Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 264 (5261. - 5280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5280. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-17 23:02:36
Üzenet elküldve: 2017-05-17 23:02:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kampány //
// Néző //
*Éppenséggel amúgy sem arról híres, hogy telebeszélné a Kúriát vagy éppen a körülötte élők fejét. Hosszú, magányos, kínkeserves fogsága sosem környezete felé terelgette, hanem inkább belső világába száműzte magát. Már az is nehezére esik, hogy tömegben legyen, s nem véletlen az sem, hogy az Úrnőt, vagy éppen más, ismert személyt az oldalán tartja.*
- Ahogy elnézem, lehet, hogy ő sem lesz ott. *Az a sejtelme, hogy a tolvaj nem fog túl sok pozitív dolgot profitálni ebből a kíséretből. Megjegyezni az ábrázatát viszont nem kerül semmibe. Ki tudja, nem sodorja-e mégis a sors eléjük valamikor. Aztán már a fura új jövevényé a figyelme. Az a fura kinézet, az a fura ábrázat. Kérdés persze, hogy akkor vajon mit szólna saját magához, ha víztükörbe pillantana? De ez most az kisstílű, gyermekes gyanakvás ideje. Finom fintor a kézcsóknál. És Moonxylwery még csak le sem harapja az ujjait. Hát minő világ ez? A szónokok felé fordul inkább, bár a legsúlyosabb sértéseket vágják egymás fejéhez, most egyszerűen felfekszik a duruzsoló hangokra, és hagyja elringatni magát általuk.*
// Néző //
*Éppenséggel amúgy sem arról híres, hogy telebeszélné a Kúriát vagy éppen a körülötte élők fejét. Hosszú, magányos, kínkeserves fogsága sosem környezete felé terelgette, hanem inkább belső világába száműzte magát. Már az is nehezére esik, hogy tömegben legyen, s nem véletlen az sem, hogy az Úrnőt, vagy éppen más, ismert személyt az oldalán tartja.*
- Ahogy elnézem, lehet, hogy ő sem lesz ott. *Az a sejtelme, hogy a tolvaj nem fog túl sok pozitív dolgot profitálni ebből a kíséretből. Megjegyezni az ábrázatát viszont nem kerül semmibe. Ki tudja, nem sodorja-e mégis a sors eléjük valamikor. Aztán már a fura új jövevényé a figyelme. Az a fura kinézet, az a fura ábrázat. Kérdés persze, hogy akkor vajon mit szólna saját magához, ha víztükörbe pillantana? De ez most az kisstílű, gyermekes gyanakvás ideje. Finom fintor a kézcsóknál. És Moonxylwery még csak le sem harapja az ujjait. Hát minő világ ez? A szónokok felé fordul inkább, bár a legsúlyosabb sértéseket vágják egymás fejéhez, most egyszerűen felfekszik a duruzsoló hangokra, és hagyja elringatni magát általuk.*
5279. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-17 22:50:47
Üzenet elküldve: 2017-05-17 22:50:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Lassan szemezget a magokból. Először leszopogatja róluk a gyümölcshúst, majd nyugodtan elrágcsálja és megeszi őket.
Látja, hogy a szomszédja őt nézni, de ezen nem lepődik meg ezen. Ritka látvány, amit csinál, tudja magáról, ennek ellenére nem érzi rosszul magát emiatt. Inkább kedvesen mosolyog a hölgyre.*
- Semmi baj.
*Nem lepődött meg igazán. Ez a gyümölcs drága és nagyon ritka, nem csoda hát, hogy csak a nemesek között elterjedt, vagy még ott sem. A szomszédja pedig láthatóan nem nemes.*
- Messzi földről hozta egy kereskedő. Ritkán jár, de amikor igen, mindig veszünk tőle. Azt mondta, hogy olyan város mellett terem, amit a levegő helyett a tűz ural. Nagyon ízletes, megéri enni belőle.
*Lassan szemezget a magokból. Először leszopogatja róluk a gyümölcshúst, majd nyugodtan elrágcsálja és megeszi őket.
Látja, hogy a szomszédja őt nézni, de ezen nem lepődik meg ezen. Ritka látvány, amit csinál, tudja magáról, ennek ellenére nem érzi rosszul magát emiatt. Inkább kedvesen mosolyog a hölgyre.*
- Semmi baj.
*Nem lepődött meg igazán. Ez a gyümölcs drága és nagyon ritka, nem csoda hát, hogy csak a nemesek között elterjedt, vagy még ott sem. A szomszédja pedig láthatóan nem nemes.*
- Messzi földről hozta egy kereskedő. Ritkán jár, de amikor igen, mindig veszünk tőle. Azt mondta, hogy olyan város mellett terem, amit a levegő helyett a tűz ural. Nagyon ízletes, megéri enni belőle.
5278. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-17 19:55:24
Üzenet elküldve: 2017-05-17 19:55:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Ryrroshvar nem haragudna Worenthre ellenkező esetben, ha így tett volna a férfi, és az ő ismerősét kapják el a tömegben. Sőt, még az eddiginél is nagyobb tisztelettel és elismeréssel nézne a férfira, hogy egy ilyen politikai húzást bedobott, de hát ízlések és pofonok. Ryrroshvarnak mindenesetre valóban nem volt konkrét célja a dologgal, hiszen egyrészt egy nagytanácsosról beszélünk, akit valószínűleg nem lehetne ennyivel besározni, másrészt Worenth mesterről, aki bizonyára köztiszteletben álló polgárnak számít Lanawin világában, harmadrészt pedig egy játékról, amiben a politikai fogások minden megragadható eszközt jelentenek, ezért nem róhatná fel senki egy megmérettetés során, ha valaki kapva kap egy ezüst tálcán elé terített lehetőségen. Legalábbis Ryrroshvar magában így gondolná a dolgot, ha konkrétan gondolkozna hasonló eseteken, és hát a történések időpontjában végig is futott ez az agyán, de nem gondolta túlzottan mérvadónak ahhoz, hogy mindezt kifejtse, hiszen látszólag elég okos és fondorlatos emberek veszik körül ahhoz, hogy biztosan megértsék és tudják ezeket mind. Na meg nem is érezte helyénvalónak a magyarázkodást.*
- Igazán bölcsen szólsz Worenth mester, a politika valóban ilyen. *helyesel a férfi mondandójára a félvér.*
- És természetesen, részemről is átadom a kezdeményezés jogát. *biccent nyájasan a férfinak, és egy lépést hátrébb is megy, hogy ezzel is nyomatékosítsa szavait. Majd Nestar felé néz a férfi utolsó mondataira és helyeslően bólint egyet.*
- Ezen magam is gondolkodtam, de bizonyára megvan vele a céljuk. *mosolyog az alkimistára, és részéről be is fejezhetik a csevegést.
És Qeron már indul is, hogy elkezdje az egészet, a férfi pedig hunyorogva és derűsen figyeli, hallgatja a másik mondandóját. Jól csinálja még mindig a nemes, ezt meg kell hagyni. Jó irányból közelíti meg a dolgokat, de ő ennek ellenére máris tudna neki egy-két dolgot visszavágni, és igazából gyorsan megfogalmazódik a fejében a kész beszéd, amit erre mondana. Na de nem ő jön, és lehet, hogy Worenth mester éppen azokat fogja elmondani, amiket ő is szívesen elmondana. Kíváncsian néz hát a férfi felé, és várja, hogy mivel fog érvelni a csapatuk mellett.*
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Ryrroshvar nem haragudna Worenthre ellenkező esetben, ha így tett volna a férfi, és az ő ismerősét kapják el a tömegben. Sőt, még az eddiginél is nagyobb tisztelettel és elismeréssel nézne a férfira, hogy egy ilyen politikai húzást bedobott, de hát ízlések és pofonok. Ryrroshvarnak mindenesetre valóban nem volt konkrét célja a dologgal, hiszen egyrészt egy nagytanácsosról beszélünk, akit valószínűleg nem lehetne ennyivel besározni, másrészt Worenth mesterről, aki bizonyára köztiszteletben álló polgárnak számít Lanawin világában, harmadrészt pedig egy játékról, amiben a politikai fogások minden megragadható eszközt jelentenek, ezért nem róhatná fel senki egy megmérettetés során, ha valaki kapva kap egy ezüst tálcán elé terített lehetőségen. Legalábbis Ryrroshvar magában így gondolná a dolgot, ha konkrétan gondolkozna hasonló eseteken, és hát a történések időpontjában végig is futott ez az agyán, de nem gondolta túlzottan mérvadónak ahhoz, hogy mindezt kifejtse, hiszen látszólag elég okos és fondorlatos emberek veszik körül ahhoz, hogy biztosan megértsék és tudják ezeket mind. Na meg nem is érezte helyénvalónak a magyarázkodást.*
- Igazán bölcsen szólsz Worenth mester, a politika valóban ilyen. *helyesel a férfi mondandójára a félvér.*
- És természetesen, részemről is átadom a kezdeményezés jogát. *biccent nyájasan a férfinak, és egy lépést hátrébb is megy, hogy ezzel is nyomatékosítsa szavait. Majd Nestar felé néz a férfi utolsó mondataira és helyeslően bólint egyet.*
- Ezen magam is gondolkodtam, de bizonyára megvan vele a céljuk. *mosolyog az alkimistára, és részéről be is fejezhetik a csevegést.
