Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 407 (8121. - 8140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8140. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-06 19:48:18
Üzenet elküldve: 2020-06-06 19:48:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Tudom, hogy komolyan mondtad. *Feleli gondterhelt arccal az ónix szemű. Szégyelli magát és nem tudja mit reagálhatna, mostanra szinte betegesen retteg attól, hogy tesz valamit amivel mindent egyszerre elront, mégis az a kiszélesedő mosoly kezdi megnyugtatni. A másik anyjának említése nehéz ügynek ígérkezik és Ter átkozza magát, hogy megint csak magára gondol amikor miatta fog idejönni kedvese édesanyja. Annyira szeretne tanácsot adni és tele is van velük, de nem akarja irányítani Theát vagy elrontani az ezüsthajú kedvét. Hamarosan a történések, csak úgy peregnek a boldog semmiségbe, amikor a férfi kezébe különleges kincs kerül. ~A művei~ csodálja a jegyzeteket és kíváncsian belelapoz azokba. A rengeteg tájkép gyönyörű és mind mást tükröz maga mögött, mégsem ragad le náluk, mintha csak érezné, hogy valami egészen más vár rá. Aztán a kezei közé egy akt kép kerül egy számára ismeretlen nőről és zavarában azt sem tudja mit tegyen. Zavartan megköszörüli torkát, ám hirtelen a gyomrába szörnyű csomó keletkezik. ~Ki ez a nő? Thea vonzódna a saját neméhez? Nem lenne azzal baj, de ő... az enyém~ és akkor ott Bonternos ráébred sosem volt még ennyire féltékeny. Ha teheti határozottan megtagadja a másik állát és mélyen a smaragdokba néz. *
- Nagyon sajnálom ez most zavarba ejtő lesz, de egyszerűen muszáj. *figyelmezteti a másikat, mintha lenne választása a következő szavak kapcsán és Ter hiába tudja mit ígért most feszegetnie kell a határokat, mert a galamblelkű elf féleség a világ egyik legféltékenyebb személye, legalábbis Revirthea esetében mindenképpen. *
- Nem akarom, sőt tudom, hogy nincs jogom, de megtiltom, hogy mezítelen személyeket rajzolgass! Művész vagy, de te hozzám tartozol még akkor is, ha ebben nem mindig vagyok biztos! Fogalmam sincs ki ez a nő és ez egyszerűen megőrjít, de a tudat, hogy az ő testét nézted az enyém helyett felforgatja a szívemet! *A fekete hajú szavai dühösek, de egy pillanatig sem emeli fel baritonját. Szemeiben kétségbeesés, féltékenység és bizonytalanság csillan meg mondatait követvén és aztán amikor szaporán véve a levegőt a heves érzelmektől hirtelen ismételten a jegyzetfüzetért nyúl amit tovább lapoz és akkor megáll számára a világ. Az ő arcképe vetődik reá tökéletesen lágy vonalakkal és megannyi érzelemmel. Egyszer azt mondta neki a leány, csak azt rajzolja le ami megfogja ezért lett a tündér miatt dühös és most a leglágyabb szeretettel dobban a másikért a szíve. Nagyon lassan emeli a tekintetét a másikra és közben akaratlanul és milliószor megsimítja a portrét. *
- Thea... *Suttogta hitetlenkedve a másik nevét a legnagyobb csodálattal ejtve azt. *
- Ez gyönyörű és én annyira sajnálom, de elveszed az eszemet! Sosem voltam megátalkodott őrült, az mindig is a testvérem asztala volt, de most úgy néz ki mégis igaza volt. Azt mondta egyszer lesz valaki az életemben, akiért bocsásd meg a szavait megpróbálom szépíteni. Ruha nélkül futnék végig a falun. Igaz ez elég sajátos őrültsége volt és nem is ért el vele semmit, de most ugyanannyira veszítettem el az értékrendem, mint ő akkor. Tudod te annyira gyönyörű vagy, jó lelkű, gazdag... Én pedig félek sosem érhetek fel hozzád és szívem szerint sosem engednélek ki a házamból nehogy találj valaki... jobbat. Nem akarom magam rád kényszeríteni, de ezt érzem. Arról nem is beszélve, hogy megakarlak védeni az életünk minden percében és boldoggá tenni és annyi butaság, ami nekem fontos. *a férfi amikor a testvéréről beszél kiérződik az a csodálatos és gyengédség amit a szíve legmélyében őriz arról a bolondról és amikor szép lassan a bizonytalanság felé terelődnek szavai, úgy lesz egyre gyengébb a hangja. Hirtelen azonban időt se nagyon hagyva a másiknak a szépséges virág felé nyúl és letépi a legszebb szárát a miniatűr bokornak vagy bármi is legyen az. Térdre ereszkedik, mint amikor egy hős lovag esküt fogad és a másik felé nyújtva a virágot beszélni kezd. *
- Nincs sok mindenem Revirthea, de mindenem amim van a tiéd is. Nem vagyok, olyan személy aki bárkit is bántani akarna, de az életemre esküszöm érted bárkit a földre taszítanék vagy tovább a sírba, ha egyáltalán az eszébe jutna bántani téged. Nem tudok neked méregdrága vacsorákat ajánlani randevúként, de az a két szál gyertyám amim van meggyújtanám, hogy a félhomályban nevess egy, olyan estén amit tökéletesnek érdemelsz. Én nem vagyok abban sem biztos, hogy valaha betudlak mutatni a megtépázott családomnak, de azt tudom oda vagyok mindenért ami te vagy. A legkülönlegesebb tincsekért a világon, a szemeidért ami megidézik az erdőt, és úgy érzem menedéket nyújtanak, a combjaidért amiket futás közben megpillanthattam, tökéletesen vékonyak voltak és épp, úgy a kezembe illenének, mint a puha kacsód. Szeretem azt, ahogy ejted a nevem, és hogy úgy köszönsz nekem, hogy azt a csillagok nem képesek szavakba önteni. Tűzben égek amikor hozzám érsz, de nem tudom elképzelni, hogy valaha is megégetne. Szóval én, csak azt akarom kérdezni, hogy... Lennél e a párom? A kedvesem? Valaki aki hűséges hozzám? Nem tudom, hogyan kell ezt mondani. Egyáltalán létezik párkapcsolat kérés? Nem feleségül kérlek, de nem, csak egy udvarló szeretnék lenni, hanem a párod akinek büszkén fogod meg a kezét. Te döntöd el ki tudja vagy ki nem, de nekem azt hiszem szükségem van erre a talán bugyuta szóra, hogy biztosan tudjam rendben vagyunk. Vedd ezt amolyan ígéretnek. Én megvédelek, boldoggá teszlek, melletted leszek és é-én azt hiszem szeretlek.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
-Tudom, hogy komolyan mondtad. *Feleli gondterhelt arccal az ónix szemű. Szégyelli magát és nem tudja mit reagálhatna, mostanra szinte betegesen retteg attól, hogy tesz valamit amivel mindent egyszerre elront, mégis az a kiszélesedő mosoly kezdi megnyugtatni. A másik anyjának említése nehéz ügynek ígérkezik és Ter átkozza magát, hogy megint csak magára gondol amikor miatta fog idejönni kedvese édesanyja. Annyira szeretne tanácsot adni és tele is van velük, de nem akarja irányítani Theát vagy elrontani az ezüsthajú kedvét. Hamarosan a történések, csak úgy peregnek a boldog semmiségbe, amikor a férfi kezébe különleges kincs kerül. ~A művei~ csodálja a jegyzeteket és kíváncsian belelapoz azokba. A rengeteg tájkép gyönyörű és mind mást tükröz maga mögött, mégsem ragad le náluk, mintha csak érezné, hogy valami egészen más vár rá. Aztán a kezei közé egy akt kép kerül egy számára ismeretlen nőről és zavarában azt sem tudja mit tegyen. Zavartan megköszörüli torkát, ám hirtelen a gyomrába szörnyű csomó keletkezik. ~Ki ez a nő? Thea vonzódna a saját neméhez? Nem lenne azzal baj, de ő... az enyém~ és akkor ott Bonternos ráébred sosem volt még ennyire féltékeny. Ha teheti határozottan megtagadja a másik állát és mélyen a smaragdokba néz. *
- Nagyon sajnálom ez most zavarba ejtő lesz, de egyszerűen muszáj. *figyelmezteti a másikat, mintha lenne választása a következő szavak kapcsán és Ter hiába tudja mit ígért most feszegetnie kell a határokat, mert a galamblelkű elf féleség a világ egyik legféltékenyebb személye, legalábbis Revirthea esetében mindenképpen. *
- Nem akarom, sőt tudom, hogy nincs jogom, de megtiltom, hogy mezítelen személyeket rajzolgass! Művész vagy, de te hozzám tartozol még akkor is, ha ebben nem mindig vagyok biztos! Fogalmam sincs ki ez a nő és ez egyszerűen megőrjít, de a tudat, hogy az ő testét nézted az enyém helyett felforgatja a szívemet! *A fekete hajú szavai dühösek, de egy pillanatig sem emeli fel baritonját. Szemeiben kétségbeesés, féltékenység és bizonytalanság csillan meg mondatait követvén és aztán amikor szaporán véve a levegőt a heves érzelmektől hirtelen ismételten a jegyzetfüzetért nyúl amit tovább lapoz és akkor megáll számára a világ. Az ő arcképe vetődik reá tökéletesen lágy vonalakkal és megannyi érzelemmel. Egyszer azt mondta neki a leány, csak azt rajzolja le ami megfogja ezért lett a tündér miatt dühös és most a leglágyabb szeretettel dobban a másikért a szíve. Nagyon lassan emeli a tekintetét a másikra és közben akaratlanul és milliószor megsimítja a portrét. *
