Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 357 (7121. - 7140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7140. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-19 15:18:40
Üzenet elküldve: 2019-04-19 15:18:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokút//
*Az erdőszéli tisztáson olyan emlékek kerítik hatalmukba, amelyek még nem halványulhattak el annyira, hogy ne taglózzák le. Szinte beleszédül a múlt képeibe, megrogy a súlyuk alatt és kénytelen egy fának támaszkodni, hogy erőt gyűjtsön útjának folytatásához.*
- Fákban Lakó, adj nekem erőt. *Szűri a szavakat fogai rácsán át. Verejtékcseppek gyöngyöznek homlokán, pedig a nyár még messze és a lombok alatt hűvös is van.
Szárazat nyel, ahogy végignéz a vidéken, majd arra indul, amerre a lázadások alatt elhunyt gyermekek és a hős Goma testvér sírjait sejti. S amikor eléri a semmivel össze nem téveszthető halmokat, térdre rogy a sírok előtt.
Halk fohászba kezd, mellkasán mintha mocorogni kezdene a fekete szélű rajzolat, szárnyát próbálgatja a sötét madár, pedig jól tudja, a szárnyak suhogását csak lelkében hallja. A tisztáson lefolyt harc képei támadják elméjét, újra éli minden pillanatát, ahogy a wegtoreni pengével véres rendet vág az őrült megszállottak között.
Keserű íz gyűlik a szájában, de nem köp ki, hisz szent helyen tartózkodik éppen. Újra elméjében hallja a fehér ruhás hazug, Sa'Tereth szavait, amelyekkel ígéretet tesz neki és Hanloren papnőnek, hogy visszatér és eltapossa őket. Akkor megígérte neki, hogy várni fogja és újra harcba száll ellene, hogy győzzön vagy elbukjon.
Fertályórás ima után már érez magában annyi erőt, hogy talpra küzdje magát és elinduljon a város felé. A hite töretlen, s bár fájó volt a visszatérés erre a helyre, mégis lelkében megerősödve indulhat tovább a templom felé.*
*Az erdőszéli tisztáson olyan emlékek kerítik hatalmukba, amelyek még nem halványulhattak el annyira, hogy ne taglózzák le. Szinte beleszédül a múlt képeibe, megrogy a súlyuk alatt és kénytelen egy fának támaszkodni, hogy erőt gyűjtsön útjának folytatásához.*
- Fákban Lakó, adj nekem erőt. *Szűri a szavakat fogai rácsán át. Verejtékcseppek gyöngyöznek homlokán, pedig a nyár még messze és a lombok alatt hűvös is van.
Szárazat nyel, ahogy végignéz a vidéken, majd arra indul, amerre a lázadások alatt elhunyt gyermekek és a hős Goma testvér sírjait sejti. S amikor eléri a semmivel össze nem téveszthető halmokat, térdre rogy a sírok előtt.
Halk fohászba kezd, mellkasán mintha mocorogni kezdene a fekete szélű rajzolat, szárnyát próbálgatja a sötét madár, pedig jól tudja, a szárnyak suhogását csak lelkében hallja. A tisztáson lefolyt harc képei támadják elméjét, újra éli minden pillanatát, ahogy a wegtoreni pengével véres rendet vág az őrült megszállottak között.
Keserű íz gyűlik a szájában, de nem köp ki, hisz szent helyen tartózkodik éppen. Újra elméjében hallja a fehér ruhás hazug, Sa'Tereth szavait, amelyekkel ígéretet tesz neki és Hanloren papnőnek, hogy visszatér és eltapossa őket. Akkor megígérte neki, hogy várni fogja és újra harcba száll ellene, hogy győzzön vagy elbukjon.
Fertályórás ima után már érez magában annyi erőt, hogy talpra küzdje magát és elinduljon a város felé. A hite töretlen, s bár fájó volt a visszatérés erre a helyre, mégis lelkében megerősödve indulhat tovább a templom felé.*
7139. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-19 14:04:32
Üzenet elküldve: 2019-04-19 14:04:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
*Furcsállóan néz Nixomiára a nő megjegyzése után. A találkozásukkor még hallani sem akart a város becstelen dolgairól, most pedig már csak rájuk kíváncsi. Ki érti a nőket? Wilhorp nem, de azért próbál a legjobb képessége szerint alkalmazkodni. Jól csinálja, eddig ugyanis még mindig túlélte a nőkkel való találkozást.*
– A város sötét arcát, ez jó. Ha azt szeretnéd, hogy megpróbáljanak jól elagyabugyálni, akkor csak tessék. Én nem foglak megakadályozni benne. De figyelmeztetlek, hogy nem vagyok jó verekedő. *Hallhatóan nem zárkózik el teljesen az ötlettől. Vannak, akiknek előbb meg kell rázniuk a pofonfát ahhoz, hogy rájöjjenek, hogy ez nem is olyan jó ötlet. Vár egy pillanatnyit, aztán új páncélos barátnője után siet. Ki nem hagyná, hogy hallja Nixomia lovagnő véleményét a város sötét oldaláról.*
– És mi a terved ott? Ételt adsz a szegényeknek, esetleg orrba vágod azt, aki utánad fütyül? *Most, hogy elindultak máris újra szemtelenkedik. Ha így folytatja, nem kell majd a Sárvárosig várni azzal a pofonnal.*
*Furcsállóan néz Nixomiára a nő megjegyzése után. A találkozásukkor még hallani sem akart a város becstelen dolgairól, most pedig már csak rájuk kíváncsi. Ki érti a nőket? Wilhorp nem, de azért próbál a legjobb képessége szerint alkalmazkodni. Jól csinálja, eddig ugyanis még mindig túlélte a nőkkel való találkozást.*
– A város sötét arcát, ez jó. Ha azt szeretnéd, hogy megpróbáljanak jól elagyabugyálni, akkor csak tessék. Én nem foglak megakadályozni benne. De figyelmeztetlek, hogy nem vagyok jó verekedő. *Hallhatóan nem zárkózik el teljesen az ötlettől. Vannak, akiknek előbb meg kell rázniuk a pofonfát ahhoz, hogy rájöjjenek, hogy ez nem is olyan jó ötlet. Vár egy pillanatnyit, aztán új páncélos barátnője után siet. Ki nem hagyná, hogy hallja Nixomia lovagnő véleményét a város sötét oldaláról.*
– És mi a terved ott? Ételt adsz a szegényeknek, esetleg orrba vágod azt, aki utánad fütyül? *Most, hogy elindultak máris újra szemtelenkedik. Ha így folytatja, nem kell majd a Sárvárosig várni azzal a pofonnal.*
7138. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-18 23:09:12
Üzenet elküldve: 2019-04-18 23:09:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
– Eddig csak ücsörögtünk, de most inkább a város sötét arcát szeretném látni. Mintha azt mondtad volna, hogy Sárváros nem egy barátságos környék. Kíváncsivá tettél, ezért úgy gondolom szét kéne néznem arrafelé. Azt a sört még később is megihatjuk. * Míg beszél a férfi arcát nézni, hogy hátha le tud olvasni róla valamit.* – Ne is próbálj lebeszélni róla, úgy is megyek. De ha nem akarsz jönni, hát nem muszáj, majd keresek valakit a piactéren. * Nem tudja elképzelni, hogy nemet mondana a férfi.* – Ha jönni akarsz akkor szedd a lábad, ha nem hát örülök, hogy megismertelek. * El is indul öles léptekkel a piac felé.* ~ Nem sok lehetőséget hagytam neki, vajon mit fog tenni?~ * Tűnődik el magában.*
– Eddig csak ücsörögtünk, de most inkább a város sötét arcát szeretném látni. Mintha azt mondtad volna, hogy Sárváros nem egy barátságos környék. Kíváncsivá tettél, ezért úgy gondolom szét kéne néznem arrafelé. Azt a sört még később is megihatjuk. * Míg beszél a férfi arcát nézni, hogy hátha le tud olvasni róla valamit.* – Ne is próbálj lebeszélni róla, úgy is megyek. De ha nem akarsz jönni, hát nem muszáj, majd keresek valakit a piactéren. * Nem tudja elképzelni, hogy nemet mondana a férfi.* – Ha jönni akarsz akkor szedd a lábad, ha nem hát örülök, hogy megismertelek. * El is indul öles léptekkel a piac felé.* ~ Nem sok lehetőséget hagytam neki, vajon mit fog tenni?~ * Tűnődik el magában.*
