Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 15:55:05
Üzenet elküldve: 2014-12-21 15:55:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*A törpe nem mondja meg a nevét. Etheának úgy rémlik, hogy a nagycsarnokban, mintha ott lett volna, de a nevére nem emlékszik. Nem baj, majd később. Inkább arra figyel mit mond neki a törpe. Tulajdonképpen nagyon zsugorítva megismerheti a kis fickó életének történetét. Nagyon zsugorítva.
Koccintanak és kortyolnak. Ám Ethea kupájából el is fogy a bor, és le is teszi azt a pultra. Ha esetleg Hrothgaar kínálná még, finoman utasítja vissza. Nem szeret kapatos lenni, leginkább azért nem mert olyankor nem egészen ura önnön testének és elméjének.
Végül biccent. Az az éjszaka mindig jó, amikor szép és dicső halált lehet halni. Ethea valóban harcos, így nem rendül meg a törpe nevetésén. Más dolog, hogy ő nem nevet. Aztán jön a kérdés, melyre feszeng egy kicsit. Mesélni. Na hát ez az, ami neki nem megy annyira. De azért sóhajt egyet, és a maga szűkszavú módján bele fog.*
-A területünkön két nagy erdő van, és folyó szeli ketté.
*Na persze, nem akkora, mint ami itt folyik a város mellett.*
-Kisebb falvakban élünk. Nyáron kimegyünk a pusztára a tengerpart közelébe. Ott könnyebb az állatoknak. A törzs feje a Kece. Két shud tartozik alá.
*Itt megtorpan egy pillanatra, mert nem tudja, hogy vajon a törpe tudja-e, mi az a shud.*
-Ötször száz harcos, kétszer. *Próbálja elmagyarázni.* Minden családból legalább két fiúnak kötelező. Ha nincs fiú, akkor egy lány.
*Itt újra megtorpan, hiszen ebből talán már sejtheti a másik, miért is lett Etheából harcos. És tulajdonképpen innentől kezdve már némileg problémában van, már ami a törzs megszokott életét illeti, mert hát ő korán elkerült a családjától, harcosok között nőtt fel. Persze ismeri a szokásokat, hagyományokat, de más szemmel nézi őket, mint egy átlagosan nevelkedő lány, mint például a nővérei.*
//Hógolyócsata - italozás//
*A törpe nem mondja meg a nevét. Etheának úgy rémlik, hogy a nagycsarnokban, mintha ott lett volna, de a nevére nem emlékszik. Nem baj, majd később. Inkább arra figyel mit mond neki a törpe. Tulajdonképpen nagyon zsugorítva megismerheti a kis fickó életének történetét. Nagyon zsugorítva.
Koccintanak és kortyolnak. Ám Ethea kupájából el is fogy a bor, és le is teszi azt a pultra. Ha esetleg Hrothgaar kínálná még, finoman utasítja vissza. Nem szeret kapatos lenni, leginkább azért nem mert olyankor nem egészen ura önnön testének és elméjének.
Végül biccent. Az az éjszaka mindig jó, amikor szép és dicső halált lehet halni. Ethea valóban harcos, így nem rendül meg a törpe nevetésén. Más dolog, hogy ő nem nevet. Aztán jön a kérdés, melyre feszeng egy kicsit. Mesélni. Na hát ez az, ami neki nem megy annyira. De azért sóhajt egyet, és a maga szűkszavú módján bele fog.*
-A területünkön két nagy erdő van, és folyó szeli ketté.
*Na persze, nem akkora, mint ami itt folyik a város mellett.*
-Kisebb falvakban élünk. Nyáron kimegyünk a pusztára a tengerpart közelébe. Ott könnyebb az állatoknak. A törzs feje a Kece. Két shud tartozik alá.
*Itt megtorpan egy pillanatra, mert nem tudja, hogy vajon a törpe tudja-e, mi az a shud.*
-Ötször száz harcos, kétszer. *Próbálja elmagyarázni.* Minden családból legalább két fiúnak kötelező. Ha nincs fiú, akkor egy lány.
*Itt újra megtorpan, hiszen ebből talán már sejtheti a másik, miért is lett Etheából harcos. És tulajdonképpen innentől kezdve már némileg problémában van, már ami a törzs megszokott életét illeti, mert hát ő korán elkerült a családjától, harcosok között nőtt fel. Persze ismeri a szokásokat, hagyományokat, de más szemmel nézi őket, mint egy átlagosan nevelkedő lány, mint például a nővérei.*
1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 15:26:29
Üzenet elküldve: 2014-12-21 15:26:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
- Aham... szóval Ethea. Ezt megjegyzem.
*Tekint fel a leányra mosollyal az arcán Hrothgaar és megemeli a kupáját.*
- Egészségedre, vérré váljon!
*Remélhetőleg koccintanak és folyhat tovább a beszélgetés.*
- Én? Én már átkozott régen csatlakoztam Kaganékhoz... Tudod, még mielőtt kiváltunk volna a nagy törzsből, kovácsként alkalmaztak ott. Igaz akkor még csak segéd voltam, mert a helyi kovács azt hitte, jobb nálam...
*Kortyol italából és folytatja a mesét.*
- De aztán megjutalmaztam kedvességéért. Kapott egy izzó koronát, ha már kiskirályként viselkedett, aztán elszabadult a pokol. Jó éjszaka volt... sok jó harcos halt halált akkor. Hehe.
*Furcsa lehetne talán egy egyszerű városinak ezt hallani, hogy valaki a halál emlegetésére nevet, és átéléssel nosztalgiázik, de a harcosnak tűnő lány bizton nem fog fennakadni ezen.*
- Aztán hopp, eltelt majd tíz esztendő a pusztán és most itt állunk egymás mellett... Voltál már komoly csatában, Ethea?
*Kérdezi a törpe, ahogy tekintete végigméri a leányt. Nem lefitymáló jelleggel kérdezte, a törpe kíváncsi mit látott eddig beszélgetőpartnere.*
- A törzsed... mesélj, róluk. Milyen életet éltek?
*Talán kicsit sok a kérdés egyszerre, Ethea majd eldönti van-e kedve mindre válaszolni. Közben Hrothgaar felhajtja italát és enyhén unott fejet vágva nézelődik egy kicsit.*
//Hógolyócsata - italozás//
- Aham... szóval Ethea. Ezt megjegyzem.
*Tekint fel a leányra mosollyal az arcán Hrothgaar és megemeli a kupáját.*
- Egészségedre, vérré váljon!
*Remélhetőleg koccintanak és folyhat tovább a beszélgetés.*
- Én? Én már átkozott régen csatlakoztam Kaganékhoz... Tudod, még mielőtt kiváltunk volna a nagy törzsből, kovácsként alkalmaztak ott. Igaz akkor még csak segéd voltam, mert a helyi kovács azt hitte, jobb nálam...
*Kortyol italából és folytatja a mesét.*
- De aztán megjutalmaztam kedvességéért. Kapott egy izzó koronát, ha már kiskirályként viselkedett, aztán elszabadult a pokol. Jó éjszaka volt... sok jó harcos halt halált akkor. Hehe.
*Furcsa lehetne talán egy egyszerű városinak ezt hallani, hogy valaki a halál emlegetésére nevet, és átéléssel nosztalgiázik, de a harcosnak tűnő lány bizton nem fog fennakadni ezen.*
- Aztán hopp, eltelt majd tíz esztendő a pusztán és most itt állunk egymás mellett... Voltál már komoly csatában, Ethea?
*Kérdezi a törpe, ahogy tekintete végigméri a leányt. Nem lefitymáló jelleggel kérdezte, a törpe kíváncsi mit látott eddig beszélgetőpartnere.*
- A törzsed... mesélj, róluk. Milyen életet éltek?
*Talán kicsit sok a kérdés egyszerre, Ethea majd eldönti van-e kedve mindre válaszolni. Közben Hrothgaar felhajtja italát és enyhén unott fejet vágva nézelődik egy kicsit.*
1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 14:37:49
Üzenet elküldve: 2014-12-21 14:37:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
* Folynak körülötte az események. Az italt már rég megitta, de nem vesz el újat, mert a végén még túl hatásos lesz és nem fog tudni célozni. Már amennyiben meg akarják a többiek is tartani a hógolyócsatát.
Moon eltűnik egy rövid ideig, közben Kagan valami lánynak a portékáit szemléli, illetve fogja szemlélni, mert úgy tűnik egyelőre, hogy egy másik vevővel foglalkozik a lány.
Mikor a sötételf visszatér kaláccsal együtt jön. Mivel a "mindenki" körbe Morwon is beletartozik, ezért elvesz egy mákosat.
Ezzel hamar végez, majd nemsokára elvesz egy diósat is. *
//Hógolyócsata - italozás//
* Folynak körülötte az események. Az italt már rég megitta, de nem vesz el újat, mert a végén még túl hatásos lesz és nem fog tudni célozni. Már amennyiben meg akarják a többiek is tartani a hógolyócsatát.
Moon eltűnik egy rövid ideig, közben Kagan valami lánynak a portékáit szemléli, illetve fogja szemlélni, mert úgy tűnik egyelőre, hogy egy másik vevővel foglalkozik a lány.
Mikor a sötételf visszatér kaláccsal együtt jön. Mivel a "mindenki" körbe Morwon is beletartozik, ezért elvesz egy mákosat.
