Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-15 18:55:40
Üzenet elküldve: 2020-05-15 18:55:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Első találkozás//
* Megdörzsöli a szemeit, megszabadulva a látását elfátyolozó el nem sírt könnyektől.*
~ Mindjárt jobb.~
* Veszi szemügyre az érkezőt, aki egy egyszerű, de mégis nehezen megválaszolható kérdést intéz hozzá.*
- Nem maradhatok örökké gyerek, nem igaz?* mosolyog keserűen az ismeretlen lányra, miután megidézi anyja szavait. Merőben más elképzelése van a felnőtté válásról, mint az őt világra hozó asszonynak, de rejtőzik igazság a szavai mögött. Igen, ezt még ő is belátja. Revirthea egy mély levegővétellel erőt vesz magán. Úgy gondolja nagyon helytelen lenne a részéről, ha tovább búslakodna magánya miatt, mikor végre társasága akad. Így hát kedvesen előbb a nő hátasát, majd őt magát illeti dicsérő szavakkal.*
- Igazán? Ez még izgalmasabb.* lelkesedik fel, amikor a félvér felfedi előtte mesterségét. Nagyra tartja persze a harcosokat is, de az ő világuk távol áll a leánytól. Ellenben a bárdokat mindig irigykedve figyelte. Többségük sok helyre eljut a világban és közben még maradandót is alkotnak.
Túlesnek a bemutatkozáson, majd Ally meglepő kérdést intéz a lányhoz.*
- Hát...*hangja bizonytalan.* Kisgyerekként ültem már póni háton, de azóta nem állt módomban. Beteges gyermek voltam és anyám túlságosan féltett.* vallja be. A legtöbb nemes leányt megtanítják az ilyesmire, így Revirthea esete kirívónak számít.* Szívesen megtanulnám. Biztosan felemelő érzés.* elmélkedik hangosan.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 18:57:09
//Első találkozás//
* Megdörzsöli a szemeit, megszabadulva a látását elfátyolozó el nem sírt könnyektől.*
~ Mindjárt jobb.~
* Veszi szemügyre az érkezőt, aki egy egyszerű, de mégis nehezen megválaszolható kérdést intéz hozzá.*
- Nem maradhatok örökké gyerek, nem igaz?* mosolyog keserűen az ismeretlen lányra, miután megidézi anyja szavait. Merőben más elképzelése van a felnőtté válásról, mint az őt világra hozó asszonynak, de rejtőzik igazság a szavai mögött. Igen, ezt még ő is belátja. Revirthea egy mély levegővétellel erőt vesz magán. Úgy gondolja nagyon helytelen lenne a részéről, ha tovább búslakodna magánya miatt, mikor végre társasága akad. Így hát kedvesen előbb a nő hátasát, majd őt magát illeti dicsérő szavakkal.*
- Igazán? Ez még izgalmasabb.* lelkesedik fel, amikor a félvér felfedi előtte mesterségét. Nagyra tartja persze a harcosokat is, de az ő világuk távol áll a leánytól. Ellenben a bárdokat mindig irigykedve figyelte. Többségük sok helyre eljut a világban és közben még maradandót is alkotnak.
Túlesnek a bemutatkozáson, majd Ally meglepő kérdést intéz a lányhoz.*
- Hát...*hangja bizonytalan.* Kisgyerekként ültem már póni háton, de azóta nem állt módomban. Beteges gyermek voltam és anyám túlságosan féltett.* vallja be. A legtöbb nemes leányt megtanítják az ilyesmire, így Revirthea esete kirívónak számít.* Szívesen megtanulnám. Biztosan felemelő érzés.* elmélkedik hangosan.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 18:57:09
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:27:50
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:27:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Felcsert ide!//
*Meglepődik, hogy egyáltalán életben van az öreg, azt gondolta volna, hogy már rég a lárvák eledele, de szerencsére ez nem így van. Bár mondjuk... Kinek a szerencséjére? A lárvák szemszögéből talán mégsem olyan szerencsés, de Rorkirnak már annál inkább.
Igen hangosan felkacag a válaszon, de olyan furcsán zavaró hangosan, érces hangja bezengi az egész tisztást.*
-Olyan vagy, mint a nagyapám, öreg.
*Majd látja, hogy valamit matat a lepel alatt, de nem igazán izgatja magát emiatt. Aztán a szavak hallatán igencsak meglepődik. *
-Abálni az öregeket? Nem vagyok én emberevő!
*Jelenti ki komolyan, hisz tényleg nem az. Azzal igyekszik viccnek szánva jól vállba veregetni Vasbordát, ha nem húzódik el a gnóm, valószínűleg kicsit erősebben, mint ahogy tervezné. Ez amolyan baráti lapogatás.*
-Gyógyitó kellene. Nem ismersz egyet, öreg? Megfizetem az infót.
*Meglepődik, hogy egyáltalán életben van az öreg, azt gondolta volna, hogy már rég a lárvák eledele, de szerencsére ez nem így van. Bár mondjuk... Kinek a szerencséjére? A lárvák szemszögéből talán mégsem olyan szerencsés, de Rorkirnak már annál inkább.
Igen hangosan felkacag a válaszon, de olyan furcsán zavaró hangosan, érces hangja bezengi az egész tisztást.*
-Olyan vagy, mint a nagyapám, öreg.
*Majd látja, hogy valamit matat a lepel alatt, de nem igazán izgatja magát emiatt. Aztán a szavak hallatán igencsak meglepődik. *
-Abálni az öregeket? Nem vagyok én emberevő!
*Jelenti ki komolyan, hisz tényleg nem az. Azzal igyekszik viccnek szánva jól vállba veregetni Vasbordát, ha nem húzódik el a gnóm, valószínűleg kicsit erősebben, mint ahogy tervezné. Ez amolyan baráti lapogatás.*
-Gyógyitó kellene. Nem ismersz egyet, öreg? Megfizetem az infót.
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:07:42
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:07:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Felcsert ide!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A hangra Vasborda összerezzen, és keze a köpenye alatt fegyvere markolatára siklik, bár ez nem látszik kívülről, hiszen a jótékony lepel mindezt nevéhez hűen leplezi. Szeme viszont fürkészően pillant a hang forrására, és ahogy meglátja azt, el is engedi a kalapácsot. Ha akarná, se tudna megküzdeni egy ilyen alakkal, úgyhogy ha a kalapácsot szorongatva válaszol, azzal csak ront a helyzeten. *
- Ne rázz engem, édes fiam, nem vagyok én fasz! * Szól inkább morcosan, ahogy lassan elkezd felkelni. Bár nem aludt túl sokat, hozzászokott már a dologhoz, úgyhogy a reggeli fáradtságot és fejfájást mint régi jó barátot köszönti. *
- Nincsen neked jobb dolgod, mint ártatlan öregeket abuzálni? * Nyögi inkább nem túl barátságosan, ahogy fájó végtagjait markolássza a kalapács markolata helyett. Bár hangja és arckifejezése alapján ideges, mozdulatai nem erről árulkodnak. * Hajolj ide, hadd adjak egy pofont inkább.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A hangra Vasborda összerezzen, és keze a köpenye alatt fegyvere markolatára siklik, bár ez nem látszik kívülről, hiszen a jótékony lepel mindezt nevéhez hűen leplezi. Szeme viszont fürkészően pillant a hang forrására, és ahogy meglátja azt, el is engedi a kalapácsot. Ha akarná, se tudna megküzdeni egy ilyen alakkal, úgyhogy ha a kalapácsot szorongatva válaszol, azzal csak ront a helyzeten. *
- Ne rázz engem, édes fiam, nem vagyok én fasz! * Szól inkább morcosan, ahogy lassan elkezd felkelni. Bár nem aludt túl sokat, hozzászokott már a dologhoz, úgyhogy a reggeli fáradtságot és fejfájást mint régi jó barátot köszönti. *
- Nincsen neked jobb dolgod, mint ártatlan öregeket abuzálni? * Nyögi inkább nem túl barátságosan, ahogy fájó végtagjait markolássza a kalapács markolata helyett. Bár hangja és arckifejezése alapján ideges, mozdulatai nem erről árulkodnak. * Hajolj ide, hadd adjak egy pofont inkább.
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-15 10:44:05
Üzenet elküldve: 2020-05-15 10:44:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tehetetlenség és némi beletörődés//
*Else tudja jól, hogy fehér ruhában a tisztáson sétálgatni nem kifizetődő, de jelenleg erre van szüksége, hogy erőt gyűjthessen az élethez, ami most mintha újra kezdődne. Ha fűfolt fog éktelenkedni a csipkén, az atyja minden bizonnyal korbáccsal veri el a nyomát, de talán a ficsúr, kinek adni készül, beéri néhány ütéssel a bántalmazás fogalmának hányingerkeltő kiélését. A nőből kiszakadó fájdalmas sóhajt talán még a kikötőben is hallják mint egy hűvös, süvítő szellőt, mely kifejezi a leány búját és baját. Talán most látja utoljára a körgyűrűbe fonódott fenséges erdőt és a császkáló állatok édes prémét, hiszen az iszákos apja még könnyen téveszti szem elől a szesztől párás íriszekkel, de kinek most fog kezébe kerülni, ki tudja, lehet a legszörnyűbb rémálmának a megtestesítője! Pedig egy ideje már nem ismer félelmet vagy megtörő fájdalmat.*
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.05.15 11:23:54, a következő indokkal:
Nem összeálló mondatok, átolvasással könnyen felfedezhető hibák.
