Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 462 (9221. - 9240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9240. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-20 20:53:50
Üzenet elküldve: 2022-11-20 20:53:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Álmodnak e a wargok bárányokkal?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tisztáson ezalatt a röpke idő alatt is kitisztul a feje annyira, hogy teljesen maga mögött tudja hagyni a piacos incidenst. Ahogy a friss levegő a tüdejét, a csend pedig a füleit tölti el lassan a mérge és a puffogása is hátra maradnak. Az is elképzelhető, hogy nagyban rásegít erre az, hogy a felhőket kényszerül tanulmányozni. De mire megtalálja azt, amit a mélységi felfedezett már annyi zöldséget észrevesz odafönt, hogy egy égi zöldséglevest is meg tudna belőle főzni. De az ma nem az ő dolga lesz, így a felhő fazekat már nem kutatja fel melléjük. Inkább csak a másik figyelmét hívja fel a káposztára, ami minden jel szerint osztatlan sikert arat. Szokás szerint. Legalábbis a kérdő tekintetből erre vél következtetni. Ami pedig előbújtat belőle valami kisebb démont, hogy tovább nyújtsa a mélységi kínszenvedéseit, melynek fő okozója éppen hegyesfülű partnere. Nevezzék új perverziónak, de kezdi élvezni, hogy időnként kizökkentheti a férfit abból, amiben éppen leledzik. Talán azért mert folyton olyan komoly, mint a sírásó a temetés előtti munka közben. Ezt pedig már nem is készül véka alá rejteni, így a kérdésre egy széles vigyor kíséretében bólint is rá.*
- Mindkettő. De lehet, hogy azt találom szórakoztatónak, hogy rajtad gúnyolódhatom. Ki tudja?
*Igyekszik komolyságot erőltetni magára, miközben művies ártatlansággal és játszott kérdő tekintettel tárja szét a karjait, mintha erre valóban választ méltóztatna várni a mélységitől.*
- Hát elég begyöpösödött gondolat ez olyantól, aki ott hágott meg egy elfet, ahol bárki rájuk nyithatott volna.
*Vonja fel a szemöldökeit, miközben csípőre vágja a kezeit. Ám, de a szája szélében megbúvó komisz mosoly jól jelzi, hogy ezzel ismét csak "gúnyolódni" készül épp.*
- Szerintem, ha szeretni akarják egymást, akkor helyszíntől függetlenül meg is fogják tenni. Mi olyan nagy ügy éppen a tisztásban? Azt ne mondd, hogy itt nem lehet elbújni valahol.
*Ingatja meg a fejét, mintha egy hazugságot rosszallna éppen. Azután pedig gyertyafény gyúl a fejében és csuklón is ragadja a mélységit, hogy nagy léptekkel induljon meg. Természetesen ezt ismét csak egy újabb heccnek és a piszkálódás folytatásának szánja. De számára most ez igen jó mókának tűnik. Halad abba az irányba, amerre eddig is tartottak, de közben úgy nézelődik össze-vissza, a tisztás minden egyes pontját alaposan szemügyre véve, mintha valóban valami ilyen helyet keresne.*
- Megmutatom én neked.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tisztáson ezalatt a röpke idő alatt is kitisztul a feje annyira, hogy teljesen maga mögött tudja hagyni a piacos incidenst. Ahogy a friss levegő a tüdejét, a csend pedig a füleit tölti el lassan a mérge és a puffogása is hátra maradnak. Az is elképzelhető, hogy nagyban rásegít erre az, hogy a felhőket kényszerül tanulmányozni. De mire megtalálja azt, amit a mélységi felfedezett már annyi zöldséget észrevesz odafönt, hogy egy égi zöldséglevest is meg tudna belőle főzni. De az ma nem az ő dolga lesz, így a felhő fazekat már nem kutatja fel melléjük. Inkább csak a másik figyelmét hívja fel a káposztára, ami minden jel szerint osztatlan sikert arat. Szokás szerint. Legalábbis a kérdő tekintetből erre vél következtetni. Ami pedig előbújtat belőle valami kisebb démont, hogy tovább nyújtsa a mélységi kínszenvedéseit, melynek fő okozója éppen hegyesfülű partnere. Nevezzék új perverziónak, de kezdi élvezni, hogy időnként kizökkentheti a férfit abból, amiben éppen leledzik. Talán azért mert folyton olyan komoly, mint a sírásó a temetés előtti munka közben. Ezt pedig már nem is készül véka alá rejteni, így a kérdésre egy széles vigyor kíséretében bólint is rá.*
- Mindkettő. De lehet, hogy azt találom szórakoztatónak, hogy rajtad gúnyolódhatom. Ki tudja?
*Igyekszik komolyságot erőltetni magára, miközben művies ártatlansággal és játszott kérdő tekintettel tárja szét a karjait, mintha erre valóban választ méltóztatna várni a mélységitől.*
- Hát elég begyöpösödött gondolat ez olyantól, aki ott hágott meg egy elfet, ahol bárki rájuk nyithatott volna.
*Vonja fel a szemöldökeit, miközben csípőre vágja a kezeit. Ám, de a szája szélében megbúvó komisz mosoly jól jelzi, hogy ezzel ismét csak "gúnyolódni" készül épp.*
- Szerintem, ha szeretni akarják egymást, akkor helyszíntől függetlenül meg is fogják tenni. Mi olyan nagy ügy éppen a tisztásban? Azt ne mondd, hogy itt nem lehet elbújni valahol.
*Ingatja meg a fejét, mintha egy hazugságot rosszallna éppen. Azután pedig gyertyafény gyúl a fejében és csuklón is ragadja a mélységit, hogy nagy léptekkel induljon meg. Természetesen ezt ismét csak egy újabb heccnek és a piszkálódás folytatásának szánja. De számára most ez igen jó mókának tűnik. Halad abba az irányba, amerre eddig is tartottak, de közben úgy nézelődik össze-vissza, a tisztás minden egyes pontját alaposan szemügyre véve, mintha valóban valami ilyen helyet keresne.*
- Megmutatom én neked.
9239. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-19 08:54:59
Üzenet elküldve: 2022-11-19 08:54:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Talán idővel visszatér majd azokhoz a házakhoz, amiket a romvárosban megvizsgált, most azonban más dolgok fűtik megfáradt lelkét. A kikötő felé indul, haza. Már ha nevezheti az egyszerű tündér otthonnak az ismerős helyet. Jól ismeri a járást, a tisztásra indul hogy majd onnan folytassa az útját, egyelőre semmi különösebb nem történik úgyhogy nem aggódik túlságosan, de azért mindig figyel a háta mögé. Az egyik fa tövében ül meg pihenni kicsit, hogy mégse egy szusszal kelljen végig kutyagolnia az egész távot, mert biztosan sokkal fárasztóbb lenne, mint amennyire szeretné.*
9238. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-18 09:42:20
Üzenet elküldve: 2022-11-18 09:42:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Megnevetteti a férfit, így hát elmosolyodik ő is. Szívesen nevetteti meg őt. Jobb, ha nem is gondol ebbe bele mélyebben, mennyire.
Hataloméhes, megalomániás jövendőbeli énjét egyelőre félreteheti, nincs még itt annak az ideje. Talán néhány újabb csalódás, sérelem és lelki trauma szükségeltetik annak kialakulásához. Vagy már el is vetette a sors kereke ezeket a magvakat? Ki tudná azt megmondani? De itt és most, semmi jele ennek az elkövetkezendőnek. *
- Rendben, értem. Nem gondoltam semmi másra.
* Csintalan mosolyt villant*
- És hol van most ő?
* Eszébe jut a legutóbbi párbeszédük, szóval akár annyi idős is lehet, mint Olea, aki már a saját útját járja. *
- Jól van, belátom, lehet hogy hülye gondolat volt. Ne haragudj meg érte. És most mi legyen?
* A ruhái nagyjából megszáradtak. Körülnéz, a bajkeverő szappan-sellők is eloszlottak már, nem is nagyon törődtek velük. Beugrik neki az incidenst követő kis jelenet, az emlékezéstől ismét finom pír ül ki az arcára. Megköszörüli a torkát és kissé távolabb iszkol ültében, mielőtt felkelne a földről, mivel még mindig aggasztóan közel vannak egymáshoz Dalaffal. Tekintetével kerüli a másikét. Szigorúan a földre szegezi szemeit, talán a maradék magabiztosságának és önbecsülésének morzsáit kutatja ott. *
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Megnevetteti a férfit, így hát elmosolyodik ő is. Szívesen nevetteti meg őt. Jobb, ha nem is gondol ebbe bele mélyebben, mennyire.
Hataloméhes, megalomániás jövendőbeli énjét egyelőre félreteheti, nincs még itt annak az ideje. Talán néhány újabb csalódás, sérelem és lelki trauma szükségeltetik annak kialakulásához. Vagy már el is vetette a sors kereke ezeket a magvakat? Ki tudná azt megmondani? De itt és most, semmi jele ennek az elkövetkezendőnek. *
- Rendben, értem. Nem gondoltam semmi másra.
* Csintalan mosolyt villant*
- És hol van most ő?
* Eszébe jut a legutóbbi párbeszédük, szóval akár annyi idős is lehet, mint Olea, aki már a saját útját járja. *
- Jól van, belátom, lehet hogy hülye gondolat volt. Ne haragudj meg érte. És most mi legyen?
