Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 316 (6301. - 6320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6320. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-25 20:10:10
Üzenet elküldve: 2018-06-25 20:10:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Malrion//
*A szeretet szóra elhúzza a száját. *
-Szerintem tisztában vagy vele, hogy egyikünk sem tudja igazán mi is az. *Ezt más elég suttognia, mert a lány arcához közel hajolva fürkészi annak szemeit. Mondata után, ha a lány nem áll nagyon ellen, lassan egy mély csókba kezd, anélkül, hogy bármi jelét mutatná annak, hogy szeretne a lány ajkaitól elválni bármikor is a közeljövőben. Könyökére ereszkedve teszi érzékibbé és közelebbivé az élményét. *
~A kabátom nem izgat, jelenleg más foglalkoztat. Vajon mit szólna ehhez a te bátyád mellesleg? ~
*A szeretet szóra elhúzza a száját. *
-Szerintem tisztában vagy vele, hogy egyikünk sem tudja igazán mi is az. *Ezt más elég suttognia, mert a lány arcához közel hajolva fürkészi annak szemeit. Mondata után, ha a lány nem áll nagyon ellen, lassan egy mély csókba kezd, anélkül, hogy bármi jelét mutatná annak, hogy szeretne a lány ajkaitól elválni bármikor is a közeljövőben. Könyökére ereszkedve teszi érzékibbé és közelebbivé az élményét. *
~A kabátom nem izgat, jelenleg más foglalkoztat. Vajon mit szólna ehhez a te bátyád mellesleg? ~
6319. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:57:07
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:57:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// ReiDith //
-Miért érzem úgy, hogy nem örülsz az új kabátnak kellően, mert más kérdés foglalkoztat? *Nem akarja érteni, mire fel ez a nagy szónoklat, de sajnos nagyot sóhajtva kap a homlokához.*
-Ó, tényleg! Hogy nem jutott eszembe ott kinn mindenki előtt a szemedbe fúrni a sajátom és az elmémmel sugallni az üzenetet, hogy ezt ne tedd? *Vigyorodik el gonoszan, hisz amikor már fölé tornyosul ReiDith, akkor tudja már mit is szeretne. Furcsa érzés, de direkt nem szokták ezt csinálni, eddig csak véletlen volt meg teszt.*
-Te most tényleg ezt akarod? Hol marad a szeretet hülyeség és a többi? *Szíve vadul zakatol, másra sem vágyik, mint egy kis nyugalomra és szeretetre.*
-Nem maradhatunk itt sokáig, tovább kell majd mennünk valamerre. *Ő bizony nem fog csókolózást kezdeményezni, fél ezektől az érzésektől még mindig, nem szeretne senkihez sem ragaszkodni. ~Kit áltatok? Szeretem őt.~ Legalábbis úgy gondolta, de lassan kezdi elfogadni a tényt és valót.*
-Miért érzem úgy, hogy nem örülsz az új kabátnak kellően, mert más kérdés foglalkoztat? *Nem akarja érteni, mire fel ez a nagy szónoklat, de sajnos nagyot sóhajtva kap a homlokához.*
-Ó, tényleg! Hogy nem jutott eszembe ott kinn mindenki előtt a szemedbe fúrni a sajátom és az elmémmel sugallni az üzenetet, hogy ezt ne tedd? *Vigyorodik el gonoszan, hisz amikor már fölé tornyosul ReiDith, akkor tudja már mit is szeretne. Furcsa érzés, de direkt nem szokták ezt csinálni, eddig csak véletlen volt meg teszt.*
-Te most tényleg ezt akarod? Hol marad a szeretet hülyeség és a többi? *Szíve vadul zakatol, másra sem vágyik, mint egy kis nyugalomra és szeretetre.*
-Nem maradhatunk itt sokáig, tovább kell majd mennünk valamerre. *Ő bizony nem fog csókolózást kezdeményezni, fél ezektől az érzésektől még mindig, nem szeretne senkihez sem ragaszkodni. ~Kit áltatok? Szeretem őt.~ Legalábbis úgy gondolta, de lassan kezdi elfogadni a tényt és valót.*
6318. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:26:52
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:26:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Malrion//
-Nos ezer más lehetőséget tudnék neked mondani, tárháza végtelen szinte. De mint bölcs tanító, belátom, hogy ha magam vezetlek rá a megoldásra, nem tanulhatsz akkora örömmel, és nem lehet tiéd a tudás. *Kezd nagy elánnal szónokolni. *
-De ha elméd nyitott és szemed szemembe fúrod, biztosan rájössz magad is a megoldásra, amely célodhoz vezet. *Huppan mellé. *
~De talán egy picit segíthetek ~ *Vigyorodik el, majd egy gyors mozdulattal a lány fölé gurul, fölötte támaszkodva tenyerén és térdén. *
-Talán így kicsit tudom serkenteni a képzeleted *Mosolyog rá több értelmet sejtetően. *
-Nos ezer más lehetőséget tudnék neked mondani, tárháza végtelen szinte. De mint bölcs tanító, belátom, hogy ha magam vezetlek rá a megoldásra, nem tanulhatsz akkora örömmel, és nem lehet tiéd a tudás. *Kezd nagy elánnal szónokolni. *
-De ha elméd nyitott és szemed szemembe fúrod, biztosan rájössz magad is a megoldásra, amely célodhoz vezet. *Huppan mellé. *
~De talán egy picit segíthetek ~ *Vigyorodik el, majd egy gyors mozdulattal a lány fölé gurul, fölötte támaszkodva tenyerén és térdén. *
-Talán így kicsit tudom serkenteni a képzeleted *Mosolyog rá több értelmet sejtetően. *
6317. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:01:43
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:01:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői karaván//
//A négylábúak asszonya//
*Már szinte érzi, hogy benn van, hogy végre megpillanthatja, mi vár rá, milyen a kínálat, de még mindig feltartja valami. Mintha csak makacs faágba akadna lába, úgy kapaszkodik bokájába valami, és lendületből rázná le magáról, de most előbb lepillant, hogy mégis mi fogdossa egy szekér ajtajában. Természetesen a nő érkezik rimánkodásra, szemében olyasféle szomorúság, keserűség csillog, hogy gyengébb jellemű nőszemélyek már régen sírva ölelnék keblükre az asszonyt. Vier eddig a pillanatig nem érzi, hogy be kéne avatkoznia, főleg, mert nem tudhatja, hogy mi fogadja a szekér belsejében, de ami még fontosabb, nem tudhatja, hányan támadnák meg a szekérből kilépve, ha tudomást szereznének a gyilkosságról. Arról nem is beszélve, hogy mi van, ha ez is csak egy csapda, és maga az asszony mártana kést a hátába, amint újra a szabad levegőre ér.
Homloka ráncoktól csíkozott, szemöldökei kérdőn, tanácstalanul húzódnak jobbra-balra, és hirtelen kell döntést hoznia. Egy kósza bólintással jelez a nőnek, így életét a teljes véletlenre bízva, hogy vajon mi történik vele, ha bemegy, ha gyilkol, és ha kijön. Sóhajtva lép be a szekérbe, és ha semmi nem akadályozza ebben, behúzza maga mögött az ajtót, de nem csukja be, nehogy rázáródjon. Miközben ezt a műveletet gyorsan elvégzi, az árus felé fordultában kardját is kihúzza hüvelyéből, de nem fenyegetően fordul vissza hozzá, mert először kíváncsiságát szeretné kielégíteni.*
- Nos, jó uram, melyiket ajánlaná a korábban említett célokra?
*Testével féloldalt fordulva lép közelebb a férfihoz, így bal kezében tartott kardja szinte teljesen takarásban van teste és lába által. Legalábbis ezt reméli, meg, hogy a kutyák utálják eléggé a férfit hozzá, hogy ne akarják figyelmeztetni az esetlegesen ellenséges szándékról.*
A hozzászólás írója (Vierstra A'Dariirn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.25 19:02:37
//A négylábúak asszonya//
*Már szinte érzi, hogy benn van, hogy végre megpillanthatja, mi vár rá, milyen a kínálat, de még mindig feltartja valami. Mintha csak makacs faágba akadna lába, úgy kapaszkodik bokájába valami, és lendületből rázná le magáról, de most előbb lepillant, hogy mégis mi fogdossa egy szekér ajtajában. Természetesen a nő érkezik rimánkodásra, szemében olyasféle szomorúság, keserűség csillog, hogy gyengébb jellemű nőszemélyek már régen sírva ölelnék keblükre az asszonyt. Vier eddig a pillanatig nem érzi, hogy be kéne avatkoznia, főleg, mert nem tudhatja, hogy mi fogadja a szekér belsejében, de ami még fontosabb, nem tudhatja, hányan támadnák meg a szekérből kilépve, ha tudomást szereznének a gyilkosságról. Arról nem is beszélve, hogy mi van, ha ez is csak egy csapda, és maga az asszony mártana kést a hátába, amint újra a szabad levegőre ér.
Homloka ráncoktól csíkozott, szemöldökei kérdőn, tanácstalanul húzódnak jobbra-balra, és hirtelen kell döntést hoznia. Egy kósza bólintással jelez a nőnek, így életét a teljes véletlenre bízva, hogy vajon mi történik vele, ha bemegy, ha gyilkol, és ha kijön. Sóhajtva lép be a szekérbe, és ha semmi nem akadályozza ebben, behúzza maga mögött az ajtót, de nem csukja be, nehogy rázáródjon. Miközben ezt a műveletet gyorsan elvégzi, az árus felé fordultában kardját is kihúzza hüvelyéből, de nem fenyegetően fordul vissza hozzá, mert először kíváncsiságát szeretné kielégíteni.*
- Nos, jó uram, melyiket ajánlaná a korábban említett célokra?
