Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 267 (5321. - 5340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5340. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-15 23:10:37
Üzenet elküldve: 2017-06-15 23:10:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vickem//
*Már azt sem hiszi el senkinek, ha kérdez. Sokszor átverték, kirabolták, egyszer még meg is kínozták, szóval látta az érem mindkét felét, nem csoda, hogy fenntartásokkal kezel mindenkit, aki közeledni próbál felé. A kedves szavakra már nem is tud nagyon mit reagálni, egy halovány mosoly jelenik meg az arcán, vörös tekintete egy pillanatra találkozik a másikéval, majd újra a földre szegeződik.*
-Persze. Jól vagyok. *Rebegi. Nem igen tudja hova tenni a kérdést. Miért lenne bármi baja? Beletelik pár másodpercbe, mire eszébe jut az éles fájdalom, amit a fa kérge okozott neki. Mintha felszisszent volna, valószínűleg ezt hallhatta meg a férfi.* Csak... Meghorzsoltam a hátam... Az előbb.
*Magyarázza szaggatottan. El is húzódik a fától, kissé arrébb csúszik, nehogy megint baleset történjen. Felállni nem tervez, így a partnerének kell leereszkednie hozzá. Így legalább egy magasságba kerülhetnek. Ha Nolie állt volna fel, még mindig lenne köztük legalább két fej különbség. Viszont még mindig fél a túl közvetlen közeledéstől. Amint Vickem leguggol, kezeit maga mögé csúsztatva távolabb araszol tőle. Nem túl messze, még így is bőven kartávolságon belül van, egyszerűen ösztönösen menekülne előle.*
-Nem hiszem, hogy érdemes lenne megörökíteni...
*Ki akarna egy beteges külsejű, erőtlen lányt nézegetni. Sokan még az utcán is elfordulnak, ha észreveszik, mennyire különc szegény. Mint egy kísértet, láthatatlan a számukra.*
-Van nevem is. *Böki ki rövid hallgatás után. Nem mintha zavarná a Hópehely megnevezés, ez még az egyik legszebb jelző, amivel valaha illették.* Nolie vagyok.
//Vickem//
*Már azt sem hiszi el senkinek, ha kérdez. Sokszor átverték, kirabolták, egyszer még meg is kínozták, szóval látta az érem mindkét felét, nem csoda, hogy fenntartásokkal kezel mindenkit, aki közeledni próbál felé. A kedves szavakra már nem is tud nagyon mit reagálni, egy halovány mosoly jelenik meg az arcán, vörös tekintete egy pillanatra találkozik a másikéval, majd újra a földre szegeződik.*
-Persze. Jól vagyok. *Rebegi. Nem igen tudja hova tenni a kérdést. Miért lenne bármi baja? Beletelik pár másodpercbe, mire eszébe jut az éles fájdalom, amit a fa kérge okozott neki. Mintha felszisszent volna, valószínűleg ezt hallhatta meg a férfi.* Csak... Meghorzsoltam a hátam... Az előbb.
*Magyarázza szaggatottan. El is húzódik a fától, kissé arrébb csúszik, nehogy megint baleset történjen. Felállni nem tervez, így a partnerének kell leereszkednie hozzá. Így legalább egy magasságba kerülhetnek. Ha Nolie állt volna fel, még mindig lenne köztük legalább két fej különbség. Viszont még mindig fél a túl közvetlen közeledéstől. Amint Vickem leguggol, kezeit maga mögé csúsztatva távolabb araszol tőle. Nem túl messze, még így is bőven kartávolságon belül van, egyszerűen ösztönösen menekülne előle.*
-Nem hiszem, hogy érdemes lenne megörökíteni...
*Ki akarna egy beteges külsejű, erőtlen lányt nézegetni. Sokan még az utcán is elfordulnak, ha észreveszik, mennyire különc szegény. Mint egy kísértet, láthatatlan a számukra.*
-Van nevem is. *Böki ki rövid hallgatás után. Nem mintha zavarná a Hópehely megnevezés, ez még az egyik legszebb jelző, amivel valaha illették.* Nolie vagyok.
5339. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-15 22:56:42
Üzenet elküldve: 2017-06-15 22:56:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolie//
*Sokféle reakciót kapott már Vickem a bókjai után, de ilyen fájdalmas nyekergést még nem. Ezért az öntelt vigyorát pár pillanatra beárnyékolja valami aggódásszerű arckifejezés, ám végül ebből csak annyi marad, hogy a vigyorból mosoly lesz.*
- Ugyan, én csak az igazságot mondom!
*Feleli, majd beszúr egy kis csöndet. Végigméri Hópehely kisasszonyt, de egyelőre semmi furát nem talál rajta. Viszont piszkálja a lelkiismeretét a tény, hogy az előbb, azt hiszi, fájdalmában sziszegni hallorra őt.*
- Nem szeretnék tolakodó lenni, de meg kell kérdeznem. Jól érzed magad?
*Teszi fel a kérdést, valami őszinte aggódásszerűvel a képén, sőt még a kezét is kinyújtja a hölgyike felé, hátha amaz fel akarna állni és úgy beszélgetni. Viszont ha inkább ülve marad, akkor Vickem guggol le lazán, hogy nagyjából szemmagasságban legyen vele.
Viszont nem bírja sokáig visszafogni magát, ahogy le nem veszi a szemét a tündérről, újra muszáj elvigyorodnia.*
- Tudod nem minden nap látni olyan teremtményt, mint te. Ha tudnék festeni, most szívesen lapra vetnélek, de tehetség híján csak az emlékezetemben őrizhetem meg képlékeny arcod, Hópehely kisasszony.
*Most nyilván nem a lány tündér mivoltára gondol, hanem arra a pigmenthiányra, ami olyan széppé és különlegessé teszi. No nem mintha hátsó szándéka lenne, a tündérek nem tartoznak abba a széles körbe, ami Vickem eseteit jelképezik.*
//Nolie//
*Sokféle reakciót kapott már Vickem a bókjai után, de ilyen fájdalmas nyekergést még nem. Ezért az öntelt vigyorát pár pillanatra beárnyékolja valami aggódásszerű arckifejezés, ám végül ebből csak annyi marad, hogy a vigyorból mosoly lesz.*
- Ugyan, én csak az igazságot mondom!
*Feleli, majd beszúr egy kis csöndet. Végigméri Hópehely kisasszonyt, de egyelőre semmi furát nem talál rajta. Viszont piszkálja a lelkiismeretét a tény, hogy az előbb, azt hiszi, fájdalmában sziszegni hallorra őt.*
- Nem szeretnék tolakodó lenni, de meg kell kérdeznem. Jól érzed magad?
*Teszi fel a kérdést, valami őszinte aggódásszerűvel a képén, sőt még a kezét is kinyújtja a hölgyike felé, hátha amaz fel akarna állni és úgy beszélgetni. Viszont ha inkább ülve marad, akkor Vickem guggol le lazán, hogy nagyjából szemmagasságban legyen vele.
Viszont nem bírja sokáig visszafogni magát, ahogy le nem veszi a szemét a tündérről, újra muszáj elvigyorodnia.*
- Tudod nem minden nap látni olyan teremtményt, mint te. Ha tudnék festeni, most szívesen lapra vetnélek, de tehetség híján csak az emlékezetemben őrizhetem meg képlékeny arcod, Hópehely kisasszony.
*Most nyilván nem a lány tündér mivoltára gondol, hanem arra a pigmenthiányra, ami olyan széppé és különlegessé teszi. No nem mintha hátsó szándéka lenne, a tündérek nem tartoznak abba a széles körbe, ami Vickem eseteit jelképezik.*
5338. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-15 22:40:57
Üzenet elküldve: 2017-06-15 22:40:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vickem//
*Kényelmesen elhelyezkedik az árnyékban, hátát óvatosan a törzsnek veti. A ruha szabadon hagyja a sebhelyét, így csak lassan dől az érdes felülethez, hogy ne sértse fel a finom bőrt. Egyelőre úgy tűnik, a másiknak nem tűnt fel, hogy elszólta magát, így még a szemét is lehunyja, hogy pihenhessen. Alig pár másodperc telik el így, nyugodtan, mikor megszólítják. Annyira nem számított rá, hogy kissé össze is rezzen, aminek az eredménye a hátába hasító éles fájdalom.*
-Hszt! *Szisszen fel a fájdalomra, majd tekintetét a férfira emeli. Lassan eljut az agyáig, mit mondtak neki, és ezzel egy időben hófehér, sápadt arca rákvörösbe fordul. Kapott már bókokat, de még mindig zavarba jön egy kósza kedves szótól is.*
-Kö... köszönöm!
