Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 110 (2181. - 2200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2200. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:52:29
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:52:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 519
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 519
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kislány a nagyvárosban //
*Deres a nyugtató szavakra elsőre nem is reagálna, továbbra is ugrásra kész pozíciót tartva, várná az idegen mozdulatát. De ez valami más, mintha csak gazdáját hallaná, a nyugtató szavak erre emlékeztetik őt. Fogja is magát, leteszi hátsó felét a füves talajra, és zavarodottan fejét oldalra fordítva szelídebb pofát vág a tündérhez. Cilia meglepetésére, és nem a jobbik fajtából, megrázza barátját, hogy azzal mégis mi történt. De az mit sem törődik most gazdájával. Ő úgy látja nincs baj, legalább is egyelőre. Cilia továbbra is ijedt tekintettel figyeli a már feléjük közeledő idegent, az a megnyerő mosoly ami az arcán van talán még működne is egy helyi leányzón. De nem rajta. Keveset volt a kétlábúak között, és az a kevés időszak is leginkább meneküléssel volt eltöltve. A tisztes távolságban lévő alakot felméri, de nem a külsejét inkább a másik lévő lehetséges fegyverek után kutat, tény magán is látható egy piszkos nyelű, de díszített tőr ami nyugodtan pihen bőrtokjában. Ekkor azonban benne is felüt a felismerés, olyan érzése támad mintha csak egy tó tükrébe nézne. Ez egy picit talán megnyugtatja, vagy legalább is kíváncsisága kezd úrrá lenni rajta. Továbbra is megszeppenve de a felé szegezett mondatokra így válaszol.*
-Földid? Teysus? Azok mik?
*Kérdezi teljes őszinteséggel, enyhe zavarodottsággal hangjában. De ha már a hangja, vékonyka és bizonytalan, de tisztán és gyermekinek hangzik.*
*Deres a nyugtató szavakra elsőre nem is reagálna, továbbra is ugrásra kész pozíciót tartva, várná az idegen mozdulatát. De ez valami más, mintha csak gazdáját hallaná, a nyugtató szavak erre emlékeztetik őt. Fogja is magát, leteszi hátsó felét a füves talajra, és zavarodottan fejét oldalra fordítva szelídebb pofát vág a tündérhez. Cilia meglepetésére, és nem a jobbik fajtából, megrázza barátját, hogy azzal mégis mi történt. De az mit sem törődik most gazdájával. Ő úgy látja nincs baj, legalább is egyelőre. Cilia továbbra is ijedt tekintettel figyeli a már feléjük közeledő idegent, az a megnyerő mosoly ami az arcán van talán még működne is egy helyi leányzón. De nem rajta. Keveset volt a kétlábúak között, és az a kevés időszak is leginkább meneküléssel volt eltöltve. A tisztes távolságban lévő alakot felméri, de nem a külsejét inkább a másik lévő lehetséges fegyverek után kutat, tény magán is látható egy piszkos nyelű, de díszített tőr ami nyugodtan pihen bőrtokjában. Ekkor azonban benne is felüt a felismerés, olyan érzése támad mintha csak egy tó tükrébe nézne. Ez egy picit talán megnyugtatja, vagy legalább is kíváncsisága kezd úrrá lenni rajta. Továbbra is megszeppenve de a felé szegezett mondatokra így válaszol.*
-Földid? Teysus? Azok mik?
*Kérdezi teljes őszinteséggel, enyhe zavarodottsággal hangjában. De ha már a hangja, vékonyka és bizonytalan, de tisztán és gyermekinek hangzik.*
2199. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:20:40
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:20:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Kislány a nagyvárosban //
*Ahogy az elvárható egy farkaskutyától, hamar felfigyel a tündérre. Szó mi szó, szép nagy jószág, de akár egy warg is lehetne, azzal is megbirkózna Alesian. Van érzéke az állatokhoz, aminek most is hasznát veszi.*
- Jól van, jó kutya vagy, csak nyugalom! * Szól elsőnek a jószághoz, mert jelenleg az nagyobb fenyegetésnek tűnik számára. Erre a kutyának minden felé irányuló agresszív cselekedetet fel kéne függesztenie. Ami talán még némi bizalomra is adhat okot a gazdijának. Ha már gazdi elég sok közös vonásuk van, hiszen mind a ketten kicsik, de kecsesek, fehérhajúak és még a fülük is hegyes. Tündérünk felveszi a legártatlanabb mosolyai egyikét, ami az egyik leghatékonyabb fegyvere a fajának. A smaragdzöld szemek az ő töksárga íriszeibe fúródnak, amik komiszan csillognak vissza a lányra. Észleli, hogy amaz elég szegényes életet élhet, mert hát látszik a megjelenésén, nem úgy, mint rajta. Nincs túlöltözve, hiszen a szokásos kékesszürke ingecskéjét viseli a hozzá tartozó kis nadrágjával. Az út pora kissé meglepte, de az annyira nem vészes.*
- Semmi baj, Teysusra mondom, nem akarok én rosszat.* Nyugtatja a lányt is, miközben felemeli mind a két kezét, ezzel is mutatva, hogy nincsen ártó szándéka. Ami talán szokatlan lehet egy idegennek, ki nem sűrűn lát tündért, hogy a fiú dereka környékén kilátszik a két szárnyának a vége. *
- Megláttalak és gondoltam talán földim vagy.* Vázolja fel neki itt léte okát, miközben lassan közeledik, ha szükséges akár meg is áll.* Én Alesian vagyok innen származom a külső területekről.* Magyaráz tovább, miközben felméri a lányt. Elfek között nőt fel, látott már gyermekeket is, szóval nem kell sok idő neki, hogy rájöjjön, nem fajtársával van dolga. Na nem mintha ez kedvét szegné, mert ha már Teysus ide sodorta, akkor kivárja a dolgok végét. Legrosszabb esetben egy rövid kitérő lesz az egész.*
// Aktív képesség használat: Szelídítés //
*Ahogy az elvárható egy farkaskutyától, hamar felfigyel a tündérre. Szó mi szó, szép nagy jószág, de akár egy warg is lehetne, azzal is megbirkózna Alesian. Van érzéke az állatokhoz, aminek most is hasznát veszi.*
- Jól van, jó kutya vagy, csak nyugalom! * Szól elsőnek a jószághoz, mert jelenleg az nagyobb fenyegetésnek tűnik számára. Erre a kutyának minden felé irányuló agresszív cselekedetet fel kéne függesztenie. Ami talán még némi bizalomra is adhat okot a gazdijának. Ha már gazdi elég sok közös vonásuk van, hiszen mind a ketten kicsik, de kecsesek, fehérhajúak és még a fülük is hegyes. Tündérünk felveszi a legártatlanabb mosolyai egyikét, ami az egyik leghatékonyabb fegyvere a fajának. A smaragdzöld szemek az ő töksárga íriszeibe fúródnak, amik komiszan csillognak vissza a lányra. Észleli, hogy amaz elég szegényes életet élhet, mert hát látszik a megjelenésén, nem úgy, mint rajta. Nincs túlöltözve, hiszen a szokásos kékesszürke ingecskéjét viseli a hozzá tartozó kis nadrágjával. Az út pora kissé meglepte, de az annyira nem vészes.*
- Semmi baj, Teysusra mondom, nem akarok én rosszat.* Nyugtatja a lányt is, miközben felemeli mind a két kezét, ezzel is mutatva, hogy nincsen ártó szándéka. Ami talán szokatlan lehet egy idegennek, ki nem sűrűn lát tündért, hogy a fiú dereka környékén kilátszik a két szárnyának a vége. *
- Megláttalak és gondoltam talán földim vagy.* Vázolja fel neki itt léte okát, miközben lassan közeledik, ha szükséges akár meg is áll.* Én Alesian vagyok innen származom a külső területekről.* Magyaráz tovább, miközben felméri a lányt. Elfek között nőt fel, látott már gyermekeket is, szóval nem kell sok idő neki, hogy rájöjjön, nem fajtársával van dolga. Na nem mintha ez kedvét szegné, mert ha már Teysus ide sodorta, akkor kivárja a dolgok végét. Legrosszabb esetben egy rövid kitérő lesz az egész.*
// Aktív képesség használat: Szelídítés //
2198. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:56:00
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:56:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 519
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 519
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
// Kislány a nagyvárosban //
*A gyönyörű kék égen, sok különböző formájú felhőt lát lustán elvonulni egyik irányból a másikba. Fel is emeli két kezét mintha azt játszaná ő maga irányítja azokat a szél segítségével, sőt mintha formázni is szeretné őket. Sajnos, nem sok sikerrel, egy nagy sóhajjal fel is hagyja ezt a buta kis játékot. Visszarakja tarkója mögé aprócska kis kezeit, fejét azon pihenteti tovább.*
~Lehet inkább ide kellene költözni, nem a másik odúba. De ahj, megint ásni egy lyukat egy fa tövébe?~
*Most költözött csak be nem rég abba az elhagyatott pincébe, de mint második tervnek talán megfelel majd, ha túl sokan tudnának létezéséről a város közepén.