És Qeron már indul is, hogy elkezdje az egészet, a férfi pedig hunyorogva és derűsen figyeli, hallgatja a másik mondandóját. Jól csinálja még mindig a nemes, ezt meg kell hagyni. Jó irányból közelíti meg a dolgokat, de ő ennek ellenére máris tudna neki egy-két dolgot visszavágni, és igazából gyorsan megfogalmazódik a fejében a kész beszéd, amit erre mondana. Na de nem ő jön, és lehet, hogy Worenth mester éppen azokat fogja elmondani, amiket ő is szívesen elmondana. Kíváncsian néz hát a férfi felé, és várja, hogy mivel fog érvelni a csapatuk mellett.*
5277. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-17 18:14:56
Üzenet elküldve: 2017-05-17 18:14:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Szinte el sem hiszi, hogy kiszabadult abból az őrületből. A szántókon találja magát, éppen ott, ahol elragadta az átjáró, és most ki is dobta magából. Végigtapogatja az arcát, testét, hogy nem-e történt vele megint valami, mikor átlépett az egyik világból a másikba. Nagyot sóhajt, mikor megállapítja, hogy semmi gusztustalanság nincs rajta, nem nőtt plusz végtagja, de még csak nem is hiányzik egy. A felszerelése ugyan nincs meg, de legalább a számos karperec is lekerült róla, így amiatt sem kell aggódnia. Legalább a ruhái rajta maradtak, így azért nem fog feltűnést kelteni, és nem kell sehova berohannia öltözéket kunyerálni. A táskája is úgy tűnik, megvan, benne a kulaccsal, élelemmel, meg egy váltás ruhával. Fegyvert tud majd szerezni a kovácsnál, ha szüksége lesz rá. Kovácsot viszont legközelebb csak Arheniorban tud, így arrafelé veszi az irányt. Szerencsére nincsen túl messze a város határától, egy tempósabb sétával pár óra alatt ott lehet. Egy bőrszalaggal felköti a haját, hogy ne melegítse a tarkóját ebben a nagy melegben, majd sietős léptekkel elindul.
Út közben a többiekre gondol, Khajára és Udrára, akik még mindig be vannak zárva egy másik világba. Vajon kijutnak élve? lehet már őket is kivetette magából a portál, az lenne a legjobb. A kis tündér nem valószínű, hogy sokáig bírná oltalmazók nélkül. Bele sem akar gondolni, mi történhet szegénykével egyedül.
Megérkezik a tisztásra, rögtön le is veti magát az egyik fa tövébe, egy árnyékos helyre, hogy szusszanjon egyet. A táskájából előhalássza a kulacsot, és nagyokat kortyol belőle. Büdös és meleg a víz, ami benne van, de teljesen kiszáradt a torka, ez is jobb, mint a semmi. Egy keveset önt a nyakára és vállaira is, hogy lehűtse magát. Régen futott már ennyit, ez a borzalmas kaland is kimerítette, nem csoda, hogy ennyire elfáradt. Újra formába kell majd hoznia magát, különben lemondhat a vadászásról. Lovat nem szeretne, habár tud lovagolni, sokkal szívesebben jár a saját lábán; hosszú, fürge lépteiben jobban bízik, mint egy állatban.
Hanyatt vágja magát a pázsiton, végtagjait szétveti. Cseppet sem nőies pózban piheg, hallja, hogy fülében dübörög a vér. Néhány percig marad csak, hogy szusszanjon egyet, aztán már megy is tovább. Hogy merre, azt még nem tudja. Munkát kéne találnia, úgyhogy a városban fog érdeklődni, nem tudnak-e megfelelő munkát a számára. Vadászat lenne a legjobb, de testi erejének hála rakodni is tud, pakolni, dobozokat emelgetni, amit csak kell. Még egy kis farmosdi is belefér, ha megfizetik.*
Út közben a többiekre gondol, Khajára és Udrára, akik még mindig be vannak zárva egy másik világba. Vajon kijutnak élve? lehet már őket is kivetette magából a portál, az lenne a legjobb. A kis tündér nem valószínű, hogy sokáig bírná oltalmazók nélkül. Bele sem akar gondolni, mi történhet szegénykével egyedül.
Megérkezik a tisztásra, rögtön le is veti magát az egyik fa tövébe, egy árnyékos helyre, hogy szusszanjon egyet. A táskájából előhalássza a kulacsot, és nagyokat kortyol belőle. Büdös és meleg a víz, ami benne van, de teljesen kiszáradt a torka, ez is jobb, mint a semmi. Egy keveset önt a nyakára és vállaira is, hogy lehűtse magát. Régen futott már ennyit, ez a borzalmas kaland is kimerítette, nem csoda, hogy ennyire elfáradt. Újra formába kell majd hoznia magát, különben lemondhat a vadászásról. Lovat nem szeretne, habár tud lovagolni, sokkal szívesebben jár a saját lábán; hosszú, fürge lépteiben jobban bízik, mint egy állatban.
Hanyatt vágja magát a pázsiton, végtagjait szétveti. Cseppet sem nőies pózban piheg, hallja, hogy fülében dübörög a vér. Néhány percig marad csak, hogy szusszanjon egyet, aztán már megy is tovább. Hogy merre, azt még nem tudja. Munkát kéne találnia, úgyhogy a városban fog érdeklődni, nem tudnak-e megfelelő munkát a számára. Vadászat lenne a legjobb, de testi erejének hála rakodni is tud, pakolni, dobozokat emelgetni, amit csak kell. Még egy kis farmosdi is belefér, ha megfizetik.*
5276. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-17 15:36:27
Üzenet elküldve: 2017-05-17 15:36:27
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Kagan//
*Ami azt illeti nem igazán tudja, hogy mi keresnivalója is van itt. Nagyjából semmi. Az eseményeket is csak fél szemmel követi, sőt talán még annyira sem. Valahogy a füle is kizárja a monoton csevejt a háttérben, ami itt "csapatverseny" néven folyik. Fárasztja is az egész. Ahhoz sincsen kedve, hogy Laort froclizza, vagy hogy a jelenlévőket és a nézőközönséget mustrálja. Arca mindazonáltal rezzenetlen, és nem árulja el, hogy mennyire unatkozik, még az ásítását sem kell különösebben elnyomnia, mert még ásítozni sincsen kedve.
Borostyánszín tekintete Kagan hátán pihen egy ideig, mikor az a helyi főhülyékhez megy cseverészni. Aztán megnézi azokat is, akikkel cseverészik. Természetesen észreveszi azt a fickót is, aki a Vashegyre jött egyezkedni, és aki szintén azzal vádolta, hogy megölte Kagant, viszont mintha célozgatott volna olyasmire, hogy ő szívesen fogná Lea pártját, mikor a város ítélkezni kíván az ügyében. Leát most is elfogja a fickótól a hányinger, de azért egy ideig még annak arcán pihenteti a tekintetét. De csak addig, amíg Kagan vissza nem indul hozzájuk, ekkor tekintet már átsiklik a férjére.*
- Nem, az égadta egy világon semmi érdekes nem történik, és semmi olyan, amiért érdemes volna maradni.
*Válaszolja a férfinek, és csak arra vár, hogy az kiadja a parancsot az indulásra. Ha Kagant különösebben érdekelte volna ez az "összecsapás", akkor nyilván meghallgatja maga is, és nem beszámolóra vár. Valószínűleg odaát sem épp azt hallotta, amit hallani akart.*
//Kagan//
*Ami azt illeti nem igazán tudja, hogy mi keresnivalója is van itt. Nagyjából semmi. Az eseményeket is csak fél szemmel követi, sőt talán még annyira sem. Valahogy a füle is kizárja a monoton csevejt a háttérben, ami itt "csapatverseny" néven folyik. Fárasztja is az egész. Ahhoz sincsen kedve, hogy Laort froclizza, vagy hogy a jelenlévőket és a nézőközönséget mustrálja. Arca mindazonáltal rezzenetlen, és nem árulja el, hogy mennyire unatkozik, még az ásítását sem kell különösebben elnyomnia, mert még ásítozni sincsen kedve.
Borostyánszín tekintete Kagan hátán pihen egy ideig, mikor az a helyi főhülyékhez megy cseverészni. Aztán megnézi azokat is, akikkel cseverészik. Természetesen észreveszi azt a fickót is, aki a Vashegyre jött egyezkedni, és aki szintén azzal vádolta, hogy megölte Kagant, viszont mintha célozgatott volna olyasmire, hogy ő szívesen fogná Lea pártját, mikor a város ítélkezni kíván az ügyében. Leát most is elfogja a fickótól a hányinger, de azért egy ideig még annak arcán pihenteti a tekintetét. De csak addig, amíg Kagan vissza nem indul hozzájuk, ekkor tekintet már átsiklik a férjére.*
- Nem, az égadta egy világon semmi érdekes nem történik, és semmi olyan, amiért érdemes volna maradni.
*Válaszolja a férfinek, és csak arra vár, hogy az kiadja a parancsot az indulásra. Ha Kagant különösebben érdekelte volna ez az "összecsapás", akkor nyilván meghallgatja maga is, és nem beszámolóra vár. Valószínűleg odaát sem épp azt hallotta, amit hallani akart.*
5275. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 21:59:55
Üzenet elküldve: 2017-05-16 21:59:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Jelöltek//
//Kettes csapat//
*Lorew is megérkezik, Ryrros is átsétál, mindenki vált pár mondatot új társaival, aztán már érkeznek is Elvanduil szavai, hogy kezdhetik. Nem is tervezte volna sokáig húzni az időt, újdonsült partnere is azt szorgalmazza hogy övé legyen az első szó, hát ismét a hangosítóhoz lép.*
- Kezdeném akkor én ezt a második vitát, mégpedig azzal az állásponttal, hogy háború idején a háttérből kell irányítania a vezetőknek. Sokan bizonyára gyávának gondolják azt a vezért, aki nem megy ki a csatatérre, hogy ő vezesse a rohamot, de fontos szem előtt tartanunk, hogy háborúról és nem csatáról folyik a vita. Ideális esetben egy vezető azért lesz vezető, mert ő ért a legjobban az adott feladathoz, és egy kiváló vezető, egy kiváló stratéga nem feltétlenül kiváló harcos is. A háborúban pedig nem pusztán egy csatában kell gondolkodni, a legtöbb háborúban mindkét félnek vannak nyertes és vesztes összecsapásai is.