*Feleli remegve, tekintete a fehér hajú talpa alatt heghajló fűszálakat pásztázza; vékony ujjait idegesen tördeli. Nem tud mit kezdeni az ilyen helyzetekkel. Az csak egy indok a sok közül, hogy azok után, amiken keresztülment, tart az idegenektől, és minden kedves szó mögött gonosz szándékot sejt. Ha valaki mégis közeledni próbál felé, akkor is órákba, akár napokba is beletelhet, mire képes vele remegés nélkül beszélni.*
//Vickem//
*Kényelmesen elhelyezkedik az árnyékban, hátát óvatosan a törzsnek veti. A ruha szabadon hagyja a sebhelyét, így csak lassan dől az érdes felülethez, hogy ne sértse fel a finom bőrt. Egyelőre úgy tűnik, a másiknak nem tűnt fel, hogy elszólta magát, így még a szemét is lehunyja, hogy pihenhessen. Alig pár másodperc telik el így, nyugodtan, mikor megszólítják. Annyira nem számított rá, hogy kissé össze is rezzen, aminek az eredménye a hátába hasító éles fájdalom.*
-Hszt! *Szisszen fel a fájdalomra, majd tekintetét a férfira emeli. Lassan eljut az agyáig, mit mondtak neki, és ezzel egy időben hófehér, sápadt arca rákvörösbe fordul. Kapott már bókokat, de még mindig zavarba jön egy kósza kedves szótól is.*
-Kö... köszönöm!
*Feleli remegve, tekintete a fehér hajú talpa alatt heghajló fűszálakat pásztázza; vékony ujjait idegesen tördeli. Nem tud mit kezdeni az ilyen helyzetekkel. Az csak egy indok a sok közül, hogy azok után, amiken keresztülment, tart az idegenektől, és minden kedves szó mögött gonosz szándékot sejt. Ha valaki mégis közeledni próbál felé, akkor is órákba, akár napokba is beletelhet, mire képes vele remegés nélkül beszélni.*
5337. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-15 21:58:27
Üzenet elküldve: 2017-06-15 21:58:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolie//
*Tagadhatatlanul kellemes az idő, ez pedig egybevetve a helyszínnel tökéletes lehet meditálásra. Noha ez a lehetőség nem igazán fordul meg Vickem fejében, mármint nem az a csöndben, nyugisan elüldögélős fajta. Sokkal jobban szeret mozgásban lenni. Néha jól esik neki is egy kis nyugalom, de általában nem engedheti meg magának a luxust. De miért is akarná?
Ahogy az lenni szokott, most sem tölt egyedül túl sok időt, mivel a fák közül előlibben egy tündérke, olyan apró, hogy Vicknek elsőre szembe sem tűnik. Mivel amúgy is forgolódik így előbb-utóbb eléri a felismerés, főleg mikor amaz hangosan is megszólal. Úgy tűnik mondani akart valamit, de még idő előtt elharapta azt. Vickem szemöldökei magasra szaladnak, mivel hirtelen Ő is összezavarodik. A tündérke vajon meg akarta szólítani, vagy csak beképzelt valami hangot ebben a nyugodt némaságban?
Mindenesetre a biztonság kedvéért megszólítja, nem mellesleg azért is, mert a különös kinézete nem kerülte el a figyelmét. Ha úgy döntene, hogy beújít maga mellé egy segédet az attrakcióihoz, akkor biztos valami hasonló szépséget választana. Nem csak csinos, de különleges is.*
- Szép napot kívánok, különleges Hópehely! Minden kertelés és hátsószándék nélkül muszáj megjegyeznem, hogy igazán gyönyörű vagy!
*Mondja, kicsit még meg is hajol a tündérke előtt, ahogy néhány lépéssel közelít felé. Persze tisztes távolságban áll meg, miközben képzeletben megveregeti a hátát a hópehely elnevezés miatt. Nem csak a kisasszony színét, de még az egyediségét is megragadta vele.*
~Szép munka, Vick!~
//Nolie//
*Tagadhatatlanul kellemes az idő, ez pedig egybevetve a helyszínnel tökéletes lehet meditálásra. Noha ez a lehetőség nem igazán fordul meg Vickem fejében, mármint nem az a csöndben, nyugisan elüldögélős fajta. Sokkal jobban szeret mozgásban lenni. Néha jól esik neki is egy kis nyugalom, de általában nem engedheti meg magának a luxust. De miért is akarná?
Ahogy az lenni szokott, most sem tölt egyedül túl sok időt, mivel a fák közül előlibben egy tündérke, olyan apró, hogy Vicknek elsőre szembe sem tűnik. Mivel amúgy is forgolódik így előbb-utóbb eléri a felismerés, főleg mikor amaz hangosan is megszólal. Úgy tűnik mondani akart valamit, de még idő előtt elharapta azt. Vickem szemöldökei magasra szaladnak, mivel hirtelen Ő is összezavarodik. A tündérke vajon meg akarta szólítani, vagy csak beképzelt valami hangot ebben a nyugodt némaságban?
Mindenesetre a biztonság kedvéért megszólítja, nem mellesleg azért is, mert a különös kinézete nem kerülte el a figyelmét. Ha úgy döntene, hogy beújít maga mellé egy segédet az attrakcióihoz, akkor biztos valami hasonló szépséget választana. Nem csak csinos, de különleges is.*
- Szép napot kívánok, különleges Hópehely! Minden kertelés és hátsószándék nélkül muszáj megjegyeznem, hogy igazán gyönyörű vagy!
*Mondja, kicsit még meg is hajol a tündérke előtt, ahogy néhány lépéssel közelít felé. Persze tisztes távolságban áll meg, miközben képzeletben megveregeti a hátát a hópehely elnevezés miatt. Nem csak a kisasszony színét, de még az egyediségét is megragadta vele.*
~Szép munka, Vick!~
5336. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-15 21:24:58
Üzenet elküldve: 2017-06-15 21:24:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vickem//
*Mint minden nap, úgy ma is meglátogatja a tisztást. Szüksége van arra az egy órára, amit itt tölt, távol mindentől és mindenkitől, a hangzavartól és a tömegtől. A megszokott, csontszín ruha van rajta, ami tökéletes választás ilyen szép időben. A nap már lefelé halad az égen, de meleg sugarai még beborítják a tájat. Egy szóval kellemes.
Ahogy megérkezik, csalódottan konstatálja, hogy nincs egyedül. Egy magas, fehér hajú elf férfi kering a fák között, mintha nem tudná, melyik lenne a tökéletes fűcsomó, amire letehetné a hátsó felét. Vagy csak egyszerűen eltévedt.*
-Eln... *Épp csak elkezdi a mondatot, mikor hirtelen a nyelvébe harap. Miért is akar segíteni neki? Most sikerült megszabadulnia egy szintén fehér hajú lánytól, akit a könyvtárba kísért. Nem a lánnyal volt baj, kedves volt és nem is fecsegett sokat, egyszerűen Nolie nem szeret idegenekkel beszélgetni. Az a pár perc is roppant kínos volt, amíg átvágtak a szegénynegyeden és a templomkerten. Nem akarja ezt ismét megkockáztatni. Végre pihenhet egyet, semmi kedve ismét idegenvezetőt játszani. Szóval, mintha mi sem történt volna, kissé pirulva letelepszik az egyik fa árnyékába. Látványosan kerüli a férfi pillantását, biztos bolondnak nézi, amiért olyan hangosan nyögött egyet az előbb. Vagy horkant. Nem is tudja, kívülről milyen furán hangozhatott a félbemaradt szó.*
//Vickem//
*Mint minden nap, úgy ma is meglátogatja a tisztást. Szüksége van arra az egy órára, amit itt tölt, távol mindentől és mindenkitől, a hangzavartól és a tömegtől. A megszokott, csontszín ruha van rajta, ami tökéletes választás ilyen szép időben. A nap már lefelé halad az égen, de meleg sugarai még beborítják a tájat. Egy szóval kellemes.
