Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 23 (441. - 460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
460. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:31:06
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:31:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
– Helyes. Ajánlom, hogy jó legyen, elvégre én kapom majd. *Magabiztosan visszavigyorog a lányra. Ha valóban tud úszni a másik, akkor nem lesz könnyű legyőznie egy karcsú elfet, de ismeri magát, rengetegszer fürdött már a folyóban és a fürdőházban is, úszni pedig nagyon szeret. Úszva anélkül mozoghatja ki magát, hogy koszos lenne tőle, ez pedig igen nagy előny.*
– Hát gondoltam, hogy esetleg elrepül az a lepke. Nem tehetek róla, hogy a mai napon olyan lassúak a felhőid. Pedig én bíztam bennük! *Hantázik tovább, közben a nyakra kapott csók miatt kicsit kihúzza magát fektében, nyújtogatja a nyakát.*
~Ebből jöhet még!~
*Odenravia felé fordul, hogy úgy hallgassa meg a lány mentegetőzését a dallammal kapcsolatban.*
– Na nem baj, majd később költünk hozzá valamit. Azt hittem már, hogy a táncot tervezed, aztán ahhoz dúdolgatsz. *Hagyja, hogy közelebb jöjjön a lány, ő maga is szorosan a másik mellé helyezkedik, a közelebbi kezével pedig átkarolja az elf vállát. Így már tényleg egymás mellett vannak.*
– Örülök. Nekem is tetszik. És jó, mesélek, de minden egyszerre sok lenne. *Ígéri meg, aztán mégis vár egy kicsit.*
– Mit szólsz, ha azt mondom, hogy a kenyerem nagy részét azzal keresem, hogy elcsenek ezt-azt másoktól? Bámulatos, hogy milyen sok bamba járja a várost, szinte nem is figyelnek oda, hogy mi minden lóg az övükről. *Egyelőre csak ennyit mond, mert kíváncsi, hogy mit szól a kezdéshez a nő.*
– Helyes. Ajánlom, hogy jó legyen, elvégre én kapom majd. *Magabiztosan visszavigyorog a lányra. Ha valóban tud úszni a másik, akkor nem lesz könnyű legyőznie egy karcsú elfet, de ismeri magát, rengetegszer fürdött már a folyóban és a fürdőházban is, úszni pedig nagyon szeret. Úszva anélkül mozoghatja ki magát, hogy koszos lenne tőle, ez pedig igen nagy előny.*
– Hát gondoltam, hogy esetleg elrepül az a lepke. Nem tehetek róla, hogy a mai napon olyan lassúak a felhőid. Pedig én bíztam bennük! *Hantázik tovább, közben a nyakra kapott csók miatt kicsit kihúzza magát fektében, nyújtogatja a nyakát.*
~Ebből jöhet még!~
*Odenravia felé fordul, hogy úgy hallgassa meg a lány mentegetőzését a dallammal kapcsolatban.*
– Na nem baj, majd később költünk hozzá valamit. Azt hittem már, hogy a táncot tervezed, aztán ahhoz dúdolgatsz. *Hagyja, hogy közelebb jöjjön a lány, ő maga is szorosan a másik mellé helyezkedik, a közelebbi kezével pedig átkarolja az elf vállát. Így már tényleg egymás mellett vannak.*
– Örülök. Nekem is tetszik. És jó, mesélek, de minden egyszerre sok lenne. *Ígéri meg, aztán mégis vár egy kicsit.*
– Mit szólsz, ha azt mondom, hogy a kenyerem nagy részét azzal keresem, hogy elcsenek ezt-azt másoktól? Bámulatos, hogy milyen sok bamba járja a várost, szinte nem is figyelnek oda, hogy mi minden lóg az övükről. *Egyelőre csak ennyit mond, mert kíváncsi, hogy mit szól a kezdéshez a nő.*
459. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:18:54
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:18:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Szeplős és az Ezüst szemű//
*Noha alapvetően imádja a női sikolyokat sokkal boldogabb, ha azok alatta fekve egy ágyon hangoznak el. Ugrana is a leány után, de már látja is ahogy ki is pattan a vízből a gyönyörű róka. Így, csak a kabátját veszi le válláról és teríti a nőre, ha az engedi a számára. *
- El ne vigye a megfázás! *Feleli a mosolyogva, majd még szélesebbre kunkorodnak a finom gödröcskéi a másik nevét hallván. Etiketthez illendően kezet csókol Arsenának, és csak reménykedik nem ütközik semmiféle ellenállásba. *
- Tegeződhetnénk, drága Arsém? *Veti fel az egyik pillanatból a másikra lépve az ötletet és nem érdekli, ha talán korai volna vagy ez a nő dolga volna. Max az a személy, aki csak akkor tartja be az udvarias viselkedést, ha az kedvére való vagy ő maga is elvárná egy másik féltől. Nincs szégyenére az sem, hogy kedvére becézze újdonsült ismerősét, így is küzd a vágy ellen, hogy a szépséges loknikba túrhasson, de ezt egyelőre a jövő vize felé árasztja. ~Légy türelmesebb!~ dorgálja meg önmagát, majd gyorsan felel is titokzatosan a főnix kérdésére. *
- Nem szoktam a megismerkedés első pillanataiban a legjobb érzésekről beszélni, de hát ha ennyire szeretnéd! *Széles vigyorral az arcán játékosan rákacsint szeplős angyalára, mert igen megfogta a lány és akarja őt, majd csak- csak válaszol az elhangzott kérdésre. *
- Mindenre ami a szerelemmel jár. A lovaglás is kedvemre való. *teszi hozzá az egyértelműen kétértelmű megjegyzését és várja az ezt követő reakciót. *
*Noha alapvetően imádja a női sikolyokat sokkal boldogabb, ha azok alatta fekve egy ágyon hangoznak el. Ugrana is a leány után, de már látja is ahogy ki is pattan a vízből a gyönyörű róka. Így, csak a kabátját veszi le válláról és teríti a nőre, ha az engedi a számára. *
- El ne vigye a megfázás! *Feleli a mosolyogva, majd még szélesebbre kunkorodnak a finom gödröcskéi a másik nevét hallván. Etiketthez illendően kezet csókol Arsenának, és csak reménykedik nem ütközik semmiféle ellenállásba. *
- Tegeződhetnénk, drága Arsém? *Veti fel az egyik pillanatból a másikra lépve az ötletet és nem érdekli, ha talán korai volna vagy ez a nő dolga volna. Max az a személy, aki csak akkor tartja be az udvarias viselkedést, ha az kedvére való vagy ő maga is elvárná egy másik féltől. Nincs szégyenére az sem, hogy kedvére becézze újdonsült ismerősét, így is küzd a vágy ellen, hogy a szépséges loknikba túrhasson, de ezt egyelőre a jövő vize felé árasztja. ~Légy türelmesebb!~ dorgálja meg önmagát, majd gyorsan felel is titokzatosan a főnix kérdésére. *
- Nem szoktam a megismerkedés első pillanataiban a legjobb érzésekről beszélni, de hát ha ennyire szeretnéd! *Széles vigyorral az arcán játékosan rákacsint szeplős angyalára, mert igen megfogta a lány és akarja őt, majd csak- csak válaszol az elhangzott kérdésre. *
- Mindenre ami a szerelemmel jár. A lovaglás is kedvemre való. *teszi hozzá az egyértelműen kétértelmű megjegyzését és várja az ezt követő reakciót. *
458. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:17:37
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:17:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Van akinek a kettő egy és ugyan az.
*Az ő élete sem volt hercegnőknek való. Noha az előbb említett démonokhoz neki ezidáig nem volt szerencséje, ahogyan banyákhoz vagy megszállt állatokhoz sem. Neki csak az emberek saját démonai jutottak.*
- Az a szenvedély hidd el, hogy sok munkába kerülne.
*A kacsintásra elvigyorodik, már fesztelenebbül, ahogy végre maguk mögött hagyhatták a város minden zaját. Ahogy a fülét kényezteti a kellemes csend fejébe is jobban visszatérnek a gondolatok, így az elfnek bizony szilárd lábakon kell állnia, ha újfent fel akarja venni vele a kesztyűt.*
- A kegyességem sem mutatkozik meg csak úgy habokra. Azért tenni is kell. *Vonogatja meg szemöldökeit.* A vándor férfi akkor a legfinomabb, ha nyughatatlan.
*Jegyzi meg elmésen, majd megkönnyebbült sóhaj szakad is fel tüdejéből mikor végre már látja is a folyót nem csak a létezéséről hall. A lépteit meg is szaporázza, így már bőszen tartani tudja a tempót az elffel.*
- Amilyen rég cseréltem magamon a ruhákat már az is elképzelhető, hogy elfelejtettem hogyan is kell vetkőzni.
*Sóhajtja is hosszan, drámaian, de közben nem rest lebontogatni magáról a fürdéshez szükségtelen holmikat. Egyszóval mindent. Először lekerül a prémmellény, majd jön a vért. A víz partján ledobálva őket pedig már a nadrágnak áll neki, miközben a viseltes bakancsait rúgja le a lábáról. A prűdség rá sem volt jellemző sosem, így egyszerűen túrja le magáról a szűk ruhadarabot, ami után a melleit takaró vászonanyagtól is megszabadul. Még hajából kivarázsolja a gyöngyöket és a gyűrűket, amiket erszényébe helyez, közben kényelmesen legelteti a szemét a mezítelenné vált hegyes fülűn.*
- Ne félts egy percet sem. Nem ez az első seggáztatásom a szabad ég alatt. Inkább a zárt fürdők lennének a szokatlanok.
