Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:43:04
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:43:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// A smaragd és az ónix//
* A lány izgatottan várja az ítéletet. Sok energiát fektetett az ajándék elkészítésébe, de ezek a munkaórák számára kellemesen teltek. Miközben az üres lapokra rótta a betűket arra gondolt, hogy a végeredmény talán örömet fog okozni egy számára fontos személynek. Most pedig elérkezett a mindent eldöntő pillanat. Revirthea sosem jeleskedett mások érzelmeinek olvasásában, ez a feladat most is kifog rajta.*
- Meg mondhatod, ha...~nem tetszik.~* nincs lehetősége befejezni a mondatot, mert Bonternos belefojtja a szót. Szívverése felgyorsul a férfi közeledtére, de közelsége egyúttal aggodalommal is eltölti. A sötételf lágy csókot lehel az arcára. A lány érzi, ahogy a másik lehelete a bőrét cirógatja. Ismét az a különös borzongás fut rajta végig, ami megijeszti. Egy pillanatra el is húzódik, majd hirtelen megragadja a férfi alkarját és közelebb húzza magához. Egészen közel húzódik a nála jó egy fejjel magasabb férfihoz.*
- Nagyon jó az illatod.* lehunyt szemmel még egyszer egy mély lélegzetet vesz, majd elhúzódik, mintha mi sem történt volna. Nem sok férfival került olyan közeli kapcsolatba, hogy érezhesse az illatukat. Az apját és néhány táncpartnerét leszámítva. Bonternos illata azonban sokkal különbözőbb mindegyiküknél. Sokkal nyersebb, férfiasabb, mégis valahogy egzotikusnak hat. Nem tudja megfelelően körülírni.*
- Örülök, hogy tetszik!* helyezkedik vissza ültében és szépen elegyengeti szoknyája ráncait.* Meséld el nekem, hogyan teltek a napjaid mostanában.* kezdeményez beszélgetést. Két kezét összekulcsolja az ölében, egyik ujjával ütemesen dobol, miközben a férfi válaszát várja.*
* A lány izgatottan várja az ítéletet. Sok energiát fektetett az ajándék elkészítésébe, de ezek a munkaórák számára kellemesen teltek. Miközben az üres lapokra rótta a betűket arra gondolt, hogy a végeredmény talán örömet fog okozni egy számára fontos személynek. Most pedig elérkezett a mindent eldöntő pillanat. Revirthea sosem jeleskedett mások érzelmeinek olvasásában, ez a feladat most is kifog rajta.*
- Meg mondhatod, ha...~nem tetszik.~* nincs lehetősége befejezni a mondatot, mert Bonternos belefojtja a szót. Szívverése felgyorsul a férfi közeledtére, de közelsége egyúttal aggodalommal is eltölti. A sötételf lágy csókot lehel az arcára. A lány érzi, ahogy a másik lehelete a bőrét cirógatja. Ismét az a különös borzongás fut rajta végig, ami megijeszti. Egy pillanatra el is húzódik, majd hirtelen megragadja a férfi alkarját és közelebb húzza magához. Egészen közel húzódik a nála jó egy fejjel magasabb férfihoz.*
- Nagyon jó az illatod.* lehunyt szemmel még egyszer egy mély lélegzetet vesz, majd elhúzódik, mintha mi sem történt volna. Nem sok férfival került olyan közeli kapcsolatba, hogy érezhesse az illatukat. Az apját és néhány táncpartnerét leszámítva. Bonternos illata azonban sokkal különbözőbb mindegyiküknél. Sokkal nyersebb, férfiasabb, mégis valahogy egzotikusnak hat. Nem tudja megfelelően körülírni.*
- Örülök, hogy tetszik!* helyezkedik vissza ültében és szépen elegyengeti szoknyája ráncait.* Meséld el nekem, hogyan teltek a napjaid mostanában.* kezdeményez beszélgetést. Két kezét összekulcsolja az ölében, egyik ujjával ütemesen dobol, miközben a férfi válaszát várja.*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:39:03
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:39:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A smaragd és az ónix//
*A másik homlokán felfestődő apró ráncokat a férfi meglehetősen aranyosnak találja és ezt az apró mimikát is hozzáadja a fejében vezetett nőről szóló lexikon egy féltett oldalára. A választ követően újabb kérdéshez fogna, de úgy néz ki a társasága lassan a fejében olvas, ugyanis nem is pusztán elszavalja munkájának tárgyát, a férfi legnagyobb meglepetésére elő is veszi azt, féltve szorongatva az apró kezekben. A szemei meglepődöttséget sugároznak az ezt követő rövidke mondat hallatán és szinte rögvest elszégyelli magát, hogy ő nem hozott semmit a hószín hajú számára. Szinte megfagy számára az idő, az ajkai ketté nyílnak és a keze remeg amíg elveszi a finom kötésű könyvet. Először, csak óvon, csodálva simít végig az egyszerű burkolaton, mintha csak attól félne, hogy elporhad a kezei közepette, majd végül a másik zöld íriszeibe nézve a pillanat gyanánt lassan kinyitja a könyvet. Izgatottan néz rá immáron a papírra és a tőle tellő legnagyobb gyengédséggel lapozgat néhol meg- megállva a finom rajzokat csodálva. Áldja az eget, hogy mivel hajnaltájt amikor útnak indult meglehetősen mozgolódott a szél, így hozott magával két kisebb pokrócot a szegényes kis zsákjában, így most van hová tennie az ajándékot, ha nem is tudja ahhoz illő bársonyba csomagolni. Amikor újból felpillant a bizonytalan nőre szinte bepárásodni kezdenek elérzékenyült ónixai, hiszen szinte sosem ajándékozták még meg nem, hogy ekkora jelentőségű kinccsel. ~El sem hiszem, hogy emlékezett. ~ gondolja magában és lassan közelebb kúszik a sárga szoknyás leányhoz. *
- Köszönöm! *Suttogja és maga sem tudja mikor dönti el vagy mi okból, de egy gyengéd csókot lehel a másik orcájára, ha az nem húzódik el és szinte befedve testével öleli magához a törékeny testet, amíg a másik nyakába hajtaná fejét, így szinte ha minden úgy alakul ahogy minden forró lélegzetvétele, megremegő sóhaja bizsergetni fogja Thea puha, illatos bőrét. *
*A másik homlokán felfestődő apró ráncokat a férfi meglehetősen aranyosnak találja és ezt az apró mimikát is hozzáadja a fejében vezetett nőről szóló lexikon egy féltett oldalára. A választ követően újabb kérdéshez fogna, de úgy néz ki a társasága lassan a fejében olvas, ugyanis nem is pusztán elszavalja munkájának tárgyát, a férfi legnagyobb meglepetésére elő is veszi azt, féltve szorongatva az apró kezekben. A szemei meglepődöttséget sugároznak az ezt követő rövidke mondat hallatán és szinte rögvest elszégyelli magát, hogy ő nem hozott semmit a hószín hajú számára. Szinte megfagy számára az idő, az ajkai ketté nyílnak és a keze remeg amíg elveszi a finom kötésű könyvet. Először, csak óvon, csodálva simít végig az egyszerű burkolaton, mintha csak attól félne, hogy elporhad a kezei közepette, majd végül a másik zöld íriszeibe nézve a pillanat gyanánt lassan kinyitja a könyvet. Izgatottan néz rá immáron a papírra és a tőle tellő legnagyobb gyengédséggel lapozgat néhol meg- megállva a finom rajzokat csodálva. Áldja az eget, hogy mivel hajnaltájt amikor útnak indult meglehetősen mozgolódott a szél, így hozott magával két kisebb pokrócot a szegényes kis zsákjában, így most van hová tennie az ajándékot, ha nem is tudja ahhoz illő bársonyba csomagolni. Amikor újból felpillant a bizonytalan nőre szinte bepárásodni kezdenek elérzékenyült ónixai, hiszen szinte sosem ajándékozták még meg nem, hogy ekkora jelentőségű kinccsel. ~El sem hiszem, hogy emlékezett. ~ gondolja magában és lassan közelebb kúszik a sárga szoknyás leányhoz. *
- Köszönöm! *Suttogja és maga sem tudja mikor dönti el vagy mi okból, de egy gyengéd csókot lehel a másik orcájára, ha az nem húzódik el és szinte befedve testével öleli magához a törékeny testet, amíg a másik nyakába hajtaná fejét, így szinte ha minden úgy alakul ahogy minden forró lélegzetvétele, megremegő sóhaja bizsergetni fogja Thea puha, illatos bőrét. *
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:20:53
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:20:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// A smaragd és az ónix//
* Revirthea maga is úgy érezte, hogy a mai nap nem tud elég korán eljönni. Több szempontból is. Az elmúlt hat nap versenyfutás volt számára az idővel. A lány nem húzódik el a férfi érintéstől, sőt, egy pillanatra lejjebb engedi szempilláinak fövenyét, úgy élvezi ki a borzongást, ami végig fut a bőrén.