Deres, fehéredő pofája megállás nélkül járja a körülöttük lévő területet, az arra járókat kémleli. Egy párocska sétál el a távolban kézen fogva, egy másik alak lóháton siet a város irányába. Majd, ahogy ismét fordul és végig nézi a közelükben lévő fákat és bokrokat. Megpillant egy aprócska fejet a távolban ami őket pásztázza. Deres azon nyomban felpattan ülőhelyéről, farkát magasan az égbe emeli, fejét pedig lehajtva mérgesen nézi az őket kémlelőt. Egyelőre se nem morog, vagy vicsorít, vár a másik mit tervez csinálni.
Alesiant ne tévessze meg a látvány, lehet farkasnak tűnhet a kutya távolról, de félvérének köszönhetően szép nagyra nőtt, marmagassága elérheti egy felnőtt férfi derekát. Cilia pajtása testmozgását jól ismerve, ijedten ül fel kényelmes pozíciójából, és akár egy nyúl riadtan kezdi el pásztázni a környéket. Meglátva Deres testtartását, abba az irányba tekint amerre a jószág figyel. Nem is kell sok mire meglátja Alesian tekintetét és ütközik a kettőjüké. Láthatja szép smaragd zöld szemeit, hegyes fülei kilógnak fehér hosszú, kócos rendezetlen hajából. Ruhácskája pedig szakadt, piszkos, és talán még fénykorában szép zöldes színnel pompázott. Gyorsan felpattan az ülőhelyzetből és szorosan Deres mellé áll azt átkarolva, enyhén guggoló pózt felvéve, mintha szaladni készülne.*
*A gyönyörű kék égen, sok különböző formájú felhőt lát lustán elvonulni egyik irányból a másikba. Fel is emeli két kezét mintha azt játszaná ő maga irányítja azokat a szél segítségével, sőt mintha formázni is szeretné őket. Sajnos, nem sok sikerrel, egy nagy sóhajjal fel is hagyja ezt a buta kis játékot. Visszarakja tarkója mögé aprócska kis kezeit, fejét azon pihenteti tovább.*
~Lehet inkább ide kellene költözni, nem a másik odúba. De ahj, megint ásni egy lyukat egy fa tövébe?~
*Most költözött csak be nem rég abba az elhagyatott pincébe, de mint második tervnek talán megfelel majd, ha túl sokan tudnának létezéséről a város közepén.
Deres, fehéredő pofája megállás nélkül járja a körülöttük lévő területet, az arra járókat kémleli. Egy párocska sétál el a távolban kézen fogva, egy másik alak lóháton siet a város irányába. Majd, ahogy ismét fordul és végig nézi a közelükben lévő fákat és bokrokat. Megpillant egy aprócska fejet a távolban ami őket pásztázza. Deres azon nyomban felpattan ülőhelyéről, farkát magasan az égbe emeli, fejét pedig lehajtva mérgesen nézi az őket kémlelőt. Egyelőre se nem morog, vagy vicsorít, vár a másik mit tervez csinálni.
Alesiant ne tévessze meg a látvány, lehet farkasnak tűnhet a kutya távolról, de félvérének köszönhetően szép nagyra nőtt, marmagassága elérheti egy felnőtt férfi derekát. Cilia pajtása testmozgását jól ismerve, ijedten ül fel kényelmes pozíciójából, és akár egy nyúl riadtan kezdi el pásztázni a környéket. Meglátva Deres testtartását, abba az irányba tekint amerre a jószág figyel. Nem is kell sok mire meglátja Alesian tekintetét és ütközik a kettőjüké. Láthatja szép smaragd zöld szemeit, hegyes fülei kilógnak fehér hosszú, kócos rendezetlen hajából. Ruhácskája pedig szakadt, piszkos, és talán még fénykorában szép zöldes színnel pompázott. Gyorsan felpattan az ülőhelyzetből és szorosan Deres mellé áll azt átkarolva, enyhén guggoló pózt felvéve, mintha szaladni készülne.*
2197. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:31:46
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:31:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Kislány a nagyvárosban //
*Ahogy a piac felé halad a tisztás viszonylagos csöndje megtörik. Egy lány önfeledt kacagása üti meg a tündér hegyes fülét. Mivel Alesian igen kíváncsi fajta, ezért tesz egy apró kitérőt a fák közzé. Na nem mintha sokat kéne mennie, hogy a hang gazdáját meglelje. Amikor odaér az egyik fa mögül kukucskál ki, hogy felmérje a terepet. Dús keblű fiatal leányzóra számít, de ezzel most mellé nyúlt, vagy kit tudja.*
- Mi a szösz?* Szólja el magát, de csak halkan. Nálánál sokkal kisebb lényt pillant meg. Finom mozgása és vékony alakja, amire akár azt is hihetné, hogy sajátjával van dolga. Innen annyira nem tudja jól megfigyelni, mivel folyton mozgásban van. Egy kutyával kergetőzik, majd eldőlnek a fűben és ott birkóznak egy darabig. Addig figyeli őket, amíg le nem nyugszanak, aztán majd meg fogja közelíteni őket, feltéve, ha a kutya nem füleli le hamarabb. Na nem mintha félne bármiféle ebtől, úgyhogy az ilyesmi nem zavarja igazán. Ritka pillanatok egyike, hogy magasabb valakinél, így jóval magasabb lehet az egoja is.*
*Ahogy a piac felé halad a tisztás viszonylagos csöndje megtörik. Egy lány önfeledt kacagása üti meg a tündér hegyes fülét. Mivel Alesian igen kíváncsi fajta, ezért tesz egy apró kitérőt a fák közzé. Na nem mintha sokat kéne mennie, hogy a hang gazdáját meglelje. Amikor odaér az egyik fa mögül kukucskál ki, hogy felmérje a terepet. Dús keblű fiatal leányzóra számít, de ezzel most mellé nyúlt, vagy kit tudja.*
- Mi a szösz?* Szólja el magát, de csak halkan. Nálánál sokkal kisebb lényt pillant meg. Finom mozgása és vékony alakja, amire akár azt is hihetné, hogy sajátjával van dolga. Innen annyira nem tudja jól megfigyelni, mivel folyton mozgásban van. Egy kutyával kergetőzik, majd eldőlnek a fűben és ott birkóznak egy darabig. Addig figyeli őket, amíg le nem nyugszanak, aztán majd meg fogja közelíteni őket, feltéve, ha a kutya nem füleli le hamarabb. Na nem mintha félne bármiféle ebtől, úgyhogy az ilyesmi nem zavarja igazán. Ritka pillanatok egyike, hogy magasabb valakinél, így jóval magasabb lehet az egoja is.*
2196. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 11:21:07
Üzenet elküldve: 2024-08-09 11:21:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 519
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 519
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Vakmerő
//Kislány a nagyvárosban//
*Gaelnak és bőséges adományának köszönhetően, úgy döntött megpróbál esélyt adni a nagyvárosi életnek. Abból az elhagyatott, romos kis ház pincéjéből, a romokból és az ott talált régi rongyokból, függönyökből egész takaros kis fészket alakított ki magának. Továbbra is félőn, nyakát behúzva közlekedik az itt élők között, bárki aki csak csúnyán is nézett rá, inkább elszaladt előle. Sajnos volt nem egy pár aki így tekintett rá, lehet koszos, szakadt külleme, vagy épp Deres az oka ennek, akinek külleme emlékeztetheti az arra járókat egy erdei farkasra. Holott ha tudnák, milyen kezesbárány tud lenni a jószág. Az utcákat járva és a tekinteteket kerülve, Cilia és Deres kilyukad a város eme, szemet gyönyörködtető részére. Cilia zöld szemei, hatalmasra tágulnak az ámulattól, ismét megcsapja az a friss illat amit az erdőből már jól ismert. Olyan érzés mintha ismét otthon lenne. Boldogan, száján nagy mosollyal kezd el beszaladni a fák és bokrok közé. Deres színt úgy gazdája példáját követve boldog csaholással kezdi el gazdáját hajkurászni.
Cilia kacarászva szalad kutyája elől, kerülgeti a fákat, bokrokat, majd végül a tisztás közepén éri utol végzete. Deres ráugrik Cilia hátára, aki a kutya súlyát nem bírva elesik a fűben. Persze ez nem rontja el kedvét, továbbra is kacarászva birkózik a nagy mamlasszal. Aki pedig végig nyaldossa a lány arcát, mintha csak cukorból lenne. Végül Cilia megelégedve ezt a kiszolgáltatott állapotot, rászól kutyájára.*
-Elég, győztél!
*Tuszkolja le magáról a bundás jószágot, majd a fűben hátára feküdve kezdi el a felhőket kémlelni, társa is hasonlóan tesz, de az inkább a környező területet figyeli. Lehet, hogy a tisztás teszi ezt Ciliával, de most minden olyan békés számára.*
*Gaelnak és bőséges adományának köszönhetően, úgy döntött megpróbál esélyt adni a nagyvárosi életnek. Abból az elhagyatott, romos kis ház pincéjéből, a romokból és az ott talált régi rongyokból, függönyökből egész takaros kis fészket alakított ki magának. Továbbra is félőn, nyakát behúzva közlekedik az itt élők között, bárki aki csak csúnyán is nézett rá, inkább elszaladt előle. Sajnos volt nem egy pár aki így tekintett rá, lehet koszos, szakadt külleme, vagy épp Deres az oka ennek, akinek külleme emlékeztetheti az arra járókat egy erdei farkasra. Holott ha tudnák, milyen kezesbárány tud lenni a jószág. Az utcákat járva és a tekinteteket kerülve, Cilia és Deres kilyukad a város eme, szemet gyönyörködtető részére. Cilia zöld szemei, hatalmasra tágulnak az ámulattól, ismét megcsapja az a friss illat amit az erdőből már jól ismert. Olyan érzés mintha ismét otthon lenne. Boldogan, száján nagy mosollyal kezd el beszaladni a fák és bokrok közé. Deres színt úgy gazdája példáját követve boldog csaholással kezdi el gazdáját hajkurászni.