Ezzel hamar végez, majd nemsokára elvesz egy diósat is. *
1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 22:36:47
Üzenet elküldve: 2014-12-20 22:36:47
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Viaka Nellon és Kagan Thargodar //
- Egy pillanat, uram. *Kiált vissza a bundákba burkolódzott férfinak, mikor az odaszól neki, hogy haladjon közelebb. Sorrend van, méghozzá érkezési, aki hamarabb tért oda hozzá, az hamarabb kerül kiszolgálásra, így fair.*
- Nem, dehogy, te voltál itt hamarabb. *Szól mosolyogva a vörös hajú leánynak.*
- Fürgeség, fürgeség... *Keresgél a tálcán lévő italok között, de nem találja meg azt, amit szeretne.* Olyan sajnos nincs. Elmét javító viszont annál inkább. A kék színűek fokozzák a gondolkodást, az észjárást. A világosabb kis mértékben *mutat a világoskék italra*, míg a sötétebb nagyobb mértékben. *Mutatja be azok képességeit, és vár, hogy a lány válasszon, ezután közli csak vele az árat. Ez a taktika kétszer bejött, reméli, most sem hagyja cserben.* Azonnal megyek. *Szól azért még a férfi felé, aki éppen őrá vár.*
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Viaka Nellon és Kagan Thargodar //
- Egy pillanat, uram. *Kiált vissza a bundákba burkolódzott férfinak, mikor az odaszól neki, hogy haladjon közelebb. Sorrend van, méghozzá érkezési, aki hamarabb tért oda hozzá, az hamarabb kerül kiszolgálásra, így fair.*
- Nem, dehogy, te voltál itt hamarabb. *Szól mosolyogva a vörös hajú leánynak.*
- Fürgeség, fürgeség... *Keresgél a tálcán lévő italok között, de nem találja meg azt, amit szeretne.* Olyan sajnos nincs. Elmét javító viszont annál inkább. A kék színűek fokozzák a gondolkodást, az észjárást. A világosabb kis mértékben *mutat a világoskék italra*, míg a sötétebb nagyobb mértékben. *Mutatja be azok képességeit, és vár, hogy a lány válasszon, ezután közli csak vele az árat. Ez a taktika kétszer bejött, reméli, most sem hagyja cserben.* Azonnal megyek. *Szól azért még a férfi felé, aki éppen őrá vár.*
1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 19:49:16
Üzenet elküldve: 2014-12-20 19:49:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
* Moon csendben hallgatja a körülötte folyó beszélgetést. Kezdi egy cseppet fáradtnak érezni magát köszönhetően valószínűleg a finom forralt boroknak hisz ez a pohár nem az első a számára. Miután letudták Albunal a kerubot azonnal egy pohár meleg borért siettek, az volt a díj vagy ürügy vagy bármi, hogy magával csalja tovább a férfit. Elgondolkodva les ki felé, úgy tűnik ő is megfigyelő álláspontra helyezkedett.
Kagan szomorú történetet mesél. A nőstényke csodálkozva néz felé. Négy gyermek? Asszonyok és ágyasok? Furcsa történet ez egy mélységi fülének, sőt talán eleve az Arthenioriaknak is furcsa lenne.*
- Mi történt a gyermekekkel? Miért haltak meg? *kérdezi azonnal. Feléjük nagy érték a gyermek, talán azért mert igen nehezen fogan meg, vagy a család akikhez tartoznak sokszor nem engedi meg még csak a létezésüket sem. Visszaemlékszik azokra a napokra amikor egyedül besétált a városba. Pontosan tudta kit keres mégis az első mélységi akivel találkozott, Ilz, megtiltotta neki, hogy bárkinek is elárulja kinek a gyermeke. Körülbelül egy évet élt a kúriában anélkül, hogy kimondhatta volna azt a szót, hogy apa, mert ha megteszi szó nélkül átvágják a torkát.*
- Betegség vitte el őket? *kérdezi még mert azért nem tartja annyira idősnek a hadurat, hogy felnőtt fiai lehettek volna akik harcban essenek el. Most eszmél rá, hogy talán túl sokat kérdezett, de hát Kagan kezdett el mesélni. *Bocsájtson meg, nem akartam felzaklatni. *mondja halkan *Fiatal még, születhetnek még fiai. *teszi hozzá egy kedves mosoly társaságába.
A következő kérdésre lelkesen rábólint. Persze, hogy hógolyóznak, ez már csak természetes de amikor Kagan a bájitalárus hölgyet szólítja magához az az érzése támad, hogy itt hógolyózás csak akkor lesz ha saját maga veszi a dolgot a kezeibe. Svir felé néz aki azt mondja, hogy ő csak mérget kapna a lánytól, ezen elmosolyodik és a közeli pékárukkal megrakott asztalhoz lép. Rendel négy rúd Kalácsot, ott helyben fel is szeletelteti majd kifizeti érte a 40 aranyat.
A társasághoz egy kis kosárkába rendezett diós, mákos és egyszerű foszlós kaláccsal tér vissza.*
- Aki kér vegyen nyugodtan. *teszi ki az egész társaság elé a finomságot majd vesz is magának két szeletet, egy mákosat és egy diósat.*
//Hógolyócsata - italozás//
* Moon csendben hallgatja a körülötte folyó beszélgetést. Kezdi egy cseppet fáradtnak érezni magát köszönhetően valószínűleg a finom forralt boroknak hisz ez a pohár nem az első a számára. Miután letudták Albunal a kerubot azonnal egy pohár meleg borért siettek, az volt a díj vagy ürügy vagy bármi, hogy magával csalja tovább a férfit. Elgondolkodva les ki felé, úgy tűnik ő is megfigyelő álláspontra helyezkedett.
Kagan szomorú történetet mesél. A nőstényke csodálkozva néz felé. Négy gyermek? Asszonyok és ágyasok? Furcsa történet ez egy mélységi fülének, sőt talán eleve az Arthenioriaknak is furcsa lenne.*
- Mi történt a gyermekekkel? Miért haltak meg? *kérdezi azonnal. Feléjük nagy érték a gyermek, talán azért mert igen nehezen fogan meg, vagy a család akikhez tartoznak sokszor nem engedi meg még csak a létezésüket sem. Visszaemlékszik azokra a napokra amikor egyedül besétált a városba. Pontosan tudta kit keres mégis az első mélységi akivel találkozott, Ilz, megtiltotta neki, hogy bárkinek is elárulja kinek a gyermeke. Körülbelül egy évet élt a kúriában anélkül, hogy kimondhatta volna azt a szót, hogy apa, mert ha megteszi szó nélkül átvágják a torkát.*
- Betegség vitte el őket? *kérdezi még mert azért nem tartja annyira idősnek a hadurat, hogy felnőtt fiai lehettek volna akik harcban essenek el. Most eszmél rá, hogy talán túl sokat kérdezett, de hát Kagan kezdett el mesélni. *Bocsájtson meg, nem akartam felzaklatni. *mondja halkan *Fiatal még, születhetnek még fiai. *teszi hozzá egy kedves mosoly társaságába.
A következő kérdésre lelkesen rábólint. Persze, hogy hógolyóznak, ez már csak természetes de amikor Kagan a bájitalárus hölgyet szólítja magához az az érzése támad, hogy itt hógolyózás csak akkor lesz ha saját maga veszi a dolgot a kezeibe. Svir felé néz aki azt mondja, hogy ő csak mérget kapna a lánytól, ezen elmosolyodik és a közeli pékárukkal megrakott asztalhoz lép. Rendel négy rúd Kalácsot, ott helyben fel is szeletelteti majd kifizeti érte a 40 aranyat.
A társasághoz egy kis kosárkába rendezett diós, mákos és egyszerű foszlós kaláccsal tér vissza.*- Aki kér vegyen nyugodtan. *teszi ki az egész társaság elé a finomságot majd vesz is magának két szeletet, egy mákosat és egy diósat.*
1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:06:54
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:06:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok Eriel //
- Pirosból is megárt a sok, mondjuk néha nem jönne rosszul egy kis plusz erő a ház körül. *Kuncog halkan. Megannyi leány, de egyetlen férfi kar sem, ezzel se anyuskának, se megannyi nővérének és húgának nincs baja, csak ha például tetőt kell javítani, vagy nehéz dolgokat kel cipelni vagy emelni, akkor azért nem tiltakoznának a segítség ellen. Csábuljon el mégis, és a köz javára döntsön a hajához illő bájital mellett?*
- Akad-e olyan, ami a fürgeséget segíti? Vagy ami az elmét javítja kicsit? *Kérdez rá végül az eredetileg tervbe vett italokra. Közben úgy fest, egy egész társaság figyelt fel az árus lánykára, kíváncsi pillantásokkal méregeti az italozó sokadalmat.*
- Látom, jól megy az üzlet. *Már majdnem játékosan oldalba bökné Erielt, de még idejében eszmél, hogy nem otthon van, és a túlzott bizalmaskodást nem mindenki szereti.*
- Ha gondolod, szolgáld ki előbb a nagyobb vevő tábort, én tudok várni, és nehogy rajtam múljon a plusz bevétel. *Ajánlja fel előzékenyen. Legfeljebb a maradékból válogat, azzal is tud mit kezdeni.*
// Olcsó bájitalok Eriel //
- Pirosból is megárt a sok, mondjuk néha nem jönne rosszul egy kis plusz erő a ház körül. *Kuncog halkan. Megannyi leány, de egyetlen férfi kar sem, ezzel se anyuskának, se megannyi nővérének és húgának nincs baja, csak ha például tetőt kell javítani, vagy nehéz dolgokat kel cipelni vagy emelni, akkor azért nem tiltakoznának a segítség ellen. Csábuljon el mégis, és a köz javára döntsön a hajához illő bájital mellett?*
- Akad-e olyan, ami a fürgeséget segíti? Vagy ami az elmét javítja kicsit? *Kérdez rá végül az eredetileg tervbe vett italokra. Közben úgy fest, egy egész társaság figyelt fel az árus lánykára, kíváncsi pillantásokkal méregeti az italozó sokadalmat.*
- Látom, jól megy az üzlet. *Már majdnem játékosan oldalba bökné Erielt, de még idejében eszmél, hogy nem otthon van, és a túlzott bizalmaskodást nem mindenki szereti.*
- Ha gondolod, szolgáld ki előbb a nagyobb vevő tábort, én tudok várni, és nehogy rajtam múljon a plusz bevétel. *Ajánlja fel előzékenyen. Legfeljebb a maradékból válogat, azzal is tud mit kezdeni.*
1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:05:51
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:05:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
*Azért csak kiderül, hogy a városiak és a nem városiak nem is különböznek annyira egymásról. Mindkét népség bír azzal a meglehetősen súlyos hiányossággal, hogy már nem emlékeznek arra, hogy mit is jelent igazából ez az ünnep, hogy teljesen megfeledkeznek a kalapok, de legfőképpen A Kalap napjáról. De nem rágódik tovább ezen, rosszallóan megcsóválja a fejét, majd megvonja a vállát. Ha nem, hát nem, ő nem erőlteti, Kagan házasságainak történetét hallgatva úgy tűnik, hogy az inkább a másik csapat reszortja. Az övék inkább furfanggal fogna magának takaros menyecskéket, lehetőleg olyanokat, akikhez ház és birtok is tartozik. Ha már lúd, legyen kövér ugyebár. Ugyanezzel a felkiáltással egy újabb kupa forralt bort is a magáévá tesz, ha maradt még abból a húszból. De miért ne maradt volna?*
- Nagy Sárga Főnök? *Kérdi értetlenül, miközben furcsállóan vizslatja Yeroughát. A végén még kiderül, hogy kedves barátja is a folyón túli barbárok birodalmának szülötte. Nem mintha ez baj lenne, meg aztán így se lenne sokkal furcsább, mint most. Svirnél pedig aztán végképp nem lenne furcsább.*
- Áhhá! *Mondja, mikor végre meglátja azt, amit a kalapja általában pont kitakar.*
- Tőle? Félek, nekem csak mérget adna. *Jegyzi meg Kagannak halkan.*
//Hógolyócsata//
*Azért csak kiderül, hogy a városiak és a nem városiak nem is különböznek annyira egymásról. Mindkét népség bír azzal a meglehetősen súlyos hiányossággal, hogy már nem emlékeznek arra, hogy mit is jelent igazából ez az ünnep, hogy teljesen megfeledkeznek a kalapok, de legfőképpen A Kalap napjáról. De nem rágódik tovább ezen, rosszallóan megcsóválja a fejét, majd megvonja a vállát. Ha nem, hát nem, ő nem erőlteti, Kagan házasságainak történetét hallgatva úgy tűnik, hogy az inkább a másik csapat reszortja. Az övék inkább furfanggal fogna magának takaros menyecskéket, lehetőleg olyanokat, akikhez ház és birtok is tartozik. Ha már lúd, legyen kövér ugyebár. Ugyanezzel a felkiáltással egy újabb kupa forralt bort is a magáévá tesz, ha maradt még abból a húszból. De miért ne maradt volna?*
- Nagy Sárga Főnök? *Kérdi értetlenül, miközben furcsállóan vizslatja Yeroughát. A végén még kiderül, hogy kedves barátja is a folyón túli barbárok birodalmának szülötte. Nem mintha ez baj lenne, meg aztán így se lenne sokkal furcsább, mint most. Svirnél pedig aztán végképp nem lenne furcsább.*
- Áhhá! *Mondja, mikor végre meglátja azt, amit a kalapja általában pont kitakar.*
- Tőle? Félek, nekem csak mérget adna. *Jegyzi meg Kagannak halkan.*
1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:26:52
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:26:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Eltward Terof//
*Ha hallaná a fiú gondolatait, valószínűleg felnevetne, elvégre ő nem játssza a sármos férfit, ő egyszerűen csak az. Persze sokan kritizálják emiatt, főképp mert irigylik, de ez nem különösebben foglalkoztatja a hosszúfülűt. Nehéz felbosszantani... habár mostanában van egy személy, akinek igazán jól megy, mégha nem is tud róla.*
- A nők, kölyök. Akárhová nézel, csillogó tekintetű, romantikus és finoman becsiccsentett hangulatban lévő leányzókat látsz, akiket már nagyon zavar az a sok holmi, amit magukra vettek...