*Else tudja jól, hogy fehér ruhában a tisztáson sétálgatni nem kifizetődő, de jelenleg erre van szüksége, hogy erőt gyűjthessen az élethez, ami most mintha újra kezdődne. Ha fűfolt fog éktelenkedni a csipkén, az atyja minden bizonnyal korbáccsal veri el a nyomát, de talán a ficsúr, kinek adni készül, beéri néhány ütéssel a bántalmazás fogalmának hányingerkeltő kiélését. A nőből kiszakadó fájdalmas sóhajt talán még a kikötőben is hallják mint egy hűvös, süvítő szellőt, mely kifejezi a leány búját és baját. Talán most látja utoljára a körgyűrűbe fonódott fenséges erdőt és a császkáló állatok édes prémét, hiszen az iszákos apja még könnyen téveszti szem elől a szesztől párás íriszekkel, de kinek most fog kezébe kerülni, ki tudja, lehet a legszörnyűbb rémálmának a megtestesítője! Pedig egy ideje már nem ismer félelmet vagy megtörő fájdalmat.*
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.05.15 11:23:54, a következő indokkal:
Nem összeálló mondatok, átolvasással könnyen felfedezhető hibák.
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-15 09:53:13
Üzenet elküldve: 2020-05-15 09:53:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Wegtoren valóban csodás hely, csodás történetekkel, de mint minden városnak, meg van a sötét oldala és a sötét történetei. Mint Aztyané is. Nem olyan, mint Arthenior, de éppen ettől szép, más.
Véleménye, amelyet Morinak előadott az apró hibákról és azok kiküszöböléséről, értő fülekre talál. A félvér lány szavai elgondolkodtatják. Érdekes kérdés, hogy hol kezdődik a hiba és hol a jellemhiba. Mennyire mosódnak össze a határok vagy fakad egyik a másikból.
A heg keletkezésének története kicsit visszarepítette az akkori érzéseibe. Újra érzi azt a félelmet, a másnap hajnal örömét és fájdalmát, a seb gyógyulásának hatait, amikor rájött, örökké viselni fogja egész hátralévő életében.*
- Talán kereshettem volna egy varázslót vagy papot, hogy eltüntesse a heget, lehet, hogy találtam volna megfelelőt, de nem akartam. *Néz Morira, ahogy ajkai halkan formálják a szavakat.*
- Emlékezni akartam arra az éjszakára, tudni, mi változtatta meg az életem. A seb is olyan, mint az ilyen sötét emlékek. A keletkezésük pillanata fájdalmas, de idővel beforrad, elhalványul, de az ilyen emlékek, mint a sebek örökké megmaradnak. *Talán érti majd Mori, hogy miért akart emlékezni rá. Hogy miért nem akarja teljesen elfelejteni. Az az éjjel örökre megváltoztatta.
Elmosolyodik, amikor a félvér lány viszont köszöni az ismeretséget és a munkát a Kalmárban. Aztyannak nem kell újra elmondani, hogy mennyire örül, hogy ilyen remek munkaerőt találtak Mori személyében.*
- Az új kihívások fontosak. Fejlődhetünk általuk és új dolgokat tanulhatunk, igaz? *Kérdés, de valójában kijelentés, amit mond. Mert maga is így érzi és ezért is keres folyton új és új kihívásokat, területeket, amelyen a kereskedőház megvetheti a lábát.*
- Mit szeretnél megtanulni még? Van valami konkrét dolog, amit régóta szeretnél? *Kérdi, ha már az új kihívásoknál tartanak.*
*Wegtoren valóban csodás hely, csodás történetekkel, de mint minden városnak, meg van a sötét oldala és a sötét történetei. Mint Aztyané is. Nem olyan, mint Arthenior, de éppen ettől szép, más.
Véleménye, amelyet Morinak előadott az apró hibákról és azok kiküszöböléséről, értő fülekre talál. A félvér lány szavai elgondolkodtatják. Érdekes kérdés, hogy hol kezdődik a hiba és hol a jellemhiba. Mennyire mosódnak össze a határok vagy fakad egyik a másikból.
A heg keletkezésének története kicsit visszarepítette az akkori érzéseibe. Újra érzi azt a félelmet, a másnap hajnal örömét és fájdalmát, a seb gyógyulásának hatait, amikor rájött, örökké viselni fogja egész hátralévő életében.*
- Talán kereshettem volna egy varázslót vagy papot, hogy eltüntesse a heget, lehet, hogy találtam volna megfelelőt, de nem akartam. *Néz Morira, ahogy ajkai halkan formálják a szavakat.*
- Emlékezni akartam arra az éjszakára, tudni, mi változtatta meg az életem. A seb is olyan, mint az ilyen sötét emlékek. A keletkezésük pillanata fájdalmas, de idővel beforrad, elhalványul, de az ilyen emlékek, mint a sebek örökké megmaradnak. *Talán érti majd Mori, hogy miért akart emlékezni rá. Hogy miért nem akarja teljesen elfelejteni. Az az éjjel örökre megváltoztatta.
Elmosolyodik, amikor a félvér lány viszont köszöni az ismeretséget és a munkát a Kalmárban. Aztyannak nem kell újra elmondani, hogy mennyire örül, hogy ilyen remek munkaerőt találtak Mori személyében.*
- Az új kihívások fontosak. Fejlődhetünk általuk és új dolgokat tanulhatunk, igaz? *Kérdés, de valójában kijelentés, amit mond. Mert maga is így érzi és ezért is keres folyton új és új kihívásokat, területeket, amelyen a kereskedőház megvetheti a lábát.*
- Mit szeretnél megtanulni még? Van valami konkrét dolog, amit régóta szeretnél? *Kérdi, ha már az új kihívásoknál tartanak.*
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-15 09:05:42
Üzenet elküldve: 2020-05-15 09:05:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Azt mindjárt gondoltam, hogy tudod.
*Hangjában színlelt rosszallás van, komolyan venni nem lehet, mivel halkan fel is nevet, ráadásul még a csípőjén is biccent egyet, így aztán az amúgy is kacér póz már egyenesen szeméremsértőnek is tűnhet a külső szemlélő számára és nem a kivillanó bokái miatt.*
- Ez rágalom. Igenis komolyan veszlek.
*Kicsit talán túl komolyan is, mivel úgy érzi, hogy Cha'yss még a gondolati szinthez képest is túl nagy léptékben halad. De tényleg fogalma sincsen, hogy mihez kezdhetne magával, ez így sem nagyon tudja, csak úgy lóg a levegőben. Még hogy az elárvult thargok úrnője. Mondjuk azt tudja, hogy mi nem akar lenni, az elárvult thargok úrnője cseppet sem. Mert bár nem látott senkit vért inni, meg ellenségei bőréből készült dobot püfölni, de mégis azt gondolja, hogy a bizonyos elárvult thargoknak erre van igényük, nem pedig a békés földművelésre. A baj azzal van, hogy önmagát viszont nemigen tudja elképzelni jurtában élni, bőrökbe öltözve harci dalt énekelni.*
- Aztán miért nem?
*Kérdez vissza rögtön a határozott kijelentésre, pillantását a saját ujjairól a férfi tekintetére emeli, fél szemöldöke felszalad. Az ilyesmi rögtön dacot vált ki belőle, de ez a jelleméből fakad. Bármekkora ellenérzése is van a reménynegyed majdani lakóival kapcsolatban, akkor sem szereti ha megmondják, hogy mit csináljon, a tulajdon anyjától nem viselte ezt el, Cha'yss esetében is lábrázást kap a dologtól. Ezt persze nem fejti ki, hátha a férfinek van egy elfogadható magyarázata arra, hogy miért is nem venné jó néven, ha nevelőnőnek állna.*
- Azt mindjárt gondoltam, hogy tudod.
*Hangjában színlelt rosszallás van, komolyan venni nem lehet, mivel halkan fel is nevet, ráadásul még a csípőjén is biccent egyet, így aztán az amúgy is kacér póz már egyenesen szeméremsértőnek is tűnhet a külső szemlélő számára és nem a kivillanó bokái miatt.*
- Ez rágalom. Igenis komolyan veszlek.
*Kicsit talán túl komolyan is, mivel úgy érzi, hogy Cha'yss még a gondolati szinthez képest is túl nagy léptékben halad. De tényleg fogalma sincsen, hogy mihez kezdhetne magával, ez így sem nagyon tudja, csak úgy lóg a levegőben. Még hogy az elárvult thargok úrnője. Mondjuk azt tudja, hogy mi nem akar lenni, az elárvult thargok úrnője cseppet sem. Mert bár nem látott senkit vért inni, meg ellenségei bőréből készült dobot püfölni, de mégis azt gondolja, hogy a bizonyos elárvult thargoknak erre van igényük, nem pedig a békés földművelésre. A baj azzal van, hogy önmagát viszont nemigen tudja elképzelni jurtában élni, bőrökbe öltözve harci dalt énekelni.*
- Aztán miért nem?
