Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 9 (161. - 180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
180. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-24 09:01:39
Üzenet elküldve: 2020-03-24 09:01:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kövesd a reményt //
-Értem szóval ez gnóm akivel itt tárgyaltatok valami csaló galád! Hát érdekes dolgok ezek. Én is ismertem hasonló természetű lényeket, még nagyon fiatal koromból, amikor még a szüleimmel éltem. Mindig ki tolt velem. Egy ork volt ez a mocsok, ezért is van, hogy az orkokat annyira nem kedvelem. Ti, hogy álltok hozzájuk? Persze orkban is akadnak jó fickók. De soha nem lehet tudni, hogy a ravasz kis agyukban mit forgatnak. De nem untatlak titeket ilyen faji kérdésekről, inkább azt kérdezném meg hogy a hölgyek valamennyien foglaltak úgy értem van-e párotok vagy egyedül éltek?
-Értem szóval ez gnóm akivel itt tárgyaltatok valami csaló galád! Hát érdekes dolgok ezek. Én is ismertem hasonló természetű lényeket, még nagyon fiatal koromból, amikor még a szüleimmel éltem. Mindig ki tolt velem. Egy ork volt ez a mocsok, ezért is van, hogy az orkokat annyira nem kedvelem. Ti, hogy álltok hozzájuk? Persze orkban is akadnak jó fickók. De soha nem lehet tudni, hogy a ravasz kis agyukban mit forgatnak. De nem untatlak titeket ilyen faji kérdésekről, inkább azt kérdezném meg hogy a hölgyek valamennyien foglaltak úgy értem van-e párotok vagy egyedül éltek?
179. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-24 05:26:18
Üzenet elküldve: 2020-03-24 05:26:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//A tisztáson//
*Úgy veszi észre, hogy Czerenä kicsit elpirul bár ebben nem teljesen biztos, de abban igen, hogy zavarba hozta. Kicsit, alig láthatóan elmosolyodik. Tőle az ilyen úgymond mindennapos. Ha egy nő megy el mellette azt is a szeme sarkából gyorsan megnézi. Valahogy szereti ha a nőket zavarba hozhatja. Hátsó szándêka nincs vele, csak így is elszórakoztatja magát.*
-Persze. Ha akarod a játék közben te is beszállhatsz.
*Előveszi hangszerét és egy kis bemelegítő játék után elkezdi a muzsikálást. Először egy kicsit lassú ritmussal kezd, utána gyors talpalá való ritmusra vált. Ha Czerenä beszáll akkor egy kicsit elhúzza a zenét, hogy a nő is felvehesse a ritmust. Ha viszont csak hallgatja akkor csak kettő-három percig játszik a hangszerén.*
-Na milyen volt?
*Kérdezi. Ha Czerenä vele együtt játszik akkor megdicséri szép játékát, hiszen az már kiderült, hogy tud játszani a furulyán és még hozzáteszi.*
-Jól játszottál. Lenyűgöző.
*Úgy veszi észre, hogy Czerenä kicsit elpirul bár ebben nem teljesen biztos, de abban igen, hogy zavarba hozta. Kicsit, alig láthatóan elmosolyodik. Tőle az ilyen úgymond mindennapos. Ha egy nő megy el mellette azt is a szeme sarkából gyorsan megnézi. Valahogy szereti ha a nőket zavarba hozhatja. Hátsó szándêka nincs vele, csak így is elszórakoztatja magát.*
-Persze. Ha akarod a játék közben te is beszállhatsz.
*Előveszi hangszerét és egy kis bemelegítő játék után elkezdi a muzsikálást. Először egy kicsit lassú ritmussal kezd, utána gyors talpalá való ritmusra vált. Ha Czerenä beszáll akkor egy kicsit elhúzza a zenét, hogy a nő is felvehesse a ritmust. Ha viszont csak hallgatja akkor csak kettő-három percig játszik a hangszerén.*
-Na milyen volt?
*Kérdezi. Ha Czerenä vele együtt játszik akkor megdicséri szép játékát, hiszen az már kiderült, hogy tud játszani a furulyán és még hozzáteszi.*
-Jól játszottál. Lenyűgöző.
178. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 23:26:20
Üzenet elküldve: 2020-03-23 23:26:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kövesd a reményt//
* Khiri is felnéz az idegenre. *
- Én pedig Khírindha vagyok. Valóban sokat tudnék mesélni erről a gnómról. Ha érdekli, foglaljon helyet köreinkben.
* Kérdőn Lyn-re néz, hogy nem bánja-e. Amennyiben nem, és ha az ismeretlen is helyet foglal, belekezd a mesélésbe: *
- Lenerah nem volt mindig ilyen. Sőt, éppen ellenkezője volt annak, amit láttál és hallottál, Lyn. A legjobb barátok voltunk. Myr-rel nagyon jó testvéri viszonyuk volt. Én különösebben nem voltam soha jóban Myr-rel, de azt sem mondanám, hogy gyűlöltük egymást. Néha, ha találkoztunk, váltottunk pár szót, de különben nem túl sokat beszéltünk. Hozzáteszem, akkor még Ghorana volt Myr eredeti neve. Egy nyári napon történt, hogy láttam Myrt a nagypapájával. Hogy miről beszéltek, azt nem tudom, de szomorú volt, az biztos. Láttam azt is, ahogyan a férfi egy papírt nyújtott át Myr-nek. Másnap reggel hallottam a hírt, hogy az öreg gnóm elhunyt. Rögtön megértettem, hogy az a papír a végrendelete lehetett. A következő napon pedig Lenerah elmondta nekem, hogy Myr az éjjel elszökött otthonról. Mint a legjobb barátnője, kicsit kérdezősködtem. Lenerah egyre kuszábban felelgetett, ami kezdett nagyon is gyanús lenni. A lényeg viszont, hogy kitaláltam, mi történhetett. Myr örökölt valamit, Lenerah meg irigy volt rá. Ezen összekaphattak, és... Nos, mai napig nem tiszta, hogy miért is hagyta el Myr a szülőházát. Annyi bizonyos, hogy a vita van központban. Lenerah még el is szólta magát, amikor a végrendeletről beszélt. Véletlenül kicsúszott a száján, hogy írt egy ugyanolyat, csak mindenhová a saját nevét írta, az eredetit meg elégette. Láttam rajta, hogy sehogy sem tud ebből kimászni. Többé nem tudtam benne bízni, és ezt meg is mondtam neki. Mire a fejemhez vágta, hogy én nem mellette állok, összeszövetkeztem ellene és hasonlók. Gondolom, el tudod képzelni, Lyn, az előbbi találkozásunk alapján. Később eljutott a híre hozzám egy artheniori ismerősömtől, hogy Ghorana Myr-re változtatta a nevét. De hogy Lenerah honnan tudhatta meg, fogalmam sincs. De nem is igazán érdekel. Remélem, soha többé nem találkozom vele.
* Következő szavait pedig Heni felé intézte: *
- Bármi miatt is kezdett érdekelni téged, hogy ki volt az a gnóm, jobb, ha nem állsz vele szóba, ha találkozol vele.
* Hangján már nem érződik a harag. Heninek pusztán intésből mondja. *
* Khiri is felnéz az idegenre. *
- Én pedig Khírindha vagyok. Valóban sokat tudnék mesélni erről a gnómról. Ha érdekli, foglaljon helyet köreinkben.
