Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 199 (3961. - 3980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3980. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 21:16:35
Üzenet elküldve: 2016-04-25 21:16:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*Farinc csípőre tett kézzel szemléli a horkoló fickót, aki úgy látszik legkényelmesebb alvóhelyét találta meg itt és most a szabad ég alatt. A fogadóban csinos kis szobákat adnak, hát ki az az utolsó részeges senkiházi, aki képes idáig elgyalogolni egy kiadós ivászat után? Mert ivott a törp, ez nem lehet vitás. Az alkohol bukéja körülbelül egy háromméteres sugarú körben erősen kivehető, s minél közelebb merészkedik valaki, annál nehezebb vágni a másnaposság fellegét.
A noszogatás hatására meg csak mormol valamit, amire a nő közelebb hajol.*
- He?! Mivan? Mit beszélsz? *Ez azonban vészes cselekedetnek bizonyul, mert szája kinyitásával az alkoholbűz is erősödni látszik.
Ezúttal a fickó oldalát veszi célba az apró gnóm lábikó, először finoman, majd erősebben nyomkodva Grubek oldalát.*
- Hasadra süt a nap, hapsikám! Ébresztő!
*Ha ez sem vezet eredményre, kénytelen lesz Farinc drasztikusabb eszközöket bevetni, bár azon egy percig sem gondolkodik el, miért foglalkozik valami virágok közt fetrengő törppel egyáltalán.*
*Farinc csípőre tett kézzel szemléli a horkoló fickót, aki úgy látszik legkényelmesebb alvóhelyét találta meg itt és most a szabad ég alatt. A fogadóban csinos kis szobákat adnak, hát ki az az utolsó részeges senkiházi, aki képes idáig elgyalogolni egy kiadós ivászat után? Mert ivott a törp, ez nem lehet vitás. Az alkohol bukéja körülbelül egy háromméteres sugarú körben erősen kivehető, s minél közelebb merészkedik valaki, annál nehezebb vágni a másnaposság fellegét.
A noszogatás hatására meg csak mormol valamit, amire a nő közelebb hajol.*
- He?! Mivan? Mit beszélsz? *Ez azonban vészes cselekedetnek bizonyul, mert szája kinyitásával az alkoholbűz is erősödni látszik.
Ezúttal a fickó oldalát veszi célba az apró gnóm lábikó, először finoman, majd erősebben nyomkodva Grubek oldalát.*
- Hasadra süt a nap, hapsikám! Ébresztő!
*Ha ez sem vezet eredményre, kénytelen lesz Farinc drasztikusabb eszközöket bevetni, bár azon egy percig sem gondolkodik el, miért foglalkozik valami virágok közt fetrengő törppel egyáltalán.*
3979. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 21:06:21
Üzenet elküldve: 2016-04-25 21:06:21
ÚJ
![>Grubek Norragimhak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1246_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*A nagy harcosoknak is le kell néha pihenniük. Főleg ha annyit ittak előtte mint előző este Grubek. Akkor a legnagyobb harcosok is lepihennek. De Grubek még valami ismeretlen okból az erdőbe is berontott majd a tisztásra érve lepihent. Ez is egy olyan cselekedet tőle ami egy érzékeny lelkű törpe bárdot biztosan megihletne. Nem úgy mint azt a gnóm nőszemélyt aki másnap rátalált a horkoló harcos építészre. Egy kis taszigálás nem lesz elég egy efféle álomban lévő törpe felébresztéséhez. Grubek valamit elkezd mormolni a szakálla alatt a tiszteletről és a fenoménokról, de annak ha értené az ember vagy gnőm akkor sem tudná mi a jelentése.*
*A nagy harcosoknak is le kell néha pihenniük. Főleg ha annyit ittak előtte mint előző este Grubek. Akkor a legnagyobb harcosok is lepihennek. De Grubek még valami ismeretlen okból az erdőbe is berontott majd a tisztásra érve lepihent. Ez is egy olyan cselekedet tőle ami egy érzékeny lelkű törpe bárdot biztosan megihletne. Nem úgy mint azt a gnóm nőszemélyt aki másnap rátalált a horkoló harcos építészre. Egy kis taszigálás nem lesz elég egy efféle álomban lévő törpe felébresztéséhez. Grubek valamit elkezd mormolni a szakálla alatt a tiszteletről és a fenoménokról, de annak ha értené az ember vagy gnőm akkor sem tudná mi a jelentése.*
3978. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:47:21
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:47:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*A nőt már korán a tisztáson köszöntik a napnak első sugarai. Nincs is jobb, mint a friss levegő, melyet egy ilyen kellemes helyen élvezhet ki a gnóm. Az ég kék, a fű zöld, a madarak csicseregnek, és Farinc saját magához méltó mérhetetlen jókedvvel bandukol ebben a kis városi oázisban. Na jó, nincs is igazán a városban, mivel a tisztás már az erdő része, de ez az egyik legkellemesebb hely errefelé. A Holdudvar kivételével persze, de ott mindig enyelgő párokat sikerül megzavarnia a minden lében kanál szerzetnek. Nem is érti miért oda járnak.
A békés összhangot azonban valamiféle morgás zavarja meg. ~Mi a bűzös wargsegg, egy medve?!~ Farinc riadtan tekint körbe, és csakhamar lokalizálja a félelmetes, égdörgés-szerű hang forrását. Valami kupacból jön a tisztás közepén. Ahogy közelebb kacsázik, nem mondhatni, hogy könnyűszerrel azonosítja be a halmot, amely Grubek Norragimhak névre hallgat. Mármint, ha ismerné, akkor sem azonosítaná be valami egykönnyen.*
- Hé, te! Csendesebben már! *Lábfejével taszigálja meg a krapek csizmáját, hátha ezzel felébreszti a törpöt.*
A hozzászólás írója (Farinc Hümpüffmüff) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.25 20:49:09
*A nőt már korán a tisztáson köszöntik a napnak első sugarai. Nincs is jobb, mint a friss levegő, melyet egy ilyen kellemes helyen élvezhet ki a gnóm. Az ég kék, a fű zöld, a madarak csicseregnek, és Farinc saját magához méltó mérhetetlen jókedvvel bandukol ebben a kis városi oázisban. Na jó, nincs is igazán a városban, mivel a tisztás már az erdő része, de ez az egyik legkellemesebb hely errefelé. A Holdudvar kivételével persze, de ott mindig enyelgő párokat sikerül megzavarnia a minden lében kanál szerzetnek. Nem is érti miért oda járnak.
A békés összhangot azonban valamiféle morgás zavarja meg. ~Mi a bűzös wargsegg, egy medve?!~ Farinc riadtan tekint körbe, és csakhamar lokalizálja a félelmetes, égdörgés-szerű hang forrását. Valami kupacból jön a tisztás közepén. Ahogy közelebb kacsázik, nem mondhatni, hogy könnyűszerrel azonosítja be a halmot, amely Grubek Norragimhak névre hallgat. Mármint, ha ismerné, akkor sem azonosítaná be valami egykönnyen.*
- Hé, te! Csendesebben már! *Lábfejével taszigálja meg a krapek csizmáját, hátha ezzel felébreszti a törpöt.*
A hozzászólás írója (Farinc Hümpüffmüff) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.25 20:49:09
3977. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:26:47
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:26:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
*Már megint itt van. Na nem csoda, szeret itt lenni. Emlékszik, hogy múltkor még körberepkedett mindent, de annyira elfáradt, hogy ez most inkább nem próbálja ki. A távolban ott van a kovácsműhely, ahol találkozott a sötételfel. Aki most ki tudja, hogy hol van. Na sebaj, Nellara csak meglesz nélküle. Ha megtámadják max elfut... bár biztos, hogy nem tudna megelőzni senkit sem, olyan rövidek a lábai. Egy fa alacsonyabbik ágára fel tudna reppeni? Akkor talán feljebb tudna mászni. De ez csak akkor jó ötlet, ha a támadó nem tud fára mászni. Mert ha tud, akkor borzalmas, szörnyű, és valószínűleg vesztene. Így marad az, hogy megpróbálja használni mini íját vagy a tőrét. Abból tényleg csak próbálkozás lenne, ugyanis még egyiket sem vette ki a táskájából komolyabb célokra, mint a nézegetés. De milyen nehéz lehet beleállítani valakibe egy tőrt? Úgy dönt, hogy ezt most inkább nem próbálja ki.