- Thea... *Suttogta hitetlenkedve a másik nevét a legnagyobb csodálattal ejtve azt. *
- Ez gyönyörű és én annyira sajnálom, de elveszed az eszemet! Sosem voltam megátalkodott őrült, az mindig is a testvérem asztala volt, de most úgy néz ki mégis igaza volt. Azt mondta egyszer lesz valaki az életemben, akiért bocsásd meg a szavait megpróbálom szépíteni. Ruha nélkül futnék végig a falun. Igaz ez elég sajátos őrültsége volt és nem is ért el vele semmit, de most ugyanannyira veszítettem el az értékrendem, mint ő akkor. Tudod te annyira gyönyörű vagy, jó lelkű, gazdag... Én pedig félek sosem érhetek fel hozzád és szívem szerint sosem engednélek ki a házamból nehogy találj valaki... jobbat. Nem akarom magam rád kényszeríteni, de ezt érzem. Arról nem is beszélve, hogy megakarlak védeni az életünk minden percében és boldoggá tenni és annyi butaság, ami nekem fontos. *a férfi amikor a testvéréről beszél kiérződik az a csodálatos és gyengédség amit a szíve legmélyében őriz arról a bolondról és amikor szép lassan a bizonytalanság felé terelődnek szavai, úgy lesz egyre gyengébb a hangja. Hirtelen azonban időt se nagyon hagyva a másiknak a szépséges virág felé nyúl és letépi a legszebb szárát a miniatűr bokornak vagy bármi is legyen az. Térdre ereszkedik, mint amikor egy hős lovag esküt fogad és a másik felé nyújtva a virágot beszélni kezd. *
- Nincs sok mindenem Revirthea, de mindenem amim van a tiéd is. Nem vagyok, olyan személy aki bárkit is bántani akarna, de az életemre esküszöm érted bárkit a földre taszítanék vagy tovább a sírba, ha egyáltalán az eszébe jutna bántani téged. Nem tudok neked méregdrága vacsorákat ajánlani randevúként, de az a két szál gyertyám amim van meggyújtanám, hogy a félhomályban nevess egy, olyan estén amit tökéletesnek érdemelsz. Én nem vagyok abban sem biztos, hogy valaha betudlak mutatni a megtépázott családomnak, de azt tudom oda vagyok mindenért ami te vagy. A legkülönlegesebb tincsekért a világon, a szemeidért ami megidézik az erdőt, és úgy érzem menedéket nyújtanak, a combjaidért amiket futás közben megpillanthattam, tökéletesen vékonyak voltak és épp, úgy a kezembe illenének, mint a puha kacsód. Szeretem azt, ahogy ejted a nevem, és hogy úgy köszönsz nekem, hogy azt a csillagok nem képesek szavakba önteni. Tűzben égek amikor hozzám érsz, de nem tudom elképzelni, hogy valaha is megégetne. Szóval én, csak azt akarom kérdezni, hogy... Lennél e a párom? A kedvesem? Valaki aki hűséges hozzám? Nem tudom, hogyan kell ezt mondani. Egyáltalán létezik párkapcsolat kérés? Nem feleségül kérlek, de nem, csak egy udvarló szeretnék lenni, hanem a párod akinek büszkén fogod meg a kezét. Te döntöd el ki tudja vagy ki nem, de nekem azt hiszem szükségem van erre a talán bugyuta szóra, hogy biztosan tudjam rendben vagyunk. Vedd ezt amolyan ígéretnek. Én megvédelek, boldoggá teszlek, melletted leszek és é-én azt hiszem szeretlek.
8139. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-06 17:37:28
Üzenet elküldve: 2020-06-06 17:37:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Utazás//
*A tisztásra érve Xaras elgondolkodik.*
~Nem megyek én a főtérig, elég lesz nekem a Piactér is, hátha ott is szerencsém lesz.~* Jut az eszébe a gondolat. Lábait meg is szaporázza, hogy eljusson a célja felé.*
~A piacon sok érdekes ember fordul meg, hátha valakinek megtetszenek a dalaim.~ *Morfondírozik a bárd, s lassan elhagyja a tisztás csendjét, hogy azt a város pezsgő életével cserélje fel. Bár művészként szereti a csendet, örökké azért mégsem tudná megszokni. Szüksége van arra, hogy a városi élet vérkeringésébe ott lehessen.*
*A tisztásra érve Xaras elgondolkodik.*
~Nem megyek én a főtérig, elég lesz nekem a Piactér is, hátha ott is szerencsém lesz.~* Jut az eszébe a gondolat. Lábait meg is szaporázza, hogy eljusson a célja felé.*
~A piacon sok érdekes ember fordul meg, hátha valakinek megtetszenek a dalaim.~ *Morfondírozik a bárd, s lassan elhagyja a tisztás csendjét, hogy azt a város pezsgő életével cserélje fel. Bár művészként szereti a csendet, örökké azért mégsem tudná megszokni. Szüksége van arra, hogy a városi élet vérkeringésébe ott lehessen.*
8138. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-06 00:45:27
Üzenet elküldve: 2020-06-06 00:45:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Radkraal!//
*Reméli, hogy Titthy tényleg szólni fog, ha esetleg elfárad. Látja rajta, hogy azért jól esik neki az, hogy foglalkozik vele.*
-Remélem, hogy tényleg szólni fogsz. Ne aggódj, engem nem hátráltatnál.
*A találmányáról ugyan nem tud meg sokat, de Titthy azt mondta neki úgy is szólni fog, ha esetleg tud valamiben segíteni. Ennek örül is, mivel talán egy kisebb bizalom alakul ki köztük.*
-Rendben. Ha bármiben tudok segíteni, akkor nyugodtan szólj.
*Mosolyogva a lányra tekint. Mellesleg csak most tűnik fel neki, hogy Titthy kb 100 cm magas lehet. Ugyan udvariatlanság lenne erről beszélni vele, de mégis csak megpróbálja.*
-Nos tudod igazából most tűnt csak fel, hogy olyan 100 cm magas lehetsz. Igazából nem rosszból mondom, ne vedd sértésnek, ha erről beszélünk. Sőt igazából még aranyos is vagy így.
*Azt gondolja, hogy általában a mérete miatt talán lenézik, ezért próbálja nyugtatni, hogy nincs semmi gond a méreteivel.*
-Ha pedig valaki emiatt leszól, akkor nyugodtan keress meg.
*Mondja a lánynak, majd a szemébe mosolyog.*
*Reméli, hogy Titthy tényleg szólni fog, ha esetleg elfárad. Látja rajta, hogy azért jól esik neki az, hogy foglalkozik vele.*
-Remélem, hogy tényleg szólni fogsz. Ne aggódj, engem nem hátráltatnál.
*A találmányáról ugyan nem tud meg sokat, de Titthy azt mondta neki úgy is szólni fog, ha esetleg tud valamiben segíteni. Ennek örül is, mivel talán egy kisebb bizalom alakul ki köztük.*
-Rendben. Ha bármiben tudok segíteni, akkor nyugodtan szólj.
*Mosolyogva a lányra tekint. Mellesleg csak most tűnik fel neki, hogy Titthy kb 100 cm magas lehet. Ugyan udvariatlanság lenne erről beszélni vele, de mégis csak megpróbálja.*
-Nos tudod igazából most tűnt csak fel, hogy olyan 100 cm magas lehetsz. Igazából nem rosszból mondom, ne vedd sértésnek, ha erről beszélünk. Sőt igazából még aranyos is vagy így.
*Azt gondolja, hogy általában a mérete miatt talán lenézik, ezért próbálja nyugtatni, hogy nincs semmi gond a méreteivel.*
-Ha pedig valaki emiatt leszól, akkor nyugodtan keress meg.
*Mondja a lánynak, majd a szemébe mosolyog.*
8137. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-05 21:58:25
Üzenet elküldve: 2020-06-05 21:58:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Radkraal!//
- Jó, szólok, ha én elfáradok.* Jelenti ki. Nem mellesleg Titthynek jól esik a férfi részéről érkező kis figyelmesség.*
- Igen, tényleg csodálatos.* Szeretetteljes sóhaj hagyja el ajkát, s szelíd tekintetét ő maga is végighordozza az őket körülvevő nyugodt tájon. Mélyet is szippant a tiszta levegőből, mintha lételeme lenne. Bár közel sem lehet azt mondani, hogy az artheniori levegő rossz lenne. Legfeljebb a kikötőbélire mondhatnánk ezt - egyébként jogosan.
Azonban újfent a találmányára terelődik a szó, s a kis tündér újból Silvyrre figyel. Egy pillanatra elgondolkozik a felkínált lehetőségen. Éppenséggel nem tartja rossznak, s lehet, majd egyszer igénybe is veszi, ámde félő, hogy a segítségnyújtáshoz csak be kellene avatnia, hiába mondja azt a férfi, hogy nem. De ha mégsem, akkor a kérdésekből lehetne kitalálni.
De nem kizárólag erre vonatkozott a felajánlás, így Titthy igazából határozott választ adhat:*
- Köszönöm. Szólok, ha szükségem lesz segítségre.
*Mondatát még egy hálás pillantással is megerősíti. Kezd nagyon szimpatikus lenni neki a férfi. Végre ő nem teszi szóvá, nem dörgöli az orra alá, hogy milyen kicsi vagy hogy mennyi szeplő van az arcán. Azért egy ilyen társaság mégiscsak kellemesebb számára, mint az, ahol csak rosszindulatú megjegyzésekkel bombázzák.*
- Jó, szólok, ha én elfáradok.* Jelenti ki. Nem mellesleg Titthynek jól esik a férfi részéről érkező kis figyelmesség.*
- Igen, tényleg csodálatos.* Szeretetteljes sóhaj hagyja el ajkát, s szelíd tekintetét ő maga is végighordozza az őket körülvevő nyugodt tájon. Mélyet is szippant a tiszta levegőből, mintha lételeme lenne. Bár közel sem lehet azt mondani, hogy az artheniori levegő rossz lenne. Legfeljebb a kikötőbélire mondhatnánk ezt - egyébként jogosan.