7137. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-15 21:27:09
Üzenet elküldve: 2019-04-15 21:27:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
- És talán én kezdtem? * Rögtön visszakérdez a gúnyolódást firtató kritikára válaszul. Tulajdonképpen nem emlékszik, hogy melyikük kezdte, de nem is érdekli. Szemtelenségért eddig sem kellett a szomszédba mennie, most sem fog. Annyira azért úriember, hogy ne legeltesse mohón a szemét a nőn amíg az a tekintetét elkapva máshová néz.*
– Valóban? * Most meglepetten kérdez, nem védekezően.*
~Figyelt ez a lány rám egyáltalán?~
*Amíg ezen tűnődik változik a terv, úgyhogy neki is fel kell állnia a fűről. Elkapja Nixomia kezét, majd fürgén pattan fel. Utána pedig gyorsan leporolja magáról azt, ami esetleg ráragadt. *
– Éppen kezdtem kényelembe helyezni magamat. És hová kellene tovább mennünk? * Kíváncsian néz Nixomiára. Sejti, hogy forral valamit a nő, de még nem tudja, hogy mit.*
– Végül is elmehetünk a fogadóba azért a sörért. * Rögtön ötletel, nem bírja ki szó nélkül.*
- És talán én kezdtem? * Rögtön visszakérdez a gúnyolódást firtató kritikára válaszul. Tulajdonképpen nem emlékszik, hogy melyikük kezdte, de nem is érdekli. Szemtelenségért eddig sem kellett a szomszédba mennie, most sem fog. Annyira azért úriember, hogy ne legeltesse mohón a szemét a nőn amíg az a tekintetét elkapva máshová néz.*
– Valóban? * Most meglepetten kérdez, nem védekezően.*
~Figyelt ez a lány rám egyáltalán?~
*Amíg ezen tűnődik változik a terv, úgyhogy neki is fel kell állnia a fűről. Elkapja Nixomia kezét, majd fürgén pattan fel. Utána pedig gyorsan leporolja magáról azt, ami esetleg ráragadt. *
– Éppen kezdtem kényelembe helyezni magamat. És hová kellene tovább mennünk? * Kíváncsian néz Nixomiára. Sejti, hogy forral valamit a nő, de még nem tudja, hogy mit.*
– Végül is elmehetünk a fogadóba azért a sörért. * Rögtön ötletel, nem bírja ki szó nélkül.*
7136. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-15 20:09:30
Üzenet elküldve: 2019-04-15 20:09:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
– Na nem ér kigúnyolni a másikat. * Kezdd bele a mondandójába, majd el is csuklik mikor a férfi belenéz a szemébe. Miközben a másik beszél folyamatosan őt nézi.* ~ Még alig ismerem és most itt fekszem mellette a fűben, mintha régóta ismernénk egymást. Majd felfal a szemével nem mintha bánnám, de ez akkor sem helyes. ~ * Míg ezen gondolkodik elfordítja a fejét, hogy ne kelljen a férfi szemébe néznie.* ~ Ez így nem helyes, nem ezt tanították. Nem szabad csak úgy megbízni az emberekben, főleg egy ismeretlenben nem. Nem ismerem a szándékait. Lehet, hogy csak túlgondolom, de mi van ha nem. Jó célpont vagyok így egyedül egy ismeretlen városban. Nem adom magam ilyen könnyen, de nem ám. Viszont szükségem van rá, egyedül könnyen megjárhatom főleg ha kevésbé biztonságos helyre tévedek. Előbb bizonyítania kell, hogy a szándékai tiszták. Mintha azt mondta volna, hogy Sárváros nem túl barátságos környék. Ott lenne rá lehetősége, hogy ártson nekem és ha megteszi majd résen leszek és bemutatom neki a buzogányomat. Ha pedig lenne még egy pár rongyos kis barátja, hát csak rajta elbánok velük is. Végül is nem láttam nála olyan fegyvert amivel szemtől szembe szembeni harcban ne bírnék el. Ha vannak is társai hasonló fegyvereik lehetnek. Viszont résen kell lennem mert valószínűleg orvul fog támadni és nem túl szerencsés dolog ha egy késsel vagy tőrrel beszúrnak a páncél egyik résén. Jól van lássuk ki is vagy te igazán Wilhorp. ~ * Ahogy ezt magában elgondolja épp akkor fejezi be a férfi is a beszédet. Nem is figyelt rá úgy el volt foglalva a tervével. Rögtönöz gyorsan egy kielégítő választ neki.* – Igen én is úgy gondolom ahogy mondod. * Míg ezt kimondja addig gyorsan feláll a helyéről.* – Menni kéne tovább, csak nem ücsöröghetünk itt egész nap. * Igyekszik rejtve tartani a terveit ezért ugyanolyannak mutatja magát mint eddig. Ettől függetlenül kissé hűvösen beszélt a férfihoz. Gyorsan korrigálja ezt a kis hibáját, ezért úgy tesz mintha csak azért lenne mert zavarban lenne, ami igaz is. Még a kezét is az ülő férfi felé nyújtja, hogy ne keltsen benne gyanút.*
– Na nem ér kigúnyolni a másikat. * Kezdd bele a mondandójába, majd el is csuklik mikor a férfi belenéz a szemébe. Miközben a másik beszél folyamatosan őt nézi.* ~ Még alig ismerem és most itt fekszem mellette a fűben, mintha régóta ismernénk egymást. Majd felfal a szemével nem mintha bánnám, de ez akkor sem helyes. ~ * Míg ezen gondolkodik elfordítja a fejét, hogy ne kelljen a férfi szemébe néznie.* ~ Ez így nem helyes, nem ezt tanították. Nem szabad csak úgy megbízni az emberekben, főleg egy ismeretlenben nem. Nem ismerem a szándékait. Lehet, hogy csak túlgondolom, de mi van ha nem. Jó célpont vagyok így egyedül egy ismeretlen városban. Nem adom magam ilyen könnyen, de nem ám. Viszont szükségem van rá, egyedül könnyen megjárhatom főleg ha kevésbé biztonságos helyre tévedek. Előbb bizonyítania kell, hogy a szándékai tiszták. Mintha azt mondta volna, hogy Sárváros nem túl barátságos környék. Ott lenne rá lehetősége, hogy ártson nekem és ha megteszi majd résen leszek és bemutatom neki a buzogányomat. Ha pedig lenne még egy pár rongyos kis barátja, hát csak rajta elbánok velük is. Végül is nem láttam nála olyan fegyvert amivel szemtől szembe szembeni harcban ne bírnék el. Ha vannak is társai hasonló fegyvereik lehetnek. Viszont résen kell lennem mert valószínűleg orvul fog támadni és nem túl szerencsés dolog ha egy késsel vagy tőrrel beszúrnak a páncél egyik résén. Jól van lássuk ki is vagy te igazán Wilhorp. ~ * Ahogy ezt magában elgondolja épp akkor fejezi be a férfi is a beszédet. Nem is figyelt rá úgy el volt foglalva a tervével. Rögtönöz gyorsan egy kielégítő választ neki.* – Igen én is úgy gondolom ahogy mondod. * Míg ezt kimondja addig gyorsan feláll a helyéről.* – Menni kéne tovább, csak nem ücsöröghetünk itt egész nap. * Igyekszik rejtve tartani a terveit ezért ugyanolyannak mutatja magát mint eddig. Ettől függetlenül kissé hűvösen beszélt a férfihoz. Gyorsan korrigálja ezt a kis hibáját, ezért úgy tesz mintha csak azért lenne mert zavarban lenne, ami igaz is. Még a kezét is az ülő férfi felé nyújtja, hogy ne keltsen benne gyanút.*
7135. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-14 23:30:05
Üzenet elküldve: 2019-04-14 23:30:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
*Egész jól füttyög, kedves füttypartnere már kevésbé, ezen pedig elvigyorodik a füttyögés befejeztével.*
– Még jó, hogy nem bukfencezni kezdtem. *Jegyzi meg miközben ültében hátrébb dől, közben hátul a kezeivel támasztja magát. Lenéz, bele a mellette elterült Nixomia szemeibe.*
~Hogy húzódott a Piactéren, most meg csak így kiterült mellettem!~
– Még mit nem! Az őrök általában vagy teljesen töketlenek, vagy rosszindulatú állatok, akik be akarják verni a képed. Persze lehetséges, hogy az új városban az új őrség más lesz. Akkor már inkább fegyverhordozónak állok. * Jegyzi meg zöld szemeivel még mindig a fekvő nőt figyelve.*