*Villant egy éhes vigyort, ami inkább vicsorra emlékeztet, de hamar le is kopik arcáról, amint rájön, hogy ez bizony nem az a nap, amikor az ilyesmi számítana egy kicsit is.
Jót nevet magában azon, ahogy a fiú percekig simogatja a haját, amitől az egészen pedáns módon lapul is a fejére, de nem különösebben zavarja, hogy Eltward figyel-e szavaira, amúgy is csak az a lényeg, hogy legyen kinek mondania. A kis elf meg csak nyerne vele, ha hallgatna rá, de sebaj... Végül is nem lehet mindenki tökéletes. Az viszont már egészen meglepi, mikor a kis dög ráveti magát, ezért aztán nem csoda, hogy sikerül ledöntenie, sőt, egész tetemes mennyiségű hót tömnie az arcába, mielőtt Rinan röhögve lelökné magáról.*
- Aha... felnőttél, mi?
*Vigyorog az ütődött kölyökre, mielőtt felállna, és leporolná magáról, amit még le lehet. Így is kissé nedves mindene, elvégre a hideg pelyhek meglehetősen gyorsan olvadnak el bőréhez érve.*
- Ezt még visszakapod, öcskös. Egész jó ízlésed van, de nem hinném, hogy van esélyed nála. Persze bemutatlak, szórakoztatónak talál majd.
*Felröhög, ahogy a srác próbál magára erőltetni valami grimaszt, noha nem fedezi föl a hasonlóságot sajátja, és a fiúé közt.*
- Effelől biztosíthatlak. Pláne, hogy abban semmi izgalmas sincs.
*Vonja meg a vállát, végül is a nagyobb városok elég messze vannak egymástól, a nagy része inkább utazás lehet a kölyök életének. Persze azt is fel lehet dobni, ha valaki ért a szórakozáshoz.*
//Eltward Terof//
*Ha hallaná a fiú gondolatait, valószínűleg felnevetne, elvégre ő nem játssza a sármos férfit, ő egyszerűen csak az. Persze sokan kritizálják emiatt, főképp mert irigylik, de ez nem különösebben foglalkoztatja a hosszúfülűt. Nehéz felbosszantani... habár mostanában van egy személy, akinek igazán jól megy, mégha nem is tud róla.*
- A nők, kölyök. Akárhová nézel, csillogó tekintetű, romantikus és finoman becsiccsentett hangulatban lévő leányzókat látsz, akiket már nagyon zavar az a sok holmi, amit magukra vettek...
*Villant egy éhes vigyort, ami inkább vicsorra emlékeztet, de hamar le is kopik arcáról, amint rájön, hogy ez bizony nem az a nap, amikor az ilyesmi számítana egy kicsit is.
Jót nevet magában azon, ahogy a fiú percekig simogatja a haját, amitől az egészen pedáns módon lapul is a fejére, de nem különösebben zavarja, hogy Eltward figyel-e szavaira, amúgy is csak az a lényeg, hogy legyen kinek mondania. A kis elf meg csak nyerne vele, ha hallgatna rá, de sebaj... Végül is nem lehet mindenki tökéletes. Az viszont már egészen meglepi, mikor a kis dög ráveti magát, ezért aztán nem csoda, hogy sikerül ledöntenie, sőt, egész tetemes mennyiségű hót tömnie az arcába, mielőtt Rinan röhögve lelökné magáról.*
- Aha... felnőttél, mi?
*Vigyorog az ütődött kölyökre, mielőtt felállna, és leporolná magáról, amit még le lehet. Így is kissé nedves mindene, elvégre a hideg pelyhek meglehetősen gyorsan olvadnak el bőréhez érve.*
- Ezt még visszakapod, öcskös. Egész jó ízlésed van, de nem hinném, hogy van esélyed nála. Persze bemutatlak, szórakoztatónak talál majd.
*Felröhög, ahogy a srác próbál magára erőltetni valami grimaszt, noha nem fedezi föl a hasonlóságot sajátja, és a fiúé közt.*
- Effelől biztosíthatlak. Pláne, hogy abban semmi izgalmas sincs.
*Vonja meg a vállát, végül is a nagyobb városok elég messze vannak egymástól, a nagy része inkább utazás lehet a kölyök életének. Persze azt is fel lehet dobni, ha valaki ért a szórakozáshoz.*
1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:26:59
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:26:59
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
~ Balgaság, no persze. ~ *Mintha nem minden céllal történt volna. Csak úgy, úri passzióból ritkán szokott sötételfeket röptetni. Körülötte minden beszélgetésbe fordul, kisebb csoportokban. Jómaga viszont most láthatóan a több szálon futó egy-egy mondatokat részesíti előnyben. A füle pedig nyitva, hiszen sok mindent tudhat meg az ember ilyenkor, ami hasznos lehet, anélkül, hogy külön kérdeznie kelljen. Ha világ forgolódik és csacsog is körülötte, ő bizton marad benne a szilárd pont.*
- Hát, Kagan uram, akkor örvendjünk együtt a szerencsének *pöcköli meg kupáját, mely lassacskán kiürülni készül.* - Mert úgy tűnik, most még mindenki nyerésben van. *Persze ez nem fog örökre így maradni, de addig jobb élvezni ezt az állapotot, amíg még lehet.*
- Tavasz? *igazgatja meg bal kézzel ruházatának nyakrészét Svir felvetésére az év és a forralt bor közötti kapoccsal kapcsolatban.* - Igazad lehet. A Nagy Sárga Főnök sok mindent képes olyankor elintézni, ha borról van szó *bök az ég felé, az említett jelenség irányába.*
//Hógolyócsata - italozás//
~ Balgaság, no persze. ~ *Mintha nem minden céllal történt volna. Csak úgy, úri passzióból ritkán szokott sötételfeket röptetni. Körülötte minden beszélgetésbe fordul, kisebb csoportokban. Jómaga viszont most láthatóan a több szálon futó egy-egy mondatokat részesíti előnyben. A füle pedig nyitva, hiszen sok mindent tudhat meg az ember ilyenkor, ami hasznos lehet, anélkül, hogy külön kérdeznie kelljen. Ha világ forgolódik és csacsog is körülötte, ő bizton marad benne a szilárd pont.*
- Hát, Kagan uram, akkor örvendjünk együtt a szerencsének *pöcköli meg kupáját, mely lassacskán kiürülni készül.* - Mert úgy tűnik, most még mindenki nyerésben van. *Persze ez nem fog örökre így maradni, de addig jobb élvezni ezt az állapotot, amíg még lehet.*
- Tavasz? *igazgatja meg bal kézzel ruházatának nyakrészét Svir felvetésére az év és a forralt bor közötti kapoccsal kapcsolatban.* - Igazad lehet. A Nagy Sárga Főnök sok mindent képes olyankor elintézni, ha borról van szó *bök az ég felé, az említett jelenség irányába.*
1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:11:25
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:11:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie - az italozók közelében//
*Kiderül hát hamar, ki is az a Kallan tizedes, s a köré kanyarított rövidke kis történetből a könnyűléptű azt a következtetést vonja le, hogy a férfi már nincs az élők sorában.
Az elfek népében is élnek hasonló, tiszteletnek örvendő idős harcosok, akik ha a szolgálatot vissza is adták, bármikor újra íjat ragadnak, ha határaikat, otthonukat veszély fenyegeti.
Látja Kaiyko tekintetében a halovány fájdalmat, melyet a tizedes emlékének felidézése ébresztett benne, de az sem kerüli el a figyelmét, milyen jó érzéssel gondol vissza rá. Tehát kellemes emléket jelenthet a számára.
Narr bácsi gondolata a változatosságról szimpatikus nézet, bár kissé idegen egy könnyűléptű számára, de eleget tapasztalt mostanában az embernépekről, hogy ne szólja meg.
A válasz, melyet a kérdésére kap, egyszerre elgondolkodtató és meglepő. ~ Az első zsákmány, mely holtában elejt egy vadászt... ~ A felelet halovány mosolyfélét csal a könnyűléptű keskeny ajkainak sarkába, a kétszínű tekintet viszonozza Kaiyko borzongató pillantsát, majd gondolatait egy korty forró nedű mögé rejti.
