Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 305 (6081. - 6100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6100. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-24 20:39:59
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Ephemia, Kaiyko//

*Könnyezve, borús hangulatban kullog testőrnője után. Az előbbiek után nem akar és nem is tud vele hosszasabb beszélgetésbe bonyolódni, legalábbis egyelőre, ám azért úgy véli, mégis illik valamit mondania.*
- Köszönöm, hogy a segítségemre vagy.
*Csendben menetel, egyenletes és sietős tempóban, egyre távolabb és távolabb kerülve a város veszedelmeitől és a folyó csobogásától. Érzi, ahogy végtagjait kezdi megviselni ez a kutyagolás, na meg lelkiállapota is sokat nyom a latba. Hiába, az elkényelmesedett nemesi hölgyek fizikuma életstílusukból és sajátos helyzetükből adódóan nem a legalkalmasabb az ilyesmire.
Mellesleg hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy úgy igazán nem gondol semmire. Kisírta magát, elátkozott már mindent és mindenkit a múlt miatt, de most kissé elfáradt. Üres elmével, üres tekintettel baktat a leánnyal a szántóföldek felé.*


6099. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-24 20:22:03
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Ephemia, Kaiyko//

*Szívesen biztatná Ephemiát, hogy a családja bizonyára jól van, hogy nem esett bajuk. De ennek épp annyi kára is lehet, mint a legrosszabbra gondolni.*
- Ne becsüld alá a fivéreidet. És atyádat se. *Csupán ennyit mond.* - Attól pedig, hogy magadat vádolod bármiért, nem fog megváltozni semmi.
*Egy kicsit igyekszik megszaporázni a lépteit, hogy ne kelljen majd sötétben botorkálniuk, mire kiérnek a szántóföldekre. Azért nyitva tartja a szemét, hiszen két ifjú leányra leshet más veszedelem is, mint ami a városból elűzte őket.
Különös, hogy most mily egyszerű neki, hiszen semmit nem hagyott hátra. A nincstelenség áldása, a magány ajándéka. Senki miatt nem kell aggódnia. Neki egyik út sem különb a másiknál. Arthenior pedig sosem jelentett neki igazán semmit.*
- Arra! *mutatja, ahogy a szántóföldek közelébe érnek.*


6098. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-24 19:57:21
 ÚJ
>Myuutori Azutomikke avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A tisztáson – találka//
//Pycta, Zaxdor, Lesha, Myu, Dora, Kalynma, Sheldat//

*A nagy keveredésben-kavarodásban fel sem tűnik neki, hogy mennyi alak gyűlt itt össze. Enyhe pánik fogja el, ahogy végigméri azt a sok ismeretlen arcot. Tekintete hosszan elidőzik egy hollófekete hajú nőn, akinek világosszürke szemeibe bámul, kivételesen mindenféle zavar nélkül. Úgy méregeti az idegent, mintha valami darab hús lenne, aztán végre az íjász leánka is észreveszi magát és lesüti a szemét. Gondolatai elég messze kalandoztak, így a beszélgetés nagy részére nem is igazán figyel. Egyedül az érdekli, hogy hűséges társa, név szerint Kutyafiú már ismét a lábainál gubbaszt. Az állat füleit vakargatja és közben próbálja memorizálni az arcokat.*
~ Az a harcos külsejű férfi érdekesnek tűnik, bár elég ellenszenves. ~
*Eztán végre figyelni is megtanul, hiszen olyan téma üti fel a fejét, ami érdekli. A venárok. Amikor kisgyerek volt, az anyja sok történetet mesélt róluk, bár akkor csak mesének tulajdonította őket. Sosem gondolta, hogy ezek az erdei csodabogarak valóban léteznek.*
- Ti valóban venárok vagytok?
*Kérdi gyanakodva. Hiába állt helyt olyan kiválóan a fogadóban ez az ismeretlen elf, Myuutori fenntartásokkal kezeli az idegent. Akár egyszerű útonálló is lehetne egy jól kitalált szöveggel. A kalapos lány leírása alapján Vadvéd szimpatikusnak tűnik neki. Egy eldugott hely az erdő mélyén.*
~ Ott biztos kevesen élnek! ~


6097. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-24 18:42:47
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

