Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Amon Ruadh (új)
Tharg birtokok (új)
Vaskorsó TavernaNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 246 (4901. - 4919. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

4919. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-07-03 10:37:02
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

-Hát persze!
*Feleli játékosan a manó bölcsességhez való viszonyára az elf, s jót mosolyog a dolgon. Aztán meg ki tudja? Talán még igaza is lehet!*
-Remek.
*Nem rest kifizetni a 42 aranyat, hogy a A Sziklakirály kincsei elébük kerüljön. *
-Két adagot kértem, ami megmaradna majd elcsomagoljuk és elvisszük reggelinek.
*Mondja és amint kiérkezik a két bőségtál óvatosan csipegetni kezd belőle. Hol ezt hol azt. Láthatóan a serleg elnyerte az asztaltársai tetszését és érdeklődését, ami örömmel és némi büszkeséggel tölti el. Úgy tűnik ők nem vettek részt ezen az eseményen, amire a férfi csak bólint.*
-A jelek szerint igen, bár magam se értem teljesen hogy ez hogy működik, korábban nem hallottam ilyesmiről és azóta sem, de *megvakargatja finoman a szakállát, mintha erősen gondolkozna* mégis azt hiszem hogy így van.
*Krestvir többet is kérdez, aminek a férfi kifejezetten örül, hisz úgy véli, hogy ezáltal is tud oldódni a lány, no meg biztos azért kérdez mert kíváncsi.*
-Igen is meg nem is.
*Feleli arra, hogy ő is tanult-e tőlük mágiát.*
-Ezen az ünnepségen tartottak egy afféle varázslatos akadályversenyt. Én erre jelentkeztem, s volt szerencsém megnyerni. Hatalmas erejű mágusok lehettek a szervezők és a felügyelők, ha szabad így fogalmaznom, mert kölcsönadták nekünk a saját mágiájuk egy részét a verseny erejéig. Így mi is képesek voltunk sok dologra, amire korábban nem, s a verseny végeztél -sajnos- visszavették. De nagyon mókás és élettel teli varázslatok voltak ezek mondhatom.
*Vigyorgott is hozzá. Talán maguk a tündérek is ilyenek, és ezért nem tartotta furának akkor sem, sőt inkább valahol szépnek.*
-Olyanokat képzeljetek el, hogy festéket tudtunk szórni a tenyerünkből, szivárványhidat idézni, vagy lerepíteni a másikról a ruháit.
*Itt felkuncog.*
-De a legjobb az alakváltás volt! Úgy ahogy mondom!
*Nem gondolja hogy külön magyaráznia kellene, persze ha külön rákérdeznének szívesen elmondja, de az alakváltás elég beszédes.*
-A versenyen nyertem ezt a serleget, és még egy másik varázstárgyat is, az volt a fődíj.
*És itt meglapogatja a batyuját, de nem veszi elő, hogy megmutassa. Legalábbis egyelőre. Közben pedig reméli, hogy ízlik az étel a kettősnek is, és hogy nem untatja őket túlságosan a történeteivel.*


4918. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-07-01 23:56:42
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 922
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*A jelek szerint Kilencedik még az italozás hatásának kellemes részénél tart, bár gyanúsan szótlanná és mosolygóssá válik, na meg az is szokatlan tőle, hogy ennyit megüljön a fenekén, ha épp nem Krestvir vállán utazik.*
- Én nagyon bölcs vagyok! - *Csipogja, megfeledkezve róla, hogy az előbb még tovább akart inni, csak Krestvir nem engedte.
Nagy szemei csodálkozva akadnak meg a fogadó egy-egy pontján, s ezzel láthatóan most nagyon jól elfoglalja magát. Kivételesen nem is igyekszik még kínosabbá tenni a páros között lezajló beszélgetést, amiért alighanem mindketten hálásak lehetnek.
A lány némi szorongással várja az elf válaszát, de amaz meglehetősen könnyedén felel, s hozzá még mosolyog is, így elkönyveli magában, hogy a férfit tényleg nem zavarja, hogy ő keveset beszél.
Alig észrevehetően visszamosolyog, majd biccent, hogy szívesen hallaná azokat a kalandokat.
Kilencedik meg még mindig elvan a maga világában, így tőle nem érkezik válasz. Nem, amíg az evésre nem kerül a szó... Akkor indokolatlanul fölkuncog, egyéb véleményt azonban nem fejt ki.
