Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 260 (5181. - 5200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5200. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-23 12:59:20
Üzenet elküldve: 2017-04-23 12:59:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Myna//
*Taitos felocsúdik a meglepetésből, a bűvöletből, és szemei most már a nő ajkairól dekoltázsára tudnak csúszni.*
~A kis boszorkány.~
*Régen tudták már meglepni, és ez tetszik neki. A rablás viszont ennél kevésbé.*
-Jó.
*Biccent, aztán körbepillant. Látja, hogy jönnek az őrök feléjük.*
-Na de velük nehezebb lesz megbeszélned.
*Mutat körbe a bot végével, ugyanis másik kezével minden erejét bevetve igyekszik visszatartani a másikat.*
-Nem szép dolog ám lopni, ugye tudod?
*Nevet fel.*
-Főleg nem főnemeseknél bepróbálkozni. Talán így, hogy csak a testőréig jutottál nem lesz akkora a veszteség.
*Részletezi tovább a dolgokat, mert olvasta a törvényeket, ez a lány karjába fog kerülni.*
-Nagyjából tíz másodperced van, hozz fel minden mentséget most!
*Figyelmezteti a lányt, hogy ha könyörgésre kerülne a sor, és még nem ejtette meg, akkor most tegye, mert ha tetszik neki az ajánlat, akkor még mindig kimoshatja a Myna erkölcsén esett folt sáros nyomát.*
~No persze kevés ilyet tud felajánlani, az ilyen kétszínű alakok legyenek csak félkarúak.~
*Végül azért eljut odáig gondolatban, hogy a nő melleiért kár lenne, de szerencsére azokat nem fenyegeti késveszély. Arca egyértelműen idegesítően fölényes kifejezést mutat, de persze ha egyszer meg tudta lepni Myna, lehet, hogy most is képes lesz rá, remélhetőleg nem úgy, hogy elkezdi kikaparni a szemét, míg az őrök oda nem érnek.*
~Ez csak még kellemetlenebb helyzetbe hozná...~
//Myna//
*Taitos felocsúdik a meglepetésből, a bűvöletből, és szemei most már a nő ajkairól dekoltázsára tudnak csúszni.*
~A kis boszorkány.~
*Régen tudták már meglepni, és ez tetszik neki. A rablás viszont ennél kevésbé.*
-Jó.
*Biccent, aztán körbepillant. Látja, hogy jönnek az őrök feléjük.*
-Na de velük nehezebb lesz megbeszélned.
*Mutat körbe a bot végével, ugyanis másik kezével minden erejét bevetve igyekszik visszatartani a másikat.*
-Nem szép dolog ám lopni, ugye tudod?
*Nevet fel.*
-Főleg nem főnemeseknél bepróbálkozni. Talán így, hogy csak a testőréig jutottál nem lesz akkora a veszteség.
*Részletezi tovább a dolgokat, mert olvasta a törvényeket, ez a lány karjába fog kerülni.*
-Nagyjából tíz másodperced van, hozz fel minden mentséget most!
*Figyelmezteti a lányt, hogy ha könyörgésre kerülne a sor, és még nem ejtette meg, akkor most tegye, mert ha tetszik neki az ajánlat, akkor még mindig kimoshatja a Myna erkölcsén esett folt sáros nyomát.*
~No persze kevés ilyet tud felajánlani, az ilyen kétszínű alakok legyenek csak félkarúak.~
*Végül azért eljut odáig gondolatban, hogy a nő melleiért kár lenne, de szerencsére azokat nem fenyegeti késveszély. Arca egyértelműen idegesítően fölényes kifejezést mutat, de persze ha egyszer meg tudta lepni Myna, lehet, hogy most is képes lesz rá, remélhetőleg nem úgy, hogy elkezdi kikaparni a szemét, míg az őrök oda nem érnek.*
~Ez csak még kellemetlenebb helyzetbe hozná...~
5199. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-23 12:42:06
Üzenet elküldve: 2017-04-23 12:42:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos//
*Ez a férfi első rébusza, amit nem ért, de inkább elengedi a füle mellett. Jobb az, mintha egyenesen félreértelmezné, nem igaz? A bolondozás viszont eljut az agyáig, fel is kuncog a kitartó ostromon. Ezúttal nem kerüli el figyelmét a férfi arcán is kiütköző hangulatváltozás, de nem szól érte. Mit szólhatna? Sajnálatból akkor sem fog neki engedni, azzal rúgna bele igazán az önérzetébe. A felé nyújtott kezet elfogadva áll fel végül és még egyszer leporolja magát, igaz, ezzel sem segít túl sokat a helyzeten.
Az ezután következő szavakra kíváncsian pillant fel, de végül csak félrebiccenti a fejét. Hát ez meg mi a csudát akar jelenteni? ~ Hogy mindegy, mire használom, amíg én használom? ~ Ez egy elég önző gondolatnak tűnik, de pont ezért könnyen el is tudja fogadni. Talán ebben a mentalitásban nem különbözik annyira a férfitól... Vagy csak ő szeretné így értelmezni és ezért tesz így.
~ Nahát, akkor mégsem akar egy életre megszabadulni tőlem. ~ Hökken meg az invitálásra. Általában ha visszautasítanak valakit, az örökre megszakítja vele a kapcsolatot, nem is néz többet felé. A mágus viszont vagy hozzászokott ehhez vagy kitartóbb az átlagnál.*
- Szomszédnak azért nem hívnám, de szerintem rögvest azután, hogy leadtam a Szellemjárónak a kért dolgokat. *Minél előbb szeretne Daeweval találkozni, kíváncsi, hogy egy elf hogyan áll hozzá az alkímia tudományához - és hogy, ami még fontosabb, hogy mely színek használatára specializálódott. Már épp nyitná a száját, hogy megkérdezze, a vándor mikor lesz megint Synmirán, mikor a torkára forrasztja a szót.*
- Hogy mi? *Bukik ki belőle döbbenten, majd megfogja inge szegélyét, de levétel helyett csak leszorítja azt.* Dehogy! Nem! *Azt akarja, hogy itt vetkőzzön előtte?! Az egy dolog, hogy a fürdőházban már látta nagyjából... Hát, szóval teljesen meztelenül, de ez nem jogosítja fel ilyen dolgokra! Micsoda perverz!* Jó lesz ez, majd... Majd csinálok belőle takarítórongyot. *Böki ki jobb híján. Eddig sosem hasznosította újra levetett dolgait, de Amon Ruadhon rákényszerül erre, ott már nincsenek ott a bátyjai vagy az anyja, hogy újat vegyen neki mindenből. Összeszűkített, gyanakvó szemekkel néz a másikra, mintha azt várná, hogy mindjárt rá is ugrik.*
- Amúgy vehetnél magadnak is valami új göncöt, ez már eléggé elnyűtt.
//Taitos//
*Ez a férfi első rébusza, amit nem ért, de inkább elengedi a füle mellett. Jobb az, mintha egyenesen félreértelmezné, nem igaz? A bolondozás viszont eljut az agyáig, fel is kuncog a kitartó ostromon. Ezúttal nem kerüli el figyelmét a férfi arcán is kiütköző hangulatváltozás, de nem szól érte. Mit szólhatna? Sajnálatból akkor sem fog neki engedni, azzal rúgna bele igazán az önérzetébe. A felé nyújtott kezet elfogadva áll fel végül és még egyszer leporolja magát, igaz, ezzel sem segít túl sokat a helyzeten.
Az ezután következő szavakra kíváncsian pillant fel, de végül csak félrebiccenti a fejét. Hát ez meg mi a csudát akar jelenteni? ~ Hogy mindegy, mire használom, amíg én használom? ~ Ez egy elég önző gondolatnak tűnik, de pont ezért könnyen el is tudja fogadni. Talán ebben a mentalitásban nem különbözik annyira a férfitól... Vagy csak ő szeretné így értelmezni és ezért tesz így.
~ Nahát, akkor mégsem akar egy életre megszabadulni tőlem. ~ Hökken meg az invitálásra. Általában ha visszautasítanak valakit, az örökre megszakítja vele a kapcsolatot, nem is néz többet felé. A mágus viszont vagy hozzászokott ehhez vagy kitartóbb az átlagnál.*
- Szomszédnak azért nem hívnám, de szerintem rögvest azután, hogy leadtam a Szellemjárónak a kért dolgokat. *Minél előbb szeretne Daeweval találkozni, kíváncsi, hogy egy elf hogyan áll hozzá az alkímia tudományához - és hogy, ami még fontosabb, hogy mely színek használatára specializálódott. Már épp nyitná a száját, hogy megkérdezze, a vándor mikor lesz megint Synmirán, mikor a torkára forrasztja a szót.*
- Hogy mi? *Bukik ki belőle döbbenten, majd megfogja inge szegélyét, de levétel helyett csak leszorítja azt.* Dehogy! Nem! *Azt akarja, hogy itt vetkőzzön előtte?! Az egy dolog, hogy a fürdőházban már látta nagyjából... Hát, szóval teljesen meztelenül, de ez nem jogosítja fel ilyen dolgokra! Micsoda perverz!* Jó lesz ez, majd... Majd csinálok belőle takarítórongyot. *Böki ki jobb híján. Eddig sosem hasznosította újra levetett dolgait, de Amon Ruadhon rákényszerül erre, ott már nincsenek ott a bátyjai vagy az anyja, hogy újat vegyen neki mindenből. Összeszűkített, gyanakvó szemekkel néz a másikra, mintha azt várná, hogy mindjárt rá is ugrik.*
- Amúgy vehetnél magadnak is valami új göncöt, ez már eléggé elnyűtt.
5198. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 21:52:22
Üzenet elküldve: 2017-04-22 21:52:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Jelöltek//
//Kettes csapat//
*Az illetékes hívására csak bólint, nem fog innen odakiabálni, aztán már kel is fel a székéből.*
- Kezdeném én, ha nincs ellenedre.
*Még halkan megbeszéli ezt Ryrrossal az első lépéseik alatt, vélhetően a társa is elindul vele együtt fel az emelvényhez. Akkor hát ketten lesznek, ő ennek igazából csak örül. Aki nem beszél, arról nem sokat tudhatnak meg, bár arra is van esély hogy egy jó szónok húzzon magával egy egész csapatot, de az eddig elhangzottak alapján ettől nem tart. Nestarról úgy véli hogy egyenesen önmaga és a csapata ellen dolgozik, Worenthnek végül is nincs veszítenivalója, Lorew meg... Nos, számára nem tűnik olyannak akinek a tanácsban lenne a helye. Valahogy meggondolatlannak hat az egész csapat. Mindennek fényében a félvér akivel ő került össze... Nos, talán nem sokat tud róla, de úgy látszik használja a fejét. Nem bízik benne, sőt, kifejezetten megbízhatatlan fickónak tűnik a mosolyával és a szavaival... Ezzel a... mondjuk úgy, "behízelgésével". De pontosan az ilyen veszélyes sármosság az, amivel a többséget le lehet kenyerezni. Felfelé menet röviden megegyeznek abban, hogy Qeron szólalhat fel elsőnek. Akármennyire is ismeretlenek egymás számára, nem engedhetik meg maguknak hogy most egymásközt vitatkozzanak. Jól működő egységnek kell tűnniük, nem civakodó óvodásoknak. Ennek megfelelően a Sillerforw férfi foglalja el a központi helyet az emelvényen, hogy beszélhessen, meg is köszörüli a torkát, aztán rögtön belekezd.*
- Vitatársaim tehát azt választották, hogy a szabályok ellen érvelnek.
