terem vezére mellett, s fékezés közben ismét majd' orra bukik, de végül megtartja magát. *
- Igen? Mi a parancs? * Kérdi gyorsan. Nem siet - na jó, a forralt-boroshoz talán egy kicsit igen, - de nem is lassan beszél azért. Már a válasz előtt elpillant a hóhajú Thargodar irányába, de hamar visszatér tekintete fivérére, kivéve, ha éppenséggel azt a feladatot kapja, hogy tartja szemmel Isu-t. De nem tudhatja, hogy éppen mit kell csinálnia még. *
2130. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 19:10:00
Üzenet elküldve: 2015-01-12 19:10:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Hógolyócsata - fegyverletétel //
* Moon válasza teljesen kielégítő számára. Ha sikeról kialkudniuk Kagannál, akkor a tél hátralévő részét a városban töltheti fedél alatt, Moon közelében. Rengeteg megosztani valója van vérével, és mivel az ideje egyre csak fogytán van, erre időt kell keríteni mihamarább.
Amíg repkednek még a hógolyók lebújva marad, ám csakhamar Moon kieszközöli a fegyverletétel, így ő is felegyenesedik a fal mögött. A hó harc elült, döntetlennel végződik, de az ő harca még csak most kezdődik. Előre fél a törzsfőnök reakciójától, akit nem úgy ismer mint aki egykönnyen elengedi amit megszerzett magának; Jelen esetben egy szolgát.
Visszasétál Moonhoz és visszaadja neki finom meleg kesztyűit. Neki már nem fázik a keze, de a lánynak csak most kezdhet el igazán. A meleg kakaó említésére csak kacsint egyet. A gyermeteg ital helyett ő inkább valami kerítésszaggatóra vágyik, ám eme érzéseit egyelőre nem hozza napvilágra.
Inkább a falat megkerülve sétál vissza az italosztó egység felé minek közelében a Thargodarok létesítettek állásokat. Kaganhoz érve vár egy kicsit, amíg a törzsfő figyelme ráterelődik, majd óvatosan hozzászól. *
- Törzsfő. Lenne egy megvitatandó kérdésem. - * emeli tekintetét a magas emberre, s ha Moon is vele jött, lopva oldalt pillant rá segítségkérően. Lehet nem a legjobb az időpont, mert mintha füst szagát érezné valahonnét, mindenesetre ha nincs gond előáll ötletével. *
- Elengedne a városba Moonxylwery kisasszonnyal egy időre? Elintézetlen ügyeink vannak egymással. - * mondja s reménykedve várja a választ. *
// Hógolyócsata - fegyverletétel //
* Moon válasza teljesen kielégítő számára. Ha sikeról kialkudniuk Kagannál, akkor a tél hátralévő részét a városban töltheti fedél alatt, Moon közelében. Rengeteg megosztani valója van vérével, és mivel az ideje egyre csak fogytán van, erre időt kell keríteni mihamarább.
Amíg repkednek még a hógolyók lebújva marad, ám csakhamar Moon kieszközöli a fegyverletétel, így ő is felegyenesedik a fal mögött. A hó harc elült, döntetlennel végződik, de az ő harca még csak most kezdődik. Előre fél a törzsfőnök reakciójától, akit nem úgy ismer mint aki egykönnyen elengedi amit megszerzett magának; Jelen esetben egy szolgát.
Visszasétál Moonhoz és visszaadja neki finom meleg kesztyűit. Neki már nem fázik a keze, de a lánynak csak most kezdhet el igazán. A meleg kakaó említésére csak kacsint egyet. A gyermeteg ital helyett ő inkább valami kerítésszaggatóra vágyik, ám eme érzéseit egyelőre nem hozza napvilágra.
Inkább a falat megkerülve sétál vissza az italosztó egység felé minek közelében a Thargodarok létesítettek állásokat. Kaganhoz érve vár egy kicsit, amíg a törzsfő figyelme ráterelődik, majd óvatosan hozzászól. *
- Törzsfő. Lenne egy megvitatandó kérdésem. - * emeli tekintetét a magas emberre, s ha Moon is vele jött, lopva oldalt pillant rá segítségkérően. Lehet nem a legjobb az időpont, mert mintha füst szagát érezné valahonnét, mindenesetre ha nincs gond előáll ötletével. *
- Elengedne a városba Moonxylwery kisasszonnyal egy időre? Elintézetlen ügyeink vannak egymással. - * mondja s reménykedve várja a választ. *
2129. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 18:20:02
Üzenet elküldve: 2015-01-12 18:20:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Gyorsan peregnek az események. Ha szalad az ember lánya, akkor meg pláne. Vékony lábai nagy lendülettel viszik előre, s igyekszik Khannak nekirohanni. Nem vetődik előre messziről. Karjaival karolni is szándékozik. Ám valahogy a férfinek más elképzelései támadnak. Megérti. Ő is megpróbálna kitérni egy támadás elől. Na de így?!
Mire észbe kap, súlyos kezek lelnek támaszt vézna vállain, és a férfi súlya belenyomja a havas talajba. Térdei megrogynak, s ahogy Khan elengedi, pofával előre a hóba zuhan. Csak azért nem töri be az orrát, mert a hó puha. Cserébe viszont jó adagot benyel a hideg kásából.*
-Blhe...
*Köpködve ugrik fel azonnal, mert hát az egyezség szabályai kötik, s míg vicces pofákat vágva igyekszik megszabadulni a szájába türemkedett latyaktól, máris megpördül. Így éri a férfi nyelvnyújtása, melyre saját nyelvét tolja ki válaszul. Teketória nélkül iramodik meg a másik nyomában.
Futtában húzza végig kezét egy felületen, így gyűjtve össze némi havat, s máris kemény kis golyóbist gyúr belőle, hogy aztán ezzel a lendülettel, mindjárt Khan feje, nyaka felé küldje azt. Ha a fejét eltalálja hátulról, akkor talán a férfi ruhája alá siklik némi hó, ami nem olyan kellemes érzés.*
-Szépség! Vigyázzon! Megy!
*Kiabál oda Isuriinak, miközben teljes lendülettel fut. És jó gyorsan. Ez legalább előnye a véznaságnak. Mert bizony Lanie valóban gyors. Ezt már mondták is neki páran. De hát hogyne lenne az, hiszen muszáj olykor meglépnie, nehogy nyakon csípjék.
