Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-07 18:20:39
 ÚJ
>Maou Kalaki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

*Nem akarja kinyitni a szemét. Fáradtan fordul az oldalára, de valami selymes és vékony dolog megcsikizi az orrát. Odébb tolja a fűszálakat, és felül. Ahogy kinyitja a szemét, a napfény mintha perzselné, tenyerét arcához kapva próbálja kidörzsölni belőle az álmosságot. Szemébe lógó tincseit egy sóhajjal a homlokába fújja, és körülnéz a tisztáson. Rémlik neki, ahogy elbúcsúzott Moertől, aztán leheveredett egy fa alá. Hátrafordul, és elégedetten nyugtázza, hogy változatlan a helyszín. Fáradtan nekidől a fa kérgének, ásít egyet, és összeszedi a gondolatait. Gyűlöli ezt az érzést, de máris hiányzik neki a fiú. Még egy utolsót sóhajt, majd korgó gyomrára tekintettel elindul a város irányába. Igyekszik elnyomni magában a reményt, hogy találkozni fog vele, ezért inkább a jóleső reggeli álmát dédelgeti.*

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.04.08 17:22:35, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.



1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-07 15:38:20
 ÚJ
>Rana Narrione avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //

*Bizonyára azért bókol neki a másik, mert nőből van Rana is. Egyéb oka nem lehet annak, hogy bájosnak nevezi sebhelyes arcát. Igaz, eddig igyekezett leplezni a heget, hajával eltakarni. A jelek szerint sikerült.*
-Nincs mit mondanom.
*Válaszol egyszerűen, teljesen közömbösen. Csak azért nem fog beszélni, hogy beszéljen valamiről, de ha kérdezik válaszol. Általában.

Biccent a leírás ismertetése után. Ő nem gondolta, hogy kúszni mászni fog a bokrok alatt növényekre vadászva, mert nem ezért jött a vajákossal. Első sorban azért van itt, hogy fedezze a zöld kis popóját. A vadaknak lenne rá gusztusuk, s így jobban megnézve...
Megrázza fejét és leszedi inkább a kért növényt. Megnézegeti, megszaglássza. Tényleg olyan, amilyennek a másik mondta!*
-Vissza kéne mennünk!
*Szól kicsit hangosabban Toragg után, nem akar teljesen elszakadni a csoporttól.*
-Ha megvan minden, akkor igyekezzünk!
*Javasolja és át is adja az orknak a növényeket, amiket begyűjtött.*


1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-04 14:41:32
 ÚJ
>Toragg Trognoul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //

-HA HA ! *Hallatszik a kicsivel hangosabb röhögés, ahogy Toragg felfedezni véli a kis mosolyt.* Végre látunk valami mást is azon a bájos arcán a komorságon kívül, azaz, akarom mondani az arcodon, elnézést. *Vigyorog az ork.* Számomra a magázás valamennyivel megszokottabb formája a megszólításnak, de megpróbálom megszokni.
*Gyors léptekkel halad kifelé az erdőből, hogy minél kevesebb ideig kelljen megvárakoztatniuk a többieket. Vet egy pillantást a lányra, aki követi, majd tekintetét ismét a földre szegezi. Részben azért nézi a talajt, hátha talál egy-egy ritkább gyógynövényt, bár erre ő maga sem lát sok esélyt, másrészt, nehogy felboruljon egy kiálló gyökérben, botban, akármiben. Mikor már hallótávolságon kivül vannak a többiektől, ismét szóra emeli száját, hátha így kicsit beszédesebb lesz a nő, hogy nincs a társaságukban plusz nyolc fül.*
-És amúgy. Miért vagy ennyire szótlan? Jó, igaz, az a lovagmásolat nem egy egyszerű eset, de nem venném zokon, ha kommunikálnál valamennyit. Elvégre, nem hinném, hogy okod lenne rejtegetni hangod. *Arcán a mosoly barátságos, bizalomgerjesztő.*

*Végre kiérnek az erdő sűrű fái közül. Hátra néz, nem követi-e valaki őket a csapatból, majd a végtelen füvet kezdni nézni.*
-Körül belül térdmagasságig érő virágot kell keresnünk. Skarlát szín, lándzsás levelei vannak, tölcsér formájú virággal. Jól csillapítja a vérzést, ha ki vannak főzve belőle a hatóanyagok, de szárított formában is tökéletesen működik, persze kicsit kisebb intenzitással.
*Ismét körülnéz, majd meglát egy bokrot, még az erdő közelében, ahol fel véli fedezni az említett növényt.*
-Arra! *Ujjával a cél felé mutat.* Legyél szíves és szedd le nekem, addig körülnézek még erre, hátha találok még, esetleg valami mást is.
*Szemeivel a földet pásztázva megy néhány méternyit előre, majd vissza a kiindulási pontra, egészen addig folytatva ezt, amíg Rana vissza nem ér, vagy nem szól neki, de nem talál semmi mást.*


1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-01 23:34:13
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Avelynn//

* Cralan résnyire húzott szemmel figyeli a csapatot. Épp készül megjegyezni, hogy nem ártana indulni, amikor meghallja a lány halk szavait.*
~Az érzéseid nem viszonzatlanok. Nem viszonzatlanok.~
*Visszhangzik a fejében a mondat. Döbbententen néz a lányra, mintha először látná. Ám a lány következtetése, miszerint a közeledők nem épp beszélgetni szeretnének megerősítést nyer. Az egyik igencsak fürge alak rohannni kezd, közben felkiált.*
-Most megvagy, te szemét!-
*Hátralenditi a kezét, és egy nagy követ dob Cralan felé. Messze megelőzi társait, így a szerzetesnek csak vele lesz dolga. Miközben elhajol a lövedék elől, odaszól Avenek.*
-Kezdj el kocogni, és húzodj előre. Jövök én is mindjárt.-
*Mondja, és finoman rácsap Moha farára. A hátas érti és elindul, de eközben a támadó is közel kerül. Mivel Cralannak nincs sok ideje, igyekszik gyorsan végezni.Mikor a fickó nekiront egy durva jobb horoggal, a szerzetes lebukik, és a tengelye körül megpördülve, elkaszálja a támadó lábát. A tohonya alak nagyon nyekken a földön, ám sok ideje nincs, mert Cralan felpattan és kíméletlenül arcba rúgja. Ezután, mivel már a többiek is nagyon közel érnek, megfordul és a lovas felé rohan. Mikor sikerül a ló mögé érnie, felveszi a tempóját, majd elrugaszkodik, keze Moha tomporán, és bár nem pontos az ugrás, Ave mögött landol. Kezeit a lány köré kulcsolja, majd ennyit mond.*
-Vágtass. Én most arra tartok amerre te, de csak addig amíg te is akarod.-