~ Különös.~
Állapítja meg ismét, hogy Bonternos valamilyen megmagyarázhatatlan hatással van rá.*
- Szia.* viszonozza a köszönést, ha már korábban elmulasztotta. A sötételf következő kérdésre értetlenül ráncolja a homlokát.*
~ Honnan tudhatja?~
- Ó!* kap az arcához, mikor rádöbben, hogy bizonyosan nyúzott ábrázata árulta el.* Igen, az elmúlt napokban sokáig dolgoztam valamin.* jelenik meg cinkos mosoly az arcán. A táskáért nyúl. A meglepetést későbbre tartogatta, de ha már így alakult, akkor előhúzza a vaskos bőrkötéses könyvet.*
- Tessék, neked készítettem.* nyújtja át ajándékát, melybe szívét lelkét beletette. Feltéve, ha az elf belelapoz úgy hamar rájöhet, hogy olyasfajta növénytan könyvel van dolga, aminek beszerzésén munkálkodott, mikor legutóbb találkoztak. Revirthea vett egy üres könyvet a piacon, majd apja egy herbalista kötetét átmásolta az üres ropogós lapokra. A könyvből így Revirthea kézírása köszön vissza, a növények leírásán túl az illusztrációkat is lemásolta. Meglátása szerint utóbbi több estben jobban sikerült, mint az eredeti példányban. Rengeteg idejét igénybe vette az aprólékos eljárás, számtalan gyertya csonkja tanúskodik az éjszakába nyúló munkáról.*
- A hátuljába még vannak üres lapok, oda feljegyezheted a saját megfigyeléseidet. Feltéve, ha ilyesmire adod a fejed.*mosolyog az elfre.* Remélem tetszik.* harap bele bizonytalankodva alsó ajkába.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 11:23:34
* Revirthea maga is úgy érezte, hogy a mai nap nem tud elég korán eljönni. Több szempontból is. Az elmúlt hat nap versenyfutás volt számára az idővel. A lány nem húzódik el a férfi érintéstől, sőt, egy pillanatra lejjebb engedi szempilláinak fövenyét, úgy élvezi ki a borzongást, ami végig fut a bőrén.
~ Különös.~
Állapítja meg ismét, hogy Bonternos valamilyen megmagyarázhatatlan hatással van rá.*
- Szia.* viszonozza a köszönést, ha már korábban elmulasztotta. A sötételf következő kérdésre értetlenül ráncolja a homlokát.*
~ Honnan tudhatja?~
- Ó!* kap az arcához, mikor rádöbben, hogy bizonyosan nyúzott ábrázata árulta el.* Igen, az elmúlt napokban sokáig dolgoztam valamin.* jelenik meg cinkos mosoly az arcán. A táskáért nyúl. A meglepetést későbbre tartogatta, de ha már így alakult, akkor előhúzza a vaskos bőrkötéses könyvet.*
- Tessék, neked készítettem.* nyújtja át ajándékát, melybe szívét lelkét beletette. Feltéve, ha az elf belelapoz úgy hamar rájöhet, hogy olyasfajta növénytan könyvel van dolga, aminek beszerzésén munkálkodott, mikor legutóbb találkoztak. Revirthea vett egy üres könyvet a piacon, majd apja egy herbalista kötetét átmásolta az üres ropogós lapokra. A könyvből így Revirthea kézírása köszön vissza, a növények leírásán túl az illusztrációkat is lemásolta. Meglátása szerint utóbbi több estben jobban sikerült, mint az eredeti példányban. Rengeteg idejét igénybe vette az aprólékos eljárás, számtalan gyertya csonkja tanúskodik az éjszakába nyúló munkáról.*
- A hátuljába még vannak üres lapok, oda feljegyezheted a saját megfigyeléseidet. Feltéve, ha ilyesmire adod a fejed.*mosolyog az elfre.* Remélem tetszik.* harap bele bizonytalankodva alsó ajkába.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 11:23:34
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:16:52
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:16:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*Ahogy ott üldögél a fűben, várva a leányt elkönyveli magában régen volt ennyire türelmetlen, és már ő sem tudja hányadszor kémlei minden percben az irányt amely felől, úgy várja a nő lépteket. A bőrét csillogtató számtalan sok fénysugár egyszerre homályosítja el fekete szemeit, mintha csak hírnökölnék Thea minden léptét. Először, csak egy gyengéd sziluett tárol pillantása elé és szinte könyörög, hogy gondolatainak édes személye legyen. ~Sok rövid hajú nő van, de Revirtheából, csak egy~ bizakodik magában és lassan színeket lát, először egy napsárga, játékos szoknyát, majd rikító fehérséget ami a vállnál újból kezdődik, de valami egészen jobb tárgyában. Ahogy az ember egyre közelebb lépdel bármennyire is szeretné palástolni érzéseit, egyre szélesebb vigyorog, szinte már nevet. ~Ez még sosem történt meg~ a sötételf kivirult, de még így is észreveszi a társasága zavartságát, ami néhány kételyt ölt a feje tetejére. Rögvest magában keresi a hibát, de az angyali hang minden eddigi gondolatát elfeledteti vele. *
- Ugyan! Lassan egy hat óta ezt a találkozót várom, pár perc semmiség! *Feleli rögvest és küzd a késztetés ellen, hogy szorosan karjaiba zárhassa a védtelen testet. Végül csak, ha módjában áll finoman végig simít a hozzá közelebb eső kacsón, és úgy szól. *
- Szia! *Motyogja szinte varázslattól kábultan, majd összevont szemöldökkel kémleli azokat a sötét, fránya karikákat. *
- Sokáig fent voltál tegnap este? *Érdeklődik óvatosan közben izgatottan szemlélődik a táska irányába és hirtelenjében el is felejtkezik arról a virágról, amit úgy megakart mutatni. *
*Ahogy ott üldögél a fűben, várva a leányt elkönyveli magában régen volt ennyire türelmetlen, és már ő sem tudja hányadszor kémlei minden percben az irányt amely felől, úgy várja a nő lépteket. A bőrét csillogtató számtalan sok fénysugár egyszerre homályosítja el fekete szemeit, mintha csak hírnökölnék Thea minden léptét. Először, csak egy gyengéd sziluett tárol pillantása elé és szinte könyörög, hogy gondolatainak édes személye legyen. ~Sok rövid hajú nő van, de Revirtheából, csak egy~ bizakodik magában és lassan színeket lát, először egy napsárga, játékos szoknyát, majd rikító fehérséget ami a vállnál újból kezdődik, de valami egészen jobb tárgyában. Ahogy az ember egyre közelebb lépdel bármennyire is szeretné palástolni érzéseit, egyre szélesebb vigyorog, szinte már nevet. ~Ez még sosem történt meg~ a sötételf kivirult, de még így is észreveszi a társasága zavartságát, ami néhány kételyt ölt a feje tetejére. Rögvest magában keresi a hibát, de az angyali hang minden eddigi gondolatát elfeledteti vele. *
- Ugyan! Lassan egy hat óta ezt a találkozót várom, pár perc semmiség! *Feleli rögvest és küzd a késztetés ellen, hogy szorosan karjaiba zárhassa a védtelen testet. Végül csak, ha módjában áll finoman végig simít a hozzá közelebb eső kacsón, és úgy szól. *
- Szia! *Motyogja szinte varázslattól kábultan, majd összevont szemöldökkel kémleli azokat a sötét, fránya karikákat. *
- Sokáig fent voltál tegnap este? *Érdeklődik óvatosan közben izgatottan szemlélődik a táska irányába és hirtelenjében el is felejtkezik arról a virágról, amit úgy megakart mutatni. *
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:04:38
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:04:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
* Izgatottan várta a mai napot. Édesapjának és a kocsisuknak is már jó előre jelezte szándékát a mai kirándulásra vonatkozóan. Gyakori vendég a tisztás fái között, így nem lepett meg senkit bejelentése. Nem sejtették, hogy ezúttal különleges találkozóra igyekszik.