Cilia kacarászva szalad kutyája elől, kerülgeti a fákat, bokrokat, majd végül a tisztás közepén éri utol végzete. Deres ráugrik Cilia hátára, aki a kutya súlyát nem bírva elesik a fűben. Persze ez nem rontja el kedvét, továbbra is kacarászva birkózik a nagy mamlasszal. Aki pedig végig nyaldossa a lány arcát, mintha csak cukorból lenne. Végül Cilia megelégedve ezt a kiszolgáltatott állapotot, rászól kutyájára.*
-Elég, győztél!
*Tuszkolja le magáról a bundás jószágot, majd a fűben hátára feküdve kezdi el a felhőket kémlelni, társa is hasonlóan tesz, de az inkább a környező területet figyeli. Lehet, hogy a tisztás teszi ezt Ciliával, de most minden olyan békés számára.*
2195. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-04 12:07:42
Üzenet elküldve: 2024-08-04 12:07:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
* Amikor már elég közel érnek a városhoz ő bizony leváll a csapattól és egy rövid búcsú után már a tisztás füvét koptatja. Nem akart felesleges köröket futni azzal, hogy a főtér felől jöjjön be a városba. Így sokkal gyorsabb. Le van maradva rendesen a hírekkel, annyit tud csak, ami pletyka szinten lejutott a földekig. Történt pár dolog, ami miatt nem feltétlen volt egészséges, ha az itt lét. Ahogy közelít a városhoz, egyre jobban megcsapja hegyes fülét a tömeg jellegzetes zsivaja. Már hiányzott ez neki, és csak most tudatosul benne, hogy mennyire.*
2194. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-03 10:05:04
Üzenet elküldve: 2024-08-03 10:05:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1617
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
*Mit csinál aki elfáradt? Komolytalankodik? Az elf is így tesz. Nem dalnokokéhoz hasonlóan kiművelt, de tiszta hangján szól a dal ahogy kiérkezik a tisztásra.*
-Rezeg nagyon a bokor,
Csipke látszik legalól.
Rugdosódik ott négy láb,
Ajaj, mi lesz ezután?
*Hogy, ő mit szeretne, az egyértelmű. Elmenni a piacra, bevásárolni, beugrani a fogadóba egy-két felesre, majd hazaindulni ahol remélhetőleg a lányok végre méltó módon elkényeztetik. Ráfér. Az úton többször is megállapította, hogy igencsak el volt hanyagolva. A vörös se dolgozta meg kellően, azt a Mai-t is szívesen kiélvezte volna még párszor, Relael-re meg rossz rágondolni is. Az is biztos, hogy a varjúba se megy többet. Hogy gondolatainak nyomatékot is adjon élesen kiköp a lova hátáról egyenesen egy vénasszony lába elé, akinek kárálására, csak a válla fölött kiabál vissza.*
-Fogja be a száját maga banya! Inkább menjen haza és ne riogassa a népeket a randa pofájával!
*Hogy mit kap a nyakába a szemtelenségéért az nem különösebben érdekeli. A lelki békéjének jót tett ez a közjáték. Szüksége volt rá. Be kell hangolni a piacon történő veszekedésekre.*
-Rezeg nagyon a bokor,
Csipke látszik legalól.
Rugdosódik ott négy láb,
Ajaj, mi lesz ezután?
*Hogy, ő mit szeretne, az egyértelmű. Elmenni a piacra, bevásárolni, beugrani a fogadóba egy-két felesre, majd hazaindulni ahol remélhetőleg a lányok végre méltó módon elkényeztetik. Ráfér. Az úton többször is megállapította, hogy igencsak el volt hanyagolva. A vörös se dolgozta meg kellően, azt a Mai-t is szívesen kiélvezte volna még párszor, Relael-re meg rossz rágondolni is. Az is biztos, hogy a varjúba se megy többet. Hogy gondolatainak nyomatékot is adjon élesen kiköp a lova hátáról egyenesen egy vénasszony lába elé, akinek kárálására, csak a válla fölött kiabál vissza.*
-Fogja be a száját maga banya! Inkább menjen haza és ne riogassa a népeket a randa pofájával!
*Hogy mit kap a nyakába a szemtelenségéért az nem különösebben érdekeli. A lelki békéjének jót tett ez a közjáték. Szüksége volt rá. Be kell hangolni a piacon történő veszekedésekre.*
2193. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-30 19:51:11
Üzenet elküldve: 2024-07-30 19:51:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
- Áh, *-bólint egyet értőn-* így már akkor tudom, miért nem láttam eddig sehol a tábláját.
*Anélkül hogy külön felfogná ezt, megérti a nő mozdulatait. Mai kicsit olyan, mint egy ló, ami már kapar a patájával mehetnékjében. Szinte oda sem figyelve negyedfordulatot tesz és tenyerét felfelé tartva int a város irányába. "Indulj csak", üzeni ez a mozdulat, "én majd követlek".*
- Eddig nem is hallottam róla, hogy tervben van egy árvaház kialakítása. Pedig a Piacon rengeteg dologról beszélnek! *-hajaj, de mennyi mindneről, ha csak belekezdene felsorolni, napestig járhatna a szája. De most inkább Mai-ra kíváncsi, és erre az egészre.-* És merrefelé van az az épület? Lehet, hogy láttam már.
*Ha Mai elindul a város felé, akkor ő beáll mellé, lépéseit a nőéhez igazítja, hagyja, hogy az mutassa az utat. Közben egyszerre több dolog is cikázik a fejében. Például hogy reméli, hogy valami ételt tud szerezni magának mielőtt dolgozni kezd, ugyanis nem szeretne elszédülni és összeesni munka közben. Ahol már van néhány gyerek, csak akad valami, nem? Ha más nem, csak hűlt zabkása. Fenébe, egy bikát is megülne egy tál zabkásáért! És az is eszébe jut, bár ezzel megpróbál nem törődni, hogy Mai mellette sétál, és hogy a nő közelsége, bár még igazából nem ismerik egymást és a kettejük között feszülő bizalom is csak pókháló-vékony, szóval hogy a nő közelsége a kedvére van. Nem csak azért, mert az nő.. persze, az is számít.. hanem mert végre olyan beszélgetőtársa van, aki nem feltétlenül valamilyen kétes dologba akarja belerángatni. Az elmúlt hónapok után ez igazán szívderítő dolog számára.*
- És *-indítja útjára következő kérdését, hogy ne csak úgy, kukán sétáljon-* honnan jött az ötlete, hogy árvaházat alapítson? Már persze, ha szabad kérdezni.
*Mert azt nem tudja, hogy szabad-e. Még nem ismerte ki a kettejük közötti dinamikát. Végétre is, akárhonnan nézi: Mai a főnöke lesz! Lett..? Eh, zavaros ez még.*
//Második szál//
- Áh, *-bólint egyet értőn-* így már akkor tudom, miért nem láttam eddig sehol a tábláját.
*Anélkül hogy külön felfogná ezt, megérti a nő mozdulatait. Mai kicsit olyan, mint egy ló, ami már kapar a patájával mehetnékjében. Szinte oda sem figyelve negyedfordulatot tesz és tenyerét felfelé tartva int a város irányába. "Indulj csak", üzeni ez a mozdulat, "én majd követlek".*
- Eddig nem is hallottam róla, hogy tervben van egy árvaház kialakítása. Pedig a Piacon rengeteg dologról beszélnek! *-hajaj, de mennyi mindneről, ha csak belekezdene felsorolni, napestig járhatna a szája. De most inkább Mai-ra kíváncsi, és erre az egészre.-* És merrefelé van az az épület? Lehet, hogy láttam már.
*Ha Mai elindul a város felé, akkor ő beáll mellé, lépéseit a nőéhez igazítja, hagyja, hogy az mutassa az utat. Közben egyszerre több dolog is cikázik a fejében. Például hogy reméli, hogy valami ételt tud szerezni magának mielőtt dolgozni kezd, ugyanis nem szeretne elszédülni és összeesni munka közben. Ahol már van néhány gyerek, csak akad valami, nem? Ha más nem, csak hűlt zabkása. Fenébe, egy bikát is megülne egy tál zabkásáért! És az is eszébe jut, bár ezzel megpróbál nem törődni, hogy Mai mellette sétál, és hogy a nő közelsége, bár még igazából nem ismerik egymást és a kettejük között feszülő bizalom is csak pókháló-vékony, szóval hogy a nő közelsége a kedvére van. Nem csak azért, mert az nő.. persze, az is számít.. hanem mert végre olyan beszélgetőtársa van, aki nem feltétlenül valamilyen kétes dologba akarja belerángatni. Az elmúlt hónapok után ez igazán szívderítő dolog számára.*
- És *-indítja útjára következő kérdését, hogy ne csak úgy, kukán sétáljon-* honnan jött az ötlete, hogy árvaházat alapítson? Már persze, ha szabad kérdezni.