1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-01 20:28:11
 ÚJ
>Zaknintra'olil Tazeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lanthe//

*Legalább annyira meg van zavarodva, mint a nőstény. Mivel orvgilkosok között nevelkedett, valahol ő is kitaszított, de rangban még így is valahol a félvér mellett áll. Nem biztos benne, hogy ezzel a saját halálos ítéletét írta alá fajtársai szemében, vagy esetleg a lánynak adott kicsivel több jogot, mivel így már ő is a Zaknintra'olil klán tagjává vált. Már amennyiben a mélységi ezt beismeri, de mivel letette az esküt, így nem nagyon maradt választása. Végül beletörődik a furcsaságba. Megnyugtatja magát azzal, hogy az istenei akarata kszámíthatatlan, és lehet hogy mindez csak egy nagyobb terv részét képezi. Komorság jelenik meg az arcán:*
-Abban én sem kételkedem, hogy sikerrel járok-e...
*Elhsllgat, várva a mondat befejezését, de mivel az befejezetlenül feszül köztük, kissé értetlenkedve, de elindul a másik irányba. Ki kellene vennie egy szobát, és gyűjteni egy kis plusz információt a szervezetről. És egy iratot is meg kell írnia.*


1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-01 20:17:11
 ÚJ
>Lanthe Dephyre avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Tazeth//

*A torkára forr a szó, amikor az eskü szavai elhagyják a hím ajkait: több okból is. Először is, mert furcsa forróság önti el tagjait, mintha ereiben láva csörgedezne végig, egészen a szívéből pumpálva szét a vért. A testébe varrt jelek a köpeny alatt most a feketénél is sötétebbnek hatnak, mintha egy fekete-lyuk végtelenje nyílt volna helyükön. Ismerős neki ez a furcsa érzés, ám nem emlékszik honnan... bár ne lenne ez az átkozott emlékbilincs, most tudná mitt tett a mélységi... vagy mit tett ő.
Ellenben a szavakat nagyon is érti. Halandó életének első részét mélységi nemzőjével töltötte, s bár a múlt rengeteg rémképét zárta el elméje biztonsági okokra hivatkozva, a nyelvet sosem felejti el. A fogadalom pedig - habár csupán egyszer hallotta atyja szájából -, örökké agytekervényeibe égett.*
- Te... *Mikor visszaszökik belé az élet, akaratlanul is hátrál egyet. Összetapadt vérük vékony sávban köti egymáshoz a mélységit és a félvért egy pillanatig.* ...letetted a... pont nekem?
*Értetlenül mered a hímre és egy kívülálló számára úgy fest tökéletesen összefüggéstelenül beszél. Tazeth szempontjából azonban valószínűleg érthető a nő zavara. Elvégre mélységi korcsról van szó, aki talán még inkább megvetendő, mint az elfek fattyai. Egy sötételf nemes vérvonalát mocskolta be, ami még rosszabb körökben is halált jelent az egész családra nézve. Az ilyen típusú vérszennyezést - ahonnan ő jött, egy éjlény sem tűrné el.
Kétségtelen, ő maga sem gondolkodott, amikor vérszerződést ajánlott, de biztos volt benne, hogy társa nem fogadja el. Az pedig legelszálltabb álmaiban sem jutott volna gondolatainak küszöbére, hogy így. Mintha Tazeth önszántából szennyezte volna be saját vérvonalát is...
Mivel jelen pillanatban nem tud mit kezdeni a helyzettel, egyszerűen csak hátat fordít a hímnek.*
- Hogy vagyok-e annyira fontos, majd meglátjuk. Azzal kapcsolatban viszont nincsenek kétségeim, hogy sikerrel jársz. Most menj. Két hét múlva találkozunk a megbeszélt helyen. És Taze...
*Egy pillanatra néma csend furakodik közéjük, s mintha már a nőstény nyelve hegyén lenne a folytatás, de végül csak lemondóan megrázza a fejét. Tovább megy és hamarosan eltűnik a látómezőből, mintha soha nem is létezett volna.*


1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-01 19:44:57
 ÚJ
>Zaknintra'olil Tazeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lanthe//

-Taze
*Nagyon nem izgatja, hogy tudják-e a nevét vagy sem. Ha túl forróvá válik a talaj a lába alatt teljesen mindegy, hogy névvel körözik vagy csak az arca alapján. Syrai. A nevet feljegyzi agya mélyére. Közben csöndesen lépked a nőstény mellett,de ahogy beérnek a városba ő is jobbnak látja arcába húzni a csuklyáját. A lány szavait hallva sötéten elvigyorodik:*
-Látom nem tudod, hogy miből áll egy orvgyilkos képzése. Hidd el, nem tudnak velem olyat tenni, amivel megtörnek.
*De a következő mondatnál eltűnik a mosolya, és valamiféle csalódottságnak adja át a helyét.Nem gyilkolhat? Rendben,nem azt tervezte, hogy egyedül megpróbálja kiirtani az egész céget, de nem is arra, hogy ne villanjon meg a tőre, ha szükséges. Viszont kissé elgondolkozik. Ravaszkás tekintettel néz Syrre:*
-Vagy annyira fontos, hogy egyből egy vezért értesítsenek arról ha információ jön rólad?
*Meglepve tapasztalja a lány szándékát. Végül aztán beadja derekát. Benyúl köpenye alá, kihúzza frissen élezett dobótőrét, majd megvágja vele az ujját, és a lányéhoz érinti. Közben akaratlanul saját anyanyelvére vált. Nem tudni, hogy a lány érti-e ezeket a szavakat, vagy a hím csak magában beszél. Minden esetre furcsán hallatszódhat a mélységi fogadkozás ebben a városban:*
-Omoljon barlang, háborogjon mélység, törjön be átkozott napfény, ha vér árulja el vérét
*Mikor eljut tudatáig, hogy mi csúszott ki a száján, megvillan a szeme.Ősei eskütételét ehhez hasonló vérszerződéseknél mondták el, kötelezve a nem túl hűséges típusú sötételfeket arra, hogy betartsák szavukat. És mint népe legtöbb tagja,ehhez a tradícióhoz ő is tartja magát. Amennyiben a nőstény érti fajtájuk nyelvét, Taze megszeghetetlen fogadalmat tett épp. Valahol talán morbid, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül gyilkol, de egyetlen mondat hűségre kötelezi.*