Még mindig sarkalatos pontja történetüknek annak a téli vadászatnak az emléke, melyet, mint kiderült, együtt éltek át, csak külön-külön nézőpontból. Van valami különös kötelék közöttük, aminek mibenlétére még nem sikerült fényt derítenie... de jóllehet, később ezekre a kérdésekre is választ találnak majd.*
- Nem akartalak bántani, nem is értem, miért rántottál fegyvert rám a Barakk előtt. - *Fordul a lány felé a szavai után.*
- Kicsit? - *Kérdez vissza halovány mosollyal. Konkrétan az egész kalamajka a lány hibája volt, a meneküléstől kezdve a gyűrűig. De nem haragszik rá, a végén egész jól alakultak a dolgok.
A figyelem közben kissé elterelődik az eredeti témáról, Kaiyko láthatóan a sokaságot fürkészi, így a hosszúéletű is feléjük fordítja felemés tekintetét.
Városiak, sokszínű forgatag, megannyi faj és kaszt. Arthenior különös város, ami egy elf számára első látásra kaotikus és érthetetlen lehet, de biztosan van benne valamiféle elv, mely szerint az életét éli. Hallja a beszélgetéseket, melyekből sokat egyelőre nem tud leszűrni, de kiérti belőlük a barátságos gesztusok mögé rejtett mézes-mázos fenyegetéseket.
Aztán Kaiyko egy kérdéssel fordul felé, amely azonnal visszarántja a merengéséből, a lány felé fordul, kiissza az utolsó kortyot is a bögre aljából, majd leteszi azt az egyik stand szélére.*
- Tanulni jöttem.
*Kelletlenül felel, ezt látni rajta, a kifejezéstelen maszk, melyet a korábbi baráti beszélgetés és a forralt bor lemosott nemes metszésű arcáról, most visszakerül. Felemás tekintetét a letaposott hóba fúrja, ahogy folytatja.*
- Apám szerint hiányzik belőlem az az erény, mely egy jó vezetőben meg kell legyen. Azt mondta, addig ne térjek vissza, míg meg nem lelem magamban.
*Igazat mond és nem. Apja kitagadta, mert szerinte semmi tisztelet nincs benne saját kultúrája iránt, mert szerinte nincs benne az az alázat, mely egy vezetőt jó vezetővé tesz.
És nem akkor tér vissza a Hajnal Házába, amikor akar, hanem akkor, amikor majd az aggastyán elf jónak látja.
Ezeket az információkat egyelőre nem osztja meg a lánnyal, kissé tálán szégyenli is magát miatta, hisz ő az első elf a évszázadok óta, akit ilyen szégyen ért.*
- Lehet, hogy nem is vágyom már vissza...
*Felnéz Kaiykora, felemás tekintetében szomorú-beletörődő mosoly árnyéka játszik.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie - az italozók közelében//
*Kiderül hát hamar, ki is az a Kallan tizedes, s a köré kanyarított rövidke kis történetből a könnyűléptű azt a következtetést vonja le, hogy a férfi már nincs az élők sorában.
Az elfek népében is élnek hasonló, tiszteletnek örvendő idős harcosok, akik ha a szolgálatot vissza is adták, bármikor újra íjat ragadnak, ha határaikat, otthonukat veszély fenyegeti.
Látja Kaiyko tekintetében a halovány fájdalmat, melyet a tizedes emlékének felidézése ébresztett benne, de az sem kerüli el a figyelmét, milyen jó érzéssel gondol vissza rá. Tehát kellemes emléket jelenthet a számára.
Narr bácsi gondolata a változatosságról szimpatikus nézet, bár kissé idegen egy könnyűléptű számára, de eleget tapasztalt mostanában az embernépekről, hogy ne szólja meg.
A válasz, melyet a kérdésére kap, egyszerre elgondolkodtató és meglepő. ~ Az első zsákmány, mely holtában elejt egy vadászt... ~ A felelet halovány mosolyfélét csal a könnyűléptű keskeny ajkainak sarkába, a kétszínű tekintet viszonozza Kaiyko borzongató pillantsát, majd gondolatait egy korty forró nedű mögé rejti.
Még mindig sarkalatos pontja történetüknek annak a téli vadászatnak az emléke, melyet, mint kiderült, együtt éltek át, csak külön-külön nézőpontból. Van valami különös kötelék közöttük, aminek mibenlétére még nem sikerült fényt derítenie... de jóllehet, később ezekre a kérdésekre is választ találnak majd.*
- Nem akartalak bántani, nem is értem, miért rántottál fegyvert rám a Barakk előtt. - *Fordul a lány felé a szavai után.*
- Kicsit? - *Kérdez vissza halovány mosollyal. Konkrétan az egész kalamajka a lány hibája volt, a meneküléstől kezdve a gyűrűig. De nem haragszik rá, a végén egész jól alakultak a dolgok.
A figyelem közben kissé elterelődik az eredeti témáról, Kaiyko láthatóan a sokaságot fürkészi, így a hosszúéletű is feléjük fordítja felemés tekintetét.
Városiak, sokszínű forgatag, megannyi faj és kaszt. Arthenior különös város, ami egy elf számára első látásra kaotikus és érthetetlen lehet, de biztosan van benne valamiféle elv, mely szerint az életét éli. Hallja a beszélgetéseket, melyekből sokat egyelőre nem tud leszűrni, de kiérti belőlük a barátságos gesztusok mögé rejtett mézes-mázos fenyegetéseket.
Aztán Kaiyko egy kérdéssel fordul felé, amely azonnal visszarántja a merengéséből, a lány felé fordul, kiissza az utolsó kortyot is a bögre aljából, majd leteszi azt az egyik stand szélére.*
- Tanulni jöttem.
*Kelletlenül felel, ezt látni rajta, a kifejezéstelen maszk, melyet a korábbi baráti beszélgetés és a forralt bor lemosott nemes metszésű arcáról, most visszakerül. Felemás tekintetét a letaposott hóba fúrja, ahogy folytatja.*
- Apám szerint hiányzik belőlem az az erény, mely egy jó vezetőben meg kell legyen. Azt mondta, addig ne térjek vissza, míg meg nem lelem magamban.
*Igazat mond és nem. Apja kitagadta, mert szerinte semmi tisztelet nincs benne saját kultúrája iránt, mert szerinte nincs benne az az alázat, mely egy vezetőt jó vezetővé tesz.
És nem akkor tér vissza a Hajnal Házába, amikor akar, hanem akkor, amikor majd az aggastyán elf jónak látja.
Ezeket az információkat egyelőre nem osztja meg a lánnyal, kissé tálán szégyenli is magát miatta, hisz ő az első elf a évszázadok óta, akit ilyen szégyen ért.*
- Lehet, hogy nem is vágyom már vissza...
*Felnéz Kaiykora, felemás tekintetében szomorú-beletörődő mosoly árnyéka játszik.*
1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 11:31:48
Üzenet elküldve: 2014-12-20 11:31:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófsztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Követi Argus pillantását, és ezúttal a Moon Kagan párost veszi szemügyre. Kétségtelenül egyetért beszélgető társa megállapításáról, mind a kettejük tartása magabiztosságot és erőt (még ha másfajtát is sugároz). Aprót kortyol megint a borból, miközben megint azon mereng, hogyan is sikerült egy ilyen díszes társaságba keverednie. Más biztosan örülne, hogy egy remekül kiaknázható lehetőség hullott az ölébe, őt inkább csak meglepi a sors fordulata.*
- Igen, igaza van. Ami a rokonságot illeti, nem tudom, igaz-e, de sokszor ugrattak ezzel.
*Próbálták ilyesmikkel bosszantani, de lerázta magáról, mint a legtöbb ilyen kísérletet. Ha enged az ingernek, ő járt volna rosszul.
Az ő kérdésére is érkezik a válasz, igaz a névadótól, de a lényeg, hogy most már a miért és mit jelentet is tudja.
A nagy pálinka rendelés meglepi, hát még hogy egy adag a földé lesz. Vannak fura szokások, de ezen nem fog fennakadni, biztos neki is vannak olyan bogarai, amin mások elcsodálkoznának.
A rabság említésére nagyon hirtelen válik tartása nagyon merevvé, miközben arca rögtön kifejezéstelenné válik tekintetében egyetemben, hogy ne lehessen olvasni belőlük. Néhány pillanat elteltével ismét ellazul. Énje roppant elővigyázatos része máris ébresztené a gyanakvást és bizalmatlanságot, de a történet egésze mégis csillapítja ezen részét. Borából még mindig van valamennyi, így a kupát emeli meg kicsit két kézzel fogva.*
- Azokra, akiket már nem láthatunk. *Szólal meg halkan, majd ki is issza a maradék nedűt. Ezek után ő arra szavazna, hogy menjenek, és dobálják azokat a hógolyókat, mielőtt túlságosan is érzelmessé válnának a dolgok. Az olcsó bájital lehetősége azonban elég érdekes ahhoz, hogy végül mégse tegyen hangos javaslatot a csatázásra.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Követi Argus pillantását, és ezúttal a Moon Kagan párost veszi szemügyre. Kétségtelenül egyetért beszélgető társa megállapításáról, mind a kettejük tartása magabiztosságot és erőt (még ha másfajtát is sugároz). Aprót kortyol megint a borból, miközben megint azon mereng, hogyan is sikerült egy ilyen díszes társaságba keverednie. Más biztosan örülne, hogy egy remekül kiaknázható lehetőség hullott az ölébe, őt inkább csak meglepi a sors fordulata.*
- Igen, igaza van. Ami a rokonságot illeti, nem tudom, igaz-e, de sokszor ugrattak ezzel.
*Próbálták ilyesmikkel bosszantani, de lerázta magáról, mint a legtöbb ilyen kísérletet. Ha enged az ingernek, ő járt volna rosszul.
Az ő kérdésére is érkezik a válasz, igaz a névadótól, de a lényeg, hogy most már a miért és mit jelentet is tudja.
A nagy pálinka rendelés meglepi, hát még hogy egy adag a földé lesz. Vannak fura szokások, de ezen nem fog fennakadni, biztos neki is vannak olyan bogarai, amin mások elcsodálkoznának.