*Smaragd szemeit kendőzetlenül vezeti végig a férfi feje búbjától egészen a talpáig. Ray is büszkélkedhet pár heggel, de az övéi szinte semmiségnek látszódnak a férfié mellett. Minden egyes sérülés emlékét alaposan megszemléli, de kitalálni sem tudná melyiknek mi a története. Talán majd később kezd róla faggatózni. A mustra végállomása pedig természetesen a hím tagja, ami akarva akaratlanul is kicsalja belőle, hogy nyelve hegyét végigvezesse alsó ajkán. Igyekszik nem kiéhezett vadmacska tekintetével méregetni az ékességét, de akármilyen barbárnak is titulálják, akkor is nőből van. Noha nem hozza zavarba egy idegen dárda látványa azért pár pillanatnyi szemre vételt megengedhet magának. Ahogy minden holmija végre a földön köt ki kupacba pakolva ő sem rest a vízbe gázolni. Kissé talán meggondolatlanul, ugyanis a hűs víz egy sziszegésekkel átszőtt káromkodásfélét kicsal belőle, de amint teste kezdi megszokni a hőmérsékletet elégedetten nyújtóztatja is ki tagjait a vízben. Az ő részéről nem sok a látnivaló testén. Vagyis hát nem olyan durvák, mint ami a férfi testét tarkítják. A jobb szemén áthúzódót már láthatta a férfi. A szerencsén múlt, hogy nem lett egyszemű. Jobb oldalán vízszintben húzódó három heg és a lapockájától egészen csípőjéig csúfító seb emléke mind régi harcok ereklyéje. Ezek közül csupán csak a hátát csúfító az, ami mindmáig érzékeny az érintésre. Persze meglepő mód kellemes érzés, ha valaki azt a pontot támadja meg. Ezen felül nőiességének formái szerencsétlenségére szemrevalók. A gömbölyű melleket kénytelen is jobban lekötni a vért alatt hordott vászonnal, ha nem akarja, hogy az otromba hímek formái miatt álljanak vele szóba. A nőiessége nem teszi velük egyenrangúvá. Azt mindig ki kellett harcolnia magának.*
- Azt hiszem ennél jobb nincs is. Csend, béke, szabad ég. Jobb, mint a puccosokkal csücsülni egy tömött fürdőben.
*Megállapítása után derékig gázol is a vízbe, majd kényelmesen kezdi magáról levakarni a koszt, s könnyes búcsút vesz az áporodott szagától is. Egy pillanatra még a víz alá is lemerül, hogy haját is bevizezze. Alaposan átdörzsöli a piszkos tincseket, majd előbukkanva öblíti ki belőle a koszt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Van akinek a kettő egy és ugyan az.
*Az ő élete sem volt hercegnőknek való. Noha az előbb említett démonokhoz neki ezidáig nem volt szerencséje, ahogyan banyákhoz vagy megszállt állatokhoz sem. Neki csak az emberek saját démonai jutottak.*
- Az a szenvedély hidd el, hogy sok munkába kerülne.
*A kacsintásra elvigyorodik, már fesztelenebbül, ahogy végre maguk mögött hagyhatták a város minden zaját. Ahogy a fülét kényezteti a kellemes csend fejébe is jobban visszatérnek a gondolatok, így az elfnek bizony szilárd lábakon kell állnia, ha újfent fel akarja venni vele a kesztyűt.*
- A kegyességem sem mutatkozik meg csak úgy habokra. Azért tenni is kell. *Vonogatja meg szemöldökeit.* A vándor férfi akkor a legfinomabb, ha nyughatatlan.
*Jegyzi meg elmésen, majd megkönnyebbült sóhaj szakad is fel tüdejéből mikor végre már látja is a folyót nem csak a létezéséről hall. A lépteit meg is szaporázza, így már bőszen tartani tudja a tempót az elffel.*
- Amilyen rég cseréltem magamon a ruhákat már az is elképzelhető, hogy elfelejtettem hogyan is kell vetkőzni.
*Sóhajtja is hosszan, drámaian, de közben nem rest lebontogatni magáról a fürdéshez szükségtelen holmikat. Egyszóval mindent. Először lekerül a prémmellény, majd jön a vért. A víz partján ledobálva őket pedig már a nadrágnak áll neki, miközben a viseltes bakancsait rúgja le a lábáról. A prűdség rá sem volt jellemző sosem, így egyszerűen túrja le magáról a szűk ruhadarabot, ami után a melleit takaró vászonanyagtól is megszabadul. Még hajából kivarázsolja a gyöngyöket és a gyűrűket, amiket erszényébe helyez, közben kényelmesen legelteti a szemét a mezítelenné vált hegyes fülűn.*
- Ne félts egy percet sem. Nem ez az első seggáztatásom a szabad ég alatt. Inkább a zárt fürdők lennének a szokatlanok.
*Smaragd szemeit kendőzetlenül vezeti végig a férfi feje búbjától egészen a talpáig. Ray is büszkélkedhet pár heggel, de az övéi szinte semmiségnek látszódnak a férfié mellett. Minden egyes sérülés emlékét alaposan megszemléli, de kitalálni sem tudná melyiknek mi a története. Talán majd később kezd róla faggatózni. A mustra végállomása pedig természetesen a hím tagja, ami akarva akaratlanul is kicsalja belőle, hogy nyelve hegyét végigvezesse alsó ajkán. Igyekszik nem kiéhezett vadmacska tekintetével méregetni az ékességét, de akármilyen barbárnak is titulálják, akkor is nőből van. Noha nem hozza zavarba egy idegen dárda látványa azért pár pillanatnyi szemre vételt megengedhet magának. Ahogy minden holmija végre a földön köt ki kupacba pakolva ő sem rest a vízbe gázolni. Kissé talán meggondolatlanul, ugyanis a hűs víz egy sziszegésekkel átszőtt káromkodásfélét kicsal belőle, de amint teste kezdi megszokni a hőmérsékletet elégedetten nyújtóztatja is ki tagjait a vízben. Az ő részéről nem sok a látnivaló testén. Vagyis hát nem olyan durvák, mint ami a férfi testét tarkítják. A jobb szemén áthúzódót már láthatta a férfi. A szerencsén múlt, hogy nem lett egyszemű. Jobb oldalán vízszintben húzódó három heg és a lapockájától egészen csípőjéig csúfító seb emléke mind régi harcok ereklyéje. Ezek közül csupán csak a hátát csúfító az, ami mindmáig érzékeny az érintésre. Persze meglepő mód kellemes érzés, ha valaki azt a pontot támadja meg. Ezen felül nőiességének formái szerencsétlenségére szemrevalók. A gömbölyű melleket kénytelen is jobban lekötni a vért alatt hordott vászonnal, ha nem akarja, hogy az otromba hímek formái miatt álljanak vele szóba. A nőiessége nem teszi velük egyenrangúvá. Azt mindig ki kellett harcolnia magának.*
- Azt hiszem ennél jobb nincs is. Csend, béke, szabad ég. Jobb, mint a puccosokkal csücsülni egy tömött fürdőben.
*Megállapítása után derékig gázol is a vízbe, majd kényelmesen kezdi magáról levakarni a koszt, s könnyes búcsút vesz az áporodott szagától is. Egy pillanatra még a víz alá is lemerül, hogy haját is bevizezze. Alaposan átdörzsöli a piszkos tincseket, majd előbukkanva öblíti ki belőle a koszt.*
457. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:15:55
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:15:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Dokik//
*Őszintén baromira nem emlékszik már pontosan merre is van Arthenior, az útvonal a hosszú évek alatt kikopott a fejéből, hogy ennél sokkal fontosabb információk kaphassanak helyet, például, hogy kitől nem szabad pipadohányt vennie vagy melyik az a matróz, akit biztosan megverhet zsugázásban, ha esetleg egy kis zsebpénzre lenne szüksége. Így hát a nagy utazás közben mindig csak Vyl mellett halad, tekintete néha elkalandozik a nő egy-egy formásabb részén, de azért figyel, hogy ne vezesse neki szerencsétlen lovát semminek, leleplezve ezzel titkos bámészkodását.*
-Máris?
*Kérdez vissza valóban meglepetten, szemöldökeit összevonva fordítja tekintetét a távolban már kirajzolódó város irányába*
-Valamiért úgy emlékeztem, messzebb van.
*Jegyzi meg elgondolkodva majd nagy nehezen eszébe jut, hogy ennek bizonyára az lehet az oka, hogy az entitások megjelenése után kicsit változott a világ.*
-Nekem jó így, ha neked is.
*Vonja meg vállát a tervre reagálva, bár jobban örült volna talán, ha előbb zabálnak kicsit, de csak kibírja még valahogy a vásárlást, legfeljebb megcsócsál egy-két kalapot.*
*Őszintén baromira nem emlékszik már pontosan merre is van Arthenior, az útvonal a hosszú évek alatt kikopott a fejéből, hogy ennél sokkal fontosabb információk kaphassanak helyet, például, hogy kitől nem szabad pipadohányt vennie vagy melyik az a matróz, akit biztosan megverhet zsugázásban, ha esetleg egy kis zsebpénzre lenne szüksége. Így hát a nagy utazás közben mindig csak Vyl mellett halad, tekintete néha elkalandozik a nő egy-egy formásabb részén, de azért figyel, hogy ne vezesse neki szerencsétlen lovát semminek, leleplezve ezzel titkos bámészkodását.*
-Máris?
*Kérdez vissza valóban meglepetten, szemöldökeit összevonva fordítja tekintetét a távolban már kirajzolódó város irányába*
-Valamiért úgy emlékeztem, messzebb van.
*Jegyzi meg elgondolkodva majd nagy nehezen eszébe jut, hogy ennek bizonyára az lehet az oka, hogy az entitások megjelenése után kicsit változott a világ.*
-Nekem jó így, ha neked is.
*Vonja meg vállát a tervre reagálva, bár jobban örült volna talán, ha előbb zabálnak kicsit, de csak kibírja még valahogy a vásárlást, legfeljebb megcsócsál egy-két kalapot.*
456. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 19:05:00
Üzenet elküldve: 2020-05-10 19:05:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tömegben nehéz beszélgetni, úgyhogy inkább megvárja, amíg a tisztásra érnek, ott kezd reagálni a korábbi felvetésekre. *
- Inkább mondanám veszélyesnek az életemet, mint izgalmasnak. * Vonja meg a vállát, miután őszintén válaszol. Nem árul zsákbamacskát, és nem akar többnek látszódni, mint ami. * Szeretem az újdonságokat, és nem riadok meg a veszélytől sem. Akkor sem, ha az egy barbár nő tüzes szenvedélye.
* Bár hangjából nem érződik különösebb izgatottság, vagy szenvedély, azért kacsintása árulkodó lehet. *
- Talán ma kegyes leszel hozzám, és letesztelhetem. * Teszi még hozzá, direkt használva ugyan azokat a szavakat, amiket a másik, éles eszét csillogtatva. * Ahogy azt a felvetést is, hogy milyen gyakran nyugszik egy vándor férfi.