*Egész jól füttyög, kedves füttypartnere már kevésbé, ezen pedig elvigyorodik a füttyögés befejeztével.*
– Még jó, hogy nem bukfencezni kezdtem. *Jegyzi meg miközben ültében hátrébb dől, közben hátul a kezeivel támasztja magát. Lenéz, bele a mellette elterült Nixomia szemeibe.*
~Hogy húzódott a Piactéren, most meg csak így kiterült mellettem!~
– Még mit nem! Az őrök általában vagy teljesen töketlenek, vagy rosszindulatú állatok, akik be akarják verni a képed. Persze lehetséges, hogy az új városban az új őrség más lesz. Akkor már inkább fegyverhordozónak állok. * Jegyzi meg zöld szemeivel még mindig a fekvő nőt figyelve.*
7134. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-14 20:38:12
Üzenet elküldve: 2019-04-14 20:38:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
*Wilhorp méltatlankodik a kérésre, de azért csak kedvére tesz a lánynak. Madárhangokat utánozva füttyent néhányat. Több se kell Nixomia is megpróbálja utánozni a hangokat, de nem igazán sikerül neki. Inkább gyorsan abba hagyja mielőtt túlzottan nevetségessé tenné magát. Elnyúlik a fűben és közben az eget fürkészi. Eszébe jut a fogadóban látott megbeszélés a várősőrség újraszervezéséről.* - Ha jól emlékszem azt mondtad szóljak ha tudok valami munkát. Úgy hallottam újra szervezik a városőrséget. Te lehetnél a rend és a béke őre. *Alig bírja visszafogni a nevetését. Reméli sikerül egy kicsit provokálnia a másikat. Próbálja viccesre venni, hogy azért ne sértse meg vele. Roppant kíváncsi a férfi reakciójára.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grender) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 20:39:37
*Wilhorp méltatlankodik a kérésre, de azért csak kedvére tesz a lánynak. Madárhangokat utánozva füttyent néhányat. Több se kell Nixomia is megpróbálja utánozni a hangokat, de nem igazán sikerül neki. Inkább gyorsan abba hagyja mielőtt túlzottan nevetségessé tenné magát. Elnyúlik a fűben és közben az eget fürkészi. Eszébe jut a fogadóban látott megbeszélés a várősőrség újraszervezéséről.* - Ha jól emlékszem azt mondtad szóljak ha tudok valami munkát. Úgy hallottam újra szervezik a városőrséget. Te lehetnél a rend és a béke őre. *Alig bírja visszafogni a nevetését. Reméli sikerül egy kicsit provokálnia a másikat. Próbálja viccesre venni, hogy azért ne sértse meg vele. Roppant kíváncsi a férfi reakciójára.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grender) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 20:39:37
7133. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-14 19:29:57
Üzenet elküldve: 2019-04-14 19:29:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
*Ül a fűszálak között a fűben, és nézi a fűszálat rágcsáló Nixomiát. A lovag együttérzése jól esik neki, még akkor is, ha ez a hasonszőrűeknél már-már munkaköri kötelesség. Wilhorp számára őszintén hangzik, és most ez a lényeg. *
– Csak egy keveset. Megtaláltuk a módját annak, hogy ételhez és italhoz jussunk. * Válaszolja tárgyilagosan. Nem gondolja se jónak, se rossznak a régi tetteit, szerinte egyszerűen csak szükségesek voltak. *
– Valóban lazábbak a szabályok, vagyis azok, amiket máshol leírtak nekünk. De minden környéknek vannak saját szabályai is. És nyugodt lehetsz, senkinek nem tekertem ki a nyakát. * Nixomia következő kérésén elmosolyodik, majdnem nevet is. *
– Pár trükköt, mi? Hát mi vagyok én, vásári majom vagy udvari bolond? *Méltatlankodik. Úgy tesz, mintha egyenesen sértené a kérdés. Végül azért rászánja magát valamire, hogy ne maradjon szégyenben: madárhangokat utánozva füttyent néhányat. Nem tökéletes, de azért egész jó. *
– Na? *Kérdi a zsűrit.*
*Ül a fűszálak között a fűben, és nézi a fűszálat rágcsáló Nixomiát. A lovag együttérzése jól esik neki, még akkor is, ha ez a hasonszőrűeknél már-már munkaköri kötelesség. Wilhorp számára őszintén hangzik, és most ez a lényeg. *
– Csak egy keveset. Megtaláltuk a módját annak, hogy ételhez és italhoz jussunk. * Válaszolja tárgyilagosan. Nem gondolja se jónak, se rossznak a régi tetteit, szerinte egyszerűen csak szükségesek voltak. *
– Valóban lazábbak a szabályok, vagyis azok, amiket máshol leírtak nekünk. De minden környéknek vannak saját szabályai is. És nyugodt lehetsz, senkinek nem tekertem ki a nyakát. * Nixomia következő kérésén elmosolyodik, majdnem nevet is. *
– Pár trükköt, mi? Hát mi vagyok én, vásári majom vagy udvari bolond? *Méltatlankodik. Úgy tesz, mintha egyenesen sértené a kérdés. Végül azért rászánja magát valamire, hogy ne maradjon szégyenben: madárhangokat utánozva füttyent néhányat. Nem tökéletes, de azért egész jó. *
– Na? *Kérdi a zsűrit.*
7132. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-14 17:29:17
Üzenet elküldve: 2019-04-14 17:29:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
*Kíváncsian hallgatja Wilhorp beszédét, közben leszakít egy főszálat, és elkezdi rágcsálni. Miután befejezte a beszédet a férfi együtt érzően szólal meg.* - Nem lehetett könnyű, gondolom sokat éheztél, ez szörnyű. Nekem szerencsére soha nem kellet ezt megtapasztalnom. Ha jól gondolom a törvényt arrafelé máshogy értelmezik, mint itt. Ha vannak, vagy voltak
apróbb simlis ügyed, hát engem nem izgat, de ha megtudom hogy súlyos bűneid vannak, afelett már nem hunyok szemet. * A mondat végén jelentőségteljesen megemeli a hangját. Majd mintha mi se történt volna témát vált.* - Na jól van ne rágódjunk a múlt keserű részletein. Ismersz pár trükköt vagy mutatványt ugye? Ha igen akkor mutass egy párat kérlek. * Mint egy kisgyerek úgy várja hátha mutat neki valamit a fiú.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grender) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 17:30:40
*Kíváncsian hallgatja Wilhorp beszédét, közben leszakít egy főszálat, és elkezdi rágcsálni. Miután befejezte a beszédet a férfi együtt érzően szólal meg.* - Nem lehetett könnyű, gondolom sokat éheztél, ez szörnyű. Nekem szerencsére soha nem kellet ezt megtapasztalnom. Ha jól gondolom a törvényt arrafelé máshogy értelmezik, mint itt. Ha vannak, vagy voltak
apróbb simlis ügyed, hát engem nem izgat, de ha megtudom hogy súlyos bűneid vannak, afelett már nem hunyok szemet. * A mondat végén jelentőségteljesen megemeli a hangját. Majd mintha mi se történt volna témát vált.* - Na jól van ne rágódjunk a múlt keserű részletein. Ismersz pár trükköt vagy mutatványt ugye? Ha igen akkor mutass egy párat kérlek. * Mint egy kisgyerek úgy várja hátha mutat neki valamit a fiú.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grender) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 17:30:40
7131. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-14 15:35:12
Üzenet elküldve: 2019-04-14 15:35:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
*Érdeklődve hallgatja Nixomia magyarázatát séta közben. Amikor a lovag a karaván megtámadását említi, akkor Wilhorp már sejti, hogy rossz vége lesz a történetnek. A tisztásra érve sajnos azt kell hallja, hogy igaza lett. A fejét sajnálkozva csóválva ül le Nixomia mellé a fűbe. Nem így tervezte, de ha a lovagnak szabad, akkor neki is.*
– Sajnálom a szüleidet. De jó látni, hogy tényleg lovag lettél a végére.