Ha sikerült előnyhöz jutnia azáltal, hogy Khan gallérja mögé bűvölte a hógolyót, akkor talán beéri annyira, hogy akadályt képezzen a férfi számára. Elég annyi, ha sikerül megcsípnie a kabátját, vagy bármit, s azzal visszarántani a másikat.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Gyorsan peregnek az események. Ha szalad az ember lánya, akkor meg pláne. Vékony lábai nagy lendülettel viszik előre, s igyekszik Khannak nekirohanni. Nem vetődik előre messziről. Karjaival karolni is szándékozik. Ám valahogy a férfinek más elképzelései támadnak. Megérti. Ő is megpróbálna kitérni egy támadás elől. Na de így?!
Mire észbe kap, súlyos kezek lelnek támaszt vézna vállain, és a férfi súlya belenyomja a havas talajba. Térdei megrogynak, s ahogy Khan elengedi, pofával előre a hóba zuhan. Csak azért nem töri be az orrát, mert a hó puha. Cserébe viszont jó adagot benyel a hideg kásából.*
-Blhe...
*Köpködve ugrik fel azonnal, mert hát az egyezség szabályai kötik, s míg vicces pofákat vágva igyekszik megszabadulni a szájába türemkedett latyaktól, máris megpördül. Így éri a férfi nyelvnyújtása, melyre saját nyelvét tolja ki válaszul. Teketória nélkül iramodik meg a másik nyomában.
Futtában húzza végig kezét egy felületen, így gyűjtve össze némi havat, s máris kemény kis golyóbist gyúr belőle, hogy aztán ezzel a lendülettel, mindjárt Khan feje, nyaka felé küldje azt. Ha a fejét eltalálja hátulról, akkor talán a férfi ruhája alá siklik némi hó, ami nem olyan kellemes érzés.*
-Szépség! Vigyázzon! Megy!
*Kiabál oda Isuriinak, miközben teljes lendülettel fut. És jó gyorsan. Ez legalább előnye a véznaságnak. Mert bizony Lanie valóban gyors. Ezt már mondták is neki páran. De hát hogyne lenne az, hiszen muszáj olykor meglépnie, nehogy nyakon csípjék.
Ha sikerült előnyhöz jutnia azáltal, hogy Khan gallérja mögé bűvölte a hógolyót, akkor talán beéri annyira, hogy akadályt képezzen a férfi számára. Elég annyi, ha sikerül megcsípnie a kabátját, vagy bármit, s azzal visszarántani a másikat.*
2128. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 17:53:21
Üzenet elküldve: 2015-01-12 17:53:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
*Ethea némineműen elveszíti a fonalat, hogy most ki is dob, és kit. Végül is úgy dönt, hogy egyszerűen csak megszórja az ellenfél táborát a hólabdákkal. Bal markába fog három golyóbist, a negyediket a jobbal markolja meg, s gyorsan kihajol fedezékéből, s az elsőt útjára is engedi Albun uraság felé. Aztán egyet kikap a bal kezéből, s ezt utána küldi még, majd visszahúzódik, hogy kicsivel odébb lépve bukkanjon fel újra, most már úgy dobva a lövedéket, hogy az átrepüljön a másik csapat fala felett. Mindegy kit talál el, a lényeg, hogy találjon. Aztán újra uzsgyi vissza a takarás mögé. Mielőtt azonban újabb "bombákért" nyúlhatna a sötételf nő kiált át hozzájuk, melyre Kagan válaszol.
Döntetlen. Ez sem baj. Így is élvezetes volt azért a játék. Miközben kiegyenesedik, azért felmarkol még egy-egy hógolyót, az utolsók közül, s azokat kezében tartva lép maga is közelebb a vezérhez. Így akaratlanul is meghallja, ahogy Kagan az óriást, és a törpét magához szólítja. Tekintete a férfi arcára siklik, és felfedezi azt az apró feszültséget, mely semmi jót nem ígér. Még közelebb lép hát, és maga mellé dobja a két hólabdát. Vélhetően ennél fontosabb lesz most soron. Nem szól, csak figyel, hátha rá is szükség lesz.*
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
*Ethea némineműen elveszíti a fonalat, hogy most ki is dob, és kit. Végül is úgy dönt, hogy egyszerűen csak megszórja az ellenfél táborát a hólabdákkal. Bal markába fog három golyóbist, a negyediket a jobbal markolja meg, s gyorsan kihajol fedezékéből, s az elsőt útjára is engedi Albun uraság felé. Aztán egyet kikap a bal kezéből, s ezt utána küldi még, majd visszahúzódik, hogy kicsivel odébb lépve bukkanjon fel újra, most már úgy dobva a lövedéket, hogy az átrepüljön a másik csapat fala felett. Mindegy kit talál el, a lényeg, hogy találjon. Aztán újra uzsgyi vissza a takarás mögé. Mielőtt azonban újabb "bombákért" nyúlhatna a sötételf nő kiált át hozzájuk, melyre Kagan válaszol.
Döntetlen. Ez sem baj. Így is élvezetes volt azért a játék. Miközben kiegyenesedik, azért felmarkol még egy-egy hógolyót, az utolsók közül, s azokat kezében tartva lép maga is közelebb a vezérhez. Így akaratlanul is meghallja, ahogy Kagan az óriást, és a törpét magához szólítja. Tekintete a férfi arcára siklik, és felfedezi azt az apró feszültséget, mely semmi jót nem ígér. Még közelebb lép hát, és maga mellé dobja a két hólabdát. Vélhetően ennél fontosabb lesz most soron. Nem szól, csak figyel, hátha rá is szükség lesz.*
2127. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 15:21:19
Üzenet elküldve: 2015-01-12 15:21:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//És...//
*Hajlamos ilyen felszínesen szemlélni az eseményeket, de nem azért, mert nem venné fáradtságot, hogy a mélybe ásson, inkább azért, mert sokszor az első benyomások alapján dönt. De azok sohasem mások véleménye alapján kialakított sztereotípiák, hanem a saját gondolatai, saját tapasztaltai és meglátásai. Ismeri a világot, de koránt sem annyira, amennyire szeretné, ezért nincsenek nagy előítéltei, csonttá keményedett gondolatai, melyeket semmi kincsért nem volna hajlandó megváltoztatni.