* Feleli, és elmutat maguk elé, ahol már látható a folyó. *
- Remélem, hogy megfelel. A ruhákat le tudod venni magadról, vagy csak a hátad nem éred el? * Pillant rá pimaszul, miközben séta közben már szedetni kezdi magáról a felesleges ruhákat. Mire a folyóhoz érnek, már félmeztelen, és halmokban tartja a magáról leszedett göncöket, és felszerelését. Leteszi a folyó mellé, és mivel nem szégyellős, ezért elkezd kibújni a nadrágból is. Jó lenne ezeket is kimosni, legalább kiáztatni, de fél, hogy elviszi a sodrás mindet, ezért egyelőre nem dobja vízbe a ruhadarabokat. Majd ha végeztek, akkor lesz ideje kimosni mindet. *
- Remélem, hogy nem csak a szád járt, és nem kezdesz kényeskedni. * Pillant még vissza a nőre, mielőtt lekerülne róla az utolsó ruhadarab is, és elindulna befelé a vízbe. Ha Ray'dren megfigyeli, akkor láthatja a mellkasán végigfutó sebesülést, annak a nyomát, amikor a démon kutya karmai a mellkas csontjáig hatoltak, felszaggatva, és letépve a húst és izmokat. Hátán több, jó ujjnyi vastag, és hosszan húzódó seb jelzi apjának nevelését, ezeken kívül viszont nem látható rajta heg, vagy sérülés. Vékony, de átlagosan izmos a testfelépítése, talán lába között húzódó férfiassága lehet még érdekes, mert méretes darab. Haja ezüstösen csillog, válláig ér, és hátra is fésüli ujjaival, hogy ne lógjon a szemébe. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tömegben nehéz beszélgetni, úgyhogy inkább megvárja, amíg a tisztásra érnek, ott kezd reagálni a korábbi felvetésekre. *
- Inkább mondanám veszélyesnek az életemet, mint izgalmasnak. * Vonja meg a vállát, miután őszintén válaszol. Nem árul zsákbamacskát, és nem akar többnek látszódni, mint ami. * Szeretem az újdonságokat, és nem riadok meg a veszélytől sem. Akkor sem, ha az egy barbár nő tüzes szenvedélye.
* Bár hangjából nem érződik különösebb izgatottság, vagy szenvedély, azért kacsintása árulkodó lehet. *
- Talán ma kegyes leszel hozzám, és letesztelhetem. * Teszi még hozzá, direkt használva ugyan azokat a szavakat, amiket a másik, éles eszét csillogtatva. * Ahogy azt a felvetést is, hogy milyen gyakran nyugszik egy vándor férfi.
* Feleli, és elmutat maguk elé, ahol már látható a folyó. *
- Remélem, hogy megfelel. A ruhákat le tudod venni magadról, vagy csak a hátad nem éred el? * Pillant rá pimaszul, miközben séta közben már szedetni kezdi magáról a felesleges ruhákat. Mire a folyóhoz érnek, már félmeztelen, és halmokban tartja a magáról leszedett göncöket, és felszerelését. Leteszi a folyó mellé, és mivel nem szégyellős, ezért elkezd kibújni a nadrágból is. Jó lenne ezeket is kimosni, legalább kiáztatni, de fél, hogy elviszi a sodrás mindet, ezért egyelőre nem dobja vízbe a ruhadarabokat. Majd ha végeztek, akkor lesz ideje kimosni mindet. *
- Remélem, hogy nem csak a szád járt, és nem kezdesz kényeskedni. * Pillant még vissza a nőre, mielőtt lekerülne róla az utolsó ruhadarab is, és elindulna befelé a vízbe. Ha Ray'dren megfigyeli, akkor láthatja a mellkasán végigfutó sebesülést, annak a nyomát, amikor a démon kutya karmai a mellkas csontjáig hatoltak, felszaggatva, és letépve a húst és izmokat. Hátán több, jó ujjnyi vastag, és hosszan húzódó seb jelzi apjának nevelését, ezeken kívül viszont nem látható rajta heg, vagy sérülés. Vékony, de átlagosan izmos a testfelépítése, talán lába között húzódó férfiassága lehet még érdekes, mert méretes darab. Haja ezüstösen csillog, válláig ér, és hátra is fésüli ujjaival, hogy ne lógjon a szemébe. *
455. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 18:58:03
Üzenet elküldve: 2020-05-10 18:58:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A Szeplős és az Ezüst szemű//
*Ahogy a fájdalom enyhül a kedve is jobbá válik. Még az a kósza kis mosoly is felfestődik az arcára. Lehunyt szemmel élvezi a tisztás nyújtotta kényelmet. A víz csobogását, a fű kellemes puhaságát, finom illatát, a madár éneket és a férfi hangot, amely hirtelen szól is hozzá.*
~Férfi hang?~
*Pattannak is ki a szemei, majd a szikláról felpattanva egy sikkantás kíséretében érkezik is fenékkel a víz sekély részébe.*
- Hogy az a.
*Nyöszörgi, ahogy lassan kikászálódik a vízből, majd ki is mászva veti le magát a fűbe.*
- A ne-nevem Arsena Weragorlas.
*Vacogja is, ahogy végre jobban szemügyre veszi a férfit, majd vissza is kanyarodik az először tett megjegyzésre.*
- Hidd el, hogy nekem ez most a legjobb érzésnél is jobb volt. De mire gondoltál pontosan?
*Húzza is össze kissé gyanakvóan a szemeit, miközben ajkain ott bujkál egy halovány kis mosoly. Végül ismét lábaihoz fordul, s míg a férfi ki is fejti gondolatait addig finoman rámasszírozgat a talpaira.*
*Ahogy a fájdalom enyhül a kedve is jobbá válik. Még az a kósza kis mosoly is felfestődik az arcára. Lehunyt szemmel élvezi a tisztás nyújtotta kényelmet. A víz csobogását, a fű kellemes puhaságát, finom illatát, a madár éneket és a férfi hangot, amely hirtelen szól is hozzá.*
~Férfi hang?~
*Pattannak is ki a szemei, majd a szikláról felpattanva egy sikkantás kíséretében érkezik is fenékkel a víz sekély részébe.*
- Hogy az a.
*Nyöszörgi, ahogy lassan kikászálódik a vízből, majd ki is mászva veti le magát a fűbe.*
- A ne-nevem Arsena Weragorlas.
*Vacogja is, ahogy végre jobban szemügyre veszi a férfit, majd vissza is kanyarodik az először tett megjegyzésre.*
- Hidd el, hogy nekem ez most a legjobb érzésnél is jobb volt. De mire gondoltál pontosan?
*Húzza is össze kissé gyanakvóan a szemeit, miközben ajkain ott bujkál egy halovány kis mosoly. Végül ismét lábaihoz fordul, s míg a férfi ki is fejti gondolatait addig finoman rámasszírozgat a talpaira.*
454. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 18:31:09
Üzenet elküldve: 2020-05-10 18:31:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Szeplős és az Ezüst szemű//
*A tisztásra érve derűs kedvében sétálgat az üde, zöldellő gyepbe merítve újra és újra lábait. Csillogó szemekkel nézelődik a messzi fák lombjai felé és hallgatja az ezernyi madár hírnöklő énekét. A nagymamája mindig azt mesélte neki minden személyt külön madár óv, és ha elég figyelmes vagy megértheted mit dalol neked a sajátod, s hogyan terelgeti szorgosan jobb felé az életet. Felnőtt fejjel kevés mesében hisz, már de ebben, ha másért nem a családi nosztalgiáért szeretne. „Mindig az utadon kísér, hű szárnyasod” szinte hallja az idősasszony hangjának simogató kedvességét, mely a lelkét cirógatja. A tekintete a távolból közelebbre halad, amikor egy bársonyos hang üti meg füleit és a férfi, már annak irányába is kapja ezüstös tekintetét, mely kétszer nagyobbra nyílik a nimfák szépségét öröklő tűzhajú nő láttán. Lassan halad hát feléje, mintha csak madara is feléje dalolna, majd a lehető leglágyabb hangon nehogy megijessze a lábakon álló rózsáját fogja dús ajkait mondandóra. *
- Vitatkoznék az állítással, szépségem! *Somolyog nem létező bajsza alatt és amennyiben a szeplős angyal feléje emeli jégkék íriszeit, a bemutatkozásához fog és ő maga is leheveredik a másik mellé. *
- Maxrecoll Suwers a becsületes nevem! Kegyedet miképp szólíthatom?
*A tisztásra érve derűs kedvében sétálgat az üde, zöldellő gyepbe merítve újra és újra lábait. Csillogó szemekkel nézelődik a messzi fák lombjai felé és hallgatja az ezernyi madár hírnöklő énekét. A nagymamája mindig azt mesélte neki minden személyt külön madár óv, és ha elég figyelmes vagy megértheted mit dalol neked a sajátod, s hogyan terelgeti szorgosan jobb felé az életet. Felnőtt fejjel kevés mesében hisz, már de ebben, ha másért nem a családi nosztalgiáért szeretne. „Mindig az utadon kísér, hű szárnyasod” szinte hallja az idősasszony hangjának simogató kedvességét, mely a lelkét cirógatja. A tekintete a távolból közelebbre halad, amikor egy bársonyos hang üti meg füleit és a férfi, már annak irányába is kapja ezüstös tekintetét, mely kétszer nagyobbra nyílik a nimfák szépségét öröklő tűzhajú nő láttán. Lassan halad hát feléje, mintha csak madara is feléje dalolna, majd a lehető leglágyabb hangon nehogy megijessze a lábakon álló rózsáját fogja dús ajkait mondandóra. *
- Vitatkoznék az állítással, szépségem! *Somolyog nem létező bajsza alatt és amennyiben a szeplős angyal feléje emeli jégkék íriszeit, a bemutatkozásához fog és ő maga is leheveredik a másik mellé. *
- Maxrecoll Suwers a becsületes nevem! Kegyedet miképp szólíthatom?
453. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 17:31:24
Üzenet elküldve: 2020-05-10 17:31:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Revirthea Thelawear//
- Aki a semmiből akar elindulni annak nehéz az előrejutás. Vagyis igazából csak azt kitalálni, hogy hol is kezdje. Legalábbis nekem. Biztos van olyan hely, ahol a hasznomat vennék, de talán lustaságból még nem igazán tettem lépést afelé, hogy kezdjek is magammal valamit.
*Ingatja meg a fejét mosolyogva. De ezek szerint ez a probléma társadalmi helyzettől független.*
- Lehet nyitnod kéne egy üzletet vagy művészeti iskolát.
*Kuncog fel halkan, miközben a tarkója alá pakolja a kezeit.
A nő sejtelmes mosolyára és a kósza megjegyzésre már érdeklődve vonja fel a szemöldökeit. De mivel a hóhajú nem folytatja így a kérdezősködést is elhalasztja későbbre.*
- Na ennek örülök.
