Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-23 22:30:53
Üzenet elküldve: 2012-10-23 22:30:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* A lány számára egyáltalában nem rejtély, hogy fogékony-e a mágiára. Ezzel a külön adottsággal született. Női ágon anyja na meg nagyanyja is mágus volt. Mind ketten a föld hívását érezték sajátjuknak, édesapja pedig egyike volt a falu legjobb vízmágusainak. Ilyenkor lehetne azt mondani, hogy született varázsló, csak hát neki is időbe telik megszerezni a kellő tudás és biztos kezet. Az sem volna szép, ha egy mágusoktól született elf, ahelyett, hogy a rábízott tudással jót cselekedne akaratán kívül, a biztos igehasználat hiánya miatt rombolásba kezdene.*
- Igen, az idő. *hagyja jóvá nem túl nagy lelkesedéssel a hosszú életű. Milyen szerencse, hogy elfnek született, így van körülbelül kétszáz éve arra, hogy elmélyedjen a mágia finom hálójában és megtanulja úgy irányítani miként azt a felmenői tették.*
* Talán a tekintet az ami megfogta, talán a hang vagy az egyszerű, tiszta lélek. Képes elveszni a férfi tekintetében majd hevesebb szívdobogás mellett elpirulva kapni el a tekintetét. Nőből van de nem az a rámenős fajta, hagyja megdolgozni Alvost a vágyaiért bár azt már tudja, hogy nem fog ellenállni, már ha a férfi megadja a kellő tiszteletet ami kijár egy alig pár napos ismeretségnek.*
* Tetteivel bizonyos szinten irányítja a férfi cselekedeteit. Azzal, hogy félrevonult és megállt a fánál engedélyt adott a közeledésre a maga gyengéd, finom módján.*
* Kíváncsi és talán ez a kíváncsiság a vesztét okozza, ha az emberismerete becsapta vagy pedig a fél-elfnek sikerült félrevezetnie.*
* Az első, óvatos csókot örömmel fogadja a lány, ajkain apró mosollyal ízlelgeti az ajkak zamatát majd a vadabb, szenvedéllyel telt érintéstől ismét megriad. Hogy mitől fél, ki tudja. Önszántából jött el ide erre a kies helyre. Érdekelte a férfi, érdekelte az élete, az is miként látja a világot és miért választotta a hontalanságot ahelyett, hogy valahol egy saját céget vezessen és esetleg egy kis családért feleljen.*
* Ewangel visszarettent, szíve hevesen kalimpál mellkasában, talán hibásan cselekedett főleg, hogy kezeit is meg(le)fogta a férfi. Alvost talán észreveheti amint karjaival pár röpke pillanatig mintha szabadulni akarna a szőke madárka. Mellei riadtan pihegnek de amint a számára ijesztőnek tűnő vágy alábbhagy és belevész a beteljesedés mámorába, na meg a fogságba esett kezek is szabadulnak már ő sem ellenkezik többet hanem gyengéden simul az ölelő karok közé.*
* Ismeri a szerelmet, a lágy, elfekre oly nagyon jellemző végtelen mámort ami újabb és újabb beteljesedést követel de annak még nincs itt az ideje. A lányban van egy bizonyos óvatosság az idegenekkel szemben és Alvost bármennyire is legyen fél-elf nem képes rá úgy nézni mint fajtabelire, és talán nem is kell hisz pont ez a különbözőség a szép bennük.*
* Kezei ráfonódnak a férfi derekára, szemeit lehunyja és úgy követi a tánc minden egyes lépését amit az irányító fél, a férfi ajka, nyelve épp diktál.*
- Igen, az idő. *hagyja jóvá nem túl nagy lelkesedéssel a hosszú életű. Milyen szerencse, hogy elfnek született, így van körülbelül kétszáz éve arra, hogy elmélyedjen a mágia finom hálójában és megtanulja úgy irányítani miként azt a felmenői tették.*
* Talán a tekintet az ami megfogta, talán a hang vagy az egyszerű, tiszta lélek. Képes elveszni a férfi tekintetében majd hevesebb szívdobogás mellett elpirulva kapni el a tekintetét. Nőből van de nem az a rámenős fajta, hagyja megdolgozni Alvost a vágyaiért bár azt már tudja, hogy nem fog ellenállni, már ha a férfi megadja a kellő tiszteletet ami kijár egy alig pár napos ismeretségnek.*
* Tetteivel bizonyos szinten irányítja a férfi cselekedeteit. Azzal, hogy félrevonult és megállt a fánál engedélyt adott a közeledésre a maga gyengéd, finom módján.*
* Kíváncsi és talán ez a kíváncsiság a vesztét okozza, ha az emberismerete becsapta vagy pedig a fél-elfnek sikerült félrevezetnie.*
* Az első, óvatos csókot örömmel fogadja a lány, ajkain apró mosollyal ízlelgeti az ajkak zamatát majd a vadabb, szenvedéllyel telt érintéstől ismét megriad. Hogy mitől fél, ki tudja. Önszántából jött el ide erre a kies helyre. Érdekelte a férfi, érdekelte az élete, az is miként látja a világot és miért választotta a hontalanságot ahelyett, hogy valahol egy saját céget vezessen és esetleg egy kis családért feleljen.*
* Ewangel visszarettent, szíve hevesen kalimpál mellkasában, talán hibásan cselekedett főleg, hogy kezeit is meg(le)fogta a férfi. Alvost talán észreveheti amint karjaival pár röpke pillanatig mintha szabadulni akarna a szőke madárka. Mellei riadtan pihegnek de amint a számára ijesztőnek tűnő vágy alábbhagy és belevész a beteljesedés mámorába, na meg a fogságba esett kezek is szabadulnak már ő sem ellenkezik többet hanem gyengéden simul az ölelő karok közé.*
* Ismeri a szerelmet, a lágy, elfekre oly nagyon jellemző végtelen mámort ami újabb és újabb beteljesedést követel de annak még nincs itt az ideje. A lányban van egy bizonyos óvatosság az idegenekkel szemben és Alvost bármennyire is legyen fél-elf nem képes rá úgy nézni mint fajtabelire, és talán nem is kell hisz pont ez a különbözőség a szép bennük.*
* Kezei ráfonódnak a férfi derekára, szemeit lehunyja és úgy követi a tánc minden egyes lépését amit az irányító fél, a férfi ajka, nyelve épp diktál.*
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-23 17:41:54
Üzenet elküldve: 2012-10-23 17:41:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
// Piknikre fel! //
*Későre jár, így Thiya nyugovóra tér otthonában, mely egy tisztáshoz közeli, óriási fa lombjai közé épített kis fakuckó.
Másnap egy verőfényes napra ébred, s első dolga az, hogy megnézi postaládáját, mint általában minden reggel. Kikúszik az ágyából, kilép az ajtón és lemászik a fa törzséhez szögelt léceken, melyek létraként szolgálnak. Hiába van a leányzónak szárnya, ennyi mozgás mégiscsak kell neki, már csak reggeli torna gyanánt is. Leér a postaládához és kiszedi az egyetlen levelet, amit kapott. A levél feladója Roxana Tavoreth.*
~ Hm, ismerős név! ~
*Elgondolkodik, majd felmászik kuckójába, ahol hirtelen fejére csap és felkiált.*
- Ó, hát persze, Roxana! Emlékszem már, Ő mellette ültem végig az iskolában. Jaj, meg mennyit fecserésztünk!
*A tündéren kívül egy árva lélek sincs a házban, csak egy madárka, aki az ablakkal szemben levő ágon ül.
Örömében feltépi a levelet, majd elolvassa azt.*
~ Oh, egy piknik...jól hangzik. Vajon ketten leszünk csak, vagy mások is csatlakoznak majd hozzánk?
*Kissé elgondolkozik, ám mindeközben gyorsan átöltözik. Szürke hálóingjét lecseréli egy rózsaszín, egyberészes szoknyácskára, papucsát lerúgja és felveszi ezüst balerinacipőjét. Végül rendbehozza enyhén kócos haját, majd kilép a házikó ajtaján.*
~ Jobb lesz, ha repülök, hiszen pontos helyszín nem volt a levélbe írva, csak annyi, hogy a piknik az erdőszéli tisztásnál lesz. Fentről meg úgyis észre fogom venni, ha valaki ott van már. ~
*Bezárja otthona ajtaját, majd repülni kezd a tisztás felé. Egy kis idő után, beérve a tisztásra, megpillant egy hatalmas, halvány sárga napernyőt, amely alól egy piros-narancssárga csíkos pléd lóg ki.*
~ Biztos Roxana lesz az, más piknikezőket nem látok. ~
*Közelebb repül a napernyő felé és látja, hogy nem egy személy van ott, hanem rögtön kettő. Az egyik biztosan Roxana, de kissé meglepődik akkor, mikor látja, hogy épp egy - számára ismeretlen - fiút ölelget.
Leszáll a földre, nyel egy nagyot, hiszen borzasztóan izgul. Lassan odasétál hozzájuk, majd köszön.*
- Sziasztok!
*Mosolyog, majd leül a pléd szélére, hiszen nem akar semmit se megzavarni.*
*Későre jár, így Thiya nyugovóra tér otthonában, mely egy tisztáshoz közeli, óriási fa lombjai közé épített kis fakuckó.
Másnap egy verőfényes napra ébred, s első dolga az, hogy megnézi postaládáját, mint általában minden reggel. Kikúszik az ágyából, kilép az ajtón és lemászik a fa törzséhez szögelt léceken, melyek létraként szolgálnak. Hiába van a leányzónak szárnya, ennyi mozgás mégiscsak kell neki, már csak reggeli torna gyanánt is. Leér a postaládához és kiszedi az egyetlen levelet, amit kapott. A levél feladója Roxana Tavoreth.*
~ Hm, ismerős név! ~
*Elgondolkodik, majd felmászik kuckójába, ahol hirtelen fejére csap és felkiált.*
- Ó, hát persze, Roxana! Emlékszem már, Ő mellette ültem végig az iskolában. Jaj, meg mennyit fecserésztünk!