Nem mondhatná, hogy kedveli a hosszúéletűek népét, vannak rossz tapasztalatai velük szemben, dölyfösnek és rátartinak látta őket olykor, de magában elismeréssel adózik kultúrájukért és hagyományaik tiszteletéért.
Ha úgy tetszik, most újabb tapasztalatokkal gazdagítja élete tárházát, ahogy a kósza éji árnnyal az oldalán beleveti magát a forgatagba.
Az ezüst és az arany pillantás, a jég és a tűz egy pillanatra egybeolvad, ahogy a könnyűléptű belenéz a kolosszus szemébe. A hósörényű elégedetten figyeli az apró érzelem-morzsa, az ívbe hajló szemöldök megjelenését a hold-szép arcon. Megáll haladásukban, hogy szembefordulhasson a jelenéssel. Magabiztos félmosoly játszik az arcán, napszín tekintete a savószín szemeket fürkészi.*
- Hiszek Önnek.
*Hajtja meg kurtán a fejét, ezzel elismerve az elhangzott szavakat. A könnyűléptűek népének sokszorta több idő adatott meg, mint nekik, embereknek. Ők sokkal tudatosabban élik az életüket, kivárnak, ahol az emberek cselekszenek és figyelnek, ahol az emberek kiejtik a szavakat. Pro és kontra, mindkét fajnak megvannak az előnyeik és a hátrányaik. A hosszúéletűek meggondoltabbak, tapasztalataikat inkább alkotják megfigyelések, míg az emberek vakmerőek és inkább megélik a pillanatot.*
- Biztosan nem véletlen, hogy sorsunkat össze fonták égi kezek erre a pár pillanatra, hisz magunk döntöttünk, amellett, hogy meglátogatjuk ma e fesztivált.
*Fordul körbe az aranyba olvadt tekintet a fesztiválon. Emberek, elfek, félvérek, sokszínű forgatagba olvadva. S köztük ők, kívülállók önszántukból.
Újra sétálni invitálja a jelenést, kar a karban lépnek el a sátrak és standok között, a hósörényű lustán figyeli a standok áruit, az eladásra kínált árukat.
A kérdésre, melyet hall, nem tud azonnal válaszolni. Kénytelen elgondolkodni, elrévedő nézelődés álcája mögé rejteni tanácstalanságát. El is telik pár szívdobbanás, mire válaszra nyílnak a keskeny ajkak.*
- Nem érzem idegennek magam, inkább kívülállónak.
*Mondja, de újabb pár pillanatnyi szünetre van szüksége, hogy folytathassa.*
- Bármennyire furcsa, irigylem őket...
*Az önfeledten hógolyózó, jégen korcsolyázó és forralt bort kortyolgatók felé int szabad kezével. S mintha napszín pillantásában is volna valami ábrándos.*
- Én sosem tudtam ennyire önfeledt lenni. Sosem tudtam elengedni magam annyira, hogy ne gondoljak a pillanattal és csak a percnek éljek. Valahol mindig attól féltem, hogy nevetségessé válok, nem is az ő szemükben, hanem inkább a magaméban.
*Reméli, hogy válasza elegendő. Nem szívesen beszél ilyen dolgokról, sosem szerette, ha valamit nem tud irányítani, ha valamit nem tud kordában tartani. Most pedig zavarban van láthatóan, kerülni is igyekszik a savószín szemek pillantását, míg vissza nem nyeri magabiztosságát.*
//És...//
*Hajlamos ilyen felszínesen szemlélni az eseményeket, de nem azért, mert nem venné fáradtságot, hogy a mélybe ásson, inkább azért, mert sokszor az első benyomások alapján dönt. De azok sohasem mások véleménye alapján kialakított sztereotípiák, hanem a saját gondolatai, saját tapasztaltai és meglátásai. Ismeri a világot, de koránt sem annyira, amennyire szeretné, ezért nincsenek nagy előítéltei, csonttá keményedett gondolatai, melyeket semmi kincsért nem volna hajlandó megváltoztatni.
Nem mondhatná, hogy kedveli a hosszúéletűek népét, vannak rossz tapasztalatai velük szemben, dölyfösnek és rátartinak látta őket olykor, de magában elismeréssel adózik kultúrájukért és hagyományaik tiszteletéért.
Ha úgy tetszik, most újabb tapasztalatokkal gazdagítja élete tárházát, ahogy a kósza éji árnnyal az oldalán beleveti magát a forgatagba.
Az ezüst és az arany pillantás, a jég és a tűz egy pillanatra egybeolvad, ahogy a könnyűléptű belenéz a kolosszus szemébe. A hósörényű elégedetten figyeli az apró érzelem-morzsa, az ívbe hajló szemöldök megjelenését a hold-szép arcon. Megáll haladásukban, hogy szembefordulhasson a jelenéssel. Magabiztos félmosoly játszik az arcán, napszín tekintete a savószín szemeket fürkészi.*
- Hiszek Önnek.
*Hajtja meg kurtán a fejét, ezzel elismerve az elhangzott szavakat. A könnyűléptűek népének sokszorta több idő adatott meg, mint nekik, embereknek. Ők sokkal tudatosabban élik az életüket, kivárnak, ahol az emberek cselekszenek és figyelnek, ahol az emberek kiejtik a szavakat. Pro és kontra, mindkét fajnak megvannak az előnyeik és a hátrányaik. A hosszúéletűek meggondoltabbak, tapasztalataikat inkább alkotják megfigyelések, míg az emberek vakmerőek és inkább megélik a pillanatot.*
- Biztosan nem véletlen, hogy sorsunkat össze fonták égi kezek erre a pár pillanatra, hisz magunk döntöttünk, amellett, hogy meglátogatjuk ma e fesztivált.
*Fordul körbe az aranyba olvadt tekintet a fesztiválon. Emberek, elfek, félvérek, sokszínű forgatagba olvadva. S köztük ők, kívülállók önszántukból.
Újra sétálni invitálja a jelenést, kar a karban lépnek el a sátrak és standok között, a hósörényű lustán figyeli a standok áruit, az eladásra kínált árukat.