*Testével féloldalt fordulva lép közelebb a férfihoz, így bal kezében tartott kardja szinte teljesen takarásban van teste és lába által. Legalábbis ezt reméli, meg, hogy a kutyák utálják eléggé a férfit hozzá, hogy ne akarják figyelmeztetni az esetlegesen ellenséges szándékról.*
A hozzászólás írója (Vierstra A'Dariirn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.25 19:02:37
6316. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-25 09:23:12
Üzenet elküldve: 2018-06-25 09:23:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Érkezés a városba//
~Ágy. Rendes étel. Bor. Ágy. Rendes étel. Bor. Ágy. Rendes étel. Bor.~
*Ezt mondogatja magában, ez motiválja, ezért nem áll meg pihenni. Mindjárt ott van. Mindjárt az övé lehet! Most még a haragot sem érzi, amit pedig az elmúlt év minden napján érzett apja iránt, akinek ezt a kirándulást köszönheti. Mert az évszázados elf örökség, a hagyományok, harmónia és más hülyeségek, amik miatt egy évig nélkülöznie kellett a város kényelmét. Nem telt el nap, hogy ne képzelte volna el, ahogy felrúgja mindig higgadt atyját.
De most, hogy az annyira áhított normális élet már csak karnyújtásnyira van, csak azt érzi, hogy mindjárt odaér, mindjárt hazatér, mindjárt lecsaphat a konyhára, mindjárt dézsában fürödhet, mindjárt puha ágyban aludhat...
A füstszag, a város fölött terjedő fekete felhők, amikből eső helyett a meleg levegő által magasra ragadott hamu szitál... itt valami nincx rendben.*
-Mi a mókus mogyorója...? *A megdöbbenés kiszakad belőle, aztán már szedi is a lábát, hogy utána járjon a történteknek és megkeresse a családi kúriát.*
~Ágy. Rendes étel. Bor. Ágy. Rendes étel. Bor. Ágy. Rendes étel. Bor.~
*Ezt mondogatja magában, ez motiválja, ezért nem áll meg pihenni. Mindjárt ott van. Mindjárt az övé lehet! Most még a haragot sem érzi, amit pedig az elmúlt év minden napján érzett apja iránt, akinek ezt a kirándulást köszönheti. Mert az évszázados elf örökség, a hagyományok, harmónia és más hülyeségek, amik miatt egy évig nélkülöznie kellett a város kényelmét. Nem telt el nap, hogy ne képzelte volna el, ahogy felrúgja mindig higgadt atyját.
De most, hogy az annyira áhított normális élet már csak karnyújtásnyira van, csak azt érzi, hogy mindjárt odaér, mindjárt hazatér, mindjárt lecsaphat a konyhára, mindjárt dézsában fürödhet, mindjárt puha ágyban aludhat...
A füstszag, a város fölött terjedő fekete felhők, amikből eső helyett a meleg levegő által magasra ragadott hamu szitál... itt valami nincx rendben.*
-Mi a mókus mogyorója...? *A megdöbbenés kiszakad belőle, aztán már szedi is a lábát, hogy utána járjon a történteknek és megkeresse a családi kúriát.*
6315. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-24 21:43:25
Üzenet elküldve: 2018-06-24 21:43:25
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői karaván//
//A fekete vagont kellett volna//
- Ezen magam is tűnődöm *jegyzi meg, miközben nem kapja meg a kulcsokat, de cserébe kap kötelet. Ki a rosseb járkál a zsebében egy hurokkal? Mindenesetre itt tréfának helye nincs, avagy csak kihívás még nagyobb tréfálkozásra, meg nem jött rá.*
- Az istenek megáldjanak jóember, bizalmam jeléül dugtam ki a kezemet, hogy lásd, nem akarok ártani se neked, se az úrnődnek. Ha akarnék, akkor az ő kezét dugtam volna ki. Sajnálatos félreértés történt. Azt hittem, ez a jós szekere, aztán úrnőd valami furcsa okból rám zárta az ajtót, és kihajította a kulcsot. Azt hiszem összekevert valakivel... Egyébként ép és egészséges, magad is meggyőződhetsz róla, ha felveszed a kulcsokat, amik valahol ott lesznek, aztán pedig kinyitod ezt az ajtót. És kérlek ne vedd modortalanságnak a részemről, de ha levágnád a kézfejem, akkor szabad is lennék, és dühös is, és mellesleg egy szakérbe zárva az úrnőddel, azt már csak nem akarhatod te sem. Maradjunk józanok, még ha ez egyikünknek sem könnyű ebben a furcsa kutyakomédiában.
//A fekete vagont kellett volna//
- Ezen magam is tűnődöm *jegyzi meg, miközben nem kapja meg a kulcsokat, de cserébe kap kötelet. Ki a rosseb járkál a zsebében egy hurokkal? Mindenesetre itt tréfának helye nincs, avagy csak kihívás még nagyobb tréfálkozásra, meg nem jött rá.*
- Az istenek megáldjanak jóember, bizalmam jeléül dugtam ki a kezemet, hogy lásd, nem akarok ártani se neked, se az úrnődnek. Ha akarnék, akkor az ő kezét dugtam volna ki. Sajnálatos félreértés történt. Azt hittem, ez a jós szekere, aztán úrnőd valami furcsa okból rám zárta az ajtót, és kihajította a kulcsot. Azt hiszem összekevert valakivel... Egyébként ép és egészséges, magad is meggyőződhetsz róla, ha felveszed a kulcsokat, amik valahol ott lesznek, aztán pedig kinyitod ezt az ajtót. És kérlek ne vedd modortalanságnak a részemről, de ha levágnád a kézfejem, akkor szabad is lennék, és dühös is, és mellesleg egy szakérbe zárva az úrnőddel, azt már csak nem akarhatod te sem. Maradjunk józanok, még ha ez egyikünknek sem könnyű ebben a furcsa kutyakomédiában.
6314. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-24 21:35:13
Üzenet elküldve: 2018-06-24 21:35:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői karaván//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Oham felé//
*Az ollócsattogtató immár vidoran és fütyörészve indul az útjára. A pénze megvan, az ügyfél elégedett és jól teszi. Mértani pontossággal megnyírt feje minden bizonnyal immár a jövő követendő divatja a karaváni forgatagban. Halax azonban hallatlan cselekedetre szánja el magát, s félő, hogy mindenki füle hallatára állítja meg az elébb még ollóval rohangáló figurát. Azonban a tömeg ezúttal nem figyel fel, talán számítanak rá, hogy ezúttal csupán ismét egy üzleties beszélgetés következik, ami már korántsem oly érdekes, mint egy porba hulló szomorú fül, vagy orr.*
- Hogyan? *Áll meg hórihorgas köpenyesünk a szóra, majd lassan Halax felé fordul.* Segítségre? Fürdősátor? Káddal a kezében? Nem értem. *Még dús szemöldökei is felszaladnak a homloka közepére, hol aztán egy hosszú hernyóvá fonódjanak össze, bizony ott is elkélne egy alapos nyírás.*
- Ó! Oham mestert majd én figyelmeztetem, ne fáradj vele! *Legyint csak a férfi szavaira, vigyorogva. Mintha elméjében máris kattant volna valami kis gnóm feltaláló által kreált kis kapcsoló szerkezet.*
- Bár, ami azt illeti... neeeem... Oham nem szereti, ha zavarják, főleg, ha illetéktelenek tudják meg a sátra pontos helyét. *Itt persze szájára csap, mert máris többet beszélt, mint amit szeretett volna. Nos igen, ollókézművesünk talán nem a legokosabbik üzletember, ki a wegtoreni karavánnal érkezett.*
//Nyárelői karaván//
//A négylábúak asszonya//
*Az árus nem az előzékeny és udvarias fajtából való, tán ez feltűnt már Vierstrának is, ahogy az elébb az asszonnyal bánt. Ennek megfelelően lép a lány elé, hogy befurakodjon a szekér belsejébe:*
- Kushadjatok már! *Ordítja el magát rögtön, markait egymáshoz dörzsölve. Az állatok hallgathatnak rá, mert azonnal szűkölve és vonyítva fejezik be a csaholást és az ugatást. Vierstra látja, amint az árus az ajtón belépve tűnik el, s minden bizonnyal hallja az ordítást, s az azt követő csendet is, ehhez bizony nem kellenek elf fülek. Mielőtt azonban a bűz birtokába belépne, még épp az ajtóban, bokáját hirtelen megragadják alulról. Ha lenéz az iménti asszony könnyektől iszamós tekintetét látja, amint esdeklőn, térden állva néz fel a lányra:*
- Öld meg! Kérlek öld meg! *Formálja a szavakat a szájával, szinte alig suttogva, de elég egyértelműen ahhoz, hogy a lány megérthesse. Aztán mielőtt az árus bármit megsejthetne, elengedi Vierstra bokáját és hátat fordulva eliszkol, hogy folytassa az előbbi súrolást. Néha azért oda-oda néz, fel a lányra, mindaddig, míg az eltűnik a szekérben.*
- Kérlek! *Szája ismét sírásra görbül.*
//Nyárelői karaván//
//A fekete vagont kellett volna//
*A hangokat abban a pillanatban vágják el, ahogy Lorew kiszól. Némiképp meg is lepődhetnek, mert hirtelen halk tanácskozás veszi kezdetét, mely kapcsán a tanácstalanságot hamarosan egy szigorúbb, nagyon mély, erőteljesebb hang váltja fel, mi félreérthetetlenül a vagon belsejébe szól:*
- Ki vagy? És mit keresel az úrnő hálófülkéjében? *Kérdezi, hallhatóan türelmetlenül. Emellett Lorew vagonból kikandikáló kezére, mintha kötél hurkolódna, s az integetésre egyre csak szorul. Bizony ez egy apró kelepce. Talán nem kellene ismeretlen idegeneknek karokat kidugdosni egy feltételezhetően őrült nő hálófülkéje pöttöm ablakán. A kezét nem fogja tudni visszahúzni, annyi bizonyos, így jobban teszi ha válaszol a feltett kérdésre, feltéve persze, ha nem akarja kézfej nélkül visszakapni. A gúzsba kötött kézre ugyanis hamarosan, mintha hideg acél is feszülne.*