*Dorawyna először csodálkozva nézi a kedves gesztust, már ami a kantár megfogását illeti, de aztán szélesen elmosolyodik, és megköszöni Pyctának a kedvességet.*
~ Micsoda úriember! Rég találkoztam ilyennel. ~ *Töpreng el, és be kell vallania magának, hogy bármennyire is próbálja objektíven szemlélni a körülötte lévő világot, azért csak legyezi a hiúságát az ilyesmi.* ~ De hát ő Pycta. Egy klánvezértől valami eleganciát azért vár az ember. Elf. ~
~ Pycta? Elveszett a városban? Nem tűnik annak… ~ *Gondolja magában. Pycta nagyon jól helyt állt a fogadóban is, amikor baj közelgett, nem zavarta különösebben, hogy a városban van. De Dora ráhagyja, és csak udvariasan mosolyog a megjegyzésre.*
- Nagyon hálás vagyok, hogy elkísérhetlek titeket, én… *A kalapos lány hangja elakad, amikor a stigmás arcú, Umon, mint egy nagy és törött szárnyú madár, beröppen melléjük.* Oah! *Kiált fel elragadtatva, miután látja, hogy a férfi nem szegte nyakát.* Még jó, hogy gyerekkoromban tanultam lovagolni, különben most én is éppen ugyanezt csinálnám!
- Igen, Dorawyna. *Mosolyog Pyctára megint, és hálás, hogy emlékszik a nevére. Nem szoktak. Nem valami jelentőségteljes figura…* Ami pedig a thargokat illeti… Elkezdtem egy kutatómunkát, de szeretnék új könyveket találni, tudósokkal beszélni, valami újat tapasztalni. Csak ki akartam mozdulni. Az ötlet, hogy Amonra menjek, már akkor jött, mikor a fogadós barátom említette, hogy ti is arra tartotok.
*Dorawyna nem akar bonyolultabb magyarázatokba belemenni, mert látja, hogy közben a többiek is odaszállingóznak hozzájuk, Umon pedig elmegy nosztalgiázni. Valamiért a lány egy pillanatra szinte vágyat érez arra, hogy utána induljon, ő is szereti ezeket a kellemes kis kitérőket, szeret elmélkedni a tudományról, arról nem is beszélve, hogy Umon nagyon érdekes, a végtelenségig tudná faggatni arról, mi történt vele.* ~ Majd később, ha alkalmas. ~ *Inkább csendesen figyeli az érkezőket. Először a lelkes óriáslány, Lesha toppan be, és örömmel látja, hogy a lányt elengedte mestere az útra. Őt az ébenfekete hajú nő követi és az a férfi, aki már Dora belépésekor Pyctáékkal ült a fogadóban. Végül pedig a férfi óriás is megjelenik, a kalapos lány legnagyobb örömére.* ~ Ilyen társaságban biztosan nem esik bajom. ~
*Mikor a Vadvérttel kapcsolatos beszélgetést hallja, nem tudja megállni, hogy belekotyogjon.*
- A Fában Lakó a régi venárok hitének legfőbb szereplője. Ő segíti a megfáradt vándorokat, és védi az erdő egyensúlyát és nyugalmát. *Mondja, de azért Pyctára pillant, mert a vallásokkal mindig kibékíthetetlen ellentétben állt, ezért jól esne a megerősítés.* Azt nem tudom, a mostani venárok mennyire hisznek benne. Nálunk elfeknél azt beszélik, hogy a venárokat az erdő választja ki. Én nem hiszek az ilyesmiben, de ha valaki átverekszik azon a nagy erdőn, és még véletlenül Vadvédbe is belebotlik, akkor azért van benne kurázsi rendesen. *Teszi hozzá, bár már megint nem ügyel eléggé arra, hogy ne tűnjön tapintatlannak. Dora már csak ilyen.* Nem véletlen, hogy nem hiányzom a falumnak. *Nevet fel gúnyosan.*


6096. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-24 11:59:49
 ÚJ
>Lesha, a Száműzött avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A tisztáson – találka//
//Pycta, Zaxdor, Lesha, Myu, Dora, Kalynma, Sheldat//

*Lesha látja, ahogy a fekete kukacos arcú szerzetes elhagyja a tisztást, majd a két érkező lovast pillantja meg; valami fekete szépséget és egy szakállas harcost. Az óriás lány csak kapkodja fejét, hogy mennyi mindenki és mennyi minden történik. Örömében azt se tudja hova legyen. Pycta, ekkor köszönti őket.*
~ Fákban Lakó? Hát, az vajon mi lehet? ~
- Az, mi az? Valami szú-féle?
*Bukik ki Lesha száján a kérdés, meglehetősen gügye formában, de ragyogó barna szemeiben őszinte kíváncsiság csillog.
A többieken látható, hogy feszülten pillantanak olykor a város felé, de Lesha nem az aggódós fajta, így csak egy könnyed kézlegyintéssel, kedvesen elmosolyodva szól.*
- Ugyan! Biztos minden rendben van és nem esett senkinek semmi baja.
*Ekkor, mintha csak a Barlangok Asszonya intézte volna így, ölesesen cammogva megérkezik Zaxdor és vele Myu is.*
- Na látjátok, mondtam én! Lényeg a pozitív gondolkodás és akkor úgy is lesz.
*Magyarázza mély meggyőződéssel, úgy mintha ezer éve ismerné az itt egybegyűlteket. Mesteréhez fordul, annak harapós megnyilvánulására, majd vállait megvonva felel.*
- Nem is igaz! Fél szemmel figyeltem, hogy követtek e. Itt is vagyunk mindhárman egyben, akkor meg?
*Közben a szakállas harcos és a fekete szépség, arról kezd diskurálni Pyctával, hogy csatlakoznak e vagy nem.*
~ De hova is? ~
*Gondolkodik el Lesha.*
~ Mi? Ezek meg vajon miről beszélnek? Venárok? ~
- Bocsássatok meg… nem akarok közbe kotyogni, de ez valami törzs vagy mi? Csak mert, mi a Szikla Farkasok törzsből jöttünk. *Csacsogja.* Biztos nem hallottatok még róla. Ott van északon…
*Hirtelen elhallgatva, zavartan a szája elé kapja kezét és riadtan rebegteti pilláit Zaxdorra.*
- Hupsz, bocsi!
*Óriástársa éppen a szemeit forgatja valamiért (Leshának fogalma sincs, hogy miért), amikor az elkotyogásért éppen bocsánatot kér, de aztán Zaxdor szavain egészen felcsattan.*
- Pelenka!? Nem is vagyok gyerekes, és a hátam se tollas, jó! Csak nem vagyok olyan mogorva grizzly, mint Te!
*Toppant egyet hisztisen, majd durcásan összefonva maga előtt karjait, elfordul Zaxdortól.*


6095. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-23 19:50:41
 ÚJ
>Kalynma Drathren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A tisztáson – találka//
//Pycta, Zaxdor, Lesha, Myu, Dora, Kalynma, Sheldat//