* A ruhái nagyjából megszáradtak. Körülnéz, a bajkeverő szappan-sellők is eloszlottak már, nem is nagyon törődtek velük. Beugrik neki az incidenst követő kis jelenet, az emlékezéstől ismét finom pír ül ki az arcára. Megköszörüli a torkát és kissé távolabb iszkol ültében, mielőtt felkelne a földről, mivel még mindig aggasztóan közel vannak egymáshoz Dalaffal. Tekintetével kerüli a másikét. Szigorúan a földre szegezi szemeit, talán a maradék magabiztosságának és önbecsülésének morzsáit kutatja ott. *
9237. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-18 09:35:40
Üzenet elküldve: 2022-11-18 09:35:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan Rhaavos//
~ Ühüm. Sejtettem. ~ *A nőstényt nem győzte meg a nagydarab magyarázata, de nem is nagyon várt mást.* ~ Felőlem király is lehetsz, mit bánom én... ~
- Terv? Az nincs. *Még csak nem is hazudik. Znek maga se tudja, mit is vár az artheniori látogatástól. ~ Egy ordas berúgást el tudnék viselni. Ha csontok is törnek közben, annál jobb. ~ Még az is megfordult a fejében, hogy egyszerű városnézésre indul, de ezt azért elég gyorsan elhessegette. A csilingelő aranyak gondolatára megint vállat von. Van mit ennie, van hol meghúznia magát, ugyan mire kellene neki a mesés vagyon? Na nem mintha visszautasítaná, ha már tálcán kínálják, de motivációnak kevés. Őfelségével tartani mégis vonzó lehetőségnek látszik. A fickó tömény bajkeverőszagot áraszt, mellette sokkal nagyobb esély lesz bajba keveredni, mint egyedül. A szürkebőrű pedig sose mondana nemet egy kiadós balhéra. Akár szesztől fűtve, akár csak úgy magában.*
- Jó. Iszunk valamit... aztán meglátjuk. ~ Na igen, tegnap is így kezdődött Wruztóval... ~ De... oltár nem lesz. *Znekke még mindig inkább a világi örömök híve. Sa'Tereth ráér.* Ez a Sárváros... Ez milyen? *Egyrészt valóban kíváncsi, másrészt úgy érzi, jártatta már eleget a száját. Séta közben nézelődik, néha még a száját is eltátja, amíg nem veszi észre magát. Nagyon más ez a környék, mint amit Pirtianesben vagy a Kikötőben megszokhatott.*
~ Ühüm. Sejtettem. ~ *A nőstényt nem győzte meg a nagydarab magyarázata, de nem is nagyon várt mást.* ~ Felőlem király is lehetsz, mit bánom én... ~
- Terv? Az nincs. *Még csak nem is hazudik. Znek maga se tudja, mit is vár az artheniori látogatástól. ~ Egy ordas berúgást el tudnék viselni. Ha csontok is törnek közben, annál jobb. ~ Még az is megfordult a fejében, hogy egyszerű városnézésre indul, de ezt azért elég gyorsan elhessegette. A csilingelő aranyak gondolatára megint vállat von. Van mit ennie, van hol meghúznia magát, ugyan mire kellene neki a mesés vagyon? Na nem mintha visszautasítaná, ha már tálcán kínálják, de motivációnak kevés. Őfelségével tartani mégis vonzó lehetőségnek látszik. A fickó tömény bajkeverőszagot áraszt, mellette sokkal nagyobb esély lesz bajba keveredni, mint egyedül. A szürkebőrű pedig sose mondana nemet egy kiadós balhéra. Akár szesztől fűtve, akár csak úgy magában.*
- Jó. Iszunk valamit... aztán meglátjuk. ~ Na igen, tegnap is így kezdődött Wruztóval... ~ De... oltár nem lesz. *Znekke még mindig inkább a világi örömök híve. Sa'Tereth ráér.* Ez a Sárváros... Ez milyen? *Egyrészt valóban kíváncsi, másrészt úgy érzi, jártatta már eleget a száját. Séta közben nézelődik, néha még a száját is eltátja, amíg nem veszi észre magát. Nagyon más ez a környék, mint amit Pirtianesben vagy a Kikötőben megszokhatott.*
9236. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 23:24:49
Üzenet elküldve: 2022-11-17 23:24:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Álmodnak e a wargok bárányokkal?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy kézen fogva, a várostól egyre inkább távolodva lépdelnek egymás mellett a virágillatot árasztó tisztáson, a mélységi olyan megállapítást tesz mely már nagyon hosszú ideje nem pattant ki a fejéből.*
~Egészen békés.~
*Ezen gondolat hatására, bár alig észlelhetően, de kuncogni kezd, majd fejben hálát Eeyrnek ezen pillanatért. Elvégre mégis csak egy isteni csodával határos jelenség az, hogy pár pillanattal korábban nem keveredtek bele egy össznépi verekedésbe, melyben valószínűleg kénytelen lett volna az esélytelenebbnek tűnő oldalon állást foglalni. Ennek örömére minden egyes szitok mely potenciálisan kiválthatta volna a csetepatét kizárólag hősünk füléig jutnak el, aki már némileg kevésbé feltűnésmentes kuncogással honorálja azokat.
Miután szemrevételét megosztja partnerével, annak első megjegyzését hallva hősünk előbb rá néz kérdőn, majd az eget kezdi hasonló jelleggel kémlelni egy káposzta alakú felhő után. Persze hamar belé nyilall a késztetés, hogy tenyerét fájdalmasan összeismertesse homlokával, mikor realizálja, hogy technikailag minden létező felhőben felfedezhető a káposzta alak. Bár, ha kekeckedni óhajtana önmagával s társával szemben akkor kijavítaná a korább említett zöldséget a karfiolra, azonban jobbnak látja ezen gondolatmenetet ott hagyni, ahonnan előpattant. Erre némileg rá is segét társa újbóli közeledése, mely oly mértékben felkelti figyelmét, hogy léptei is abba maradnak. Bár ez feltehetően inkább annak tudható be, hogy ha folytatta útját a fák közé, kettejük közül az egyik biztosan orra bukik.
Ahogy társa kissé túlfűtött szavai beisszák magukat hallójárataiba, újból kellemes borzongás járja át a mélységi testét. Szeme sarkából a nőre pillantva nagyot nyel. Láthatóan nem találja a szavakat, vagy ha mégis, egész biztosan nem a megfelelőeket. Szerencsére a másik ennyivel is beéri, ugyanis mintha mi sem történt volna huppan vissza talpaira, majd kezd bele önnön nevetése visszafojtására irányuló sikertelen, de legalább látványos küzdelmébe, melyet pár másodperces eltolódással követ egy mély, hangos sóhaj a mélységi részéről némi szemforgatással megtámogatva a történetet.*
- Ennyire szórakoztatónak találod a gondolatot? Vagy rajtam próbálsz gúnyolódni?
*Teszi a fel a kérdést végül, egy a semmiből előtermő félmosollyal az arcán, mely egyfajta jele annak, hogy a sötételf enged társa vidám hangulatának.*
- Mellesleg nem értek egyet azzal, hogy amit korábban mondtál. A tisztás igenis pocsék hely a paráználkodásra. Pláne ez itt. Elismerem kellemes, ha az ember tomporát csiklandozza a friss fű, de egy kissé népes ez a placc. *Böki oda a másiknak miközben tekintete néhány pillanat erejéig egy távolabbi kétfőt társaságra téved, melynek egyik tagját illetően a mélységi esküdni merne rá, hogy még kiskorú.* Szóval az ott biztosan nem itt fogant.
*Sandít fel ismét a felhőre.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy kézen fogva, a várostól egyre inkább távolodva lépdelnek egymás mellett a virágillatot árasztó tisztáson, a mélységi olyan megállapítást tesz mely már nagyon hosszú ideje nem pattant ki a fejéből.*
~Egészen békés.~
*Ezen gondolat hatására, bár alig észlelhetően, de kuncogni kezd, majd fejben hálát Eeyrnek ezen pillanatért. Elvégre mégis csak egy isteni csodával határos jelenség az, hogy pár pillanattal korábban nem keveredtek bele egy össznépi verekedésbe, melyben valószínűleg kénytelen lett volna az esélytelenebbnek tűnő oldalon állást foglalni. Ennek örömére minden egyes szitok mely potenciálisan kiválthatta volna a csetepatét kizárólag hősünk füléig jutnak el, aki már némileg kevésbé feltűnésmentes kuncogással honorálja azokat.
Miután szemrevételét megosztja partnerével, annak első megjegyzését hallva hősünk előbb rá néz kérdőn, majd az eget kezdi hasonló jelleggel kémlelni egy káposzta alakú felhő után. Persze hamar belé nyilall a késztetés, hogy tenyerét fájdalmasan összeismertesse homlokával, mikor realizálja, hogy technikailag minden létező felhőben felfedezhető a káposzta alak. Bár, ha kekeckedni óhajtana önmagával s társával szemben akkor kijavítaná a korább említett zöldséget a karfiolra, azonban jobbnak látja ezen gondolatmenetet ott hagyni, ahonnan előpattant. Erre némileg rá is segét társa újbóli közeledése, mely oly mértékben felkelti figyelmét, hogy léptei is abba maradnak. Bár ez feltehetően inkább annak tudható be, hogy ha folytatta útját a fák közé, kettejük közül az egyik biztosan orra bukik.
Ahogy társa kissé túlfűtött szavai beisszák magukat hallójárataiba, újból kellemes borzongás járja át a mélységi testét. Szeme sarkából a nőre pillantva nagyot nyel. Láthatóan nem találja a szavakat, vagy ha mégis, egész biztosan nem a megfelelőeket. Szerencsére a másik ennyivel is beéri, ugyanis mintha mi sem történt volna huppan vissza talpaira, majd kezd bele önnön nevetése visszafojtására irányuló sikertelen, de legalább látványos küzdelmébe, melyet pár másodperces eltolódással követ egy mély, hangos sóhaj a mélységi részéről némi szemforgatással megtámogatva a történetet.*
- Ennyire szórakoztatónak találod a gondolatot? Vagy rajtam próbálsz gúnyolódni?
