Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 67 (1321. - 1340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1340. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-07 16:56:08
Üzenet elküldve: 2021-12-07 16:56:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Zaejn vándorló természete ellenére utóbbi időben egész kényelmesen berendezkedett Artheniorban, és elég sok csalódást okozott másoknak, ahogy élete során jóformán mást sem tett. Ellenben ő rendkívül elégedett az leszámítva, hogy éppenséggel unatkozik, és megint egy ágymelegítő után kell kutatnia az elkövetkezendő pár napra, ami annyira nem egyszerű, hiszen aranya valamelyest megcsappant. Ez az év nem bővelkedett munkában számára, ellenben hedonista természete sem javult meg, és a hölgyek bizony igénylik a meleg szobát és finom italokat azért cserébe, hogy Zaejn meg élvezheti őket.
Ezen gondolatok egy hatalmas sóhaj formájában szakadnak ki belőle miközben a tisztás felé vezeti hátasát. Az isteneknek hála szerencséje akad - és mert a tisztáson egyébként is sok időt töltenek az ifjú hölgyek - rövidesen megpillant egy formás alakot, aki ugyan megmozgatja emlékezetét de arca hiányában nem tudja beazonosítani. Gyorsabb tempóra fogja hátasát, hogy hamar leküzdjek a látszólag idegen, és közte lévő távolságot, majd közelebb érve lelassít.*
- Szép napot hölgyem! Mondja csak nem fázik kedves? Szívesen elviszem egy meleg, biztonságos helyre, lóháton gyorsabban megjárná.
*Reméli a leány felé fordul, hogy bevethesse megnyerő mosolyát, ami helyesnek mondható külseje okán eddig igen szép számmal hozott neki sikereket, és Zaejn már ég a vágytól, hogy maga alá gyűrhessen egy újabb heves kisasszonyt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Zaejn vándorló természete ellenére utóbbi időben egész kényelmesen berendezkedett Artheniorban, és elég sok csalódást okozott másoknak, ahogy élete során jóformán mást sem tett. Ellenben ő rendkívül elégedett az leszámítva, hogy éppenséggel unatkozik, és megint egy ágymelegítő után kell kutatnia az elkövetkezendő pár napra, ami annyira nem egyszerű, hiszen aranya valamelyest megcsappant. Ez az év nem bővelkedett munkában számára, ellenben hedonista természete sem javult meg, és a hölgyek bizony igénylik a meleg szobát és finom italokat azért cserébe, hogy Zaejn meg élvezheti őket.
Ezen gondolatok egy hatalmas sóhaj formájában szakadnak ki belőle miközben a tisztás felé vezeti hátasát. Az isteneknek hála szerencséje akad - és mert a tisztáson egyébként is sok időt töltenek az ifjú hölgyek - rövidesen megpillant egy formás alakot, aki ugyan megmozgatja emlékezetét de arca hiányában nem tudja beazonosítani. Gyorsabb tempóra fogja hátasát, hogy hamar leküzdjek a látszólag idegen, és közte lévő távolságot, majd közelebb érve lelassít.*
- Szép napot hölgyem! Mondja csak nem fázik kedves? Szívesen elviszem egy meleg, biztonságos helyre, lóháton gyorsabban megjárná.
*Reméli a leány felé fordul, hogy bevethesse megnyerő mosolyát, ami helyesnek mondható külseje okán eddig igen szép számmal hozott neki sikereket, és Zaejn már ég a vágytól, hogy maga alá gyűrhessen egy újabb heves kisasszonyt.*
1339. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-07 15:02:49
Üzenet elküldve: 2021-12-07 15:02:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Váratlan találkozás//
*Újra tél van. Nem szeretem idő. A fák már eldobták lombjukat, a nappalok lerövidültek, és a világ lassan fagyba dermed. Az emberfajúak pedig mindent magukra szednek, hogy megóvhassák nyamvadt testüket a hidegtől.
Nincsen ezzel másként Inbieth sem. Vastag, bélelt köpenye alatt ugyan meleg holmikat visel, lábait is bélelt csizma óvja, nyakába, fejére sálat tekert, de hát ettől még hideg van.
Mikor is járt Arthenior környékén utoljára? Kora tavasszal talán? Akkor kezdték rügyeiket megduzzasztani a fák. És akkor is hagyta hátra, maga mögött a csalódás színhelyét. Délen töltötte a nyarat, a kikötő közelében, ahol mindig akadt valami munka a maga fajta világcsavargójának. Hol kísérni kellett egy karavánt, hol védelmezni valakit, hol csak egyszerűen vadásztudományát vették igénybe. Egyik sem volt kirívó esemény, dúsgazdag sem lett belőle, de azért a nyár egészen jól telt.
Valami most mégiscsak visszahúzta a városba, és önmagának sem tudná megmagyarázni, mi a nyavalyáért is jött ide? Maradhatott is volna, meg mehetett is volna más felé. De nem, neki ide kellett jönni, és mit ád az ég, éppen arra a helyre veti először a sorsa, ahol akkor, egykor, világokkal korábban, beleakadt a Hűtlenbe.
Most, hogy itt áll az erdő szélén, a tisztás télbe öltözött talaján, megint eszébe villan, miként is lécelt le egy bánatos hajnalon Zaejn. Bosszúsan morran egy halkat, hogy aztán beljebb sétáljon, remélve, hogy majd csak akad valami, amivel eltöltheti az időt délutánig. Akkor majd a házak közé fog indulni, elvégre éjszakára nem fog ártani valami szállást is találni.*
*Újra tél van. Nem szeretem idő. A fák már eldobták lombjukat, a nappalok lerövidültek, és a világ lassan fagyba dermed. Az emberfajúak pedig mindent magukra szednek, hogy megóvhassák nyamvadt testüket a hidegtől.
Nincsen ezzel másként Inbieth sem. Vastag, bélelt köpenye alatt ugyan meleg holmikat visel, lábait is bélelt csizma óvja, nyakába, fejére sálat tekert, de hát ettől még hideg van.
Mikor is járt Arthenior környékén utoljára? Kora tavasszal talán? Akkor kezdték rügyeiket megduzzasztani a fák. És akkor is hagyta hátra, maga mögött a csalódás színhelyét. Délen töltötte a nyarat, a kikötő közelében, ahol mindig akadt valami munka a maga fajta világcsavargójának. Hol kísérni kellett egy karavánt, hol védelmezni valakit, hol csak egyszerűen vadásztudományát vették igénybe. Egyik sem volt kirívó esemény, dúsgazdag sem lett belőle, de azért a nyár egészen jól telt.
Valami most mégiscsak visszahúzta a városba, és önmagának sem tudná megmagyarázni, mi a nyavalyáért is jött ide? Maradhatott is volna, meg mehetett is volna más felé. De nem, neki ide kellett jönni, és mit ád az ég, éppen arra a helyre veti először a sorsa, ahol akkor, egykor, világokkal korábban, beleakadt a Hűtlenbe.
Most, hogy itt áll az erdő szélén, a tisztás télbe öltözött talaján, megint eszébe villan, miként is lécelt le egy bánatos hajnalon Zaejn. Bosszúsan morran egy halkat, hogy aztán beljebb sétáljon, remélve, hogy majd csak akad valami, amivel eltöltheti az időt délutánig. Akkor majd a házak közé fog indulni, elvégre éjszakára nem fog ártani valami szállást is találni.*
1338. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-06 19:23:47
Üzenet elküldve: 2021-12-06 19:23:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lovagoltatás//
* A lány már a nyeregbe tartózkodik, így Syndra kivezeti a lovat szépen lassan az istállóból. *
- Vigyázz a fejedre.
* Mosolyodik el az elf. Szépen ütemesen viszi kantárral a lovat, hogy a másik fél megszokja a nyeregbe való üldögélést. *
- Helyezd magad kényelembe fenn nyugodtan, kapaszkodj de nyugodtan nézelődj. És ne foglalkozz azokkal a barmokkal, mert ha még egyszer röhögni próbálnak a pöcsüket csak nyakláncként fogják tudni hordani!