* Sheldat még mindig úgy őrködik felette, mint gyerekkorukban. Pedig már akkor is szentül hitte, hogy őt nem nagyon van mitől félteni. Igazából csak mindig jókor kóborolt a jó helyeken és nem esett baja szinte soha. Vidoran válaszol Sheldat szavaira. *
- Csak enyhített? Ejnye no, valld csak be az igazat. Már alig vártad hogy kiérjünk a városból és ne kelljen annyit foglalkoznod a bősz tömeggel.
* Cukkolja csak, mint régen is, bár akkor még fele ekkora sem volt. Nyeglébb igen. Pimasz. Naná. Azóta komolyodott jócskán, de a régi vidor természetét megőrizte. *
- Lesz ami lesz, de örülök, hogy összefutottunk újra.
* Megérkeznek végre a kis csoporthoz és a nem apró óriás leányzóhoz. Tetszik neki a nő, kedveli a szertelen óriásokat. Aztán meglepetten pislog Sheldatra, miszerint ő vele akar csatlakozni, valahová. Ám hamar összekapja magát és bólint egyetértően, viszont bal vállát mosolyogva vonja meg. *
- Eredetileg nem kívántam csatlakozni még senkihez. Nemrég tértem vissza a városba és eladtam a szülői házat, mert nem maradt már senki, aki miatt okom lett volna ott maradni.
- Sajnos így nem tudom, kik a venárok, mivel foglalkoznak és hol élnek. De azt igen, hogy nem tolvajok, zsiványok és gyilkosok. Sheldat gyerekkori jó barátom, együtt nőttünk fel és megadatott, hogy jól ismerjem őt. Márpedig soha sem volt az a típusú ember, aki nyomós ok nélkül ölne, rabolna, fosztogatnak. Bárkik is vagytok hát, örömmel csatlakoznék hozzátok.
- A mostani forrongó városnál pedig szinte bármilyen jobb élni és bár tudok azért magamra vigyázni, de Sheldat mellett nagyobb biztonságban érezném magam
* Igaz ami igaz, egy csendesebb, békésebb és vidámabb helyet szívesebben hív otthonának, mint a zajos és zsúfolt várost. *
- Te sem tűnsz épp oktondinak, elfként megvan a magadhoz való eszed és nem hordod magasan fönn az orrod. Nekem ennyi elég is.


6094. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-23 19:02:27
 ÚJ
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//A tisztáson – találka//
//Pycta, Zaxdor, Lesha, Myu, Dora, Kalynma, Sheldat//

*Arcára szigorú kifejezés ül, s oktató hangnemben kezd hozzá.*
- Rendben, útközben arra kell figyelje... hé! *Mert a lányok robognak, mintha tüzes villával szurkálnák feneküket.*
- Hogy a barlangi medve harapná ketté a tomporod! Várjál már te lány! n*Üvölti, de mindhiába, ez a kettő nyomul előre, így igencsak szednie kell oszlop lábait, hogy beérje őket. Ha ez nem lenne elég, Lesha már visszafelé száguld, majd felborítja siettében, hogy prémpalástját és fegyvereit felkapkodja. Zaxdor csak rázza a fejét, erre már nem is szól inkább semmit. Myu legalább a közelében van, bár ezt is inkább annak tudja be, hogy apró lábaival nem tud úgy sietni, mindenesetre, ha már így összemelegedtek nem akarja elhagyni, így figyel rá is. Igyekszik kerülni a tömeget, szerencsére és a gazdagok szerencsétlenségére, azok inkább már szervezett csoportosulásra hajaznak egy-egy gazdagabb ház előtt, s a téren, így zavartalanul haladnak a tisztás felé, ahová hamarosan meg is érkeznek.*
- De. Itt vagyunk mi is, bár ha rajtad múlik elnyel bennünket a tömeg. *Morogja mérgesen, medve módjára, de későbbre halasztja a dorgálást, most vannak egyéb, fontosabb dolgaik is, például a hogyan tovább kérdése, mert eddig azon kívül, hogy sok mindenbe belekeveredtek, most itt állnak jó néhány fajú egyeddel a tisztáson. Pycta mellé állva biccent neki is és a többieknek is, kérdezni nem kérdez, meghagyja a szó jogát másnak, egyelőre még mindig azt latolgatja, hogy most kellene elfenekelnie a lányt, vagy később, de legalább mindenki megvan, talán az a rusnya képű csuhás hiányzik. Valóban nem kell kérdeznie, mert Lesha nagyon frappánsan a lényegre tér. ~ Harci helyzet... ~ forgatja szemeit, végül mégis megszólal. Szavait Pyctához intézi.*
- A gyermeki agya ellenére, viszonylag jó harcos, számíthatsz rá is, ha végre kicseréltem a pelenkáját. *Miközben szemében nevetőizma Leshára rándul, ordas humorán magában, nagyon halkan, mélyen göcög, közben kalapácsát letámasztja lába mellé, mely mély nyomot hagy a fűvel tarkított tisztás puha földjében.*

A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.23 19:05:27


6093. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-23 18:27:30
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – Kitérő a folyópartra//

*Pycta szavaira mosolyogva bólint.*
- Köszönöm! *Bár nem tudja pontosan mit köszön meg, a kedvességet, vagy a bizalmat, igaz úgy érzi, mindkettőért hálával tartozik. Egy pillanatra még körbenéz, mintha örökre búcsúzna, holott csak kitérőt tesz, hogy egy kicsit elmerengjen a múlt és jelen életének dolgain. Valahogy most kényes a tömeg, zavarja a sok ember, egyedüllétre vágyik, bármennyire is nem tűnik logikusnak ez a lépés. Dorawynere mosolyog, kezét játékosan feje tetejéhez emeli, mintha neki is kalapja lenne, aztán persze meghajol, előbb Pcta, majd a nő előtt is.*
- Az erdő őrizzen benneteket! *Köszön el, s a folyópart felé haladva a fák lombjait nézi, s mélyet szippant a tisztás friss levegőjéből. Távolról hallja már csak az érkezőket, mire a többiek is befutnak, ő már távol jár, s szemeit a város felett gomolygó füstfelhőn tartja.*
- A Fekete Fa könyörüljön lelketeken. *Mondja ki hangosan fohászát, gondolva itt gazdagra és szegényre egyaránt, továbbá azokra, kiket a szél e vészes órákban sodort a városba és jelenleg vagy a fogadóban bujkálnak, vagy a tömeg hullámzó tengerével sodródnak, ki tudja merre. Mert azt csak az istenek tudják megmondani, hogy ennek hol és mikor lesz vége. Umon még fejtegetésbe sem mer bocsátkozni.*