*Húzza is szélesebb mosolyra ajkait, majd érdeklődve figyeli, ahogy The újból a füzetébe temetkezik. Türelmesen várja, míg befejezi ismét az alkotást, a végeredménytől pedig egy pillanatra a szava is eláll.*
- Ez gyönyörű szép lett.
*Ül is fel, hogy közelebb hajolva vehesse jobban szemügyre. Még mindig lenyűgözi, ahogy a nő pillanatok alatt a semmiből valami csodát alkot. Legalábbis a tündérke számára már ezek a rajzok is azok, hisz őt nem áldotta meg az ég tehetséggel.*
- Aki a semmiből akar elindulni annak nehéz az előrejutás. Vagyis igazából csak azt kitalálni, hogy hol is kezdje. Legalábbis nekem. Biztos van olyan hely, ahol a hasznomat vennék, de talán lustaságból még nem igazán tettem lépést afelé, hogy kezdjek is magammal valamit.
*Ingatja meg a fejét mosolyogva. De ezek szerint ez a probléma társadalmi helyzettől független.*
- Lehet nyitnod kéne egy üzletet vagy művészeti iskolát.
*Kuncog fel halkan, miközben a tarkója alá pakolja a kezeit.
A nő sejtelmes mosolyára és a kósza megjegyzésre már érdeklődve vonja fel a szemöldökeit. De mivel a hóhajú nem folytatja így a kérdezősködést is elhalasztja későbbre.*
- Na ennek örülök.
*Húzza is szélesebb mosolyra ajkait, majd érdeklődve figyeli, ahogy The újból a füzetébe temetkezik. Türelmesen várja, míg befejezi ismét az alkotást, a végeredménytől pedig egy pillanatra a szava is eláll.*
- Ez gyönyörű szép lett.
*Ül is fel, hogy közelebb hajolva vehesse jobban szemügyre. Még mindig lenyűgözi, ahogy a nő pillanatok alatt a semmiből valami csodát alkot. Legalábbis a tündérke számára már ezek a rajzok is azok, hisz őt nem áldotta meg az ég tehetséggel.*
452. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:25:28
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:25:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*És lám Cha'yss tényleg gazember, hiszen csak nem hagy fel azzal, hogy vetkőztesse a tekintetével. Kicsit bosszantja a dolog, talán bosszúból le kéne teperje Cha'ysst és a száját visszatapasztani a férfi hasára, akkor aztán megtanulná, hogy Aeanevel nem érdemes ujjat húzni! Nagy kár, hogy a lány nem túl vérmes, a gondolattal eljátszik ugyan egy percre, de a kivitelezés bizonyosan pocsék lenne, mivel Cha'yss magasságbeli-, súlybeli- és erőfölényben van, aligha tudná Aenae leteperni. Olyan vállalkozásba meg nem fogna, ami eleve kudarcra van ítélve.
Cha'yss előadására csak nevetve legyint! Naná, hogy gazember, őt ugyan meg nem győzi az ellenkezőjéről! Hah!*
- Reméénynegyed, az
*Fél szemöldöke a homloka közepére szalad. Nemigen követi a városi dolgokat, de erről még ő is hallott. Valamiért az a benyomása, hogy ez nem más lesz, mint egy újabb gazdagnegyed, csak új névvel.*
- Ha olyan lesz, mint a gazdagnegyed régen, akkor nagyon-nagyon unalmas hely lesz, nagyon-nagyon unalmas lakókkal.
*Drága holmik, bálok, foszlós kalács, magas konyhaművészet. És csupa egymással versengő, egymásra irigy, de szemtől-szembe mézesmázos, kényeskedő alak.*
- Én nem tenném át. Persze most már a tiéd a hely, szóval ha te úgy gondolod, hogy jobb lenne a reménynegyedben...
*Érezhető undorral mondja ki ezt a szót, régi beidegződések.*
- Akkor helyezd át oda.
*Szerinte a Pinty jó helyen van a szegénynegyedben, egyrészt mert mindig is ott volt, másrészt így sokkal nagyobb lehet a vendégek köre, harmadrészt meg komoly ellenérzései vannak. De mivel tényleg Cha'yss a tulaj, ezért az ő ellenérzései nem számítanak.*
*És lám Cha'yss tényleg gazember, hiszen csak nem hagy fel azzal, hogy vetkőztesse a tekintetével. Kicsit bosszantja a dolog, talán bosszúból le kéne teperje Cha'ysst és a száját visszatapasztani a férfi hasára, akkor aztán megtanulná, hogy Aeanevel nem érdemes ujjat húzni! Nagy kár, hogy a lány nem túl vérmes, a gondolattal eljátszik ugyan egy percre, de a kivitelezés bizonyosan pocsék lenne, mivel Cha'yss magasságbeli-, súlybeli- és erőfölényben van, aligha tudná Aenae leteperni. Olyan vállalkozásba meg nem fogna, ami eleve kudarcra van ítélve.
Cha'yss előadására csak nevetve legyint! Naná, hogy gazember, őt ugyan meg nem győzi az ellenkezőjéről! Hah!*
- Reméénynegyed, az
*Fél szemöldöke a homloka közepére szalad. Nemigen követi a városi dolgokat, de erről még ő is hallott. Valamiért az a benyomása, hogy ez nem más lesz, mint egy újabb gazdagnegyed, csak új névvel.*
- Ha olyan lesz, mint a gazdagnegyed régen, akkor nagyon-nagyon unalmas hely lesz, nagyon-nagyon unalmas lakókkal.
*Drága holmik, bálok, foszlós kalács, magas konyhaművészet. És csupa egymással versengő, egymásra irigy, de szemtől-szembe mézesmázos, kényeskedő alak.*
- Én nem tenném át. Persze most már a tiéd a hely, szóval ha te úgy gondolod, hogy jobb lenne a reménynegyedben...
*Érezhető undorral mondja ki ezt a szót, régi beidegződések.*
- Akkor helyezd át oda.
*Szerinte a Pinty jó helyen van a szegénynegyedben, egyrészt mert mindig is ott volt, másrészt így sokkal nagyobb lehet a vendégek köre, harmadrészt meg komoly ellenérzései vannak. De mivel tényleg Cha'yss a tulaj, ezért az ő ellenérzései nem számítanak.*
451. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:12:08
Üzenet elküldve: 2020-05-10 16:12:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A Szeplős és az Ezüst szemű//
*Az útja fárasztó volt. Főleg, hogy olyan ostoba volt, hogy nem szerzett magának lovat. Vagy legalább egy szamarat, aki néha cipelte volna helyette hátsó felét. Meséltek neki, hogy ha a szép füves részre kiér, akkor már egész közel tudhatja magát Artheniorhoz. Ahogy cipőtalpa már a füvet súrolja az arca jobban fel is vidul. Hát végre megérkezett. Vagy legalábbis nagyon reméli.
Most viszont kifújja magát mielőtt még tovább is indulna. Az sem érdekli, hogy ha a következő fa mögött terül el egész Arthenior. Fáradt és fájnak a lábai. Majd meghal szomjan. Egy tisztás pedig egész jó módja, hogy ezen a két kínon kicsit enyhítsen. Táskáját le is dobja a víz mellett, majd letérdelve hajol is fölé hogy két kezébe vizet merjen, s nagy kortyokban nyelve apassza szomjúságát. Amint ez megtörtént elégedett mosollyal kel is fel, megviselt bakancsát kiköti, majd egy kisebb sziklára ülve meríti is a víz alá felhólyagosodott lábait.*
- Minden istenre ez a legjobb érzés.
*Nyögi is elégedetten, ahogy szemeit lehunyva élvezi fájó tagjai hűsítését. Ha kell órákig is itt marad, csak a fájdalom múljon el a talpaiból.*
*Az útja fárasztó volt. Főleg, hogy olyan ostoba volt, hogy nem szerzett magának lovat. Vagy legalább egy szamarat, aki néha cipelte volna helyette hátsó felét. Meséltek neki, hogy ha a szép füves részre kiér, akkor már egész közel tudhatja magát Artheniorhoz. Ahogy cipőtalpa már a füvet súrolja az arca jobban fel is vidul. Hát végre megérkezett. Vagy legalábbis nagyon reméli.
Most viszont kifújja magát mielőtt még tovább is indulna. Az sem érdekli, hogy ha a következő fa mögött terül el egész Arthenior. Fáradt és fájnak a lábai. Majd meghal szomjan. Egy tisztás pedig egész jó módja, hogy ezen a két kínon kicsit enyhítsen. Táskáját le is dobja a víz mellett, majd letérdelve hajol is fölé hogy két kezébe vizet merjen, s nagy kortyokban nyelve apassza szomjúságát. Amint ez megtörtént elégedett mosollyal kel is fel, megviselt bakancsát kiköti, majd egy kisebb sziklára ülve meríti is a víz alá felhólyagosodott lábait.*
- Minden istenre ez a legjobb érzés.
*Nyögi is elégedetten, ahogy szemeit lehunyva élvezi fájó tagjai hűsítését. Ha kell órákig is itt marad, csak a fájdalom múljon el a talpaiból.*
450. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:48:42
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:48:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- A tökéletességre való törekvés mindig értelmes élőlény célja lehet. *Válaszol elgondolkodva Mori szavaira. Egy érdekes történet is eszébe jut, amit úgy gondol, érdemes volna ebben a témában megosztani a félvér lánnyal.*
- Tudod, a wegtoreni szőnyegek nagyon híresek. Szép és csodás darabok, részletes és gyönyörű díszítéssel. *Vezeti fel a dolgot, ami természetesen kapcsolódni fog a mostani beszélgetéshez.*
- A szőnyegszövők az utolsó fonatot mindig elrontják, direkt teszik, mert tökéleteset csak az istenek képesek alkotni és az emberek nem érhetnek fel hozzájuk. *Fejezi be halovány mosollyal. Ezzel talán megmagyarázza kicsit, hogy az emberek és más fajok képviselői miért tökéletlenek mindig egy kicsit.
Mori szavaira már nem is kell válaszolnia, csak örömteli félmosollyal fogadja azokat, mert tényleg örül, neki, hogy a lány náluk kötött ki.