* Emeli fel a hangját az elf. Soha nem szerette a gúnyolódó alakokat. A piactér felé veszi a lóval az irányt, hogy a fogadó előtt elhaladva a tisztásig vezethesse. Közben próbál szó elegyedni az óvatos leányzóval. *
- Ne aggódj, csak az első néhány alkalom szokatlan. Utána hamar hozzá szoksz. Elmagyarázom, hogy miként működik akkor. Először is ugye ezzel irányítod. * Emeli fel a vezető szárat. * - Amelyik irányba húzod arra fog menni a ló, de nem érdemes agresszívan kezelni mert kellemetlen lehet neki. Egy enyhe utalás elég neki, kivéve ha makacs. Árnyék jó paci, szóval nem lesz vele gondod. * Lépdel tovább a kövezett úton a piac végéig, hogy mihamarabb a tisztást elérhesse. * - Mondjuk ez ló válogató, de ha Árnyéknak cöcögsz akkor gyorsít. Három különböző módon közlekedhetsz vele. Van a mostani tempó, utána az ügetés, és van a vágta. * Mosolyodik el undokul. ~ Mekkorát borulna lefele. Tesyus esélyem sincs, hogy lássam mi? ~ Nevet fel szolidan. * - Ügetni megtanulunk. Az hamar megy. Érzed ahogyan lépdel a ló nem? Fokozatosan érzed a tomporod alatt a mozgását. Az ügetésnél is hasonlót fogsz érezni, ha ütemre emeled a feneked, akkor segítesz a lónak is és nem fog neki se fájni. Árnyék nem olyan paci akinek ténylegesen gondot okozna. De azért gondoltam megemlítem.
* A tisztásra érve, meg is mutatja neki. *
- Csusszanj hátrébb a nyeregbe. * Ha megteszi a lány, akkor gyorsan felmászik a paripára ő is. Megfogja a szárat és először lassú tempóba elkezd haladni. *
- Nah most kapaszkodj belém.
* Ha belekapaszkodik akkor gyengéden megbillenti a csizmáját, hogy a ló elkezdjen ügetni. Egy kisebb szabad területet választott ki ahol bőven van lehetőség körbe-körbe haladni.Ügetéssel néhányszor körbe viszi a másik felet ha hagyja. De utána néhány kör után már le is száll. *
- Oda adom próbáld meg, csak körbe-körbe. Lassan először, nem szükséges ügetni. Nincsen futtató szárunk, szóval csak középen fogok állni és ha van valami itt vagyok oké? Vidd körbe néhányszor. Ha pedig úgy érzed akkor ügess is vele. Láttad, hogy miképp csináltam.
//Lovagoltatás//
* A lány már a nyeregbe tartózkodik, így Syndra kivezeti a lovat szépen lassan az istállóból. *
- Vigyázz a fejedre.
* Mosolyodik el az elf. Szépen ütemesen viszi kantárral a lovat, hogy a másik fél megszokja a nyeregbe való üldögélést. *
- Helyezd magad kényelembe fenn nyugodtan, kapaszkodj de nyugodtan nézelődj. És ne foglalkozz azokkal a barmokkal, mert ha még egyszer röhögni próbálnak a pöcsüket csak nyakláncként fogják tudni hordani!
* Emeli fel a hangját az elf. Soha nem szerette a gúnyolódó alakokat. A piactér felé veszi a lóval az irányt, hogy a fogadó előtt elhaladva a tisztásig vezethesse. Közben próbál szó elegyedni az óvatos leányzóval. *
- Ne aggódj, csak az első néhány alkalom szokatlan. Utána hamar hozzá szoksz. Elmagyarázom, hogy miként működik akkor. Először is ugye ezzel irányítod. * Emeli fel a vezető szárat. * - Amelyik irányba húzod arra fog menni a ló, de nem érdemes agresszívan kezelni mert kellemetlen lehet neki. Egy enyhe utalás elég neki, kivéve ha makacs. Árnyék jó paci, szóval nem lesz vele gondod. * Lépdel tovább a kövezett úton a piac végéig, hogy mihamarabb a tisztást elérhesse. * - Mondjuk ez ló válogató, de ha Árnyéknak cöcögsz akkor gyorsít. Három különböző módon közlekedhetsz vele. Van a mostani tempó, utána az ügetés, és van a vágta. * Mosolyodik el undokul. ~ Mekkorát borulna lefele. Tesyus esélyem sincs, hogy lássam mi? ~ Nevet fel szolidan. * - Ügetni megtanulunk. Az hamar megy. Érzed ahogyan lépdel a ló nem? Fokozatosan érzed a tomporod alatt a mozgását. Az ügetésnél is hasonlót fogsz érezni, ha ütemre emeled a feneked, akkor segítesz a lónak is és nem fog neki se fájni. Árnyék nem olyan paci akinek ténylegesen gondot okozna. De azért gondoltam megemlítem.
* A tisztásra érve, meg is mutatja neki. *
- Csusszanj hátrébb a nyeregbe. * Ha megteszi a lány, akkor gyorsan felmászik a paripára ő is. Megfogja a szárat és először lassú tempóba elkezd haladni. *
- Nah most kapaszkodj belém.
* Ha belekapaszkodik akkor gyengéden megbillenti a csizmáját, hogy a ló elkezdjen ügetni. Egy kisebb szabad területet választott ki ahol bőven van lehetőség körbe-körbe haladni.Ügetéssel néhányszor körbe viszi a másik felet ha hagyja. De utána néhány kör után már le is száll. *
- Oda adom próbáld meg, csak körbe-körbe. Lassan először, nem szükséges ügetni. Nincsen futtató szárunk, szóval csak középen fogok állni és ha van valami itt vagyok oké? Vidd körbe néhányszor. Ha pedig úgy érzed akkor ügess is vele. Láttad, hogy miképp csináltam.
1337. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-05 22:28:29
Üzenet elküldve: 2021-12-05 22:28:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana:5//
*Az érzés, hogy bármikor megtámadhatják vagy beleboríthatják a vízbe vagy talán épp most állítanak csapdát neki nem épp a legkellemesebb. Ahogy az se, hogy nem tudja meddig fog ez tartani. A varázslata legalább létrejött. Érzi ahogy belekap a szél a szakállába. Próbál a fülére koncentrálni hátha hall valamit, de nem jár ezzel se túl nagy sikerrel. Elf mestere sajnos a fajának köszönhető hallását nem tudta átadni neki. Egyre inkább kezdi elveszteni a reményt. Ha jól számolta talán egyszer használhatja újra az előbbi varázslatát mielőtt kiesne miatta. És csak pár másodpercet nyer vele. Szóval nagy kő esik le a szívéről mikor ismét kezdenek összeállni előtte a színek és a formák. Heves pislogással igyekszik felgyorsítani a folyamatot. Mikor lát meg is lepődik az előtte lévő falon. Örül is neki hátha védi majd, de ki tudja mi lesz még abból? Fel is méri merre vannak az ellenfelei és megpróbálja megkerülni a falat mikor érkezik az újabb meglepetés. Az hirtelen előtte jelenik meg újra. A többi irányba is próbálkozik és hamar rájön, hogy csapdába került. Elismerő mosoly húzódik szakállas képére hisz valóban jól megszorongatták a lányok. Bármilyen ártó varázslatától biztos távolban vannak úgyhogy helyben kezd sétálni és megpróbálja felfrissíteni az egyetlen eszébe jutó hasznosnak tűnő varázslatát.*
A varázsló pár óvatos lépést tesz, melynek hatására a következő három körre a varázsló léptei sokkal halkabbak lesznek, és mozogni is könnyebben tud.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana:5//
*Az érzés, hogy bármikor megtámadhatják vagy beleboríthatják a vízbe vagy talán épp most állítanak csapdát neki nem épp a legkellemesebb. Ahogy az se, hogy nem tudja meddig fog ez tartani. A varázslata legalább létrejött. Érzi ahogy belekap a szél a szakállába. Próbál a fülére koncentrálni hátha hall valamit, de nem jár ezzel se túl nagy sikerrel. Elf mestere sajnos a fajának köszönhető hallását nem tudta átadni neki. Egyre inkább kezdi elveszteni a reményt. Ha jól számolta talán egyszer használhatja újra az előbbi varázslatát mielőtt kiesne miatta. És csak pár másodpercet nyer vele. Szóval nagy kő esik le a szívéről mikor ismét kezdenek összeállni előtte a színek és a formák. Heves pislogással igyekszik felgyorsítani a folyamatot. Mikor lát meg is lepődik az előtte lévő falon. Örül is neki hátha védi majd, de ki tudja mi lesz még abból? Fel is méri merre vannak az ellenfelei és megpróbálja megkerülni a falat mikor érkezik az újabb meglepetés. Az hirtelen előtte jelenik meg újra. A többi irányba is próbálkozik és hamar rájön, hogy csapdába került. Elismerő mosoly húzódik szakállas képére hisz valóban jól megszorongatták a lányok. Bármilyen ártó varázslatától biztos távolban vannak úgyhogy helyben kezd sétálni és megpróbálja felfrissíteni az egyetlen eszébe jutó hasznosnak tűnő varázslatát.*
A varázsló pár óvatos lépést tesz, melynek hatására a következő három körre a varázsló léptei sokkal halkabbak lesznek, és mozogni is könnyebben tud.