Azonban újfent a találmányára terelődik a szó, s a kis tündér újból Silvyrre figyel. Egy pillanatra elgondolkozik a felkínált lehetőségen. Éppenséggel nem tartja rossznak, s lehet, majd egyszer igénybe is veszi, ámde félő, hogy a segítségnyújtáshoz csak be kellene avatnia, hiába mondja azt a férfi, hogy nem. De ha mégsem, akkor a kérdésekből lehetne kitalálni.
De nem kizárólag erre vonatkozott a felajánlás, így Titthy igazából határozott választ adhat:*
- Köszönöm. Szólok, ha szükségem lesz segítségre.
*Mondatát még egy hálás pillantással is megerősíti. Kezd nagyon szimpatikus lenni neki a férfi. Végre ő nem teszi szóvá, nem dörgöli az orra alá, hogy milyen kicsi vagy hogy mennyi szeplő van az arcán. Azért egy ilyen társaság mégiscsak kellemesebb számára, mint az, ahol csak rosszindulatú megjegyzésekkel bombázzák.*
8136. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-05 01:13:47
Üzenet elküldve: 2020-06-05 01:13:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Radkraal!//
*Ő is fel áll a kútról, mint a lány.*
-Rendben van induljunk. Már várom az utazást.
*Mikor hallja, hogy hosszú lesz az út, akkor picit örülni kezd, ugyan is sokkal jobban megismerhetik egymást.*
-Nos ha úgy érzed, hogy te elfáradtál, akkor nyugodtan szólj. Nekem nem lesz nagyon szükségem pihenésre.
*Mosolyogva a lány szemébe bámul, majd kezét a saját fejére teszi.*
-Nos szeretem a természetet, a tisztást a madarak énekével. Szerintem annyira nem lesz unalmas. A fák pedig gyönyörűek.
*Körül tekint, majd látja milyen szép is a természet valójában.*
-Egyébként, ha bármiben tudok segíteni, akár a találmányoddal kapcsolatban is, persze csak kérdések nem kell megmondani mit tervezel, akkor nyugodtan szólj.
*Ajánlja fej neki a segítségét.*
*Ő is fel áll a kútról, mint a lány.*
-Rendben van induljunk. Már várom az utazást.
*Mikor hallja, hogy hosszú lesz az út, akkor picit örülni kezd, ugyan is sokkal jobban megismerhetik egymást.*
-Nos ha úgy érzed, hogy te elfáradtál, akkor nyugodtan szólj. Nekem nem lesz nagyon szükségem pihenésre.
*Mosolyogva a lány szemébe bámul, majd kezét a saját fejére teszi.*
-Nos szeretem a természetet, a tisztást a madarak énekével. Szerintem annyira nem lesz unalmas. A fák pedig gyönyörűek.
*Körül tekint, majd látja milyen szép is a természet valójában.*
-Egyébként, ha bármiben tudok segíteni, akár a találmányoddal kapcsolatban is, persze csak kérdések nem kell megmondani mit tervezel, akkor nyugodtan szólj.
*Ajánlja fej neki a segítségét.*
8135. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:44:48
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:44:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Radkraal!//
*Titthy a férfi lelkesedését hallva fel is áll a kútról. Azaz, csak állna, mert megüti a fülét egy bizonyos szó. "Első". Gyanúja ezzel beigazolódni látszik. Arcán nem látszik, hogy rájött, Silvyr teljesen ismeretlen Lana területén. Legalábbis azon van, hogy ezt minél jobban palástolhassa. De aztán immáron másodjára szánja el magát az indulásra, s most már ténylegesen fel is áll a kút pereméről.*
- Hát akkor induljunk.* Jelenti be csak úgy megerősítve iménti cselekedetének mögöttes szándékát, ha bár a mozdulat elég egyértelműen kifejezi, hogy mi is következik.*
- Kicsit hosszú út lesz.* Készíti fel jóindulatúan Silvyrt, s egyébként neki is indul.*
- De megállhatunk bármikor, amikor szeretnéd.* Folytatja könnyedén a társalgást.
Rövidesen a tisztásra ér a kis tündér, s itt újból megszólal:*
- Ha átvágunk a kis erdőn, ami előttünk van, szántóföldekre jutunk.* Mivelhogy Silvyr ismeretlen a vidéken, a tájékoztatás elengedhetetlen.*
- Nem valami izgalmas látvány.* Biggyeszti még oda saját véleményét. Ezzel ugyan ő nem akarja Silvyr véleményét befolyásolni. Könnyedén előfordulhat, hogy a férfi szereti az egyhangú sík tájakat. Mindenkinek más az ízlése, s ez épp így van jól.*
*Titthy a férfi lelkesedését hallva fel is áll a kútról. Azaz, csak állna, mert megüti a fülét egy bizonyos szó. "Első". Gyanúja ezzel beigazolódni látszik. Arcán nem látszik, hogy rájött, Silvyr teljesen ismeretlen Lana területén. Legalábbis azon van, hogy ezt minél jobban palástolhassa. De aztán immáron másodjára szánja el magát az indulásra, s most már ténylegesen fel is áll a kút pereméről.*
- Hát akkor induljunk.* Jelenti be csak úgy megerősítve iménti cselekedetének mögöttes szándékát, ha bár a mozdulat elég egyértelműen kifejezi, hogy mi is következik.*
- Kicsit hosszú út lesz.* Készíti fel jóindulatúan Silvyrt, s egyébként neki is indul.*
- De megállhatunk bármikor, amikor szeretnéd.* Folytatja könnyedén a társalgást.
Rövidesen a tisztásra ér a kis tündér, s itt újból megszólal:*
- Ha átvágunk a kis erdőn, ami előttünk van, szántóföldekre jutunk.* Mivelhogy Silvyr ismeretlen a vidéken, a tájékoztatás elengedhetetlen.*
- Nem valami izgalmas látvány.* Biggyeszti még oda saját véleményét. Ezzel ugyan ő nem akarja Silvyr véleményét befolyásolni. Könnyedén előfordulhat, hogy a férfi szereti az egyhangú sík tájakat. Mindenkinek más az ízlése, s ez épp így van jól.*
8134. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-03 21:56:21
Üzenet elküldve: 2020-06-03 21:56:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Első találkozás//
*Figyelmesen hallgatja Thea beszámolóját. Nem akarja, hogy a lány azt érezze, folyton-folyvást csak ő beszél. A kedves kutyákat Ally is nagyon kedveli.*
- Szegény kutya.* Neveti el magát, mikor szóba kerül, hogy az ifjú milyen gaztettet követett el az állattal szemben.*
- Hmm.* Gondolkodik el egy pillanatra.*
- Lehet, van benne valami. Őrizd is meg mindig ezt a hitedet.
*A szél vágtázás belekap Ally dús hajába. Imádja ezt az érzést. Ettől mindig annyira felszabadul. Képes minden gondját elfeledni ennek hatására.
Sokáig bámulná a szivárványt is, ámde Thea először csak finoman utal rá, hogy lassacskán elég a lovaglásból. De aztán érkeznek szépen sorjában az egyértelműbb utalások. Teljesen megérti a kötelezettségét, s őszintén ki is fejezi érzését a hallható kelletlen látogatásra:*
- Ó, sajnálom. Azért remélem, az sem lesz rossz.
*Ezzel Wollyt megfordítva a tisztás irányába kezd vágtatni. Ugyan a fákat már eléggé elhagyták, de ilyen tempóban újra hamar odaérnek majd. Rövidesen fel is tűnik a vastag sötét vonal a látóhatáron, ami jelzi az erdőt. Újabb idő elteltével pedig már a fák sziluettjei is kezdenek kibontakozni.
Mikor már annyira közel vannak, hogy tisztán látni a fák egész alakját, Ally ügetésbe lassít. A dob csörgői is elhallgatnak. Esetleg egyszer-kétszer egymáshoz ütődnek, de egyébként nyugton maradnak.*
- Remélem, tudtam egy kis örömöt okozni neked.* Szól a hajadon kedvesen és őszintén.
Hamarosan már csak lépések választják el őket az erdőtől, így Ally időszerűnek látja a léptetést. Már nem érzi szükségét, hogy Theát a mellkasánál fogja át. El ugyan nem engedi, de kezét jelentősen lejjebb engedi, nagyjából a csípőjéig. A fák időlegesen eltakarják kissé mind a ragyogó napot, mind a kéken világító eget. Ám a lombok sűrű szövevényei között mégis átszűrődik annyi fény, ami elegendő az út követéséhez. Kis léptetés után a fák kiszélesednek, s elébük tárul a tisztás. Alig érnek ki, az egyik közeli kis bokornál Ally megállítja Wollyt. Leugrik a nyeregből, s Theát is lesegíti a ló hátáról.*
- Remélem, nem lesz baj, hogy elvittelek kicsit lovagolni.* Mosolyog kedvesen a lányra.*
- De ha mégis, akkor üzenem a szüleidnek, hogy nem rossz szándékból tettem. És az ilyesmi távol áll tőlem.* Fűzi még hozzá.
Wolly egyébként nem érez különösebb fáradtságot. Sokkal hosszabb vágtákhoz van szokva, s gazdájához hasonlóan ő is imádja a gyors tempót.*
//Első találkozás//
*Figyelmesen hallgatja Thea beszámolóját. Nem akarja, hogy a lány azt érezze, folyton-folyvást csak ő beszél. A kedves kutyákat Ally is nagyon kedveli.*
- Szegény kutya.* Neveti el magát, mikor szóba kerül, hogy az ifjú milyen gaztettet követett el az állattal szemben.*
- Hmm.* Gondolkodik el egy pillanatra.*
- Lehet, van benne valami. Őrizd is meg mindig ezt a hitedet.