Ahogy megérkezik, csalódottan konstatálja, hogy nincs egyedül. Egy magas, fehér hajú elf férfi kering a fák között, mintha nem tudná, melyik lenne a tökéletes fűcsomó, amire letehetné a hátsó felét. Vagy csak egyszerűen eltévedt.*
-Eln... *Épp csak elkezdi a mondatot, mikor hirtelen a nyelvébe harap. Miért is akar segíteni neki? Most sikerült megszabadulnia egy szintén fehér hajú lánytól, akit a könyvtárba kísért. Nem a lánnyal volt baj, kedves volt és nem is fecsegett sokat, egyszerűen Nolie nem szeret idegenekkel beszélgetni. Az a pár perc is roppant kínos volt, amíg átvágtak a szegénynegyeden és a templomkerten. Nem akarja ezt ismét megkockáztatni. Végre pihenhet egyet, semmi kedve ismét idegenvezetőt játszani. Szóval, mintha mi sem történt volna, kissé pirulva letelepszik az egyik fa árnyékába. Látványosan kerüli a férfi pillantását, biztos bolondnak nézi, amiért olyan hangosan nyögött egyet az előbb. Vagy horkant. Nem is tudja, kívülről milyen furán hangozhatott a félbemaradt szó.*
5335. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-15 18:46:55
Üzenet elküldve: 2017-06-15 18:46:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolie//
*Az idő fantasztikus, nem túl meleg, nem is túl hideg. A nap kellemesen süt, néha kellemes szél rezegteti meg a fűszálakat, amik között ott áll Vickem. Alig pár pillanat telt el azóta, hogy megérkezett a tisztásra és átszelte azt, majd megfordult és elindult visszafelé. Most pedig ott áll a közepén, kissé tanácstalanul, mivel nem tudja merre is menjen.*
~Muszáj lesz egy térképet szereznem.~
*Gondolja magában, ahogy botját szorongatva ácsorog és a kísértetiesen hasonló fákat nézegeti, próbálva kitalálni, hogy merre tanácsos mennie. Artheniorban már nagyjából kiigazodik, főleg ami a Gazdagnegyedet és a fogadót illeti, ezt a kettőt remekül be tudja tájolni. A város környéke és félreeső részei viszont egy fekete foltot képeznek az elméjében. Akadt már gondja régen is a tájékozódással, de ez sohasem zavarta különösebben, hiszen mindig is vándorolt, sokszor nem volt kijelölt célja. Most viszont tudja mit akar, a szokásos időnél tovább szeretne ezen a vidéken maradni. Kezdetben kicsit kiismerni Artheniort, utána a Mágustorony felé venni az irányt. Amíg nem győzi le a gőgjét és keres egy tanárt, addig önerőből próbál boldogulni az igazi mágiával.
A nagy forgolódás közepette nagyot sóhajt, majd beletúr ezüstszín hajába.*
~Nem is olyan rossz itt.~
*Gondolja, mintegy megadva magát a nyomásnak és egy alkalmas pontot kezd keresni a földön, ahová kényelmesen leülhet.*
//Nolie//
*Az idő fantasztikus, nem túl meleg, nem is túl hideg. A nap kellemesen süt, néha kellemes szél rezegteti meg a fűszálakat, amik között ott áll Vickem. Alig pár pillanat telt el azóta, hogy megérkezett a tisztásra és átszelte azt, majd megfordult és elindult visszafelé. Most pedig ott áll a közepén, kissé tanácstalanul, mivel nem tudja merre is menjen.*
~Muszáj lesz egy térképet szereznem.~
*Gondolja magában, ahogy botját szorongatva ácsorog és a kísértetiesen hasonló fákat nézegeti, próbálva kitalálni, hogy merre tanácsos mennie. Artheniorban már nagyjából kiigazodik, főleg ami a Gazdagnegyedet és a fogadót illeti, ezt a kettőt remekül be tudja tájolni. A város környéke és félreeső részei viszont egy fekete foltot képeznek az elméjében. Akadt már gondja régen is a tájékozódással, de ez sohasem zavarta különösebben, hiszen mindig is vándorolt, sokszor nem volt kijelölt célja. Most viszont tudja mit akar, a szokásos időnél tovább szeretne ezen a vidéken maradni. Kezdetben kicsit kiismerni Artheniort, utána a Mágustorony felé venni az irányt. Amíg nem győzi le a gőgjét és keres egy tanárt, addig önerőből próbál boldogulni az igazi mágiával.
A nagy forgolódás közepette nagyot sóhajt, majd beletúr ezüstszín hajába.*
~Nem is olyan rossz itt.~
*Gondolja, mintegy megadva magát a nyomásnak és egy alkalmas pontot kezd keresni a földön, ahová kényelmesen leülhet.*
5334. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-15 15:23:38
Üzenet elküldve: 2017-06-15 15:23:38
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 143
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 143
Játékstílus: Vakmerő
// Kampány //
//Jelöltek//
//Kettes csapat//
*A maga részéről úgy véli, Qeron rávilágított az egyetlen lényeges okára annak, hogy miért kell a vezetőknek hátul maradni. Ellenben Worenth is jól látja a helyzetet, noha kicsit talán túlzásba is esik.*
- Érdekes ellenvélemény *lép előre, amennyiben Qeron teret ad neki* Bár szerintem a pergamenek mögé bújás erős kifejezés. Ellenben tudni kell mérlegelni. Mindenkinek van egy értéke a seregek élén, és van egy értéke hátsó irányítóként. Amennyiben valaki ereje és tapasztalata nélkülözhetetlen a csatatéren, akkor valóban indokolt lehet, hogy kivonuljon, és szerencsére ebből nem is történt komolyabb baj. De vajon ha az előbbi példában említett vezérek elhaláloztak volna a csatatéren, akkor a csapataik ugyanolyan morállal tudták volna folytatni a harcot?
*Gondol itt Kagan barbárjaira és Worenth szemfényvesztőire is. A vezető halálhíre megtöri a csapatok lelkesedését, és elszántságát is.*
- Egy ilyen tragédia után általában a minimum egy visszavonulás, és újraszerveződés, ez a keserű tapasztalat. És ha már példákkal élünk... Adózzunk egy kevéssel a háború során elhunyt tanácstagok emlékének. Az ő haláluk egyesével is csapás volt a városra, és a csapatainkra, hát még ha a fronton vesztették volna életüket egyszerre egy csatában... *megrázza a fejét* Akkor mostanra már nem lenne város. Viszont... *emeli fel kicsit a hangját* A "talán"-ok mezejéről térjünk át a tényekre. ha egy hadvezér, vagy stratéga kint van a harctéren, az valóban közelebbről tudja irányítani a csatát, és személyesen motiválni az embereit, de aki pedig hátsó irányítóként ténykedik, az egyszerre több csatát is képes szemmel tartani, mi több, a teljes háború alakulását. Minden csatába kellenek hadvezérek, és irányítók, de ha mindenki kivonulna a frontra, ki maradna, hogy az egész háború alakulását szemmel tartsa? Hogy ez alapján csoportosítsa a seregeket, és igyekezzen megakadályozni, hogy kulcsfontosságú csatákat veszítsünk el, még ha ehhez fel is kell áldozni keveseket? Nem harcolhatunk sok kis független csapatként, szükséges a hátsó irányítás, amely összefog minket. Anélkül könnyedén előfordulhatna, hogy kivívjuk a győzelmet a karavánpihenőben, majd a visszatérő seregek észreveszik, hogy már nincs hová visszatérniük, mert időközben porig égették a várost. Morbid egy komédia lenne, nem igaz? Hát egy szó, mint száz, a hátsó vezetésre szükség van. Anélkül nem egy nagy seregről beszélünk, hanem sok kis csapatról, akiket egyesével morzsolnak fel.
*A maga részéről úgy véli, a korábbi háború ékes bizonyítéka annak, hogy a hátsó irányítás meglepően működőképes, és még ha Lorew nem is ért egyet a dologgal, a feladat és a tapasztalat kötelezi, hogy ennyit elismerjen.*
//Jelöltek//
//Kettes csapat//
*A maga részéről úgy véli, Qeron rávilágított az egyetlen lényeges okára annak, hogy miért kell a vezetőknek hátul maradni. Ellenben Worenth is jól látja a helyzetet, noha kicsit talán túlzásba is esik.*
- Érdekes ellenvélemény *lép előre, amennyiben Qeron teret ad neki* Bár szerintem a pergamenek mögé bújás erős kifejezés. Ellenben tudni kell mérlegelni. Mindenkinek van egy értéke a seregek élén, és van egy értéke hátsó irányítóként. Amennyiben valaki ereje és tapasztalata nélkülözhetetlen a csatatéren, akkor valóban indokolt lehet, hogy kivonuljon, és szerencsére ebből nem is történt komolyabb baj. De vajon ha az előbbi példában említett vezérek elhaláloztak volna a csatatéren, akkor a csapataik ugyanolyan morállal tudták volna folytatni a harcot?