*Teszi a fel a kérdést végül, egy a semmiből előtermő félmosollyal az arcán, mely egyfajta jele annak, hogy a sötételf enged társa vidám hangulatának.*
- Mellesleg nem értek egyet azzal, hogy amit korábban mondtál. A tisztás igenis pocsék hely a paráználkodásra. Pláne ez itt. Elismerem kellemes, ha az ember tomporát csiklandozza a friss fű, de egy kissé népes ez a placc. *Böki oda a másiknak miközben tekintete néhány pillanat erejéig egy távolabbi kétfőt társaságra téved, melynek egyik tagját illetően a mélységi esküdni merne rá, hogy még kiskorú.* Szóval az ott biztosan nem itt fogant.
*Sandít fel ismét a felhőre.*
9235. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 22:40:53
Üzenet elküldve: 2022-11-17 22:40:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
*Víg képéről lassacskán olvad a mosoly látva, ahogy a tengerész sértődötten visszavonulót fúj. A franc se gondolta, hogy ennyire a szívére veszi ezt az ártatlannak szánt piszkálódást, noha jobban belegondolva minden oka megvan rá, hogy így tegyen. Még ha nagy, súlyos szavakat mellőzve pongyola megfogalmazásba is csomagolta vallomását, attól minden kétséget kizáróan az, ami. És bármennyire is szeretné másmilyennek látni, bizony nagyon is őszintének tűnt. Legalább is, tudomása szerint nincs oka rá, hogy ferdítsen, hacsak az az öntudatlanul, lázálmok között eldadogott titok meg nem követeli. Nem feledkezett meg ám arról, hogy még mindig rejteget valamit előle a másik.
Pimasz távolságtartásával tagadhatatlanul hergelni kívánja a férfit, ez valami, amiben eddig különösen tehetségesnek bizonyult. Kicsit talán még büszke is rá.
Ott fogalmazódik már a szúrós replika a nyelve hegyén, de tulajdonképpen a kereskedőket érintő egyszerű állítás megállja a helyét, elvégre maga is ismerős a szakmában. Nolen homályosan önmagára aggatott megnevezésébe jóval könnyebb volna belekötni, de ezt is rendezi magában. Kereskedő, mi? Hitvány kikötői csempész esetleg. Hogy maga sem sokkal jobb ennél, azt most nem szívesen ismeri be.
Arra számít, hogy Quillyn felemlegetésére menten nagytestvéri védelmébe veszi és szilárd meggyőződéssel magyarázza ki majd kisöccse kétes tettét, de a középső Velasco'rra mintha meg sem hallotta volna szavait. Nyilvánvalóan csak elengedi a füle mellett, s inkább azon ügyködik, hogy Dayát ismét közel vonja magához. Bosszantóan fölényeskedve próbálja felébreszteni benne azt a bizonyos zöld szemű szörnyet, de a wegtoreni máris grimaszolva utasítja vissza a próbálkozást..*
- Miért érdekelne, hogy egy pocakos varangyot csókolgatnak? *gyermeki dacossággal utasítja vissza a feltételezett féltékenység vádját, s részletesen ki is elemezné békaiszonyát, ha nem simulna hozzá a másik. Jóleső borzongás szalad végig rajta, ahogy a férfi suttogásának forró párája finoman csiklandozza meg a fülét. Átkozott kurafi, mindig is borzasztóan értett az efféle szemtelen édesgetésekhez. Fel is merülhetne benne, hogy sokat koptathatta ezeket, ha nem követnék azok az arcpirítóan tűpontos megfigyelések, melyek emlékképei most akaratlanul is felsejlenek előtte. Alig láthatóan nyel egyet, aztán lopva alsó ajkába harapva igyekszik józanságot erőltetni magára.*
- Dehogy hiányozna *súgja ellenkezve, de ó, bizony semmiféle él nincs benne. Annyira átlátszó, csaknem képzeteibe merülve kéjesen duruzsol hangja. Nem tud most Nolenre nézni, zöld pillantásai még ennél is jobban elárulnák. Helyette inkább megköszörüli torkát, mintha ezzel könnyedén visszarázhatná az éppen folyó beszélgetést a súlytalan csevely szintjére, aztán, ha semmi sem tartja vissza, lép is a város felé.*
- Épp eleget láttunk a tisztásból, nem gondolod? Szívesebben pihennék most le egy ágyba. *sóhatja ártatlanul, mintha eszébe sem jutna, hogy másképp is lehet értelmezni szavait.*
*Víg képéről lassacskán olvad a mosoly látva, ahogy a tengerész sértődötten visszavonulót fúj. A franc se gondolta, hogy ennyire a szívére veszi ezt az ártatlannak szánt piszkálódást, noha jobban belegondolva minden oka megvan rá, hogy így tegyen. Még ha nagy, súlyos szavakat mellőzve pongyola megfogalmazásba is csomagolta vallomását, attól minden kétséget kizáróan az, ami. És bármennyire is szeretné másmilyennek látni, bizony nagyon is őszintének tűnt. Legalább is, tudomása szerint nincs oka rá, hogy ferdítsen, hacsak az az öntudatlanul, lázálmok között eldadogott titok meg nem követeli. Nem feledkezett meg ám arról, hogy még mindig rejteget valamit előle a másik.
Pimasz távolságtartásával tagadhatatlanul hergelni kívánja a férfit, ez valami, amiben eddig különösen tehetségesnek bizonyult. Kicsit talán még büszke is rá.
Ott fogalmazódik már a szúrós replika a nyelve hegyén, de tulajdonképpen a kereskedőket érintő egyszerű állítás megállja a helyét, elvégre maga is ismerős a szakmában. Nolen homályosan önmagára aggatott megnevezésébe jóval könnyebb volna belekötni, de ezt is rendezi magában. Kereskedő, mi? Hitvány kikötői csempész esetleg. Hogy maga sem sokkal jobb ennél, azt most nem szívesen ismeri be.
Arra számít, hogy Quillyn felemlegetésére menten nagytestvéri védelmébe veszi és szilárd meggyőződéssel magyarázza ki majd kisöccse kétes tettét, de a középső Velasco'rra mintha meg sem hallotta volna szavait. Nyilvánvalóan csak elengedi a füle mellett, s inkább azon ügyködik, hogy Dayát ismét közel vonja magához. Bosszantóan fölényeskedve próbálja felébreszteni benne azt a bizonyos zöld szemű szörnyet, de a wegtoreni máris grimaszolva utasítja vissza a próbálkozást..*
- Miért érdekelne, hogy egy pocakos varangyot csókolgatnak? *gyermeki dacossággal utasítja vissza a feltételezett féltékenység vádját, s részletesen ki is elemezné békaiszonyát, ha nem simulna hozzá a másik. Jóleső borzongás szalad végig rajta, ahogy a férfi suttogásának forró párája finoman csiklandozza meg a fülét. Átkozott kurafi, mindig is borzasztóan értett az efféle szemtelen édesgetésekhez. Fel is merülhetne benne, hogy sokat koptathatta ezeket, ha nem követnék azok az arcpirítóan tűpontos megfigyelések, melyek emlékképei most akaratlanul is felsejlenek előtte. Alig láthatóan nyel egyet, aztán lopva alsó ajkába harapva igyekszik józanságot erőltetni magára.*
- Dehogy hiányozna *súgja ellenkezve, de ó, bizony semmiféle él nincs benne. Annyira átlátszó, csaknem képzeteibe merülve kéjesen duruzsol hangja. Nem tud most Nolenre nézni, zöld pillantásai még ennél is jobban elárulnák. Helyette inkább megköszörüli torkát, mintha ezzel könnyedén visszarázhatná az éppen folyó beszélgetést a súlytalan csevely szintjére, aztán, ha semmi sem tartja vissza, lép is a város felé.*
- Épp eleget láttunk a tisztásból, nem gondolod? Szívesebben pihennék most le egy ágyba. *sóhatja ártatlanul, mintha eszébe sem jutna, hogy másképp is lehet értelmezni szavait.*
9234. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 21:11:21
Üzenet elküldve: 2022-11-17 21:11:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
- Akkor inkább a főtéren, ott hamarabb megtaláljuk egymást. - *Javasolja, a többiről egyelőre nem nyilatkozva, de ez épp jelezheti azt is, hogy nincs kifogása.*
- Mit ennél? - *Kérdez még ennyit, mielőtt útjára engedné az elfet. Majd ha választ kapott, akkor nem túl nagy kedvvel, de elindul a piac felé. Nem szereti a tömeget, ráadásul a termete miatt könnyebben el is sodorják a sietségben lévők. Meg aztán itt van most Kilencedik is, hogy vonzza magukra a figyelmet...
Fejére húzza a csuklyát már jó előre, közben meg gondolatban összeállít egy listát, hogy mi mindent kell beszereznie.*
- Akkor inkább a főtéren, ott hamarabb megtaláljuk egymást. - *Javasolja, a többiről egyelőre nem nyilatkozva, de ez épp jelezheti azt is, hogy nincs kifogása.*
- Mit ennél? - *Kérdez még ennyit, mielőtt útjára engedné az elfet. Majd ha választ kapott, akkor nem túl nagy kedvvel, de elindul a piac felé. Nem szereti a tömeget, ráadásul a termete miatt könnyebben el is sodorják a sietségben lévők. Meg aztán itt van most Kilencedik is, hogy vonzza magukra a figyelmet...
Fejére húzza a csuklyát már jó előre, közben meg gondolatban összeállít egy listát, hogy mi mindent kell beszereznie.*
9233. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 20:22:55
Üzenet elküldve: 2022-11-17 20:22:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
-Ühm. Én így tennék. Bár meg is szállhatunk a Pegazusban ha nincs terhetekre egy kis pihenő, de mehetünk is tovább a torony felé. Én magam szeretnék beugrani a templomba, megjárom hamar, addig akár szétnézhetnétek a piacon és ott találkozunk. Jó lesz így?
*Adja elő a nagy tervet, amit az elmúlt három másodpercben eszelt ki.*
-És akkor eszünk valami finomat és utána kitaláljuk. Üres hassal nehéz jó döntéseket hozni, higgyétek el nekem.