A rabság említésére nagyon hirtelen válik tartása nagyon merevvé, miközben arca rögtön kifejezéstelenné válik tekintetében egyetemben, hogy ne lehessen olvasni belőlük. Néhány pillanat elteltével ismét ellazul. Énje roppant elővigyázatos része máris ébresztené a gyanakvást és bizalmatlanságot, de a történet egésze mégis csillapítja ezen részét. Borából még mindig van valamennyi, így a kupát emeli meg kicsit két kézzel fogva.*
- Azokra, akiket már nem láthatunk. *Szólal meg halkan, majd ki is issza a maradék nedűt. Ezek után ő arra szavazna, hogy menjenek, és dobálják azokat a hógolyókat, mielőtt túlságosan is érzelmessé válnának a dolgok. Az olcsó bájital lehetősége azonban elég érdekes ahhoz, hogy végül mégse tegyen hangos javaslatot a csatázásra.*
1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-20 00:37:06
Üzenet elküldve: 2014-12-20 00:37:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás - Eriel//
*A pálinkát nem csak gesztusként, hanem saját érdekében is kérte - a forralt bortól hajlamos szentimentálissá, nyűgössé és álmossá válni, és bizony akkor nem csata lesz, hanem anekdotázás és a világ nagy dolgairól való elmélkedés. Az is jelzi, hogy ehhez már jó úton halad, hogy nem mérgelődik Argus gesztusán, mely szerint kiönti a neki adott pálinkát és a sajátját issza meg. Ahány ház, annyi szokás.*
- Van gyereked, Vaslábú Argus? *fel sem tételezte a mágusról, hogy egyáltalán hált már asszonnyal, nem ám hogy utóda is legyen.*
*Ezen kicsit elmereng, majd (nyilván továbbra is a forralt bor egyetemleges barátságossági hatása miatt) kéretlenül is mesélni kezd.*
- Nekem volt, négy is. Kettőt a hegyek vettek el, kettőt a puszta. Asszonyom, ágyasom is volt megannyi - ki magától, ki rabsorsa folyományaként, mára abból sem maradt sok. *vonja meg a vállát, majd italába hörpöl.*
- Se élő fiúutód, se Első Feleség. Azt gondoltam, talán a város nemesei között akad majd hozzám méltó leány, kinek hatalma és tekintélye vetekszik az enyémmel. *de ha akad is, arról Kagan nem tud, és eddig nem tolakodtak az Artheniori Hatalmasságok leányai vagy húgai, hogy a titokzatos északiak kegyeit keressék. Pedig egyedül erősebb, mint bármelyik vezető vagy más hadúr azok közül, akiket ismer.*
~ Ám szövetségesek nélkül, egyedül a warg sem él sokáig. ~ *elhúzza a száját, aztán ellöki magát a pulttól.*
- Na hogy legyen, hölgyek-urak?! Megdögönnyözzük egymást a hóban kicsinység, vagy menjünk olcsó bájitalt venni?! Hé, te leány! *kiált oda Erielnek válaszra sem várva a többiektől.*
- Jer ide, és mutasd a portékád, bármi legyen is az! *ki tudja, mit árul a nő olcsó bájital címszóval.*
//Hógolyócsata - italozás - Eriel//
*A pálinkát nem csak gesztusként, hanem saját érdekében is kérte - a forralt bortól hajlamos szentimentálissá, nyűgössé és álmossá válni, és bizony akkor nem csata lesz, hanem anekdotázás és a világ nagy dolgairól való elmélkedés. Az is jelzi, hogy ehhez már jó úton halad, hogy nem mérgelődik Argus gesztusán, mely szerint kiönti a neki adott pálinkát és a sajátját issza meg. Ahány ház, annyi szokás.*
- Van gyereked, Vaslábú Argus? *fel sem tételezte a mágusról, hogy egyáltalán hált már asszonnyal, nem ám hogy utóda is legyen.*
*Ezen kicsit elmereng, majd (nyilván továbbra is a forralt bor egyetemleges barátságossági hatása miatt) kéretlenül is mesélni kezd.*
- Nekem volt, négy is. Kettőt a hegyek vettek el, kettőt a puszta. Asszonyom, ágyasom is volt megannyi - ki magától, ki rabsorsa folyományaként, mára abból sem maradt sok. *vonja meg a vállát, majd italába hörpöl.*
- Se élő fiúutód, se Első Feleség. Azt gondoltam, talán a város nemesei között akad majd hozzám méltó leány, kinek hatalma és tekintélye vetekszik az enyémmel. *de ha akad is, arról Kagan nem tud, és eddig nem tolakodtak az Artheniori Hatalmasságok leányai vagy húgai, hogy a titokzatos északiak kegyeit keressék. Pedig egyedül erősebb, mint bármelyik vezető vagy más hadúr azok közül, akiket ismer.*
~ Ám szövetségesek nélkül, egyedül a warg sem él sokáig. ~ *elhúzza a száját, aztán ellöki magát a pulttól.*
- Na hogy legyen, hölgyek-urak?! Megdögönnyözzük egymást a hóban kicsinység, vagy menjünk olcsó bájitalt venni?! Hé, te leány! *kiált oda Erielnek válaszra sem várva a többiektől.*
- Jer ide, és mutasd a portékád, bármi legyen is az! *ki tudja, mit árul a nő olcsó bájital címszóval.*
1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 23:51:50
Üzenet elküldve: 2014-12-19 23:51:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Viaka Nellon //
*Úgy tűnik, ma homlokon csókolta a szerencse szelleme, legyen az akárki vagy akármi. Egy újabb érdeklődő tűnik fel, ráadásul nem akármilyen teremtés. A leánynak olyan gyönyörű, hosszú, vörös hajzuhataga van, hogy megérdemli az elismerést.*
- Üdvözlöm, Hölgyem. *Köszön kedvesen, lágy hangon a a tündér.* Sok lenne mind felsorolni. Mondd, mit szeretnél, és én megmondom, hogy melyik varázsital szükséges hozzá. *Ezt már harmadszorra "játssza el". Az előző kettő is rögtön tudni akarta az összes italt és azok hatását, de nem érdemes ezeket mind felsorolni, mert csak belekavarodik mindenki. Bájos mosollyal várja, hogy a leány is inkább a tényleges okot mondja, amiért bájitalok felé fordította figyelmét, és akkor a legjobbat tudja neki ajánlani.* A hajadhoz a piros passzolna a legjobban, de nem hiszem, hogy erősebb szeretnél lenni, márpedig az azt tudja. *Teszi még hozzá ajánlását, és annak ellentétét is rögtön.*
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Viaka Nellon //
*Úgy tűnik, ma homlokon csókolta a szerencse szelleme, legyen az akárki vagy akármi. Egy újabb érdeklődő tűnik fel, ráadásul nem akármilyen teremtés. A leánynak olyan gyönyörű, hosszú, vörös hajzuhataga van, hogy megérdemli az elismerést.*
- Üdvözlöm, Hölgyem. *Köszön kedvesen, lágy hangon a a tündér.* Sok lenne mind felsorolni. Mondd, mit szeretnél, és én megmondom, hogy melyik varázsital szükséges hozzá. *Ezt már harmadszorra "játssza el". Az előző kettő is rögtön tudni akarta az összes italt és azok hatását, de nem érdemes ezeket mind felsorolni, mert csak belekavarodik mindenki. Bájos mosollyal várja, hogy a leány is inkább a tényleges okot mondja, amiért bájitalok felé fordította figyelmét, és akkor a legjobbat tudja neki ajánlani.* A hajadhoz a piros passzolna a legjobban, de nem hiszem, hogy erősebb szeretnél lenni, márpedig az azt tudja. *Teszi még hozzá ajánlását, és annak ellentétét is rögtön.*
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 23:14:14
Üzenet elküldve: 2014-12-19 23:14:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Eriel //
*Nem rajong túlzottan a télért, hideg van, és minden olyan lehangoló, az ég túl gyakran öltözik szürkébe és még nap estig sorolhatná. A ködöt még csak-csak szereti, olyan jókat lehet játszani benne, a hó viszont határozottan jó dolog, még ha le is fagy tőle az ember ujja.
Ezért is látogat el a fesztiválra, itt sok mókás dolgot lehet csinálni a hóval, meg a hóból. Az résztvevő is sok, találhat érdekes embereket, vagy épp átlagosakat, a lényeg, hogy a tisztás most pezseg az élettől, és ez nagyon is kedvére való.
A télnek megfelelően jó alaposan felöltözött, vastag csizmámba bújt, ugyan sötétbarna bőrnadrágja épphogy nem esik a vékony kategóriába, sötét, kicsit szürkésbe menő zöld pulcsija melegen tarja, ahogy a felette viselt rozsdabarna kendő is. Tőre most is nála van, hátul, övébe tűzve, de a kendő lelógó része javarészt takarásban tartja. Haja szabadon leng a lágy szellőben, lelkes mosolyát még azt sem tudja letörölni arcáról, hogy egy-egy rakoncátlan tincs újra és újra arca elé téved. Ilyenkor mindig egy gyors és könnyed mozdulattal utasítja rendre a kósza fürtöt, de mind hiába, újra és újra visszatér.
Kíváncsi tekintettel nézi a bódékat, a kisebb csoportosulásokat, hiába az étel és az ital összehozza a fesztiválozókat. Elsétál a hószobrok felé is, építeni ugyan nem fog, de szívesen megnézi mások alkotásait. Az egyszerűbbeket fejét ingatva nézi, a bonyolultabb, összetettebb munkákat elmerülve tanulmányozza.
Amikor ezzel végzett, ismét sétára adja a fejét, és közben azon tanakodik, mihez is kezdjen elsőként. Egyen valami téli finomságot, vagy máris kezdje az italfogyasztást, esetleg melengesse át magát egy teával. Fülét egy sokkal érdekesebb lehetőség ajánlata üti meg. ~Olcsó bájitalok? Miért is ne? ~ A hang irányába folytatja útját, hamarosan meg is pillantja a lányt, aki próbálja a figyelmet a portékájára terelni. Bájos teremtés, épp ezért kell még jobban résen lenni, nehogy véletlenül csőbe akarják húzni. A látszat nagyon csalóka tud lenni, ezt ő nagyon jól tudja, és nem szeretné, ha belőle akarnának palimadarat csinálni. Nem ez lenne az első kísérlet, és főleg nem szeretné, ha ez lenne az első sikerrel koronázott próbálkozás.*
- Szép napot! *Lép oda Erielhez mosolyogva.* - Milyen bájitalokat árulsz?
// Olcsó bájitalok - Eriel //
*Nem rajong túlzottan a télért, hideg van, és minden olyan lehangoló, az ég túl gyakran öltözik szürkébe és még nap estig sorolhatná. A ködöt még csak-csak szereti, olyan jókat lehet játszani benne, a hó viszont határozottan jó dolog, még ha le is fagy tőle az ember ujja.
Ezért is látogat el a fesztiválra, itt sok mókás dolgot lehet csinálni a hóval, meg a hóból. Az résztvevő is sok, találhat érdekes embereket, vagy épp átlagosakat, a lényeg, hogy a tisztás most pezseg az élettől, és ez nagyon is kedvére való.