* Kérdőn Lyn-re néz, hogy nem bánja-e. Amennyiben nem, és ha az ismeretlen is helyet foglal, belekezd a mesélésbe: *
- Lenerah nem volt mindig ilyen. Sőt, éppen ellenkezője volt annak, amit láttál és hallottál, Lyn. A legjobb barátok voltunk. Myr-rel nagyon jó testvéri viszonyuk volt. Én különösebben nem voltam soha jóban Myr-rel, de azt sem mondanám, hogy gyűlöltük egymást. Néha, ha találkoztunk, váltottunk pár szót, de különben nem túl sokat beszéltünk. Hozzáteszem, akkor még Ghorana volt Myr eredeti neve. Egy nyári napon történt, hogy láttam Myrt a nagypapájával. Hogy miről beszéltek, azt nem tudom, de szomorú volt, az biztos. Láttam azt is, ahogyan a férfi egy papírt nyújtott át Myr-nek. Másnap reggel hallottam a hírt, hogy az öreg gnóm elhunyt. Rögtön megértettem, hogy az a papír a végrendelete lehetett. A következő napon pedig Lenerah elmondta nekem, hogy Myr az éjjel elszökött otthonról. Mint a legjobb barátnője, kicsit kérdezősködtem. Lenerah egyre kuszábban felelgetett, ami kezdett nagyon is gyanús lenni. A lényeg viszont, hogy kitaláltam, mi történhetett. Myr örökölt valamit, Lenerah meg irigy volt rá. Ezen összekaphattak, és... Nos, mai napig nem tiszta, hogy miért is hagyta el Myr a szülőházát. Annyi bizonyos, hogy a vita van központban. Lenerah még el is szólta magát, amikor a végrendeletről beszélt. Véletlenül kicsúszott a száján, hogy írt egy ugyanolyat, csak mindenhová a saját nevét írta, az eredetit meg elégette. Láttam rajta, hogy sehogy sem tud ebből kimászni. Többé nem tudtam benne bízni, és ezt meg is mondtam neki. Mire a fejemhez vágta, hogy én nem mellette állok, összeszövetkeztem ellene és hasonlók. Gondolom, el tudod képzelni, Lyn, az előbbi találkozásunk alapján. Később eljutott a híre hozzám egy artheniori ismerősömtől, hogy Ghorana Myr-re változtatta a nevét. De hogy Lenerah honnan tudhatta meg, fogalmam sincs. De nem is igazán érdekel. Remélem, soha többé nem találkozom vele.
* Következő szavait pedig Heni felé intézte: *
- Bármi miatt is kezdett érdekelni téged, hogy ki volt az a gnóm, jobb, ha nem állsz vele szóba, ha találkozol vele.
* Hangján már nem érződik a harag. Heninek pusztán intésből mondja. *
177. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 20:53:38
Üzenet elküldve: 2020-03-23 20:53:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kövesd a reményt //
*Szinte szóhoz sem jut, amikor a lény még vissza is válaszol egy nem szívélyes dolgot. Ha egy pillanatra nem is, de jó sokáig kezd el arany szeme Lynnek lángolni.*
~ Elegem van, hogy ezen a tájon ilyen pökhendi kis senkik osztják az észt. ~
*Magában füstölögve ül és hallgatja azért mindkét fülével a párbeszédet. Fontos foszlányokat elkap és elraktároz, hogy majd megkérdhesse a későbbiekben Khirit róla. Amint lefolyt a szóváltás köztük, s még a végén azért tesz egy kisebb súlyos megjegyzést a gnóm, felkapja fejét, amint már hátát mutatva távolodik tőlük, s lángoló arany szemekkel morfondírozik, okozzon e valamit ezen percekben. Ám inkább amellett marad, hogy nem alacsonyodik le e mély szintre, s lehunyva szemeit megnyugszik egy pillanatra.*
- Csodálatos mondhatom. Ki volt ez az alak? Ráadásképp, pedig ha szabad megkérdeznem, miért váltak el útjaitok? Bár mondjuk, a modorból kiindulva szerintem semmin sem lepődök meg, amit erre felelsz majd.
*Fújtat egy aprót és Khirire néz, s reméli, hogy válaszol a lány, ha már eddig is őszinte volt vele. Egyik körmét kezdi el enyhén rágni csak úgy nyugtatásképpen, mikor egy ismeretlen állít oda hozzájuk, s túláradt kedvességgel leszólítja őket. Lyn felnéz a férfira – már amennyit csuklyája alól lát belőle – s párat pislog.*
~ Megáldott a szerencse, hogy ma ennyi ember talál idefelé? ~
*Morfondírozik, majd enyhén megdől előre törökülés közben, ezzel köszöntve a férfit.*
- Üdvözlet neked is kedves jó ember. Az én becses nevem Lyndrya. Az a gnóm, akit az imént látott elmenni, hát hadd ne mondjam miféle lény. Bottal se piszkálnám, de szerintem Khiri erről többet tudna regélni nékünk.
*Szinte szóhoz sem jut, amikor a lény még vissza is válaszol egy nem szívélyes dolgot. Ha egy pillanatra nem is, de jó sokáig kezd el arany szeme Lynnek lángolni.*
~ Elegem van, hogy ezen a tájon ilyen pökhendi kis senkik osztják az észt. ~
*Magában füstölögve ül és hallgatja azért mindkét fülével a párbeszédet. Fontos foszlányokat elkap és elraktároz, hogy majd megkérdhesse a későbbiekben Khirit róla. Amint lefolyt a szóváltás köztük, s még a végén azért tesz egy kisebb súlyos megjegyzést a gnóm, felkapja fejét, amint már hátát mutatva távolodik tőlük, s lángoló arany szemekkel morfondírozik, okozzon e valamit ezen percekben. Ám inkább amellett marad, hogy nem alacsonyodik le e mély szintre, s lehunyva szemeit megnyugszik egy pillanatra.*
- Csodálatos mondhatom. Ki volt ez az alak? Ráadásképp, pedig ha szabad megkérdeznem, miért váltak el útjaitok? Bár mondjuk, a modorból kiindulva szerintem semmin sem lepődök meg, amit erre felelsz majd.
*Fújtat egy aprót és Khirire néz, s reméli, hogy válaszol a lány, ha már eddig is őszinte volt vele. Egyik körmét kezdi el enyhén rágni csak úgy nyugtatásképpen, mikor egy ismeretlen állít oda hozzájuk, s túláradt kedvességgel leszólítja őket. Lyn felnéz a férfira – már amennyit csuklyája alól lát belőle – s párat pislog.*
~ Megáldott a szerencse, hogy ma ennyi ember talál idefelé? ~
*Morfondírozik, majd enyhén megdől előre törökülés közben, ezzel köszöntve a férfit.*
- Üdvözlet neked is kedves jó ember. Az én becses nevem Lyndrya. Az a gnóm, akit az imént látott elmenni, hát hadd ne mondjam miféle lény. Bottal se piszkálnám, de szerintem Khiri erről többet tudna regélni nékünk.
176. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 18:41:37
Üzenet elküldve: 2020-03-23 18:41:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A tisztáson//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Te nyilvánosan zenélsz? * Lelkesedik Czerenä. *
- Ez jól hangzik.
~ De kíváncsi vagyok arra, hogy hogyan muzsikál. ~
- Mondd csak, játszanál-e valamit nekem?
* Bizony Arl balszerencséjére - vagy örömére - az ifjú hajadonnak feltűnik a fél-elf lecsúszó tekintete. Alaposan el is vörösödik, mert jól esik neki, hogy egy férfi nem egy szerencsétlen és rongyos vándorként tekint rá. Azonban teljesen új számára az érzés, így nem tudja, mit kezdjen vele. Amellett, hogy örül neki, zavarja is a dolog. Hiszen ő nem egy mindenre kapható utcalány. *
~ Úgy néz rám, mintha kihívó lennék, de nem vagyok az. Mondjuk helyes, az biztos. De miért néz meg ennyire? ~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Te nyilvánosan zenélsz? * Lelkesedik Czerenä. *
- Ez jól hangzik.
~ De kíváncsi vagyok arra, hogy hogyan muzsikál. ~
- Mondd csak, játszanál-e valamit nekem?
