Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 414 (8261. - 8280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

8280. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-15 09:27:46
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

* A műhelyt elhagyva az irány továbbra is a könyvtár lenne, de aztán gondol egyet a férfi.*
~ Talán előtte egy kicsit kiereszthetném a gőzt. Egyben a páncélt is bejáratnám.~ * Így azán inkább a város mellett lévő tisztás felé veszi az irányt. Lova ott legelészhet is egy kicsit, amíg ő ott tombol. A tisztást hamar eléri és szinte máris érződik, hogy ez a hely mennyivel privátabb szférát biztosít, mint a város. Éppen csak behallatszik a város zaja. Megállítja a mént és leszáll a nyergéből.*
- Egyél egy kicsit.* Paskolja meg a nyakát és most jön rá, hogy még csak el sem nevezte a jószágot.*
- Hát miért nem szóltál, hogy még nem neveztelek el?* Fedi meg az állatot, aki mintha érezni miről van szó horkant egyet.*
- Jól van na! Tudom, hogy az én hibám. Mindjárt orvosoljuk. Mi legyen a neved? *Morfondírozik, de nem akar olyan nevet adni, ami minden második lónak is a neve. Ahogy így jár az agya egy csóka száll le tisztás egyik fának ágára és ott kezd el az ő jellegzetes hangján kaffogni. Lova is felkapja rá a fejét és a madár felé prüszköl.*
- Jól van, én értem. Legyél akkor Csóka. Remélem, hogy most már minden rendben van akkor.* A hátas röhög egyet, amit a páncélos egyetértésnek vesz.*
- Na akkor tömd a fejed!* Azzal pár métert arréb lép, hogy az állat nyugodtan tudjon legelni. Ő maga előrántja szép nagy pallosát és azt kezdi el próbálgatni. A fegyver súlyát, már megszokta, most a páncéllal, akarja összekombinálni. Csinál pár támadó mozdulatsor, hogy aztán visszahátráljon védekezőbe. Egyszerű rutin csapások ezek csak. A páncél bizonyít, bár eleinte szokatlan, hogy ilyen könnyű, de ezt hamar meg lehet szokni. Még néhány csapás és máris úgy mozog, mintha mindig ezt a vértet viselte volna. Meg van elégedve még mindig ezzel a vérttel.*


8279. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-13 18:05:51
 ÚJ
>Vlendor Hughs avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

// Nem elég levadászni... //
// Másnap //

*Ahogy előző este is Vlendor őrködik először. Mondani se kell nem történik semmi. Itt maximum kóbor kutyák zavarhatnák őket amiket odavonzott a hús szaga. Aztán nyugovóra tér, de nem nagyon piheni ki magát most se. Méghozzá a szőke ígéretéhez híven korán keltette. Ma is rossz kedve lesz. Szótlanul haladnak hát tovább az úton. Már elérnek a tanyákhoz. Természetesen nem közelítik meg őket, mennek a főúton tovább míg ismét magukra nem maradnak. A nomád ismeri ezt a helyet. Nem egyszer vadászott már erre. Tudja jól, hogy ha ebben a tempóban haladnak tovább akkor a várost még ma el is érik. Igaza is lett. Messzire elhallatszanak a kofák és a kikiáltók hangjai. Ez már nagyon nem a puszta ami egy kis keserű ízt csal a férfi szájába. A tisztáson a szőke megáll és előadja az ötletét amire a férfi egy határozott bólintással válaszol. Egész nap egy szót nem szólt még. A kérdése is csak egy fejrázás majd el is indul egy megfelelő helyet találni. A folyó itt folyik el. Az jó lenne nekik.*


8278. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-13 14:20:42
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

*A templombeli sugallatot követve visszaporoszkál az erdőszéli tisztásra. Úgy véli, a szántókon keresztül, a kikötőig lenyúló erdőségen át estére eljuthat le egészen délig, a Kikötőbe. Ott valahol megalszik, azután meg majd meglátja. Úgyhogy vágtára fogja Colonelt, és aztán: irány a Kikötő!
Abba most bele sem gondol, hogy talán nem ártott volna valami üzenetet hagynia Xavynak a Fogadóban. Valami olyasmit, hogy jöttömre öt hat múltán, dél felől, pirkadatkor számítsatok. De hát maga sem tudja, hogy mikor tér vissza.
Most csak egyet tud: bárhogy is, de neki mennie kell. Mindig is így indult neki, bárhová is ment, eddigi rövidke életében. Márpedig sokszor ment már, sok helyre!
Ilyen hirtelenül, mégis feltartóztathatatlanul, egy belső sugallatot követve. És az, hogy erre a belső hangra hallgatott, az eddigi életében igazán mindig bevált. Még azt sem bánta meg, hogy annak idején elszökött az árvaházból, ott hagyva magát Lihanechet, és fellógott arra a szekérre. Csak a harmadik napon merészkedett elő, amikor tudta, hogy már biztosan nem fognak visszafordulni miatta. Persze nem is akartak. Azonmód rövid úton befogták a szakács mellé.
Még egy pillantást vet a város felé, hátra fordulva, de aztán már csak rádől az éjfekete ló nyakára, és vágtázik kitartóan, le, délnek.*


8277. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-13 11:39:34
 ÚJ
>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A bakon ülve legalább történik valami, mert az út valójában unalmas. Csak az csempész bele némi izgalmat, hogy a báró csak bizonyos időközönként adja meg az úti célt. Nyikhajtól érdeklődik, hogy ki lehet az utas és gyorsan közös nevezőre jutnak, de csak kuncognak magukban. Nem tudják, mennyi hallatszik be a beszélgetésükből a hintóba.
A szántóföldekig Mikarr hajt, de aztán átadja majd a gyeplőt a hajósnak, hogy pihenhessen kicsit. Bár abban biztos, hogy a kocsi belsejében sokkal kényelmesebb fekvés esne, mint itt, a bakon. De azzal kell élni, amilyük van, így kabátja szegélyével megpróbál viszonylag kényelmes kitámasztást eszkábálni a fejének, majd maga előtt összekulcsolva a karjait megpróbál pihenni kicsit. Elég felületes alvásban lehet csak része, mert hiába a kezdetleges felfüggesztés, ami csökkenti a hintó rázkódását, a szántó felé vezető utak nem arról híresek, hogy nagyon egyenletesek lennének.*