A kérdésre, melyet hall, nem tud azonnal válaszolni. Kénytelen elgondolkodni, elrévedő nézelődés álcája mögé rejteni tanácstalanságát. El is telik pár szívdobbanás, mire válaszra nyílnak a keskeny ajkak.*
- Nem érzem idegennek magam, inkább kívülállónak.
*Mondja, de újabb pár pillanatnyi szünetre van szüksége, hogy folytathassa.*
- Bármennyire furcsa, irigylem őket...
*Az önfeledten hógolyózó, jégen korcsolyázó és forralt bort kortyolgatók felé int szabad kezével. S mintha napszín pillantásában is volna valami ábrándos.*
- Én sosem tudtam ennyire önfeledt lenni. Sosem tudtam elengedni magam annyira, hogy ne gondoljak a pillanattal és csak a percnek éljek. Valahol mindig attól féltem, hogy nevetségessé válok, nem is az ő szemükben, hanem inkább a magaméban.
*Reméli, hogy válasza elegendő. Nem szívesen beszél ilyen dolgokról, sosem szerette, ha valamit nem tud irányítani, ha valamit nem tud kordában tartani. Most pedig zavarban van láthatóan, kerülni is igyekszik a savószín szemek pillantását, míg vissza nem nyeri magabiztosságát.*
2126. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 13:22:37
Üzenet elküldve: 2015-01-12 13:22:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//És...//
*Nem feltétlenül szolgál majd jó példával, de nem is tudója, hogy személye és társasága úttörő a férfi számára. Fajtájuk közt is különbek övéi, noha ez a másság nem feltétlenül vonzz oly erényeket, amikre mások büszkeséggel tekintenének vagy ami felé elismeréssel adóznának. Olyanok, amilyenek, s míg ők nem kívánnak beleszólni a természet adta és a lélekkel összegyúrt egész szentségébe, elvárják, hogy az ő „különcségeik” is – ha nem is fogadják el - megtűrjék. Kimondatlan egyesség, amit a percéltűek gyakorta hagynak figyelmen kívül s aztán vádlón égetik rájuk ítéletük billogjait. Szomorú.
Hisz oly sokszínűek és csodálatosak, a végletek játékszerei ők, akik folyton változnak és lényük gyújtópontjában mégsem. Emberek.
Ahogyan a Nap Fia is, kinek első pillantására csak kevesen engednének ilyen elegáns könnyedséggel gondolni, s lám. Valóban táncra hívni érzi magát oldalán az éj-jelenés.
Léptei nem törnek meg, a szavakra azonban úgy pillant fel a kolosszusra, mintha most látná először, szemöldökei merészebb ívet vetnek savószín tekintete fölött.*
- Figyelmes…
*Tán halovány elismerés csendül a magányos szóban, melyet alig-hangsúlyos társai követnek.*
- …de ennél kicsit több kell ahhoz, hogy… megriadjak.
*Ezt majd a Nap Fia is megtapasztalja, ha útjaik a lehetőségek ezen terepén vezetnek át.
Csak mert mozdulatai, gesztusai olyan hatást keltenek, mintha számára az idő is másként múlna, még nem kínálja tálcán elhamarkodott következtetések levonását.*
- Olyasmiket láttam már e világon s túl rajta, amelyek meztelenségükben is összeroppantják a lelket, s józanságuktól megnyúzva ropogtatják el azokat.
*Lusta szavai közben szenvtelenül semmitmondó pillantással követi a lassan köréjük olvadó, lüktető egyveleget. Különös massza, élő, folyton másik arcát mutató hullámzása szinte ringató… még. Ha komponenseit szétválasztják, gyöngék, ám elég egy áramlat, ami a maga kénye szerint fordul s akkor… eláraszt mindent. Akarata egy lesz az egésszel.
Hogy mit bizonyíthat?*
- Azt hiszem, ezt csak Te tudhatod, Nap Fia *emeli pillantását ismét a kolosszusra.* – Talán nem most még, s ha így van, úgy hinnem kell benne; rajtunk kívül álló okok vezették össze útjaink. Valamiért elém léptél… valamiért itt vagyok, az oldaladon. A véletlen volna?
*Nem…
A világ rendjében nem kap létjogosultságot az, amivel a lélek természete saját kicsinyessége elől takarózik. Mindössze csak ők nem értik, ismerik fel az összefüggéseket, amelyek olykor láthatón, máskor láthatatlan, de körülszövik őket.*
- Miért érzed magad idegenül itt?
A hozzászólás írója (Meishannah Erynath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.12 13:25:07
//És...//
*Nem feltétlenül szolgál majd jó példával, de nem is tudója, hogy személye és társasága úttörő a férfi számára. Fajtájuk közt is különbek övéi, noha ez a másság nem feltétlenül vonzz oly erényeket, amikre mások büszkeséggel tekintenének vagy ami felé elismeréssel adóznának. Olyanok, amilyenek, s míg ők nem kívánnak beleszólni a természet adta és a lélekkel összegyúrt egész szentségébe, elvárják, hogy az ő „különcségeik” is – ha nem is fogadják el - megtűrjék. Kimondatlan egyesség, amit a percéltűek gyakorta hagynak figyelmen kívül s aztán vádlón égetik rájuk ítéletük billogjait. Szomorú.
Hisz oly sokszínűek és csodálatosak, a végletek játékszerei ők, akik folyton változnak és lényük gyújtópontjában mégsem. Emberek.
Ahogyan a Nap Fia is, kinek első pillantására csak kevesen engednének ilyen elegáns könnyedséggel gondolni, s lám. Valóban táncra hívni érzi magát oldalán az éj-jelenés.
Léptei nem törnek meg, a szavakra azonban úgy pillant fel a kolosszusra, mintha most látná először, szemöldökei merészebb ívet vetnek savószín tekintete fölött.*
- Figyelmes…
*Tán halovány elismerés csendül a magányos szóban, melyet alig-hangsúlyos társai követnek.*
- …de ennél kicsit több kell ahhoz, hogy… megriadjak.
*Ezt majd a Nap Fia is megtapasztalja, ha útjaik a lehetőségek ezen terepén vezetnek át.
Csak mert mozdulatai, gesztusai olyan hatást keltenek, mintha számára az idő is másként múlna, még nem kínálja tálcán elhamarkodott következtetések levonását.*
- Olyasmiket láttam már e világon s túl rajta, amelyek meztelenségükben is összeroppantják a lelket, s józanságuktól megnyúzva ropogtatják el azokat.