- Csak semmi trükk! Válaszolj! *Sziszegi a hang, majd egy másik közvetlen mellette szintén megszólal:*
- Úrnőm, jól vagy? *A kérdés hallhatóan aggodalommal terhes.*
//Nyárelői karaván//
//Dalospacsirta//
- Úgy, úgy! Erre emberek! *Tapsikol hangosan, s kiabálva biztatja a tömeg egy részét kik már bizony az alkalmi színpad előtt tolonganak. Túlzás lenne azt állítani, hogy az egész karaván Salwar megcsodálására gyűlt itt össze, de ami azt illeti egész szép számban álldogálnak már türelmetlenül. Néhol egy-két hang már egyenesen előadást követel, mintha egész nap erre vártak volna.*
- Éneket! Éneket! Éneket! *Harsogják a lurkók kacagó szájjal, nekik annyi bizonyos, hogy maga a fennforgás is örömet okoz, ha tehetik még nagyobbat csinálnak belőle, mert a felnőttek közül is többen átveszik a rigmust. A Salwar húzódozó mondataira az árus előbb trükköt sejtve húzza fel szemöldökét, majd végignézve a férfin megenyhülve bólint, s a szekér belsejében tűnik el. Miután visszatér, kezében egy fehér, bő ujjas ing, egy egyszerű vászon nadrág, s ami a legérdekesebb, egy olykor bordó, olykor sötétkékbe hajló meghatározhatatlan anyagú köpeny:*
- Erre különösen vigyázz barátom! Még a nagyapámé volt, akinek énektudását tisztelet övezte Wegtoren szerte. Állítólag egy férfinak lopása ellenére ne vágták le a kezét, mikor a vesztőhelyen dalolt mellette. *Meséli elmélázva, de komoly arccal. Majd a homlokára csap.*
- Ó, a hangszer! *Kiált fel, s ismét eltűnik a kocsiban, hogy pár pillanat múlva egy szépen faragott, sértetlen, vízcseppszerű testű lanttal térjen vissza, melynek mind a hat húrja megvan. A lant nyaka szinte merőlegesen hajlik rá a szárra. Salwar, ha esetleg kipróbálja hallható, hogy oly tökéletes hangolásban üti a terceket, hogy abban egy tizedhangnyi eltérés sincs. Oldalán ismeretlen íráshoz hasonlatos jeleket faragtak belé, de csak óvatosan, hogy a testben megpendülő hang erősítését ne befolyásolja.*
- Ez is nagyapámé volt. *Nyújtja át tisztelettel a férfinak.* Talán játszhatnál az ő emlékére is. *Mondja halkan.* Itt vannak, akik ismerték és szerették őt. *Súgja, s a tömegben néhol megjelenő kaftános figurákra mutat.* A szekér mögött átöltözhetsz. *Súgja ismét, majd a tömeghez fordul.*
- Türelem, emberek, türelem, a művész az alkalomhoz illően átöltözik. Az előadás végeztével minden érdeklődő tíz százalék engedményt kap mindenből, mit csak megkíván! *Vigyorog a tömegre.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Oham felé//
*Az ollócsattogtató immár vidoran és fütyörészve indul az útjára. A pénze megvan, az ügyfél elégedett és jól teszi. Mértani pontossággal megnyírt feje minden bizonnyal immár a jövő követendő divatja a karaváni forgatagban. Halax azonban hallatlan cselekedetre szánja el magát, s félő, hogy mindenki füle hallatára állítja meg az elébb még ollóval rohangáló figurát. Azonban a tömeg ezúttal nem figyel fel, talán számítanak rá, hogy ezúttal csupán ismét egy üzleties beszélgetés következik, ami már korántsem oly érdekes, mint egy porba hulló szomorú fül, vagy orr.*
- Hogyan? *Áll meg hórihorgas köpenyesünk a szóra, majd lassan Halax felé fordul.* Segítségre? Fürdősátor? Káddal a kezében? Nem értem. *Még dús szemöldökei is felszaladnak a homloka közepére, hol aztán egy hosszú hernyóvá fonódjanak össze, bizony ott is elkélne egy alapos nyírás.*
- Ó! Oham mestert majd én figyelmeztetem, ne fáradj vele! *Legyint csak a férfi szavaira, vigyorogva. Mintha elméjében máris kattant volna valami kis gnóm feltaláló által kreált kis kapcsoló szerkezet.*
- Bár, ami azt illeti... neeeem... Oham nem szereti, ha zavarják, főleg, ha illetéktelenek tudják meg a sátra pontos helyét. *Itt persze szájára csap, mert máris többet beszélt, mint amit szeretett volna. Nos igen, ollókézművesünk talán nem a legokosabbik üzletember, ki a wegtoreni karavánnal érkezett.*
//Nyárelői karaván//
//A négylábúak asszonya//
*Az árus nem az előzékeny és udvarias fajtából való, tán ez feltűnt már Vierstrának is, ahogy az elébb az asszonnyal bánt. Ennek megfelelően lép a lány elé, hogy befurakodjon a szekér belsejébe:*
- Kushadjatok már! *Ordítja el magát rögtön, markait egymáshoz dörzsölve. Az állatok hallgathatnak rá, mert azonnal szűkölve és vonyítva fejezik be a csaholást és az ugatást. Vierstra látja, amint az árus az ajtón belépve tűnik el, s minden bizonnyal hallja az ordítást, s az azt követő csendet is, ehhez bizony nem kellenek elf fülek. Mielőtt azonban a bűz birtokába belépne, még épp az ajtóban, bokáját hirtelen megragadják alulról. Ha lenéz az iménti asszony könnyektől iszamós tekintetét látja, amint esdeklőn, térden állva néz fel a lányra:*
- Öld meg! Kérlek öld meg! *Formálja a szavakat a szájával, szinte alig suttogva, de elég egyértelműen ahhoz, hogy a lány megérthesse. Aztán mielőtt az árus bármit megsejthetne, elengedi Vierstra bokáját és hátat fordulva eliszkol, hogy folytassa az előbbi súrolást. Néha azért oda-oda néz, fel a lányra, mindaddig, míg az eltűnik a szekérben.*
- Kérlek! *Szája ismét sírásra görbül.*
//Nyárelői karaván//
//A fekete vagont kellett volna//
*A hangokat abban a pillanatban vágják el, ahogy Lorew kiszól. Némiképp meg is lepődhetnek, mert hirtelen halk tanácskozás veszi kezdetét, mely kapcsán a tanácstalanságot hamarosan egy szigorúbb, nagyon mély, erőteljesebb hang váltja fel, mi félreérthetetlenül a vagon belsejébe szól:*
- Ki vagy? És mit keresel az úrnő hálófülkéjében? *Kérdezi, hallhatóan türelmetlenül. Emellett Lorew vagonból kikandikáló kezére, mintha kötél hurkolódna, s az integetésre egyre csak szorul. Bizony ez egy apró kelepce. Talán nem kellene ismeretlen idegeneknek karokat kidugdosni egy feltételezhetően őrült nő hálófülkéje pöttöm ablakán. A kezét nem fogja tudni visszahúzni, annyi bizonyos, így jobban teszi ha válaszol a feltett kérdésre, feltéve persze, ha nem akarja kézfej nélkül visszakapni. A gúzsba kötött kézre ugyanis hamarosan, mintha hideg acél is feszülne.*
- Csak semmi trükk! Válaszolj! *Sziszegi a hang, majd egy másik közvetlen mellette szintén megszólal:*
- Úrnőm, jól vagy? *A kérdés hallhatóan aggodalommal terhes.*
//Nyárelői karaván//
//Dalospacsirta//
- Úgy, úgy! Erre emberek! *Tapsikol hangosan, s kiabálva biztatja a tömeg egy részét kik már bizony az alkalmi színpad előtt tolonganak. Túlzás lenne azt állítani, hogy az egész karaván Salwar megcsodálására gyűlt itt össze, de ami azt illeti egész szép számban álldogálnak már türelmetlenül. Néhol egy-két hang már egyenesen előadást követel, mintha egész nap erre vártak volna.*
- Éneket! Éneket! Éneket! *Harsogják a lurkók kacagó szájjal, nekik annyi bizonyos, hogy maga a fennforgás is örömet okoz, ha tehetik még nagyobbat csinálnak belőle, mert a felnőttek közül is többen átveszik a rigmust. A Salwar húzódozó mondataira az árus előbb trükköt sejtve húzza fel szemöldökét, majd végignézve a férfin megenyhülve bólint, s a szekér belsejében tűnik el. Miután visszatér, kezében egy fehér, bő ujjas ing, egy egyszerű vászon nadrág, s ami a legérdekesebb, egy olykor bordó, olykor sötétkékbe hajló meghatározhatatlan anyagú köpeny:*
- Erre különösen vigyázz barátom! Még a nagyapámé volt, akinek énektudását tisztelet övezte Wegtoren szerte. Állítólag egy férfinak lopása ellenére ne vágták le a kezét, mikor a vesztőhelyen dalolt mellette. *Meséli elmélázva, de komoly arccal. Majd a homlokára csap.*
- Ó, a hangszer! *Kiált fel, s ismét eltűnik a kocsiban, hogy pár pillanat múlva egy szépen faragott, sértetlen, vízcseppszerű testű lanttal térjen vissza, melynek mind a hat húrja megvan. A lant nyaka szinte merőlegesen hajlik rá a szárra. Salwar, ha esetleg kipróbálja hallható, hogy oly tökéletes hangolásban üti a terceket, hogy abban egy tizedhangnyi eltérés sincs. Oldalán ismeretlen íráshoz hasonlatos jeleket faragtak belé, de csak óvatosan, hogy a testben megpendülő hang erősítését ne befolyásolja.*
- Ez is nagyapámé volt. *Nyújtja át tisztelettel a férfinak.* Talán játszhatnál az ő emlékére is. *Mondja halkan.* Itt vannak, akik ismerték és szerették őt. *Súgja, s a tömegben néhol megjelenő kaftános figurákra mutat.* A szekér mögött átöltözhetsz. *Súgja ismét, majd a tömeghez fordul.*
- Türelem, emberek, türelem, a művész az alkalomhoz illően átöltözik. Az előadás végeztével minden érdeklődő tíz százalék engedményt kap mindenből, mit csak megkíván! *Vigyorog a tömegre.*
6313. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:36:01
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:36:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok Hifeti//
- Hát, sok sikert!