*Szokásához híven most is hagy egy rövid szünetet, hogy könnyebben emészthető legyen a mondandója.*
- Tételezzük fel, hogy elveszítjük az első csatát, de a vezetőnk nem volt kint a harctéren, így bár a sereg egy része oda, a háttér, az igazgatás ugyanolyan stabil marad. Nem keletkezik űr a vezetésben amit sebtiben kapkodva kellene betölteni, így noha az első csatát elveszítettük, tudunk fordítani a helyzeten. Életben marad a legjobb stratégánk, így továbbra is lehet a harcokra koncentrálni, és végül a háttérbeli stabilitásnak hála győztesen jöhetünk ki a háborúból. Mi lett volna viszont, ha már az első csatában odaveszik a vezetőnk is?
*Megint szünet következik, hogy mindenki elgondolkodhasson a kérdésen.*
- A politikai vezetésben lyuk keletkezik, amit valakinek be kell tölteni. Többen kelnek versenyre a címért, a stabil egységes irányítás megbomlik, az alvezérek egymással kezdenek viaskodni, egymásnak tesznek keresztbe hogy övék lehessen a vezetői szerep. Az összefogásból szétdarabolódás lesz, így pedig sokkalta nehezebb a háborúra fordítani minden erőforrást és figyelmet.
*Megint egy lélegzetvételnyi csend következik, hogy ülepedhessen mindenkiben a gondolat. Sok oldalról meg lehetne még rágni ezt a kérdést, de ez a lényeg. A vezért, vagy vezéreket kockáztatni a csatatéren hatalmas felelőtlenség.*
- Mindenkinek megvan a maga helye egy háborúban. A hadvezérek vezetik a seregeket, mert ahhoz ők értenek a legjobban, a nép vezetői pedig a háttérből biztosítják a nyugalmat, a stabilitást és az utánpótlást. Az a vezér aki nem vonul ki a csatába nem gyáva, csak gondol a jövőre is. Gondol a következő csatára, és az azutánira is. Gondol a népre, a város biztonságára, a nyugalom fenntartására. Hiszen micsoda káosz lenne, ha egy csatából a vezető halálhíre érkezne haza? Abból a veszteségből már nagyon nehéz felállni.
*Ezzel a gondolattal zárja a beszédét és adja át a szót a másik csapatnak, hogy elővezethessék saját érveiket.*
A hozzászólás írója (Qeron Sillerforw) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.16 22:05:27
//Jelöltek//
//Kettes csapat//
*Lorew is megérkezik, Ryrros is átsétál, mindenki vált pár mondatot új társaival, aztán már érkeznek is Elvanduil szavai, hogy kezdhetik. Nem is tervezte volna sokáig húzni az időt, újdonsült partnere is azt szorgalmazza hogy övé legyen az első szó, hát ismét a hangosítóhoz lép.*
- Kezdeném akkor én ezt a második vitát, mégpedig azzal az állásponttal, hogy háború idején a háttérből kell irányítania a vezetőknek. Sokan bizonyára gyávának gondolják azt a vezért, aki nem megy ki a csatatérre, hogy ő vezesse a rohamot, de fontos szem előtt tartanunk, hogy háborúról és nem csatáról folyik a vita. Ideális esetben egy vezető azért lesz vezető, mert ő ért a legjobban az adott feladathoz, és egy kiváló vezető, egy kiváló stratéga nem feltétlenül kiváló harcos is. A háborúban pedig nem pusztán egy csatában kell gondolkodni, a legtöbb háborúban mindkét félnek vannak nyertes és vesztes összecsapásai is.
*Szokásához híven most is hagy egy rövid szünetet, hogy könnyebben emészthető legyen a mondandója.*
- Tételezzük fel, hogy elveszítjük az első csatát, de a vezetőnk nem volt kint a harctéren, így bár a sereg egy része oda, a háttér, az igazgatás ugyanolyan stabil marad. Nem keletkezik űr a vezetésben amit sebtiben kapkodva kellene betölteni, így noha az első csatát elveszítettük, tudunk fordítani a helyzeten. Életben marad a legjobb stratégánk, így továbbra is lehet a harcokra koncentrálni, és végül a háttérbeli stabilitásnak hála győztesen jöhetünk ki a háborúból. Mi lett volna viszont, ha már az első csatában odaveszik a vezetőnk is?
*Megint szünet következik, hogy mindenki elgondolkodhasson a kérdésen.*
- A politikai vezetésben lyuk keletkezik, amit valakinek be kell tölteni. Többen kelnek versenyre a címért, a stabil egységes irányítás megbomlik, az alvezérek egymással kezdenek viaskodni, egymásnak tesznek keresztbe hogy övék lehessen a vezetői szerep. Az összefogásból szétdarabolódás lesz, így pedig sokkalta nehezebb a háborúra fordítani minden erőforrást és figyelmet.
*Megint egy lélegzetvételnyi csend következik, hogy ülepedhessen mindenkiben a gondolat. Sok oldalról meg lehetne még rágni ezt a kérdést, de ez a lényeg. A vezért, vagy vezéreket kockáztatni a csatatéren hatalmas felelőtlenség.*
- Mindenkinek megvan a maga helye egy háborúban. A hadvezérek vezetik a seregeket, mert ahhoz ők értenek a legjobban, a nép vezetői pedig a háttérből biztosítják a nyugalmat, a stabilitást és az utánpótlást. Az a vezér aki nem vonul ki a csatába nem gyáva, csak gondol a jövőre is. Gondol a következő csatára, és az azutánira is. Gondol a népre, a város biztonságára, a nyugalom fenntartására. Hiszen micsoda káosz lenne, ha egy csatából a vezető halálhíre érkezne haza? Abból a veszteségből már nagyon nehéz felállni.
*Ezzel a gondolattal zárja a beszédét és adja át a szót a másik csapatnak, hogy elővezethessék saját érveiket.*
A hozzászólás írója (Qeron Sillerforw) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.16 22:05:27
5274. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 21:43:23
Üzenet elküldve: 2017-05-16 21:43:23
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Nem tud semmit? Ezt mindig jó hallani, ennél csak egyetlen dolgot jobb hallani éppenséggel azt amit nem tud. És ha a helyett, hogy közölnék vele a tudatlanságát, mondjuk a képébe vágnának pár hasznos információt akkor talán máris közelebb kerülne a dolgok igazához. Persze édesgethetné a lányt, vagy játszhatná a jófiút a kapuőr mellett, de úgy látszik az ő akarata és a másik kettő között oldhatatlan ellentét feszül. Laor nem tiszteli, ez már kiderült párszor, mi több ők ketten valószínűleg kölcsönösen és büszkén nem értik mi a frászt kéne tisztelniük a másikban. Alyo pedig egyikük akaratát sem tartja tiszteletben hisz akkor nem rontott volna közéjük. Szeretet? Azt megkapta, bár most a veszekedésük után ezt már inkább görcsös ragaszkodásként éli meg, és hazudna ha azt mondaná, hogy ő maga nem ragaszkodik a lányhoz, és nem fáj neki az összetűzés gondolata.
Laor kérdésére nem ad választ. Ül a nyergében mintha süket lenne. Valószínűleg ez is egy olyan kérdés amire nincs jó válasz, és valószínűleg már a kezdetek kezdetétől békén kellett volna hagynia a Tharg kapuőrt. Persze megtehetné, hogy hátrafordul és lelövi, csak itt a város határában ez már nem egy díjazandó cselekedet. És persze fél, hogy Alyo megint közéjük ugrik. Csak úgy mellesleg pedig az előző élettársi vitája a lánnyal jobban fáj neki mint bármi amit Laor valaha elkövetett, és valószínűleg jobban mint bármi amit Laor valaha is képes lesz elkövetni.
Befelé törnek a városba és ha minden igaz lassan eléjük kerül a barakk. Így, hogy a kulturáltabb és rejtettebb utat használják, talán nem törnek rájuk a patkányok cimborái. A gazdagnegyed azért nem az a hely ahol bicskások, és mélységi orgyilkosok garázdálkodnak, és tele van a környék keménykötésű és jól fizetett városőrökkel.*
*Nem tud semmit? Ezt mindig jó hallani, ennél csak egyetlen dolgot jobb hallani éppenséggel azt amit nem tud. És ha a helyett, hogy közölnék vele a tudatlanságát, mondjuk a képébe vágnának pár hasznos információt akkor talán máris közelebb kerülne a dolgok igazához. Persze édesgethetné a lányt, vagy játszhatná a jófiút a kapuőr mellett, de úgy látszik az ő akarata és a másik kettő között oldhatatlan ellentét feszül. Laor nem tiszteli, ez már kiderült párszor, mi több ők ketten valószínűleg kölcsönösen és büszkén nem értik mi a frászt kéne tisztelniük a másikban. Alyo pedig egyikük akaratát sem tartja tiszteletben hisz akkor nem rontott volna közéjük. Szeretet? Azt megkapta, bár most a veszekedésük után ezt már inkább görcsös ragaszkodásként éli meg, és hazudna ha azt mondaná, hogy ő maga nem ragaszkodik a lányhoz, és nem fáj neki az összetűzés gondolata.
Laor kérdésére nem ad választ. Ül a nyergében mintha süket lenne. Valószínűleg ez is egy olyan kérdés amire nincs jó válasz, és valószínűleg már a kezdetek kezdetétől békén kellett volna hagynia a Tharg kapuőrt. Persze megtehetné, hogy hátrafordul és lelövi, csak itt a város határában ez már nem egy díjazandó cselekedet. És persze fél, hogy Alyo megint közéjük ugrik. Csak úgy mellesleg pedig az előző élettársi vitája a lánnyal jobban fáj neki mint bármi amit Laor valaha elkövetett, és valószínűleg jobban mint bármi amit Laor valaha is képes lesz elkövetni.