*Kezét is emeli a hármas felé, kedves, barátságos mosollyal üdvözölve őket ismét, és egyértelműsítve a kialakult helyzetet. A rövid "bemutatás" után a nézőtér felé fordul.*
- Hadd ismételjem meg a feladatot. Az egyik csapat amellett érvel, hogy minél kevesebb szabályt kell betartani, mert a szabályok rugalmatlanok és megfojtják az egyének boldogulását. A másik, azaz mi, próbálunk rávilágítani, hogy szükséges mindent beszabályozni az utolsó pontig. Mivel a téma és a feladat adott, szeretném ha mindenki számára egyértelmű lenne, hogy az elhangzottak nem feltétlenül fedik a vitában résztvevők véleményét. Ez csak egy játék, egy verseny, ha úgy tetszik, amiben ha jól értem az lesz a nyertes, akinek a kiadott témájához közelebb lesz a kompromisszum.
*Tart egy kis szünetet az összefoglaló után, nem szabad sok nyers információt a tömegekre zúdítani úgy, hogy nincs közben idejük fellélegezni, kicsit felfrissülni. Ennek szellemében az egy-két másodperces csend után máris egy derűsebb mondattal és hangvétellel indít.*
- Ezek szerint talán máris nyerésre állunk, hiszen a másik csapat
*Ismét röviden a trió felé int, de most nem veszi le közben tekintetét a közönségről.*
- rögtön belátta és beismerte, hogy bizony a szabályoknak is van értelme, és bizonyos mértékig szükségesek.
*Kedélyes mosolya arra utal, hogy csak tréfálkozik, de a tréfába bújtatva máris manipulálni próbálja a közönséget.*
- Szabályok, tehát. Kezdjük rögtön azzal amivel az előttem felszólaló indított. Azt mondta azért kezdte el önkényesen a beszédét, mert unatkozott. Unatkozott, ezért úgy döntött, megszegi a szabályokat. Azzal persze senkinek nem ártott hogy elkezdte a beszédét, de hol húzzuk meg a határt? Ki az aki eldöntheti, mi az amit még megtehet és mi az amit nem, ha nincsenek szabályok? Ha unalmában beszéd helyett táncra perdült volna? Ha úgy dönt felsétál a főtanács asztalára és ott kezdi el ropni? Ha közben rárúgja a tanácstagokra az italukat? Mi alapján döntjük el, mi az amit még szabad, és mi az amit már nem, ha nincsenek szabályok? Mi alapján ítélünk el egy tolvajt, vagy egy gyilkost, ha nincsenek szabályok? Személyes vélemény, érzelmek, indulatok alapján? Bizonyára lehet itt akár olyan ember is, akit szórakoztatna ha Lorew uram a főtanács asztalán táncol, de ez még nem jogosítja fel rá, hogy meg is tegye. Kit szeretnétek inkább törvényhozó szerepben, komédiásokat, akik ha unatkoznak áthágják a szabályokat? Kétség kívül rendkívül szórakoztatóan viselkednének, de helyes döntéseket hoznának meg?
*Megint szünetet tart, hogy legyen ideje a nézőknek elgondolkodni a kérdésen, közben tekintetét végigfuttatja a tömegen. Néhány másodperc csupán, nem több, nem szeretné soká untatni a közönséget, végül ismét egy kérdéssel nyit.*
- Saját magunkat akaszthatnánk a szabályaink betartásával? Rossz szabályokat feltételezve teljesen egyetértek. Megfelelő szabályok esetén azonban ilyen problémával nem kerülünk szembe. Megfelelő szabályokhoz pedig megfelelő vezetők kellenek.
*Ismét egy lélegzetvételnyi szünet, hogy ülepedhessenek a szavai, aztán belevág a következő témába.*
- Rugalmasság. Talán sokak számára kecsegtető lehet ez a szó, de a rugalmasság a korrupció melegágya. A rugalmasság azt jelenti, hogy az emberek a megfelelő körülmények között saját javukra hajlíthatják a szabályokat. A rugalmasság megengedi, hogy egyes eseteket szubjektíven, saját megítélésünk alapján kezeljünk.
*Figyelmét beszéde közben nem kerüli el az a pár őr akik helyüket elhagyva megindulnak az esemény viszonylag központibb része felé. Emiatt persze még nem szakítja félbe amibe belekezdett és nem is tartja végig rajtuk a szemét, de gyakran pillant rájuk következő mondatai közben.*
- Szeretnénk, hogy a bírák az alapján ítéljenek, hogy éppen milyen napjuk van? Hogy egy vezető egy rokona, egy barátja védelmében "rugalmasan" szabjon ki büntetést? Ha a szabályaink, törvényeink elavultak, nem rugalmasan kell őket kezelni, hanem változtatni kell rajtuk. A fejlődés szükségszerű.
*Az őrök egyre közelebb érnek közben célpontjukhoz, és az egyik fel is szólal, így már egyértelmű kifelé tartottak eddig.*
- Íme...
*Emeli jobb kezét a városőrök kis csapata felé.*
- Rugalmasan kellene kezelnie az őrségnek a helyzetet, csak mert épp egy esemény közepén tartunk?
*Valószínűleg közben intézkedni kezdenek odalent, bizonyára felgyorsulnak az események a tolvaj körül, de Qeron kihasználja ezt a helyzetet, hogy nyomatékosítsa álláspontját.*
- A szabályok, a törvények azért vannak, hogy óvják a népet, és hogy biztonságban, nyugalomban telhessenek a napjaink!
*Ezzel egyelőre zárja mondandóját, nem akar újabb kérdésbe belemenni, tovább szónokolni amíg az őrök által észlelt probléma így vagy úgy meg nem oldódik.*
A hozzászólás írója (Qeron Sillerforw) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.22 22:51:41
//Jelöltek//
//Kettes csapat//
*Az illetékes hívására csak bólint, nem fog innen odakiabálni, aztán már kel is fel a székéből.*
- Kezdeném én, ha nincs ellenedre.
*Még halkan megbeszéli ezt Ryrrossal az első lépéseik alatt, vélhetően a társa is elindul vele együtt fel az emelvényhez. Akkor hát ketten lesznek, ő ennek igazából csak örül. Aki nem beszél, arról nem sokat tudhatnak meg, bár arra is van esély hogy egy jó szónok húzzon magával egy egész csapatot, de az eddig elhangzottak alapján ettől nem tart. Nestarról úgy véli hogy egyenesen önmaga és a csapata ellen dolgozik, Worenthnek végül is nincs veszítenivalója, Lorew meg... Nos, számára nem tűnik olyannak akinek a tanácsban lenne a helye. Valahogy meggondolatlannak hat az egész csapat. Mindennek fényében a félvér akivel ő került össze... Nos, talán nem sokat tud róla, de úgy látszik használja a fejét. Nem bízik benne, sőt, kifejezetten megbízhatatlan fickónak tűnik a mosolyával és a szavaival... Ezzel a... mondjuk úgy, "behízelgésével". De pontosan az ilyen veszélyes sármosság az, amivel a többséget le lehet kenyerezni. Felfelé menet röviden megegyeznek abban, hogy Qeron szólalhat fel elsőnek. Akármennyire is ismeretlenek egymás számára, nem engedhetik meg maguknak hogy most egymásközt vitatkozzanak. Jól működő egységnek kell tűnniük, nem civakodó óvodásoknak. Ennek megfelelően a Sillerforw férfi foglalja el a központi helyet az emelvényen, hogy beszélhessen, meg is köszörüli a torkát, aztán rögtön belekezd.*
- Vitatársaim tehát azt választották, hogy a szabályok ellen érvelnek.
*Kezét is emeli a hármas felé, kedves, barátságos mosollyal üdvözölve őket ismét, és egyértelműsítve a kialakult helyzetet. A rövid "bemutatás" után a nézőtér felé fordul.*
- Hadd ismételjem meg a feladatot. Az egyik csapat amellett érvel, hogy minél kevesebb szabályt kell betartani, mert a szabályok rugalmatlanok és megfojtják az egyének boldogulását. A másik, azaz mi, próbálunk rávilágítani, hogy szükséges mindent beszabályozni az utolsó pontig. Mivel a téma és a feladat adott, szeretném ha mindenki számára egyértelmű lenne, hogy az elhangzottak nem feltétlenül fedik a vitában résztvevők véleményét. Ez csak egy játék, egy verseny, ha úgy tetszik, amiben ha jól értem az lesz a nyertes, akinek a kiadott témájához közelebb lesz a kompromisszum.
*Tart egy kis szünetet az összefoglaló után, nem szabad sok nyers információt a tömegekre zúdítani úgy, hogy nincs közben idejük fellélegezni, kicsit felfrissülni. Ennek szellemében az egy-két másodperces csend után máris egy derűsebb mondattal és hangvétellel indít.*
- Ezek szerint talán máris nyerésre állunk, hiszen a másik csapat
*Ismét röviden a trió felé int, de most nem veszi le közben tekintetét a közönségről.*
- rögtön belátta és beismerte, hogy bizony a szabályoknak is van értelme, és bizonyos mértékig szükségesek.
*Kedélyes mosolya arra utal, hogy csak tréfálkozik, de a tréfába bújtatva máris manipulálni próbálja a közönséget.*
- Szabályok, tehát. Kezdjük rögtön azzal amivel az előttem felszólaló indított. Azt mondta azért kezdte el önkényesen a beszédét, mert unatkozott. Unatkozott, ezért úgy döntött, megszegi a szabályokat. Azzal persze senkinek nem ártott hogy elkezdte a beszédét, de hol húzzuk meg a határt? Ki az aki eldöntheti, mi az amit még megtehet és mi az amit nem, ha nincsenek szabályok? Ha unalmában beszéd helyett táncra perdült volna? Ha úgy dönt felsétál a főtanács asztalára és ott kezdi el ropni? Ha közben rárúgja a tanácstagokra az italukat? Mi alapján döntjük el, mi az amit még szabad, és mi az amit már nem, ha nincsenek szabályok? Mi alapján ítélünk el egy tolvajt, vagy egy gyilkost, ha nincsenek szabályok? Személyes vélemény, érzelmek, indulatok alapján? Bizonyára lehet itt akár olyan ember is, akit szórakoztatna ha Lorew uram a főtanács asztalán táncol, de ez még nem jogosítja fel rá, hogy meg is tegye. Kit szeretnétek inkább törvényhozó szerepben, komédiásokat, akik ha unatkoznak áthágják a szabályokat? Kétség kívül rendkívül szórakoztatóan viselkednének, de helyes döntéseket hoznának meg?
*Megint szünetet tart, hogy legyen ideje a nézőknek elgondolkodni a kérdésen, közben tekintetét végigfuttatja a tömegen. Néhány másodperc csupán, nem több, nem szeretné soká untatni a közönséget, végül ismét egy kérdéssel nyit.*
- Saját magunkat akaszthatnánk a szabályaink betartásával? Rossz szabályokat feltételezve teljesen egyetértek. Megfelelő szabályok esetén azonban ilyen problémával nem kerülünk szembe. Megfelelő szabályokhoz pedig megfelelő vezetők kellenek.