8276. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-13 11:28:13
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

*A tisztáson még alig dereng, amikor leszáll a fekete lóról, és kiköti azt az egyik fához. Igazából nem is tudja, miért, és hová indult. Csak azt érezte, hogy ki kell szellőztetnie egy kicsit a fejét. Távol a Kalmártól.
Olyan sokáig egyedül csavargott! Éhezett, szomjazott inkább, de soha sem hagyta, hogy mások mondják meg neki, hogy mi legyen vele, vagy hogy bárhogyan is, de beleavatkozzanak a sorsába.
Pedig hányszor próbálták, és hányan rávenni így vagy úgy erre vagy arra!
Ha Han nővéren múlt volna, Arja valószínűleg ma maga is fénynővérként dolgozna a lihanechi árvaházban, fennen oktatve Eeyr tanait az odakerülő otthontalan, apró gyerekeknek.
Ha azon a lihanechi kereskedőn múlik, Arja talán még ma is neki dolgozna ritka és értékes növényeket gyűjtve odafenn a hegyekben, a vadont járva a csapattal és barlangokban csúszva-mászva, éhbérért, hogy aztán a kereskedő jó pénzért eladhassa, amit talál nekik.
Ha Wegtorenben marad, Proclifox hamarosan valószínűleg eladta volna valamelyik céhnek. Nem hülye ő. Hiába kecsegtette azzal, hogy majd kitanítja a varrásra.
~Amit tanultam nála, azt mind magam szedtem fel a műhelyben. Még féltékeny is volt rá. Egy nap arra ébredtem volna, hogy értem jönnek, és elvisznek. Úgy, ahogy Hannát.~
Dől hátra, hátát az egyik fának támasztva, mélyen elgondolkozva.
~Ha azon a fickón meg a nővérén múlik, most is ott pesztrálnám abban a lyukban az idióta nővérének a kölykeit. Mind a kilencet.~
Ha a kapitányon múlik, akinek a hajóján a lány Artheniorba érkezett, akkor nagy valószínűséggel ott hányódna a Kikötőben. Ha egyáltalán még életben lenne.
~Akkor a báró még egész rendes. Van saját szobám. Nem éhezem.
Csakhogy nem menekülhetek el folyton minden veszély elől akkor, ha már végképp nem tudom kibeszélni magam a bajból!~ gondolja egyre dühösebben. ~Lám Yeza is nő! És meg tudta állítani Grarilt! Ha valódi kard van nála, könnyedén legyőzte volna!~ idéződik fel benne, amit a pincében látott.
Csak azt nem tudja, hogyan válhatna ő is ennyire jó karforgatóvá. Egy dolog, hogy még a karavánnal utazva is, meg Wegtorenben is mindig ott volt és leste, ha valahol vívtak. Néhányszor belógott az Arénába is. Hihetetlen izgalmas volt látni az összecsapásokat, a harcosokat! ~De az szörnyű volt, amikor megadták a kegyelemdöfést!~ Olyankor Arja mindig elfordította a fejét. Yeza és Graril összecsapását is kíváncsian figyelte. Igazán nem gondolta volna, hogy a rőthajú ennyire jártas a vívásban! Hogy ennyire könnyedén legyőzi magát Grarilt! Pedig Graril igazán jól bánik a karddal.
Arja már rég megtanult a tőrével bánni. ~De a tőr nem kard!~ gondolja. ~De nem ám!~ Erre véglegesen rá kellett ébrednie, amikor tegnap Graril mesterkardját kezébe vette. ~Nem is volt nehéz!~ gondol vissza, mert azért meglepődött a dolgon. Az eddigi kardok, amik valaha is a kezében voltak, súlyosak és számára szinte forgathatatlanok voltak.
~De az a kard...~ No meg persze az is igaz, hogy Arja az elmúlt két évben nagyon sokat fejlődött. Szinte nővé érett. Hol van már az a vézna, sovány kis vakarcs, aki akkoriban Wegtorenbe érkezett a lihanechi karavánnal!
Már a tanyán sem éhezett, és kedvesek voltak vele. Itt a Kereskedőházban pedig az eddigi életéhez képest igazán elmondhatatlan jó dolga van!
~De hogyan tanuljam meg?~ dünnyög magában, elszánva arra, hogy ha törik, ha szakad, végigjárja azt az utat, amiről Yeza beszélt. Csak éppen Arja a fegyverforgatás csínját-bínját értette alatta.*

A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.13 11:31:52


8275. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-12 12:30:39
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1714
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

*Bárcsak más körülmények között kerülne sor erre a hintózásra, de még így is élvezi. Egészen közel ül Cha'ysshoz, neki is dől, ha a férfi esetleg átöleli, akkor hozzábújik.*
- Igazán pompás!
*Válaszolja a kérdésre, laza mozdulattal megszabadul csizmáitól és hacsak a férfi nem tiltakozik a dolog ellen, akkor az ölébe fekszik. A köpenybe takarózva, Cha'yss ölébe hajtott fejjel talán tudna még aludni pár órát hazáig. Bár a zötykölődés kicsit zavarja az elalvásban, ő sötétben és csendben szereti álomra hajtani a fejét, de amilyen fáradt, lehet, hogy nem fogják zavarni a körülmények.*
- Nem is tudtam, hogy levelezel a kancellárommal.
*Mondja mosolyogva, miközben a hátára fekszik, kezével betömködi a köpenyt, hogy ne fázzon a lába.*
- Kicsit jobban érzem magam, nem fáj már annyira...
*Jegyzi meg ezt csak úgy mellékesen.*
- Szerintem tetszeni neki. De az viszont nem, hogy nem ő próbálta ki először, hanem mi. Persze a bosszúságát nem fogod észrevenni, de azért tudd, hogy ott van.
*Mondja nevetve.*
- Cha'yss, te nem vagy fáradt? Nem sokat pihentél ma.
*Valószínűleg Aenaenél kevesebbet, bár a lánynak sem sikerült túl sokat. Majd ha a Vashegyre érnek, akkor megkísérli becsábítani a saját ágyába.*
- Jó, hogy itt vagy velem.
*Aenae most ölelkezős kedvében van, de ha majd pirkad, akkor lehet, hogy nézelődni is akar, de inkább csak a Vashegyen és inkább csak Effy birtokának magasságában.*