*A tündéren kívül egy árva lélek sincs a házban, csak egy madárka, aki az ablakkal szemben levő ágon ül.
Örömében feltépi a levelet, majd elolvassa azt.*
~ Oh, egy piknik...jól hangzik. Vajon ketten leszünk csak, vagy mások is csatlakoznak majd hozzánk?
*Kissé elgondolkozik, ám mindeközben gyorsan átöltözik. Szürke hálóingjét lecseréli egy rózsaszín, egyberészes szoknyácskára, papucsát lerúgja és felveszi ezüst balerinacipőjét. Végül rendbehozza enyhén kócos haját, majd kilép a házikó ajtaján.*
~ Jobb lesz, ha repülök, hiszen pontos helyszín nem volt a levélbe írva, csak annyi, hogy a piknik az erdőszéli tisztásnál lesz. Fentről meg úgyis észre fogom venni, ha valaki ott van már. ~
*Bezárja otthona ajtaját, majd repülni kezd a tisztás felé. Egy kis idő után, beérve a tisztásra, megpillant egy hatalmas, halvány sárga napernyőt, amely alól egy piros-narancssárga csíkos pléd lóg ki.*
~ Biztos Roxana lesz az, más piknikezőket nem látok. ~
*Közelebb repül a napernyő felé és látja, hogy nem egy személy van ott, hanem rögtön kettő. Az egyik biztosan Roxana, de kissé meglepődik akkor, mikor látja, hogy épp egy - számára ismeretlen - fiút ölelget.
Leszáll a földre, nyel egy nagyot, hiszen borzasztóan izgul. Lassan odasétál hozzájuk, majd köszön.*
- Sziasztok!
*Mosolyog, majd leül a pléd szélére, hiszen nem akar semmit se megzavarni.*
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-23 10:13:17
Üzenet elküldve: 2012-10-23 10:13:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
*Igazából meglepődik, mikor érzi kézfején a fiatal lány csinos arcának selymes bőrét, de az egészet betudja csak valamiféle érzéki csalódásnak, én nem fűzi tovább a mozdulatot.
Csak bólogat a lány tanulással kapcsolatos szavaira.*
- Biztos vagyok benne, hogy kemény és elhivatott munkával el fogod érni a célodat.
*Jegyzi meg nagy bölcsen a fél-elf, de valójában tényleg így látja a dolgokat. Ugyan nem ért csöppet sem a mágiához, fogalma sincs, mi fán terem ez a mesterség, de azt tudja, hogy valamilyen szinten mindenki meg tud tanulni mindent, még ha kifejezett affinitása nincs is a dologhoz. Az pedig, hogy Ewa mennyire fogékony a mágiára, számára (és valószínűleg még a lány számára is) rejtély.*
- Az idő majd elhozza azt amit el kell neki.
*Fejezi be a témát, mikor érzi a kézszorításra válaszként érkező cirógatást, amit egyértelmű pozitív visszajelzésnek vesz. Elmosolyodik, amint a nála jó fél fejjel alacsonyabb leányzó megáll előtte és hasonlóan kellemes dolgokat mond az egyébként meglehetősen magának való fél-elfnek.*
- Örülök, hogy te is így látod.
*Dörmögi boldogan a férfi, mélyen Ewa szemeibe nézve, miközben újra megszorítja a kecses kacsót.
Ekkor az elf sarkon fordul és az egyik nagyobb fát veszi célba. Alvost minden további nélkül követi, és mikor Ewa hátát a fának vetve pont szembe áll vele, valamilyen pillanatnyi intuíció hatására a férfiben felgyullad a bátorság és vakmerőség lángja és határozottan közelebb lép a nőhöz. Fülében csak úgy dübörög a vér az izgalomtól amint testük egyre közelebb kerül. Végül ott áll a lány előtt, gyors, de nem hirtelen vagy kapkodó mozdulatokkal megfogja Ewangel mindkét kezét, majd közelebb hajol és ha a lány nem ellenkezik, elcsattan egy csók...
Alvost ajkai eleinte talán egy kicsit durvák, csókja heves az elfolytott szenvedélytől és előtörő izgalomtól, de pillanatok alatt lassul, gyengéddé, törődővé válik. Ajkai simogatók, nyelve puhán éri hol a finom ajkakat, hol a leányzó apró nyelvét.
Ha Ewa nem ellenkezik, a csók közben Alvost elengedi az elf kezeit és magához vonja a lányt, karjai ölelésébe zárva a karcsú derekat és úgy tartva a pihekönnyű, forró testet.*
A hozzászólás írója (Alvost Prohem) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.23 10:15:33
Csak bólogat a lány tanulással kapcsolatos szavaira.*
- Biztos vagyok benne, hogy kemény és elhivatott munkával el fogod érni a célodat.
*Jegyzi meg nagy bölcsen a fél-elf, de valójában tényleg így látja a dolgokat. Ugyan nem ért csöppet sem a mágiához, fogalma sincs, mi fán terem ez a mesterség, de azt tudja, hogy valamilyen szinten mindenki meg tud tanulni mindent, még ha kifejezett affinitása nincs is a dologhoz. Az pedig, hogy Ewa mennyire fogékony a mágiára, számára (és valószínűleg még a lány számára is) rejtély.*
- Az idő majd elhozza azt amit el kell neki.
*Fejezi be a témát, mikor érzi a kézszorításra válaszként érkező cirógatást, amit egyértelmű pozitív visszajelzésnek vesz. Elmosolyodik, amint a nála jó fél fejjel alacsonyabb leányzó megáll előtte és hasonlóan kellemes dolgokat mond az egyébként meglehetősen magának való fél-elfnek.*
- Örülök, hogy te is így látod.
*Dörmögi boldogan a férfi, mélyen Ewa szemeibe nézve, miközben újra megszorítja a kecses kacsót.
Ekkor az elf sarkon fordul és az egyik nagyobb fát veszi célba. Alvost minden további nélkül követi, és mikor Ewa hátát a fának vetve pont szembe áll vele, valamilyen pillanatnyi intuíció hatására a férfiben felgyullad a bátorság és vakmerőség lángja és határozottan közelebb lép a nőhöz. Fülében csak úgy dübörög a vér az izgalomtól amint testük egyre közelebb kerül. Végül ott áll a lány előtt, gyors, de nem hirtelen vagy kapkodó mozdulatokkal megfogja Ewangel mindkét kezét, majd közelebb hajol és ha a lány nem ellenkezik, elcsattan egy csók...
Alvost ajkai eleinte talán egy kicsit durvák, csókja heves az elfolytott szenvedélytől és előtörő izgalomtól, de pillanatok alatt lassul, gyengéddé, törődővé válik. Ajkai simogatók, nyelve puhán éri hol a finom ajkakat, hol a leányzó apró nyelvét.
Ha Ewa nem ellenkezik, a csók közben Alvost elengedi az elf kezeit és magához vonja a lányt, karjai ölelésébe zárva a karcsú derekat és úgy tartva a pihekönnyű, forró testet.*
A hozzászólás írója (Alvost Prohem) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.23 10:15:33
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-22 20:47:34
Üzenet elküldve: 2012-10-22 20:47:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Szelíd
*Végül kiérnek az erdőből. A kis farkas a leggyorsabb tempóban fut ki a tisztásra örömében. Sharatar megmosolyogja a kölyköt, majd utánagyalogol. Keresnek valami helyet ahol van némi árnyék. Elég erősen süt a nap. Nincs ehhez hozzászokva az éjbőrű. A farkas viszont élvezi a fényt, viszont kezd fáradni. Végül leheverednek egy kis egyedülálló fa tövébe. A társa fáradtsága ellenére még kergeti a farkát, meg fel-felugrál a sötételfre.
Közben a nap is lemenőben van, de Sharatar úgy dönt kiképzi a kölyköt, és jó alkalomnak érzi ezt a kezdésnek. Annyi eltérést tervez, hogy nem hanggal adja a parancsot, hanem családja kézjelzéseivel, így szinte csak ők ketten értik majd meg egymást. Az alapokkal kezdi mint mindent.*
Közben a nap is lemenőben van, de Sharatar úgy dönt kiképzi a kölyköt, és jó alkalomnak érzi ezt a kezdésnek. Annyi eltérést tervez, hogy nem hanggal adja a parancsot, hanem családja kézjelzéseivel, így szinte csak ők ketten értik majd meg egymást. Az alapokkal kezdi mint mindent.*
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-22 18:00:13
Üzenet elküldve: 2012-10-22 18:00:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Piknikre fel!//
*Kikerekedett szemmel figyeli az eseményeket, ám az ölelés kérdésére csak összeráncolt homlokkal válaszol. Nem gondolta volna, hogy ennyire zavarja, hogy megölelte. A gyűrű láttán megdobban a szíve s elakad a szava.
~Mi???? Egy macskás gyűrű? Hát emlékezett a kedvenc állatomra? Nem hiszem! De akkor ez?? Jó ég! Elfogadjam? Ne? Jajj nekem!~
*Óvatosan elveszi a gyűrűt s jobb kezének a mutatóujjára húzza.*
-Öhm! köszönöm szépen és ne haragudj, hogy kényelmetlen helyzetbe hoztalak. Nem, nem akartalak bántani. Tudod, idővel elszállt minden mérgem a csínyek miatt. Bár tény, hogy sok-sok mindent elkövettél ellenem, mint például akkor, mikor ástál egy kisebb gödröt, teletöltötted vízzel, hogy ilyen sár legyen belőle és direkt arra vittél hogy beleessek. Nagyon mérges volt anyám, mikor meglátott.