1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-01 19:11:41
 ÚJ
>Lanthe Dephyre avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Tazeth//

*A válasz hallatán fáradtan megdörgöli orrnyergét és néhány pillanatig nem is reagál rá hangosan. Nehéz eldönteni, hogy türelemért fohászkodik magában, avagy csak megjegyezni próbálja a nevet.*
- Értem. És van ennek a te nevednek rövidebb változata is, vagy óhajtod, hogy teljes pompájával tiszteljelek meg minden alkalommal? *Hanghordozásából ítélve erős lehet a gyanú, hogy ha a hím ez utóbbit választja, nagy eséllyel inkább visszatér a mélységizéshez. Vagy még rosszabb: egyéb beceneveket talál ki neki.
Ahhoz képest, hogy az imént milyen fáradtnak érezte magát, meglehetős könnyedséggel libben fel a földről. Még saját magát is meglepi a mozdulattal, s egy eddig mélyen lappangó gondolat kezd benne testet ölteni. Titokzatos mosoly sejlik fel arcán egyetlen szívdobbanásnyi időre, majd ruganyos léptekkel elindul visszafelé.*
- Tekintve, hogy a „felszíni” megszólítás kissé elcsépelt és történetesen nem is létjogosult, szólíthatsz Syrai-nak. Vagy röviden Syr, ha az jobban tetszik. De felőlem aztán maradhat felszíni is, ha ez a vágyad.
*Láthatóan tényleg magasról tesz rá, hogyan nevezik, mintha ez csak amolyan sokad rendű dolog lenne kicsiny kis életükben. A hím nem tudhatja, hogy az igazság azonban egészen máshol lappang. A nőstény mindig is mélyen tisztelte a névmágia hatalmát, s éppen ezért senki nem ismeri saját nevét. Talán már ő maga sem...
Idefelé jövet nem ezt az útirányt használták - akkor inkább az erdőn keresztül közlekedtek -, most viszont épphogy csak érintik azt egy rövid szakaszon. Eltökélt szándéka a Kovácsműhelynél áthaladni és a Piacra terelni magukat. Vagy legalábbis a hímét, merthogy itt elválnak majd útjaik.
Mielőtt civilizált területre lépnének, magára kanyarítja a korábban visszaszerzett köpönyeget és a csuklyát mélyen az arcába húzza.*
- Akkor ahogy megbeszéltük. Pontosan éjfélkor kell odaérned, különben oda a terv. Légy dühös, süssön belőled a gyűlölet és a vérszomj. Mondd, hogy információid vannak, de ne legyél hajlandó elárulni senkinek egy vezetőn kívül. Van rá esély, hogy elfognak, megkínoznak, de nem szabad megtörnöd, érted? *A nőstény keze ökölbe szorul, de nem fejezi ki hangosan aggodalmát. Habozik egy pillanatra, ám végül leakaszt a nyakából egy vörös kővel díszített medaliont.* Ez legyen nálad bizonyíték gyanánt, de ragaszkodj hozzá, hogy csak a vezetőjüknek adod oda. Valószínűleg elveszik majd tőled, de emiatt ne veszítsd el a fejed. És nagyon jegyezd meg, Tazeth, nem szabad megölnöd senkit és semmilyen körülmények között nem fogadhatod el a pénzüket.
*Hirtelen ötlettől vezérelve megharapja ujját, de annyira, hogy kiserken belőle a vér, majd sérült tagját a mélységi felé emeli. Gyanús, hogy ugyanezt várja el a hímtől...*
- Add a szavad, hogy megfogadod mindezt és én szavamat adom, hogy bejutsz közéjük.


1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-01 15:06:53
 ÚJ
>Zaknintra'olil Tazeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Lanthe//

*Elégedetlen képpel lépdel útitársa mellett. Ritka alkalmak egyike, mikor nem fedi csuklya a fejét és az arcát, jelenleg nincs rá szüksége. Mivel egy erdő közepén lépdelnek, vajmi kevés az esély arra, hogy bárkivel találkozzanak, és mivel sötét van, szemeit sem kell óvnia a nap sugaraitól. Miközben magában folyamatosan dohog, végre egy tisztáshoz érnek. Amikor a nőstény ledobja köpenyét, Taze meglepve pillant végig a hátán. Pár röpke pillanatig még azon is elfelejt magában morogni, hogy ahelyett, hogy a Lepel hollétét derítenék fel, kirándulást tesznek egy erdőbe. Enyhe borzongással méri végig társa hátát. Ez már csak azért is meglepő, mert nem az a félős fajta. Nagy nehezen elszakítja tekintetét a fekete jelekről. A kérést hallva csak mordul egyet, de letelepszik a fák között a köpenyére. Előkapar a táskája mélyéről egy fenőkövet, majd ráérősen élezni kezdi kicsorbult dobótőrét. Közben munkája fölött rá rá pillant a lányra. Nyugtalanul figyeli a másikat miközben az mormolni kezd. Ki nem állhatja a mágusokat és minden fajta mágiát. Kevés dolgok egyike, amely elől csak akkor védekezhet, ha a másik egyáltalán nem látja. Mikor a lány szemei izzani kezdenek, akaratlanul is megáll a kezében a fenőkő. Úgy tűnik a felszíni törékeny alakja annál is többet rejt mint amennyit eddig kinézett belőle. Egy kérdés kezd megfogalmazódni benne, amit gúnyosan tesz fel önmagának: miért is van szüksége rá, ha ilyen erők birtokában van? Bár ha ártani akarna neki, akkor azt már megpróbálhatta volna. És fogócskájuk közben sem mutatta semmi jelét támadó mágiának. Remélhetőleg ez a mormogás nem hallatszódik túl messzire. Nincs kedve ahhoz, hogy esetleg rajtuk üssenek, és egyedül kelljen védenie az öntudatlan félvért. Gondolatai vissza vissza kanyarodnak. Lehet, hogy a lány valamiféle meditációban van? Bár nincs rá nagy esély, ő is szokott meditálni mégsem világítanak közben a szemei. Esetleg megszállta valami? Akárhogy is, eddig nem ártott neki, ha pedig ellene fordul, majd ráér akkor gondolkozni hogy mit tegyen. Gúnyosan vigyorodik el: ha esetleg erre járna valaki, azt hihetné, hogy álmodik. Egy hátborzongató félvér ül a tisztás közepén, a szélén pedig egy gondolataiba mélyedt mélységi, aki tőrét élezi. Nem feltétlen hétköznapi dolog egy erdőben. Ekkor hirtelen a lány viselkedésében változás áll be, úgy néz ki, véget ér a transz. A sötételf csendesen süllyeszti el táskájába a fenőkövet, a dobótőrt pedig a köpenye alatt megbújó szíjra erősíti. Elképedve néz a lányra mikor az magához inti. Valami szolgálónak nézi akit csak úgy ugráltathat? Ám még mindig a korábban látottak hatása alatt áll, így ellenkezés helyett szépen komótosan felszedi a batyuját, majd odasétál, és megáll pár lépésre a lánytól:*
-Zaknintra'olil Tazeth a nevem