*Mert azt nem tudja, hogy szabad-e. Még nem ismerte ki a kettejük közötti dinamikát. Végétre is, akárhonnan nézi: Mai a főnöke lesz! Lett..? Eh, zavaros ez még.*
2192. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-30 17:46:41
Üzenet elküldve: 2024-07-30 17:46:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Nem tudhatja a másik, hogy van ilyen, mert igazából nincs. Tervek vannak mindössze, és a szabad út a tanácstól. Nem kérdés, hogy megvalósítják. Mai már kész tényként kezeli, még ha az a bent élő három kicsi lélek is teszi ki a létszámot. Majd lesznek többen is. Szükség az van, s feltett szándéka, hogy minden elkallódott, elhagyott gyermek megkapja az esélyt arra, hogy tisztességes felnőtt váljon belőle. Nem mindenkinek jut ilyesfajta segítség, sőt, vannak, akiknek az útjában is állnak. Ha csak egyetlen halovány lehetőség van ő meg fogja ragadni. Értük és magáért is.*
- Nagyszabású terveink vannak, az épület megvan, de még ki kell alakítani és alkalmassá tenni. Ehhez jönne jól a segítsége. Még csak néhányan lakják.
*Mindent nem oszt meg, hiszen még van aki elé kell tárni a részleteket. De valahol el kell kezdeni és Alenia éppen mostanság kezd bele a tárgyalásokba. Szeretne csatlakozni, s most tökéletes az időzítés is, hogy talált valakit, aki néhány aprósággal hozzájárulhat.*
- A kertben rengeteg hely van, de már tudom hová szánom. Akadhat ott egyéb teendő is. Ha elkísér, akkor meg is mutatom. Minél hamarabb kezdi, annál hamarabb érheti a markát arany, ugye?
*Mozdulatai indulásra készek, s nagyon reméli tényleg vele tart a férfi, akit ugyan csak most ismert meg, de a kezdeti bizalmát élvezi. Ha szerencséje van, megismerhet olyat is a nap folyamán, aki még több munkához hozzá tudja juttatni, de ez még a jövő. Először meg kell mutatni, hogy méltó rá.*
//Második szál//
*Nem tudhatja a másik, hogy van ilyen, mert igazából nincs. Tervek vannak mindössze, és a szabad út a tanácstól. Nem kérdés, hogy megvalósítják. Mai már kész tényként kezeli, még ha az a bent élő három kicsi lélek is teszi ki a létszámot. Majd lesznek többen is. Szükség az van, s feltett szándéka, hogy minden elkallódott, elhagyott gyermek megkapja az esélyt arra, hogy tisztességes felnőtt váljon belőle. Nem mindenkinek jut ilyesfajta segítség, sőt, vannak, akiknek az útjában is állnak. Ha csak egyetlen halovány lehetőség van ő meg fogja ragadni. Értük és magáért is.*
- Nagyszabású terveink vannak, az épület megvan, de még ki kell alakítani és alkalmassá tenni. Ehhez jönne jól a segítsége. Még csak néhányan lakják.
*Mindent nem oszt meg, hiszen még van aki elé kell tárni a részleteket. De valahol el kell kezdeni és Alenia éppen mostanság kezd bele a tárgyalásokba. Szeretne csatlakozni, s most tökéletes az időzítés is, hogy talált valakit, aki néhány aprósággal hozzájárulhat.*
- A kertben rengeteg hely van, de már tudom hová szánom. Akadhat ott egyéb teendő is. Ha elkísér, akkor meg is mutatom. Minél hamarabb kezdi, annál hamarabb érheti a markát arany, ugye?
*Mozdulatai indulásra készek, s nagyon reméli tényleg vele tart a férfi, akit ugyan csak most ismert meg, de a kezdeti bizalmát élvezi. Ha szerencséje van, megismerhet olyat is a nap folyamán, aki még több munkához hozzá tudja juttatni, de ez még a jövő. Először meg kell mutatni, hogy méltó rá.*
2191. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-30 11:41:38
Üzenet elküldve: 2024-07-30 11:41:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*A gyerekkori emlékek keserűsége még a nyelvén ül. Vagy csak az éhség epéje az? Nem tudja eldönteni. Mély levegőt vesz ismét, hátha feloldódik benne a feszültség, nem szeretné Mai-ra zúdítani azt. Hiszen a nő semmit sem tett ellene, ő nem az apja, nem kényszeríti semmire. Az ajánlat, amit tőle kapott ha nem is önzetlen, de kölcsönösen előnyös volt valószínűleg.
Aprót biccent ahogy Mai kiejti a nevét, mintegy megerősítésképp, majd iménti borongós gondolatait szinte teljesen el is feledve, meglepve húzza fel a szemöldökét.*
- Árvaházi gyermekek? *-kérdez vissza-* Hol.. hol van itt árvaház?
*Természetesen a városra érti, nem az erdőre. Az utcákon tett felfedezőútjai során egyszer sem látott árvaházat.*
- Persze, egy tűzrakóhely nem nagy dolog. Szívesen kiépítek egyet, ha megvan a helye. *-bólint.
A városban eltöltött hónapok, a picivel több mint egy év, ez a tolvajkodással ügyetlenkedés, padláson kucorgás nem kérgesítette még meg. Pontosan tudja, hogy mennyire lehet örülni a legapróbb dolgoknak is.
A tűz melegének.
Egy tál otthon-ízű ételnek.
Az egymás között halkan megosztott történeteknek.
És azt is tudja, hogy valakinek, akinek nincs se anyja, se apja, aki csak úgy kallódik az életben, annak ezek az egyszerű dolgok is a világot magát tudják jelenteni.
Jól tudja ezt.
Azóta, hogy elveszítette az édesanyját, nagyon is jól tudja ezt.*
//Második szál//
*A gyerekkori emlékek keserűsége még a nyelvén ül. Vagy csak az éhség epéje az? Nem tudja eldönteni. Mély levegőt vesz ismét, hátha feloldódik benne a feszültség, nem szeretné Mai-ra zúdítani azt. Hiszen a nő semmit sem tett ellene, ő nem az apja, nem kényszeríti semmire. Az ajánlat, amit tőle kapott ha nem is önzetlen, de kölcsönösen előnyös volt valószínűleg.
Aprót biccent ahogy Mai kiejti a nevét, mintegy megerősítésképp, majd iménti borongós gondolatait szinte teljesen el is feledve, meglepve húzza fel a szemöldökét.*
- Árvaházi gyermekek? *-kérdez vissza-* Hol.. hol van itt árvaház?
*Természetesen a városra érti, nem az erdőre. Az utcákon tett felfedezőútjai során egyszer sem látott árvaházat.*
- Persze, egy tűzrakóhely nem nagy dolog. Szívesen kiépítek egyet, ha megvan a helye. *-bólint.
A városban eltöltött hónapok, a picivel több mint egy év, ez a tolvajkodással ügyetlenkedés, padláson kucorgás nem kérgesítette még meg. Pontosan tudja, hogy mennyire lehet örülni a legapróbb dolgoknak is.
A tűz melegének.
Egy tál otthon-ízű ételnek.
Az egymás között halkan megosztott történeteknek.
És azt is tudja, hogy valakinek, akinek nincs se anyja, se apja, aki csak úgy kallódik az életben, annak ezek az egyszerű dolgok is a világot magát tudják jelenteni.
Jól tudja ezt.
Azóta, hogy elveszítette az édesanyját, nagyon is jól tudja ezt.*
2190. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-30 10:45:09
Üzenet elküldve: 2024-07-30 10:45:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*A gyermekkorban elszenvedett károkat ő is pontosan ismeri, ő is érzi, ámbár mások szerint neki sokkal könnyebb volt egy nemesi kúriában elszenvedni mindezt. Azért ezzel tudna vitatkozni, ha akarna, de nem tenné, hiszen rajta csak képzeletbeli övcsatok csattantak, vagy inkább lehetetlenül szűkre húzva a szíjat fojtogatták a szemek, ahogy néztek rá. Humoros az élettől, hogy pont így méricskélt másokat is, csak kevésbé láttatva azt. Legbelül érezte csupán. Megvető gondolatok, felsőbbrendűség. Dac. Nehezen kopott ki, és még most sem teljesen. Arthenior-ban viszont ennek ritkán esett bárki is áldozatául, sokkal nyitottabbá vált, ami elengedhetetlen ahhoz, amit útjául választott magának. Talán ez is közrejátszik, hogy nem ítélkezően áll a másik félhez, hanem megkeresi benne a hasznosságot. Aztán minden alakul majd úgy, ahogyan alakulnia kell.
A szemöldöke megemelkedik, ahogy tényszerűen közli, hogy tud dolgozni. Neki éppen ennyi kell, de azért végig hallgatja a felsorolást, próbálja belőle kivenni azt, amire szüksége lehet most, vagy a későbbiekben. Még emészti a hallottakat, így a bemutatkozás mellett dönt, pedig már eldöntötte, hogy szeretné, ha munkába állna a férfi. Ha lehet, akár most. A kéz nem indul meg felé, amiért kifejezetten hálás. Nem szereti a formaságokat, mert túl sokszor volt benne része. Az a kéz csak akkor nyúljon irányába, ha valóban akar, ne azért, mert az illem így diktálja. Többre tartja az ilyet, bármi is legyen a titulusa.*
- Szóval Alaver. Nem túl nagy feladat, de az árvaházi gyermekek rendkívül örülnének egy tűzrakóhelynek. Mit gondol, meg tudja oldani? Aztán későbbiekben is lehet szükségünk a szakértelmére, de kezdjük először ennyivel.