~El is vihették volna rabszolgának.~
– A gyilkosokat szerintem is alaposan meg kell büntetni. *Őszintén helyesel. Általában a bűnözőkről már enyhébb véleménnyel van, de ezt még nem akarja Nixomia tudtára adni.*
– Jól van. Én csak amolyan utcagyerek vagyok, nekem sem volt rendes családom. A Szegénynegyedben nőttem fel hasonszőrű gyerekekkel. Azért volt rendes munkám is, többször álltam már inasnak egy-egy nemes házában. De amióta a dühös tömeg elkergette a nemeseket és az egész Gazdagnegyed megsemmisült erről már szó sem lehet. Szólj, ha tudsz jobb munkát az utcán őgyelgésnél. *Egy keserű mosollyal fejezi be. Ugyan direkt nem mondta, de kivehető a szavaiból, hogy nem mindig becsületesen szerzi meg a betevőjét.*
*Érdeklődve hallgatja Nixomia magyarázatát séta közben. Amikor a lovag a karaván megtámadását említi, akkor Wilhorp már sejti, hogy rossz vége lesz a történetnek. A tisztásra érve sajnos azt kell hallja, hogy igaza lett. A fejét sajnálkozva csóválva ül le Nixomia mellé a fűbe. Nem így tervezte, de ha a lovagnak szabad, akkor neki is.*
– Sajnálom a szüleidet. De jó látni, hogy tényleg lovag lettél a végére.
~El is vihették volna rabszolgának.~
– A gyilkosokat szerintem is alaposan meg kell büntetni. *Őszintén helyesel. Általában a bűnözőkről már enyhébb véleménnyel van, de ezt még nem akarja Nixomia tudtára adni.*
– Jól van. Én csak amolyan utcagyerek vagyok, nekem sem volt rendes családom. A Szegénynegyedben nőttem fel hasonszőrű gyerekekkel. Azért volt rendes munkám is, többször álltam már inasnak egy-egy nemes házában. De amióta a dühös tömeg elkergette a nemeseket és az egész Gazdagnegyed megsemmisült erről már szó sem lehet. Szólj, ha tudsz jobb munkát az utcán őgyelgésnél. *Egy keserű mosollyal fejezi be. Ugyan direkt nem mondta, de kivehető a szavaiból, hogy nem mindig becsületesen szerzi meg a betevőjét.*
7130. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-14 14:43:34
Üzenet elküldve: 2019-04-14 14:43:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nixomia és Wilhorp//
*Amíg a tisztás felé sétálnak, addig a lány megpróbál kielégítő választ adni a férfinak.* - Hogy miért lettem lovag? Ez nagyon egyszerű. A szüleim kereskedők voltak, és mikor Wegtorenbe tartottunk kirabolták az egész karavánt. *Szünetet tart mivel megérkeztek a tisztásra közben. Lehuppan a fűre, majd folytatta.* - Szinte mindenki meghalt a szüleim is. Én nyolc éves voltam és inkább kikönyörögtem egy törp lovagtól akit útközben ismertem meg, hogy hadd legyek az apródja. Egy megakartam tanulni megvédeni magam, kettő meg jobb volt mint egy árvaházban élni. Nem utolsó sorban a bűnözőket megbüntetni, se rossz dolog. Aki más életét kioltja haszonszerzés reményében, azokat gyűlölöm a legjobban. *Kicsit visszafogja magát, mert rájön túlságosan előtörtek belőle az érzelmek. Gyorsan témát is vált.*
- Röviden ennyit rólam, most én következek. Miért lettél, várjunk mi is vagy te? Ha rámézel látszik a páncélomon, esetleg még a beszédemen is hallatszik a lovagi nevelés. De rajtad nem tudok eligazodni. *Kíváncsian várja a Wilhorp válaszát.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grender) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 14:44:56
*Amíg a tisztás felé sétálnak, addig a lány megpróbál kielégítő választ adni a férfinak.* - Hogy miért lettem lovag? Ez nagyon egyszerű. A szüleim kereskedők voltak, és mikor Wegtorenbe tartottunk kirabolták az egész karavánt. *Szünetet tart mivel megérkeztek a tisztásra közben. Lehuppan a fűre, majd folytatta.* - Szinte mindenki meghalt a szüleim is. Én nyolc éves voltam és inkább kikönyörögtem egy törp lovagtól akit útközben ismertem meg, hogy hadd legyek az apródja. Egy megakartam tanulni megvédeni magam, kettő meg jobb volt mint egy árvaházban élni. Nem utolsó sorban a bűnözőket megbüntetni, se rossz dolog. Aki más életét kioltja haszonszerzés reményében, azokat gyűlölöm a legjobban. *Kicsit visszafogja magát, mert rájön túlságosan előtörtek belőle az érzelmek. Gyorsan témát is vált.*
- Röviden ennyit rólam, most én következek. Miért lettél, várjunk mi is vagy te? Ha rámézel látszik a páncélomon, esetleg még a beszédemen is hallatszik a lovagi nevelés. De rajtad nem tudok eligazodni. *Kíváncsian várja a Wilhorp válaszát.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grender) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 14:44:56
7129. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-13 20:31:38
Üzenet elküldve: 2019-04-13 20:31:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Latamie kincse//
//Folyópart, halászbárka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Értem. Nos, hát akkor mindenki megkapta, amit akart, s még többet is. *Ő maga is többet kapott a vártnál, bár ezt biztosan nem hangoztatná. Kellemes kis beszélgetés ami közéjük fonódik akár csak az ölelés. A dohány izzó végét óvatosan elnyomkodja, csak annyira, hogy még egyszer újra lehessen gyújtani később, de most erősebb ösztönök húzzák magukkal. Már-már engedi belesüppedni magát, s Pashthra akár még finom enyelgésre számíthat. Az ölelésre, s az édesgető mozzanatokra hasonlóképp válaszol. Ez a csintalan legény, hamarosan maga fölött találhatja a vöröst ha így folytatja. Meglehetősen felkorbácsolta a kedvét a gyorsan frissülő életerő érzete. Úgy tűnik, hogy Latamie megenyhült a korábbi megjegyzésre, mi több, magyarázatra, de ez a lány nem olyan engedékeny. Abban a pillanatban, amikor Pashtra kellőképpen elmerül a gyönyörökben, bár talán sosem volt elővigyázatos, hisz ez az este az enyelgésről szól. Latamie kezét annak csuklójára fonja, s kezdetben gyengéden, végül viszont egy gyors rafinált mozdulattal próbálja a korábban homlokára kötött kendőjét Pash csuklójára hurkolni. Még arra a kampóra is megpróbálja beakasztani, ami a közeli egyik rúd aljában kihasználatlanul kallódik. Kötelet szoktak rögzíteni vele, de most nem rögzít semmit sem. Szerencsére. *
- Megvagy *üt rajta szóval is.
