Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 326 (6501. - 6520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6520. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-17 00:10:13
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*Még küszködik, még keresi a kiutat. Nekifeszül a ráboruló kupolának, annak a homályba vesző hálónak. S míg küzd, sokkal rosszabb. Amikor nem feszíti neki akaratát, sokkal könnyebb elviselni. Mégis nagy az űr. Valami hiányzik. Még pislákol. Kell neki. Nem hagyhatja, mert… Nem tudja miért, az a dallam kiverte a fejéből. Csak a fűszeres illat hiányzik az orrából, ahogy a függő is hiányolja a napi adagot, s a mélyen karcos hang a füléből, melyre mellkasában száz apró pillangószárny kezd repdesni. Arcán bágyatag mosoly terül szét, elrejtve, hogy belül küzdelem zajlik a tudatért.
A lányka hullámokban változó hangulata, rossz érzéssel tölti el, de nem tudja szavakba önteni. Akár hányszor szólna, szája nem mozdul. Midőn a kis madárkát előveszi, s a varázs megtöréséről beszél, hiába dereng neki, nem sikerül érte nyúlnia. Akarja azt a madarat, újra a szabadba vágyik, de teste nem engedelmeskedik neki.
Nem csak a lány szemében gyűlnek a könnyek Käli lelki szemei is könnyben úsznak a tehetetlen dühtől.
~Engedj ki! Eressz!~ Hangzik a gondolat egyre reménytelenebb. A lány kéri, s ő engedelmesen Kharasshi és az árus felé pillant, s a fakó sörény látványa ad némi reményt, valahol mélyen. Másban sem tud bízni.
~Bízni.~
Reményteli gondolat, de olyan messze van. Aztán persze az árust is látja, de ő kevésbé köti le, hiába őt utálja a lányka. Belül nem érez haragot az árus iránt, hiába bólogat, ahogy a lány elvárja.*
- Egy tincset a felesége hajából *ismétli Rilkäline engedelmesen, mosolyogva.* Feltétlenül.
*Arca, tükre a tökéletesen engedelmes szolgálónak, ha úgy tetszik, kinek minden vágya, gazdájának kívánságát teljesíteni, és mint ha azt is érezné egy pillanatra. Ez a csepp kis teremtés nem maradhat hajtincs nélkül. Pedig nem érti, mire kellhet. Ajka pedig nem tudja megkérdezni, bárhogy küszködik a felszín felé a gondolat. Hullámzik még, akárcsak a tenger. Olykor felszínre bukik a tudat, de hamar maga alá temeti a tajték.
Ekkor megérez valakit maga mellett. Ujjai még az irbisz fogon pihennek, de gondolatai cseppet sem nyugodtak már. Mikor megérzi a fűszer illatot, s a vágyott karcos hang a fülébe kúszik, lelke rebben, s a csíkos kis tigris nekiesik rácsainak.
Felpillant Kharasshira, csak úgy, mint ha bárki más lenne, aki éppen mellette akar nézelődni. Ám a tekintete cseppet sem hasonlatos ahhoz a Rilkälinehez, akinek kékjei fellobbannak, akár hányszor a közelébe kerül a hím. Hiányzik belőle a tűz és a pajkosság. Csak a békés mosoly ül arcán, mint egy festett játék babának.*
- Egy tincs *szólal meg, szokatlanul vágyódva, mégis üres tekintettel.*
- Kell egy tincs, a felesége hajából *Biccent az árus felé, már már türelmetlenül, pedig nem akar. Nem azt mondja, amit mondani akar. Hogy: ~Csak egyszer szabaduljak innét, és jobban akarod majd a saját tincseidet!~ Nem tud. Pedig hogy szórná szitkait a kis bakfisra, aki behúzta a csőbe, de ha tehetné, ha teste engedné, két marokkal esne a torkának. Karasshi tovább kérdez, s az árak felől érdeklődik, és talán fogalma sincs, hogy a nő, aki visszanéz rá, belül milyen csatákat vív, hogy a felszín alatt még önmaga lehessen. Ebben a csatában pedig megsegíti a marcona jelenléte. Legalább érzéseiben, ha teste immár egy engedetlen börtön. *




6519. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 22:10:39
 ÚJ
>Zaxdor Karag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Búskomor képpel áll az egyik magaslatnak kinézett ponton. Kalapácsa nyelére támaszkodik, s vékony, összehúzott szemekkel kémleli a környéket, minden átlagosnál gyorsabb mozgásra odakapja tekintetét. De a tisztás csendes, csak a karaván utószele az, ami még egy kis ritmust ad a környéknek. Talán ez is elhal hamar, ki tudja? Nincs túl jó kedve, sőt, ami azt illeti meglehetősen ideges és elkeseredett. Nem tudtak segíteni, nem értek el semmit, s ez még bajtársak életébe is került. Lassan szállingózik a thargok levert csapata, egyikük a másik után. Szinte mindenki arcára van írva, mit érez, főleg miután Leanda rögtönzött hordágyára, s a rajta fekvő véres arcú nőre tekintenek. Értelmetlen és oktalan halál, mi a lány része lett. Zaxdornak esélye sem volt megismerni őt. Van ki egy kisebb csapattal távozik, a férfi, akire egy hegyomlásnyi fegyver zúdult, de pont Zaxdor és Daewe volt jókor, jó helyen. Persze az érdem elsősorban Daewe-é, Zaxdor maximum csak közreműködő volt. A tompa puffanást azonnal felismeri, ahogy a hatalmas kalapács a tisztás zöldellő gyepébe fúródik, úgy nyomja össze Kagan, a vezér szívét is a látvány. Egy esőcseppet mázol szét a homlokán, miközben a vezér felé indul, aztán tisztes távolságban áll meg tőle, hogy fejet hajtson.*
- Nem a te hibád. *Morogja, mert mondania kell valamit. Hunyorog, mert az esőcseppek olykor szemöldökén kúsznak végig, hogy aztán lehajtott fejéről a földre hulljanak. A hollóhajú varázsló is megérkezik közben, ki Zaxdorhoz hasonlóan a vezért figyeli, majd Hrothgaarhoz szól. A törpe lelke messze jár, hosszú ideje hallgatag, de így viselkedik az, kinek egy darab meghal a szívéből.
~ Laor! Ő fogadott. ~ Gondolja magában, mert megismeri a férfit, ki oly kétkedőn várta az amoni kapuban. A halott lélekre lepel kerül, de ez a gyász súlyán nem könnyít, lehúzza a vállakat, s megtöri a testet. Krestvir után ő is Hrothgaar közelébe lép, hogy hallja az esetleges parancsokat, mit a törpe kiad. Aztán végre Kagan megtöri a csendet.*
- Jó. *Biccent határozottan. ~ Végre. Bátor és eltökélt, nincs helye az érzelmeknek. Most nincs tovább. ~ Közben a megszólaló Daewere és Atehanerre figyel, kik közelébe Krestvir is odahúzódik, néhány lépésnyire Zaxtól. Némán figyeli a beszélgetést, a sötételf megint vinnyog egy mondatot, legszívesebben lecsapná, de persze erre nem kap parancsot.