8274. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-12 11:36:54
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 791
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*Még a Kalmárlakban felsegíti Aenaere a köpenyt, majd indulhatnak lefelé. A hátsó udvaron bekíséri a hintóba a lányt, majd átadja a levelet és bevárja a kíséretet. Először azt gondolta, hogy harcosokat visz magával, de rájött, hogy csak feltűnést keltenének, így maradt két kevésbé feltűnő kísérőnél.
A hátsó udvaron beszállás előtt még elsuttogja Mikarrnak a cél első állomását, majd beszáll maga is a hintóba Aenae mellé és a kocsi mozgásba lendül.
A nehéz bársonyfüggönyöket behúzza, bár a kinti sötétség jótékonyan rejti a hintóban utazókat a kíváncsiskodó tekintetek elől, ahogy a kocsi végigzötykölődik a Polgárnegyeden, el a piac mellett a Kovácsműhelyig, onnan pedig az erdőszéli útra, ahonnan majd a szántóföldek felé veszi az irányt.*
- Nos, hogy tetszik, kedvesem? *Mondja halkan a hintó belsőjének félhomályában. Apró rézlámpást gyújt odabent, ami sárga fénnyel festi meg az arcukat, rézsipkája alól alighogy jut ki fény.*
- Szívesen megtartanám, de elszalasztottam válaszolni a kancellárod levelére, ami úgy sejtem, felér egy sértéssel az ő szemében és szeretném kiengesztelni a dologért. *Magyarázza, ahogy szétnéz a kényelmes kárpittal borított kocsibelsőn. Tényleg sajnálja, hogy meg kell válnia tőle, de ennél kevésbé értékes ajándékkal beállítani vétség lett volna. A kancellár hiú ember és kedveli a hívságokat, ezért, ha érzi is majd az ajándék mögötti szándékot, nem fog ellent mondani neki. Legalábbis az igric így taktikázik.
Ha elérték az erdőszéli utat, akkor a bak felé nyíló elhúzható kis rekeszen kiszól a hajtónak, hogy a szántóföldek felé vegye az irányt, majd visszazárja és figyelmét újra Aenae felé fordítja.*
- Mit gondolsz, tetszeni fog neki? *Kérdi olyan mosollyal, mintha már tudná is a választ.*


8273. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-11 15:33:37
 ÚJ
>Graril Dhassorn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A zarándok útja//

*Beletelik pár órába meddig eljut a tisztásra. A templomtól ugyanis eléggé messze van ez a hely. Mindenesetre a férfi hajthatatlan. Tudja, hogy valami, vagy valaki várni fogja Mil'Ochassban. Lehet, hogy teljesen más utat fog venni az élete odaát, de valahogy nem retteg az újtól. Sőt, inkább kíváncsiság fogja el. A nap már jócskán kezd lehanyatlani ezért, a férfi keres egy biztonságos zugot, ahová a fejét lehajthatja. Leveszi a kötést a fejéről, ami egy kicsit átázott a vértől, de amikor megérinti a homlokát akkor nyugodtan veszi tudomásul, hogy egy szép varr keletkezett a seb helyén, így nem kell bekötözni újra, csak a fizimiskáján ront pár fokot a sérülés. Mielőtt azonban megvetné az ágyát a földön térdre ereszkedik, és egy-két szót mondd el gondolatban.*
~Köszönöm Eeyr, hogy eddig vezettél engem, és most pihenést adsz nekem! Vigyázz rám az éjszakában is!~* Mondja el imáját, majd nyugovóra tér a természet lágy ölén.*


8272. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-06 13:16:39
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 321
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Nem elég levadászni... //
// Másnap //

* A barbár bólint a raktárra, így aztán ez le is van dumálva. A felszerelések listáját is közli vele, így aztán nincs is már más dolog hátra. Nyugovóra térhet a lány. A váltásnál biztos ébresztik majd. Akkor reggelig őrködik. Már korán neki is kezd szedelőzködni.*
- Induljunk, hogy mihamarabb odaérjünk.* Már csak egy köpésre van a város, szóval még fel sem száradt nagyon a harmat, ők már a tisztás füvében gázolnak. Nemsokára már a piaci hangoskodás is lehet hallani tompán, de ahogy közelednek egyre erősödik a hangzavar. A lovát a tisztás vége felé állítja meg a lány.*
- Én akkor elmegyek vásárolni. Addig nézz körbe hely után! A szamarat itt hagynám neked, mert felesleges lenne magammal hurcolni. Ha végeztünk az lenne a legjobb, ha itt találkoznánk. Van kérdés?* Kérdezi meg tőle, de ahogy ismeri nem sok lehet. Ha nincs semmi indul is dolgára.*


8271. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-01 18:06:22
 ÚJ
>Maxrecoll Suwers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csillagnézőben//

*A nő hirtelen szabadkozni kezd és máris Max rosszul érzi magát Wherä szomorú arca miatt. *
- Wher az égiekre ezért bocsánatot ne kérj! Nem voltál tolakodó, teljesen érthető kérdés fordított helyzetben én is megkérdeztem volna! Mindenkinek vannak nehéz dolgai a múltból, de erről is kell beszélnünk, és beszélek is neked bármiről ami érdekel tényleg. *ahogy a hangja elcsitul lágyan pillant a nőre és nyugtatásul mosolyt ereszt a mélységi felé. Aztán kis idővel később, már egymás karjai között nevetnek és a kardforgató régen érezte magát ennyire, úgy mintha otthon lenne. *
- Nem is! *Biggyeszti le az ajkait magához hívő komikussággal a férfi, majd meglepett arccal pillant a másik felé aki csókot hintett az arcára. *
- Ezt megtudnám szokni, de akkor... Irány a Pega, ha már a hölgy így leteremtett.



