Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 334 (6661. - 6680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6680. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-05 18:34:12
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Temetés//

*A rengeteg gyertya átható illata a feltámadó hűvösebb szellő ellenére is mindenhol érződik, ahogyan fényük is átjárja a sötétebb zugokat. Míg Hanloren beszél valahogy a csend is csendesebb, s a néma is némább. Egyedül talán a temetőgondnok tiszteletlen krákogása hallik olykor, persze Arenih szigorú tekintetére az is hamar elhalkul.*
- Remek beszéd volt, köszönjük Hanloren. *Majd bólintásával a gondnoknak jelez, aki a papokkal a kikészített gödrökbe ereszti a koporsókat, majd lassan elkezdik rálapátolni a földet.*
- Csak rajta. *Int a pap fátyolosan a lánynak, mintha itt sem lenne, az irbisz kapcsán vállát vonja meg, majd láthatóan töprengeni kezd. Látszólag fogalma sincs, hogy mit lehetne kezdeni az állattal, ki kitartóan fekszik a gazdája teste mellett, úgy néz ki esze ágában sincs arrébb somfordálni.*
- Várj még! Kérlek. *Emeli fel a fehér hajú elf felé a kezét tartózkodóan. Mintha tanácstalan volna, csak váltogatja tekintetét Hanloren, Quantall és Syoud között. Mindeközben Natalayda ismét próbára teszi magát, s mi korábban a bűzös dögnél sikerült, most az irbisz figyelmét is felkelti. Eleinte bizalmatlanul morog a hangra, aztán felemeli fejét, s súlyos, sárga szemekkel Natalaydára néz. Nem lehet tudni mi történik, ha véget ér a dal, de úgy néz ki a lány próbálkozásait siker koronázza, mert az irbisz komótosan feláll, s füleit érdeklődve rázza meg. Aztán elindul. A lány felé, ki ha hátrál, az állat bizony követni fogja.*
- Ne hagyd abba! *Súgja felé Arenih, majd a láthatóan varázslatra készülő Quantall felé int:*
- Majd később megbeszéljük... gyorsan... gyorsan... *Int a mélységinek, közben nyakát nyújtja, az atya is kíváncsi a fejleményekre. A körben álló emberek szélesebb helyet hagynak, s engedelmesen húzódnak hátrébb, miközben a sötételf mormolni kezd.
Eleinte semmit nem hall, talán már-már csalódottan éppen kinyitná a szemét, amikor, ~ Dobb... ~ Aztán csend, szinte kíméletlen hosszú ideig, ismét addig, mígnem már-már feladná. ~ Dobobb... ~ Ha a hang felkeltette érdeklődését már kitartóbban figyelhet, s rövidesen ismét hallhatja az ismétlődő hangokat, lassan, borzasztó lassan. Egyértelműen az előtte csukott szemmel fekvő elfből jön.
Ha alaposan meggyőződött mindenről, lassan felállhat, s a többiek felé fordulhat. Amint szólásra nyitná a száját, hirtelen felhők takarják el az addig haloványan világító holdakat. Ha Quantall megpróbálna ismét szólni, vélhetően Syoud kiáltására figyelhet fel, akinek a hátán nagy erővel csattan egy kődarab. Fájdalmas, de mást egyelőre nem érzékel.*
- Halááááál... *Hallik fel hirtelen kórusban a suttogás, szinte minden oldalról.*

//Pycta//

- Sötét éjszaka van! Már hogyan találnánk? *Csattan fel a lány hangja, s Lan'Erdyz úgy ugrik fel a székből, hogy az messzire vágódik mögé.*
- Ne... ne haragudj... *Motyogja csendesen, s hagyja, hogy Pycta megfogja a kezét, miközben válla rázkódik a sírástól.* Az erdő... az erdő veszélyes... mindig ezt mondtad! A romoknál irbisz tanyázik. *Rázza meg a fejét.* Te magad mondtad, hát nem emlékszel?! *Csattan fel ismét, s értetlenül mered az elfre.* Mi történt veled, testvérem? Mi történt míg elvoltál? *Elfordul Pyctától, s az egyik kis szekrénykénél kezd el matatni, látszik rajta, hogy csak helyettesítő mozdulat mit csinál, hogy zavarát leplezze. Majd hirtelen visszafordul:*
- Látod milyen vagyok? *Kezébe temeti az arcát.* Én... én meg akartam venni, ahogy kérted... de Pycta... nekem nincs ötven aranyam, az árus át akart verni. Szegények vagyunk. *Rázza meg szomorúan fejét.* Még gondoskodni sem tudok magamról! Szükségem van rád! *Kiált fel zokogva.* Miért hagytál el bennünket?!


6679. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-04 22:17:39
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Temetés//

*Natalayda szótlan követi a menetet. Egy-egy barátságos pillantás Quantallra, aki újra koporsót cipel a célig. Mikor megáll a menet, ő is megáll a sötét ifjú mellett, a menetet vezető pap kérése nélkül is fogja a fáklyát. Van is nála egy, amivel a kupacokat gyújtotta meg a piacon, és aminek a fényénél aztán ruhája alá lesve próbálta megnézni, hogy mi történik a bőrével, hogy mi égeti alhas tájékon.
Hanloren beszélni kezd, ami valóban nem hosszú, de éppen elegendő idő, hogy a korábbi megpróbáltatások meglegyintsék kicsit, és remegni kezdjen a térde. Megpróbál Quantallra mosolyogni, amikor ránéz, de nem érzi magát valami jól.
Szerencsére a varázslat, amit a hamubőrű barátja el szeretne végezni távolságot igényel, így mikor az elf lány az irbisz felé támaszt aggályokat, Natalayda újra el tudja terelni figyelmét az eddigiekről.*
- Azt hiszem... vagyis, azt a nagymacskát megpróbálom elcsalni.
*Újra azt érzi, hogy meg kellene próbálnia egy dallamot, annál lágyabbat, csalogatóbbat, mint amit a patás dögnek énekelt a madártámadásban.*
- De ezt a fáklyát odaadom *nyomja a fáklyát, az elf nőstény kezébe, nem hiányzik, hogy azzal is foglalkoznia kelljen, mert ehhez pedig nagyon kell koncentrálnia, mással nem szeretne törődni közben, s nem is tudna. Az éneklés, dúdolás nem teher, olyan könnyedén jön, mint még soha semmi, de a koncentrációba nem csúszhat hiba. Így próbál kihátrálni, hátha követi a fehér foltos macska.
Arra nem gondol most, hogy mi lesz, ha be kell fejeznie a dallamot, és az irbisz távol találja magát a gazdájától, egyenesen Natalaydával szemközt, s igazán azt sem tudja, mikor telik el annyi idő, hogy eredményét lássa a vándorvarázsló a varázslatnak.
Ő csak dúdol, csalogat, és ha a macska követi, a sikerélmény még több erőt ad neki hogy folytassa, amíg véget nem ér a sötét ifjú varázslata, s emiatt valaki ki nem zökkenti.*


6678. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-03 11:50:44
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Temetés//

*Arenih atya szavaira az elf testéről Quantall is felfigyel*
-Árnyak? Erről a későbbiekben szívesen beszélnék még önnel atyám.
*Talán választ kaphat végre, hogy mi értelme ennek. Meg, hogy a dögevő fekete mágusok se ölik meg az áldozataikat. Ez zavarja őt már egy ideje. Az út során aztán elérik a tisztást amit az atya gyönyörűen feldíszített. Quantall persze örülne neki ha a papok másféle tehetségüket is megvillogtatnák például az élőholtakkal szemben, de ezzel is elégedett. Csak nem teljesen. Az atya kérésének mindenesetre tisztelettel eleget tesz és a papnő búcsúztatóját szótlanul hallgatja végig. Nem beszél hosszan, de szépeket mondd. Quantall lopva a mellette lévő Naty-ra pillant akivel ha véletlenül találkozik a pillantásuk akkor a mélységi egy halvány bátorító mosolyt küld a lány felé. A kérdésre, hogy mi legyen Pycta testéve lép elő Quantall is.*
-Előbb szeretnék egy varázslatot megpróbálni rajta amivel megbizonyosodhatok róla, hogy van-e még benne élet. Viszont ahhoz kérnék egy kis szabad teret. Meg lehetne oldani, hogy olyan harminc lépésre eltávolodik mindenki a testtől, hogy mások ne zavarjanak be?
*Amennyiben megteszik el is süti a mágiáját és reméli, hogy sikerül.*

A varázsló becsukja szemét és elmormol egy rövid igét, melynek hatására bármely harminc lépésnél közelebb található érző élőlény (humanoid, állat stb.) jelenlétét érzékeli, annak pontos helye és faja nélkül. Az érzékelés megszűnik, amint a mágus kinyitja szemét.