Krestvir szavaira felkapja a fejét. ~ Vissza a városba?! ~ Kagan ismét szól, önkéntelenül is csak bólint a vezér szavaira, azonban a Kagantól lopott villanó tekintet egészen más célt jelez, ami világos és érthető. Közel van a lány, pont elég közel, különösebben megerőltetnie sem kell magát. Kalapácsa mellette a földön, kezei szabadok, így csak egy fél lépés. Krestvir mással van elfoglalva, éppen búcsúzni készül, az óriás azonban nem várja meg, míg befejezi, az ökle nem sokkal azután megindul a nő nyakszirtje felé, hogy az elkezdi, talán még hármat tudott előtte pislogni. Csak feltételezi, hogy nem megölnie kell, de ha igen, azt el tudja intézni utána is. A távolság rövid, az óriás keze hosszú és talán jóval feljebbről indul, mint a lány tekintete. Bár Krestvir képességeit nem ismeri, az ökle az egyik kedvenc fegyvere, így reményei szerint egy masszív, tompa puffanás után a lány hosszú ideig aludni fog, amíg csak szükséges. Persze csak akkor, ha a mozdulat sikerül.*
- Megöljem? *Kérdezi Kagantól kifejezéstelen tekintettel, vállát megrándítva, ha a kábítás összejön.*

A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.16 22:18:15


6518. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 21:11:13
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

//Thargok//

*Daewe nyitja problémái sorát, Atehaner pedig szaporítja azt.*
- Majd otthon megbeszéljük, Alkimista. Addig te felelsz a sötételfért, aki óriásháton lovagolva támadt ránk. *csak hogy világos legyen, mi Kagan álláspontja a dologról.*
- Te pedig, fekete elf, számot adsz majd dolgaidról a Vashegyen, és ajánlom, hogy jól felelj. *azért némi bizonytalanság Kaganban is van. Ugyan Atehaner Bölénnyel volt, de közvetlen támadással nem fordult a Thargok ellen, legalábbis Kagan ezt nem észlelte, nem észlelhette.*

*Nincs elég baja, dühe, fájdalma, még Laor is csak kudarcról számol be. Mély levegőt véve próbálja féken tartani tombolását, úgy válaszol a férfinak.*
- Sok meghalt, sok él még. Fogalmunk sincs, ki tette. Talán Harath tudja, de a nyomorult nem mert a színem elé kerülni, pedig... *pedig Kagan is látja, hogy egyedül nem tehetett semmit a félvér.*
- A tömeg verte agyon, mint azt a másikat, Khadot is... *az eddig remekül helyt álló Szilánkok ezt a pillanatot választják, hogy rángatni kezdjék az istrángot, de korai ez még, és nagyon elhibázott.*

*Krestvir szavaiból a nem suttogottak eljutnak Kaganig is, aki először nem hisz a fülének, majd villámló tekintetét a visszaforduló Krestvirről Zaxdorra veti. Egyetlen elvágó, suhintó mozdulat az, amivel közli akaratát az óriással, majd megvárja a végkifejletet.*



6517. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 20:16:25
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1058
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Kaganék//

*Valóban szükség van arra, hogy Kagan harmadszor is, emeltebb hangon a nevén szólítsa. Csak ez rántja vissza a révületéből. Más kérdés, hogy ennek egyáltalán nem örül. Vad mozdulattal kapja fejét Kagan felé, megrándul a szája széle, és kezei ökölbe szorulnak. Pár szívdobbanásnyi ideig farkasszemet is néz a sárga szempár tulajdonosával, aztán csak győz a józan ész.*
- Ziana... *megköszörüli a torkát, mert nehezen érthetően rekedt volt a hangja* Ziana és Ald társaságában csatlakoztam a kikötőben a városőrök egy dezertőr csoportjához. Ők is a városba akartak indulni, hogy elszámolhassanak árulónak tartott feletteseikkel és Arthenior nagyjaival. A hajójukon indultunk meg felfelé a folyón, de semmi sem sikerült. A kapitány elmondása szerint a folyó az év ezen szakában egyébként is nehezen hajózható, de most annyira alacsony volt a víz, hogy alig tudtunk elvergődni a gázlóig. Ott sokáig próbálkoztak, hogy könnyebbé tegyék a hajót, de minden hiábavalónak bizonyult. Én pedig... *sóhajt egyet* Nem tudtam tovább várni. Otthagytam őket és lovon mentem tovább.
*Hosszabb szünetet tart.*
- Semmi sem sikerült...
*A kapott parancsra pislog egyet, majd Arthenior felé néz. Itt-ott mintha néhány vékony füstcsík emelkedne az ég felé, de nem hallja a lángok vad ropogását, nem látja a világosságot elhomályosító sűrű füstfellegeket. A város nem ég. Lea pedig halott, amiért ez igazán a minimum lenne.*
- És akik megölték? *int a hordágy felé* Velük mi van?
*Tényleg olyan az arckifejezése, hogy akár ölre menni is kész a Hadúrral, amiért az - legalábbis szerinte - bosszú nélkül hagyja felesége halálát. Mivel azonban egész életében ahhoz szokott, hogy parancsokat teljesítsen, azonnal észreveszi, hogy elvetette a sulykot. Így alig hangzik el a kérdése, már meg is hajtja a fejét.*
- Parancsod szerint. *morogja maga elé, és visszaindul csapzott szőrű lovához. A társaság többi tagjával nem is törődik. Mit számítanak most? A törpe kovács lova mellé viszi sajátját, és valamivel barátságosabban pillant le Hrothgaarra.*
- Indulás! Irány a Vashegy.
*Amikor elindulnak, lovával ott léptet a hordágy mellett. Nem áll a menet élére, az a Hadúr dolga. Mikor pedig mindenki nekiindult, végül lemarad. Hátvédnek is kell lennie.*


6516. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 18:59:24
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 935
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//