8270. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-30 14:30:33
 ÚJ
>Diynomit Dedhor N'athor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*A tisztás felé sétál, nyugodt léptekkel és csendes szellemben. A kovácsműhelyben nem járt szerencsével az eszmék terjesztését és a támogatás felmérését illetően. Talán a városon kívül megpróbálja, hátha valamelyik klánvezért el tudja érni. A báró nagyon elfoglalt személy, de semmiképpen sem szeretné kihagyni. Útja az erdőszéli tisztáshoz vezeti, mert a várost ezen a részén szeretné elhagyni. Sétálás közben gyönyörködik a mindig örökzöld fákban és zöldellő fűben. Nyugtató és harmonikus hely, ha valaki csendes környezetet keres a gondolkodásra vagy pusztán kikapcsolódásra. A tisztáson áthaladva útja a szántóföldek felé vezet. Az idő még őszies, egyáltalán nem akadályozza a hideg a városon kívüli utazásban.*


8269. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-26 21:52:54
 ÚJ
>Wheronykä Arfronwyll avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Csillagnézőben//

*Mély sóhaj hagyja el a félvér ajkait, ez pedig tudatja Wherával, hogy hiba volt rákérdezni. Eddig a sérülést egy harcnak tulajdonítja, ám a sóhajt hallva önkéntelenül is az jut eszébe, hogy most tényleg mély és érzékeny pontra tapintott rá. És valóban. A lány együttérzően hallgat, arcán is látni, hogy próbálja átérezni Max helyzetét. Ugyan ez nem egyszerű feladat, de érző lénye segít ebben. Mikor a férfi rövid mesélése végére ér, Wherä szólal meg. Hangjában egyaránt érződik a bocsánatkérés és az együttérzés.*
- Sajnálom... Nem akartam régi sebeket felszakítani. Bocsáss meg nekem tolakodó viselkedésem miatt.
*Nem szeretne semmit sem elrontani. Eddig annyira szépen alakult minden, nem volna jó, ha épp most omolna le a vár alapja.
A kis történet, amit elmesél, s melynek alapjául álma szolgált, megnevetteti Maxot, s most először a lány is felnevet. Nem csak kuncogás ez már. Egyébként észrevehető, hogy hozzátett egy kicsit az álomhoz, gesztenye tekintete önkéntelenül is elárulja.*
- Hé, összetörsz!* Nevet a lány jó ízűen, és még szemei is könnybe lábadnak ettől.
Az újfajta becézés igencsak meglepi, s még elég idegenül hangzik számára. Szoknia kell, hogy így szólítják, ám ennek ellenére tetszik neki. Magában már azon morfondírozik, hogy ő hogyan tudná viszonozni ezeket a becézéseket. Idő közben egy puszit is kap a hajára, s komolyan kezdi azt érezni, hogy amíg Max elhalmozza figyelmességével, addig ő alig tesz valamit, ami kedves gesztus lehetne tőle. Ezért hát elhatározásra jut, s közelebb hajolva a lovaghoz finoman megpuszilja az arcát. Ezek után pedig olyan kérdés merül fel, amiről eleddig a lány meg is feledkezett. Különösebben még nem érzi magát éhesnek, de azért bírna enni. De úgy látszik, a lovag még maradna, Wherä meg tettetett módon meg is szidja érte. Onnan tudni, hogy nem gondolja komolyan, hogy mosolyog.*
- Ejnye, ejnye, henyélünk, henyélünk? Hát hogy gondolja ezt, tisztelt lovag uram?* Tréfálkozását még azzal is megtűzdeli, hogy kiölti a nyelvét - ismertségük óta másodízben.*
- Amúgy a Pegazusba mehetünk majd esetleg.* Ajánlja fel a lehetőséget, s ezúttal már komolyan beszél.*


8268. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-26 19:40:19
 ÚJ
>Maxrecoll Suwers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csillagnézőben//

*Wherä, ha lehet még Maxnél is fáradtabbnak bizonyul, ami furcsa mód tetszik a férfinek. Ébredt, már olyan nő mellett aki rögtön az ágyból kipattanó energiabomba volt, és igaz ezúttal Max az anyjára gondol mégis, már akkor eldöntötte soha nem akarja újra élni azokat a répapucoló hajnalokat. A mélységi kérdésére elhúzza a kezét a puha arcról, hiszen azt hiszi a másik valószínűleg most menekülni kíván tőle, majd egy mély sóhaj után válaszhoz fog. *
- 14 évesen összeverekedtem az akkori nevelőapámmal, mert bántotta anyámat részegen. Egy törött borosüveg darabjával csinálta. Kherkon mentett meg, ő volt a doktor a szomszédban. Elég sok mindent köszönhetek neki, az apámnak tekintem. *Max igyekszik gyors mégis üregek nélküli választ adni a másiknak, ha az elakarna máris búcsúzni és ez a gondolat egészen addig motoszkál a csillagszemű fejében, amíg a másik nagy beleéléssel mesélni nem kezd. Ekkor talán, már a harmadik elhangzott szót követve vigyor ül ki az ajkán és hirtelen felindulásból, ha teheti még jó szorosan magához is öleli a nőt miközben jóízűen nevet. *
- Nem vagy semmi, Wher. Imádni való, ahogy ennyire beleéled magad egy- egy történetbe. *Rázza meg kissé a fejét a lovag, majd ha minden a jó úton zajlik egy apró puszit nyom Wherä hajába és elengedi a sötételfet. *
- Nem vagy éhes? Én nem is vacsoráztam. Ha, úgy érzed kipihented magad vagy, csak feltudsz ülni ehetnénk valamit valahol. Megjegyzem én még nem tudok felkelni. *Nyújtózkodik el jó férfi módjára a mondandója végén és azon gondolkodik vajon a nő szereti e a fogadókat, mert ha nem és nem fél magához is meghívná, minden hátsó szándék nélkül. *