Még mindig nem érti, hogy hogyan tudtak megnőni ezek a fák ilyen szabályos kör alakban nőni.*
~Biztos egy ember műve. Vagy mágia.~
*Gondolkodik el, majd rájön, hogy ezzel csak feleslegesen pocsékolja az idejét. A hideg és nedves könyvtár után most nagyon jól esik neki a nap melege, amit egész ideáig élvezhetett. Teljesen felmelegítette, most a tündér úgy érzi magát, mintha valami mágikus energialöketet kapott volna.
Felsétál a pici dombra, annak is legközepébe, és leül a virágok és a gyönyörű, selymes fű közé. Sokáig marad itt, mert olyan kellemes és nyugodt...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.04.26 10:23:38, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása; alapvető helyesírási hiányosságok (pl. mondatok nagybetűvel való kezdése); jelek javítsa.
Még mindig nem érti, hogy hogyan tudtak megnőni ezek a fák ilyen szabályos kör alakban nőni.*
~Biztos egy ember műve. Vagy mágia.~
*Gondolkodik el, majd rájön, hogy ezzel csak feleslegesen pocsékolja az idejét. A hideg és nedves könyvtár után most nagyon jól esik neki a nap melege, amit egész ideáig élvezhetett. Teljesen felmelegítette, most a tündér úgy érzi magát, mintha valami mágikus energialöketet kapott volna.
Felsétál a pici dombra, annak is legközepébe, és leül a virágok és a gyönyörű, selymes fű közé. Sokáig marad itt, mert olyan kellemes és nyugodt...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.04.26 10:23:38, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása; alapvető helyesírási hiányosságok (pl. mondatok nagybetűvel való kezdése); jelek javítsa.
3976. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:22:08
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:22:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Második száll//
*Az erdő sűrűbb része közül kiérve egy kis tisztáshoz érkezik a vándor. Ott ami egyből gyanús lehet számára az nem más mint a tökéletes kör alak ami jellemzi ezt a kis tisztást. Nem is természetes ez. Talán valamiféle mágia lehet a háttérben. A tisztást zöld fű teríti be, de pontosan a közepén egy kis dombon sokszínű virágok köszöntik az arra járókat és még valami. A sok színes virág között nem más fekszik mint a Nagy Grubek Norragimhak. Méretes hasa föl és le emelkedik miközben egy medvét is elrettentő horkolással alussza az igazak vagyis a hamisak álmát.*
*Az erdő sűrűbb része közül kiérve egy kis tisztáshoz érkezik a vándor. Ott ami egyből gyanús lehet számára az nem más mint a tökéletes kör alak ami jellemzi ezt a kis tisztást. Nem is természetes ez. Talán valamiféle mágia lehet a háttérben. A tisztást zöld fű teríti be, de pontosan a közepén egy kis dombon sokszínű virágok köszöntik az arra járókat és még valami. A sok színes virág között nem más fekszik mint a Nagy Grubek Norragimhak. Méretes hasa föl és le emelkedik miközben egy medvét is elrettentő horkolással alussza az igazak vagyis a hamisak álmát.*
3975. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 19:35:12
Üzenet elküldve: 2016-04-25 19:35:12
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Várakozásának megfelelően Manuri kerüli meg először a tölgyet, köszönhetően az előnyösebb fordulójának. Cseppet sem esik kétségbe miatta, a visszafelé útra enyhe iramfokozásra ösztökéli a csatamént. Élvezi, ahogy a szél süvít a füle mellett, de a legnagyobb élmény mégiscsak az, hogy együtt vannak az egykori szolgálóval. Új életük kellemesebb gyümölcsei ezek. A befutó nem is különösebben érdekes, egy kevéssel talán a lány vágtat bele előbb a célba.*
- Le sem tudnál róla beszélni *biccent oda mű-ajakbiggyesztéssel körítve. Rájuk fér, és a lovat is alkalma lesz alaposabban megszokni, és alaposan kihajtani.*
- És most merre? *léptet közelebb kedveséhez.*
- Megéheztél már? Vagy esetleg tegyünk váratlan látogatást valamelyik pökhendi nemesi családnál, hadd pukkadjanak rajta?
*Az előbbi hasznos, az utóbbi szórakoztató. Biztos nagyot néznének bárhol, ha hirtelen megjelennének a kapuban, hogy beszélgetést kérjenek a ház urától, vagy éppen úrnőjétől.*
*Várakozásának megfelelően Manuri kerüli meg először a tölgyet, köszönhetően az előnyösebb fordulójának. Cseppet sem esik kétségbe miatta, a visszafelé útra enyhe iramfokozásra ösztökéli a csatamént. Élvezi, ahogy a szél süvít a füle mellett, de a legnagyobb élmény mégiscsak az, hogy együtt vannak az egykori szolgálóval. Új életük kellemesebb gyümölcsei ezek. A befutó nem is különösebben érdekes, egy kevéssel talán a lány vágtat bele előbb a célba.*
- Le sem tudnál róla beszélni *biccent oda mű-ajakbiggyesztéssel körítve. Rájuk fér, és a lovat is alkalma lesz alaposabban megszokni, és alaposan kihajtani.*
- És most merre? *léptet közelebb kedveséhez.*
- Megéheztél már? Vagy esetleg tegyünk váratlan látogatást valamelyik pökhendi nemesi családnál, hadd pukkadjanak rajta?
*Az előbbi hasznos, az utóbbi szórakoztató. Biztos nagyot néznének bárhol, ha hirtelen megjelennének a kapuban, hogy beszélgetést kérjenek a ház urától, vagy éppen úrnőjétől.*
3974. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 19:14:24
Üzenet elküldve: 2016-04-25 19:14:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Barátságos mérkőzés vette kezdetét, nem vérre megy a verseny és komolyabb tétje sincs az egésznek, így bárhogy alakuljon is a végeredmény ő biztos elégedett lesz, hiszen a végső célt elérték: megmozgatták a lovakat és magukat is.*
-Holnap egy visszavágó ugyanitt?
*Teszi fel a kérdést nagyot szusszantva. Lovacskája messze jobban bírja, mint ő, aki ha nem muszáj ki se teszi a lábát a városból. A hátasvásárlás sokkal inkább volt már presztizs kérdés, mint bármi más. Mindig is szeretett volna egy lovat és kész, ennyi elég indok volt arra, hogy így vagy úgy, de szerezzen is egyet.*
*Barátságos mérkőzés vette kezdetét, nem vérre megy a verseny és komolyabb tétje sincs az egésznek, így bárhogy alakuljon is a végeredmény ő biztos elégedett lesz, hiszen a végső célt elérték: megmozgatták a lovakat és magukat is.*
-Holnap egy visszavágó ugyanitt?
*Teszi fel a kérdést nagyot szusszantva. Lovacskája messze jobban bírja, mint ő, aki ha nem muszáj ki se teszi a lábát a városból. A hátasvásárlás sokkal inkább volt már presztizs kérdés, mint bármi más. Mindig is szeretett volna egy lovat és kész, ennyi elég indok volt arra, hogy így vagy úgy, de szerezzen is egyet.*
3973. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 18:18:08
Üzenet elküldve: 2016-04-25 18:18:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Az albuni mondakör már véget ért. Aznap, amikor elhatározta, hogy elmondja a valódi nevét a félvérnek. A többi már csak játékos évődés, szavakkal való simogatás. Bármit, amit érte, vagy vele együtt tesz, már Yeroughaként fogja megtenni. Alább nem fogja adni, mint eddig - persze egyesek szerint nincs is hova.