*Elhallgat miután lesokkolva hallgatja mi történt vele. Szomorúan tekint a férfire s lesüti a szemét. Sajnálja, hiszen mindig is egy szegény már-már árvaként kezelt fiú volt. Egy pillanatra megáll hogy levegőt vegyen s felidézze az emlékképet.*
- Emlékszel arra az elhagyatott házra, fent a domboldalba? Azt mondtad, hogy, ha be merek menni egyedül, akkor kapok tőled cukorkát, s mivel akkoriban szerettem az édességet, megtettem nagy nehezen, ám mikor rám ijesztettél abban a házban szégyenbe maradtam. Rettenetesen féltem.
*Harap ismételten az almába egy-egy falat le is megy a torkán.Felpattan a helyéről s megfogja a kezét.*
- Várj már! Honnan tudod, hogy nem-e bocsátottak meg, mint én? Különben is! Itt nem lesz vitatkozás! Nem azért hívtalak el benneteket piknikezni, de igyekszem mindent elkövetni, hogy ha felmerülne ez a kérdés, akkor ezt szebben is és nyugodtan is meg lehet beszélni. Csak ne menj el, kérlek! Szeretném, ha mindenki jól érezné magát. Nem szeretném, ha feszült hangulatba telne el ez a kis piknik. Várjuk meg a többieket, hogy mégis mit szólnak mindenhez. Lehet nem is kell aggódni. Na! Ülj vissza!
*Próbál a lelkére hatni, tengerkék szemével Rardan vörösét keresi. Megrebegteti pilláit, ezzel is maradásra kérlelve.*
*Kikerekedett szemmel figyeli az eseményeket, ám az ölelés kérdésére csak összeráncolt homlokkal válaszol. Nem gondolta volna, hogy ennyire zavarja, hogy megölelte. A gyűrű láttán megdobban a szíve s elakad a szava.
~Mi???? Egy macskás gyűrű? Hát emlékezett a kedvenc állatomra? Nem hiszem! De akkor ez?? Jó ég! Elfogadjam? Ne? Jajj nekem!~
*Óvatosan elveszi a gyűrűt s jobb kezének a mutatóujjára húzza.*
-Öhm! köszönöm szépen és ne haragudj, hogy kényelmetlen helyzetbe hoztalak. Nem, nem akartalak bántani. Tudod, idővel elszállt minden mérgem a csínyek miatt. Bár tény, hogy sok-sok mindent elkövettél ellenem, mint például akkor, mikor ástál egy kisebb gödröt, teletöltötted vízzel, hogy ilyen sár legyen belőle és direkt arra vittél hogy beleessek. Nagyon mérges volt anyám, mikor meglátott.
*Elhallgat miután lesokkolva hallgatja mi történt vele. Szomorúan tekint a férfire s lesüti a szemét. Sajnálja, hiszen mindig is egy szegény már-már árvaként kezelt fiú volt. Egy pillanatra megáll hogy levegőt vegyen s felidézze az emlékképet.*
- Emlékszel arra az elhagyatott házra, fent a domboldalba? Azt mondtad, hogy, ha be merek menni egyedül, akkor kapok tőled cukorkát, s mivel akkoriban szerettem az édességet, megtettem nagy nehezen, ám mikor rám ijesztettél abban a házban szégyenbe maradtam. Rettenetesen féltem.
*Harap ismételten az almába egy-egy falat le is megy a torkán.Felpattan a helyéről s megfogja a kezét.*
- Várj már! Honnan tudod, hogy nem-e bocsátottak meg, mint én? Különben is! Itt nem lesz vitatkozás! Nem azért hívtalak el benneteket piknikezni, de igyekszem mindent elkövetni, hogy ha felmerülne ez a kérdés, akkor ezt szebben is és nyugodtan is meg lehet beszélni. Csak ne menj el, kérlek! Szeretném, ha mindenki jól érezné magát. Nem szeretném, ha feszült hangulatba telne el ez a kis piknik. Várjuk meg a többieket, hogy mégis mit szólnak mindenhez. Lehet nem is kell aggódni. Na! Ülj vissza!
*Próbál a lelkére hatni, tengerkék szemével Rardan vörösét keresi. Megrebegteti pilláit, ezzel is maradásra kérlelve.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-22 13:53:44
Üzenet elküldve: 2012-10-22 13:53:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Piknikre fel!//
* Nem számított a nőtől ilyen megnyilvánulásra, hogy nekifutásból megöleli. Emellett látja mennyire örül a jelenlétének.
"Különös! Azt hittem, majd egy epés megjegyzéssel fog köszönteni.Ezek a keblek, amiket nekem nyom egyszerűen mesések." Megköszörüli a torkát, hogy ezzel jelezze Roxanának a viselkedését.*
-Úgy érzem túlságosan sokat kaptam most ezzel az öleléssel tőled. Pedig ezer okod lenne rá, hogy ne ölelj meg. * Engedi el Roxanát, mikor hellyel kínálja. Ezenfelül még étellel szintén kínálja, a félelf szépség.*
-Nem vagyok még éhes.Sokkal jobban úgy érzem, hogy helyre kell hozni a régi csínytevéseim, ami leginkább feléd irányult. * Belenyúl a zsebébe és előveszi a díszes gyűrűt. Ezüst ékszer, amin egy macska látható két smaragd szemmel. Maga az állat is egy sötét színű drágakőből van összepakolva. Tökéletes tervezés, és kicsit ránéz a másik kezére. Látja, hogy teljesen jó lesz neki, így a finom kezét elkapja, aztán rátolja a mutatóujjára a gyűrűt.*
-Tessék az ajándékom. Megkérnélek még arra, hogy ne ölelj meg és nyomd a idomaid hozzám. Zavarba hozol nőies testeddel. * Elfordul mint aki leplezné, hogy elpirult a nő megjelenésétől.*
- Iskola után? A szüleimet megölték egy éjszaka alatt. Egyedül maradtam. Sokat éheztem és szakadt ruhákban jártam. Végül sikerült munkát találnom, és fokozatosan kilábalni a helyzetből. Jelenleg nincs házam, viszont mutatványosként és akrobataként tengetem az életem. De ez több mint a semmi. * Mosolyog rá barátságosan.*
- Már nem vagy nyuszi lány? Ezt hogy érted? * Kérdez vissza, mert ezt nem érti, hogy mire érti a másik.*
-Lenkort és Thiyát? Uh hát, nem tudom hogyan fogadnának engem mikor az utolsó nap csínnyel búcsúztam el tőlük. Meg veled is. * Feláll hirtelen a helyéről, majd a következőt mondja.*
- Talán jobb ha megyek, még mielőtt bajt hoznék rátok.
* Nem számított a nőtől ilyen megnyilvánulásra, hogy nekifutásból megöleli. Emellett látja mennyire örül a jelenlétének.
"Különös! Azt hittem, majd egy epés megjegyzéssel fog köszönteni.Ezek a keblek, amiket nekem nyom egyszerűen mesések." Megköszörüli a torkát, hogy ezzel jelezze Roxanának a viselkedését.*
-Úgy érzem túlságosan sokat kaptam most ezzel az öleléssel tőled. Pedig ezer okod lenne rá, hogy ne ölelj meg. * Engedi el Roxanát, mikor hellyel kínálja. Ezenfelül még étellel szintén kínálja, a félelf szépség.*
-Nem vagyok még éhes.Sokkal jobban úgy érzem, hogy helyre kell hozni a régi csínytevéseim, ami leginkább feléd irányult. * Belenyúl a zsebébe és előveszi a díszes gyűrűt. Ezüst ékszer, amin egy macska látható két smaragd szemmel. Maga az állat is egy sötét színű drágakőből van összepakolva. Tökéletes tervezés, és kicsit ránéz a másik kezére. Látja, hogy teljesen jó lesz neki, így a finom kezét elkapja, aztán rátolja a mutatóujjára a gyűrűt.*
-Tessék az ajándékom. Megkérnélek még arra, hogy ne ölelj meg és nyomd a idomaid hozzám. Zavarba hozol nőies testeddel. * Elfordul mint aki leplezné, hogy elpirult a nő megjelenésétől.*
- Iskola után? A szüleimet megölték egy éjszaka alatt. Egyedül maradtam. Sokat éheztem és szakadt ruhákban jártam. Végül sikerült munkát találnom, és fokozatosan kilábalni a helyzetből. Jelenleg nincs házam, viszont mutatványosként és akrobataként tengetem az életem. De ez több mint a semmi. * Mosolyog rá barátságosan.*
- Már nem vagy nyuszi lány? Ezt hogy érted? * Kérdez vissza, mert ezt nem érti, hogy mire érti a másik.*
-Lenkort és Thiyát? Uh hát, nem tudom hogyan fogadnának engem mikor az utolsó nap csínnyel búcsúztam el tőlük. Meg veled is. * Feláll hirtelen a helyéről, majd a következőt mondja.*
- Talán jobb ha megyek, még mielőtt bajt hoznék rátok.