*Természetesen nem indul csak úgy neki, megvárja hogy mit gondolnak a többiek.*
-Ühm. Én így tennék. Bár meg is szállhatunk a Pegazusban ha nincs terhetekre egy kis pihenő, de mehetünk is tovább a torony felé. Én magam szeretnék beugrani a templomba, megjárom hamar, addig akár szétnézhetnétek a piacon és ott találkozunk. Jó lesz így?
*Adja elő a nagy tervet, amit az elmúlt három másodpercben eszelt ki.*
-És akkor eszünk valami finomat és utána kitaláljuk. Üres hassal nehéz jó döntéseket hozni, higgyétek el nekem.
*Természetesen nem indul csak úgy neki, megvárja hogy mit gondolnak a többiek.*
9232. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 19:37:20
Üzenet elküldve: 2022-11-17 19:37:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
*Valuryen válasza komolyan elgondolkodtatja. Bár hisz a lélekben, azt a vélekedést pusztán babonaságnak tartja, hogy a halál után egyesek szellemként itt maradhatnak és továbbra is képesek lehetnek befolyásolni az élők világát. Ám valóban, miért is ne lehetne? Ezt a lehetőséget sem lehet teljesen kizárni.
Azért még mindig inkább ragaszkodna az egyes jelenségek "világi", semmint "természetfeletti" megközelítéséhez.
Valuryen javaslatára biccent és nem fejtegeti tovább a témát, sem azt, hogy miért is hozta fel.
Elgondolkodva körülhordozza tekintetét a tisztáson. Régen járt már itt.*
- Akkor szerezzünk valami ebédnek valót és útravalót a piacon? - *Veti föl, a másik terveit kutatva.*
- Itt is éjszakáznál, vagy menjünk tovább a Torony felé, míg ránk nem sötétedik, aztán elalszunk a csigaházban? - *Szokása szerint nem néz az elf szemébe, miközben beszél, de az utolsó szónál mégis fölpillant rá, az arcát lesve.*
*Valuryen válasza komolyan elgondolkodtatja. Bár hisz a lélekben, azt a vélekedést pusztán babonaságnak tartja, hogy a halál után egyesek szellemként itt maradhatnak és továbbra is képesek lehetnek befolyásolni az élők világát. Ám valóban, miért is ne lehetne? Ezt a lehetőséget sem lehet teljesen kizárni.
Azért még mindig inkább ragaszkodna az egyes jelenségek "világi", semmint "természetfeletti" megközelítéséhez.
Valuryen javaslatára biccent és nem fejtegeti tovább a témát, sem azt, hogy miért is hozta fel.
Elgondolkodva körülhordozza tekintetét a tisztáson. Régen járt már itt.*
- Akkor szerezzünk valami ebédnek valót és útravalót a piacon? - *Veti föl, a másik terveit kutatva.*
- Itt is éjszakáznál, vagy menjünk tovább a Torony felé, míg ránk nem sötétedik, aztán elalszunk a csigaházban? - *Szokása szerint nem néz az elf szemébe, miközben beszél, de az utolsó szónál mégis fölpillant rá, az arcát lesve.*
9231. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 19:31:20
Üzenet elküldve: 2022-11-17 19:31:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A másik valódi profiként adja elő színészi komikumát. Kevesen bírnák ki nevetés nélkül, ő pedig biztosan nincs azok között. Sőt! Talán kicsit le is nyűgözi őt a másik, még a szeme csillogása is jobban láthatóvá válik. Viszont, ha tudná mi is jár a másik fejében, már hevesen káromkodna. Egy érzéketlen, mások által félt személy teremtése a rémálmai közé tartozik, de még az ilyesmivel való találkozás is. Az életben annyi minden van, érezni ajándék. Elutasítani pedig saját megítélése szerint vétek. Sok rossz döntése volt, annál több dolgot át is gondolt már, de a lányát sose bánná vagy tagadná le. A létezését mindig rögtön megerősíti pont, úgy mint most is*
- Igen, a házasságomból *Pontosítja a helyzetet, mert noha ugyanúgy szeretné a gyermekét, ha nem akart lett volna, de mégis az ő védelmében örül annak, hogy törvényességében jogosan senki sem kételkedhet. Az viszont, hogy a másik mennyire túl aggódjatok a dolgokat újból megnevetteti a férfit*
- Jaj, drága! Nem is tudom hány évig voltam a szakmában. Megszoktam a hírnevet. Nem szégyellem. Szerintem nincs is rá okom. Hülyeség annyi mindenen szégyenkezni állandóan. Élni érdemes és kedvelni. Például dolgokat, embereket vagy engem.
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A másik valódi profiként adja elő színészi komikumát. Kevesen bírnák ki nevetés nélkül, ő pedig biztosan nincs azok között. Sőt! Talán kicsit le is nyűgözi őt a másik, még a szeme csillogása is jobban láthatóvá válik. Viszont, ha tudná mi is jár a másik fejében, már hevesen káromkodna. Egy érzéketlen, mások által félt személy teremtése a rémálmai közé tartozik, de még az ilyesmivel való találkozás is. Az életben annyi minden van, érezni ajándék. Elutasítani pedig saját megítélése szerint vétek. Sok rossz döntése volt, annál több dolgot át is gondolt már, de a lányát sose bánná vagy tagadná le. A létezését mindig rögtön megerősíti pont, úgy mint most is*
- Igen, a házasságomból *Pontosítja a helyzetet, mert noha ugyanúgy szeretné a gyermekét, ha nem akart lett volna, de mégis az ő védelmében örül annak, hogy törvényességében jogosan senki sem kételkedhet. Az viszont, hogy a másik mennyire túl aggódjatok a dolgokat újból megnevetteti a férfit*
- Jaj, drága! Nem is tudom hány évig voltam a szakmában. Megszoktam a hírnevet. Nem szégyellem. Szerintem nincs is rá okom. Hülyeség annyi mindenen szégyenkezni állandóan. Élni érdemes és kedvelni. Például dolgokat, embereket vagy engem.
9230. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 19:12:17
Üzenet elküldve: 2022-11-17 19:12:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
*Úgy véli, hogy Krestvir érti hogy mire gondol, úgyhogy nem is fejtegeti tovább ezt a dolgot.*
-Azt elhiszem komám, most hogy mondod magam is megszomjaztam.
*Megmosolyogja, hogy a bor jobban ízlik neki mint a víz. ~Ha tudná hány élet megy tönkre ezen az egyszerű gondolatmeneten.~*
-A szellemekben? Nagyon jó kérdés.
*Mondja és tényleg el is gondolkozik ezen, miközben egy nagyobb fánál megáll egy kicsit pihenni a tisztáson.*
-Attól függ mit nevezünk szellemnek, de egyébként azt hiszem igen. Ha azt vesszük, hogy állítólag egyes sötét mágusok képesek feléleszteni valakit, vagy ha azt vesszük ami mostanában zajlik, például a másik tharg úrnővel... Biztosan nem a csontok újraépítésével keletkezik az akik vagyunk.
*Megvonja a vállát majd elmosolyodik.*
-Úgy hiszem ez sokkal mélyebb dolog, minthogy az úton beszéljük meg. De mondjuk ebéd közben szívesen visszatérek rá, ha gondolod.
*Úgy véli, hogy Krestvir érti hogy mire gondol, úgyhogy nem is fejtegeti tovább ezt a dolgot.*
-Azt elhiszem komám, most hogy mondod magam is megszomjaztam.
*Megmosolyogja, hogy a bor jobban ízlik neki mint a víz. ~Ha tudná hány élet megy tönkre ezen az egyszerű gondolatmeneten.~*
-A szellemekben? Nagyon jó kérdés.
*Mondja és tényleg el is gondolkozik ezen, miközben egy nagyobb fánál megáll egy kicsit pihenni a tisztáson.*
-Attól függ mit nevezünk szellemnek, de egyébként azt hiszem igen. Ha azt vesszük, hogy állítólag egyes sötét mágusok képesek feléleszteni valakit, vagy ha azt vesszük ami mostanában zajlik, például a másik tharg úrnővel... Biztosan nem a csontok újraépítésével keletkezik az akik vagyunk.
*Megvonja a vállát majd elmosolyodik.*
-Úgy hiszem ez sokkal mélyebb dolog, minthogy az úton beszéljük meg. De mondjuk ebéd közben szívesen visszatérek rá, ha gondolod.
9229. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-17 12:27:05
Üzenet elküldve: 2022-11-17 12:27:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Znekke Leeradr//
-Az jó. *Bólint nagyot a hozzáértés dolgára. Nem az a figyelmes fajta, így a jelekben nem olvas. De ha a nőstény ork valóban otthonosan mozog mindenben, akkor elégedett lehet.
Közben már az Erdőszéli tisztás gyepe "ropog" csizmájuk alatt. Arthenior sziluettjei kirajzolódni látszanak előttük, s már hallani is véli a város sajátos zaját.*
-Hogy? Király? *Sercegve vakarássza meg szakállát, miközben a válaszon morfondírozik.* ~Hogy is?~
-Azóta az vagyok, mióta a Kikötőbe érkeztem. Király! *Valójában a Rumos Rókalyukban hallotta ezt a kifejezést, ám mögöttes tartalommal még nem ruházta fel. Van a szóban valami fennkölt, amit szívesen magára aggat, ám a szó szoros értelmét még senki sem magyarázta el neki.*
-Most pedig a Kikötő után Artheniort is beveszem. *Dohogja elszántan, majd az orkra sandít.*
-Neked meg mi a terved itt, Néma Znekke? Velem tartasz a Sárvárosba? Esküszöm, annyi arany éri a markod, hogy nem győzöd majd a zsebedbe tömködni. Királyi szavam adom rá. *Vigyorog egy sort, majd átveti vállán cókmókját. Szüksége lesz az orkra, s olybá tűnik, amaz is szerencséje után kajtat.*
-Az jó. *Bólint nagyot a hozzáértés dolgára. Nem az a figyelmes fajta, így a jelekben nem olvas. De ha a nőstény ork valóban otthonosan mozog mindenben, akkor elégedett lehet.