*A szél vágtázás belekap Ally dús hajába. Imádja ezt az érzést. Ettől mindig annyira felszabadul. Képes minden gondját elfeledni ennek hatására.
Sokáig bámulná a szivárványt is, ámde Thea először csak finoman utal rá, hogy lassacskán elég a lovaglásból. De aztán érkeznek szépen sorjában az egyértelműbb utalások. Teljesen megérti a kötelezettségét, s őszintén ki is fejezi érzését a hallható kelletlen látogatásra:*
- Ó, sajnálom. Azért remélem, az sem lesz rossz.
*Ezzel Wollyt megfordítva a tisztás irányába kezd vágtatni. Ugyan a fákat már eléggé elhagyták, de ilyen tempóban újra hamar odaérnek majd. Rövidesen fel is tűnik a vastag sötét vonal a látóhatáron, ami jelzi az erdőt. Újabb idő elteltével pedig már a fák sziluettjei is kezdenek kibontakozni.
Mikor már annyira közel vannak, hogy tisztán látni a fák egész alakját, Ally ügetésbe lassít. A dob csörgői is elhallgatnak. Esetleg egyszer-kétszer egymáshoz ütődnek, de egyébként nyugton maradnak.*
- Remélem, tudtam egy kis örömöt okozni neked.* Szól a hajadon kedvesen és őszintén.
Hamarosan már csak lépések választják el őket az erdőtől, így Ally időszerűnek látja a léptetést. Már nem érzi szükségét, hogy Theát a mellkasánál fogja át. El ugyan nem engedi, de kezét jelentősen lejjebb engedi, nagyjából a csípőjéig. A fák időlegesen eltakarják kissé mind a ragyogó napot, mind a kéken világító eget. Ám a lombok sűrű szövevényei között mégis átszűrődik annyi fény, ami elegendő az út követéséhez. Kis léptetés után a fák kiszélesednek, s elébük tárul a tisztás. Alig érnek ki, az egyik közeli kis bokornál Ally megállítja Wollyt. Leugrik a nyeregből, s Theát is lesegíti a ló hátáról.*
- Remélem, nem lesz baj, hogy elvittelek kicsit lovagolni.* Mosolyog kedvesen a lányra.*
- De ha mégis, akkor üzenem a szüleidnek, hogy nem rossz szándékból tettem. És az ilyesmi távol áll tőlem.* Fűzi még hozzá.
Wolly egyébként nem érez különösebb fáradtságot. Sokkal hosszabb vágtákhoz van szokva, s gazdájához hasonlóan ő is imádja a gyors tempót.*
8133. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-02 22:13:50
Üzenet elküldve: 2020-06-02 22:13:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás haza//
*A piacról kiérve csendül az élet, s szép lovával együtt kíséri újdonsült cimboráját, a kutyust vissza a kunyhóhoz. A tisztás jó terepet nyújt arra, hogy barátkozhassanak, ismerkedhessenek egymással. ~Majd megmutatom Rheiának, biztosan jól kijönnek majd a kicsikkel is. ~ Gondolja, ahogy egy rövid kötelet köt a kutyára nehogy elszaladjon, s tudja tartani a tempót, majd felül Árnyékra, s úgy indul útnak. Jó helye lesz a háznál egy őrnek, amikor Rorkir éppen nincs ott. ~Jó lenne még este előtt odaérni. ~*
*A piacról kiérve csendül az élet, s szép lovával együtt kíséri újdonsült cimboráját, a kutyust vissza a kunyhóhoz. A tisztás jó terepet nyújt arra, hogy barátkozhassanak, ismerkedhessenek egymással. ~Majd megmutatom Rheiának, biztosan jól kijönnek majd a kicsikkel is. ~ Gondolja, ahogy egy rövid kötelet köt a kutyára nehogy elszaladjon, s tudja tartani a tempót, majd felül Árnyékra, s úgy indul útnak. Jó helye lesz a háznál egy őrnek, amikor Rorkir éppen nincs ott. ~Jó lenne még este előtt odaérni. ~*
8132. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-02 21:34:02
Üzenet elküldve: 2020-06-02 21:34:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Átutazóban//
*Minthogy az eddigi utat viszonylag tempósan tette meg, így nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy most fáradtságot érez. A sűrűbe belépve eltűnik a nap vörös korongja. Itt-ott a lombok között valamicske fény beszüremlik ugyan, de egyébként ezen az órán ide már nem nagyon tud behatolni a napsugár. Friss az erdő illata, és kellemes. Czer mindig is kedvelte ezt az illatot. Olyan tipikus erdőillat. A szőke lánynak valahogy mindig megnyugvást jelentett ez az illat. Valahányszor csak érzi, mindig ellazul teljesen.
Lépteit le is lassítja, úgy vág át a fák között. A tisztásra érve pedig kissé meg is pihen, s csak ha kifújja magát, indul tovább a piac felé. Ott rengetegen vannak, lesz kit megkérdeznie.*
*Minthogy az eddigi utat viszonylag tempósan tette meg, így nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy most fáradtságot érez. A sűrűbe belépve eltűnik a nap vörös korongja. Itt-ott a lombok között valamicske fény beszüremlik ugyan, de egyébként ezen az órán ide már nem nagyon tud behatolni a napsugár. Friss az erdő illata, és kellemes. Czer mindig is kedvelte ezt az illatot. Olyan tipikus erdőillat. A szőke lánynak valahogy mindig megnyugvást jelentett ez az illat. Valahányszor csak érzi, mindig ellazul teljesen.
Lépteit le is lassítja, úgy vág át a fák között. A tisztásra érve pedig kissé meg is pihen, s csak ha kifújja magát, indul tovább a piac felé. Ott rengetegen vannak, lesz kit megkérdeznie.*
8131. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-02 17:20:20
Üzenet elküldve: 2020-06-02 17:20:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Lóra(!), Pesti//
- Hát, akkor megtartom magamnak. *Mondja Dora, mintha bárkinek is eszébe jutott volna odaadni a nem túl tisztességesen nyert kalapját. Ha tudná, hogy Estinek a lelke mélyén már ő jut eszébe a kalapokról, valószínűleg a végletekig meg lenne hatva, de ezt a lány vele nem osztja meg. Ő viszont továbbra is fürdőzik annak a gondolatában, hogy ez a holmi teszi őt igazán különlegessé.*
- Még hogy savanyú narancs! *Mérgelődik, és megpróbál nem arra gondolni, hogy a méretei, még ha inge alaposan fel is nyomja őket, közelebb állnak a narancshoz, mint a dinnyéhez.* Különben is, nekem soha nem volt kedvem ezekhez az úri hívságokhoz, amikben mások nevelkedtek. Én kutattam, és fontos munkát végeztem, mint tudod. Na, meg persze próbálkoztam mással is, mint már említettem. *Tereli vissza az előadóművész képességeire a szót, mert úgy érzi, ezzel bosszanthatja a lányt.
Esti érdekesen reagál arra a feltételezésre, hogy a családot nehéz lenne összetrombitálni. Dora egy pillantást vált vele, és megpróbálja kiolvasni a szeméből, mire gondolhat éppen. Meglepett? Ijedt? Olyat mondott, amit nem kellett volna, vagy épp pont blöffölt? Az elf két eshetőséggel számol, az egyik, hogy a Dwirinthalen-ház készül valamire, és összegyűjtötte erőit, netán hatalomra is tör. Kérdés, kiére. A másik elmélete az, hogy szétszóródtak, és jól esik azt mondani, hogy újra összeállhat a csapat, még jobb azt, hogy, Esti hatalma ilyen erős, mikor ez közel lehetetlen. Utóbbi azért tűnik valószínűbbnek, mert nem először érezte úgy Estin, hogy túloz, blöfföl, hogy felsőbbrendűnek mutassa magát, de egyben óvatosságra is inti. Tanulva az esetből alaposan odafigyel a sötételf minden szavára, és jó tudósként és pökhendi írnokként még körbe is járja a témát, vigyázva, nehogy olyan dologba tenyereljen, amibe nem kéne.*
- A hatalmi szerveződésekről nem tudok semmit, ezért belőled indultam ki. Mindig úgy képzeltem el, hogy a társaid *nyomja meg a sötételf faj elleni utálat élét* vannak olyan akaratosak, mint te, ha nem is mind, de a többség. Csak az, hogy tudják, mit akarnak, magyarázza a szétszóródásotokat. Ha annyira birkalelkűek volnának, nem tágítanának mellőled, és azt se tudnák, mihez kezdjenek nélküled. *Von le egy egyszerű következtetést, mintegy mellékesen. Közben már a terven töpreng.*
- Gondolom, először a városi őrséghez kell fordulnunk, hogy megérdeklődjük, mi a helyzet az Úrnő ügyével, és hogy megbizonyosodjunk arról, biztosítják-e a védelmét a szörnyű fenyegetés ellen. Hiszen ezért jöttünk, nem igaz? *Mosolyog társára a lehető legbájosabban.* Ha pedig ez megvolt, nos, szerezhetnénk egy szobát a Pegazusban, hogy megbeszéljük a részleteket, és hogy letegyem ezt a sok alkimista felszerelést. Valamit még meg kell néznem a könyvtárban is… *Töpreng, amolyan kutatósan, de nem osztja meg Estivel, pontosan mi jár a fejében. Arcán egyedül a fintor látszik, mikor a város épületei kibontakozni látszanak.*
- Otthon, édes otthon. *Sóhajt fel óriási iróniával. Kíváncsi, hogy Esti is olyan képet vág-e, mint ő, vagy legalább is hasonlót.*
- Hát, akkor megtartom magamnak. *Mondja Dora, mintha bárkinek is eszébe jutott volna odaadni a nem túl tisztességesen nyert kalapját. Ha tudná, hogy Estinek a lelke mélyén már ő jut eszébe a kalapokról, valószínűleg a végletekig meg lenne hatva, de ezt a lány vele nem osztja meg. Ő viszont továbbra is fürdőzik annak a gondolatában, hogy ez a holmi teszi őt igazán különlegessé.*
- Még hogy savanyú narancs! *Mérgelődik, és megpróbál nem arra gondolni, hogy a méretei, még ha inge alaposan fel is nyomja őket, közelebb állnak a narancshoz, mint a dinnyéhez.* Különben is, nekem soha nem volt kedvem ezekhez az úri hívságokhoz, amikben mások nevelkedtek. Én kutattam, és fontos munkát végeztem, mint tudod. Na, meg persze próbálkoztam mással is, mint már említettem. *Tereli vissza az előadóművész képességeire a szót, mert úgy érzi, ezzel bosszanthatja a lányt.