*Gondol itt Kagan barbárjaira és Worenth szemfényvesztőire is. A vezető halálhíre megtöri a csapatok lelkesedését, és elszántságát is.*
- Egy ilyen tragédia után általában a minimum egy visszavonulás, és újraszerveződés, ez a keserű tapasztalat. És ha már példákkal élünk... Adózzunk egy kevéssel a háború során elhunyt tanácstagok emlékének. Az ő haláluk egyesével is csapás volt a városra, és a csapatainkra, hát még ha a fronton vesztették volna életüket egyszerre egy csatában... *megrázza a fejét* Akkor mostanra már nem lenne város. Viszont... *emeli fel kicsit a hangját* A "talán"-ok mezejéről térjünk át a tényekre. ha egy hadvezér, vagy stratéga kint van a harctéren, az valóban közelebbről tudja irányítani a csatát, és személyesen motiválni az embereit, de aki pedig hátsó irányítóként ténykedik, az egyszerre több csatát is képes szemmel tartani, mi több, a teljes háború alakulását. Minden csatába kellenek hadvezérek, és irányítók, de ha mindenki kivonulna a frontra, ki maradna, hogy az egész háború alakulását szemmel tartsa? Hogy ez alapján csoportosítsa a seregeket, és igyekezzen megakadályozni, hogy kulcsfontosságú csatákat veszítsünk el, még ha ehhez fel is kell áldozni keveseket? Nem harcolhatunk sok kis független csapatként, szükséges a hátsó irányítás, amely összefog minket. Anélkül könnyedén előfordulhatna, hogy kivívjuk a győzelmet a karavánpihenőben, majd a visszatérő seregek észreveszik, hogy már nincs hová visszatérniük, mert időközben porig égették a várost. Morbid egy komédia lenne, nem igaz? Hát egy szó, mint száz, a hátsó vezetésre szükség van. Anélkül nem egy nagy seregről beszélünk, hanem sok kis csapatról, akiket egyesével morzsolnak fel.
*A maga részéről úgy véli, a korábbi háború ékes bizonyítéka annak, hogy a hátsó irányítás meglepően működőképes, és még ha Lorew nem is ért egyet a dologgal, a feladat és a tapasztalat kötelezi, hogy ennyit elismerjen.*
5333. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-14 15:25:51
Üzenet elküldve: 2017-06-14 15:25:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Sűrűsödnek az események. Az előbb még jobb híján egyedül volt, most meg egy egész tábor kerekedett ide a tisztásra. A gnóm el van csendben a helyén. Nem igazán akar a pokrócon helyet foglalók közé ülni, bár inkább zavarja a pokróc jelenléte, mint az elfek, akik rajta ülnek. Bár ami azt illeti ők is egészen belejönnek abba, hogy véletlenszerűen felbukkanó teremtmények előtt veszekedjenek családi dolgokról. Dhekäy nem érzi magát kényelmetlenül emiatt. Inkább csak érdeklődve figyel.
Az újabb alak érkezésére már meg sem lepődik. Biccent felé lassan üdvözlés gyanánt. Kevésbé híve a szavak színes kavalkádjának, egy mozdulattal szereti elintézni a köszönést. Pár pillanatig még némán ül, figyeli az eseményeket, majd amikor úgy gondolja már itt az ideje szép nyugodtan feláll.*
- Hölgyeim, uraim. Örültem. *Hajtja meg a fejét egy kicsikét, aztán különösebb magyarázat nélkül sétál el a társaság közeléből, minden e világi vackát magával cipelve, ami egy hátizsáknyi fabábúban merül ki.
A város felé veszi az irányt, alighanem a piacra fog kisétálni.*
*Sűrűsödnek az események. Az előbb még jobb híján egyedül volt, most meg egy egész tábor kerekedett ide a tisztásra. A gnóm el van csendben a helyén. Nem igazán akar a pokrócon helyet foglalók közé ülni, bár inkább zavarja a pokróc jelenléte, mint az elfek, akik rajta ülnek. Bár ami azt illeti ők is egészen belejönnek abba, hogy véletlenszerűen felbukkanó teremtmények előtt veszekedjenek családi dolgokról. Dhekäy nem érzi magát kényelmetlenül emiatt. Inkább csak érdeklődve figyel.
Az újabb alak érkezésére már meg sem lepődik. Biccent felé lassan üdvözlés gyanánt. Kevésbé híve a szavak színes kavalkádjának, egy mozdulattal szereti elintézni a köszönést. Pár pillanatig még némán ül, figyeli az eseményeket, majd amikor úgy gondolja már itt az ideje szép nyugodtan feláll.*
- Hölgyeim, uraim. Örültem. *Hajtja meg a fejét egy kicsikét, aztán különösebb magyarázat nélkül sétál el a társaság közeléből, minden e világi vackát magával cipelve, ami egy hátizsáknyi fabábúban merül ki.
A város felé veszi az irányt, alighanem a piacra fog kisétálni.*
5332. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-14 10:33:19
Üzenet elküldve: 2017-06-14 10:33:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Bámészkodás közben nem nagyon figyel, így nem veszi észre, hogy az előbb még parázs vita, sőt veszekedés folyt a pléd ura és úrnője között. És különben is, ez nem az ő dolga. Az már sokkal inkább, hogy a társaság egy tagja üdvözli, méghozzá olyan nagyon udvariasan. Mintha még hízelegne is az elf. Neki legalábbis hízeleg, amikor már valaki nyelve hegyén van a neve.*
- Hölgyem. *Próbálja megsaccolni, hogy lehet-e kisasszonyozni is a nőt, de mivel nem jut hamar dűlőre inkább letesz róla. A lováról viszont leszáll, hadd örüljön Frankó.*
- Svir Gia vagyok. Kegyed pedig...? *Természetesen neki is itt van a nyelve hegyén a név. Csak ki kéne találnia, melyik betűvel kezdje a sok közül.*
- Csak nem szomszédok vagyunk? *Aleina modora és öltözéke alapján úgy saccolja, hogy még azok is lehetnek.*
*Bámészkodás közben nem nagyon figyel, így nem veszi észre, hogy az előbb még parázs vita, sőt veszekedés folyt a pléd ura és úrnője között. És különben is, ez nem az ő dolga. Az már sokkal inkább, hogy a társaság egy tagja üdvözli, méghozzá olyan nagyon udvariasan. Mintha még hízelegne is az elf. Neki legalábbis hízeleg, amikor már valaki nyelve hegyén van a neve.*
- Hölgyem. *Próbálja megsaccolni, hogy lehet-e kisasszonyozni is a nőt, de mivel nem jut hamar dűlőre inkább letesz róla. A lováról viszont leszáll, hadd örüljön Frankó.*
- Svir Gia vagyok. Kegyed pedig...? *Természetesen neki is itt van a nyelve hegyén a név. Csak ki kéne találnia, melyik betűvel kezdje a sok közül.*
- Csak nem szomszédok vagyunk? *Aleina modora és öltözéke alapján úgy saccolja, hogy még azok is lehetnek.*
5331. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-12 14:25:25
Üzenet elküldve: 2017-06-12 14:25:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Mérgében és szégyenében elpirul, amiért Aleimord kineveti őt. Hát mégis hogy beszél vele? Ráadásul idegenek előtt. Most tényleg meg akarja alázni? Pedig ő csak jót akar szerencsétlen testvérének.*
- Én... pont, hogy kiállok az elveim mellett, és anyáék mellett is. Emiatt vitatkozok veled, de inkább nem folytatom, mert veled nem lehet vitatkozni sem, folyton csak sértegetsz.
*Szomorúan elfordítja a fejét egy pillanatra, de mikor bátyja folytatja mondandóját, az iránta érzett tisztelet miatt újra szemeibe néz.*
- Talán ekkora baj, hogy örülök annak, amit megszereztem? Valamit jobban csinálok, ha én kapom, és nem te. Egy lovagi tornán sem a rosszabbik fél kapja a főnyereményt. Nincs ez másképp az életben sem.
*Nagyot sóhajt, kezd belefáradni az örökös nézeteltéréseikbe. Maga elé tekint, bámulja az enyhe szélben himbálózó fűszálakat, miközben gyerekkori emlékek jutnak eszébe. Régen, még nagyon régen egész álló nap azt figyelte szobája ablakából, hogy bátyja mikor ér haza, és mikor megpillantotta, azonnal lerohant hozzá és a karjaiba ugrott, cserébe pedig mindig ölelést kapott. De most, hogy idősebbek lettek, ez már elmúlt, és be kell vallani, sokszor hiányzik neki.*
- Nem tudok semmit arról a fiúról. Tudod, hogy engem nem érdekelnek a szolgáid.
*Szólal meg kicsit barátságtalanabb hangon bátyja következő témájára. Ha megkérdeznék maga sem tudná megmagyarázni az okát, de valamiért irtózik attól, hogy Aleimord mindenféle jöttmentet a házukhoz édesget.