A lovat egyelőre nem sarkallja teljes sebességre, jóllehet gyanítja, van még benne bőven lehetőség. Maga a száguldás a lényeg, no meg persze nem ismerte még ki a hátast, szóval azért lehetnek váratlan dolgai. Manurira csak fülel, egyáltalán nem bánja, ha felzárkózik rá, vagy éppen meg is előzi egy-egy fejhossznyival. Az már látszik, hogy ha nem csinál áthúzást, akkor a fordulónál a lány kerülhet előnyösebb pozícióba. Úgy dönt, ha fej-fej mellett haladnának, megkockáztatja majd ezt. Végtére is messze még a vége, korrigálni lesz lehetősége a táv második felében is. Néha egy gyors pislantás oldalra, de leginkább a tölgyön van a szeme.*
*Az albuni mondakör már véget ért. Aznap, amikor elhatározta, hogy elmondja a valódi nevét a félvérnek. A többi már csak játékos évődés, szavakkal való simogatás. Bármit, amit érte, vagy vele együtt tesz, már Yeroughaként fogja megtenni. Alább nem fogja adni, mint eddig - persze egyesek szerint nincs is hova.
A lovat egyelőre nem sarkallja teljes sebességre, jóllehet gyanítja, van még benne bőven lehetőség. Maga a száguldás a lényeg, no meg persze nem ismerte még ki a hátast, szóval azért lehetnek váratlan dolgai. Manurira csak fülel, egyáltalán nem bánja, ha felzárkózik rá, vagy éppen meg is előzi egy-egy fejhossznyival. Az már látszik, hogy ha nem csinál áthúzást, akkor a fordulónál a lány kerülhet előnyösebb pozícióba. Úgy dönt, ha fej-fej mellett haladnának, megkockáztatja majd ezt. Végtére is messze még a vége, korrigálni lesz lehetősége a táv második felében is. Néha egy gyors pislantás oldalra, de leginkább a tölgyön van a szeme.*
3972. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-25 18:03:51
Üzenet elküldve: 2016-04-25 18:03:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Méltó emléket állíthatnának az Albuni mondakörnek azzal, ha egy ilyen képpel zárnák le őket, de tart tőle hogy a sorozat epizódjai ha egszer még éppen így is fognak véget érni, az nem mostanában lesz.
Füllentésekkel nem foglalkozik, mert épp fülel a fülemülére. Ilyenkor nem is olyan nagy átok a kevert vér.
A képzeletbeli rajtvonalhoz helyezkednek mindketten, majd elhangzik az indulásra buzdító "rajta" is és őket semmi és senki nem fogja megállítani immár. Lovacskája nem robban neki akkora lendülettel a távnak, de hamar megnyújtja lépteit hogy a drabális patás nyomába érjen. Agilisebb, mint a csatamén ez nem lehet vitás, de a verseny megnyeréséhez ennyi talán kevés lesz.*
*Méltó emléket állíthatnának az Albuni mondakörnek azzal, ha egy ilyen képpel zárnák le őket, de tart tőle hogy a sorozat epizódjai ha egszer még éppen így is fognak véget érni, az nem mostanában lesz.
Füllentésekkel nem foglalkozik, mert épp fülel a fülemülére. Ilyenkor nem is olyan nagy átok a kevert vér.
A képzeletbeli rajtvonalhoz helyezkednek mindketten, majd elhangzik az indulásra buzdító "rajta" is és őket semmi és senki nem fogja megállítani immár. Lovacskája nem robban neki akkora lendülettel a távnak, de hamar megnyújtja lépteit hogy a drabális patás nyomába érjen. Agilisebb, mint a csatamén ez nem lehet vitás, de a verseny megnyeréséhez ennyi talán kevés lesz.*
3971. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-24 20:34:20
Üzenet elküldve: 2016-04-24 20:34:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt hídjai //
*Óvatlan kíváncsiság volt, mi az első lépések megtételére késztette, ám jóval mélyebb kötelék alakult kis benne, s kettejük között, mint amit felszínes, gyermeteg érzelmekkel lehetne magyarázni. Ez hajtja most is, s ezért kavart benne ilyen nagy vihart az elhangzottak.
Bár eleinte ódzkodik a mozdulattól, végül mégis enged neki, hiszen érzi, hogy nem csak az ő hangulatában állt be változás. Némán áll Alarand előtt, a földet nézve, jobbjában még mindig a gyűrűt szorítva. Az egyetlen dolog, ami még emlékezteti őt a hímre, arra a kevés időre, ami kettejüknek jutott. Csak az ismerős, már régen hallott jelzőre emeli fel a fejét, s néz könnyes szemmel, szinte megtörten az elöljáróra. A húgom az ő keze által halt meg. A szavak újra belé marnak, és mégis, a hím hiánya az, ami igazán fáj, és emészti belül. Mikor a folyóból kiemelte őt a mélységi, s egyedül maradt, úgy érezte, a szívét tépték ki, ám most mintha lénye egy hatalmas darabját vesztette volna el.
Észak... tehát északra kell mennie. Nem késlekedhet, így is hatalmas előnyt kell behoznia Mogyival.*
- Köszönöm. *Rebegi halk, gyenge hangon, ám az őszinte hála is ott pislákol benne.*
- Ég veled, elöljáró. És kérlek, vigyázz... rájuk. *Elbúcsúzik a férfitól, hiszen indulnia kell, s talán most látta őt utoljára. Furcsa érzés, hiszen bár már régen lemondott arról, hogy visszatér népéhez, most nyert igazán véglegességet ez a döntés. És most maradt igazán magára.
Eleinte csak szapora léptekkel, majd hamarosan már futva lohol vissza város felé, nyomában az eddig nyugodtan figyelő kölyökkel. Most érzi igazán szerencsésnek, hogy a város szélén van közös otthonuk, s nem kell a szűk utcák útvesztőjében vesztegetnie az időt. A közös otthon, melybe már csak egyedül térhet vissza.*
*Óvatlan kíváncsiság volt, mi az első lépések megtételére késztette, ám jóval mélyebb kötelék alakult kis benne, s kettejük között, mint amit felszínes, gyermeteg érzelmekkel lehetne magyarázni. Ez hajtja most is, s ezért kavart benne ilyen nagy vihart az elhangzottak.
Bár eleinte ódzkodik a mozdulattól, végül mégis enged neki, hiszen érzi, hogy nem csak az ő hangulatában állt be változás. Némán áll Alarand előtt, a földet nézve, jobbjában még mindig a gyűrűt szorítva. Az egyetlen dolog, ami még emlékezteti őt a hímre, arra a kevés időre, ami kettejüknek jutott. Csak az ismerős, már régen hallott jelzőre emeli fel a fejét, s néz könnyes szemmel, szinte megtörten az elöljáróra. A húgom az ő keze által halt meg. A szavak újra belé marnak, és mégis, a hím hiánya az, ami igazán fáj, és emészti belül. Mikor a folyóból kiemelte őt a mélységi, s egyedül maradt, úgy érezte, a szívét tépték ki, ám most mintha lénye egy hatalmas darabját vesztette volna el.
Észak... tehát északra kell mennie. Nem késlekedhet, így is hatalmas előnyt kell behoznia Mogyival.*
- Köszönöm. *Rebegi halk, gyenge hangon, ám az őszinte hála is ott pislákol benne.*
- Ég veled, elöljáró. És kérlek, vigyázz... rájuk. *Elbúcsúzik a férfitól, hiszen indulnia kell, s talán most látta őt utoljára. Furcsa érzés, hiszen bár már régen lemondott arról, hogy visszatér népéhez, most nyert igazán véglegességet ez a döntés. És most maradt igazán magára.