1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-04-01 11:13:44
 ÚJ
>Lanthe Dephyre avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Két alak érkezik a tisztáshoz. A kisebbik megoldja köpenyének nyakpántját, s amint elveszi kezét, a vékony anyag lepelként hullik alá a földre. Az alak, kit eddig rejtett karcsú, enyhén izmos alkatú, termete alacsony. Egyetlen fegyver sem látszik rajta és ruhája is kizárja lehetőségét annak, hogy rejtegetne bármit is. A testhezálló, vörös anyag mely felülről fedi, meglehetősen trükkös darabnak hat: hátát és tetovált karjait szabadon hagyja, felül a tarkójánál fut össze, míg alul a csípőjénél rövid, szűk szoknyában folytatódik. Alatta fekete bőrnadrágot visel, mely második bőrként tapad combjaira.
A nőstény leveszi fémcsatos csizmáit is, amitől még néhány centivel alacsonyabbnak hat. Haját néhány gyors mozdulattal kontyba köti, minek hála láthatóvá válnak a hátára karcolt, fekete jelek. Nehéz lenne megmondani, miért ébred a sötét bélyegek láttán nyugtalan érzés bármely megfigyelőben. Mintha a nőstény bőrébe valami rossz… mélységes gonosz marta volna bele kézjegyét.*
- Maradj a fák között, kérlek. Gondolkodnom kell.
*Amennyiben a hím tiszteletben tartja kérését, levetett cókmókját és őt magát is hátrahagyva, a tisztás közepére sétál. Törökülésben foglal helyet a nappali sugarakban szivárványosnak mondott virágok között, melyek most azonban inkább tükrözik vissza a Hold tiszta, fekete eget uraló, sápatag fényét.
A nőstény lehunyja szemeit és halkan mormolni kezd. A szavak érthetetlenek, főleg a fák távolságából, azonban még így is tisztán érezhető idegen mivoltuk. Valami nagyon nincs rendben ezzel a vörös nőszeméllyel, ám nehéz lenne szavakba önteni, hogy pontosan micsoda.
Egy fél óra is eltelik, mikor a félvér végre kinyitja szemeit. Ha azonban a hím arra számított, hogy végre véget ér a móka, nagyon téved. A lány szemei ugyanis láthatóan a semmibe révednek, üres izzásuk mágikus jellegű behatásra engedhetnek következtetni. Furcsa, de mintha a testén lévő jelek is sötétebbek lennének, mint korábban… sőt… mintha élnének.