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-22 10:51:15
Üzenet elküldve: 2012-10-22 10:51:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
// Piknikre fel!//
*Dúdolgat magában, mikor egy füttyszó hangzik el a távolból. Arra kapja a fejét s meglátja réi barátját, Rardan-t. Szinte alig hiszi el, hogy így megváltozott.*
~Atya ég! Hova tűnt az a kis csúnya fiú? Az eszem megáll! Eszembe jut az a sok csíny amit elkövetett ellenem. Hiányoznak azok az idők.~
*Felpattan a helyéről, majd nekifutásból megöleli Rardan-t. Nagyon örül, hogy ismét láthatja.*
-Rardan! Te csínyek királya! Annyira örülök, hogy látlak. Gyere, ülj csak le. Mit adhatok? Van sonkás kenyér, gyümölcsök, apró sütemény, tea és egy kis rum. Mesélj mi van veled? Mi történt az iskola után, mikor elváltak útjaink?
*Rengeteg kérdés tör fel, de még a javát későbbre tartogatja. Eltűri fekete haját, melyben pár fehér is előbukkan.*
-Igen, egyedül, vagyis most már ketten. Mitől félnék? Már nem vagyok az a nyuszi kislány, aki voltam.
*Bájosan mosolyog a férfira.*
- Meghívtam még a legjobb barátod Lenkor-t is és Thiya-t is. A jól megszokott csapatot. remélem ők is eljönnek.
*Közben elővesz egy szép zöldes-pirosas almát és beleharap.*
*Dúdolgat magában, mikor egy füttyszó hangzik el a távolból. Arra kapja a fejét s meglátja réi barátját, Rardan-t. Szinte alig hiszi el, hogy így megváltozott.*
~Atya ég! Hova tűnt az a kis csúnya fiú? Az eszem megáll! Eszembe jut az a sok csíny amit elkövetett ellenem. Hiányoznak azok az idők.~
*Felpattan a helyéről, majd nekifutásból megöleli Rardan-t. Nagyon örül, hogy ismét láthatja.*
-Rardan! Te csínyek királya! Annyira örülök, hogy látlak. Gyere, ülj csak le. Mit adhatok? Van sonkás kenyér, gyümölcsök, apró sütemény, tea és egy kis rum. Mesélj mi van veled? Mi történt az iskola után, mikor elváltak útjaink?
*Rengeteg kérdés tör fel, de még a javát későbbre tartogatja. Eltűri fekete haját, melyben pár fehér is előbukkan.*
-Igen, egyedül, vagyis most már ketten. Mitől félnék? Már nem vagyok az a nyuszi kislány, aki voltam.
*Bájosan mosolyog a férfira.*
- Meghívtam még a legjobb barátod Lenkor-t is és Thiya-t is. A jól megszokott csapatot. remélem ők is eljönnek.
*Közben elővesz egy szép zöldes-pirosas almát és beleharap.*
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-22 10:27:41
Üzenet elküldve: 2012-10-22 10:27:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Piknikre fel!//
*Nehezen, de a levél elér hozzá. Kezdetben vonakodik, hogy elolvassa vagy azon nyomban elégesse. Végül a tolvaj kíváncsisága nem hagyja őt, és felbontja a levelet. Már a megszólítás meglepi, hogy barátként tekintenek rá.
"Nah persze! Pedig annyi csínyt tettem én veletek. Főleg veled Roxana."Szól magában, közben azon tanakodik, hogy félbe hagyja e tevékenységét, mert egy ismerős piknikre hívja.Beledobja a tűzbe a levelet, majd megindul a "munkába". Egy órát dolgozik csak, aztán a lépteit a erdőszéli tisztás felé veszi.
"Talán kiengesztelhetem, így sok év után." Ezzel egy lopott nem túl drága gyűrűt meglapogatja a zsebében. Kellemes séta után érkezik meg az erdőszéli tisztásra, ahol nem nehéz kiszúrni a piknikezést. Közeledik Roxanához, majd fütyülni kezd mikor meglátja.
" Huh, olyan kis lapos volt. Fhu, most meg igazi nő! Eszem megáll!" Mikor pár méter választja el a régi női társától, akkor szólal meg.*
- Szia Roxana! * Csak szimplán köszön neki, hogy észrevegye az alakját. Ő egy szegény csúnya fiú volt, akit mindenki bántott. Viszont hamar kikupálódott az iskola után. Hosszú fekete haja a lapockájáig ér le, és emellett a barnás-zöldes szemei csak még szebbek. Van jó pár nő kinek szívét megdobogtatta már, azonban cseppet sem az a nőcsábász alkat. A belső ugyanolyan ronda, sőt rondább mint hinnék. Lop, csal és hazudik, ha érzi itt az idő. Csínytevésekről cseppet sem mondott le. A ruházata jól fest rajta, felül egy lomb-zöld inget visel, míg alul egy azúrkék nadrágot ezüstveretes övvel. Lábán egy könnyed lábbeli. Magassága 170 cm, viszont az öltözet alatt egy erős, atletikus és ruganyos test látható.*
- Egyedül? Nem félsz?
A hozzászólás írója (Rardan Wesrato) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.22 10:30:09
*Nehezen, de a levél elér hozzá. Kezdetben vonakodik, hogy elolvassa vagy azon nyomban elégesse. Végül a tolvaj kíváncsisága nem hagyja őt, és felbontja a levelet. Már a megszólítás meglepi, hogy barátként tekintenek rá.
"Nah persze! Pedig annyi csínyt tettem én veletek. Főleg veled Roxana."Szól magában, közben azon tanakodik, hogy félbe hagyja e tevékenységét, mert egy ismerős piknikre hívja.Beledobja a tűzbe a levelet, majd megindul a "munkába". Egy órát dolgozik csak, aztán a lépteit a erdőszéli tisztás felé veszi.
"Talán kiengesztelhetem, így sok év után." Ezzel egy lopott nem túl drága gyűrűt meglapogatja a zsebében. Kellemes séta után érkezik meg az erdőszéli tisztásra, ahol nem nehéz kiszúrni a piknikezést. Közeledik Roxanához, majd fütyülni kezd mikor meglátja.
" Huh, olyan kis lapos volt. Fhu, most meg igazi nő! Eszem megáll!" Mikor pár méter választja el a régi női társától, akkor szólal meg.*
- Szia Roxana! * Csak szimplán köszön neki, hogy észrevegye az alakját. Ő egy szegény csúnya fiú volt, akit mindenki bántott. Viszont hamar kikupálódott az iskola után. Hosszú fekete haja a lapockájáig ér le, és emellett a barnás-zöldes szemei csak még szebbek. Van jó pár nő kinek szívét megdobogtatta már, azonban cseppet sem az a nőcsábász alkat. A belső ugyanolyan ronda, sőt rondább mint hinnék. Lop, csal és hazudik, ha érzi itt az idő. Csínytevésekről cseppet sem mondott le. A ruházata jól fest rajta, felül egy lomb-zöld inget visel, míg alul egy azúrkék nadrágot ezüstveretes övvel. Lábán egy könnyed lábbeli. Magassága 170 cm, viszont az öltözet alatt egy erős, atletikus és ruganyos test látható.*
- Egyedül? Nem félsz?
A hozzászólás írója (Rardan Wesrato) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.22 10:30:09
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-22 09:36:40
Üzenet elküldve: 2012-10-22 09:36:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
// Piknikre fel!//
*Egy kellemes kirándulásos időre kel fel. Nyújtózkodik egy nagyot, kényelmesen felöltözik. Egy lila színű bőujjú felsőt és egy halványkék színű, hosszú szoknyát vesz fel. Lábán egy tiszta, fekete topánka van. Alig várja ezt a napot, hiszen pár nappal ezelőtt írt levelet kedves, rég látott barátainak. Pontosabban Thiya-nak, Lenkor-nak és Rardan-nak. A levélben ezeket a sorokat írta:*
_ Kedves Jóbarát!
Olyan rég láttalak Téged, s hogy ezt be pótoljuk, szeretettel meghívlak egy délutáni piknikezésre, lent az erdőszéli tisztásnál.
Várlak Téged!
Sokszor puszil:
Roxana Tavoreth_
*Hát igen, milyen rég is volt, mikor még az iskola padjait koptatták együtt s mikor onnan elváltak útjaik nem hallott semmit felőlük. Mennyi-mennyi emlékek sora. Úgy érzi lesz mit megbeszélni Velük. Lassan magához kapja a kis kosárkát, amiben finomabbnál finomabb ételek hada sorakozik, egy piros-narancssárga csíkos plédet s egy halvány sárga, csipkés napernyőt. Bezárja háza ajtaját, elteszi a rozsdás kulcsot majd nekivág az útnak. A Szegénynegyeden át sietősre veszi a lépteit, hiszen sok éhes pillantást kell kikerülnie. Mikor a Piactérre ér nagy kő esik le a szívéről. Jelenleg alig-alig vannak a téren, így szabad az út a Kovácsműhely felé. Beköszön az öregnek kedvesen s tovább is lépdel az erdő felé. Megáll pihenni egy szusszanásnyit, s egy ösvényen át, egy fertály múlva már az Erdőszéli tisztáson van.*
- Meg is van a piknikező helyünk.
* Leteszi a kosarat s kiteríti a hatalmas plédet, amin hat ember kényelmesen elfér. Megigazítja a széleit, leteszi középre a barna kosarat s a földbe szúrja a napernyőt, hogy a kosárnak árnyékot adjon, nehogy megromoljon az étel. Szerencsére mindenre gondol. Megvárja míg a többiek is ide érnek, addig nem veszi elő az ételt, sem az innivalót.
~ Remélem mindenki el tud jönni, hiszen olyan régen nem láttuk egymást. Biztos lesz mindenkinek mesélni valója, mégis mi lett belőle az iskola után.~*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.22 11:01:24, a következő indokkal:
Jelek pótlása.