Eleinte csak szapora léptekkel, majd hamarosan már futva lohol vissza város felé, nyomában az eddig nyugodtan figyelő kölyökkel. Most érzi igazán szerencsésnek, hogy a város szélén van közös otthonuk, s nem kell a szűk utcák útvesztőjében vesztegetnie az időt. A közös otthon, melybe már csak egyedül térhet vissza.*
3970. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-24 18:37:48
Üzenet elküldve: 2016-04-24 18:37:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A múlt hídjai //
*A lány hajthatatlan. Bár némileg csillapodott a bolond vihar a lelkében, az a valami oly mélyen kapaszkodik belé, hogy Alarand most már látja, Ydriss részévé lett. Szereti azt a mélységit. Tiszta szívből, mindennél jobban. A Nép sarjai egész lényükkel választanak, hiszen egy életre választanak, s ez nagyon-nagyon hosszú idő. Ydriss hát választott, s ez mélyen megrendíti az elöljárót. Nem álltathatja már tovább magát azzal, hogy mindez csupán egy ifjú szellem fellángolása, gyengeség az idegen varázsos vonzásával szemben. A rőt leány úgy küzd azért a hímért, mintha tulajdon gyermekeiért küzdene. Pedig már csak a végtisztességet adhatja meg neki. Talán él még benne valami hiú remény, de hiába. Hát nem állt meg annak a véreskezű szörnyetegnek az ámokfutása itt sem? A túlvilágról is visszanyúl egyért Alarand népéből.*
- Félreértesz engem *hajtja le a fejét, s lassan utoléri a veszteség szívet szaggató érzése. E gyermek hát végleg elhagyja őket. Visszavonhatatlanul. Ydriss kezéért nyúl, s magához húzza. Ellentmondást nem tűrő mozdulat, de átjárja valami megnyugtató, valami végtelenül szeretetteljes.*
- Húgom az ő kezétől halt. Az övétől, akit választottál. *Tenyerei a lány gyűrűt markoló kezére szorulnak.* - A szememben nem érdemel olyan kegyet, hogy bárki meggyászolja. De nem tagadom meg tőled a békét, fakóvérű Ydriss *a jelző, melyet készakarva használ, melyet a mélységiek aggattak a Népre, távolságot enged kettejük közé, de a búcsú óvó gyengédsége járja át. Egyúttal valamiféle áldás is, mellyel elismeri e rendhagyó köteléket a lány és a mélységi között. Talán jelent valamit, hiába csak özvegyeként száll már reá.*
- Az északi cseretáborhoz viszik a testét, a Délér fehér fáinál, hogy átadják a húgom családjának.
*A lány hajthatatlan. Bár némileg csillapodott a bolond vihar a lelkében, az a valami oly mélyen kapaszkodik belé, hogy Alarand most már látja, Ydriss részévé lett. Szereti azt a mélységit. Tiszta szívből, mindennél jobban. A Nép sarjai egész lényükkel választanak, hiszen egy életre választanak, s ez nagyon-nagyon hosszú idő. Ydriss hát választott, s ez mélyen megrendíti az elöljárót. Nem álltathatja már tovább magát azzal, hogy mindez csupán egy ifjú szellem fellángolása, gyengeség az idegen varázsos vonzásával szemben. A rőt leány úgy küzd azért a hímért, mintha tulajdon gyermekeiért küzdene. Pedig már csak a végtisztességet adhatja meg neki. Talán él még benne valami hiú remény, de hiába. Hát nem állt meg annak a véreskezű szörnyetegnek az ámokfutása itt sem? A túlvilágról is visszanyúl egyért Alarand népéből.*
- Félreértesz engem *hajtja le a fejét, s lassan utoléri a veszteség szívet szaggató érzése. E gyermek hát végleg elhagyja őket. Visszavonhatatlanul. Ydriss kezéért nyúl, s magához húzza. Ellentmondást nem tűrő mozdulat, de átjárja valami megnyugtató, valami végtelenül szeretetteljes.*
- Húgom az ő kezétől halt. Az övétől, akit választottál. *Tenyerei a lány gyűrűt markoló kezére szorulnak.* - A szememben nem érdemel olyan kegyet, hogy bárki meggyászolja. De nem tagadom meg tőled a békét, fakóvérű Ydriss *a jelző, melyet készakarva használ, melyet a mélységiek aggattak a Népre, távolságot enged kettejük közé, de a búcsú óvó gyengédsége járja át. Egyúttal valamiféle áldás is, mellyel elismeri e rendhagyó köteléket a lány és a mélységi között. Talán jelent valamit, hiába csak özvegyeként száll már reá.*
- Az északi cseretáborhoz viszik a testét, a Délér fehér fáinál, hogy átadják a húgom családjának.
3969. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-24 12:20:19
Üzenet elküldve: 2016-04-24 12:20:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt hídjai //
*A nem várt pofon nem csak egyensúlyából billenti ki, de az eddigi sötét áradatként hömpölygő rossz érzéseknek is vet egy aprócska gátat. Ahhoz nem elég, hogy meggátolja további tombolásukat, de annyira felnyitja a lány szemét, hogy tudatosuljon benne, most nem képes tisztán gondolkozni. És nem is fog tudni, amíg nem látja a maga szemével. A későbbiekben bizonyára elborzasztják majd önnön szavai, ám most még semmi hatásuk.
Most még mindig a veszteség érzése uralja a lány lényét. Milyen nehezen indult a kapcsolatuk a mélységivel. Mennyi mindenen ment keresztül, s végül végre csak közös útra léptek. Az sem mondható zökkenő mentesnek, de boldog volt. ÉS most minden lehetséges módon darabokra zúzták ezt. Előbb a súlyos vádak, melyek alól a felmentésért oly lázasan küzdött gondolatban, majd a fekete gyűrű, mit a tenyerében szorongat. Nem kel fel, s nem is tekint fel csupán tenyerét nyitja ki, s nézi üres tekintettel az ékszert.*
- Azt várod, hogy visszatérjek, holott most is kofaként üzérkedsz azzal, hogy végső búcsút vegyek attól, akit szeretek. *Érezhető, hogy a megnyugvás még mindig távol áll a lánytól, ám az indulatos fröcsögés helyett jóval megfontoltabb hangot üt meg. Felkel a földről, de egyedül, nem nyúl a segítségül nyújtott kézért.*
- A segítségeddel, vagy anélkül, de megkeresem. Elmondtad, amit akartál, térj hát vissza népedhez, szükségük van rá. És vidd hírül nekik, hogy hiába való várni. Ha úgy könnyebb nekik, mondd azt, hogy meghaltam. Nekem már nincs hova visszatérnem.
*A nem várt pofon nem csak egyensúlyából billenti ki, de az eddigi sötét áradatként hömpölygő rossz érzéseknek is vet egy aprócska gátat. Ahhoz nem elég, hogy meggátolja további tombolásukat, de annyira felnyitja a lány szemét, hogy tudatosuljon benne, most nem képes tisztán gondolkozni. És nem is fog tudni, amíg nem látja a maga szemével. A későbbiekben bizonyára elborzasztják majd önnön szavai, ám most még semmi hatásuk.
Most még mindig a veszteség érzése uralja a lány lényét. Milyen nehezen indult a kapcsolatuk a mélységivel. Mennyi mindenen ment keresztül, s végül végre csak közös útra léptek. Az sem mondható zökkenő mentesnek, de boldog volt. ÉS most minden lehetséges módon darabokra zúzták ezt. Előbb a súlyos vádak, melyek alól a felmentésért oly lázasan küzdött gondolatban, majd a fekete gyűrű, mit a tenyerében szorongat. Nem kel fel, s nem is tekint fel csupán tenyerét nyitja ki, s nézi üres tekintettel az ékszert.*
- Azt várod, hogy visszatérjek, holott most is kofaként üzérkedsz azzal, hogy végső búcsút vegyek attól, akit szeretek. *Érezhető, hogy a megnyugvás még mindig távol áll a lánytól, ám az indulatos fröcsögés helyett jóval megfontoltabb hangot üt meg. Felkel a földről, de egyedül, nem nyúl a segítségül nyújtott kézért.*
- A segítségeddel, vagy anélkül, de megkeresem. Elmondtad, amit akartál, térj hát vissza népedhez, szükségük van rá. És vidd hírül nekik, hogy hiába való várni. Ha úgy könnyebb nekik, mondd azt, hogy meghaltam. Nekem már nincs hova visszatérnem.