Esti érdekesen reagál arra a feltételezésre, hogy a családot nehéz lenne összetrombitálni. Dora egy pillantást vált vele, és megpróbálja kiolvasni a szeméből, mire gondolhat éppen. Meglepett? Ijedt? Olyat mondott, amit nem kellett volna, vagy épp pont blöffölt? Az elf két eshetőséggel számol, az egyik, hogy a Dwirinthalen-ház készül valamire, és összegyűjtötte erőit, netán hatalomra is tör. Kérdés, kiére. A másik elmélete az, hogy szétszóródtak, és jól esik azt mondani, hogy újra összeállhat a csapat, még jobb azt, hogy, Esti hatalma ilyen erős, mikor ez közel lehetetlen. Utóbbi azért tűnik valószínűbbnek, mert nem először érezte úgy Estin, hogy túloz, blöfföl, hogy felsőbbrendűnek mutassa magát, de egyben óvatosságra is inti. Tanulva az esetből alaposan odafigyel a sötételf minden szavára, és jó tudósként és pökhendi írnokként még körbe is járja a témát, vigyázva, nehogy olyan dologba tenyereljen, amibe nem kéne.*
- A hatalmi szerveződésekről nem tudok semmit, ezért belőled indultam ki. Mindig úgy képzeltem el, hogy a társaid *nyomja meg a sötételf faj elleni utálat élét* vannak olyan akaratosak, mint te, ha nem is mind, de a többség. Csak az, hogy tudják, mit akarnak, magyarázza a szétszóródásotokat. Ha annyira birkalelkűek volnának, nem tágítanának mellőled, és azt se tudnák, mihez kezdjenek nélküled. *Von le egy egyszerű következtetést, mintegy mellékesen. Közben már a terven töpreng.*
- Gondolom, először a városi őrséghez kell fordulnunk, hogy megérdeklődjük, mi a helyzet az Úrnő ügyével, és hogy megbizonyosodjunk arról, biztosítják-e a védelmét a szörnyű fenyegetés ellen. Hiszen ezért jöttünk, nem igaz? *Mosolyog társára a lehető legbájosabban.* Ha pedig ez megvolt, nos, szerezhetnénk egy szobát a Pegazusban, hogy megbeszéljük a részleteket, és hogy letegyem ezt a sok alkimista felszerelést. Valamit még meg kell néznem a könyvtárban is… *Töpreng, amolyan kutatósan, de nem osztja meg Estivel, pontosan mi jár a fejében. Arcán egyedül a fintor látszik, mikor a város épületei kibontakozni látszanak.*
- Otthon, édes otthon. *Sóhajt fel óriási iróniával. Kíváncsi, hogy Esti is olyan képet vág-e, mint ő, vagy legalább is hasonlót.*
8130. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-02 14:54:48
Üzenet elküldve: 2020-06-02 14:54:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
* Revi nem veszi rossz néven a becézgetést. Ugyan furcsának találja a szóválasztást, mert ő maga nem lát semmiféle közös vonást magában és a megnevezett négylábúban, de meg sem ütközik rajta.*
- Komolyan mondtam.* engedi át kacsóját kézcsókra, de közben nyomatékosítani igyekszik bármennyire is találta aranyosnak iménti kitörését a férfi, Revirthea nem szeretné, ha emiatt elbagatellizálná a kérést.*
- Remélem ez az érzés sokáig kitart.* szélesedik ki mosolya a férfi telhetetlenségére célozva személyével kapcsolatban. Nem akar bővebben belemenni a kalitka kérdéskörébe. Úgy látszik Bonternos már így is érti, mi vár a lányra az elkövetkezendő időben. Amit viszont nem tudhat biztosan, hogy Revirthea nem az a lázadó típus, így egyelőre el sem tudja képzelné miként fog érvényt szerezni akaratának. Gondterhelten sóhajt fel.*
- Nem akarok hazudni neki, de nem hiszem, hogy készen áll az igazságra.* ad hangot aggodalmának. Megoldás keresése még várat magára, most szeretné kiélvezni a rendelkezésükre álló idő minden percét.*
- Nahát!* fordul figyelme a mutatott virág felé. Leguggol, hogy jobban szemügyre vehesse.* Én se ismerem.* ismeri el, de nem is kell tudnia a nevét, hogy elismerően adózhasson szépségének.*
- Különleges darab.* mosolyodik el.* Igen.*bólint válaszul. Egyáltalán nem találja különösnek a férfi szavait, sőt.*
- Én is ezt szoktam tenni, ha látok valamit, ami hatással van rám, akkor azt megörökítem. Csupán én lerajzolni szoktam.* elő is keresi táskájából a jegyzetfüzetet, hogy megmutassa Bonernosnak, miről is beszél. A lapokon egészen különböző rajzok fedezhetők fel. Tájképek, virágok, egy rókát ábrázoló rajz, egy aktkép egy különleges tündérről és ott van többek között Ter portréja is. Hagyja, hogy a férfi végiglapozza a könyvet, ha szándékában áll. Revi addig befejezi a pakolást.*
- Majd én is szeretném megnézni. Tudod, a favirágot.* magyarázza.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.02 14:56:48
* Revi nem veszi rossz néven a becézgetést. Ugyan furcsának találja a szóválasztást, mert ő maga nem lát semmiféle közös vonást magában és a megnevezett négylábúban, de meg sem ütközik rajta.*
- Komolyan mondtam.* engedi át kacsóját kézcsókra, de közben nyomatékosítani igyekszik bármennyire is találta aranyosnak iménti kitörését a férfi, Revirthea nem szeretné, ha emiatt elbagatellizálná a kérést.*
- Remélem ez az érzés sokáig kitart.* szélesedik ki mosolya a férfi telhetetlenségére célozva személyével kapcsolatban. Nem akar bővebben belemenni a kalitka kérdéskörébe. Úgy látszik Bonternos már így is érti, mi vár a lányra az elkövetkezendő időben. Amit viszont nem tudhat biztosan, hogy Revirthea nem az a lázadó típus, így egyelőre el sem tudja képzelné miként fog érvényt szerezni akaratának. Gondterhelten sóhajt fel.*
- Nem akarok hazudni neki, de nem hiszem, hogy készen áll az igazságra.* ad hangot aggodalmának. Megoldás keresése még várat magára, most szeretné kiélvezni a rendelkezésükre álló idő minden percét.*
- Nahát!* fordul figyelme a mutatott virág felé. Leguggol, hogy jobban szemügyre vehesse.* Én se ismerem.* ismeri el, de nem is kell tudnia a nevét, hogy elismerően adózhasson szépségének.*
- Különleges darab.* mosolyodik el.* Igen.*bólint válaszul. Egyáltalán nem találja különösnek a férfi szavait, sőt.*
- Én is ezt szoktam tenni, ha látok valamit, ami hatással van rám, akkor azt megörökítem. Csupán én lerajzolni szoktam.* elő is keresi táskájából a jegyzetfüzetet, hogy megmutassa Bonernosnak, miről is beszél. A lapokon egészen különböző rajzok fedezhetők fel. Tájképek, virágok, egy rókát ábrázoló rajz, egy aktkép egy különleges tündérről és ott van többek között Ter portréja is. Hagyja, hogy a férfi végiglapozza a könyvet, ha szándékában áll. Revi addig befejezi a pakolást.*
- Majd én is szeretném megnézni. Tudod, a favirágot.* magyarázza.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.02 14:56:48
8129. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-01 17:18:47
Üzenet elküldve: 2020-06-01 17:18:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Ezeket a felfogásokat a sérülésekkel sosem tudta értelmezni. Mert Mori szerint is kettős ez az egész. Két oldalról nézhető. Ügyesen harcol, minél kevesebb a hege, de tapasztaltnak is számít, ha sok van belőle? Ezt jó lenne, ha valaki elmagyarázná neki, mert így sosem jut ebben előrébb.
Annak viszont nagyon örül, hogy támogatásra lel, legyen bármilyen nehéz is a választott tudás, amit kívánna elérni. A varázs és bájitalokkal való foglalkozás pedig Mor szerinte igen nehéz. A gyógyfőzetek keverése, és elkészítése sokkalta egyszerűbb.*
- Ennek őszintén örülök. *mondja, és igen tudja, milyen ára van némely főzetnek, vagy bájitalnak. Tehát ha kitanulja, akkor a Kalmáron keresztül értékesítve mindketten jól járnának. Magától értetődőnek veszi Aztyan is, hogy nem fog az egyik a másik rovására menni. Hát akkor ebben is egyet értenek, mosolyogva bólint Aztyan szavaira.*
- Ami most terv az később már nem az lesz. *jegyzi meg. Bízik benne, hogy ha elrendeződnek a frissen nyitott kovácsműhely dolgai, úgy több ideje lesz Aztyannak is. Bár ha nagyon belelendül az üzlet és sok felkérés lesz, akkor lehet más munkaerő után is kell majd nézniük.*
- Képzelem, és ha később jó sok megrendelés lesz, még lehet kevés is lesz a kovácsmester. *jelenti ki, hisz ebben. A könyv említésére elgondolkodik.*
- Gondolod, hogy van ilyen könyv? *kérdezi, Mori is gondolt ilyesmire, se leginkább egy jártas alkimistára, és nem egy könyvre.*
- Én azt gondoltam, hogy egy tapasztalt alkimistát keresnék fel, de lehet kezdetnek a könyv is megteszi. Aztán ha később elakadok, még mindig ráérek keresni valakit. *mondja hosszan, majd hozzá teszi.*
- Már ha létezik ilyen könyv. *elgondolkodva néz maga elé, és aztán Aztyanra pillant.*
- De nem szeretnélek téged terhelni ezzel, ha sok dolgod van, akkor nem fontos. *mondja, láthatóan nem akarja, hogy Aztyannak gondot jelentsen.*
*Ezeket a felfogásokat a sérülésekkel sosem tudta értelmezni. Mert Mori szerint is kettős ez az egész. Két oldalról nézhető. Ügyesen harcol, minél kevesebb a hege, de tapasztaltnak is számít, ha sok van belőle? Ezt jó lenne, ha valaki elmagyarázná neki, mert így sosem jut ebben előrébb.