6092. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-23 08:21:25
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1253
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

*Felsegíti Umont, már ha szükség van rá, de örömmel látja, hogy nem esett komolyabb baja, így megnyugodva mosolyog a férfire.*
- Nem kell bocsánatot kérned, nem történt semmi. *Mondja, majd meghallgatja a stigmás arcú szerzetes kérését. Valójában nem örülne annak, hogy Umon egyedül elkóborol, de magában igazat ad neki. A magány most lehet, hogy jó tenne neki. Látszik az arcán, hogy mérlegel. Nem örül annak, hogy ilyeneken kell gondolkodnia, más esetben mosolyogva engedné el a barátot, de rajta kívül senki sem tudhatja, milyen okok vezérlik, amikor mérlegel.*
- Egyelőre bevárunk mindenkit, aztán eldöntjük, hogyan tovább. Menj csak, megvárunk itt. *Mondja végül mosolyogva, jobbját Umon vállára teszi, még biccent is megerősítésképp.
Umon távozása után többen is érkeznek. Dorawyna-n kívül megérkezik az egyik óriás, Lesha, ha jól emlékszik, Kalynma és Sheldat is. A csuhás mosolyogva köszönti őket, nagy kő esik le a szívéről, hogy épségben látja őket.*
- Hála az Erdő Szívének. *Mondja halkan.
Amikor mindenki odaért, eléjük megy.*
- Lassan itt van mindenki, a Fákban Lakó áldjon benneteket. *Mutatja az óriásnak az érkező két lovast.*
- Nem tudom, mi történhetett. *Szomorodik el, ahogy a város felett kúszó fekete füst felé fordul lombzöld tekintete.*
- De annak örüljünk, hogy mi kijutottunk, ez a fontos. *Néz társaira és meglepődött mosollyal pillant Sheldat-ra és Kalynma-ra.*
- Te is szeretnél csatlakozni a venárokhoz? *Kérdi a lány felé fordulva. Persze hisz a harcosnak is, mégiscsak tőle szeretné hallani.*
- Azt tudod, hogy ki vagyunk és mivel foglalkozunk, hogy hol élünk? *Csap hozzá még három kérdést, mert a válaszokból ő is sok mindent megtud majd a lányról.
Persze nem felejti el Dora-t és a neki feltett kérdést sem. Ám így, hogy ilyen sokra duzzadt a velük tartók létszáma, kicsit át kell gondolnia a továbbiakat.*


6091. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-22 23:06:32
 ÚJ
>Sheldat Belril avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

* Éppen elérik a tisztást, mire Sheldatnak kezd kényelmetlenné válni a nyereg, hát maga is hálásan sóhajt fel a többiek láttán. *
- Ideje volt már. Nem nagyon kedvelem az efféle utazásokat, bár a társaság sokat enyhített a kellemetlenségeken.
* Mondja mosolyogva, miközben lepattan a lóról, s kezét nyújtja Kalynmának is. *
- Bíznunk kell abban, hogy elég józanok voltak a város vezetői ahhoz, hogy visszafogják a poroszlók kezét. Értelmetlen lenne vérengzést csinálni.
* Persze tudja, hogy az említett vezetők az efféle lázongásokat inkább leverik, semmint megtárgyalják, de reménykedni azért lehet. *
- Nem mondom, ennél azért nyugodtabb ismerkedést is el tudtam volna képzelni, ám öröm az ürömben, hogy ha nektek nincs ellenetekre, akkor immár eme remek lánnyal az oldalamon csatlakoznék hozzátok.


6090. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-22 21:11:25
 ÚJ
>Kalynma Drathren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

* A folyópartról átérnek végre a tisztásra. Lóháton, ő és Sheldat. *
- Na végre. Valahol itt találkozunk majd a többiekkel. Remélem nem esett senkinek sem baja.
* Haladnak, egészen jó tempóval. Aztán látja, még távolabb áll Pycta és Umon, meg az az óriás leányzó, és a színes hölgy is meg van még. *
- Látod, ők megérkeztek már, nem esett bajuk. Remélem a városlakók között is sokan megúszták, bár hiú ábránd. Félek, hogy sok a sebesült, talán meg is haltak páran. Jó lenne azért tudni, hogy mégis mi történt pontosan és miért?
* Végül csak odaérnek a többiek mellé és leszállnak a lóról. *
- Végre újra együtt, aggódtam már, hogy mindenki épségben van-e? De látom, még nincs itt mindenki.


6089. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-22 18:44:53
 ÚJ
>Lesha, a Száműzött avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