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.07.30 12:06:28
//Második szál//
*A gyermekkorban elszenvedett károkat ő is pontosan ismeri, ő is érzi, ámbár mások szerint neki sokkal könnyebb volt egy nemesi kúriában elszenvedni mindezt. Azért ezzel tudna vitatkozni, ha akarna, de nem tenné, hiszen rajta csak képzeletbeli övcsatok csattantak, vagy inkább lehetetlenül szűkre húzva a szíjat fojtogatták a szemek, ahogy néztek rá. Humoros az élettől, hogy pont így méricskélt másokat is, csak kevésbé láttatva azt. Legbelül érezte csupán. Megvető gondolatok, felsőbbrendűség. Dac. Nehezen kopott ki, és még most sem teljesen. Arthenior-ban viszont ennek ritkán esett bárki is áldozatául, sokkal nyitottabbá vált, ami elengedhetetlen ahhoz, amit útjául választott magának. Talán ez is közrejátszik, hogy nem ítélkezően áll a másik félhez, hanem megkeresi benne a hasznosságot. Aztán minden alakul majd úgy, ahogyan alakulnia kell.
A szemöldöke megemelkedik, ahogy tényszerűen közli, hogy tud dolgozni. Neki éppen ennyi kell, de azért végig hallgatja a felsorolást, próbálja belőle kivenni azt, amire szüksége lehet most, vagy a későbbiekben. Még emészti a hallottakat, így a bemutatkozás mellett dönt, pedig már eldöntötte, hogy szeretné, ha munkába állna a férfi. Ha lehet, akár most. A kéz nem indul meg felé, amiért kifejezetten hálás. Nem szereti a formaságokat, mert túl sokszor volt benne része. Az a kéz csak akkor nyúljon irányába, ha valóban akar, ne azért, mert az illem így diktálja. Többre tartja az ilyet, bármi is legyen a titulusa.*
- Szóval Alaver. Nem túl nagy feladat, de az árvaházi gyermekek rendkívül örülnének egy tűzrakóhelynek. Mit gondol, meg tudja oldani? Aztán későbbiekben is lehet szükségünk a szakértelmére, de kezdjük először ennyivel.
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.07.30 12:06:28
2189. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-29 20:40:33
Üzenet elküldve: 2024-07-29 20:40:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Tisztességes, két kezi munka. Az apja is mindig ezt mondta, pontosan ugyanezekkel a szavakkal. "Majd én megtanítalak rá, hogy mi a tisztességes, két kezi munka", majd végigvert rajta az övével. Ha szerencséje volt, nem a csatos végével.
Tisztességes, két kezi munka.*
- Tudok dolgozni. *-válaszolja a torkába szorult gombóc mögül. Most még a nő nevetésének és mosolyainak hamissága se érdekli.-* Megtanítottak rá gyerekkoromban. Mire lenne szükség? Jószágot gondozni? Levágni? Kertet ásni, ugart törni? Tököt vagy kukoricát termesztene? Egyszerűbb ácsmunkát kell csinálni? Megtanítottak minderre.. vagy húsz évig csináltam is.
*Lényegében majdnem egész életében, onnantól, hogy tudta terelni a libákat, munka volt osztva rá. Pontosan ez elől menekült a városba.
Szusszan egyet, hogy megszabaduljon a szegycsontja mögé szorult keserűségtől, majd jobb-rosszabb mosolyt erőltet magára.*
- Alaver. Raanus. *-jobb keze megmozdul, mintha a nő felé akarná nyújtani, de még mindig az az öt lépés távolság van kettejük között, beszélgetésük kezdete óta. Valahogy úgy érzi a mindkettejük arcán fel-feltűnő hamis mosolyokból, hogy a távolság nem csak fizikailag van jelen. Az idő, persze, minden távolságot le tud talán rövidíteni. Előbb vagy utóbb.-* Enyém a megtiszteltetés.
//Második szál//
*Tisztességes, két kezi munka. Az apja is mindig ezt mondta, pontosan ugyanezekkel a szavakkal. "Majd én megtanítalak rá, hogy mi a tisztességes, két kezi munka", majd végigvert rajta az övével. Ha szerencséje volt, nem a csatos végével.
Tisztességes, két kezi munka.*
- Tudok dolgozni. *-válaszolja a torkába szorult gombóc mögül. Most még a nő nevetésének és mosolyainak hamissága se érdekli.-* Megtanítottak rá gyerekkoromban. Mire lenne szükség? Jószágot gondozni? Levágni? Kertet ásni, ugart törni? Tököt vagy kukoricát termesztene? Egyszerűbb ácsmunkát kell csinálni? Megtanítottak minderre.. vagy húsz évig csináltam is.
*Lényegében majdnem egész életében, onnantól, hogy tudta terelni a libákat, munka volt osztva rá. Pontosan ez elől menekült a városba.
Szusszan egyet, hogy megszabaduljon a szegycsontja mögé szorult keserűségtől, majd jobb-rosszabb mosolyt erőltet magára.*
- Alaver. Raanus. *-jobb keze megmozdul, mintha a nő felé akarná nyújtani, de még mindig az az öt lépés távolság van kettejük között, beszélgetésük kezdete óta. Valahogy úgy érzi a mindkettejük arcán fel-feltűnő hamis mosolyokból, hogy a távolság nem csak fizikailag van jelen. Az idő, persze, minden távolságot le tud talán rövidíteni. Előbb vagy utóbb.-* Enyém a megtiszteltetés.
2188. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-29 20:01:52
Üzenet elküldve: 2024-07-29 20:01:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Először csak bólint egyet, hogy "igen". Megismételte az ajánlatát, tehát eljutott a tudatáig. Nem azonnal kérte ki magának és még csak nem is tűnik úgy, mintha annyira ódzkodna a lehetőségtől. De azért nem olyan kedves ő, hogy ismeretleneknek ajánlgasson pénzt és ételt, van még mit megtudni a másikról, hogy egyáltalán tényleg komolyan gondolja azt, amit ajánlott neki. Persze ötletnek kiváló, de nem látott mást a férfiből eddig, mint zavart. Viszont segített neki az ezüstcsörgő tényével, így az esélyt meg kell kapnia. Az tán mindenkinek jár. Minden rezdülését igyekszik megfigyelni, hiszen egy-egy mozdulat is sokat sejtet. Megbízhatóságot keres, de nem titkokat kíván rábízni, mindössze egy kis kétkezi munkát, tehát ahhoz mér mindent. Képes-e rá és nem-e viszi el az eszközeiket az éj leple alatt a házból.
A viccen tudna nevetni akár, ha értené. Ő sem buta, viszont nem akar szembesülni olyasmivel, amivel ma nem foglalkozhat. Egy megjátszott nevetés azért felcsendül a torkából, majd megrázza a fejét. *
- Tisztességes kétkezi munkát. De még a nevét sem tudom, sem pedig, hogy miben jártas. A gyógynövények hasznosak, a gombák ismerete is, de nem gyűjtögetőt keresek, hanem aki tud dolgozni. Tud dolgozni?
*Mosolyodik el, a tőle telhető legkellemesebb módon. Ugyan mesterkélt, de már hűlt helyét láttatja, nem most szeretne elbukni. Minden mozdulata érdeklődő, s bár szavai már átfordította a helyzetet arra, hogy nem is ő kínált állást, hanem a másik kért tőle, ettől még éppen az az ártatlanság áll a férfi előtt, akinek nehéz lenne nemet mondani, legyen bármennyire is résen.
Az első lépést viszont megteszi, úgyis szereti a nevét hallatni. *
- Én Mai Faensa vagyok, örülök, hogy megismertem.
*Távol álljon tőle az örömködés, de még hasznára is válhat a másik. Ő pedig az övére. Talán nem együtt fogják kutatni az élet értelmét, de a rezidencián túlzottan is sok haszna lehet, ki ő hogy ebben meggátolja? Aztán akár még meg is lepheti. *
//Második szál//
*Először csak bólint egyet, hogy "igen". Megismételte az ajánlatát, tehát eljutott a tudatáig. Nem azonnal kérte ki magának és még csak nem is tűnik úgy, mintha annyira ódzkodna a lehetőségtől. De azért nem olyan kedves ő, hogy ismeretleneknek ajánlgasson pénzt és ételt, van még mit megtudni a másikról, hogy egyáltalán tényleg komolyan gondolja azt, amit ajánlott neki. Persze ötletnek kiváló, de nem látott mást a férfiből eddig, mint zavart. Viszont segített neki az ezüstcsörgő tényével, így az esélyt meg kell kapnia. Az tán mindenkinek jár. Minden rezdülését igyekszik megfigyelni, hiszen egy-egy mozdulat is sokat sejtet. Megbízhatóságot keres, de nem titkokat kíván rábízni, mindössze egy kis kétkezi munkát, tehát ahhoz mér mindent. Képes-e rá és nem-e viszi el az eszközeiket az éj leple alatt a házból.