8267. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-26 18:43:13
 ÚJ
>Wheronykä Arfronwyll avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Csillagnézőben//

*A szivárvány említésekor mit sem sejt arról, hogy hamarosan bókot fog kapni. De hát úgy szokott az lenni, jön magától, kiszámíthatatlanul. Valahogy így törhet ki Maxból is a bók, amely mellőz minden bókokra jellemző dolgot, s csak nemes egyszerűséggel hangzik el. Wherä azonban változatlanul nem neheztel a félvérre emiatt, de arcát kis pír önti el. Bár nyilvánvalóan furcsán hangzik a bók ilyen formában, hasonlatok vagy metaforák nélkül, de legalább könnyen megérti. Hiszen az irodalmi nyelvezet számára nehezen felfogható.*
- Köszönöm, nagyon kedves tőled.
*Melegség önti el egész testét, amint a férfihoz simul, s amint a másik magához húzza. Nem bánja még azt sem, hogy hozzáér a férfi feje, ez is még bensőségesebbé teszi az estét. Wherä szemei hamar lecsukódnak ugyan, de még nem érez álmosságot. Pusztán ezzel kicsit kizárja a külvilágot. Néhány perc múltán azonban megkörnyékezi az álom, majd lágy kezeivel ki is ragadja a lányt a valóságból. Eltűnik minden, szertefoszlik, akár egy teljesen elázott papírdarab, s a következő pillanatban a mélységi leány már egy éjfekete telivér hátán ül, s egy hatalmas hegy hósipkás csúcsáról vágtázik lefelé, mely messziről nézve azt a benyomást kelti, hogy porcukorral szórták meg. Suhan a táj mellette, s alant a homályból egy város házainak hótól és jégtől fehérlő cseréptetői tűnnek fel. A kéményekből füst gomolyog, s körös-körül vastag hótakaró borít mindent. A fák csupasz ágaikkal meredeznek a szürke égbolt felé. Az ágakon megannyi fehéren világító jégcsap függeszkedik, s mindegyik más formát ölt magára. Szállingózó hópelyhek telepednek egész ruhájára, sapkájára, s egy-kettő még arra is veszi a bátorságot, hogy orra hegyén foglaljon helyet egészen az olvadásig. A pej patái alatt frissen ropog a fehér takaró. Majd hamarosan a panorámát elfedi a fák sűrűje. Hosszú ideig tart, mire a város takaros, inkább falusira emlékeztető házai között lovagolhat. Egy közeli fogadóba tér be, honnét az ablak jégvirágok tömegével borított üvegén át muzsikaszó szűrődik ki. Bent díszesen faragott cserépkályhában ropog a tűz, a levegőben sülő hal illata terjeng. Az ajtóval szemben a kis, falécekből emelt színpadféleségen magányos zenész áll, nyakában lant, s régi-régi históriákról dalol. Wherä a kályha közelébe telepszik, onnét hallgatja a muzsikaszót megfeledkezve teljesen mindenről.*
//Napváltás//
*Ámde a kép jó idő múltán szertefoszlik. Az ég kéken fénylik, a nap ragyogóan süt, a télnek nyoma sincs. Valaki aludt rajta, s felnyitva szemeit Maxot látja meg maga előtt, amint épp felül. Kérdés hagyja el a férfi ajkait, s minthogy a lány kissé még kótyagos állapotban van, nem fogja fel, hogyan is becézték. Kis időre is szüksége van, hogy a kirakós darabjait helyükre rakhassa a fejében. A tegnap este homályos képe áll össze belül, s bizony ekkor tudatosul benne, hogy életében először szabad ég alatt aludt. Igaz, nem volt egyedül, mondjuk egymagában nem is merne így cselekedni.*
- Nem.* Ad rövidke feleletet a kis ideje elhangzott kérdésre. Wherä fel sem kel, rend szerint a reggeleket lustálkodással kezdi az ébredés után. Hát biza, most sem cselekszik másként. A férfi eközben gyorsan megbizonyosodik arról, hogy cuccaik épségben vannak, s éppen ugyanúgy hevernek a fűben, ahogyan tegnap lerakták őket. Végül Max visszaheveredik mellé, s csak szeme sarkából érzékeli, hogy nézik. Ő is a karamellbőrű félvér felé fordítja az álom nyomait hordozó tekintetét, s lám, egy igen szembetűnő heget pillant meg a másik arcán. Nem valami kicsi, azt meg kell hagyni. Lerí róla, hogy ez bizony harci sérülés. Wherä ugyan nem a legerősebb idegzetűek táborát erősíti, de azért egy seb látványa még nem készíti ki annyira, hogy rosszul legyen tőle. Ellenben ha már vér is társul hozzá, akkor tényleg megkörnyékezi a hányinger.*
- Mi történt az arcoddal?* Érdeklődik óvatosan, mert nem szeretne a férfi életében turkálni. Az érintés - ahogyan tegnap is - jól esik neki. Aztán Max az álmáról érdeklődik, Wherä pedig mesélni kezd:*
- Ó, képzeld, egy hegyről vágtattam lefelé. Menekültem, rablók elől akartam eltűnni. Tél volt, olyan hideg, hogy csontig hatolt. Sajnos fekete volt a lovam, így könnyű dolga volt a rablóknak. Én azonban túl jártam az eszükön, mert bevágtattam a hegyoldalban lévő erdőségbe és sikerült egérutat nyernem. Egy városba jutottam, ahol nagyon barátságos viskók fogadtak. Egy fogadóba tértem be, hogy megmelegedjem. Kész zenekar muzsikált itt, húzták a talpalávalót. Volt ott mindenki, az egész fogadó ropta a táncot, csak úgy dübögött a padló. Én is beálltam közéjük, de sajnos itt véget ért az álmom.
*Nagy beleéléssel mesél, mintha tényleg megtörtént volna. Itt-ott ki is színezi a történetet - erre egyébként hajlamos száguldó fantáziája miatt. Persze ha komoly dolgokról van szó, akkor fékezi képzeletét. A rablókat és a dugig telt fogadón kívül egyébként így történt az álom.*