*Zaxdor válaszára leesik az álla. Zavartan néz kis barátnőjére, hogy jól hallotta e, amit az óriás az imént mondott. Arra a karját merte volna tenni, hogy Myu hasonló véleményen lesz, mint ő, és támogatja majd a dolgot, de hogy Zax ilyen könnyen beadja a derekát, arra nem számított.*
~ Nem tudom, mi csípte meg, de nem is várom meg, míg meggondolja magát. ~
*Lesha izgatottan elmosolyodik.*
- Tényleg? Fantasztikus! Akkor menjünk!
*Az óriás lány rongyol is a hátsó ajtóhoz a többiek után, mikor hiányérzete támad, és szinte meztelennek érzi magát.*
~ A lándzsám, és a prémpalástom. Júj, majd elfelejtettem! Egyszer az eszemet is elhagyom. ~
*Vet egy kósza pillantást Zaxra és Myura, de nem fecsérli az időt felesleges fecsegésre. Felszalad a lépcsőn, láb-kalimpálva kihajol az ablakon, elkapj palástja szélét, magához veszi szeretett lándzsáját, és már robog is le a lépcsőn. Lesha meglehetősen hamar megjárta, valószínűleg kis barátnője és Mestere is, még mindig csak értetlenül pislognak. De Lesha már teljesen útra kész és lelkesedéséből fakadó lendületének, no meg hosszú lábainak köszönhetően, nemigen lehet felvenni vele a versenyt elviharzásban. Csicseregve odakiált még a fogadósnak.*
- Puszi Lurch! Még biztos jövünk kolbászt enni!
*Mint a Barakkba menet, Lesha most is úgy kilép, hogy otthagy csapot-papot. Zaxdor és Myuutori csak az utána lobogó prémpalástja csücskét láthatják, ahogy eltűnik a tömegben. Persze, azért az óriás lányt nehéz szem elől téveszteni, termetével a tömeg fölé magasodik és tűzvörös haja, csak úgy rikít a szürke sokadalomban. Leshának nem okoz gondot a tájékozódás a városban, jóllehet csak egy napja van itt, de az apró részletekre figyelve könnyedén megtalálja a helyes utat. Azért néha visszapillantva megáll, hogy lássa két társa követi e, ezzel is mutatva nekik az utat. Pontosabban egy nagy torzonborz fejet keres meg, időről időre a tömegben, aki mellett felsejlik egy kék hajú leány és egy nagy fekete farkaskutya is, aztán már csörtetve suhan is tovább a megfelelő irányba.*
~ Biztos megint kapok ezért, de inkább bocsánatot kérek, mint engedélyt. ~
*Az óriás lány nem sokat fog fel a tusakodó tömegből, ha egyáltalán tusakodnak még. A városi épületek lassan fogynak, a tömeg ritkul. Lesha már a távolból megpillantja az erdőszéli tisztást, és az ott gyülekezőket; a lombzöld szeműt, a kalapos nőt és a barna csuhást. Kipirult arccal és nagyot szusszanva lép a tisztásra.*
Hú! Sziasztok! Itt is vagyu…
*Mondaná, hogy 'vagyunk', de hátra fordulva látja, hogy ez az állítása koránt se lenne helytálló, ha befejezné.*
-… vagyok, de biztos mindjárt ideér Myuutori és Zaxdor is. Annyian voltunk ott a fogadóban, biztos jönnek még mások is.
*Visszafordul a találka-csapathoz, és elmosolyodva kérdez.*
- Na, mi lesz a harci helyzet?

A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.22 18:55:05


6088. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-22 08:28:05
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

*Kissé nyögvenyelős a feltápászkodás, még kényszeredettebb a vigyor az arcán és az égő arcbőr.*
- Valóban, gyakorolnom kell még ezt a lovas dolgot. *Vakarja meg tarkóját, majd Dorawynara mosolyog. A lány már láthatóan beszélgetésbe elegyedett Pyctával, arcra rendkívül szép és mosolygós, jóllehet valami játszi tudósság is vegyül mondataiba, de ez Umont nem zavarja. ~ Csak ne nézzen a stigmák alá. ~ Gondolja hirtelen, ezen magában azért el is mosolyodik. Hirtelen gondolattól vezérelve a távolba tekint és régi emlékek tolulnak fel. Ki tudja hány évszakkal ezelőtt, már járt erre egyszer, akkor a folyópartra vezetett útja, amit gyönyörűnek talált. Persze a folyóban ruháikat mosó szegényekkel szemben szánalmat érzett, ahogy érez most is, vélhetően mindenki a városban van.*
- Bocsánat, hogy megzavarom a beszélgetést! Pycta, engedélyeznéd, hogy tegyek egy kis kitérőt, míg a többiekkel megbeszéltek mindent? *Mondja és elnézést kérő mosollyal tekint Dorára is.* A folyóparton nagyon régen jártam egyszer és csodálatosnak találtam, kedvem volna ismét megnézni! Az az igazság, hogy a fogadóban a sok ember nem hozta ki belőlem a legjobbat, jót tenne az egyedüllét, de ígérem, hogy nem lesz probléma. A part úgyis kihalt az események miatt. *Mondja halkan, suttogva, s Pycta jóváhagyására vár.*
- Hogyan képzeled el a továbbiakat? *Kérdezi, mert a rá vonatkozó feladatrészt, akár most is megismerheti.* Ha elmondod, körülbelül míg a nap ott fog járni *mutatja a horizont felett* visszajövök és teljesítem, mire utasítasz.


6087. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-21 20:09:42
 ÚJ
>Neranie Camorte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Nem várt találkozás //

- Nem is tudom hova vágynék most úgy igazán. * Töpreng el amikor kimondja ezt a választ, de nem vár erre semmiféle reakciót, egyszerűen csak elgondolkozik. Nem jut semmire.
Érdeklődve hallgatja végig az ork nő meséit a szellemekről. Örül, hogy van aki beszél hármójuk közül és kicsit kikapcsolja a gondolatait a zord valóságból és ami vár rá, ha visszatér a városba. Mondjuk az nem kifejezetten zavarja, majd szépen belép a nyirkos helyiségbe és monoton léptekkel a patkányrágta, koszos fotelba veti magát, majd végighallgatja a szitkozódást, asztalcsapkodást és mocskolódást.
Mikor végre látóhatáron belül van a város és az ork felé fordul a másik nő, ő is ránéz. Várja a válaszait, majd eltökélten visszafordul Arthenior háztetői és kéményei felé. *
- Ez egy szép és nagy város. Könnyen el lehet igazodni, de ugyanakkor nagyon veszélyes is tud lenni... * Sejtelmesen fejezi be és hallgat el a végén. Elbambulva és bólogatva.
Valójában fogalma sincs, hogy miért kisérte őket el idáig, de bánni, ő sem bánja. Hallott néhány történetet, megtudott egyet s mást az ork törzsekről és tulajdonképpen új ismerősöket szerzett. Hogy ez előnyére válik-e majd, az a jövő zenéje. *
- Akkor tulajdonképpen itt elválnak útjaink... * Biccent Valea felé, de aztán Vivritharira néz és folytatja: * -... , de téged körbevezethetlek a piacon, ha gondolod. Hiszen, ha jól értem, arra vagy most a legkíváncsibb. * Mosolyog biztatóan. Valahogy még nincs kedve "haza" menni. Szívesen tölti valaki társaságában ezt a néhány órát éjszakáig és erre a tökéletes személy ez az ork nő. Nem akarja kihasználni, nem akar talpnyaló lenni, egyszerűen csak el akar lenni picit. Elterelni a gondolatait.
Ha mind megegyeznek ebben, akkor búcsút vesznek Valea-tól mikor végre odaérnek a város széléhez és ha az ork nőnek is tetszik az ötlet, miszerint vele tartana a piaci látogatásban, akkor arra veszik az irányt, immár kettesben. *
- Van még mit mesélned arról a helyről, ahonnan jöttél? Nem kifejezetten adódott alkalom arra, hogy beszélhessek egy magadfajtával. * Kezd bele újra ebbe a faggatózásba, bár már ő maga is kezdi kcisit soknak érezni és elgondolkozik vajon mit mondhatna, ha netalán visszakérdezne valami beugratósat. *