Krestvir pedig előbb ismét csak biccent, mintha komolyan vette volna, hogy "szót se többet!", de aztán hozzáteszi.*
- Köszönjük, az jó lesz. - *Egyezik bele a választásba. Máson el sem gondolkodik, s nem csak szégyenlősségből, hanem mert nem volt még annyira régen, hogy Varangyváron jóllakott, így pedig az osztozkodás nem csak a takarékosság miatt hangzik jól.
Ha ezt megbeszélték, akkor pedig át is térhetnek valami sokkal érdekesebbre.
Már a fölvezetés figyelemfelkeltő, s Krestvir kíváncsian nézi, ahogy Valuryen egy serleget helyez az asztalukra, tündéreket és mágiát emlegetve. Majd mikor megszólal a zene, szemei tágra nyílnak a meglepetéstől és azonnal föláll, hogy a serlegbe lessen, mintha azt hinné, a belsejében egy csapatnyi miniatűr tündért talál majd. De csak az edény alját látja...
Azért még így is látszódhat rajta az elképedés, ahogy végül visszaereszkedik a székre és pillantása kérdőn fordul Valuryen felé, aki érkezik is a magyarázattal.
Krestvir a fejét rázza, hogy nem voltak ott és nem is hallott az eseményről.*
- Saját mágiájuk van? Te is tanultál tőlük? Vagy hogy lettél a bajnokuk? - *Kérdez egyszerre többet is, mert sosem olvasott még "tündérvarázslatokról".
Közben meg egy kicsit azért sajnálja beszéddel megzavarni a zenét. Nem sokan tudják róla, mert honnan is tudhatnák, de vonzódik a zenéhez. Persze, alighanem kevesen is akadnak akik ne szeretnék azt.
Kilencediknél sem marad el a meglepetés, bár ő először forgolódik, a hang forrását keresve. Majd két kezével a bizsergő füleinek csúcsába kapaszkodva, bárgyú mosollyal ringatózik a dallamra.
Csak később tápászkodik föl, mikor a másik kettő már visszatért a beszélgetéshez. Akkor aztán odasétál a serleghez, és ő is bekukucskál a pereme fölött.*
- Ha-hó! - *Kiált be, de visszhang nem érkezik, csak a szép zeneszó. Ám nem tűnik elégedetlennek. Sőt, ha Valuryen meg nem akadályozza, magához öleli a serleget és totyogós keringőbe kezd vele.*


4917. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-07-01 22:29:55
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*Hümment egyet az elf és bólogat is hevesen.*
-Szerintem is.
*Majd a manóra mosolyog, s kicsit úgy érzi, hogy ha bár valóban egész rövidke kapcsolatuk van, mégis örül neki, hogy talán örömet okozhat a csöppségnek.*
-Nem jut? Egyet se félj. Majd kitalálunk valamit.
*Kacsint is egyet.*
-Hát ez már csak ilyen zsibbasztó ha sokat iszik belőle valaki. Meg kell tanulni hol van az a határ, amikor még csak kellemesen bizseregsz tőle, de még nem vagy rosszul, és ez barátom, ez a bölcsesség csak a tapasztalattal jön meg.
*Bár nem valami nagy iszákos, párszor fordult már a feje tetejére a világ, és azokat az időket nagyon nem kívánja vissza. Aztán Krestviren azt látja, hogy igencsak zavart, jóformán még a szemét is lesüti és úgy szabadkozik, mintha tett volna bármi rosszat is. Nem is kívánja félbeszakítani az elf őt, mert ahogy elnézi, nem lehet ez könnyű most neki és fél, ha most megakasztaná azt a bizonyos kereket, talán sosem kezdene újra forogni. Legalábbis egyhamar nem. Úgyhogy csak figyel és fülel.*
-Szót se többet Krestvir mester!
*Mondja mosolyogva végül, amikor úgy érzi, hogy kiadta amit ki lehetett.*
-Majd beszélek én, amíg eszünk, elszórakoztatlak a mindenféle kalandjaimmal, mit szóltok?
*Nem szeret magáról túl sokat beszélni, de talán ez most egy olyan helyzet, ahol valószínűleg nem fogja rosszul kivenni magát a helyzet.*
-Mit ennétek szívesen? Ez a bőségtál egész jól hangzik, szerintem jól laknánk vele mindhárman, nem eszem túl sokat.