Közben már az Erdőszéli tisztás gyepe "ropog" csizmájuk alatt. Arthenior sziluettjei kirajzolódni látszanak előttük, s már hallani is véli a város sajátos zaját.*
-Hogy? Király? *Sercegve vakarássza meg szakállát, miközben a válaszon morfondírozik.* ~Hogy is?~
-Azóta az vagyok, mióta a Kikötőbe érkeztem. Király! *Valójában a Rumos Rókalyukban hallotta ezt a kifejezést, ám mögöttes tartalommal még nem ruházta fel. Van a szóban valami fennkölt, amit szívesen magára aggat, ám a szó szoros értelmét még senki sem magyarázta el neki.*
-Most pedig a Kikötő után Artheniort is beveszem. *Dohogja elszántan, majd az orkra sandít.*
-Neked meg mi a terved itt, Néma Znekke? Velem tartasz a Sárvárosba? Esküszöm, annyi arany éri a markod, hogy nem győzöd majd a zsebedbe tömködni. Királyi szavam adom rá. *Vigyorog egy sort, majd átveti vállán cókmókját. Szüksége lesz az orkra, s olybá tűnik, amaz is szerencséje után kajtat.*
9228. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-15 11:09:43
Üzenet elküldve: 2022-11-15 11:09:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Tudod. Boszorkány. Húúú. Ááá.
* Szenvtelen arccal adja elő, miként menekülnek előle a babonás vénemberek, vagy az utcakölykök.
Elneveti magát Dalaf váratlan szófordulatára. *
- Igazán bölcs gondolat. Tetszik a csengése. A hatalom... veszélyes dolog. De megértem mit találnak benne vonzónak sokan. Jóleső érzés lehet, ha tartanak tőled és tisztelnek.
* Hátradőlne ebbe az érzésbe. Mondjuk a hátralévő éveire. Szenvedett már eleget mások nyelvétől. *
~ Utáljanak ha kell. Utáljanak csak, ahogy én is őket. De féljenek is. ~
* Egy újfajta élet képe körvonalazódik meg benne. *
- Tudod, a "bármilyen rosszban való segítség", nem éppen népszerű szakma, ha szabad így fogalmaznom. Ha szükség van rá, mindenki azonnal titokban felkeresi, de ha nincs, akkor csodálatosan lehet rajta gúnyolódni. Azt hiszem, mi vagyunk a társadalom szükséges rossza.
* Kivár néhány másodpercet, hogy az elf szavai utat törjenek az elméjébe. *
- Van egy lányod?
* Kérdezi meglepetten. *
- Mármint... nem biztos hogy pont erre vártad a meglepődést. Bevallom őszintén, nagyjából tudom ki vagy. Mindenki tudja, aki megfordul azon a környéken. Sajnálom.
* Teszi hozzá újra vöröslő, bűnbánó arccal. *
- Talán el kellett volna mondanom hamarabb. De úgy éreztem nem szeretnéd, ha onnan ismernélek. De nem zavar... Tényleg. Szerintem kedves vagy és kedvellek is.
~ Ó, az összes istenekre. Mi a fészkes francot zagyválok itt össze? ~
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Tudod. Boszorkány. Húúú. Ááá.
* Szenvtelen arccal adja elő, miként menekülnek előle a babonás vénemberek, vagy az utcakölykök.
Elneveti magát Dalaf váratlan szófordulatára. *
- Igazán bölcs gondolat. Tetszik a csengése. A hatalom... veszélyes dolog. De megértem mit találnak benne vonzónak sokan. Jóleső érzés lehet, ha tartanak tőled és tisztelnek.
* Hátradőlne ebbe az érzésbe. Mondjuk a hátralévő éveire. Szenvedett már eleget mások nyelvétől. *
~ Utáljanak ha kell. Utáljanak csak, ahogy én is őket. De féljenek is. ~
* Egy újfajta élet képe körvonalazódik meg benne. *
- Tudod, a "bármilyen rosszban való segítség", nem éppen népszerű szakma, ha szabad így fogalmaznom. Ha szükség van rá, mindenki azonnal titokban felkeresi, de ha nincs, akkor csodálatosan lehet rajta gúnyolódni. Azt hiszem, mi vagyunk a társadalom szükséges rossza.
* Kivár néhány másodpercet, hogy az elf szavai utat törjenek az elméjébe. *
- Van egy lányod?
* Kérdezi meglepetten. *
- Mármint... nem biztos hogy pont erre vártad a meglepődést. Bevallom őszintén, nagyjából tudom ki vagy. Mindenki tudja, aki megfordul azon a környéken. Sajnálom.
* Teszi hozzá újra vöröslő, bűnbánó arccal. *
- Talán el kellett volna mondanom hamarabb. De úgy éreztem nem szeretnéd, ha onnan ismernélek. De nem zavar... Tényleg. Szerintem kedves vagy és kedvellek is.
~ Ó, az összes istenekre. Mi a fészkes francot zagyválok itt össze? ~
9227. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-14 21:46:34
Üzenet elküldve: 2022-11-14 21:46:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Célbataláló ítéletek? Ez kezd egyre izgalmasabb lenni, mesélj csak! *biztatja a másikat a férfi, hogy amaz még többet beszéljen egy ilyen felettébb átérezhető témáról. Nemsokára azonban saját maga is hasonló helyzetbe gabalyodik, de előtte még bólint a takaró visszautasítására*
- Szép dolog lenne azt mondani, hogy önmagam megbecsülése több, mint amit valaha is kívánhatnék a boldog élethez, de ez nem igaz. Az már más dolog, hogy tanítanék e ilyen nézeteket, mint követendő példa, de hiába tudom a választ az én életem azért nem az az átlagos kiinduló pont, így a dolgok megítélése is megváltozik benne *Dalaf elgondolkodik*
- Ahogy egy kedvenc mondásom tartja, a faszom ki van mindenkivel *Vigyorog a fiatal nőre, mert sejti, hogy itt bizony ez a megszólalás nem fog túl nagy problémát okozni*
- Talán még is csak hatalmat akarok, amit az olyanok képébe dörgölhetek, akik úgy játszadoztak velem, amíg azt börtön nélkül megtehették. Nem tudom, elég későn kezdett el bennem kivirágozni ez a kapja be most mindenki, de akkor nagyon életfelfogás. Ki tudja lehet, hogy a bölcsességhez valójában tinédzser kor jár, vagy az öregedéshez az őrület. Mindenesetre minden izgalmasabb lenne elementáris mágiával. A környezetünket uralni, még hozzá istenek nélkül, az valami hatalmas. *És, ha már hatalmas dolgok akkor család, amiből látszólag a társasága nem semmi darabot fogott ki. ~Angyalcsináló~ a férfi jó párszor végig gondolja magában biztosan jó személyre gondol e vagy nem keverte e össze ennyi idő után a sok Kikötői kis sajátos nevet, de bárhogy töri rajta a fejét, a lány arca csak hozzásegít a végső bizonyosságához, hogy ki is lesz az a javasasszony*
- Híres anya, de az ilyesmi szakma nem mindig jön rosszul a háznál. Bölcs, tapasztalt, nyitott és bármilyen rosszban segíteni fog. Az embereket néha meglepi, de még nekem is van lányom, rosszabb hírnévvel az angyalcsinálóénál. Csak már egy ideje nem futok azon a néven. Viszont azért bemutatkozom most már akkor úgy is. Dalaf, de inkább Dalaf, mint a tűzdémon. A nem, olyan régen bezárt régi bordély főkurvája. Szerettek hozzánk járni a nők. Magányos asszonyok, határozott nők, házasság előtt álló szüzek, ostor vagy fegyelem imádók és még sorolhatnám. De hogy akkor ki voltam, éjszakánként változott. Aztán eltűnt, járt a Sellőházban, majd sok helyen kikötött, ahol összekentem az előbb mutatott ingemet is.
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Célbataláló ítéletek? Ez kezd egyre izgalmasabb lenni, mesélj csak! *biztatja a másikat a férfi, hogy amaz még többet beszéljen egy ilyen felettébb átérezhető témáról. Nemsokára azonban saját maga is hasonló helyzetbe gabalyodik, de előtte még bólint a takaró visszautasítására*
- Szép dolog lenne azt mondani, hogy önmagam megbecsülése több, mint amit valaha is kívánhatnék a boldog élethez, de ez nem igaz. Az már más dolog, hogy tanítanék e ilyen nézeteket, mint követendő példa, de hiába tudom a választ az én életem azért nem az az átlagos kiinduló pont, így a dolgok megítélése is megváltozik benne *Dalaf elgondolkodik*
- Ahogy egy kedvenc mondásom tartja, a faszom ki van mindenkivel *Vigyorog a fiatal nőre, mert sejti, hogy itt bizony ez a megszólalás nem fog túl nagy problémát okozni*
- Talán még is csak hatalmat akarok, amit az olyanok képébe dörgölhetek, akik úgy játszadoztak velem, amíg azt börtön nélkül megtehették. Nem tudom, elég későn kezdett el bennem kivirágozni ez a kapja be most mindenki, de akkor nagyon életfelfogás. Ki tudja lehet, hogy a bölcsességhez valójában tinédzser kor jár, vagy az öregedéshez az őrület. Mindenesetre minden izgalmasabb lenne elementáris mágiával. A környezetünket uralni, még hozzá istenek nélkül, az valami hatalmas. *És, ha már hatalmas dolgok akkor család, amiből látszólag a társasága nem semmi darabot fogott ki. ~Angyalcsináló~ a férfi jó párszor végig gondolja magában biztosan jó személyre gondol e vagy nem keverte e össze ennyi idő után a sok Kikötői kis sajátos nevet, de bárhogy töri rajta a fejét, a lány arca csak hozzásegít a végső bizonyosságához, hogy ki is lesz az a javasasszony*
- Híres anya, de az ilyesmi szakma nem mindig jön rosszul a háznál. Bölcs, tapasztalt, nyitott és bármilyen rosszban segíteni fog. Az embereket néha meglepi, de még nekem is van lányom, rosszabb hírnévvel az angyalcsinálóénál. Csak már egy ideje nem futok azon a néven. Viszont azért bemutatkozom most már akkor úgy is. Dalaf, de inkább Dalaf, mint a tűzdémon. A nem, olyan régen bezárt régi bordély főkurvája. Szerettek hozzánk járni a nők. Magányos asszonyok, határozott nők, házasság előtt álló szüzek, ostor vagy fegyelem imádók és még sorolhatnám. De hogy akkor ki voltam, éjszakánként változott. Aztán eltűnt, járt a Sellőházban, majd sok helyen kikötött, ahol összekentem az előbb mutatott ingemet is.