Befelé törnek a városba és ha minden igaz lassan eléjük kerül a barakk. Így, hogy a kulturáltabb és rejtettebb utat használják, talán nem törnek rájuk a patkányok cimborái. A gazdagnegyed azért nem az a hely ahol bicskások, és mélységi orgyilkosok garázdálkodnak, és tele van a környék keménykötésű és jól fizetett városőrökkel.*
5273. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 20:15:45
Üzenet elküldve: 2017-05-16 20:15:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Ahhoz lassan hozzászokik, hogy a lovag egészen egyedi módon látja a világot és a történéseket. Ennek tudja be, hogy Alyo szavaira látványosan néz oldalt, szemlátomást kételkedve azok igazában. Kivételesen nem szól egy szót sem, csak felül a lovára és ahogy a többiek elindulnak, maga is lépésre sarkalja a hátasát. Útközben a lány utolsó szavai járnak a fejében: valaha ismert egy vörös hajú démont, aki állandóan ezt szajkózta birkatürelemmel megáldott vagy megvert babájának. Majdnem meg is kérdezi, hogy ugyan ismerték-e egymást, de arra jut, hogy ez nem valószínű, Alyo orcátlanul fiatal.
Különösebb incidens és párbaj nélkül érik el Arthenior határát úgy, hogy a lovag tüntetően előttük meg vagy tucat lépéssel. Már a városiak ízlése szerint giccsesre formált tisztáson járnak, amikor megunja a dolgot. Eddig példásan nem tett megjegyzéseket, de meddig lehet ezt a nagy csendet magára erőltetnie?*
- Mondd csak! *kiált tehát előre* Mit csinálsz akkor, amikor nem azon töröd a fejed, hogy miként ölj meg másokat? Úgy értem, azon a röpke fertály órán az egész haton.
*Ismert már közveszélyes őrülteket, akiknek egyetlen öröme az volt az életben, ha másokat belezhetett ki megfontolt dünnyögés közepette, de ezek a lelkekre általában vadásztak a rendfenntartásért felelős katonák és nem tudták őket soraik között. Ez persze újabb kérdéseket is felvet, de ezeket talán célszerűbb lesz a vörös hajú hadnagynak feltennie.*
*Ahhoz lassan hozzászokik, hogy a lovag egészen egyedi módon látja a világot és a történéseket. Ennek tudja be, hogy Alyo szavaira látványosan néz oldalt, szemlátomást kételkedve azok igazában. Kivételesen nem szól egy szót sem, csak felül a lovára és ahogy a többiek elindulnak, maga is lépésre sarkalja a hátasát. Útközben a lány utolsó szavai járnak a fejében: valaha ismert egy vörös hajú démont, aki állandóan ezt szajkózta birkatürelemmel megáldott vagy megvert babájának. Majdnem meg is kérdezi, hogy ugyan ismerték-e egymást, de arra jut, hogy ez nem valószínű, Alyo orcátlanul fiatal.
Különösebb incidens és párbaj nélkül érik el Arthenior határát úgy, hogy a lovag tüntetően előttük meg vagy tucat lépéssel. Már a városiak ízlése szerint giccsesre formált tisztáson járnak, amikor megunja a dolgot. Eddig példásan nem tett megjegyzéseket, de meddig lehet ezt a nagy csendet magára erőltetnie?*
- Mondd csak! *kiált tehát előre* Mit csinálsz akkor, amikor nem azon töröd a fejed, hogy miként ölj meg másokat? Úgy értem, azon a röpke fertály órán az egész haton.
*Ismert már közveszélyes őrülteket, akiknek egyetlen öröme az volt az életben, ha másokat belezhetett ki megfontolt dünnyögés közepette, de ezek a lelkekre általában vadásztak a rendfenntartásért felelős katonák és nem tudták őket soraik között. Ez persze újabb kérdéseket is felvet, de ezeket talán célszerűbb lesz a vörös hajú hadnagynak feltennie.*
5272. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 19:37:46
Üzenet elküldve: 2017-05-16 19:37:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nem tudsz te semmit Aoneer. Semmit.
*A fegyverekhez talán ért valamicskét, talán képes kopó módjára követni azt, akit követni kell. Talán remek katona, és nagyszerűen teljesíti a parancsot és ez talán elsőrangú katonává teszi. Az emberekről azonban gőze sincsen, viszont ragyogóan képes ellenségeket szerezni. Pedig mennyivel jobban járna, ha ellenségek helyett inkább arra törekedne, hogy barátokkal vegye körül magát, olyanokkal, akikkel kölcsönös a bizalom, tisztelet, hovatovább a szeretet.
A nőkhöz pedig még annyit sem ért, mint egy átlagos férfi. Pedig Alyo igazán szereti, vagy tudta volna szeretni, ha Aoneer hagyja ezt. A mély és rajongó szeretetért cserébe pedig talán nem nagy kérés az, hogy ne akarja senki olyan vérét, aki fontos a lány számára. Nem szól már semmit, most értette meg azt, hogy ennek közöttük nincsen jövője, hiába is akarja ezt. De ő ettől függetlenül sem akarja elengedni Aoneert, de nem tudja elengedni azt a vért sem, ami az ereiben folyik, az a szerves része, személyiségének része, attól lesz az, aki. Pillanatnyilag valaki, aki tökéletesen összeomlott, sőt még talán a megszakadó szívét is hallani, mikor a nyeregbe szálló Aoneer hátát nézi. Nem mintha a könnyein át bármit is különösebben élesen látna.
Laor is a lovához tart, Aoneer is nyeregbe szállt, csak ő áll ott hosszú percekig földbe gyökerezett lábbal, aztán indul csak meg a maga hátasa felé. Nyeregbe vergődi magát, aztán egy könnyű ügetésre ösztökéli a jószágot. Sérült bokával ugyan ez egy kicsit nehezére esik, de nem akar különösebben lemaradni. Senkihez nem fog szólni az úton, legközelebb csak akkor nyitja ki a száját, mikor elmeséli a hadnagynak, hogy mi is történt a kikötőben, merthogy Aoneer ugye hivatalosan bolond, és szüksége van valakire aki mellette tanúskodik. Alyo pedig még annak ellenére is szeretné ezt megtenni, hogy épp az imént törte apró miszlikbe a szívét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nem tudsz te semmit Aoneer. Semmit.
*A fegyverekhez talán ért valamicskét, talán képes kopó módjára követni azt, akit követni kell. Talán remek katona, és nagyszerűen teljesíti a parancsot és ez talán elsőrangú katonává teszi. Az emberekről azonban gőze sincsen, viszont ragyogóan képes ellenségeket szerezni. Pedig mennyivel jobban járna, ha ellenségek helyett inkább arra törekedne, hogy barátokkal vegye körül magát, olyanokkal, akikkel kölcsönös a bizalom, tisztelet, hovatovább a szeretet.
A nőkhöz pedig még annyit sem ért, mint egy átlagos férfi. Pedig Alyo igazán szereti, vagy tudta volna szeretni, ha Aoneer hagyja ezt. A mély és rajongó szeretetért cserébe pedig talán nem nagy kérés az, hogy ne akarja senki olyan vérét, aki fontos a lány számára. Nem szól már semmit, most értette meg azt, hogy ennek közöttük nincsen jövője, hiába is akarja ezt. De ő ettől függetlenül sem akarja elengedni Aoneert, de nem tudja elengedni azt a vért sem, ami az ereiben folyik, az a szerves része, személyiségének része, attól lesz az, aki. Pillanatnyilag valaki, aki tökéletesen összeomlott, sőt még talán a megszakadó szívét is hallani, mikor a nyeregbe szálló Aoneer hátát nézi. Nem mintha a könnyein át bármit is különösebben élesen látna.
Laor is a lovához tart, Aoneer is nyeregbe szállt, csak ő áll ott hosszú percekig földbe gyökerezett lábbal, aztán indul csak meg a maga hátasa felé. Nyeregbe vergődi magát, aztán egy könnyű ügetésre ösztökéli a jószágot. Sérült bokával ugyan ez egy kicsit nehezére esik, de nem akar különösebben lemaradni. Senkihez nem fog szólni az úton, legközelebb csak akkor nyitja ki a száját, mikor elmeséli a hadnagynak, hogy mi is történt a kikötőben, merthogy Aoneer ugye hivatalosan bolond, és szüksége van valakire aki mellette tanúskodik. Alyo pedig még annak ellenére is szeretné ezt megtenni, hogy épp az imént törte apró miszlikbe a szívét.*
5271. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 16:26:07
Üzenet elküldve: 2017-05-16 16:26:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Főtanács//
*A topázszín szemek felparázslanak, amikor Kronell felcsattan, és már éppen megfelelő módon felelne meg - rövid úton véget vetve Kronell és jó eséllyel a saját karrierjének is - amikor Consiglio átveszi a szót.*
- Így van, az a paktum. Kérlek, jó főtanácsos, mutasd meg, hol van ott szó bármiféle aranyról... *válaszol halkan még Kronellnek, ám nem néz a férfira, inkább Antonióra koncentrál.*
- Érdekes, hogy felhatalmazóitok, vagyis ők... *bök fejével a Nagytanács felé.*
- Meg ugye papíron én, ilyesféle döntést hoztak. Nélkülem, teszem hozzá... egy újabb döntés, amiből kihagytak, hmm? *Cretonra pillant, aki jó katonaként ágál.*
- Az árulókat ne a Vashegyen keresd, Helwy parancsnok. Keresd azok között, akik tíz éve tudtak a holtak és démonok visszatértéről. Azok között, akik aknamunkával segítették. Azok között, akik északon segítség nélkül hagyták az embereid, és ezzel a halálba küldték őket. *lustán mosolyodik el.*
- De előtte tedd fel magadnak a kérdést: eddig miért nem kerested? *hátat fordít és távozik, de pár lépésről még visszafordul.*
- És nem kell, hogy köpönyeget fordítsak, parancsnok. Elég, ha csak nem tudok időben szólni... *semeddig nem tart egy közepes hadsereggel ostrom alá venni a Vashegyet, a főerőkkel pedig rajtaütni a Szántóföldeken és a Városon.*
- Ezt mérlegeljétek, mikor az általam kértekről tárgyaltok. *biccent még egyszer, nyakában megcsillan a medalion, majd visszaindul az asztalukhoz. Arra, hogy visszautasítják a szerződés megszegését, már nem is reagál, felesleges. Sem a Nagytanácsba, sem a Főtanácsi választásba nem hívták meg, ez szerződésszegés - ám melyik bíróság fog ítélni egy ilyen vitában? A Nagytanács? Ugyan.*
//Leandana//
*Amennyiben nem akadályozza meg semmi, visszatér a Thargokhoz, majd laposan Leára pillant.*
- Na mi volt? *érdeklődik, de nem úgy tűnik, mintha a Szellemjárót érdekelné a dolog. Kagan tekintete Worenthet keresi, aztán pedig Nestart, mert a többieket nem ismeri igazán.*
- Valami, ami miatt érdemes maradni?