Bocsánatérését elhárítja a félvér lány, szerinte nem rontott el semmit, bár Aztyan úgy véli, a békés erdőszéli tisztáson való beszélgetésbe borús felhangot csempészett a heg története. Legalábbis az övé.*
- Igen, ezzel én is így vagyok. *Érdekes, hogy Mori is így érez a saját történetével kapcsolatban. A mostani beszélgetés során nem először fordul elő ez, de úgy tűnik, valóban megtalálták a közös nevezőt.*
- Igazad van. Láthatóan sok közös van bennünk, talán ezért is értjük meg egymást ilyen jól. *Mosolyodik el féloldalasan, de őszintén.*
- A tökéletességre való törekvés mindig értelmes élőlény célja lehet. *Válaszol elgondolkodva Mori szavaira. Egy érdekes történet is eszébe jut, amit úgy gondol, érdemes volna ebben a témában megosztani a félvér lánnyal.*
- Tudod, a wegtoreni szőnyegek nagyon híresek. Szép és csodás darabok, részletes és gyönyörű díszítéssel. *Vezeti fel a dolgot, ami természetesen kapcsolódni fog a mostani beszélgetéshez.*
- A szőnyegszövők az utolsó fonatot mindig elrontják, direkt teszik, mert tökéleteset csak az istenek képesek alkotni és az emberek nem érhetnek fel hozzájuk. *Fejezi be halovány mosollyal. Ezzel talán megmagyarázza kicsit, hogy az emberek és más fajok képviselői miért tökéletlenek mindig egy kicsit.
Mori szavaira már nem is kell válaszolnia, csak örömteli félmosollyal fogadja azokat, mert tényleg örül, neki, hogy a lány náluk kötött ki.
Bocsánatérését elhárítja a félvér lány, szerinte nem rontott el semmit, bár Aztyan úgy véli, a békés erdőszéli tisztáson való beszélgetésbe borús felhangot csempészett a heg története. Legalábbis az övé.*
- Igen, ezzel én is így vagyok. *Érdekes, hogy Mori is így érez a saját történetével kapcsolatban. A mostani beszélgetés során nem először fordul elő ez, de úgy tűnik, valóban megtalálták a közös nevezőt.*
- Igazad van. Láthatóan sok közös van bennünk, talán ezért is értjük meg egymást ilyen jól. *Mosolyodik el féloldalasan, de őszintén.*
449. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:41:09
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:41:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
- Tudom mire gondolsz.* bár életük nem is lehetne különbözőbb, úgy tűnik mégis hasonló fázison mennek keresztül.* A változás nehéz és ijesztő, de a megszokás még ijesztőbb!* vonatkoztatja a lány helyzetét a sajátjához.*
- Azt hiszem tudnánk segíteni egymásnak.* mosolyodik el sejtelmesen. Találkozásuk most egészen sorszerűnek tűnik a nemes leány számára. Egyelőre azonban nem fejti ki a gondolatokat, amik ennek kapcsán a fejében járnak.*
- Ó, értem.* nem sokat tud a tündérek anatómiájáról, sem testük fejlődésének sajátosságairól. Azt sem tudná megtippelni Ciri mennyi idős lehet. Szavaiból, hanglejtéséből arra következtet, hogy azok a szárnyak már nem is fognak kinőni és ez nagyon bántja a tündért.*
* Visszakéri a könyvet, s talán ebből következtet tévesen a másik arra, hogy indulni készül.*
- Nem tartasz fel!* az ugyan igaz, hogy ideje lenne indulnia, de most nincs hely ahol szívesebben lenne. Egyet lapozik a kis könyvben, újra előkerül a szénceruza és Thea lázas munkába kezd. Ismét Ciri kerül fel a pergamenre, de ezúttal csupán a háta. Karcsú derék, törékeny vállak, a szárnycsonkok megrajzolására különösen nagy hangsúlyt fektet. Amint ezzel elkészül a szárnyak tövétől kiindulva kacskaringós mintát sző a lány hátára. Két oldalt szimmetrikusan terül el a minta Ciri hátán különleges szárnyszerű formát mintázva. Nem célja elfedni a csonka szárnyakat, sem a hegeket, a minta körülöleli őket együtt alkotva egy egészet.*
- Hogy tetszik?* nyújtja oda a végeredményt a mellette heverő fél pucér teremtésnek.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.10 14:42:42
- Tudom mire gondolsz.* bár életük nem is lehetne különbözőbb, úgy tűnik mégis hasonló fázison mennek keresztül.* A változás nehéz és ijesztő, de a megszokás még ijesztőbb!* vonatkoztatja a lány helyzetét a sajátjához.*
- Azt hiszem tudnánk segíteni egymásnak.* mosolyodik el sejtelmesen. Találkozásuk most egészen sorszerűnek tűnik a nemes leány számára. Egyelőre azonban nem fejti ki a gondolatokat, amik ennek kapcsán a fejében járnak.*
- Ó, értem.* nem sokat tud a tündérek anatómiájáról, sem testük fejlődésének sajátosságairól. Azt sem tudná megtippelni Ciri mennyi idős lehet. Szavaiból, hanglejtéséből arra következtet, hogy azok a szárnyak már nem is fognak kinőni és ez nagyon bántja a tündért.*
* Visszakéri a könyvet, s talán ebből következtet tévesen a másik arra, hogy indulni készül.*
- Nem tartasz fel!* az ugyan igaz, hogy ideje lenne indulnia, de most nincs hely ahol szívesebben lenne. Egyet lapozik a kis könyvben, újra előkerül a szénceruza és Thea lázas munkába kezd. Ismét Ciri kerül fel a pergamenre, de ezúttal csupán a háta. Karcsú derék, törékeny vállak, a szárnycsonkok megrajzolására különösen nagy hangsúlyt fektet. Amint ezzel elkészül a szárnyak tövétől kiindulva kacskaringós mintát sző a lány hátára. Két oldalt szimmetrikusan terül el a minta Ciri hátán különleges szárnyszerű formát mintázva. Nem célja elfedni a csonka szárnyakat, sem a hegeket, a minta körülöleli őket együtt alkotva egy egészet.*
- Hogy tetszik?* nyújtja oda a végeredményt a mellette heverő fél pucér teremtésnek.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.10 14:42:42
448. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:22:40
Üzenet elküldve: 2020-05-10 14:22:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Revirthea Thelawear//
- Az nekem is akad.
*Mosolyodik el boldogan, hogy végre valami hasonlót is fel vélt fedezni kettejük között. Noha ez igen elenyésző hasonlóság, de kezdetnek megteszi. Hisz szabadideje neki is van bőven, mivel sem barátai, sem munkája, amivel lefoglalhatná magát.
A nő kérdését viszont nem igazán érti. Neki az a természetes, hogy a csillagos ég alatt alszik, nem válogat az ételben, sem a fürdések lehetőségében. Ez a megszokott már évek óta. Egy olyan élet, ami nem hagyott neki választást.*
- Nem tudom.
*Feleli végül őszintén. Belekerült ebbe az életbe, s valahogy megszokta. Eddig még nem gondolkodott el a változás lehetőségén.*
- Másnak ez biztos nem jó így. Meg hát nekem sem, de valahogy eddig még nem jutottam el odáig, hogy változtassak.
*Vakar is zavartan a tarkójára, majd ahogy végzett a rajzok átnézésével vissza is nyújtja a nőnek.*
- Egyszer majd én is kipróbálom.
*Nagy mosollyal bólogat is, majd hanyatt dől a fűben. Egy kicsit helyezkedik, hogy a fejlődésben elmaradt szárnyaival is kényelmesen feküdhessen, majd nagy szemeivel a nő arcára pislog.*
- Dehogy is. Csak az enyémek nem nőttek ki.
*Vág is egy fintort, ahogy elképzeli hogyan is nézhetnek ki.*
- Feltartalak? Mert, ha dolgod van, akkor egy darabon szívesen elkísérlek, ha nem baj.
*Kap is észbe, hogy bizonyára azért Thea sem egész napra bérelte ki a helyét a tisztáson. Azt meg nem akarja, hogy valamiben éppen miatta maradjon el.*
- Az nekem is akad.
*Mosolyodik el boldogan, hogy végre valami hasonlót is fel vélt fedezni kettejük között. Noha ez igen elenyésző hasonlóság, de kezdetnek megteszi. Hisz szabadideje neki is van bőven, mivel sem barátai, sem munkája, amivel lefoglalhatná magát.
A nő kérdését viszont nem igazán érti. Neki az a természetes, hogy a csillagos ég alatt alszik, nem válogat az ételben, sem a fürdések lehetőségében. Ez a megszokott már évek óta. Egy olyan élet, ami nem hagyott neki választást.*
- Nem tudom.
*Feleli végül őszintén. Belekerült ebbe az életbe, s valahogy megszokta. Eddig még nem gondolkodott el a változás lehetőségén.*
- Másnak ez biztos nem jó így. Meg hát nekem sem, de valahogy eddig még nem jutottam el odáig, hogy változtassak.
*Vakar is zavartan a tarkójára, majd ahogy végzett a rajzok átnézésével vissza is nyújtja a nőnek.*
- Egyszer majd én is kipróbálom.
*Nagy mosollyal bólogat is, majd hanyatt dől a fűben. Egy kicsit helyezkedik, hogy a fejlődésben elmaradt szárnyaival is kényelmesen feküdhessen, majd nagy szemeivel a nő arcára pislog.*
- Dehogy is. Csak az enyémek nem nőttek ki.
*Vág is egy fintort, ahogy elképzeli hogyan is nézhetnek ki.*
- Feltartalak? Mert, ha dolgod van, akkor egy darabon szívesen elkísérlek, ha nem baj.