Lecke készülhet abból, hogy milyen az, amikor ő van nyeregben, s nem kerekednek felébe. Kedvére játszadozik Pash nélkül eleinte, önmaga örömét keresve. Ezt a kutatást az egykori tharg első sorból nézheti, míg nem kap ő maga is egy keveset a lányból.
Később sem kezesebb Latamie, csak addig feszíti a húrt, nehogy Pashnak is túlontúl kedvezzen. Többször visszakozik, s messzi tengereket idéző szemeit a kékekbe fúrva mosolyodik le gonoszkásan. Nem tudhatja előre, mikor könyörül meg rajta a vörös.
Egyedül az a szemtelen vonás húzódik gunyor helyett elégedett ráncba, mikor könyörülve nem visszakozik többet. Latamiet is elragadja végre, mit ő maga hajszolt idáig. A hűvös levegőbe sóhajtott öröm körülöttük gomolyog még fehér párafelhőként, s fülekben csenghet az utolsó néhány túlfűtött hangocska is, mikor mély lélegzeteit nyeldesve Pashtra mellkasára borul, zilált vörös hajával terítve be őt.
Ujjai még elgyengülve ugyan, de lassan felfelé siklanak s szabadságot adva, megoldják a korábbi hurkot, ha eleddig még nem oldotta el önmagát. Tovább is van a mozdulat, a korábban elnyomott rudat keresik ujjai, mert erre bizony rá kell gyújtani.*
//Folyópart, halászbárka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Értem. Nos, hát akkor mindenki megkapta, amit akart, s még többet is. *Ő maga is többet kapott a vártnál, bár ezt biztosan nem hangoztatná. Kellemes kis beszélgetés ami közéjük fonódik akár csak az ölelés. A dohány izzó végét óvatosan elnyomkodja, csak annyira, hogy még egyszer újra lehessen gyújtani később, de most erősebb ösztönök húzzák magukkal. Már-már engedi belesüppedni magát, s Pashthra akár még finom enyelgésre számíthat. Az ölelésre, s az édesgető mozzanatokra hasonlóképp válaszol. Ez a csintalan legény, hamarosan maga fölött találhatja a vöröst ha így folytatja. Meglehetősen felkorbácsolta a kedvét a gyorsan frissülő életerő érzete. Úgy tűnik, hogy Latamie megenyhült a korábbi megjegyzésre, mi több, magyarázatra, de ez a lány nem olyan engedékeny. Abban a pillanatban, amikor Pashtra kellőképpen elmerül a gyönyörökben, bár talán sosem volt elővigyázatos, hisz ez az este az enyelgésről szól. Latamie kezét annak csuklójára fonja, s kezdetben gyengéden, végül viszont egy gyors rafinált mozdulattal próbálja a korábban homlokára kötött kendőjét Pash csuklójára hurkolni. Még arra a kampóra is megpróbálja beakasztani, ami a közeli egyik rúd aljában kihasználatlanul kallódik. Kötelet szoktak rögzíteni vele, de most nem rögzít semmit sem. Szerencsére. *
- Megvagy *üt rajta szóval is.
Lecke készülhet abból, hogy milyen az, amikor ő van nyeregben, s nem kerekednek felébe. Kedvére játszadozik Pash nélkül eleinte, önmaga örömét keresve. Ezt a kutatást az egykori tharg első sorból nézheti, míg nem kap ő maga is egy keveset a lányból.
Később sem kezesebb Latamie, csak addig feszíti a húrt, nehogy Pashnak is túlontúl kedvezzen. Többször visszakozik, s messzi tengereket idéző szemeit a kékekbe fúrva mosolyodik le gonoszkásan. Nem tudhatja előre, mikor könyörül meg rajta a vörös.
Egyedül az a szemtelen vonás húzódik gunyor helyett elégedett ráncba, mikor könyörülve nem visszakozik többet. Latamiet is elragadja végre, mit ő maga hajszolt idáig. A hűvös levegőbe sóhajtott öröm körülöttük gomolyog még fehér párafelhőként, s fülekben csenghet az utolsó néhány túlfűtött hangocska is, mikor mély lélegzeteit nyeldesve Pashtra mellkasára borul, zilált vörös hajával terítve be őt.
Ujjai még elgyengülve ugyan, de lassan felfelé siklanak s szabadságot adva, megoldják a korábbi hurkot, ha eleddig még nem oldotta el önmagát. Tovább is van a mozdulat, a korábban elnyomott rudat keresik ujjai, mert erre bizony rá kell gyújtani.*
7128. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-09 00:32:48
Üzenet elküldve: 2019-04-09 00:32:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Fénybenjáró – a cél//
- Jól van. Akkor, tessék. Már úgy is láttam mi van rajta és jó a memóriám. Keress valami másik balekot, aki megveszi tőled. Viszont látásra! – * Dobja oda a tekercset és feleli érdektelenül. A fószer elkapja és elgondolkozva ütögeti meg vele a tenyerét. Vili visszaréved az olvasásba. *
- Legyen. Kérem a 30 aranyat! – * Nyújtja a térképet Tobervicznek és tartja a másik markát. Vili ismét mímelt értetlenséggel néz a seftelőre. *
- Mondtam, hogy már nem kell. Csumi. – * Pillant le ismét a könyvbe. Az ócskás hangja idegesen, türelmetlenbe vált. *
- Jól van haver! 20 arany, de csak neked, itt és most. – * Veelomen ennek hallatán kajánul vigyorog maga elé, de nem reagál az ajánlatra. *
~ Égeti a kezedet a szajré, mi szarházi? ~
- Figyi haver, legyen 10 arany. – * Vili feltekint és elveszi a térképet, majd az alak kezébe nyomja a jussát. *
- Gondolom az egykori Tanács Házából van? – * Kérdi félmosollyal. *
- A forrásaimat nem adhatom ki. – * A seftelő elteszi az aranyat, majd ahogy jött elsomfordál a színről. *
* Veelomen elteszi a tekercset a kordkabátja belső zsebébe és visszamerül ' A defenzív mágia és a szellemvilág ' című könyv olvasásába. Közben a fűben a kezébe akadó kavicsokkal tovább babrál. A fekvéstől már zsibbad az oldala és a könyöke is, szóval felül törökülésbe és éppen az ölébe fektetné a kötetet, amikor egy fehér cetli csusszan ki a lapok közül és hull alá egy tollpihe kecsességével. *
~ Ez meg mi a szösz? ~ * Tűnődik magában Vili, ahogy a levegőben elkapja a papirost, amire enyhén dőlt betűkkel, szellős sorokkal, az alábbi van firkantva:
' De hát én már rég kitaláltam! Ennek a varázslatnak a neve;
„ _Utolsó ajándék_, mely során a varázsló feláldozza magát egy fény oltárán, aminek következtében az oltár hatósugarán belül, az oltár szintjével megegyező mennyiségű személy újjáéled. Az újjáéledőket a fény istene választja ki, de a varázsló imáit meghallgatja, a döntését ez befolyásolja. ”
Ezt el ne felejtsem megemlíteni a mesternek. '
Ennyi áll a fecnin. Látható a kézíráson, hogy, vagy nagyon gyorsan írta, vagy ideges volt, aki e sorokat lejegyezte, és még a cetlit is a lapok között felejtette. *
~ Érdekes mágia. ~
* Mágus palántánk pillantása a tisztáson lévő sírokra vetül és eltűnődik magában, hogy ezzel fel lehetne támasztani az itt nyugvókat. A gondolat fonalát tovább is gombolyítja. *
~ Gomát, a gyermekeket, a kutyát… de… vajon, annak a Xotarának hol van a sírja? Talán, a templomkertben vagy a temetőben? Lehet a templomi oltár elég erős ehhez, hogy a hatósugara ide is és a temetőig is elérjen. ~
* Vili észbe kap és az első sorra ugranak sárga szemei; „ (…) a varázsló feláldozza magát (…) ”. *