6677. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-03 10:52:55
 ÚJ
>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Temetés//

- Francokat. *veti oda Hanlorennek.*
- Ne légy naiv.
*Vannak ép és kerek lények, bár nem sokan. Vannak olyanok, és ők a többség, akiknek világ felé mutatott képe alatt a mélyben valami más (többnyire sötét, elfojtott és gonosz) dolog húzódik. Néhányan - főleg a hivatalból sötét és gonosz alakok - lelkük mélyén fénycsírát rejtegetnek. Akadnak páran, akiknek egy vagy több különálló személyiségük, vagy rosszabb esetben - átok vagy más hatás miatt - parazita vagy szimbiontaszerű "lélekutazói" vannak. És van Syoud.*
- Mmmm. *figyelemmel hallgatja az atya szavait, majd rövid pillantást vet Pycta testére. A pap szerint is halott, csak nem akarja kimondani a többi tökkelütött miatt. Alaposan felméri maga körül a terepet, majd jóval sunyibban a körülötte állókat. Tekintete külön szortírozza a veszélyesnek tűnőket, mint Quantall, meg a bizonyosan veszélyeseket, mint az egyik bámészkodó péklegény. Hanloren szavait fapofával hallgatja végig, majd kettőt oldalra lép.*
- Megoldjam? *mosolyintja el magát, amikor Pycta kérdése felmerül, de hát sejti a választ. Itt mindenki vár a csodára, amíg a fickó oszladozni ne kezd, vagy agyat követelve fel nem ül. Hogy az irbisz lelövésére, vagy Pycta útjának befejezésére gondol-e, nem egyértelmű.*



6676. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-02 23:57:02
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

*A kóbor kutyákra inkább már nem mond semmit. Úgy tűnik, hogy errefelé valahogy komolyabban veszik az állatok életét, mint feléjük, de ami egyszerre vicces, viszolyogtató, és legalább ennyire érthetetlen számára, úgy tűnik, hogy még az érzéseiket is.
~ Csoda, hogy ilyen érzékeny kis lények annyiszor legyőztek bennünket korábban. ~ tűnődik magában, de képtelen rájönni arra, hogy miért, és többek között ezért nem is nagyon erőlteti a témát. De, ha itt tényleg az a szokás, hogy egy-két állatot majdnem annyira becsülnek, mint önmagukat, vagy éppen magukkal egyenrangúnak tartják őket, akkor jobb lesz, ha tényleg óvatosabb lesz mint eddig, ezért tulajdonképpen hálás a fiúnak, amiért felkészítette arra, hogy mire számíthat a városban.
~ Lehet tényleg nehezebb lesz kicsit, mint gondoltam. ~ bizonytalanodik el sokadszorra, de ha már idáig eljutott, nem fog visszafordulni. Ráadásul azzal, hogy még a banyának az áldozati tőrét is ellopta, amikor otthonról lelépett, már akkor sem tehetné meg, hogy csak úgy hazamegy, ha amúgy magát a szökést és az engedetlenséget megbánta volna, amiről továbbra sincs szó sem.
Talán csak félreértett valamit megint. Különben is biztos, hogy nem egyik napról a másikra fogja kiismerni magát itt.*
- Szerintem sem. *ért inkább egyet Zeekx azon szavaival, hogy semmi rossz nincs abban, hogy olyan amilyen.*
- Nem is nagyon tudnám magamat elképzelni másnak. Tökéletes vagyok. *ugratja kicsit a fiút, de aztán feltápászkodik, majd összeszedi és magához veszi fegyverét és hátizsákját.
A kis papot végigmérve ugyan eszébe ötlik, hogy milyen kár, hogy nincsen kedve vadászni, hiszen az ő testalkatával tökéletes vadász válhatna belőle. Nem kell neki túl nagy hely, hogy elbújjon, és valószínűleg nagy zajt sem csapna. De hát, ami azt illeti, végül is ő se azért jött a városba, hogy aztán majd vadászatból tartsa fent magát. Ma még tett volna egy kivételt Zeekx kedvéért, ha már olyan finom kaját adott neki, amilyet adott, de amúgy jó darabig nincs túl sok kedve a vadonban kóborolni és vadászni.
A város még annak ellenére is vonzza, hogy Zeekx elmeséli neki, hogy mi az, amibe nem sétált bele a legutóbb meggondolatlanul. Az pedig, hogy az eddig mosolygó fiút látja komorrá válni, megerősíti abban, hogy jó döntést hozott akkor, amikor nem vetette bele a káoszba magát a lehető legkevesebb helyismeret nélkül.*
- Értem. Jó, hogy nem pont ebbe sétáltam bele úgy, hogy még sosem jártam itt. Remélem Neranie sem ment vissza megnézni, hogy mi lángol. *jegyzi meg, bár nem tér ki arra, hogy kicsoda Neranie.
Feltételezi ugyan persze, hogy a lány tud vigyázni magára, hiszen elég kemény dolgokat mesélt neki az életéről és magáról, mégis, ott ahol ezrek halnak meg, nyilván olyanok is akadnak köztük, akik amúgy használtak már fegyvert, nem is kevésszer.
Szeretné hinni, hogy a lány inkább megfogadta a tanácsát, és ugyanúgy elhagyta a családját, és elindult a világnak egy másik, távoli szegletébe, ahogyan ő.*
- Én pedig azt hittem, hogy ez békés és unalmas környék. De lehet nincs is ilyen a világon, csak a hegy, amiről meséltél. *mondja, miközben elindul kifelé a tisztásról abba az irányba, amerre annak Valea szerint lennie kell.*
- Mindegy. Benézünk a piacra, aztán majd lesz valami. Ha nem lesz ház, abba se fogok belehalni, ha itt kell még éjszakáznom párszor. *mondja miután megvárja, hogy Zeekx felzárkózik mellé.*



6675. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-02 23:16:23
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1251
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Temetés//

*Furcsán néz Lan'Erdyzre, kiben valamiért Lyzendrát látja, azaz mintha ő volna az, legalábbis erre enged következtetni nevének anagrammája. De nem érti, mi lehet mindennek az oka. Emlékei még foghíjasak, csak egyetlen biztos pont van benne, s az Lyzendra és a hozzá tartozó homályos mementó.
Korábban már átélte ezt, amikor az asztalnál ültek és a szőke elf lány arról az árusról beszélt neki. Akkor talán rossz irányba indult el, mert visszatért újra abba a pillanatba. Ám valamiért nem egyezik teljesen az előzőleg lejátszódó eseményekre, mert akkor Lan'Erdyz az erdőből hallatszó zajokról beszélt, most pedig szokásos hangoknak bélyegzi. De az is lehet, hogy képzelődik, márpedig ő nem szokott lehetséges dolgokkal bajlódni. Hagyja, hogy a türelem megválaszolja minden kérdését. Ám ezúttal úgy érzi, minden tétlenséggel töltött perccel közelebb kerül egy olyan valósághoz, amely nem az igazi.
Fájdalmasan masszírozza meg a homlokát, majd mosolyt erőltet az arcára. Talán ezen a vonalon kell elindulnia, melyet Lan'Erdyz, vagy Lyzendra ismétel neki, amely pillanatot minduntalan át kell élnie.*
- Persze... *Összeszorítja szemeit, hogy kitisztuljon a látása.*
- Húgom, rég voltunk abban az erdőben, valóban és jól esne pihenés előtt egy séta ott. Veled, úgy, ahogy régen. *Igyekszik nyugodt hangot megütni, bár halántéka mögött úgy dörömböl a vére, hogy szinte hallani véli.*
- Hátha találunk abból a "semmiségből", amiért ötven aranyért akart kérni az a hihetetlen árus. *Még egy halovány nevetést is kiprésel magából, de reméli, hogy a szőke lány betudja a fáradtságának.
Felkel az asztaltól és megkerülve azt Lan'Erdyz mellé lép, kezét nyújtja neki.*
- Most már itt vagyok, vége a szörnyűségeknek. Ne szomorkodj többé. Visszatértem. *Reméli, hogy a lány keze a kezébe simul és végre elindulhatnak az erdő felé. Mert, ha ott sem talál semmi jelet, azt kell majd hinnie, hogy megbolondult, vagy tényleg a fáradtságtól képtelen tisztán gondolkodni és csak képzelődik.*


6674. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-01 14:07:21
 ÚJ
>Hanloren Duunelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Temetés//