Lódobogás szakítja félbe a testvérpár kellemetlen csevegését, amit Alenia kicsit sem bán. A ló mellett neki is a tollas kalap az első, ami feltűnik a férfi fején. Na meg rémlik neki az úriember neve is, ő is a gazdagnegyedben lakik. De hogy is hívják? Szégyen, de nem jut eszébe.*
- Üdvözlöm Uram! Elnézést, de... hogy is hívják önt? Mélységesen sajnálom a kérdést, de itt van a nyelvem hegyén, kit tisztelhetünk az Úrban, mégsem jut eszembe.
*Na tessék, először a bátyja alázza meg őt Erlona és Dhekäy előtt, aztán megalázza ő saját magát is. Egyelőre nem így tervezte a napot, de most már nincs mit tenni. A lóra viszont csodáló szemekkel pislog. Mindig is szerette a lovakat. Sok mindene megvan, de soha nem ülhetett még paripán.*
A hozzászólás írója (Alenia Cirenhille Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.12 14:25:56
*Mérgében és szégyenében elpirul, amiért Aleimord kineveti őt. Hát mégis hogy beszél vele? Ráadásul idegenek előtt. Most tényleg meg akarja alázni? Pedig ő csak jót akar szerencsétlen testvérének.*
- Én... pont, hogy kiállok az elveim mellett, és anyáék mellett is. Emiatt vitatkozok veled, de inkább nem folytatom, mert veled nem lehet vitatkozni sem, folyton csak sértegetsz.
*Szomorúan elfordítja a fejét egy pillanatra, de mikor bátyja folytatja mondandóját, az iránta érzett tisztelet miatt újra szemeibe néz.*
- Talán ekkora baj, hogy örülök annak, amit megszereztem? Valamit jobban csinálok, ha én kapom, és nem te. Egy lovagi tornán sem a rosszabbik fél kapja a főnyereményt. Nincs ez másképp az életben sem.
*Nagyot sóhajt, kezd belefáradni az örökös nézeteltéréseikbe. Maga elé tekint, bámulja az enyhe szélben himbálózó fűszálakat, miközben gyerekkori emlékek jutnak eszébe. Régen, még nagyon régen egész álló nap azt figyelte szobája ablakából, hogy bátyja mikor ér haza, és mikor megpillantotta, azonnal lerohant hozzá és a karjaiba ugrott, cserébe pedig mindig ölelést kapott. De most, hogy idősebbek lettek, ez már elmúlt, és be kell vallani, sokszor hiányzik neki.*
- Nem tudok semmit arról a fiúról. Tudod, hogy engem nem érdekelnek a szolgáid.
*Szólal meg kicsit barátságtalanabb hangon bátyja következő témájára. Ha megkérdeznék maga sem tudná megmagyarázni az okát, de valamiért irtózik attól, hogy Aleimord mindenféle jöttmentet a házukhoz édesget.
Lódobogás szakítja félbe a testvérpár kellemetlen csevegését, amit Alenia kicsit sem bán. A ló mellett neki is a tollas kalap az első, ami feltűnik a férfi fején. Na meg rémlik neki az úriember neve is, ő is a gazdagnegyedben lakik. De hogy is hívják? Szégyen, de nem jut eszébe.*
- Üdvözlöm Uram! Elnézést, de... hogy is hívják önt? Mélységesen sajnálom a kérdést, de itt van a nyelvem hegyén, kit tisztelhetünk az Úrban, mégsem jut eszembe.
*Na tessék, először a bátyja alázza meg őt Erlona és Dhekäy előtt, aztán megalázza ő saját magát is. Egyelőre nem így tervezte a napot, de most már nincs mit tenni. A lóra viszont csodáló szemekkel pislog. Mindig is szerette a lovakat. Sok mindene megvan, de soha nem ülhetett még paripán.*
A hozzászólás írója (Alenia Cirenhille Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.12 14:25:56
5330. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-12 11:52:33
Üzenet elküldve: 2017-06-12 11:52:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
*Erlona nem szeretne közel lenni most a veszekedő elfek közelében helyet foglalni, a füvön nagyobb biztonságban érzi magát. Nem szeretne belekeveredni a testvérek vitájába, őneki fogalma sincs arról, hogy milyen lenne, ha lenne egy testvére. Valószínűleg sokkal könnyebb dolga lenne, és már rég elköltözött volna otthonról. De így, hogy nincs aki rajta kívül vigyázna az idősödő szüleire, nincs szíve otthagyni őket. Sosem szerette, hogy a szülei ennyire rövid pórázon tartják, de mégiscsak az ő szülei. Amíg hallgatja a veszekedő testvéreket, alig veszi észre, hogy egy embernek kinéző férfi lóval a tisztásra ér. Csupán akkor tudatosul benne, hogy újabb jövevény érkezett, amikor az megszólal. A tollas kalap az, ami először felkelti Erlona figyelmét, hiszen az itt jelen lévők közül egyedül az újonnan érkezett férfi hord fejfedőt.*
*Erlona nem szeretne közel lenni most a veszekedő elfek közelében helyet foglalni, a füvön nagyobb biztonságban érzi magát. Nem szeretne belekeveredni a testvérek vitájába, őneki fogalma sincs arról, hogy milyen lenne, ha lenne egy testvére. Valószínűleg sokkal könnyebb dolga lenne, és már rég elköltözött volna otthonról. De így, hogy nincs aki rajta kívül vigyázna az idősödő szüleire, nincs szíve otthagyni őket. Sosem szerette, hogy a szülei ennyire rövid pórázon tartják, de mégiscsak az ő szülei. Amíg hallgatja a veszekedő testvéreket, alig veszi észre, hogy egy embernek kinéző férfi lóval a tisztásra ér. Csupán akkor tudatosul benne, hogy újabb jövevény érkezett, amikor az megszólal. A tollas kalap az, ami először felkelti Erlona figyelmét, hiszen az itt jelen lévők közül egyedül az újonnan érkezett férfi hord fejfedőt.*
5329. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-11 18:15:34
Üzenet elküldve: 2017-06-11 18:15:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
* A város felől érkezik gyors tempóban. Nem menekül, nem is siet, egyszerűen csak ehhez van most kedve. A tisztásra érve viszont lelassít, majd megáll, valahol a piknikező négyes vagy ötös közelében. A megállás után körülnéz, majd fúj egyet ő is, meg a fekete lova is.
A majdnem teljes felszerelésében vannak dolgok, amik nagyon jól jönnek a nyári melegben, és vannak olyanok, amik már sokkal kevésbé. A kalapja például nagyon jó szolgálatot tesz, a vértje viszont egyelőre csak arra jó, hogy melege legyen benne. Persze fő a biztonság, főleg az olyan veszélyes helyeken, mint ez az erdőszéli tisztás. Szörnyűbbnél szörnyűbb dolgok estek már meg itt mindenféle szerencsétlenekkel.
Miközben kifújja magát felméri a környéket. Sehol egy ork, ez pedig jó. Az orkok nagyon eltudják rontani a tisztási idillt. Belepofátlankodnak mások pihenésébe és cseverészésébe, ez pedig roppant modortalan tőlük. A lelkük mélyén persze lehet, hogy csak kíváncsiak és egyáltalán nem akarnak bajt.*
- Ó, üdv! *Mondja a pléd körüli társaságnak mikor másodjára is észreveszi őket.*
- Csak nem uzsonnázni készülnek? Farkas éhes vagyok. *Lova közben elkezdi legelni a füvet, ős tud segíteni magán.*
* A város felől érkezik gyors tempóban. Nem menekül, nem is siet, egyszerűen csak ehhez van most kedve. A tisztásra érve viszont lelassít, majd megáll, valahol a piknikező négyes vagy ötös közelében. A megállás után körülnéz, majd fúj egyet ő is, meg a fekete lova is.
A majdnem teljes felszerelésében vannak dolgok, amik nagyon jól jönnek a nyári melegben, és vannak olyanok, amik már sokkal kevésbé. A kalapja például nagyon jó szolgálatot tesz, a vértje viszont egyelőre csak arra jó, hogy melege legyen benne. Persze fő a biztonság, főleg az olyan veszélyes helyeken, mint ez az erdőszéli tisztás. Szörnyűbbnél szörnyűbb dolgok estek már meg itt mindenféle szerencsétlenekkel.