~ Ez… nem is tudom, ha képes lennék rá, vajon _megtenném_? Életért életet, valamit, valamiért. Egy életért, nyolcat. ~
* Ekkor még, a kedves olvasók és Veelomen sem sejtheti, hogy a közel jövőben olyan dolgokat tud meg a múltjáról és a származásáról, amik részben hozzájárulhatnak majd egykoron ennek az önfeláldozó döntésnek a meghozatalához. *
~ Vili te nagyon hülye! Még egy alap varázslatot se sütöttem el és már ilyenen gondolkodom. ~
* Megforgatja a papirost, melynek a hátoldalán is van valami hasonló macskakaparás, de ez inkább férfi kézírásnak tűnik:
„ Jártam már itt ezelőtt, de mikor és hogyan nem tudom. Ismerem a füvet az ajtón túl, az édes friss illatot, a sóhajok hangját, a fényeket a parton. És te az enyém voltál ezelőtt, hogy milyen régen talán nem tudom. Megtörtént ez már így ezelőtt? És az idő kavargó röpte nem lesz-e képes életünkkel visszaadni a szerelmünket a halál ellenére. Éjjel és nappal egy kis örömöt adni. Még egyszer. ” *
~ Mik nem vannak ebben a könyvben. ~ * Lepődik meg az idézeten, majd visszateszi a lapok közé a fecnit. Közben az agya jár tovább. *
~ Tényleg, azt a Fény oltára igét meg is próbálhatnám. Miért is ne? Vagy sikerül, vagy nem. Nincsen veszteni valóm. ~ * Felemelve a könyvet elkezd visszalapozni a varázslathoz. Átolvassa az ima igét, majd többször elmormolja magában. A kis kőrakásra néz maga mellett, amit olvasgatás közben halmozott fel, hozzá rak még néhány kavicsot, majd egy ágacskát tűz a tetejébe, felette jobb kezének hosszú ujjait kitárva: *
A hozzászólás írója (Veelomen Tobervicz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.09 00:41:44
A varázsló fertály órás imádkozást tart egy korábban felépített oltár előtt, melynek hatására az oltár az ima végétől 1. szintű fény oltárának számít, vagy ha már létező oltár volt, a szintje növekszik eggyel. Az imádkozás alatt a karakter felhasznál annyi fény pontot, ahányas szintű lesz az oltár az ima után, ezek nélkül a varázslat hatástalan.
- Jól van. Akkor, tessék. Már úgy is láttam mi van rajta és jó a memóriám. Keress valami másik balekot, aki megveszi tőled. Viszont látásra! – * Dobja oda a tekercset és feleli érdektelenül. A fószer elkapja és elgondolkozva ütögeti meg vele a tenyerét. Vili visszaréved az olvasásba. *
- Legyen. Kérem a 30 aranyat! – * Nyújtja a térképet Tobervicznek és tartja a másik markát. Vili ismét mímelt értetlenséggel néz a seftelőre. *
- Mondtam, hogy már nem kell. Csumi. – * Pillant le ismét a könyvbe. Az ócskás hangja idegesen, türelmetlenbe vált. *
- Jól van haver! 20 arany, de csak neked, itt és most. – * Veelomen ennek hallatán kajánul vigyorog maga elé, de nem reagál az ajánlatra. *
~ Égeti a kezedet a szajré, mi szarházi? ~
- Figyi haver, legyen 10 arany. – * Vili feltekint és elveszi a térképet, majd az alak kezébe nyomja a jussát. *
- Gondolom az egykori Tanács Házából van? – * Kérdi félmosollyal. *
- A forrásaimat nem adhatom ki. – * A seftelő elteszi az aranyat, majd ahogy jött elsomfordál a színről. *
* Veelomen elteszi a tekercset a kordkabátja belső zsebébe és visszamerül ' A defenzív mágia és a szellemvilág ' című könyv olvasásába. Közben a fűben a kezébe akadó kavicsokkal tovább babrál. A fekvéstől már zsibbad az oldala és a könyöke is, szóval felül törökülésbe és éppen az ölébe fektetné a kötetet, amikor egy fehér cetli csusszan ki a lapok közül és hull alá egy tollpihe kecsességével. *
~ Ez meg mi a szösz? ~ * Tűnődik magában Vili, ahogy a levegőben elkapja a papirost, amire enyhén dőlt betűkkel, szellős sorokkal, az alábbi van firkantva:
' De hát én már rég kitaláltam! Ennek a varázslatnak a neve;
„ _Utolsó ajándék_, mely során a varázsló feláldozza magát egy fény oltárán, aminek következtében az oltár hatósugarán belül, az oltár szintjével megegyező mennyiségű személy újjáéled. Az újjáéledőket a fény istene választja ki, de a varázsló imáit meghallgatja, a döntését ez befolyásolja. ”
Ezt el ne felejtsem megemlíteni a mesternek. '
Ennyi áll a fecnin. Látható a kézíráson, hogy, vagy nagyon gyorsan írta, vagy ideges volt, aki e sorokat lejegyezte, és még a cetlit is a lapok között felejtette. *
~ Érdekes mágia. ~
* Mágus palántánk pillantása a tisztáson lévő sírokra vetül és eltűnődik magában, hogy ezzel fel lehetne támasztani az itt nyugvókat. A gondolat fonalát tovább is gombolyítja. *
~ Gomát, a gyermekeket, a kutyát… de… vajon, annak a Xotarának hol van a sírja? Talán, a templomkertben vagy a temetőben? Lehet a templomi oltár elég erős ehhez, hogy a hatósugara ide is és a temetőig is elérjen. ~
* Vili észbe kap és az első sorra ugranak sárga szemei; „ (…) a varázsló feláldozza magát (…) ”. *
~ Ez… nem is tudom, ha képes lennék rá, vajon _megtenném_? Életért életet, valamit, valamiért. Egy életért, nyolcat. ~
* Ekkor még, a kedves olvasók és Veelomen sem sejtheti, hogy a közel jövőben olyan dolgokat tud meg a múltjáról és a származásáról, amik részben hozzájárulhatnak majd egykoron ennek az önfeláldozó döntésnek a meghozatalához. *
~ Vili te nagyon hülye! Még egy alap varázslatot se sütöttem el és már ilyenen gondolkodom. ~
* Megforgatja a papirost, melynek a hátoldalán is van valami hasonló macskakaparás, de ez inkább férfi kézírásnak tűnik:
„ Jártam már itt ezelőtt, de mikor és hogyan nem tudom. Ismerem a füvet az ajtón túl, az édes friss illatot, a sóhajok hangját, a fényeket a parton. És te az enyém voltál ezelőtt, hogy milyen régen talán nem tudom. Megtörtént ez már így ezelőtt? És az idő kavargó röpte nem lesz-e képes életünkkel visszaadni a szerelmünket a halál ellenére. Éjjel és nappal egy kis örömöt adni. Még egyszer. ” *
~ Mik nem vannak ebben a könyvben. ~ * Lepődik meg az idézeten, majd visszateszi a lapok közé a fecnit. Közben az agya jár tovább. *
~ Tényleg, azt a Fény oltára igét meg is próbálhatnám. Miért is ne? Vagy sikerül, vagy nem. Nincsen veszteni valóm. ~ * Felemelve a könyvet elkezd visszalapozni a varázslathoz. Átolvassa az ima igét, majd többször elmormolja magában. A kis kőrakásra néz maga mellett, amit olvasgatás közben halmozott fel, hozzá rak még néhány kavicsot, majd egy ágacskát tűz a tetejébe, felette jobb kezének hosszú ujjait kitárva: *
A hozzászólás írója (Veelomen Tobervicz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.09 00:41:44
A varázsló fertály órás imádkozást tart egy korábban felépített oltár előtt, melynek hatására az oltár az ima végétől 1. szintű fény oltárának számít, vagy ha már létező oltár volt, a szintje növekszik eggyel. Az imádkozás alatt a karakter felhasznál annyi fény pontot, ahányas szintű lesz az oltár az ima után, ezek nélkül a varázslat hatástalan.