3968. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-24 10:56:57
Üzenet elküldve: 2016-04-24 10:56:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A múlt hídjai //
*Fűszál se rebben, egy surranó hang se éled, de mikor Ydriss újra feltekint, Alarand már fölébe magasodik, s lendül az az atyai jobb. Olyan könnyed íven mozdul, hogy egészen valószínűtlen a letaglózó erő, mellyel a rőt teremtést a földre teremti, sajgó nyomot hagyva Ydriss bal orcáján.*
- Förtelem, amit beszélsz! *horgad fel a józan szigor Alarand hangjában, mint az erély borzongató árnya.*
- A karomban hoztam ki a nővéredet a halál üszkös torkából, talán elfelejted? Előbb tartottalak a kezemben, mint tulajdon atyád. Mindenki úgy hitte, túl korán születtél, hogy megmaradj, de én tudtam, hogy mennyire élni akarsz. Küzdened kellett minden lélegzetért, de makacs voltál. Már akkor is.
*A nemes vonások kemény éle ellágyul. Szomorú csalódottság tükröződik Alarand arcán, de továbbra se lenne hajlandó eltaszítani az összezavarodott leányt.*
- Fontos vagy nekem. Mind fontosak vagytok. Te pedig, hálátlan gyermek, kárhozatot kívánsz mindenki fejére, kik születésed óta csak adtak? *szembesíti saját szavai értelmével* - Átok fröcsög a szádból. Dühtől és gyűlölettől forr egész lényed.
*Az átható tekintet fájdalommal telik meg. Alig hiszi, amit itt lát és hall. Mintha egy idegennel állna szemben.*
- Jöjj haza velem *nyújtja kezét a lánynak, hogy felsegítse.* - Átsegítünk ezen. S ha megbékültél szívedben, ígérem, eltemetheted tisztességgel azt a mélységit.
*Fűszál se rebben, egy surranó hang se éled, de mikor Ydriss újra feltekint, Alarand már fölébe magasodik, s lendül az az atyai jobb. Olyan könnyed íven mozdul, hogy egészen valószínűtlen a letaglózó erő, mellyel a rőt teremtést a földre teremti, sajgó nyomot hagyva Ydriss bal orcáján.*
- Förtelem, amit beszélsz! *horgad fel a józan szigor Alarand hangjában, mint az erély borzongató árnya.*
- A karomban hoztam ki a nővéredet a halál üszkös torkából, talán elfelejted? Előbb tartottalak a kezemben, mint tulajdon atyád. Mindenki úgy hitte, túl korán születtél, hogy megmaradj, de én tudtam, hogy mennyire élni akarsz. Küzdened kellett minden lélegzetért, de makacs voltál. Már akkor is.
*A nemes vonások kemény éle ellágyul. Szomorú csalódottság tükröződik Alarand arcán, de továbbra se lenne hajlandó eltaszítani az összezavarodott leányt.*
- Fontos vagy nekem. Mind fontosak vagytok. Te pedig, hálátlan gyermek, kárhozatot kívánsz mindenki fejére, kik születésed óta csak adtak? *szembesíti saját szavai értelmével* - Átok fröcsög a szádból. Dühtől és gyűlölettől forr egész lényed.
*Az átható tekintet fájdalommal telik meg. Alig hiszi, amit itt lát és hall. Mintha egy idegennel állna szemben.*
- Jöjj haza velem *nyújtja kezét a lánynak, hogy felsegítse.* - Átsegítünk ezen. S ha megbékültél szívedben, ígérem, eltemetheted tisztességgel azt a mélységit.
3967. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-23 22:54:30
Üzenet elküldve: 2016-04-23 22:54:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt hídjai //
*Alarand viselkedése, a lényének kisugárzás mind-mind csak olaj a vadul lobogó harag tüzén. Amennyire távozni akart még nem is olyan régen, most ő az, aki megpróbálja megragadni a férfi karját, cseppet sem finomkodva az erős szorítással.*
- Úgy, elmondtad, ami akartál. Akkor most elmondod, amit én akarok tudni. *Szegezi villámló szemeit Alarandra. Sem leplezni, sem elfojtani nem próbálja az indulatait.*
- Még azt is megtagadod tőlem, hogy tisztességgel búcsút vegyek tőle? Akkor épp oly gőgös és kegyetlen vagy, mint ők! *Ereszti el az elf karját, habár a mozdulatot már inkább ellökésnek is lehet mondani. Mint mikor valami gusztustalan dolgot próbál lerázni magáról az ember, s minél előbb szabadulni akar tőle.*
- És ha így van, kívánom, hogy mindenki, aki fontos volt neked, jusson azoknak a sorsára, akiket az ismeretlen erő tett a maga játékszerévé!
*Hátat fordítva az elfnek indul el lendületes léptekkel. Így is épp elég időt fecsérelt már el, hiszen egyedül megtalálnia a történtek helyét, nem lesz könnyű. Az egyetlen, aki segíthetne, pedig inkább tovább kínozza őt, s makacsul hallgat. Amennyire vágyott népe társaságára, most annyira taszítja őt az. hiszen ha az elöljáró ilyen, s eképp viselkedik, úgy milyenek lennének a többiek? A szeretett otthon gondolata egyszeriben válik émelyítővé, s akiket viszontlátni vágyott, most minél távolabb akarja tudni őket magától.
Távol akarta tartani magától, maguktól, a közös életüktől azt a háborút, a szörnyűségeivel együtt. Ám éppen az övéi voltak azok, akik idehozták, s rájuk erőszakolták mindezt. Mindkét fél jobbnak gondolja magát a másiknál, s fennhordott orral fintorog a másikra, s ragad fegyvert nyomban.*
- Nem is különböznek annyira. *Morogja az orra alatt, miközben gondolatait próbálja racionálisabb mederbe terelni. Merre lehet? Merre mehetett? Merre keresse? Azonban újra és újra az elmúlt percek történései kúsznak vissza, kísértve őt, szítva tovább a dühöt, táplálva a keserűséget. Hogy mennyire vak volt eddig... a világ tele van szörnyetegekkel, ott is, ahol nem gondolta volna, ott is, ahol nem lenne szabad annak lennie. És még az őszintének tűnő bizalmas is álarc mögé bújik.*
*Alarand viselkedése, a lényének kisugárzás mind-mind csak olaj a vadul lobogó harag tüzén. Amennyire távozni akart még nem is olyan régen, most ő az, aki megpróbálja megragadni a férfi karját, cseppet sem finomkodva az erős szorítással.*
- Úgy, elmondtad, ami akartál. Akkor most elmondod, amit én akarok tudni. *Szegezi villámló szemeit Alarandra. Sem leplezni, sem elfojtani nem próbálja az indulatait.*
- Még azt is megtagadod tőlem, hogy tisztességgel búcsút vegyek tőle? Akkor épp oly gőgös és kegyetlen vagy, mint ők! *Ereszti el az elf karját, habár a mozdulatot már inkább ellökésnek is lehet mondani. Mint mikor valami gusztustalan dolgot próbál lerázni magáról az ember, s minél előbb szabadulni akar tőle.*
- És ha így van, kívánom, hogy mindenki, aki fontos volt neked, jusson azoknak a sorsára, akiket az ismeretlen erő tett a maga játékszerévé!