1336. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-04 10:20:02
Üzenet elküldve: 2021-12-04 10:20:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Az utóbbi napokban megtanulta, hogy a stresszes órák után néha a legjobb a városi zajt a helyetek alatt lehető legjobban elfedő csönd. És mivel most se kedve, se ideje nincs a külső vidékekre elkezdeni túrázgatni, ennek a kis tisztással meg kell most elégednie. Szerencsére az ork a tűrő típusok közé tartozik, és ennél a kis füves helynél jobbra nem szokott könyörögni kemény szíve. Termetéhez képest meglehetősen halk léptekkel ballag el a fakör két tagja között, hogy aztán az egyik alatt nagyot nyögve, a tőle lehető legjobb módon elkényelmesedve leüljön. Nincs is jobb, mint ilyenkor egy pár perces (vagy órás) szunya, hogy aztán mehessen vissza a néptömeg poklába. Úgy is tesz.*
1335. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-04 00:44:58
Üzenet elküldve: 2021-12-04 00:44:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
~Azért örülök, hogy a fattyút nem kellett idáig vonszolnom. Jó helyen lesz az erdőben, legalább lesz is valami haszna.~
*Nagyot sóhajt, ahogy a tisztáson megáll fújni egyet, nem igazán van mostanában valami jó erőben, biztos valami betegség kínozhatja, vagy megátkozták volna? Esetleg a többnapi éhezés okozhatja? ~Biztos az átok.~ Gondolja magában, mert ezt egyszerűbb elfogadnia, mint azt, hogy a saját hibája lenne bármi is ezen a világon. Egy fa tövében ül le megpihenni, bár már hűvösebb idők járnak, ő mégis megizzadni látszik. Nem kell sok idő, hogy a kellemes fuvallatok lehűtsék a testét, és újult erővel induljon el azért, amiért idáig eljött.*
-Na akkor ha már itt vagyunk.
*Elővesz egy aprócska, fából faragott nyulat, majd maga elé teszi a földre ahogy ott ül. Mintha csak értelmes társalgópartnere lenne. Ez a figura nagyon kopott, piszkos is, láthatóan sok-sok éves múltja van, néhol pedig még fekete égésfoltok is akadnak rajta.*
-Hogy is állunk most a tervvel Szélvész?
*Nos persze választ hiába vár, mégis olybá tűnik, mintha ő hallaná. Igazából csak hangosan gondolkozik, vagy inkább magában beszél, amelyik tetszik.*
-Egész jól? Azt mondod? Helyes. Már csak pár ezer arany kell és meg is vagyunk.
*Azzal elégedetten csapja zsebre Szélvészt, és egy nagy lendületet véve felpattan, hogy ismét egyik lábát tehesse a másik után. Nagyon otthonosan mozog ezen a terepen, pedig soha életében nem járt még Artheniorban. Mindig csak kerülgette, mint a forró kását és valahogy sose kanalazott bele a sűrűjébe. Ám ennek is eljött az ideje, mímelt határozottsággal veszi az irányt az orra felé. ~Vajon tényleg van itt ilyen gazdagnegyed, amiről sokat meséltek régen az üstfoltozók? Megnézném azokat a nagy házakat, biztos nem zárnak minden ajtót és ablakot!~ Az persze eszébe sem jut, hogy ezek a történetek jó húsz évvel korábban szálltak egyik kicsiny faluból a másikra. A remény hal meg utoljára. Meg aztán a saját szemének szeret hinni, legyen szó bármiről is, nem pedig másik részeges pletykáinak. Úgyhogy ha már itt van, biztosan vet rá egy pillantást ha teheti.*
*Nagyot sóhajt, ahogy a tisztáson megáll fújni egyet, nem igazán van mostanában valami jó erőben, biztos valami betegség kínozhatja, vagy megátkozták volna? Esetleg a többnapi éhezés okozhatja? ~Biztos az átok.~ Gondolja magában, mert ezt egyszerűbb elfogadnia, mint azt, hogy a saját hibája lenne bármi is ezen a világon. Egy fa tövében ül le megpihenni, bár már hűvösebb idők járnak, ő mégis megizzadni látszik. Nem kell sok idő, hogy a kellemes fuvallatok lehűtsék a testét, és újult erővel induljon el azért, amiért idáig eljött.*
-Na akkor ha már itt vagyunk.
*Elővesz egy aprócska, fából faragott nyulat, majd maga elé teszi a földre ahogy ott ül. Mintha csak értelmes társalgópartnere lenne. Ez a figura nagyon kopott, piszkos is, láthatóan sok-sok éves múltja van, néhol pedig még fekete égésfoltok is akadnak rajta.*
-Hogy is állunk most a tervvel Szélvész?
*Nos persze választ hiába vár, mégis olybá tűnik, mintha ő hallaná. Igazából csak hangosan gondolkozik, vagy inkább magában beszél, amelyik tetszik.*
-Egész jól? Azt mondod? Helyes. Már csak pár ezer arany kell és meg is vagyunk.