*Lusta szavai közben szenvtelenül semmitmondó pillantással követi a lassan köréjük olvadó, lüktető egyveleget. Különös massza, élő, folyton másik arcát mutató hullámzása szinte ringató… még. Ha komponenseit szétválasztják, gyöngék, ám elég egy áramlat, ami a maga kénye szerint fordul s akkor… eláraszt mindent. Akarata egy lesz az egésszel.
Hogy mit bizonyíthat?*
- Azt hiszem, ezt csak Te tudhatod, Nap Fia *emeli pillantását ismét a kolosszusra.* – Talán nem most még, s ha így van, úgy hinnem kell benne; rajtunk kívül álló okok vezették össze útjaink. Valamiért elém léptél… valamiért itt vagyok, az oldaladon. A véletlen volna?
*Nem…
A világ rendjében nem kap létjogosultságot az, amivel a lélek természete saját kicsinyessége elől takarózik. Mindössze csak ők nem értik, ismerik fel az összefüggéseket, amelyek olykor láthatón, máskor láthatatlan, de körülszövik őket.*
- Miért érzed magad idegenül itt?
A hozzászólás írója (Meishannah Erynath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.12 13:25:07
2125. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 11:31:46
Üzenet elküldve: 2015-01-12 11:31:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//És...//
*Meglehet, hogy a hósörényű férfi vakmerő és meggondolatlan, de nem kíván erején felül teljesíteni. Ismeri a határait és mivel azokat már rég felderítette, nem bánja, ha néha kipróbálja magát azokon kívül is, feltérképezve azokat a számára is ismeretlen területeket, melyeken még nem járt. Valahogy ilyen számára a különös, éjsötét jelenés. Sosem volt dolga egyetlen könnyűléptűvel sem, de látott már a fajtájukból, de ez az egy, mellyel most összesodorta a jó – avagy rossz – sors, olyannyira különbözik az eddig tapasztaltaktól. A nő, kinek még a nevét sem ismeri, egyedi és különleges, mint az albínó szarvasok, melyek ugyan fajukat tekintve semmiben nem különböznek barna társaiktól, mégis olyan kuriózumnak számítanak a vadászok között, amely különlegesen értékessé teszi a szemükben.
Egy ilyen albínó szarvas a hosszúéletű is, csak ő nem hófehér, mint a hegyeket borító hó, hanem éjsötét, mint az ében.
Nem vádolja meggondolatlansággal a jelenést, biztos benne, hogy jó alaposan átrágta magában az események minden megtörtént és lehetséges momentumát onnantól kezdve, hogy a napszín tekintet megállapodott rajta. Biztos benne, hogy minden lépését jó előre eldöntötte, már az előtt, hogy megtörténtek volna. Mindennek igazából nincs valódi tudatában, a hósörényűt inkább mozgatják intuíciók, érzelmek és pillanatnyi döntések, mint előre meggondolás. Jóllehet, sokszor dönt ezért rosszul, kapkodva, de ennek is megvannak a saját előnyei. Nem gondolja túl a dolgot, nem értékel, s legtöbbször az első gondolat megfelelő, nem beszélve a gyorsaságról, melynek olykor akár az életét is köszönheti. Egy vérre menő harcban, aki túl sokat gondolkodik, végül alul maradhat, s újabb esélye már nem lesz.
A kérdés sem éri váratlanul, hisz valódi válasszal nem szolgált azt illetően, miért is választotta a jelenés társaságát, ahelyett, hogy társaival maradt volna, s most önfeledt hódobálással töltené idejét. Pár lépés és elérik a sokaság perifériáját, de bármikor visszafordulhatnak, a kolosszus mégis egy arisztokrata magabiztosságával vezeti párját a tisztásra, arthenior táncterére. Láthatóan nem esik nehezére ez a fajta viselkedés, s bár bárdolatlannak tűnik, mégis vérében van az effajta mozgás.*
- Jobb ez így, mintha ajtóstul rontanék a házba. Félő, elijeszteném Önt, Ezüst Leánya.
*Nem érez haragot a kérdés okán, mindketten vállalták a következményeket, a napszemű akkor, amikor táncba hívta a jelenést, s az Ezüst Leánya akkor, amikor elfogadta a felkérést a táncra. Az aranyba olvadt tekintet egy pillantásnyi időre megállapodik a kósza árnyon.*
- Nem kívánom próbára tenni. Hisz mit bizonyíthatna nekem?
*Kérdése nem tolakodó, visszafogott és puha, mint a frissen hullott, fehér hó, melyet most a városiak talpa sáros masszává tapos megszentségtelenítve.*
- Együtt teszünk próbát, s ha ezzel magunk is lemérjük, úgy csak többek lehetünk általa. Nem igaz?
*A fesztivál lassan körülfonja őket, lassan beszippantja párosukat, lassan olvad zsongó egésszé a beszédek kavalkádja, jótékonyan rejtve el alakjukat és szavaikat, még akkor is, ha szokatlan párosuk esetleg feltűnésre adhatna okot.*
//És...//
*Meglehet, hogy a hósörényű férfi vakmerő és meggondolatlan, de nem kíván erején felül teljesíteni. Ismeri a határait és mivel azokat már rég felderítette, nem bánja, ha néha kipróbálja magát azokon kívül is, feltérképezve azokat a számára is ismeretlen területeket, melyeken még nem járt. Valahogy ilyen számára a különös, éjsötét jelenés. Sosem volt dolga egyetlen könnyűléptűvel sem, de látott már a fajtájukból, de ez az egy, mellyel most összesodorta a jó – avagy rossz – sors, olyannyira különbözik az eddig tapasztaltaktól. A nő, kinek még a nevét sem ismeri, egyedi és különleges, mint az albínó szarvasok, melyek ugyan fajukat tekintve semmiben nem különböznek barna társaiktól, mégis olyan kuriózumnak számítanak a vadászok között, amely különlegesen értékessé teszi a szemükben.
Egy ilyen albínó szarvas a hosszúéletű is, csak ő nem hófehér, mint a hegyeket borító hó, hanem éjsötét, mint az ében.