*Kap is észbe, hogy bizonyára azért Thea sem egész napra bérelte ki a helyét a tisztáson. Azt meg nem akarja, hogy valamiben éppen miatta maradjon el.*
447. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 13:47:08
Üzenet elküldve: 2020-05-10 13:47:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
- Igen.* helyesel a lány.* Szeretem ezt csinálni, viszont arra is rájöttem.* valójában inkább rávilágítottak neki.* Hogy túlságosan sok a szabadidőm. Próbálom kitalálni miként tudnám hasznosan eltölteni.* a beszélgetés a Pegazusban mély hatást gyakorolt rá. Most próbálja kitágítani kényelmes életének határait, befogadni az újat és az ismeretlent.*
*Míg Ciri a könyvet lapozza Thea lopva figyeli reakcióit. Kíváncsi rá milyen hatást vált ki az idegen tündérből. A legrosszabb kimenetel az, ha semmilyent, de a lánykának mintha tetszene, amit lát. Thea legnagyobb örömére, de boldogsága nem felhőtlen a ifjú Ciri válasza arculcsapásként éri.*
- Ez számodra rendjén van így?* kérdezi. Próbál nem túl tapintatlan lenni, de látszik, hogy ő nem helyesli ezt az életmódot. Nem akar túl gyorsan ítélni, így megvárja a lány válaszát. Talán volt választása és ő akarta magának ezt az életet. Ebben az esetben Revirtheának ezt tiszteletben kell tartania.*
- Köszönöm. Csupán gyakorlás kérdése. Biztos vagyok benne, hogy idővel neked is menne.* mosolyog a lányra, Ciri kérése összezavarja.*
- Valaki bántott Téged?* látta a hegeket a lány hátán, de nem akarta beleütni az orrát, így azonban, hogy szóba kerül neki szegezi a kérdést. Zöld szemei a másik tekintetét fürkészik, majd a könyvért nyúl. Támadt egy ötlete.*
- Igen.* helyesel a lány.* Szeretem ezt csinálni, viszont arra is rájöttem.* valójában inkább rávilágítottak neki.* Hogy túlságosan sok a szabadidőm. Próbálom kitalálni miként tudnám hasznosan eltölteni.* a beszélgetés a Pegazusban mély hatást gyakorolt rá. Most próbálja kitágítani kényelmes életének határait, befogadni az újat és az ismeretlent.*
*Míg Ciri a könyvet lapozza Thea lopva figyeli reakcióit. Kíváncsi rá milyen hatást vált ki az idegen tündérből. A legrosszabb kimenetel az, ha semmilyent, de a lánykának mintha tetszene, amit lát. Thea legnagyobb örömére, de boldogsága nem felhőtlen a ifjú Ciri válasza arculcsapásként éri.*
- Ez számodra rendjén van így?* kérdezi. Próbál nem túl tapintatlan lenni, de látszik, hogy ő nem helyesli ezt az életmódot. Nem akar túl gyorsan ítélni, így megvárja a lány válaszát. Talán volt választása és ő akarta magának ezt az életet. Ebben az esetben Revirtheának ezt tiszteletben kell tartania.*
- Köszönöm. Csupán gyakorlás kérdése. Biztos vagyok benne, hogy idővel neked is menne.* mosolyog a lányra, Ciri kérése összezavarja.*
- Valaki bántott Téged?* látta a hegeket a lány hátán, de nem akarta beleütni az orrát, így azonban, hogy szóba kerül neki szegezi a kérdést. Zöld szemei a másik tekintetét fürkészik, majd a könyvért nyúl. Támadt egy ötlete.*
446. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 13:45:09
Üzenet elküldve: 2020-05-10 13:45:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae hápogása kiszélesíti a mosolyát és elnyújtja a nevetését. Lám, milyen könnyen sétált a saját csapdájába és milyen jót derülnek rajta mindketten. Vagy csak az igric, de ez részletkérdés. Ha megkérdezné, vele nevet, nem rajta.
A lány úgy takargatja magát, mintha képes volna a képzeletében is megtenni ugyanezt. Pedig nem, mert a wegtoreni lelki szemei előtt ott áll a lány anyaszült meztelen és ez a sárga szemeiben is látszik.
A megbélyegzés, miszerint ő egy gazember, láthatóan mélységesen meglepi és váratlanul éri. Mellkasára teszi a kezét, mintha még a szívének üteme is kihagyott volna. Nem is kell válaszolnia, látszik rajta, hogy fáj az igazság, de a vége akkor is mosoly. Persze nem tartja magát gazembernek, még akkor is, ha esetleg egyesek ezt feltételezhetnék róla. De különben is, mit érdekli a wegtoreni oroszlánt, mint ugatnak a kutyák?
Nem néz le a felé pillantó lányra, hanem továbbra is a távolt fürkészi. De a reakciójából arra következtet, hogy Aenae nem vette olyan könnyeden a dolgot, mint ahogy belőle kibukott. Kétségtelen, hogy szép gyermekeik lennének, de még az igric sem tudja, hogy mennyire szeretne egy kölyköt. Mert biztosan kisfiú lenne, ez amolyan érzés. Ám az is igaz, hogy eddig nem is gondolkodott ilyesmin, érdekes, hogy pont most jutott az eszébe.*
- Hallottad, hogy lesz új negyed? *Kérdi könnyed hangon.*
- Reménynegyed. Valami lihanechi nemes pénzelte. *Folytatja a pletykákkal, amelyeket hallott.*
- Szerinted érdemes volna átköltöztetni oda a Kalmárt? *Kérdi csevegő hangnemben. Érdekes gondolat volna és főleg rengeteg aranyba kerülne, ám egy negyed, tele vagyonos polgárokkal. Lehet, hogy a kereskedőház presztízsét is növelné.*
*Aenae hápogása kiszélesíti a mosolyát és elnyújtja a nevetését. Lám, milyen könnyen sétált a saját csapdájába és milyen jót derülnek rajta mindketten. Vagy csak az igric, de ez részletkérdés. Ha megkérdezné, vele nevet, nem rajta.
A lány úgy takargatja magát, mintha képes volna a képzeletében is megtenni ugyanezt. Pedig nem, mert a wegtoreni lelki szemei előtt ott áll a lány anyaszült meztelen és ez a sárga szemeiben is látszik.
A megbélyegzés, miszerint ő egy gazember, láthatóan mélységesen meglepi és váratlanul éri. Mellkasára teszi a kezét, mintha még a szívének üteme is kihagyott volna. Nem is kell válaszolnia, látszik rajta, hogy fáj az igazság, de a vége akkor is mosoly. Persze nem tartja magát gazembernek, még akkor is, ha esetleg egyesek ezt feltételezhetnék róla. De különben is, mit érdekli a wegtoreni oroszlánt, mint ugatnak a kutyák?
Nem néz le a felé pillantó lányra, hanem továbbra is a távolt fürkészi. De a reakciójából arra következtet, hogy Aenae nem vette olyan könnyeden a dolgot, mint ahogy belőle kibukott. Kétségtelen, hogy szép gyermekeik lennének, de még az igric sem tudja, hogy mennyire szeretne egy kölyköt. Mert biztosan kisfiú lenne, ez amolyan érzés. Ám az is igaz, hogy eddig nem is gondolkodott ilyesmin, érdekes, hogy pont most jutott az eszébe.*
- Hallottad, hogy lesz új negyed? *Kérdi könnyed hangon.*
- Reménynegyed. Valami lihanechi nemes pénzelte. *Folytatja a pletykákkal, amelyeket hallott.*
- Szerinted érdemes volna átköltöztetni oda a Kalmárt? *Kérdi csevegő hangnemben. Érdekes gondolat volna és főleg rengeteg aranyba kerülne, ám egy negyed, tele vagyonos polgárokkal. Lehet, hogy a kereskedőház presztízsét is növelné.*
445. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 12:28:46
Üzenet elküldve: 2020-05-10 12:28:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Revirthea Thelawear//
*Nem csak szép, hanem okos is. Ámuldozik a nőn, miközben igyekszik értelmezni a szavait. Szóval akár ő is lehetne művész, ha egyszer valami remeket tudna alkotni. Már csak arra kell rájönnie a későbbiekben, hogy ezt mely téren tudná véghezvinni.*
- Akkor ezt szereted csinálni szabadidődben.
*Bólogat is a megállapításra, hogy érti ám, amit Thea mond.
Azt sejtette, hogy ilyen finom hölgy nem igen jár le ide mosakodni. El is tudja képzelni azt a szép házat, ahol élhet, saját dézsával, szép ruhákkal, kényelmes ággyal. Az illik hozzá, nem pedig egy hideg vizű folyó, bár tény, hogy lassan már kellemes lesz az idő, vele a víz is melegszik, a smaragd pázsit pedig itt a legpuhább Artheniorban, legalábbis Ciri szerint. Szóval neki sincs oka panaszra.
Mosolyogva veszi tudomásul, hogy beleleshet a füzetbe, így mielőtt kézbe venné alaposan megtörli a kezeit, víztől csöpögő haját is hátra söpri. Majd ahogy a füzetet elveszi nem is görnyed fölé, nehogy tényleg kárt tegyen benne egy pár kósza vízcsöpp.
Kényelmesen ellapozgatja az elejétől kezdve, közben a kérdésre kissé megtorpanva hunyorog fel.*
- Hát igazából mikor hol ér az alkony.
*Vonja meg egyszerűen a vállait. Régebben a szegénynegyedben húzta meg magát, ha éppen talált egy-egy elhagyatott házat, de mostanában előszeretettel időzik a romvárosban. Főleg amióta néptelenebb lett, így álmát sem zavarják meg, ha rendesen elbújik valami ház maradványánál. Persze néha, ha elég aranyhoz jut azért csak kikuncsorog egy-egy éjszakát a Pegazusban. Ott kényelmes és puha az ágy, ha meg még ennivalóra is futja már tökéletes az éjszakája.*
- Nagyon ügyes vagy. Tetszenek.
*Szélesedik el a mosolya, ahogy lassan a végére jut a füzetnek, de természetesen a saját magát ábrázolónál azért jobban elidőzik. Finoman megböki a rajzot ott, ahol szárnycsökevényei vannak, majd az ajkába harapva pillant a nő arcára.*
- Majd rajzolsz nekem egy olyat, ahol vannak szép szárnyaim? Kifizetem.
*Pillázik is egy sort, igyekezve a lehető legellenállhatatlanabb arcot vágni.*
*Nem csak szép, hanem okos is. Ámuldozik a nőn, miközben igyekszik értelmezni a szavait. Szóval akár ő is lehetne művész, ha egyszer valami remeket tudna alkotni. Már csak arra kell rájönnie a későbbiekben, hogy ezt mely téren tudná véghezvinni.*
- Akkor ezt szereted csinálni szabadidődben.
*Bólogat is a megállapításra, hogy érti ám, amit Thea mond.
Azt sejtette, hogy ilyen finom hölgy nem igen jár le ide mosakodni. El is tudja képzelni azt a szép házat, ahol élhet, saját dézsával, szép ruhákkal, kényelmes ággyal. Az illik hozzá, nem pedig egy hideg vizű folyó, bár tény, hogy lassan már kellemes lesz az idő, vele a víz is melegszik, a smaragd pázsit pedig itt a legpuhább Artheniorban, legalábbis Ciri szerint. Szóval neki sincs oka panaszra.
Mosolyogva veszi tudomásul, hogy beleleshet a füzetbe, így mielőtt kézbe venné alaposan megtörli a kezeit, víztől csöpögő haját is hátra söpri. Majd ahogy a füzetet elveszi nem is görnyed fölé, nehogy tényleg kárt tegyen benne egy pár kósza vízcsöpp.
Kényelmesen ellapozgatja az elejétől kezdve, közben a kérdésre kissé megtorpanva hunyorog fel.*
- Hát igazából mikor hol ér az alkony.