*Azzal elégedetten csapja zsebre Szélvészt, és egy nagy lendületet véve felpattan, hogy ismét egyik lábát tehesse a másik után. Nagyon otthonosan mozog ezen a terepen, pedig soha életében nem járt még Artheniorban. Mindig csak kerülgette, mint a forró kását és valahogy sose kanalazott bele a sűrűjébe. Ám ennek is eljött az ideje, mímelt határozottsággal veszi az irányt az orra felé. ~Vajon tényleg van itt ilyen gazdagnegyed, amiről sokat meséltek régen az üstfoltozók? Megnézném azokat a nagy házakat, biztos nem zárnak minden ajtót és ablakot!~ Az persze eszébe sem jut, hogy ezek a történetek jó húsz évvel korábban szálltak egyik kicsiny faluból a másikra. A remény hal meg utoljára. Meg aztán a saját szemének szeret hinni, legyen szó bármiről is, nem pedig másik részeges pletykáinak. Úgyhogy ha már itt van, biztosan vet rá egy pillantást ha teheti.*
1334. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-30 11:08:23
Üzenet elküldve: 2021-11-30 11:08:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kitérő//
*Miközben törölgeti a korsókat eszébe ötlik, hogy neki bizony találkozója van ma a tisztáson egy ügyféllel, aki nagyon nem akart a Kalmárban találkozni. ~Ilyenek ezek a nemesek, beképzelt suttyó mind! ~ Mivel már későn jutott eszébe, így az utcaköveken erősen szedi a lábát, a kezében hurcolászva a zsákját, hogy végül a tisztásra érjen, kifulladt állapotban. Nem az a villám futó fajta, lassan megy neki és még jól meg is lihegi utána. Nyilván a megbeszélt helyen, a tisztás jobb sarkában a furcsa alakú kő mellett már ott ácsorog a csuklyás alak, akik, amint meglátja már integet is neki. Bár ez nem az a fajta intés, amivel az emberek üdvözlik egymás, inkább az ideges kézlóbálás körébe esne bele.*
-Itt… vagyok… na… *Lihegi míg elvonszolja magát odáig, majd ledobja magát a sziklára, hogy megpihenjen.*
-Én meg aztán várhatok rád! Hol voltál?! Már vagy tíz perce itt vagyok! Vagy az órát se ismered már? *Egyértelmű, hogy fel van háborodva, mint, akit vérig sértettek.*
-Ne sipákoljál már itt, az a lényeg, hogy ideértem egyben, meg ezek is. *Kotorászik a zsákjában, majd miután kiveszi a fiolákat már adja is a férfi kesztyűs kezébe, aki egy pillanatot se habozik, hogy elvegye.*
-Nagyon remélem, hogy az, aminek mondod! Mert akkor ne is kerülj a szemem elé, ha nem. *Fenyegeti meg még mielőtt kifizeti neki a jussát, ő meg csak a szemeit forgatja.*
-Nem váglak át, nyugi már. Mindegyik az, ami rá van írva. *Merthogy még fel is címkézte a fiolákat nehogy véletlenül rosszat vegyen be, aztán szidja hetekig míg rá nem döbben a saját hülyeségére. Az aranyakat elteszi, mert hát ezért megdolgozott. A férfi pedig miután átszámolta a fiolákat, hogy mind megvan-e, nagy svunggal viharzik keresztül a tisztáson, a várossal ellenkező irányba.*
-Gyagyás. *Söpri le magáról a koszt miután felállt ültéből, majd indul, hogy visszaálljon a pult mögé, mert hát, erre a rövid időre a mosogatófiú is megteszi, de az nem olyan talpraesett teremtmény, mint ő.*
*Miközben törölgeti a korsókat eszébe ötlik, hogy neki bizony találkozója van ma a tisztáson egy ügyféllel, aki nagyon nem akart a Kalmárban találkozni. ~Ilyenek ezek a nemesek, beképzelt suttyó mind! ~ Mivel már későn jutott eszébe, így az utcaköveken erősen szedi a lábát, a kezében hurcolászva a zsákját, hogy végül a tisztásra érjen, kifulladt állapotban. Nem az a villám futó fajta, lassan megy neki és még jól meg is lihegi utána. Nyilván a megbeszélt helyen, a tisztás jobb sarkában a furcsa alakú kő mellett már ott ácsorog a csuklyás alak, akik, amint meglátja már integet is neki. Bár ez nem az a fajta intés, amivel az emberek üdvözlik egymás, inkább az ideges kézlóbálás körébe esne bele.*
-Itt… vagyok… na… *Lihegi míg elvonszolja magát odáig, majd ledobja magát a sziklára, hogy megpihenjen.*
-Én meg aztán várhatok rád! Hol voltál?! Már vagy tíz perce itt vagyok! Vagy az órát se ismered már? *Egyértelmű, hogy fel van háborodva, mint, akit vérig sértettek.*
-Ne sipákoljál már itt, az a lényeg, hogy ideértem egyben, meg ezek is. *Kotorászik a zsákjában, majd miután kiveszi a fiolákat már adja is a férfi kesztyűs kezébe, aki egy pillanatot se habozik, hogy elvegye.*
-Nagyon remélem, hogy az, aminek mondod! Mert akkor ne is kerülj a szemem elé, ha nem. *Fenyegeti meg még mielőtt kifizeti neki a jussát, ő meg csak a szemeit forgatja.*
-Nem váglak át, nyugi már. Mindegyik az, ami rá van írva. *Merthogy még fel is címkézte a fiolákat nehogy véletlenül rosszat vegyen be, aztán szidja hetekig míg rá nem döbben a saját hülyeségére. Az aranyakat elteszi, mert hát ezért megdolgozott. A férfi pedig miután átszámolta a fiolákat, hogy mind megvan-e, nagy svunggal viharzik keresztül a tisztáson, a várossal ellenkező irányba.*
-Gyagyás. *Söpri le magáról a koszt miután felállt ültéből, majd indul, hogy visszaálljon a pult mögé, mert hát, erre a rövid időre a mosogatófiú is megteszi, de az nem olyan talpraesett teremtmény, mint ő.*
1333. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-28 18:39:35
Üzenet elküldve: 2021-11-28 18:39:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
* Maydeleine varázslata nyomán mindenki megvakul. Ezt ki, hogy reagálja le. A szélmágus megpróbál egy varázslattal védekezni, amíg Luninari inkább helyezkedik, meg egy újabb kerubit idéz. Mady talán próbálkozhatna a támadással, de úgy tűnik, hogy nem óhajt kockáztatni. A szél jó döntés a védekezésre, így aztán a nő inkább a csónakot célozza meg, ami rendelkezik evezőkkel is. Ingatagnak az is ingatag, de legalább nem csúszik, mint a jég. Elég távol vannak egymástól most a versenyzők. Ideális lehet ez a letámadásokra, mert a harmadik félnek időbe telhet reagálnia. Csak sajnos Aborath van jelenleg szorult helyzetben, mert az a fal gátolja az előre haladásban.*
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
* Maydeleine varázslata nyomán mindenki megvakul. Ezt ki, hogy reagálja le. A szélmágus megpróbál egy varázslattal védekezni, amíg Luninari inkább helyezkedik, meg egy újabb kerubit idéz. Mady talán próbálkozhatna a támadással, de úgy tűnik, hogy nem óhajt kockáztatni. A szél jó döntés a védekezésre, így aztán a nő inkább a csónakot célozza meg, ami rendelkezik evezőkkel is. Ingatagnak az is ingatag, de legalább nem csúszik, mint a jég. Elég távol vannak egymástól most a versenyzők. Ideális lehet ez a letámadásokra, mert a harmadik félnek időbe telhet reagálnia. Csak sajnos Aborath van jelenleg szorult helyzetben, mert az a fal gátolja az előre haladásban.*
1332. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-26 17:34:07
Üzenet elküldve: 2021-11-26 17:34:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 11//
*Legszívesebben felkiáltana örömében, amiért sikerült átszaladnia az ezüsthídon és visszaszereznie elveszített tollát, amiről tulajdonképpen már lemondott nem sokkal korábban, de nem teszi, mert azt azért érzi, hogy ez bizony nagyon kevésen múlott. A két jégtábla, amelyek között varázslatát létrehozta, meglehetősen ingatag, a tollat éppen csak eléri még úgy is, hogy a kerubi is segít neki, de mégis, akkor is, legalább megvan.
Mielőtt viszont egyáltalán ideje lenne kicsit örülni és megkönnyebbülni, és miközben megpróbálná felmérni éppen aktuális helyzetét a toll ruhájára való visszatűzése után, belenéz valamiféle villanásba, aminek hatására hirtelen nem lát semmit, illetve igen, de azok a homályos pacák nem sokat segítenek neki a tájékozódásban.
Iszonyatos és persze rémisztő érzés, de utóbbi csak az első pillanatban, mivel biztos benne, hogy mindez csak ideiglenes hatása lehet, majdnem teljesen biztosan Maydeleine valamelyik varázslatának.
Szerencséjére viszont jelen pillanatban ez az egyetlen rossz dolog, ami történik vele, és bizonyos értelemben talán előnyösebb helyzetbe került, mint társai vannak éppen. Hiába nem látja őket, ha jól okoskodik, akkor most ők mind a ketten közelebb vannak egymáshoz, mint bármelyikük, illetve ketten együtt hozzá. Talán lefoglalják egymást, ameddig ő kicsit összeszedi magát, ráadásul látásnak ideiglenes elvesztése nem akadályozza meg abban, hogy varázslatai többségét bevesse.
Ennek ellenére persze a lehetőségei is kezdenek beszűkölni. Támadó varázslataihoz messze van a többiektől, a hidat látása nélkül nem idézheti meg újra, de már az imént is elég veszélyes volt, így talán másodszorra már nem is nagyon lenne értelme.
Egy röpke pillanatra erős kísértést érez újabb kis földrengés előidézésére, de aztán gyorsan el is veti. Ha ilyesmit tenne, csak a puszta szerencsében reménykedhetne, hogy Maydeleine és az ember férfi előbb kerülnek a vízbe nála, és hamarabb válik le a tolluk, mint az övé. Viszont éppen ez a varázslat az előző alkalommal is nagyobb pusztítást okozott, mint azt várta, természetétől pedig eleve idegen mindent feltenni a puszta szerencsére.