*Ismét egy lélegzetvételnyi szünet, hogy ülepedhessenek a szavai, aztán belevág a következő témába.*
- Rugalmasság. Talán sokak számára kecsegtető lehet ez a szó, de a rugalmasság a korrupció melegágya. A rugalmasság azt jelenti, hogy az emberek a megfelelő körülmények között saját javukra hajlíthatják a szabályokat. A rugalmasság megengedi, hogy egyes eseteket szubjektíven, saját megítélésünk alapján kezeljünk.
*Figyelmét beszéde közben nem kerüli el az a pár őr akik helyüket elhagyva megindulnak az esemény viszonylag központibb része felé. Emiatt persze még nem szakítja félbe amibe belekezdett és nem is tartja végig rajtuk a szemét, de gyakran pillant rájuk következő mondatai közben.*
- Szeretnénk, hogy a bírák az alapján ítéljenek, hogy éppen milyen napjuk van? Hogy egy vezető egy rokona, egy barátja védelmében "rugalmasan" szabjon ki büntetést? Ha a szabályaink, törvényeink elavultak, nem rugalmasan kell őket kezelni, hanem változtatni kell rajtuk. A fejlődés szükségszerű.
*Az őrök egyre közelebb érnek közben célpontjukhoz, és az egyik fel is szólal, így már egyértelmű kifelé tartottak eddig.*
- Íme...
*Emeli jobb kezét a városőrök kis csapata felé.*
- Rugalmasan kellene kezelnie az őrségnek a helyzetet, csak mert épp egy esemény közepén tartunk?
*Valószínűleg közben intézkedni kezdenek odalent, bizonyára felgyorsulnak az események a tolvaj körül, de Qeron kihasználja ezt a helyzetet, hogy nyomatékosítsa álláspontját.*
- A szabályok, a törvények azért vannak, hogy óvják a népet, és hogy biztonságban, nyugalomban telhessenek a napjaink!
*Ezzel egyelőre zárja mondandóját, nem akar újabb kérdésbe belemenni, tovább szónokolni amíg az őrök által észlelt probléma így vagy úgy meg nem oldódik.*
A hozzászólás írója (Qeron Sillerforw) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.22 22:51:41
5197. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 18:51:31
Üzenet elküldve: 2017-04-22 18:51:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nino//
~Szóval szinte soha?~
*Kicsit elgondolkodik.*
-Tudod te is mi veti ki az ágyúból a golyót.
*Felel csak rejtélyesen, de nagy igazságot elmondva ezzel.*
-Úgy tűnik nem...
*Sóhajt bosszúsan, mintha csak sajnálná a dolgot.*
-Elég egysíkú, nem?
*Folytatja tovább hasonló hangnemben.*
-Mint lelked két szép tükre, mely ékkőként ragyog rózsás orcádon.
*Ha eddig nem lett volna egyértelmű, Taitos imádja a cirkalmas szóvirágokat, főleg, ha ezekkel másokat fáraszthat, aztán derült égből villámcsapásként hasít Nino burkolt, de teljes elutasítása a leendő estébe.*
~Nos, akkor ez egy ideiglenes kudarc.~
*Látszik rajta, hogy megtörik benne kicsit valami, de azért nem görbül még lefele a szája.*
-Nos, azt hiszem, akkor nem tarthatlak fel, és kereshetek mást, akinek megtámogathatom önös érdekeit.
*Kel, és nyújtja kezét. Az ütés nyomán a fájdalom sem marad el azért, de hát volt már nagyobb túlélt háború is, mint amit egy ilyen kaviccsal okozni lehet.*
-Egy valamit jegyezz meg azért.
*Mond még egy pár gondolatot, mikor már talpon vannak.*
-A mágia maga a kikristályosodott öncél, annál tisztább nem lehet.
*Persze a lényeget csak fejben teszi hozzá, ennyire könnyen nem ad ki ilyen tudást.*
~Hiszen mi lehetne öncélúbb, mint ami magának a valóságnak megragadásával végződik, amivel a világot elcsavarjuk. Hiszen mind tudjuk mi maga a varázslat. A varázslat én vagyok.~
*Idézi a mágustorony tekercseiben olvasott egyik kedvenc kutatójának szövegét magában, amolyan zárásul.*
-Mikor jössz át a szomszédba?
*Kérdezi végül témát váltván, egy kicsivel derültebben. Aztán szemet szúr neki valami.*
-Elszakadt a... Az inged.
*Mutogatja magán a luk, sőt, lukak helyét Taitos.*
-Cseréljünk!
*Adja ki az utasítást, mely azon bölcsességen alapul, miszerint egy durvább, gyűröttebb, picit tűréssel korrigált méretű ing sokkal jobb, mint egy szakadt, főleg, ha az ember lánya férfit akar játszani.*
//Nino//
~Szóval szinte soha?~
*Kicsit elgondolkodik.*
-Tudod te is mi veti ki az ágyúból a golyót.
*Felel csak rejtélyesen, de nagy igazságot elmondva ezzel.*
-Úgy tűnik nem...
*Sóhajt bosszúsan, mintha csak sajnálná a dolgot.*
-Elég egysíkú, nem?
*Folytatja tovább hasonló hangnemben.*
-Mint lelked két szép tükre, mely ékkőként ragyog rózsás orcádon.
*Ha eddig nem lett volna egyértelmű, Taitos imádja a cirkalmas szóvirágokat, főleg, ha ezekkel másokat fáraszthat, aztán derült égből villámcsapásként hasít Nino burkolt, de teljes elutasítása a leendő estébe.*
~Nos, akkor ez egy ideiglenes kudarc.~
*Látszik rajta, hogy megtörik benne kicsit valami, de azért nem görbül még lefele a szája.*
-Nos, azt hiszem, akkor nem tarthatlak fel, és kereshetek mást, akinek megtámogathatom önös érdekeit.
*Kel, és nyújtja kezét. Az ütés nyomán a fájdalom sem marad el azért, de hát volt már nagyobb túlélt háború is, mint amit egy ilyen kaviccsal okozni lehet.*
-Egy valamit jegyezz meg azért.
*Mond még egy pár gondolatot, mikor már talpon vannak.*
-A mágia maga a kikristályosodott öncél, annál tisztább nem lehet.
*Persze a lényeget csak fejben teszi hozzá, ennyire könnyen nem ad ki ilyen tudást.*
~Hiszen mi lehetne öncélúbb, mint ami magának a valóságnak megragadásával végződik, amivel a világot elcsavarjuk. Hiszen mind tudjuk mi maga a varázslat. A varázslat én vagyok.~
*Idézi a mágustorony tekercseiben olvasott egyik kedvenc kutatójának szövegét magában, amolyan zárásul.*
-Mikor jössz át a szomszédba?
*Kérdezi végül témát váltván, egy kicsivel derültebben. Aztán szemet szúr neki valami.*
-Elszakadt a... Az inged.
*Mutogatja magán a luk, sőt, lukak helyét Taitos.*
-Cseréljünk!
*Adja ki az utasítást, mely azon bölcsességen alapul, miszerint egy durvább, gyűröttebb, picit tűréssel korrigált méretű ing sokkal jobb, mint egy szakadt, főleg, ha az ember lánya férfit akar játszani.*
5196. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 16:28:09
Üzenet elküldve: 2017-04-22 16:28:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Rhalon //
* Egy bólintással nyugtázza csupán a nevet, majd a felajánlásra elgondolkodik. Nem szeret másoktól függni és az utóbbi időben megbízni is nehezére esik másokban. Most mégis kizárja azon gondolatait, amik szerint rosszindulatú emberrel hozta össze a sors és néhány lépést tesz előre, aztán letelepszik a másikkal szemben. *
- Nahát! * Szólal meg, mikor már maga is ül. Aztán persze magyarázatot is ad meglepődésére. *
- Én is afféle vándor-mágus volnék, noha még hosszú út áll előttem, hogy ténylegesen annak nevezhessem magam. Főleg most, hogy az istenek megjelentek a világban, így ezernyi lehetőség tárult fel ismét. * No, igen; a bőség zavara. Az még viszonylag egyszerű választás volt, hogy Teysus tanait kezdje követni, ne pedig a háború miatt zord hírnévre szert tett Sa'Terethet és ne is a "túlságosan is jószívű" Eeyrt. Az azonban már jóval nehezebb döntés szokott lenni, hogy miféle varázslatok megtanulására költse azt a kevés pénzt, amelyet meg szokott tudni takarítani. Mert bár szép és jó, ha valaki mágussá akar válni, de a legtöbben hamar feladják, mert nincsenek felkészülve rá, hogy a tanulás egyik legrizikósabb része a pénz megkeresése. Persze egy főnemes családból származó piperkőc fickó könnyen beszélne, de valójában még a leggazdagabbaknak is erősen megfogyatkozna tőle a vagyona. Legalábbis Omon szerint. Hogy valójában mennyi arany lapul egy-egy főtanácsos titkos ládájában, arra csak tippelni tud az elf. *
- Az elmúlt pár évet itt töltöttem Artheniorban, tehát mondhatni, igen - városi vagyok. * A következő kérdésre megdörzsöli állát, majd mivel egyetlen név sem ugrik be, így csak általánosságban kezd beszélni a templomi tanítókról. *
- A város templomában több mesterrel is össze lehet találkozni, és szinte mind segítőkészek, bármiben. Múltkor például az istenekről akartam némi tudást szerezni, az addigi igen gyér ismereteim mellé - és segítettek. Tehát a templomot majd bátran keresd fel. * A felé nyújtott kenyeret gondolkodás nélkül elveszi, de annál több gondolkodással figyeli a kezei között. Nem tűnik rosszindulatúnak a férfi, de azért nem is tud benne teljesen megbízni, hiszen alig egy perce ismerik egymást. Végül mégis legyőzi előítéleteit és beleharap. Ezután jut eszébe egy újabb kérdés, amit az első falat lenyelése után egyből fel is tesz a másiknak. *
- Na, és te milyen mágiát szeretnél majd tanulni?
* Egy bólintással nyugtázza csupán a nevet, majd a felajánlásra elgondolkodik. Nem szeret másoktól függni és az utóbbi időben megbízni is nehezére esik másokban. Most mégis kizárja azon gondolatait, amik szerint rosszindulatú emberrel hozta össze a sors és néhány lépést tesz előre, aztán letelepszik a másikkal szemben. *
- Nahát! * Szólal meg, mikor már maga is ül. Aztán persze magyarázatot is ad meglepődésére. *
- Én is afféle vándor-mágus volnék, noha még hosszú út áll előttem, hogy ténylegesen annak nevezhessem magam. Főleg most, hogy az istenek megjelentek a világban, így ezernyi lehetőség tárult fel ismét. * No, igen; a bőség zavara. Az még viszonylag egyszerű választás volt, hogy Teysus tanait kezdje követni, ne pedig a háború miatt zord hírnévre szert tett Sa'Terethet és ne is a "túlságosan is jószívű" Eeyrt. Az azonban már jóval nehezebb döntés szokott lenni, hogy miféle varázslatok megtanulására költse azt a kevés pénzt, amelyet meg szokott tudni takarítani. Mert bár szép és jó, ha valaki mágussá akar válni, de a legtöbben hamar feladják, mert nincsenek felkészülve rá, hogy a tanulás egyik legrizikósabb része a pénz megkeresése. Persze egy főnemes családból származó piperkőc fickó könnyen beszélne, de valójában még a leggazdagabbaknak is erősen megfogyatkozna tőle a vagyona. Legalábbis Omon szerint. Hogy valójában mennyi arany lapul egy-egy főtanácsos titkos ládájában, arra csak tippelni tud az elf. *
- Az elmúlt pár évet itt töltöttem Artheniorban, tehát mondhatni, igen - városi vagyok. * A következő kérdésre megdörzsöli állát, majd mivel egyetlen név sem ugrik be, így csak általánosságban kezd beszélni a templomi tanítókról. *
- A város templomában több mesterrel is össze lehet találkozni, és szinte mind segítőkészek, bármiben. Múltkor például az istenekről akartam némi tudást szerezni, az addigi igen gyér ismereteim mellé - és segítettek. Tehát a templomot majd bátran keresd fel. * A felé nyújtott kenyeret gondolkodás nélkül elveszi, de annál több gondolkodással figyeli a kezei között. Nem tűnik rosszindulatúnak a férfi, de azért nem is tud benne teljesen megbízni, hiszen alig egy perce ismerik egymást. Végül mégis legyőzi előítéleteit és beleharap. Ezután jut eszébe egy újabb kérdés, amit az első falat lenyelése után egyből fel is tesz a másiknak. *
- Na, és te milyen mágiát szeretnél majd tanulni?