…Semmibe néz. Valahol Ég és Alvilág között jár, élet és halál peremén, hol a tikkasztó hőség bőre alá szivárog, csontjai pedig fagytól repednek meg. Tekintete üvegesen mered a Semmibe, elkanászodott gondolatai pókhálószerű foszlányokként akadnak meg elméje repedt üvegfalainak érdes kitüremkedéseiben.*
- Nos, Lanthe?
*A hang mélyről érkezik, forrása meghatározhatatlan. Mintha a föld gyomrából morajlana, s a kemény kéreg repedésein szivárogna a világba. Ahogy az elméjébe hatol, olyan érzése támad, mintha egy kígyó sikamlós, hatalmas teste csavarodna mellkasa köré. *
- Semmit látok.
*Szavai súlyos üveggolyókként koppannak a kemény kövezeten, s lustán gurulnak szerteszét az általa nem ismert világba. Pillantása nem rebben meg azonban, alaktalan formája tovább lebeg a végtelen Semmiben, csupán a légzése válik egyre nehezebbé. A hang tekervényei egyre szorosabban préselik, a parancs ostorként csattan a beálló némaságban:*
- Folytasd.
*Lanthe nem szakítja meg a kapcsolatot a furcsa jelenséggel annak ellenére, hogy láthatóan egyre rosszabbul érzi magát. Halántékán kövér izzadtságcsepp gurul alá, homloka verejtéktől fénylik, hátához kellemetlenül tapad a vékony, fekete ruhadarab. Miközben azonban teste e szélsőséges körülmények áldozatául esik, elméje elhatárolja magát, s gondolatai a foszlányokból lassan értelmes egységekké állnak össze.
Amikor még aprócska volt és értetlen tekintettel bámulta a Semmit, a Mester elmesélte neki, hogy ez származásának következménye. Elmagyarázta, hogy az ő fajtája adta neki eme átkos nevet, mi a végtelen és kietlen ürességet foglalja magába. A halandó tudat határának gondolják, hol nem mozognak már árnyak, nem villannak fel kósza gondolatok, avagy emlékek. Olyan jelenség, melytől minden elme természetéből fakadóan irtózik, egyszersmind vágyja is azt.
Ő tudja az igazságot. Születésének pillanatától figyeli a Semmit és amaz Lanthe-t. Tudja, hogy eme furcsa szerzet az univerzum összes tudásának, valaha megszületett gondolatának, álmának, teremtett és teremtésre váró világának összessége. Az a tudás, melyre a botor elmék vágyakoznak, mit emberi ész felfogni nem képes, s mi egyszerű ürességnek tűnik csupán. Egészen addig, míg a meggyötört tudat el nem kezdi látni azt a felismerhetetlen, alaktalan masszát, mely mindig ott csordogált a háttérben…
Egykor rettegett tőle, hogy ő maga is belezuhan ebbe a sűrű, nyúlós fekete szörnyetegbe. Tisztában van vele, hogy a Mester még azelőtt rántotta ki őt a valóságból, semmint gondolatként, vagy tervként megfogant volna benne. Kívülállóként született hát, mégis tudja, hogy egyszer meg kell majd térnie belé. Oda, hol az anyag elveszti egyéniségét, önállóságát, s hol pusztán egyetlen apró, láthatatlan összetevővé válik egy súlyos, hatalmas szervezetben.
Nem tudja meghatározni hogyan és pontosan mikor, de valami megváltozott. Úgy érzi, mintha egy óvatlan pillanatban belelépett volna a masszába, s most az szippantaná magába lassanként. Tagjai kellemetlenül zsibbadnak, a tüdeje fájdalmasan szúr, tekintete előtt sötét foltok úsznak el mérges bárányfelhőkként. Mindez azonban csak távolról jut el hozzá, olyannyira koncentrál arra a valamire, mely lustán, hangtalanul siklik a végtelenben. Egyre közelebb és közelebb nyomul, ő mégsem tudja kivenni alakját. Már csak pár lépésnyire… karnyújtásnyira…
A sárga ragadozószemeket keretező sűrű, sötét pillák megrebbennek. Függőleges pupillája, mint végtelen feketelyuk nyeli el az arany felszínen tükröződő mindenséget. Hirtelen nem érti mi történt, hogyan szakadt vége mindennek egyik szívdobbanásról a másikra. Az érzés, hogy egyetlen karnyújtásnyira volt valami fontos igazságtól és mégsem érhette el azt, szinte őrjítőnek hat. Arca azonban mindezek ellenére is nyugodt és kifejezéstelen marad, mikor a hang ismét megszólal.*
- Mi történt, Gyermek?
*Tekintete lustán oldalra fordul. A két méter magas állótükör némán ásítozik mellette, mintha épp elnyelni készülne a pöttöm kis alakot. Tovább erősíti ezt az érzést a végtelen sötétség, mely a körülötte elhelyezett, sápadt gyertyák fénykörén kívül tenyészik. Ragadozószemei találkoznak ikerpárjukkal a tükör hűvös lapján, s oly sok év után először kristálytisztán látja önmagát: vörös, legyezőként szétterülő, hullámos hajzuhatag, sötét árnyalatú, verítékben fürdő arc, hatalmas, kislányhoz olyannyira nem illő, sárga ragadozószemek. Vonásai és termete rendkívül gyermetegnek hat a fekete ruhában, mi állva a lábujjait seperné.*
- Mit láttál, Lanthe?
*A hang ezúttal hátborzongatóan türelmetlenül cseng, karjai libabőrösek lesznek a nekifeszülő erőtől.*
- Valami mozgott odabent. Valami nagy… veszélyes.
*Ez az ő hangja lenne? Olyan nevetségesen fiatalul cseng… mintha nem is hozzá tartozna. Vagy kezdi tán összekeverni valós formáját Semmibe merülő önmagával? Újra a tükörre irányítja figyelmét. Mennyi ideje is? A halandók világában alig nézték volna öt-hat évesnél idősebbnek. De idekint nem úgy telik az idő, mint a Semmiben. Időnként azt is megkérdőjelezi, létezik-e idő egyáltalán, vagy az is a szörnyeteg része? Nem tudja… már a Semmit sem ismeri igazán.
Elszakítja pillantását a tükörtől és felfelé néz, egyenesen a sötétségbe. A Hang gyanúsan régóta nem válaszol annak ellenére, hogy elmélete szerint igen fontos információkat közölt az imént.*
- Folytassam? *Próbálkozik szinte reménykedve. Nem biztos benne, hogy valóban folytatni akarja-e azonban. Kimerültnek érezi magát, viszont ég a vágytól, hogy megtudja, mi történhetett….*
- Nem. Most pihenj.
*A lány agyában csak úgy pörögnek a gondolatok, nem akar még az öntudatlanság mezejére lépni. Mielőtt azonban igazán ellenállhatna, a sötétség jótékony homálya borul elméjére.

A nőstény a tisztáson végre megrebben. Csupán percek teltek el, mióta elmerült a látomásban, most mégis végtelenül kimerültnek érzi magát. Mély levegőt vesz és lassan kifújja, igyekszik lenyugtatni zakatoló gondolatait. Válaszokért jött ide, de újabb kérdéseket kapott csupán. Erősebbnek és gyengébbnek érzi magát egyszerre.
Tekintete a hímre vándorol – már amennyiben amaz helyén maradt – és elgondolkodva figyeli alakját. Meggyőződése, hogy ehhez a küldetéshez jelen pillanatban a mélységi kevés. De ez nem jelenti azt, hogy ne nőhetne fel a feladathoz. A kérdés csupán, hogy megéri-e valóban időt fektetnie ebbe az éjlénybe?
Magához inti a hímet. Nem nagyzolásnak, vagy parancsolásnak hat, pusztán csökkenteni óhajtja a köztük lévő távolságot és még nem bízik meg saját tagjaiban. Ha a férfi hajlandó teljesíteni néma kérését, felpillant rá.*
- Mondd, mélységi. Hogy nevezzelek?