Menni sem nagyon tud most semerre, még csak az kéne, hogy félig vakon belebotorkáljon a vízbe két jégtábla közé, pont most, amikor Maydeleine és az ember talán lefoglalják egymást tényleg.
Végül három dolgot tesz.
Először is megfordul, próbálva annyira megvetni a lábát amennyire az csak egy jégtáblán lehetséges. Ideje ugyan nem volt pontosan felmérni a helyzetét, de, ha minden igaz, akkor, amikor eltalálta a lány varázslata, abba az irányba kellett néznie, amerre ő és az ember vannak éppen. Így pedig, ha jól számol, akkor most, hogy megfordult, háttal kell állnia a férfinek, aki eddig két esetben sodorta le róla a tollat, és mind a kétszer nagyjából rá is látott a céljára. Abban reménykedik, hogy így, hogy neki, - reméli tényleg, - háttal áll, ha esetleg úgy dönt, hogy védekezés helyett inkább őt támadja tovább, akkor is, a legrosszabb, ami történhet vele, hogy lefejeli a jeget, nem pedig a tolla fog még egyszer messzire repülni tőle.
Másodszor varázsol, jobbját nyújtva a reményei szerint ismét megjelenő védőkerubinak, hogy akár vízbe, akár jégre esne, kapja el.
Harmadszor pedig miközben sűrű szemnyitások és csukások közepette igyekszik kipislogni szemeiből az ideiglenes vakságot, szabad bal kezével óvatosan megpróbálja ki is dörgölni belőle azt.
Ha mindez sikerül, csak akkor gondolkodhat tovább, hogyan érheti el a csónakot, vagy a hozzá legközelebbi hold, vagy napfényrácsot, mielőtt az egész pálya összeomlik alattuk.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.26 17:45:34
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 11//
*Legszívesebben felkiáltana örömében, amiért sikerült átszaladnia az ezüsthídon és visszaszereznie elveszített tollát, amiről tulajdonképpen már lemondott nem sokkal korábban, de nem teszi, mert azt azért érzi, hogy ez bizony nagyon kevésen múlott. A két jégtábla, amelyek között varázslatát létrehozta, meglehetősen ingatag, a tollat éppen csak eléri még úgy is, hogy a kerubi is segít neki, de mégis, akkor is, legalább megvan.
Mielőtt viszont egyáltalán ideje lenne kicsit örülni és megkönnyebbülni, és miközben megpróbálná felmérni éppen aktuális helyzetét a toll ruhájára való visszatűzése után, belenéz valamiféle villanásba, aminek hatására hirtelen nem lát semmit, illetve igen, de azok a homályos pacák nem sokat segítenek neki a tájékozódásban.
Iszonyatos és persze rémisztő érzés, de utóbbi csak az első pillanatban, mivel biztos benne, hogy mindez csak ideiglenes hatása lehet, majdnem teljesen biztosan Maydeleine valamelyik varázslatának.
Szerencséjére viszont jelen pillanatban ez az egyetlen rossz dolog, ami történik vele, és bizonyos értelemben talán előnyösebb helyzetbe került, mint társai vannak éppen. Hiába nem látja őket, ha jól okoskodik, akkor most ők mind a ketten közelebb vannak egymáshoz, mint bármelyikük, illetve ketten együtt hozzá. Talán lefoglalják egymást, ameddig ő kicsit összeszedi magát, ráadásul látásnak ideiglenes elvesztése nem akadályozza meg abban, hogy varázslatai többségét bevesse.
Ennek ellenére persze a lehetőségei is kezdenek beszűkölni. Támadó varázslataihoz messze van a többiektől, a hidat látása nélkül nem idézheti meg újra, de már az imént is elég veszélyes volt, így talán másodszorra már nem is nagyon lenne értelme.
Egy röpke pillanatra erős kísértést érez újabb kis földrengés előidézésére, de aztán gyorsan el is veti. Ha ilyesmit tenne, csak a puszta szerencsében reménykedhetne, hogy Maydeleine és az ember férfi előbb kerülnek a vízbe nála, és hamarabb válik le a tolluk, mint az övé. Viszont éppen ez a varázslat az előző alkalommal is nagyobb pusztítást okozott, mint azt várta, természetétől pedig eleve idegen mindent feltenni a puszta szerencsére.
Menni sem nagyon tud most semerre, még csak az kéne, hogy félig vakon belebotorkáljon a vízbe két jégtábla közé, pont most, amikor Maydeleine és az ember talán lefoglalják egymást tényleg.
Végül három dolgot tesz.
Először is megfordul, próbálva annyira megvetni a lábát amennyire az csak egy jégtáblán lehetséges. Ideje ugyan nem volt pontosan felmérni a helyzetét, de, ha minden igaz, akkor, amikor eltalálta a lány varázslata, abba az irányba kellett néznie, amerre ő és az ember vannak éppen. Így pedig, ha jól számol, akkor most, hogy megfordult, háttal kell állnia a férfinek, aki eddig két esetben sodorta le róla a tollat, és mind a kétszer nagyjából rá is látott a céljára. Abban reménykedik, hogy így, hogy neki, - reméli tényleg, - háttal áll, ha esetleg úgy dönt, hogy védekezés helyett inkább őt támadja tovább, akkor is, a legrosszabb, ami történhet vele, hogy lefejeli a jeget, nem pedig a tolla fog még egyszer messzire repülni tőle.
Másodszor varázsol, jobbját nyújtva a reményei szerint ismét megjelenő védőkerubinak, hogy akár vízbe, akár jégre esne, kapja el.
Harmadszor pedig miközben sűrű szemnyitások és csukások közepette igyekszik kipislogni szemeiből az ideiglenes vakságot, szabad bal kezével óvatosan megpróbálja ki is dörgölni belőle azt.
Ha mindez sikerül, csak akkor gondolkodhat tovább, hogyan érheti el a csónakot, vagy a hozzá legközelebbi hold, vagy napfényrácsot, mielőtt az egész pálya összeomlik alattuk.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.26 17:45:34
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
1331. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-25 23:18:56
Üzenet elküldve: 2021-11-25 23:18:56
ÚJ
![>Zraxon Drakh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11998_1612121130_ork_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* A tisztás egy olyan hely, ahol még az ork is elcsodálkozik annak szépségén. Na persze nem állna meg hosszú ideig itt üldögélni, de azért el kell ismernie magában, hogy ritkán jár ilyen területen. Megérinti valami misztikus nyugalom, amitől csak ideges lesz. Úgyhogy gyorsan keresztül is vág a helyszínen, be a város irányába, ahol ismét átadhatja magát a fokozott figyelem és nyugtalanság párosának. Már azt is tudja, hogy az első uta egy fogadóba vezet majd. Sört akar inni, vagy bort, valamit, amivel kimoshatja az út porát a szájából. *
1330. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-24 07:26:12
Üzenet elküldve: 2021-11-24 07:26:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
//Mana: 11//
//Vértezet még 7 kör//
// Holdfal 5 kör //
*Úgy tűnik sikeresen elvakított mindenkit a pályán magán kívül, ám ez sem akadályozza meg ellenfelét abban, hogy varázsoljon. Már most látja, hogy nem lesz könnyű megközelíteni, de bízik az ügyességében és a mázlijában, így mégis megpróbálja. Nagyjából tíz lépésnyire helyezkednek el egymástól, azonban két külön jégtáblán. Elindul, de megtorpan, hiszen nem igazán szeretne a vízbe kerülni, ami a varázslat és az egyéb egyensúlyi tényezők hatására erősen valószínűen bekövetkezhet. Így csak egy gyorsat varázsol, amihez nem kell feltétlen a férfi mellett lennie (Aborath elé varázsol egy falat, ha sikerül), majd körbe néz. Van még egy elem a pályán, ami a segítségére lehet, a csónak. Egyelőre azt nem látja, hogy vannak e benne evezők, de mindegy is az neki, arra indul. Legalább elkerüli a varázsló szélkörét. Annyira nem siet, hogy most itt elkapkodja a dolgokat. A csónak felé megy és ha odaér megpróbál belemászni, hogy végre viszonylag szilárd talajt tudjon a lába alatt, hiszen itt az elesés veszélye jóval kevesebb, nem csúszik.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy csak mágiával áthatolható fal jelenik meg a célpont előtt. Ha megpróbálja kikerülni, a fal követi a mozgását. A varázslat öt körig tart.