*Persze ez csak egy ötlet, nem sajnálja az aranyakat rá, csak tudja az igényeit.*
-No de! Amíg eldöntitek, és ha már a manójátékszerekről volt szó, nos hát.
*Elkezd matatni a batyujában, és azt a bizonyos varázsserleget húzza elő, amit még korábban nyert a tündérektől.*
-Ugyan nem manók, hanem tündérek készítették, az ő mágiájuk is van benne, hisz a jó történethez kell az aláfestés, úgy az igazi, nemde?
*Kacag fel, majd egyszer csak a serlegből, se szó se beszéd, és legfőképp mindenféle varázsige vagy mozdulat nélkül halk dallam csendül fel. De nem is belőle, hanem mintha igazi zenészek játszanának csakis csak az ő kedvükért ott az asztalnál. Valuryen úgy igyekszik a gondolataival irányítani a tárgyat, hogy az asztaluktól messzebb azért ne szúrjon fület senkinek, nem szeretné ha még jobban kinéznék őket, de talán így is elég meglepetés lesz a manónak és Kresinek a kellemes dallamot játszó kis kupa.*
-Ha még nem tudnátok, szerencsétek lehet a tündérvarázsok bajnokához személyesen!
*Továbbra is igencsak derült kedvűen tesz, és egyáltalán nem úgy hangzik amit mond, mintha hencegne, inkább csak tréfásan adja elő.*
-Nem tudom, hogy hallottatok-e róla, netán részt is vettetek rajta, mert úgy rémlik hogy nem találkoztam veletek, de volt egy hatalmas nagy ünnepség, amit a tündérek rendeztek, mindenféle zenebonával, színházzal, előadásokkal, különbnél különb finomságokkal és persze ami a legfontosabb: a saját furfangos mágiájukkal!
*Azért mielőtt túlságosan beleélné magát, kíváncsi hogy mit szólnak hozzá, egyáltalán érdekli-e őket a történet, és hogy sikerül-e dönteni, hogy mit is ennének persze.*


4916. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-07-01 00:26:41
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 922
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

- Csinálhatunk egyet. - *Szólal meg, talán váratlanul Krestvir, a legjellemzőbb egykedvű hangján.*
- Neked még egész könnyen és gyorsan is. - *Pillant a szeme sarkából a manó felé. Persze, a mondandója első fele az elfnek is szólt, mert egyre gondoltak: nem tűnik lehetetlennek készíteni egy hintát Synmira udvarára. Ám Kilencedik pehelynyi súlyához némi zsineg és egy darab fa is elég, úgyhogy úgy véli, a manó kívánságát hamar teljesíteni tudná.
Megragadja az apró lény lelkesedése és szeretne tenni érte valamit, vidámnak látni őt. A manón talán nem látszik a megviseltség, de ő emlékszik, hogy barátja mennyire félt ott, a Karavánpihenő romjai között, félig-meddig a démonok világában taposva. Most, hogy kijutottak, szeretne néhány gondtalan pillanatot okozni, legalább neki. Úgy érzi, felelősséggel tartozik érte és a boldogságáért.*
- Tényleg? De jó hosszan lengjen ám! És lehessen vele forogni is! - *Lelkesedik be teljesen Kilencedik az ígérettől.*
- Jó. - *Feleli Krestvir egyszerűen, de egy kicsit azért elmosolyodik, mert úgy látja, ez olyasmi, amivel tényleg örömet tudna okozni Kilinek. El is határozza, hogy már a napokban, talán már holnap összeeszkábál valamit.*
- Hm... - *Érkezik ez meg Valuryen fejtegetésére a manótól.*
- Igazad lehet, de most semmi nem jut eszembe. - *Mondja, kicsit még morcosan is, mert piszkálja, hogy nem tud kapásból kitalálni valamit. De hiába, nem véletlenül léteznek a feltalálók, s örvendnek olyan nagy elismerésnek.