5195. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 15:30:53
Üzenet elküldve: 2017-04-22 15:30:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Omon //
*Éppen reggelijét költi, mikor észreveszi a közeledőt az erdő felől. Nem tűnik fenyegető zsiványnak, de aztán ki tudhatja, miféle szerzet a másik, így hát jobb kezével kitámasztja magát oldalt, hogy ha kell, könnyedén elő tudja rántani tőrét. Úgy tesz, mintha észre se venné, falatozik tovább, amíg a másik nem köszönti.*
- Bizony, szép pirkadat a mai. *Mondja, miközben maga elé néz, a távolt fürkészi.* - Viszont kívánom!
*Iszik egy kortyot az italából, csak eztán néz az újonnan érkezettre, mikor az már bemutatkozott.*
- Dérhajú Rhalon a nevem, a Shaedar családból, a Füves Pusztából. Üdvözöllek, Omon Rabark. *Lehet, meggondolatlan ugyan, de egy intéssel a férfit is a bundára invitálja.* - Ha éhes vagy, van még némi kenyerem, költsd el velem bátran. Egyszerű vándor volnék csupán, a városba tartok az okból, mivel csiszolni szeretném képességeim, és mágussá szeretnék válni. Netán városi vagy? Ismersz egy mágusmestert errefelé, aki szívesen fogadna egy tanoncot?
*Közben, ha a másik elfogadja a helyet maga mellett, továbbra is óvatosan, ugrásra készen, de benyúl a bunda zsebébe, és kivesz egy másik, tenyérnyi kis kenyeret, és boldogan nyújtja a másik felé. Ha viszont nem fogadja el az invitálást, és szívesebben állna, hát akkor vállat von, és egyedül falatozik tovább.*
A hozzászólás írója (Rhalon Shaedar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.22 15:37:07
*Éppen reggelijét költi, mikor észreveszi a közeledőt az erdő felől. Nem tűnik fenyegető zsiványnak, de aztán ki tudhatja, miféle szerzet a másik, így hát jobb kezével kitámasztja magát oldalt, hogy ha kell, könnyedén elő tudja rántani tőrét. Úgy tesz, mintha észre se venné, falatozik tovább, amíg a másik nem köszönti.*
- Bizony, szép pirkadat a mai. *Mondja, miközben maga elé néz, a távolt fürkészi.* - Viszont kívánom!
*Iszik egy kortyot az italából, csak eztán néz az újonnan érkezettre, mikor az már bemutatkozott.*
- Dérhajú Rhalon a nevem, a Shaedar családból, a Füves Pusztából. Üdvözöllek, Omon Rabark. *Lehet, meggondolatlan ugyan, de egy intéssel a férfit is a bundára invitálja.* - Ha éhes vagy, van még némi kenyerem, költsd el velem bátran. Egyszerű vándor volnék csupán, a városba tartok az okból, mivel csiszolni szeretném képességeim, és mágussá szeretnék válni. Netán városi vagy? Ismersz egy mágusmestert errefelé, aki szívesen fogadna egy tanoncot?
*Közben, ha a másik elfogadja a helyet maga mellett, továbbra is óvatosan, ugrásra készen, de benyúl a bunda zsebébe, és kivesz egy másik, tenyérnyi kis kenyeret, és boldogan nyújtja a másik felé. Ha viszont nem fogadja el az invitálást, és szívesebben állna, hát akkor vállat von, és egyedül falatozik tovább.*
A hozzászólás írója (Rhalon Shaedar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.22 15:37:07
5194. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 15:12:14
Üzenet elküldve: 2017-04-22 15:12:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Rhalon //
* Már hónapok teltek el azóta, hogy az istenek megjelentek. Bár az első hatokban Omon csak vakon tapogatózott, hiszen Ká nem tudott sokat segíteni, azonban azóta, hogy meglátogatta a templomot, végre hasznavehető információi vannak az entitásokról. Elfünk lába immár teljesen begyógyult, mindössze néhány folt emlékezteti a nyilak általi sebesülésre. Noha a sebhelyek élete végéig kísérni fogják, ha nem akadályozzák semmiben, hát csak nyugodtan legyenek ott, ahol vannak - mivel azonban nem fájnak, legfeljebb, ha erősen nyomogatja őket, ezért teljes pompájában, egyenes háttal, fürgén szelheti át a tisztást környékező vidéket. A város felől érkezik és komolyabb terve nincsen arra, hogy mit csináljon egy ilyen hajnali órában a tisztáson, mintsem, hogy gyönyörködjön egyet a tájban, esetleg meditáljon. Terve azonban meghiúsulni látszik, mikor észreveszi, hogy a korai időpont ellenére már más is kisajátította a tisztást. Először úgy gondolja, jobb lesz, ha elkerüli a helyet és inkább az erdő felé veszi az irányt, kíváncsisága azonban legyőzi, így végül kilépve a fák közül, egyenesen a falatozó férfi felé indul. No, persze nem fenyegetően - egészen lassan haladva és meg is áll jó három-négy méterre tőle, hogy biztosan ne értse félre a közeledését. *
- Jó reggelt! * A fényekből ítélve éppen csak hajnalnak lehet nevezni ezt a napszakot, hiszen az égen látható fényes gömb éppen csak kiemelkedett a messzi földek alól - onnan, ahol összeér a föld és az ég. Az égbolt azon része most vöröses-sárgás fényben tündökölve hirdeti a nap felkeltét, Omon pedig bár nem szokott nagy gondot fordítani a köszönések megtervezésére, most mégis kijavítja magát. *
- Illetve hajnalt... * A másik korai reggelijére pillant, és rögtön eszébe jut, hogy ő is korgó gyomorral indult útnak, csak épp a piactér kofái még nem voltak a téren, így kénytelen volt üres gyomorral és egy félig teli vizes flaskával eljönni. Annyi baj legyen, majd mikor visszaér a városba, biztosan lesz már ott néhány korán kelő asszonyság. *
- Én Omon Rabark vagyok, benned kit tisztelhetek? S, ha szabad kérdeznem, mi járatban errefelé egy ilyen korai órában? * Ezt ugyan a másik is kérdezhetné, de elfünk inkább megelőzi, addig is összeszedi gondolatait és kitalál valami értelmes indokot. Nem azért, mert titkolnivalója van, hanem, mert nehéz úgy magyarázatot adni valamire, hogy maga sem tudja biztosra a választ. *
* Már hónapok teltek el azóta, hogy az istenek megjelentek. Bár az első hatokban Omon csak vakon tapogatózott, hiszen Ká nem tudott sokat segíteni, azonban azóta, hogy meglátogatta a templomot, végre hasznavehető információi vannak az entitásokról. Elfünk lába immár teljesen begyógyult, mindössze néhány folt emlékezteti a nyilak általi sebesülésre. Noha a sebhelyek élete végéig kísérni fogják, ha nem akadályozzák semmiben, hát csak nyugodtan legyenek ott, ahol vannak - mivel azonban nem fájnak, legfeljebb, ha erősen nyomogatja őket, ezért teljes pompájában, egyenes háttal, fürgén szelheti át a tisztást környékező vidéket. A város felől érkezik és komolyabb terve nincsen arra, hogy mit csináljon egy ilyen hajnali órában a tisztáson, mintsem, hogy gyönyörködjön egyet a tájban, esetleg meditáljon. Terve azonban meghiúsulni látszik, mikor észreveszi, hogy a korai időpont ellenére már más is kisajátította a tisztást. Először úgy gondolja, jobb lesz, ha elkerüli a helyet és inkább az erdő felé veszi az irányt, kíváncsisága azonban legyőzi, így végül kilépve a fák közül, egyenesen a falatozó férfi felé indul. No, persze nem fenyegetően - egészen lassan haladva és meg is áll jó három-négy méterre tőle, hogy biztosan ne értse félre a közeledését. *
- Jó reggelt! * A fényekből ítélve éppen csak hajnalnak lehet nevezni ezt a napszakot, hiszen az égen látható fényes gömb éppen csak kiemelkedett a messzi földek alól - onnan, ahol összeér a föld és az ég. Az égbolt azon része most vöröses-sárgás fényben tündökölve hirdeti a nap felkeltét, Omon pedig bár nem szokott nagy gondot fordítani a köszönések megtervezésére, most mégis kijavítja magát. *
- Illetve hajnalt... * A másik korai reggelijére pillant, és rögtön eszébe jut, hogy ő is korgó gyomorral indult útnak, csak épp a piactér kofái még nem voltak a téren, így kénytelen volt üres gyomorral és egy félig teli vizes flaskával eljönni. Annyi baj legyen, majd mikor visszaér a városba, biztosan lesz már ott néhány korán kelő asszonyság. *
- Én Omon Rabark vagyok, benned kit tisztelhetek? S, ha szabad kérdeznem, mi járatban errefelé egy ilyen korai órában? * Ezt ugyan a másik is kérdezhetné, de elfünk inkább megelőzi, addig is összeszedi gondolatait és kitalál valami értelmes indokot. Nem azért, mert titkolnivalója van, hanem, mert nehéz úgy magyarázatot adni valamire, hogy maga sem tudja biztosra a választ. *
5193. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 13:38:16
Üzenet elküldve: 2017-04-22 13:38:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A napfény gyöngéd langgyal telepedik a világra, mint egy jó vastag dunna egy hideg téli éjszakán. Az éjjel harmatot gyöngyöztetett a fűszálakra, levelekre, a hajnal fénye pedig ezt gyémántokként világítja meg, mielőtt szomjas vándor módján felinná azt. A világ ilyenkor a legszebb. Ilyenkor a legcsendesebb, és a legtündöklőbb. Az élet egyik fele csak most kezd bele monoton élete újabb fejezetébe, a másik fele pedig most tér nyugovóra, ezt az időpont a két zsongás közti mezsgye, a nyugalom szentélye.
Rhal komótos léptekkel halad az erdőből kifelé, midőn a tisztásra jut. Tökéletesnek tetszik, mágiát sejt mögötte. Ilyenkor tudja igazán lenyűgözni a világ és az élet erejének a felhasználása. Amikor az ember nem a saját malmára hajtja a vizet vele, hanem kicsit szebbé teszi a világot azzal, hogy természetet teremt. A mágia segítségével apró istenségeket játszhat az ember. Úgyis minden élőlény leghőbb vágya az isteni állapot elérése, így hát a világ játékkatonát adott a katonáskodásra vágyó csecsemő kezébe, aki ezt vígan fogadta, és azóta is játszik, és játszik.