*Talán a törpe is még túlságosan meg van rendülve, vagy ő volt túl halk, de választ egyelőre nem kap. Mondjuk ő is úgy látja, hogy itt segíteni már nem tud, innen már csak haza kell jutniuk. Ahogy arra Kagan is figyelmezteti őket.
Odapillant a férfira, majd végignéz a gyászos kis csapaton... Igen, indulniuk kellene. De ő nem tart velük...
Mikor Khad teste felkerül a ló hátára, Daewe mellé lép, s ha alkalma adódik, úgy szól hozzá, hogy Atehaner ne hallja.*
- Nem tudom, honnan ismered, de legyél óvatos és gyanakvó. - *súgja, miközben tekintetével jelzi, kiről beszél.*
- Nana! - *inti magához a másik nőt is.*
- Én még visszamegyek a városba. Mondjátok meg otthon, ha keresnének... És vigyázzatok egymásra! - *közli, mert szó nélkül nem akar távozni, nehogy keressék. Viszont a thargoknak nem jelenti, hogy visszamenne, mert tekintve a hangulatot, nem tartja jó ötletnek szólni, hogy a városiakat segítené...
Még megvárja a választ, aztán visszafordul. Ott talán néhány életet még meg lehet menteni...*


6515. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 18:52:35
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 838
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

- Akkor félreértettelek *vonja meg a vállát szinte közönyösen. Neki aztán egy kicsit sem fontos az a hajtincs. Ezek szerint azért az árusnak se annyira.*
- Behúzódhatunk hozzád az eső elől, míg elkészül a ruha? *kérdi, ahogy az éledő zápor egyre jobban rákezd.* - Lehet, hogy meglepném a nősténykémet egy másikkal is. Egy kékkel, ami kiemeli a szeme színét. És ki tudja... talán talál még magának más kedvére valót is a portékáid közt, míg várakozunk *kacsint.
A vészjósló károgásra nem sokat ad. Az eső csak eső. Nyár idején gyakorta jön égzengéssel. Nincs ebben semmi baljós. Ellenben Rilkäline beszélgetőtársa mintha kissé hangyás lenne, már-már hisztérikus. Nincs Kharasshi ínyére, hogy ilyen soká feltartja a fakóvérű nősténykét.*
- Pillanat *mondja az árusnak, s megindul Käliék felé. Öles léptei hamar falják az amúgy se túl nagy távolságot.*
- Hol maradsz már ilyen soká? *toppan Rilkäline mellé.* - Gyere, mielőtt megázol *biccent fejével a kelmeárus kocsijának irányába.* - Vagy találtál esetleg valami kedvedre valót?
*Fakó pillantása most a furcsa leányzóra fordul, mert amiatt végképp nem akar megázni, hogy Rilkäline nekiáll esetleg szégyenlősködni a vágyott vásárfia kapcsán.*
- Mit nézett ki, hm? Mondd, mi az ára?


6514. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 18:10:42
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//

*Úgy tűnik, a Vérúr tényleg kedveli Atehanert, mert ritkán van a félvérnek ekkora szerencséje. Majdnem meghalt a tömegben, de régi ismerőse megmentette, ezzel mindenképpen tartozik neki. Atehaner becsületes félvér, ezért a fejébe veszi, hogy addig marad Daewe oldalán, és addig segíti, amíg vissza nem tudja adni a szívességet.
Természetesen nem tervez eltűnni sehova sem, ennek a csapatnak köszönheti azt, hogy még dobog a szíve, így kérdés nélkül segítik a hullacipelésben. Hiba nem az erejéről híres, és hiába még fáj ott bent mindene, nem törődik vele. Nélkülük halott lenne, ez a minimum.
Miután felrakták a holtat a lóra, odalép Daewe felé.*
- Tiéd az életem. Ha nem hiszed, véremmel erősítem meg a fogadalmam.


6513. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 17:48:43
 ÚJ
>Daewe Syl'dor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//

*Már ketten is vigasztalják és próbálják meggyőzni arról, hogy nem az ő hibája volt a szellemjáró halála. Ez jól is esik, valami kis erőt is önt bele, de kevésnek tűnik. Inkább csak hagyja magát sodortatni a többiekkel, amíg Kagan rá ne m rivall. Felkapja a fejét és a hadúrra néz, de most nem szégyenérzet önti el amiért így rápirítottak, hanem indokolatlan düh. Tudja jól, hogy Kagannak igaza van, hiszen nem azért van itt, hogy az ellenségen segítsen. De képtelen lett volna csak úgy ott hagyni azt a kétségbeesetten rimánkodó mélységit. Még akkor is ha sötételf. Akit valójában nem is ismer, csak mintha látta volna már. Talán Synmirán még régen, de ez már nem számít.*
- Daewe a nevem.
*Szólal meg Kaganra nézve. Nagyon igyekszik, hogy határozott legyen, de remeg a hangja.*
- Csak mondd az árat, és én kifizetem.
*Segít az elesett tharg harcost elcipelni a többiekkel, és amikor a lova mellé érnek Nanaiához szól.*
- Gyere, tegyük fel a lovamra!
*Ez nem olyan elegáns módja a halott haza szállításának, mint amit Hrothgaar talált ki Leandana számára, de biztosan jobb, mint kézben cipelni. Így majd a lova mellett kell gyalogolnia. Ez sem zavarja nagyon.
Khad keze lecsúszik a ló oldala mellé, és néhányszor nekiütődik. Daewe ezt nézi, és tökéletes szimbólumának látja mindannak az értelmetlenségnek, ami nemrég történt. Hallott már meséket hősi csatákról vagy dicső ütközetekről, de azok biztosan nem ilyenek voltak. Ez csak kaotikus öldöklés volt.
El nem tudja képzelni, hogy bárki is hogyan képes ebben örömét lelni.*


6512. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 10:50:03
 ÚJ
>Leandana Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Vakmerő

//Kaganék//

*Amikor már azt gondolná az ember - vagyis az ember szelleme -, hogy nem érhetik meglepetések, akkor felbukkan még valaki.*
- A szerető, mi?
*Jegyzi meg epésen Lea mellett az apja. Lea pedig csak a szemét villogtatja rá.*
- Hát milyen gyászhuszár már ez?!
*Kérdezi a másik. Lea erre is csak szemét villogtatva reagál.*
- Bátor egyébként. Vagy inkább pofátlan.
*Szólal meg újra az első.*
- Nem fognátok be a pofátokat? Benneteket gyászolt valaki?
* Ahogy mozgatják a köpenyt Leán, úgy 1 Bíborlila varázsital is Hrothgaar Skyllagrimmson lábához gurul. *
- Az anyád, az nagyon gyászolt.
*Replikázik apja egyből.*
- Aha, azok inkább örömkönnyek lehettek.
*Szűri Lea a fogai között.*
- Egy fiú. Meg fog bosszulni.
*Lea most Jorykra néz. Nem tudta, hogy van gyermeke, de igazság szerint soha nem is érdekelte a dolog. A Thargodrymek sosem voltak békés népség, amerre jártak özvegyeket és árvákat hagytak, és a szakítás után Kagan sem szakított rögtön ezzel a családi hagyománnyal. Legyőzöttnek lenni persze vacak lehet. Ami azt illeti méltatlanul agyonverve lenni is vacak.*
- Az neked békét adna?
*Kérdez vissza meglepően szelíden.*
- Talán.
*Lea bólint. Ő nem haragszik azokra, akik agyonverték, jó a lova miatt haragszik kicsit, meg amiatt, hogy nem tudott elbúcsúzni azoktól, akiket szeret. De hát a magukfajtának ritkán adatik meg a békés halál, de erről apja és sógora is tudna mesélni.*
- Meddig kell még ezt néznem?
*Kapja tekintetét előbb az egyik, majd a másik férfira. Apjától kapja meg a választ.*
- Tulajdonképpen örökre.
*Hümment egyet.*
- Nyugtassatok meg, hogy nem néztetek folyton.
*A válasz csak egy-egy gúnyos horkantás.*