Később, már odabent a bort kóstolgatva nagyokat fintorog az új ízt megtapasztalva. Majd mikor Valuryen biztatja őt, s látja is a férfit, hogy milyen jó ízűen hajtja föl a pohara teljes tartalmát, hitetlenkedve nézi őt, majd pislog a számára hordónyi pohárra... Aztán rászánja magát még néhány jókora kortyra.*
- Szerintem elég lesz már. - *Szól közbe Krestvir és vissza is állítja talpára a poharat.*
- Most kezdett ízleni. - *Méltatlankodik visszafogottan a manó.*
- Bár nem is tudom... Elzsibbadt a nyelvem. - *Teszi aztán hozzá.*
- Meg egy kicsit a füleim is. - *Mozgatja meg őket, s a másik kettő láthatja, hogy a manó tekintete is valahogy más lesz, merengősebb.*
- Kérek még! - *Mondja aztán és már csimpaszkodik is a pohárba, de Krestvir erősen megfogja az edényt.*
- Majd később. - *Közli. Kilencedik pedig nem erősködik, helyette a fenekére zuttyan az asztal közepén és csak nézelődik kicsit szerteszét.
Krestvir Valuryen felé pillant némi tanácstalansággal. Bár kétséges, hogy az ő gúnyosan mosolygósnak tűnő fizimiskájáról a férfi le tudja-e olvasni az aggodalmat, de ha nem, az sem baj, mert közben azért valahol jól is szórakozik a manó állapotán, és hogy ilyen gyorsan a fejébe szállt az ital. Meri remélni, hogy nem lesz tőle baja.
Aztán Valuryen célzottan őt szólítja meg néhány észrevétellel, felvetéssel és feltételezéssel, ami elég váratlanul éri. El is fordítja a tekintetét és kihúzza magát a székén, amiből az elf joggal olvashatná ki, hogy a lány valami kellemetlen közlésre készül.
Pedig a testbeszéde az ő saját belső zavarát fejezi ki csalókán és épp azt keresi, hogy hogyan biztosíthatná Valuryent az aggodalma ellenkezőjéről.
Idegesen dörzsöli meg homlokát, majd a fejét rázza, de tudja, hogy ez nem elég érthető válasz, úgyhogy végül szóban is igyekszik összeszedni a gondolatait.*
- Bocsánat. - *Mondja az asztalnak.*
- Csak én nem vagyok jó társaság. És itt túl sokan vannak. És minket néznek. És nem tudom, miről beszéljek, mert annyi minden történt... És... - *Dönt a felsorolásszerű magyarázatnál, felhozva minden mentséget és zavaró körülményt. De a vége felé ebbe is belezavarodik, mert mikor arról beszél, hogy milyen sok dolog történt, akkor eszébe jut, hogy tényleg mennyire sok minden történt. Olyan dolgok, amiket nehezére esik feldolgozni. És nincs Synmirán senki, akinek elmondhatná. Nincs ott Taitos, aki a bizalmasa. Itt van Valuryen, akivel egyszer találkozott és jó kapcsolat kezdett épülni közöttük, de azt még Krestvir is érzi a maga szegényes tudásával az emberi kapcsolatokról, hogy nem elég mély ismeretség ez ahhoz, hogy neki öntse ki a szívét. Viszont nincs senki más sem. A Szilánkok, s legfőképpen a mestere nélkül egyedül van ismét ebben a világban, ahol olyan nehezen igazodik el.
Kilencedik a barátja és nagy segítség, de nem az a fajta támasz, aki mellett megnyugodna. Hiányolja a többieket, az otthon és a biztonság érzetét.
Az utolsó "és"-nél hát el is keseredik kicsit, még a szája is megremeg, de egy nagy levegővétellel lent tartja, ami ki akar szakadni. Jobb kezének ujjaival finoman megkocogtatja a homlokát, ettől lecsillapodik és visszatalál a beszélgetés fonalához.*
- Szeretnék enni. És a társaságodban maradni. Aztán hazamenni. És szeretném, ha velünk jönnél. - *Zárja a gondolatai sorát, amit talán furcsán és túl egyszerű nyelvezettel közöl, de összességében elég jól adja vissza, amit a helyzetről gondol és amit szeretne.*
- Bocsánat. - *Teszi még hozzá, majd az asztal lapjáról végre fölemeli a tekintetét és kissé félve néz az elfre, majd ismét le, épp csak jelezve, hogy végzett és szeretne választ kapni. Reméli, hogy szótlansága, vagy épp most már a szavai nem épp Valuryen kedvét vették el a társaságától.*

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.07.01 00:32:16


4915. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-06-30 23:07:53
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*Egész kíváncsian figyeli a manót, ahogyan gondolkozás közben miféle mozgásokat végez. Jót mosolyog rajta, főleg azért, mert el tudja képzelni, hogy tőle magától sem túl idegen az ilyesmi. Csak őt ugye ritkán látni valaki vállán.*
-Ezer éve nem hintáztam.