*Egy kellemes kirándulásos időre kel fel. Nyújtózkodik egy nagyot, kényelmesen felöltözik. Egy lila színű bőujjú felsőt és egy halványkék színű, hosszú szoknyát vesz fel. Lábán egy tiszta, fekete topánka van. Alig várja ezt a napot, hiszen pár nappal ezelőtt írt levelet kedves, rég látott barátainak. Pontosabban Thiya-nak, Lenkor-nak és Rardan-nak. A levélben ezeket a sorokat írta:*
_ Kedves Jóbarát!
Olyan rég láttalak Téged, s hogy ezt be pótoljuk, szeretettel meghívlak egy délutáni piknikezésre, lent az erdőszéli tisztásnál.
Várlak Téged!
Sokszor puszil:
Roxana Tavoreth_
*Hát igen, milyen rég is volt, mikor még az iskola padjait koptatták együtt s mikor onnan elváltak útjaik nem hallott semmit felőlük. Mennyi-mennyi emlékek sora. Úgy érzi lesz mit megbeszélni Velük. Lassan magához kapja a kis kosárkát, amiben finomabbnál finomabb ételek hada sorakozik, egy piros-narancssárga csíkos plédet s egy halvány sárga, csipkés napernyőt. Bezárja háza ajtaját, elteszi a rozsdás kulcsot majd nekivág az útnak. A Szegénynegyeden át sietősre veszi a lépteit, hiszen sok éhes pillantást kell kikerülnie. Mikor a Piactérre ér nagy kő esik le a szívéről. Jelenleg alig-alig vannak a téren, így szabad az út a Kovácsműhely felé. Beköszön az öregnek kedvesen s tovább is lépdel az erdő felé. Megáll pihenni egy szusszanásnyit, s egy ösvényen át, egy fertály múlva már az Erdőszéli tisztáson van.*
- Meg is van a piknikező helyünk.
* Leteszi a kosarat s kiteríti a hatalmas plédet, amin hat ember kényelmesen elfér. Megigazítja a széleit, leteszi középre a barna kosarat s a földbe szúrja a napernyőt, hogy a kosárnak árnyékot adjon, nehogy megromoljon az étel. Szerencsére mindenre gondol. Megvárja míg a többiek is ide érnek, addig nem veszi elő az ételt, sem az innivalót.
~ Remélem mindenki el tud jönni, hiszen olyan régen nem láttuk egymást. Biztos lesz mindenkinek mesélni valója, mégis mi lett belőle az iskola után.~*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.22 11:01:24, a következő indokkal:
Jelek pótlása.
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-21 17:54:34
Üzenet elküldve: 2012-10-21 17:54:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Nem érzékelte, hogy a férfi tenyere érdes volna, pontosabban nem figyelt rá mert biztos, hogy a sok munka miatt cserzett lehet a bőre. Biztosan jót mosolyogna, ha elkezdené simogatni a finom, fehér elf bőrt kissé megcsiklandozva azt.*
* A vállára nehezedő tenyér meglepi. Kék íriszei riadtan libbennek hátra a férfi arcára mintegy szótlan is kérdezve ~Mi történt? Baj van? Veszély?~ majd ha megnyugszik, látja, hogy minden rendben, egy apró mosoly társaságában fordul vissza arcát egy másodperc tört részére a kézfejhez érintve.*
* Lassú léptekkel körbekerülik a virágágyást. Alvost szavaira kissé megingatja a fejét. Nem kétli, hogy képes megcsinálni, hogy meg tud mindent tanulni amire a mágusmesterek figyelmét ráirányítják, viszont nagyon távolinak tűnik még a cél. Vajon mikor sikerül egyáltalában legalább egy varázslatot felmutatnia?*
- Azt én is várom de még távol van. *mondja egy halvány mosollyal bájos arcán. Olyan távolinak tűnik, szinte elérhetetlennek, bár ha arra gondolunk, hogy a templom mesterei is évtizedeket tanulták a mágia mesterségét, ő pedig épp ha egy hetet mondhat magáénak akkor már nincs is olyan nagy gond.*
* A cirógatásra egy kézszorítás a válasz és ismét a férfira irányuló figyelem. Pont ezért Alvost utolsó szavait szemtől szemben mondhatja el. Ewa megáll a virágágyás egyik oldalán és úgy hallgatja a férfi szavait.*
- Én is örvendek, hogy erre jártál. Tulajdonképpen annak örülök a legjobban, hogy nem csak a városba néztél be, hanem a Templomba is, így találkozhattunk. Sikerült akaratodon kívül kirángatnod a konok és talán értelmetlen tanulásból.* mondja majd tovább lép, most az egyik ég felé törekedő fát véve célba, aminek ha eléri, a hátát is nekiveti.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.21 18:02:25
* A vállára nehezedő tenyér meglepi. Kék íriszei riadtan libbennek hátra a férfi arcára mintegy szótlan is kérdezve ~Mi történt? Baj van? Veszély?~ majd ha megnyugszik, látja, hogy minden rendben, egy apró mosoly társaságában fordul vissza arcát egy másodperc tört részére a kézfejhez érintve.*
* Lassú léptekkel körbekerülik a virágágyást. Alvost szavaira kissé megingatja a fejét. Nem kétli, hogy képes megcsinálni, hogy meg tud mindent tanulni amire a mágusmesterek figyelmét ráirányítják, viszont nagyon távolinak tűnik még a cél. Vajon mikor sikerül egyáltalában legalább egy varázslatot felmutatnia?*
- Azt én is várom de még távol van. *mondja egy halvány mosollyal bájos arcán. Olyan távolinak tűnik, szinte elérhetetlennek, bár ha arra gondolunk, hogy a templom mesterei is évtizedeket tanulták a mágia mesterségét, ő pedig épp ha egy hetet mondhat magáénak akkor már nincs is olyan nagy gond.*
* A cirógatásra egy kézszorítás a válasz és ismét a férfira irányuló figyelem. Pont ezért Alvost utolsó szavait szemtől szemben mondhatja el. Ewa megáll a virágágyás egyik oldalán és úgy hallgatja a férfi szavait.*
- Én is örvendek, hogy erre jártál. Tulajdonképpen annak örülök a legjobban, hogy nem csak a városba néztél be, hanem a Templomba is, így találkozhattunk. Sikerült akaratodon kívül kirángatnod a konok és talán értelmetlen tanulásból.* mondja majd tovább lép, most az egyik ég felé törekedő fát véve célba, aminek ha eléri, a hátát is nekiveti.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.21 18:02:25
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-21 15:55:12
Üzenet elküldve: 2012-10-21 15:55:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
*Örömmel konstatálja, hogy a lány nem húzódik el az érintésétől, és minden további nélkül az ő érdes tenyerében hagyja kecses kis kezét.
Nyugodtan áll és Ewaval együtt gyönyörködik a természet szépségeiben, majd mikor az elengedi és a virágok elé térdel, ő is közelebb húzódik és a lány mellett balra, de egy kicsit mögötte ő is fél térdre ereszkedik, miközben jobb kezének lapát tenyerét az elf gömbölyű vállára helyezi a testi kontaktus egy újabb lépcsőfokaként. Nem erőszakos, nem sürget semmit, egyszerűen csak teszi, amit úgy érez hogy szabad és kell tennie.
Elmerül ő is a látványban, és csak egyetértően hümmögve bólogat a szőke hölgyemény szavaira, de sokszor nem is Ewangel kezében tartott virágot, sokkal inkább a finom kézfejeket figyeli, melyek gyengéden tartják a törékeny növény szirmait.*
- Az biztos hogy senki fia nem képes olyan tökéletességre, mint maga a természet.
*Szólal meg szinte dörmögve a férfi, miután a leányzó dallamos hangja kiemeli a több perce tartó révületből.
Mikor az elf felkel, Alvost sem rest, örömmel zárja ismét kezébe a kis kezet, s tart a leányzóval, amint ketten körbekerülik a mágikus erők nyomait mutató tisztást.*
- Tűkön ülve várom már, hogy te is hasonló csodákra legyél képes a mesterségeddel.
*Mosolyog kedvesen a lányra, miközben fejével a temérdek színes virág felé bök, s szinte ösztönösen. alig észrevehetően megcirógatja a lány kézfejét. Mikor észbe kap, már késő, a gyengéd gesztus megesett, de furcsa mód, Alvost cseppet sem esik zavarba. Itt minden olyan békés, nyugodt, s végre teljesen önfeledten beszélhet egy hozzá hasonló humanoid lénnyel. Ennek nem is röstel hangot adni:*
- Ewa, örülök, hogy ebbe a városba jöttem és hogy megismertelek. Te egy nagyon jó elf vagy.
*Szavai egyszerűek, de lényegre törőek. Hiába, sose volt a szavak fél-elfje.*
Nyugodtan áll és Ewaval együtt gyönyörködik a természet szépségeiben, majd mikor az elengedi és a virágok elé térdel, ő is közelebb húzódik és a lány mellett balra, de egy kicsit mögötte ő is fél térdre ereszkedik, miközben jobb kezének lapát tenyerét az elf gömbölyű vállára helyezi a testi kontaktus egy újabb lépcsőfokaként. Nem erőszakos, nem sürget semmit, egyszerűen csak teszi, amit úgy érez hogy szabad és kell tennie.
Elmerül ő is a látványban, és csak egyetértően hümmögve bólogat a szőke hölgyemény szavaira, de sokszor nem is Ewangel kezében tartott virágot, sokkal inkább a finom kézfejeket figyeli, melyek gyengéden tartják a törékeny növény szirmait.*
- Az biztos hogy senki fia nem képes olyan tökéletességre, mint maga a természet.
*Szólal meg szinte dörmögve a férfi, miután a leányzó dallamos hangja kiemeli a több perce tartó révületből.