*Bólint kicsit a férfi elhatározására. Meglepődne, ha a sötételf tényleg képes lenne felkeresni Erdőmélyét, de ha tényleg akkora arca van, mint amekkorának tűnik lehet, hogy önkényesen a halálba kergeti majd magát. Még csak bele sem gondolna a következményekbe, amit egy távoli, sűrű, ragadozókkal teli erdő jelent.
Nellara csendesen végighallgatja a történetet, meg sem lepődik, hogy nem olyan hősies az egész, mint ahogyan a férfi ezt eddig beállította.*
- Sajnálom.
*Azért próbál valami együttérzést színlelni, nem akar bunkónak tűnni, főleg azok után, hogy a férfi hazakíséri. Talán.
Nem igazán tud mit mondani, ezért csendben figyeli a tájat, és azt, ahogyan szép lassan elhagyják a tisztást, és átérek a Szántóföldekre.*
- Hát, sok sikert!
*Bólint kicsit a férfi elhatározására. Meglepődne, ha a sötételf tényleg képes lenne felkeresni Erdőmélyét, de ha tényleg akkora arca van, mint amekkorának tűnik lehet, hogy önkényesen a halálba kergeti majd magát. Még csak bele sem gondolna a következményekbe, amit egy távoli, sűrű, ragadozókkal teli erdő jelent.
Nellara csendesen végighallgatja a történetet, meg sem lepődik, hogy nem olyan hősies az egész, mint ahogyan a férfi ezt eddig beállította.*
- Sajnálom.
*Azért próbál valami együttérzést színlelni, nem akar bunkónak tűnni, főleg azok után, hogy a férfi hazakíséri. Talán.
Nem igazán tud mit mondani, ezért csendben figyeli a tájat, és azt, ahogyan szép lassan elhagyják a tisztást, és átérek a Szántóföldekre.*
6312. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-24 11:39:35
Üzenet elküldve: 2018-06-24 11:39:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A Nagy Egyenlőség Napja //
// Útom Amonra //
// Samonyr, Coralynde, Darenahr, Laurentitia, Latlie //
*Mint az várható, és Relé gesztusából valóban megtörténő esemény, valakik szekéren próbálnak menekülni a városból. Cora is örülne most neki, ha lenne egy saját szekere, vagy ami még jobb, egy lova, de helyzetéből kiindulva még egy girhes szamárnak is örülne, csak vigye el a hátán. Nem mintha túlzottan válogatós fajta lenne, elvégre a városba is a saját lábain érkezett, meg is sínylette, pedig mennyivel könnyebb dolga lett volna, ha valami szép telivéren vágtázik keresztül a szegénynegyeden, és nem verik el.
Ahogy Relé megindul a menekülők irányába, Cora továbbra is követi, egyetlen lépésre sem maradva le tőle, mert ki tudja, hogy az mihez vezetne. Még a végén elveszítené őt! Azt pedig már nem!
Kikukucskál Relé mögül a szekeresekre, megpróbálja legszánalmasabb ábrázatát elővenni, ezüst tekintete szinte könnyel telik meg, kalapját pedig leveszi fejéről és kezei között morzsolgatja a szélét, remélvén, hogy a szánnivaló gyermek kinézetét megsajnálják eléggé ahhoz, hogy helyet adjanak neki. Meg persze a többieknek is, de hát Cora nézőpontjából ők annyira nem fontosak, hogy magukkal vigyék őket. Csak Relé.*
~Kik azok a többiek?~
*Néhány pillanatra muszáj megtörnie a szenvedő kislány ábrázatot, hogy elgondolkodóvá változzon, és igyekszik sorra venni, hogy kik voltak velük a kertben, akik most nincsenek velük. De sajnos, vagy nem sajnos, újra csak arra a megállapításra jut, hogy egyáltalán nem érdekli, kik azok a többiek, így csak jelenlévő brigádján fut végig, rosszalló pillantással.*
- Ha olyan nagyon soká' akarunk várni, akkó' mindenrő' lecsúszunk, na! Várjon a rosseb bárkire, aki nem mi vagyunk, mer' így mi se jutunk sehova.
*Fegyelmező nézéssel futtatja végig tekintetét az itt lévő társaságon, még mutatóujját is feltartja nekik, hogy csak legyen bárkinek is ellenvéleménye, azt bizony vagy jól itt hagyja, vagy megharapja. Még kicsit vicsorog is hozzá, hogy itt ellenvetés el nem lesz fogadva.
Mikor úgy érzi, hogy eléggé hatásos lehetett viselkedése, visszafordul a szekeresekhez, és újra előveszi szomorú kis ábrázatát, a kalap-morzsolgatással együtt.*
- Legyenek mán oly kedvik, hogy magukkal visznek minket. Messzire mennénk, de hát nézzenek mán ránk, hogy nézünk mán ki.
*Szomorúan lehajtja fejét, majd újra könnycseppek jelennek meg szemei sarkában, ahogy visszanéz, immár mindenkire.*
- Menekültek vó'nánk, vagy mi...
*Relének azért sutyiban kioszt egy kacsintást, de egyébként csak igyekszik fenntartani a látszatot, hogy ő bizony nagyon szomorú, és nagyon menekült.*
// Útom Amonra //
// Samonyr, Coralynde, Darenahr, Laurentitia, Latlie //
*Mint az várható, és Relé gesztusából valóban megtörténő esemény, valakik szekéren próbálnak menekülni a városból. Cora is örülne most neki, ha lenne egy saját szekere, vagy ami még jobb, egy lova, de helyzetéből kiindulva még egy girhes szamárnak is örülne, csak vigye el a hátán. Nem mintha túlzottan válogatós fajta lenne, elvégre a városba is a saját lábain érkezett, meg is sínylette, pedig mennyivel könnyebb dolga lett volna, ha valami szép telivéren vágtázik keresztül a szegénynegyeden, és nem verik el.
Ahogy Relé megindul a menekülők irányába, Cora továbbra is követi, egyetlen lépésre sem maradva le tőle, mert ki tudja, hogy az mihez vezetne. Még a végén elveszítené őt! Azt pedig már nem!
Kikukucskál Relé mögül a szekeresekre, megpróbálja legszánalmasabb ábrázatát elővenni, ezüst tekintete szinte könnyel telik meg, kalapját pedig leveszi fejéről és kezei között morzsolgatja a szélét, remélvén, hogy a szánnivaló gyermek kinézetét megsajnálják eléggé ahhoz, hogy helyet adjanak neki. Meg persze a többieknek is, de hát Cora nézőpontjából ők annyira nem fontosak, hogy magukkal vigyék őket. Csak Relé.*
~Kik azok a többiek?~
*Néhány pillanatra muszáj megtörnie a szenvedő kislány ábrázatot, hogy elgondolkodóvá változzon, és igyekszik sorra venni, hogy kik voltak velük a kertben, akik most nincsenek velük. De sajnos, vagy nem sajnos, újra csak arra a megállapításra jut, hogy egyáltalán nem érdekli, kik azok a többiek, így csak jelenlévő brigádján fut végig, rosszalló pillantással.*
- Ha olyan nagyon soká' akarunk várni, akkó' mindenrő' lecsúszunk, na! Várjon a rosseb bárkire, aki nem mi vagyunk, mer' így mi se jutunk sehova.
*Fegyelmező nézéssel futtatja végig tekintetét az itt lévő társaságon, még mutatóujját is feltartja nekik, hogy csak legyen bárkinek is ellenvéleménye, azt bizony vagy jól itt hagyja, vagy megharapja. Még kicsit vicsorog is hozzá, hogy itt ellenvetés el nem lesz fogadva.
Mikor úgy érzi, hogy eléggé hatásos lehetett viselkedése, visszafordul a szekeresekhez, és újra előveszi szomorú kis ábrázatát, a kalap-morzsolgatással együtt.*
- Legyenek mán oly kedvik, hogy magukkal visznek minket. Messzire mennénk, de hát nézzenek mán ránk, hogy nézünk mán ki.
*Szomorúan lehajtja fejét, majd újra könnycseppek jelennek meg szemei sarkában, ahogy visszanéz, immár mindenkire.*
- Menekültek vó'nánk, vagy mi...
