//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Vedelő bajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A szőrös témát Fangli azután már nem nagyon követi, hogy átadta saját figyelmeztetését a lánynak. Inkább a szobros téma köti le, és nem is tart sokáig, hogy az elf reagáljon valamire. Egész pontosan a "Nyápic" megnevezés itt a kulcs, ugyanis valamiért amaz büszke rá, sőt, még címként is használja. A pusztai harcos viszont részeg, és nem nagyon fér a fejébe a dolog...*
-De... te nem a Doki vagy? Meg a Szépség? Sok cím...
*Majd mond még valamit, de ezt inkább csak motyogva.*
-Sz'tem továrra is a szo... szobor nyerne.
*A pohár a kezei közé kerül, az ital lemegy, de egyelőre az ízén meg az alkoholon kívül nem sokat tapasztal. Picit elcsöndesedik, elvan, mint a cefre. Kissé szürkésbarna szakállal elmélkedik, hogy min, azt talán még ő sem tudja. Csak akkor ocsúdik fel ebből, mikor Intath valamire reagál. Körülnéz magán, de semmi nincs, aztán az elfre néz, és elszörnyed, haja is egészen elfehéredik.
Az ő szemszögéből ugyanis nem az óriáslány áll Intath mögött, hanem Kagan a teljes borostyános valójában.*
-Hé, Doki... Megjött Kagan, sz'tem azt várja, hogy bocsána'ot kérj.
*Figyelmezteti az elfet, mert azért az mégsem lenne fair vele szemben, ha váratlanul érné a Hadúr bosszúja. Legalább legyen ideje félreugorni, vagy valami. Azt nem is tudja, hogy ha most egy csetepaté kerekedne a szobor és a Szépség között, akkor kinek az oldalára kéne állni, mert azért mégis csak felesküdött thargnak, ez meg mindenféle kötelességekkel jár.
Agya nem követi sokáig ezt a gondolatmenetet, mert hirtelen Kagan szobra (ami kezd már picit más alakot ölteni, most már mellei is vannak) a kezébe nyom egy pohár italt.*
-Me' vagyok tisztelve.
*Motyogja köszönetét, majd már küldi is le az italt, mert egy Hadúr jótékonyságát visszautasítani mégsem járja.*