* Bizony Arl balszerencséjére - vagy örömére - az ifjú hajadonnak feltűnik a fél-elf lecsúszó tekintete. Alaposan el is vörösödik, mert jól esik neki, hogy egy férfi nem egy szerencsétlen és rongyos vándorként tekint rá. Azonban teljesen új számára az érzés, így nem tudja, mit kezdjen vele. Amellett, hogy örül neki, zavarja is a dolog. Hiszen ő nem egy mindenre kapható utcalány. *
~ Úgy néz rám, mintha kihívó lennék, de nem vagyok az. Mondjuk helyes, az biztos. De miért néz meg ennyire? ~
175. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 17:50:13
Üzenet elküldve: 2020-03-23 17:50:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//A tisztáson//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Czerenä is bemutatkozik neki. A nő, vagy lány, igen fiatal úgyhogy nem tudja, hogy melyik legyen, fiatalnak látszik, bár találkozott már olyanokkal akik fiatalabbnak látszottak mint amennyinek voltak igazából.*
-Hát már rég voltam itt Artheniorban és gondoltam újra elnézek a városba. Most, hogy lassan az idő jobb lesz elkezdhetek újra nyilvános zenei előadásokat adni.
*Amint beszélget, a szemei egyre lejjebb kóborolnak. Megpróbál nem feltűnő lenni, de ez nem biztos, hogy megy neki, de végül is ő egy férfi.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Czerenä is bemutatkozik neki. A nő, vagy lány, igen fiatal úgyhogy nem tudja, hogy melyik legyen, fiatalnak látszik, bár találkozott már olyanokkal akik fiatalabbnak látszottak mint amennyinek voltak igazából.*
-Hát már rég voltam itt Artheniorban és gondoltam újra elnézek a városba. Most, hogy lassan az idő jobb lesz elkezdhetek újra nyilvános zenei előadásokat adni.
*Amint beszélget, a szemei egyre lejjebb kóborolnak. Megpróbál nem feltűnő lenni, de ez nem biztos, hogy megy neki, de végül is ő egy férfi.*
174. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 16:03:41
Üzenet elküldve: 2020-03-23 16:03:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kövesd a reményt //
* Ode ér kedvenc pihenő helyére, az erdőszéli tisztáshoz. Érzi a levegő jótékony hatását. A tisztáson akár meditálhatna is, de ő inkább csak leül és bámulja a kék eget. Két elf szerű nőt pillant meg. Nem tudja miről folyhat a beszélgetés de szívesen beszélgetne velük. Nagyon ritkán tud ezzel a fajjal beszédbe elegyedni. Szívesen beszélget az ilyen népekkel. Oda megy hozzájuk. *
-Köszöntelek titeket lányok. Megtudhatnám neveteket. -Az enyém Henigard Narthar.
* A bemutatkozásnál enyhén meghajol *
- Megtiszteltetés lenne számomra ha be avatnátok a beszélgetésetekbe. Láttam egy gnómot is. Ő miért ment el?
* Ode ér kedvenc pihenő helyére, az erdőszéli tisztáshoz. Érzi a levegő jótékony hatását. A tisztáson akár meditálhatna is, de ő inkább csak leül és bámulja a kék eget. Két elf szerű nőt pillant meg. Nem tudja miről folyhat a beszélgetés de szívesen beszélgetne velük. Nagyon ritkán tud ezzel a fajjal beszédbe elegyedni. Szívesen beszélget az ilyen népekkel. Oda megy hozzájuk. *
-Köszöntelek titeket lányok. Megtudhatnám neveteket. -Az enyém Henigard Narthar.
* A bemutatkozásnál enyhén meghajol *
- Megtiszteltetés lenne számomra ha be avatnátok a beszélgetésetekbe. Láttam egy gnómot is. Ő miért ment el?
173. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 11:47:10
Üzenet elküldve: 2020-03-23 11:47:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kövesd a reményt//
* Lenerah csak egy lesújtó pillantást vet Lyn-re, úgy feleli: *
- Szerintem meg pont a te jelenléted tiszteletlenség az ég számára.
* Több szót nem is fecsérel erre. Helyette Khirire néz. Az elf egyelőre nyugodt Lenerahhal szemben. *
- Mit akarsz itt, Lenerah? * Kérdése enyhén barátságtalanul szól a gnóm felé. Mielőtt az válaszolhatna, még hozzáteszi: *
- Nem hiszem, hogy bármi dolgunk is lenne egymással.
* Lenerah végignéz Khirin. Szemében mély csalódottság ül. *
- Úgy látom, hamar elfelejtetted, hogy mi valaha barátok voltunk.
- Látod, rátapintottál a lényegre. Barátok voltunk. De most már nem vagyunk azok. És nem hiszem,hogy miattam van így. Szóval sokkal inkább én lehetnék csalódott. De tudod mit, hagyjuk ezt, úgy sem értünk ebben egyet. Ez már a múlt, és többé nem tudsz rajta változtatni. Mondd inkább, hogy mit akarsz.
* Lenerah legszívesebben visszavágna Khirinek, de helyette lenyeli mérgét, mert nincs egyedül. Az elf kérdésére kurtán válaszol: *
- Myrt keresem.
- Minek? * Kérdez vissza ugyanolyan kurtán Khiri, bár sejti a választ. *
- Nem mindegy?
- Ja, de, nekem mindegy. Tőlem biztos meg nem tudod, hol van, mert én sem tudom. De ha így is lenne, akkor sem mondanám el neked.
- Hirtelen milyen jó barátok lettetek. Érdekes.
* Hangja ismételten gunyoros, mint a beszélgetés elején. *
- Képzeld, nem lettünk barátok. Csak tudod én az igazságot és a becsületet pártolom. Tudod, azt, ami neked nincs. Na, van még valami?
- Nincs! Beszélgess csak tovább azzal a boszorkánnyal! Remélem, békává varázsol téged!
* A gnóm emeltebb hangon beszél a méregtől. Dühösen hátat fordít a lányoknak, és elhagyja a tisztást. Khiri nem is követi szemeivel. Csak a füvet bámulja mereven. *
- Elment már? * Kérdezi Lyn-től kissé mérgesen, de ez az érzése nem Lyn ellen irányul. *
A hozzászólás írója (Aranyszívű Khírindha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 12:03:31
* Lenerah csak egy lesújtó pillantást vet Lyn-re, úgy feleli: *
- Szerintem meg pont a te jelenléted tiszteletlenség az ég számára.
* Több szót nem is fecsérel erre. Helyette Khirire néz. Az elf egyelőre nyugodt Lenerahhal szemben. *
- Mit akarsz itt, Lenerah? * Kérdése enyhén barátságtalanul szól a gnóm felé. Mielőtt az válaszolhatna, még hozzáteszi: *
- Nem hiszem, hogy bármi dolgunk is lenne egymással.
* Lenerah végignéz Khirin. Szemében mély csalódottság ül. *
- Úgy látom, hamar elfelejtetted, hogy mi valaha barátok voltunk.
- Látod, rátapintottál a lényegre. Barátok voltunk. De most már nem vagyunk azok. És nem hiszem,hogy miattam van így. Szóval sokkal inkább én lehetnék csalódott. De tudod mit, hagyjuk ezt, úgy sem értünk ebben egyet. Ez már a múlt, és többé nem tudsz rajta változtatni. Mondd inkább, hogy mit akarsz.
* Lenerah legszívesebben visszavágna Khirinek, de helyette lenyeli mérgét, mert nincs egyedül. Az elf kérdésére kurtán válaszol: *
- Myrt keresem.
- Minek? * Kérdez vissza ugyanolyan kurtán Khiri, bár sejti a választ. *
- Nem mindegy?
- Ja, de, nekem mindegy. Tőlem biztos meg nem tudod, hol van, mert én sem tudom. De ha így is lenne, akkor sem mondanám el neked.
- Hirtelen milyen jó barátok lettetek. Érdekes.
* Hangja ismételten gunyoros, mint a beszélgetés elején. *
- Képzeld, nem lettünk barátok. Csak tudod én az igazságot és a becsületet pártolom. Tudod, azt, ami neked nincs. Na, van még valami?