*Elgondolkodva horgasztja le a fejét, miközben Syoud szavain rágódik. Így telik el némán néhány pillanat, majd kifejezéstelen arccal a fajtársra mered.*
-Nem ők főzték, hanem nekik. Árnyak rontották meg a szívük.
*Folytatná a kis eszmecserét a fényről meg a sötétségről, de megérkeznek. Az atya kitett magáért, a fényárban úszó tisztás ma aligha borul sötétségbe. Óvatosan teszi le a koporsót a földre, nem minden megkönnyebbülés nélkül.*
-Hát persze.
*Fordul Arenih atyához és húzódik arca biztató mosolyra. Ez a legkevesebb, amit megtehet, bár szó mi szó, kissé furcsállja, hogy az atya egyébként olyanokra bízta volna a búcsúztatót, kik még csak nem is a Fényt szolgálják.
A sírgödrök mellé áll, de tekintetét nem járatja az élőkön. Nem akarja túlcifrázni vagy épp közhelyekkel élni, Lihanechben mindig a rövid búcsúztató volt legjobb. Lesüti szemét, mintha csak az előtte fekvő holtakhoz beszélne.*
-Goma nővér, a sötétség ragadott el az élőktől, ám lelked még is a Fénnyel válik most eggyé. Megszolgáltad az Úrnő szeretetét, bánatnak nincs helye körünkben. Én most még is szomorú vagyok, mert nem ismerhettelek életedben. A Fény áldjon.
*Simítja végig a Goma testét rejtő koporsót, majd tekintete a lepedőbe csavart gyermekekre téved. Révetegen, hosszan tartja rajtuk pillantását, mielőtt nekikezdene.*
-Oly kezek vették el az életet tőletek, kiknek tettét a sötétség vezérelte. Nincs nagyobb bűn ennél az ég alatt... ~Csak a fekete istenségé.~ -Ha már mi nem hallhatjuk többé kedves hangotok és a vidám kacajt, találja meg lelketek az utat a Fényhez, hogy békében nyugodhassatok.
*Pillant fel, tekintetével Arenih atyát keresve, majd ellép a sírgödrök mellől, hogy a temetőgondnok munkához láthasson. Nem sír, még csak a hangja sem csuklott el. Túl sok egy napra a gyász és a fájdalom, lesz még ideje kisírni a szemeit később.*
-Szeretném megvizsgálni.
*Lép az atyához és Quantallékhoz, szemeivel Pyctát fixírozva.*
-Talán van még remény. De az irbisz...
*Tesz egy tétova lépést az állat felé, hátha közelebb engedi az elfhez.*


6673. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-12-01 10:04:15
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Temetés//

*Arenih atya, várakozó tekintettel arcán kíséri figyelemmel Syoud töprengését. Szemöldöke csak egy pillanatra emelkedik meg, mikor az elf elutasítja a koporsó cipelését, azonban feddő kifejezés nem ül ki rá.*
- Rendben van, fiam! Valóban szükséges lesz a védelem, ezeken a sötét órákon. *Int az egyik segítő szándékkal jelentkező járókelőnek, aki hamarosan beáll Pycta helyére a koporsó elején, Hanlorennel párhuzamosan. A menet indulásának immár akadálya nincs.*
- Róla nem tudok semmit. *Néz tűnődő szemekkel Pycta holtnak látszó testére, mit azóta, a szekérre óvatosan felhelyeztek.* Látszólag halott, de olvastam már hasonló állapotról, ha az árnyak nem ragadják el, még lehet esélye, de nagyon bizonytalan vagyok ez ügyben, Eeyr nem világosítja meg elmém. *Csóválja meg fejét szomorúan, majd tekintetét végighordozza az összeállt csődületen. Láthatóan mindenki megtalálja párját, az ijedtség lassan átcsap csendes beszélgetésbe, majd az énekbe is többen becsatlakoznak. Elsősorban persze a menetet követő szerzetek, de talán néhány segítő ajkán is halk dúdolásban felcsendül a dal. A kovácsműhely környékére érve ismét hátranéz, de különösebb probléma úgy látszik, nem történik.

Ha a csapat, előretekint, észreveheti, hogy Arenih atya miért volt távol még korábban, miért ért később a templomba, mint Pycta és Xotara, a temetőből. Az erdőszéli tisztás egyébként is csodálatos környezete, most valahogy varázslatosabbnak hat. Mindenfelé fáklyák és gyertyák veszik körbe, sárgás, narancsos lobogó fénybe borítva a környéket. Számtalan égő lampion lóg a környező fákról, de emellett a fölédbe ásott kis tartókon is mécsesek lobognak. Kilyuggatott kis üvegcsékkel védik a széltől és a párától, szerencsére az eső már nem esik, így gyakorlatilag a bura nélkül is hasonló látványban lehetne részük. Közvetlenül a menet elején, a koporsót vivő csapat előtt pontosan hat megásott sírverem, kik mellett ásóra támaszkodva a temetőgondnok áll, kissé unott arccal. Régóta várakozhatott már. A sírgödrök mellett, a korábban ravatal mellett imádkozó papok körben, csuhákkal fejükön.*
- Hát megérkeztünk. *Sóhajt fel Arenih, mindenkihez.* Itt fogjuk Goma testvérünket és a gyermekek tetemét végső nyugalomra helyezni. Xotara és Pycta testvérünktől vártunk volna a beszédet, de nyilvánvalóan ő erre már nem képes. *Hajtja le a fejét.*
- Hanloren! Megtennéd, hogy... *Int a sírhelyek köré, hátha a lány is mondana beszédet. Kérlelő szemei a lányon függenek.* Muszáj, hogy Eeyr lássa, nem csak földi szolgái azok, kik hozzá imádkoznak, kik kérik őt, kik hűséggel tartoznak iránta. *Majd Natalaydához és Quantallhoz fordul.*
- Fogjatok, kérlek egy-egy fáklyát és álljatok a sírgödrök mellé. És te pedig... *Kezd bele az újonnan érkező elf felé, majd inkább csak annyit mond:* rád bízom, hogy hogyan teszel. *Bólint, így az ő döntése, hogy őrködni kíván, vagy ő is a sírgödör mellé áll.
Egyelőre semmi szokatlan nem történik, a temetésen részt vevők lassan körbeveszik a sírt, elég helyet hagyva a feladatot kapóknak.*
- Pycta testével mit akartok tenni? *Kérdezi Hanlorentől, Natalaydától, Quantaltól, Syoudtól.* Az irbisz nem tudom mennyit enged majd. *Csóválja fejét a még mindig Pycta teste mellett strázsáló vadállatra tekintve, ki sárga szemeit a csapaton nyugtatja unottan. A temetőgondokhoz is van néhány szava, aki bólint, majd hirtelen elsiet.*

//Pycta//

- Ho-hogy? Az erdőben? *Kérdezi a félbeszakított lány, láthatóan meglepetten.* Hát, csak a szokásos hangok, de miért kérdezed, pontosan tudod? *Rázza meg fejét méltatlankodva, s lassan leteszi a teás kancsót.*
- Figyelsz, te rám, testvérem? *Kérdezi csendesen mosolyogva, miközben megremeg a keze.*
- Elfáradtál, én meg itt csevegek... *Arcát lassan könyökhajlatába hajtva ül le az asztalhoz, csak onnan motyog csendesen.*
- Szörnyű volt nélküled! De miért akarnál most odamenni, késő este van! Egyél, igyál, pihenj, bizonyára hosszú és megterhelő utad volt. *Emeli fel tekintetét, majd elmosolyodik szelíden.* - Azért hihetetlen árusok vannak, nem igaz? Azt mondja megszámítja. *Kacag fel csilingelőn.* Ötven aranyat, azért a kis semmiségért. *Nevet tovább, majd fájdalmasan megdörgöli halántékát.* Az erdőben is begyűjthetném, de hát azóta, mióta elhagytál bennünket egyedül nem merek oda bemenni. *Szomorodik el tekintete.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.01 10:23:09


6672. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-30 11:53:38
 ÚJ
>Zeekx Alphonsus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

*Mint korábban is Zeekx most is teljesen komolyan veszi amit a lány mondd.*
-Bizony lehet, hogy azt nem mindenki nézné el. Bár általában kóbor kutyák nem szoktak lenni a városban. Mármint eddig nem volt jellemző.
~Most már ki tudja mi lesz itt? Ha a helyzet súlyos lesz akkor inkább tovább állok.~
*A lány szavaira, hogy ő nem tudna másokat követni, Zeekx megértőn bólint. Távol áll tőle az erőszakos hittérítés. Aki kíváncsi annak szívesen mesél, de ha nem érdeklődnek akkor nem erőlteti.*
-Te egy ilyen jellem vagy. Nem rossz az.
*A természet tökéletes rendje valamiért ilyennek teremtette őt és ez így van jól. Azzal kapcsolatban, hogy a hegyen maradnának-e mindketten egyet értenek. A lány nevetésére Zeekx kíváncsian néz majd a választ hallva megértőn bólogat.*
-Tényleg jól hangozhat. Kívánom, hogy sikerüljön neked.
*Mosolyog a lányra. Tényleg örülne neki ha egyszer úgy látná viszont, hogy azt hallja tőle, hogy van egy szép háza és egy csomó tyúkja és boldog. Az jó lenne. Bár Zeekx közli, hogy nem szükséges hisz szívesen adta, de a másik úgy tűnik, meg szeretné hálálni a reggelit. Zeekx meg akkor nem ellenkezik.*
-Rendben. A piac jó lesz. Nem nekem való a vadászat.
*Még futkározni kéne vagy a lány, azt szeretné, hogy segítsen a nyúzásban. Még csak az kéne.*
-Amúgy nem tudom hol lehet most házat venni. Elég nagy a káosz a városban.
*Nem fejti ki, de a következő kérdés után már ki kell. Zeekx bólogat, de látszik rajta, hogy nem túl vidám a téma.*
-A gazdagnegyed volt. Fellázadt a nép. A sokan meghaltak. Több ezren. A barakk meg felrobbant és egy nagy lyuk van a helyén. Már elkezdődtek az építkezések, de szomorú dolog volt ez.
*Bizony ettől még Zeekx jókedve is elmúlik. Szomorúan lógatja az orrát.*