6511. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-16 10:44:44
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

*Valószínűleg nem lenne olyan sebesség, ami megfelelne Kagannak - ez az a helyzet, amikor a kákán is tud az ember csomó-hegyeket találni - de a megroggyant kis csapata objektíven nézve sem valami gyors.*
- AZT MONDTAM, HOGY INDULÁS! *bődül el fékeztet dühvel, mikor bávatag serege láthatóan még nem tért teljesen magához.*
- Shauri! Keresd meg az utánpótlást! *ad parancsot a visszatérő felderítőnek, majd villámló szemekkel pillant körbe.*
- Hroth, hajtsd meg őket, nem maradhatunk itt sokáig, mozgás!

*Furcsa légmozgást észlel, tudata peremén suttogó hangokat, amik a legbiztosabb jelei az őrületnek. Megrázza a fejét, és vasakaratával szegül szembe az elméjét fenyegető sötét bánattal és kétségbeeséssel. Vágtázó ló patáinak zaja jelzi Laor érkezését, Kagan pedig harcra készen fordul rá, míg fel nem ismeri. A megszólításra csak rövid, fáradt pillantás a válasz, aztán... aztán ad egy percet Laornak. Egyetlen percet, talán az utolsót, mert nyílt színen nem dönthetik romba a magukról alkotott képet.*
- Tranceps... Laor. LAOR! *talán ha harmadikra sikerül visszarángatnia a férfit a világba, ha kell, akkor a karjánál fogva.*
- Jelentést! Aztán irány dél, érted? Irány a Vashegy.


6510. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-15 20:48:53
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1058
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Kaganék//

*A szántók elmaradnak mögötte, most már a város felé vezető úton vágtázik. Hamarosan kisebb facsoport, kisebb erdő válik láthatóvá a horizonton. Azt a kis tisztást veszik körül ami a város mellett terül el. Most már igazán nincs messze. Sarkait a ló oldalába vágja, a kantárt egészen lazára ereszti, és lova habzó szájjal, vérben forgó szemekkel repülni látszik az út felett.
Szinte berobban a tisztásra, és talán néhány ott lebzselő városinak félre is kell ugrania az útjából, mert most aztán nincs tekintettel semmire és senkire. Ha úgy alakul, legázol bárkit. Már a tisztás felén átvágott, amikor felbukkan vele szemben egy kis csoport. A Hadúr az akit elsőnek felismer közülük. Úgy látszik visszafelé tartanak. Elkésett? Hirtelen próbálja megállítani vágtázó lovát, az állat pedig kétségbeesetten, szinte négy lábát előrevetve próbál megállni. Fejét oldalt csapja, felnyihog és két hátsó lábára ágaskodva igyekszik megszabadulni a zabla okozta éles fájdalomtól. Laornak pedig ugyancsak igyekeznie kell, ha nem akar kizuhanni a nyeregből. Nagy nehezen lecsillapítja lovát, amit Kagan mellé kormányoz.*
- Hadúr! *hajtja meg a fejét és mielőtt folytatná, végignéz a csapaton. Itt vannak ketten a Szilánkoktól, thargok, itt van a törpe kovácsmester... az övéi. Csak egy valaki nincs itt. Rákérdezne Kagannál miután jelentést tett mindarról ami vele történt, és ami hátráltatta, de észrevesz egy tákolmányt Hrtohgaar mester lova mögött. Amin egy köpeny hever, alatta pedig egy test körvonala sejlik fel. Elfelejti amit a vezérnek akart mondani, elfelejt mindent. Leugrik a nyeregből és olyan gyors léptekkel mintha ezen bármi múlna, a hevenyészett hordágyhoz siet. Retteg felemelni azt a köpenyt, fél attól amit látni fog, de muszáj megtennie. Kinyújtja a karját, remeg a keze. Aztán csak áll kicsit eltátott szájjal, és elernyedő ujjai közül a földre hull a kovács köpönyege. Nézi az úgy ahogy letisztogatott, de még mindig kicsit véres, élettelen arcot és nem fogja fel.*
- Lea... *leheli maga elé alig hallhatóan. Megmozdul a keze, hogy megsimogassa az imádott arcot, hogy megrázza a göndör hajút. Elég a bolondozásból, tessék felkelni! Irány a Vaskorsó vagy az erőd konyhája, hogy összeüthessen neki valami vacsorát. Hogy Lea fintoroghasson azon, hogy izzadtan büdösnek érzi és erőltesse azt a nyavalyás fürdést. De nem meri megérinteni a nőt. Nem akarja, hogy utolsó emléke róla a holttest hidege legyen. Üres tekintettel hajol le, veszi fel a köpenyt és teríti vissza azt Lea testére olyan óvatosan, mintha valami kivételes, törékeny drágasággal lenne dolga. Tulajdonképpen így is van. Aztán csak áll, és nézi a letakart testet. Ha szólnak is hozzá, valószínűleg csak a sokadik szóra fog reagálni. Mintha nem is lenne itt. Ezt is kívánja.*


6509. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-15 19:28:56
 ÚJ
>Leandana Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//