- Nincs! Beszélgess csak tovább azzal a boszorkánnyal! Remélem, békává varázsol téged!
* A gnóm emeltebb hangon beszél a méregtől. Dühösen hátat fordít a lányoknak, és elhagyja a tisztást. Khiri nem is követi szemeivel. Csak a füvet bámulja mereven. *
- Elment már? * Kérdezi Lyn-től kissé mérgesen, de ez az érzése nem Lyn ellen irányul. *
A hozzászólás írója (Aranyszívű Khírindha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 12:03:31
172. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 11:15:07
Üzenet elküldve: 2020-03-23 11:15:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kövesd a reményt //
*Figyelmesen hallgatja, s, amint fülébe jut, hogy még folytatása is van kicsit felpezsdül. Mindig is szerette a művészet bármely területét. De legfőbb mégis mely szívében lakozik örökké, a zene és a színjátszás.*
- Örömmel hallom, hogy ez a mű nem csak ennyiben apadt el. Szívesen meghallgatnám a folytatást.
*Elhelyezkedik ő is törökülésbe, már amennyire ruhája engedi majd ránéz.*
- Eddig kalandozok igen. Keresem merre lelhetnék állandó lakhelyet. Kalandvágyó igen, ez jellemző rám egy halom kíváncsisággal együtt. Szeretném megismerni majd a teljes térséget.
*Lágy mosollyal gondol arra mi minden vár még rá ezen tájakon, amikor valami érdekes oktávú hang szól hozzájuk, de legfőképpen rá tesz valami megjegyzést. Szemöldökei az égbe futnak, s megemelve fejét tetőtöl-talpig végigmérei a jött-mentet.*
- Nem tudtam, hogy ilyen lényeket még lehet látni a fényen. Szinte tiszteletlenség, hogy a gyönyörű égnek ilyen látványban legyen része.
*S elég észrevehetően végig néz a jöttön talán enyhe fintor is bujkál arcán.*
~ Most már az Arany Hölgy gúnyos hozzászólásai után már nem hagyom magam. ~
*Figyelmesen hallgatja, s, amint fülébe jut, hogy még folytatása is van kicsit felpezsdül. Mindig is szerette a művészet bármely területét. De legfőbb mégis mely szívében lakozik örökké, a zene és a színjátszás.*
- Örömmel hallom, hogy ez a mű nem csak ennyiben apadt el. Szívesen meghallgatnám a folytatást.
*Elhelyezkedik ő is törökülésbe, már amennyire ruhája engedi majd ránéz.*
- Eddig kalandozok igen. Keresem merre lelhetnék állandó lakhelyet. Kalandvágyó igen, ez jellemző rám egy halom kíváncsisággal együtt. Szeretném megismerni majd a teljes térséget.
*Lágy mosollyal gondol arra mi minden vár még rá ezen tájakon, amikor valami érdekes oktávú hang szól hozzájuk, de legfőképpen rá tesz valami megjegyzést. Szemöldökei az égbe futnak, s megemelve fejét tetőtöl-talpig végigmérei a jött-mentet.*
- Nem tudtam, hogy ilyen lényeket még lehet látni a fényen. Szinte tiszteletlenség, hogy a gyönyörű égnek ilyen látványban legyen része.
*S elég észrevehetően végig néz a jöttön talán enyhe fintor is bujkál arcán.*
~ Most már az Arany Hölgy gúnyos hozzászólásai után már nem hagyom magam. ~
171. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 08:06:54
Üzenet elküldve: 2020-03-23 08:06:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A tisztáson//
* Czerenä az utolsó hangoknál veszi észre a férfit. Látja, hogy egy gitár is van nála, aminek megörül. A férfi megszólítására kissé elpirul. *
~ De jó, még egy zenész! Össze is állhatnánk és ketten adhatnánk zenés esteket Artheniorban vagy bárhol. ~
- Üdvözlöm, Czerenä vagyok. * Mondja, miközben feláll, és kezét nyújtja az idegen felé, hogy viszonozza az üdvözlést. A magázódó hangnem idegenül hangzik számára, így még hozzáteszi: *
- Szerintem tegeződjünk nyugodtan, Arl. Ahogy látom, te sem vagy olyan öreg.
* Ennél a mondatnál még el is mosolyodik. *
- És mi szél hozott téged errefelé?
* Czerenä az utolsó hangoknál veszi észre a férfit. Látja, hogy egy gitár is van nála, aminek megörül. A férfi megszólítására kissé elpirul. *
~ De jó, még egy zenész! Össze is állhatnánk és ketten adhatnánk zenés esteket Artheniorban vagy bárhol. ~
- Üdvözlöm, Czerenä vagyok. * Mondja, miközben feláll, és kezét nyújtja az idegen felé, hogy viszonozza az üdvözlést. A magázódó hangnem idegenül hangzik számára, így még hozzáteszi: *
- Szerintem tegeződjünk nyugodtan, Arl. Ahogy látom, te sem vagy olyan öreg.
* Ennél a mondatnál még el is mosolyodik. *
- És mi szél hozott téged errefelé?
170. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-23 05:48:29
Üzenet elküldve: 2020-03-23 05:48:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//A tisztáson//
*Most már tényleg nagyon közel került Artheniorhoz. Ha átvág a tisztáson akkor a zsúfolt piacra fog érni, ami talán nem is lehet nagy baj. Lehet, hogy körülnéz, hátha van valami érdekes és talán még hasznos is a számára, bár ha nincs, akkor is nézelődhet, csak úgy szórakozásból. Nagyvidáman bandukol a tisztáson, ám most már nem fütyörészik, hanem dúdol egy dalt, amit a legtöbbször inkább a hangszerén szokott játszani.
~Végre javulni fog az idő és majd nagyobb igény lesz a szórakoztatásra.~
Gondol bele nagy örömmel. Végre újra tud majd a közönségnek játszani. Viszont, ahogy dúdolászva bandukol a város felé, meghall egy furulya játékot.
~Na. Csak nem akad konkurenciám?~
Lehet, hogy egy kis verseny nem is lenne rossz. Még össze is foghatnának a furulyázó illetővel, hogy egy nyilvános versenyen összecsapnának, ahol szép muzsikával nyűgöznék le a közönséget. Követi a hang irányát és egy ifjú hölgyet vesz észre.*
-Jó napot szépségem. Látom, azaz hallom, hogy jó érzéke van a hangszerekhez.
A nevem Arlintror, de szólítson csak nyugodtan Arlnak.
*Nyújtja a kezét az üdvözlés jeléül. A figyelmét nem kerülte el a lány ujjainak a száma, de nem mutatja ki meglepődését. Látott ő már furább dolgokat is, úgyhogy nem izgatja a dolog.*
*Most már tényleg nagyon közel került Artheniorhoz. Ha átvág a tisztáson akkor a zsúfolt piacra fog érni, ami talán nem is lehet nagy baj. Lehet, hogy körülnéz, hátha van valami érdekes és talán még hasznos is a számára, bár ha nincs, akkor is nézelődhet, csak úgy szórakozásból. Nagyvidáman bandukol a tisztáson, ám most már nem fütyörészik, hanem dúdol egy dalt, amit a legtöbbször inkább a hangszerén szokott játszani.
~Végre javulni fog az idő és majd nagyobb igény lesz a szórakoztatásra.~
Gondol bele nagy örömmel. Végre újra tud majd a közönségnek játszani. Viszont, ahogy dúdolászva bandukol a város felé, meghall egy furulya játékot.
~Na. Csak nem akad konkurenciám?~
Lehet, hogy egy kis verseny nem is lenne rossz. Még össze is foghatnának a furulyázó illetővel, hogy egy nyilvános versenyen összecsapnának, ahol szép muzsikával nyűgöznék le a közönséget. Követi a hang irányát és egy ifjú hölgyet vesz észre.*
-Jó napot szépségem. Látom, azaz hallom, hogy jó érzéke van a hangszerekhez.
A nevem Arlintror, de szólítson csak nyugodtan Arlnak.