*Vonja meg egyszerűen a vállait. Régebben a szegénynegyedben húzta meg magát, ha éppen talált egy-egy elhagyatott házat, de mostanában előszeretettel időzik a romvárosban. Főleg amióta néptelenebb lett, így álmát sem zavarják meg, ha rendesen elbújik valami ház maradványánál. Persze néha, ha elég aranyhoz jut azért csak kikuncsorog egy-egy éjszakát a Pegazusban. Ott kényelmes és puha az ágy, ha meg még ennivalóra is futja már tökéletes az éjszakája.*
- Nagyon ügyes vagy. Tetszenek.
*Szélesedik el a mosolya, ahogy lassan a végére jut a füzetnek, de természetesen a saját magát ábrázolónál azért jobban elidőzik. Finoman megböki a rajzot ott, ahol szárnycsökevényei vannak, majd az ajkába harapva pillant a nő arcára.*
- Majd rajzolsz nekem egy olyat, ahol vannak szép szárnyaim? Kifizetem.
*Pillázik is egy sort, igyekezve a lehető legellenállhatatlanabb arcot vágni.*
444. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 11:07:32
Üzenet elküldve: 2020-05-10 11:07:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
- Nem ijedek meg a versenytől, legyen! El is kezdek gondolkodni mi legyen a jutalmam. *vigyorog szemtelenül Wilhorpra a lány, hiszen kettejük között immáron nem, csak egy személy biztos a győzelmében. Nem sokkal később elmerengve nézi a felhők sokaságát, s amíg ő maga szinte repülni látja az égi pillangót addig a mellette fekvő fél- elf még, csak nem is jófelé szemlélődik. *
- Ez nem volt túl meggyőző, te mamlasz! Tekintve, hogy az ellenkező irányban kerested szegény felhőt! *Jóízűen kuncog a másik bizonytalan igenjén, és ha teheti jókedvében egy apró csókot lehel a Wil nyakára. Az ezt követő kérdésre azonban megmerevedik és piroslásig zavarba esik. *
- Én- én, szóval... Ez egy véletlenszerű, izé... dallam. Nincs hozzá dal és nem szeretek má- mások előtt énekelni. *Szinte remeg a feltörekvő görcstől ami a gyomrában keletkezik, és legszívesebben elsüllyedne ebben a pillanatban. Végül, csak egy cikázó sóhaj kíséretében igyekszik átölelni a férfit és annak mellkasába menekülni az éneklés gondolata elől. Mélyen belélegzi a másik illatát, majd egy- két perc után, már nyugodtabban néz fel a barna hajú szempárába. *
- Tetszik ez az érzés amit a közeledben érzek. *bukik ki hirtelen a fiatal nőből, de már nem tudja elharapni a mondatát, kimondta hangosan is gondolatát. Nem akar ismételten zavarba kerülni, így állja az íriszek figyelmét sajátjaival közben azon elmélkedik pontosan melyik érzésre is gondol valójában vagy talán az összesre ami benne repked. Ode kétségkívül nem egyszerű személy, ha a világismeretről van szó hiszen hiába vágja kívülről a növénytant, arról fogalma sincs mit jelent kötődni, sőt a boldogság felszínét is éppen hogy elkezdte kapirgálni. Szeretne bele látni a fél- elf fejébe, ismerni őt, egyszerűen úgy érzi a férfi kulcs a jövője felé bármilyen módon is. Talán, csak segít a kalitkát félredobni és ez az egész egy minden amit eddig nem tett a lány játék lesz vagy valami ennél mélyebb, de nem akarja hogy vége legyen a napnak, fél az elmúlástól. *
- Mesélj magadról! Mindent mondj el amit eddig nem tudok! A kedvenc tevékenységedtől, addig hogy hiszel e a szerelemben vagy mit csinálsz reggelenként! Persze te is kérdezhetsz.
- Nem ijedek meg a versenytől, legyen! El is kezdek gondolkodni mi legyen a jutalmam. *vigyorog szemtelenül Wilhorpra a lány, hiszen kettejük között immáron nem, csak egy személy biztos a győzelmében. Nem sokkal később elmerengve nézi a felhők sokaságát, s amíg ő maga szinte repülni látja az égi pillangót addig a mellette fekvő fél- elf még, csak nem is jófelé szemlélődik. *
- Ez nem volt túl meggyőző, te mamlasz! Tekintve, hogy az ellenkező irányban kerested szegény felhőt! *Jóízűen kuncog a másik bizonytalan igenjén, és ha teheti jókedvében egy apró csókot lehel a Wil nyakára. Az ezt követő kérdésre azonban megmerevedik és piroslásig zavarba esik. *
- Én- én, szóval... Ez egy véletlenszerű, izé... dallam. Nincs hozzá dal és nem szeretek má- mások előtt énekelni. *Szinte remeg a feltörekvő görcstől ami a gyomrában keletkezik, és legszívesebben elsüllyedne ebben a pillanatban. Végül, csak egy cikázó sóhaj kíséretében igyekszik átölelni a férfit és annak mellkasába menekülni az éneklés gondolata elől. Mélyen belélegzi a másik illatát, majd egy- két perc után, már nyugodtabban néz fel a barna hajú szempárába. *
- Tetszik ez az érzés amit a közeledben érzek. *bukik ki hirtelen a fiatal nőből, de már nem tudja elharapni a mondatát, kimondta hangosan is gondolatát. Nem akar ismételten zavarba kerülni, így állja az íriszek figyelmét sajátjaival közben azon elmélkedik pontosan melyik érzésre is gondol valójában vagy talán az összesre ami benne repked. Ode kétségkívül nem egyszerű személy, ha a világismeretről van szó hiszen hiába vágja kívülről a növénytant, arról fogalma sincs mit jelent kötődni, sőt a boldogság felszínét is éppen hogy elkezdte kapirgálni. Szeretne bele látni a fél- elf fejébe, ismerni őt, egyszerűen úgy érzi a férfi kulcs a jövője felé bármilyen módon is. Talán, csak segít a kalitkát félredobni és ez az egész egy minden amit eddig nem tett a lány játék lesz vagy valami ennél mélyebb, de nem akarja hogy vége legyen a napnak, fél az elmúlástól. *
- Mesélj magadról! Mindent mondj el amit eddig nem tudok! A kedvenc tevékenységedtől, addig hogy hiszel e a szerelemben vagy mit csinálsz reggelenként! Persze te is kérdezhetsz.
443. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 10:32:04
Üzenet elküldve: 2020-05-10 10:32:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
* Örül, hogy az éteri tündérnek sikerül ismét feloldódnia, egészen azonban nem feledkezik meg társaságáról hiszen kérdést intéz hozzá. Nem is akármilyent.*
- Hm.* elgondolkodva félrebiccenti a fejét.* Csak annyira vagyok művész, mint a pásztor legény, aki egy új dallamot fütyül el a nyájnak, vagy a szakács, aki újszerű ételekkel kápráztatja el a fogadó vendégeit.* Thea észjárása szerint művész minden lény, aki valamit alkot. Legyen az egy kovács, kőműves, vagy kobzos.*
- Ha olyan értelemben kérdezed, hogy ebből élek-e, akkor nem, nem vagyok az.* hangzik a lényegre törő felelet.*
* A leányt nem zavarja, hogy alkotás közben kérdezgetik. Szívélyesen megválaszol mindent.*
- Persze.* mosolyodik el kedvesen. Jó néven veszi az érdeklődést. A családja sosem értékelte különösebben tehetségét, ennek köszönhetően talán még inkább vágyja a kitárulkozást.*
* Figyelmét épp teljesen a tündér különös szárnyainak megörökítésére szenteli, így elmulasztja Ciri döbbent tekintetét. Kérdésére némán csak a fejét rázza, továbbra sem pillantva fel a vázlatfüzet mögül. Odahaza saját dézsája van egy szép paravánnal eltakarva szobája egyik sarkában. Anyjának külön szolgálólánya van, aki a fürdésben segíti. Az asszonyt még a gondolat is elborzasztaná, hogy egyetlen lánya a köznéppel együtt fürdőzzön, testét közszemlére téve.*
- Csak ez a fázis kész. Otthon majd szépen kidolgozom.* méregeti a skiccet, máris a következő lépéseket tervezgetve. Figyelmét nem kerüli el, hogy a lányka ruhája milyen viseletes.*
- Persze.* nyújtja felé a füzetet, bízik benne, hogy a tündér nem vizezi össze a lapot. A lányról készült rajz kidolgozatlan még, de látszik, hogy gyakorlott kezek készítették. Még Ciri a rajzot tanulmányozza az ember lány sütkérezik a napfényben.*
~ Lassan ideje visszaindulnom és megkeresni Dowent.~
- Merre felé laksz?* kérdezi a lányt.*
* Örül, hogy az éteri tündérnek sikerül ismét feloldódnia, egészen azonban nem feledkezik meg társaságáról hiszen kérdést intéz hozzá. Nem is akármilyent.*
- Hm.* elgondolkodva félrebiccenti a fejét.* Csak annyira vagyok művész, mint a pásztor legény, aki egy új dallamot fütyül el a nyájnak, vagy a szakács, aki újszerű ételekkel kápráztatja el a fogadó vendégeit.* Thea észjárása szerint művész minden lény, aki valamit alkot. Legyen az egy kovács, kőműves, vagy kobzos.*
- Ha olyan értelemben kérdezed, hogy ebből élek-e, akkor nem, nem vagyok az.* hangzik a lényegre törő felelet.*
* A leányt nem zavarja, hogy alkotás közben kérdezgetik. Szívélyesen megválaszol mindent.*
- Persze.* mosolyodik el kedvesen. Jó néven veszi az érdeklődést. A családja sosem értékelte különösebben tehetségét, ennek köszönhetően talán még inkább vágyja a kitárulkozást.*
* Figyelmét épp teljesen a tündér különös szárnyainak megörökítésére szenteli, így elmulasztja Ciri döbbent tekintetét. Kérdésére némán csak a fejét rázza, továbbra sem pillantva fel a vázlatfüzet mögül. Odahaza saját dézsája van egy szép paravánnal eltakarva szobája egyik sarkában. Anyjának külön szolgálólánya van, aki a fürdésben segíti. Az asszonyt még a gondolat is elborzasztaná, hogy egyetlen lánya a köznéppel együtt fürdőzzön, testét közszemlére téve.*
- Csak ez a fázis kész. Otthon majd szépen kidolgozom.* méregeti a skiccet, máris a következő lépéseket tervezgetve. Figyelmét nem kerüli el, hogy a lányka ruhája milyen viseletes.*