Leteríti bundáját a tisztás közepére, majd rátelepszik. Valamelyik belső zsebéből előhúz egy kis lapos, kovásztalan kenyeret, meg egy kulacs vizezett bort, majd maga elé rakja. Így kortyolgat, falatozgat, pihen valamicskét. A vándorló életmód fárasztó, és hosszú út áll mögötte.
~ A város már csak egy kőhajításnyira van. Ha minden jól megy, a nap még alig emelkedik a láthatár fölé, mire megérkezem. ~*
Rhal komótos léptekkel halad az erdőből kifelé, midőn a tisztásra jut. Tökéletesnek tetszik, mágiát sejt mögötte. Ilyenkor tudja igazán lenyűgözni a világ és az élet erejének a felhasználása. Amikor az ember nem a saját malmára hajtja a vizet vele, hanem kicsit szebbé teszi a világot azzal, hogy természetet teremt. A mágia segítségével apró istenségeket játszhat az ember. Úgyis minden élőlény leghőbb vágya az isteni állapot elérése, így hát a világ játékkatonát adott a katonáskodásra vágyó csecsemő kezébe, aki ezt vígan fogadta, és azóta is játszik, és játszik.
Leteríti bundáját a tisztás közepére, majd rátelepszik. Valamelyik belső zsebéből előhúz egy kis lapos, kovásztalan kenyeret, meg egy kulacs vizezett bort, majd maga elé rakja. Így kortyolgat, falatozgat, pihen valamicskét. A vándorló életmód fárasztó, és hosszú út áll mögötte.
~ A város már csak egy kőhajításnyira van. Ha minden jól megy, a nap még alig emelkedik a láthatár fölé, mire megérkezem. ~*
5192. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 13:17:05
Üzenet elküldve: 2017-04-22 13:17:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Végül beérkezik a városba, vagyis annak a külső részére a tisztásra. Jó párszor járt már errefelé és többször meg is pihent itt ezen a közkedvelt helyen, de most csak szigorúan átutazóban van. Sok a dolga és több mindent kell elintéznie, mielőtt még délebbre halad majd, hogy átvegye a törpétől a rendelését.
Az első útja a templomba vezet, hogy megtudja mit ajánlhat neki Eyre istenség. Mivel Alludrin orvoslásban szakavatott személy, így elsődlegesen ezen témában vár eligazítást az istenségtől, vagy annak követőitől. Reméli, hogy van olyan valaki aki képes eligazítani ebben. Természetesen tisztában van azzal, hogy az istenségek nem régóta járják e földet, földeket. Azonban hátha azóta van már szakavatott, aki képes az alapos tájékoztatásra. Ki tudja ki mit derített ki az élet istennőjéről.
A templom már jól látszik a tisztásról is és így összetéveszthetetlen a vándorok számára. A folyó mentén indul el, hogy az épületet elérje és így választ kapjon a kérdéseire, amelyek most mindent eldönthetnek a jövőjével kapcsolatban.*
Az első útja a templomba vezet, hogy megtudja mit ajánlhat neki Eyre istenség. Mivel Alludrin orvoslásban szakavatott személy, így elsődlegesen ezen témában vár eligazítást az istenségtől, vagy annak követőitől. Reméli, hogy van olyan valaki aki képes eligazítani ebben. Természetesen tisztában van azzal, hogy az istenségek nem régóta járják e földet, földeket. Azonban hátha azóta van már szakavatott, aki képes az alapos tájékoztatásra. Ki tudja ki mit derített ki az élet istennőjéről.
A templom már jól látszik a tisztásról is és így összetéveszthetetlen a vándorok számára. A folyó mentén indul el, hogy az épületet elérje és így választ kapjon a kérdéseire, amelyek most mindent eldönthetnek a jövőjével kapcsolatban.*
5191. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-22 10:14:31
Üzenet elküldve: 2017-04-22 10:14:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos//
*A férfi ötletére maga is elgondolkozik tűzmágusi pályafutásán, de azt hamar be kell látnia, hogy nem jutna túl messzire benne. Még az elején annyiszor megégetné magát, hogy hagyná inkább az egészet a csudába.*
- Szinte sosem vagyok dühös. *Teszi hozzá azért az igazság kedvéért.* Nagyon kevés dologgal lehet kihozni a sodromból. *Egy inas, ha messzire akar jutni, első lépésben az önuralmán és az egóján kell dolgoznia: előbbi legyen minél nagyobb, míg az utóbbi minél kisebb.
Habár varázsolni nem látta még a másikat, azt nagyon is el tudja képzelni róla, hogy olykor felindulásból vagy egyszerűen csak csínyből folyamodjon mágiához. Ehhez persze csak azt tudja alapul venni, hogy vele hogy viselkedett. ~ És korántsem biztos, hogy nem varázsolt még... ~ Emlékezteti magát, hiszen laikusként csak annyit tud, hogy több trükkhöz még varázsigére sincs szükség, elég csak egy mozdulat.
Például egy ilyen vigyor, pillant rá szemsarokból a tenyere alól.*
- Sosem fogysz ki a széptevésből, nem igaz? *Kérdezi, mondatát egy sóhajjal kiegészítve. Semmi rosszallás vagy méreg nincs a szavaiban, mindössze őszinte hitetlenkedés. Ő is feltámaszkodik, majd felnyomja magát ülőhelyzetbe, s megpróbálja magát, amennyire csak tudja, leporolni.*
- Lassacskán mennem kéne haza. *Jelenti be, tudván, hogy ezzel valószínűleg a hangulaton is csorbát ejtett. Hiába, na, várják a teendői és azt egy társaság sem írhatja felül. Még ha olyan szokatlan is, mint ez.*
- Én meg a mágia, nos... *A kérdésre maga is eltűnődik, s elnéz a fák fele.* Biztos vagyok benne, hogy csak a saját, önző és kicsinyes céljaimra használnám. Vagy egy tucat tanonccal találkoztam már, akik gyógyítani meg építeni akarnának vele...*Vállát és mellkasát söpri le épp, ahogy felhümmög.* Nekem az lenne a legnagyobb problémám, hogy a két bátyám közül melyiket szivassam meg vele először.
//Taitos//
*A férfi ötletére maga is elgondolkozik tűzmágusi pályafutásán, de azt hamar be kell látnia, hogy nem jutna túl messzire benne. Még az elején annyiszor megégetné magát, hogy hagyná inkább az egészet a csudába.*
- Szinte sosem vagyok dühös. *Teszi hozzá azért az igazság kedvéért.* Nagyon kevés dologgal lehet kihozni a sodromból. *Egy inas, ha messzire akar jutni, első lépésben az önuralmán és az egóján kell dolgoznia: előbbi legyen minél nagyobb, míg az utóbbi minél kisebb.
Habár varázsolni nem látta még a másikat, azt nagyon is el tudja képzelni róla, hogy olykor felindulásból vagy egyszerűen csak csínyből folyamodjon mágiához. Ehhez persze csak azt tudja alapul venni, hogy vele hogy viselkedett. ~ És korántsem biztos, hogy nem varázsolt még... ~ Emlékezteti magát, hiszen laikusként csak annyit tud, hogy több trükkhöz még varázsigére sincs szükség, elég csak egy mozdulat.
Például egy ilyen vigyor, pillant rá szemsarokból a tenyere alól.*
- Sosem fogysz ki a széptevésből, nem igaz? *Kérdezi, mondatát egy sóhajjal kiegészítve. Semmi rosszallás vagy méreg nincs a szavaiban, mindössze őszinte hitetlenkedés. Ő is feltámaszkodik, majd felnyomja magát ülőhelyzetbe, s megpróbálja magát, amennyire csak tudja, leporolni.*
- Lassacskán mennem kéne haza. *Jelenti be, tudván, hogy ezzel valószínűleg a hangulaton is csorbát ejtett. Hiába, na, várják a teendői és azt egy társaság sem írhatja felül. Még ha olyan szokatlan is, mint ez.*
- Én meg a mágia, nos... *A kérdésre maga is eltűnődik, s elnéz a fák fele.* Biztos vagyok benne, hogy csak a saját, önző és kicsinyes céljaimra használnám. Vagy egy tucat tanonccal találkoztam már, akik gyógyítani meg építeni akarnának vele...*Vállát és mellkasát söpri le épp, ahogy felhümmög.* Nekem az lenne a legnagyobb problémám, hogy a két bátyám közül melyiket szivassam meg vele először.
5190. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-21 20:42:20
Üzenet elküldve: 2017-04-21 20:42:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nino//
-Oh, dehogynem. Egy ájult nőt nagyon izgalmas helyeken lehet keltegetni.
*Forgatja meg a szemét amolyan "nem érted te ezt" dolgot kifejezvén vele.*
-Aghh!
*Nyögi artikulálatlanul, és kicsit még meg is toldja egy enyhén ijedtessel, mikor a lány is rajta átesve, mellette landol.*
-Na, csak megjöttél te is.
*Nyöszörgi oldalát dörgölve egy félmosollyal. Aztán már éppen elkezdene föltápászkodni, mikor meghallja a kacagást.*
-Ahh, legalább fölgyújthatnád az erdőt dühödben, sokkal jobb az ám.
*Vigyorog kicsit, ahogy lelki szemei előtt megjelenik a dühében erdőtüzet idéző Nino.*
-De nem féltelek, a mágikus erők a legritkább esetben ugranak valaki kezébe, és általában mire megtanulja az ember uralni őket, már legalább annyi felelősségtudata van, mint... mint mondjuk nekem.
*Említi magát az alsó határként.*
-Viszont meg kell mondjam egészen kényelmes itt. Főleg ezzel a kaviccsal a vesémben.
*Vigyorog oldalra, hátha lepattan a másik szeméről a fedél. Első ösztönös gondolata megint az, hogy széptevésbe vigye át a helyzetet, aztán magára parancsol. Halkan súgja oda.*
-Na gyere barátom, mielőtt elbűvölsz a kacagásoddal, és lehullanak a... a levelek persze, semmilyen leplek nincsenek.
*Támaszkodik fel közben lassacskán.*
-Szóval, mesélj csak miért akarnék rosszat a világnak?
*Kérdezi, hátha a másik kifejti jobban miért is nem neki való az a tudás, melynek alapjait Taitos most szándékozott lefektetni.*
~Már azon túl, hogy egyelőre gyenge mindenhez nagyjából.~
//Nino//
-Oh, dehogynem. Egy ájult nőt nagyon izgalmas helyeken lehet keltegetni.
*Forgatja meg a szemét amolyan "nem érted te ezt" dolgot kifejezvén vele.*
-Aghh!
*Nyögi artikulálatlanul, és kicsit még meg is toldja egy enyhén ijedtessel, mikor a lány is rajta átesve, mellette landol.*
-Na, csak megjöttél te is.
*Nyöszörgi oldalát dörgölve egy félmosollyal. Aztán már éppen elkezdene föltápászkodni, mikor meghallja a kacagást.*
-Ahh, legalább fölgyújthatnád az erdőt dühödben, sokkal jobb az ám.