*Nyújtja a kezét az üdvözlés jeléül. A figyelmét nem kerülte el a lány ujjainak a száma, de nem mutatja ki meglepődését. Látott ő már furább dolgokat is, úgyhogy nem izgatja a dolog.*
169. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-22 19:00:57
Üzenet elküldve: 2020-03-22 19:00:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Van egy olyan sejtése, hogy a fiú észrevette, hogy megijedt, mert mi másért is kérne most bocsánatot? Egy leintő kézmozdulattal igyekszik megadni a "feloldozást", meg valamit szólna is mellé, de Pyr jelzésére csöndben marad és... vár.
Követi a tündér tekintetét, majd már látja is közeledni az ismerős fénypontot.
Megigézetten nézi a csillag narancsos fényét, ahogy az csóvát húzva maga után körbetáncolja őket, s megállapodik mellettük. Így az esti félhomályban még szebb ez a jelenség, mint nappal volt...*
- Ühm. - *Biccent Pyr kérdésére, hogy jobb-e így. Még mosolyog is, amolyan ábrándosan, ha ezt az ő arcberendezésén nem is olyan egyszerű észrevenni.
A meleg világosság, amit a csillag áraszt, megnyugtatja, már nem érzi az este fenyegetését. Így pedig korábbi ijedtségét is szinte elfelejti, ahogy a csillagról a fiú szemébe néz. Meghitt és kellemes érzés fogja el, mint egy kandallónál vagy tábortűznél üldögélve.
Majd lassan elindul, a terv szerint a főtér felé, ami kicsit be is kavar, mert felmerül benne, hogy mennyire feltűnőek lehetnek így, kivilágítva. De aztán megnyugtatja magát azzal, hogy a polgárok többsége mostanra valószínűleg már úgyis a házában van és különben is, összekeverhetik egy lámpással a csillagot... Persze, ez nem nyugtatja meg teljesen, de még mindig jobbnak találja az eshetőséget, hogy egy-két járókelő megbámulja őket, mint azt, hogy sötétben maradjanak.
Válaszolna közben a következő kérdésre, de végül csak egy biccentésig jut el, mert a fiú mesélni kezd a saját szokásairól és azok okáról.
A csirkés rész külön is megragadja a figyelmét és önkéntelen Pyr szárnyaira pillant. Nem annyira hasonlítja csirkéhez a fiút, de belül azért nevet a tréfán, amiből arcáig valami mosolygós fintor jut el. Főleg mikor még csőrt is képzel a tündér arcára.
Hogy a fiú az ő fintorait tükrözné, arról fogalma sincs, ugyanis nem tud róla, hogy ő maga fintorog. Pyr közben mondja tovább, ismét megerősítve a feltételezését, hogy a fiú magányos és... ha jól érti, hajléktalan. Vagy csak vándor?
Fölkapja a fejét, mikor a tündér a galambokat kezdi utánozni, s már ezen kiszélesedik a mosolya, de mikor Pyr folytatja, lefestve a helyzetet, ahogy ő próbálja megérteni a galambok beszédét... nos, elneveti magát. Előbb csak visszafogottan fölkuncog, azután viszont újra elképzeli az egész jelenetet és újabb hullámokban kuncog fel és hallgat el. Az egészben az a legviccesebb, hogy még ki is nézné a fiúból, hogy így "beszélgessen" a galambokkal.*
- Biztos... - *Kezdi, mikor eszébe jut valami, de annyira belelovalja magát a tréfába, hogy kicsit le kell higgadnia és egy mély levegőt vennie, hogy végig tudja mondani.*
- Biztos afelől érdeklődnek, hogy mégis mit keres egy csirke a fán! - *Préseli ki magából a választ és látható rajta, hogy a saját poénja is mennyire szórakoztatja.*
*Van egy olyan sejtése, hogy a fiú észrevette, hogy megijedt, mert mi másért is kérne most bocsánatot? Egy leintő kézmozdulattal igyekszik megadni a "feloldozást", meg valamit szólna is mellé, de Pyr jelzésére csöndben marad és... vár.
Követi a tündér tekintetét, majd már látja is közeledni az ismerős fénypontot.
Megigézetten nézi a csillag narancsos fényét, ahogy az csóvát húzva maga után körbetáncolja őket, s megállapodik mellettük. Így az esti félhomályban még szebb ez a jelenség, mint nappal volt...*
- Ühm. - *Biccent Pyr kérdésére, hogy jobb-e így. Még mosolyog is, amolyan ábrándosan, ha ezt az ő arcberendezésén nem is olyan egyszerű észrevenni.
A meleg világosság, amit a csillag áraszt, megnyugtatja, már nem érzi az este fenyegetését. Így pedig korábbi ijedtségét is szinte elfelejti, ahogy a csillagról a fiú szemébe néz. Meghitt és kellemes érzés fogja el, mint egy kandallónál vagy tábortűznél üldögélve.
Majd lassan elindul, a terv szerint a főtér felé, ami kicsit be is kavar, mert felmerül benne, hogy mennyire feltűnőek lehetnek így, kivilágítva. De aztán megnyugtatja magát azzal, hogy a polgárok többsége mostanra valószínűleg már úgyis a házában van és különben is, összekeverhetik egy lámpással a csillagot... Persze, ez nem nyugtatja meg teljesen, de még mindig jobbnak találja az eshetőséget, hogy egy-két járókelő megbámulja őket, mint azt, hogy sötétben maradjanak.
Válaszolna közben a következő kérdésre, de végül csak egy biccentésig jut el, mert a fiú mesélni kezd a saját szokásairól és azok okáról.
A csirkés rész külön is megragadja a figyelmét és önkéntelen Pyr szárnyaira pillant. Nem annyira hasonlítja csirkéhez a fiút, de belül azért nevet a tréfán, amiből arcáig valami mosolygós fintor jut el. Főleg mikor még csőrt is képzel a tündér arcára.
Hogy a fiú az ő fintorait tükrözné, arról fogalma sincs, ugyanis nem tud róla, hogy ő maga fintorog. Pyr közben mondja tovább, ismét megerősítve a feltételezését, hogy a fiú magányos és... ha jól érti, hajléktalan. Vagy csak vándor?