Annak viszont nagyon örül, hogy támogatásra lel, legyen bármilyen nehéz is a választott tudás, amit kívánna elérni. A varázs és bájitalokkal való foglalkozás pedig Mor szerinte igen nehéz. A gyógyfőzetek keverése, és elkészítése sokkalta egyszerűbb.*
- Ennek őszintén örülök. *mondja, és igen tudja, milyen ára van némely főzetnek, vagy bájitalnak. Tehát ha kitanulja, akkor a Kalmáron keresztül értékesítve mindketten jól járnának. Magától értetődőnek veszi Aztyan is, hogy nem fog az egyik a másik rovására menni. Hát akkor ebben is egyet értenek, mosolyogva bólint Aztyan szavaira.*
- Ami most terv az később már nem az lesz. *jegyzi meg. Bízik benne, hogy ha elrendeződnek a frissen nyitott kovácsműhely dolgai, úgy több ideje lesz Aztyannak is. Bár ha nagyon belelendül az üzlet és sok felkérés lesz, akkor lehet más munkaerő után is kell majd nézniük.*
- Képzelem, és ha később jó sok megrendelés lesz, még lehet kevés is lesz a kovácsmester. *jelenti ki, hisz ebben. A könyv említésére elgondolkodik.*
- Gondolod, hogy van ilyen könyv? *kérdezi, Mori is gondolt ilyesmire, se leginkább egy jártas alkimistára, és nem egy könyvre.*
- Én azt gondoltam, hogy egy tapasztalt alkimistát keresnék fel, de lehet kezdetnek a könyv is megteszi. Aztán ha később elakadok, még mindig ráérek keresni valakit. *mondja hosszan, majd hozzá teszi.*
- Már ha létezik ilyen könyv. *elgondolkodva néz maga elé, és aztán Aztyanra pillant.*
- De nem szeretnélek téged terhelni ezzel, ha sok dolgod van, akkor nem fontos. *mondja, láthatóan nem akarja, hogy Aztyannak gondot jelentsen.*
8128. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-31 18:20:36
Üzenet elküldve: 2020-05-31 18:20:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Jó nagy tömeg ember gyűlt a piacon és még a testőrét is elhagyta valahol. Egy óriást elhagyni nem piskóta. Sebaj. Majd előkerül. A piacon vagy a főtéren meglelik egymás hamariban. De mostan a tündérkufár a tisztáshoz érkezik. Jó kérdés, hogy miért pont ide jött. Maga se tudná megmondani talán még ha vallatnák se. Húzta a nyugtató varázslatos erdőszéli tisztás. A fák meg a levegő igen jó a város többi részéhez képesítve. Marad is egy darabig, hogy jól teleszívja magát levegővel. Lanyhultak az üzleti ügyek és ez elveszi a kedvét tündérünknek. Itt felélénkül egy harmatnyit. Aztán indul is vissza a piacra mert jót tett a tisztás.*
8127. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-30 12:25:55
Üzenet elküldve: 2020-05-30 12:25:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Felcsert ide!//
//Zárás//
*Figyelmesen hallgatja az öreget, és igyekszik elképzelni, hogy vajon mennyire is érthet az orvosláshoz, ha még a lóhúgy hatásait sem ismeri. Persze, könnyen lehet, hogy Rorkir ismeretei homályosak, és fikarcnyit sem ért a gyógyításhoz, vagy talán éppen csak egy fikarcnyit. Ez a képessége nem az erőssége, egyáltalán nem, így inkább eltemeti magában az információt, hogy majd később elgondolkozhasson rajta, amikor unalmasan utazik valahová, vagy olyan helyre érne. Csak bólint a megértést mutatva.*
-Istenségek..
*Morog is egy picit, de ez egyértelmű, hogy nem a másiknak szól, pusztán magának a témának, vagy inkább csak a ténynek, hogy ilyen hatalmas, követőkkel rendelkező istenségek járják e-földet. A diagnózist pedig tényleg kíváncsian figyeli, erre vonatkozóan vajmi kevés információja lehet saját magát illetően, csak találgatások legfeljebb.*
-Értem.
*Azzal feláll, megérinti a hideg, fekete bőrt, és egy pillanatra mintha újra ott lenne, és átélné a borzalmat. Majd a szütyőjében kezd matatni, nem szeretne hálátlannak tűnni, ezért 20 aranyat ad Vasborda Rhalkumnnak.
*
-Köszönöm, öreg. Akkor nyugodtabban indulok tovább. Igyál valamit az én kontómra.
*Majd talán szerez rá valami kenőcsöt, vagy a korábbi eljárást folytatja tovább, amíg nem lesz rosszabb, vagy meg nem gyógyul teljesen.*
//Zárás//
*Figyelmesen hallgatja az öreget, és igyekszik elképzelni, hogy vajon mennyire is érthet az orvosláshoz, ha még a lóhúgy hatásait sem ismeri. Persze, könnyen lehet, hogy Rorkir ismeretei homályosak, és fikarcnyit sem ért a gyógyításhoz, vagy talán éppen csak egy fikarcnyit. Ez a képessége nem az erőssége, egyáltalán nem, így inkább eltemeti magában az információt, hogy majd később elgondolkozhasson rajta, amikor unalmasan utazik valahová, vagy olyan helyre érne. Csak bólint a megértést mutatva.*
-Istenségek..
*Morog is egy picit, de ez egyértelmű, hogy nem a másiknak szól, pusztán magának a témának, vagy inkább csak a ténynek, hogy ilyen hatalmas, követőkkel rendelkező istenségek járják e-földet. A diagnózist pedig tényleg kíváncsian figyeli, erre vonatkozóan vajmi kevés információja lehet saját magát illetően, csak találgatások legfeljebb.*
-Értem.
*Azzal feláll, megérinti a hideg, fekete bőrt, és egy pillanatra mintha újra ott lenne, és átélné a borzalmat. Majd a szütyőjében kezd matatni, nem szeretne hálátlannak tűnni, ezért 20 aranyat ad Vasborda Rhalkumnnak.
*-Köszönöm, öreg. Akkor nyugodtabban indulok tovább. Igyál valamit az én kontómra.
*Majd talán szerez rá valami kenőcsöt, vagy a korábbi eljárást folytatja tovább, amíg nem lesz rosszabb, vagy meg nem gyógyul teljesen.*
8126. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-30 11:59:52
Üzenet elküldve: 2020-05-30 11:59:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A férfiak világában sokszor az erőt és a tapasztaltságot a hegek számában is mérhetik. Bár Aztyan szerint a hegek száma azt is bizonyíthatja, hogy mennyire képtelen elkerülni a sérüléseket. Így akár a tapasztalatlanság és a szerencse mértéke is lehetne. A heges arcú mindkettő igyekszik kerülni. Persze tapasztalatot csak úgy lehet szerezni, ha valaki tesz is érte, de a szerencse lehetőségét mindig is igyekezett a legkisebb mértékűre csökkenteni. A szerencse kockázat és mint olyan, kerülendő.
Mori szavaira értő bólintással válaszol. Valóban vannak helyek, ahol jobb szeretik, ha valaki csak a saját feladatával törődik. Ám a félvér lány esetében nem arról van szó, hogy egy tanulási folyamat közé ékelné be új ismereteinek megszerzését, hanem egy már működő feladatsor mellett szélesítené tudását. És ezzel Aztyannak semmi problémája nincs.*
- A kereskedőház nem ilyen. Én és véleményem szerint a báró is szívesen segít abban, hogy ismereteid gazdagítsd. Főleg azért, mert ezekből az ismeretekből akár mi is profitálhatunk. *Bújik ki egy mosollyal belőle a kereskedő.*
- Ezt nem is kell mondanod. *Reflektál Mori további szavaira, amikor biztosítja, hogy az új ismeretek megszerzése nem fogja zavarni régi feladatait.
Az élezésre szánt eszközök említésére csak mosolyog és bólogat, hisz ő ajánlotta fel, hogy majd megélezi azokat. Ami valóban majd jó gyakorlás lesz a későbbiekre.*
- Egyelőre még terv. *Válaszol a kovácsmestert érintő kérdésre.*
- Most elég sok dolga van és az alapokkal talán a segédek is meg tudnak ismertetni, hogy ne kelljen egészen az elejéről kezdenem. Szeretek tájékozódni, mielőtt belekezdek valamibe, de a kovácsolást úgy gondolom, nem lehet könyvből megtanulni.