Revirthea hagyományosan széles sárga szoknyát és hímzett fehér blúzt visel. Lábfejére hamuszínű topánkát húzott. Vállig érő fakó haját ezúttal szabadon hagyta. Egyetlen egy keskeny citromsárga szalag díszíti csupán frizuráját, melyet hajpánt szerűen bujtattak át a selymes tincsek között, végezetül pedig formás kis masniba kötöttek. A nyakában lógó ezüst láncon csillag mintájú medál díszeleg, édesapja ajándéka Thea nyolcadik születésnapjára. Vállát egy nagyobb szövettáska pántja nyomja. Általában ebben szokta szállítani rajzfelszerelését, most egy kis meglepetés is lapul benne. A kereskedő és a nemes asszony lánya híresen rosszul tájékozódik. A liget fái pedig különösen egyformák, így először elvéti az irányt. Beletelik némi időbe, mire megérkezik az előre megbeszélt helyre. Ott már gyorsan megtalálja a pázsiton heverésző sötételfet. Vissza kell fognia magát, hogy ne köszönjön rá egyből. Helyette lépteit lelassítja, sőt meg is áll egy rövid időre, hogy tanulmányozhassa a dús fűben pihenő ében alakot. A férfi közelében mindig különösen érzi magát, nem tudja pontosan leírni ezt az érzést. Egyszerűen mintha a vére gyorsabban áramolna a testében. ~ Különös.~ Nem tudja minek tudható be ez a jelenség. Persze az elf füle éles, megsejtheti a lány közeledtét már jóval ezelőtt, hogy az szándékosan felfedné magát.*
- Bocsáss meg, hogy késtem.* bírja lábait munkára. Néhány lépésre áll a meg a férfi mellett. Kissé sután érzi magát. Nem jut eszébe mit diktálnak ilyen esetekre az illemtankönyvek. Úgy dönt végül, hogy elengedi magát és szabályok ide, vagy oda, egyszerűen lehuppan a férfi mellé.*
- Köszönöm, hogy megvártál.* fordul Bonternos felé, arcán megcsalhatatlan mosoly, szeme alatt viszont sötét karikák gyűrűznek.*
* Izgatottan várta a mai napot. Édesapjának és a kocsisuknak is már jó előre jelezte szándékát a mai kirándulásra vonatkozóan. Gyakori vendég a tisztás fái között, így nem lepett meg senkit bejelentése. Nem sejtették, hogy ezúttal különleges találkozóra igyekszik.
Revirthea hagyományosan széles sárga szoknyát és hímzett fehér blúzt visel. Lábfejére hamuszínű topánkát húzott. Vállig érő fakó haját ezúttal szabadon hagyta. Egyetlen egy keskeny citromsárga szalag díszíti csupán frizuráját, melyet hajpánt szerűen bujtattak át a selymes tincsek között, végezetül pedig formás kis masniba kötöttek. A nyakában lógó ezüst láncon csillag mintájú medál díszeleg, édesapja ajándéka Thea nyolcadik születésnapjára. Vállát egy nagyobb szövettáska pántja nyomja. Általában ebben szokta szállítani rajzfelszerelését, most egy kis meglepetés is lapul benne. A kereskedő és a nemes asszony lánya híresen rosszul tájékozódik. A liget fái pedig különösen egyformák, így először elvéti az irányt. Beletelik némi időbe, mire megérkezik az előre megbeszélt helyre. Ott már gyorsan megtalálja a pázsiton heverésző sötételfet. Vissza kell fognia magát, hogy ne köszönjön rá egyből. Helyette lépteit lelassítja, sőt meg is áll egy rövid időre, hogy tanulmányozhassa a dús fűben pihenő ében alakot. A férfi közelében mindig különösen érzi magát, nem tudja pontosan leírni ezt az érzést. Egyszerűen mintha a vére gyorsabban áramolna a testében. ~ Különös.~ Nem tudja minek tudható be ez a jelenség. Persze az elf füle éles, megsejtheti a lány közeledtét már jóval ezelőtt, hogy az szándékosan felfedné magát.*
- Bocsáss meg, hogy késtem.* bírja lábait munkára. Néhány lépésre áll a meg a férfi mellett. Kissé sután érzi magát. Nem jut eszébe mit diktálnak ilyen esetekre az illemtankönyvek. Úgy dönt végül, hogy elengedi magát és szabályok ide, vagy oda, egyszerűen lehuppan a férfi mellé.*
- Köszönöm, hogy megvártál.* fordul Bonternos felé, arcán megcsalhatatlan mosoly, szeme alatt viszont sötét karikák gyűrűznek.*
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:01:47
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:01:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*Már maga sem tudja hányadszorra olvassa a kecsesen megmunkált sorokat, bárgyú vigyorral az arcán és hirtelenjében úgy érzi magát, mintha visszacseppent volna a legényéveibe, amikor egy női mosoly teljesen darabjaira omlasztotta. Ez jelenleg is, így munkálkodik egyetlenegy kivétellel, hogy most már, csak egy személy mosolya után lohol, oly értetlen okokból. Szégyen, nem szégyen a szerelem eddig nem az ő nemlétező kapujába csengetett, de az örömöt ismeri bármennyire is rövidke volna egy- egy éjszaka. ~Teljesen megbabonáz ez a smaragd szemű angyal~ gondolja magában és még mindig érzi az arcán a bizsergető búcsúcsókat a legutóbbi találkozásukról. ~Ez a nő állandóan lelécel előlem. Mindenesetre ért a stílusos kilépőkhöz~ morfondírozik magában, de képtelen haragudni a frissen hullott, ártatlan havas tincsek gazdájára. Bonternos mindig is lágy szívű férfi volt, de a sors játékai ritkán mosolyogtatták meg ennyiszer ahányszor ehhez nemesleányhoz fűződő csepernyi emlék. ~Remélem nem felejti el elhozni a műveit. Tudni akarom, ha az életembe is kerül mit fejez ki a rejtélyes lelke!~ fel és alá járkál a derűsen zöldellő tisztás közepette, amikor meglát egy kedves kis kék virágot, álomszép szirmokkal. ~Pont, olyan színe van, mint a legutóbbi ruhájának~ gondolja magában, és már észre sem veszi, hogy megint csak Thea jár a szép fejében. ~Nincs szívem letépni, mellesleg azért kellemetlen is lehetne, ha virággal várnám. ~ tépdeli erre- arra a lehetőségek fáját, majd a végén, úgy dönt amíg nem látja a könnyed lépteket és a piruló arc zsongását, addig csak leheveredik a növény társaságába és úgy gondolkozik az élet minden jelentéktelen kis dolgán, de főleg Theán. Kit által? Csak a nőn jár az esze! Mindig omladoztak utána bármerre is járt, noha nem áll sehol nőcsábász hírében, de akkor is örülne a férfiú büszkesége, ha a másik is legalább egy szemernyit elájulna néha a lényétől, mert ez az egyirányúság már a reménytelenségbe taszítja. ~Ha tudnád mennyit képzelgek rólunk! Nevetséges egy sötételf vagyok!~*