Miközben kifújja magát felméri a környéket. Sehol egy ork, ez pedig jó. Az orkok nagyon eltudják rontani a tisztási idillt. Belepofátlankodnak mások pihenésébe és cseverészésébe, ez pedig roppant modortalan tőlük. A lelkük mélyén persze lehet, hogy csak kíváncsiak és egyáltalán nem akarnak bajt.*
- Ó, üdv! *Mondja a pléd körüli társaságnak mikor másodjára is észreveszi őket.*
- Csak nem uzsonnázni készülnek? Farkas éhes vagyok. *Lova közben elkezdi legelni a füvet, ős tud segíteni magán.*
5328. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-11 17:18:04
Üzenet elküldve: 2017-06-11 17:18:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Aleimord olyan hangosan felnevet, úgy, hogy talán a csapat mellett ülők is meghallják.*
- A tisztelet nem abból áll, hogy kinyalod a hátsó felüket is, ha arra kérnek. Jól, hogy én felnézek rájuk, attól még, hogy néhány döntésükkel nem értek egyet. Ha nem vagy képes kiállni magadért, és az elveidért, azokban a dolgokban, amikben hiszel, akkor nagyon gyorsan, én könnyen manipulálni fognak majd.
*Nem emeli fel a hangját, nyugodtan, lágyan beszél. Azzal sem foglalkozik, hogy a lány a plédre hívja a többieket, hiszen ő már mondta a gnóm nőnek, hogy üljön oda hozzá, és ő inkább a füvet választotta, így hát a férfi nem töri magát túlzottan, hiszen megpróbálta.*
- Nagyon félreértelmeztél valamit, húgocskám. De látod? Most is csak az örökség jár a fejedben, semmi más. Tudod jól, hogy engem az nem érdekel, de csak azt mondogatod, minden álló nap, hogy a tiéd. Csakis az arany, és az ékszerek érdekelnek, semmi más, így ne próbálj meg nekem a nemesi erkölcsökről beszélni.
*Lehet hallani hangjában a feszültséget, de nem emeli a hangerejét.*
- Én járok a szegénynegyedbe, hogy azokat a nincsteleneket munkára kérjen, akikkel senki nem akar foglalkozni. Te csak ülsz és magolsz, amíg én a várost járom, nem csak kedvtelésből. Emlékszel a fiúra, aki most nálunk kertészkedik? Ha egyáltalán kidugtad a fejedet az ablakból. Azt tudod, hogy a munkájáért én varrattok ruhát neki, és a családjának? Hát persze, hogy nem. Nevezhetsz engem tiszteletlennek, de engem nem formál senki sem kedvre, aki megpróbál, azt megégetem, mint a tűz.
*Aleimord olyan hangosan felnevet, úgy, hogy talán a csapat mellett ülők is meghallják.*
- A tisztelet nem abból áll, hogy kinyalod a hátsó felüket is, ha arra kérnek. Jól, hogy én felnézek rájuk, attól még, hogy néhány döntésükkel nem értek egyet. Ha nem vagy képes kiállni magadért, és az elveidért, azokban a dolgokban, amikben hiszel, akkor nagyon gyorsan, én könnyen manipulálni fognak majd.
*Nem emeli fel a hangját, nyugodtan, lágyan beszél. Azzal sem foglalkozik, hogy a lány a plédre hívja a többieket, hiszen ő már mondta a gnóm nőnek, hogy üljön oda hozzá, és ő inkább a füvet választotta, így hát a férfi nem töri magát túlzottan, hiszen megpróbálta.*
- Nagyon félreértelmeztél valamit, húgocskám. De látod? Most is csak az örökség jár a fejedben, semmi más. Tudod jól, hogy engem az nem érdekel, de csak azt mondogatod, minden álló nap, hogy a tiéd. Csakis az arany, és az ékszerek érdekelnek, semmi más, így ne próbálj meg nekem a nemesi erkölcsökről beszélni.
*Lehet hallani hangjában a feszültséget, de nem emeli a hangerejét.*
- Én járok a szegénynegyedbe, hogy azokat a nincsteleneket munkára kérjen, akikkel senki nem akar foglalkozni. Te csak ülsz és magolsz, amíg én a várost járom, nem csak kedvtelésből. Emlékszel a fiúra, aki most nálunk kertészkedik? Ha egyáltalán kidugtad a fejedet az ablakból. Azt tudod, hogy a munkájáért én varrattok ruhát neki, és a családjának? Hát persze, hogy nem. Nevezhetsz engem tiszteletlennek, de engem nem formál senki sem kedvre, aki megpróbál, azt megégetem, mint a tűz.
5327. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-10 20:40:20
Üzenet elküldve: 2017-06-10 20:40:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Egyáltalán nem bunkó, csak nem érti, hogy bátyja hogyan nevezheti magát nemesnek, ha még az alapvető szabályokat sem képes betartani. Már régóta próbálja neki szüleivel együtt megmagyarázni, hogy nemesnek lenni nem ugyanaz, mint egy világjáró vándornak, vagy épp egy egyszerű falusinak az élete.
Ők azért nemesek, mert a szabadságukat feláldozva, kalandvágyukat elnyomva esküdtek fel arra, hogy mindig alázatosak lesznek feljebbvalóikkal szemben, akik jelen helyzetben történetesen a szüleik. Emellett segítenek a rászorulóknak, és végül tanulnak, hogy tudásukat majd átadhassák másoknak, vagy leírhassák az utókornak. Cserébe jólétben élhetnek, semmiben nem szenvednek hiányt.*
- Nem vagyok bunkó, csak meg kéne végre értened, hogy áldozatokat is kell hoznod azért, hogy más dolgokat megkaphass. Nem lesz minden úgy, ahogy te szeretnéd.
*Alenia talán teljesen vakon jár a világban, és ez az egyetlen dolog, amiben bátyja előtte jár, de nem bánja. Annyira szereti szüleit, hogy kétségek kívül megbízik abban, csak jót akarnak neki. Na meg ha összehasonlítja magát Aleimorddal, kettejük élete is édesapjuk filozófiájának helyességét bizonyítja.*
- Tudod, még ha nem is értesz egyet apánkkal, vagy anyánkkal, akkor is tisztelettel tartozol nekik. Én megadom ezt a tiszteletet, te pedig nem. Ennyi az egész. Ez az az ok, amiért nekem fogják adni az örökséget, és nem neked. Aki a tiszteletet nem ismeri, az nem érdemel vagyont.
*Ezzel akaratlanul is választ ad az Erlona fejében felmerült kérdésre, hogy nő létére miért ő az örökség várományosa, és nem a ház elsőszülött fiú gyermeke.
Végignéz a két lányon, majd picit kisebbre húzza össze magát az aranyozott pléden.*
- Üljenek csak ide önök is. Jut hely mindenkinek, és mégiscsak kényelmesebb, mint a fűben. A bátyám is szívesen megosztja a helyét a kisasszonyokkal.
*Ez igazából csak egy újabb csapda Aleimord számára. Kíváncsi, hogy a férfi mennyire önzetlen. A tisztelet mellett az önzetlenség is legalább olyan fontos. Ha valakinek jólétet ad a sors, és megteheti, akkor úgy illendő, hogy azt megosztja másokkal is. Eeyr Úrnő maga is ezt mondaná.*
*Egyáltalán nem bunkó, csak nem érti, hogy bátyja hogyan nevezheti magát nemesnek, ha még az alapvető szabályokat sem képes betartani. Már régóta próbálja neki szüleivel együtt megmagyarázni, hogy nemesnek lenni nem ugyanaz, mint egy világjáró vándornak, vagy épp egy egyszerű falusinak az élete.
Ők azért nemesek, mert a szabadságukat feláldozva, kalandvágyukat elnyomva esküdtek fel arra, hogy mindig alázatosak lesznek feljebbvalóikkal szemben, akik jelen helyzetben történetesen a szüleik. Emellett segítenek a rászorulóknak, és végül tanulnak, hogy tudásukat majd átadhassák másoknak, vagy leírhassák az utókornak. Cserébe jólétben élhetnek, semmiben nem szenvednek hiányt.*
- Nem vagyok bunkó, csak meg kéne végre értened, hogy áldozatokat is kell hoznod azért, hogy más dolgokat megkaphass. Nem lesz minden úgy, ahogy te szeretnéd.
*Alenia talán teljesen vakon jár a világban, és ez az egyetlen dolog, amiben bátyja előtte jár, de nem bánja. Annyira szereti szüleit, hogy kétségek kívül megbízik abban, csak jót akarnak neki. Na meg ha összehasonlítja magát Aleimorddal, kettejük élete is édesapjuk filozófiájának helyességét bizonyítja.*
- Tudod, még ha nem is értesz egyet apánkkal, vagy anyánkkal, akkor is tisztelettel tartozol nekik. Én megadom ezt a tiszteletet, te pedig nem. Ennyi az egész. Ez az az ok, amiért nekem fogják adni az örökséget, és nem neked. Aki a tiszteletet nem ismeri, az nem érdemel vagyont.