A télnek megfelelően jó alaposan felöltözött, vastag csizmámba bújt, ugyan sötétbarna bőrnadrágja épphogy nem esik a vékony kategóriába, sötét, kicsit szürkésbe menő zöld pulcsija melegen tarja, ahogy a felette viselt rozsdabarna kendő is. Tőre most is nála van, hátul, övébe tűzve, de a kendő lelógó része javarészt takarásban tartja. Haja szabadon leng a lágy szellőben, lelkes mosolyát még azt sem tudja letörölni arcáról, hogy egy-egy rakoncátlan tincs újra és újra arca elé téved. Ilyenkor mindig egy gyors és könnyed mozdulattal utasítja rendre a kósza fürtöt, de mind hiába, újra és újra visszatér.
Kíváncsi tekintettel nézi a bódékat, a kisebb csoportosulásokat, hiába az étel és az ital összehozza a fesztiválozókat. Elsétál a hószobrok felé is, építeni ugyan nem fog, de szívesen megnézi mások alkotásait. Az egyszerűbbeket fejét ingatva nézi, a bonyolultabb, összetettebb munkákat elmerülve tanulmányozza.
Amikor ezzel végzett, ismét sétára adja a fejét, és közben azon tanakodik, mihez is kezdjen elsőként. Egyen valami téli finomságot, vagy máris kezdje az italfogyasztást, esetleg melengesse át magát egy teával. Fülét egy sokkal érdekesebb lehetőség ajánlata üti meg. ~Olcsó bájitalok? Miért is ne? ~ A hang irányába folytatja útját, hamarosan meg is pillantja a lányt, aki próbálja a figyelmet a portékájára terelni. Bájos teremtés, épp ezért kell még jobban résen lenni, nehogy véletlenül csőbe akarják húzni. A látszat nagyon csalóka tud lenni, ezt ő nagyon jól tudja, és nem szeretné, ha belőle akarnának palimadarat csinálni. Nem ez lenne az első kísérlet, és főleg nem szeretné, ha ez lenne az első sikerrel koronázott próbálkozás.*
- Szép napot! *Lép oda Erielhez mosolyogva.* - Milyen bájitalokat árulsz?
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:57:40
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:57:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
*Miután elmagyarázta a férfinak, hogy merre is találhatja a gazdagnegyedben a kis alkimista boltot, amaz úgy gondolja, hogy továbbáll. Eriel illedelmesen elköszön, egy pukedli és egy mosoly kíséretében. Hát kihúz, mell ki, has be, és tovább lófrál a kis forgatagban, ami a fesztivál közben kialakult. Tovább árulja italait, eddig két vásárlás volt nála sikeresen, aminek nagyon örül. Az egyik legjobb napja a mai. Ha egy harmadik is lenne, az maga lenne a csoda. Általában ezeket a "varázsizéket" nem nagyon tudja eladni, ha két naponta "megszabadul" egytől, akkor az már jó üzlet volt. Most hogy egy nap kettőtől is megválhatott, maga a csoda.*
- Olcsó bájitalt tessék. Varázsitalok alacsony áron! *Kiáltja tovább a tömegbe, hátha valaki felfigyel erre a halványka, ám annál élettel telibb hangra.*
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
*Miután elmagyarázta a férfinak, hogy merre is találhatja a gazdagnegyedben a kis alkimista boltot, amaz úgy gondolja, hogy továbbáll. Eriel illedelmesen elköszön, egy pukedli és egy mosoly kíséretében. Hát kihúz, mell ki, has be, és tovább lófrál a kis forgatagban, ami a fesztivál közben kialakult. Tovább árulja italait, eddig két vásárlás volt nála sikeresen, aminek nagyon örül. Az egyik legjobb napja a mai. Ha egy harmadik is lenne, az maga lenne a csoda. Általában ezeket a "varázsizéket" nem nagyon tudja eladni, ha két naponta "megszabadul" egytől, akkor az már jó üzlet volt. Most hogy egy nap kettőtől is megválhatott, maga a csoda.*
- Olcsó bájitalt tessék. Varázsitalok alacsony áron! *Kiáltja tovább a tömegbe, hátha valaki felfigyel erre a halványka, ám annál élettel telibb hangra.*
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:47:56
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:47:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Moranshe Wylensur//
*A lány megjegyzésére Alakim csak legyint egyet.*
-Valóban egymásnak ilyen ünnepeken nem szoktak esni csak ritkán. Sok a városőr és a rendet ilyenkor elég szépen meg tudják őrizni.
*A lány további megjegyzéseit és az ajánlatát pedig Alakim mosolyogva fogadja.*
-Ezt a meghívást elfogadom. Jó tud lenni az ilyen hidegben. Egyébként ha meg nem sértelek elmondanád nekem miféle vívás gyakorlásról beszéltél? Ha jól tudom akkor olyasmi a lovagoknak szokott lenni vagy a bajvívóknak. Talán valami lovagi rendnél dolgozol mint szakácsné vagy hasonló?
//Moranshe Wylensur//
*A lány megjegyzésére Alakim csak legyint egyet.*
-Valóban egymásnak ilyen ünnepeken nem szoktak esni csak ritkán. Sok a városőr és a rendet ilyenkor elég szépen meg tudják őrizni.
*A lány további megjegyzéseit és az ajánlatát pedig Alakim mosolyogva fogadja.*
-Ezt a meghívást elfogadom. Jó tud lenni az ilyen hidegben. Egyébként ha meg nem sértelek elmondanád nekem miféle vívás gyakorlásról beszéltél? Ha jól tudom akkor olyasmi a lovagoknak szokott lenni vagy a bajvívóknak. Talán valami lovagi rendnél dolgozol mint szakácsné vagy hasonló?
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:47:31
Üzenet elküldve: 2014-12-19 20:47:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie - az italozók közelében//
- Kallan tizedes *hagyja helyben a férfi által megismételt nevet egy nagy bólintással.* - A bácsikám bajtársa volt. Sokat látott veterán. Nomád népek közt nevelkedett katonaember. Ő is csak ősz üstökkel akasztotta szögre a mundért. *Elmerengő keserédes mosoly kéretőzik az szája szegletébe.* - A kardot nem. Azon a magukfajta a sírig rajta tartja jobbját.
*Egy sietősen tüdejébe szívott sóhajjal hessenti el az ünnephez nem illő melankóliát és az elfre mosolyog.*
- Narr bácsi mindig azt mondta, sokszínűség gyönyörködteti az isteneket. A változatosság a szépség bölcsője.
*A bor édes, fűszeres csalásba rejti erejét. Csak a bensőjében kibomló melegség árulkodik róla, hogy csalafinta itókáról van szó.
Egy kérdés bontakozik ki a könnyed csevegésből, ami valahogy komolyabban kér magának teret ebben a fesztiváli hangulatban. Kaiyko viszonozza a pillantást. Mondhatná, hogy maga sem tudja igazán, de az ital most is hamar megoldja a nyelvét, melyen csípős szóvirágok nyílnak. Az egyetemes rend különös egyensúlya ez, ha már amúgy ilyen hallgatag természettel áldotta meg a lányt.*
- Mert így lehettem én... *mondja, s szemeiben különös csillogó mélység nyílik* - az első zsákmány, ki holtában vadászt ejt el.
*Elnyúlik a csend egy kissé, aztán Kaiyko felnevet.*
- Sejtettem, hogy bajba kevernéd magad az emberek furcsaságai ellenében *vonja meg a vállát.* - Meg aztán, ez nem tartozik másra kettőnkön kívül. *Újabbat kortyol a borból. Elfújja a korsó szája fölül a fehér gőzpamacsokat.* - És már nem hittem, hogy meg akarsz ölni.
- Egy kicsit hibásnak éreztem magam, ha nem is készakarva, de én hoztam a fejedre a bajt.
*Figyeli a jó hangulatban kurjongató népeket, az italban egységet találó "ellenfeleket". Nagy a derültség és harsányan koccannak a kupák, de Kaiykonak valahogy mégis rossz érzések fészkelődnek az ösztönei mélyén. Kissé lerázza magáról az ital incselkedő mámorát és pillantása kiértékelőn veszi sorra a fegyverszünetben italozókat. Számol, szemügyre veszi kinek-kinek a felszerelését és hegyezi a fülét az elejtett szavakra. Igazából viszont arra vár leginkább, hogy elkezdődjék a "háború". Kíváncsi rá, hogy állnak össze a csapatok, s hogy hogyan működnek együtt.*
- Gondolom te sem vagy itt túl régóta. Mi hozott Artheniorba? *kérdi közben az elftől. Nem kell túl nagy tehetség hozzá, hogy lássa, mennyire nem a városba való. Így hát annak, hogy mégis itt időzik, valószínűleg nyomós oka lehet. De persze elképzelhető, hogy csak átutazóban van.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie - az italozók közelében//
- Kallan tizedes *hagyja helyben a férfi által megismételt nevet egy nagy bólintással.* - A bácsikám bajtársa volt. Sokat látott veterán. Nomád népek közt nevelkedett katonaember. Ő is csak ősz üstökkel akasztotta szögre a mundért. *Elmerengő keserédes mosoly kéretőzik az szája szegletébe.* - A kardot nem. Azon a magukfajta a sírig rajta tartja jobbját.
*Egy sietősen tüdejébe szívott sóhajjal hessenti el az ünnephez nem illő melankóliát és az elfre mosolyog.*
- Narr bácsi mindig azt mondta, sokszínűség gyönyörködteti az isteneket. A változatosság a szépség bölcsője.
*A bor édes, fűszeres csalásba rejti erejét. Csak a bensőjében kibomló melegség árulkodik róla, hogy csalafinta itókáról van szó.
Egy kérdés bontakozik ki a könnyed csevegésből, ami valahogy komolyabban kér magának teret ebben a fesztiváli hangulatban. Kaiyko viszonozza a pillantást. Mondhatná, hogy maga sem tudja igazán, de az ital most is hamar megoldja a nyelvét, melyen csípős szóvirágok nyílnak. Az egyetemes rend különös egyensúlya ez, ha már amúgy ilyen hallgatag természettel áldotta meg a lányt.*
- Mert így lehettem én... *mondja, s szemeiben különös csillogó mélység nyílik* - az első zsákmány, ki holtában vadászt ejt el.
*Elnyúlik a csend egy kissé, aztán Kaiyko felnevet.*
- Sejtettem, hogy bajba kevernéd magad az emberek furcsaságai ellenében *vonja meg a vállát.* - Meg aztán, ez nem tartozik másra kettőnkön kívül. *Újabbat kortyol a borból. Elfújja a korsó szája fölül a fehér gőzpamacsokat.* - És már nem hittem, hogy meg akarsz ölni.
- Egy kicsit hibásnak éreztem magam, ha nem is készakarva, de én hoztam a fejedre a bajt.