6671. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-30 09:20:03
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

*Ezúttal egy darabig nem szólal meg, csak fontolgatja Zeekx szavait magában. Vajon tényleg nem az ork dönti el, hogy kit kedvel meg és kit nem? Ez biztosan igaz a legtöbb esetre, de azért nem az összesre.
Egy embert, vagy másik orkot, de még akár elfet, tündért, vagy egyéb szerzetet biztosan megkedvelhet akaratán kívül, meg talán még ösztönei és a belé nevelt előítéletek ellenére is, ettől még ő továbbra is hiszi, hogy az állatok csak állatok, így az ő esetükben a saját kezében van a döntés. Pontosabban inkább a lelkében.
Mégis, úgy érzi, hogy így is túl sok szót pazaroltak már el oktalan állatokra, és amúgy sem biztos benne, hogy rendesen ki tudná fejezni magát, hogy Zeekx is pontosan értse, hogy ő pontosan mire is gondol.*
- Elhiszem. Jó, hogy mondod. Ha az emberek közt ez a szokás, akkor majd figyelek arra, hogy nehogy belerúgjak mondjuk egy kutyába, ha épp olyan kedvem van. *mondja megint azon a hangján, és azzal a féloldalas, szemtelen mosollyal, ami nagy valószínűséggel elbizonytalanít abban, hogy komolyan beszél-e, avagy csak viccel? Valójában persze megint is-is. Bár eddig nem nagyon volt szokása állatokat kínozni csak úgy, azért nem tartja elképzelhetetlennek, hogyha a jövőben kicsit rosszabb napja lesz, akkor dühét gondolkodás nélkül levezeti valamin, ami nem képes beszélni.*
- Értelek, de ez nekem kicsit ugyanaz. *mondja aztán, amikor a fiatal pap arról beszél neki, hogy prófétája tanításai az életben is segítenek eligazodni, nem csak a túlvilági boldogsághoz vezethetnek el.*
- Én nem nagyon szeretek mást követni ezen a világon sem. *teszi hozzá magyarázatképpen.*
- Mondjuk volt is ebből gond otthon bőven. *vonja meg a vállát, és a mozdulat leginkább annak szól, hogy bármennyire is nem régen hagyta el a törzset, ahol eddig élt, életének azt a szakaszát végleg lezártnak tekinti, ez pedig jó érzéssel tölti el.
Ahogy valamiért az is, amikor Zeekx kifejti, hogy nagy valószínűséggel ő sem lenne képes élete végig egy hegyen üldögélni, ahol nem történik semmi, és a kíváncsiság minden bizonnyal elvinné őt tovább valamerre máshová.*
- Biztosan. *bólint erre.* Túl nagy ahhoz a világ, hogy mindig egy helyben üldögélj, bármilyen jó is ott.
*Miután ezt kimondta, hirtelen és minden átmenet nélkül elneveti magát.*
- Jó, én pont fordítva vagyok most. A törzsemmel nagyon sokat vándoroltam, és sosem éltünk túl sokáig egy helyen. Most pont pihenni akarok kicsit. Meg azt, hogy legyen egy hely, ahová bármikor visszamehetek, amikor akarok.
*Ezek után érdeklődve hallgatja, hogy Zeekx szerint miért is nem tartozik neki étellel, amit csak úgy kapott tőle. Náluk odahaza ez sem éppen így működik, de már meg sem lepődik azon, hogy itt minden kicsit, vagy éppen teljesen más.*
- Szívesen, vagy nem, az mindegy, ha adtad. *állapítja meg.*
- Gondoltam bemehetünk az erdőbe, és lőhetek egy állatot, amit aztán megsütünk. Vagy be a városba, és a piacon veszek valami kaját magamnak meg neked. Ott amúgy is dolgom van. Kell szerezni egy olcsó házat, meg a tyúkokat. Persze, lehet előbb kéne házat keresni, és utána venni tyúkokat. Nehezebb lenne úgy keresni, ha állatok is vannak. De ettől még megnézhetjük előtte a piacot kajáért. *gondolkodik hangosan megint, ismét csodálkozva, hogy hasonló nyilvánvaló gondolat csak most jutott eszébe, pedig éppen az előbb fejtette ki, hogy épeszű ork nem nehezíti meg a saját dolgát.
Eddig valahogy úgy képzelte el, hogy pórázra ver pár szárnyast, aztán megindul velük a város széle felé új otthont keresni. Most utólag be kell látnia azonban, hogy ezzel tényleg csak nehezítené a dolgát, meg ezzel együtt azt is, hogy magához képest bármennyire is jól eltervezte korábban, mégsem gondolta át egészen sem a szökését, sem azt, hogy mik lesznek az első lépései, amit a városba megérkezik.*
- Ezért kérdeztem, hogy van-e dolgod. *teszi hozzá ezt a mondatot az eddig elmondottakhoz minden bizonnyal már elég feleslegesen.*
- Bár nem tudom a városban mi lehet. Mikor ideértem valami nagyon égett arrafelé. *mutat az irányba, amerre Valea elmondása szerint Artheniornak kell lennie.*
- Remélem nem pont a piac volt.



6670. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-29 05:45:25
 ÚJ
>Zeekx Alphonsus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

*Végül csak megegyeznek valamiben. A lány szavaira Zeekx bólogat, de azért mégis csak kiegészíti.*
-Egyet értek, de néha nem te döntöd el mit vagy kit kedvelsz.
*Okoskodik és mivel a vallása is-e köré épül szinte, ezért van egy kis rálátása a dolgokra. A vallása miatt is áll furán a dolgokhoz mivel tiltja neki, hogy bármilyen szeretetet elnyomjon csak ha másokat zavar. Így a lány megállapítására is csak vállat von.*
-Pedig sok ilyen van.
*Még ha másképp is szeretné az állatokat valaki mármint úgy mint férfi a nőt, azt is elfogadottnak tartaná Zeekx. A lánynak pedig nem kell félnie tényleg nem vette magára. Főleg mivel már ki lett fejtve, hogy tetszenek egymásnak és a lány magát nem vette bele azok közé akik betegesnek tartották.Egyébként se sértődött volna meg a kis pap. Mondtak már rá csúnyábbakat is. A téma a vallásra terelődik ahol sejthető módon szintén nem értenek egyet csak elfogadhatják a másik véleményét. A lány mondatán Zeekx is jót kuncog.*
-Én se.
*Még élvezi az életet és reméli egy darabig nem szólítja a halál. A lány következő szavain őszintén meglepődik. Bátornak még nem szólították. Figyelmesen hallgatja Ari-t és bólogat is, hogy érti. Majd némi gondolkozás után válaszol.*
-Hát a túlvilág is fontos, de nem csak ennyi. Guymar próféta tanításai segítenek, hogy a természet tökéletes rendjét amelyből mind származunk ne törjem meg és segítsek másoknak is nem megtörni. Mert így az életük is sokkal boldogabb lehet. És a próféta kimondottan kifejtette, hogy ki kell élvezni az életet is, hogy még jobban megtapasztalhassuk a halál utáni lét örömeit és mert ez az értelme.
*Vagyis, hogy élvezd. Triviális dolognak tűnik mégis sokan nem-e szerint élnek. A heggyé vállt próféta kérdésével egyet értenek.*
-Én is.
*Mi lehetne nagyobb megtiszteltetés számára mint a vallása legszentebb helyén járni? Meg persze kíváncsi is rá. A lány szavaira érdeklődve figyel és értőn bólogat. Neki is eszébe jutott már.*
-Egyet értek veled. Bár nem hiszem, hogy olyan rossz lehet egy olyan hely amit azért nem hagysz el mert annyira jól érzed magad, de nehéz elképzelni. Kipróbálnám, de lehet én se élnék ott sokáig. Talán a kíváncsiság tovább hajtana.
*Gondolkozik kicsit. Bizony érdekes lehetne, de még fiatal és sokat szeretne a világból látni és sok embert megismerni. Talán az öregeknek jobban hangzik az a hely. A lány mondatán ő jót mosolyog és rázza a fejét.*
-Nem tartozol semmivel. Szívesen adtam. Én köszönöm a társaságod amitől jobb volt ez a reggeli.
*Tényleg jól esett beszélgetni Zeekx-nek a lánnyal. A virágok is kimentek a fejéből amiket gyűjteni akart. A kérdésre pedig kíváncsian pislog Ari-ra.*
-Nem terveztem semmit. Miért?