*Hátat fordítva az elfnek indul el lendületes léptekkel. Így is épp elég időt fecsérelt már el, hiszen egyedül megtalálnia a történtek helyét, nem lesz könnyű. Az egyetlen, aki segíthetne, pedig inkább tovább kínozza őt, s makacsul hallgat. Amennyire vágyott népe társaságára, most annyira taszítja őt az. hiszen ha az elöljáró ilyen, s eképp viselkedik, úgy milyenek lennének a többiek? A szeretett otthon gondolata egyszeriben válik émelyítővé, s akiket viszontlátni vágyott, most minél távolabb akarja tudni őket magától.
Távol akarta tartani magától, maguktól, a közös életüktől azt a háborút, a szörnyűségeivel együtt. Ám éppen az övéi voltak azok, akik idehozták, s rájuk erőszakolták mindezt. Mindkét fél jobbnak gondolja magát a másiknál, s fennhordott orral fintorog a másikra, s ragad fegyvert nyomban.*
- Nem is különböznek annyira. *Morogja az orra alatt, miközben gondolatait próbálja racionálisabb mederbe terelni. Merre lehet? Merre mehetett? Merre keresse? Azonban újra és újra az elmúlt percek történései kúsznak vissza, kísértve őt, szítva tovább a dühöt, táplálva a keserűséget. Hogy mennyire vak volt eddig... a világ tele van szörnyetegekkel, ott is, ahol nem gondolta volna, ott is, ahol nem lenne szabad annak lennie. És még az őszintének tűnő bizalmas is álarc mögé bújik.*
3966. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-23 22:03:39
Üzenet elküldve: 2016-04-23 22:03:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A múlt hídjai //
*Alarand egyértelműen elhatárolódik immár a leány érzelmeinek viharától. Nem hátrál meg előle és nem is engedi közel magához az indulatokat. Nem is fodrozzák lelke tavának felszínét. Rég maga mögött hagyta már a kort, amikor leállt ilyesmivel. Most egyszerűen lepereg róla. Ha a részvét jeleként eddig valamelyest engedett is, most már nyugalma érinthetetlen fellegvárából tekint Ydrissre. A lány szavait abszurditásba csavarja a feldúltság. Felesleges lenne most bármit mondania neki. De mily szerencsés az ő népük, hogy az időből, mely oly jótét a lélek sebeire, ennyire sok adatott a számukra.*
- Elmondtam, amit akartam *szólal a szinte bántón lágy hang.* - Ég veled, gyermek *búcsúzik. Egyszerűen elfordul Ydrisstől és a leányra nézve kompromittáló indulatoktól. Jótékonyan figyelmen kívül hagyja ezeket a kétségbeesés szülte szavakat, s az idő gyengéd gondjaira bízva az eltévelyedett teremtést, elindul az erdő felé.*
*Alarand egyértelműen elhatárolódik immár a leány érzelmeinek viharától. Nem hátrál meg előle és nem is engedi közel magához az indulatokat. Nem is fodrozzák lelke tavának felszínét. Rég maga mögött hagyta már a kort, amikor leállt ilyesmivel. Most egyszerűen lepereg róla. Ha a részvét jeleként eddig valamelyest engedett is, most már nyugalma érinthetetlen fellegvárából tekint Ydrissre. A lány szavait abszurditásba csavarja a feldúltság. Felesleges lenne most bármit mondania neki. De mily szerencsés az ő népük, hogy az időből, mely oly jótét a lélek sebeire, ennyire sok adatott a számukra.*
- Elmondtam, amit akartam *szólal a szinte bántón lágy hang.* - Ég veled, gyermek *búcsúzik. Egyszerűen elfordul Ydrisstől és a leányra nézve kompromittáló indulatoktól. Jótékonyan figyelmen kívül hagyja ezeket a kétségbeesés szülte szavakat, s az idő gyengéd gondjaira bízva az eltévelyedett teremtést, elindul az erdő felé.*
3965. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-23 20:44:23
Üzenet elküldve: 2016-04-23 20:44:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt hídjai //
*Bármennyire is jogosnak érezze akár az elöljáró, akár egész népe a mélységi halálát, számára ez akkor is árulás marad. Árulás, mely épp annyira fájó, melyet a húsába mart a billog. A férfi hangjából érződő szánalom egyszerűen lepereg róla, mintha meg se hallaná rá se hederítene.*
- Nem fenyegetőzöm. *Jelenti ki hideg hangon. Ám a kérdésére nem kap választ. Lassú kimért léptekkel indul vissza az elf felé, akár egy felbőszített ragadozó, mely az utolsó ingerre vár, hogy lecsapjon.*
- Még egyszer, utoljára kérdezem. Hol van? Vagy talán félsz elárulni? Vagy máris szégyelled meggondolatlan tetted? Vagy netalántán eltanultad az emberektől a megtévesztést és a hazugságot, s annak nyomát próbálod hallgatásoddal leplezni? *Az indulatok minden egyes tovaröppenő pillanattal csak növekednek és növekednek. Soha nem hitte volna, hogy valaha ilyesmit fog érezni, ennyi haragot, ennyi keserűséget, és hogy a gyűlölet végül mégis kicsírázik benne. A miértekkel most nem foglalkozik, a következményekkel sem. Csak el akar jutni oda, ahol egykori társai lecsaptak. A saját szemével akarja látni, és nincs az a halandó vagy égi hatalom, ami meggátolhatná abban, hogy megtudja, amit akar.*
*Bármennyire is jogosnak érezze akár az elöljáró, akár egész népe a mélységi halálát, számára ez akkor is árulás marad. Árulás, mely épp annyira fájó, melyet a húsába mart a billog. A férfi hangjából érződő szánalom egyszerűen lepereg róla, mintha meg se hallaná rá se hederítene.*
- Nem fenyegetőzöm. *Jelenti ki hideg hangon. Ám a kérdésére nem kap választ. Lassú kimért léptekkel indul vissza az elf felé, akár egy felbőszített ragadozó, mely az utolsó ingerre vár, hogy lecsapjon.*
- Még egyszer, utoljára kérdezem. Hol van? Vagy talán félsz elárulni? Vagy máris szégyelled meggondolatlan tetted? Vagy netalántán eltanultad az emberektől a megtévesztést és a hazugságot, s annak nyomát próbálod hallgatásoddal leplezni? *Az indulatok minden egyes tovaröppenő pillanattal csak növekednek és növekednek. Soha nem hitte volna, hogy valaha ilyesmit fog érezni, ennyi haragot, ennyi keserűséget, és hogy a gyűlölet végül mégis kicsírázik benne. A miértekkel most nem foglalkozik, a következményekkel sem. Csak el akar jutni oda, ahol egykori társai lecsaptak. A saját szemével akarja látni, és nincs az a halandó vagy égi hatalom, ami meggátolhatná abban, hogy megtudja, amit akar.*
3964. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-23 20:10:36
Üzenet elküldve: 2016-04-23 20:10:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A múlt hídjai //
- Következményei? *szólal a baljósan csendes visszhang Alarand felől. Lassan fordul vissza, s tekintete elárulja, mennyire taszítja, amit lát. Fenyegetőzés, harag, gyűlölet mételyes viharai nyújtogatják felé karmaikat. Pycta hát tévedett, amikor úgy vélte, Ydriss lelkét nem rontotta meg e természet ellen való viszony.*
- Hát idáig jutottunk? Fenyegetsz? *kérdez vissza. Nincs indulat a hangjában. Csupán szánalom.* - Engem? Vagy talán az egész Népet?
*Nem is oly rég e konok kis teremtés még tisztelettel fordult felé. Bizalommal, hittel és megbecsüléssel, ahogy egy övéit óvó atya felé szokás. Alarand tekintélye mindig ezen nyugodott. De amit most lát azokban a barna szemekben, abban már nyoma sincs semmi ilyesminek. Sem belátásnak, sem elfogadásnak.*
- Még mindig kapaszkodsz abba a mélységibe *csóválja meg a fejét lemondón.* - Felesleges. Hiú reményeket kergetsz, gyermek. Megértem, hogy felkavart, de most már el kell engedned. Engedd el és lépj tovább. Őt utolérte a sorsa. A tiéd még előtted áll.