*Már maga sem tudja hányadszorra olvassa a kecsesen megmunkált sorokat, bárgyú vigyorral az arcán és hirtelenjében úgy érzi magát, mintha visszacseppent volna a legényéveibe, amikor egy női mosoly teljesen darabjaira omlasztotta. Ez jelenleg is, így munkálkodik egyetlenegy kivétellel, hogy most már, csak egy személy mosolya után lohol, oly értetlen okokból. Szégyen, nem szégyen a szerelem eddig nem az ő nemlétező kapujába csengetett, de az örömöt ismeri bármennyire is rövidke volna egy- egy éjszaka. ~Teljesen megbabonáz ez a smaragd szemű angyal~ gondolja magában és még mindig érzi az arcán a bizsergető búcsúcsókat a legutóbbi találkozásukról. ~Ez a nő állandóan lelécel előlem. Mindenesetre ért a stílusos kilépőkhöz~ morfondírozik magában, de képtelen haragudni a frissen hullott, ártatlan havas tincsek gazdájára. Bonternos mindig is lágy szívű férfi volt, de a sors játékai ritkán mosolyogtatták meg ennyiszer ahányszor ehhez nemesleányhoz fűződő csepernyi emlék. ~Remélem nem felejti el elhozni a műveit. Tudni akarom, ha az életembe is kerül mit fejez ki a rejtélyes lelke!~ fel és alá járkál a derűsen zöldellő tisztás közepette, amikor meglát egy kedves kis kék virágot, álomszép szirmokkal. ~Pont, olyan színe van, mint a legutóbbi ruhájának~ gondolja magában, és már észre sem veszi, hogy megint csak Thea jár a szép fejében. ~Nincs szívem letépni, mellesleg azért kellemetlen is lehetne, ha virággal várnám. ~ tépdeli erre- arra a lehetőségek fáját, majd a végén, úgy dönt amíg nem látja a könnyed lépteket és a piruló arc zsongását, addig csak leheveredik a növény társaságába és úgy gondolkozik az élet minden jelentéktelen kis dolgán, de főleg Theán. Kit által? Csak a nőn jár az esze! Mindig omladoztak utána bármerre is járt, noha nem áll sehol nőcsábász hírében, de akkor is örülne a férfiú büszkesége, ha a másik is legalább egy szemernyit elájulna néha a lényétől, mert ez az egyirányúság már a reménytelenségbe taszítja. ~Ha tudnád mennyit képzelgek rólunk! Nevetséges egy sötételf vagyok!~*
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:30:38
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:30:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Cirielyna Dyhuv //
//Zárás//
* Revi elégedetten zsebeli be az igenleges választ.*
- A személyzet nagyon segítőkész és biztosra veszem, hogy apám is kedvelni fog!* komolyan így gondolja, szavai nem csak a további bátorítást szolgálják.
Örülne, ha a tündér máris csatlakozna hozzá, de természetesen nincs kifogása az ellen, hogy előtte még elrendezze ügyes bajos dolgait. Nagy és hirtelen változás következik az életébe, tudja, hogy bölcsebb most teret adni a másiknak.*
- Persze, mi várni fogunk.* Igen, addigra elsimítja a dolgot a házvezetőnővel és az apjával is. Tulajdonképpen így még szerencsésebb is, hogy a hazaiakat is lesz alkalma felkészíteni a lány érkezésére. Sietve, de a betűket szépen megformálja jegyzi le a címet, ahol Ciri megtalálja őket.*
- Rendben. Te is!* int búcsút a különleges teremtésnek, miután összeszedelődzködött. A kocsiban már türelmetlenül várnak rá, lépteit szaporázva vág keresztül a pázsiton. Közben a mielőbbi viszontlátásban reménykedik. A kocsit elérve jut eszébe, hogy adhatott volna egy kevés költőpénzt a lánynak, hogy megkönnyítse a dolgát. Hazáig korholja magát mulasztása miatt a kocsi hátuljában zötykölődve.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:31:31
//Zárás//
* Revi elégedetten zsebeli be az igenleges választ.*
- A személyzet nagyon segítőkész és biztosra veszem, hogy apám is kedvelni fog!* komolyan így gondolja, szavai nem csak a további bátorítást szolgálják.
Örülne, ha a tündér máris csatlakozna hozzá, de természetesen nincs kifogása az ellen, hogy előtte még elrendezze ügyes bajos dolgait. Nagy és hirtelen változás következik az életébe, tudja, hogy bölcsebb most teret adni a másiknak.*
- Persze, mi várni fogunk.* Igen, addigra elsimítja a dolgot a házvezetőnővel és az apjával is. Tulajdonképpen így még szerencsésebb is, hogy a hazaiakat is lesz alkalma felkészíteni a lány érkezésére. Sietve, de a betűket szépen megformálja jegyzi le a címet, ahol Ciri megtalálja őket.*
- Rendben. Te is!* int búcsút a különleges teremtésnek, miután összeszedelődzködött. A kocsiban már türelmetlenül várnak rá, lépteit szaporázva vág keresztül a pázsiton. Közben a mielőbbi viszontlátásban reménykedik. A kocsit elérve jut eszébe, hogy adhatott volna egy kevés költőpénzt a lánynak, hogy megkönnyítse a dolgát. Hazáig korholja magát mulasztása miatt a kocsi hátuljában zötykölődve.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:31:31
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:19:31
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:19:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Első találkozás//
* Revirthea szemei izgatottan csillognak, ahogy neki készülődik az előtte álló feladatnak. A lányka bátortalan nyújtja kezét a termetes állat felé.*
- Nahát, milyen puha orra van!* mosolyogva csodálkozik rá a ló szaglószervének lágy tapintására.
Ally bátorítására bólint egyet, majd apró tenyere óvatosan végigsiklik az állat orrcsontján, fel egészen addig míg két hatalmas szeme közötti szélesebb területre el nem ér.*
- Szervusz.* üdvözli halkan belsőségesen a patás állatot. A félelf kérdésén elgondolkozik, ilyenkor eltűnik arcáról a mosoly, száját kissé összeszorítva koncentrál.*
- Elől csíp, hátul rúg.* ötlik eszébe az ismert mondás, majd komolyabbra fordítja a szót.* Tudom, hogy nagyon érzékeny állatok, akik megérzik a másik félelmét.* ezen a ponton elfintorodik.*
- Bevallom meglehetősen izgulok, szerinted ebből nem lesz probléma?* próbál ugyan erőt venni érzésein, de ezt a gyakorlatban végrehajtani mindig nehezebb, mint elméletben.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:21:09
//Első találkozás//
* Revirthea szemei izgatottan csillognak, ahogy neki készülődik az előtte álló feladatnak. A lányka bátortalan nyújtja kezét a termetes állat felé.*
- Nahát, milyen puha orra van!* mosolyogva csodálkozik rá a ló szaglószervének lágy tapintására.
Ally bátorítására bólint egyet, majd apró tenyere óvatosan végigsiklik az állat orrcsontján, fel egészen addig míg két hatalmas szeme közötti szélesebb területre el nem ér.*
- Szervusz.* üdvözli halkan belsőségesen a patás állatot. A félelf kérdésén elgondolkozik, ilyenkor eltűnik arcáról a mosoly, száját kissé összeszorítva koncentrál.*
- Elől csíp, hátul rúg.* ötlik eszébe az ismert mondás, majd komolyabbra fordítja a szót.* Tudom, hogy nagyon érzékeny állatok, akik megérzik a másik félelmét.* ezen a ponton elfintorodik.*
- Bevallom meglehetősen izgulok, szerinted ebből nem lesz probléma?* próbál ugyan erőt venni érzésein, de ezt a gyakorlatban végrehajtani mindig nehezebb, mint elméletben.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 10:21:09
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-20 08:19:28
Üzenet elküldve: 2020-05-20 08:19:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
//Az első megbízatás hirdetése//
*A férfi sem ismeri a thargokat. Na meg ráadásul ő orgyilkosokat is keres.*
-Orgyilkosok? Hát te tudod. Azért velük vigyáznék. Nem bíznék egy orgyilkosban. Nem is beszélve arról, hogy a kilétüket nem is rögtön fednék fel. Orgyilkosok nem hirdetik szolgálataikat csak úgy.