6669. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-28 21:41:41
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

- De, biztosan. *bólint a felvetésre, hogy teljesen más a helyzete a vadásznak, és annak, aki tartja az állatot.
Nem akar minden áron vitatkozni, sőt, mivel azóta, hogy otthonról eljött talán Zeekx az, aki a legjobban tetszett neki, nem is akar. Főleg nem úgy, hogy el kell ismernie, hogy igaza van. Nagyjából.*
- De én sem azt mondtam, hogy nem tudnám őket megölni úgy, hogy kötődöm hozzájuk. Csak, hogy nehezebb lenne, az pedig nem jó. Épeszű ork nem nehezíti meg a saját dolgát. *mondja mély meggyőződéssel, majd legközelebb már csak akkor szólal meg, amikor Zeekx kijelenti, hogy tudna egy állatot is annyira szeretni, mint egy embert.*
- Én meg szerintem nem. *ismeri el. Ami azt illeti, ő is eléggé őszinte önmagával kapcsolatban. Nem ellenségek, és ebből kifolyólag nem is csatára készülnek egymás ellen. Így pedig a hazugságot, vagy a megtévesztés bármely más formáját is teljesen feleslegesnek és értelmetlennek tartja.*
- Mifelénk az ilyesmit betegesnek tartották. Márpedig az otthonról hozott szokásokat elég nehéz levetkőzni. *mondja, magában jót mosolyogva azon, hogy úgy beszél, mintha már ezer éve úton lenne, pedig még két napja sincs talán, hogy törzsétől elszökött.
Azt persze megint csak reméli, hogy a fiú nem veszi magára, amit mond, de egyrészt nem tűnik egy nagyon sértődős fajtának az eddigi beszélgetés alapján, másrészt pedig egy szóval sem mondta, hogy ő is így gondolja. Valójában persze igen, de lenne akinek elnézné, és nem tartaná őrültnek. Például pont maga Zeekx.
Amit ellenben a hitről mond, azt már pár fokkal nehezebben emészti meg, mégis a fiúra hagyja. Persze csak félig-meddig, hiszen, amit hall az túl idegen számára ahhoz, hogy csak úgy szó nélkül hagyja.*
- Hát, ezt nem tudjuk meg, ameddig meg nem halunk, de hasonlót nem nagyon tervezek egy jó darabig. *neveti el magát.*
- Azért bátor vagy. Nekünk sok a legendánk, van néhány kicsit zavaros, meg egy-két határozott elképzelés arról, hogy milyen a szellemek világa. Mifelénk is azt beszélik, hogy aki csatában esik el, szebb helyre kerül, mint, aki nem, és jobb dolga is van ott. Szóval az, hogy valaki lélek lesz test nélkül, még nem jelenti azt, hogy nem érezhet gyönyört. Ettől még nem hagynám, hogy az határozza meg az élemet ezen a világon, hogy mit hiszek, mi vár a halál után. *mondja. Végtére is a dolog egyszerű. Bizonytalan célpontra nem lövünk. Ez a vadászat egyik alapszabálya a sok közül, és jelen helyzetre is tökéletesen alkalmazható. Úgy gondolja, hogy nem lehet, vagy legalábbis nincs értelme feltenni egy egész életet valamire, ami teljesen bizonytalan.*
- Néhányan újjá is születnek állítólag, csak más testben. Számomra jobban hangzik, mint örökre ott maradni valahol. *teszi még hozzá, hogy aztán tovább hallgathassa a fiút.
Ugyan túlzás lenne azt állítani, hogy mindent ért, mégis őt magát is meglepi kicsit, hogy milyen örömet okoz számára, hogy érdekes dolgokat hallhat, amiket otthon biztosan nem hallhatott volna soha, és hogy valamennyire képes belelátni egy másik hit rendszerébe, illetve egy ember gondolkodásába. Bár az azért elég egyértelmű neki, hogy Zeekx nem éppen tipikus ember.*
- Kár. *jegyzi meg, amikor hamarosan kiderül, hogy fogalma sincs, hogy a hegy, amiről mesél pontosan merre van.* Ha már tényleg létezik ilyen hely, szívesen megnézném magamnak tényleg.
*Kicsit azért gondolkodik még ezen, bár elég keveset, hiszen nagyon hamar rájön, hogyha a fiú által említett mesés hegy tényleg létezik, akkor neki semmi keresnivalója nincsen ott.*
- Azért túl sokáig nem maradék. Félek, hogy halálra unnám magamat egy ilyen helyen. *ismeri el halovány mosollyal.*
- Tudod, szeretek enni. Meg inni is persze. Szomjasnak és éhesnek lenni persze nem jó, de az evés és az ivás az élet legszebb részei közé tartozik, főleg akkor, ha olyan finomat ehetsz, mint most. Eltelni pedig szintén nagyon jó érzés. *fejti ki kicsit bővebben, hogy mire gondol.*
- Ha soha nem vagy sem éhes, sem szomjas, meg csak békét és nyugalmat érzel, még a végén nem lesz kedved menni tovább, és örökre ott maradsz egy hegyen.
*Könnyen lehet persze, hogy sokak számára mindez maga az éden, az ő természete ellenben túlságosan nyughatatlan ahhoz, hogy egy-két óránál tovább legyen képes élezni a csendet és a békét. Így gondolja legalábbis. Meg úgy, hogy nagy valószínűséggel nem csak ő van ezzel így, hanem egészen egyszerűen a népe sem éppen arra lett teremtve, hogy békében üldögéljen és csendben bámuljon maga elé.
Egy röpke pillanatra még honvágya is támad ettől a gondolattól, de szégyelli önmaga előtt, és igyekszik is gyorsan megfeledkezni róla.
Minderről ugyanakkor eszébe jut az, hogy nem csak jót evett eddig, hanem rendesen jól is lakott. Magához vesz egy utolsó falat szalonnát, és pont ugyanolyan élvezettel rágja össze, mint aki egyáltalán nem biztos abban, hogy mikor fog enni legközelebb és mit.*
- Tartozom neked egy reggelivel, ugye tudod? *jelenti ki komoly arccal, miután lenyelte.*
- Van ma valami dolgod?



6668. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-28 03:26:31
 ÚJ
>Zeekx Alphonsus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

-Lehet.
*Állapítja meg és von vállat. Egyáltalán nem zavarja, hogy nem értenek egyet. Majd mikor a lány kifejti mire gondol mégiscsak kijavítja.*
-Egyáltalán nem mondtam, hogy a szereteted miatt nem tudnád levágni őket. A pásztor is levágja a birkát akit száz közül is megismerne és emlékszik rá, hogy tavaly nyáron a bal hátsó lábával belelépett valamibe és ő meggyógyította. Ugyan úgy levágja, megnyúzza, a szarvát, patáját, talán a csontjait is hasznosítja, de köztük más a viszony mint a szarvas között és a vadász közt. Nem?
*Kérdez vissza a lánytól. Szerinte ez a gondolat nem bolondság. Persze vannak akik félik elvágni egy tyúk nyakát. Ő se szívesen tenne ilyet. De nem arról beszélt hanem, hogy az állattartás más mint a vadászat. A lány szavaira, hogy nem tudna úgy szeretni mint egy orkot vagy egy embert ő is visszamosolyog. Érzi, hogy az ember kifejezés talán csak részben, de neki szól.*
-Mind mások vagyunk. Én nem tudom biztosan mert még lovam se volt soha. De én általában mindenkit szeretek szóval lehet, hogy egy állatot is tudnék annyira.
*Elég őszinte magával kapcsolatban. Tudja jól, hogy milyenfajta ember és tisztában szokott lenni az érzéseivel. Főleg mivel az érzések a hitében is fontosak. Talán ha nem lenne pap az önismerete se lenne ilyen erős. A vallásáról szívesen beszél a másiknak. És a kapott kérdésre olyan választ ad, amit bármelyik vallás papja mondana erre a kérdésre.*
-Természetesen. Ezért is hirdetem Guymar próféta tanításait mert őszintén hiszem, hogy aki elfogadja a azokat az elnyerheti a boldogságot mind az életben mind a halál után.
*Közli a legtermészetesebb módon abban a megrendíthetetlen biztos tudatban, hogy neki igaza van. Ez csak egy valódi hívőre jellemző. Még úgy is, hogy ő nem olyan mint az átlagos papok. Talán a lány is rájöhet ha nem csak elszólásnak tekinti a következő mondatát.*
-Ezt mi másképp hisszük. Guymar próféta tanítása szerint azok akik nem gátolták mások örömét és kiérdemelték, hogy a Gwendolynn síkjára kerüljenek ők megtapasztalhatják milyen a valódi élet és teljesen kiélni szeretetüket akármi iránt. E szerint a test hiányában is tudja a lélek az élvezeteket megélni. Talán ha egyszer meghalunk és véletlenül újra találkozunk kiderülhet melyikünknek volt igaza. Kipróbálnám milyen lehet lélekként átélni az élvezeteket.
*Olyan ártatlan képpel közli az utolsó mondatot is, hogy jó okot adhat vele az ork lánynak elgondolkozni azon, hogy vajon a beszélgetőpartnere tudja-e miről van szó. Amúgy tudja. Csak az ilyesfajta vallomások is ilyen természetesen jönnek belőle. A kérdésre megrázza a fejét.*
-Sajnos nem tudom. De állítólag azon a hegyen se az éhség és a szomjúság, se a betegségek nem kínoznak egy élőlényt se és hogy ott meglehet tapasztalni a tökéletes békességet. Azt, hogy hol van ez a hegy viszont nincs leírva.
*Vigyorog a lányra. Ezt olyan dolognak tartja mintha egy viccet meséltek volna csak a csattanót lehagynák.*