*Kérdez vissza rögtön a határozott kijelentésre, pillantását a saját ujjairól a férfi tekintetére emeli, fél szemöldöke felszalad. Az ilyesmi rögtön dacot vált ki belőle, de ez a jelleméből fakad. Bármekkora ellenérzése is van a reménynegyed majdani lakóival kapcsolatban, akkor sem szereti ha megmondják, hogy mit csináljon, a tulajdon anyjától nem viselte ezt el, Cha'yss esetében is lábrázást kap a dologtól. Ezt persze nem fejti ki, hátha a férfinek van egy elfogadható magyarázata arra, hogy miért is nem venné jó néven, ha nevelőnőnek állna.*
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 22:58:53
Üzenet elküldve: 2020-05-14 22:58:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tudom. *Ha ismerné Aenae gondolatait, akkor is ugyanilyen büszkén mosolyogna, amikor a lány kimondja, hogy ő is jó lovas. Bár inkább ő a ló szeret lenni ebben a kontextusban, mint lovas, de ez részletkérdés. Valóban számos remek tanítója volt, akiktől eltanulhatta a szeretkezés művészetét, ahogy ők mondták. A női test valóban hangszer és aki jól játszik ezen a hangszeren, az sok mindent elérhet az életben. Az igric pedig remek tanítvány volt és most remekül tudja hasznosítani a tanultakat a lánnyal.
Miközben Aenae ujjai az ingén szánkáznak le, hogy a szíve alatti sebhelyen állapodjanak meg, a wegtoreni nem veszi le sárga ragadozószemeit topáz párjukról. Szereti Aenae szemeit nézni, tetszik neki a drágakőre hasonlító tekintet.
A mosoly eltűnésre sem zökken ki, ahogy a válaszra sem mutat semmiféle reakciót, mosolyog tovább és a lány arcát fürkészi.*
- Kezdem azt hinni, hogy nem veszel komolyan. *A szája mosolyog, de a hangja komoly. Nagyon is az és még a fejét is kissé félrefordítja, ahogy meghallgatja az új választ a rövid hezitálás után.*
- Az én báróném nem lesz nevelőnő. *Jelenti ki magabiztosan és határozottan. Nem nézné ki a lányból, hogy ilyesmit vállalna. Amennyire megveti a nemesek életét, nem hiszi, hogy beállna hozzájuk szolgálónak. Ráadásul a wegtoreni sem engedné, hogy Aenae ilyen munkát végezzen. Szeretné tudni, hogy mit csinálna szívesen, de úgy érzi, ebből csak újabb kínos hallgatás vagy pironkodó zavar lesz végül.*
- Tudom. *Ha ismerné Aenae gondolatait, akkor is ugyanilyen büszkén mosolyogna, amikor a lány kimondja, hogy ő is jó lovas. Bár inkább ő a ló szeret lenni ebben a kontextusban, mint lovas, de ez részletkérdés. Valóban számos remek tanítója volt, akiktől eltanulhatta a szeretkezés művészetét, ahogy ők mondták. A női test valóban hangszer és aki jól játszik ezen a hangszeren, az sok mindent elérhet az életben. Az igric pedig remek tanítvány volt és most remekül tudja hasznosítani a tanultakat a lánnyal.
Miközben Aenae ujjai az ingén szánkáznak le, hogy a szíve alatti sebhelyen állapodjanak meg, a wegtoreni nem veszi le sárga ragadozószemeit topáz párjukról. Szereti Aenae szemeit nézni, tetszik neki a drágakőre hasonlító tekintet.
A mosoly eltűnésre sem zökken ki, ahogy a válaszra sem mutat semmiféle reakciót, mosolyog tovább és a lány arcát fürkészi.*
- Kezdem azt hinni, hogy nem veszel komolyan. *A szája mosolyog, de a hangja komoly. Nagyon is az és még a fejét is kissé félrefordítja, ahogy meghallgatja az új választ a rövid hezitálás után.*
- Az én báróném nem lesz nevelőnő. *Jelenti ki magabiztosan és határozottan. Nem nézné ki a lányból, hogy ilyesmit vállalna. Amennyire megveti a nemesek életét, nem hiszi, hogy beállna hozzájuk szolgálónak. Ráadásul a wegtoreni sem engedné, hogy Aenae ilyen munkát végezzen. Szeretné tudni, hogy mit csinálna szívesen, de úgy érzi, ebből csak újabb kínos hallgatás vagy pironkodó zavar lesz végül.*
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 15:22:42
Üzenet elküldve: 2020-05-14 15:22:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
Szőke virágszál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Én a szádra gondoltam, de majd kiderül. *feleli kacéran állva a másik pillantását, majd ha teheti annak nyakába bújva kuncog és szimatolja a férfi hívogató aromáját persze, csak egymás után. Egyszerre érdekes történet volna. *
- Pedig majdnem megmondtam hol kaphatsz esetleg a méretedben. *csipkelődik tovább nagy jókedvében, és még egy újabb finom csókot is igyekszik kiosztani a másik nyakára. Már nem tudja eldönteni, hogy az alkohol oldotta fel így a gátlásait vagy pusztán ez az éne eddig elnyomva élt a szülői ketrecében. Talán mindkettő vagy valami egészen más, de az biztos eddig ilyet egyáltalán nem csinált. ~Ez az új dolgok napja~ somolyog ő maga is a férfival egyetemben és elgondolkodik a feltett kérdés lehetséges válaszán. *
- Szerintem érezni fogom, de mindenesetre nem tervezek a Sellőkhöz hasonló életet élni. *Feleli egy- két perc morfondírozás után és az érkező feleletet felváltó kérdés hatására elégedetlenül nyöszörögni kezd, nem áll szándékában messzebb kerülni a férfitól, de aztán csak azzal nyugtatja magát, hogy ha oda érnek megint csak érezheti Wil ölelését, így lassan felnéz a másik arcára, és úgy köt kompromisszumot. *
- Mehetünk, de előtte csókolj meg! *Pillant vágyakozó íriszekkel Wilhorpra, miközben szinte suttogja kívánságát, megborzongatva tervei szerint a másik értékeit tettével. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Én a szádra gondoltam, de majd kiderül. *feleli kacéran állva a másik pillantását, majd ha teheti annak nyakába bújva kuncog és szimatolja a férfi hívogató aromáját persze, csak egymás után. Egyszerre érdekes történet volna. *
- Pedig majdnem megmondtam hol kaphatsz esetleg a méretedben. *csipkelődik tovább nagy jókedvében, és még egy újabb finom csókot is igyekszik kiosztani a másik nyakára. Már nem tudja eldönteni, hogy az alkohol oldotta fel így a gátlásait vagy pusztán ez az éne eddig elnyomva élt a szülői ketrecében. Talán mindkettő vagy valami egészen más, de az biztos eddig ilyet egyáltalán nem csinált. ~Ez az új dolgok napja~ somolyog ő maga is a férfival egyetemben és elgondolkodik a feltett kérdés lehetséges válaszán. *
- Szerintem érezni fogom, de mindenesetre nem tervezek a Sellőkhöz hasonló életet élni. *Feleli egy- két perc morfondírozás után és az érkező feleletet felváltó kérdés hatására elégedetlenül nyöszörögni kezd, nem áll szándékában messzebb kerülni a férfitól, de aztán csak azzal nyugtatja magát, hogy ha oda érnek megint csak érezheti Wil ölelését, így lassan felnéz a másik arcára, és úgy köt kompromisszumot. *
- Mehetünk, de előtte csókolj meg! *Pillant vágyakozó íriszekkel Wilhorpra, miközben szinte suttogja kívánságát, megborzongatva tervei szerint a másik értékeit tettével. *
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 14:06:26
Üzenet elküldve: 2020-05-14 14:06:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Első találkozás//
*Ally kényelembe helyezi magát a tisztás selymes pázsitján, s csendesen hallgatja Thea szavait. Minden jel arra mutat, hogy Ally sok idő múltán találkozott valakivel, akinek nem okoz gondot a kinézete. Thea hófehér haját látva az a gondolat férkőzik elméjébe, hogy talán ő is albínó. Rákérdezni azonban még nem akar, nehogy megbántsa már rögtön a beszélgetés elején. A honvágyról az ifjú hajadonnak is van fogalma. Volt egy időben, hogy sokáig volt távol szülőföldjétől, évekig, s mikor hazatért, úgy érezte, teljesen új emberré lett. Fiatalabbnak is érezte magát, noha akkoriban is még távol volt az öregségtől, s azóta nem is idősödött sokat. Hiszen csak két-három évvel ezelőtt történt ez a távollét. Tény, hogy szülőföldje sok mindenben megváltozott, több tanya lett, de a táj megőrizte még a régi szépségét és varázsát. Ez a hely az Aranyszarvas rend közelében volt, egy erdő melletti kis birtokon. S bár jól lehet, rég nem volt már kihez hazatérnie, de valahányszor arra járt, az a néhány szép emlék feltört benne, mely szüleihez volt köthető.*
- Ilyesmi bárkivel előfordulhat.* Mondja kedves mosoly kíséretében.*
- Miért nem térsz haza?