*Ezzel akaratlanul is választ ad az Erlona fejében felmerült kérdésre, hogy nő létére miért ő az örökség várományosa, és nem a ház elsőszülött fiú gyermeke.
Végignéz a két lányon, majd picit kisebbre húzza össze magát az aranyozott pléden.*
- Üljenek csak ide önök is. Jut hely mindenkinek, és mégiscsak kényelmesebb, mint a fűben. A bátyám is szívesen megosztja a helyét a kisasszonyokkal.
*Ez igazából csak egy újabb csapda Aleimord számára. Kíváncsi, hogy a férfi mennyire önzetlen. A tisztelet mellett az önzetlenség is legalább olyan fontos. Ha valakinek jólétet ad a sors, és megteheti, akkor úgy illendő, hogy azt megosztja másokkal is. Eeyr Úrnő maga is ezt mondaná.*
5326. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-10 20:39:52
Üzenet elküldve: 2017-06-10 20:39:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1430
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1430
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a sárkány!//
* Félelmetes fenevad képében érkezik meg e derék harcos a várost szegélyező fakör széléhez. Ez itt már Arthenior, vagy legalábbis annak a környéke. *
- Ha még egy lépést teszek, olyan messzire jutok Új-Kalácsfalvától, mint még soha. * Nagy levegőt vesz, majd nagy nehezen lép egyet. Az igazat megvallva az összes eddigi lépésénél ezt gondolta, hiszen Új-Kalácsfalva még nem is létezett, mielőtt elindult onnan - ebből következtetve minden egyes lépéssel olyan távolra kerül tőle, mint még soha. Ettől függetlenül persze nem csinált minden lépésnél ekkora ügyet belőle, hiszen, ha így tett volna, akkor még most is látná bizonyára hátrapillantva a falu körvonalát. Ettől függetlenül remek időtöltés volt ez idáig, de most már, a ki tudja hányadik lépés után kezdi megunni. *
- Na jó, akkor ideje valami mást is csinálni... * Állapítja meg, közben szétnézvén a fák koronáján. *
- Itt egy jó termő almafa sincsen, hogy a ló rúgja meg. * Mérgelődik, majd négy-öt óriás-lépés múlva ismét eljátssza a fára felnézőst, majd ismét megszólal. *
- Hát itt sem túlozták el. * Még néhány lépést tesz. aztán újra megáll és feltekint. *
- Szerintem ezek alighanem nem is almafák. * Így most már nem indul tovább, helyette azon kezd el morfondírozni, hogy akkor most sétáljon vissza a legelejére és nézze meg ugyanezt szilvával, körtével, cseresznyével és a többivel, vagy inkább...
S a gondolat végül úgy hozza,
Hogy marad a vagy inkább válasza.
El is dönti ezt a jó óriás alig fél perc alatt
S nem is tétovázik tovább a nyírfák lobja alatt.
Megy hát, megy tovább, míg várost nem ér, s aztán meg majd lépdel, nem pediglen megy. *
* Félelmetes fenevad képében érkezik meg e derék harcos a várost szegélyező fakör széléhez. Ez itt már Arthenior, vagy legalábbis annak a környéke. *
- Ha még egy lépést teszek, olyan messzire jutok Új-Kalácsfalvától, mint még soha. * Nagy levegőt vesz, majd nagy nehezen lép egyet. Az igazat megvallva az összes eddigi lépésénél ezt gondolta, hiszen Új-Kalácsfalva még nem is létezett, mielőtt elindult onnan - ebből következtetve minden egyes lépéssel olyan távolra kerül tőle, mint még soha. Ettől függetlenül persze nem csinált minden lépésnél ekkora ügyet belőle, hiszen, ha így tett volna, akkor még most is látná bizonyára hátrapillantva a falu körvonalát. Ettől függetlenül remek időtöltés volt ez idáig, de most már, a ki tudja hányadik lépés után kezdi megunni. *
- Na jó, akkor ideje valami mást is csinálni... * Állapítja meg, közben szétnézvén a fák koronáján. *
- Itt egy jó termő almafa sincsen, hogy a ló rúgja meg. * Mérgelődik, majd négy-öt óriás-lépés múlva ismét eljátssza a fára felnézőst, majd ismét megszólal. *
- Hát itt sem túlozták el. * Még néhány lépést tesz. aztán újra megáll és feltekint. *
- Szerintem ezek alighanem nem is almafák. * Így most már nem indul tovább, helyette azon kezd el morfondírozni, hogy akkor most sétáljon vissza a legelejére és nézze meg ugyanezt szilvával, körtével, cseresznyével és a többivel, vagy inkább...
S a gondolat végül úgy hozza,
Hogy marad a vagy inkább válasza.
El is dönti ezt a jó óriás alig fél perc alatt
S nem is tétovázik tovább a nyírfák lobja alatt.
Megy hát, megy tovább, míg várost nem ér, s aztán meg majd lépdel, nem pediglen megy. *
5325. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-10 18:51:47
Üzenet elküldve: 2017-06-10 18:51:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A húga bunkó, mint mindig. Legalábbis Aleimorddal. Persze a többiekkel kedves, szinte csöpög a szájából a cukormáz. A férfi legalább határozott, és őszinte. Még ha ez miatt nem is lesz túl népszerű mások körében, legalább nem nyal hátsókat.*
- Ne, meg se próbáld. Te kelted a feszültséget.
*Mondja, majd inkább megpróbálja lerázni magáról Alenia szavait. A gond csak az, hogy nem sikerül neki, ezért megint kénytelen elfojtania az érzelmeit, és merev maszkon rakni az arcára.
Szinte mindenki hallgat, egyedül csak húga beszél, azért a férfi is csendben marad, hadd élvezze a lány, hogy irányíthatja a beszélgetést.*
*A húga bunkó, mint mindig. Legalábbis Aleimorddal. Persze a többiekkel kedves, szinte csöpög a szájából a cukormáz. A férfi legalább határozott, és őszinte. Még ha ez miatt nem is lesz túl népszerű mások körében, legalább nem nyal hátsókat.*
- Ne, meg se próbáld. Te kelted a feszültséget.
*Mondja, majd inkább megpróbálja lerázni magáról Alenia szavait. A gond csak az, hogy nem sikerül neki, ezért megint kénytelen elfojtania az érzelmeit, és merev maszkon rakni az arcára.
Szinte mindenki hallgat, egyedül csak húga beszél, azért a férfi is csendben marad, hadd élvezze a lány, hogy irányíthatja a beszélgetést.*
5324. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-09 23:08:43
Üzenet elküldve: 2017-06-09 23:08:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Éppen ebben a pillanatban érkezett fogalma sincs hol van, de azt látja hogy egy szép tisztásra ért ki. A tisztáson egész pár emberrel gondolja magában:~Hmm biztos jó helyen járok. ~Elindul a tisztáson keresztül el akar jutni a városba. ~Vásárolni kéne mert megkopott a felszerelésem a hosszú út során.~Miközben csodálja a tisztást boldogan sétál keresztül rajta. Mosolyogva még is titokzatosan halad végig a tisztáson. Gondolja el megy a piacra nem ismer senkit sem a környékről ezért igen félénk a kinézete ellenére. ~Valahogy pénzt is kéne szerezni mert abból sincsen sok. Nem szeretnék senkinek sem problémát okozni, de lehet hogy valakinek a segítségét kéne kérnem útba igazításért.~ Amíg halad a mezőn rálép valamire, egy fadarab.~Fogalmam sincs hogy ez hogy került ide.~ Arréb dobja nehogy valakinek baja essen miatta, aztán tovább áll.*
5323. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-09 17:51:43
Üzenet elküldve: 2017-06-09 17:51:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Tetoválásra várva//
*Már majdnem maga mögött hagyná a tisztást, amikor egy hangra lesz figyelmes, aminek következtében akaratlanul is lassít léptein, majd a hang irányába fordul. Gazdája egyértelműen nő, kitűnő hallásával ezt sikerül azonnal megállapítani, de talán kevésbé éles fülekkel is menne a dolog.
Vannak még a tisztáson, de Aregeor velük egy hangyafarknyit sem foglalkozik. Fogadni merne, hogy nem őt, egy fekete köpenyes, fején csuklyát viselő hórihorgas illetőt szólítanak meg, aki magányosan ballag, hanem a több fős társaságot. Ám mégis, mintha a vidám köszönést neki címezték volna.*
-Elnézést, hozzám beszél?