6667. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-27 23:36:45
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Lehet, hogy a fiúnak igaza van, ami az állatokhoz való kötődést illeti, de egyelőre nem nagyon tudja elképzelni, hogy valaha is képes lenne másként gondolni az állatokra, mint alapanyagként kajához, és ruhához. Egy kutya vagy egy macska persze talán más lenne, jelen pillanatban azonban úgy gondolja, hogy több gondja lenne velük, mint amennyire hasznosak lennének a számára. Talán majd, ha már talált egy kis viskót, és valamennyire kiismeri magát már a városban, elgondolkodik azon, hogy beszerez egy-egyet, mindez azonban még túl sok dolognak a függvénye. Addig biztosan elég felesleges hasonlón gondolkodni, ameddig egy tisztáson üldögél, békésen fogyasztva valaki más reggelijét.*
- Nálatok embereknél ez máshogy lehet. *gondolkodik hangosan megint, bár nem igazán érti, hogyha ennyire kis érzelmesek néhány nyavalyás állattal szemben, hogyan voltak képesek legyőzni az ő népét oly sokszor a múltban.*
- A törzsben, ahonnan jöttem, nekünk is voltak állataink. Egy-kettő. *hallgat el a megfelelő szavakat keresve.*
- De az biztos, hogy bolondnak tartotta volna mindenki azt, aki csak egyet is szeret annyira, hogy nem képes megölni bármikor, és még sajnálja is. Az állat az állat, mi pedig mi vagyunk. Ők kajának lettek teremtve, és ruhának, mi pedig nem. Különben ők hordanák a mi bőrünket, nem mi az övékét. *szedi aztán végül össze a szavakat nagy nehezen, miközben önkéntelen és ösztönös mozdulattal megigazítja a fogakkal díszített barna bőr hajpántot, amit olyan boldogan visel.
Tulajdonképpen egyetért mindazzal, amire nevelték. Mégis, ha törzsének szokásait kívánta volna követni egész hátralévő életében, akkor sohasem hagyja el.*
- Ezt tanították, és szerintem igaz is. De, ha már elhagytam a törzsemet, biztos nem fogom mindenben követni őket. Még az is lehet, hogy egyszer tényleg szeretni fogok egy állatot. *hajlik hát némi középút felé, már csak azért is, mert kellemetlenül meg hülyén is érezné magát akkor, ha pont a finom és ajándékba kapott reggeli közben állna neki holmi állatokon vitázni pont azzal, aki kedves volt hozzá. Ennyi alakoskodás talán még tőle is beleférhet.
Hogy aztán pontosan mennyit, hová, és milyen büdöset is szarik három-négy tyúk, ez megint csak olyan kérdés, amit pusztán a jövő képes megválaszolni, most még eléggé értelmetlen aggódnia ezen.*
- Ettől még nem hiszem, hogy valaha képes lennék szeretni egy dögöt úgy, mint mondjuk egy orkot, vagy egy embert. *mosolyog a fiúra, miközben bár az uborkát gyanakodva nézi, kis kenyeret ő is tör magának a szalonna mellé. Nem biztos benne, hogy megtalálta a megfelelő szavakat, de Zeekx elég értelmes srácnak tűnik, nyilván kihámozza mondatai közül mindazt, amit valójában mondani szeretett volna. Ezer hűséges kutyára, vagy ártatlannak látszó, veszedelmes gyilkos kismacskára sem cserélne el egyetlen egy beszélni is képes élőlényt sem, aki nem morog, vagy fúj rá, és nem is menekül halálra várva, amikor a kajájáért nyúl, hanem önzetlenül megosztja vele.
Még akkor sem, ha mindaz, amint mond meglepi, bár őszinte érdeklődéssel és még őszintébb értetlenkedéssel hallgatja. De legalább úgy érzi, hogy fontos dolgokra jön közben rá, arra legalábbis mindenképpen, hogy teljesen másban hisznek, mi több hitüknek még az alapja is teljesen más.
Náluk is volt, aki hitt a nagy szellemben, ami az egész világ mögött áll, mégis inkább elfogadott volt az a nézet, hogy a természet és a világ tele van kisebb és nagyobb szellemekkel és istenségekkel.
Nem feltétlenül akadékoskodni akar, vagy vitatkozni, amikor megszólal újra, de abban biztos, hogy sok mindenről teljesen más fogalmaik vannak.*
- Gondolod, hogy tényleg van olyan tanítás, ami mindenkit egyformán boldoggá tehet? *kérdi érezhető kételkedéssel, és nem hiszi, hogy ezt nagyon túl kell magyaráznia. Bár keveset tud még a világról, azért azzal tisztában van, hogy a szokások, és a gondolkodásmód népenként, vagy akár városonként változik. Még az ételek is. Biztosan van olyan ork csemege, amely bárki mást mélységesen undorítana, ahogyan olyan emberi étel is, amihez sohasem érne hozzá jóérzésű ork.*
- Ehhez szerintem túlságosan különbözünk. Amit pedig mindenki egyformán élvez, annak semmi köze a szellemekhez, akiknek nem mindig van testük. Ahhoz, hogy élvezz, kell a test.
*Persze az ételekre és a testi gyönyörre gondol, épp csak az előzőek alapján bizonytalan abban, hogy Zeekx is megérti.
Más irányból próbálkozik inkább kielégíteni a kíváncsiságát.*
- És merre van az a hegy, amivé a prófétád változott? Láttad már? *kérdi.*
- Ha az én kedvenc istenem heggyé változott volna, biztos, hogy el szeretnék menni oda, és meg akarnám mászni.


A hozzászólás írója (Vivrithari Voggarogh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.27 23:56:04


6666. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-26 01:58:19
 ÚJ
>Zeekx Alphonsus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

*Eléggé különböznek egymástól szóval természetes, hogy nem mindenben értenek egyet. Zeekx-el amúgy se sokan szoktak főleg ha alaposan megismerik a gondolkodását. Talán a világtól valóban távol állnak az elképzelései, de még nem nagyon ébredt erre rá. A tyúkokkal kapcsolatban viszont kimondottan realista gondolatai vannak. A lány kérdésén jót kuncog.*
-Azért összegyűlik alattuk.
*A lánynak abban is igaza van, hogy nem olyan gyorsan csinálnak koszt mint a kutyafélék, de Zeekx muszájnak érzi a kötözködést.*
-Egy idő után azért nem könnyű kerülgetni. Meg furán is néz ki.
*Végül is a saját házában ne kelljen már figyelnie az embernek vagyis jelen esetben az orknak, hogy bele ne lépjen valamibe. Az érvei pedig végül is el is érnek valamilyen hatást. Vidáman bólogat az ork lánynak mikor az eldönti, hogy talán elkeríti őket. Mondjuk Zeekx szerint még így is fura. Tyúkot házban tartani, de biztos valami ork szokás. Ari kötődéssel kapcsolatos kérdésére mielőtt válaszol le kell nyelnie egy falatot, de utána már mondja.*
-De ha gondozod őket akkor akaratlanul is kialakulhat egy kötődés. Ahogy a pásztoroknál is. Legeltetik a birkákat, kikezelik a sérüléseiket, vigyázzák őket a farkasoktól, majd levágják őket. Mondjuk én nem voltam sose pásztor és nem is vigyáztam állatokra.
*Magyarázza. Pedig ahogy mondja neki sincs sok fogalma erről csak elképzelései. Bár ahogy a lány mondja neki is most először lennének tyúkjai. Szóval lehet ő is annyit tud a dologról mint Zeekx. Ezt is érdekesnek tartja a kis pap. Csak úgy előállni egy ilyen ötlettel. Tetszik neki. Ahogy a lány copfjai is amiket mindketten megdicsérnek. Zeekx mosolyog Ari mondatára. Ő elhiszi. Végül is logikus, hogy tetsszen neki. Mi másért hordaná így. Arra, hogy fura lenne amit mondd kérdőn néz a lányra. Nem sértődik meg csak kíváncsi mi az amit másképp gondol a leendő ork tyúkanyó. Figyelmesen hallgatja mit mondd a lány. A kérdésre pedig megrázza a fejét.*
-Nem. Hozzám nem szólnak szellemek. De a prófétának akinek a tanításit követem voltak látomásai. Nem a szellemektől hanem a természettől magától. Megtudta azokat a tanokat amik ahhoz szükségesek, hogy mindenki boldog legyen, ne törje meg a természet örök rendjét és elnyerje a halál utáni jobblétet. Ezt a tudást pedig egész életében terjesztette. Úgy hívták Guymar Defroy. Sok tanítványa volt és nem egyszer csodákat is tett. Majd egy nap mikor eljött az ideje száz éves korában eggyé vált a természettel és a teste egy heggyé vált. Az ő papjai maguk közé vettek engem mikor utcakölyök voltam. Megismertették velem a vallást, kitanítottak és én is pap lettem. Guymar próféta szabályai szerint élem az életem és hirdetem az igét.
*Mesél mosolyogva. Aztán egy újabb falatot a szájába vesz és kezdi el vidáman rágcsálni.*