//Főtanács//
*A topázszín szemek felparázslanak, amikor Kronell felcsattan, és már éppen megfelelő módon felelne meg - rövid úton véget vetve Kronell és jó eséllyel a saját karrierjének is - amikor Consiglio átveszi a szót.*
- Így van, az a paktum. Kérlek, jó főtanácsos, mutasd meg, hol van ott szó bármiféle aranyról... *válaszol halkan még Kronellnek, ám nem néz a férfira, inkább Antonióra koncentrál.*
- Érdekes, hogy felhatalmazóitok, vagyis ők... *bök fejével a Nagytanács felé.*
- Meg ugye papíron én, ilyesféle döntést hoztak. Nélkülem, teszem hozzá... egy újabb döntés, amiből kihagytak, hmm? *Cretonra pillant, aki jó katonaként ágál.*
- Az árulókat ne a Vashegyen keresd, Helwy parancsnok. Keresd azok között, akik tíz éve tudtak a holtak és démonok visszatértéről. Azok között, akik aknamunkával segítették. Azok között, akik északon segítség nélkül hagyták az embereid, és ezzel a halálba küldték őket. *lustán mosolyodik el.*
- De előtte tedd fel magadnak a kérdést: eddig miért nem kerested? *hátat fordít és távozik, de pár lépésről még visszafordul.*
- És nem kell, hogy köpönyeget fordítsak, parancsnok. Elég, ha csak nem tudok időben szólni... *semeddig nem tart egy közepes hadsereggel ostrom alá venni a Vashegyet, a főerőkkel pedig rajtaütni a Szántóföldeken és a Városon.*
- Ezt mérlegeljétek, mikor az általam kértekről tárgyaltok. *biccent még egyszer, nyakában megcsillan a medalion, majd visszaindul az asztalukhoz. Arra, hogy visszautasítják a szerződés megszegését, már nem is reagál, felesleges. Sem a Nagytanácsba, sem a Főtanácsi választásba nem hívták meg, ez szerződésszegés - ám melyik bíróság fog ítélni egy ilyen vitában? A Nagytanács? Ugyan.*
//Leandana//
*Amennyiben nem akadályozza meg semmi, visszatér a Thargokhoz, majd laposan Leára pillant.*
- Na mi volt? *érdeklődik, de nem úgy tűnik, mintha a Szellemjárót érdekelné a dolog. Kagan tekintete Worenthet keresi, aztán pedig Nestart, mert a többieket nem ismeri igazán.*
- Valami, ami miatt érdemes maradni?
5270. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 15:35:53
Üzenet elküldve: 2017-05-16 15:35:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Kampány//
//Jelöltek//
*A tolvaj keltette riadalom lassacskán elül, és a helyét kitölti a koncentráció. A nézők hamar elfelejtik a kis eseményt, annak tudatában, hogy a városőrök védik őket. Egészen másfajta izgalom szivárog viszont az emberek fejébe. Ezúttal a jelölteket, és nagy nemesi házak fejét mételyezi meg az aggodalom, és a kíváncsiság -kit melyik-, amely métely Kagan Thargodar maga. Vajon mit tárgyalhat a főtanáccsal a barbár hadúr, kinek a nevéhez nagy tettek fűződnek? Vajon a Nagytanács újdonsült, politikai döntésekben még nem jártas tagjai beleesnek a mély vízbe? Döntéseket kell hozniuk, hogy elkerüljék az újabb háborúskodást? Netán más nagy volumenű kérdésről lehet szó? Egyben biztosak lehetnek: Kagan nagyúr nem szakít csak úgy, értékes idejéből, ha a szavai nem túlzottan fontosak. Vajon ilyen teher mellett tudni fognak a vitára koncentrálni a jelöltek? Mi több, a Nagytanács tudni fog majd felelősen dönteni arról, hogy kit fogad a köreikbe?
Akárhogy is, a felszínen tovább folytatódik a harc, a tusakodás, és a vita. Ott is új arcvonalat rajzoltak a politikai térképre, s ennek megfelelően át is szerveződött a csapat.*
-Kezdhetik, Uraim!
*Erősíti meg korábbi szavait Elvanduil nagytanácsos, így adva zöld utat a csapatnak. Vajon mi célja lehet a politikusoknak a vitával? A felszín alatt más zajlik, vagy csupán a politikai rátermettséget mérik? Valószínűleg a kérdés válasza örök rejtély marad, s elvész a történelem forgatagában.*
//Kagan//
*A Főtanács tagjai információt kapnak arról, hogy mi is az a Látókő, és bizony ezzel az információval még kezdhetnek is valamit. Even tekintete jelentőségteljesen Naruhilra vándorol, s csatlakozik hozzá Lastor tekintete is, jóllehet, hogy a férfi mindezt nem veszi észre. Ha valamit eltitkolt a Főtanács elől, akkor bizony nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet. Mostanában titokból túlzottan sok lappang a felszín alatt, és így jóval érzékenyebbek is rá a vezetők.*
-Ugyanaz az írásos paktum rögzíti a város által elismert nemességedet, mint ami leírja, hogy cserébe mit is kaptál! Kívánod, hogy eléd hozassam a szöveget, mit elismerésül te magad is aláírtál!?
*Csattan fel Krollnel főtanácsos, ám Antonio főtanácsos nyugalomra inti, s átveszi a szót.*
-Lehetséges, hogy Amon Ruadhra nem jutnak el olyan gyorsan a hírek, ám a háború átrajzolta a hatalmi viszonyokat is. Lehetséges, hogy régen más érdemek miatt jutottunk ebbe a pozícióba, ám a felhatalmazóink *bök fejével a Nagytanács felé* úgy gondolták, hogy ebben az új rendszerben is alkalmasak vagyunk a vezetői pozícióra. Az út előtted is nyitva áll, nem minket kell meggyőznöd, Kagan Thargodar!
*Próbálja elütni a vita élét, ám nem garantált, hogy célt is ér vele. A hadúr szavai viszont Cretont is beszédre sarkallják.*
-Éppen alkalmatlanságodat bizonyítja, hogy felemlíted a Vérkert és a Kikötő helyzetét. Ugye tisztában vagy azzal, hogy -leszámítva a seregeitek megtörésének helyzetét- amennyiben a Vérkert mocska, mint fogalmatál, a képünkbe robban, az annyit jelent, hogy elárultál minket?
*Ekkor nem lesznek meg azok a birtokai, amik most vannak, s tekintélye is a porba hull.*
-A terület pedig Arthenior földje, amit haszonbérbe kaptál, szolgáltatásaid ellenértékéül. Balgaság lenne mindezt, s a népünk közötti törékeny békét kockáztatni egy olyan alkuért, ami a jelenlegi törvényeink miatt nem jöhet létre.
*Szólal meg ismét Krollnel, majd zárja a megbeszélést.*
-A Látókő és a mágusok ügyében hajlandók vagyunk az ügyet a Nagytanács elé tárni, hogy dönthessenek a kérdésben. A húszezer aranyat, valamint az öröklődő tanácsosi címet viszont elvetjük. Ahogy azt is, hogy valaha is megszegtük volna a szerződést, ami közöttünk született. Hamarosan az ügyedet megtárgyaljuk, addig is menj békével!
*Int búcsút a hadútnak Krollnel, a többiek pedig egy biccentéssel köszönnek. A Főtanács asztala körül az esetet követően túlzottan nagy csent alakul ki. Érezhetően nem bírják átadni magukat a szemük előtt zajló politikai parádénak.*
//Jelöltek//
*A tolvaj keltette riadalom lassacskán elül, és a helyét kitölti a koncentráció. A nézők hamar elfelejtik a kis eseményt, annak tudatában, hogy a városőrök védik őket. Egészen másfajta izgalom szivárog viszont az emberek fejébe. Ezúttal a jelölteket, és nagy nemesi házak fejét mételyezi meg az aggodalom, és a kíváncsiság -kit melyik-, amely métely Kagan Thargodar maga. Vajon mit tárgyalhat a főtanáccsal a barbár hadúr, kinek a nevéhez nagy tettek fűződnek? Vajon a Nagytanács újdonsült, politikai döntésekben még nem jártas tagjai beleesnek a mély vízbe? Döntéseket kell hozniuk, hogy elkerüljék az újabb háborúskodást? Netán más nagy volumenű kérdésről lehet szó? Egyben biztosak lehetnek: Kagan nagyúr nem szakít csak úgy, értékes idejéből, ha a szavai nem túlzottan fontosak. Vajon ilyen teher mellett tudni fognak a vitára koncentrálni a jelöltek? Mi több, a Nagytanács tudni fog majd felelősen dönteni arról, hogy kit fogad a köreikbe?