*Kérdését nem tolakodón teszi fel, s megérti, ha Thea nem akar rá válaszolni. Lovát röviden dicséri meg.*
- Köszönöm.* S szeretettel pillant a hűséges állat irányába, aki a tisztás füvéből kezd csemegézni.*
- Nem csak szép, de hűséges is.* Teszi még hozzá mintegy dicséretként.*
- Igen, valóban nem szokványosak.* Mondja mosolyogva. Valahogy mindig is büszke volt arra, hogy Sirmy istennőtől ilyen szemeket kapott. Szerény teremtés lévén azonban sosem dicsekedett vele, még csak nem is hangoztatta. A harcos feltételezésre könnyű nevetés hagyja el ajkait.*
- Kedves tőled a feltételezés, de nem. Bárd vagyok.
*Míves markolatú kardját leakasztja oldaláról, hogy kényelmesebben ülhessen, s a fegyvert a fűbe fekteti.*
- Én All'Ynthriéna Tharganyor vagyok.* Mutatkozik be, hisz így illendő.*
- Szólíthatsz Allynak nyugodtan. Lovagoltál már valaha?* Kíváncsian kérdi, de ehhez társul az érdeklődés is.*
//Első találkozás//
*Ally kényelembe helyezi magát a tisztás selymes pázsitján, s csendesen hallgatja Thea szavait. Minden jel arra mutat, hogy Ally sok idő múltán találkozott valakivel, akinek nem okoz gondot a kinézete. Thea hófehér haját látva az a gondolat férkőzik elméjébe, hogy talán ő is albínó. Rákérdezni azonban még nem akar, nehogy megbántsa már rögtön a beszélgetés elején. A honvágyról az ifjú hajadonnak is van fogalma. Volt egy időben, hogy sokáig volt távol szülőföldjétől, évekig, s mikor hazatért, úgy érezte, teljesen új emberré lett. Fiatalabbnak is érezte magát, noha akkoriban is még távol volt az öregségtől, s azóta nem is idősödött sokat. Hiszen csak két-három évvel ezelőtt történt ez a távollét. Tény, hogy szülőföldje sok mindenben megváltozott, több tanya lett, de a táj megőrizte még a régi szépségét és varázsát. Ez a hely az Aranyszarvas rend közelében volt, egy erdő melletti kis birtokon. S bár jól lehet, rég nem volt már kihez hazatérnie, de valahányszor arra járt, az a néhány szép emlék feltört benne, mely szüleihez volt köthető.*
- Ilyesmi bárkivel előfordulhat.* Mondja kedves mosoly kíséretében.*
- Miért nem térsz haza?
*Kérdését nem tolakodón teszi fel, s megérti, ha Thea nem akar rá válaszolni. Lovát röviden dicséri meg.*
- Köszönöm.* S szeretettel pillant a hűséges állat irányába, aki a tisztás füvéből kezd csemegézni.*
- Nem csak szép, de hűséges is.* Teszi még hozzá mintegy dicséretként.*
- Igen, valóban nem szokványosak.* Mondja mosolyogva. Valahogy mindig is büszke volt arra, hogy Sirmy istennőtől ilyen szemeket kapott. Szerény teremtés lévén azonban sosem dicsekedett vele, még csak nem is hangoztatta. A harcos feltételezésre könnyű nevetés hagyja el ajkait.*
- Kedves tőled a feltételezés, de nem. Bárd vagyok.
*Míves markolatú kardját leakasztja oldaláról, hogy kényelmesebben ülhessen, s a fegyvert a fűbe fekteti.*
- Én All'Ynthriéna Tharganyor vagyok.* Mutatkozik be, hisz így illendő.*
- Szólíthatsz Allynak nyugodtan. Lovagoltál már valaha?* Kíváncsian kérdi, de ehhez társul az érdeklődés is.*
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 11:57:59
Üzenet elküldve: 2020-05-14 11:57:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Felcsert ide!//
*Nem telik sok időbe, épp haladna is tovább, de őszintén senkit sem ismer Artheniorban, legfeljebb a korcsmárostól tud infót szerezni. Leszáll a lóról, semmi kedve embereket kerülgetni a városban, hogy aztán az őrséggel kelljen viaskodnia. Ahogy lassan lépdel, egy apró kupacot vél felfedezni a földön, kíváncsisága akár egy gyermekét, úgy ébred fel benne. Közelebb érve látja csak, hogy nem egy tetem az, csak egy aszott arcú gnóm piheg ott. Nem tudja eldönteni, hogy halott-e, vagy csak rosszul van, vagy egyszerűen csak itt érte be az álom. Nem akarja itt hagyni, ha csak egy tetem, így az a legjobb, ha megbizonyosodik róla. *
-Kilehelted a lelked, öreg? Vagy van még benned élet?
*Kérdi tőle, s ha esetleg a hangja nem lenne elég, úgy finomam megrázza a vállát is. Nem hiszi, hogy olyan mázlija lenne, hogy pont egy itt hagyott kincsesbányára leljen egy otthagyott vastag erszény képében, de ha csak egy öreget találna, aki netán ismer egy dokit, az is a szellemek ajándéka lenne. *
*Nem telik sok időbe, épp haladna is tovább, de őszintén senkit sem ismer Artheniorban, legfeljebb a korcsmárostól tud infót szerezni. Leszáll a lóról, semmi kedve embereket kerülgetni a városban, hogy aztán az őrséggel kelljen viaskodnia. Ahogy lassan lépdel, egy apró kupacot vél felfedezni a földön, kíváncsisága akár egy gyermekét, úgy ébred fel benne. Közelebb érve látja csak, hogy nem egy tetem az, csak egy aszott arcú gnóm piheg ott. Nem tudja eldönteni, hogy halott-e, vagy csak rosszul van, vagy egyszerűen csak itt érte be az álom. Nem akarja itt hagyni, ha csak egy tetem, így az a legjobb, ha megbizonyosodik róla. *
-Kilehelted a lelked, öreg? Vagy van még benned élet?
*Kérdi tőle, s ha esetleg a hangja nem lenne elég, úgy finomam megrázza a vállát is. Nem hiszi, hogy olyan mázlija lenne, hogy pont egy itt hagyott kincsesbányára leljen egy otthagyott vastag erszény képében, de ha csak egy öreget találna, aki netán ismer egy dokit, az is a szellemek ajándéka lenne. *
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 11:52:17
Üzenet elküldve: 2020-05-14 11:52:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Első találkozás//
*Revirthea már gyerekkorában sem volt az a hangosan bömbölő típus, most is hasonló csendben hullajtja könnyeit, mint akkoriban. Annyira lefoglalja hüppögés és az önsajnálat, hogy sokáig észre sem veszi a felé közeledő paripát és annak gazdáját. Akkor kapja csak fel fejét riadtan, mikor a hóhajú nő lehuppan a nyeregből. Sietve elmaszatolja kézfejével orcáján a könnyeket, próbálva elfedni a sírás nyomait. Arcára udvarias félmosoly ül üdvözlés gyanánt, de szemei továbbra is szomorúan csillannak.*
- Szia!* hangja erőtlennek tetszik, így megköszörüli a torkát.*
- Persze, foglalj helyet.* terebélyes szoknyáját úgy rendezi, hogy az minél kevesebb helyet foglaljon, mintha azon múlna a másik talál-e magának szabad helyet a jókora tisztáson.*
- Nem tudom mi ütött belém.* mosolyodik el keservesen. Szabadkozik a könnyek miatt, s a válaszon töri a fejét.* Azt hiszem rám törhetett a honvágy.* Nem hitte volna, hogy valaha is elhagyják ajkát ezek a szavak. Vidéken legalább sok ismerős arc vette körül, akikkel jól szót tudott érteni.*
- Szép állat.* biccent a ló felé, majd az őt megszólító nőt is jobban szemügyre veszi. Igazán érdekes jelenség, főleg a tekintete ragadja meg Revirthea figyelmét.* Nahát, milyen különösek a szemeid.* ad is hangot csodálatának.* Revirthea Thelawear vagyok, de szólíts nyugodtan csak Theának, mindenki így szokott. Te valamiféle harcos vagy?* kérdezi kíváncsian, mikor feltűnik neki a nő oldalán pihenő díszes penge.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.14 11:52:35
//Első találkozás//
*Revirthea már gyerekkorában sem volt az a hangosan bömbölő típus, most is hasonló csendben hullajtja könnyeit, mint akkoriban. Annyira lefoglalja hüppögés és az önsajnálat, hogy sokáig észre sem veszi a felé közeledő paripát és annak gazdáját. Akkor kapja csak fel fejét riadtan, mikor a hóhajú nő lehuppan a nyeregből. Sietve elmaszatolja kézfejével orcáján a könnyeket, próbálva elfedni a sírás nyomait. Arcára udvarias félmosoly ül üdvözlés gyanánt, de szemei továbbra is szomorúan csillannak.*
- Szia!* hangja erőtlennek tetszik, így megköszörüli a torkát.*
- Persze, foglalj helyet.* terebélyes szoknyáját úgy rendezi, hogy az minél kevesebb helyet foglaljon, mintha azon múlna a másik talál-e magának szabad helyet a jókora tisztáson.*
- Nem tudom mi ütött belém.* mosolyodik el keservesen. Szabadkozik a könnyek miatt, s a válaszon töri a fejét.* Azt hiszem rám törhetett a honvágy.* Nem hitte volna, hogy valaha is elhagyják ajkát ezek a szavak. Vidéken legalább sok ismerős arc vette körül, akikkel jól szót tudott érteni.*
- Szép állat.* biccent a ló felé, majd az őt megszólító nőt is jobban szemügyre veszi. Igazán érdekes jelenség, főleg a tekintete ragadja meg Revirthea figyelmét.* Nahát, milyen különösek a szemeid.* ad is hangot csodálatának.* Revirthea Thelawear vagyok, de szólíts nyugodtan csak Theának, mindenki így szokott. Te valamiféle harcos vagy?* kérdezi kíváncsian, mikor feltűnik neki a nő oldalán pihenő díszes penge.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.14 11:52:35
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 10:50:26
Üzenet elküldve: 2020-05-14 10:50:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Hamar beérkezik a már jól ismert tisztásra. Itt lassít az állaton, és lépésben halad tovább. A nyakán lévő hólyagos seb fáj, ahogy fejét fordítja, de a hideg fekete sebek jobban aggasztják Rorkirt. Nem tudja, hogy lesz-e még következménye, vagy csak egy újabb dicső csata emlékként marad meg, de lemosni biztosan nem tudja.*
-Talán a kocsmában egy sör majd segít, ugye Árnyék?