6665. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-24 22:11:34
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Észre sem veszi, hogy evés közben egyre jobban belemerülnek a beszélgetésbe, azt viszont már érzékeli, hogy ahhoz képest, hogy egy törzsön kívülivel beszél, eléggé közlékeny. Mivel azonban gyakorlatilag mostanra ő maga is törzsön kívülivé és törzs nélkülivé vált, a legkisebb lelkifurdalást sem érzi emiatt.
Mégis úgy van vele, hogy vannak dolgok, amelyekre inkább jobb, ha nem mond semmit.
Például rögtön Zeekx reményről szóló szavai. Keveset élt még ahhoz, hogy pontosan tudja, hogy mennyi egészséges belőle, és, hogy mi az a mennyiség, amikor már önveszélyessé válik, és éppen a túlélésben akadályoz.
Ami őt illeti, ha nem reméli, hogy valami más, és jobb életre találhat errefelé, el sem szökik, mégis egy pillanatra sem ringatta magát abba az illúzióba, hogy könnyű dolga lesz.
Gondolatait azonban hamar olyasmi tereli el minderről, ami jelen pillanatban sokkal égetőbb probléma számára, a tyúkok és az ő tartásuk.
Kissé elgondolkodva, és sokkal jobban elbizonytalanodva mered egy darabig a fiúra, míg a szalonna kellemes íze valamennyire nem feledteti vele, hogy lehet Zeexnek igaza van, és nem lesz olyan egyszerű dolga, mint azt eredetileg elképzelte.*
- Hát, nem tudom, sose volt még tyúkom, de csak nem szarnak olyan sokat, nem? *kérdi két vidám falat között.*
- Kicsi állatok ahhoz, nem mondjuk akkorák, mint egy farkas, vagy egy kutya. Meg az övéké talán nem is büdös. Csak vigyázni kell, hogy ne lépj bele. *osztja meg inkább reményeit, mint szilárd meggyőződését, hirtelen jött bizonytalansága ellenben talán hallatszik a hangján.*
- De lehet igazad van. *gondolkodik aztán hangosan tovább.* Talán elkeríthetném valahogy az ő részüket az enyémtől a szobában. Ez eddig is eszembe juthatott volna.
*A mosoly, ami ezek után az enyhén festett ajkakra kúszik inkább szórakozott és beletörődő, mint bármi más. Nem igazán szégyelli magát, hogy eddig nem jutott eszébe egy így utólag visszagondolva most már teljesen egyértelmű és magától értetődő gondolat. Végül is, eléggé szokatlan helyzetbe került, és mindent nem gondolhatott ki előre.*
- Szerintem nem jó, ha kötődsz hozzájuk. Nehezebben ölöd meg azt, amit szeretsz. *teszi hozzá újabb falat után. Bár úgy tűnik ebben nem igazán értenek egyet, egy dologban biztosan.*
- Köszönöm. Én is szeretem őket, és én is tetszem magamnak. *jelenti ki leplezetlen nyíltsággal, kicsit mégis olyan hangon és olyan arccal, hogy nem biztos, hogy a fiú könnyedén rájön ugratják-e, avagy sem. Igazából persze minden egyes szót komolyan gondol, de ettől még néha szeret úgy tenni, mint aki nem.*
- A többi, amit mondasz fura. *jegyzi meg ezek után kissé már komolyabb arccal. Mindaz, amit Zeekx mesél neki magáról, megint csak arra emlékeztetik, hogy milyen keveset tud a saját törzsén kívüli világról. Az éppen csak futólag merül fel benne, hogy vajon miféle szellemeknek, vagy istenségeknek a papja lehet a kölyök, sokkal jobban érdekli megint csak az, amit egyáltalán nem ért.*
- Az én törzsemnél nincsenek papok, csak papnők. Vagy hát, valami olyasmik, gondolom. A legtöbbször öregek, nem egyszer a legvénebbek és legrondábbak a törzsben. Beszélnek hozzájuk a szellemek, és néha olyan dolgokat látnak, amit rajtuk kívül senki más. A jósláshoz is értenek. Persze, ahhoz sokan értenek kicsit, de ők tisztábban látják a jövőt bárkinél. Hozzád is beszélnek a szellemek? *fürkészi elgondolkodva a fiú arcát, mert valahogy egyáltalán nem képes beilleszteni saját világképébe. Akit hasonló áldás, vagy éppen átok ér, azok nem olyanok, mint Zeekx.
Otthon a banya morcos volt, ingerült és gonosz, a hozzá hasonló fiatal nőstényeket pedig különösen és kivétel nélkül rühellte. Őt talán még a többieknél is jobban.
Neranie pedig, amennyire azt egy nap alatt meg tudta ítélni, bár a felszínen vidám volt és szertelen, súlyos lelki sebeket és emlékeket hordozott, és maga módján biztosan őrült is volt legalább egy kicsit.
Velük ellentétben a mosolygós fiú nem látszik sem gonosznak, sem őrültnek, sem pedig zaklatottnak. Még azt sem nézi ki belőle, ahogyan hidegvérrel csonttőrt döf egy áldozati állat nyakába, főleg nem azok után, amiket a tyúkokról meg a hozzájuk való kötődésről mondott neki.*
- Nem úgy tűnik. *osztja is meg ezt a gyanúját vele.*
- Ha viszont nem, akkor, hogy lehetsz pap? *kérdi, remélve, hogy Zeekx nem veszi sértésnek a szavait, és megérti, hogy nem azt nem hiszi el neki, amit mond, hanem pusztán tényleg nem érti az egészet.*


6664. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-24 00:59:52
 ÚJ
>Zeekx Alphonsus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

*Végül megegyeznek abban, hogy nem kell sütni a húst. Mindkettejüknek megfelel a szalonna úgy ahogy van. Zeekx-t most le is foglalja az evés. Az ork lányt is érdekesnek tartja és úgy véli érdekes lesz majd vele beszélgetni ha végre bele lendülnek.*
-Lehet, de én szeretek reménykedni.
*Valóban. Számára fontos, hogy mindig valami izgalmas vagy érdekes történjen vele. Ezeket pedig keresi is ahogy most is mikor megszólította a lányt. Nem is csalódott. Úgy tűnik, hogy a lánynak teljesen más elképzelése van az állatok szeretetéről és a tyúkok tartásáról mint neki. Érdeklődve hallgatja.*
-A vadászat és az állattartás az más. A tyúkokkal foglalkoznod kell majd. Etetned őket és ők örülnek majd neked. Kicsit kötődsz is majd hozzájuk. A házba meg bepiszkítanak nem? Az téged nem zavar?
*Néz kíváncsin a lányra. Nem akarja megsérteni, de nem ismeri az orkok szokásait. Ha a lány, azt mondja náluk nem probléma, hogy a tyúkok a házba csinálnak ő elhiszi. Nem tudná persze megérteni, de el tudná fogadni. Mondjuk vendégségbe talán nem szívesen menne hozzá ezek után. Pedig amúgy szimpatikus neki a lány. A név kérdését őszinte mosollyal erősíti meg.*
-Igen. Illik is rád. Tetszenek a copfjaid.
*Állapítja meg teljes ártatlansággal. Az ő szájából a bókok őszinték mint általában minden. Sose szokott hazudni. A lány megállapítására is úgy mosolyodik el.*
-Ennek örülök. Te is szimpatikus vagy nekem. Vagyis te is tetszel nekem.
*Javít mert úgy érzi a szimpatikus és a tetszel nem teljese jelenti ugyan azt. Az ork lány viszont talán pont azért mert érdekes, de tetszik neki. Zeekx nem úgy értette, hogy mint nő tetszik neki Ari, de végignéz a lányon és megállapítja, hogy úgy is tudná őt érdekelni.*
~Vajon minden ork lány hasonló alkatú? Azt hittem sokkal robusztusabbak.~
*Ezen gondolkozik miközben némi kenyeret is eszik a szalonnához. Az uborkát kettétöri és egy egyik felébe beleharap. Jókedvű. A lány kérdésére érdeklődve odafigyel és hallgat. Majd elkezdi lelkesen magyarázni a helyzetét.*
-Hát olyasmi volnék. Vándorpap. Eddig én is sokat vándoroltam a hit-testvéreimmel. Volt, hogy befogadott minket egy hívő, vagy ha volt pénzünk akkor fogadóban vettünk ki szobákat. De sokat voltunk úton is. Csak szétszéledtünk. Én általában a főtéren vagy mikor volt akkor a gazdag negyedben hirdettem a vallásomat és ezért kapok adományokat. De van, hogy továbbállok és olyankor vándorlok mert nincs ami itt tartson. Nekem ez így jó.