1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-31 18:18:54
 ÚJ
>Avelynn Merinold avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Cralan //

* Talán elutasításnak hangzik a lány szájából ám ez később jól lehet, hogy még változni fog. Időre van szüksége, hogy rendezze kusza gondolatait. Ave vacillál. Az esze azt súgja, hogy menjen, de mégis maradni akar. Zavaros viselkedése még számára is rejtély, s mindig akkor ilyen suta és esetlen, mikor Cralan a közelében van. Sejti, hogy miért csak tagadja még maga előtt is. Érdekesek az elhangzott szavak. Mintha a másik mélyen belelátna az érzéseibe, s ez megrémíti.*
- Az érzéseid nem viszonzatlanok. * Vár egy picit, hogy Cralan megeméssze az elhangzottakat, esetleg hozzá is fűzzön valamit, majd folytatja...illetve folytatná, csak közben ő is odafordítja a fejét az érkezők irányába. Egész ki csapat sereglik a tisztás felé Avenek pedig rossz előérzete támad.*
- Jobb, ha indulunk. Elől vagy hátul szeretnél ülni? * Üti meg maga mögött a nyerget, s ha Cralan úgy dönt, hogy elől ül akkor a kezébe adja Moha kantárát. Persze az is lehet, hogy a szerzetes éppen gyalogolni akar, akkor pedig Ave is lehuppan a patásról. Esze ágában sincsen itt hagyni velük, meg amúgy sem.*
- Szerintem rosszban sántikálnak azok. * Az előérzetei általában jók szoktak lenni, ám nem kísérti a szerencséjüket, nem is akarja megtudni.*
- Én a folyópart felé tartok. Te? * Kérdi, miközben kisöpri az arcából fehér-ezüst tincseit. Ha ő vezet akkor Moszatot a folyóparthoz vezető ösvényre irányítja, ha viszont nem akkor kissé habozva bár, de szorosan átkarolja Cralan derekát. Az út egyenetlen kissé, s a tegnap esti eső miatt csúszós, ezért figyelniük kell.*


1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-31 07:43:16
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Avelynn//

*A szerzetes szomorúan hallgatja a lányt. Tudta, hogy ez lesz a vége. Mindig ez a vége. A különbség csupán annyi, hogy most nem ostoba parasztok utasítják el a bőrszíne miatt. De ugyanúgy fáj, Cralannak, ha nem jobban. Fürkésző pillantása a lány arcát lesi, a rá kiülő érzelmeket.*
-Ave, én nem mondhatom meg mit tégy, csak azt tudom, hogy én ugyanúgy védtelen vagyok mint te.-
*Mondja, és folytatná, ám a lány ekkor kimondja egyértelműen, ha nem is határozottan az elutasítást. Miközben a lányra néz, feltűnik neki egy csapat, valamivel messzebb a lány háta mögött, ahogy épp lépnek ki a fák közül. Szemre talán tucatnyian lehetnek, vagy még annyian sem. Cralan nem is foglalkozik velük, ám amikor közelebb érnek, látható, hogy az élen haladó fickó erősen sántít, és csúnya zúzodásai vannak. A szerzetes összehúzott szemmel méregeti őket, majd Avehez fordul.*
-Tartok tőle, hogy együtt kell mennünk egy darabig, Kedvesem. Hacsak nem akarsz itt hagyni nekik.!-



1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-30 21:35:42
 ÚJ
>Avelynn Merinold avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Cralan //

* Zűrzavar, káosz és téboly mely leginkább most jellemző az ezüst hajú leányzó lelkiállapotára. Zavartan forgatja a fejét, hol az útra, mely kivezetné az erdőből - és a bizonytalanságból is talán- hol pedig a férfira, ki bizonyára értetlenül áll az események előtt. A kimondott szavak felértek egy vallomással, melyet már sejtett, ám félt tőlük, s fél most is.
Moszat már indulna is, okos egy patás, ám Ave ránt egyet a kantáron, mitől a hátas megtántorodik, s értetlenül felnyerít gazdája bizonytalanságára.*
- Én most...úgy érzem össze vagyok zavarodva. * Habogja maga elé. Ilyen helyzetbe még soha nem került, tapasztalatlanságát észre veheti a szerzetes is. Moha boldogan fogadja a férfitól az édes csemegét, nagy fejét megemeli és puha orrával megböki a vállát köszönete jeléül. Kényelmetlenül fészkelődik a nyeregben, mintha a szavak melyeket a férfi mond neki szídás lenne úgy hajtja le a fejét, s biggyeszt. A felé nyúló kézre mered. A vonzódás szóra mintha összerezzenne, a férfi fekete szemeibe pillant, de nem állja a tekintetét, elkapja, mint egy riadt állat.*
- Nem tudom mit jelent a vonzódás. Sosem... sosem éreztem még ilyet. Nem tudom mi ez. Hazudnék, ha azt mondanám nem kellemes, de... * Úgy érzi kiszáradt a torka, halkan felsóhajt.*
- Azt hiszem nem volna jó, ha mi ketten közös ösvényen járnánk utunkat. * Vonzódik hozzá, csak még ő maga sem tud róla, avagy nem akarja bevallani magának és inkább menekül.*


1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-30 17:58:22
 ÚJ
>Andala Orterona avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Seorical Ackehrin//

*Csak rohannak, rohannak és rohannak. Ereje már fogyatkozóban, de még küzd, s igyekszik nem lassulni. Ha elkapják őket, mindennek vége! Ebből próbál erőt meríteni, s utolsó energiatartalékait felhasználva fut tovább. Seorical is remélhetőleg még bírja egy ideig, bár rajta is látja, hogy már nehezen tartja magát. Megpróbál rohanvást megszólalni, de torka rettenetesen fáj. Azért sikerül kiadni valami beszédfélét:*
- Mindjárt ott az erdő!
*Köhögni kezd, de igyekszik összeszedni magát, s reménykedik, hogy egyre inkább sajgó lábai nem mondják fel a szolgálatot. Kezében szorongatja íját. Hátranéz, de nem lát egy üldözőt sem. Már mindjárt ott vannak! Nem adhatják fel. Ki kell tartania, s majd összeesik a fák rejtekében.*


1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-30 17:40:05
 ÚJ
>Seorical Ackehrin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Andala Orterona//