*Fura ez az egész. Lidérces álom. Legalábbis egy pontig azt hitte, hogy az, de most újra a saját teste mellett áll és már biztos benne, hogy ebből a lidércnyomásból nem fog felébredni. Nem tudná megmondani, hogy hogyan került ide, csak egyszerűen itt van, biztosan kötődik még a testéhez. Kifejezetten zaklatott a lelke, ráadásul úgy érzi, hogy a többi lelkek figyelik, ahogyan ő meg Hrothit figyeli.
Ha belenéz Hrothgaar Skyllagrimmson a nyeregtáskába, akkor talál 705 aranyat. Az arany mellett ott van 59 Fakósárga varázsital is, amit Hrothgaar Skyllagrimmson kiszúrhat. A törpe, Hrothgaar Skyllagrimmson mancsai 46 Világoszöld varázsitalt is érintenek. Van még ott 69 Piros varázsital is, ha Hrothgaar Skyllagrimmson tüzetesen átvizsgálja. A többi mellett 81 Világosbarna varázsital is van a táskában, Hrothgaar Skyllagrimmson hallhatja őket csörögni. Meg még 20 Halványlila varázsital is Hrothgaar Skyllagrimmson nyilván örül. Csörög ott 3 Aranysárga varázsital is, hogy Hrothgaar Skyllagrimmson kedve jobb lehessen. Nem mintha Hrothgaar Skyllagrimmson különösebben örülne 3 Zafírkék varázsitalnak. Ahogyan 2 Sötétkék varázsital sem fogja Hrothgaar Skyllagrimmsont különösebben felvidítani. És Hrothgaar Skyllagrimmson bizonyára a 176 Világoskék varázsitaltól sem lesz boldog. Valószínű Hrothgaar Skyllagrimmson nem fog örülni az 1 Citromsárga varázsitalnak sem, pedig az elég menő dolog. Menő az 1 Sötétbarna varázsital is, de Hrothgaar Skyllagrimmsont ez sem fogja felvidítani. Az eső hullik az 1 db Korallvörös varázsitalra is Hrothgaar Skyllagrimmson kérges mancsában. Az 1 Lila-foltos varázsital talán csak csal egy kis mosolyt Hrothgaar Skyllagrimmson szakállas arcára. Pedig a 4 Fekete varázsitaltól Hrothgaar Skyllagrimmsonnak oda meg vissza kéne lennie. A 2 Smaradgzöld varázsital is igen jó cucc, ezt Hrothgaar Skyllagrimmson is biztosan tudja.
Két olyan szellem áll mellette, akikre nem vágyott különösebben. Itt van apja, aki türelmetlenül áll még mindig, meg Joryk, akinek a fogcsikorgatását véli hallani, mikor a megjelenő Kaganra néz. Ő meg azon kapja magát, hogy a könnyeit nyeli. Ritka Kagantól az ilyen gyengédség, illetve a gyengédség nem, de az, hogy nyílt színen csinálja, az igen. Szeretné ő is megsimítani a férfi arcát, de megint csak átnyúl a fizikai testen úgy, mint Hrothi és Shauri esetében is volt. Ettől függetlenül párszor próbálkozik, hátha sikerül, de nem. Nincs is kedve igazán vakargatni Kagan testét a szellemkezével. Még megpróbálja megpaskolni a vállát - sikertelenül.*
- Elkéstél. Ha egy kicsit előbb jössz, akkor el tudtunk volna búcsúzni.
*Dünnyögi maga elé, Kagan úgysem hallja, ahogyan Joryk horkanását sem a háttérben. Lea igen csúnyán néz rá, bár nem hiszi, hogy különösebben meghatja.*
- Ugye nem lesztek folyton a nyomomban? Mert már meguntam.
*A válasz csak morgás. Nyilván nem vágynak egymás társaságára. Érthető okokból.*


6508. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-15 18:41:34
 ÚJ
>Lyessal Veryelian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Cilanney Dharlarann//

*Hallgatagon ül, gondolatai ki tudja merre járnak. Most kivételesen nem a lányt nézi, bár ami azt illeti korábbi kirohanásai miatt félve is tekintene rá. Inkább csak hallgatja, azt viszont teljes összpontosítással, Cinn hangja némiképp megnyugtatja háborgó lelkét, mely most oly bizonytalan. ~ Nem láthatja meg. ~ Keményíti meg arcvonásait, legbelül pedig szégyenkezik azon, hogy ily határozatlan is tud lenni. Az érzések újak számára, egyrészt beilleszkedési nehézségei, másrészt egy picit a lánynak is betudható. Harmadrészt természetesen az eredménytelen keresés szomorítja el, ezek összhatásban zavarják össze gondolatait. A mohazöld szemek bágyadtan tekintenek előre, szinte észre sem veszi, ahogy sérült kezét a lány, ölébe veszi. Érzi a gyengéd simogatást, a krém hűvös érintését, a közbeni magyarázatra halványan mosolyogva bólogat. Érti ő, amit hall, a lány hangja kedves és csivitelő, mint a tavaszi madarak éneke. Legalább annyira telt optimizmussal is, holott hallható, hogy nehéz sorsa volt.*
- Azt gondolom, minden érdekes, mi önnel kapcsolatos. *Mondja csendesen, még mindig a karaváni forgatagot figyelve, lehet emiatt nem is hangzik olyan komolyan mondandója, pedig szavai őszinték, tiszták és egyszerűek, mint ahogy a csendes eső esik. Összeszedi bátorságát és a kis üvegcsés keretek mögé pillant:*
- A házát... azt meg lehet javítani? *Kérdezi aggodalommal tekintetében, közben szórakozottan pillant le a kenőcsös kezére. Miközben ismét felnéz, úgy látja apró csepp pottyan, épp a lány homloka közepére. Bár kezével még nem végeztek, egy lassú mozdulattal lopja le Cinn homlokáról a vízcseppet ujjával, majd érdeklődve nézi meg.*
- Jajj, bocsánat! Ne értsen félre, de esik. *Mondja szórakozottan és gyorsan visszateszi krémtől csillogó kezét a lány ölébe.* Kissé elkalandoztam. *Mosolyog, majd ujjára biccent.* Vagy esni fog, hamarosan. *Mélyet szippant a levegőbe, majd élvezettel mosolyodik el, ahogy érzi, hogy a friss esőillat tüdejébe vándorol. Úgy marad, mosolyogva, s immár bekötözött kézzel, mely saját ölében pihen vidáman tekint a nőre. Az ismét eltereli a figyelmét az önmarcangolástól és a céltalan lézengésből megint egy kellemes beszélgetés lehet. Ennek megfelelően bőszen bólogat, ahogy megismeri a lány családját, életét, a rosszat, s a jót.*
- Igazán tehetséges bátyja lehet, bár úgy vélem önnel nem kelne versenyre. *Kacag fel, mert a lány olyan furán néz rá, miközben azt mondja elkalandozott.* Cinn, rá se ránts! Különben is megszoktam már! Ritka jó mesélőd van, nagyon szeretem! *Egészen jó ízűen, hátra hajtott fejjel nevet, a mögötte terebélyesedő fa törzsét egy picit meg is fejeli.*
- Jajj! *Nevet fel tarkóját dörzsölgetve. Aztán hirtelen szájára kapja a kezét.* Az égre... kérem ne haragudjon... nem tudom hogy gondoltam, hogyan jött a számra... de annyira kedves, ahogy mesél, aztán meg mindig elnézést kér! *Tekintete egy pillanatra ijedt csak, aztán persze vélhetően a lány ismét fura arckifejezésére a tegeződésért, megint kipukkad belőle egy kósza hahota, amit aztán ismét elharap.*
- Jajj! Ne nézz... hahaha... ne nézzen így rám, kérem! Én nem viselkedhetek így! *Kacag, mint aki valami elképesztő humorosat látott, vagy mondott. Aztán kezét feltéve, mintha védekezne, rázza maga előtt:*
- Jajj, igen. Őt... megszorítottam a keze...? *Most már végképp nem tudja eldönteni, hogy tegeződnek, vagy magázódnak, de nem teheti fel a nagy kérdést, így marad az ostoba nevetgélés, csak remélni tudja, hogy a lány a nagy komolysága után vele nevet. Egyébként nagyon szégyenletes lenne.*