8266. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-24 22:10:05
 ÚJ
>Maxrecoll Suwers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csillagnézőben//

*Maxnek mindennél jobban tetszik a másik kuncogása, kedve lenne megérinteni a mélységi arcát, de inkább türtőzteti magát. Aztán csöndben, de figyelmesen hallgatja a másik szavait és meglehetősen nagy teher esik le a válláról amikor a társasága nem kerít nagy ügyet a csöppnyi tudatlanságából, sőt mi több annyira jóságosan beszél hozzá, hogy a problémáját is rögvest elfelejti. *
- Igen tudom, mi az. *mosolyog rá szűkszavúan a nőre és akkor hirtelen az elméjébe szökik a gondolat, hogy most bókolhatna a nőnek. Viszont kissé szkeptikussá válik ő maga is, hogy örülne e neki a másik... Hiszen, már rengeteg nőnek bókolt az élete során, de Wheräval tényleg minden más érzésű. Végül mégis megszólal és nem is, olyan sok idő múlván, mint ahogy azt a fejében hosszasnak érezte a valóság igazából talán három másodpercet takart és azalatt leszáguldott minden. *
- Viszont szerintem te vagy gyönyörű. *Végül a beszélgetésük sokkal komolyabb témára terelődik ami során, már nem mosolyog egyáltalán Wherä mondandójára figyelve, mint eddig, sokkal inkább teljesen, csak a saját gondolataira koncentrál és úgy érzi most nem lehet megnyugtatni vagy, olyat mondani a számára amit ne tudna titkon ott legbelül. Pont ezért az igazi nyugalom, csak akkor járja át amikor mindketten elhalkulnak és a barna hajú teremtés a mellkasára fekszik. Azt hiszi a saját szavainak valahol az az értelme, hogy az érintések nyelvén jobban beszéli a törődés, szimpátia és szeretet fogalmát. Szorosan magához húzza Wherät amennyire, csak teheti is és a saját fejét a másikénak dönti, ekkor pedig, úgy érzi minden lelassul. *

//Napváltás//

*Max valami puhán fekszik és szokatlanul más illatok veszik körül, mint bármilyen átlagos helyzetben. A szemeit nem nyitja ki, csak fáradtan mordul egyet és fészkelődni kezd amikor észleli, hogy mintha valami más is megmozdul volna. Nem sokkal később pedig észbe kap, és úgy ül fel, mint akinek rémálma volt. *
- Atyaég, Wher, ugye nem nyomtalak össze? *Becézi ujjon formában a lányt és a hangja meglepően mélyebb a megszokotthoz képest. A nap, már javában sütni látszik, de még mindig egyedül vannak a tisztáson és ahogy gyorsan megtudja nézni még minden tulajdonuk is náluk van. Mély sóhaj hagyja el az ajkait és lassan visszafekszik a fűbe, az arcát a másik felé fordítja, hogy úgy kémlelhesse immáron rendes fényben a sötételf vonásait. Tegnap este a másik nem szólt semmit a sebhelye végett és akkor ebbe belesem gondolt, de most nagyon is átfut a fején, hogy mi van, ha a mélységi nem is látta és most viszolyogni fog a férfitól ide minden más előny vagy oda. *
- Szia *suttogja végül, és ha teheti a másik arcára simítja a tenyerét, mintha csak azt kérdezné: Ugye minden rendben? Ugye nem mész el? Te is boldog vagy?, Illetve egyéb apró dolgok. *
- Álmodtál valamiről? *Próbál könnyed hangulatot teremteni amennyiben nem kezd monológba a másik. Ha pedig mégis valószínűleg nagyon megijed és teljesen néma lesz, mert törékenyebb lélek, mint bárki hinné és így is vannak, már törések a mellkasában a múltból. *



8265. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-22 22:28:03
 ÚJ
>Wheronykä Arfronwyll avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Csillagnézőben//