Mikor az elf felkel, Alvost sem rest, örömmel zárja ismét kezébe a kis kezet, s tart a leányzóval, amint ketten körbekerülik a mágikus erők nyomait mutató tisztást.*
- Tűkön ülve várom már, hogy te is hasonló csodákra legyél képes a mesterségeddel.
*Mosolyog kedvesen a lányra, miközben fejével a temérdek színes virág felé bök, s szinte ösztönösen. alig észrevehetően megcirógatja a lány kézfejét. Mikor észbe kap, már késő, a gyengéd gesztus megesett, de furcsa mód, Alvost cseppet sem esik zavarba. Itt minden olyan békés, nyugodt, s végre teljesen önfeledten beszélhet egy hozzá hasonló humanoid lénnyel. Ennek nem is röstel hangot adni:*
- Ewa, örülök, hogy ebbe a városba jöttem és hogy megismertelek. Te egy nagyon jó elf vagy.
*Szavai egyszerűek, de lényegre törőek. Hiába, sose volt a szavak fél-elfje.*
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-21 14:44:54
Üzenet elküldve: 2012-10-21 14:44:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Alvost válaszára még egyszer visszakacsint. Viccesnek látja a helyzetet ahogy eliszkoltak az egyik helyről, hogy egy másik, talán még szebb tájra találhassanak. Minden esetre egy cseppet sem haragszik, hogy az erődemonstráció elmaradt, főleg így, hogy még csak egy lándzsát sem kaptak a hátukba, hátra pedig nem nézett, hogy láthassa milyen arcot vágnak a vízi manók felfogva, hogy a birtokháborító "nyurgák" ilyen gyorsan továbbálltak. Ha valami is hiányzik Ewanak az most épp annak a folyóparti tisztásnak a békéje amint ott feküdtek a fűben és nézték az eget, a vízesést na meg néha, lopva egymást.*
* Úgy tűnik kezét egy időre Alvost tenyerében felejtette és el sem fogja onnan vonni amíg valamely ötlet, folytán használni nem akarja.*
- Csodálatos! *szól halkan, csillogó szemekkel és egy jó pár percet csak áll és nézi a minden színben pompázó virágszirmokat. Szó szerint egyesével veszi őket, színre, formára, fajtára majd hirtelen ereszti el a férfi kezét, hogy a virágágyás elé térdelve fogja ujjai közé az egyik türkiz színben játszó virág szirmait. Nem tépi le, még csak meg sem cibálja, egyszerűen csak a tenyerében tartja a majdnem tenyérnyi virágfejet és mosolyogva néz fel.
- Nézd milyen tökéletes! *szól lelkesen - Ilyenre csak a természet képes. Lehet, hogy egy mágus keze gyorsította fel a növekedésüket de, hogy maga az anyatermészet adta a magokat az már biztos. *lelkendezik majd elereszti a virágot, hogy felemelkedjen és lassan körbejárhassa a virágágyást. Teljesen magától érthetődően nyúl Alvost keze után, hogy ha szeretne, az elfel tarthasson. Tekintetük ha találkozik bizalmat és derűt olvashat ki a szemeiből a férfi.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.21 14:49:30
* Úgy tűnik kezét egy időre Alvost tenyerében felejtette és el sem fogja onnan vonni amíg valamely ötlet, folytán használni nem akarja.*
- Csodálatos! *szól halkan, csillogó szemekkel és egy jó pár percet csak áll és nézi a minden színben pompázó virágszirmokat. Szó szerint egyesével veszi őket, színre, formára, fajtára majd hirtelen ereszti el a férfi kezét, hogy a virágágyás elé térdelve fogja ujjai közé az egyik türkiz színben játszó virág szirmait. Nem tépi le, még csak meg sem cibálja, egyszerűen csak a tenyerében tartja a majdnem tenyérnyi virágfejet és mosolyogva néz fel.
- Nézd milyen tökéletes! *szól lelkesen - Ilyenre csak a természet képes. Lehet, hogy egy mágus keze gyorsította fel a növekedésüket de, hogy maga az anyatermészet adta a magokat az már biztos. *lelkendezik majd elereszti a virágot, hogy felemelkedjen és lassan körbejárhassa a virágágyást. Teljesen magától érthetődően nyúl Alvost keze után, hogy ha szeretne, az elfel tarthasson. Tekintetük ha találkozik bizalmat és derűt olvashat ki a szemeiből a férfi.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.21 14:49:30
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-21 09:37:41
Üzenet elküldve: 2012-10-21 09:37:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
*Hát igen, Alvost sem büszke a megfutamodásra, talán, ha egyedül lett volna, és olyan felelőtlen hangulatban találják, még le is állt volna kötözködni az ellenszenves lényekkel, de Ewaval az oldalán nem kockáztathatta meg, hogy a lány esetleg megsérüljön, és egyébként sem egy ilyen finom hölgynek való délutáni program a békaszerű lények pusztítása.*
- Bizony, igazi hősök módjára! *Reflektál a lány szavaira szintén vigyorogva a férfi, közben pedig átkozza magát fejben, hogy miért is nem hozta magával a kardját. 'Akkor talán tarthattam volna egy kis erődemonstrációt.' Kavarog fejében a hiú gondolat, amelyet gyorsan elhesseget, hiszen soha sem volt az a felvágós fajta. 'Egészen megbolondít ez a lányka...' Vakarja meg fejét egy cseppet tanácstalanul a fél-elf. Tény, hogy nő még nem volt rá ilyen hatással.
Természetesen a kovácsot is lenyűgözi a hely tökéletessége és földöntúli szépsége. Sok érdekes helyen járt már, de ez a tisztás még így is a legcsodálatosabb dolgok között van azok közül a helyek közül amiket eddig meglátogatott.
Egyetértően bólint a lány szavaira, s ha a férfinek lehetősége van rá, továbbra is kéz a kézben közelítik meg a szivárvány minden színében pompázó földhalmot.
A legtöbb ember ebben a helyzetben leszakítana egy virágot, hogy gyengéd érzelmeit kifejezvén párjának nyújtsa azokat, de fél-elf lévén Alvost pontosan tisztában van a természet értékével, így esze ágában sincs elpusztítani akár egyetlen növényt is. Így hát csak állnak, jó ideig, remélhetőleg kéz a kézben, s teljes békével és nyugalommal szemlélik a szemet gyönyörködtető dombocskát.
Alvost időnként Ewangel felé pillant, s tekintete elidőzik a lány arcán, szemén, ajkain... A harcos szíve mintha hevesebben verne.*
- Bizony, igazi hősök módjára! *Reflektál a lány szavaira szintén vigyorogva a férfi, közben pedig átkozza magát fejben, hogy miért is nem hozta magával a kardját. 'Akkor talán tarthattam volna egy kis erődemonstrációt.' Kavarog fejében a hiú gondolat, amelyet gyorsan elhesseget, hiszen soha sem volt az a felvágós fajta. 'Egészen megbolondít ez a lányka...' Vakarja meg fejét egy cseppet tanácstalanul a fél-elf. Tény, hogy nő még nem volt rá ilyen hatással.
Természetesen a kovácsot is lenyűgözi a hely tökéletessége és földöntúli szépsége. Sok érdekes helyen járt már, de ez a tisztás még így is a legcsodálatosabb dolgok között van azok közül a helyek közül amiket eddig meglátogatott.
Egyetértően bólint a lány szavaira, s ha a férfinek lehetősége van rá, továbbra is kéz a kézben közelítik meg a szivárvány minden színében pompázó földhalmot.
A legtöbb ember ebben a helyzetben leszakítana egy virágot, hogy gyengéd érzelmeit kifejezvén párjának nyújtsa azokat, de fél-elf lévén Alvost pontosan tisztában van a természet értékével, így esze ágában sincs elpusztítani akár egyetlen növényt is. Így hát csak állnak, jó ideig, remélhetőleg kéz a kézben, s teljes békével és nyugalommal szemlélik a szemet gyönyörködtető dombocskát.