6507. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-15 12:42:17
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Aenae//

*Jó ötletnek tűnik amit a lány mond. Persze lehetnek hátulütői. Könnyen lehet, hogy Kagannak is annyi humorérzéke van, mint a Thagodrymeknek általában, és akkor bizonyos hirtelenséggel reagálhatja le a létét, de legalábbis a nevét megkérdőjelező kijelentést.*
- Igen, csak az a kérdés, hogy mi a szép?
*Nem kezd neki újra arról beszélni, hogy véleménye szerint milyen apaképre lenne szüksége egy gyereknek. Nem arról van szó, hogy egy tejben-mézben fürösztő nyámnyila alakra gondolna, de a hideg és érzelmektől mentes harcos sem ideális. De legfőképp, élő legyen. Amikor Aneae az anyjáról kezd beszélni, nem igazán tudja, hogy mit mondjon. Nem érzi helyesnek az ilyen szavakat, de hát nem ismerte azt az asszonyt. Az sem lenne helyénvaló, ha rendreutasítaná a lányt. Így inkább csak egy kicsit suta bólintásnál marad, mint aki tudomásul vette az elhangzottakat. A következő felvetésre azért csak elmosolyodik.*
- Nem. Csupán szerettem volna felkészülten elébe állni, hogy esélyem legyen. De az ötlet nem rossz. Mikor Kagant már hordszékben cipelik, én is benne járok már a korban. Tehát odabotorkálok a békésen üldögélő és csendesen nyáladzó vénség elé, odanyöszörgöm neki, hogy "megölted az apámat", és megpróbálom agyonverni a mankóimmal. Van benne valami. *megvonja a vállát* Végtére is a türelem nagy erény.
*Úgy tűnik, hogy Aenae kap a hirtelen támadt ötletén és nincs ellenére, hogy vele tartson Amon Ruadh-ra. Bár még mindig nem biztos benne, hogy ez annyira jó ötlet-e? De ha minden kötél szakad, majd hazudik valamit. Hogy őt is kivetette a családja (ez nem is hazugság, talán csak féligazság), és csatlakozni szeretne a véreihez. Aztán majd meglátja. Most sajnálja, hogy őszinte volt a rokonhoz, de efölött már hiábavalóság lenne bánkódni.*
- A te lovad, te döntesz. *tápászkodik fel ő is, aztán csak válaszol a kérdésre, még ha csak egy másik kérdéssel is* Talán hátra?


6506. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-15 11:49:46
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 935
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//

*Először a kalapács puffanására figyel fel, majd ahogy odanéz, Kagan megdöbbent testtartására és különös arckifejezésére. Utána, a lassú mozdulatot követve már azt is meglátja, miért viselkedik ilyen szokatlanul a férfi... Az ott a ló mögé kötve egy halott nő. És nem nehéz kitalálni, hogy olyasvalaki lehetett, aki fontos volt a hadúrnak...
Kél benne némi együttérzés a gyászoló iránt, s még azt is sejti, hogy a férfi most nehezen tarthatja magát, miközben tovább osztja az utasításokat.
Ugyanakkor a zárómondatok megrémítik. Megérti a dühöt, de nagyon reméli, hogy csak a gyász fájdalma beszél belőle és a férfi le fog majd higgadni. Bár... nagyon tart tőle, hogy nem így lesz, és a város megszenvedi majd a bosszút.
Elnémultan süpped bele a nyomasztó hangulatba, amit csak tetéz, hogy semmi értelmét nem látja ennek az egésznek. Nem érti, miért jöttek ide, mit értek el vele... És egyáltalán, miért kellett ennek történnie? Ez a sok sebesült és halott... Ki akarta ezt?
Ráadásul mindezen segíteni sem tud, nem tudja visszacsinálni, vagy megszüntetni, és ez a véglegesség ránehezedik a vállára.
A várost maguk mögött hagyhatják, de a történtek attól még velük maradnak és folytatódnak.*
- Kell valakinek gyógyítás? Vagy tudok valahol segíteni? - *lép Hrothgaarhoz a kérdéssel, mert úgy tűnik, ő lett most az új vezetőjük.
Kagant nem akarja, de nem is merné most megszólítani.*



6505. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-15 10:10:41
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

*Maga előtt tolva a hátvédet, vállán a rusnya kalapáccsal végül ő is megérkezik a Tisztásra. Nem engedi meglógni Atehanert, mert kell Khad cipeléséhez, aki ugyan feltűnően és nagyon halottnak tűnik, de... *
~ De senkit nem hagyunk hátra. ~ *körbenéz és felméri kicsiny csapatát. Az ork városőr eltűnt, de az óriást mintha látta volna. Megvan Shauri, Krestvir, Daewe, a rendkívül viharvert arcú Hrothgaar. Nanaia cipeli az ájult-halott Khadot, de nem látja Harathot, sem a sötételfet, akit ő küldött a városba.*
~ Quantall. ~ *és nem látja...*

*Ekkor pillantja meg Leandanát. A világ megfagy körülötte, a kalapács halk puffanással esik le mögé, ahogy előrébb lép. Nem látja, ahogy Harathék elsunnyognak az alvégen, de nem is érdekelné. Lassan lép a testhez, mint álomban, forró melaszban mozogna. Kinyúl, hogy megérintse, de visszahúzza a kezét. Lepillant a kesztyűjére, vértelen és tiszta. Óvatosan, lassan húzza le, nem szól senkihez, majd csupasz kezével végigsimít Leandana arcán. Olyan, mintha aludna, de hideg, hideg a bőre. Moccanatlan.*

*Körbepillant, de szinte semmit nem lát, majd újra maga elé. Észre sem veszi, hogy apró cseppekben elered az eső.*
- Hrth...khmm... Hrothgaar. *torka elszorul, de összeszorítja a fogát.*
- Pajtás... készítsd fel a menetet. Haza. *adja ki halkan a parancsot, miközben remegő jobbját bámulja, mert képtelen a nőre nézni.*
- Kerítsétek elő az utánpótlást is, valahol itt kell lenniük. *nyel nagyot, majd erővel emeli tekintetét a halott Szellemjáróra.*
- A mai naptól nem tartozunk a Városhoz. Halál mindegyikre. Indulás haza. *de ő nem mozdul, egyelőre képtelen felfogni is, hogy ez hogyan történhetett. Fejében csak egy gondolat dübörög: haza! Majd otthon... majd otthon foglalkozik a dologgal. A Vashegyen. A szobájukban. Majd ott... ott összetörhet.*