*Vigyorog kicsit, ahogy lelki szemei előtt megjelenik a dühében erdőtüzet idéző Nino.*
-De nem féltelek, a mágikus erők a legritkább esetben ugranak valaki kezébe, és általában mire megtanulja az ember uralni őket, már legalább annyi felelősségtudata van, mint... mint mondjuk nekem.
*Említi magát az alsó határként.*
-Viszont meg kell mondjam egészen kényelmes itt. Főleg ezzel a kaviccsal a vesémben.
*Vigyorog oldalra, hátha lepattan a másik szeméről a fedél. Első ösztönös gondolata megint az, hogy széptevésbe vigye át a helyzetet, aztán magára parancsol. Halkan súgja oda.*
-Na gyere barátom, mielőtt elbűvölsz a kacagásoddal, és lehullanak a... a levelek persze, semmilyen leplek nincsenek.
*Támaszkodik fel közben lassacskán.*
-Szóval, mesélj csak miért akarnék rosszat a világnak?
*Kérdezi, hátha a másik kifejti jobban miért is nem neki való az a tudás, melynek alapjait Taitos most szándékozott lefektetni.*
~Már azon túl, hogy egyelőre gyenge mindenhez nagyjából.~
5189. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-21 20:09:12
Üzenet elküldve: 2017-04-21 20:09:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Lorew előreszalad, hogy a beszélgetésük közepét szakítva rohamozza meg a pódiumot hirtelen ötletével. Nestar még eldönti, hogy eltakarja-e az arcát, de úgy látszik még sem heveny elmebaj az oka, szimplán csak köp a csapatmunkára, de egyébiránt szép beszédet tart.*
-Attól függ, hogy a beszéd vagy az előadó. A beszéd kellemes, rögtönzött váza ellenére is felépítettnek hat. Lorew viszont, destruktív személyiség, aki megpróbálja környezetét a maga mélységébe húzni, hogy kizárja a morális reflekciókat és megsemmisíteni mindent, ami szép és fennkölt, mert maga képtelen az alkotásra. Egy lelki posvány, ha úgy tetszik. És ebben te is elsüllyedhetsz, ha nem válogatod meg jobban, kiknek a véleményére adsz. Sőt, bár csak személyes véleményem alapján, személyisége illeszkedik a sötét isten hívőiére. Ellenben, a rosszindulatot félretéve, ez még kevés bárminek is a bizonyítására, de kifejezetten antipatikus számomra a gondolata annak, hogy tanácstag legyen. Jobban örülnék olyanoknak, akik nem csak rombolni, hanem építeni is képesek. A Sillerforwokról pedig, megpróbálhatod, de meglepően csendesek mostanában, Rynizz diplomáciai kísérlete pedig kudarcba fulladt. Ez azért ne szegje kedved, lehet csak a Dwirinthalenek nem voltak képesek egy mindkét oldal számára megfelelő ajánlat megtételére.
*De, lassan visszacsatlakoznak a harmadik jelölthöz is, Nestar meg is indul, hogy ne hagyják azért magára Lorewet. Mert, ha nem is fog a szívéhez nőni, de a csapatszellem jegyében összetart vele és persze, ha a tanács úgy dönt, hogy helye van ott, nem kérdőjelezi meg.*
-Igen, valahogy a diplomáciai paletta üresnek hat, vannak rajta pontszerű erők, de ezeknek a hatóterületei vagy nem is találkoznak, vagy városi monopólium végtelen elnyelő passzivitásában nyelődnek el, periferizálódnak. És a periférián nincs szűkös erőforrás, aminek a fel- vagy újraosztásáért kapcsolati hálót kell építeni. A hívők megjelenése sem változtatott semmit, hisz az értelmetlen pusztítás követőit eddig és most is megvetjük.
*De itt egy pillanatra megáll, mielőtt ezt is túl hosszúra nyújtja.*
-És erről jut eszembe, bár teljesen véletlenszerűnek tűnik most említenem, de az első beszédem nem a levegőbe ment. Az év végére tíz aranyért tervezek majd hozzájutni minden, nem fekete üvegcséhez. De lehet előbb. Azért említem, mert legutóbb is sajnálatos sietség okán elmulasztottam nálatok látogatás tenni italkeverés ügyében.
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Lorew előreszalad, hogy a beszélgetésük közepét szakítva rohamozza meg a pódiumot hirtelen ötletével. Nestar még eldönti, hogy eltakarja-e az arcát, de úgy látszik még sem heveny elmebaj az oka, szimplán csak köp a csapatmunkára, de egyébiránt szép beszédet tart.*
-Attól függ, hogy a beszéd vagy az előadó. A beszéd kellemes, rögtönzött váza ellenére is felépítettnek hat. Lorew viszont, destruktív személyiség, aki megpróbálja környezetét a maga mélységébe húzni, hogy kizárja a morális reflekciókat és megsemmisíteni mindent, ami szép és fennkölt, mert maga képtelen az alkotásra. Egy lelki posvány, ha úgy tetszik. És ebben te is elsüllyedhetsz, ha nem válogatod meg jobban, kiknek a véleményére adsz. Sőt, bár csak személyes véleményem alapján, személyisége illeszkedik a sötét isten hívőiére. Ellenben, a rosszindulatot félretéve, ez még kevés bárminek is a bizonyítására, de kifejezetten antipatikus számomra a gondolata annak, hogy tanácstag legyen. Jobban örülnék olyanoknak, akik nem csak rombolni, hanem építeni is képesek. A Sillerforwokról pedig, megpróbálhatod, de meglepően csendesek mostanában, Rynizz diplomáciai kísérlete pedig kudarcba fulladt. Ez azért ne szegje kedved, lehet csak a Dwirinthalenek nem voltak képesek egy mindkét oldal számára megfelelő ajánlat megtételére.
*De, lassan visszacsatlakoznak a harmadik jelölthöz is, Nestar meg is indul, hogy ne hagyják azért magára Lorewet. Mert, ha nem is fog a szívéhez nőni, de a csapatszellem jegyében összetart vele és persze, ha a tanács úgy dönt, hogy helye van ott, nem kérdőjelezi meg.*
-Igen, valahogy a diplomáciai paletta üresnek hat, vannak rajta pontszerű erők, de ezeknek a hatóterületei vagy nem is találkoznak, vagy városi monopólium végtelen elnyelő passzivitásában nyelődnek el, periferizálódnak. És a periférián nincs szűkös erőforrás, aminek a fel- vagy újraosztásáért kapcsolati hálót kell építeni. A hívők megjelenése sem változtatott semmit, hisz az értelmetlen pusztítás követőit eddig és most is megvetjük.
*De itt egy pillanatra megáll, mielőtt ezt is túl hosszúra nyújtja.*
-És erről jut eszembe, bár teljesen véletlenszerűnek tűnik most említenem, de az első beszédem nem a levegőbe ment. Az év végére tíz aranyért tervezek majd hozzájutni minden, nem fekete üvegcséhez. De lehet előbb. Azért említem, mert legutóbb is sajnálatos sietség okán elmulasztottam nálatok látogatás tenni italkeverés ügyében.
5188. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-21 16:08:32
Üzenet elküldve: 2017-04-21 16:08:32
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Nestar kissé burkoltan, ugyanakkor határozottan elküldi Lorewet a büdös francba, úgy finoman és úriemberhez méltóan fogalmazva. Worenth pedig szándékosan nem avatkozik a dolgokba bele, hiszen még mindig úgy véli, hogy most nem ez a prioritás. Nem itt és nem most kell ezen civakodni. Ha tételezzük fel egy pohár bor mellett ücsörögnének ők hárman a Pegazus fogadóban, akkor egyébként valahol igazat adna Nestarnak, elvégre is az "anyázást" Lorew kezdte, ő a felbujtó. Talán érzi ezt a szakállas is, mert érdemi válasszal, visszavágással nem szolgál, vagy csak eljutott a tudatáig, hogy ezt most hanyagolni kellene? A hóhajú az utóbbival jobban kiegyezne.
Az alkimistamester felvázolja az álláspontját és bőven ki is fejti. Mondjuk az a rész, hogy őt annyira nem érdekli a tanácsosi szék és hogy ez csupán egy kiváló lehetőség a felszólalásra, kissé hiteltelenül hangzik.*
-Kissé tartok tőle, hogy a középre húzással az jön le, hogy képtelenek vagyunk állást foglalni. Egy kicsit ez, egy kicsit az... még a végén töketleneknek néznek minket. *kulcsolja össze ujjait, két mutatóujjával pedig megtámasztja állát.* -Ugyanakkor kezdésnek mehet így, hiszen a viselkedéskultúránál nehéz állást foglalni. Aztán majd változtatunk menet közben, ha szükséges. A másik kérdéssel kapcsolatban viszont szélsőségesebbek az elképzeléseim, de ne szaladjunk annyira előre, mindent a maga idejében.
*Így az első kérdésnél talán mégis a középről indítás lehet a legjobb.
Lorew bátran ragadja meg a kezdeményezést, viszont a politikusok elég kényesek az illem és az etikett elmulasztására. Tökösnek azonban tökös lépés, ez tény! Kétszer összecsapja tenyerét a mágusmester, majd közelebb hajol Nestarhoz.*
-Nem is rossz, nemde? Ez a Sillerforw ház, ahonnét Qeron úr érkezett... mennyire ismerős számodra? Mit gondolsz, nyitottak egy új kapcsolat kiépítésére? Amióta az Ametisztek nincsenek, a szövetségesek száma, kikre számítani lehet vészesen fogy... *sóhajt bánatosan.*
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Nestar kissé burkoltan, ugyanakkor határozottan elküldi Lorewet a büdös francba, úgy finoman és úriemberhez méltóan fogalmazva. Worenth pedig szándékosan nem avatkozik a dolgokba bele, hiszen még mindig úgy véli, hogy most nem ez a prioritás. Nem itt és nem most kell ezen civakodni. Ha tételezzük fel egy pohár bor mellett ücsörögnének ők hárman a Pegazus fogadóban, akkor egyébként valahol igazat adna Nestarnak, elvégre is az "anyázást" Lorew kezdte, ő a felbujtó. Talán érzi ezt a szakállas is, mert érdemi válasszal, visszavágással nem szolgál, vagy csak eljutott a tudatáig, hogy ezt most hanyagolni kellene? A hóhajú az utóbbival jobban kiegyezne.
Az alkimistamester felvázolja az álláspontját és bőven ki is fejti. Mondjuk az a rész, hogy őt annyira nem érdekli a tanácsosi szék és hogy ez csupán egy kiváló lehetőség a felszólalásra, kissé hiteltelenül hangzik.*
-Kissé tartok tőle, hogy a középre húzással az jön le, hogy képtelenek vagyunk állást foglalni. Egy kicsit ez, egy kicsit az... még a végén töketleneknek néznek minket. *kulcsolja össze ujjait, két mutatóujjával pedig megtámasztja állát.* -Ugyanakkor kezdésnek mehet így, hiszen a viselkedéskultúránál nehéz állást foglalni. Aztán majd változtatunk menet közben, ha szükséges. A másik kérdéssel kapcsolatban viszont szélsőségesebbek az elképzeléseim, de ne szaladjunk annyira előre, mindent a maga idejében.
*Így az első kérdésnél talán mégis a középről indítás lehet a legjobb.