Alvost időnként Ewangel felé pillant, s tekintete elidőzik a lány arcán, szemén, ajkain... A harcos szíve mintha hevesebben verne.*
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-14 17:27:00
Üzenet elküldve: 2012-10-14 17:27:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Igen csak meglepődik a manók megjelenésén. Eddig azt hitte jóban vannak a fura kis lényekkel de ezek most nem tűntek túl barátságosnak.*
* Ewa a maga részéről nem ugrik fel, épp csak felül, az íját húzza közelebb és úgy figyeli a történéseket. A manó vacsoráról a maga részéről inkább lemondana, húsuk valószínűleg a békáéra hasonlíthat. Elgondolkozva figyeli a jövevényeket amikor Alvost hirtelen mozdulata na meg a felkiáltás őt is cselekvésre ösztönzi. Fegyverét a kezébe ragadva szökken talpra és kéz a kézben rohannak el a meglepődött manók elől. Meg sem állnak a tisztásig. Ott Ewa nevetésben tör ki.*
- Na ezt jó bátran megoldottuk! Lehet, hogy csak üdvözölni akartak és meghívni a vízi palotájukba. *mondja tovább nevetve. A helyzet természetesen nem ilyen vidám. A manók nem néztek ki valami barátságosan de a város vezetőit sem szokták lanttal és virággal felfegyverzett katonák kísérni.*
* A tisztás amire érkeztek magára vonja az elf lány figyelmét. Igen csak furcsa az a tökéletesség amivel a fák körül ölelik a szivárvány színben játszó dombot meg maga a sudárságuk sem tűnik mindennaposnak. Ewangel járt már a faluja mellé telepített faiskolába. Alig ha volt ott ezekhez hasonlatos növény. Talán egy mágus hozta őket messze földről ide és varázslattal alkotta meg az egész tisztás lelkét.*
- Gyere sétáljunk oda a virágokhoz. Kíváncsi vagyok milyenek közelről, hogy ennyi színben képesek kedveskedni a szemeinknek.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.14 17:36:51
* Ewa a maga részéről nem ugrik fel, épp csak felül, az íját húzza közelebb és úgy figyeli a történéseket. A manó vacsoráról a maga részéről inkább lemondana, húsuk valószínűleg a békáéra hasonlíthat. Elgondolkozva figyeli a jövevényeket amikor Alvost hirtelen mozdulata na meg a felkiáltás őt is cselekvésre ösztönzi. Fegyverét a kezébe ragadva szökken talpra és kéz a kézben rohannak el a meglepődött manók elől. Meg sem állnak a tisztásig. Ott Ewa nevetésben tör ki.*
- Na ezt jó bátran megoldottuk! Lehet, hogy csak üdvözölni akartak és meghívni a vízi palotájukba. *mondja tovább nevetve. A helyzet természetesen nem ilyen vidám. A manók nem néztek ki valami barátságosan de a város vezetőit sem szokták lanttal és virággal felfegyverzett katonák kísérni.*
* A tisztás amire érkeztek magára vonja az elf lány figyelmét. Igen csak furcsa az a tökéletesség amivel a fák körül ölelik a szivárvány színben játszó dombot meg maga a sudárságuk sem tűnik mindennaposnak. Ewangel járt már a faluja mellé telepített faiskolába. Alig ha volt ott ezekhez hasonlatos növény. Talán egy mágus hozta őket messze földről ide és varázslattal alkotta meg az egész tisztás lelkét.*
- Gyere sétáljunk oda a virágokhoz. Kíváncsi vagyok milyenek közelről, hogy ennyi színben képesek kedveskedni a szemeinknek.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.14 17:36:51
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-11 20:25:23
Üzenet elküldve: 2012-10-11 20:25:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak //
* Tisztáson egy kuckó építése nagyon merész lenne, az erdőben gondolta természetesen. Földben elrejtett házra gondol, hogy még az se tűnjön fel másoknak.*
- Igen, ne repüljünk előre. hanem először tudjuk le az első lépéseket. * Mosolyog rá Natyra és viszonozza a csókot amit kapott. Végül csak elindulnak a város felé, közben a keze odacsúszik a nő formás csípőjére.*
- Ugye azt tudod, hogy most kiéheztetjük egymást, aztán meg úgy fogunk mohón egymásba kóstolni. * szólal meg szórakozottan, aztán hagyja a nőre a vezetést. A városban elengedi a nőt és mellette sétál egy darabig. Aztán elköszönnek egymástól egy időre, hogy később újra találkozhassanak a Kúriánál. *
A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.11 20:46:23
* Tisztáson egy kuckó építése nagyon merész lenne, az erdőben gondolta természetesen. Földben elrejtett házra gondol, hogy még az se tűnjön fel másoknak.*
- Igen, ne repüljünk előre. hanem először tudjuk le az első lépéseket. * Mosolyog rá Natyra és viszonozza a csókot amit kapott. Végül csak elindulnak a város felé, közben a keze odacsúszik a nő formás csípőjére.*
- Ugye azt tudod, hogy most kiéheztetjük egymást, aztán meg úgy fogunk mohón egymásba kóstolni. * szólal meg szórakozottan, aztán hagyja a nőre a vezetést. A városban elengedi a nőt és mellette sétál egy darabig. Aztán elköszönnek egymástól egy időre, hogy később újra találkozhassanak a Kúriánál. *
A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.11 20:46:23
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-11 19:14:27
Üzenet elküldve: 2012-10-11 19:14:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
// Ilznek //
*Felnéz az égre, a Nap tényleg lemenőben s még nem írt levelet a kocsisának, hogy hozhatja a holmikat a kúriába. Kiegyenesedik s Ilz szemébe néz.
-Végül is nem is rossz ötlet itt a tisztáson egy kuckó, de gondolom mások is járnak ide pihenni, kikapcsolódni, meditálni, félek, hogy azoknak, akik erre járnak megtetszik a kunyhó. Talán egy kicsivel odébb kellene építeni, mondjuk a folyópartra, vagy az erdő mélyére, ahol biztos nem jár egy lélek se.
*Megcsókolja Ilztdar-t, majd kézen ragadja és kihúzza az ösvényre.*
-Ami azt illeti, ez a jövő zenéje. Ráérünk titkon építkezni. Viszont lassan tényleg ránk esteledik, s nem biztonságos az erdőben ténferegni ilyenkor. Még levelet kell küldenem a kocsisomnak, hogy induljon el, mert be szeretnék végre költözni.
*Lassan de biztosan elindulnak vissza a város felé. Végig simítja a férfi karját, egy elégedett mosollyal díjazza is.*
~Kíváncsi vagyok Rád nagyon. Bár legszívesebben itt és most megragadnálak, de nem akarok mohónak tűnni. Nem nem. Kivárom a megfelelő alkalmat. Pha...ilyen se volt még.~
*Felnéz az égre, a Nap tényleg lemenőben s még nem írt levelet a kocsisának, hogy hozhatja a holmikat a kúriába. Kiegyenesedik s Ilz szemébe néz.
-Végül is nem is rossz ötlet itt a tisztáson egy kuckó, de gondolom mások is járnak ide pihenni, kikapcsolódni, meditálni, félek, hogy azoknak, akik erre járnak megtetszik a kunyhó. Talán egy kicsivel odébb kellene építeni, mondjuk a folyópartra, vagy az erdő mélyére, ahol biztos nem jár egy lélek se.
*Megcsókolja Ilztdar-t, majd kézen ragadja és kihúzza az ösvényre.*
-Ami azt illeti, ez a jövő zenéje. Ráérünk titkon építkezni. Viszont lassan tényleg ránk esteledik, s nem biztonságos az erdőben ténferegni ilyenkor. Még levelet kell küldenem a kocsisomnak, hogy induljon el, mert be szeretnék végre költözni.
*Lassan de biztosan elindulnak vissza a város felé. Végig simítja a férfi karját, egy elégedett mosollyal díjazza is.*
~Kíváncsi vagyok Rád nagyon. Bár legszívesebben itt és most megragadnálak, de nem akarok mohónak tűnni. Nem nem. Kivárom a megfelelő alkalmat. Pha...ilyen se volt még.~
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-11 16:31:37
Üzenet elküldve: 2012-10-11 16:31:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak //
* Hallgatja a nő szavait, hogy átgondolja szintén, hogy jó döntés-e a kezdeti visszafogottság. Mikor hallja, hogy először j lenne felmérni a terepet akkor teljesen egyetért a másikkal, amit apró bólintásokkal ad a tudtára.*
- Valóban, érdemesebb lenne felmérni a játékterünket, hogy ki aki ellenséges és ki nem. Fel kell mérni alaposan, aztán mehetünk csak biztosra.* Utána csak hallgatja a nő szavait, hogy milyen ürüggyel mehetne át hozzá. Elmosolyodik az ötleten, aztán a következőt közli Nattyal.*
- Még sosem voltam modell, azonban a te kedvedért szívesen állnék előtted. Az mindenképpen igaz, hogy egyszer süthetjük el aztán ki kell találni valami jobbat és újat. Majd ötletelek, hogy milyen helyzetek vannak amik nem fognak gyanút. * Bal kezét kihúzza a nő felsője alól és lágyan elrendez pár rakoncátlan tincset. Teljesen hozzányomja a nő testét a fatörzshöz, hogy érezze őt. Pár perc csend után engedi el.*
- Az erdőben kialakíthatnánk egy találka helyet, ahova elhúzódunk és kevés az esély arra, hogy megtaláljanak. Egy kis kuckót egy kezdetleges ággyal, kis konyhaszerűséggel. * Körülnéz az erdőben egy pillanatra.*
- Menjünk tovább, mert különben ránk esteledik.
* Hallgatja a nő szavait, hogy átgondolja szintén, hogy jó döntés-e a kezdeti visszafogottság. Mikor hallja, hogy először j lenne felmérni a terepet akkor teljesen egyetért a másikkal, amit apró bólintásokkal ad a tudtára.*
- Valóban, érdemesebb lenne felmérni a játékterünket, hogy ki aki ellenséges és ki nem. Fel kell mérni alaposan, aztán mehetünk csak biztosra.* Utána csak hallgatja a nő szavait, hogy milyen ürüggyel mehetne át hozzá. Elmosolyodik az ötleten, aztán a következőt közli Nattyal.*
- Még sosem voltam modell, azonban a te kedvedért szívesen állnék előtted. Az mindenképpen igaz, hogy egyszer süthetjük el aztán ki kell találni valami jobbat és újat. Majd ötletelek, hogy milyen helyzetek vannak amik nem fognak gyanút. * Bal kezét kihúzza a nő felsője alól és lágyan elrendez pár rakoncátlan tincset. Teljesen hozzányomja a nő testét a fatörzshöz, hogy érezze őt. Pár perc csend után engedi el.*
- Az erdőben kialakíthatnánk egy találka helyet, ahova elhúzódunk és kevés az esély arra, hogy megtaláljanak. Egy kis kuckót egy kezdetleges ággyal, kis konyhaszerűséggel. * Körülnéz az erdőben egy pillanatra.*
- Menjünk tovább, mert különben ránk esteledik.