*Az eső pedig csak hull, egyre hull, a világ siratja a thargok Leandanáját.*



6504. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-14 22:55:28
 ÚJ
>Ortas Hroops avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Álomképek//

*Göcsösen, már már meredten kapaszkodik a felé nyújtott karba, miközben előregörnyed, másik kezét mellkasára szorítva. Rövid ideig hajtja le csak fejét, hogy aztán mindkét tekintetét a nőébe fúrja. A törékeny teremtés most támaszául szolgál, ami igazán nincs ínyére, hosszú ideje nem volt támasza, csak önnön természete. Nem érzi ideillőnek a tényt, hogy jelenleg hideg tekintete mellé fájdalmas grimasz is társul.*
- Eresszem ki? Használjam? Táplálkozzon belőle az énem? Ezt akarod? Ezt, te lány! *Morogva rázza meg busa fejét.* Miért akarod? Mondd, miért? *Nehezen, de felegyenesedik, s kihúzza magát, hogy arcára a régi tekintet üljön ki. Egyedül a felemás szemek változtak, vörös és fekete, a harsogó színek keveredése.*
- Fáj. *Mondja egyszerűen. Mintha felderengene egy emlék. Ha sikerül hirtelen elkapja a talán még őt tartó nő tenyerét és belenéz, ujjaival a megmaradt vonalakat simítja, majd sajátját helyezi mellé.*
- Hasonlatos, mintha... mintha az én kezem lenne... *Mondja mélyen, s tűnődő tekintettel figyel fel, és fürkészi a lányt, miközben az haját simítja végig. Ortas, a Düh, a kéz mozgását fejével követi hátra, majd hagyja, hogy szemei lecsukódjanak, s csak az érzés maradjon, mit adnak neki. Hosszú ideje nem érintették már, de nem emlékszik mikor utoljára. Amint a mozdulatsor végéhez közelít, melyet megérez, kissé csalódottan nyitja ki szemeit, hogy a feltett kérdésre kérdéssel válaszoljon:*
- Mit keres a tűz, midőn az égboltra tör, egy magányos éjszakán? *Kérdezi halkan, s kezével ő a lány immár csuklyátalan arcát simítja végig.*
- Mit keres a forrás, miért tör elő a sziklák mélyéből? *Az arcról az ujjak a párnás ajkakat érintik, de csak egy pillanatra, majd lehullnak teste mellé.*
- Kérdés, kérdés után. Ortas nem szereti. *Rázza meg fejét idegesen.* Álmomban már láttalak. Jó volt. *Sóhajt fel révetegen, s vonja meg a vállát.* De csak egy kósza álom. *Megrázza magát, arca ismét hideggé válik, önkéntelenül is övéhez nyúl.*
- Most mi lesz? Mondd, mi? *Kérdezi, keze ismét mellkasára szorul, de nem szól, nem nyög, nem remeg.*
- Miért használjam? *Kérdezi egyértelművé téve a mozdulatot.* S hogyan... *Kérdése megakad, fejét felcsapja, az olykor sündörgő tömeg zavarni kezdi, átható morgás tör elő belsőjéből.* Keressünk nyugodtabb helyet... ahol felismerhetlek, ahol emlékezhetek. Úgy bizony. *Csak egy apró érintés immár a lány szemöldökén, mintha minden mozdulatban az álmot keresné, mely itt lebeg a szeme előtt, de valahogy nem éri el.*


6503. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-14 21:52:02
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

//Kharasshi//

*Szótlan és tűnődve figyeli a mélységi tekintetét, amint a felkínált árukat mustrálja. Az ő ideje meg volt, a válasz most a vásárlóé, csendesen biggyeszti mutatóujját szájára, miközben kezével állát támasztja meg. Másik karja a támasztó könyöke alá helyezve, így egy elmélkedő benyomását keltheti. Arca most szenvtelen és merev, talán az alkudozásra készül, bár mikor az ajánlatok visszautasításra találnak, fürkésző tekintete mit sem változik. Egyedül a mélységi kérdésére vigyorodik el ismét, s értőn kacsint:*
- Ó, ha lenne oly kövem, barátom *vált bizalmasabb hangvételre* én lennék a világ leggazdagabb embere. Bár akkor inkább bérbe, mint eladnám. *Kacag fel, mint aki a világ leghumorosabb viccét mondta volna épp el. Azonban a vigyor úgy hal el rögtön, ahogy a feleségre terelődik a szó, mint a lápi virág hosszú ideig elhúzódó szárazság idején. Lassan, de minden kétséget kizáróan, végleg.*
- Félreértettél. *Mondja halkan, s kezét leereszti álláról, hogy maga mellé helyezze.* Nem értem, hogy mi köze az alkunak a feleségemhez? *Hangja nem fenyegető, érdekes módon inkább vádló kissé, jóllehet arca nem haragvó, tekintete nem szór villámokat. Az ég annál inkább, s bolyhos fellegeket kerget maga előtt a szél. Lassan de biztosan kezd el óvatosan esni, az árus Kharasshit figyelő tekintete mellé nedvesség gyűlik az arcára:*
- Vihar készül, barátom, nagy vihar, sír az égbolt, mintha elveszített volna valamit. *Mondja csendesen az árus, a dobozkát maga előtt hagyja, de a táncosok topánját inkább elteszi, talán azért, hogy ne ázzon.*