*Fájdalmas lassúsággal telnek a percek, Seorical-nak már még sincs fogalma arról, hogy vajon mióta rohanhatnak. Tíz perce talán? Vagy már meglehet az fél órája, háromnegyed órája is? Csak azt érzi, hogy egy örökkévalóság, mire látóhatáron kívülre kerülnek. Semmit sem lehet már egy jó ideje hallani, csak a lépteik gyors dobogását, és légzésük hangos zihálását. Ilyenkor hálát ad az égnek, hogy életének rengeteg időszaka ment el edzésekkel. Ha holmi úri lánykák lennének kik elefántcsonttoronyban nőttek fel, egyáltalán nem tudnának ennyit és ilyen tempóban futni, és már rég elkapták volna őket. De valószínűleg mindkét lány tudja, hogy az a végüket jelentené. Mindketten tudják a harmadik lányt hogy ölték meg évekkel ezelőtt, és ő még csak meg sem sebesített senkit a szökési kísérlete során, ők viszont 4 emberrel végeztek.
Seorical próbál nem koncentrálni az égető fájdalomra, a lassan beköszönő szédülésre, csak hangos zihálását hallgatja, és az előttük már nem annyira messze elterülő erdőségre koncentrál. El kell érniük, nincs más esély!*
~Nem szédülök! Nem nehéz a lábam, nem fáj a tüdőm!~ *Mantrázza magában, de így csak azt éri el, hogy jobban érzi ezeket, de tudatos és lelki megerősítésnek jók.* ~Nem állhatsz meg te idióta, nem teheted! Még ha el is ájulok, nem adom ezeknek az életemet!~ *Üvölti fejben. Bal kezével, mire pajzsa van felcsatolva díszes íjának inát markolja, melyet keresztbe átvetett a mellkasán ahogy hordani szokás, jobb kezében még mindig szintén díszes kardját szorongatja görcsösen. Lopva hátrapillant, ahogy fáradnak, illetve közelednek a fákhoz egyre gyakrabban. Részben azért, hogy megbizonyosodjon róla nem-e vették már észre őket, és loholnak a nyomukban, és részben azért is természetesen, hogy megbizonyosodhasson róla, barátnője nem marad-e le, és ő is bírja a még mindig tartó gyors iramot.*


1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-29 07:08:14
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Avelynn//

*Cralan tisztán érzi a lány belső zűrzavarát, épp annyira, mint ahogy a sajátját érzi. Tudja, hogy veszedelmes talajra lép, amikor közeledni próbál a lányhoz, ám az érzés nem tűr ellenállást. A sebére visszakérdező lányra néz, és a hátára bökve feleli.*
-Igen, az a seb. Az amit az a csúnya alak nyitott rajtam, de te meggyógyítottad. A szívemmel együtt.-
*Bukik ki a száján, s már tudja, hogy hibát követett el. A lány tanitással kapcsolato megjegyzése megválaszolatlanul marad, mert a szerzetes puszja sajnos pánikba taszítja a lányt, aki megint ott készül hagyni Cralant. Mikor a lány már a lovon ül, a félvér kecses mozdulatokkal feláll, és Mohának nyújtja almája maradékát, ám szavai Avenek szólnak.*
-Ave. Kérlek. Tudom mitől félsz, mert én is félek tőle.-
*Mondja csendesen, s kezével a lányét kéri.*
-De ha most tagadod is, akkor csak azt feleld meg nekem, hogy ha nem azért mész mert te is vonzódsz hozzám, akkor a korom, vagy az életvitelem okozza a félelmedet?-
*Emeli tekintetét a lányra, de most a lángok helyett, csupán vágyat, féltést, és valami mélyebbet lát.*


1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-28 21:37:32
 ÚJ
>Avelynn Merinold avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Cralan //

* Nincs hozzá szokva, hogy csak úgy hozzá érjen valaki, ráadásul nem ártó szándékkal. Kapott ő már hideget, meleget eddigi "gazdáitól" ahol szolgált, s ezért a gyengédség, mint olyan ritkán volt osztályrésze. Nem száll vitába a kijelentéssel, hiszen igaza van a szerzetesnek. Valóban sokat kell még tanulnia, az életről és az érzelmekről, példának okán. Ave nem panaszkodik azonban rossz sora miatt, mivel tudja, hogy valakinek sokkal borzasztóbb, úgyhogy inkább hálás. Szelíden elmosolyodik a szavak hallatán, ám szeme mintha szomorúságot tükrözne egy pillanatig.*
- Mindenki megtalálja helyét a világban. Szerencsés vagy, hogy te már rátaláltál az örvényedre. * Szégyellősen a zuzmót majszoló lovára pillant, ki bambán rágva néz vissza rá, ám nem lesz megmentője, neki kell válaszolnia az elhangzott szavakra, s valamiért gyorsabb ütemben kezd dobogni a szíve.*
- A sebed? Úgy érted amit bekötöztem? * Kérdi, bár a választ már sejti, mégis a férfi szájából akarja hallani, hogy bebizonyosodjon sejtése. Jól eső érzéssel tölti el a másik közelsége ám mégis feszeng, menekülni próbál, nehogy megtörjön a gondosan maga köré épített burok. A páncél mely óvja mindentől, a nem kívánt érzésektől amik kössék valakihez. Teljesen máshol jár, tekintete ködös, ám egy pillanat alatt kitisztul, mikor a tanítvány szó elhangzik.*
- Hisz a városban biztosan kapnának egy ilyen lehetőségért. Valósággal ki vannak éhezve az egyedi harci technikákra az ifjak, én már csak tudom, hisz szolgáltam már nem egy családnál. * Ad tippeket Cralannak, hátha hasznát veszi. Lábait lassacskán újból maga alá húzza, s testével is hátrálni próbálna, de a férfi gyorsabb, s az arcán érzi a másik érintését.* ~ Közel van, túl közel.. Vészesen közel..~ * Az elhangzott szavak után mást vár, de maga sem tudja miért, bizonyára megőrült, de ajkai szétválnak, s fejét enyhén megemeli, ám a másik csak az arcára nyom csókot, s nem másra.* ~ Bolond vagy te lány?! Mit művelsz? A legjobb, ha lelépsz! ~
- Én ömm.. azt hiszem hogy... most mennem kell. * Sietősen felpattan, cuccait ügyetlenül összeszedve rácsatolja a málhára, s felszáll Moszat hátára, ki még mindig bambán rágcsálja a különböző színes virágokat. Egy erős magenta szirmú virágszál ki is áll kerek pofázmányából, mitől elég viccesen fest, ám gazdája egy cseppet sem tartja mulatságosnak jelen pillanatban, lévén érzelmileg elég labilis állapotban leledzik, s örül, hogy anélkül lovára tud szállni, hogy leesne a másik oldalán.*


1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-27 14:34:45
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