7127. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-03 10:01:12
Üzenet elküldve: 2019-04-03 10:01:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Maximum fél órát szundíthatott a tisztáson. Lassan nyitja ki szemeit, majd hosszan nyújtózik egyet. Most az égiek hálásak voltak hozzá: elkerülték a rémálmok, nem úgy mint a múlt éjszaka. Így egy kissé kipihentebbnek érzi magát. Felkel a földről, majd leporolja magát. Felkapja a táskáját, és még egyszer körültekint a tisztáson. Csak most tűnik fel neki, hogy milyen szabályos kört alkotnak a fák. ~Bárki is ültette őket ide, nagyon alapos munkát végzett.~ Ezek után újból elindul a piac keresésére, hátha most szerencsésebb lesz.*
7126. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-03 01:12:23
Üzenet elküldve: 2019-04-03 01:12:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Már a tisztáson ráébred arra, hogy igen nagy fába vágta a fejszéjét, tekintve, hogy nincs lova. Még azért megtorpan, hogy erszényét elővéve megszámolgassa aranyait. Ahogy nézi nagyon meg sem éri visszafordulnia, mert nincs elég pénze, bár egyébként sem szeretett volna. El is rakja kis erszényét, és meggondolatlanul csak nekivág az útnak mindenféle felkészültség nélkül, aminek a későbbiekben biztos megissza a levét, de hajtja a vágy, hogy a nagyoktól tanulhasson. Csak erre tud gondolni, és semmi másra.*
7125. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-02 22:37:34
Üzenet elküldve: 2019-04-02 22:37:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Latamie kincse//
//Folyópart, halászbárka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Pashtra nem tudhatja, hogy a nő mennyire leli örömét felsőbbrendűségének bizonyosságától, de nem is nagyon érdekli. Valahogy nem zavarja, hogy a másik nem tetszeleg az irányító szerepében, legalábbis egyelőre nem. Amúgy is, Latamie most valamilyen tanárféle, legalábbis a fiú szemében, és azok mindenképpen dominánsabb szerepet töltenek be, mint a diák.
Azt mindenképp értékeli, hogy a nő követi a fekvésben, így mindketten melegen maradnak, és nem is távolodnak el egymástól, ami mindenképp kedvezően hat a továbbiakra való tekintetre. A cirógató ujjak nagyon jól esnek neki, ismét liba bőrözni kezd alattuk, és azt is érzi, ahogy vér tódul nemesebb testrészébe. Ismeri ezt az érzést, amikor mintha jobban feszülne, enyhén kellemetlen, de mégis kellemes érzés, ahogy újra felaljazzák az íjat. *
- Szerintem egyértelmű, hogy miért. * Vonja meg a vállát, próbál továbbra is flegma lenni. * Elcsavartad a fejem, amivel nem számoltam. Túl jó voltál, messze jobbat és többet adtál, mint amire számítottam. És ebből még többet szeretnék. * Szándékosan nem az akarom szót használja. És, tulajdonképpen a szerelmét is bevallotta a nőnek, még ha esetlen módon is. A kérdésre pedig egyértelmű a válasz. *
- Tőled. Belőled nyerek minden magabiztosságot, és azokból, amiket veled tapasztalok. Sose mertem volna megszólítani egy nőt előtted, legalábbis nem olyan nyíltan. És féltem attól, hogy milyen lesz, ha először állok egy nő előtt pucéran. De bebizonyítottad, hogy nem kell féljek ezektől. Hogyha elengedem magam, és csak vagyok, aki vagyok, akkor bámulatos dolgok történhetnek. Szóval, kihúztál a csigaházamból, gyorsan és kíméletlenül, de minden percét élveztem. * Suttogja, és megpróbálja magához, magára vonni egy csókért, újra hozzá akar simulni a másik csupasz testéhez, érezni annak melegét. Ezúttal már Pash is viszonozza a cirógatást és simogatást, ha van rá alkalma. *
//Folyópart, halászbárka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Pashtra nem tudhatja, hogy a nő mennyire leli örömét felsőbbrendűségének bizonyosságától, de nem is nagyon érdekli. Valahogy nem zavarja, hogy a másik nem tetszeleg az irányító szerepében, legalábbis egyelőre nem. Amúgy is, Latamie most valamilyen tanárféle, legalábbis a fiú szemében, és azok mindenképpen dominánsabb szerepet töltenek be, mint a diák.
Azt mindenképp értékeli, hogy a nő követi a fekvésben, így mindketten melegen maradnak, és nem is távolodnak el egymástól, ami mindenképp kedvezően hat a továbbiakra való tekintetre. A cirógató ujjak nagyon jól esnek neki, ismét liba bőrözni kezd alattuk, és azt is érzi, ahogy vér tódul nemesebb testrészébe. Ismeri ezt az érzést, amikor mintha jobban feszülne, enyhén kellemetlen, de mégis kellemes érzés, ahogy újra felaljazzák az íjat. *
- Szerintem egyértelmű, hogy miért. * Vonja meg a vállát, próbál továbbra is flegma lenni. * Elcsavartad a fejem, amivel nem számoltam. Túl jó voltál, messze jobbat és többet adtál, mint amire számítottam. És ebből még többet szeretnék. * Szándékosan nem az akarom szót használja. És, tulajdonképpen a szerelmét is bevallotta a nőnek, még ha esetlen módon is. A kérdésre pedig egyértelmű a válasz. *
- Tőled. Belőled nyerek minden magabiztosságot, és azokból, amiket veled tapasztalok. Sose mertem volna megszólítani egy nőt előtted, legalábbis nem olyan nyíltan. És féltem attól, hogy milyen lesz, ha először állok egy nő előtt pucéran. De bebizonyítottad, hogy nem kell féljek ezektől. Hogyha elengedem magam, és csak vagyok, aki vagyok, akkor bámulatos dolgok történhetnek. Szóval, kihúztál a csigaházamból, gyorsan és kíméletlenül, de minden percét élveztem. * Suttogja, és megpróbálja magához, magára vonni egy csókért, újra hozzá akar simulni a másik csupasz testéhez, érezni annak melegét. Ezúttal már Pash is viszonozza a cirógatást és simogatást, ha van rá alkalma. *
7124. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-01 19:42:52
Üzenet elküldve: 2019-04-01 19:42:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Latamie kincse//
//Folyópart, halászbárka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Gyönyörűen olvad le az a magabiztos mosoly arról a helyes kis ábrázatról. Szemet gyönyörködtető látvány. Pont olyan, mint amikor nyeregben érzi magát az ellen és csak későn jön rá, hogy a számszeríj éppen a tökeit célozza. Mindez persze képletesen. Illetve Latamie-nél sosem lehet tudni. Flegma félmosoly, aztán a slukk, ami a gomolygó füstöt okozza. Ez a válasz arra, amikor Pashthra megismétli a szemtelen mondatot. Aztán még a dohányt is elfogadja. Hallatlan.
Latamie a hanyatt forduló után mozdul. A takarónak használt nagykabát alá beszökik a hűs, de a korábbi hév még fűti Latamiet is, így nem is bánja olyan nagyon, illetve nem is tart sokáig, mert gyorsan visszamelegszik. Latamie is szív egyet, majd a korábbi kifejezéssel arcán hallgatja a fiú korábbi terveit. Nem szól közbe, kíváncsi, vajon mi kerekedik ki ebből.*
~Milyen kis számító. Fene gondolta.~
*Különös érzés, ha tükröt tartanak az ember elé, és rendszerint nem esik jól, pláne ha ennyire pontos a találat. *
~Vehetem bóknak? Fene vigye azt a szemtelen fajtádat!~
*Mosolyogna már-már kedvesen, de csak valami gunyoros ránc sikeredik a szája szélére.*
- Ez volt a terved. Miért gondoltad meg magad?
