//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa - Gyülekezés//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Ő maga egyáltalán nem gyanakszik, teljes mértékben megmagyarázta magának a csuklya okát. Amit pedig kitalált az teljesen hihetőnek is hangzik, bár talán ilyen nyíltan ruhátlanul járkálni, hogy város szerte lássák illetlen lenne. Azt talán nem kétli, hogy ezzel a férfi is tisztában van. A mágikus pálca hasonlatot ő is megérti és jót mosolyog rajta.*
-Ebben nem kételkedem, egy ruhátlan nőnek elég nagy hatalma van a férfi bizonyos részei felett. Csak nehogy boszorkányégetés legyen a vége. *Súgja oda, nem biztos, hogy szeretné, hogy ezt a beszélgetést mások is hallják. Nem igazán zavarja a beszédtéma, de azért óvatos. Majd a férfi tovább mesél és meglehetősen furcsa dolgokra derül fény, ha valóban lehet hitelt adni a szavának.*
-Hogy mit vittek Kalácsfalvára? *Pislog nagyokat, lehet csak a tájszólás miatt nem érti, de az is meglehet, hogy azért nem, mert nem igazán járatos az állattartás és a földművelés terén. A férfi elég jó színész ahhoz, hogy egy kicsit ezzel a rémisztgetéssel célt érjen, látszik is rajta, hogy letaglózta az előrejelzés, még akkor is ha nem itt él. Az meg, hogy a Warg le is eheti a lova hátáról már csak hab a tortán, nem mintha eddig nem lett volna eléggé ideges a mágustorna miatt, most már látszik is rajta. A hajfonatát tekergeti és lopva még körbe is tekint, nehogy idő közben az emlegetett mágusok is megérkezzenek. ~Ha tényleg idejönnek én aztán szedem a nyúlcipőt… ~ Szerencsére a rettegésbe esést megakadályozza a gnóm felbukkanása és a kezébe nyomja a papírokat, ahogy a mellette levőébe is. Az értetlenség azért kiül az arcára és a másik felé fordítja a fejét, a helyett, hogy a sajátját olvasná, egyszerűen valami magyarázatot keres a szemével. Mikor pedig a csuklya lekerül egy zavart pír jelenik meg a két orcáján eleinte, mikor pedig tudatosul benne, hogy így becsapták, már kicsit mérges is a tekintete.*
-Na de kérem! Ez egyáltalán nem volt szép… így a bolondját járatni velem. Micsoda dolog ez? *Már ostorozza is magát belül, hogy így bedőlt egy ismeretlennek, nyilván, amit eddig állított azt mind csak meseként értékeli át magában. Mikor jobban megnézi, már látja is, hogy egy fiatal férfivel van dolga, ami csak súlyosbít a helyzetén, legszívesebben egy barackot nyomna a fejére bosszúból, de inkább elszámol tízig magában. Az most nem tenne jót neki, ha mindjárt a megmérettetés előtt magára haragítana valakit a résztvevők közül, még ha csak egy ilyen kis botos suhancot is. Nem igazán tudja elképzelni, hogy a fiatal férfi jelentős mágiát birtokol.*
-Esetleg még az öltözőig el is szeretne gáncsolni? *Kérdez rá széles mosolyt húzva az arcára, mint aki ismeri a tréfát, mikor a férfi rákérdez, hogy vele tartana-e. Azonban kap az alkalmon és bele is karol, mielőtt még visszavonhatná.*
-De ha esünk akkor magammal rántom. *Mondja kedvesen, bár a hangzásában érződik, ő nem viccel.*
-Azt hiszem illene sok szerencsét is kívánnom. Ha vége az eseménynek, e miatt a kis átverés miatt meg is hívhat majd egy italra, megengedem. *Teszi hozzá, mikor elválnak az útjaik az öltözőnél. Majd, hogy ne illanjon el az ígéret reménye a szélben, még egy puszit is nyom az idegen arcára. Neki ez sem tétel, egyáltalán nem ódzkodik az ellenkező nem érintésétől. Ilyet akárkinek kiosztana. Mert hát, ha akar valamit, akkor nem várhat arra, hogy hozzá jöjjenek, neki kell kilincselni mindenért. A meghívással kapcsolatos kijelentés pedig véresen komolyan is hangzik. Nyilván, hogy mennyire lesz betartva vagy betartható, az már a jövő zenéje.*
//Mágustusa - Nevezés//
*Megy és öltözik is, ahogy azt mutatják neki. Mindent elzár, amire nem lesz szüksége, beleérve az ékszereit és a fegyvereit is. Ám a jégcsap függőket a fülében hagyja, azért ennyi biztosítéka neki is maradhat. A tündér, aki odabenn foglalkozik vele egy öltözőhöz kíséri, ami egészen meglepi, nem gondolta volna, hogy még öltözéket is bérelhet. ~A saját ruháimat így biztonságban tudhatom. ~ Fel is vesz egy inget és egy piros színű nadrágot, hosszú szárú csizmával. Azzal nem igazán foglalkozik, hogy ebben talán még feltűnő is lehet, ez tetszett meg neki és kész. Alá is írja a papírt, amin a ruhavételezése szerepel. Miután ezekkel végzett, végre összeterelik őket egy minden jóval megpakolt asztalnál. Azaz terelnék, mert hát megint elé ugrik egy gnóm, ismételten csak egy papírral.*
-Természetesen. *Mondja, mert udvariatlan mégse akar lenni, de már kezdi unni ezt a sok papírt. Ám ezúttal igazán hasznosnak bizonyul, olvassa is egymás után a tiltott varázslatokat, amelyek közül ő egyet se ismer. ~Ez, de megalázó érzés. ~ Gyorsan alá is firkantja és megy tovább, még több papírt tölteni. ~Biztos így akarják elijeszteni a versenyzőket, papírhalom alá temetik őket. ~ Gondolja magában, de ez nem olvasható le felettébb előzékeny és mosolygó arcáról.*