*Mondja kissé búslakodva, majd arra gondol, hogy Synmirán ha nagyon sok szabadidejük lesz, akkor miért is ne ácsolhatnának össze egy hintát. Nem olyan bonyolult szerkezet az.*
-De attól is lehet manójátékszer valami, hogy manók készítik, igaz? Szóval bármi amit te csinálsz, azt hívhatjuk manójátéknak!
*Világit rá erre az igencsak fontos értelmezésre. A bor kérdésére úgy látszik, hogy egyöntetű a válasz, megérdemel egy kis bort Kilencedik is, az elf pedig kíváncsian figyeli, hogy mi lesz rá a reakciója. Krestvirre csak finoman bólint, hisz ő hívta ide őket, úgy illik ha ő is fizet. Aztán igencsak felnevet.*
-Keserű, mi? Idd csak tovább, finomabb lesz hidd el.
*Azzal ő maga ismét belekortyol a sajátjába, majd lecsapja a poharat és súlyosan a manóra néz.*
-Áááhhhhhh.
*Mondja, bár mondásnak talán nem is nevezhető ez a tipikus hang, amikor jól esik egy finom ital valakinek.*
-Nagyon csendes vagy, Krestvir. Nem mintha zavarna.
*Teszi hozzá gyorsan, inkább csak attól fél, hogy ő maga zavarja a lányt.*
-Tudod ha nincs hangulatod a társasághoz *Így mégis csak szebben hangzik, mintha azt mondaná, hogy őhozzá nincs kedve.* akkor találkozhatunk Synmirán is, vagy Artheniorban. Vagy el is vihetjük az ételt és később esszük meg, már ha éhesek vagytok. Nem szeretném, ha kényszerűnek éreznétek a társaságom.
*Leginkább az látszik a természetesen meleg kisugárzásából és a halvány mosolyából, hogy komolyan is gondolja amit mond, és valószínűleg nem lenne sértett ha végül erre kerülne sor. Szomorú annál inkább.*


4914. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-06-30 18:51:56
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 922
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*Kilencedik nagyon kíváncsian várja az elf válaszát, mert már előre készül arra a sok mókára és izgalomra, amit a manójátékszerek hozhatnak. Mert az csak természetes, hogy ha ilyenek léteznek, akkor neki azokat meg kell kapnia!
Ám a kérdését visszadobják, ezzel pedig a kíváncsisága átfordul nagy-nagy gondolkodásba. Még a fülei mozgásán is látszódhat, hogy a fejében micsoda kacskaringókat járnak a gondolatok.
Majd himbálózni kezd Krestvir vállán előre-hátra, aztán a kezével is integet előre-hátra, mire végre megtalálja a szót és kiböki.*
- Egy hintának! Annak örülnék. Egy jó hosszúnak, ami jóóóó magasra visz föl, mintha repülnék! - *Közli, és úgy magyaráz és himbálózik, hogy érzékeltesse, hogy milyen remek hintát akar, hogy majdnem leesik Krestvir válláról. Lehet rajta látni, hogy egészen beleélte magát a gondolatba.
Odabent aztán már más izgalmak kötik le.*
- Hát igen... elég furcsák vagytok. Ez a sok haj, meg minden. És hogy ilyen nagyra nőtök, meg a fületek sem mozog... és hogy láttok ekkora szemekkel? - *Sorolja a sok különbözőséget Valuryennek, a végén hunyorogva imitálva a lanawini népek számára aprónak tűnő szemét. A beszédben félúton pedig valahol elfelejt továbbra is zavarban lenni a felé bámészkodó tekintetektől.
Nem úgy Krestvir. A falhoz legközelebb eső székre ül le, hogy a hátát védve érezze, majd egy kissé meggörnyed, vagy legalábbis a fejét előre hajtja, hogy legalább félig el tudjon bújni a csuklyája mögé. Jobb lesz a helyzet, mikor Kili a válláról leugorva az asztalra mászik. Szinte érzi, ahogy a feléjük irányuló figyelem java átvonul pusztán a manóra. Mágusból és elfből bizonyosan többet láttak már, mint efféle furcsa szerzetből, aki még láthatóan és hallhatóan az értelmes beszédre is képes.