*Figyeli a jó hangulatban kurjongató népeket, az italban egységet találó "ellenfeleket". Nagy a derültség és harsányan koccannak a kupák, de Kaiykonak valahogy mégis rossz érzések fészkelődnek az ösztönei mélyén. Kissé lerázza magáról az ital incselkedő mámorát és pillantása kiértékelőn veszi sorra a fegyverszünetben italozókat. Számol, szemügyre veszi kinek-kinek a felszerelését és hegyezi a fülét az elejtett szavakra. Igazából viszont arra vár leginkább, hogy elkezdődjék a "háború". Kíváncsi rá, hogy állnak össze a csapatok, s hogy hogyan működnek együtt.*
- Gondolom te sem vagy itt túl régóta. Mi hozott Artheniorba? *kérdi közben az elftől. Nem kell túl nagy tehetség hozzá, hogy lássa, mennyire nem a városba való. Így hát annak, hogy mégis itt időzik, valószínűleg nyomós oka lehet. De persze elképzelhető, hogy csak átutazóban van.*
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 18:48:24
Üzenet elküldve: 2014-12-19 18:48:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Elyne Vrynn Worf//
- De mi emberek vagyunk. *Vág a lány szavába udvariatlanul és talán némi türelmetlenséggel a hangjában, mert, ahogy Elnye-nek, neki is nehezére esik felfogni, miért oly' bonyodalmas egy egyszerű kérést teljesíteni. Másrészt pedig nem ápol jó viszonyt másféle népekkel, a Láthatatlan szerint az ember az ember, és ehhez mérten is kell viseltetnie, mellőzve a közösködést egyéb fajokkal. Azonban arcán hamarost rideg kővé dermednek az imént meglágyult vonások, s mélybarna lélektükrei sem üzennek már többet a közönynél.*
- Jól ismerem a nevedet... Nekem viszont semmit nem jelent, ki vagy te északon vagy itt, délen, te csak egy leány vagy, egy a megannyi közül. Nem érdekel senkinek a neve. *Utolsó kísérletként kívánja a Worf hölgyemény elméjébe vésni önnön szokásait és abból fakadó kérését, ám olybá tűnik, hogy a barna hajú szereti húzni mások idegeit, s már csak saját szórakoztatása révén sem fogja feladni Bersean szerint érthetetlen álláspontját.
Amint Elyne tapogatni kezdi magát, mélyen szívja magába a tél hűvösét, orrcimpái is feszülten tágulnak ki, majd ernyednek el, ahogy megszabadul a hirtelen szippantott levegőtől. Nem az elfojtott vágy, netán az elégedettség sóhaja volt ez, sokkal inkább a hitetlenkedésé és az értetlenkedésé.
~Hibbant asszonyok...~
Érces hangja zsörtölődve visszhangzik a fejében, amint feketébe hajló íriszeivel az unalom árnyékában mustrálja végig a lány öntapicskolását, míg végül abba nem hagyja. Akkor oldalra fordítja tekintetét, nem a népes forgatag, sokkal inkább a hóba burkolódzó fenséges táj felé, ahol semmiféle emberfajzat nem piszkálhatja idegesítő szálkaként a látását. Ám hiába menekíti szemének világát, Elyne bársonyos hangja, no meg a pórnép zsivaja nem tágít az elméjéből, így kellve kelletlen, de visszapillant a lágyan omló, barna hajkoronával megáldott hölgyeményre. Vélhetően, ha érdekelnék a Láthatatlant az asszonyok, tetszésére válna a vele szemben ácsorgó, azonban az ő fantáziavilágát vér és a porba hullott holtak szegélyezik, nem fér oda semmi ahhoz hasonlatos szépség, mint a lány vagy nemrég látott nővére.*
- Netán nem tudod, mi a különbség illem és illetlenség között? Nem magázlak én téged, csupán a nevedet nem használom. Nőnek nem hívhatlak, asszony pedig még nem vagy, úgy hát marad a leány. De ha úgy kívánod, nem nevezlek téged sehogy. *Válaszolja, remélve, hogy ezzel már meg fog elégedni a kékvérű is, ám kezdeti reménykedése, miszerint végre ismét a magány megbízható társaságát élvezheti, szertefoszlik, ahogy a lány valamiféle furcsa indíttatástól vezérelten fordul vissza hozzá, és tápászkodik a magasított asztalkára.
Vet egy rövid pillantást a falapot szorongató, finom és ápolt női kezekre, majd ismét a hölgy arcát keresi tekintetével, ugyanis felkeltette az érdeklődését, minek a révén is örvénylik ennyi feszültség a szemközt helyezkedőbe. Szavainak nyomán eleinte majdnem, hogy vékony ajkaihoz illetlen vigyor telepedik az arcára, azonban sikerül visszafognia az Elnye mondandója keltette gúnyos grimaszát, végül pedig már a szokásos fagyottsággal szemléli a sajátjainál világosabb barna lélektükröket viselő lányt. Ezúttal félreteszi kioktató szavait, noha szerinte szó sem volt itt a viszontlátás örömeiről, inkább a szeretett vidék elengedhetetlen kellékének ismerős látványáról, elvégre idekint, a nagyvilágban nem gyakori, hogy Fekete Légiósba botoljék az ember leánya.*
- Miért volna az a nagy csoda? Mindig is Légiós akartam lenni, atyám könyörgései csupán aprócska hozzátétele volt a táborba kerülésemnek. Kiérdemeltem, leá... khm... A vén Casthar egyszerűen örült, hogy nem rontottam tovább a levegőt a kúriában. A hátsó szándék éppen ez volt, azt hittem, ennél okosabb vagy. A legtöbben vagy a táborban, vagy idekint, a nyolc év alatt halálukat lelik, nem sejthette, hogy túl fogom élni. De még van két év, hogy imái meghallgatásra leljenek... *Visszafogott, szinte alig észrevehető félmosolyra húzódnak ajkai, amint ismét oldalvást fordítja mélybarna lélektükreit egy rövidke momentum erejéig, majd visszapillantván Elyne-re, újfent rendezi elkanászodni tetsző vonásait.*
- Nem tudom, mire célozgatsz itt, hogy mit pusmognak otthon az unatkozó asszonyok, de mondandómnál több varázslat nem rejtezik a történet mögött. Ennél többet nem fogok neked magyarázkodni, és te is jobb tennéd, ha mással töltenéd meg az eszedet, nem pedig pletykáló vénasszonyok tévképzeteivel. Ha atyád, vagy a világ más uralkodói sületlenségre alapozva irányítanának, úgy nagy gondban lennénk. *Fejezi be mondandóját, tőle szokatlanul egészen alaposan körbejárva a témát, persze nem mástól vezérelten, minthogy megelőzze a további felesleges köröket és Elyne kíváncsiskodását. Ha ennek ellenére tovább kérdezősködik a lány, ő is feleletét fogja adni, amennyiben meg nem unja, az viszonyt bizonyos, hogy az igazság másik, sötétebb részét nem fogja senkinek az orrára kötni. Az idősödő Casthar miatt senki nincs veszélyben odahaza, elvégre ahhoz a Láthatatlan közreműködése kellene, és minekután még két évig semmilyen csapás okán sem vonulhat haza – leszámítva egy nagyobb háborút -, úgy addig kénytelen őrizgetni a kis titkot, hogy övé lehessen a leszámolás öröme.*
//Elyne Vrynn Worf//
- De mi emberek vagyunk. *Vág a lány szavába udvariatlanul és talán némi türelmetlenséggel a hangjában, mert, ahogy Elnye-nek, neki is nehezére esik felfogni, miért oly' bonyodalmas egy egyszerű kérést teljesíteni. Másrészt pedig nem ápol jó viszonyt másféle népekkel, a Láthatatlan szerint az ember az ember, és ehhez mérten is kell viseltetnie, mellőzve a közösködést egyéb fajokkal. Azonban arcán hamarost rideg kővé dermednek az imént meglágyult vonások, s mélybarna lélektükrei sem üzennek már többet a közönynél.*
- Jól ismerem a nevedet... Nekem viszont semmit nem jelent, ki vagy te északon vagy itt, délen, te csak egy leány vagy, egy a megannyi közül. Nem érdekel senkinek a neve. *Utolsó kísérletként kívánja a Worf hölgyemény elméjébe vésni önnön szokásait és abból fakadó kérését, ám olybá tűnik, hogy a barna hajú szereti húzni mások idegeit, s már csak saját szórakoztatása révén sem fogja feladni Bersean szerint érthetetlen álláspontját.
Amint Elyne tapogatni kezdi magát, mélyen szívja magába a tél hűvösét, orrcimpái is feszülten tágulnak ki, majd ernyednek el, ahogy megszabadul a hirtelen szippantott levegőtől. Nem az elfojtott vágy, netán az elégedettség sóhaja volt ez, sokkal inkább a hitetlenkedésé és az értetlenkedésé.
~Hibbant asszonyok...~
Érces hangja zsörtölődve visszhangzik a fejében, amint feketébe hajló íriszeivel az unalom árnyékában mustrálja végig a lány öntapicskolását, míg végül abba nem hagyja. Akkor oldalra fordítja tekintetét, nem a népes forgatag, sokkal inkább a hóba burkolódzó fenséges táj felé, ahol semmiféle emberfajzat nem piszkálhatja idegesítő szálkaként a látását. Ám hiába menekíti szemének világát, Elyne bársonyos hangja, no meg a pórnép zsivaja nem tágít az elméjéből, így kellve kelletlen, de visszapillant a lágyan omló, barna hajkoronával megáldott hölgyeményre. Vélhetően, ha érdekelnék a Láthatatlant az asszonyok, tetszésére válna a vele szemben ácsorgó, azonban az ő fantáziavilágát vér és a porba hullott holtak szegélyezik, nem fér oda semmi ahhoz hasonlatos szépség, mint a lány vagy nemrég látott nővére.*
- Netán nem tudod, mi a különbség illem és illetlenség között? Nem magázlak én téged, csupán a nevedet nem használom. Nőnek nem hívhatlak, asszony pedig még nem vagy, úgy hát marad a leány. De ha úgy kívánod, nem nevezlek téged sehogy. *Válaszolja, remélve, hogy ezzel már meg fog elégedni a kékvérű is, ám kezdeti reménykedése, miszerint végre ismét a magány megbízható társaságát élvezheti, szertefoszlik, ahogy a lány valamiféle furcsa indíttatástól vezérelten fordul vissza hozzá, és tápászkodik a magasított asztalkára.