- Következményei? *szólal a baljósan csendes visszhang Alarand felől. Lassan fordul vissza, s tekintete elárulja, mennyire taszítja, amit lát. Fenyegetőzés, harag, gyűlölet mételyes viharai nyújtogatják felé karmaikat. Pycta hát tévedett, amikor úgy vélte, Ydriss lelkét nem rontotta meg e természet ellen való viszony.*
- Hát idáig jutottunk? Fenyegetsz? *kérdez vissza. Nincs indulat a hangjában. Csupán szánalom.* - Engem? Vagy talán az egész Népet?
*Nem is oly rég e konok kis teremtés még tisztelettel fordult felé. Bizalommal, hittel és megbecsüléssel, ahogy egy övéit óvó atya felé szokás. Alarand tekintélye mindig ezen nyugodott. De amit most lát azokban a barna szemekben, abban már nyoma sincs semmi ilyesminek. Sem belátásnak, sem elfogadásnak.*
- Még mindig kapaszkodsz abba a mélységibe *csóválja meg a fejét lemondón.* - Felesleges. Hiú reményeket kergetsz, gyermek. Megértem, hogy felkavart, de most már el kell engedned. Engedd el és lépj tovább. Őt utolérte a sorsa. A tiéd még előtted áll.
3963. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-23 18:44:16
Üzenet elküldve: 2016-04-23 18:44:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
// Selyem és vászon //
- Nem, nem. *Magyarázkodik.* Jó munka, és nem szégyellem.
*Az alsó ajkát csócsálgatja amíg vissza nem kapja az üveget, hogy aztán újra forró „csókokat” váltson a palack szájával. Ő nem nagy művész, nem tudna megélni a hangjából vagy abból a pár akkordból amit elpenget, hát úgy keresi meg a kenyerét ahogyan tudja.
A lány kissé felkacag, ahogyan ide-oda jár a palack. Szomjas is volt, és tényleg csodás íze van a mézszínű italnak, nem csoda, ha hamar a fejébe száll. Arca hamar pirospozsgássá válik, pedig még hátra van nem is kevés a borból. Azért még teljes tudatában van önmagának, de bizonyára a jó társaság is teszi, hogy ilyen hamar oldódik föl, újra.*
- Nem nős. Azt hiszem. De a szobája mindig kulcsra zárva. *Mondja titokzatosan. Lehet, hogy Namosné oda van bezárva? Először a lány azt hitte szörnyetegeket, vagy félresikerült kísérletek rémisztő eredményeit tartja elzárva a mágusmester. Közben lehet, hogy csak az asszonyt. Kiábrándító volna.*
- Ami azt illeti… *Lábát talpra húzza, átkarolja térdeit és vigyorogva borul le rájuk, hogy a vörös szénakazallal beterítse arcát és ne láthassa senki, büntetlenül kuncoghasson.* Remélem, hogy készül egy, igen.
*Ő. Azt mondta eljön érte, s ha kell megszökteti. Nem valószínű, hogy szükség volna ilyen drasztikus módszerekre egy kis kiruccanóért, de mégis, a vörös nem állja meg hogy ne ábrándozzon néha a padlófelmosás fölött arról, ahogyan a kalapos dalia fölkapja és magával viszi.
Aztán mikor kivigyorogta magát, újra fölemeli fejét és visszatér a titokzatos Namos ház pletykáihoz. Nem akar semmi olyat elárulni ami titok… De ő sosem fogadott titoktartást, csupán a szolgálatait ajánlotta föl a munkával.*
- Ez egy mágusrend, és… Azt hiszem némelyek veszélyesek lehetnek. Nem tudom még igazán. Csak van ez a nagyon rossz érzésem néha. Hogy senki sincs biztonságban. Egyik reggel egy fickó csak úgy beállított egy tündérrel, csurom véresen! *Magától szalad ki a száján a dolog, aztán elhallgat és reménykedik Aelala nem kérdez rá, hogy mégis mitől véresen. Talán Rhebosse sem tudná megválaszolni helyesen a kérdést, csak sejtései vannak ahogyan lassan összerakja a kirakós darabjait s azt, amit Syss vallott be neki.*
- Nem, nem. *Magyarázkodik.* Jó munka, és nem szégyellem.
*Az alsó ajkát csócsálgatja amíg vissza nem kapja az üveget, hogy aztán újra forró „csókokat” váltson a palack szájával. Ő nem nagy művész, nem tudna megélni a hangjából vagy abból a pár akkordból amit elpenget, hát úgy keresi meg a kenyerét ahogyan tudja.
A lány kissé felkacag, ahogyan ide-oda jár a palack. Szomjas is volt, és tényleg csodás íze van a mézszínű italnak, nem csoda, ha hamar a fejébe száll. Arca hamar pirospozsgássá válik, pedig még hátra van nem is kevés a borból. Azért még teljes tudatában van önmagának, de bizonyára a jó társaság is teszi, hogy ilyen hamar oldódik föl, újra.*
- Nem nős. Azt hiszem. De a szobája mindig kulcsra zárva. *Mondja titokzatosan. Lehet, hogy Namosné oda van bezárva? Először a lány azt hitte szörnyetegeket, vagy félresikerült kísérletek rémisztő eredményeit tartja elzárva a mágusmester. Közben lehet, hogy csak az asszonyt. Kiábrándító volna.*
- Ami azt illeti… *Lábát talpra húzza, átkarolja térdeit és vigyorogva borul le rájuk, hogy a vörös szénakazallal beterítse arcát és ne láthassa senki, büntetlenül kuncoghasson.* Remélem, hogy készül egy, igen.
*Ő. Azt mondta eljön érte, s ha kell megszökteti. Nem valószínű, hogy szükség volna ilyen drasztikus módszerekre egy kis kiruccanóért, de mégis, a vörös nem állja meg hogy ne ábrándozzon néha a padlófelmosás fölött arról, ahogyan a kalapos dalia fölkapja és magával viszi.
Aztán mikor kivigyorogta magát, újra fölemeli fejét és visszatér a titokzatos Namos ház pletykáihoz. Nem akar semmi olyat elárulni ami titok… De ő sosem fogadott titoktartást, csupán a szolgálatait ajánlotta föl a munkával.*
- Ez egy mágusrend, és… Azt hiszem némelyek veszélyesek lehetnek. Nem tudom még igazán. Csak van ez a nagyon rossz érzésem néha. Hogy senki sincs biztonságban. Egyik reggel egy fickó csak úgy beállított egy tündérrel, csurom véresen! *Magától szalad ki a száján a dolog, aztán elhallgat és reménykedik Aelala nem kérdez rá, hogy mégis mitől véresen. Talán Rhebosse sem tudná megválaszolni helyesen a kérdést, csak sejtései vannak ahogyan lassan összerakja a kirakós darabjait s azt, amit Syss vallott be neki.*
3962. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-23 18:00:54
Üzenet elküldve: 2016-04-23 18:00:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A múlt hídjai //
*A világ minden más része számára megszűnt létezni. Ha egy tretil tánckar keringőzne be a tisztásra egy ork rezesbanda kíséretében, az se tűnne fel neki. A torkát szorongató aggodalom, a szívébe maró fájdalom, és a lelkét emésztő haragot érzi csupán, miközben gondolatai csakis egy vonalon mozognak.