Mikor a kiszolgáló személyzet az asztalukhoz érkezik, a lány szégyenlősen biccent Valuryennek, hogy jó lesz így, miközben egy pillantást vet a rendelésüket felvevő felé is, hogy megerősítve a férfi szavait.
Lassan oldódik, kell még egy kis idő.
Mikor aztán az italokat meg is kapják, kíváncsian húzza magához a saját poharát. Az elf kérdésére meg Kilencedik is felé fordul, mintegy várva a választ, de egyből mondja is a magáét.*
- Miért ne ihatnék? Ha borzasztóan finom, muszáj innom belőle. Ha csak borzasztó volna, akkor igyátok csak meg ti... De ha finom is, én is kérek! - *Szögezi le, válaszával egyúttal arra is megfelelve, hogy feltételezhetően nem ivott még ribizlibort, mert nem ismeri az ízét.
Krestvir elkapja Valuryen tekintetét, majd a vállát vonja.*
- Nem tudom. De néhány korty nem árthat. - *Veti föl. Bár a manó viselkedése olykor erősen emlékezteti egy gyermekére, valahogy mégis úgy sejti, hogy felnőtt már. Ezzel szemben nagyon apró termetű, úgyhogy még egy manóra méretezett pohárral sem szívesen adna neki az italból. Viszont egy kis kóstolót nem tagadna meg barátjától, annak talán nem lesz a betege. Igaz, ő maga is annyit tud csupán a manók testi működéseiről, mint bárki más ebben a fogadóban. Azért reméli, hogy nem egy kis borral fogja megmérgezni.*
- Ez a beszéd! Akkor igyunk! - *Örül meg Kili, majd be is áll az egyik pohár elé és megfogja a peremét, majd Krestvirre néz, egyértelműen azt várva, hogy a lány segítsen neki megdönteni és megtartani az edényt.
Krestvir odapillant a férfira, megfogja a saját poharát, majd picit megemeli felé.*
- Köszönjük. - *Mondja, s hacsak nem érkezik valami pohárköszöntő, úgy megdönti a manó poharát, közben pedig a sajátjába is kíváncsian szagol, majd kóstol bele.*
- Finom. - *Jegyzi meg.*
- Keserű! - *Mondja ezt meg Kilencedik, hátracsapott fülekkel, fintorogva. De azért csak odahajol még egy kortyért, hátha a következő finomabb lesz.*


4913. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-06-30 17:31:26
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*Krestvir reakciójából arra enged következtetni, hogy -szerencsére- nem rosszindulatúságból tett úgy, ahogy. Úgyhogy ez megnyugtatja az elfet, bár egyébként sem volt túl ideges. Az amulett dolgára csak bólint. Emlékszik, hogy még nagyon régen kapta a mesterétől, hogy emlékeztesse, hogy ne veszítse el a fejét, de hála Eeyrnek, meg a közel száz esztendőnek ami eltelt azóta, már nincs ilyen gondja, s valószínűleg megértené a mestere, hogy ő már egy másik elf, mint aki akkor volt. Egy másik mágus, mint aki akkor volt. Ezen aztán jót derül magában.*
-A manójátékszerek? Nos.
*Megsimítja a szakállát egyszer, kétszer, mielőtt felelne.*
-Ezt a leginkább neked kellene tudnod, nem? Hisz hármunk közül csak te vagy a manó. Minek örülnél?
*Közben eszébe jut valami, de inkább nem hozza fel, talán majd később, ha már otthon lesznek. Egyébként gondolkodás nélkül előre megy, benyit, kezével támasztja az ajtót Krestvirnek és Kilencediknek is, majd fesztelenül igyekszik asztalt keresni, lehetőleg olyat, ami nem túl népszerű és nincs is útban. Ahogy látja társának is ez az ötlete támad, úgyhogy ezen nem fognak összeveszni, ha minden rendben akkor ő a maga részéről helyet is foglal, majd nagyon sóhajt.*
-'Este!
*Mondja ahogy kényelembe helyezi magát.*
-Szerintem se. Bár mindenféle furcsa szerzet él errefelé úgy hallottam.