*Max alaposan szemügyre veszi a ribizli méretű gyöngysort a nyakában. Rá is kérdez az egyik színre, s Wherä számára kicsit úgy tűnik, hogy ez a kérdés bizonytalan. És úgy fest, a további színek megnevezésével is megszenved kicsit a félvér. Wherä csak kuncog, de ez egyáltalán nem azt hivatott közvetíteni a karamellbőrű felé, hogy most kineveti őt. Kedvesen csillogó szemmel néz rá, s szelíd jósággal felel:*
- Nem egészen erre gondoltam. Bár helytállóak a megállapításaid. A sötét sárga csak egyszerűen narancs. Vörös is van benne, és lila is. Ez a vörös, ez pedig a lila.* Itt rá is mutat a megfelelő gyöngyökre. Majd vissza is tér az eredeti témához, hiszen egészen bátran lehet úgy venni, hogy szabad a gazda.*
- Ezek a színek a szivárvány színei. Csak én kiraktam belőlük egy egészen más mintát. Szeretem ezeket a színeket. Olyan kellemesek, és ha szivárványban is látom őket, akkor mindig rácsodálkozom, hogy milyen gyönyörűek így együtt. Tudod, mi az a szivárvány?
*Ezt csak úgy érdeklődve kérdezi, hiszen az előbbiek után nem biztos, hogy Max ismeri eme jelenséget. Ha így is van, akkor sincs semmi gond. Wherä készséggel elmagyarázza a félvérnek, hogy mi is az a szivárvány. Mindezt pedig anélkül, hogy elítélné miatta új ismerősét. Aki már most többet jelent számára, mint egy egyszerű ismerős.
A lány teljesen ellazul a kedves érintések hatására. Ha pesszimistán gondolkodik, akkor szüksége van egy kis törődésre ahhoz, hogy tisztább fejjel, optimistábban tekintsen a dolgokra. És most meg is kapja ezt a törődést Maxtól, így nincs értelme elhúzódni. Különben miért is tegye? Már most szeretetet érez a karamellbőrű iránt. Közelebb simulnak egymáshoz, s a mélységi lány máris ráhajtaná fejét a férfi mellkasára, de ekkor a saját érzéseiről kezd beszélni, amelyeket nem tud kifejezni.*
- Ne aggódj, sikerült megnyugtatnod.* Ereszt meg egy biztató mosolyt, de aztán komolyan folytatja:*
- Szerintem az, hogy valaki férfinak születik, nem zárja ki, hogy ne legyenek érzései. Ha meg nem tudsz róluk beszélni, akkor sincs semmi baj. Szerintem egyébként nem kell feltétlenül szép beszéd ahhoz, hogy megnyugodjam. Ezt magamra vonatkoztatva mondom, de lehet, vannak még hasonlóan gondolkodók. Szerintem az igazi szépségét az őszinteség adja. Ha nem őszinte, de tele van közhelyes dolgokkal, akkor semmit sem ér. És visszatérve az érzésekre, nem kell rágörcsölnöd, mielőtt beszélni akarsz róluk. Egyszerűen csak mondd azt, ami a szívedben van. Ha így teszel, nem tévedhetsz nagyot. Egyébként máris beszéltél arról, mit érzel. Akkor, amikor azt mondtad, hogy jó itt.
*Nyelve hegyén van még egyetlen szó, amit szeretne kimondani Max előtt, de aztán meggondolja magát, és későbbre halasztja. Szavak helyett most Max mellkasára hajtja fejét, s csak hallgatja a másik szívének apró dobbanásait. Még kezét is elveszi - ha engedik neki - hogy aztán szelíden átkarolhassa a férfit. Titokban azt kívánja, hogy bár örökké tartana ez a mesébe illő pillanat. Wherä biztonságban érzi magát minden téren, bár első sorban érzelmi értelemben.*


8264. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-22 21:28:38
 ÚJ
>Maxrecoll Suwers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csillagnézőben//

*Max közelebb igyekszik hajolni miközben nagy mosollyal az arcán fűrkészi a finom üveggyöngyöket, és mintha csak Wherä nem is, olyan régi példáját követné ő maga is hümmög egyet s közben oldalra dönti majdnem egész törzsét js a fejével együtt, úgy szemléli játékosan az ékszert a másik nyakában. *
- Vörös? *Sandít a másik szemei felé megerősítésre várva, majd a nyelvével játszadozva csettint egyet és folytatja a „nagy titkok” feltárását*
- Sötét sárga, sárga, zöld, kék és valami fura lila vagy bíbor, talán még kék is lehet ebbe a színbe. Mi ez? *Noha a félvér tökéletesen látja a munka legapróbb részleteit is azt a sötételf hamar észre veheti, hogy nem nagyon ismeri a színskála megnevezéseit hiszen a narancssárga fogalmáról még életében nem hallott. Max nem buta, de egyszerű családban nevelkedett, az anyja sem volt túl tanult ember és nagyon hamar elkezdték a harcművészetekre tanítani, így bizonyos dolgok kimaradtak a számára, mint például a narancs. Ez titkon bántja is a férfit, így csak reménykedni tud nem sül fel teljesen a másik előtt, mert bizony egyáltalán nem tökéletes rengeteg mindenben, ettől függetlenül most igyekezett lelkes maradni. *
- Itt vagyok Wherä, itt maradok ne félj. *A fényes íriszű férfi igyekszik minél nyugtatóbban hatni a másikra, miközben a kezével játszadozik és élvezi a másik bőre melegségét ameddig ezt engedik neki. Még közelebb csúszik és ezúttal, már a törzsük széle könnyen össze is érhet, sőt ha a másik úgy kívánja akkor, már a lovag mellkasához is bújhat, minden rosszallás nélkül. *
- Sosem tudtam az érzéseimről beszélni... *Kezd bele hirtelen a másik és igyekszik tartani a szemkontaktust bármennyire is szeretne ezúttal elfutni. *
- Sőt, mindig afféle férfi példát láttam, mintha nem is léteznének érzések... Így nem vagyok jó, olyan dolgokban, mint hogy tökéletesen megtudjalak nyugtatni vagy nagy beszédeket tartsak arról mit érzek. Minden másról tudok beszélni, de erről nem. Így, csak próbáld meg érezni kérlek. Most jó itt, nagyon jó... Tekinthetjük ezt az én félelmemnek. Öhm... Inkább kérdezz valamit gyorsan!



8263. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-21 08:48:21
 ÚJ
>Neeyiruth Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Minthogy végre a kezei közé kaphatta az elkészült két csonttőrt, nincsen más dolga, minthogy megkeresse a matrónát. Már több nap is eltelt, miközben a romoknál várakozott, hátha feltűnik, azonban ez alatt az idő alatt bizonyossággá erősödött benne a felismerés, neki kell megkeresni, ha meg akarja találni. Ha pedig már ennyit fáradt azzal, hogy elkészíttesse ezeket a fegyvereket, ölt bele időt és aranyat, akkor nem szabad, hogy kárba vesszen a fáradozása. Lábai már a tisztás zöld füvét tapossák, amit lassan, de biztosan kezd el beteríteni a falevelek áradata, ahogy az ilyenkor szokás. A fákat élénk színekbe öltözteti és a vidék arculatát egészen megváltoztatja ezzel, a hajnalokat pedig egyre csípősebbé hűti. Nagy léptekkel szeli át a sűrűt, hogy minél előbb a kikötőbe érhessen. Nincsen vesztegetni való ideje.*