*Relének azért sutyiban kioszt egy kacsintást, de egyébként csak igyekszik fenntartani a látszatot, hogy ő bizony nagyon szomorú, és nagyon menekült.*
6311. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 20:19:10
Üzenet elküldve: 2018-06-23 20:19:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nagy egyenlőség napja//
//Briwal, Tizio, Naty, Mey//
*A férfiak csak egy kedves pillantást vet, ennyi épp elég is, hogy felmérje őket. Testvérek, ez nem vitás, és a szőkeséggel ellentétben nemeseknek tűnnek. Lehet ők is a városból menekültek. Nem ismerős egyikőjük sem, nem hiszi, hogy látta volna őket a negyedben, és így nem is tudhatja, mennyire érdemes velük jóban lenni. Kár, hogy nem fülelt jobban. Anyja elég sokat hajtogatta már az elmúlt években, hogy meg kéne házasodnia, egy tehetős férjet fognia magának, csak ezt látja a fiúkban. A szerelem és a rózsaszín felhő nem illik egy úri kisasszonyhoz.*
-Nem sok jót. *Csóválja a fejét.* Amikor elsiettem előtte, épp fosztogatta egy kisebb tömeg. Az ablakok egy része betörve, a kapu kifeszítve. Viszont sehol egy holttest. *Erre tisztán emlékszik, azon a sarkon épp nem fordult fel a gyomra hullák látványától.* Szerintem ha volt is otthon valaki, sikerült kimenekülniük.
*Az is lehet, hogy a házban vágták le mindet, de nem szeretne borúlátó lenni, a saját érdekében is inkább optimista marad.*
-Miért érdekli ennyire az a kúria? Netán a családja?
*És itt nem vér szerinti kötődésre gondol, sokkal inkább szerződésben lefektetettre. Még mindig szolgálónak hiszi a lányt, legalábbis erre lát a legnagyobb esélyt. Az is lehet, hogy csak látta már párszor a mesés házat kívülről, és érdeklődött, érdemes-e elmennie arrafelé fosztogatni, vagy már mindent elkapkodtak.*
//Briwal, Tizio, Naty, Mey//
*A férfiak csak egy kedves pillantást vet, ennyi épp elég is, hogy felmérje őket. Testvérek, ez nem vitás, és a szőkeséggel ellentétben nemeseknek tűnnek. Lehet ők is a városból menekültek. Nem ismerős egyikőjük sem, nem hiszi, hogy látta volna őket a negyedben, és így nem is tudhatja, mennyire érdemes velük jóban lenni. Kár, hogy nem fülelt jobban. Anyja elég sokat hajtogatta már az elmúlt években, hogy meg kéne házasodnia, egy tehetős férjet fognia magának, csak ezt látja a fiúkban. A szerelem és a rózsaszín felhő nem illik egy úri kisasszonyhoz.*
-Nem sok jót. *Csóválja a fejét.* Amikor elsiettem előtte, épp fosztogatta egy kisebb tömeg. Az ablakok egy része betörve, a kapu kifeszítve. Viszont sehol egy holttest. *Erre tisztán emlékszik, azon a sarkon épp nem fordult fel a gyomra hullák látványától.* Szerintem ha volt is otthon valaki, sikerült kimenekülniük.
*Az is lehet, hogy a házban vágták le mindet, de nem szeretne borúlátó lenni, a saját érdekében is inkább optimista marad.*
-Miért érdekli ennyire az a kúria? Netán a családja?
*És itt nem vér szerinti kötődésre gondol, sokkal inkább szerződésben lefektetettre. Még mindig szolgálónak hiszi a lányt, legalábbis erre lát a legnagyobb esélyt. Az is lehet, hogy csak látta már párszor a mesés házat kívülről, és érdeklődött, érdemes-e elmennie arrafelé fosztogatni, vagy már mindent elkapkodtak.*
6310. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 20:16:59
Üzenet elküldve: 2018-06-23 20:16:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// ReiDith //
*Kicsit örül, hogy otthagyta ismeretlen rokonát, aki talán egyedül nem jutott volna el a Pintybe, na de már ott van, az már más kérdés, hogy meddig lesz biztonságos az a hely.*
- Szerintem a gyújtogatás nem volt jó ötlet, de majd ha vége ennek az egésznek, kapsz egy új kabátot. *Ahogy a tisztásra érnek le is dobja a földre a koszos és szakadt függönydarabot magukról.*
- Más módszer? Mire gondolsz, kérlek fejtsd ki. *Mosolyog vissza és közben lehuppan a földre, itt végre nyugalom van, egy kis pihenés meg nem árt meg.*
*Kicsit örül, hogy otthagyta ismeretlen rokonát, aki talán egyedül nem jutott volna el a Pintybe, na de már ott van, az már más kérdés, hogy meddig lesz biztonságos az a hely.*
- Szerintem a gyújtogatás nem volt jó ötlet, de majd ha vége ennek az egésznek, kapsz egy új kabátot. *Ahogy a tisztásra érnek le is dobja a földre a koszos és szakadt függönydarabot magukról.*
- Más módszer? Mire gondolsz, kérlek fejtsd ki. *Mosolyog vissza és közben lehuppan a földre, itt végre nyugalom van, egy kis pihenés meg nem árt meg.*
6309. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 13:15:11
Üzenet elküldve: 2018-06-23 13:15:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Malrion//
*Sietve elhagyják a Pintyet, és a tisztás felé veszik az irányt. Mindenhol zsibongó tömeg, vonuló karavánszerű lény-kavalkádok, legnagyobb részük a városból kifele húzzák az alfelük elfele. Igaz, ilyenkor ki az az eszement aki nem ezt teszi? Rei sem egy épkézláb elmével rendelkző élőlény, de azért az ő is fel tudja mérni, hogy hol van, és hol nincs lehetőség a túlélésre. Kabátját sajnálva sétálnak Malrionnal, miközben kiérnek a tisztásra. Hangosan meg is jegyzi: *
-Szép próbálkozás volt azért ez a gyújtogatás, bár a kabátom sínylette meg leginkább. Legközelebb kérlek más módszert próbálj találni a visszafogásomra. *Vigyorodik el, kissé kaján dolgokra gondolva. *
*Sietve elhagyják a Pintyet, és a tisztás felé veszik az irányt. Mindenhol zsibongó tömeg, vonuló karavánszerű lény-kavalkádok, legnagyobb részük a városból kifele húzzák az alfelük elfele. Igaz, ilyenkor ki az az eszement aki nem ezt teszi? Rei sem egy épkézláb elmével rendelkző élőlény, de azért az ő is fel tudja mérni, hogy hol van, és hol nincs lehetőség a túlélésre. Kabátját sajnálva sétálnak Malrionnal, miközben kiérnek a tisztásra. Hangosan meg is jegyzi: *
-Szép próbálkozás volt azért ez a gyújtogatás, bár a kabátom sínylette meg leginkább. Legközelebb kérlek más módszert próbálj találni a visszafogásomra. *Vigyorodik el, kissé kaján dolgokra gondolva. *
6308. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 12:09:54
Üzenet elküldve: 2018-06-23 12:09:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
// A Nagy Egyenlőség Napja //
// Útom Amonra //
// Samonyr, Coralynde, Darenahr, Laurentitia, Latlie //
- Milyen előzékeny ajánlat.
*Jól is esik neki, hogy Samonyr valamelyest ki is emeli őt. Mindig jó pontot jelent az, ha valaki különleges bánásmódban részesítik.
Úgy tűnik felvetésére a válasz igen egyöntetű, amivel nincs is semmi problémája, főleg, hogy szépen megindokolták a miérteket.*
- Igazatok van.
*Ismeri el fejet hajtva az ész érvek előtt.*
- Akkor legyen úgy, ahogy ti szeretnétek, és javasoltátok.
*Coralynde továbbra is elbűvöli a fentebb említett okokból. Csak bájosan mosolyog rá, hogy nyugodjon meg, azért annyira nem túl szenzitív, hogy ilyen aprócska nyelvbotláson is megsértődjön.
Fel is kapja fejét Darenahr észrevételére, tekintetével azonnal keresni is kezdi az említett szekeret. Szemei felcsillannak az örömtől, hogy végre talán egyről a kettőre juthatnak.*
- Szerintem tökéletes.
*Aligha habozik egy pillanat erejéig, majd sarkon fordul és határozott léptekkel elindul a kocsi felé, bízva abban, hogy a többiek is követik, ahogy végül megállapodtak.*
- Kérem várjanak!
*Emeli meg kissé hangját, hogy szavai célt is érjenek. Fürge lépteinek köszönhetően hamar megteszi a szükséges távot és úgy tűnik a haladó kocsi is megtorpan végül.*
- A Égieknek hála! Kérem, tudnának segíteni pár megfáradt menekültnek? Természetesen a hálán túl aranyat is adnánk a nagylelkűségért cserébe.
~ Bár nem szívesen. ~
*Hiszen most a szükség órájában minden darabra szükségünk van, mégis inkább nem sajnálja azt a pár árválkodó darabot ami ott lapul a szolgálólány ruhájának rejtett zugaiban. A többiek felé fordul arcára kiül valamiféle kelletlen érzelem.*
- Muszáj bevárnunk a többieket? Egyáltalán meddig időznek még a templomnál?
*Szíve szerint bűntudat nélkül hátrahagyná a sebesült Aleniát, és a bájos, de számára teljesen értéktelen Luninarit. Utóbbiért még mindig inkább szívesebben tenne bármit, mint a tökéletes áldozat hercegnőért, aki eddig a gondon kívül mást nem okozott nekik. Márpedig Relael nem elég érzelgős ahhoz, hogy meghassa egy ismeretlen és nem túl szimpatikus, de akár riválisnak is nevezhető nő élete.*
// Útom Amonra //
// Samonyr, Coralynde, Darenahr, Laurentitia, Latlie //
- Milyen előzékeny ajánlat.
*Jól is esik neki, hogy Samonyr valamelyest ki is emeli őt. Mindig jó pontot jelent az, ha valaki különleges bánásmódban részesítik.