Haza kell érnie minél előbb, hogy magához vegye a szükséges holmikat. A vadászaton szerzett zsákmányért nem mindig aranyat kapott, s lám, most azok az üvegcsék milyen jól fognak jönni. És a fegyverei is kellenek, hiszen ki tudja, ezek után mi történhet még. Hiába kezdett el mágiát tanulni, olyan igét még nem sikerült elsajátítania, mellyel a sebeket tudja összeforrasztani, enyhíteni rajtuk, legfeljebb egy enyhe láztól szenvedő kínjain tudna enyhíteni. Kharasshi viszont megsérült, méghozzá súlyosan, máskülönben nem tudták volna elvenni a gyűrűt tőle. Nem halhatott meg, életben kell lennie! Ismeri a hím képességeit, nem olyan könnyű legyőzni sem, nemhogy megölni. De két vadász... nem!
Ha azokat magához vette, Ahellel megkeresteti, kiszagoltatja, merre van. De a városban olyan sok szag inger érheti, amik elterelik. Ügyes kutya a kölyök, de mégis csak fiatal még, és bőven messze van még attól, hogy tökéletesen idomított legyen. De miért a városban keresné? A vadászok oda nem mentek volna be, vagy ha mégis, már rég nagy felbolydulás lett volna a harc miatt. Akkor valahol Arthenioron kívül kellett történnie. De merre?
Egyedül ez a gondolat készteti megállásra. A mellette loholó kölyök kis késéssel áll meg, és füleit hegyezve, értetlen szemekkel néz gazdájára. Hát még ahhoz is az ő segítségét kell kérnie, hogy megtalálja?!*
- Hol van? *Szólal meg halk, dühtől reszkető hangja.* Hol hagytátok? Vagy talán ugyanúgy a vízbe dobtátok, hadd sodorja kénye-kedve szerint a folyó? *Fordul dühtől elsötétült tekintettel az elf felé. Az a hang, az a tekintet... ha egy nap el is múlik a harag, a fájdalom, az indulat, most már kétségtelen, akármilyen csekélyke esély is volt rá, az már végleg elveszett, hogy visszatérjen övéihez.
Ám még egy gondolat üt szöget a fejében, melytől hirtelen jeges félelem kúszik fel a gerincén, és a dühöt olyasmivé formálja át, amit a lány eddig nem érzett. Gyűlöletté.*
- Megüzentem a veszélyt, tudjátok jól, mi kísért a környéken. Ha az ő oldalukon fogom megtalálni... annak következményei lesznek. *Nem egyszerű gyerekes indulat szülte fenyegetés, nem egy kétségbeesett kiáltás a bosszúért. Határozott, jeges kijelentés, a tények mindenható erejével.*
*A világ minden más része számára megszűnt létezni. Ha egy tretil tánckar keringőzne be a tisztásra egy ork rezesbanda kíséretében, az se tűnne fel neki. A torkát szorongató aggodalom, a szívébe maró fájdalom, és a lelkét emésztő haragot érzi csupán, miközben gondolatai csakis egy vonalon mozognak.
Haza kell érnie minél előbb, hogy magához vegye a szükséges holmikat. A vadászaton szerzett zsákmányért nem mindig aranyat kapott, s lám, most azok az üvegcsék milyen jól fognak jönni. És a fegyverei is kellenek, hiszen ki tudja, ezek után mi történhet még. Hiába kezdett el mágiát tanulni, olyan igét még nem sikerült elsajátítania, mellyel a sebeket tudja összeforrasztani, enyhíteni rajtuk, legfeljebb egy enyhe láztól szenvedő kínjain tudna enyhíteni. Kharasshi viszont megsérült, méghozzá súlyosan, máskülönben nem tudták volna elvenni a gyűrűt tőle. Nem halhatott meg, életben kell lennie! Ismeri a hím képességeit, nem olyan könnyű legyőzni sem, nemhogy megölni. De két vadász... nem!
Ha azokat magához vette, Ahellel megkeresteti, kiszagoltatja, merre van. De a városban olyan sok szag inger érheti, amik elterelik. Ügyes kutya a kölyök, de mégis csak fiatal még, és bőven messze van még attól, hogy tökéletesen idomított legyen. De miért a városban keresné? A vadászok oda nem mentek volna be, vagy ha mégis, már rég nagy felbolydulás lett volna a harc miatt. Akkor valahol Arthenioron kívül kellett történnie. De merre?
Egyedül ez a gondolat készteti megállásra. A mellette loholó kölyök kis késéssel áll meg, és füleit hegyezve, értetlen szemekkel néz gazdájára. Hát még ahhoz is az ő segítségét kell kérnie, hogy megtalálja?!*
- Hol van? *Szólal meg halk, dühtől reszkető hangja.* Hol hagytátok? Vagy talán ugyanúgy a vízbe dobtátok, hadd sodorja kénye-kedve szerint a folyó? *Fordul dühtől elsötétült tekintettel az elf felé. Az a hang, az a tekintet... ha egy nap el is múlik a harag, a fájdalom, az indulat, most már kétségtelen, akármilyen csekélyke esély is volt rá, az már végleg elveszett, hogy visszatérjen övéihez.
Ám még egy gondolat üt szöget a fejében, melytől hirtelen jeges félelem kúszik fel a gerincén, és a dühöt olyasmivé formálja át, amit a lány eddig nem érzett. Gyűlöletté.*
- Megüzentem a veszélyt, tudjátok jól, mi kísért a környéken. Ha az ő oldalukon fogom megtalálni... annak következményei lesznek. *Nem egyszerű gyerekes indulat szülte fenyegetés, nem egy kétségbeesett kiáltás a bosszúért. Határozott, jeges kijelentés, a tények mindenható erejével.*
3961. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-04-23 17:42:46
Üzenet elküldve: 2016-04-23 17:42:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Selyem és vászon//
~Van huzata a lyánynak, jól ki fogunk jönni egymással...~ *gondolja Aelala egy mosoly kíséretében, mikor megkapja a jelentős súlycsökkenésen átesett palackot, aztán tesz róla, hogy az üveg egy kicsivel még könnyebb legyen. Szakértően ízlelgeti a nedűt és megnyugvással tölti el, hogy hiába tűnik az íze alapján könnyed, kellemes italnak, pár perc múlva megérzi majd azt a kellemes bódulatot a fejében.*
-Mindenesnek lenni bizalmas tisztség mifelénk, és ha rendes a gazda, nincs is abban semmi rossz. *ő ugyan sose menne el cselédnek és porrongyot se fogott vagy négy éve, de ez nem akadályozza meg abban, hogy tisztelje azt, aki a munkájából él.*
-Furcsa dolgok? Ez nagyon titokzatosan hangzik, meséljen még róla! Netán az úr nem az asszony hálószobáját látogatja éjszakánként? Vagy titokzatos, elátkozott ékszer tűnt fel a házban? Leányszöktetés van készülőben? Eltűnnek dolgok a kamrából? *találgat, miközben reményei szerint szorgalmasan adogatják egymásnak az üveget.*
~Van huzata a lyánynak, jól ki fogunk jönni egymással...~ *gondolja Aelala egy mosoly kíséretében, mikor megkapja a jelentős súlycsökkenésen átesett palackot, aztán tesz róla, hogy az üveg egy kicsivel még könnyebb legyen. Szakértően ízlelgeti a nedűt és megnyugvással tölti el, hogy hiába tűnik az íze alapján könnyed, kellemes italnak, pár perc múlva megérzi majd azt a kellemes bódulatot a fejében.*
-Mindenesnek lenni bizalmas tisztség mifelénk, és ha rendes a gazda, nincs is abban semmi rossz. *ő ugyan sose menne el cselédnek és porrongyot se fogott vagy négy éve, de ez nem akadályozza meg abban, hogy tisztelje azt, aki a munkájából él.*
-Furcsa dolgok? Ez nagyon titokzatosan hangzik, meséljen még róla! Netán az úr nem az asszony hálószobáját látogatja éjszakánként? Vagy titokzatos, elátkozott ékszer tűnt fel a házban? Leányszöktetés van készülőben? Eltűnnek dolgok a kamrából? *találgat, miközben reményei szerint szorgalmasan adogatják egymásnak az üveget.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587