*Közben a férfi valami furát talál a fa törzsén. Közelebb megy, hogy ő is megnézze.*
-Valaki úgy tűnik új generációs csirkefogókat keres. Nagyszerű.
*Mondja cinikus hangnemben.*
-Már csak ők hiányoztak az emberek életébe. Ha jól látom az kikötői erdőségben van találkájuk. Megvan, hogy merre nem fogok menni a közel jövőben.
//Az első megbízatás hirdetése//
*A férfi sem ismeri a thargokat. Na meg ráadásul ő orgyilkosokat is keres.*
-Orgyilkosok? Hát te tudod. Azért velük vigyáznék. Nem bíznék egy orgyilkosban. Nem is beszélve arról, hogy a kilétüket nem is rögtön fednék fel. Orgyilkosok nem hirdetik szolgálataikat csak úgy.
*Közben a férfi valami furát talál a fa törzsén. Közelebb megy, hogy ő is megnézze.*
-Valaki úgy tűnik új generációs csirkefogókat keres. Nagyszerű.
*Mondja cinikus hangnemben.*
-Már csak ők hiányoztak az emberek életébe. Ha jól látom az kikötői erdőségben van találkájuk. Megvan, hogy merre nem fogok menni a közel jövőben.
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-19 21:23:32
Üzenet elküldve: 2020-05-19 21:23:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Tisztában van azzal, hogy Aztyan hege rosszabb, mint az övé. Érthető, ha a férfinek akadnak rémálmai még most is. Morinak régen voltak, és inkább bűntudat okozta őket, mintsem a heg keletkezésének az emléke.*
- Az ilyen hegekkel ez mindig így van. Mélyebbre nyúlik, mint az gondolnánk. *teszi hozzá halkan Aztyan szavaihoz. A felvetésre elmosolyodik, ahogy átgondolja a hallottakat.*
- Azt hiszem, ebben igazad van. *nem pont így értette, de Aztyan meglátása is helyesnek bizonyul. Azon meg sem lepődik, hogy újabb témában szintén egyetértenek. A változás és a fejlődés kérdésén.*
- Igen a múltunk meghatároz, de nem szabad hagyni, a jelent is befolyásolja. Nem jó, ha beleragadunk, és ott kesergünk a régmúlton. * Találkozik tekintetük, ismét hasonlóságra bukkan ott. Meglepő lehetne, de ezek után már nem az. Túl sok közös pontot fedeztek már fel, így az lenne megdöbbentő, hogy ha valamiben nem egyeznének. Bár ez szinte csoda lenne, ha mindenben egyetértéssel bólogatnának egymás felé. Az talán lenne olyan komikus helyzet, amire akaratlanul is elmosolyodik.
Jól esik számára, hogy Aztyan, hogy bátorítja a varázsitalokkal való elmélyülésében, hogy bátran kezdjen hozzá. Mert még a Wegtoreni Kalmár is támogatja, és segítséget nyújt. Egyáltalán nem gondolt ilyen mértékben a kalmárra, hogy így is kiélvezze a kereskedőház nyújtotta előnyöket.*
- Különös érzés, hogy ezt mondod. De nagyon köszönöm, és alkalomadtán élni fogok vele. *mondja, bár hogy mikor lesz ehhez majd bátorsága az egy jó kérdés. Valahogy ehhez mindig napokig erőt gyűjtött, és a végén aztán még se merte megkérdezni. Már nem itt a Kalmárban, hanem máshol.
Aztyan a kérdésére érdekes választ ad. Mindenre gondolt, de erre pont nem. Bár az hogy most nyitottak kovácsműhelyt, az árulkodhatott volna valamiről. Azonban mégsem ilyesmire tippelt volna, ha kellett volna.*
- Ez igazán eltér az eredeti foglalkozásodtól. De szerintem biztos menni fog, ha ennyire érdekel. *mondja kedvesen.*
- Ha szükséged lenne támogatásra, akkor szívesen teszem. *mondja, majd mosolyogva hozzáteszi.*
- Bár mondjuk, nem tudom kovácsolásban miben tudlak majd támogatni, de azért ha van valami nyugodtan szólj, rendben? *kérdezi, hangjában hallani, hogy szeretné viszonozni Aztyan kedvességét. Azonban némi humor is vegyülhet bele, hiszen a kovácsolás igazán messze van Moritól, így nem igen hiszi, hogy tudná támogatni, segíteni a férfit ebbe az elhatározásában. Hacsak nem hogy finomat főz neki, hogy legyen ereje mindehhez. Mert Mori szerint a kovács szakma igen fárasztó és megerőltető lehet. Persze aztán lehet nem is igaz erre, mindenesetre külső szemlélőként annak tűnik.*
*Tisztában van azzal, hogy Aztyan hege rosszabb, mint az övé. Érthető, ha a férfinek akadnak rémálmai még most is. Morinak régen voltak, és inkább bűntudat okozta őket, mintsem a heg keletkezésének az emléke.*
- Az ilyen hegekkel ez mindig így van. Mélyebbre nyúlik, mint az gondolnánk. *teszi hozzá halkan Aztyan szavaihoz. A felvetésre elmosolyodik, ahogy átgondolja a hallottakat.*
- Azt hiszem, ebben igazad van. *nem pont így értette, de Aztyan meglátása is helyesnek bizonyul. Azon meg sem lepődik, hogy újabb témában szintén egyetértenek. A változás és a fejlődés kérdésén.*
- Igen a múltunk meghatároz, de nem szabad hagyni, a jelent is befolyásolja. Nem jó, ha beleragadunk, és ott kesergünk a régmúlton. * Találkozik tekintetük, ismét hasonlóságra bukkan ott. Meglepő lehetne, de ezek után már nem az. Túl sok közös pontot fedeztek már fel, így az lenne megdöbbentő, hogy ha valamiben nem egyeznének. Bár ez szinte csoda lenne, ha mindenben egyetértéssel bólogatnának egymás felé. Az talán lenne olyan komikus helyzet, amire akaratlanul is elmosolyodik.
Jól esik számára, hogy Aztyan, hogy bátorítja a varázsitalokkal való elmélyülésében, hogy bátran kezdjen hozzá. Mert még a Wegtoreni Kalmár is támogatja, és segítséget nyújt. Egyáltalán nem gondolt ilyen mértékben a kalmárra, hogy így is kiélvezze a kereskedőház nyújtotta előnyöket.*
- Különös érzés, hogy ezt mondod. De nagyon köszönöm, és alkalomadtán élni fogok vele. *mondja, bár hogy mikor lesz ehhez majd bátorsága az egy jó kérdés. Valahogy ehhez mindig napokig erőt gyűjtött, és a végén aztán még se merte megkérdezni. Már nem itt a Kalmárban, hanem máshol.
Aztyan a kérdésére érdekes választ ad. Mindenre gondolt, de erre pont nem. Bár az hogy most nyitottak kovácsműhelyt, az árulkodhatott volna valamiről. Azonban mégsem ilyesmire tippelt volna, ha kellett volna.*
- Ez igazán eltér az eredeti foglalkozásodtól. De szerintem biztos menni fog, ha ennyire érdekel. *mondja kedvesen.*
- Ha szükséged lenne támogatásra, akkor szívesen teszem. *mondja, majd mosolyogva hozzáteszi.*
- Bár mondjuk, nem tudom kovácsolásban miben tudlak majd támogatni, de azért ha van valami nyugodtan szólj, rendben? *kérdezi, hangjában hallani, hogy szeretné viszonozni Aztyan kedvességét. Azonban némi humor is vegyülhet bele, hiszen a kovácsolás igazán messze van Moritól, így nem igen hiszi, hogy tudná támogatni, segíteni a férfit ebbe az elhatározásában. Hacsak nem hogy finomat főz neki, hogy legyen ereje mindehhez. Mert Mori szerint a kovács szakma igen fárasztó és megerőltető lehet. Persze aztán lehet nem is igaz erre, mindenesetre külső szemlélőként annak tűnik.*
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-19 19:41:29
Üzenet elküldve: 2020-05-19 19:41:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
//Az első megbízatás hirdetése//
*Mivel már megunta az ülést, ezért gondol egyet és inkább elfekszik a smaragdzölden pompázó fűbe.*
-Igaz te csak Teysus tanait hirdeted, de legalább tudsz mit csinálni. Én inkább bolyongok a világban.