6663. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-23 15:44:49
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Papucs és bula//

*A laza iramot tartva hamarosan megérkeznek Arthenior területére. A tisztás sokat nem változott eltekintve persze az ide özönlő emberektől. Végignéz az ittlévők meggyötört, lesoványodott arcán, és erről eszébe jut, hogy mekkora szerencséje volt, mikor elindult a torony felé. Máskülönben most ő is itt végezte volna, legalábbis a jobbik esetben. Szemével apját kutatja, hátha megpillantja az éj fekete fürtöket.*
- Jó. Menjünk...
*Még kicsit nyújtogatja a nyakát, de aztán inkább visszahúzza fejébe a kapucnit, és követi a férfit a piac felé. Kétli, hogyha életben is van még a férfi, akkor itt fogja megtalálni. Annál több tartás van benne, hogy egy bokor aljában húzza meg magát. De azért egy próbát megért.*
- Kriyon? Esetleg nincs nálad némi arany? Elhoznék pár könyvet a könyvtárból, és szerintem kelleni fog. Synmirán majd visszaadom persze.
*Tapasztalata szerint ha oda is adják ezeket a könyveket, borsosan megkérik az áruk, de nagy megkönnyebbülés lenne, ha nem kéne visszajönnie ide a közeljövőben tanulni.
Ahogy egyre maguk mögött hagyják a tisztást, lassacskán láthatóvá válik az egyes városrészekről felszálló füst, a leomlott épületek... A barakkot már nem is látja kiemelkedni a házak közül. Azt nem gondolta, hogy ennyire lepusztult az egykor virágzó Arthenior.*



6662. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-23 13:19:15
 ÚJ
>Kriyon con Althabarad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Papucs és bula//

*Furán érzi magát. Ha az ember sokáig elnyomja a főbb személyiségjegyeit, akkor két dolog történhet: vagy ténylegesen változni kezd, vagy belső feszültségek halmozódnak fel benne. Mivel Kriyonunk nem egy bonyolult fickó, de vannak mélységei (de még milyen mélyek), ezért egyelőre az utóbbi esemény látszik megtörténni. Márpedig kevés kellemetlenebb dolog van a világon, mint egy frusztrált, hisztis tűzmágus.*
- Nem, a lotyónak. *ad magyarázatot szinte oda sem figyelve. Csak az őszinte mosolyra kapja oda a fejét és vigyorodik el ő is. A köszönömre még kicsit el is vörösödik.*
- Igen, hát... szívesen. Bármikor, tudod. Erm. *az a rohadt nyeregkápa, már megint. Az ügető Nairada után indítja lovát, pedig alsóbb szerelvényeinek az ügetés igencsak kellemetlen, de oda kell érniük.*

*A tisztás nagyjából olyan, mint amire emlékezett, csak több rajta a nép, a szakadt csöves és a menekült.*
- Micsoda seggszag van itt. *húzza el az orrát, majd úgy dönt, nem szállnak le. Meg kell keresniük azt a Laor nevű fickót meg a csapatát.*
- Menjünk tovább. Azt bezzeg nem mondta az a fogatlan majomivadék, hogy hol keressük, de menjünk sorban. Mi van ide a legközelebb? A piac meg azok a kovácsék, nem? Menjünk a piacra...


6661. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-11-23 12:37:20
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

- Akkor hagyjuk inkább. Nekem sincs kedvem felkelni most tüzet rakni. *jelenti ki. Sütve is szereti a húst, de nagyon reggel van még ahhoz, hogy a tűzrakással fárassza magát, amúgy pedig már megkezdett étkezést sem szeret félbehagyni. Nem is nagyon érti így utólag visszagondolva, hogy egyáltalán miért vetette fel, hogy a szalonnát akár meg is süthetik.
Ugyanakkor attól még, hogy felmerülő lehető legfontosabb kérdés tisztázva lett, még nagyon sok dolog érthetetlen számára.
Igaz még nem beszéltek egymással túl sokat, mégis olyan érzése van, hogy minél többet beszélnek, annál kevésbé érti a mellette ülő fiút.
Sajátjai között élve mindig azt hitte, hogy az összes ember gazdag, vagy legalábbis több mindenük van, mint egy átlagos orknak. A fiú ezzel szemben mégis azt állítja, hogy nincs háza. Ugyanakkor, ha nem tud vadászni, akkor itt az erdőben sem élhet. Talán mindig máshol alszik, ahogyan ők, talán valami teljesen másról van szó, vagy valamit egyszerűen félreért. Még az is lehet, hogy pusztán csak óvatosabb, mint eddigi viselkedése alapján gondolta volna róla, ezért nem árulja el neki, hogy hol él.
Meglehet, sőt elég valószínű, hogy az a baj, hogy pusztán eddigi tapasztalatai alapján próbálja értelmezni a világot, azok pedig bár sok mindenre megtanították, mindent egybevetve mégis elég keveset tud arról, hogy egykori törzsén túl, hogyan is működik az élet.
Magához képest kicsit túl is gondolja a dolgot, de eddig vitathatatlanul Zeekx az, akivel kapcsolatban a legtöbb kérdés merül fel benne, azóta, hogy otthonról eljött. Fura belegondolni, hogy még Neraniet is sokkal jobban értette nála.*
- Nem mondtam, hogy nem várok semmit. Csak, hogy nem minden rajtunk múlik. *jegyzi meg mindenesetre a pontosság, és nem a vita kedvéért. Aztán inkább csak bólogat ő is. Örül neki, hogy a fiú értékeli a tervét. Bár nem volt rá szüksége, ez mégis egyfajta megerősítés számára, hogy jól gondolkodott, amikor tyúkokkal képzelte el jövőjét a városban.*
- Én szeretek vadászni, meg tudok is. *harap még egyet.*
- Ha ez állatokkal való foglalkozás, akkor szeretek velük foglalkozni. De, ha beköltözöm a városba, nem hiszem, hogy lesz kedvem kijárni ide, vagy még messzebb. Meg aztán szerencse is kell a vadászathoz. Tyúkot tartani egyszerűbb. Nem lehet nehéz. Meg kell őket etetni, adni nekik vizet, meg vigyázni kell, hogy ne lépjél rájuk, aztán szedegetheted alóluk a tojást. Meg néha takarítani is kell utánuk. *osztja meg saját elképzeléseit, nem igazán értve, hogy miért lenne ólra szükség.*
- De biztos nem rakom ki őket ólba. Jól el lesznek velem bent a házban. *jelenti ki. Végtére is akkor tud igazán figyelni az állatokra, ha vele vannak, nem akkor, hogyha nem is látja őket szinte egész nap. El is gondolkodna ezen kicsit, ha a kölyök megjegyzésére a nevéről nem kapná fel a fejét.*
- Aranyos, mi? *vonja fel egyik szemöldökét félig kérdőn, félig hitetlenkedve. Azt azonban le sem tagadhatná, hogy remekül szórakozik, főleg azok után nem, hogy el is neveti magát. Nem pont ilyen reakcióra számított, de az igaz, hogy neki is eszébe jutott már korábban, hogy az Ari tulajdonképpen azt jelenti, hogy aranyos, ezért vicces, hogy pont így is lehet őt becézni.
Igaz, hogy mindezt a srác nem rá, hanem a nevére értette, de még így is szórakoztatja.*
- Fura kölyök vagy te. Tetszel nekem. *jelenti ki még mindig mosolyogva.*
- Azt mondod nincs házad. *böki aztán ki immár eléggé komoly arccal pár újabb falat és némi hallgatás után, hogy feltehesse azt a kérdést, amire leginkább választ szeretne kapni.*
- Vándor vagy, aki mindig máshol alszik? Én a törzsemmel épp ezt csináltam. Vándoroltunk. Sokfelé éltem, de sohasem túl sokáig egy helyen. Meguntam. *kérdez és válaszol is egyben. Ugyan nem mondja ki, de szavaiból és a tőle nem messze lévő tömött hátizsákból Zeekx nyilván könnyedén ki tudja következtetni, hogy elhagyta a törzset, ami felnevelte, és amilyen könnyedén beszél minderről, egyáltalán nem úgy néz ki, mint aki megbánta volna akár csak egy kicsit is ezt.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9077-9096