*Mondja, ahogy meglapogatja az állatot, jó ideje nem találkozott már emberekkel, jól fog esni neki a társaság, legyen az bármilyen.*
-Talán a kocsmában egy sör majd segít, ugye Árnyék?
*Mondja, ahogy meglapogatja az állatot, jó ideje nem találkozott már emberekkel, jól fog esni neki a társaság, legyen az bármilyen.*
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 08:46:01
Üzenet elküldve: 2020-05-14 08:46:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Valóban szerencsés vagy. De én se panaszkodhatom. * Mosolyog válaszul, és hagyja, hogy közel lépjen hozzá a barbár. Az ölelés megint egy olyan dolog, amin érzi, hogy csak kettejük játszadozásának eszköze, úgyhogy nem húzódik el, sőt, még viszonozza is. *
- Ki tudja, lehet, hogy pont ez a célom... * feleli elgondolkodva, és elpillant a másik feje felett, a távolba révedve. * Valóban már látom is. Három gyerek, ahogy a kertben szaladgálnak, és a hajadat rángatják. Én a hintaszékben pipázok jóízűen, mind az öten nevetgélünk.
* Hirtelen ötlettől vezérelve elengedi a másikat, és kibújik annak öleléséből is, hogy féltérdre ereszkedhessen. *
- Fehérke! Hozzám jössz? Leszel a gyermekem anyja? * Kérdezi, majd gyorsan behúzza a fejét, mert megtorlásra számít, és inkább hátra lép kettőt vigyorogva. *
- Nagyobb biztonságban érezném magam. * Bólint inkább komoran, mert kisebb esély ide vagy oda, mégis ott van a levegőben, amíg nem iszik teát a másik. * De talán ezen ráérünk később aggódni. Főleg, ha még este is az asszonyod leszek.
* Nevet fel végül, és legyint is a dologra. Láthatóan nem érdekli már annyira a piac, meg a tea, főleg, hogy belegondolt, célszerűbb lenne holnap megigya a barbár. *
- Na, akkor irány a Pegazus. Ha gondolod, ezúttal segítek átvágni a tömegen. * Teszi még hozzá, és ha Reynek nincs ellenére, akkor ahogy korábban, most is derékon ragadja, de ezúttal pofátlanul még hozzá is simul oldalról. Így tudja navigálni, és ha kell, finoman eltolni, vagy magával húzni, és a korábbinál sokkal gyorsabban érhetnek vissza a térre, vagyis az ivóba. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Valóban szerencsés vagy. De én se panaszkodhatom. * Mosolyog válaszul, és hagyja, hogy közel lépjen hozzá a barbár. Az ölelés megint egy olyan dolog, amin érzi, hogy csak kettejük játszadozásának eszköze, úgyhogy nem húzódik el, sőt, még viszonozza is. *
- Ki tudja, lehet, hogy pont ez a célom... * feleli elgondolkodva, és elpillant a másik feje felett, a távolba révedve. * Valóban már látom is. Három gyerek, ahogy a kertben szaladgálnak, és a hajadat rángatják. Én a hintaszékben pipázok jóízűen, mind az öten nevetgélünk.
* Hirtelen ötlettől vezérelve elengedi a másikat, és kibújik annak öleléséből is, hogy féltérdre ereszkedhessen. *
- Fehérke! Hozzám jössz? Leszel a gyermekem anyja? * Kérdezi, majd gyorsan behúzza a fejét, mert megtorlásra számít, és inkább hátra lép kettőt vigyorogva. *
- Nagyobb biztonságban érezném magam. * Bólint inkább komoran, mert kisebb esély ide vagy oda, mégis ott van a levegőben, amíg nem iszik teát a másik. * De talán ezen ráérünk később aggódni. Főleg, ha még este is az asszonyod leszek.
* Nevet fel végül, és legyint is a dologra. Láthatóan nem érdekli már annyira a piac, meg a tea, főleg, hogy belegondolt, célszerűbb lenne holnap megigya a barbár. *
- Na, akkor irány a Pegazus. Ha gondolod, ezúttal segítek átvágni a tömegen. * Teszi még hozzá, és ha Reynek nincs ellenére, akkor ahogy korábban, most is derékon ragadja, de ezúttal pofátlanul még hozzá is simul oldalról. Így tudja navigálni, és ha kell, finoman eltolni, vagy magával húzni, és a korábbinál sokkal gyorsabban érhetnek vissza a térre, vagyis az ivóba. *
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-14 08:08:00
Üzenet elküldve: 2020-05-14 08:08:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Cirielyna Dyhuv //
* A tündér nevetése mosolyt csal Revirthea arcára.*
- Igazad van.* helyesel és ezzel egyszersmind bezsebeli a bókot. Látja, hogy a lány gondolkodóba esik a tetoválás említésére. Nem akar belekotyogni, sem ráerőltetni a dolgot a másikra. Ez egy olyan döntés melynek következményével Cirinek kell élete végéig - vagy míg valami különös eljárás folytán el nem távolítják róla - együtt élnie. Röviddel ezután Thea megosztja tervét, mely néhány perce már érlelődik benne.*
- Annál több is.* felel a talán költőinek szánt kérdésre.* Szállást is tudunk biztosítani az alkalmazottaknak. Persze, ezek csak apró, egyszerű szobák.* nem szándékozik félrevezetni a lányt. A szolgálók szárnya nélkülözi a ház többi részének pompáját.* Viszont úgy alakítod ki és oly módon díszíted, ahogy neked tetszik.* szavaiból érződik, hogy szeretne igenlő választ kicsikarni a tündérből.*
~ Ne légy túl erőszakos.~
* Feddi meg magát, de úgy tűnik szavai így is célt érnek.*
- Pompás.* mosolyodik el, két tenyerét elégedetten összecsapja. Revirthea ezzel a lendülettel fel is pattan, vet egy gyors pillantást a nap állására, majd megállapítja azt, amit már eddig is tudott.*
- Nekem ideje mennem. Már most is velem tarthatsz, ha készen állsz rá.* villant a tündérlány felé bátorító mosolyt.* Persze, ha még elintéznéd ügyes-bajos dolgaidat mielőtt szolgálatba állsz, akkor felírom a címünket.* nyúl papírért és ceruzáért. Fejében meg sem fordul, hogy rákérdezzen Ciri tud-e egyáltalán olvasni.*
* A tündér nevetése mosolyt csal Revirthea arcára.*
- Igazad van.* helyesel és ezzel egyszersmind bezsebeli a bókot. Látja, hogy a lány gondolkodóba esik a tetoválás említésére. Nem akar belekotyogni, sem ráerőltetni a dolgot a másikra. Ez egy olyan döntés melynek következményével Cirinek kell élete végéig - vagy míg valami különös eljárás folytán el nem távolítják róla - együtt élnie. Röviddel ezután Thea megosztja tervét, mely néhány perce már érlelődik benne.*
- Annál több is.* felel a talán költőinek szánt kérdésre.* Szállást is tudunk biztosítani az alkalmazottaknak. Persze, ezek csak apró, egyszerű szobák.* nem szándékozik félrevezetni a lányt. A szolgálók szárnya nélkülözi a ház többi részének pompáját.* Viszont úgy alakítod ki és oly módon díszíted, ahogy neked tetszik.* szavaiból érződik, hogy szeretne igenlő választ kicsikarni a tündérből.*
~ Ne légy túl erőszakos.~
* Feddi meg magát, de úgy tűnik szavai így is célt érnek.*
- Pompás.* mosolyodik el, két tenyerét elégedetten összecsapja. Revirthea ezzel a lendülettel fel is pattan, vet egy gyors pillantást a nap állására, majd megállapítja azt, amit már eddig is tudott.*
- Nekem ideje mennem. Már most is velem tarthatsz, ha készen állsz rá.* villant a tündérlány felé bátorító mosolyt.* Persze, ha még elintéznéd ügyes-bajos dolgaidat mielőtt szolgálatba állsz, akkor felírom a címünket.* nyúl papírért és ceruzáért. Fejében meg sem fordul, hogy rákérdezzen Ciri tud-e egyáltalán olvasni.*
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-13 23:21:24
Üzenet elküldve: 2020-05-13 23:21:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Első találkozás//
*Ally gyakorta megy el csak úgy vágtázni. Ilyenkor felszabadultnak érzi magát, s ha vannak is gondok az életében - márpedig vannak - akkor a vágta ideje alatt ezeket a gondokat teljesen maga mögött hagyja. A hajába tépő szél, az elsuhanó táj látványa kizárja számára a külvilágot, s ilyenkor nincs más, csak ő és Wolly. S ha kap is barátságtalan megjegyzéseket, melyek albínó mivoltára utalnak, azt sem hallja meg. Jól eső érzés számára ez a kikapcsolódás, s Wolly is élvezi a vágtázást. Ally most is épp egy vágtából érkezik a szántók irányából. A fák között már csak léptet, s a fák susogásán kívül Wolly szuszogása töri meg a csendet. Hamarosan előbukkan az erdő rejtekéből. Hófehér lova úgy világít a napfényben, mintha színaranyból lenne a szőre. Aki meglátja, rögtön arra gondolhat, hogy nemesi származású, s nem is téved sokat. Hogy miből is látszik ez? Büszkén ül a nyeregben, de ez a tartás a lehető legtávolabb van a nagyképűségtől. Igen, büszke nemesi származására, mert a Tharganyor családnak nagy múltja van, de nem gondolja, hogy ez nagyképűségre vagy lenézésre adna okot. Már csak azért sem, mert ő is utálja a lenéző pillantásokat. Másrészt meg szerinte a külső nem minden. Az egyén igazi személye akkor bukik a felszínre, ha jobban megismeri. De visszatérve a nemesi származásra, lova járásából is lehet erre következtetni, mert gazdájához hasonlóan egyenes, büszke. Azon felül pedig könnyed és biztos. De a nyerget díszítő virágmotívumok, s a lány fegyverzetének markolata is nemesi vérről árulkodhat.