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
//Mana: 11//
//Vértezet még 7 kör//
// Holdfal 5 kör //
*Úgy tűnik sikeresen elvakított mindenkit a pályán magán kívül, ám ez sem akadályozza meg ellenfelét abban, hogy varázsoljon. Már most látja, hogy nem lesz könnyű megközelíteni, de bízik az ügyességében és a mázlijában, így mégis megpróbálja. Nagyjából tíz lépésnyire helyezkednek el egymástól, azonban két külön jégtáblán. Elindul, de megtorpan, hiszen nem igazán szeretne a vízbe kerülni, ami a varázslat és az egyéb egyensúlyi tényezők hatására erősen valószínűen bekövetkezhet. Így csak egy gyorsat varázsol, amihez nem kell feltétlen a férfi mellett lennie (Aborath elé varázsol egy falat, ha sikerül), majd körbe néz. Van még egy elem a pályán, ami a segítségére lehet, a csónak. Egyelőre azt nem látja, hogy vannak e benne evezők, de mindegy is az neki, arra indul. Legalább elkerüli a varázsló szélkörét. Annyira nem siet, hogy most itt elkapkodja a dolgokat. A csónak felé megy és ha odaér megpróbál belemászni, hogy végre viszonylag szilárd talajt tudjon a lába alatt, hiszen itt az elesés veszélye jóval kevesebb, nem csúszik.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy csak mágiával áthatolható fal jelenik meg a célpont előtt. Ha megpróbálja kikerülni, a fal követi a mozgását. A varázslat öt körig tart.
1329. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-19 04:08:53
Üzenet elküldve: 2021-11-19 04:08:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana:5//
//Légtalp varázslat utolsó kör//
*A helyzete valamennyit javul ugyanis nem esett a vízbe és bár a lába alatt a talaj nem épp a legbiztosabb, de ugyan ez igaz a jelenleg számára legveszélyesebb hölgy helyzetére is akinek a hídja megszűnt. A levegőmágus látja, hogy készül ellene valami varázslat igyekszik felkészülni rá, hogy képességeinek megfelelően kitérjen amihez természetesen figyeli mi fog történni, de úgy néz ki ez lesz a hiba. Fel is kiált az éles fény láttán és elveszti a látását. Ha tippelnie kéne a nap mágiaágnak volt valamelyik varázslata ez. Nem tudja mi történik körülötte vagy meddig fog vakoskodni, de nem engedheti meg magának a tétlenséget. Elkezd motyogni magában és megpróbálja létrehozni egy olyan varázslatát ami bár nem a legerősebb, de ezeken a vízen mozgó jégtáblákon talán hasznosabbnak bizonyulhat.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló tíz lépés sugarú környezetében szélörvény keletkezik, mely felkavarja a port és a koszt, és a körön kívülre fújja azt.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana:5//
//Légtalp varázslat utolsó kör//
*A helyzete valamennyit javul ugyanis nem esett a vízbe és bár a lába alatt a talaj nem épp a legbiztosabb, de ugyan ez igaz a jelenleg számára legveszélyesebb hölgy helyzetére is akinek a hídja megszűnt. A levegőmágus látja, hogy készül ellene valami varázslat igyekszik felkészülni rá, hogy képességeinek megfelelően kitérjen amihez természetesen figyeli mi fog történni, de úgy néz ki ez lesz a hiba. Fel is kiált az éles fény láttán és elveszti a látását. Ha tippelnie kéne a nap mágiaágnak volt valamelyik varázslata ez. Nem tudja mi történik körülötte vagy meddig fog vakoskodni, de nem engedheti meg magának a tétlenséget. Elkezd motyogni magában és megpróbálja létrehozni egy olyan varázslatát ami bár nem a legerősebb, de ezeken a vízen mozgó jégtáblákon talán hasznosabbnak bizonyulhat.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló tíz lépés sugarú környezetében szélörvény keletkezik, mely felkavarja a port és a koszt, és a körön kívülre fújja azt.
1328. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-18 20:16:54
Üzenet elküldve: 2021-11-18 20:16:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 12//
* Luninari szénája elég rosszul áll. Egyetlen dobása van, hogy visszaszerezze a tollát. A kerubi segítségére van, mivel jelen helyzetben nem csak a testi épségét védelmezi, hanem a versenyben való maradás is feladatai között szerepel. A lány egy híd varázslattal próbálkozna, ami megkönnyíti a továbbhaladást. A kerubinak legalábbis nem jelent problémát, de a félvérnek már lehet vele problémája. A híd elég instabil, elvégre lebegő jégtáblákon található. Kellő ügyességre és gyorsaságra is szüksége lesz, ha át akar jutni. Szerencsére ezeket a próbákat sikerrel veszi, így még pont eléri az előtte szertefoszló fénylovagot. Most, hogy meg van a tolla, akkor biztosan a következő lépése a többiek helyzetének a felmérése. Így aztán akaratlanul is találkozik majd pillantása a vakító fénnyel, szóval szeme világa ideiglenesen eléggé le lesz korlátozva a homályos pacákra.*
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 12//
* Luninari szénája elég rosszul áll. Egyetlen dobása van, hogy visszaszerezze a tollát. A kerubi segítségére van, mivel jelen helyzetben nem csak a testi épségét védelmezi, hanem a versenyben való maradás is feladatai között szerepel. A lány egy híd varázslattal próbálkozna, ami megkönnyíti a továbbhaladást. A kerubinak legalábbis nem jelent problémát, de a félvérnek már lehet vele problémája. A híd elég instabil, elvégre lebegő jégtáblákon található. Kellő ügyességre és gyorsaságra is szüksége lesz, ha át akar jutni. Szerencsére ezeket a próbákat sikerrel veszi, így még pont eléri az előtte szertefoszló fénylovagot. Most, hogy meg van a tolla, akkor biztosan a következő lépése a többiek helyzetének a felmérése. Így aztán akaratlanul is találkozik majd pillantása a vakító fénnyel, szóval szeme világa ideiglenesen eléggé le lesz korlátozva a homályos pacákra.*
1327. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-17 21:44:59
Üzenet elküldve: 2021-11-17 21:44:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 12//
*Varázslata nem egészen úgy valósul meg, ahogyan azt várta, de legalább hatásos, és ahogyan arra számított, ezen a pályán veszélyes és félelmetes fegyver. Leginkább az lepi meg, hogy még a part is beszakad, mert azt ugyan remélte, hogy erős lesz, de azt nem, hogy ennyire.
Nagy kár, hogy nem volt alkalma mindezt előnyösebb körülmények között kipróbálni, mondjuk úgy, hogy még a tolla is megvan.
Attól persze rosszul érzi magát, hogy Maydeleinenak is sikerült kellemetlenséget okoznia, de rajta még legalább ott a vért, na meg persze a toll, és, ha jól látja, akkor a férfi is felborul, és a másik lánynál minden bizonnyal rosszabb helyzetben van.
Történik azonban még egy dolog, amire egyáltalán nem számít, pontosabban nem történik, mert nem szól rá senki, semmilyen mágikus módon, hogy ki lenne esve, pedig biztos volt benne, hogy az általa előidézni kívánt földrengés lesz az utolsó, amit a mágustusán még megtehet a tolla nélkül.
Most azonban, hogy még mindig versenyben van, sőt, még Mady is figyelmezteti, hogy menjen a tolláért, ismét reménykedni kezd, bár sejti, hogy nagyon kevés ideje lehet már.
De hát mégis, mit tehetne? Saját dolgát is megnehezítette, nem csak a többiekét. Egy pillanat alatt felméri, hogy nagyjából lehetetlen, hogy odaérjen a tollért úgy, hogy megpróbál csúszni, futni és ugrálni a jégen, az éppen szétszakadozó táblákról táblákra.*
- Hozd nekem kérlek azt a tollat olyan gyorsan, ahogyan csak tudod *kéri a kerubit hadarva, már amennyiben vele van és nem foszlott még szerte szét. Ez lehet, hogy csak pillanatok kérdése, de mivel másik szférából érkezett erre a világra, talán a sebessége sem e világi. Sovány remény, és nem is alapozhat erre, támadó tűz és védő hold varázslatai viszont alkalmatlanok arra, hogy megoldja velük az előtte álló feladatot.