6086. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-20 16:30:44
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1253
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

*Enyhe aggodalommal kémleli a városból kivezető utat. Neki gond nélkül sikerült kijutnia, nem hiszi, hogy másoknak ez problémát jelentene. Pár perc múlva eszébe ötlik, hogy talán nem várt ellenállásba ütköztek, de türelmén egyelőre nem jelentkeznek repedések.
Amikor feltűnik az első lovas, haloványan elmosolyodik. Dorawyna az, a különös elf lány, aki cseppet sem hasonlít azokra az elfekre, akiket egykor a csuhás ismert.*
- Hála az Erdő Szívének. *Köszönti a lányt, amikor az odaér a tisztásra, ha teheti, megfogja a ló kantárát, míg Dorawyna leszáll a nyeregből.
Enyhe zavart érez az elf lány felől, s csakhamar kiderül az oka is, amikor Dora arról kezd beszélni, mennyire tapasztalatlan az utazás terén.*
- Minden utazás az első lépéssel kezdődik. *Közhely, tudja, de nagyon igaz. Barátságos, bátorító mosollyal vezeti el Dora lovát Éjvihar mellé, hogy kipányvázza, már ha a lány engedi neki, majd visszatér hozzá.*
- Nem kell mentegetőznöd, szívesen elkísérünk Amon Ruadh-ra, nem jelent problémát. *Mosolyog az elf lányra.*
- Én ugyanolyan elveszett vagyok a városban. *Nevet fel halkan. Persze nem igaz, mert vannak tapasztalatai, ám mégis kívülálló a kövekből épített házak között.
Kisvártatva újabb érkező tűnik fel, s a hangokból és a lovaglás mikéntjéből azonnal kiderül a csuhás számára, hogy Umon az. A venár vezér aggódva figyeli a melléjük érkező szerzetest, majd a talajfogását és félve lép felé remélve, hogy nem esett baja.*
- Jól vagy, Umon. *Érdeklődik, majd megkönnyebbülten mosolyodik el, amikor a kissé zilált barát felemelkedik, látszólag sérülés nélkül.*
- Ez nem leszállás, ez lerepülés. *Tréfálkozik aggódó arccal.*
- Kérlek, ezt ne gyakorold. *Teszi hozzá mosolyogva.
Umon lovaglási képességei Aenae szintjét verdesik, de míg a topázszemű rendszeresen gyakorolt a csuhással, addig a szerzetesnek kevés ideje maradt efféle leckéket venni. Lehet, ha visszatérnek, megkéri Lyz-t, hogy korrepetálja. Xotara is eszébe jut, de szinte rögtön az elmúlt napok kálváriája is, így ezt a lehetőséget azonnal elveti.*
- Dorawyna, ugye? *Fordul a kalapos lány felé.*
- Mi vitt egy utazásban tapasztalatlan fiatal lányt arra, hogy a thargok földjére induljon egyedül? *Reméli, hogy nem sérti meg a kérdéssel, de míg a többiekre várnak, jobb beszélgetni, mint az aggódással foglalkozni.*


6085. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-18 13:22:44
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

*Már messziről látja a tisztás fáit és zöldellő gyepét. Még tetszene is neki a dolog, ha nem robogna úgy, mint egy fékevesztett szekér a hegyoldalon. A lónak adott utasítás talán kissé határozottabb volt és lehet, hogy nem kellett volna a véknyába vájni a sarkát, mint ahogyan egyszer régen tapasztalt lovagolóknál látta. Mert most úgy süvít mellette a szél, hogy homlokába csapott csuklyája már az első néhány lábon elkezd mögötte lobogni. Gyakorlatilag feneke ide-oda jár a nyeregben, mintha szándékosan riszálná, fel-le dobálózik, kezeivel oly szorosan markolja a kantárt, hogy gyakorlatilag úgy néz ki, mint aki hozzá nőtt. A tisztás kellemes csendjében Pycta és Dorawyna már várakozik, mintha beszélgetnének, Umon mosolynak látszó vigyort erőltet képére, majd jobb kezével inteni próbál, miközben érkezik. Majd, ahogyan szintén tanulta, és hogy a többiekre jó benyomást keltsen lovagló tudományával elbődíti magát:*
- Hóóóóó, nyetenyeeeee! *Közben bal kézzel nagyot ránt a kantáron. Kócos hallgat rá és erős a lóláb, mert abban a pillanatban megáll. Tekintve, hogy Umon vicsorogva integet, ő nem. A lendület viszi tovább, így száll, mint a győzelmi zászló át a ló feje felett egyenest a bozótba. Szerencsére fa nincs az útban, s nagyjából puhára esik, csak két lába kandikál ki a sövényből. Persze azon nyomban pattan is fel és határozott mozdulatokkal porolja le csuháját, mint aki direkt így akarta, közben még néhány harci lazító mozdulatot is végez.*
- Jól vagyok! *Húzza ki magát, mint aki karót nyelt, s mutatja remegő kezekkel tovább vicsorogva.* A Fekete Fára! A leszállást még bizony gyakorolnom kell picit. *Majd Kócost Éjvihar mellé pányvázza.*
- Üdv! *Mondja szórakozottan. Majd a többiekhez lép.* Ez izgalmas utazás volt! *Nevet fel zavartan, közben tarkóját vakarja. Félelem, vagy egyéb idegesség jottányit sem látszik az arcán, még az előző akcióval együtt sem. Utóbbit megszokta már, előbbi meg azon kívül, hogy sajnálja a szegényeket, nem kelt benne félelmet.*