A viccen tudna nevetni akár, ha értené. Ő sem buta, viszont nem akar szembesülni olyasmivel, amivel ma nem foglalkozhat. Egy megjátszott nevetés azért felcsendül a torkából, majd megrázza a fejét. *
- Tisztességes kétkezi munkát. De még a nevét sem tudom, sem pedig, hogy miben jártas. A gyógynövények hasznosak, a gombák ismerete is, de nem gyűjtögetőt keresek, hanem aki tud dolgozni. Tud dolgozni?
*Mosolyodik el, a tőle telhető legkellemesebb módon. Ugyan mesterkélt, de már hűlt helyét láttatja, nem most szeretne elbukni. Minden mozdulata érdeklődő, s bár szavai már átfordította a helyzetet arra, hogy nem is ő kínált állást, hanem a másik kért tőle, ettől még éppen az az ártatlanság áll a férfi előtt, akinek nehéz lenne nemet mondani, legyen bármennyire is résen.
Az első lépést viszont megteszi, úgyis szereti a nevét hallatni. *
- Én Mai Faensa vagyok, örülök, hogy megismertem.
*Távol álljon tőle az örömködés, de még hasznára is válhat a másik. Ő pedig az övére. Talán nem együtt fogják kutatni az élet értelmét, de a rezidencián túlzottan is sok haszna lehet, ki ő hogy ebben meggátolja? Aztán akár még meg is lepheti. *
2187. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-29 13:36:16
Üzenet elküldve: 2024-07-29 13:36:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Egyszer minden döntés értelmet nyer, tűnjön bármennyire megalapozatlannak vagy értelmetlennek. Mi vezette végtére ide, a Tisztásra? A sors? A végzet? A karma? Az égiek akarata?
A fülei ismét felveszik immár szokásos vörös árnyalatukat ahogyan a nő ismét végigmustrálja, ezúttal úgy, mintha csak valami haszonállat lenne.*
- Étel és érmék? *-hümment. Természetesen érti, hogy mire gondol a nő. Hiszen tényleg nem buta. Jó eséllyel munkát ajánlott neki, hiszen a való életben így működnek a dolgok. Éhes vagy, fázol? Akkor dolgozz meg a betevő falatért, és a tetőért a fejed fölött! Az élet kemény. És nem érdekli, hogy ki mit szeretne.*
- De kisasszony, *-húzza ki magát, egészen icipicit emlékeztetve testtartásával és hanghordozásával a nőre-* én nem vagyok ám olyan legény!
*Nem bír magával és a pof.. szájával. Felnevet, legyint, vállai felveszik szokásos állásukat.*
- Ha nem valami nagyon setét üzletet javasol, kisasszony, legalábbis meghallgatom, hogy mit ajánl. *-mondja aztán komoly hangon. Ölni nem ölne meg senkit, de ha arról van szó, hogy suttyomban meg kell fejni egy fogadó borkészletét, abban éppen benne van. De ha őszinte akar lenni magához, nagyon is jól tudja, hogy nem ilyen ajánlatot fog kapni, és nem is olyat, amire viccelődve utalt. Pedig, egye fene, ez utóbbiban talán még benne is lenne a nő kedvéért.
Van, amikor az ember büszkén, megfeszített vállal és felemelt állal tud nézni a világba: kihívóan, elégedetten, magabiztosan. És van, amikor leszegett fejjel, behúzott nyakkal áll: szégyenben, megalázkodva. A kettőt nem sok választja el egymástól. A kettőt korgó gyomra választja el egymástól.
És ha arról van szó, hogy enyhítse korgó gyomra kínjait, akár ideig-óráig hajlandó is lenne félre tenni azt a fogadalmát, hogy bizony nem fog kétkezi munkát végezni. Hiszen akár a sors, a végzet, a karma vagy az égiek akarata által botlott bele ebbe a nőbe, az nagyon is jól ráérzett, hogy neki mire van szüksége. És az ilyen lehetőségeket dőreség lenne elpazarolni.*
2186. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-29 12:31:45
Üzenet elküldve: 2024-07-29 12:31:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Egyszer mindig minden törött, vagy értelmetlennek tűnő darabka összeáll egy egésszé. Megzavarták a délelőttjét, de milyen jól tették. A másiknak úgy tűnik pontosan arra van szüksége, amit ő adni tud, ha nem is hosszútávon, de minden segítség jól jöhet. És az sem utolsó, hogy végre ő járul hozzá az árvaházi dolgok alakulásához, nem csak fejben, hanem tettek formájában is. Az ötlete maga szerint a lehető legjobb ötlet, amit csak kitalálhatott. Mindenki nyer és még a vérhas sem viszi el áldozatát, mert nem fagyönggyel eteti meg, hanem rendes étellel. Munkáért cserébe persze.*
- Ez esetben tudok segíteni. Már, ha szeretne egy jót enni és kapni egy kis aranyat is.
*Méri végig még egyszer, most már teljesen más szemmel nézve rá. Csak az a fontos, hogy amit kigondolt, azt el tudja-e végezni. Látszólag el, de a beleegyezése sem ártana hozzá, pedig igazából az egész nem kérdés, hanem állítás. Neki fog dolgozni. Na meg persze a gyerekekért, akik kifejezetten örülni fognak ha a tűz körül nézhetik, hogyan is készül a vacsorájuk.
Érdeklődve figyeli a másik szavait és felsejlő tudását. Némileg ért ő is a füvekhez, de cseppet sem annyira, mint az elméhez. Ez egy jó pont, hogy megszilárdítsa benne a gondolatot, hogy akár a gyermekek közelébe is merheti engedni. Jobbára ártalmatlannak tűnik, és még segítőszándék is van benne.*
- Hm, köszönöm uram, azt hiszem kipróbálom.
*Tűnődik el, de sokkal fontosabb dolguk is akad most ennél. Repesve várja a másik válaszát, csak utána árulkodna arról, hogy mi is lesz a feladata. *
//Második szál//
*Egyszer mindig minden törött, vagy értelmetlennek tűnő darabka összeáll egy egésszé. Megzavarták a délelőttjét, de milyen jól tették. A másiknak úgy tűnik pontosan arra van szüksége, amit ő adni tud, ha nem is hosszútávon, de minden segítség jól jöhet. És az sem utolsó, hogy végre ő járul hozzá az árvaházi dolgok alakulásához, nem csak fejben, hanem tettek formájában is. Az ötlete maga szerint a lehető legjobb ötlet, amit csak kitalálhatott. Mindenki nyer és még a vérhas sem viszi el áldozatát, mert nem fagyönggyel eteti meg, hanem rendes étellel. Munkáért cserébe persze.*
- Ez esetben tudok segíteni. Már, ha szeretne egy jót enni és kapni egy kis aranyat is.
*Méri végig még egyszer, most már teljesen más szemmel nézve rá. Csak az a fontos, hogy amit kigondolt, azt el tudja-e végezni. Látszólag el, de a beleegyezése sem ártana hozzá, pedig igazából az egész nem kérdés, hanem állítás. Neki fog dolgozni. Na meg persze a gyerekekért, akik kifejezetten örülni fognak ha a tűz körül nézhetik, hogyan is készül a vacsorájuk.
Érdeklődve figyeli a másik szavait és felsejlő tudását. Némileg ért ő is a füvekhez, de cseppet sem annyira, mint az elméhez. Ez egy jó pont, hogy megszilárdítsa benne a gondolatot, hogy akár a gyermekek közelébe is merheti engedni. Jobbára ártalmatlannak tűnik, és még segítőszándék is van benne.*
- Hm, köszönöm uram, azt hiszem kipróbálom.
*Tűnődik el, de sokkal fontosabb dolguk is akad most ennél. Repesve várja a másik válaszát, csak utána árulkodna arról, hogy mi is lesz a feladata. *
2185. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-28 21:00:35
Üzenet elküldve: 2024-07-28 21:00:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Kissé beleharap a szája szélébe. Azok a kék szemek tényleg sokat látnak.*
- Aha, a fogadók, *-mondja halkan-* azok csak egy ideig hiteleznek. És úgy is megtalálja valaki az embert, hogy leverje a tartozást. Fizetni tényleg nem tudok néha.
*Megvonja a vállát. A sajgó bordák begyógyulnak. A büszkeség nem.
Látja a gyanakvást a nő szemében, és pontosan tudja, hogy az minek szól. Ha tehetné, akkor szívesen megnyugtatná őt, hogy eszében sincs rátámadni. Persze ezzel elárulná magát bizonyos értelemben. Szerencsére a nő következő mondata kimenti a helyzetből.*
- Ezüstcsörgő. *-mondja, jóformán gondolkodás nélkül-* Csináljon kegyed főzetet a virágjából. Nyugtató hatású. Nem álmodik majd rosszat.
*Félszegen megvonja a vállát. Van annak valami előnye, ha az ember tanyán nő fel, és az anyja a környék javasasszonya.*
- Régebben voltak rossz álmaim nekem is. Sokszor kaptam ilyet. *-elmosolyodik-* Tegyen bele egy kis mézet, ha szereti. Finomabb lesz tőle.
*Bal lábáról a jobbra helyezi a testsúlyát, kezd elmacskásodni a lába az egy helyen állástól.*
//Második szál//
*Kissé beleharap a szája szélébe. Azok a kék szemek tényleg sokat látnak.*
- Aha, a fogadók, *-mondja halkan-* azok csak egy ideig hiteleznek. És úgy is megtalálja valaki az embert, hogy leverje a tartozást. Fizetni tényleg nem tudok néha.