Nem vádolja meggondolatlansággal a jelenést, biztos benne, hogy jó alaposan átrágta magában az események minden megtörtént és lehetséges momentumát onnantól kezdve, hogy a napszín tekintet megállapodott rajta. Biztos benne, hogy minden lépését jó előre eldöntötte, már az előtt, hogy megtörténtek volna. Mindennek igazából nincs valódi tudatában, a hósörényűt inkább mozgatják intuíciók, érzelmek és pillanatnyi döntések, mint előre meggondolás. Jóllehet, sokszor dönt ezért rosszul, kapkodva, de ennek is megvannak a saját előnyei. Nem gondolja túl a dolgot, nem értékel, s legtöbbször az első gondolat megfelelő, nem beszélve a gyorsaságról, melynek olykor akár az életét is köszönheti. Egy vérre menő harcban, aki túl sokat gondolkodik, végül alul maradhat, s újabb esélye már nem lesz.
A kérdés sem éri váratlanul, hisz valódi válasszal nem szolgált azt illetően, miért is választotta a jelenés társaságát, ahelyett, hogy társaival maradt volna, s most önfeledt hódobálással töltené idejét. Pár lépés és elérik a sokaság perifériáját, de bármikor visszafordulhatnak, a kolosszus mégis egy arisztokrata magabiztosságával vezeti párját a tisztásra, arthenior táncterére. Láthatóan nem esik nehezére ez a fajta viselkedés, s bár bárdolatlannak tűnik, mégis vérében van az effajta mozgás.*
- Jobb ez így, mintha ajtóstul rontanék a házba. Félő, elijeszteném Önt, Ezüst Leánya.
*Nem érez haragot a kérdés okán, mindketten vállalták a következményeket, a napszemű akkor, amikor táncba hívta a jelenést, s az Ezüst Leánya akkor, amikor elfogadta a felkérést a táncra. Az aranyba olvadt tekintet egy pillantásnyi időre megállapodik a kósza árnyon.*
- Nem kívánom próbára tenni. Hisz mit bizonyíthatna nekem?
*Kérdése nem tolakodó, visszafogott és puha, mint a frissen hullott, fehér hó, melyet most a városiak talpa sáros masszává tapos megszentségtelenítve.*
- Együtt teszünk próbát, s ha ezzel magunk is lemérjük, úgy csak többek lehetünk általa. Nem igaz?
*A fesztivál lassan körülfonja őket, lassan beszippantja párosukat, lassan olvad zsongó egésszé a beszédek kavalkádja, jótékonyan rejtve el alakjukat és szavaikat, még akkor is, ha szokatlan párosuk esetleg feltűnésre adhatna okot.*
2124. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 08:26:35
Üzenet elküldve: 2015-01-12 08:26:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//En//
//Jégen csúszás//
*Sokat eláruló mosollyal hallgatja a hóhajú beszédét, s mondatában valahol ráismer saját magára. Csak ő kicsit indulatosabban és kevésbé szalonképes szavakkal fejezte volna ki magát, de a lényeg ugyanaz.*
- Remek hozzáállás. *Bólint egy nagyot és bár nagy erőfeszítésbe kerül neki, hogy kezdjen el fecsegni saját magáról, amit a rum most nagyon elő szeretne húzni belőle, de végül hallgat. Elég neki, ha Nadae tud a dologról, ugyanakkor nem tudni ő kinek beszélt már róla, de egyelőre Mortaron kívül, a kalózka az egyedüli a szedett vetett kis csapatból, akit érdemesnek talált arra, hogy beszéljen magáról. Azért, ahogy elnézi a másikat, lassan körvonalazódik is a fejében egy terv, amibe esetleg Ent is bevonhatná, lévén, hogy hozzá hasonlóan ő is tapasztalt fegyverforgató, s egy ilyen minden tervben előnyt élvez. Erre viszont, majd kitér később.
Hirtelen jött közvetlenségének hatását azért mégis csak érzékeli a nőn, már ami a feszültségét illeti, de a vöröskét nem olyan fából faragták, hogy ilyen apróságok miatt megálljt parancsoljon neki. S amúgy is, jobban érdekli most annak mondanivalója, mint az, hogy leszúrja-e itt a tömegben egy éles tőrrel.*
- Tűz, hmm... *Ízlelgeti a szájában a nő ötletelését, s rumos üveget szorongató kezét az ajkához emeli.* Oh a méreg, micsoda klasszikus. *Mosolyodik el. Valamiért biztosra veszi, hogy akad a barlangban valaki, aki képes lenne olyan mérget előállítani, ami lassan, de iszonyú fájdalmak közepette fejti ki hatását, ám valamiért mégsem érzi megfelelőnek ezt a halálnemet. Ha már végezni akar a fickóval, azt saját erejéből kell tennie, s másoknak csak azt engedheti meg, hogy a körülményeken segítsenek.* Nyúzás! *Kiált fel egész hangosan, majd észlelvén saját hangerejét, körbetekint, s visszatér a suttogáshoz.*
- Hoppá. Szóval, ez egész jól hangzik. Elevenen megnyúzni. *Tekintete, ami eddig inkább csak csillogott a rum mámorító hatásától, most egész sötét lesz. Végre akadt valami jó ötlet, kár, hogy még életében nem nyúzott meg senkit, s fogalma sincs miként kell ezt véghez vinni, ám itt kapóra jöhet a mocsárlakó, hisz olyan nagy élvezettel nyúzta le a koponyáról a bőrt, hogy szinte hányingere lett a dologtól.* Ez tetszik. *Kacsint a nőre.* Az pedig mellékes, hogy macerás, vagy, hogy sok időt vesz igénybe. Ha arról van szó, egy egész hetet is rá tudok szánni a dologra. *Mondja, afféle női cseverészős hangon, mitől a körülöttük levőknek leginkább úgy tűnhet, hogy csak két csitri beszélget a szokásos női témákról, nem pedig a nyúzásról, vagy egyéb kínzási módszerekről.
Lassan odaérnek a csúszó verseny helyszínére, így viszont ezt a beszélgetést el kell tolnia későbbre.