~ Talán még egyszer a híd! ~ jut erre magában. A part ugyan beszakadt, így Maydeleine ezüsthídja is követte, ugyanakkor talán megáll a híd akkor is, ha két jégtábla között feszíti ki gyorsan. Nem a legstabilabb támasz ugyan egyik oldalról sem, de legalább valami, meg hát mégiscsak mágikus maga a híd is, így talán, ha nem tűnik el alóla a talaj, mondjuk mert valamelyik jégtábla pont rossz helyen szakad szét, akkor esetleg kitart. Túl sok "ha" és "talán" de nem lát hirtelen más lehetőséget. Amúgy is csak addig kell elégnek lennie ameddig átszalad rajta, mert azt muszáj lesz, mivel gyanítja, hogy nagyon kevés az ideje.
A kiindulópont tehát ahol ő áll, végpontnak kinézi a jégtáblát, ahová tolla repült, persze a hozzá lehető legközelebbi ponton. Szerencsére maga a varázslat csak egy pillanat műve, ezzel legalább már nem veszít időt.
Ha létrejön a híd, azonnal felugrik rá, és rohan is az elveszített tollért, remélve, hogy odaér. Így talán lesz esélye, mert, ha nem az éppen szétszakadó jégen kell szaladnia, akkor sokkal gyorsabb, főleg, hogy arra sem kell folyton figyelnie, hogy ne essen el, vagy egyenesen bele a vízbe. Talán a kerubi is nyer neki pár métert, ha még vele van, és nem csak az eltűnő szellemalak utolsó foszlányainak fényét látta még maga előtt az előbb, mint valami délibábot, amikor hozzá beszélt.
Most már jó eséllyel a férfi sem akadályozhatja meg ebben, mint ahogyan azt korábban minden bizonnyal megtette volna, ha akkor próbálja visszaszerezni, amit elveszített.
Nagyon reméli, hogy nem rohan majd hiába, és egyáltalán sikerül a varázslat, de még mindig jobb megpróbálni ezt az utolsó, leghalványabb lehetőséget, mint nem tenni semmit, akkor amikor még tehet.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.17 21:53:31
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 12//
*Varázslata nem egészen úgy valósul meg, ahogyan azt várta, de legalább hatásos, és ahogyan arra számított, ezen a pályán veszélyes és félelmetes fegyver. Leginkább az lepi meg, hogy még a part is beszakad, mert azt ugyan remélte, hogy erős lesz, de azt nem, hogy ennyire.
Nagy kár, hogy nem volt alkalma mindezt előnyösebb körülmények között kipróbálni, mondjuk úgy, hogy még a tolla is megvan.
Attól persze rosszul érzi magát, hogy Maydeleinenak is sikerült kellemetlenséget okoznia, de rajta még legalább ott a vért, na meg persze a toll, és, ha jól látja, akkor a férfi is felborul, és a másik lánynál minden bizonnyal rosszabb helyzetben van.
Történik azonban még egy dolog, amire egyáltalán nem számít, pontosabban nem történik, mert nem szól rá senki, semmilyen mágikus módon, hogy ki lenne esve, pedig biztos volt benne, hogy az általa előidézni kívánt földrengés lesz az utolsó, amit a mágustusán még megtehet a tolla nélkül.
Most azonban, hogy még mindig versenyben van, sőt, még Mady is figyelmezteti, hogy menjen a tolláért, ismét reménykedni kezd, bár sejti, hogy nagyon kevés ideje lehet már.
De hát mégis, mit tehetne? Saját dolgát is megnehezítette, nem csak a többiekét. Egy pillanat alatt felméri, hogy nagyjából lehetetlen, hogy odaérjen a tollért úgy, hogy megpróbál csúszni, futni és ugrálni a jégen, az éppen szétszakadozó táblákról táblákra.*
- Hozd nekem kérlek azt a tollat olyan gyorsan, ahogyan csak tudod *kéri a kerubit hadarva, már amennyiben vele van és nem foszlott még szerte szét. Ez lehet, hogy csak pillanatok kérdése, de mivel másik szférából érkezett erre a világra, talán a sebessége sem e világi. Sovány remény, és nem is alapozhat erre, támadó tűz és védő hold varázslatai viszont alkalmatlanok arra, hogy megoldja velük az előtte álló feladatot.
~ Talán még egyszer a híd! ~ jut erre magában. A part ugyan beszakadt, így Maydeleine ezüsthídja is követte, ugyanakkor talán megáll a híd akkor is, ha két jégtábla között feszíti ki gyorsan. Nem a legstabilabb támasz ugyan egyik oldalról sem, de legalább valami, meg hát mégiscsak mágikus maga a híd is, így talán, ha nem tűnik el alóla a talaj, mondjuk mert valamelyik jégtábla pont rossz helyen szakad szét, akkor esetleg kitart. Túl sok "ha" és "talán" de nem lát hirtelen más lehetőséget. Amúgy is csak addig kell elégnek lennie ameddig átszalad rajta, mert azt muszáj lesz, mivel gyanítja, hogy nagyon kevés az ideje.
A kiindulópont tehát ahol ő áll, végpontnak kinézi a jégtáblát, ahová tolla repült, persze a hozzá lehető legközelebbi ponton. Szerencsére maga a varázslat csak egy pillanat műve, ezzel legalább már nem veszít időt.
Ha létrejön a híd, azonnal felugrik rá, és rohan is az elveszített tollért, remélve, hogy odaér. Így talán lesz esélye, mert, ha nem az éppen szétszakadó jégen kell szaladnia, akkor sokkal gyorsabb, főleg, hogy arra sem kell folyton figyelnie, hogy ne essen el, vagy egyenesen bele a vízbe. Talán a kerubi is nyer neki pár métert, ha még vele van, és nem csak az eltűnő szellemalak utolsó foszlányainak fényét látta még maga előtt az előbb, mint valami délibábot, amikor hozzá beszélt.
Most már jó eséllyel a férfi sem akadályozhatja meg ebben, mint ahogyan azt korábban minden bizonnyal megtette volna, ha akkor próbálja visszaszerezni, amit elveszített.
Nagyon reméli, hogy nem rohan majd hiába, és egyáltalán sikerül a varázslat, de még mindig jobb megpróbálni ezt az utolsó, leghalványabb lehetőséget, mint nem tenni semmit, akkor amikor még tehet.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.17 21:53:31
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.
1326. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-17 17:59:06
Üzenet elküldve: 2021-11-17 17:59:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 675
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 675
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Vakmerő
//A +bízás//
* A tisztásra vezető úton a ló úgy viselkedik alatta, mint egy állat, ami a páncélhoz, és a páncélhoz lovashoz szokott, ami meglepi, de egyben elégedettséggel is tölti el az ifjú harcost. Keserű szájízzel veszi tudomásul,, hogy nem lehet egy rossz szava sem a kereskedőházra, és a náluk vásárolt termékre, legalábbis egyelőre. Annak is örül, hogy a kováccsal nem találkozott, nem örült volna neki, ha felismeri őt a férfi.
Szótlanul hallgatja Nae útbaigazítását, és első jelét adja annak, hogy elfogadja szakaszvezetőnek az elfet - nem javítja ki, amikor az Amonra vezető útról beszél. Pedig Pash, aki gyakran bejárta a tharg birtokot, bizony tudna egy gyorsabb útvonalat, viszont megtartja magának a megjegyzéseit. Inkább elnyom egy ásítást, mert bizony eddig nem sok izgalom történt. *
* A tisztásra vezető úton a ló úgy viselkedik alatta, mint egy állat, ami a páncélhoz, és a páncélhoz lovashoz szokott, ami meglepi, de egyben elégedettséggel is tölti el az ifjú harcost. Keserű szájízzel veszi tudomásul,, hogy nem lehet egy rossz szava sem a kereskedőházra, és a náluk vásárolt termékre, legalábbis egyelőre. Annak is örül, hogy a kováccsal nem találkozott, nem örült volna neki, ha felismeri őt a férfi.