*Megvonja a vállát. A sajgó bordák begyógyulnak. A büszkeség nem.
Látja a gyanakvást a nő szemében, és pontosan tudja, hogy az minek szól. Ha tehetné, akkor szívesen megnyugtatná őt, hogy eszében sincs rátámadni. Persze ezzel elárulná magát bizonyos értelemben. Szerencsére a nő következő mondata kimenti a helyzetből.*
- Ezüstcsörgő. *-mondja, jóformán gondolkodás nélkül-* Csináljon kegyed főzetet a virágjából. Nyugtató hatású. Nem álmodik majd rosszat.
*Félszegen megvonja a vállát. Van annak valami előnye, ha az ember tanyán nő fel, és az anyja a környék javasasszonya.*
- Régebben voltak rossz álmaim nekem is. Sokszor kaptam ilyet. *-elmosolyodik-* Tegyen bele egy kis mézet, ha szereti. Finomabb lesz tőle.
*Bal lábáról a jobbra helyezi a testsúlyát, kezd elmacskásodni a lába az egy helyen állástól.*
2184. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-28 19:51:21
Üzenet elküldve: 2024-07-28 19:51:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Együgyűnek cseppet sem gondolná a férfit, de nem minden belépő sikeres. És Mai azokkal a jégkékekkel, na meg a nemességtől kölcsönvett szokásaival egészen könnyen járatja a bolondját másokkal, vagy hiteti el velük, amit akar. Persze ritkán kerül erre sor, amióta ebbe a városba költözött, nem is volt rá szükség. Nem mondaná, hogy hiányzik neki, hogy újra az a kiállhatatlan nőszemély legyen, aki akkor, aki dacolt mindennel, amit neki szántak, de egy pár pillanatra mégis jó bele visszaereszkedni. Nori biztos jót nevetne, miután pislog egy sort, hogy ez is ott rejtőzik benne. De ideje befejezni, hiszen semmit nem ártott neki a másik, na meg nem is az a kérőjelölt, akivel kötelezték szóba állni.
Az orra valóban tud jó magasan lenni, de ezt nem veszi észre, a másik reakciója az, ami tán kissé felhívja rá a figyelmét.
Sokkal inkább elkezdte érdekelni, hogy mit is keres erre a másik és neki mi haszna lehetne valakiből, aki csak úgy egyszerűen leszólította és még csak nem is akar tőle semmit.*
- Makkot enni? A gombát megértem, na de van erre jó néhány fogadó. Vagy aranyak híján van talán?
*Tekintete egyszerre érdeklődő és gyanakvó. Gyanakvó, mert nála csörög néhány és nem feltétlenül tudja megvédeni magát, érdeklődő pedig azért, mert ha a szükség akkora úr, hogy makkot etetne egy emberrel, akkor munka kéne neki. Azt pedig tudna adni bőven.*
- Hogy mások is álmodnak-e rémeket. Vagy csak az én kiváltságom.
*Nem érdekli, hogy ezzel árulkodik, mert nincs benne semmi. De ha munka nem is kell az új beszélgetőtársának, még mesélhet arról, hogy őt is nyugtalan álmok gyötrik és akkor megnyugszik, hogy nincs egyedül. Sőt, még ki is faggathatja, ami szintén jó kutatási alap. Minden érdekli. Ha az útjába küldte az élet, akkor felhasználja.*
//Második szál//
*Együgyűnek cseppet sem gondolná a férfit, de nem minden belépő sikeres. És Mai azokkal a jégkékekkel, na meg a nemességtől kölcsönvett szokásaival egészen könnyen járatja a bolondját másokkal, vagy hiteti el velük, amit akar. Persze ritkán kerül erre sor, amióta ebbe a városba költözött, nem is volt rá szükség. Nem mondaná, hogy hiányzik neki, hogy újra az a kiállhatatlan nőszemély legyen, aki akkor, aki dacolt mindennel, amit neki szántak, de egy pár pillanatra mégis jó bele visszaereszkedni. Nori biztos jót nevetne, miután pislog egy sort, hogy ez is ott rejtőzik benne. De ideje befejezni, hiszen semmit nem ártott neki a másik, na meg nem is az a kérőjelölt, akivel kötelezték szóba állni.
Az orra valóban tud jó magasan lenni, de ezt nem veszi észre, a másik reakciója az, ami tán kissé felhívja rá a figyelmét.
Sokkal inkább elkezdte érdekelni, hogy mit is keres erre a másik és neki mi haszna lehetne valakiből, aki csak úgy egyszerűen leszólította és még csak nem is akar tőle semmit.*
- Makkot enni? A gombát megértem, na de van erre jó néhány fogadó. Vagy aranyak híján van talán?
*Tekintete egyszerre érdeklődő és gyanakvó. Gyanakvó, mert nála csörög néhány és nem feltétlenül tudja megvédeni magát, érdeklődő pedig azért, mert ha a szükség akkora úr, hogy makkot etetne egy emberrel, akkor munka kéne neki. Azt pedig tudna adni bőven.*
- Hogy mások is álmodnak-e rémeket. Vagy csak az én kiváltságom.
*Nem érdekli, hogy ezzel árulkodik, mert nincs benne semmi. De ha munka nem is kell az új beszélgetőtársának, még mesélhet arról, hogy őt is nyugtalan álmok gyötrik és akkor megnyugszik, hogy nincs egyedül. Sőt, még ki is faggathatja, ami szintén jó kutatási alap. Minden érdekli. Ha az útjába küldte az élet, akkor felhasználja.*
2183. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-28 16:20:37
Üzenet elküldve: 2024-07-28 16:20:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Ahogy a nő a zsákra pislant majd vissza rá, megállapítja, hogy annak tulajdonképpen szép szemei vannak. Kicsit hidegek, mint egy tó vize kora tavasszal, de szépek.*
- Eh, a gombákat legalább ismerem. *-vágja rá kissé talán büszkén, s így el sem kerülvén a nyelvbotlást. De az lehet, hogy fel sem tűnik a nőnek, és ha észre is veszi, nem is biztos, hogy hirtelen rájön, mire gondolhatott Alaver.-* Tudom, hogy melyik ehető, hogy melyiktől fáj az ember hasa egy napig, és hogy melyik az, amitől másnap már nem kel fel.
*Bár elsőre talán úgy látszik, de amúgy nem együgyű. Az igaz: sosem járt iskolába, viszont mindig is kíváncsi volt, így ami tudást csak lehetett, azt magába szívta. Még olvasni és betűt vetni is megtanult, egy vándordeáknak köszönhetően.
Viszont a nő következő szavain megütközik kicsit. Elnézést kérni? Ki-en-gesz-tel-ni?! Jobb szemöldöke egy igazán aprót rándul. Nahát! Elsőre nem is hitte volna hogy az ennyire fenn hordja az orrát. Elmosolyodik, már-már bocsánatkérőn.*
- Ne aggódjon kisasszony, *-mondja, s közben magában olyan jól szórakozik, hogy átmenetileg még az éhségről is elfeledkezik-* én sem így szoktam elnézést kérni.
*A nő kérdésére megint csak nem tudja, hogy hazudjon-e, vagy az igazat mondja. De ha az előbb is a valóságot osztotta meg vele, akkor talán az lenne a legjobb, ha ezt folytatná. Ki tudja, mennyire mélyen látnak át rajta azok a kék szemek?*
- A gombákból és a makkból *-sóhajt egy aprót-* vacsorát főztem volna. A gomba finom tud lenni, de a makk keserű mint a fene. De éhes ember nem válogat.
*Az utolsó mondatot szinte már csak az orra alatt dünnyögi, fülei vöröse ismét zavaráról árulkodnak.*
- Na és kegyed, *-próbálja egy kérdéssel elterelni magáról a figyelmet-* mit kívánt megtudni ezektől a bogyóktól, és mások álmairól?
//Második szál//
*Ahogy a nő a zsákra pislant majd vissza rá, megállapítja, hogy annak tulajdonképpen szép szemei vannak. Kicsit hidegek, mint egy tó vize kora tavasszal, de szépek.*
- Eh, a gombákat legalább ismerem. *-vágja rá kissé talán büszkén, s így el sem kerülvén a nyelvbotlást. De az lehet, hogy fel sem tűnik a nőnek, és ha észre is veszi, nem is biztos, hogy hirtelen rájön, mire gondolhatott Alaver.-* Tudom, hogy melyik ehető, hogy melyiktől fáj az ember hasa egy napig, és hogy melyik az, amitől másnap már nem kel fel.
*Bár elsőre talán úgy látszik, de amúgy nem együgyű. Az igaz: sosem járt iskolába, viszont mindig is kíváncsi volt, így ami tudást csak lehetett, azt magába szívta. Még olvasni és betűt vetni is megtanult, egy vándordeáknak köszönhetően.
Viszont a nő következő szavain megütközik kicsit. Elnézést kérni? Ki-en-gesz-tel-ni?! Jobb szemöldöke egy igazán aprót rándul. Nahát! Elsőre nem is hitte volna hogy az ennyire fenn hordja az orrát. Elmosolyodik, már-már bocsánatkérőn.*
- Ne aggódjon kisasszony, *-mondja, s közben magában olyan jól szórakozik, hogy átmenetileg még az éhségről is elfeledkezik-* én sem így szoktam elnézést kérni.