Ally szemeit behunyva emeli arcát a nap tüzes sugarai felé, melyek olyan szeretettel melengetik arcát, mint amilyen szeretettel édesanyja tette. Gyerek volt még akkor, de sosem fogja elfeledni azt az érintést, míg él. Aztán szemeit kinyitja, s kíváncsian körbepillant a tisztáson. Sokan töltik itt most szabadidejüket, s ez teljesen érthető, hiszen megérkezett a jó idő. S ahogy így szemlélődik, észrevesz egy lányt, ki egymagában ücsörög egy fa alatt. Valami van a kezében is, de Ally nem látja tisztán egyfelől a távolság miatt, másfelől pedig szemből süt a nap. Odavezeti lovát a lányhoz, s ott leugrik a nyeregből. Ekkor veszi észre, hogy az ifjú sír, s könnycseppjei a kezében tartott füzetre hullanak foltokat képezve a szűznek látszó papíron. Olyan ez, akár egy bizarr festmény, melynek csak egyetlen színe van, s csak elmosódó pacák alkotják. A bánat festménye ez.*
- Szervusz. Miért ücsörögsz itt egymagadban s miért itatod az egereket?
*Hangja kedves, s bizakodik abban, hogy nem ijeszti meg a lányt.*
- Leülhetek-e melléd?* Kérdezi még ugyanolyan kedvesen, s ha igenlő választ kap, helyet is foglal a zölden viruló fűben Thea mellett.*
//Első találkozás//
*Ally gyakorta megy el csak úgy vágtázni. Ilyenkor felszabadultnak érzi magát, s ha vannak is gondok az életében - márpedig vannak - akkor a vágta ideje alatt ezeket a gondokat teljesen maga mögött hagyja. A hajába tépő szél, az elsuhanó táj látványa kizárja számára a külvilágot, s ilyenkor nincs más, csak ő és Wolly. S ha kap is barátságtalan megjegyzéseket, melyek albínó mivoltára utalnak, azt sem hallja meg. Jól eső érzés számára ez a kikapcsolódás, s Wolly is élvezi a vágtázást. Ally most is épp egy vágtából érkezik a szántók irányából. A fák között már csak léptet, s a fák susogásán kívül Wolly szuszogása töri meg a csendet. Hamarosan előbukkan az erdő rejtekéből. Hófehér lova úgy világít a napfényben, mintha színaranyból lenne a szőre. Aki meglátja, rögtön arra gondolhat, hogy nemesi származású, s nem is téved sokat. Hogy miből is látszik ez? Büszkén ül a nyeregben, de ez a tartás a lehető legtávolabb van a nagyképűségtől. Igen, büszke nemesi származására, mert a Tharganyor családnak nagy múltja van, de nem gondolja, hogy ez nagyképűségre vagy lenézésre adna okot. Már csak azért sem, mert ő is utálja a lenéző pillantásokat. Másrészt meg szerinte a külső nem minden. Az egyén igazi személye akkor bukik a felszínre, ha jobban megismeri. De visszatérve a nemesi származásra, lova járásából is lehet erre következtetni, mert gazdájához hasonlóan egyenes, büszke. Azon felül pedig könnyed és biztos. De a nyerget díszítő virágmotívumok, s a lány fegyverzetének markolata is nemesi vérről árulkodhat.
Ally szemeit behunyva emeli arcát a nap tüzes sugarai felé, melyek olyan szeretettel melengetik arcát, mint amilyen szeretettel édesanyja tette. Gyerek volt még akkor, de sosem fogja elfeledni azt az érintést, míg él. Aztán szemeit kinyitja, s kíváncsian körbepillant a tisztáson. Sokan töltik itt most szabadidejüket, s ez teljesen érthető, hiszen megérkezett a jó idő. S ahogy így szemlélődik, észrevesz egy lányt, ki egymagában ücsörög egy fa alatt. Valami van a kezében is, de Ally nem látja tisztán egyfelől a távolság miatt, másfelől pedig szemből süt a nap. Odavezeti lovát a lányhoz, s ott leugrik a nyeregből. Ekkor veszi észre, hogy az ifjú sír, s könnycseppjei a kezében tartott füzetre hullanak foltokat képezve a szűznek látszó papíron. Olyan ez, akár egy bizarr festmény, melynek csak egyetlen színe van, s csak elmosódó pacák alkotják. A bánat festménye ez.*
- Szervusz. Miért ücsörögsz itt egymagadban s miért itatod az egereket?
*Hangja kedves, s bizakodik abban, hogy nem ijeszti meg a lányt.*
- Leülhetek-e melléd?* Kérdezi még ugyanolyan kedvesen, s ha igenlő választ kap, helyet is foglal a zölden viruló fűben Thea mellett.*
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-13 22:48:46
Üzenet elküldve: 2020-05-13 22:48:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mókásnak találja, hogy a lány folyton be-bedob egy-egy olyan megjegyzést, amivel az eddigieknél még bujább dolgokat ígér folytatásnak. Hallott mindent, már csak látnia kell, hogy mi lesz a végén a sok szövegből. Felnevet a nézelődésre tett megjegyzésen.*
– Miért, mit szeretnél? Rögtön essek neki két kézzel? *kérdez vissza, miközben már egy középutas megoldáson töri a fejét. Mi tagadás, nem csak nézni szeretne.*
– Az részletkérdés. Különben sem tervezném hordani. *jegyzi meg önérzetesen. Az ő tolvajlási módszereit csak ne becsméreljék holmi amatőrök, női nadrágokb pedig különösen ne képzeljék bele.*
– Szép, nemes vágy. Ha viszont nem próbálsz ki többet, ki tudja, hogy az első-e az igazi is? *Ő így tartja, még ha ezzel most maga ellen beszél is. Észreveszi Odenravia mocorgását, bár nem tudja mire vélni azt. Somolyogva néz rá a másikra.*
– Ha átvágunk a fák között, akkor már egészen közel van. Menni szeretnél? *érdeklődik. Részéről rendben van az indulás, minél hamarabb odaérnek, annál inkább megmarad a kedv a huncut úszóversenyhez.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mókásnak találja, hogy a lány folyton be-bedob egy-egy olyan megjegyzést, amivel az eddigieknél még bujább dolgokat ígér folytatásnak. Hallott mindent, már csak látnia kell, hogy mi lesz a végén a sok szövegből. Felnevet a nézelődésre tett megjegyzésen.*
– Miért, mit szeretnél? Rögtön essek neki két kézzel? *kérdez vissza, miközben már egy középutas megoldáson töri a fejét. Mi tagadás, nem csak nézni szeretne.*
– Az részletkérdés. Különben sem tervezném hordani. *jegyzi meg önérzetesen. Az ő tolvajlási módszereit csak ne becsméreljék holmi amatőrök, női nadrágokb pedig különösen ne képzeljék bele.*
– Szép, nemes vágy. Ha viszont nem próbálsz ki többet, ki tudja, hogy az első-e az igazi is? *Ő így tartja, még ha ezzel most maga ellen beszél is. Észreveszi Odenravia mocorgását, bár nem tudja mire vélni azt. Somolyogva néz rá a másikra.*
– Ha átvágunk a fák között, akkor már egészen közel van. Menni szeretnél? *érdeklődik. Részéről rendben van az indulás, minél hamarabb odaérnek, annál inkább megmarad a kedv a huncut úszóversenyhez.*
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-13 21:58:28
Üzenet elküldve: 2020-05-13 21:58:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Még szerencse, hogy ilyen képzett férfival hozott össze a sors.