Egyelőre csak két másik jelentkezőt látnak szürke íriszei, de neki teljesen mindegy, ha egyetlen egy ellenfele lenne, abba is a legnagyobb élvezettel vetné bele magát. Mire odaérnek, En vélhetően legnagyobb örömére elengedi immár annak vállát, majd bájvigyorral a képén a mélységi leányzó elé lép.*
- Jöttünk nyerni. *Jelenti be csatlakozási szándékát, miközben ujjával saját magára és a mellette álló hóhajúra mutat. Ha a leányzó tudomásul veszi, akkor viszont kicsit arrébb lépdel és meghúzza a rumos üveg rohamosan fogyatkozó tartalmát, miközben a másik két jelentkezőt mustrálja, akik már jégre is keltek. Az a lehetőség fel sem merül a fejében, hogy vesztesen jöjjön ki egy efféle játékból, még akkor sem, ha ittas, bár még nem kellő mértékben.*
- Ha nagyanyám itt lenne, most rikácsolva, a fülemnél húzva rángatna el innen, még az is lehet, hogy szétverné a fejemen az üveget. *Nevetgél, majd hirtelen elkerekedik a szeme és meredten néz maga elé. ~Ezt most kimondtam volna? Semmi vész, semmi vész. Ebből még nem lehet semmire sem következtetni, csak, hogy az én apámnak is volt egy anyja, mint mindenkinek. Ebben nincs semmi, de semmi különös.~ Nyugtatgatja magát, holott valahol mélyen tudja, hogy feleslegesen aggódik, azért gyorsan témát vált, biztos, ami biztos.*
- Gondolom orgyilkosként a lelkiismeret, vagy a félelem kérdése nálad fel sem vetül... *Vezeti fel mondanivalóját.* Így ha, azt mondanám, hogy a későbbiekre lenne olyan ötletem, amiben hasznodat vehetném, de egyáltalán nem mondanám biztonságosnak a dolgot, hát benne lennél? *Néz vissza a nőre.* Jól jönne a pengéd. *Kacsint rá végül, s szemeivel a tömegben Nadae után kutat. Lassan meg is találja, s bármilyen meglepő, a nő máris talált magának egy férfit, akivel iszogathat. Arcára mindent elmondó vigyor terül.*
~Nem húzza az időt az biztos.~
//En//
//Jégen csúszás//
*Sokat eláruló mosollyal hallgatja a hóhajú beszédét, s mondatában valahol ráismer saját magára. Csak ő kicsit indulatosabban és kevésbé szalonképes szavakkal fejezte volna ki magát, de a lényeg ugyanaz.*
- Remek hozzáállás. *Bólint egy nagyot és bár nagy erőfeszítésbe kerül neki, hogy kezdjen el fecsegni saját magáról, amit a rum most nagyon elő szeretne húzni belőle, de végül hallgat. Elég neki, ha Nadae tud a dologról, ugyanakkor nem tudni ő kinek beszélt már róla, de egyelőre Mortaron kívül, a kalózka az egyedüli a szedett vetett kis csapatból, akit érdemesnek talált arra, hogy beszéljen magáról. Azért, ahogy elnézi a másikat, lassan körvonalazódik is a fejében egy terv, amibe esetleg Ent is bevonhatná, lévén, hogy hozzá hasonlóan ő is tapasztalt fegyverforgató, s egy ilyen minden tervben előnyt élvez. Erre viszont, majd kitér később.
Hirtelen jött közvetlenségének hatását azért mégis csak érzékeli a nőn, már ami a feszültségét illeti, de a vöröskét nem olyan fából faragták, hogy ilyen apróságok miatt megálljt parancsoljon neki. S amúgy is, jobban érdekli most annak mondanivalója, mint az, hogy leszúrja-e itt a tömegben egy éles tőrrel.*
- Tűz, hmm... *Ízlelgeti a szájában a nő ötletelését, s rumos üveget szorongató kezét az ajkához emeli.* Oh a méreg, micsoda klasszikus. *Mosolyodik el. Valamiért biztosra veszi, hogy akad a barlangban valaki, aki képes lenne olyan mérget előállítani, ami lassan, de iszonyú fájdalmak közepette fejti ki hatását, ám valamiért mégsem érzi megfelelőnek ezt a halálnemet. Ha már végezni akar a fickóval, azt saját erejéből kell tennie, s másoknak csak azt engedheti meg, hogy a körülményeken segítsenek.* Nyúzás! *Kiált fel egész hangosan, majd észlelvén saját hangerejét, körbetekint, s visszatér a suttogáshoz.*
- Hoppá. Szóval, ez egész jól hangzik. Elevenen megnyúzni. *Tekintete, ami eddig inkább csak csillogott a rum mámorító hatásától, most egész sötét lesz. Végre akadt valami jó ötlet, kár, hogy még életében nem nyúzott meg senkit, s fogalma sincs miként kell ezt véghez vinni, ám itt kapóra jöhet a mocsárlakó, hisz olyan nagy élvezettel nyúzta le a koponyáról a bőrt, hogy szinte hányingere lett a dologtól.* Ez tetszik. *Kacsint a nőre.* Az pedig mellékes, hogy macerás, vagy, hogy sok időt vesz igénybe. Ha arról van szó, egy egész hetet is rá tudok szánni a dologra. *Mondja, afféle női cseverészős hangon, mitől a körülöttük levőknek leginkább úgy tűnhet, hogy csak két csitri beszélget a szokásos női témákról, nem pedig a nyúzásról, vagy egyéb kínzási módszerekről.
Lassan odaérnek a csúszó verseny helyszínére, így viszont ezt a beszélgetést el kell tolnia későbbre.