- Persze.* nyújtja felé a füzetet, bízik benne, hogy a tündér nem vizezi össze a lapot. A lányról készült rajz kidolgozatlan még, de látszik, hogy gyakorlott kezek készítették. Még Ciri a rajzot tanulmányozza az ember lány sütkérezik a napfényben.*
~ Lassan ideje visszaindulnom és megkeresni Dowent.~
- Merre felé laksz?* kérdezi a lányt.*
442. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-10 00:30:29
Üzenet elküldve: 2020-05-10 00:30:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*A csúnyácska utcákról hamar az erdő felé vezető útra térnek, az úton pedig még egy egészen keveset haladva máris a tisztáson találják magukat. A fákkal körülvett füves terület és a rajta lévő dombocska most is szép, mint mindig, és most még olyan nagyon sokan sincsenek, hogy az zavaró legyen. Nem mintha nagyon zavartatnák magukat, sejti, hogy közönség előtt is odáig lennének egymásért.*
– Elhiszem, hogy tudsz úszni, de azt nem, hogy még nálam is jobban. Versenyezned kell velem, ha be akarod bizonyítani. A jutalmat majd kitaláljuk. *Még ott sincsenek a víznél, máris tétben fogadna a győztesre. Hiába, Wilhorp mindig is magabiztos gyerek volt. Közben enged a lány húzásának és Odenraviával együtt elterül a füvön. Közel húzódik az elfhez, majd felnéz az égre, hogy megkeresse azt a bizonyos felhőpillangót. A képzelőereje rögtön cserben hagyja, úgyhogy csak a homlokát ráncolva mered a kék égen úszó fehér pacákra.*
– I-igen? Ha te mondod. *Természetesen helyesel, nehogy azt mutassa, hogy felsült. Mikor Odenravia megsimogatja az arcát, akkor oldalra dönti a fejét és az elfre néz.*
– No, mit dúdolgatsz? Elénekled? *Kíváncsiskodik a füvön fekve.*
*A csúnyácska utcákról hamar az erdő felé vezető útra térnek, az úton pedig még egy egészen keveset haladva máris a tisztáson találják magukat. A fákkal körülvett füves terület és a rajta lévő dombocska most is szép, mint mindig, és most még olyan nagyon sokan sincsenek, hogy az zavaró legyen. Nem mintha nagyon zavartatnák magukat, sejti, hogy közönség előtt is odáig lennének egymásért.*
– Elhiszem, hogy tudsz úszni, de azt nem, hogy még nálam is jobban. Versenyezned kell velem, ha be akarod bizonyítani. A jutalmat majd kitaláljuk. *Még ott sincsenek a víznél, máris tétben fogadna a győztesre. Hiába, Wilhorp mindig is magabiztos gyerek volt. Közben enged a lány húzásának és Odenraviával együtt elterül a füvön. Közel húzódik az elfhez, majd felnéz az égre, hogy megkeresse azt a bizonyos felhőpillangót. A képzelőereje rögtön cserben hagyja, úgyhogy csak a homlokát ráncolva mered a kék égen úszó fehér pacákra.*
– I-igen? Ha te mondod. *Természetesen helyesel, nehogy azt mutassa, hogy felsült. Mikor Odenravia megsimogatja az arcát, akkor oldalra dönti a fejét és az elfre néz.*
– No, mit dúdolgatsz? Elénekled? *Kíváncsiskodik a füvön fekve.*
441. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-09 21:30:11
Üzenet elküldve: 2020-05-09 21:30:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Esti imádság//
*Miután elhagyta a Pegát, még betért a fogadó istállójába, hogy Wolly nyergéről leakassza a selyemzsákot, amelyben a csörgődob szokott lapulni. Eztán indult csak a tisztásra. Most tehát itt van, ezen a békés helyen. Bonternoson jár még mindig az esze. Megbánta már, hogy hazudott a férfinak, s megfogadja magában, hogy soha többé nem fog ilyet tenni. Teljesen meg tudja érteni, hogy a férfi szeretne barátokat, hiszen ő maga is szeretne. Sosem volt még igazán tartós baráti kapcsolata, s emiatt gyakorta kissé egyedül érzi magát. S egyelőre csak abban tud reménykedni, hogy majd egyszer lesz valaki, aki úgy el tudja fogadni, ahogy van. ~Talán Bonternos éppen ilyen lett volna.~ Tudja azt is, hogy most már hiába rágódik a hibán, az nem fog segíteni úgy sem. Csak belülről teszi tönkre saját magát. Gondolatait visszarángatja a valóságba, s egyúttal megfogadja azt is, hogy ha találkozik valaha Bonternossal, megpróbálja valahogyan kibékíteni. De most már itt az idő, hogy hozzálásson az esti imádsághoz. Kioldozva a zsákot előhúzza a szépen megmunkált faragott csörgődobot. A zsákot derekára köti, majd egyenletes ritmust kezd dobolni. Hamarosan énekelni is kezd a dobkísérethez. Így együtt úgy hangozhat a kettő, mint egy sámánének. Az éneklés és dobolás közben egyébként különös táncot lejt körben. Időnként rikolt egyet, s ilyenkor még a dobra is erősebbet ver. Ez az ének azt szolgálja, hogy elűzze az ártó szellemeket. Az ének végeztével leoldozza karcsú derekáról a zsákot, s visszahelyezi bele a hangszert. Majd a zsákot újból derekára kötözi, s térdre ereszkedik. Két kezét szívére teszi, s ünnepélyes hangon imádkozni kezd. Minden szót csak félhangosan ejt ki a száján.*
- Immáron leáldozott a nap. Sötétségbe borult a világ. De nem tart örökké, mert újra eljön a hajnal, s a nap első sugarai reményt ébresztenek a szívekben. A fény elűzi a sötétséget. Nincs többé hatalma az ártó erőknek.* Itt kis szünetet tart, majd ekképpen folytatja:*
- Égi Királynő! Mint ahogyan a fény reményt ébreszt, úgy gyújtsd meg a remény lángját te is a tiszta és igaz szívekben. Törd meg a sötétséget, s védelmezd az igazakat a gonosztól. Segíts a tiszta szívűeknek, hogy minden időben bölcsen dönthessenek. S a halál órájában adj nyugalmat és békességet, s emeld fel magadhoz az igazakat, hogy veled együtt ünnepelhessék a fény örök dicsőségét.
*Újabb szünetet tart, majd ugyanolyan félhangosan, mint eddig, tovább imádkozik:*
- Hallgasd meg imámat, Égi Királynő. Ma hibát követtem el. Ítélkeztem egy sötételfen, mert eddig rossz tapasztalataim voltak velük. De belátom, hogy hibáztam. Megfogadom neked, hogy többé nem fogok senkire előítélettel nézni, és megfogadom, hogy ha találkozok még Bonternossal, akkor békülést kezdeményezek. Bocsásd meg vétkemet.
*Zárásképpen fejet hajt, s aztán feltápászkodik, hogy visszatérjen a Pegába.*
*Miután elhagyta a Pegát, még betért a fogadó istállójába, hogy Wolly nyergéről leakassza a selyemzsákot, amelyben a csörgődob szokott lapulni. Eztán indult csak a tisztásra. Most tehát itt van, ezen a békés helyen. Bonternoson jár még mindig az esze. Megbánta már, hogy hazudott a férfinak, s megfogadja magában, hogy soha többé nem fog ilyet tenni. Teljesen meg tudja érteni, hogy a férfi szeretne barátokat, hiszen ő maga is szeretne. Sosem volt még igazán tartós baráti kapcsolata, s emiatt gyakorta kissé egyedül érzi magát. S egyelőre csak abban tud reménykedni, hogy majd egyszer lesz valaki, aki úgy el tudja fogadni, ahogy van. ~Talán Bonternos éppen ilyen lett volna.~ Tudja azt is, hogy most már hiába rágódik a hibán, az nem fog segíteni úgy sem. Csak belülről teszi tönkre saját magát. Gondolatait visszarángatja a valóságba, s egyúttal megfogadja azt is, hogy ha találkozik valaha Bonternossal, megpróbálja valahogyan kibékíteni. De most már itt az idő, hogy hozzálásson az esti imádsághoz. Kioldozva a zsákot előhúzza a szépen megmunkált faragott csörgődobot. A zsákot derekára köti, majd egyenletes ritmust kezd dobolni. Hamarosan énekelni is kezd a dobkísérethez. Így együtt úgy hangozhat a kettő, mint egy sámánének. Az éneklés és dobolás közben egyébként különös táncot lejt körben. Időnként rikolt egyet, s ilyenkor még a dobra is erősebbet ver. Ez az ének azt szolgálja, hogy elűzze az ártó szellemeket. Az ének végeztével leoldozza karcsú derekáról a zsákot, s visszahelyezi bele a hangszert. Majd a zsákot újból derekára kötözi, s térdre ereszkedik. Két kezét szívére teszi, s ünnepélyes hangon imádkozni kezd. Minden szót csak félhangosan ejt ki a száján.*
- Immáron leáldozott a nap. Sötétségbe borult a világ. De nem tart örökké, mert újra eljön a hajnal, s a nap első sugarai reményt ébresztenek a szívekben. A fény elűzi a sötétséget. Nincs többé hatalma az ártó erőknek.* Itt kis szünetet tart, majd ekképpen folytatja:*
- Égi Királynő! Mint ahogyan a fény reményt ébreszt, úgy gyújtsd meg a remény lángját te is a tiszta és igaz szívekben. Törd meg a sötétséget, s védelmezd az igazakat a gonosztól. Segíts a tiszta szívűeknek, hogy minden időben bölcsen dönthessenek. S a halál órájában adj nyugalmat és békességet, s emeld fel magadhoz az igazakat, hogy veled együtt ünnepelhessék a fény örök dicsőségét.
*Újabb szünetet tart, majd ugyanolyan félhangosan, mint eddig, tovább imádkozik:*
- Hallgasd meg imámat, Égi Királynő. Ma hibát követtem el. Ítélkeztem egy sötételfen, mert eddig rossz tapasztalataim voltak velük. De belátom, hogy hibáztam. Megfogadom neked, hogy többé nem fogok senkire előítélettel nézni, és megfogadom, hogy ha találkozok még Bonternossal, akkor békülést kezdeményezek. Bocsásd meg vétkemet.
*Zárásképpen fejet hajt, s aztán feltápászkodik, hogy visszatérjen a Pegába.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3055-3074