Lorew bátran ragadja meg a kezdeményezést, viszont a politikusok elég kényesek az illem és az etikett elmulasztására. Tökösnek azonban tökös lépés, ez tény! Kétszer összecsapja tenyerét a mágusmester, majd közelebb hajol Nestarhoz.*
-Nem is rossz, nemde? Ez a Sillerforw ház, ahonnét Qeron úr érkezett... mennyire ismerős számodra? Mit gondolsz, nyitottak egy új kapcsolat kiépítésére? Amióta az Ametisztek nincsenek, a szövetségesek száma, kikre számítani lehet vészesen fogy... *sóhajt bánatosan.*
5187. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-21 11:38:12
Üzenet elküldve: 2017-04-21 11:38:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Kampány//
//Kagan//
*A barbár hadúr úgy határoz, hogy nem vesz részt a politikai játékban. Így sajnos nem fogják tudni megismerni a gondolkodásmódját egy kicsit sem, noha teljesen igaza van abban a férfinek, hogy ezt számára nem kötelező mulatság. Színpompás komédia csupán, amibe beszállhatott volna, hogy oldja a személye körül kialakult feszültséget. Ehelyett nyugodt léptekkel feláll, és a főtanács asztala felé veszi az irányt. Néhány őr kérdőn pillant az ott üldögélő társaságra, ám miután Creton Helwy megrázza a fejét, megnyugszanak.*
-Nem mondom, hogy a legalkalmasabb időt választottad arra, hogy tárgyalj velünk, de megértjük, hogy nem szívesen jársz fel Amon Ruadhról.
*Antonio Consiglio illedelmesen fogadja az érkezőt, s fejével int az egyik őrnek, hogy hozzon széket a hadúrnak.*
-A figyelmünket megkapod, kérlek, foglalj helyet!
*Továbbra is ő beszél, a többiek csak egy biccentéssel üdvözlik a férfit.*
-Ha gyávaságnak tartod a rend fenntartását, valamint az északi fronton vívott háborút, úgy szegénységi bizonyítvány neked. Mindazonáltal nem tartozunk magyarázattal.
*Jegyzi meg a városőrség vezetője, hiszen számtalan bizonyítékot tudna sorolni arra, hogy mit is tettek a háború alatt. Az a vita, ami most komédiaként a nézők elé lett tálalva, éppen erről szól. Persze csak korlátozott mértékben, a városlakók megnyugtatására. Bizonyára el is fognak sok mindent hinni, hiszen Arthenior védelmet nyújtott nekik.*
-Felteszem, azért nem veszel részt a színjátékban, mert nincs kedved értelmetlen vitákban részt venni. Javaslom, hogy térjünk rá a jöveteled okaira, s hogy haladjunk is, szépen sorjában.
*Veszi vissza a szót Consiglio főtanácsos, majd rögtön fel is hozza az első pontot.*
-Mit szeretnél hát egyeztetni a déli végekről, valamint a kereskedelemről és az ivóvízről? E három téma összefügg, s utóbbiban bővelkedik Arthenior. Importra szorultok netán?
//Jelöltek//
*Végül megtörik a jég, s az egyes csapat tagjai némi egyeztetés után belekezdenek a vitába. Lorew az, ki bátorságot merítve felsétál a pódiumra, és elkezdi a beszédét. Talán éppen ezt várják a politikusoktól, mégpedig, hogy legyen merszük kiállni a nép elé, önálló döntéseket hozzanak, s érveljenek. Valószínűleg ez az oka, hogy nyílzápor helyett Elvanduil nagytanácsostól csak egy mosolyt kap. A beszéd után feláll a nagytanácsosi asztaltól, és a másik pódiumra lép.*
-Köszönöm a vita megnyitását! Kérem az egyes csapatot, hogy ne is menjen el a pódiumtól, sőt, a távol maradt tagok sorakozzanak fel oda! Éppen e célból állítottunk két emelvényt. A másikról én hamarosan lesétálok, és megkérem a kettes csapatot, hogy foglalja el a helyem. Egyszersmind szót is adok az imént jelentkezett tagnak, hogy reagáljon az elhangzottakra. A vitát nem szakítom meg, csak akkor, ha látszólagos kompromisszum születik. Ekkor csengetni fogok, ezzel jelzek. Köszönöm!
*Lesétál az emelvényről, majd újfent helyet foglal a nagytanácsosi asztalnál, aminek a tetején ott pihen egy ezüst színű kallantyús csengő.*
//Tolvajlás//
*Úgy fest, hogy Myna nem érte be azzal, hogy Moontól egy szép napi keresetnek számító összeget szerzett. Taitost, a mágusmestert is megközelíti, és sokkal vakmerőbb módon kísérli meg a javait megszerezni. Azt sem mérlegeli, hogy ugyan ketten vannak az asztal körül, de a környezetükben -látótávolságon belül- van néhány őr is, akik közül néhányan talán pontosan a páros ténykedését figyelik, még ha véletlenül is.
Az az egy pedig a közeli fán üldögélő íjász, aki nem is sajnálja felhúzni az íját, és fenyegetően a lányra tartani*
-Tolvaj tizenkét óránál!
*Szól le az alatt ácsorgó őrökre, akik lassan elkezdik megközelíteni a Taitosnak éneklő nőt. Mikor hallótávolságba értek, diszkréten, de jól hallhatóan felszólítják a nőt.*
-Asszonyom! Kérem, egy szóra!
*Vélhetően ezek után leginkább rohanni lesz kedve a nőnek. Csakhogy akármerre is néz, mindenfelé városőrök vannak, akik ugyan még nem figyelnek mind rá, de közöttük átrohanni nem lesz egyszerű feladat.*
//Kagan//
*A barbár hadúr úgy határoz, hogy nem vesz részt a politikai játékban. Így sajnos nem fogják tudni megismerni a gondolkodásmódját egy kicsit sem, noha teljesen igaza van abban a férfinek, hogy ezt számára nem kötelező mulatság. Színpompás komédia csupán, amibe beszállhatott volna, hogy oldja a személye körül kialakult feszültséget. Ehelyett nyugodt léptekkel feláll, és a főtanács asztala felé veszi az irányt. Néhány őr kérdőn pillant az ott üldögélő társaságra, ám miután Creton Helwy megrázza a fejét, megnyugszanak.*
-Nem mondom, hogy a legalkalmasabb időt választottad arra, hogy tárgyalj velünk, de megértjük, hogy nem szívesen jársz fel Amon Ruadhról.
*Antonio Consiglio illedelmesen fogadja az érkezőt, s fejével int az egyik őrnek, hogy hozzon széket a hadúrnak.*
-A figyelmünket megkapod, kérlek, foglalj helyet!
*Továbbra is ő beszél, a többiek csak egy biccentéssel üdvözlik a férfit.*
-Ha gyávaságnak tartod a rend fenntartását, valamint az északi fronton vívott háborút, úgy szegénységi bizonyítvány neked. Mindazonáltal nem tartozunk magyarázattal.
*Jegyzi meg a városőrség vezetője, hiszen számtalan bizonyítékot tudna sorolni arra, hogy mit is tettek a háború alatt. Az a vita, ami most komédiaként a nézők elé lett tálalva, éppen erről szól. Persze csak korlátozott mértékben, a városlakók megnyugtatására. Bizonyára el is fognak sok mindent hinni, hiszen Arthenior védelmet nyújtott nekik.*
-Felteszem, azért nem veszel részt a színjátékban, mert nincs kedved értelmetlen vitákban részt venni. Javaslom, hogy térjünk rá a jöveteled okaira, s hogy haladjunk is, szépen sorjában.
*Veszi vissza a szót Consiglio főtanácsos, majd rögtön fel is hozza az első pontot.*
-Mit szeretnél hát egyeztetni a déli végekről, valamint a kereskedelemről és az ivóvízről? E három téma összefügg, s utóbbiban bővelkedik Arthenior. Importra szorultok netán?
//Jelöltek//
*Végül megtörik a jég, s az egyes csapat tagjai némi egyeztetés után belekezdenek a vitába. Lorew az, ki bátorságot merítve felsétál a pódiumra, és elkezdi a beszédét. Talán éppen ezt várják a politikusoktól, mégpedig, hogy legyen merszük kiállni a nép elé, önálló döntéseket hozzanak, s érveljenek. Valószínűleg ez az oka, hogy nyílzápor helyett Elvanduil nagytanácsostól csak egy mosolyt kap. A beszéd után feláll a nagytanácsosi asztaltól, és a másik pódiumra lép.*
-Köszönöm a vita megnyitását! Kérem az egyes csapatot, hogy ne is menjen el a pódiumtól, sőt, a távol maradt tagok sorakozzanak fel oda! Éppen e célból állítottunk két emelvényt. A másikról én hamarosan lesétálok, és megkérem a kettes csapatot, hogy foglalja el a helyem. Egyszersmind szót is adok az imént jelentkezett tagnak, hogy reagáljon az elhangzottakra. A vitát nem szakítom meg, csak akkor, ha látszólagos kompromisszum születik. Ekkor csengetni fogok, ezzel jelzek. Köszönöm!
*Lesétál az emelvényről, majd újfent helyet foglal a nagytanácsosi asztalnál, aminek a tetején ott pihen egy ezüst színű kallantyús csengő.*
//Tolvajlás//
*Úgy fest, hogy Myna nem érte be azzal, hogy Moontól egy szép napi keresetnek számító összeget szerzett. Taitost, a mágusmestert is megközelíti, és sokkal vakmerőbb módon kísérli meg a javait megszerezni. Azt sem mérlegeli, hogy ugyan ketten vannak az asztal körül, de a környezetükben -látótávolságon belül- van néhány őr is, akik közül néhányan talán pontosan a páros ténykedését figyelik, még ha véletlenül is.
Az az egy pedig a közeli fán üldögélő íjász, aki nem is sajnálja felhúzni az íját, és fenyegetően a lányra tartani*
-Tolvaj tizenkét óránál!
*Szól le az alatt ácsorgó őrökre, akik lassan elkezdik megközelíteni a Taitosnak éneklő nőt. Mikor hallótávolságba értek, diszkréten, de jól hallhatóan felszólítják a nőt.*
-Asszonyom! Kérem, egy szóra!
*Vélhetően ezek után leginkább rohanni lesz kedve a nőnek. Csakhogy akármerre is néz, mindenfelé városőrök vannak, akik ugyan még nem figyelnek mind rá, de közöttük átrohanni nem lesz egyszerű feladat.*
5186. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-20 17:19:08
Üzenet elküldve: 2017-04-20 17:19:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Harcias Harga//
*Örül, hogy ennyivel megúszta, mert nem igen szerette volna azért, hogy egy nyílvessző, ékeskedjen ki belőle. Szépen átadja az értékesebb holmikat ami épp nála van.
Nem próbálkozik semmivel, csak tovább áll.
Sajnos még nem igen van meg hozzá a hatalma, hogy egy hozzá hasonlókkal kikezdjen szemtől szembe.*
*Örül, hogy ennyivel megúszta, mert nem igen szerette volna azért, hogy egy nyílvessző, ékeskedjen ki belőle. Szépen átadja az értékesebb holmikat ami épp nála van.
Nem próbálkozik semmivel, csak tovább áll.
Sajnos még nem igen van meg hozzá a hatalma, hogy egy hozzá hasonlókkal kikezdjen szemtől szembe.*
5185. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:26:06
Üzenet elküldve: 2017-04-20 16:26:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Daranel//
- Azért nyilván nem árt, ha az embernek van hozzá tehetsége. Úgy hiszem neked van, mert hát... Miért is ne lenne? Elég csak rád pillantanom és már megmondom.