*Nevet fel halkan, majd a ruhákat még átigazgatva egyenesedik is ki.*
- Erre majd visszatérünk, ha már telepakoltam a hasam.
*Vigyorogva vonogatja meg a szemöldökeit. A további ötletfelvetésre már csak bárgyún pislog párat. Jogos a felvetés, hogy csúszott egy kis hiba az együttlétbe, de ezalatt a rövid idő alatt még nem igazán gondolt bele a további következményeibe.*
- Nem szeretnél egy kis gügyögő szarost a nyakadba?
*Mocsok vigyorral fordul a férfi felé, majd elé sétálva csimpaszkodik a nyakába, ráölelve, ahogy a hasát kitolva simul is hozzá.*
- Kilenc hónapig hallgatni egy asszony hisztijét, mert soha nem jó neki semmi? Utána cserélni a bűzölgő pelenkákat, az éjszaka közepén felkelni és kitalálni, hogy ugyan miért visít a gyerek?
*Nyújtózik is a hegyes fülhöz, ahogy szinte búgja bele a szavakat, mintha valóban csábító életformával kecsegtetne, amit az előbb felvázolt. Tapasztalta már, hogy milyen is az élet egy újszülöttel. Persze nem a sajátjával, csak az egyik nemesével, ahol két évet szolgált. Hallotta a vitákat, míg a nő terhes volt, s a gyermek születése után csak növekvő feszültséget. Mégis élete során volt egy pár alkalom, mikor eljátszott a gondolattal, milyen is lehet a saját vérét a karjaiban tartani. De az igaz, hogy nem a legjobb ötlet, ha az a gyermek egy meggondolatlan együttlét gyümölcse lenne.*
- Eddig sem történt ilyen bajom, pedig volt pár alkalom, amikor lehetett volna. Meg egyszer valaki azt mondta különböző fajok között nehezebb a gyermekáldás.
*Vonja meg a vállait, bár az is igaz, hogy ez lehet, hogy csupán csak egy pletyka, amivel az óvatlan nők próbálják magukat nyugtatgatni.*
- De, ha nagyobb biztonságban érzed magad tőle, akkor részemről meghívhatsz rá.
*Legyintget is nagylelkűen. Tényleg kétli, hogy annyi lehetőség után pont most történne baj. Meg amennyi ütést, sérülést megszenvedett már, amennyit a testét kínozta az edzésekkel abban sem biztos, hogy egyáltalán az élet valaha meg fogja ajándékozni gyermekkel. Ha mégis így történne, mire az kiderül addigra már valószínűleg távol lesznek egymástól a férfival, s többet nem is valószínű, hogy találkozni fognak. De, ha Ish úgy érzi így biztosabb, akkor ő áll elébe.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Még szerencse, hogy ilyen képzett férfival hozott össze a sors.
*Nevet fel halkan, majd a ruhákat még átigazgatva egyenesedik is ki.*
- Erre majd visszatérünk, ha már telepakoltam a hasam.
*Vigyorogva vonogatja meg a szemöldökeit. A további ötletfelvetésre már csak bárgyún pislog párat. Jogos a felvetés, hogy csúszott egy kis hiba az együttlétbe, de ezalatt a rövid idő alatt még nem igazán gondolt bele a további következményeibe.*
- Nem szeretnél egy kis gügyögő szarost a nyakadba?
*Mocsok vigyorral fordul a férfi felé, majd elé sétálva csimpaszkodik a nyakába, ráölelve, ahogy a hasát kitolva simul is hozzá.*
- Kilenc hónapig hallgatni egy asszony hisztijét, mert soha nem jó neki semmi? Utána cserélni a bűzölgő pelenkákat, az éjszaka közepén felkelni és kitalálni, hogy ugyan miért visít a gyerek?
*Nyújtózik is a hegyes fülhöz, ahogy szinte búgja bele a szavakat, mintha valóban csábító életformával kecsegtetne, amit az előbb felvázolt. Tapasztalta már, hogy milyen is az élet egy újszülöttel. Persze nem a sajátjával, csak az egyik nemesével, ahol két évet szolgált. Hallotta a vitákat, míg a nő terhes volt, s a gyermek születése után csak növekvő feszültséget. Mégis élete során volt egy pár alkalom, mikor eljátszott a gondolattal, milyen is lehet a saját vérét a karjaiban tartani. De az igaz, hogy nem a legjobb ötlet, ha az a gyermek egy meggondolatlan együttlét gyümölcse lenne.*
- Eddig sem történt ilyen bajom, pedig volt pár alkalom, amikor lehetett volna. Meg egyszer valaki azt mondta különböző fajok között nehezebb a gyermekáldás.
*Vonja meg a vállait, bár az is igaz, hogy ez lehet, hogy csupán csak egy pletyka, amivel az óvatlan nők próbálják magukat nyugtatgatni.*
- De, ha nagyobb biztonságban érzed magad tőle, akkor részemről meghívhatsz rá.
*Legyintget is nagylelkűen. Tényleg kétli, hogy annyi lehetőség után pont most történne baj. Meg amennyi ütést, sérülést megszenvedett már, amennyit a testét kínozta az edzésekkel abban sem biztos, hogy egyáltalán az élet valaha meg fogja ajándékozni gyermekkel. Ha mégis így történne, mire az kiderül addigra már valószínűleg távol lesznek egymástól a férfival, s többet nem is valószínű, hogy találkozni fognak. De, ha Ish úgy érzi így biztosabb, akkor ő áll elébe.*
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-13 21:46:09
Üzenet elküldve: 2020-05-13 21:46:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Első találkozás//
*Nemes anyja, aki világ életében Artheniorban élt férjhez ment egy lihanechi kereskedőhöz. Házasságuk létrejöttében nem játszottak szerepet az érzelmek. A nő a mai napig nehezen tolerálja férje természetét. Szerencsétlenségére lányuk - megjelenését leszámítva - mindenben az apjára ütött. Úgy érezte sötét szempárok kísérik minden lépését. Igazi különcnek tartották számon már gyermekkorában is. Anyja így sokáig igyekezett Revirtheát távol tartani a város vérkeringésétől. Bízott benne, hogy kellő idővel és megfelelő szigorral megszabadulhatnak a leány vadhajtásaitól. Az élet azonban rácáfolt elképzeléseire. Thea kiházasítható korba lépett, s ha továbbra is a vidéki birtokon rejtegetik félő még végül a nyakukon marad.
A fakó hajú teremtés lassan második hatát tölti a városban. Az első napokban élvezte a szabadságot. Apja egész nap távol van a bérelt háztól, csak este tér haza, anyja pedig nem utazott vele. A kezdeti örömöt idővel felváltotta az unalom, és a magány. Apja a lány rendelkezésére bocsátotta kocsisát, Thea eldöntötte, hogy ma igénybe veszi végre ezt a szolgáltatást.
Úgy érezte jót fog tenni neki, ha a szabadban lehet. Csinos világos barna ruhát húzott magára, melyet vörös bársony betétekkel díszítettek. Fekete bőrcsizmája sarka alatt besüpped a puha talaj. Sokat esett előző nap, de az ég most tiszta. A langyos napsugarak előcsalogatták a városlakókat házaikból. Párok és kisebb társaságok andalognak a fák között. Thea úgy érzi, csak őt kísérti a magány. Letelepszik egy félreeső fa tövébe, ölbe veszi a vázlat füzetét. Hosszan bámulja az üres lapokat. Figyeli, ahogy a nedvességtől a papír sötétebb árnyalatot vesz fel. Az egyre nagyobb foltokat Revirthea könnyei táplálják.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.13 21:48:47
//Első találkozás//
*Nemes anyja, aki világ életében Artheniorban élt férjhez ment egy lihanechi kereskedőhöz. Házasságuk létrejöttében nem játszottak szerepet az érzelmek. A nő a mai napig nehezen tolerálja férje természetét. Szerencsétlenségére lányuk - megjelenését leszámítva - mindenben az apjára ütött. Úgy érezte sötét szempárok kísérik minden lépését. Igazi különcnek tartották számon már gyermekkorában is. Anyja így sokáig igyekezett Revirtheát távol tartani a város vérkeringésétől. Bízott benne, hogy kellő idővel és megfelelő szigorral megszabadulhatnak a leány vadhajtásaitól. Az élet azonban rácáfolt elképzeléseire. Thea kiházasítható korba lépett, s ha továbbra is a vidéki birtokon rejtegetik félő még végül a nyakukon marad.
A fakó hajú teremtés lassan második hatát tölti a városban. Az első napokban élvezte a szabadságot. Apja egész nap távol van a bérelt háztól, csak este tér haza, anyja pedig nem utazott vele. A kezdeti örömöt idővel felváltotta az unalom, és a magány. Apja a lány rendelkezésére bocsátotta kocsisát, Thea eldöntötte, hogy ma igénybe veszi végre ezt a szolgáltatást.