*A nő kérdésére megint csak nem tudja, hogy hazudjon-e, vagy az igazat mondja. De ha az előbb is a valóságot osztotta meg vele, akkor talán az lenne a legjobb, ha ezt folytatná. Ki tudja, mennyire mélyen látnak át rajta azok a kék szemek?*
- A gombákból és a makkból *-sóhajt egy aprót-* vacsorát főztem volna. A gomba finom tud lenni, de a makk keserű mint a fene. De éhes ember nem válogat.
*Az utolsó mondatot szinte már csak az orra alatt dünnyögi, fülei vöröse ismét zavaráról árulkodnak.*
- Na és kegyed, *-próbálja egy kérdéssel elterelni magáról a figyelmet-* mit kívánt megtudni ezektől a bogyóktól, és mások álmairól?
2182. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-28 09:46:34
Üzenet elküldve: 2024-07-28 09:46:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1211
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Ellenszenve, ami pusztán annak köszönhető, hogy megzavarták a kíváncsiságának kielégítésében, na meg kudarcba fullasztották az újonnan jött terve kivitelezését már nincs jelen. Ha nem talál jót és hasznosat az egyik oldalon, majd keres a másikon. Ha pedig az sem sikeres, hamar találna egy harmadik falat is, amit megpróbálhat ledönteni, már ha ahhoz van kedve. Egyébként akár el is köszönhetne és távozhatna, de még nem gondolkodik erről. A jégkékek a kis zsákra vetülnek, amik alátámasztják, hogy valamivel azt tényleg megakarta tölteni a férfi. És nem hiszi, hogy a derengően fehér fagyöngyökkel, hiszen jószerivel hozzá sem mer érni. Eztán visszaemeli a másik érdekesen álló szemeibe. Nem zavarja össze, nem olyan fából faragták. Egyáltalán fel sem tűnhet hát, hogy észrevette. Pedig természetesen igen.*
- Azokkal a gombákkal érdemes vigyázni, némelyek egészen gyilkosak. Nem úgy, mint ezek a gyöngyök itt. *Ez már nem próbálkozás, csak úgy kimondta. Ha meg nem is eszi senki, legalább a hatását megtekinthetné a férfi, de nem tudhatja, hogy mennyire utálja a mágiát. Csodás beszélgetési alap lehetne pedig, mert bár mágus dinasztiából való és kötelezték annak gyakorlására, s nem bevallottam helyenként hasznosnak is bizonyult, még mindig nem mondhatja róla, hogy megkedvelte. De okokat fejteni és más nézőpontokat látni az számára mindig üdítő. Viszont egy lapos pillantással illeti a szavakat, amikkel a tudományt és érdekességet igyekszik csúfolni a gunyoros megjegyzéssel. Nem veszi magára, nem őt sérti.*
- Nos, nem így szoktak elnézést kérni, ha megzavartak valakit, de annyi baj legyen. Kiengesztelhet, ha most már szóval tart, szabad a délelőttöm. Mit kezdene azokkal a makkokkal és gombákkal? *Egyáltalán nem érdekli, de az igen, hogy mihez érthet a másik. Talán elkezdhet kiderülni, na meg a hasznosság kérdése is.*
//Második szál//
*Ellenszenve, ami pusztán annak köszönhető, hogy megzavarták a kíváncsiságának kielégítésében, na meg kudarcba fullasztották az újonnan jött terve kivitelezését már nincs jelen. Ha nem talál jót és hasznosat az egyik oldalon, majd keres a másikon. Ha pedig az sem sikeres, hamar találna egy harmadik falat is, amit megpróbálhat ledönteni, már ha ahhoz van kedve. Egyébként akár el is köszönhetne és távozhatna, de még nem gondolkodik erről. A jégkékek a kis zsákra vetülnek, amik alátámasztják, hogy valamivel azt tényleg megakarta tölteni a férfi. És nem hiszi, hogy a derengően fehér fagyöngyökkel, hiszen jószerivel hozzá sem mer érni. Eztán visszaemeli a másik érdekesen álló szemeibe. Nem zavarja össze, nem olyan fából faragták. Egyáltalán fel sem tűnhet hát, hogy észrevette. Pedig természetesen igen.*
- Azokkal a gombákkal érdemes vigyázni, némelyek egészen gyilkosak. Nem úgy, mint ezek a gyöngyök itt. *Ez már nem próbálkozás, csak úgy kimondta. Ha meg nem is eszi senki, legalább a hatását megtekinthetné a férfi, de nem tudhatja, hogy mennyire utálja a mágiát. Csodás beszélgetési alap lehetne pedig, mert bár mágus dinasztiából való és kötelezték annak gyakorlására, s nem bevallottam helyenként hasznosnak is bizonyult, még mindig nem mondhatja róla, hogy megkedvelte. De okokat fejteni és más nézőpontokat látni az számára mindig üdítő. Viszont egy lapos pillantással illeti a szavakat, amikkel a tudományt és érdekességet igyekszik csúfolni a gunyoros megjegyzéssel. Nem veszi magára, nem őt sérti.*
- Nos, nem így szoktak elnézést kérni, ha megzavartak valakit, de annyi baj legyen. Kiengesztelhet, ha most már szóval tart, szabad a délelőttöm. Mit kezdene azokkal a makkokkal és gombákkal? *Egyáltalán nem érdekli, de az igen, hogy mihez érthet a másik. Talán elkezdhet kiderülni, na meg a hasznosság kérdése is.*
2181. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-26 21:51:38
Üzenet elküldve: 2024-07-26 21:51:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Látja a nő arckifejezésének változását, olyan, mintha egy felhő árnyéka suhanna el a nap előtt. Nem teljesen biztos abban, hogy mi olyat mondhatott amivel felbosszanthatta a másikat, de hát a nőkhöz alapvetően vajmi keveset ért amúgy is, nemhogy azokhoz, akiket nem is ismer.
Fejét kissé a nő felé fordítva hallgatja a szavait, majd amikor megérti hogy miről van szó, vállai egy pillanatra megfeszülnek. Megpróbálja nem úgy elkapni a kezét a bogyótól, mintha az a pokol tüzével égne.
Mágia! Utálja a mágiát.
Természetesen nem kerüli el a figyelmét az elejtett megjegyzés sem az elmulasztott érdekességekről, és ezúttal már bizonyos benne, hogy tényleg nem kéne itt lennie, hogy zavar, hogy valószínűleg a fenébe kívánják.
A mosolya lassan elhalványul. Felhő-árny a nap előtt.
Mintha véletlenül tenné, fél lépésnyi távot csempész maga és a fa közé. Maga és a nő közé.*
- Nos, én, *-szólal meg, és egy pillanatra elgondolkozik, hogy mit hazudjon-* makkot és gombákat keresek.
*Végül úgy dönt, hogy az igazat mondja. Mit számít? Valószínűleg soha többet nem fogja látni a nőt. Hiszen érzi a levegőben lógó apró bosszúságot, és tudja, hogy ez mit jelent. Épp annyira van itt szükség rá, mint madárfészekben a mángorlóra. Szavait igazolandó kissé megpöccinti az öve alá tuszkolt zsákot.*
- Bár tudom, ez nem olyan tudományos és érdekes dolog, mint amivel kegyed foglalkozott éppen, mikor megzavartam.
*Bal szájzugában újra megjelenik egy halvány, kissé gunyoros és talán csúfondáros mosolytöredék.*
//Második szál//
*Látja a nő arckifejezésének változását, olyan, mintha egy felhő árnyéka suhanna el a nap előtt. Nem teljesen biztos abban, hogy mi olyat mondhatott amivel felbosszanthatta a másikat, de hát a nőkhöz alapvetően vajmi keveset ért amúgy is, nemhogy azokhoz, akiket nem is ismer.
Fejét kissé a nő felé fordítva hallgatja a szavait, majd amikor megérti hogy miről van szó, vállai egy pillanatra megfeszülnek. Megpróbálja nem úgy elkapni a kezét a bogyótól, mintha az a pokol tüzével égne.
Mágia! Utálja a mágiát.
Természetesen nem kerüli el a figyelmét az elejtett megjegyzés sem az elmulasztott érdekességekről, és ezúttal már bizonyos benne, hogy tényleg nem kéne itt lennie, hogy zavar, hogy valószínűleg a fenébe kívánják.
A mosolya lassan elhalványul. Felhő-árny a nap előtt.
Mintha véletlenül tenné, fél lépésnyi távot csempész maga és a fa közé. Maga és a nő közé.*
- Nos, én, *-szólal meg, és egy pillanatra elgondolkozik, hogy mit hazudjon-* makkot és gombákat keresek.
*Végül úgy dönt, hogy az igazat mondja. Mit számít? Valószínűleg soha többet nem fogja látni a nőt. Hiszen érzi a levegőben lógó apró bosszúságot, és tudja, hogy ez mit jelent. Épp annyira van itt szükség rá, mint madárfészekben a mángorlóra. Szavait igazolandó kissé megpöccinti az öve alá tuszkolt zsákot.*
- Bár tudom, ez nem olyan tudományos és érdekes dolog, mint amivel kegyed foglalkozott éppen, mikor megzavartam.
*Bal szájzugában újra megjelenik egy halvány, kissé gunyoros és talán csúfondáros mosolytöredék.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3178-3197