*Minek találgasson, sokkal egyszerűbb rákérdezni és kész, nem kell agyalni.*
-Egyébként, öhm... neked is szépet!
*A kalapos nő elég feltűnő jelenség abban a széles karimájú kalapban, amit a feje búbján hordoz és az is egyértelmű, hogy közeledik az elf felé.*
-Tehetek érted valamit? *kérdezi kissé türelmetlenül, mint aki siet valahová és nem igazán ér rá cseverészni.*
*Már majdnem maga mögött hagyná a tisztást, amikor egy hangra lesz figyelmes, aminek következtében akaratlanul is lassít léptein, majd a hang irányába fordul. Gazdája egyértelműen nő, kitűnő hallásával ezt sikerül azonnal megállapítani, de talán kevésbé éles fülekkel is menne a dolog.
Vannak még a tisztáson, de Aregeor velük egy hangyafarknyit sem foglalkozik. Fogadni merne, hogy nem őt, egy fekete köpenyes, fején csuklyát viselő hórihorgas illetőt szólítanak meg, aki magányosan ballag, hanem a több fős társaságot. Ám mégis, mintha a vidám köszönést neki címezték volna.*
-Elnézést, hozzám beszél?
*Minek találgasson, sokkal egyszerűbb rákérdezni és kész, nem kell agyalni.*
-Egyébként, öhm... neked is szépet!
*A kalapos nő elég feltűnő jelenség abban a széles karimájú kalapban, amit a feje búbján hordoz és az is egyértelmű, hogy közeledik az elf felé.*
-Tehetek érted valamit? *kérdezi kissé türelmetlenül, mint aki siet valahová és nem igazán ér rá cseverészni.*
5322. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-09 12:34:06
Üzenet elküldve: 2017-06-09 12:34:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Tetoválásra várva//
*Miután az ismeretlen lányt biztosította Aniyä arról, hogy bármikor felkeresheti még őt a jövőben, ha valamire szüksége van, azután vette észre a hirdetést a tetoválásról. Mivel éppen az ördögvigyor és egy sör hatása alatt állt rögtön úgy érezte, hogy a legjobb döntés lenne elmenni és felvarratni magára családja szerencsehozó állatát, egy hatalmas sárkányt. Még nem döntötte el, hogy a vádliját vagy a hátát áldozza e be, de még van ideje gondolkozni rajta.
Ahogy hét ágra süt a nap, miután kilép a fogadóból egy kiadós alvás után, a bátyja jut eszébe. Nem túl egyszerű az út a tisztásra, így bőven van ideje gondolkozni rajta is. Legidősebb testvére az egyetlen, akinek van tetoválása a családban. A mai napig titok mindenki előtt, hogyan harcolta ki ezt az apjuknál, de az öreg még elégedettnek is tűnik a fiú hátát díszítő remekművel. Aniyä el is játszik a gondolattal, hogy egy egészen hasonlító mesterművel fog hazaállítani, és így lesz legalább annyira megbecsült, mint a család férfi tagjai. Nem kevés ellentétet szült már amúgy is a szülei között lévő csatározás, miszerint mi legyen Aniyäval. Az apja mindenképp, a többiek gondjait megszüntetve úgy nevelte mint a többi gyermekét, akik mind fiúk. Közben az anyja azon gondolkodott, hogyan tudná a legideálisabban férjhez adni. Ennek kapcsán volt nem is egy apróbb kavarodás. Ám mielőtt a dolgot tisztázódhattak volna, Aniyä direkt úgy szervezte, hogy leléphessen. Az apja az áldását adta a dologra, míg az anyja nem tudott az "összeesküvésről".
Ilyen és ehhez hasonló dolgok kavarognak a fejében, mikor végre megérkezik a tisztásra. A kiadós sétát épp hogy megérzi az izmos lábaiban. Ott már egy kisebb társaságot lát a távolban és egy elfet is észrevesz tőlük messzebb.*
- Szép napot!
*Köszön rá a férfira vidáman, remélve, hogy amaz nem utasítja el a közeledését. Aniyänak nem stílusa magába fordulva tétlenkedni, ezért inkább tölti az idejét társaságban, amíg várakozik. Reméli most is akad mellé valaki, akivel elütheti az időt, míg a tetováló tündérke megérkezik.*
*Miután az ismeretlen lányt biztosította Aniyä arról, hogy bármikor felkeresheti még őt a jövőben, ha valamire szüksége van, azután vette észre a hirdetést a tetoválásról. Mivel éppen az ördögvigyor és egy sör hatása alatt állt rögtön úgy érezte, hogy a legjobb döntés lenne elmenni és felvarratni magára családja szerencsehozó állatát, egy hatalmas sárkányt. Még nem döntötte el, hogy a vádliját vagy a hátát áldozza e be, de még van ideje gondolkozni rajta.
Ahogy hét ágra süt a nap, miután kilép a fogadóból egy kiadós alvás után, a bátyja jut eszébe. Nem túl egyszerű az út a tisztásra, így bőven van ideje gondolkozni rajta is. Legidősebb testvére az egyetlen, akinek van tetoválása a családban. A mai napig titok mindenki előtt, hogyan harcolta ki ezt az apjuknál, de az öreg még elégedettnek is tűnik a fiú hátát díszítő remekművel. Aniyä el is játszik a gondolattal, hogy egy egészen hasonlító mesterművel fog hazaállítani, és így lesz legalább annyira megbecsült, mint a család férfi tagjai. Nem kevés ellentétet szült már amúgy is a szülei között lévő csatározás, miszerint mi legyen Aniyäval. Az apja mindenképp, a többiek gondjait megszüntetve úgy nevelte mint a többi gyermekét, akik mind fiúk. Közben az anyja azon gondolkodott, hogyan tudná a legideálisabban férjhez adni. Ennek kapcsán volt nem is egy apróbb kavarodás. Ám mielőtt a dolgot tisztázódhattak volna, Aniyä direkt úgy szervezte, hogy leléphessen. Az apja az áldását adta a dologra, míg az anyja nem tudott az "összeesküvésről".
Ilyen és ehhez hasonló dolgok kavarognak a fejében, mikor végre megérkezik a tisztásra. A kiadós sétát épp hogy megérzi az izmos lábaiban. Ott már egy kisebb társaságot lát a távolban és egy elfet is észrevesz tőlük messzebb.*
- Szép napot!
*Köszön rá a férfira vidáman, remélve, hogy amaz nem utasítja el a közeledését. Aniyänak nem stílusa magába fordulva tétlenkedni, ezért inkább tölti az idejét társaságban, amíg várakozik. Reméli most is akad mellé valaki, akivel elütheti az időt, míg a tetováló tündérke megérkezik.*
5321. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-06-09 09:17:10
Üzenet elküldve: 2017-06-09 09:17:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
*Ahogy hallja, a két elf, akik itt tartózkodnak rajta kívül, testvérek, vagy legalábbis rokonok. A gnóm nő pedig igencsak szűkszavú Erlonával. ~Talán megsértettem valamivel? Mondjuk nem értem, hogy mivel.~ De, ha már így összegyűltek, Erlona szeretne bekapcsolódni a beszélgetésbe. Az egyetlen furcsa dolog, amire felfigyelt, hogy a kedves elf kisasszony azt állítja, ő a családjának elsőszámú örököse, és nem a fivére. ~Vajon miért lehet ez? Bár ez nem tartozik senkire rajuk kívül.~ Nem is meri feltenni kérdését, csak egy értetlenkedő pillantást vet Alenia irányába, majd néhány pillanat múlva úgy dönt, nem fárasztja lábait feleslegesen, tehát leül a fűbe, nagyjából kartávolságra Dhekäytől.*
*Ahogy hallja, a két elf, akik itt tartózkodnak rajta kívül, testvérek, vagy legalábbis rokonok. A gnóm nő pedig igencsak szűkszavú Erlonával. ~Talán megsértettem valamivel? Mondjuk nem értem, hogy mivel.~ De, ha már így összegyűltek, Erlona szeretne bekapcsolódni a beszélgetésbe. Az egyetlen furcsa dolog, amire felfigyelt, hogy a kedves elf kisasszony azt állítja, ő a családjának elsőszámú örököse, és nem a fivére. ~Vajon miért lehet ez? Bár ez nem tartozik senkire rajuk kívül.~ Nem is meri feltenni kérdését, csak egy értetlenkedő pillantást vet Alenia irányába, majd néhány pillanat múlva úgy dönt, nem fárasztja lábait feleslegesen, tehát leül a fűbe, nagyjából kartávolságra Dhekäytől.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9935-9954