8262. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-20 20:24:05
 ÚJ
>Wheronykä Arfronwyll avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Csillagnézőben//

*Max meglátása kiváló, bizony Wherä nem az a lány, aki véka alá rejti érzéseit, akárcsak véleményét. Arcjátéka könnyen elárulja, ez azonban csak akkor hátrány, ha meg akar lepni valakit. Egyébként ilyesmi nem nagyon történt eleddig. Kuncogásra készteti, mikor a félig elf bohónak nevezi nyakát és csuklóját körbeölelő gyöngyeit. Tetszik neki a jelző, s kedvesnek találja, hogy szerinte illenek hozzá.*
- Köszönöm. Tudod, milyen színek ezek?* Fogós kérdésnek tűnhet, de közel sem az. Arra kíváncsi pusztán, hogy Max felfedezi-e a szivárvány színeit. Bár tény, hogy nem egy egyszerű minta van kirakva a kis üveggyöngyökből, ez pedig némileg megnehezítheti a megállapítást.
Talán óráknak tűnhet Max számára, amíg az ifjú mélységi hallgatásba merülve töpreng a válaszon, pedig csak néhány perc, ha eltelik így. Wherä rendkívül különösnek érzi ezt az estét. És varázslatosnak. Bár, jobban meggondolva abban is van varázsosság - nem is kicsi - amikor csak egyedül nézi a fénylő csillagokat, és magában egy újabb történetet mesél. Ám a jelenlegi varázslat egészen más az eddigiekhez képest. Ilyesmit - de még hasonlót sem - érzett eleddig. Tulajdonképpen szülővárosából való távozása óta ez az első igazi beszélgetése másvalakivel. Nagy nehezen ugyan, de már elhiszi, hogy ez tényleg a valóság és tényleg vele történik.
A lányt annyira hatalmába keríti önnön rettegése és pesszimizmusa, hogy tényleg nem jut el elméjéig a simítás. Pusztán érzi, hogy valami hozzáér kezéhez, de megállapítani nem tudja, micsoda. Szegény úgy összerezzen, mikor meghallja Max hangját, mintha egyszerre minimum öten ijesztettek volna rá. Még egy pillanatra lélegzete is megáll, egész testében megmerevedik, s beletelik pár pillanatba, mire felfogja az elhangzó szavak értelmét. Nem tud szólni sem, mert máris az arcát simogatják. Hatalmas kő esik le szívéről, hogy negatív gondolatai csak elméjében születtek meg, s nem váltak valósággá. A kedves szavak hallatára és a simogatásra szépen visszaáll lélegzése a normális ütemre. Arcát sem érzi már forrónak, szíve is nyugodtabban dobog mellkasa falában. Az ellen sem tiltakozik, hogy Max megfogja kezét. Végre újból rá mer nézni. Gesztenyeszín szemei megint nyugodtságot tükröznek. Nem éri váratlanul a kérdés, titkon számított rá. A tőle megszokott őszinteséggel válaszol:*
- Féltem, hogy tolakodónak fogsz tartani. Féltem, hogy elüldözlek magam mellől. Hogy porrá rombolom...
*Nem fejezi be a mondatot, de talán Max sejtheti, mit akar mondani. Egyébként egyértelműen erre az estére gondol.*


8261. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-09-20 13:12:10
 ÚJ
>Maxrecoll Suwers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Csillagnézőben//

*Max kezdi felfedezni, hogy Wherä arcvonásai rendkívül beszédesek. Amikor valami számára nem tetsző grimaszol, ha jól érzi magát a szeme sarkában még apró öröm ráncok is megjelennek és most, ahogy mindketten közelebb húzódtak a másik elpirul a férfi pedig egyre biztosabb benne, hogy tényleg nem közömbös saját maga a sötételf számára. *
- Meglehetősen bohóak. Tetszenek, tele vannak élettel. Illenek hozzád, Wherä*szólal meg a félvér is ahogy a másik elárulja mit is szeret csinálni, és így már Max is sokkal körültekintőbben vizsgálja a másik kiegészítőit, lágy szemekkel még meg is dicséri azokat noha nem nagyon ért az efféle dolgokhoz. Aztán az újabb kérdését hosszú csönd követi, de ő nem erőltet vagy siettet semmit, csak tovább figyeli a másik gondolkodó arcát a csillagok fénye alatt. ~Talán most tényleg nem árulja el, megkéne szólalnom~ gondolkodik ehhez hasonló dolgokon, amikor a tenyerén egy puha érintés érez, így rögtön meglepődötten fordul Wherä felé aki nem igen néz, már a férfi irányába. Sőt! A vékony ujjak remegni kezdenek, Max pedig ösztönösen simít végig a puha kacsón, de nem tűnik, úgy hogy ebből bármit is észre venne a másik. Csöndbe burkolódznak mindketten, az ezüst szemű pedig ráébred milyen régen is volt, már hasonló helyzetben. Egy rendes ismerkedés elején amikor még félsz tapogatódzni... Az ő szíve is megdobbanni látszik és hiány kezd felépülni a testében, ahogy lassan megszűnik az érintés. *
- Ne húzódj el, kérlek. *kettejük beszélgetése során Maxrecoll hangja még sosem volt ennyire lágyan halk. Ösztönösen fordul az oldalára, hogy még inkább láthassa a nőt miközben finoman az arcához igyekszik nyúlni, megsimítva annak barna tincseit. *
- Minden rendben van, jól esett, finom az érintésed. *ha teheti szavai közben lágyan cirógatja a másik arcát, míg végül lejjebb nem vezeti érdes ujjait a másik kezéig és ezúttal ő maga fogja az apró kezeket tenyerébe, ha megengedi ezt neki a másik ijedt zavarában. *
- Mi jár a fejedben? Tudni szeretném



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9119-9138