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-11 13:19:44
Üzenet elküldve: 2012-10-11 13:19:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
// Ilznek //
*Hagyja, hogy a férfi a fának döntse és megcsókolja. Egyik kezével Ilz arcát, másik kezével az oldalát simogatja. A csók után a vállára hajtja homlokát s szorosan átöleli. Érezni akarja testét, ám tudja nem mehet messzire. Még nem. Fekete szempárjával a vöröset keresi, eltűri hófehér haját s végig simít arcán. Suttogóra veszi a formát.*
- Egyenlőre ne gyere át. Szeretném felmérni a rokonokat, ki az, akiben bízhatok, ki az, akiben nem. Ki az, akit figyelnem kell, s ki az, akit figyelmen kívül hagyhatok. Veszélyes játékba kezdtünk s nem szeretném, ha már az első pillanattól figyelnének minket.
*Kissé elgondolkozik, mi lehetne a jó megoldás arra, hogy a házon belül is találkozzanak, úgy, hogy ne legyen feltűnő. Csettint egyet az ujjaival.*
- Megvan! Mi lenne, ha átjönnél, hogy _lefesselek_! Az aránylag sok idő, így nem fognak gyanítani semmit. Ha mégis bejönnének, akkor úgy állunk majd be, hogy tényleg csak festek, és te modellt állsz. Kivitelezhető, hiszen rajtam mindig falatnyi ruha van és általában rejtélyes, félmeztelen vagy teljesen mezítelen festményeket gyártok. Ezt minden rokon tudja rólam. És egy festmény nem egy nap alatt készül el. Hmm, mit gondolsz erről az ötletről? Bár mást is kitalálhatunk, nem muszáj ezt a festős ötletet bevetni, bár egyszer el lehet sütni.
*Kacéran mosolyog, s kíváncsian figyeli Ilz reakcióját. A terveiben általában nem ejt hibát, így újra és újra átrágja magát minden pontján.*
-Igen, talán jó lesz a festős ötlet akkor, ha nem csak téged festelek le, hanem mondjuk XSelyahra-t is vagy a szolgáló lányokat, persze egyenként. Fő a biztonság, nem de?
~Igen, igen, talán így jó lesz, ha nem csak Ilztdar-t festem le, hanem a család valamennyi tagját.~
*Hagyja, hogy a férfi a fának döntse és megcsókolja. Egyik kezével Ilz arcát, másik kezével az oldalát simogatja. A csók után a vállára hajtja homlokát s szorosan átöleli. Érezni akarja testét, ám tudja nem mehet messzire. Még nem. Fekete szempárjával a vöröset keresi, eltűri hófehér haját s végig simít arcán. Suttogóra veszi a formát.*
- Egyenlőre ne gyere át. Szeretném felmérni a rokonokat, ki az, akiben bízhatok, ki az, akiben nem. Ki az, akit figyelnem kell, s ki az, akit figyelmen kívül hagyhatok. Veszélyes játékba kezdtünk s nem szeretném, ha már az első pillanattól figyelnének minket.
*Kissé elgondolkozik, mi lehetne a jó megoldás arra, hogy a házon belül is találkozzanak, úgy, hogy ne legyen feltűnő. Csettint egyet az ujjaival.*
- Megvan! Mi lenne, ha átjönnél, hogy _lefesselek_! Az aránylag sok idő, így nem fognak gyanítani semmit. Ha mégis bejönnének, akkor úgy állunk majd be, hogy tényleg csak festek, és te modellt állsz. Kivitelezhető, hiszen rajtam mindig falatnyi ruha van és általában rejtélyes, félmeztelen vagy teljesen mezítelen festményeket gyártok. Ezt minden rokon tudja rólam. És egy festmény nem egy nap alatt készül el. Hmm, mit gondolsz erről az ötletről? Bár mást is kitalálhatunk, nem muszáj ezt a festős ötletet bevetni, bár egyszer el lehet sütni.
*Kacéran mosolyog, s kíváncsian figyeli Ilz reakcióját. A terveiben általában nem ejt hibát, így újra és újra átrágja magát minden pontján.*
-Igen, talán jó lesz a festős ötlet akkor, ha nem csak téged festelek le, hanem mondjuk XSelyahra-t is vagy a szolgáló lányokat, persze egyenként. Fő a biztonság, nem de?
~Igen, igen, talán így jó lesz, ha nem csak Ilztdar-t festem le, hanem a család valamennyi tagját.~
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-11 09:55:56
Üzenet elküldve: 2012-10-11 09:55:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Tekintete elkalandozik, mikor odaérnek a tisztásra, fehér kutyájával. Az erdő után ez volt a kedvenc helye, már gyerekkorában. Ahogy sétálnak, Mynora megérez valami puhát, és meleget a kezén, mikor Telihold vigasztalóan megnyalja az ezüstszín ujjakat.* ~Sehol se találhatnék még egy ilyen hűséges és kedves kutyát.~ *Mosolyog a kutyára, és kezével megcirógatja az állat fejét. A kezét ott hagyja, úgy sétálnak a céljuk felé, az Arthenior erdőbe.*
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-10-11 00:48:14
Üzenet elküldve: 2012-10-11 00:48:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak //
* Nem azt figyeli, hogy merre haladnak, hanem a másikat.A tekintete néha elkalandozik, mikor megkapja a csípést, ami a feneke ellen irányul. Megugrik mint egy kiscsikó, aztán a hátsóját fogja egy darabig. Az arcán mosoly jelenik meg, amit a sebhelyek tesznek rondává.*
- Szóval van neked egy húgod, akitől jobb ha távol tartom magam. Rendben, megjegyzem a nevét és nyugodj meg, majd ellene kitalálok valamit. * Látja Naty vonásait, hogy mennyire eltorzulnak Narya nevére. Neki épp elég ahhoz, hogy tudja szövetségese riválisa.*
- Teljesen egyetértek veled. Játszani kell a rokonaink előtt, hogy nehogy rájöjjenek a kapcsolatunkra. Szerintem, senkinek sem tetszene, hogy mi ketten szerelmeskedünk egymással és élvezzük egymás társaságát.* Tart egy szünetet, míg gondolkozik. Nehéz megfogalmazni magát, hogy miként lesz az álcája.*
- Rólam azt tudhatod, hogy nem vagyok egy csevegős fajta. Legtöbbször a laborban vagyok és a kísérleteim végzem. Ha valakivel elkezdek csevegni, akkor is rövidre fogom. * Megcsókolja szeretője, aztán odasimul arcához. Magához öleli a hölgyet, majd a következőket suttogja a fülébe.*
- Szeretek élni. Nem szeretem, ha valaki kiemel a tömegből. Háttérből szeretnék figyelni a családra és vigyázni rájuk.* Két keze közé fogja a nő arcát, majd apró csókokkal jutalmazza.*
- Van akit utálok, van akit szeretek. Mindenkivel nem lehetek jóban, azonban szeretném, ha nem én lennék akire vadásszanak. Akkor sokkal nyugodtabb életem lehetne. Tudománynak, tudásnak és nemrég neked köteleztem el magam. Ennél több nem kell nekem,elhiheted.* Elereszti és gyalogolnak tovább. Mikor az erdő elejéhez érnek akkor behúzza egy fatörzshöz.*
- Idővel szerintem teljesen megismersz, akkor mindent fogsz látni.De nem fogom bánni.* Mondja ki a nagy szavakat, odanyomja finoman a fához, hogy szenvedélyesen megcsókolja. Mindkét keze benyúl a felső alá, és simogatja a nő derekát.*
- Ma este átmehetek hozzád, hogy megmasszírozzam az izmaid?
* Nem azt figyeli, hogy merre haladnak, hanem a másikat.A tekintete néha elkalandozik, mikor megkapja a csípést, ami a feneke ellen irányul. Megugrik mint egy kiscsikó, aztán a hátsóját fogja egy darabig. Az arcán mosoly jelenik meg, amit a sebhelyek tesznek rondává.*
- Szóval van neked egy húgod, akitől jobb ha távol tartom magam. Rendben, megjegyzem a nevét és nyugodj meg, majd ellene kitalálok valamit. * Látja Naty vonásait, hogy mennyire eltorzulnak Narya nevére. Neki épp elég ahhoz, hogy tudja szövetségese riválisa.*
- Teljesen egyetértek veled. Játszani kell a rokonaink előtt, hogy nehogy rájöjjenek a kapcsolatunkra. Szerintem, senkinek sem tetszene, hogy mi ketten szerelmeskedünk egymással és élvezzük egymás társaságát.* Tart egy szünetet, míg gondolkozik. Nehéz megfogalmazni magát, hogy miként lesz az álcája.*
- Rólam azt tudhatod, hogy nem vagyok egy csevegős fajta. Legtöbbször a laborban vagyok és a kísérleteim végzem. Ha valakivel elkezdek csevegni, akkor is rövidre fogom. * Megcsókolja szeretője, aztán odasimul arcához. Magához öleli a hölgyet, majd a következőket suttogja a fülébe.*
- Szeretek élni. Nem szeretem, ha valaki kiemel a tömegből. Háttérből szeretnék figyelni a családra és vigyázni rájuk.* Két keze közé fogja a nő arcát, majd apró csókokkal jutalmazza.*
- Van akit utálok, van akit szeretek. Mindenkivel nem lehetek jóban, azonban szeretném, ha nem én lennék akire vadásszanak. Akkor sokkal nyugodtabb életem lehetne. Tudománynak, tudásnak és nemrég neked köteleztem el magam. Ennél több nem kell nekem,elhiheted.* Elereszti és gyalogolnak tovább. Mikor az erdő elejéhez érnek akkor behúzza egy fatörzshöz.*
- Idővel szerintem teljesen megismersz, akkor mindent fogsz látni.De nem fogom bánni.* Mondja ki a nagy szavakat, odanyomja finoman a fához, hogy szenvedélyesen megcsókolja. Mindkét keze benyúl a felső alá, és simogatja a nő derekát.*
- Ma este átmehetek hozzád, hogy megmasszírozzam az izmaid?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9935-9954