Szótlanul hallgatja Nae útbaigazítását, és első jelét adja annak, hogy elfogadja szakaszvezetőnek az elfet - nem javítja ki, amikor az Amonra vezető útról beszél. Pedig Pash, aki gyakran bejárta a tharg birtokot, bizony tudna egy gyorsabb útvonalat, viszont megtartja magának a megjegyzéseit. Inkább elnyom egy ásítást, mert bizony eddig nem sok izgalom történt. *
1325. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-16 19:19:23
Üzenet elküldve: 2021-11-16 19:19:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Felszerelkezés//
//Nyílt//
* Eleinte nem biztos benne, hogy az elf első szóra kötélnek fog állni, már készült rá hogy eltörje egy vagy kettő ujját, ahogy a kikötőben szokás. Talán kicsit csalódott is de az arany az mindig jól jön. Vállat von és elengedi, hogy le tudja számolni neki a kért aranymennyiséget. Miután megkapja be is csúsztatja a zsák jába és széles vigyorral vagy talán vicsorral ereszti útnak az elfet.*
-Aztán vigyázzá magadra szöszi, a várisi köreskedők nagyobb banditák, mint az orkok.* Még utána is integet, ha elindul a Kovácsműhely irányába. ~Na Orm! Mégiscsak jó vagy másra is. Öztet okosan kifundátad. ~ Dicséri magát fejben a találékonysága miatt, még ha nem is volt nagy ötlet.*
//Nyílt//
* Eleinte nem biztos benne, hogy az elf első szóra kötélnek fog állni, már készült rá hogy eltörje egy vagy kettő ujját, ahogy a kikötőben szokás. Talán kicsit csalódott is de az arany az mindig jól jön. Vállat von és elengedi, hogy le tudja számolni neki a kért aranymennyiséget. Miután megkapja be is csúsztatja a zsák jába és széles vigyorral vagy talán vicsorral ereszti útnak az elfet.*
-Aztán vigyázzá magadra szöszi, a várisi köreskedők nagyobb banditák, mint az orkok.* Még utána is integet, ha elindul a Kovácsműhely irányába. ~Na Orm! Mégiscsak jó vagy másra is. Öztet okosan kifundátad. ~ Dicséri magát fejben a találékonysága miatt, még ha nem is volt nagy ötlet.*
1324. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-16 19:10:05
Üzenet elküldve: 2021-11-16 19:10:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Felszerelkezés//
//Nyílt//
*Amikor meghallja, hogy az ork 40 aranyat kér azért, hogy ne bántódjon meg kicsit elkerekedett a szeme, és már egy kicsit kezdi érteni, hogy amikor még nem száműzették, akkor miért is mondták, hogy sose bízz egy orkban, de ha ez a béke ára, akkor legyen. Az élete kicsit többet ér, mint 40 arany.*
-Legyen...
*Mondja kicsit fintorogva, de azért átnyújtja az aranyakat neki. Ekkor átnyújtja a 40 aranyatOrmronym Zuunkerednek
*
-Akkor most már béke van?
*Kicsit aggódva kérdezi, de azért kedvesen, hogy az ork, nevezetesen Ormronym Zuunkered végre elengedje, nehogy eltörje a vállcsontját*
//Nyílt//
*Amikor meghallja, hogy az ork 40 aranyat kér azért, hogy ne bántódjon meg kicsit elkerekedett a szeme, és már egy kicsit kezdi érteni, hogy amikor még nem száműzették, akkor miért is mondták, hogy sose bízz egy orkban, de ha ez a béke ára, akkor legyen. Az élete kicsit többet ér, mint 40 arany.*
-Legyen...
*Mondja kicsit fintorogva, de azért átnyújtja az aranyakat neki. Ekkor átnyújtja a 40 aranyatOrmronym Zuunkerednek
*-Akkor most már béke van?
*Kicsit aggódva kérdezi, de azért kedvesen, hogy az ork, nevezetesen Ormronym Zuunkered végre elengedje, nehogy eltörje a vállcsontját*
1323. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:35:49
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:35:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Sokan nem is gondolnák, hogy mennyit jár errefelé Merchen, vagy a hozzá hasonló alakok. Pedig bizony rendszeres rutinja vezet ide. Hol csak találkozik néhány régi olyan ismerőssel, akikkel a piactéren nem mutatnának jól együtt, vagy az egyik, vagy a másik miatt. De néha csak emlékeztetni jár ide magát bizonyos dolgokra. Hogy hogy is alakulhatna az élete, ha nem lenne eszénél, vagy Teysus máshogy döntene sorsa felől. Szerencsére ezt nem kell megtudnia, de kicsit mindig a földre rántja a gondolat, mielőtt átesne annak a bizonyos lónak a másik oldalára.*
1322. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:33:51
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:33:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Felszerelkezés//
//Nyílt//
*Miután a férfi is szóhoz jut, nagyokat bólogat, bizonyára így lehetett csak és nem szándékos volt a dolog.*
-Há kicsit rosszul ösett. De ha kapok negyven aranyat akkor el is felejthetjük ezt a csúnya félreértést... Mezstor Dolest. *Próbálja bizonyítani, hogy bizony figyel és a név lassabban is csúszik ki a száján, nyomatékot adva mély hangjának és értelmének. Az egyik kezével a férfi vállát nyomja a fához a másikkal pedig arra utaló mozdulatot tesz, hogy bizonyos lehet benne a szőkeség, bizony ő nem viccel. Tartja a markát a negyven aranyért.*
-Nö félj, bántódásod nem ösik, amennyibön perkálsz. *Emelgeti meg dús szemöldökeit.*
//Nyílt//
*Miután a férfi is szóhoz jut, nagyokat bólogat, bizonyára így lehetett csak és nem szándékos volt a dolog.*
-Há kicsit rosszul ösett. De ha kapok negyven aranyat akkor el is felejthetjük ezt a csúnya félreértést... Mezstor Dolest. *Próbálja bizonyítani, hogy bizony figyel és a név lassabban is csúszik ki a száján, nyomatékot adva mély hangjának és értelmének. Az egyik kezével a férfi vállát nyomja a fához a másikkal pedig arra utaló mozdulatot tesz, hogy bizonyos lehet benne a szőkeség, bizony ő nem viccel. Tartja a markát a negyven aranyért.*
-Nö félj, bántódásod nem ösik, amennyibön perkálsz. *Emelgeti meg dús szemöldökeit.*
1321. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:22:59
Üzenet elküldve: 2021-11-16 18:22:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Felszerelkezés//
//Nyílt//
*Dolest éppen fölkel, de nyugalma nem tartott sokáig, ugyanis egy ork lohol mögötte, aztán neki nyomja egy fának. Fehér lett, mint a mész, ömlik róla a víz.*
~Most biztos meg akar ölni. Meg fogok halni...~
*Miután az ork megszólalt és ledobta a zsákját Dolest is szóhoz jut.*
-Bocsi, tényleg siettem! Éppen felszerelést terveztem venni, de észrevettem egy irdatlan nagy pók szerű izét, így itt kötöttem ki. Remélem nem bántottalak meg, nem akartalak!
*Egy kis szünetet tart, hogy hátha akar még valamit mondani az ork, de az csendben maradt.*
-Egyébként a nevem Meh'stor Dolest.
//Nyílt//
*Dolest éppen fölkel, de nyugalma nem tartott sokáig, ugyanis egy ork lohol mögötte, aztán neki nyomja egy fának. Fehér lett, mint a mész, ömlik róla a víz.*
~Most biztos meg akar ölni. Meg fogok halni...~
*Miután az ork megszólalt és ledobta a zsákját Dolest is szóhoz jut.*
-Bocsi, tényleg siettem! Éppen felszerelést terveztem venni, de észrevettem egy irdatlan nagy pók szerű izét, így itt kötöttem ki. Remélem nem bántottalak meg, nem akartalak!
*Egy kis szünetet tart, hogy hátha akar még valamit mondani az ork, de az csendben maradt.*
-Egyébként a nevem Meh'stor Dolest.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3157-3176