9226. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-14 10:37:48
Üzenet elküldve: 2022-11-14 10:37:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Hideg van. A kisöregnek viszont tele van már a feje a lakása szagaival és saját gondolataival. Ki kell szellőztetnie az agyát. Ezért kezdett el sétálni és kötött valahogy ki a tisztáson. Sose volt annyira oda ezért a helyért. A természet szépsége amúgy is távol áll tőle, meg számára ez a hely a mágia győzelmét szimbolizálja a természet felett. Ami zavarja. Hisz a tudomány is képes volna hasonlóképp beleszólni a növények fejlődésébe. Akár ő maga is ha ilyen irányba terelte volna magát a tudomány ösvényén. Egy darabig ácsorog és nézi a már hervadozó virágokat és rozsdavörös leveleket hullató fákat majd hazaindul. Fáj a lába. Fránya fagyok!*
9225. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-14 09:18:01
Üzenet elküldve: 2022-11-14 09:18:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*A hatalmas lakomának nem éppen mondható falatozás közepette, igyekszik nem Myyna-át bámulni. Hisz ő maga sem élvezi, mikor mások kinézik a szájából az ételt. Ez többé-kevésbé sikerül is a félvérnek. A kevésbé, csak azért csúszik a repertoárba, mert ezen a tisztáson kevés látnivaló akad a lányon kívül. Vagy csak Lily látja így? Hát ott távolabb vannak fák, meg az őket körülvevő, bosszantóan sziszegő fű. Még egy szerelmespár sem suttog szépeket egymásnak, hogy legalább elborzadni legyen lehetőség. Egy elf lánya sem bírná sokáig, hogy ne Myyna-ára nézzen. Hiszen ő a legérdekesebb dolog közel és távol. Talán ebből a környezetből kiragadva is hasonlóképpen vélekedne rőla árvánk. Hiszen ő sem emlékszik, hogy mikor találkozott utoljára egy hozzá hasonlóval. Ahogy arra sem, mikor tölthetett tartalmasabb időt egy nagyjából korabeli lánnyal. Ami, lásukk be, nagy szó. A fiúk, csak fiúk. Miképp a férfiak is, csupán férféiak. De a csajok egymásközt már egy egészen más színvonal. Ezt pedig illene kihaszálni. Ám az ötletek, valami rendhagyó tettre, nem éppen gyűlnek. Leszámítva az elvetendőket, mint a törpe borotválás.*
- Késsel pedig nehéz lenne. Mintha bottal akarnánk fát vágni.
*Motyogja az utolsó falattal küszködve. Majd gyorsan körbepillant, hátha ettől beugrik valami. Mély sóhajt követően egyetlen felismerés jut el a fekete haja alá. Ellenben ezt kockázatos felvetni, mivel két kimenetele lehet, ha Lily hangot ad az ötletének. Az első, hogy tényleg találnak valami izgalmas tennivalót. A második, amitől árvánk fél, hogy itt elválnak útjaik. Pedig Lily nem szívesen búcsúzna ilyen hamar az újdonsült barátjától. Myyna-ára tapasztott kékekkel csomagolja el a maradék kaját. Mintha kifürkészhetné a lány reakcióját. Végül csak megkockáztatja az ötletének elvetését. Mert a történetnek haladnia kell.*
- Nos... Itt végesek a lehetőségeink. Ha végződhet valami a semmivel. Bár azzal kezdődni szoktak a dolgok.
*Dadogja zavartan és mint mindig, mikor az árva zavarban van, ömlik belőle a szó. Mindenről beszél, csak arról nem, amit mondani szeretne. Aztán csak összeszedi magát és a lényegre tér.*
- Szóval... Arra gondoltam, hogy fel kell kerekednünk és nekünk kell megtalálni azt a dolgot. Mivel az nem talál ránk itt. Hacsak nem egy medve formájában. Mit szólsz hozzá?
*Szégyenlős mosoly keretében várja a választ. A szíve úgy kalapá, mint a kovácsok szoktak. Itt dől el minden. Hogy lesz-e tovább, vagy sem.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*A hatalmas lakomának nem éppen mondható falatozás közepette, igyekszik nem Myyna-át bámulni. Hisz ő maga sem élvezi, mikor mások kinézik a szájából az ételt. Ez többé-kevésbé sikerül is a félvérnek. A kevésbé, csak azért csúszik a repertoárba, mert ezen a tisztáson kevés látnivaló akad a lányon kívül. Vagy csak Lily látja így? Hát ott távolabb vannak fák, meg az őket körülvevő, bosszantóan sziszegő fű. Még egy szerelmespár sem suttog szépeket egymásnak, hogy legalább elborzadni legyen lehetőség. Egy elf lánya sem bírná sokáig, hogy ne Myyna-ára nézzen. Hiszen ő a legérdekesebb dolog közel és távol. Talán ebből a környezetből kiragadva is hasonlóképpen vélekedne rőla árvánk. Hiszen ő sem emlékszik, hogy mikor találkozott utoljára egy hozzá hasonlóval. Ahogy arra sem, mikor tölthetett tartalmasabb időt egy nagyjából korabeli lánnyal. Ami, lásukk be, nagy szó. A fiúk, csak fiúk. Miképp a férfiak is, csupán férféiak. De a csajok egymásközt már egy egészen más színvonal. Ezt pedig illene kihaszálni. Ám az ötletek, valami rendhagyó tettre, nem éppen gyűlnek. Leszámítva az elvetendőket, mint a törpe borotválás.*
- Késsel pedig nehéz lenne. Mintha bottal akarnánk fát vágni.
*Motyogja az utolsó falattal küszködve. Majd gyorsan körbepillant, hátha ettől beugrik valami. Mély sóhajt követően egyetlen felismerés jut el a fekete haja alá. Ellenben ezt kockázatos felvetni, mivel két kimenetele lehet, ha Lily hangot ad az ötletének. Az első, hogy tényleg találnak valami izgalmas tennivalót. A második, amitől árvánk fél, hogy itt elválnak útjaik. Pedig Lily nem szívesen búcsúzna ilyen hamar az újdonsült barátjától. Myyna-ára tapasztott kékekkel csomagolja el a maradék kaját. Mintha kifürkészhetné a lány reakcióját. Végül csak megkockáztatja az ötletének elvetését. Mert a történetnek haladnia kell.*
- Nos... Itt végesek a lehetőségeink. Ha végződhet valami a semmivel. Bár azzal kezdődni szoktak a dolgok.
*Dadogja zavartan és mint mindig, mikor az árva zavarban van, ömlik belőle a szó. Mindenről beszél, csak arról nem, amit mondani szeretne. Aztán csak összeszedi magát és a lényegre tér.*
- Szóval... Arra gondoltam, hogy fel kell kerekednünk és nekünk kell megtalálni azt a dolgot. Mivel az nem talál ránk itt. Hacsak nem egy medve formájában. Mit szólsz hozzá?
*Szégyenlős mosoly keretében várja a választ. A szíve úgy kalapá, mint a kovácsok szoktak. Itt dől el minden. Hogy lesz-e tovább, vagy sem.*
9224. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-13 21:32:57
Üzenet elküldve: 2022-11-13 21:32:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Vadászat kezdete //
* A szükséges dolgokat előkészítette, hogy sikerüljön nyakon csípni a bűnözőt. Kérvényezte a körözését, ahogyan Bredoc parancsnoknak is hagyott egy levelet. A bűnözők nagy része a kikötői bandákból, vagy éppen sárvárosból származnak, így a köztes megoldást választotta. Lovával hamar eléri tisztást, hogy figyelmesen kövesse az mező felé tartó útvonalakat.
~ Csak remélni tudom, hogy a városi őrség is idővel a nyomába ered.... ~
Sóhajt fel, majd lovát is úgy állítja, hogy ő a bekötő utak nagy részét figyelemmel tudja kísérni. ~ A városban biztos nem tudja eladni. ~ *
* A szükséges dolgokat előkészítette, hogy sikerüljön nyakon csípni a bűnözőt. Kérvényezte a körözését, ahogyan Bredoc parancsnoknak is hagyott egy levelet. A bűnözők nagy része a kikötői bandákból, vagy éppen sárvárosból származnak, így a köztes megoldást választotta. Lovával hamar eléri tisztást, hogy figyelmesen kövesse az mező felé tartó útvonalakat.