*Valóban így is gondolja, hogy a puszta elméleti tájékozódás mellett a gyakorlati tényezők sokkal fontosabbak. Hisz hogyan is kovácsolhatna bármit is, ha még csak egy kalapácsot se fogott a kezébe vagy nem tapasztalta a kohó forróságát.*
- Köszönöm, biztosan szükségem lesz rá. *Mosolyog a félvér lányra.*
- Ha szeretnéd, utánanézek, vannak-e a piacon bájital keveréssel foglalkozó könyvek, leírások. Hátha segíti majd a tanulásod. *Ennyit nyugodt szívvel megtehet, hisz amúgy is gyakran jár a piacra, ha pedig talál ilyen irományt, akkor miért ne szerezhetné be Morinak.*
*A férfiak világában sokszor az erőt és a tapasztaltságot a hegek számában is mérhetik. Bár Aztyan szerint a hegek száma azt is bizonyíthatja, hogy mennyire képtelen elkerülni a sérüléseket. Így akár a tapasztalatlanság és a szerencse mértéke is lehetne. A heges arcú mindkettő igyekszik kerülni. Persze tapasztalatot csak úgy lehet szerezni, ha valaki tesz is érte, de a szerencse lehetőségét mindig is igyekezett a legkisebb mértékűre csökkenteni. A szerencse kockázat és mint olyan, kerülendő.
Mori szavaira értő bólintással válaszol. Valóban vannak helyek, ahol jobb szeretik, ha valaki csak a saját feladatával törődik. Ám a félvér lány esetében nem arról van szó, hogy egy tanulási folyamat közé ékelné be új ismereteinek megszerzését, hanem egy már működő feladatsor mellett szélesítené tudását. És ezzel Aztyannak semmi problémája nincs.*
- A kereskedőház nem ilyen. Én és véleményem szerint a báró is szívesen segít abban, hogy ismereteid gazdagítsd. Főleg azért, mert ezekből az ismeretekből akár mi is profitálhatunk. *Bújik ki egy mosollyal belőle a kereskedő.*
- Ezt nem is kell mondanod. *Reflektál Mori további szavaira, amikor biztosítja, hogy az új ismeretek megszerzése nem fogja zavarni régi feladatait.
Az élezésre szánt eszközök említésére csak mosolyog és bólogat, hisz ő ajánlotta fel, hogy majd megélezi azokat. Ami valóban majd jó gyakorlás lesz a későbbiekre.*
- Egyelőre még terv. *Válaszol a kovácsmestert érintő kérdésre.*
- Most elég sok dolga van és az alapokkal talán a segédek is meg tudnak ismertetni, hogy ne kelljen egészen az elejéről kezdenem. Szeretek tájékozódni, mielőtt belekezdek valamibe, de a kovácsolást úgy gondolom, nem lehet könyvből megtanulni.
*Valóban így is gondolja, hogy a puszta elméleti tájékozódás mellett a gyakorlati tényezők sokkal fontosabbak. Hisz hogyan is kovácsolhatna bármit is, ha még csak egy kalapácsot se fogott a kezébe vagy nem tapasztalta a kohó forróságát.*
- Köszönöm, biztosan szükségem lesz rá. *Mosolyog a félvér lányra.*
- Ha szeretnéd, utánanézek, vannak-e a piacon bájital keveréssel foglalkozó könyvek, leírások. Hátha segíti majd a tanulásod. *Ennyit nyugodt szívvel megtehet, hisz amúgy is gyakran jár a piacra, ha pedig talál ilyen irományt, akkor miért ne szerezhetné be Morinak.*
8125. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-29 18:13:46
Üzenet elküldve: 2020-05-29 18:13:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Dolgos napok //
// A folyóparton //
* Úgy dönt, hogy most, hogy volt a templomban ideje megtisztálkodni. Így hát a város melletti tisztásra indul el. Lassan halad keresztül a házak között. Nem siet ő sehova ma. A piacon igyekszik szélen maradni, hogy elkerülhesse a tömeget. Hamarosan el is éri a csöndes tisztást. Viszont még jócskán van kutyagolni valója. Egészen a tisztás légvégéig megy, ahol a folyópart is található. Itt inkább bevonul a egy fás részre, ahol remélhetőleg elégé távol lehet a kíváncsi tekintettek elől. Itt aztán elkezd vetkőzni. Megszabadul az összes ruhájától. Az értékeit a gazosba rejti el. Aztán a levetett ruhákkal együtt belegázol a folyó hideg vizébe. Megborzong, a hidegre, de aztán lassan megszokja azt. A folyó sekély részénél marad és nekiáll kimosni mocskos ruháit, amennyire csak tudja. Most éppen telne új ruhákra, de nem pazarolná el a keserves munkával megkeresett pénzét. A ruhákkal el van egy darabig mire nagyjából tiszták lesznek. Ezután kifacsarja őket és egy napfényes helyen kiakasztja egy faágra. Egy jó darabig itt lesz mire megszáradnak azok a holmik, ezért hát vissza megy még a vízbe, hogy magát is rendesen lemossa. Ügyel rá, hogy mindenütt érje a víz rendesen. Ha már ő is elég tiszta kifekszik a partra megszárítkozni. Még egy ideig biztosan itt lesz mire a ruháik is megszáradnak, ezért kényelmesen elhelyezkedik és pihentet a napsütésben. Reméli nem fogja senki megzavarni nyugalmát.*
// A folyóparton //
* Úgy dönt, hogy most, hogy volt a templomban ideje megtisztálkodni. Így hát a város melletti tisztásra indul el. Lassan halad keresztül a házak között. Nem siet ő sehova ma. A piacon igyekszik szélen maradni, hogy elkerülhesse a tömeget. Hamarosan el is éri a csöndes tisztást. Viszont még jócskán van kutyagolni valója. Egészen a tisztás légvégéig megy, ahol a folyópart is található. Itt inkább bevonul a egy fás részre, ahol remélhetőleg elégé távol lehet a kíváncsi tekintettek elől. Itt aztán elkezd vetkőzni. Megszabadul az összes ruhájától. Az értékeit a gazosba rejti el. Aztán a levetett ruhákkal együtt belegázol a folyó hideg vizébe. Megborzong, a hidegre, de aztán lassan megszokja azt. A folyó sekély részénél marad és nekiáll kimosni mocskos ruháit, amennyire csak tudja. Most éppen telne új ruhákra, de nem pazarolná el a keserves munkával megkeresett pénzét. A ruhákkal el van egy darabig mire nagyjából tiszták lesznek. Ezután kifacsarja őket és egy napfényes helyen kiakasztja egy faágra. Egy jó darabig itt lesz mire megszáradnak azok a holmik, ezért hát vissza megy még a vízbe, hogy magát is rendesen lemossa. Ügyel rá, hogy mindenütt érje a víz rendesen. Ha már ő is elég tiszta kifekszik a partra megszárítkozni. Még egy ideig biztosan itt lesz mire a ruháik is megszáradnak, ezért kényelmesen elhelyezkedik és pihentet a napsütésben. Reméli nem fogja senki megzavarni nyugalmát.*
8124. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-29 11:25:40
Üzenet elküldve: 2020-05-29 11:25:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Szeplős és az Ezüst szemű//
*Max némán megállapítja magában, hogy társasága rendkívül pirulós, de ami pirul az tűzön ég, a tűzre pedig gondolni sem mer annyira lángoló volna. *
- Ne kérj bocsánatot! *Feleli mosolyogva, de rögvest el is apad benne minden szó, ahogy a tűzszínű tincsekbe lassan beleszántanak az apró, világos kezek. ~Hogy lehet valaki ennyire ártatlanul, bűnösen erotikus?~ elmélkedik magában a másik mozdulatán, hiszen ő mégiscsak férfiból van, akinek ezúttal a szemei előtt milliónyi kép játszódik le, nem túlöltözött testekkel szőve. Bizsergő ajkát beharapja, és igyekszik kissé lenyugtatni kedélyeit. Amikor ez végre sikerül a számára, a másik meglepő információval ajándékozza meg. *
- Biztosan megfogod találni. *feleli szinte suttogó hangon, ugyanis a szavak nehezen jönnek ki két dús ajkán. Elítéli a vöröske testvérét, hiszen egyedül hagyta, bármilyen okból is ezt az angyali teremtést, kire vigyáznia kéne. Maxrecoll tudja, hogy ez nem ismerve a férfit etikettre méltatlan viselkedés, de a fájós lábak említésére még inkább sajnálja a magányos leányt. *
- Nagyon szívesen beülök veled valahova, de nem engedem, hogy meghívj. Foltot hagyna a férfiú becsületemen, ha egy gyönyörű kisasszony fizetne nekem bármit is. *Feleli határozott hangon, de vidám vonásokkal az arcán. *
*Max némán megállapítja magában, hogy társasága rendkívül pirulós, de ami pirul az tűzön ég, a tűzre pedig gondolni sem mer annyira lángoló volna. *
- Ne kérj bocsánatot! *Feleli mosolyogva, de rögvest el is apad benne minden szó, ahogy a tűzszínű tincsekbe lassan beleszántanak az apró, világos kezek. ~Hogy lehet valaki ennyire ártatlanul, bűnösen erotikus?~ elmélkedik magában a másik mozdulatán, hiszen ő mégiscsak férfiból van, akinek ezúttal a szemei előtt milliónyi kép játszódik le, nem túlöltözött testekkel szőve. Bizsergő ajkát beharapja, és igyekszik kissé lenyugtatni kedélyeit. Amikor ez végre sikerül a számára, a másik meglepő információval ajándékozza meg. *
- Biztosan megfogod találni. *feleli szinte suttogó hangon, ugyanis a szavak nehezen jönnek ki két dús ajkán. Elítéli a vöröske testvérét, hiszen egyedül hagyta, bármilyen okból is ezt az angyali teremtést, kire vigyáznia kéne. Maxrecoll tudja, hogy ez nem ismerve a férfit etikettre méltatlan viselkedés, de a fájós lábak említésére még inkább sajnálja a magányos leányt. *