Vet egy rövid pillantást a falapot szorongató, finom és ápolt női kezekre, majd ismét a hölgy arcát keresi tekintetével, ugyanis felkeltette az érdeklődését, minek a révén is örvénylik ennyi feszültség a szemközt helyezkedőbe. Szavainak nyomán eleinte majdnem, hogy vékony ajkaihoz illetlen vigyor telepedik az arcára, azonban sikerül visszafognia az Elnye mondandója keltette gúnyos grimaszát, végül pedig már a szokásos fagyottsággal szemléli a sajátjainál világosabb barna lélektükröket viselő lányt. Ezúttal félreteszi kioktató szavait, noha szerinte szó sem volt itt a viszontlátás örömeiről, inkább a szeretett vidék elengedhetetlen kellékének ismerős látványáról, elvégre idekint, a nagyvilágban nem gyakori, hogy Fekete Légiósba botoljék az ember leánya.*
- Miért volna az a nagy csoda? Mindig is Légiós akartam lenni, atyám könyörgései csupán aprócska hozzátétele volt a táborba kerülésemnek. Kiérdemeltem, leá... khm... A vén Casthar egyszerűen örült, hogy nem rontottam tovább a levegőt a kúriában. A hátsó szándék éppen ez volt, azt hittem, ennél okosabb vagy. A legtöbben vagy a táborban, vagy idekint, a nyolc év alatt halálukat lelik, nem sejthette, hogy túl fogom élni. De még van két év, hogy imái meghallgatásra leljenek... *Visszafogott, szinte alig észrevehető félmosolyra húzódnak ajkai, amint ismét oldalvást fordítja mélybarna lélektükreit egy rövidke momentum erejéig, majd visszapillantván Elyne-re, újfent rendezi elkanászodni tetsző vonásait.*
- Nem tudom, mire célozgatsz itt, hogy mit pusmognak otthon az unatkozó asszonyok, de mondandómnál több varázslat nem rejtezik a történet mögött. Ennél többet nem fogok neked magyarázkodni, és te is jobb tennéd, ha mással töltenéd meg az eszedet, nem pedig pletykáló vénasszonyok tévképzeteivel. Ha atyád, vagy a világ más uralkodói sületlenségre alapozva irányítanának, úgy nagy gondban lennénk. *Fejezi be mondandóját, tőle szokatlanul egészen alaposan körbejárva a témát, persze nem mástól vezérelten, minthogy megelőzze a további felesleges köröket és Elyne kíváncsiskodását. Ha ennek ellenére tovább kérdezősködik a lány, ő is feleletét fogja adni, amennyiben meg nem unja, az viszonyt bizonyos, hogy az igazság másik, sötétebb részét nem fogja senkinek az orrára kötni. Az idősödő Casthar miatt senki nincs veszélyben odahaza, elvégre ahhoz a Láthatatlan közreműködése kellene, és minekután még két évig semmilyen csapás okán sem vonulhat haza – leszámítva egy nagyobb háborút -, úgy addig kénytelen őrizgetni a kis titkot, hogy övé lehessen a leszámolás öröme.*
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 15:32:34
Üzenet elküldve: 2014-12-19 15:32:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Rosszalló pillantások kereszttüzében érezheti magát pillanatok alatt. De hát mutassunk már egy testőrt, aki nem hasonlóképpen tenne. Na, nem mintha ebben a társaságban fene nagy védelemre lenne szüksége Kagannak, de ki tudja, kiben mi rejlik, s nincs-e a közelben orgyilkos, aki sunyin szúr hátba bárkit. Alattomos egy fajta, nem kedveli őket. Ethea a nyílt, szemtől-szembe harc híve.
Meg is korholja aztán magát, hogy könnyedén engedett a csábításnak. Végül napirendre tér, hiszen senki nem tesz szóvá senkit, és úgy tűnik a vezérnek is jól esett egy kis mélységi tapi. Egészségére.
Közben a szavak tovább folynak, s kissé mintha harsányabbá is válna a társalgás. Szinte érzi a bőrén a szikrákat, melyeket Kagan és az a Szavak Ura nevezetű alak röptetnek egymásnak. Csak úgy sistereg a lég.
Ám ezen nincs nagy ideje elmerengeni, Hrothgaar toppan elébe, vagyis mellé, így aztán még rálát a többiekre bőven. Tekintete kissé lejjebb siklik. Nagyon nem, mert fajtársaitól eltérően ez a vörös hajú törpe elég magas. Épp csak ellát a másik feje fölött.*
-Ethea. A nevem, Ethea.
*Kezdi mindjárt is egy rövid bemutatkozással. Látta már a törpét a táborban, no meg egy táborhoz tartoznak, de valóban nem volt még módjuk rá, hogy beszélgessenek. Na, nem csak azért, mert nem akadtak eddig össze. Ha meg is történt volna, Ethea nem egy szószátyár fajta.*
-A Füves Puszta észak-keleti részéről, közel a tengerparthoz. Ott él az én törzsem. És te?
*Visszakérdez, mert úgy tanulta, így illik.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Rosszalló pillantások kereszttüzében érezheti magát pillanatok alatt. De hát mutassunk már egy testőrt, aki nem hasonlóképpen tenne. Na, nem mintha ebben a társaságban fene nagy védelemre lenne szüksége Kagannak, de ki tudja, kiben mi rejlik, s nincs-e a közelben orgyilkos, aki sunyin szúr hátba bárkit. Alattomos egy fajta, nem kedveli őket. Ethea a nyílt, szemtől-szembe harc híve.
Meg is korholja aztán magát, hogy könnyedén engedett a csábításnak. Végül napirendre tér, hiszen senki nem tesz szóvá senkit, és úgy tűnik a vezérnek is jól esett egy kis mélységi tapi. Egészségére.
Közben a szavak tovább folynak, s kissé mintha harsányabbá is válna a társalgás. Szinte érzi a bőrén a szikrákat, melyeket Kagan és az a Szavak Ura nevezetű alak röptetnek egymásnak. Csak úgy sistereg a lég.
Ám ezen nincs nagy ideje elmerengeni, Hrothgaar toppan elébe, vagyis mellé, így aztán még rálát a többiekre bőven. Tekintete kissé lejjebb siklik. Nagyon nem, mert fajtársaitól eltérően ez a vörös hajú törpe elég magas. Épp csak ellát a másik feje fölött.*
-Ethea. A nevem, Ethea.
*Kezdi mindjárt is egy rövid bemutatkozással. Látta már a törpét a táborban, no meg egy táborhoz tartoznak, de valóban nem volt még módjuk rá, hogy beszélgessenek. Na, nem csak azért, mert nem akadtak eddig össze. Ha meg is történt volna, Ethea nem egy szószátyár fajta.*
-A Füves Puszta észak-keleti részéről, közel a tengerparthoz. Ott él az én törzsem. És te?
*Visszakérdez, mert úgy tanulta, így illik.*
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-19 06:11:38
Üzenet elküldve: 2014-12-19 06:11:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*A köpcös mágus szemei sokszor mást láttak, mint amit a legtöbb ember, és ez olykor egy irreális helyzetbe sodorja őt. Valószínűleg ez a beszélgetés is ilyen, csak még egyikük sem tud róla. Rhenamys hamarosan vissza is kérdez, hogyan is hasonlítanak egymásra. Argus gyors pillantást vet Moon-ra, és Kagan-ra.*
-A tartásuk. *vágja rá szinte azonnal.* Ugyan az az erő sugárzik mind a kettejükből. És a gondolkodásuk is hasonló, valahol legbelül. *magyarázza az elf hölgynek, miközben megissza a bora maradékát. A nő kijelentésén, hogy valaha közös volt az ősük, a mágus szemei elkerekednek.*
-Tényleg? Ezt nem is tudtam. *a férfi arcán egy örömteli mosoly jelenik meg.* Volt már olyan, aki azt mondta bölcsebb lenne, ha nem beszélnék, de ki mondta a bölcsességet keresem. *kacag fel a mágus.* Nem a fajukban van a hasonlóság, hanem a lelkükben.
*Kevés elffel tudott eddigi élete során beszélgetni Argus, de a legtöbbnél érzet valami távolságtartást, amint Rhenamys-nál nem. Talán az ital, vagy a fesztivál miatt ilyen oldott mindenki. Már készülne válaszolni a lány kérdésére, de a vezér megelőzi. Amire csak helyeslően bólint egyet.
A köpcös mágust a pálinka illata az otthonára emlékezteti. Még fiatal korában megtanulta, hogy a pálinka jó dolog, de azt is megtanította neki az apja, hogyan az első pohár a föld szelleméé.
*A felé tolt ital látványa örömmel tölti el a mágust. Rendel négy Pálinkát, s gyorsan kifizeti érte a 48 aranyat.
Elveszi az első pohár pálinkát, szertartásosan magasra emeli, majd a földre önti az egész poharat.*
-Óvd a gyermekeinket. *mondja közben, majd a nyúl az új pohárér, hogy ő is igyon.*
-Egészségükre!
//Hógolyócsata - italozás//
*A köpcös mágus szemei sokszor mást láttak, mint amit a legtöbb ember, és ez olykor egy irreális helyzetbe sodorja őt. Valószínűleg ez a beszélgetés is ilyen, csak még egyikük sem tud róla. Rhenamys hamarosan vissza is kérdez, hogyan is hasonlítanak egymásra. Argus gyors pillantást vet Moon-ra, és Kagan-ra.*
-A tartásuk. *vágja rá szinte azonnal.* Ugyan az az erő sugárzik mind a kettejükből. És a gondolkodásuk is hasonló, valahol legbelül. *magyarázza az elf hölgynek, miközben megissza a bora maradékát. A nő kijelentésén, hogy valaha közös volt az ősük, a mágus szemei elkerekednek.*
-Tényleg? Ezt nem is tudtam. *a férfi arcán egy örömteli mosoly jelenik meg.* Volt már olyan, aki azt mondta bölcsebb lenne, ha nem beszélnék, de ki mondta a bölcsességet keresem. *kacag fel a mágus.* Nem a fajukban van a hasonlóság, hanem a lelkükben.
*Kevés elffel tudott eddigi élete során beszélgetni Argus, de a legtöbbnél érzet valami távolságtartást, amint Rhenamys-nál nem. Talán az ital, vagy a fesztivál miatt ilyen oldott mindenki. Már készülne válaszolni a lány kérdésére, de a vezér megelőzi. Amire csak helyeslően bólint egyet.
A köpcös mágust a pálinka illata az otthonára emlékezteti. Még fiatal korában megtanulta, hogy a pálinka jó dolog, de azt is megtanította neki az apja, hogyan az első pohár a föld szelleméé.
*A felé tolt ital látványa örömmel tölti el a mágust. Rendel négy Pálinkát, s gyorsan kifizeti érte a 48 aranyat.
Elveszi az első pohár pálinkát, szertartásosan magasra emeli, majd a földre önti az egész poharat.*
-Óvd a gyermekeinket. *mondja közben, majd a nyúl az új pohárér, hogy ő is igyon.*
-Egészségükre!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9872-9891