~ Csak remélni tudom, hogy a városi őrség is idővel a nyomába ered.... ~
Sóhajt fel, majd lovát is úgy állítja, hogy ő a bekötő utak nagy részét figyelemmel tudja kísérni. ~ A városban biztos nem tudja eladni. ~ *
9223. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-13 08:59:30
Üzenet elküldve: 2022-11-13 08:59:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Függőségek kötelékében //
*Nem elég, hogy a nyelvére kapaszkodik az a vallomás, ami olyan, amilyen, de Dayaneer reakcióiból ítélve sajnos így is sokkal egyértelműbb, mint szeretné. De csak akkor feszül meg az állkapcsa igazán, amikor a kölcsönösség apró szikrája helyett csak egy bicskanyitogató visszakérdezés érkezik. Aztán még ki is nevetik. Megrándul az ajka. Inkább félrefordítja a pillantását és egy flegma vállrándítással igyekszik jóval hangsúlytalanabbá és személytelenebbé maszatolni azt az átkozott szót. Egy pillanatra most ismét kölyöknek érzi magát, akivel csak a bolondját járatja egy aljas wegtoreni szuka. Kis híja van, hogy vissza ne vágjon valami megjegyzéssel, ami letöri a kis... igen, ilyenkor magában ő is úgy nevezi Dayaneert, ahogy Morn úgy általában. Nolen azonban más, mint a bátyja. Sokkal jobban kordában tartja az érzéseit. Az azért sejthető, hogy behúzta magában a strigulát egy listára, ami józanul tartja a wegtoreni közelében az ilyen-olyan kilengések ellenére is.
Amikor elhangzik, hogy "csak elég messzire kell futni", Nolen hümment és aprót bólint, mint aki szépítés nélkül beárazza ezt a lehetőséget. Ha ez lesz a lány választása, akkor többé nem fog érte nyúlni. Akkor nem fog közéjük állni sem a saját családja, sem Cressys bosszúja tekintetében. Nem fogja újra ugyanazt a hibát elkövetni. Egyenesen beszélt, már amennyire a büszkesége engedte, de azt tudja hogy wegtoreni pillangóját nem tudja erővel megtartani. Tudná, de mi értelme lenne? De amíg még nincsenek a szakadék szélén, szeretné kiélvezni, ami adatott. Hiszen talán csak ennyi lesz.
Elengedi a füle mellett, amit nem akar meghallani, és ami kétségtelenül csak színpadias játék a lány részéről is, de amikor Daya kibontakozik a kezei közül és a távolság vagy egy lépésnyire hízik közöttük, felvillantja azt a bizonyos gazemberes Velasco'rra mosolyt. Megnedvesíti az ajkát, mint aki a vámba jelölt csók ízét a tiltakozó suttogás párájától csak feljebb srófolt tételként írja a tartozás kontójára, akár egy uzsorás. A rosszabb fajtából.*
- Kereskedő vagyok. Tudhatnád, hogy a mi fajtánk ezt a szót nem keveri az üzletbe. *Tisztességes. Nem, most tényleg nem érdekli ez a jelző túlzottan. A fene tudja, van-e helye közöttük egyáltalán, de tudja, mit akar és nem érdekli, mennyire tisztességes.
Quillyn emlegetését már fel sem veszi. Tudja, hogy ez már csak terelés. Nolen felsőbbséges magabiztossággal csalja el kettejük között, míg hirtelen magához nem tudja újra rántani a felvágott nyelvű fruskát.*
- Csókolgatnának? Igen? *ismétli, ahogy maga előtt ölelésébe fogja a lányt.* - Ugyan. Megenne a féltékenység, pillangó.
*A füléhez hajol és a gesztenyebarna tincsek közé duruzsol.*
- Nem hiányozna, amikor *a hangja aljas suttogássá halkul, benne a titkokkal, amit hevült éjszakáik során kivallatott a wegtoreni formás testétől. Tudja, mitől harap az ajkába, mitől áll kéjes remegés a porcikáiba, mitől karmolja véresre a hátát. És most most mindeme gyarló gyengeségeket szépen ki is teríti.*
*Nem elég, hogy a nyelvére kapaszkodik az a vallomás, ami olyan, amilyen, de Dayaneer reakcióiból ítélve sajnos így is sokkal egyértelműbb, mint szeretné. De csak akkor feszül meg az állkapcsa igazán, amikor a kölcsönösség apró szikrája helyett csak egy bicskanyitogató visszakérdezés érkezik. Aztán még ki is nevetik. Megrándul az ajka. Inkább félrefordítja a pillantását és egy flegma vállrándítással igyekszik jóval hangsúlytalanabbá és személytelenebbé maszatolni azt az átkozott szót. Egy pillanatra most ismét kölyöknek érzi magát, akivel csak a bolondját járatja egy aljas wegtoreni szuka. Kis híja van, hogy vissza ne vágjon valami megjegyzéssel, ami letöri a kis... igen, ilyenkor magában ő is úgy nevezi Dayaneert, ahogy Morn úgy általában. Nolen azonban más, mint a bátyja. Sokkal jobban kordában tartja az érzéseit. Az azért sejthető, hogy behúzta magában a strigulát egy listára, ami józanul tartja a wegtoreni közelében az ilyen-olyan kilengések ellenére is.
Amikor elhangzik, hogy "csak elég messzire kell futni", Nolen hümment és aprót bólint, mint aki szépítés nélkül beárazza ezt a lehetőséget. Ha ez lesz a lány választása, akkor többé nem fog érte nyúlni. Akkor nem fog közéjük állni sem a saját családja, sem Cressys bosszúja tekintetében. Nem fogja újra ugyanazt a hibát elkövetni. Egyenesen beszélt, már amennyire a büszkesége engedte, de azt tudja hogy wegtoreni pillangóját nem tudja erővel megtartani. Tudná, de mi értelme lenne? De amíg még nincsenek a szakadék szélén, szeretné kiélvezni, ami adatott. Hiszen talán csak ennyi lesz.
Elengedi a füle mellett, amit nem akar meghallani, és ami kétségtelenül csak színpadias játék a lány részéről is, de amikor Daya kibontakozik a kezei közül és a távolság vagy egy lépésnyire hízik közöttük, felvillantja azt a bizonyos gazemberes Velasco'rra mosolyt. Megnedvesíti az ajkát, mint aki a vámba jelölt csók ízét a tiltakozó suttogás párájától csak feljebb srófolt tételként írja a tartozás kontójára, akár egy uzsorás. A rosszabb fajtából.*
- Kereskedő vagyok. Tudhatnád, hogy a mi fajtánk ezt a szót nem keveri az üzletbe. *Tisztességes. Nem, most tényleg nem érdekli ez a jelző túlzottan. A fene tudja, van-e helye közöttük egyáltalán, de tudja, mit akar és nem érdekli, mennyire tisztességes.
Quillyn emlegetését már fel sem veszi. Tudja, hogy ez már csak terelés. Nolen felsőbbséges magabiztossággal csalja el kettejük között, míg hirtelen magához nem tudja újra rántani a felvágott nyelvű fruskát.*
- Csókolgatnának? Igen? *ismétli, ahogy maga előtt ölelésébe fogja a lányt.* - Ugyan. Megenne a féltékenység, pillangó.
*A füléhez hajol és a gesztenyebarna tincsek közé duruzsol.*
- Nem hiányozna, amikor *a hangja aljas suttogássá halkul, benne a titkokkal, amit hevült éjszakáik során kivallatott a wegtoreni formás testétől. Tudja, mitől harap az ajkába, mitől áll kéjes remegés a porcikáiba, mitől karmolja véresre a hátát. És most most mindeme gyarló gyengeségeket szépen ki is teríti.*
9222. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-13 06:22:11
Üzenet elküldve: 2022-11-13 06:22:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Álmodnak e a wargok bárányokkal?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az, hogy senkit sem üt le karjainak széttárása közben, csupán csak annak köszönhető, hogy a piacozókban van annyi lélekjelenlét és reflex, hogy gyorsan kitérjenek a feléjük lendülő karok elől. Persze van aki nem engedi el szó nélkül a dolgot, hanem inkább tesz egy párszavas, gyermekek fülének nem való, szitokszavakkal tarkíttott megjegyzést. Amit a hegyesfülű nőstény horkanva enged tovaszállni, bele a tömeg mélyébe. Nem akar perpatvart rendezni, meg jobb szereti azt is, ha nem véres az orra. Ugyanis az átkozódó egy jól megtermett férfi, aki valószínűleg hentes lehet vagy kovács. Vagy tudja a fene, de nagydarab és hiába szereti a nő a perecet, az annyira nem tetszene neki, ha belőle lenne hajtogatva egy. Inkább készségesen indul meg, később pedig battyog a mélységi mögött, hogy az utat mutasson neki. Persze mikor már eltávolodnak a marcona fószertől azért nőies sértettsége is bátorodik benne, minek hála csak elkezd morogni az orra alatt, melyből bekúszhat egy egy foszlány a férfi csuklyája alá. Többek között a "Ki a picsának képzeli magát?" vagy a "Mi a faszt képzel?" elég érthetően kivehető mód száll bele a levegőbe. Az ujjaira fonódó kéz és a tény, hogy lassan kievickélnek a tömegből, azért kezd jó hatással lenni zaklatott lelkének. De a megjegyzést már kevésbé tudja elereszteni a füle mellett.*
- Igazából arra gondoltam, hogy most inkább befonnám egy borzoi bundáját.
*Forgatja meg a szemeit, de azért sértettsége nem olyan nagy mértékű, hogy ne fonja ő is ujjait a férfi keze köré. Ebben segít az is, hogy mire feleszmél már a tisztáson ácsingózva figyelheti, ahogy a mélységi elmerül a fák, majdan az ég kémlelésében. Arról nem is beszélve, hogy ő is jóval nyugodtabban sóhajt fel. Végre-valahára maguk mögött tudhatják a sok tesze-tosza városit, akiknek valószínűleg az lehet a napi fénypont az életükben, hogy megtaposhatták párszor bakancsának orrát.*
- Hm?