*Miután az idegen kiejti a Thargok nevet a száján, kicsit felkapja a fejét.*
-Hm az a baj, hogy még nem hallottam róluk, illetve ahogy mondtad, ők harcosok. Nos én nem harcosokat keresek, sokkal inkább orgyilkosokat.
*Féltve ejti ki száján ezt a szót, mivel fél, hogy mit fog gondolni az illető. Ezután gondol egyet és megfordul. Abban a pillanatban egy fa törzsében valami fehér írás szerűséget vesz észre. Feláll, majd közelebb megy a fához. ~Az aranyhold szövetség felvételt hirdet. Hm erre kíváncsi vagyok.~*
-Ide tudnál jönni egy kicsit?
*Majd rá mutat a fa törzsére*
//Az első megbízatás hirdetése//
*Mivel már megunta az ülést, ezért gondol egyet és inkább elfekszik a smaragdzölden pompázó fűbe.*
-Igaz te csak Teysus tanait hirdeted, de legalább tudsz mit csinálni. Én inkább bolyongok a világban.
*Miután az idegen kiejti a Thargok nevet a száján, kicsit felkapja a fejét.*
-Hm az a baj, hogy még nem hallottam róluk, illetve ahogy mondtad, ők harcosok. Nos én nem harcosokat keresek, sokkal inkább orgyilkosokat.
*Féltve ejti ki száján ezt a szót, mivel fél, hogy mit fog gondolni az illető. Ezután gondol egyet és megfordul. Abban a pillanatban egy fa törzsében valami fehér írás szerűséget vesz észre. Feláll, majd közelebb megy a fához. ~Az aranyhold szövetség felvételt hirdet. Hm erre kíváncsi vagyok.~*
-Ide tudnál jönni egy kicsit?
*Majd rá mutat a fa törzsére*
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-19 18:43:48
Üzenet elküldve: 2020-05-19 18:43:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
*A válasz hosszú és érzelmekkel teli.*
-Csak egy ötlet volt. Az én dolgom Teysus tanaink terjesztése.
*Ezért nem lehet őt hibáztatni. Csak a dolgát teszi.*
-Egy társaságot?
*Gondolkodik el. Nem emlékszik, hogy ismerne bármiféle ilyesmi társaságot.*
-Talán a thargok?
*Ebben ő maga sem biztos. Nem ismeri őket, így túlságosan sokat nem tud róluk beszélni.*
-Ők olyan harcos emberek. Már ha jól tudom.
*Ennél több tanácsot nem tud adni a férfinak.*
-Csak annyit tudok segíteni. Nem vagyok harcos, így ilyen ügyekben nem igazán tudok segíteni.
*A válasz hosszú és érzelmekkel teli.*
-Csak egy ötlet volt. Az én dolgom Teysus tanaink terjesztése.
*Ezért nem lehet őt hibáztatni. Csak a dolgát teszi.*
-Egy társaságot?
*Gondolkodik el. Nem emlékszik, hogy ismerne bármiféle ilyesmi társaságot.*
-Talán a thargok?
*Ebben ő maga sem biztos. Nem ismeri őket, így túlságosan sokat nem tud róluk beszélni.*
-Ők olyan harcos emberek. Már ha jól tudom.
*Ennél több tanácsot nem tud adni a férfinak.*
-Csak annyit tudok segíteni. Nem vagyok harcos, így ilyen ügyekben nem igazán tudok segíteni.
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-19 11:39:42
Üzenet elküldve: 2020-05-19 11:39:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
*A hátára fekszik és úgy hallgatja az idegen válaszát.*
-Nos igen talán tudnának segíteni nyomok keresésében. Nem hiszem, hogy lett volna akármilyen indoka is a gyilkosnak. Tudod egy gyilkos gyilkolhat csak szimplán szórakozásból is. És mivel nem vagyok semmiféle hívő, ezért a saját fejem után megyek inkább. Ha megtalálom a gyilkost, garantálom, hogy szenvedni fog.
*Egy picit megered a szája és lehet, hogy túl sokat mondott. ~Nem szokásom ennyire megnyílni másoknak. Jobban oda kéne figyelnem.~ Gondolja magában, majd pillantást vet a hívőre. *
-Mondd Soth esetleg nem tudsz nagyobb társulatokról? Akik segíthetnének céljaim elérésében?
*Reménykedve megkérdezi tőle. Nem remél sokat, ugyan is még is csak egy hívőről van szó.*
*A hátára fekszik és úgy hallgatja az idegen válaszát.*
-Nos igen talán tudnának segíteni nyomok keresésében. Nem hiszem, hogy lett volna akármilyen indoka is a gyilkosnak. Tudod egy gyilkos gyilkolhat csak szimplán szórakozásból is. És mivel nem vagyok semmiféle hívő, ezért a saját fejem után megyek inkább. Ha megtalálom a gyilkost, garantálom, hogy szenvedni fog.
*Egy picit megered a szája és lehet, hogy túl sokat mondott. ~Nem szokásom ennyire megnyílni másoknak. Jobban oda kéne figyelnem.~ Gondolja magában, majd pillantást vet a hívőre. *
-Mondd Soth esetleg nem tudsz nagyobb társulatokról? Akik segíthetnének céljaim elérésében?
*Reménykedve megkérdezi tőle. Nem remél sokat, ugyan is még is csak egy hívőről van szó.*
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-19 11:24:07
Üzenet elküldve: 2020-05-19 11:24:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Innen már látni a várost: a falak nélküli települést, ahol eldől a sorsa. Sosem szerette igazán Artheniort. Mindig úgy gondolta, hogy még a karavánpihenőknek is jellegzetesebb arca van, mint a Levegő Városának. Amióta a Gazdagnegyednek vége, még kevésbé szimpatikus neki a hely. Az egykori kaszárnya helyét kettészelő szakadék és a rajta átívelő Csonthít pedig valahogy teljesen idegen. Nem az a baj vele, hogy odaát sűrűbbek az árnyak és élesebbek a kések... állítólag, hanem hogy az az érzése, mintha egész Arthenior valahogy igyekezne egyszerűen csak nem gondolni a helyre. A helyre és a történtekre se. Lehet, hogy az öngyógyítás hatékony módja ez, de Yezát kirázza tőle a hideg. Bizarrabbnak érzi, mint magát a véres felkelést, ami ezt a pusztítást véghezvitte.