- Nagyon szívesen beülök veled valahova, de nem engedem, hogy meghívj. Foltot hagyna a férfiú becsületemen, ha egy gyönyörű kisasszony fizetne nekem bármit is. *Feleli határozott hangon, de vidám vonásokkal az arcán. *
8123. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-29 09:29:01
Üzenet elküldve: 2020-05-29 09:29:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Feladatai között tesz egy kis kitérőt a Kaszárnya után a tisztásra. Egy kicsit át kell gondolnia, hogy pontosan, hogyan és mit sikerült elérnie. Az egyik nagyobb lombkoronával megáldott fa tövében leül és hátát a kérgének támasztja. Nem szándékozik túl sokat elidőzni itt, de össze kell szednie a gondolatait. Nem tekinti kudarcnak a Kaszárnyában történteket. Sajnos elérhető tisztet nem talált, sem az írnokot nem engedték, hogy a Hivatal elé állítsa, ezért szükségesnek látja, hogy a Hivatal döntsön ebben a helyzetben. ~Nem is olyan könnyű ez a megbízatás. De egyáltalán nem bánom, hogy elvállaltam. Szeretem a kihívásokat és ebben a munkában úgy látom bőven lesz kihívás. Talán egy napon a Külügyi vagy Igazságügyi Hivatal munkájába is besegíthetek majd.~ Miután kitisztítja gondolatait, elérkezettnek látja az időt, hogy távozzon. Feláll a fa tövében lévő ülő pozíciójából és elindul a Tanácsháza felé.*
8122. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-28 22:32:51
Üzenet elküldve: 2020-05-28 22:32:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A smaragd és az ónix//
*Élvezi Thea finom mocorgását a karjai között és megfogalmazhatatlan boldogság járja át amikor az ő közelségében találja meg a másik a kényelmet. Észreveszi, hogy a nő sokszor vezeti apró ujjait a mellkasára amitől egy győztes vigyor kívánkozik szája vonalára, majd ha módjában áll finoman a másik kezére vezeti sajátját és megcirógatja azt, mintha csak bátorítaná, hogy pihentesse tovább nőies kacsóját a sötételf testének bármely részén, melyet szavak nélkül meg is tesz az ezüst hajú, belelátva a másik elméjébe. A nevének a suttogása feléleszti benne legősibb ösztöneit és minderre a kellemes borzongás, csak olajat dob a tűzre. Ha teheti finoman szájába szívja a másik alsó párnáját, majd elégedetten, megjelölve területét nyalint végig a párnákon, majd a nő elhúzódik. Meglepi a másik hirtelen szóáradata és amikor a cseppnyi ujjak böködni kezdik mellkasát akaratlanul is felnevet a furcsa szituáción. *
- Jól van, úgy néz nem édesanyád fog megölni, hanem te kiscica. *becézi mosolyogva a másikat, és ha teheti tenyerébe zárja az apró ujjakat. *
- Nem tudom hol rejtegetted eddig a kis harcos énedet, de tetszik. Mérhetetlenül... Aranyos. *csókolja meg az emlegetett kacsót, ha a kis tréfától nem húzódik el tőle a hószín hajú. *
- Mellesleg pusztán azt akartam mondani, hogy édesanyád érkezése nem kell, hogy kalitkába zárjon. Azonban, ha ennyire szeretnéd nem érem be ennyivel, bár minden együtt töltött pillanat után kezdem, úgy érezni egyre telhetetlenebb vagyok veled kapcsolatban. *hirtelen ahogy szedelőzködnek megpillantja a zöldellő tisztáson megbúvó apró, kék foltocskát, így gyorsan még pillanatnyi marasztalásába kezd a nőnek. *
- Várj egy kicsit, csak hagy mutassak valamit! *Ha a zöld íriszek feléje néznek, finoman a fodros szirmú kisvirág felé igyekszik terelni kedvesét, hogy ő is láthassa azt amit Ter eddig sosem. *
- Még sosem láttam, ilyen virágot. Amíg vártam rád tanulmányoztam, de még csak nem is hasonlít semmire amit eddig láttam. Csöpp, de szinte ragyog, páratlan virágszál. Nem volt szívem leszakítani, de amint hazaérek meg kell alkotnom fa példányát. Tetszik? *Pillant a másik felé félve talán untatja gyermeki lelkesedése. *
*Élvezi Thea finom mocorgását a karjai között és megfogalmazhatatlan boldogság járja át amikor az ő közelségében találja meg a másik a kényelmet. Észreveszi, hogy a nő sokszor vezeti apró ujjait a mellkasára amitől egy győztes vigyor kívánkozik szája vonalára, majd ha módjában áll finoman a másik kezére vezeti sajátját és megcirógatja azt, mintha csak bátorítaná, hogy pihentesse tovább nőies kacsóját a sötételf testének bármely részén, melyet szavak nélkül meg is tesz az ezüst hajú, belelátva a másik elméjébe. A nevének a suttogása feléleszti benne legősibb ösztöneit és minderre a kellemes borzongás, csak olajat dob a tűzre. Ha teheti finoman szájába szívja a másik alsó párnáját, majd elégedetten, megjelölve területét nyalint végig a párnákon, majd a nő elhúzódik. Meglepi a másik hirtelen szóáradata és amikor a cseppnyi ujjak böködni kezdik mellkasát akaratlanul is felnevet a furcsa szituáción. *
- Jól van, úgy néz nem édesanyád fog megölni, hanem te kiscica. *becézi mosolyogva a másikat, és ha teheti tenyerébe zárja az apró ujjakat. *
- Nem tudom hol rejtegetted eddig a kis harcos énedet, de tetszik. Mérhetetlenül... Aranyos. *csókolja meg az emlegetett kacsót, ha a kis tréfától nem húzódik el tőle a hószín hajú. *
- Mellesleg pusztán azt akartam mondani, hogy édesanyád érkezése nem kell, hogy kalitkába zárjon. Azonban, ha ennyire szeretnéd nem érem be ennyivel, bár minden együtt töltött pillanat után kezdem, úgy érezni egyre telhetetlenebb vagyok veled kapcsolatban. *hirtelen ahogy szedelőzködnek megpillantja a zöldellő tisztáson megbúvó apró, kék foltocskát, így gyorsan még pillanatnyi marasztalásába kezd a nőnek. *
- Várj egy kicsit, csak hagy mutassak valamit! *Ha a zöld íriszek feléje néznek, finoman a fodros szirmú kisvirág felé igyekszik terelni kedvesét, hogy ő is láthassa azt amit Ter eddig sosem. *
- Még sosem láttam, ilyen virágot. Amíg vártam rád tanulmányoztam, de még csak nem is hasonlít semmire amit eddig láttam. Csöpp, de szinte ragyog, páratlan virágszál. Nem volt szívem leszakítani, de amint hazaérek meg kell alkotnom fa példányát. Tetszik? *Pillant a másik felé félve talán untatja gyermeki lelkesedése. *
8121. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-05-28 12:32:31
Üzenet elküldve: 2020-05-28 12:32:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A Szeplős és az Ezüst szemű//
*A zavartsága csak tetéződik a férfi megjegyzése után. Ha zavarban van elég hajlamos többször fecsegni ugyan arról, vagy félpercenként köszönetet nyilvánítani.*
- Bocsánat.
*Nevet fel halkan, ahogy a tarkójára vakargatva túr a vörös tincsek közé, majd elgondolkodva kezdi fürkészni a férfi arcát.*
- Nos nem is tudom mivel kezdhetném.
*Harapja is be az ajkát, miközben kicsit elidőzik az ezüstnek ható íriszek bámulásával. Még sosem látott senkit ilyen különleges színű szempárral, így nem is csodálkozik magán, hogy igen hamar le is nyűgözte őt.*
- Azt hiszem amolyan vándor vagyok legalábbis egy kis ideig. A bátyámat keresem, de eddig reménytelennek tűnik a dolog.
*Mosolyodik el, de most kissé bánattal van átitatva ez a mimika. Már hosszú ideje járja a városokat, de mind ezidáig reménytelennek tűnik a dolog. Minden nyom nélkül nincs könnyű dolga.*
- De azt hiszem egy kis időre szüneteltetem és pihenek. Legalábbis addig, amíg össze nem gyűjtök egy kis aranyat egy lóra.
*Nyögi is miközben megmozgatja a fájós lábait.*
- Viszont a pihenésről jut eszembe, hogy ne csak szóban hálálkodjak én majd éhen halok, meghívnálak téged is valamire, persze, ha legalább egy fogadót megtalálok.
*Kuncog fel halkan.*
*A zavartsága csak tetéződik a férfi megjegyzése után. Ha zavarban van elég hajlamos többször fecsegni ugyan arról, vagy félpercenként köszönetet nyilvánítani.*
- Bocsánat.
*Nevet fel halkan, ahogy a tarkójára vakargatva túr a vörös tincsek közé, majd elgondolkodva kezdi fürkészni a férfi arcát.*
- Nos nem is tudom mivel kezdhetném.
*Harapja is be az ajkát, miközben kicsit elidőzik az ezüstnek ható íriszek bámulásával. Még sosem látott senkit ilyen különleges színű szempárral, így nem is csodálkozik magán, hogy igen hamar le is nyűgözte őt.*
- Azt hiszem amolyan vándor vagyok legalábbis egy kis ideig. A bátyámat keresem, de eddig reménytelennek tűnik a dolog.
*Mosolyodik el, de most kissé bánattal van átitatva ez a mimika. Már hosszú ideje járja a városokat, de mind ezidáig reménytelennek tűnik a dolog. Minden nyom nélkül nincs könnyű dolga.*
- De azt hiszem egy kis időre szüneteltetem és pihenek. Legalábbis addig, amíg össze nem gyűjtök egy kis aranyat egy lóra.
*Nyögi is miközben megmozgatja a fájós lábait.*
- Viszont a pihenésről jut eszembe, hogy ne csak szóban hálálkodjak én majd éhen halok, meghívnálak téged is valamire, persze, ha legalább egy fogadót megtalálok.
*Kuncog fel halkan.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9890-9909