Fölkapja a fejét, mikor a tündér a galambokat kezdi utánozni, s már ezen kiszélesedik a mosolya, de mikor Pyr folytatja, lefestve a helyzetet, ahogy ő próbálja megérteni a galambok beszédét... nos, elneveti magát. Előbb csak visszafogottan fölkuncog, azután viszont újra elképzeli az egész jelenetet és újabb hullámokban kuncog fel és hallgat el. Az egészben az a legviccesebb, hogy még ki is nézné a fiúból, hogy így "beszélgessen" a galambokkal.*
- Biztos... - *Kezdi, mikor eszébe jut valami, de annyira belelovalja magát a tréfába, hogy kicsit le kell higgadnia és egy mély levegőt vennie, hogy végig tudja mondani.*
- Biztos afelől érdeklődnek, hogy mégis mit keres egy csirke a fán! - *Préseli ki magából a választ és látható rajta, hogy a saját poénja is mennyire szórakoztatja.*
168. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-22 17:07:54
Üzenet elküldve: 2020-03-22 17:07:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Csak ugrál tekintete a lány szemei és fintorai között. ~ Megijesztettem... ~ Sápad el, pedig az istenek atyjára, soha nem állt szándékában. Elfelejtette, hogy nem gyakori látvány, hogy fákról hatalmas alakok ereszkednek le a sötét tisztásra, kandeláberek kereszttüzében, némán. Mostanában mindig így csinálta, igaz, soha nem valakihez ereszkedett, csak úgy.*
- Héj... bocsánat... nem akartam, tényleg... *Emeli egyik kezét egy pillanatra, majd visszahanyatlik oldala mellé komoly arccal, ami csak akkor derül fel, mikor megengedik, hogy maradjon. Felemeli ujját, s az esti égboltra tekint.*
- Visszakísérlek... *Motyogja.* Várj! *Kezét felemeli, s szétnyitja, mintha azt várná, hogy valami rárepül, s sokáig nem is kell várnia, körkörös alakzatban, spirálban ereszkedik lefelé a csillag. A csillag, mit tulajdonképpen Krestvirtől kapott. Nem tudja, hogy érti-e, amit mondd, de egyetlen szót suttog neki.*
- Hozzá... *Persze, a hatás kedvéért egy picit közelebb is lép, s a sötét, már rögtön nem oly sötét, mint korábban, mintha, több gyertya fénye gyúlna fel, ahogy körbelengi őket.*
- A tiéd is, ő tudja! *Biccent a csillag felé, ami játékos köröket ír le, fényvilágba gyújtva a köröttük lévő területet.*
- Így már jobb, Krestvir? *Mosolyog a lányra, s szemükben a csillag fénye tükröződhet vissza lágyan.* Nem szereted a tömeget? *Kérdezi, amint esetleg elkezdenek sétálni, s szórakozottan, a maga izgága módján tekintget körbe.* Igazából magam sem. *Vonja meg gyorsan a vállát, mielőtt a lány válaszolhatna.* Végtére is erdei lény vagyok, vagy mifene... *Nevet fel gyengén és röviden.* Ezért érkezem mindig a fáról. Hogyha látsz egy nagy csirkét az ágon, az tuti én vagyok, most már tudod. *Fintorog egyet, pont úgy, ahogyan az imént Krestvirtől látta, jóllehet nem szándékosan.*
- Igazából... *cseveg tovább* valójában nincs hol laknom, s mégis minden az otthonom. *Mutat körbe az erdei fák ágai közé.* Van, mikor galambok is mellém ülnek, de elég unalmas társaság meg kell hagyni... folyton csak krúúú-krúú, meg rúúú... én meg vakarom a fejem, hogy akkor most mi van?! *Látványosan utánozza őket, még kezét is szája elé kulcsolja, s úgy ad ki galambhangokat, aztán a lányra pillant, viccelni próbált, hogy oldja a feszültséget.*
*Csak ugrál tekintete a lány szemei és fintorai között. ~ Megijesztettem... ~ Sápad el, pedig az istenek atyjára, soha nem állt szándékában. Elfelejtette, hogy nem gyakori látvány, hogy fákról hatalmas alakok ereszkednek le a sötét tisztásra, kandeláberek kereszttüzében, némán. Mostanában mindig így csinálta, igaz, soha nem valakihez ereszkedett, csak úgy.*
- Héj... bocsánat... nem akartam, tényleg... *Emeli egyik kezét egy pillanatra, majd visszahanyatlik oldala mellé komoly arccal, ami csak akkor derül fel, mikor megengedik, hogy maradjon. Felemeli ujját, s az esti égboltra tekint.*
- Visszakísérlek... *Motyogja.* Várj! *Kezét felemeli, s szétnyitja, mintha azt várná, hogy valami rárepül, s sokáig nem is kell várnia, körkörös alakzatban, spirálban ereszkedik lefelé a csillag. A csillag, mit tulajdonképpen Krestvirtől kapott. Nem tudja, hogy érti-e, amit mondd, de egyetlen szót suttog neki.*
- Hozzá... *Persze, a hatás kedvéért egy picit közelebb is lép, s a sötét, már rögtön nem oly sötét, mint korábban, mintha, több gyertya fénye gyúlna fel, ahogy körbelengi őket.*
- A tiéd is, ő tudja! *Biccent a csillag felé, ami játékos köröket ír le, fényvilágba gyújtva a köröttük lévő területet.*
- Így már jobb, Krestvir? *Mosolyog a lányra, s szemükben a csillag fénye tükröződhet vissza lágyan.* Nem szereted a tömeget? *Kérdezi, amint esetleg elkezdenek sétálni, s szórakozottan, a maga izgága módján tekintget körbe.* Igazából magam sem. *Vonja meg gyorsan a vállát, mielőtt a lány válaszolhatna.* Végtére is erdei lény vagyok, vagy mifene... *Nevet fel gyengén és röviden.* Ezért érkezem mindig a fáról. Hogyha látsz egy nagy csirkét az ágon, az tuti én vagyok, most már tudod. *Fintorog egyet, pont úgy, ahogyan az imént Krestvirtől látta, jóllehet nem szándékosan.*
- Igazából... *cseveg tovább* valójában nincs hol laknom, s mégis minden az otthonom. *Mutat körbe az erdei fák ágai közé.* Van, mikor galambok is mellém ülnek, de elég unalmas társaság meg kell hagyni... folyton csak krúúú-krúú, meg rúúú... én meg vakarom a fejem, hogy akkor most mi van?! *Látványosan utánozza őket, még kezét is szája elé kulcsolja, s úgy ad ki galambhangokat, aztán a lányra pillant, viccelni próbált, hogy oldja a feszültséget.*
167. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-22 13:08:06
Üzenet elküldve: 2020-03-22 13:08:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A tisztáson//
* Az ifjú vándor végre megérkezik a tisztásra. A helyre, ahol a nyugalom, a csönd és a békesség uralkodik. A helyre, ahol végre kedvére furulyázhat anélkül, hogy másokat megzavarna. Letelepszik az egyik fa tövébe, nekiveti a hátát a törzsnek, majd előveszi a hangszerét. Szerencsére még tisztán emlékszik a dallamra, ami a főtéren a kútnál állva jutott eszébe. El is kezdi játszani. Minden egyes alkalommal, mielőtt megismételné a dallamot, improvizál. A fő dallamot is mindig másképp fújja. Mikor már ötödjére ismétli a dallamot, halk búgó hangot is kiad a játék mellé, aminek következtében a furulya enyhe érdes hangot bocsát ki magából. Ilyet korábban még nem csinált, de tetszik neki az új mód, ahogyan hangszere szól. *
* Az ifjú vándor végre megérkezik a tisztásra. A helyre, ahol a nyugalom, a csönd és a békesség uralkodik. A helyre, ahol végre kedvére furulyázhat anélkül, hogy másokat megzavarna. Letelepszik az egyik fa tövébe, nekiveti a hátát a törzsnek, majd előveszi a hangszerét. Szerencsére még tisztán emlékszik a dallamra, ami a főtéren a kútnál állva jutott eszébe. El is kezdi játszani. Minden egyes alkalommal, mielőtt megismételné a dallamot, improvizál. A fő dallamot is mindig másképp fújja. Mikor már ötödjére ismétli a dallamot, halk búgó hangot is kiad a játék mellé, aminek következtében a furulya enyhe érdes hangot bocsát ki magából. Ilyet korábban még nem csinált, de tetszik neki az új mód, ahogyan hangszere szól. *
166. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-21 16:18:48
Üzenet elküldve: 2020-03-21 16:18:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kövesd a reményt//
- Valóban volt érzéke hozzá. * Feleli mosolyogva. *
- De ez nem a teljes vers. A házban, ahol felnőttem, van még néhány verse, és köztük van ez is. Egyszer szívesen megmutatom ezeket a verseket, ha szeretnéd.
* Íját közben visszafekteti a fűbe. *
- Azt mondtad, hogy elváltatok az úti társaiddal. Te ezek szerint vándorolsz? Kalandvágyó vagy esetleg?