Úgy tűnik felvetésére a válasz igen egyöntetű, amivel nincs is semmi problémája, főleg, hogy szépen megindokolták a miérteket.*
- Igazatok van.
*Ismeri el fejet hajtva az ész érvek előtt.*
- Akkor legyen úgy, ahogy ti szeretnétek, és javasoltátok.
*Coralynde továbbra is elbűvöli a fentebb említett okokból. Csak bájosan mosolyog rá, hogy nyugodjon meg, azért annyira nem túl szenzitív, hogy ilyen aprócska nyelvbotláson is megsértődjön.
Fel is kapja fejét Darenahr észrevételére, tekintetével azonnal keresni is kezdi az említett szekeret. Szemei felcsillannak az örömtől, hogy végre talán egyről a kettőre juthatnak.*
- Szerintem tökéletes.
*Aligha habozik egy pillanat erejéig, majd sarkon fordul és határozott léptekkel elindul a kocsi felé, bízva abban, hogy a többiek is követik, ahogy végül megállapodtak.*
- Kérem várjanak!
*Emeli meg kissé hangját, hogy szavai célt is érjenek. Fürge lépteinek köszönhetően hamar megteszi a szükséges távot és úgy tűnik a haladó kocsi is megtorpan végül.*
- A Égieknek hála! Kérem, tudnának segíteni pár megfáradt menekültnek? Természetesen a hálán túl aranyat is adnánk a nagylelkűségért cserébe.
~ Bár nem szívesen. ~
*Hiszen most a szükség órájában minden darabra szükségünk van, mégis inkább nem sajnálja azt a pár árválkodó darabot ami ott lapul a szolgálólány ruhájának rejtett zugaiban. A többiek felé fordul arcára kiül valamiféle kelletlen érzelem.*
- Muszáj bevárnunk a többieket? Egyáltalán meddig időznek még a templomnál?
*Szíve szerint bűntudat nélkül hátrahagyná a sebesült Aleniát, és a bájos, de számára teljesen értéktelen Luninarit. Utóbbiért még mindig inkább szívesebben tenne bármit, mint a tökéletes áldozat hercegnőért, aki eddig a gondon kívül mást nem okozott nekik. Márpedig Relael nem elég érzelgős ahhoz, hogy meghassa egy ismeretlen és nem túl szimpatikus, de akár riválisnak is nevezhető nő élete.*
6307. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 03:14:33
Üzenet elküldve: 2018-06-23 03:14:33
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
*Nem zavartatja magát a gyaloglás miatt. De a bátorságpróba miatt annál inkább. Jóval feszesebb a tartása és látványosan más felé kezd el nézni, mintha csak a távolt figyelné eljövendő veszélyeket fürkészve. Majd végül mélyen Nellara szemébe nézve közli az új elhatározását.*
-Igazad van. Többet nyerek a megtalálásukkal, mint az a pár nap fizetség nélkül. Fel fogom őket keresni. Azt hiszem erről az útról ahogy visszaértünk azonnal.
*Vagy jól színészkedik vagy tényleg képes lenne elmenni oda. Ezt a szemlélőre bízom, hogy eldöntse. Elindul a szántóföldek és falvak irányába. De többször elgondolkodva visszanéz az erdőre.*
-A sárkányok mára már kihaltak. Amikor annak idején a barlangjába beosontam, kardomat két kézzel szorongattam, annyira be voltam tojva. Állítólag a lehelete olyan forró, hogy a követ is megolvasztja. Ahogy kilestem az utolsó kanyar mögül, óvatosan előre hajolva, hogy csak a fél fejem látszódjon, ha észrevesz. És azt is gyorsan vissza tudjam rántani...
Egy kisebb elefánt méretű, narancssárga pikkelyű gonosz teremtmény aludt a kandalló előtt a földön összekuporogva. Közte és a tűzhely között megpillantottam a bajba jutott hölgyet a széken megkötözve. Meg sem tudott mozdulni, de ahonnan én néztem, úgy látszott, mintha levegőt sem tudna venni a szoros csomótól.
Előugrottam és egyetlen suhintással lekaszaboltam a tűzokádót. Porba hullott és vele a büszkeségem. A nőről hirtelen lecsúszott a kötél és majd kiesett a székből, úgy nevetett. És egy halom fa, lepedő és pár festett kígyóbőr volt csak az, ami őt fogságban tartotta.
Nem mindenki érdemli meg, hogy kockáztassuk érte az életünket. De te jóra való lánynak tűnsz.
* Hangjában nem lehet felfedezni sértettséget. Nyugodt hangon mondta el ezeket. Az asszonyom és a hölgyemre viszont abszolút nem reagált.*
*Nem zavartatja magát a gyaloglás miatt. De a bátorságpróba miatt annál inkább. Jóval feszesebb a tartása és látványosan más felé kezd el nézni, mintha csak a távolt figyelné eljövendő veszélyeket fürkészve. Majd végül mélyen Nellara szemébe nézve közli az új elhatározását.*
-Igazad van. Többet nyerek a megtalálásukkal, mint az a pár nap fizetség nélkül. Fel fogom őket keresni. Azt hiszem erről az útról ahogy visszaértünk azonnal.
*Vagy jól színészkedik vagy tényleg képes lenne elmenni oda. Ezt a szemlélőre bízom, hogy eldöntse. Elindul a szántóföldek és falvak irányába. De többször elgondolkodva visszanéz az erdőre.*
-A sárkányok mára már kihaltak. Amikor annak idején a barlangjába beosontam, kardomat két kézzel szorongattam, annyira be voltam tojva. Állítólag a lehelete olyan forró, hogy a követ is megolvasztja. Ahogy kilestem az utolsó kanyar mögül, óvatosan előre hajolva, hogy csak a fél fejem látszódjon, ha észrevesz. És azt is gyorsan vissza tudjam rántani...
Egy kisebb elefánt méretű, narancssárga pikkelyű gonosz teremtmény aludt a kandalló előtt a földön összekuporogva. Közte és a tűzhely között megpillantottam a bajba jutott hölgyet a széken megkötözve. Meg sem tudott mozdulni, de ahonnan én néztem, úgy látszott, mintha levegőt sem tudna venni a szoros csomótól.
Előugrottam és egyetlen suhintással lekaszaboltam a tűzokádót. Porba hullott és vele a büszkeségem. A nőről hirtelen lecsúszott a kötél és majd kiesett a székből, úgy nevetett. És egy halom fa, lepedő és pár festett kígyóbőr volt csak az, ami őt fogságban tartotta.
Nem mindenki érdemli meg, hogy kockáztassuk érte az életünket. De te jóra való lánynak tűnsz.
* Hangjában nem lehet felfedezni sértettséget. Nyugodt hangon mondta el ezeket. Az asszonyom és a hölgyemre viszont abszolút nem reagált.*
6306. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 02:37:57
Üzenet elküldve: 2018-06-23 02:37:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok Hifeti//
- Eléggé... elrejtőznek.
*Rázza meg a vállát, hiszen nem túl sok mindent tud róluk. Csak pletykákat hallott a városban, semmi több, viszont azoknak is mindig van valami alapja, még ha is hasonlít teljesen az eredeti történetre, vagy mesére.*
- Ha elég bátor vagy hozzá, akkor kutass utánuk. Biztos, hogy valahogyan rájuk lehet találni.
*Kíváncsi, hogy a söttelf elég bátor-e ahhoz, hogy útra kelljen, és meglátogassa a veszélyes Erdőmélyét. Nellara biztos, hogy nem menne arrafelé.*
- Hölgyem, nem asszonyom!
*Szól egy kicsit bele, mert hát azért ez az egy dolog nem mindegy.
Nagyon kíváncsi arra, hogy honnan jön a sötételfnek az a beszéd, a tisztelgés, és hogy mindenáron egy erős, lovagias férfinak akar tűnni, aki bármire képes a nőkért.*
~Lehet, hogy hiányzik neki... Vagy csak kicsi neki, és ezzel leplezi.~
*Az is megfordul a fejében, hogy kevés a sötételf önbizalma, és mindenáron el akarja tüntetni ennek a jeleit.
Közben felszáll a lóra, bár elég kényelmetlenül érzi magát így. Ő lovon, a férfi gyalog... Lelkileg feszeng is ez miatt egy kicsit.*
- Még nem is hallottam sárkányokról. Merrefelé élnek?
- Eléggé... elrejtőznek.
*Rázza meg a vállát, hiszen nem túl sok mindent tud róluk. Csak pletykákat hallott a városban, semmi több, viszont azoknak is mindig van valami alapja, még ha is hasonlít teljesen az eredeti történetre, vagy mesére.*
- Ha elég bátor vagy hozzá, akkor kutass utánuk. Biztos, hogy valahogyan rájuk lehet találni.
*Kíváncsi, hogy a söttelf elég bátor-e ahhoz, hogy útra kelljen, és meglátogassa a veszélyes Erdőmélyét. Nellara biztos, hogy nem menne arrafelé.*
- Hölgyem, nem asszonyom!
*Szól egy kicsit bele, mert hát azért ez az egy dolog nem mindegy.
Nagyon kíváncsi arra, hogy honnan jön a sötételfnek az a beszéd, a tisztelgés, és hogy mindenáron egy erős, lovagias férfinak akar tűnni, aki bármire képes a nőkért.*
~Lehet, hogy hiányzik neki... Vagy csak kicsi neki, és ezzel leplezi.~
*Az is megfordul a fejében, hogy kevés a sötételf önbizalma, és mindenáron el akarja tüntetni ennek a jeleit.