Akárhogy is, a felszínen tovább folytatódik a harc, a tusakodás, és a vita. Ott is új arcvonalat rajzoltak a politikai térképre, s ennek megfelelően át is szerveződött a csapat.*
-Kezdhetik, Uraim!
*Erősíti meg korábbi szavait Elvanduil nagytanácsos, így adva zöld utat a csapatnak. Vajon mi célja lehet a politikusoknak a vitával? A felszín alatt más zajlik, vagy csupán a politikai rátermettséget mérik? Valószínűleg a kérdés válasza örök rejtély marad, s elvész a történelem forgatagában.*
//Kagan//
*A Főtanács tagjai információt kapnak arról, hogy mi is az a Látókő, és bizony ezzel az információval még kezdhetnek is valamit. Even tekintete jelentőségteljesen Naruhilra vándorol, s csatlakozik hozzá Lastor tekintete is, jóllehet, hogy a férfi mindezt nem veszi észre. Ha valamit eltitkolt a Főtanács elől, akkor bizony nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet. Mostanában titokból túlzottan sok lappang a felszín alatt, és így jóval érzékenyebbek is rá a vezetők.*
-Ugyanaz az írásos paktum rögzíti a város által elismert nemességedet, mint ami leírja, hogy cserébe mit is kaptál! Kívánod, hogy eléd hozassam a szöveget, mit elismerésül te magad is aláírtál!?
*Csattan fel Krollnel főtanácsos, ám Antonio főtanácsos nyugalomra inti, s átveszi a szót.*
-Lehetséges, hogy Amon Ruadhra nem jutnak el olyan gyorsan a hírek, ám a háború átrajzolta a hatalmi viszonyokat is. Lehetséges, hogy régen más érdemek miatt jutottunk ebbe a pozícióba, ám a felhatalmazóink *bök fejével a Nagytanács felé* úgy gondolták, hogy ebben az új rendszerben is alkalmasak vagyunk a vezetői pozícióra. Az út előtted is nyitva áll, nem minket kell meggyőznöd, Kagan Thargodar!
*Próbálja elütni a vita élét, ám nem garantált, hogy célt is ér vele. A hadúr szavai viszont Cretont is beszédre sarkallják.*
-Éppen alkalmatlanságodat bizonyítja, hogy felemlíted a Vérkert és a Kikötő helyzetét. Ugye tisztában vagy azzal, hogy -leszámítva a seregeitek megtörésének helyzetét- amennyiben a Vérkert mocska, mint fogalmatál, a képünkbe robban, az annyit jelent, hogy elárultál minket?
*Ekkor nem lesznek meg azok a birtokai, amik most vannak, s tekintélye is a porba hull.*
-A terület pedig Arthenior földje, amit haszonbérbe kaptál, szolgáltatásaid ellenértékéül. Balgaság lenne mindezt, s a népünk közötti törékeny békét kockáztatni egy olyan alkuért, ami a jelenlegi törvényeink miatt nem jöhet létre.
*Szólal meg ismét Krollnel, majd zárja a megbeszélést.*
-A Látókő és a mágusok ügyében hajlandók vagyunk az ügyet a Nagytanács elé tárni, hogy dönthessenek a kérdésben. A húszezer aranyat, valamint az öröklődő tanácsosi címet viszont elvetjük. Ahogy azt is, hogy valaha is megszegtük volna a szerződést, ami közöttünk született. Hamarosan az ügyedet megtárgyaljuk, addig is menj békével!
*Int búcsút a hadútnak Krollnel, a többiek pedig egy biccentéssel köszönnek. A Főtanács asztala körül az esetet követően túlzottan nagy csent alakul ki. Érezhetően nem bírják átadni magukat a szemük előtt zajló politikai parádénak.*
5269. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 10:23:37
Üzenet elküldve: 2017-05-16 10:23:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*A vitából levont következtetés buta és pontatlan, de elengedi a füle mellett. A jövőre tekintettel nehéz lesz megerőltetnie magát, hisz úgy látszik Qeronék teljesen máshogy veszik komolyan a vitát, mint ő teszi és igazából teljesen érdemtelennek tartja egy ilyen mélységekben járkáló 'diskurzus' folytatását. A tanácsosoknak úgy látszik más a véleménye, görcsösen ragaszkodnak ahhoz, minden az előzetes rend szerint menjen le, még ha ezt vagy már egy tucat helyen átszabták az események. De mindegy, Lorew átment a másik oldalra, a másik jómadár megérkezett, így ő is köszöntésre erőlteti meg magát. Lorewnek tett volna megjegyzést, hogy attól még nem kell kifordulni a gerincéből, mert megy vagy húsz egész lépést, de már az se érdekelné, ha így lenne.*
-Üdvözletem!
*Worenth megjegyzéseire csak beleegyezőn válaszol.*
-Nyugodalommal tegyél úgy. És, ne sértődj meg, de az meglep, hogy a tanács nem vont ki téged a vitából, tekintve, hogy a másik oldal 'mentora' nélkül tengődik. Nem sajnálom, csak érdekes.
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*A vitából levont következtetés buta és pontatlan, de elengedi a füle mellett. A jövőre tekintettel nehéz lesz megerőltetnie magát, hisz úgy látszik Qeronék teljesen máshogy veszik komolyan a vitát, mint ő teszi és igazából teljesen érdemtelennek tartja egy ilyen mélységekben járkáló 'diskurzus' folytatását. A tanácsosoknak úgy látszik más a véleménye, görcsösen ragaszkodnak ahhoz, minden az előzetes rend szerint menjen le, még ha ezt vagy már egy tucat helyen átszabták az események. De mindegy, Lorew átment a másik oldalra, a másik jómadár megérkezett, így ő is köszöntésre erőlteti meg magát. Lorewnek tett volna megjegyzést, hogy attól még nem kell kifordulni a gerincéből, mert megy vagy húsz egész lépést, de már az se érdekelné, ha így lenne.*
-Üdvözletem!
*Worenth megjegyzéseire csak beleegyezőn válaszol.*
-Nyugodalommal tegyél úgy. És, ne sértődj meg, de az meglep, hogy a tanács nem vont ki téged a vitából, tekintve, hogy a másik oldal 'mentora' nélkül tengődik. Nem sajnálom, csak érdekes.
5268. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-16 08:49:23
Üzenet elküldve: 2017-05-16 08:49:23
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Elvanduil végül szépen összefoglalja kettő mondatban azt, amiről a jelöltek hosszasan ecseteltek.
A szerepcsere jó ötlet, bár az még nagyobb lett volna, ha nem Lorew, hanem Nestar kerül be Qeron mellé, azt Worenth is megmosolyogta volna magában.
Maga a téma, nos... izgalmasabbnak ígérkezik az előzőnél. Kétféle politika létezik, mégpedig az aktív és passzív, avagy tevékeny és tétlen. Valahol talán a jelen helyzetre is hozzá lehet párosítani ezeket. Az aktív az, aki csakis a fronton bizonyít, a passzív pedig az, aki a háttérből. Bárhogy is alakul a vita, a hóhajú mágusmester lelki szemei előtt máris látja a végeredményt: mindkettő kell, mindkettőre szükség van! És tényleg így van! Ezt nagyon gyorsan le lehetne zárni, ugyanakkor most kimondottan az egyik mellett kell érvelni.
Közben elpillant Kagan felé, aki tovább smúzol a magasabb körökben. Nagyon kíváncsi lenne arra a beszélgetésre, szívesen visszahallgatná úgy egy az egyben az egészet. Közben megérkezik Ryrroshvar az egyes csapatba, aki nagyon diplomatikusan és kedvesen üdvözli társait.*
-Ismételten üdv, Ryrroshvar úr! *mondja kurtán, a tőle megszokott biccentés vagy enyhe fejhajtás most elmaradt. Hogy miért? Talán ha nem azzal lett volna elfoglalva Ryrroshvar, hogy sárt dobáljon, akkor megkapta volna a kedvesebb üdvözlést, így azonban be kell érnie ennyivel. Na de biztosan túléli...*
-Magam is jobb szerettem volna az előző felállást, ugyanakkor a politikában nem mindig válogathatjuk meg azokat, akikkel közösen kell dolgoznunk. Ilyen ez. *von enyhén vállat.* -Abban viszont nem kételkedem, hogy jók leszünk.
*Mert ugye azt ne felejtsük el, hogy Ryrroshvar azért értelmesebb és tényszerűbb beszédet mondott, mint egykori társa a kettes csapatban.*
-Ha megengeditek... *pillant Nestarra és Ryrroshra.* -Szeretnék én először reflektálni.
*Kíváncsian várja a kettes csapat kezdését.*
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
*Elvanduil végül szépen összefoglalja kettő mondatban azt, amiről a jelöltek hosszasan ecseteltek.
A szerepcsere jó ötlet, bár az még nagyobb lett volna, ha nem Lorew, hanem Nestar kerül be Qeron mellé, azt Worenth is megmosolyogta volna magában.
Maga a téma, nos... izgalmasabbnak ígérkezik az előzőnél. Kétféle politika létezik, mégpedig az aktív és passzív, avagy tevékeny és tétlen. Valahol talán a jelen helyzetre is hozzá lehet párosítani ezeket. Az aktív az, aki csakis a fronton bizonyít, a passzív pedig az, aki a háttérből. Bárhogy is alakul a vita, a hóhajú mágusmester lelki szemei előtt máris látja a végeredményt: mindkettő kell, mindkettőre szükség van! És tényleg így van! Ezt nagyon gyorsan le lehetne zárni, ugyanakkor most kimondottan az egyik mellett kell érvelni.