//Avelynn//

*Cralan mosolyogva ügyködik a lány lábán, ám tisztán érzi a lány zavarát, így csak annyira erősen masszíroz, hogy ha akarja, Ave el tudja venni a lábát.*
-Azért fontos, mert még sokat kell tanulnod az életben. Nekem megadatott egy olyan mentor, aki rányitotta a szememet a világra. Tudom, hogy hol a helyem, hogy mit kell tennem.-
*Magyarázza a szerzetes, miközben elrévedő tekintete arról árulkodik, hogy a múltban jár. Ám ez tekintet hamar fókuszba áll, méghozzá a lány arcán.*
-Nem csodálom, hogy bíznak benned. És okkal. Én is megtettem, és mi tagadás, a sebem szépen gyógyul.-
*Mondja, és meleg mosoly terül szét fiatalos arcán.*
-Köszönöm.-
*Veszi át a gyümölcsöt Cralan.*
-Mint említettem, szeretnék tanítani, csak még a tanítvány hiányzik. Nehéz lesz találnom, mert olyan embert keresek, akivel nem csak a munka köt össze, hanem a lélek kötelékei. Aki megért engem, és azt, amit tanítani szeretnék.-
*Még folytatná, ám ekkor a lány zavartan visszahúzza a lábát, és egy olyan mondat foszlány hagyja el telt ajkait, ami visszhangot ver a szerzetes szívében. Elengedi a lány lábát és lassan a sarkaira ülve feltérdel. A lányhoz hajol, gyengéden a tenyerébe veszi az arcát, majd a szemébe nézve suttogja.*
-Ave, az igazságot néha nem elég látni. Érezni kell.-
*Mikor kimondja lassan odahajol a lányhoz és megpróbálja megpuszilni az arcát.*


1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-27 13:00:22
 ÚJ
>Avelynn Merinold avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Cralan //

* Alig hallható sóhaj hagyja el ajkait, amint megkönnyebbülve fellélegzik ám a férfi szavaira újból visszaférkőzik gondolatai nyitott sorai közé a kétely.* ~ Hogy érti azt, hogy fiatal vagyok még? Mihez? ~ * Egy száraz falatnak, vagy az elhangzott szavaknak köszönhetően kissé félrenyel, s halkan köhécselve a vizes kulacsért nyúl. Látja ám közben azokat a fura szikrákat a másik tekintetében ahogy rá néz, mely mintha lelke mélyébe látna. Mondaná a fekete szempár tulajdonosának, hogy ne nézzen így rá, mert rendkívül zavarba hozza, de azzal elárulná magát.*
- Fiatal, hát persze. Deee ez hogy... mármint miért fontos? * Kérdi kíváncsian, miközben elővesz két almát s az egyiket a szerzetesnek nyújtja.
Miközben a választ várja újból szedegetni kezdi a mellettük lévő bokor termését, addig is legalább kerülni tudja a másik attraktív pillantását.*
- Nem szívesen adták más kezébe a levelet. Bennem megbíznak és azt mondták, hogy több ilyen nem is lesz. * Gondolkodik el. Azt tudja, hogy a levél tartalma őt is érinti, s sokszor mikor pihenőt tartottak a vörös pecsétet nézegetve majdnem felbontotta, ám eddig nem tette még meg. Amúgy is híre menne, aztán még a munkáját is elveszítené.*
- Háát. Valamivel pénzt kell keresni, nemde? No és te mivel keresed a kenyérrevalót? vagy a tanításra gondoltál? * Kérdi miközben fehér ingének aljában fényesíteni kezdi a zöld gyümölcsöt. A férfi válaszára egy pillanatra szoborszerű mozdulatlanságba mered, s felnéz rá. Kezdi összerakni a kirakóst, s lényének egy része azt suttogja, hogy meneküljön, mert akkor megint csak az lesz, mint legutóbb. Menni akarna, ám teste nem mozdul. Vágyja az érintést, de mégis fél tőle. Lábát arrébb húzza kissé, ám Cralan szavaira vonakodva de mégis engedi, hogy hozzáérjen. Feszülten figyeli, mint ténykedik a másik, egy pillanatra a lélegzetét is visszatartja.*
- De azt hiszem igen... Tényleg jobb így. * Válaszolja kissé ellazulva a jóleső, bizsergető érzéstől. Eltelhet egy perc, mire rájön, hogy mit is csinálnak, s hogy ez mennyire félreérthető, ezért újból visszahúzza lábát, s sűrűn pislogva valami magyarázatot keres Cralan, de maga számára is.*
- Én azt hiszem, hogy... Te.. vagyis mi... ~ Ó jajj Ave, szedd össze magad ~
- Mármint ezt nem kellene. * Mondja ám hangjában bizonytalanság cseng. Azt kívánja, hogy valaki mondja meg: mi történik vele, amiért ily bárgyún viselkedik.*


1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-03-26 22:42:36
 ÚJ
>Aethe Haeli avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Virágok... Ez az örökös cirkusz a virágok körül az őrületbe tudja kergetni Aethét. Nem érti, miért pont tündértestben kellett erre a világra jönnie - rendben, valamivel jobb álca, mint más fajok lennének, de az, hogy enyhén szólva is tündértelen külseje ellenére is azt higgyék róla, hogy bájos és kedves és imádja a virágokat, több a soknál. Ez a behemót, aki épp a tisztás felé vonszolja, alighanem közelebb áll a tündérekről kialakított képhez, mint ő maga.*
Tudod, nem minden tündér kertbolond ám *mondja, még mindig azon igyekezve, hogy kiszabadítsa a kezét. Hosszabban is prédikálna, ha nem záporoznának rá újabb kérdések.* A Leégett Erdő sokkal messzebb van innen, mint Wegtoren, és teljesen leégett. Az én virágom is megperzselődött, de addigra már kész voltam megszületni. Onnan aztán elhozott a lábam Artheniorba, sok máson keresztül. Ha pénz kell, eladogatok dolgokat, vagy elvállalok ezt-azt, mit számít?
*Ha valaha is megtanult volna rendesen társalogni, alighanem ő is kérdezne mindenfélét, de az udvarias csevegés nem tartozik azon dolgok közé, amiket meg lehet tanulni egy vén, magányos vajákostól. Így aztán a helyett, hogy kellemesen cseverészne, Aethe egyre morcosabbá válik. Legszívesebben az ember képébe vágná, hogy ő valójában istenféle, és nem tűri, hogy így vonszolják fel-alá, de a Nyanya szerint jobb, ha álcázza magát.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9131-9150