Közben felszáll a lóra, bár elég kényelmetlenül érzi magát így. Ő lovon, a férfi gyalog... Lelkileg feszeng is ez miatt egy kicsit.*
- Még nem is hallottam sárkányokról. Merrefelé élnek?
6305. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 02:20:45
Üzenet elküldve: 2018-06-23 02:20:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
*Sajnos nincs a repertoárjában a gondolatolvasás, pedig sok mindent magára vállalna abból, amit a drága tündérünk róla gondol. Ám jelenleg csak a szavaira tud reagálni. Bár az sem kevés.*
-Venár? Még sosem hallottam róluk. *egy gondterhelt ránc suhan végig a homlokán, majd hirtelen hozzá teszi még* Csak titokzatos mesék szereplőiként. Ahogy a legtöbb ember.
* Meghallgatva a szó jelentését viszont észrevehetően más lesz az arckifejezése és egy árnyalattal a hangja is visszatér az eddigi hangszínhez.*
-Jó lenne tanulni tőlük, a szörnyölés nagymesterei. De még sosem volt dolgom velük élőben. Abból meg keveset tanul a sötételf, ha csak valaki legendákat beszél, hogy "állítólag van valaki, aki ilyet is tud meg olyat is".
Egész más az, ha valaki megmutatja élőben. És harc közben magam mellett látom, ők hogyan oldanak meg dolgokat.
* Ám nagyon úgy tűnik, hogy a gyanakvás kezd lehullani róla és áttörte a láthatatlan falat. És anélkül, hogy átgondolná az egészet, gyorsan tiszteleg Nellarának, jobb kézfejét a halántékához érintve.*
-Igenis, asszonyom! Védelmezője útra készen.
* Azért fontosnak érzi, hogy tisztázza a pontos foglalkozását. Ezért belekezd a magyarázatba, miközben laza kézzel megfogja a kantárt és úgy fordítja a lovat, hogy a lány kényelmesen fel tudjon szállni rá. És közben beszél.*
-Én városban, sokszor a Pegazus fogadóban várok arra, hogy valakinek útban legyen valamelyik bestia. Vagy a termőföldjén kószál és nem biztonságos kimenni, amíg le nem terítem. Vagy az erdőbe elkószáló gyermekek után küldenek aggódó szülők. De egyszer volt, hogy egy nemes még szűz leányát elrabolta egy sárkány, hogy véréből gonosz varázslatot kotyvasszon.
Ahhoz alaposan fel kellett készülnöm, hiszen nem csak meg kellett ölnöm a szárnyas hüllőt, de vigyáznom kellett a hölgyre is. Igazából nem is sikerült olyan jól az a munkám...
* Elhallgat, mint aki nem szeretne erről részletesen beszélni. És ha készen van a tündér, akkor elindulnak a hosszúnak ígérkező útra.*
*Sajnos nincs a repertoárjában a gondolatolvasás, pedig sok mindent magára vállalna abból, amit a drága tündérünk róla gondol. Ám jelenleg csak a szavaira tud reagálni. Bár az sem kevés.*
-Venár? Még sosem hallottam róluk. *egy gondterhelt ránc suhan végig a homlokán, majd hirtelen hozzá teszi még* Csak titokzatos mesék szereplőiként. Ahogy a legtöbb ember.
* Meghallgatva a szó jelentését viszont észrevehetően más lesz az arckifejezése és egy árnyalattal a hangja is visszatér az eddigi hangszínhez.*
-Jó lenne tanulni tőlük, a szörnyölés nagymesterei. De még sosem volt dolgom velük élőben. Abból meg keveset tanul a sötételf, ha csak valaki legendákat beszél, hogy "állítólag van valaki, aki ilyet is tud meg olyat is".
Egész más az, ha valaki megmutatja élőben. És harc közben magam mellett látom, ők hogyan oldanak meg dolgokat.
* Ám nagyon úgy tűnik, hogy a gyanakvás kezd lehullani róla és áttörte a láthatatlan falat. És anélkül, hogy átgondolná az egészet, gyorsan tiszteleg Nellarának, jobb kézfejét a halántékához érintve.*
-Igenis, asszonyom! Védelmezője útra készen.
* Azért fontosnak érzi, hogy tisztázza a pontos foglalkozását. Ezért belekezd a magyarázatba, miközben laza kézzel megfogja a kantárt és úgy fordítja a lovat, hogy a lány kényelmesen fel tudjon szállni rá. És közben beszél.*
-Én városban, sokszor a Pegazus fogadóban várok arra, hogy valakinek útban legyen valamelyik bestia. Vagy a termőföldjén kószál és nem biztonságos kimenni, amíg le nem terítem. Vagy az erdőbe elkószáló gyermekek után küldenek aggódó szülők. De egyszer volt, hogy egy nemes még szűz leányát elrabolta egy sárkány, hogy véréből gonosz varázslatot kotyvasszon.
Ahhoz alaposan fel kellett készülnöm, hiszen nem csak meg kellett ölnöm a szárnyas hüllőt, de vigyáznom kellett a hölgyre is. Igazából nem is sikerült olyan jól az a munkám...
* Elhallgat, mint aki nem szeretne erről részletesen beszélni. És ha készen van a tündér, akkor elindulnak a hosszúnak ígérkező útra.*
6304. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 01:51:45
Üzenet elküldve: 2018-06-23 01:51:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok Hifeti//
~Druida?~
*Fut át az agyán. Ilyen mágiát a lány is ismer, bár még sosem használta. Ha nem driuda, akkor vajon... Ő is holdmágus lenne?*
~Akkor nem csak az állatok elméjére tudna hatni.~
*Egyelőre annyiban marad, hogy a férfi valamiféle druida lehet, egészen úgy viselkedik, amit azok, akik...*
- Ó, te csak nem venár vagy?
*Kérdezi kicsit gyanakodva, hiszen nem találkozott még venárral.*
- A városban hallottam, hogy valamiféle venárok élnek Erdőmélyén, akik szörnyekre vadásznak.
*Igazság szerint a lelke mélyén még mindig nem tudja hova tenni a sötételfet, de úgy dönt, egyelőre megbízik benne. Ha a jövőben kiderül, hogy ez hiba, akkor még mindig ki tudja menteni magát pár varázslattal.*
- Én Synmirára tartottam. A kikötői erdőségben van, a Vashegytől nem messze.
*Ezt talán még igennek is lehetne venni. Most, a lázadások idején veszélyes a környék, talán nem árt, ha valaki vele tart.*
- Nem, még nem lopták el. Túl kicsi, hogy bárki meglovagolja.
~Druida?~
*Fut át az agyán. Ilyen mágiát a lány is ismer, bár még sosem használta. Ha nem driuda, akkor vajon... Ő is holdmágus lenne?*
~Akkor nem csak az állatok elméjére tudna hatni.~
*Egyelőre annyiban marad, hogy a férfi valamiféle druida lehet, egészen úgy viselkedik, amit azok, akik...*
- Ó, te csak nem venár vagy?
*Kérdezi kicsit gyanakodva, hiszen nem találkozott még venárral.*
- A városban hallottam, hogy valamiféle venárok élnek Erdőmélyén, akik szörnyekre vadásznak.
*Igazság szerint a lelke mélyén még mindig nem tudja hova tenni a sötételfet, de úgy dönt, egyelőre megbízik benne. Ha a jövőben kiderül, hogy ez hiba, akkor még mindig ki tudja menteni magát pár varázslattal.*
- Én Synmirára tartottam. A kikötői erdőségben van, a Vashegytől nem messze.
*Ezt talán még igennek is lehetne venni. Most, a lázadások idején veszélyes a környék, talán nem árt, ha valaki vele tart.*
- Nem, még nem lopták el. Túl kicsi, hogy bárki meglovagolja.
6303. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 01:33:47
Üzenet elküldve: 2018-06-23 01:33:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
*A ló nem ijed meg ezek szerint. Hősünk öncélúan nem akarna ártani neki. Csodálja ezeket a lényeket, akik jóval kevesebb keserűséggel szolgálják ki a nőket, mint mostanában ő. És ez elismerendő erény.*
-Nos, a legtöbb varázslatom a fenevadak elméjére hatnak. Szemmel nem lehet őket látni, de aki mestere a mágia ezen ágának, annak olyan kihasználni az előnyeit, mint lélegzetet venni. Hol lassabban, hogy ne hívjuk fel magunkra a figyelmet rejtőzködés közben. Hol nagyot szippantva a levegőből, hogy gigászi erővel sújtsunk le ezekre az emberevőkre. Meg tündérevőkre. Senki nem lehet tőlük biztonságban és különleges főzetek meg tökéletes kardforgatás mellett ezek is kellenek, ha egyedül akarod legyőzni őket.
De mit is fecsegek, nyilvánvalóan unalmas lehet számodra. Néha megesik, hogy belefeledkezem.
* Nem kerüli el a figyelmét a hangsúly, mely figyelmeztet. És hogy közelebb lép hozzá.*
~Megint itt tartunk. Egy újabb nő, aki csupán fajom miatt előítéletes. Ez biztosan nem ő.~
* A kézfogás viszont nem tűnt fel neki. És bármit is szóljon Nellara, elhúzva kezét az állattól, mélyen meghajol előtte.*
-Szolgálatodra, szép hölgy! Látom indulni készülsz és ha nem bánod, elkísérlek és kardommal védelek. De merre is mész tovább innen?
* Gondolkodik, hogyan kelthetne jobb benyomást, mert ha tolvajnak nézte, akkor csak a bolond akarná, hogy közvetlenül mellette sétáljon és a kardját emlegesse.
Vagy talán azok se!*
-Valaki megpróbálta ellopni? Remek nyomozói és nyomolvasó képességeim vannak. És ha valaki ilyet megpróbál... És esetleg még sikerrel is járna, hamar visszaszerzem neked. Emiatt ne aggódj!