Közben elpillant Kagan felé, aki tovább smúzol a magasabb körökben. Nagyon kíváncsi lenne arra a beszélgetésre, szívesen visszahallgatná úgy egy az egyben az egészet. Közben megérkezik Ryrroshvar az egyes csapatba, aki nagyon diplomatikusan és kedvesen üdvözli társait.*
-Ismételten üdv, Ryrroshvar úr! *mondja kurtán, a tőle megszokott biccentés vagy enyhe fejhajtás most elmaradt. Hogy miért? Talán ha nem azzal lett volna elfoglalva Ryrroshvar, hogy sárt dobáljon, akkor megkapta volna a kedvesebb üdvözlést, így azonban be kell érnie ennyivel. Na de biztosan túléli...*
-Magam is jobb szerettem volna az előző felállást, ugyanakkor a politikában nem mindig válogathatjuk meg azokat, akikkel közösen kell dolgoznunk. Ilyen ez. *von enyhén vállat.* -Abban viszont nem kételkedem, hogy jók leszünk.
*Mert ugye azt ne felejtsük el, hogy Ryrroshvar azért értelmesebb és tényszerűbb beszédet mondott, mint egykori társa a kettes csapatban.*
-Ha megengeditek... *pillant Nestarra és Ryrroshra.* -Szeretnék én először reflektálni.
*Kíváncsian várja a kettes csapat kezdését.*
5267. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-15 21:49:48
Üzenet elküldve: 2017-05-15 21:49:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Visszafogottan nézi az elf mozdulatait. Minden egyes pillanat elteltével megbizonyosodik annak nemesi mivoltjáról. Már csak a zsoldosokat hiányolja mellőle, akik a pléd négy sarkában őrt álnának, tökéletes vigyázzban, hogy a védencüknek ne essen baja.
A gyümölcs különös számára, nem látott még ilyet, a hegyi gyümölcsökhöz nem hasonlít, amiket oda haza fogyasztott. Kerek barnáival szinte kíváncsian követi a magok útját a tálba. Aztán leszakítja a szemét róla. Röviden korholja magát, amiért bámulni kezdett, hiszen pontosan az ellenkezőjét igyekszik elsajátítani, hogy szemek nélkül is lásson.
A kérdésre emeli fel a fejét ismét.*
- Mi ez? *Kérdez vissza mielőtt elfogadná az ételt. Persze semmi sem egyszerűbb, mint odanyúlni és megkóstolni, sok ostoba kérdéstől megszabadítaná magát.*
- Bocsánat, de sosem láttam még hasonlót. *Mondja ismét, ahogy lábait magához közel hajtja. Még tartja a távolságot, ahogy a férfit és a tálat lesi.*
*Visszafogottan nézi az elf mozdulatait. Minden egyes pillanat elteltével megbizonyosodik annak nemesi mivoltjáról. Már csak a zsoldosokat hiányolja mellőle, akik a pléd négy sarkában őrt álnának, tökéletes vigyázzban, hogy a védencüknek ne essen baja.
A gyümölcs különös számára, nem látott még ilyet, a hegyi gyümölcsökhöz nem hasonlít, amiket oda haza fogyasztott. Kerek barnáival szinte kíváncsian követi a magok útját a tálba. Aztán leszakítja a szemét róla. Röviden korholja magát, amiért bámulni kezdett, hiszen pontosan az ellenkezőjét igyekszik elsajátítani, hogy szemek nélkül is lásson.
A kérdésre emeli fel a fejét ismét.*
- Mi ez? *Kérdez vissza mielőtt elfogadná az ételt. Persze semmi sem egyszerűbb, mint odanyúlni és megkóstolni, sok ostoba kérdéstől megszabadítaná magát.*
- Bocsánat, de sosem láttam még hasonlót. *Mondja ismét, ahogy lábait magához közel hajtja. Még tartja a távolságot, ahogy a férfit és a tálat lesi.*
5266. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-15 16:20:43
Üzenet elküldve: 2017-05-15 16:20:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A gnóm visszamosolyog rá, így a férfi örülve annak, hogy nem egy hárpia a szomszédja boldogan szívja tüdejébe a virágok illatát. Táskáját leemeli oldaláról, szépen leteszi a plédre. Kikapcsolja a felső részét, kinyitja, majd kivesz belőle egy vékonyabb anyagot. Ráteríti a plédre, közvetlenül maga elé, majd újra a táskába nyúl. Ezúttal egy vastagabb, tükörsima fadarabot tesz rá, arra pedig egy almaszerű gyümölcsöt. De valahogyan mégsem alma, a külseje kemény. Az elf elővesz egy apró, átlátszó tálat, egy díszes tört, majd akinek nincs jobb dolga kettévágja a gyümölcsöt. Kimorzsolja belőle az apró magokat a tálba, majd teljes nyugalommal szemezget belőle. Tétován az idegenre sandít.*
- Kér?
*A gnóm visszamosolyog rá, így a férfi örülve annak, hogy nem egy hárpia a szomszédja boldogan szívja tüdejébe a virágok illatát. Táskáját leemeli oldaláról, szépen leteszi a plédre. Kikapcsolja a felső részét, kinyitja, majd kivesz belőle egy vékonyabb anyagot. Ráteríti a plédre, közvetlenül maga elé, majd újra a táskába nyúl. Ezúttal egy vastagabb, tükörsima fadarabot tesz rá, arra pedig egy almaszerű gyümölcsöt. De valahogyan mégsem alma, a külseje kemény. Az elf elővesz egy apró, átlátszó tálat, egy díszes tört, majd akinek nincs jobb dolga kettévágja a gyümölcsöt. Kimorzsolja belőle az apró magokat a tálba, majd teljes nyugalommal szemezget belőle. Tétován az idegenre sandít.*
- Kér?
5265. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-14 19:22:29
Üzenet elküldve: 2017-05-14 19:22:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
*Csak az erdőszéli tisztásra érve lassít léptein. A várostól vezető kis ösvényt futólépésben járta meg, hogy felpezsdítse a vérét. Egész nap nem csinált semmit, muszáj volt meg mozgatnia a tagjait, ezért is döntött úgy, hogy kijön a tisztásra. A táskáját, tele kacatokkal és egy maroknyi aranyérmével az egyik fa tövébe hajítja, majd ő is letelepszik a fűbe. Szemeit lehunyva dől hanyatt, élvezi a forró, melengető sugarakat. Régóta vágyott már a szép időre. Ilyenkor mindenki kirajzik az utcákra, kevés ruhát vesznek magukra, se köpeny, se kabát, a tolvajnak tökéletes, hogy feltűnés nélkül elemeljen pár erszényt. Ilyenkor még a gazdagnegyedben sem veszik észre. Erős fagyok idején feltűnő lehet a lengén öltözött, didergő, mocskos lány, de nyáron alig van rajtuk valami. Azért egy bundát lehet nem ártana neki is beszereznie. Nem csak azért, hogy el tudjon vegyülni, hanem hogy ne fagyjon meg télen. De egy bunda drága. Ócskát meg nem érdemes venni, hamar kilyukad, és akkor dobhatja is a szemétbe. Akkor egy kis kardigán. Valami akkor is kell, és már 30 aranyért is lehet egész vastag kabátkákat kapni. Na, ezek után meg is nézi majd magának a piacon a felhozatalt! Csak jusson el odáig.
Nagyokat nyújtózkodva fordul az oldalára, magához húzza a táskáját és összegömbölyödik. Nem fog aludni, az azért veszélyes lenne, még fényes nappal is, csak pihen egy keveset, mielőtt visszagyalogol a városba.*
Nagyokat nyújtózkodva fordul az oldalára, magához húzza a táskáját és összegömbölyödik. Nem fog aludni, az azért veszélyes lenne, még fényes nappal is, csak pihen egy keveset, mielőtt visszagyalogol a városba.*
5264. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-14 10:33:52
Üzenet elküldve: 2017-05-14 10:33:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*A negyedből kiérve igyekszik a legrövidebb úton eljutni a tisztásra. Zsebébe süllyesztett kézzel gyors léptekkel halad. Egy különös idegesség uralja a lépteit, de betudja a zsoldosok jelenlétének, akik legutóbb is megrángatták, csak azért mert szegény merészelt lenni egy olyan helyen, ahol tilos annak lenni. Ezt persze nem tudta. Mindegy, most már nem ott van, hanem a természet közelében, amit annyira szeret és ami mindég jól eső melegséggel tölti el.
Mélyet sóhajt, ahogy kilép a fák közül a tisztásra. Leheveredik egy tetszőlegesen kiválasztott fűcsomón és csak bámulja az eget. Jól eső érzés tölti el. Mintha valami szörnyűség történt volna korábban, s attól megszabadult volna. Pedig tudta szerint nem történt semmi rossz, mégis olyan mintha a fák, a madarak, a virágok és a bogarak is vigasztalni akarnák.
Lehunyja a szemét és ejtőzik egy keveset. Élvezi, ahogy melegíti a nap az arcát, a szél pedig borzolja a haját. Kellemes meleg tavaszi nap van. Olyan, mintha az egész telet átaludta volna.
Egy pár fertállyal később kel fel, hogy összeszedje magát. Nagyot ásít és feláll. Kiporolja a ruháját, a hajából a füvet és elindul vissza a városba. Megbeszélte a városőrrel a találkozót egy ideje, illene meg is nézni, hogy vajon eljön e. Gondolkozik a nevén, amíg a főtér felé sétál. Kínos lenne, ha elfelejtette volna.*
Mélyet sóhajt, ahogy kilép a fák közül a tisztásra. Leheveredik egy tetszőlegesen kiválasztott fűcsomón és csak bámulja az eget. Jól eső érzés tölti el. Mintha valami szörnyűség történt volna korábban, s attól megszabadult volna. Pedig tudta szerint nem történt semmi rossz, mégis olyan mintha a fák, a madarak, a virágok és a bogarak is vigasztalni akarnák.