* Már nincsenek benne gátlások és nem érzi, hogy tolakodó lenne. Természetesen kérdését barátságos hangon teszi fel. Végül is neki az sem lenne gond, ha vándorolnának. Ő is vágyódik egy kis kaland után, és úgy érzi, Lyn jó társaság lenne ezekben is. Ekkor Khiri szeme sarkából észrevesz egy alakot a tisztáson, aki éppen feléjük közeledik. Tekintetét nem fordítja el Lyn-ről, hiszen ő is megtisztelte figyelmével. Szeme sarkából így is megállapítja, hogy a lény egy gnóm. Hosszú fekete haj, és egy arc, amely nem a legbarátságosabb, ez a legszembetűnőbb az idegenen. Amint a gnóm közelebb ér, Khiri felismeri. Ő Lenerah, Myr testvére. Két-három nappal ezelőtt már Khiri összefutott vele a főtéren, miután kissé összeszólalkozott Myr-rel. Régebbről is ismerte már, hisz ő is Lihanech-ben nőtt fel, akárcsak Myr. Lenerah sokáig jó barátja volt Khirinek, de azután az igazságtalanság után többé nem így tekintett rá. A találkozásnak az elf nem örül, de mielőtt bármit is mondhatna, a gnóm odaér és megszólal: *
- Á, Khiri! Nem tudtam, hogy boszorkányokkal is szóba állsz. Ez nem vall rád.
* Hangja gunyorosan cseng, különösen, amikor a boszorkány szót kiejti a száján. Fintorogva még rá is néz Lyn-re, de tekintete nem időz rajta sokat. *
- Valóban volt érzéke hozzá. * Feleli mosolyogva. *
- De ez nem a teljes vers. A házban, ahol felnőttem, van még néhány verse, és köztük van ez is. Egyszer szívesen megmutatom ezeket a verseket, ha szeretnéd.
* Íját közben visszafekteti a fűbe. *
- Azt mondtad, hogy elváltatok az úti társaiddal. Te ezek szerint vándorolsz? Kalandvágyó vagy esetleg?
* Már nincsenek benne gátlások és nem érzi, hogy tolakodó lenne. Természetesen kérdését barátságos hangon teszi fel. Végül is neki az sem lenne gond, ha vándorolnának. Ő is vágyódik egy kis kaland után, és úgy érzi, Lyn jó társaság lenne ezekben is. Ekkor Khiri szeme sarkából észrevesz egy alakot a tisztáson, aki éppen feléjük közeledik. Tekintetét nem fordítja el Lyn-ről, hiszen ő is megtisztelte figyelmével. Szeme sarkából így is megállapítja, hogy a lény egy gnóm. Hosszú fekete haj, és egy arc, amely nem a legbarátságosabb, ez a legszembetűnőbb az idegenen. Amint a gnóm közelebb ér, Khiri felismeri. Ő Lenerah, Myr testvére. Két-három nappal ezelőtt már Khiri összefutott vele a főtéren, miután kissé összeszólalkozott Myr-rel. Régebbről is ismerte már, hisz ő is Lihanech-ben nőtt fel, akárcsak Myr. Lenerah sokáig jó barátja volt Khirinek, de azután az igazságtalanság után többé nem így tekintett rá. A találkozásnak az elf nem örül, de mielőtt bármit is mondhatna, a gnóm odaér és megszólal: *
- Á, Khiri! Nem tudtam, hogy boszorkányokkal is szóba állsz. Ez nem vall rád.
* Hangja gunyorosan cseng, különösen, amikor a boszorkány szót kiejti a száján. Fintorogva még rá is néz Lyn-re, de tekintete nem időz rajta sokat. *
165. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-21 14:02:24
Üzenet elküldve: 2020-03-21 14:02:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
* Leül a tisztáshoz egész közel.Megnézegeti a gyönyörű fákat. Lenyugtatja elméjét élvezi a friss levegőt. *
~ Szemet gyönyörködtető látvány ~
* Gondolja magában. *
~ Mindez egyszerűen páratlan. Ilyen csodát ritkán látni. Talán igaza lesz a piactérről a lánynak. Ez mégiscsak az a hely ahol megváltozhat az életem. ~
~ Szemet gyönyörködtető látvány ~
* Gondolja magában. *
~ Mindez egyszerűen páratlan. Ilyen csodát ritkán látni. Talán igaza lesz a piactérről a lánynak. Ez mégiscsak az a hely ahol megváltozhat az életem. ~
164. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-21 13:06:46
Üzenet elküldve: 2020-03-21 13:06:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kövesd a reményt //
*Lágyan elmosolyodik, mikor Khiri megköszöni neki.*
- Ugyan ez csak természetes. Viszont én meg nem önzésből, de remélem, hogy még messze lesz az, hogy valaha találkozol vele az Égi országban. Hisz még fiatal vagy előtted van minden, kicsit még várj vele.
*Kíváncsian pillant rá, mikor a fegyvert mutatja. Gondosan és hangsúlyosan elolvassa a markolatot díszítő kis verset, s nagyon halvány és lágy mosoly fut ismét arcára.*
- Gyönyörű és elelmélkedtető. Volt érzéke az íráshoz.
*Lágyan elmosolyodik, mikor Khiri megköszöni neki.*
- Ugyan ez csak természetes. Viszont én meg nem önzésből, de remélem, hogy még messze lesz az, hogy valaha találkozol vele az Égi országban. Hisz még fiatal vagy előtted van minden, kicsit még várj vele.
*Kíváncsian pillant rá, mikor a fegyvert mutatja. Gondosan és hangsúlyosan elolvassa a markolatot díszítő kis verset, s nagyon halvány és lágy mosoly fut ismét arcára.*
- Gyönyörű és elelmélkedtető. Volt érzéke az íráshoz.
163. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-21 10:53:17
Üzenet elküldve: 2020-03-21 10:53:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kövesd a reményt//
- Köszönöm, hogy elmondhattam ezt neked, Lyn. Bízom abban, hogy egyszer majd találkozhatok vele az Égi országban. Addig is itt bent őrzöm az emlékét és az együtt töltött pillanatokat.
* Itt a szívére helyezi tenyerét. Közben hálásan néz Lyn-re, amiért megérti őt. Majd folytatja: *
- Viszont van még egy apróság az íjon kívül, ami segít, hogy mindig őrizzem Khyndha emlékét.
* Felemeli fegyverét, és a markolatát mutatja Lynnek. Egy vers van belevésve apró betűkkel, ami így szól: *
"Mint éjjel a csillagok,
s mint a hold az esti égen,
úgy ég egy láng benn a szívben.
Egy láng, mely mindent legyőz,
fényt és reménységet ébreszt,
s messzeűzi a sötétet.
Egy láng, mely örökkön ég,
nem dúlhatja szét gyűlölet,
s nem olthatja ki a tüzet.
Megnyugvást ad, mikor félsz,
vigasztalást nyújt a bajban,
s békét teremt a viszályban."
- Ezt Khyndha írta. * Teszi még hozzá, s aztán csendben marad, hogy Lyn el tudja olvasni a verset. Ám nem ez a teljes, folytatása is van, amit szintén szeretne majd megmutatni a mellette ülő lánynak. Az egész vers kedves számára, és olyan igazság van benne, amit már az elmúlt percek is igazoltak. *
A hozzászólás írója (Aranyszívű Khírindha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.21 10:54:12
- Köszönöm, hogy elmondhattam ezt neked, Lyn. Bízom abban, hogy egyszer majd találkozhatok vele az Égi országban. Addig is itt bent őrzöm az emlékét és az együtt töltött pillanatokat.
* Itt a szívére helyezi tenyerét. Közben hálásan néz Lyn-re, amiért megérti őt. Majd folytatja: *
- Viszont van még egy apróság az íjon kívül, ami segít, hogy mindig őrizzem Khyndha emlékét.
* Felemeli fegyverét, és a markolatát mutatja Lynnek. Egy vers van belevésve apró betűkkel, ami így szól: *
"Mint éjjel a csillagok,
s mint a hold az esti égen,
úgy ég egy láng benn a szívben.
Egy láng, mely mindent legyőz,
fényt és reménységet ébreszt,
s messzeűzi a sötétet.
Egy láng, mely örökkön ég,
nem dúlhatja szét gyűlölet,
s nem olthatja ki a tüzet.
Megnyugvást ad, mikor félsz,
vigasztalást nyújt a bajban,
s békét teremt a viszályban."