* Reméli ez a sok felajánlott szolgálat elnyeri a tetszését.*
*A ló nem ijed meg ezek szerint. Hősünk öncélúan nem akarna ártani neki. Csodálja ezeket a lényeket, akik jóval kevesebb keserűséggel szolgálják ki a nőket, mint mostanában ő. És ez elismerendő erény.*
-Nos, a legtöbb varázslatom a fenevadak elméjére hatnak. Szemmel nem lehet őket látni, de aki mestere a mágia ezen ágának, annak olyan kihasználni az előnyeit, mint lélegzetet venni. Hol lassabban, hogy ne hívjuk fel magunkra a figyelmet rejtőzködés közben. Hol nagyot szippantva a levegőből, hogy gigászi erővel sújtsunk le ezekre az emberevőkre. Meg tündérevőkre. Senki nem lehet tőlük biztonságban és különleges főzetek meg tökéletes kardforgatás mellett ezek is kellenek, ha egyedül akarod legyőzni őket.
De mit is fecsegek, nyilvánvalóan unalmas lehet számodra. Néha megesik, hogy belefeledkezem.
* Nem kerüli el a figyelmét a hangsúly, mely figyelmeztet. És hogy közelebb lép hozzá.*
~Megint itt tartunk. Egy újabb nő, aki csupán fajom miatt előítéletes. Ez biztosan nem ő.~
* A kézfogás viszont nem tűnt fel neki. És bármit is szóljon Nellara, elhúzva kezét az állattól, mélyen meghajol előtte.*
-Szolgálatodra, szép hölgy! Látom indulni készülsz és ha nem bánod, elkísérlek és kardommal védelek. De merre is mész tovább innen?
* Gondolkodik, hogyan kelthetne jobb benyomást, mert ha tolvajnak nézte, akkor csak a bolond akarná, hogy közvetlenül mellette sétáljon és a kardját emlegesse.
Vagy talán azok se!*
-Valaki megpróbálta ellopni? Remek nyomozói és nyomolvasó képességeim vannak. És ha valaki ilyet megpróbál... És esetleg még sikerrel is járna, hamar visszaszerzem neked. Emiatt ne aggódj!
* Reméli ez a sok felajánlott szolgálat elnyeri a tetszését.*
6302. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 01:09:37
Üzenet elküldve: 2018-06-23 01:09:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok Hifeti//
- Mágus?
*Kérdez vissza, majd újra végignéz az idegen sötételfen. Feláll, összecsukja a könyvét, és a táskája mélyére süllyeszti.*
- Valóban? Milyen mágus?
*Nem tűnik a férfi mágusnak, inkább nézi ki belőle, hogy kardforgató, amit az be is vallja. "Szörnyvadász".
A lány nagyon kíváncsi, hogy milyen varázslatokat ismer a férfi, hiszen Nellara is mágustanonc, és már megismerkedett néhánnyal. Elfogadja a férfi kezét, mikor az nyújtja, bár számára ez furcsa. Amilyen nemes lelkűnek előadja magát az idegen tudhatná, hogy nővel sosem ráz kezet, ez felettébb illetlennek számít.*
- Hát, akkor menj, én nem tartalak fel.
*Már készülne is rá, hogy újra visszatérjen a könyvének csodálatos világába, mikor szeme sarkából észreveszi, hogy a sötételfnek bizony megtetszett a lova.
A póni elég félénk, így mikor a kéz közelít felé kicsit megrezzen, elkapja az orrát, és nagy szemekkel bámul az idegenre. Nem ugrik el, de ha a férfi fenyegető mozdulatot tesz, akkor valószínűleg visszarohan a tündérhez.*
- Ugye, hogy milyen szép?
*Nellara közelebb lép a férfihoz, mielőtt annak kedve támadna megfújni egyetlen állatát.*
- És drága is.
- Mágus?
*Kérdez vissza, majd újra végignéz az idegen sötételfen. Feláll, összecsukja a könyvét, és a táskája mélyére süllyeszti.*
- Valóban? Milyen mágus?
*Nem tűnik a férfi mágusnak, inkább nézi ki belőle, hogy kardforgató, amit az be is vallja. "Szörnyvadász".
A lány nagyon kíváncsi, hogy milyen varázslatokat ismer a férfi, hiszen Nellara is mágustanonc, és már megismerkedett néhánnyal. Elfogadja a férfi kezét, mikor az nyújtja, bár számára ez furcsa. Amilyen nemes lelkűnek előadja magát az idegen tudhatná, hogy nővel sosem ráz kezet, ez felettébb illetlennek számít.*
- Hát, akkor menj, én nem tartalak fel.
*Már készülne is rá, hogy újra visszatérjen a könyvének csodálatos világába, mikor szeme sarkából észreveszi, hogy a sötételfnek bizony megtetszett a lova.
A póni elég félénk, így mikor a kéz közelít felé kicsit megrezzen, elkapja az orrát, és nagy szemekkel bámul az idegenre. Nem ugrik el, de ha a férfi fenyegető mozdulatot tesz, akkor valószínűleg visszarohan a tündérhez.*
- Ugye, hogy milyen szép?
*Nellara közelebb lép a férfihoz, mielőtt annak kedve támadna megfújni egyetlen állatát.*
- És drága is.
6301. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-06-23 00:09:40
Üzenet elküldve: 2018-06-23 00:09:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
*Grawok bólogat, mikor beszélgetőtársa értetlenül visszakérdez a részletekre. De valahogy mégis az sült ki belőle, hogy még csak a történet nagy ívére sem emlékszik, hiába reménykedik egyre elkeseredettebben megvilágosodást felismerni a gyönyörű nő szemeiben.*
~Ennyi volt hát? Nekem sokat jelentett, neki meg semmit? De miért nem emlékszem én sem a nevére? Hihetetlen!~
-Grawok Hifeti, szörnyvadász és nagy tudású mágus. *nyújtja jobb kezét előre nemes egyszerűséggel a lány felé, mintha az tényleg csak bemutatkozni akart volna első találkozásuk örömére* Ha megengedi bájos, ifjú hölgy, én különösen ritka növényeket indultam el gyűjteni, hogy felkészüljek a következő bestia levadászására, amire felbéreltek. Épp elég nőt ölt már meg az a lény. Pusztulnia kell!
* Egy fejbiccentés mellé megkönnyebbült mosolyt társit és már valóban lép is egyet az "elfelé" legpontosabb irányába, ám ekkor pillantja meg a pónit. És elfintorodik a szája széle. Szeretett nővérére emlékezteti, akinek nem ilyen kicsi van, aminek a takarítása nyilván ennyivel rövidebb, kevesebb. De Kámorf egy iszonyú nagy csatamént vett egy kanca mellé ráadásul. És igazán szerethetné akkor is, amikor tisztán kell tartani. Nem csak amikor simogatni, mutogatni vagy épp lovagolni rajta. Ezekből ő valahogy mindig kimarad, pedig az idő múlásával egyre maró gondolatként fogalmazódik meg benne, hogy "ez igazán nem nagy dolog". Mármint két hátasa van. És soha eszébe sem jut azt megkérdezni, hogy "hé, ha már annyit gürizel vele, nem kell esetleg a következő utazásra? Én úgy is csak az egyikkel megyek."
Gyakorlott kezekkel simítja meg a ló orrát. Ám ki tudhatja, hogy az állat megérez-e valamit sötét gondolataiból vagy jámbor jószágként nem annyira érzékeny és inkább ott marad begyűjteni a puha kéz érintését?*
*Grawok bólogat, mikor beszélgetőtársa értetlenül visszakérdez a részletekre. De valahogy mégis az sült ki belőle, hogy még csak a történet nagy ívére sem emlékszik, hiába reménykedik egyre elkeseredettebben megvilágosodást felismerni a gyönyörű nő szemeiben.*
~Ennyi volt hát? Nekem sokat jelentett, neki meg semmit? De miért nem emlékszem én sem a nevére? Hihetetlen!~
-Grawok Hifeti, szörnyvadász és nagy tudású mágus. *nyújtja jobb kezét előre nemes egyszerűséggel a lány felé, mintha az tényleg csak bemutatkozni akart volna első találkozásuk örömére* Ha megengedi bájos, ifjú hölgy, én különösen ritka növényeket indultam el gyűjteni, hogy felkészüljek a következő bestia levadászására, amire felbéreltek. Épp elég nőt ölt már meg az a lény. Pusztulnia kell!
* Egy fejbiccentés mellé megkönnyebbült mosolyt társit és már valóban lép is egyet az "elfelé" legpontosabb irányába, ám ekkor pillantja meg a pónit. És elfintorodik a szája széle. Szeretett nővérére emlékezteti, akinek nem ilyen kicsi van, aminek a takarítása nyilván ennyivel rövidebb, kevesebb. De Kámorf egy iszonyú nagy csatamént vett egy kanca mellé ráadásul. És igazán szerethetné akkor is, amikor tisztán kell tartani. Nem csak amikor simogatni, mutogatni vagy épp lovagolni rajta. Ezekből ő valahogy mindig kimarad, pedig az idő múlásával egyre maró gondolatként fogalmazódik meg benne, hogy "ez igazán nem nagy dolog". Mármint két hátasa van. És soha eszébe sem jut azt megkérdezni, hogy "hé, ha már annyit gürizel vele, nem kell esetleg a következő utazásra? Én úgy is csak az egyikkel megyek."
Gyakorlott kezekkel simítja meg a ló orrát. Ám ki tudhatja, hogy az állat megérez-e valamit sötét gondolataiból vagy jámbor jószágként nem annyira érzékeny és inkább ott marad begyűjteni a puha kéz érintését?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587