Megrázkódik egy hűvösebb fuvallattól. Elszánta magát és nem akar visszakozni, mégis nehéz megindulni erre az utolsó néhány méterre. A pej kanca horkantása mozdítja ki a tétovázásból. A hátas is szívesen megszabadulna már a nyeregtől meg a málhától és bizonyára egy kis abrakot meg vizet se vetne meg, egy jó kis csutakolásról már nem is beszélve. Megszolgálta. Yeza már amúgy is megelőlegezte neki, mielőtt útnak indultak és nem szándékozik ebben csúsztatáshoz folyamodni, akármennyire is szűkösen van az aranyakkal.*
- Rajtunk a világ szeme, kislány *paskolja meg a kanca nyakát és szépen, lépésben elindul vele a város felé. Az út porzik a hátas patái alatt, mert bár a szél vihart ígért, esőt mégsem hozott. A wegtoreni tavaszokat idézi a szokatlan meleg, ami a korábbi hűvöset váltotta. ~Jó ómen~ mondogatja magában, mert ha az istenekben nem is, a sorsban és a végzetben azért hisz.*
Megrázkódik egy hűvösebb fuvallattól. Elszánta magát és nem akar visszakozni, mégis nehéz megindulni erre az utolsó néhány méterre. A pej kanca horkantása mozdítja ki a tétovázásból. A hátas is szívesen megszabadulna már a nyeregtől meg a málhától és bizonyára egy kis abrakot meg vizet se vetne meg, egy jó kis csutakolásról már nem is beszélve. Megszolgálta. Yeza már amúgy is megelőlegezte neki, mielőtt útnak indultak és nem szándékozik ebben csúsztatáshoz folyamodni, akármennyire is szűkösen van az aranyakkal.*
- Rajtunk a világ szeme, kislány *paskolja meg a kanca nyakát és szépen, lépésben elindul vele a város felé. Az út porzik a hátas patái alatt, mert bár a szél vihart ígért, esőt mégsem hozott. A wegtoreni tavaszokat idézi a szokatlan meleg, ami a korábbi hűvöset váltotta. ~Jó ómen~ mondogatja magában, mert ha az istenekben nem is, a sorsban és a végzetben azért hisz.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-19 10:41:53
Üzenet elküldve: 2020-05-19 10:41:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az öreg tündér végig bucskázik a szántók nyájas látványán. Jobbra balra örömködik a sok szép felbuzgálkodó termény láttán. Majdan belép az erdőbe. Az erdő egy sűrűsödik mint ahogy azt amúgy az erdőknél megszokhattuk. Botjával szeli át a sűrűséget a vén tündér és kilyukad a tisztás mezején. Ez mondjuk annyira nem is mező, mert varázsfákkal van tele ültetve. Ezek a fák mondjuk eltörpülnek a MilOchassi fákhoz képest. Csak látszik na, hogy valami mágus babrált velük. De ez most amúgy is lényegtelen. Megpihen az egyik padon, hogy a fáradságot kiadja magából. Ezután már tovább megy homlokánál fogva egyenest a kovácshoz.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-19 08:25:21
Üzenet elküldve: 2020-05-19 08:25:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy váratlan találkozás//
*Sétájuk közben megtudja amit gondolt, semmi nyoma nincs a szülei gyilkosát illetően.*
-Egy társaság keresése nem is olyan rossz ötlet. Ők valószínűleg tudnak majd segíteni neked vagy legalább nyomokat találni. Onnantól nincs semmi akadály a bosszúd megvalósítása felé. Ahogy Teysus tana is mondja, ne hagyd, hogy bármi a céljaid útjába álljon. Viszont ha megtalálod a gyilkost, ne feledd, neki is volt valami indoka. Előbb tudd meg mi volt az és utána elgondolkozhatsz rajta, hogy megölöd-e.
*Közben már le is ültek a földre.*
-Egyértelmű a célom, Teysust szolgálni és a nevét naggyá tenni.
*Sétájuk közben megtudja amit gondolt, semmi nyoma nincs a szülei gyilkosát illetően.*
-Egy társaság keresése nem is olyan rossz ötlet. Ők valószínűleg tudnak majd segíteni neked vagy legalább nyomokat találni. Onnantól nincs semmi akadály a bosszúd megvalósítása felé. Ahogy Teysus tana is mondja, ne hagyd, hogy bármi a céljaid útjába álljon. Viszont ha megtalálod a gyilkost, ne feledd, neki is volt valami indoka. Előbb tudd meg mi volt az és utána elgondolkozhatsz rajta, hogy megölöd-e.
*Közben már le is ültek a földre.*
-Egyértelmű a célom, Teysust szolgálni és a nevét naggyá tenni.
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-18 21:04:40
Üzenet elküldve: 2020-05-18 21:04:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Revirthea Thelawear//
*A nő szavaira idejét sem tudja mikor, de boldogság önti el. Mióta vágyott arra, hogy végre tető legyen a feje fölött. Neki nem számít, hogy mennyire szerény hajlék lenne az övé. A lényeg, hogy van négy fala és teteje. Nem olyan az életvitele, aki csak a pompával elégedne meg.*
- Az egyszerű is lehet nagyszerű. *Mosolyodik el szélesen az elmésnek vélt megjegyzésén.* Ha meg csinosítgathatok rajta még jobb a helyzet.
*Bólogat is, s ezzel már lényegében igenlő választ is adott az ajánlatra. Egyszeriben lenne végre munkája és otthona. Ha nem is örök életre, de egy erős kezdésnek mindenképpen tökéletes. Ezt sehogyan sem utasíthatná vissza.*
- Nekem még van egy kis dolgom, de ha végeztem, akkor felkereslek.
*Bólogat is hevesen, majd a papír és ceruza látványára azért elbizonytalanodik. Valóban problémás a dolog, hogy nem tud sem írni, sem olvasni, de ezzel nem szándékozik dicsekedni. Viszont kétségbe nem esik, mert biztos talál olyan valakit, aki útbaigazítja a cím segítségével.
Ha megkapja a címet boldog mosollyal is hajtogatja össze a papírt, hogy gondosan eltegye, s indulhasson is elintézni még pár apróbb dolgát.*
- Akkor addig vigyázz magadra. És igyekszem mihamarabb felkeresni.
*Mosolyodik is el szélesen.*
*A nő szavaira idejét sem tudja mikor, de boldogság önti el. Mióta vágyott arra, hogy végre tető legyen a feje fölött. Neki nem számít, hogy mennyire szerény hajlék lenne az övé. A lényeg, hogy van négy fala és teteje. Nem olyan az életvitele, aki csak a pompával elégedne meg.*
- Az egyszerű is lehet nagyszerű. *Mosolyodik el szélesen az elmésnek vélt megjegyzésén.* Ha meg csinosítgathatok rajta még jobb a helyzet.
*Bólogat is, s ezzel már lényegében igenlő választ is adott az ajánlatra. Egyszeriben lenne végre munkája és otthona. Ha nem is örök életre, de egy erős kezdésnek mindenképpen tökéletes. Ezt sehogyan sem utasíthatná vissza.*
- Nekem még van egy kis dolgom, de ha végeztem, akkor felkereslek.
*Bólogat is hevesen, majd a papír és ceruza látványára azért elbizonytalanodik. Valóban problémás a dolog, hogy nem tud sem írni, sem olvasni, de ezzel nem szándékozik dicsekedni. Viszont kétségbe nem esik, mert biztos talál olyan valakit, aki útbaigazítja a cím segítségével.
Ha megkapja a címet boldog mosollyal is hajtogatja össze a papírt, hogy gondosan eltegye, s indulhasson is elintézni még pár apróbb dolgát.*
- Akkor addig vigyázz magadra. És igyekszem mihamarabb felkeresni.
*Mosolyodik is el szélesen.*
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-18 20:04:07
Üzenet elküldve: 2020-05-18 20:04:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Első találkozás//
*Allyt a boldogság meleg érzése tölti el, hogy sikerül megnevettetnie Theát, bár tényleges célja egyértelműen nem ez. De látja a leány aprócska bólintásait, amiből arra következtet, hogy nagyon is figyel. Azt azért nem árt hozzátennünk, hogy Ally egyáltalán nem bölcsességét kívánja fitogtatni újdonsült ismerőse előtt, hogy jó legyen az első benyomás róla. Ő mindig is az őszinteséget képviselte, s bátran fel meri vállalni mindenről a véleményét, amiről van.
A lovagolást illetően észleli Thea izgatottságát, s őt követve az ifjú hajadon is feláll. Nem mulasztja el kardját visszaakasztani oldalára, egyrészről nagy érték számára. Régóta hagyományozódott a fegyver a Tharganyor családban az új generációra, s jelenleg Ally az utolsó élő vérvonala a családnak, s így felelősségének érzi, hogy vigyázzon az ősi örökségre. Ebből következik a második pont is, miszerint nem örülne, ha egy óvatlan pillanatban bárki ellopná a míves kardot.*
- Persze, hogy megengedem.
*Pontosan tudja már, hogyan szeretné beavatni Theát a lovagolás rejtelmeibe, s mikor rá is kérdez, meg is teszi az első lépést. Vagyis kedvesen odahívja fehér szőrű hátasát, aki minden akadékoskodás nélkül a lányok közelébe megy. Kíváncsi szemekkel kezdi mustrálni Theát, orrával finoman meg is böködi, hogy az ismeretlen illattal barátkozzon.*
- Simogasd meg bátran.* Biztatja Ally Theát, ha esetleg még nem tette meg.*
- Mit tudsz a lovakról?