6084. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-18 11:42:29
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból – találka//

*Amikor Bors hátán szintén épségben megérkezik a tisztásra, Pycta már ott várakozik, de egyelőre nem lát mást az elf közelében. Kicsit feszélyezi a dolog, hogy éppen kilép a komfortzónájából, és odahagyja az ágyat, fürdőkádat meg mindenféle jó és az élethez elengedhetetlennek tűnő dolgot, de reméli, hogy kellő határozottságot mutat a már láthatóan rutinos erdőjáró előtt. Amikor kellőképpen közel kerül hozzá, rámosolyog. Ő is leszáll a lováról, és megáll Pycta mellett.*
- Rosszabbra számítottam, már ami a városi helyzetet illeti. Ha a többiek is erre jönnek, nem hiszem, hogy bajuk esne.
*Ahogy ott áll, úgy érzi, hiába mutatja magát kemény lánynak és hazudik róla, mennyire talpraesett, azért csak tartozik egy vallomással, ha már olyan őszinte vele Pycta is.*
- Talán nem utaltam még rá, talán nem is látszik annyira… ~ De, biztos, hogy látszik. ~ De még nem utaztam messzebb, mint ami a falum és Arthenior között a távolság. És az nem sok. *Teszi hozzá óvatosan.* Igyekezni fogok, amennyire tudok, de ti az erdőt őrzitek ott Vadvértben, én pedig a városi élethez szoktam, így nyilván nagy lesz a különbség.
*Magához képest szokatlan módon szégyellősen nézi Bors lábát, amíg várja a választ és a többi érkezőt.*


6083. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-18 09:36:19
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1253
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Zavargások végén, kifelé a városból - találka//

*Elsőként ér a tisztásra, ahol már biztonságban van. Éjvihar gyorsan iderepítette, de már semmiféle ellenállásba nem ütközött, a harcok csak a város lakónegyedeire korlátozódtak. Örül, hogy kint van és a nyereg magasából kémleli, hogy társai, Umon és a többiek mikor érkeznek meg.
Reméli, hogy nem ütköztek ők sem ellenállásba és épségben kijutnak a városból, ahogy ő is tette. A hátizsákjában ott lapulnak azok a felszerelések, amelyekért valójában betértek a városba, de sokkal gyorsabban végeztek volna, ha nem kell a zavarágások miatt a Pegazusban elbarikádozni magukat.
Hála az Erdő Szívének, nem esett baja senkinek a fogadóban, de alakulhatott volna rosszabbul is. Kicsit izgul, ezért leszáll a nyeregből és egy fához pányvázza Éjvihart, majd kicsi visszasétál az úton, hogy hamarabb megpillanthassa az utána érkezőket.
Csuhája bő ujja alatt összefonja kezeit és a Fákban Lakóhoz fohászkodik halkan, hogy társai hamarosan megérkezzenek és elindulhassanak végre valódi céljuk felé.*


6082. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-17 18:38:33
 ÚJ
>Vivrithari Voggarogh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Nem várt találkozás//

- Persze, állatokét. *válaszol, de Neranie arcát látva nem bírja megállni, hogy ne tegyen hozzá mindehhez még egyetlen egy szót.*
- Leginkább.
*Hangjából persze megint nem valószínű, hogy ki lehet találni, hogy teljesen komolyan beszél, vagy ismét csak viccel, mindenesetre talán az utóbbi tűnik valószínűnek.*
- Az biztos, hogy minden hús jó véresen az igazi. Finomabb, úgy értem. És erősít is. *teszi hozzá utóbbiakat immár őszinte meggyőződéssel. Szinte még meg is éhezik. Az biztos, hogy legkésőbb akkor, amikor odaér a piacra muszáj lesz ennie valamit, utána pedig keresnie egy helyet, ahol legalább néhány órát nyugodtan pihenhet. Hiába van hozzászokva mind ahhoz, hogy néha sokat kell menni, mind pedig ahhoz, hogy van, hogy kevés az étel, most már azért éhes is és fáradt is valamennyire.
Kissé ugyan furcsának találja, hogy a sápadt hajú lányt megnyugtatta a velük való találkozás, pontosabban az is, de a maga részéről ezt mindenképpen jó jelnek veszi.
Végül is olyan helyre tart, ahol alig élnek orkok, és bár egy-két kisebb közösség bizonyosan akad, azért finoman fogalmazva sem ők a többség. A jövőben csupa olyan nép tagjával kell majd érintkeznie, akik minden bizonnyal előítéletesek az övével szemben, és nem is minden ok nélkül. A lényeg, hogy meg kell tanulnia szót érteni velük, ha tényleg köztük szeretne élni egy darabig. Mindehhez viszont úgy tűnik épp most sikerült megtennie az első lépést.*
- Viszont igazad van, a szellemekkel tényleg nem érdemes szórakozni. *tűnődik ezen hangosan.*
- Van is erről egy-két történet odahaza. *mondja, és útközben, mivel azért a város még nincsen látótávolságban sem, szép lassan el is mesél kettőt közülük. Nem, mintha valami különösen érdekfeszítő és bonyolult történetek lennének, ugyanakkor nem is unalmasak, még akkor sem, ha tanulságuk tényleg csak annyi, hogy nem szabad feleslegesen zaklatni a szellemeket. Vagy hát ha mégis, akkor legalább meg kell adni nekik a tiszteletet. Az idő mindenesetre kicsit megy velük, így nem csak szótlanul lépkednek egymás mellett a tisztásig, ahová eljutnak, és ami Valea szavai szerint tulajdonképpen már a város széle.*
- Kicsit izgatott vagyok. *vallja be, miközben tekintetével követi az elf lány által mutatott irányt, nem érezve gyengeségnek az igazságot.*
- Végül is azért hagytam el a törzsem, és tettem meg ezt a hosszú utat, hogy eljussak idáig. Azért kisebb falvakat és más várost már láttam, de itt még tényleg nem jártam.
*Természetesen nem bánja, hogy együtt jöttek idáig, de zokon sem veszi, hogy az elf lány el akar válni tőlük a kovácsműhelynél. Végtére is, neki is dolga van, az pedig, hogy együtt jöttek idáig, nem jelenti azt, hogy együtt is akarnak élni, vagy máshogyan összekötni az életüket.
Ha a szellemek úgy akarják útjaik még úgy is keresztezni fogják egymást.*
- Bár eltaláltam volna ide, azért egyszerűbb volt így, szóval köszönöm az útmutatást! *mondja. Otthon persze sokan inkább kivágatnák a nyelvüket, mint hogy köszönetet mondjanak egy elfnek, de hát most nem is otthon van, és hát pont azért jött el otthonról, hogy ne kelljen otthon lennie. Volt erre néhány oka, a kalandvágy, és a kíváncsiság pedig csak kettő ezek közül.*
- Szerintem én is csak addig megyek veletek. *jut aztán erre az elhatározásra végül.*
- Utána visszajövök pihenni erre a tisztásra, vagy beljebb az erdőbe. Hosszú volt ez az út, és jobb lenne kipihenten menni vásárolni és nem éhesen.
*Szavait vehetik akár búcsúzásnak is, de azért még kíváncsian fordul Neranie felé, hogy neki mik a tervei, most, hogy tulajdonképpen megérkeztek.*