Úgy érezte jót fog tenni neki, ha a szabadban lehet. Csinos világos barna ruhát húzott magára, melyet vörös bársony betétekkel díszítettek. Fekete bőrcsizmája sarka alatt besüpped a puha talaj. Sokat esett előző nap, de az ég most tiszta. A langyos napsugarak előcsalogatták a városlakókat házaikból. Párok és kisebb társaságok andalognak a fák között. Thea úgy érzi, csak őt kísérti a magány. Letelepszik egy félreeső fa tövébe, ölbe veszi a vázlat füzetét. Hosszan bámulja az üres lapokat. Figyeli, ahogy a nedvességtől a papír sötétebb árnyalatot vesz fel. Az egyre nagyobb foltokat Revirthea könnyei táplálják.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.13 21:48:47
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-13 20:43:37
Üzenet elküldve: 2020-05-13 20:43:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- A kettőt tudom egyszerre csinálni. * Kacsint válaszul a második kérdésre, de nem heverészik sokáig, főleg, hogy hamar megvonják tőle a kellemes látványt is. Na nem mintha hátulról ne lenne ugyan olyan szemrevaló az asszony. A fürdés után kapott válaszra felnevet, és boldogan nyújtóztatja ki végtagjait. *
- Nos, ha el tudod viselni a társaságom, akkor az is lehet, hogy megjutalmazlak még mással is. * Teszi hozzá pimaszul, és ahogy a fürdés után összeszedik a cuccaikat, majd kellő módon felöltöznek, Ishal elgondolkodik azon, amin az előbb túlestek. Nem tudja, hogy a barbár mennyire ismeri a modern világot, és milyen múltja van, de vannak dolgok, amiken jobb mielőtt túlesni. *
- A fogadóba menet megállhatnánk a piacon. * Dobja be az ötletet, és megigazítja magán az íjat. * Jó lenne, ha innál egy rhéa félelmét. Nem tudom te hogy vagy vele, de szerintem pocakosan roppant kellemetlen lenne mások helyett megvívd a harcukat.
* Bár nem teszi hozzá, de ő se szívesen lenne apuka, főleg nem egy ilyen hirtelen légyottból, bármennyire is élvezte a dolgot. Persze kilenc hónap hosszú idő, addigra talán el is felejtik egymást. Csak Ray'dren dolgát nehezítené meg az áldott állapot ebben. *
- Kifizetem azt is, szerintem úgy tisztességes. Ha már nem tudtam kihúzni időben. * Vigyorog, reméli így már érti a másik is, hogy mire gondol, akkor is, ha nem ismeri az asszonyok teáját. * Persze ha nem akarod, akkor nem fogom rád erőltetni se azt, hogy én álljam, se magát a teát. Csak gondoltam jobb, ha erről beszélünk most, amikor pont nincs más, amiről beszélgetnénk. * Teszi még hozzá, és látszik rajta, hogy ő is indulásra kész, szóval akár mehetnek is, csak még erre szeretne választ kapni. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- A kettőt tudom egyszerre csinálni. * Kacsint válaszul a második kérdésre, de nem heverészik sokáig, főleg, hogy hamar megvonják tőle a kellemes látványt is. Na nem mintha hátulról ne lenne ugyan olyan szemrevaló az asszony. A fürdés után kapott válaszra felnevet, és boldogan nyújtóztatja ki végtagjait. *
- Nos, ha el tudod viselni a társaságom, akkor az is lehet, hogy megjutalmazlak még mással is. * Teszi hozzá pimaszul, és ahogy a fürdés után összeszedik a cuccaikat, majd kellő módon felöltöznek, Ishal elgondolkodik azon, amin az előbb túlestek. Nem tudja, hogy a barbár mennyire ismeri a modern világot, és milyen múltja van, de vannak dolgok, amiken jobb mielőtt túlesni. *
- A fogadóba menet megállhatnánk a piacon. * Dobja be az ötletet, és megigazítja magán az íjat. * Jó lenne, ha innál egy rhéa félelmét. Nem tudom te hogy vagy vele, de szerintem pocakosan roppant kellemetlen lenne mások helyett megvívd a harcukat.
* Bár nem teszi hozzá, de ő se szívesen lenne apuka, főleg nem egy ilyen hirtelen légyottból, bármennyire is élvezte a dolgot. Persze kilenc hónap hosszú idő, addigra talán el is felejtik egymást. Csak Ray'dren dolgát nehezítené meg az áldott állapot ebben. *
- Kifizetem azt is, szerintem úgy tisztességes. Ha már nem tudtam kihúzni időben. * Vigyorog, reméli így már érti a másik is, hogy mire gondol, akkor is, ha nem ismeri az asszonyok teáját. * Persze ha nem akarod, akkor nem fogom rád erőltetni se azt, hogy én álljam, se magát a teát. Csak gondoltam jobb, ha erről beszélünk most, amikor pont nincs más, amiről beszélgetnénk. * Teszi még hozzá, és látszik rajta, hogy ő is indulásra kész, szóval akár mehetnek is, csak még erre szeretne választ kapni. *
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-13 20:21:17
Üzenet elküldve: 2020-05-13 20:21:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azért csak nem akarsz megint istállószagúan megjelenni az emberek között.
*Vigyorodik el halványan, majd ahogy kinyújtóztatja a tagjait komótosan fel is kel a férfi mellől.*
- Most pihenni akarsz vagy leskelődni?
*Billenti félre a fejét kuncogva. Persze azért ő sem hagy ki egy alaposabb mustrát, de végül, még ha nehezére esve is, de megindul a víz felé. Ő személy szerint most azért óvatosabban lép a folyóba, nem is élvezkedik sokáig most benne. Gyorsan átmossa a tagjait, közben Ish felé sandít.*
- Ajaj. *Vonja is fel a szemöldökeit.* El kell kezdenem pánikolni?
*Vigyorodik el gonoszan, majd a férfi felvetésére komolyan elgondolkodik. Végül is van igazság az ötletében. Tényleg egy a céljuk, meg hát így legalább spórolnának is egy kicsit. Meg nem utolsó sorban még ő is élvezné a nap folyamán Ishala társaságát. Annak pedig ez a legegyszerűbb módja.
A harapásra kissé összerezzen, majd nevetve pillant a férfira, ahogy hátranyúlva az arcára simít.*
- Nem rossz ötlet. Legyen így. Talán még el tudom viselni a társaságod.
*Vonogatja is meg a szemöldökeit. A fenekét ért újabb csapásra már összehúzza a szemeit. A szoba rejtekében lesz még alkalma rá, hogy megtorolja, s ez a gondolat sunyi mosolyra kényszeríti ajkait. De mindenek előtt most már tényleg egy pohár sör és már valami finom étel az amire jelen pillanatban vágyik. Kényelmesen kisétál a vízből és összeszedegeti a ruháit. Óvatoskodva megszaglássza a darabokat, ami után egy kissé elhúzza a száját, de jobb híján a vállait megvonva bújik bele. Ahogy műveletével végez is még haját készíti el, utána útra készen fordul is a férfihoz.*
- Részemről indulhatunk is. Éhen döglök.
*Nyög is ahogy gyomra jelzi is, hogy a vízben ázás, majd a fűben töltött kellemes idő őt is felébresztette álmaiból.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azért csak nem akarsz megint istállószagúan megjelenni az emberek között.
*Vigyorodik el halványan, majd ahogy kinyújtóztatja a tagjait komótosan fel is kel a férfi mellől.*
- Most pihenni akarsz vagy leskelődni?
*Billenti félre a fejét kuncogva. Persze azért ő sem hagy ki egy alaposabb mustrát, de végül, még ha nehezére esve is, de megindul a víz felé. Ő személy szerint most azért óvatosabban lép a folyóba, nem is élvezkedik sokáig most benne. Gyorsan átmossa a tagjait, közben Ish felé sandít.*
- Ajaj. *Vonja is fel a szemöldökeit.* El kell kezdenem pánikolni?
*Vigyorodik el gonoszan, majd a férfi felvetésére komolyan elgondolkodik. Végül is van igazság az ötletében. Tényleg egy a céljuk, meg hát így legalább spórolnának is egy kicsit. Meg nem utolsó sorban még ő is élvezné a nap folyamán Ishala társaságát. Annak pedig ez a legegyszerűbb módja.
A harapásra kissé összerezzen, majd nevetve pillant a férfira, ahogy hátranyúlva az arcára simít.*
- Nem rossz ötlet. Legyen így. Talán még el tudom viselni a társaságod.
*Vonogatja is meg a szemöldökeit. A fenekét ért újabb csapásra már összehúzza a szemeit. A szoba rejtekében lesz még alkalma rá, hogy megtorolja, s ez a gondolat sunyi mosolyra kényszeríti ajkait. De mindenek előtt most már tényleg egy pohár sör és már valami finom étel az amire jelen pillanatban vágyik. Kényelmesen kisétál a vízből és összeszedegeti a ruháit. Óvatoskodva megszaglássza a darabokat, ami után egy kissé elhúzza a száját, de jobb híján a vállait megvonva bújik bele. Ahogy műveletével végez is még haját készíti el, utána útra készen fordul is a férfihoz.*
- Részemről indulhatunk is. Éhen döglök.
*Nyög is ahogy gyomra jelzi is, hogy a vízben ázás, majd a fűben töltött kellemes idő őt is felébresztette álmaiból.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3208-3227