*Ez a kérdés már tekinthető amolyan bevezetésnek.*
//Első találkozás//
*Allyt a boldogság meleg érzése tölti el, hogy sikerül megnevettetnie Theát, bár tényleges célja egyértelműen nem ez. De látja a leány aprócska bólintásait, amiből arra következtet, hogy nagyon is figyel. Azt azért nem árt hozzátennünk, hogy Ally egyáltalán nem bölcsességét kívánja fitogtatni újdonsült ismerőse előtt, hogy jó legyen az első benyomás róla. Ő mindig is az őszinteséget képviselte, s bátran fel meri vállalni mindenről a véleményét, amiről van.
A lovagolást illetően észleli Thea izgatottságát, s őt követve az ifjú hajadon is feláll. Nem mulasztja el kardját visszaakasztani oldalára, egyrészről nagy érték számára. Régóta hagyományozódott a fegyver a Tharganyor családban az új generációra, s jelenleg Ally az utolsó élő vérvonala a családnak, s így felelősségének érzi, hogy vigyázzon az ősi örökségre. Ebből következik a második pont is, miszerint nem örülne, ha egy óvatlan pillanatban bárki ellopná a míves kardot.*
- Persze, hogy megengedem.
*Pontosan tudja már, hogyan szeretné beavatni Theát a lovagolás rejtelmeibe, s mikor rá is kérdez, meg is teszi az első lépést. Vagyis kedvesen odahívja fehér szőrű hátasát, aki minden akadékoskodás nélkül a lányok közelébe megy. Kíváncsi szemekkel kezdi mustrálni Theát, orrával finoman meg is böködi, hogy az ismeretlen illattal barátkozzon.*
- Simogasd meg bátran.* Biztatja Ally Theát, ha esetleg még nem tette meg.*
- Mit tudsz a lovakról?
*Ez a kérdés már tekinthető amolyan bevezetésnek.*
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-18 19:02:20
Üzenet elküldve: 2020-05-18 19:02:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Számít Odenravia biztató válaszára, bár ő még nem kötné össze a két életet rögtön. Akadt már néhány számára kedves nő az életében, kivel sok, mivek kevés ideig tartott a kapcsolata, így számára benne van a pakliban az is, hogy nem a legjobb forgatókönyv szerint alakulnak majd végül a dolgok. Amíg tart, addig persze szeretné a legjobban kiélvezni az együttlétet.*
– Örülök. *feleli a csók után. Repetával nem próbálkozik, inkább eleget tesz a hívásnak. Feláll, és ha kell, akkor segít ebben a szőkeségnek is.*
– Pedig van középút, nem is keskeny. Kétlem, hogy a bordélyba való lennél, annál sokkal több van benned. A pletykálkodásban van igazság, de csak annyi, mint ételben a só. Épp csak azért teszik bele, hogy egészen jó íze legyen. *okítja a szőkeséget azok jóindulatú fölényességével, akik jelesre vizsgáztak az élet iskolájában. Ezután megfogja Ode kezét, hogy magával húzza a lány a fák közé, arra, amerre a folyópartot sejti. Egy kis szerencsével megtalálják majd a megfelelő ösvényt, rosszabb esetben viszont a bozótban bóklászás vár rájuk. Persze igyekszik, a víz helyett esze ágában sincs a csalánosban versenyezni.*
*Számít Odenravia biztató válaszára, bár ő még nem kötné össze a két életet rögtön. Akadt már néhány számára kedves nő az életében, kivel sok, mivek kevés ideig tartott a kapcsolata, így számára benne van a pakliban az is, hogy nem a legjobb forgatókönyv szerint alakulnak majd végül a dolgok. Amíg tart, addig persze szeretné a legjobban kiélvezni az együttlétet.*
– Örülök. *feleli a csók után. Repetával nem próbálkozik, inkább eleget tesz a hívásnak. Feláll, és ha kell, akkor segít ebben a szőkeségnek is.*
– Pedig van középút, nem is keskeny. Kétlem, hogy a bordélyba való lennél, annál sokkal több van benned. A pletykálkodásban van igazság, de csak annyi, mint ételben a só. Épp csak azért teszik bele, hogy egészen jó íze legyen. *okítja a szőkeséget azok jóindulatú fölényességével, akik jelesre vizsgáztak az élet iskolájában. Ezután megfogja Ode kezét, hogy magával húzza a lány a fák közé, arra, amerre a folyópartot sejti. Egy kis szerencsével megtalálják majd a megfelelő ösvényt, rosszabb esetben viszont a bozótban bóklászás vár rájuk. Persze igyekszik, a víz helyett esze ágában sincs a csalánosban versenyezni.*
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:52:40
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:52:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Első találkozás//
* Ally mintha csak a fiatal lányka szívéből szólna. Nagy hatással van rá a félvér mondandója, szinte csüng minden szaván. Egyetértése jeleként nem felejt el aprókat bólintani sem. Úgy tűnik hasonló belső értékek mozgatják őket.*
- Némely ismerősömnek be kellene mutassalak.* neveti el magát. Első sorban édesanyjára gondol, bár kétli, hogy az idős nőhöz igazán el tudnának jutni Ally szavai. Thelawear asszonyt kemény fából faragták, s mint olyan nehezen hajlik. *
- Köszönöm.* szelídül mosollyá nevetése, amikor a nő bátorítón megérinti a vállát.* Észben fogom tartani.* fogadkozik és nem csak az illendőség kedvéért. A félelf bölcs gondolatainak magvai termékeny talajra leltek Revirthea fejében.*
- Megengednéd?* csodálkozik, mikor Ally felajánlja neki, hogy felülhet a nemes paripa hátára. Reviben van bizonytalanság, de csak egyértelműen saját képességeit illetően. Ennek ellenére izgatottan pattan fel a pázsitról.*
- Szeretném megpróbálni.* mély levegőt vesz, majd hosszan kifújja. Próbál megnyugodni, azt olvasta a lovak különösen érzékeny állatok. Nem szeretné, ha idegessége átragadna a négylábúra, úgy véli abból nem sok jó sülne ki.*
- Hogyan kezdjük?* fordul homlokát ráncolva Ally felé. Tudja persze, hogy fel kellene jutnia valahogy a nyeregbe, de nem ismeri ennek megfelelő módját. Tanácstalan pislog fel a nőre.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 11:53:55
//Első találkozás//
* Ally mintha csak a fiatal lányka szívéből szólna. Nagy hatással van rá a félvér mondandója, szinte csüng minden szaván. Egyetértése jeleként nem felejt el aprókat bólintani sem. Úgy tűnik hasonló belső értékek mozgatják őket.*
- Némely ismerősömnek be kellene mutassalak.* neveti el magát. Első sorban édesanyjára gondol, bár kétli, hogy az idős nőhöz igazán el tudnának jutni Ally szavai. Thelawear asszonyt kemény fából faragták, s mint olyan nehezen hajlik. *
- Köszönöm.* szelídül mosollyá nevetése, amikor a nő bátorítón megérinti a vállát.* Észben fogom tartani.* fogadkozik és nem csak az illendőség kedvéért. A félelf bölcs gondolatainak magvai termékeny talajra leltek Revirthea fejében.*
- Megengednéd?* csodálkozik, mikor Ally felajánlja neki, hogy felülhet a nemes paripa hátára. Reviben van bizonytalanság, de csak egyértelműen saját képességeit illetően. Ennek ellenére izgatottan pattan fel a pázsitról.*
- Szeretném megpróbálni.* mély levegőt vesz, majd hosszan kifújja. Próbál megnyugodni, azt olvasta a lovak különösen érzékeny állatok. Nem szeretné, ha idegessége átragadna a négylábúra, úgy véli abból nem sok jó sülne ki.*
- Hogyan kezdjük?* fordul homlokát ráncolva Ally felé. Tudja persze, hogy fel kellene jutnia valahogy a nyeregbe, de nem ismeri ennek megfelelő módját. Tanácstalan pislog fel a nőre.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.18 11:53:55
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3180-3199