*Sandít fel ő maga is az égre, majd hümmögve próbálja beleképzelni a képet a felhődarabba. Természetesen az említett felhő melletit bámulva, amire hiába hunyorog, sehogy sem látja bele azt a patkánykutyát.*
- Hm... Szerintem olyan, mint egy káposzta.
*Vakar az állára, miközben hideg szemei tovább vándorolnak, s gyúlik is az a gyertyafény a fejében a felismeréstől, mikor a másik felhőgombócot pillantja meg.*
- Ja, hogy arra gondoltál.
*Ejt meg egy bárgyú vigyort, aztán vállat vonva ölel a férfi karjára, miközben lábujjhegyre állva nyújtózik a füléhez.*
- A tisztások is azok a helyek, ahol egyik faj paráználkodhat a másikkal, ha kedvet kap hozzá. *Búgja érzékien a másik fülébe.* Tudod nem csak a fogadói fürdők sajátossága ez.
*Sandít lopva a másik arcára, majd vigyorát nagy nehezen megfékezve érkezik vissza a talpára, hogy komolyságot erőltessen magára. Nagyjából sikertelenül, ezért igyekszik teljes erejéből kizárólag a felhőkre meredni mielőtt elröhögi magát.*
- Miért ne hághatna meg egy kutya egy patkányt? Vagy fordítva.
*Teszi fel a filozófiai kérdést, de ahogy elképzeli a dolgot már elszakad a cérna, így muszáj teret adnia a vihogásnak.*
A hozzászólás írója (Ymranëa Lyowanne) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.13 06:23:01
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az, hogy senkit sem üt le karjainak széttárása közben, csupán csak annak köszönhető, hogy a piacozókban van annyi lélekjelenlét és reflex, hogy gyorsan kitérjenek a feléjük lendülő karok elől. Persze van aki nem engedi el szó nélkül a dolgot, hanem inkább tesz egy párszavas, gyermekek fülének nem való, szitokszavakkal tarkíttott megjegyzést. Amit a hegyesfülű nőstény horkanva enged tovaszállni, bele a tömeg mélyébe. Nem akar perpatvart rendezni, meg jobb szereti azt is, ha nem véres az orra. Ugyanis az átkozódó egy jól megtermett férfi, aki valószínűleg hentes lehet vagy kovács. Vagy tudja a fene, de nagydarab és hiába szereti a nő a perecet, az annyira nem tetszene neki, ha belőle lenne hajtogatva egy. Inkább készségesen indul meg, később pedig battyog a mélységi mögött, hogy az utat mutasson neki. Persze mikor már eltávolodnak a marcona fószertől azért nőies sértettsége is bátorodik benne, minek hála csak elkezd morogni az orra alatt, melyből bekúszhat egy egy foszlány a férfi csuklyája alá. Többek között a "Ki a picsának képzeli magát?" vagy a "Mi a faszt képzel?" elég érthetően kivehető mód száll bele a levegőbe. Az ujjaira fonódó kéz és a tény, hogy lassan kievickélnek a tömegből, azért kezd jó hatással lenni zaklatott lelkének. De a megjegyzést már kevésbé tudja elereszteni a füle mellett.*
- Igazából arra gondoltam, hogy most inkább befonnám egy borzoi bundáját.
*Forgatja meg a szemeit, de azért sértettsége nem olyan nagy mértékű, hogy ne fonja ő is ujjait a férfi keze köré. Ebben segít az is, hogy mire feleszmél már a tisztáson ácsingózva figyelheti, ahogy a mélységi elmerül a fák, majdan az ég kémlelésében. Arról nem is beszélve, hogy ő is jóval nyugodtabban sóhajt fel. Végre-valahára maguk mögött tudhatják a sok tesze-tosza városit, akiknek valószínűleg az lehet a napi fénypont az életükben, hogy megtaposhatták párszor bakancsának orrát.*
- Hm?
*Sandít fel ő maga is az égre, majd hümmögve próbálja beleképzelni a képet a felhődarabba. Természetesen az említett felhő melletit bámulva, amire hiába hunyorog, sehogy sem látja bele azt a patkánykutyát.*
- Hm... Szerintem olyan, mint egy káposzta.
*Vakar az állára, miközben hideg szemei tovább vándorolnak, s gyúlik is az a gyertyafény a fejében a felismeréstől, mikor a másik felhőgombócot pillantja meg.*
- Ja, hogy arra gondoltál.
*Ejt meg egy bárgyú vigyort, aztán vállat vonva ölel a férfi karjára, miközben lábujjhegyre állva nyújtózik a füléhez.*
- A tisztások is azok a helyek, ahol egyik faj paráználkodhat a másikkal, ha kedvet kap hozzá. *Búgja érzékien a másik fülébe.* Tudod nem csak a fogadói fürdők sajátossága ez.
*Sandít lopva a másik arcára, majd vigyorát nagy nehezen megfékezve érkezik vissza a talpára, hogy komolyságot erőltessen magára. Nagyjából sikertelenül, ezért igyekszik teljes erejéből kizárólag a felhőkre meredni mielőtt elröhögi magát.*
- Miért ne hághatna meg egy kutya egy patkányt? Vagy fordítva.
*Teszi fel a filozófiai kérdést, de ahogy elképzeli a dolgot már elszakad a cérna, így muszáj teret adnia a vihogásnak.*
A hozzászólás írója (Ymranëa Lyowanne) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.13 06:23:01
9221. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-13 05:46:52
Üzenet elküldve: 2022-11-13 05:46:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Természetesen majd beledöglik az éhségbe. Ugyanis sikerült megint úgy útra kelnie, hogy indultakor evett, de csomagolni már nem csomagolt semmit. De nem kenyere a panaszkodás, ezért nem kap elsőnek az evés ötletére. ~Kenyér...~ Sóhajt fel a falatok gondolatára, mitől még a gyomra is megkordul. Az persze már jobban hallható, mint a gondolata, így halvány pírral köszörüli meg a torkát.*
- Hát... talán pár falat azért még elfér.
*Köszörüli meg a torkát. Azzal pedig le is csap a kenyérre. De viszonylagosan észbe kapva azért a maradékot már óvatosabban veszi el. Türelmesen megvárja, hogy Lilyenn lásson előbb neki, azután már semmi sem állíthatja meg abban, hogy a szájába tömje a falatokat. Már csak arra kell ügyelnie, hogy levegőt tudjon úgy venni a teletömött száján keresztül, hogy ne szippantson tüdőre egyetlen morzsát sem. Nem lenne valami büszke halál megfulladni egy falat kenyértől.
Rágás közben pedig végig hallgatja a lány érvelését, hogy miért is olyan nehezen kivitelezhető ez a törpeborotválás.
Még a sajtrágás közepén is képes egy csalódott sóhajt hallatni, minek végén csak váll vonva ingatja meg a fejét.*
- Nincs. Nem gondoltam, hogy ma szükségem lesz rá, így nem is hoztam el.
*Dünnyögi csalódottan, mikor már leküzdötte a falatot.*
- Akkor mi lehet olyan, amihez van erőnk és eszközünk is? Elég... kevéskének tűnnek a lehetőségek.
*Pedig most mennyire jól ki tudná élvezni, hogy van egy hasonszőrű partnere. Aki hozzá hasonlóan a semmiből jött, szép, okos és vicces. Nem elhanyagolható tény az is, hogy lány. Sokáig nem volt egyetlen lány barátja sem. Most pedig, mikor itt lenne az alkalom, akár még el is mulaszthatja az egészet azzal, hogy ilyen unalmasan ötlettelen. Bár mentségére legyen mondva, hogy a gondolkodás nem éppen az erőssége, de emiatt eddig sosem aggódott, mert mindig volt valaki, aki gondolkodjon helyette.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Természetesen majd beledöglik az éhségbe. Ugyanis sikerült megint úgy útra kelnie, hogy indultakor evett, de csomagolni már nem csomagolt semmit. De nem kenyere a panaszkodás, ezért nem kap elsőnek az evés ötletére. ~Kenyér...~ Sóhajt fel a falatok gondolatára, mitől még a gyomra is megkordul. Az persze már jobban hallható, mint a gondolata, így halvány pírral köszörüli meg a torkát.*
- Hát... talán pár falat azért még elfér.
*Köszörüli meg a torkát. Azzal pedig le is csap a kenyérre. De viszonylagosan észbe kapva azért a maradékot már óvatosabban veszi el. Türelmesen megvárja, hogy Lilyenn lásson előbb neki, azután már semmi sem állíthatja meg abban, hogy a szájába tömje a falatokat. Már csak arra kell ügyelnie, hogy levegőt tudjon úgy venni a teletömött száján keresztül, hogy ne szippantson tüdőre egyetlen morzsát sem. Nem lenne valami büszke halál megfulladni egy falat kenyértől.
Rágás közben pedig végig hallgatja a lány érvelését, hogy miért is olyan nehezen kivitelezhető ez a törpeborotválás.
Még a sajtrágás közepén is képes egy csalódott sóhajt hallatni, minek végén csak váll vonva ingatja meg a fejét.*
- Nincs. Nem gondoltam, hogy ma szükségem lesz rá, így nem is hoztam el.
*Dünnyögi csalódottan, mikor már leküzdötte a falatot.*
- Akkor mi lehet olyan, amihez van erőnk és eszközünk is? Elég... kevéskének tűnnek a lehetőségek.
*Pedig most mennyire jól ki tudná élvezni, hogy van egy hasonszőrű partnere. Aki hozzá hasonlóan a semmiből jött, szép, okos és vicces. Nem elhanyagolható tény az is, hogy lány. Sokáig nem volt egyetlen lány barátja sem. Most pedig, mikor itt lenne az alkalom, akár még el is mulaszthatja az egészet azzal, hogy ilyen unalmasan ötlettelen. Bár mentségére legyen mondva, hogy a gondolkodás nem éppen az erőssége, de emiatt eddig sosem aggódott, mert mindig volt valaki, aki gondolkodjon helyette.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587