Lehunyja a szemét és ejtőzik egy keveset. Élvezi, ahogy melegíti a nap az arcát, a szél pedig borzolja a haját. Kellemes meleg tavaszi nap van. Olyan, mintha az egész telet átaludta volna.
Egy pár fertállyal később kel fel, hogy összeszedje magát. Nagyot ásít és feláll. Kiporolja a ruháját, a hajából a füvet és elindul vissza a városba. Megbeszélte a városőrrel a találkozót egy ideje, illene meg is nézni, hogy vajon eljön e. Gondolkozik a nevén, amíg a főtér felé sétál. Kínos lenne, ha elfelejtette volna.*
5263. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-14 09:51:16
Üzenet elküldve: 2017-05-14 09:51:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Ephemia//
-Te is az enyémé.
*Egyre jobban összecsiszolódnak, mintha már évek óta együtt lennének, holott nem is olyan régen találkoztak először.*
-Ennek így kellett lennie. Biztos nagyon megrémültél ott a templomkertben, de nem véletlenül voltam ott éppen akkor. A sors keze.
*Ezt is beszélték már párszor, de tényleg olyan, mint egy mesekönyvbeli történet a szőke hercegről meg a királylányról. Mondjuk Ephemia egyáltalán nem áll messze a királylánytól, annál inkább Daranel a szőke hercegtől!*
-Remek! Meglátod tetszeni fog. Szépen kiépült már a város.
*Kedvese kérdésére felpillant az égre, majd gondolkodóba esik.*
-Addigra visszaérünk. Vágtában tesszük meg az utat, így több idő marad a nézelődésre.
*Daranel felcsavarja a pokrócot, összeszedi a holmit és felpattan a nyeregbe, majd odavezeti a lovat Ephemia mellé, megállatja és lenyújtja karját.*
-Hölgyem! Ragadd meg az alkarom és felhúzlak magam mögé.
*Minden bizonnyal ez meg is történik, hiszen a művelet nem olyan nagyon nehéz.*
-Ölelj át és kapaszkodj! Ha félsz vagy rosszul érzed magad a vágtázás miatt, csak szólj és lassítom a tempót. Mehetünk?
*Ha megkapja a "zöld utat", akkor Ephemia érezheti, ahogy a hidegvérű ló megmakacsolja magát és először lassan, majd annál tempósabban hasítja a levegőt. Nemsokára a Vashegyen lesznek.*
-Te is az enyémé.
*Egyre jobban összecsiszolódnak, mintha már évek óta együtt lennének, holott nem is olyan régen találkoztak először.*
-Ennek így kellett lennie. Biztos nagyon megrémültél ott a templomkertben, de nem véletlenül voltam ott éppen akkor. A sors keze.
*Ezt is beszélték már párszor, de tényleg olyan, mint egy mesekönyvbeli történet a szőke hercegről meg a királylányról. Mondjuk Ephemia egyáltalán nem áll messze a királylánytól, annál inkább Daranel a szőke hercegtől!*
-Remek! Meglátod tetszeni fog. Szépen kiépült már a város.
*Kedvese kérdésére felpillant az égre, majd gondolkodóba esik.*
-Addigra visszaérünk. Vágtában tesszük meg az utat, így több idő marad a nézelődésre.
*Daranel felcsavarja a pokrócot, összeszedi a holmit és felpattan a nyeregbe, majd odavezeti a lovat Ephemia mellé, megállatja és lenyújtja karját.*
-Hölgyem! Ragadd meg az alkarom és felhúzlak magam mögé.
*Minden bizonnyal ez meg is történik, hiszen a művelet nem olyan nagyon nehéz.*
-Ölelj át és kapaszkodj! Ha félsz vagy rosszul érzed magad a vágtázás miatt, csak szólj és lassítom a tempót. Mehetünk?
*Ha megkapja a "zöld utat", akkor Ephemia érezheti, ahogy a hidegvérű ló megmakacsolja magát és először lassan, majd annál tempósabban hasítja a levegőt. Nemsokára a Vashegyen lesznek.*
5262. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-13 15:18:01
Üzenet elküldve: 2017-05-13 15:18:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Daranel//
*Nem jó belegondolni abba, hogy egyszer majd mindannyian megöregszenek. Ephemia még élni akar. S bár igaz, hogy az élet része az öregség s majd a halál is, ez utóbbi nagyon nem mindegy, hogy mikor következik be.*
- Az idő gyorsan telik. Nem tudom mit hoz még számomra az élet, de azt biztosan tudom, hogy te örökre a részévé váltál.
*Daranel ölelése valóban feldobja a hangulatot. Nem akar még az öregségen gondolkodni, s szerelme karjaiban most messzinek is tűnik.*
- Néha akármilyen igazságtalan és zsarnoki is tud lenni ez a sors, azt hiszem én most mégis hálával tartozom neki.
*Szerelmes Daranelbe, s már azt is biztosra tudja, hogy egyszer át fogja magát adni neki. Érzi, hogy bízhat benne, s akármilyen idegességgel is tölti el a gondolat hogy együtt háljon egy férfivel, akkor már talán nem fog félni.*
- Egyáltalán nem ismerem a Thargokat, még nem volt dolgom velük. Nincsenek előítéleteim, az emberek sok alaptalan dolgot beszélnek. Hagyom, hogy te ismertess meg a Vasheggyel.
*Nagyon szeretne most azonnal elmenni kedvesével a Vashegyre, de nem biztos abban hogy ez jó ötlet. Mindenesetre még érdeklődik.*
- Nagyjából mennyi időbe telik odaérni? Atyám így sem tudja hogy itt vagyok és legkésőbb alkonyatra vissza kell érnem a kúriába.
*Nem jó belegondolni abba, hogy egyszer majd mindannyian megöregszenek. Ephemia még élni akar. S bár igaz, hogy az élet része az öregség s majd a halál is, ez utóbbi nagyon nem mindegy, hogy mikor következik be.*
- Az idő gyorsan telik. Nem tudom mit hoz még számomra az élet, de azt biztosan tudom, hogy te örökre a részévé váltál.
*Daranel ölelése valóban feldobja a hangulatot. Nem akar még az öregségen gondolkodni, s szerelme karjaiban most messzinek is tűnik.*
- Néha akármilyen igazságtalan és zsarnoki is tud lenni ez a sors, azt hiszem én most mégis hálával tartozom neki.
*Szerelmes Daranelbe, s már azt is biztosra tudja, hogy egyszer át fogja magát adni neki. Érzi, hogy bízhat benne, s akármilyen idegességgel is tölti el a gondolat hogy együtt háljon egy férfivel, akkor már talán nem fog félni.*
- Egyáltalán nem ismerem a Thargokat, még nem volt dolgom velük. Nincsenek előítéleteim, az emberek sok alaptalan dolgot beszélnek. Hagyom, hogy te ismertess meg a Vasheggyel.
*Nagyon szeretne most azonnal elmenni kedvesével a Vashegyre, de nem biztos abban hogy ez jó ötlet. Mindenesetre még érdeklődik.*
- Nagyjából mennyi időbe telik odaérni? Atyám így sem tudja hogy itt vagyok és legkésőbb alkonyatra vissza kell érnem a kúriába.
5261. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-05-13 12:18:37
Üzenet elküldve: 2017-05-13 12:18:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Tesz egy kis sétát a tisztáson és várja azt az ifjú lovagot, akivel a könyvtárban ismerkedett meg. Igazán figyelemreméltó volt maga a megnyilvánulása és a puszta léte. Érezhető volt az elkötelezettsége Eeyr irányába és Ogadel feltett szándéka, hogy jó viszonyt ápoljon vele és megáldja a lovagot.
Órák telnek el, de sehol senki. Az ifjú lovag csak nem érkezik. Ogadel szerzetes lévén türelmes ember, akár órákig is megtud lenni egy ültő helyében, ehhez már hozzászokott. Úgy volt, hogy az ifjú követi majd a szerzetes edzésmunkáját, de úgy fest ez elmarad. Mármint persze átmozgathatná izmait, ámde úgy dönt, hogy majd legközelebb teszi meg mindezt.
Maga a tisztás elnyeri a tetszését, igazán impozáns látványt nyújt és tökéletes a szabadtéri programokhoz, vagy a kora reggeli imádkozáshoz.
Végül lassan visszaindul a templom felé. Még párszor hátrapillant, nem tűnik e fel a lovag, de nagyon úgy tűnik, hogy nem fog.*
~Vajon miért nem jött el? Merre járhat? Hová vezette a sors? Hátha legközelebb eljön...~
Órák telnek el, de sehol senki. Az ifjú lovag csak nem érkezik. Ogadel szerzetes lévén türelmes ember, akár órákig is megtud lenni egy ültő helyében, ehhez már hozzászokott. Úgy volt, hogy az ifjú követi majd a szerzetes edzésmunkáját, de úgy fest ez elmarad. Mármint persze átmozgathatná izmait, ámde úgy dönt, hogy majd legközelebb teszi meg mindezt.
Maga a tisztás elnyeri a tetszését, igazán impozáns látványt nyújt és tökéletes a szabadtéri programokhoz, vagy a kora reggeli imádkozáshoz.
Végül lassan visszaindul a templom felé. Még párszor hátrapillant, nem tűnik e fel a lovag, de nagyon úgy tűnik, hogy nem fog.*
~Vajon miért nem jött el? Merre járhat? Hová vezette a sors? Hátha legközelebb eljön...~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586