- Ezt Khyndha írta. * Teszi még hozzá, s aztán csendben marad, hogy Lyn el tudja olvasni a verset. Ám nem ez a teljes, folytatása is van, amit szintén szeretne majd megmutatni a mellette ülő lánynak. Az egész vers kedves számára, és olyan igazság van benne, amit már az elmúlt percek is igazoltak. *
A hozzászólás írója (Aranyszívű Khírindha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.21 10:54:12
162. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-21 10:10:44
Üzenet elküldve: 2020-03-21 10:10:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kövesd a reményt //
*Látja, hogy kis biztató jelei elérnek a lányhoz, s ezek következtében kezdi el mondandóját. Az egészet csendben, odafigyeléssel hallgatja meg, néhol egy kis arcmimikát ejtve a hallottakról. Döbbenet, szomorúság és együttérzés kevereg Lyn-ben. Mikor pillanatokra megáll Khiri, csak lágyan odanyúl és elkezdi óvatosan simogatni a hátát egyfajta nyugtatásképpen. Tudja Lyn is, hogy az ilyenekről nehéz mesélni, de mégis az esik a szíveknek és lelkeknek a legjobban, ha kiöntjük magunkból a fájdalmat. Amikor teljes csend vette körül őket, nem szólalt meg percekig. Ilyenkor jobb elszállni hagyni a szót a szélben és csak megnyugodni ebben a némaságban pár percre.*
- Nagyon sajnálom a nővéredet. De bízom benne, hogy figyel az Égi országból és most nagyon büszke rád, hogy eddig eljutottál. Hiszen egy érett nő lettél és önálló vagy. Járod a vidéket, ami pedig a legbátrabb, hogy elmerted mondani valakinek, hogy mi nyomja a szíved. Szerintem így már könnyebben el tudod majd engedni a történteket és ténylegesen magadra koncentrálni.
* Majd felnéz a ragyogó égre s lágyan elmosolyodik.*
- Hisz az égben, ugyan úgy, mint a földön, nem áll meg az élet.
* S figyelemmel kíséri a repkedő madarakat a napfényben.*
*Látja, hogy kis biztató jelei elérnek a lányhoz, s ezek következtében kezdi el mondandóját. Az egészet csendben, odafigyeléssel hallgatja meg, néhol egy kis arcmimikát ejtve a hallottakról. Döbbenet, szomorúság és együttérzés kevereg Lyn-ben. Mikor pillanatokra megáll Khiri, csak lágyan odanyúl és elkezdi óvatosan simogatni a hátát egyfajta nyugtatásképpen. Tudja Lyn is, hogy az ilyenekről nehéz mesélni, de mégis az esik a szíveknek és lelkeknek a legjobban, ha kiöntjük magunkból a fájdalmat. Amikor teljes csend vette körül őket, nem szólalt meg percekig. Ilyenkor jobb elszállni hagyni a szót a szélben és csak megnyugodni ebben a némaságban pár percre.*
- Nagyon sajnálom a nővéredet. De bízom benne, hogy figyel az Égi országból és most nagyon büszke rád, hogy eddig eljutottál. Hiszen egy érett nő lettél és önálló vagy. Járod a vidéket, ami pedig a legbátrabb, hogy elmerted mondani valakinek, hogy mi nyomja a szíved. Szerintem így már könnyebben el tudod majd engedni a történteket és ténylegesen magadra koncentrálni.
* Majd felnéz a ragyogó égre s lágyan elmosolyodik.*
- Hisz az égben, ugyan úgy, mint a földön, nem áll meg az élet.
* S figyelemmel kíséri a repkedő madarakat a napfényben.*
161. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-03-20 18:40:24
Üzenet elküldve: 2020-03-20 18:40:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Nincs itt semmi. Csak csend és lágyan cirógató szellő.
A korai virágok már javában kinyíltak a tisztáson, fehér -és lila színbe tarkítva a smaragdzöld pázsitot. Elég egy mély levegő, és máris az illatok agóniájába fog a környezet, így történt az ifjúval is, aki átcammog a tisztáson. A városba tart, de úgy érzi, negyednapnyi menetelés után megengedhet magának pár perc pihenőt.
Leheveredik a fűbe, a felhőket bámulván. Nem látott senkit a környéken, olyan ez, mint egy holt táj, mely mégis tele élettel. Eme gyönyörű paradoxonban mélyül el most hősünk, élvezi a langyos kora tavaszi napsugarakat, élvezi a szellőt, a csendet, a magányt... Talán addig-addig, míg el nem alszik.
Álmában hazatér, haza a faluba, ahonnan jött, és az ottani fogadós -kinek fogadóját csak képletesen lehetne fogadónak hívni-, máris kedvenc vajserét tolja az orra alá, azt az aromás, gyömbérhez hasonlatosan csípős-égető, pokolian erős vajsert. Most azonban ennek az italnak inkább ibolya -és százszorszép illata van, mintsem a megszokott buké. Zavartan nézne a fogadósra, aki már nem is a fogadós, inkább az apja, aki Delrion húgát ölelgeti melegen mosolyogva.
Ebben a pillanatban ébred fel. Amint felfogja alvásának tényét, hunyorogva pillant fektében a napra, majd nyugtázza, hogy az alig mozdult, legfeljebb fél fertályóra telhetett el. Lassan ülőhelyzetbe tornázza fel magát, majd lassan, ropogva nyújtja ki elgémberedett tagjait. Hiába, ez a tisztás is csak talaj, és bármennyire is tűnt első ránézésre kényelmesnek, el kellett fogadnia azt a szomorú tényt, hogy a képzet és a valóság nem mindig találkoznak egymással.
Mindazonáltal a nap már eldelelt egy órája, így ideje folytatni az utat. Mielőtt lemegy a nap, szerencsés lenne valami szállást találni, manapság a szabad ég alatt éjszakázni sokkal kevéssé biztonságos, mint annak idején.*
A korai virágok már javában kinyíltak a tisztáson, fehér -és lila színbe tarkítva a smaragdzöld pázsitot. Elég egy mély levegő, és máris az illatok agóniájába fog a környezet, így történt az ifjúval is, aki átcammog a tisztáson. A városba tart, de úgy érzi, negyednapnyi menetelés után megengedhet magának pár perc pihenőt.
Leheveredik a fűbe, a felhőket bámulván. Nem látott senkit a környéken, olyan ez, mint egy holt táj, mely mégis tele élettel. Eme gyönyörű paradoxonban mélyül el most hősünk, élvezi a langyos kora tavaszi napsugarakat, élvezi a szellőt, a csendet, a magányt... Talán addig-addig, míg el nem alszik.
Álmában hazatér, haza a faluba, ahonnan jött, és az ottani fogadós -kinek fogadóját csak képletesen lehetne fogadónak hívni-, máris kedvenc vajserét tolja az orra alá, azt az aromás, gyömbérhez hasonlatosan csípős-égető, pokolian erős vajsert. Most azonban ennek az italnak inkább ibolya -és százszorszép illata van, mintsem a megszokott buké. Zavartan nézne a fogadósra, aki már nem is a fogadós, inkább az apja, aki Delrion húgát ölelgeti melegen mosolyogva.
Ebben a pillanatban ébred fel. Amint felfogja alvásának tényét, hunyorogva pillant fektében a napra, majd nyugtázza, hogy az alig mozdult, legfeljebb fél fertályóra telhetett el. Lassan ülőhelyzetbe tornázza fel magát, majd lassan, ropogva nyújtja ki elgémberedett tagjait. Hiába, ez a tisztás is csak talaj, és bármennyire is tűnt első ránézésre kényelmesnek, el kellett fogadnia azt a szomorú tényt, hogy a képzet és a valóság nem mindig találkoznak egymással.
Mindazonáltal a nap már eldelelt egy órája, így ideje folytatni az utat. Mielőtt lemegy a nap, szerencsés lenne valami szállást találni, manapság a szabad ég alatt éjszakázni sokkal kevéssé biztonságos, mint annak idején.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3077-3096