Egyelőre csak két másik jelentkezőt látnak szürke íriszei, de neki teljesen mindegy, ha egyetlen egy ellenfele lenne, abba is a legnagyobb élvezettel vetné bele magát. Mire odaérnek, En vélhetően legnagyobb örömére elengedi immár annak vállát, majd bájvigyorral a képén a mélységi leányzó elé lép.*
- Jöttünk nyerni. *Jelenti be csatlakozási szándékát, miközben ujjával saját magára és a mellette álló hóhajúra mutat. Ha a leányzó tudomásul veszi, akkor viszont kicsit arrébb lépdel és meghúzza a rumos üveg rohamosan fogyatkozó tartalmát, miközben a másik két jelentkezőt mustrálja, akik már jégre is keltek. Az a lehetőség fel sem merül a fejében, hogy vesztesen jöjjön ki egy efféle játékból, még akkor sem, ha ittas, bár még nem kellő mértékben.*
- Ha nagyanyám itt lenne, most rikácsolva, a fülemnél húzva rángatna el innen, még az is lehet, hogy szétverné a fejemen az üveget. *Nevetgél, majd hirtelen elkerekedik a szeme és meredten néz maga elé. ~Ezt most kimondtam volna? Semmi vész, semmi vész. Ebből még nem lehet semmire sem következtetni, csak, hogy az én apámnak is volt egy anyja, mint mindenkinek. Ebben nincs semmi, de semmi különös.~ Nyugtatgatja magát, holott valahol mélyen tudja, hogy feleslegesen aggódik, azért gyorsan témát vált, biztos, ami biztos.*
- Gondolom orgyilkosként a lelkiismeret, vagy a félelem kérdése nálad fel sem vetül... *Vezeti fel mondanivalóját.* Így ha, azt mondanám, hogy a későbbiekre lenne olyan ötletem, amiben hasznodat vehetném, de egyáltalán nem mondanám biztonságosnak a dolgot, hát benne lennél? *Néz vissza a nőre.* Jól jönne a pengéd. *Kacsint rá végül, s szemeivel a tömegben Nadae után kutat. Lassan meg is találja, s bármilyen meglepő, a nő máris talált magának egy férfit, akivel iszogathat. Arcára mindent elmondó vigyor terül.*
~Nem húzza az időt az biztos.~
2123. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 00:07:10
Üzenet elküldve: 2015-01-12 00:07:10
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Miután szólt az öreg úrnak az alkimista bódéban, és még ezelőtt elköszönt otthonról teli pocival, ismét kijön a fesztiválra némi italt árulni. Persze ehhez a gazdagnegyedben fel kell vennie nyakába a kis tálcáját, majd kirakosgatni rá az italokat. Nem nagyon számít már sok vevőre, de lehet, hogy még csurran-cseppen az üzletből. Mindenesetre megint szép nagy járás idáig eljönni, és elég hideg is van, úgyhogy nem marad sokáig.*
- Neked is, Hölgyem. *Köszön el Isuriitól. Ezután hamar elkezd szürkülni az ég, gyorsan visszasiet hát a gazdagnegyedbe az alkimista bódébe, le szeretné rakni a rajta lévő kellékeket az árusításhoz, meg el szeretne számolni az öreg úrral. Az italok az övék, így Eriel csak a pénz negyedét tarthatja meg.*
- Neked is, Hölgyem. *Köszön el Isuriitól. Ezután hamar elkezd szürkülni az ég, gyorsan visszasiet hát a gazdagnegyedbe az alkimista bódébe, le szeretné rakni a rajta lévő kellékeket az árusításhoz, meg el szeretne számolni az öreg úrral. Az italok az övék, így Eriel csak a pénz negyedét tarthatja meg.*
2122. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-12 00:03:39
Üzenet elküldve: 2015-01-12 00:03:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
-Köszönöm én is.
*Veszi át a holmiját. Írásban kérte a receptet, mert bár okos lány, nem akarja megkockáztatni, hogy elfelejti, mire legközelebb szüksége lenne rá. A Vashegyet egyébként nem nehéz megtalálni már csak azért sem, mert elég nagy a forgalma, meg elég szembetűnő az ösvényről is, szóval tényleg bízik benne, hogy Eriel majd egyszer egy kisebb készlettel meglátogatja őket, hogy ne neki kelljen lejárnia a lábát a városig egy beszerzőkörút miatt.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
-További szép napot!
*Int búcsút a tündérnek, majd kiles a bódé mögül, hogy megnézze hogyan áll Borsó és Khan harca.*
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
-Köszönöm én is.
*Veszi át a holmiját. Írásban kérte a receptet, mert bár okos lány, nem akarja megkockáztatni, hogy elfelejti, mire legközelebb szüksége lenne rá. A Vashegyet egyébként nem nehéz megtalálni már csak azért sem, mert elég nagy a forgalma, meg elég szembetűnő az ösvényről is, szóval tényleg bízik benne, hogy Eriel majd egyszer egy kisebb készlettel meglátogatja őket, hogy ne neki kelljen lejárnia a lábát a városig egy beszerzőkörút miatt.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
-További szép napot!
*Int búcsút a tündérnek, majd kiles a bódé mögül, hogy megnézze hogyan áll Borsó és Khan harca.*
2121. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-11 23:55:05
Üzenet elküldve: 2015-01-11 23:55:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Isurii Thargodar //
*Egy kedves kis mosollyal nyugtázza azt, hogy a lány még pénzt nyújt felé, sőt, barátian meginvitálja őt valami Amon Rudatba. Vagy rá. Eriel nem ismeri ezt a helyet, de ennyiből, és a leírásból, miszerint a kikötő és a város között van - úgy gondolja az ösvény mellett - meg fogja találni, így örömmel beleegyezik a látogatásba, miközben átad 3 db Sötétkék varázsitalt Isurii Thargodarnak , továbbá még 1 Azúrkék varázsitallal is kiegészíti, amit a lány (Isurii Thargodar) kap. Ezután, mivel a lány írásban kéri a receptet, apró papírost vesz elő, és felfirkantja rá, majd ezt át is adja.*
- Köszönöm szépen a vásárlást, hölgyem! *Amennyiben nem kíván mást mondani neki a nő, úgy ha elköszön, vagy csak elmegy, akkor Eriel is így tesz.*
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Isurii Thargodar //
*Egy kedves kis mosollyal nyugtázza azt, hogy a lány még pénzt nyújt felé, sőt, barátian meginvitálja őt valami Amon Rudatba. Vagy rá. Eriel nem ismeri ezt a helyet, de ennyiből, és a leírásból, miszerint a kikötő és a város között van - úgy gondolja az ösvény mellett - meg fogja találni, így örömmel beleegyezik a látogatásba, miközben átad 3 db Sötétkék varázsitalt Isurii Thargodarnak
, továbbá még 1 Azúrkék varázsitallal is kiegészíti, amit a lány (Isurii Thargodar) kap. Ezután, mivel a lány írásban kéri a receptet, apró papírost vesz elő, és felfirkantja rá, majd ezt át is adja.*- Köszönöm szépen a vásárlást, hölgyem! *Amennyiben nem kíván mást mondani neki a nő, úgy ha elköszön, vagy csak elmegy, akkor Eriel is így tesz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586