6081. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-04-15 22:30:36
 ÚJ
>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Nem várt találkozás //

̵ Akkor gondolom annyira nem vágysz vissza az „otthonodba”.
*Saját tapasztalata alapján a természetközeli környezetnél aligha van nyugtatóbb dolog a világon. Elég csak kiülni a napfényre, egyenesen a fűben, vagy lebegni egyedül egy kis tavacska vizén. Őt mindig kikapcsolja, leírhatatlan békével és boldogsággal tölti el, valamint a sok esetben megfáradt, megviselt testét is regenerálja, nem csak a lelkét.
A megválaszolt kérdések után Valea elcsendesedik, és inkább magába merül. Természetesen félig a valóságban marad, és így hallja Vivrithari még mindig érdekes beszámolóját a hordája felépítéséről, és működéséről. Ennél különbözőbb nem is lehetne a két faj, még szép, hogy rendkívül érdekli, hogy mi jellemző a látszólag buta, barbár, ámbár erős népre.
Teljesen elmerül a menetelésük ritmusában. Saját lépteinek dallamát figyeli, az út göröngyösségét és síkság horizontját. Gondolkodik azon, hogy talán mondania, vagy kérdeznie kéne valamit, de nem érzi, hogy természetesen jönne belőle bármi, megerőltetni pedig nem akarja magát. Utazó partnerei maguk is láthatják, hogy mindegyikükben talált valami számára szimpatikusat, ezért nem személyüknek szól a csend. Ez egészen így is marad, hacsak nem kifejezetten neki címezve nem tesznek fel kérdést.*

*Az idő előre haladtával ők is szépen hagyják maguk mögött a mérföldeket. A házak és az emberek száma is növekszik a szántó ezen oldalán, majd az Arthenior melletti erdőség fái bukkannak fel a látóhatárukon. Az égboltra feltekintve látja, hogy lassan kékesszürkére vált színe, fodrozódodó felhői szélét pedig a nap utolsó sugarai narancssárgára festik. Még elég világos van ahhoz, hogy kellemesen érezzék magukat, ez pedig a gyors, de még éppen kényelmes sétának köszönhetik.*
̵ Vivri, tehát te még sosem jártál Artheniorban, jól emlékszem?
*Fejét az ork nőstény felé fordítja.*
̵ Milyen élmény neked? Igaz ez még csak a tisztás, de ez már Arthenior. Hamarosan meglátod majd az emberforgatagot is a piactéren. Mondjuk ebben az órában már valamennyivel kevesebben lehetnek, az emberek inkább a fogadók felé veszik az irányt. Lehet a kereskedők is már összepakolnak, talán jobb lesz ha csak holnap nézed meg, és a Pegazusban megszállsz addig.
*Azért tart egy kis szünetet, meg is torpan mellé, hogy mind ő, mind az ork nőstény megcsodálhassa a jelenséget. A mesterséges pihenő talán az ő szemének túl idilli és kedves, mindenesetre már csak természetellenes mivolta is árulkodik a levegő városáról. Kedve támad leülni a naptól még mindig meleg földre, hogy ott várja meg az éjszakát. Az egyik legvarázslatosabb időszak az éppen beesteledő világ, leszámítva a szúnyogokat.*
̵ Ott van a kovácsműhely
*Mutatóujjával az épület irányába bök.*
̵ Nekem ott lenne dolgom, illetve csak körbenéznék. Szerintem én ott leszakadok tőletek, elvégre pontosan abban az irányban van a piactér is. Oda már biztosan eltalálsz egyedül is.
*Azt nem szeretné, hogy elkísérjék, útjuk az ő részéről itt véget ért. A társasági életből neki éppen kijutott elég, egyébként is kellőképpen kifáradt, szóval valószínűleg csak holnap ugrik be a műhelybe, ma már csak megpihen. Ezt persze a többieknek nem szükséges tudnia. Mondjuk arra tagadhatatlanul kíváncsi lenne, hogy Vivri miként fedezi fel a várost, és ezt hogyan éli meg, de ez nem elég nyomós indok arra, hogy a mai nappal ne vegyenek könnyes búcsút egymástól.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9234-9253