//Kampány//
*Elsőként érkezni olyan kellemetlen... tudja, hogy némelyek ebben lelik perverz örömüket, de ő a maga részéről sokkal inkább szeret mondjuk a csapat második felének elején befutni. Akkor már alig-alig kelt feltűnést egy új érkező, ellenben így mindenki jól megnézheti magának, aki szintén korán érkezik. Következőként egy egész díszes társaság jelenik meg, szóval meg sem lepődik, amikor amazok nem állnak meg a jelölteknél, hanem a vezérük egészen a nagytanácsnak fenntartott asztalig megy, majd lehelyezi ülepét az egyik székre. Lorew egy darabig kattog a dolgon, végül úgy ítéli meg, ez lesz az a bizonyos Kagan Thargodar, a Vashegy ura. Nem is olyan szőrös, és ronda, mint amilyennek a városi nyelvek le szokták festeni, a szagáról nem nyilatkozhat, elég messze vannak, de feltehetően nem is olyan büdös. És ha ezen pletykák csak a városiak rosszmájúságán alapultak, akkor könnyen lehet, hogy minden más is, amit róla terjesztenek, és Lorew ellenérzései irányában teljesen indokolatlanok. Mindenesetre egy kis irigységből való utálat belefér, elvégre a jelenlévők nagyja úgyis osztozik ezen az érzésen. Meg ha irigykednek rá, az igazából dicséret a hadúrnak, azt jelenti, valamit rohadt jól csinál. A következő érkező már a jelöltek számát hivatott megduplázni, kedvesen be is mutatkozik, és noha Lorew a szokásos méla undorral viszonyul az érkezőhöz, a név hallatán elkerekedik a szeme.*
- Én ismerem önt! *kis híján még mutogatni is elkezd, mintha valami nagy hírességgel lenne dolga* Ön... ön híres. Ziana hadnagykisasszony jegyese volt, amíg a lány fel nem bontotta az eljegyzést. Mellesleg Lorew Mazoral vagyok, örvendek. Sőt... Ha nem nagy kérés, adhatna néhány tippet a témában, a nem túl távoli múltban én magam is megkörnyékeztem a kisasszonyt több-kevesebb sikerrel.
*Minden érdekli. Praktikák, amelyekkel belophatja magát a szívébe, vagy éppen hogy mit ne csináljon, avagy milyen ostoba ballépés vezetett az eljegyzés felbontásához. A következő két jelölt nem igazán nyűgözi le, életében nem hallott róluk, ráadásul az egyikük... sötételf. A faj nőstény egyedei ellen nincs kifejezett kifogása, azzal az orgyilkossal is remekül kijött nemrég, de a hímek még annyira sem képezik a szíve csücskét. Ugyanolyan biccentést azért kap, mint az utána érkező. Qeron... ugyanolyan díszmajomnak tűnik, mint akiket nem is oly régen kiszórtak a tanácsból, de a maga részéről nem érdekli a dolog. A tanács önmagát teszi nevetségessé, ha másodszor is elkövetik ugyanazt a hibát, és nevekkel töltik fel soraikat érdemek helyett. Worenth kis híján elkerülte a figyelmét, ellenben még épp időben sikerül intenie neki, minthogy szavai magára vonták a szerzetes figyelmét. Nem tréfált a pásztor, tényleg tagja a mágus tényleg tagja lett a nagytanácsnak. Részben egyébként ezért is jelentkezett, csak nem maradhat alul, hiszen együtt döntötték el, hogy tanácstagok lesznek. Ellenben az idő előrehaladtával türelmetlensége is egyre fokozódik, nem is beszélve az izgalomról. Mellesleg arra is kíváncsi, hogyha oly' legendásan jól tudja kántálni a varázsigéket, akkor vajon a beszéde is gördülékenyen fog-e menni. Tulajdonképpen ugyanaz a kettő, csak itt értelmes szavakat kéne értelmes mondatokká összefűzni jelentőségteljes karattyolás helyett. Legalábbis ezzel nyugtatja magát.*