//Rilkäline//

- Ó miért nem játszol nekem, bús hangú madárka? Éneked lelkem simogatja. Ó, jöjj hát velem, jöjj halk hangomra! Szárnyad a dicsfény, dalod a remény fehér vászna, mi rám terül, csak boríts el véle, takarj el a világ elöl, csak egy évszázadra. *Csengő hangja mosolyogva száll a széllel, s nem zavarja az sem, hogy immár a vihar érintése borzolja haját, Kacagva sepri ki szeméből a kósza tincseket, s incselkedőn, hívogatja ujjával az elf leányt.*
- Látod? Látod? *Kérdezi nevetve.* Mily csodálatos is a dal ereje, mily csodálatos ha megtapasztalod varázsát, oly csábító, oly könyörtelen. *Halkul el hirtelen, s tekintete inkább már kissé szomorú, szemében kihuny a fény.*
- Szegénykém! *Gyűlnek meg szemében a könnyek.* Ugye nem tudsz ellenkezni, lám, kívánságom várod, talán nem is tudsz róla, vagy legbelül még te vagy? *Kérdezi, s Rilkäline arcát réveteg simítja végig apró kezével. Alacsonyabb, mint az elf lány, most mégis föléje kerekedett.*
- Mi az ára? Kérdezed tőlem, s az ár nem oly magas, mégis számomra elérhetetlen. *Villan meg szeme a szemközti árus felé, ki épp a mélységinek beszél az égboltról. Tekintete nem árul el semmit, majd rövidesen visszafordul Rilkäline felé.*
- A varázs addig tart, míg én ezt meg nem fújom. *Emel fel egy valahonnan előkapott apró kis madáralakú muzsikát. Hasonlatos ahhoz, mit elébb az elf leány fújt, de ez jóval borzasabb, s színesebb. Egy darabig még nézi a lányt, majd kezével a kis hangszert elrejti, s szemeit törli meg.*
- Nézd meg őket! *Mutat Kharasshira és az árusra.* Itt cseveg már évek óta, itt rontja a levegőt. Békát kiált rám, s romlásba dönt, pedig csaló, hidd el nekem. *Rilkäline a szavakra akaratlanul is bólogatni kényszerül, valahol belül talán még tudatánál van, de cselekedni nem tud aszerint. A kisleány hirtelen elsírja magát, s szeméből záporozni kezdenek a könnyek.*
- Nem vagyok rossz ember! *Toppant zokogva.* Nem is voltam az, hiába állítják! *Emeli fel állát dacosan, s izzó tűzzel tekintetében mered az elf lányra. Hirtelen könnyeit mintha elvágták volna, tartása büszkévé és határozottá válik. Aprót szív fitos orrán, majd így szól:*
- Hogy mit kívánok?! Halld hát! Egy tincset a felesége hajából! *Mutat a szemközti árusra, majd karba fonja a kezét, s úgy figyel tovább, nem zavarja a hirtelen megeredő eső, melynek cseppjei korábban előtört könnyivel vegyülnek, hogy elegyük langyos forrásként csorogjon le arcán. Ha még sír is, már nem látszik, mert érzelmeit az ég zaklatott zokogása bőséggel elfedi.*
- Vihar lesz, bizony nagy vihar. *Suttogja csendesen, s mintegy megerősítésként, nagyot kiált a horizont.*


6502. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-14 20:00:38
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//

*Nos, a mátkaátka, vagy hogy mondják a fekete elfek, ezzel meg is van. Vagy akármi.*
- Remek. Mozgás!

*Jó ütemben hagyják el a környéket, és bár sajnálja, hogy rengeteg lehetőséget elszalasztottak a Kúria körül, de egész egyszerűen képtelen fókuszálni. Nem megy. Így pedig csak megöleti magát és Shaiyamát is, ha marad.*
- Kerülünk. A folyóparton, majd a temető felé. Mozogjatok... gyorsan és feltűnésmentesen. Csukját fel. *már akinek van. Ha mindez megvan, vet egy búcsú
pillantást az elvonuló tharg csapatokra, aztán a két nővel nyugat felé veszi az irányt, aztán északra.*


6501. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-14 19:08:02
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//

*Szeme sarkából Kharasshira pillant, mikor megszólaltatja a hangszert. Nagy diskurálásban van az árussal. Nem is baj, hogy leköti magát, de lehet, hogy a távol töltött pillanatokat utólag kamatostól szerezné vissza. A muzsikus lány, viszont nem engedi az árus fúrását. Nagyon nem szeretheti, de erre Rilkäline nem ad. Minden árus konkurenciát lát a másikban, a fickó valószínűleg ugyan így utálhatja a kislányt.
Ám a kedves kérlelő pillantásának nem áll ellen, s megszólaltatja a hangszert. Csak egy kicsit. Abból nagy baj csak nem lehet, hisz előre leszögezte, aranya nincsen. Bár, ha úgy adódna, éppen kérne, hogy nehogy szégyenben maradjon, s a hím valószínűleg adna is, ha látná, Käli mennyire szeretné. Ettől nem fél.
Az ég zeng, mint ha erős kezek akarnák kifordítani a sarkaiból, s vele együtt a földet is. A holló hajú lány ekkor már inkább lenne Kharasshi mellett újra. Sosem szerette a viharokat. Egy vándor életét nem nehezíti meg semmi sem jobban a vadkutyáknál, és az időjárásnál. Csak mikor meghallja, hogy a kiszemelt bőrszálon függő miből van, s mit is tart a lány erről, akkor derül fel újra. Nem is kapcsolhatna a hímhez semmit sem jobban, mint irbisz fogat. Mire furcsának találhatná egy kislány szájából azon különös kifejezést, gyengülni érzi a térdét, s mint ha megúszna a kép a szeme előtt. Megtörli szemét, s már tisztul is újra. *
- Bár, enélkül is fenséges *jegyzi meg a lányka szavaira, annak jellemzését, akinek szánná. Mosolyog. Túl sokat is. Bár boldog ő, de a sok mosolygás sosem volt rá jellemző. Az utóbbi pár hónapban mosolyodik többet, mint azelőtt, bár legalább annyi durcás ajakbiggyesztés is gyakori vendég.*
- Nagyon érdekes *válaszolja, már-már tűnődve. Füléhez emeli kezét, s pislog párat ahogy a furcsán hullámozva mélyülő kislányhangot próbálja kirázni, a fülére tapasztott ujjaival. Fejét is megrázza, ahogy a rossz gondolatoktól szokás szabadulni, de valami megváltozik.* Te nem hallod?
*Áttetsző homály, ami láttat, mégis beburkol. Ezen néz keresztül, immár köré szorul. Szabadulna, de nincsen kiút.
~Mi az, hogy lesni a kívánságát? Mit? Nem!~
Hiába küzdene, szippantja magába ez a köd. Nem engedi visszatalálni. Hiába érzi, hogy rossz felé bolyong, nem megy, pedig ott van, érzi. Mégis alulmarad a küzdelemben. Űr szakad, ahogy minden más is, ami addig fontos volt, egyszerűen eltűnik, csak tudja, hogy volt ott valami, de nem tudja mi.*
- Mi a kívánságod? *hagyják el ajkait a réveteg szavak. Nem is érti, hogyan mondhatta ki. Homlokán a gyöngyöző cseppek csak sokasodnak, ahogy nekifeszül ennek a buroknak, ami szinte gúzsba köti, de nyúlik vele, erősen tartva, nehogy egy csepp önállóság is kiszabaduljon. Ugyan így telepíti a bágyatag mosolyt is ajkaira, mint ha minden vágya az volna, hogy szolgáljon, csillagokat csal a szemébe a durcás szikrák helyett, ami amúgy jellemző volna egy ilyen elvárás alatt.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9120-9139