// Graril, Arja, Tuldhron, Mik //
// Házhozszállítás //
*Kicsit sajnálja, hogy Mik nem tarthat velük a továbbiakban, tényleg érdekes társaságnak tűnt számára a pultos. A búcsúzkodás meg is történik, az ember pedig indulásra kész, amikor Arja önállósodik, nem feltétlenül pozitív végkifejlettel.*
- Mire készülsz azzal? *Kérdi aggódó, kissé rémült tekintettel. Szép is lenne első benyomásnak, ha köpködéssel indulna a kapcsolatuk.*
- Arja, kérlek, tedd azt vissza, nem vicceltem, Zsálya tényleg veszélyes, nem egy embernek okozott már bosszúságot. *Elég, ha Aerwenre gondol, akit arcon talált, vagy Wrexanra, akit meg is taposott. Nem egy csatamén, de nem is egy mezei nyúl. Amennyiben hallgat rá a kalandor, úgy semmi nem fog történni, viszont ha folytatja a dolgot, akkor eleinte egy mély morgásba akadhat. Ha ez sem tántorítja el, a teve nézi egy darabig, nagyokat pislog, majd minden arcrezdülés nélkül telibe köpi a lányt, ha csak nem elég gyors az, hogy kikerülje. Tuldhron a fejleményeknek megfelelően fog majd erre reagálni, de reménykedik benne, nem lesz itt probléma.*
- Hogy meséljek? *Lepi meg a magas férfi kérdése, hiszen eddig nem igazán érdeklődött felé, de ami késik, nem múlik.*
- Tuldhron Slittendryk vagyok, van egy családi háza a famíliámnak a szántóföldeken. Eredetileg rebarbara termesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkoztunk, később becsatlakoztunk a kereskedelembe is. Ezt próbálom meg most egymagam, Artheniorban, tovább fejleszteni, elsősorban az élő portékákban vagyok érdekelt, de a távolsági kereskedelem is mozgatja a fantáziámat. *Mosolyodik el, elég csak erre az útra gondolni.*
- No, akkor szerintem indulhatunk is. *Jobbját feltartja, csettint a nyelvével, hogy Zsálya letérdelhessen, így a tündér a hátára tud ülni. Amennyiben elbúcsúztak Miktől, Arja és a temperamentumos láma ügye el van rendezve és mindannyian készen állnak, el is indul a karaván élén, a Szántóföldek felé.*