*Való igaz, Daranel magas, izmos testalkatú. Az íjászok szoktak hasonlóan kinézni. No persze nem sajnálja, hogy nőként ő teljesen más beállítottságú, bár gyakran eljátszik a gondolattal hogy milyen is lenne másnak lenni.*
- Igen, tényleg szeretnék egyet! Majd szakítunk rá alkalmat hogy megmutathasd miként kell egyet elkészíteni.
*~Egy alkalmat, amikor atyám távol van.~
Daranel hirtelen jött ötlete tetszik neki.*
- Nahát, hoztál pokrócot? Remek! Akkor leülhetünk valahová. *Szemeivel körbekémlel egy lehetséges hely után a kis domboldalon* Mellesleg tudod engem nem zavar ha mesélsz róla. Szeretem mások elbeszéléseit hallgatni.
*Kivéve a volt házi tanítója elbeszéléseit. Azok teljességgel unalmasak és kifejezetten semmilyenek voltak, és valahogy az Effy számára alapjában véve érdekes leckéket is sikerült fárasztóvá tennie. A mellette eltöltött néhány évnyi szenvedés után Ephemia bármit és bárkit képes meghallgatni. Főleg ha az a valaki éppen Daranel.*
- Azért nyilván nem árt, ha az embernek van hozzá tehetsége. Úgy hiszem neked van, mert hát... Miért is ne lenne? Elég csak rád pillantanom és már megmondom.
*Való igaz, Daranel magas, izmos testalkatú. Az íjászok szoktak hasonlóan kinézni. No persze nem sajnálja, hogy nőként ő teljesen más beállítottságú, bár gyakran eljátszik a gondolattal hogy milyen is lenne másnak lenni.*
- Igen, tényleg szeretnék egyet! Majd szakítunk rá alkalmat hogy megmutathasd miként kell egyet elkészíteni.
*~Egy alkalmat, amikor atyám távol van.~
Daranel hirtelen jött ötlete tetszik neki.*
- Nahát, hoztál pokrócot? Remek! Akkor leülhetünk valahová. *Szemeivel körbekémlel egy lehetséges hely után a kis domboldalon* Mellesleg tudod engem nem zavar ha mesélsz róla. Szeretem mások elbeszéléseit hallgatni.
*Kivéve a volt házi tanítója elbeszéléseit. Azok teljességgel unalmasak és kifejezetten semmilyenek voltak, és valahogy az Effy számára alapjában véve érdekes leckéket is sikerült fárasztóvá tennie. A mellette eltöltött néhány évnyi szenvedés után Ephemia bármit és bárkit képes meghallgatni. Főleg ha az a valaki éppen Daranel.*
5184. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:42:16
Üzenet elküldve: 2017-04-19 23:42:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Lauwirra//
- Rakd csak le! És semmi trükközés! *Utasítja Lauwirrát. Közben pont olyan fejet vág, mint aki gondolkodás nélkül meghúzza a ravaszt, ha trükközésnek tűnő dolgot vesz észre. Ha Lauwirra viszont szépen lerakja és így átadja, amit kell, akkor igen elégedett.*
- Na most mehetsz! Szaporán, nem érek rá egész nap! *Fejével arra bök, amerre Daewe is elmenekült. Ezek után hagyja, hogy távozzon az áldozata. Mikor az már valamivel távolabb ért és nem adja jelét annak, hogy esetleg visszafordulna Harga gyorsan magához veszi az italokat és az aranyat. Ha ezzel is gond nélkül meg van, akkor visszasunnyog a tisztást övező fák közé, onnan pedig még messzebbre sétál, mert tudja, hogy egy jól végzett rablás után sem szabad egy helyben maradni. Ha persze Lauwirra nem indul el visszafelé, akkor ő sem.*
- Rakd csak le! És semmi trükközés! *Utasítja Lauwirrát. Közben pont olyan fejet vág, mint aki gondolkodás nélkül meghúzza a ravaszt, ha trükközésnek tűnő dolgot vesz észre. Ha Lauwirra viszont szépen lerakja és így átadja, amit kell, akkor igen elégedett.*
- Na most mehetsz! Szaporán, nem érek rá egész nap! *Fejével arra bök, amerre Daewe is elmenekült. Ezek után hagyja, hogy távozzon az áldozata. Mikor az már valamivel távolabb ért és nem adja jelét annak, hogy esetleg visszafordulna Harga gyorsan magához veszi az italokat és az aranyat. Ha ezzel is gond nélkül meg van, akkor visszasunnyog a tisztást övező fák közé, onnan pedig még messzebbre sétál, mert tudja, hogy egy jól végzett rablás után sem szabad egy helyben maradni. Ha persze Lauwirra nem indul el visszafelé, akkor ő sem.*
5183. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-19 22:58:06
Üzenet elküldve: 2017-04-19 22:58:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Harcias Harga//
*Ezt az 1 Azúrkék varázsitalt Harcias Harganak adja.
Ezt az 1 Fűzöld varázsitalt Harcias Harganak adja.
Ezt az 1 Világoskék varázsitalt Harcias Harganak adja.
Ezt a 13 aranyat Harcias Harganak adja.
Készségesen átadja, mert ezek csak tárgyak. Inkább ezek, mintsem a gazdateste sérüljön meg.
Viszont a támadó következő mondatára nem felel semmit, mivel a ruhákon kívül legfeljebb egy koponyát találhat, az elfnél, mintsem ékszereket.
Némán engedelmeskedik, mert tudja jól, hogy jelenleg nincs esélye az Orkkal szemben, így kénytelen szembe nézni a valósággal.*
- Parancsolj.
*Utána már csak vár, hogy mi lesz a fejleményekkel. Remélhetőleg eleget tett valamelyest a kérésnek.*
*Ezt az 1 Azúrkék varázsitalt Harcias Harganak adja.
Ezt az 1 Fűzöld varázsitalt Harcias Harganak adja.
Ezt az 1 Világoskék varázsitalt Harcias Harganak adja.
Ezt a 13 aranyat Harcias Harganak adja.
Készségesen átadja, mert ezek csak tárgyak. Inkább ezek, mintsem a gazdateste sérüljön meg.
Viszont a támadó következő mondatára nem felel semmit, mivel a ruhákon kívül legfeljebb egy koponyát találhat, az elfnél, mintsem ékszereket.
Némán engedelmeskedik, mert tudja jól, hogy jelenleg nincs esélye az Orkkal szemben, így kénytelen szembe nézni a valósággal.*
- Parancsolj.
*Utána már csak vár, hogy mi lesz a fejleményekkel. Remélhetőleg eleget tett valamelyest a kérésnek.*
5182. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-19 22:40:36
Üzenet elküldve: 2017-04-19 22:40:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Lauwirra, Daewe//
*Neki aztán tökéletesen jó Lauwirra szárazon is, mindenféle testnedv nélkül. Addig jó, amíg nem vonja el a figyelmét a munkáról sem egy tócsa ürülék, sem a célt talált nyílvessző környékéről egyre csak terjedő vérfolt. Sem holmi sunnyogó alkimisták vagy vajákosok. Szerencsére utóbbi probléma is megoldódik, mert Daewe veszi a lapot és inkább visszanyargal a városba. Az elsőre nem esik le Hargának, hogy a nő így akár segítséget is hozhat az áldozatnak, vagy ami még rosszabb, üldözőket neki, a rablónak. De addig még van egy kis idejük és a számszeríjával is bámulatosan tudja siettetni a dolgok alakulását. A fiatal elf meg igen készségesnek mutatkozik, ennek pedig Harga igencsak örül. A végén még mindketten jól fognak járni.*
- De ha megtudom, hogy gyémántot meg rubintot tartogatsz, esküszöm megkereslek és kilyuggatlak. *Morog, mert az már nem tetszik neki annyira, hogy Lauwirra alkudozni próbál. Hát mikor tanulják már meg végre a városiak, hogyan kell rendes áldozat módjára viselkedni?*
- Na ne szövegelj! Csak add ide rögtön az arannyal együtt! Na mi lesz már? *Egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy a kérést nyomatékosítandó a buzogányával vagy egy kis rángatással is megfenyegeti a lányt, aztán rájön, hogy egyelőre mégiscsak így a számszeríjjal a legbiztosabb.*
- Egy, kettő... *A helyzet jellegéből adódóan Lauwirra képzelheti, hogy nem csak a számolási tudását fitogtatja ezzel.*
*Neki aztán tökéletesen jó Lauwirra szárazon is, mindenféle testnedv nélkül. Addig jó, amíg nem vonja el a figyelmét a munkáról sem egy tócsa ürülék, sem a célt talált nyílvessző környékéről egyre csak terjedő vérfolt. Sem holmi sunnyogó alkimisták vagy vajákosok. Szerencsére utóbbi probléma is megoldódik, mert Daewe veszi a lapot és inkább visszanyargal a városba. Az elsőre nem esik le Hargának, hogy a nő így akár segítséget is hozhat az áldozatnak, vagy ami még rosszabb, üldözőket neki, a rablónak. De addig még van egy kis idejük és a számszeríjával is bámulatosan tudja siettetni a dolgok alakulását. A fiatal elf meg igen készségesnek mutatkozik, ennek pedig Harga igencsak örül. A végén még mindketten jól fognak járni.*
- De ha megtudom, hogy gyémántot meg rubintot tartogatsz, esküszöm megkereslek és kilyuggatlak. *Morog, mert az már nem tetszik neki annyira, hogy Lauwirra alkudozni próbál. Hát mikor tanulják már meg végre a városiak, hogyan kell rendes áldozat módjára viselkedni?*
- Na ne szövegelj! Csak add ide rögtön az arannyal együtt! Na mi lesz már? *Egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy a kérést nyomatékosítandó a buzogányával vagy egy kis rángatással is megfenyegeti a lányt, aztán rájön, hogy egyelőre mégiscsak így a számszeríjjal a legbiztosabb.*
- Egy, kettő... *A helyzet jellegéből adódóan Lauwirra képzelheti, hogy nem csak a számolási tudását fitogtatja ezzel.*
5181. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-19 20:01:07
Üzenet elküldve: 2017-04-19 20:01:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Végre a tisztáson, ahol megpihenhet egy kis időre.
Már esete van, de szerencsére, itt nagy valószínűséggel, nem kell aggódnia, hogy valaki megkörnyékezi. Lepihen néhány órára, még mielőtt a városba menne. Nagyon elfáradt, de ezt talán természetes ennyi gyaloglás után.
Miután szusszant egyet, a gyaloglását tovább folytatja, egyenesen a folyópart felé, ahol talán egy kicsit felfrissíti magát. Lehet nincs pénze, se semmilyen érdekes dolog nála, azonban szeretné tisztának érezni a bőrében, így hát meg is indul a rövid pihenője után.*
Már esete van, de szerencsére, itt nagy valószínűséggel, nem kell aggódnia, hogy valaki megkörnyékezi. Lepihen néhány órára, még mielőtt a városba menne. Nagyon elfáradt, de ezt talán természetes ennyi gyaloglás után.
Miután szusszant egyet, a gyaloglását tovább folytatja, egyenesen a folyópart felé, ahol talán egy kicsit felfrissíti magát. Lehet nincs pénze, se semmilyen érdekes dolog nála, azonban szeretné tisztának érezni a bőrében, így hát meg is indul a rövid pihenője után.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586