*A kérdés csupán mellékesen hangzik, az egykori tharg fiú mellkasán felfelé cirógató ujjak bűvkörében, melyeket apró véletlenül elejtett csókokkal tűzdel a válláig.*
- Mikor találkoztunk, *Suttogja.* a pajtásod kampányolt érted, mert megszólítani sem mertél. Mindössze egy nappal ezelőtt. *Duruzsolja a nyakába, s harap is egy kicsit, csak úgy saját kedvére.*
- Mitől lettél ilyen magabiztos?
//Folyópart, halászbárka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Gyönyörűen olvad le az a magabiztos mosoly arról a helyes kis ábrázatról. Szemet gyönyörködtető látvány. Pont olyan, mint amikor nyeregben érzi magát az ellen és csak későn jön rá, hogy a számszeríj éppen a tökeit célozza. Mindez persze képletesen. Illetve Latamie-nél sosem lehet tudni. Flegma félmosoly, aztán a slukk, ami a gomolygó füstöt okozza. Ez a válasz arra, amikor Pashthra megismétli a szemtelen mondatot. Aztán még a dohányt is elfogadja. Hallatlan.
Latamie a hanyatt forduló után mozdul. A takarónak használt nagykabát alá beszökik a hűs, de a korábbi hév még fűti Latamiet is, így nem is bánja olyan nagyon, illetve nem is tart sokáig, mert gyorsan visszamelegszik. Latamie is szív egyet, majd a korábbi kifejezéssel arcán hallgatja a fiú korábbi terveit. Nem szól közbe, kíváncsi, vajon mi kerekedik ki ebből.*
~Milyen kis számító. Fene gondolta.~
*Különös érzés, ha tükröt tartanak az ember elé, és rendszerint nem esik jól, pláne ha ennyire pontos a találat. *
~Vehetem bóknak? Fene vigye azt a szemtelen fajtádat!~
*Mosolyogna már-már kedvesen, de csak valami gunyoros ránc sikeredik a szája szélére.*
- Ez volt a terved. Miért gondoltad meg magad?
*A kérdés csupán mellékesen hangzik, az egykori tharg fiú mellkasán felfelé cirógató ujjak bűvkörében, melyeket apró véletlenül elejtett csókokkal tűzdel a válláig.*
- Mikor találkoztunk, *Suttogja.* a pajtásod kampányolt érted, mert megszólítani sem mertél. Mindössze egy nappal ezelőtt. *Duruzsolja a nyakába, s harap is egy kicsit, csak úgy saját kedvére.*
- Mitől lettél ilyen magabiztos?
7123. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-01 19:38:04
Üzenet elküldve: 2019-04-01 19:38:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 821
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 821
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//A kincs nyomában//
*Íme a jó öreg Arthenior, ahol felnőtt, és amitől még mindig ambivalens érzések fogják el. Valahol kicsit örülne, ha ma is a Gazdagnegyed utcáit járhatná szebbnél szebb ruhákban, és azon töprengve, hogy holnap milyen frizurát csináltasson magának, vagy ékszert vegyen fel. Nem mintha bármi problémája lenne jelenlegi életével, mégis annak is megvoltak a maga előnyei, bár lehet csak a nosztalgia szépíti meg. Annyi viszont szent, hogy változott régi önmagához képest, hogy jó, vagy rossz irányba, ez kérdéses, de jellemileg semmiképpen sem pozitívan, különben most nem keresné Samonyr társaságát, és nem kereste volna Syoudét sem.*
*Íme a jó öreg Arthenior, ahol felnőtt, és amitől még mindig ambivalens érzések fogják el. Valahol kicsit örülne, ha ma is a Gazdagnegyed utcáit járhatná szebbnél szebb ruhákban, és azon töprengve, hogy holnap milyen frizurát csináltasson magának, vagy ékszert vegyen fel. Nem mintha bármi problémája lenne jelenlegi életével, mégis annak is megvoltak a maga előnyei, bár lehet csak a nosztalgia szépíti meg. Annyi viszont szent, hogy változott régi önmagához képest, hogy jó, vagy rossz irányba, ez kérdéses, de jellemileg semmiképpen sem pozitívan, különben most nem keresné Samonyr társaságát, és nem kereste volna Syoudét sem.*
7122. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-04-01 17:12:09
Üzenet elküldve: 2019-04-01 17:12:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A Pegazust elhagyva valahogy idekeveredik. Bár a piacot kereste, mégsem bánja meg, hogy megtalálta ezt a kis édent. Belép a vékony törzsű fák gyűrűjébe - közben megérinti az egyiket - egyenesen a smaragd tengerbe. Lehunyja a szemét és mély levegőt vesz. Az éjszakai rémálmai után ez a hely megnyugtatja. Egy hirtelen ötlettől vezérelve ledobja a táskáját a tisztás közepén lévő kisebb domb aljára. Mindezek után elfekszik a fűben úgy, hogy a fejét az előbb említett kevés holmiját tartalmazó, elnyűtt bőrre helyezte. Nem érdekli, hogy nedves a föld és a pázsit is, sem a kissé csípős időjárás. Ismételten lehunyja a szemét és elszundít a nap melegében fürödve.*
7121. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2019-03-31 01:47:15
Üzenet elküldve: 2019-03-31 01:47:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*A nap már javában az égen jár, mikor ő a tisztásra ér. Egy pillanatra arcát a fény felé fordítva behunyja szemét, hagyva, hogy átjárja a napsugarak melege.
Lassan, de határozottan közelíti meg a fák alatt nyugvó hantokat. Érzi bokáján a hűvös, hajnali harmat hidegét, a fűszálak zizegő simogatását. Nem gyászolni jött, még sem bírja ki, hogy a sírok mellé térdelve ne imádkozzon a fényhez, hogy vegye magához a lelkeket.* ~Pedig nem kellene. Még nem jött el az idejük.~
*Hátrasöpri haját, hogy ne legyen útban, majd a hantok fölé hajol, hogy letakaríthassa róla a lehullott leveleket. Kézzel söpri le a halmokat, majd mikor végez, homlokát a fűvel benőtt földkupachoz érinti. Valahogy békével tölti el, hogy gondját viselheti a síroknak, miket talán csak az találhat meg, ki keresi is őket.
Felegyenesedik, majd megfordul, hogy jóval könnyebb lélekkel a tábor felé vegye az irányt. Talán visszaér, mire a nap delelőre hág. Ki tudja, talán Voelkinen kívül nem is fog senkinek feltűnni, hogy egyáltalán eljött.*
Lassan, de határozottan közelíti meg a fák alatt nyugvó hantokat. Érzi bokáján a hűvös, hajnali harmat hidegét, a fűszálak zizegő simogatását. Nem gyászolni jött, még sem bírja ki, hogy a sírok mellé térdelve ne imádkozzon a fényhez, hogy vegye magához a lelkeket.* ~Pedig nem kellene. Még nem jött el az idejük.~
*Hátrasöpri haját, hogy ne legyen útban, majd a hantok fölé hajol, hogy letakaríthassa róla a lehullott leveleket. Kézzel söpri le a halmokat, majd mikor végez, homlokát a fűvel benőtt földkupachoz érinti. Valahogy békével tölti el, hogy gondját viselheti a síroknak, miket talán csak az találhat meg, ki keresi is őket.
Felegyenesedik, majd megfordul, hogy jóval könnyebb lélekkel a tábor felé vegye az irányt. Talán visszaér, mire a nap delelőre hág. Ki tudja, talán Voelkinen kívül nem is fog senkinek feltűnni, hogy egyáltalán eljött.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9872-9891