*Játékosan megvonja a vállát, nem túl sokat tud még e-vidékről, de reményei szerint ez változni fog.*
-Na akkor azt mondja...Kérünk szépen háromRibizlibort , az lesz egyszer 30 arany , és enni meg még kitaláljuk, igaz?
*Néz a kettősre, és bár nem kérdezte meg őket, hogy kérnek-e italt, bátorkodott rendelni.*
-Én nagyon szomjas vagyok, ha nem kéritek akkor sincs harag, de borzasztó finom a ribizlibor! Már ha nem rontják el, de bízzunk benne, hogy nincs megsavanyodva.
*Bizakodva nézi, ahogy megérkeznek a kupák benne a nedűvel, az egyiket maga elé kapja és jól bele is kortyol, majd elégedetten teszi vissza a félig üres poharat az asztalra.*
-Te ittál már valaha, Kilencedik? Szabad neki?
*Az utóbbi kérdés nyilván Krestvirnek szól, közben pedig a falapra könyökölve hajol előre, mert kíváncsi a dologra.*


4912. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-06-30 14:20:16
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 922
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

- Óh. - *Feleli Krestvir a magyarázatra, s ez talán biztosíthatja róla az elfet, hogy a lány valóban csak nem értette a szavak mögöttes tartalmát. Mintha kissé még el is gondolkodna fölötte.
Hinni nem hiszi, hogy az ilyesmi tényleg szerencsét hozna, de a szándék jól esik neki.
Bár érteni nem teljesen érti. Az elf ajándékát, vagy ezt a törődést. Már akkor sem értette. Ismeretségük meglehetősen rövid volt, s jóllehet jó emlékek fűzik őt a másikhoz, valahol mégiscsak idegennek számítanak. Érzésre ugyan talán nem is annyira, mint amennyire az elme int még a távolságtartásra, de akkor is indokolatlannak érzi, nem megérdemeltnek.
Kíváncsian nézi meg Valuryen új ékszerét, amit elsőre valami szerelmi ígéretnek gondol, mert hallotta már, hogy szerelmesek gyűrűt szoktak ajándékozni egymásnak. Ám a férfi elárulja, hogy Abogrtól kapta a szép kis holmit. Érdekelné a története, ám nem most kérdez rá, mert most még a saját ajándékával van elfoglalva.
Továbbra is nehezen fogadja el, hogy egy a másik számára ennyire fontos holmit megtartson magának, de Valuryen komolynak tűnik, úgyhogy visszautasítani sem akarja.*
- Rendben, vigyázni fogok rá. Köszönöm. - *Hajtja meg magát menet közben a férfi felé, majd visszaakasztja nyakába az ékszert. A szentimentális jelenetet Kilencedik csipogó hangja zavarja meg.*
- Ácsi, ácsi, ácsi! Milyenek azok a manójátékszerek? - *Kérdi izgatottan. Erre pedig nem Krestvir adja meg a választ. Ellenben megemlékezik róla, hogy ígért a manónak néhány méretére szabott apróságot, amivel még adósa maradt.
Később aztán megegyeznek abban, hogy vacsora után Synmirára térnek vissza, amit a lány csak magában nyugtáz, ellenben a manó...*
- Ó de jó lesz! Nem leszünk egyedül! A tegnap este valami rééémes volt! - *Panaszkodik nagy lendülettel. Majd mikor a nehezebb témához érnek, ő is komoran elcsendesedik.
Krestvirben vegyes érzelmeket keltenek Valuryen szavai, de megjegyzi magának őket, mint egy átgondolásra érdemes tanácsot. Csak ne tudná azt, amit tud, akkor talán könnyebb volna...
A kérdésre biccent, hogy bemehetnek.*
- Nem is hasonlít korsóra. - *Jegyzi meg Kilencedik csalódottan, mire Krestvir egyszerűen felmutat a bejárat fölött himbálózó cégérre.*
- Óh. - *Esik le a manónak, hogy honnan a megnevezés.*
- Azért egy korsó érdekesebb lett volna.
*Ha Valuryen elindul, akkor követi őt, s vagy előtte, vagy utána lép be, de mindenképpen óvatosan teszi ezt, s meg is áll a bejárat mellett.*
- Neki talán elmondhatnád majd. - *Súgja a manó a lánynak, még miközben befelé haladnak. Krestvir érti, hogy mire gondol barátja, s valóban megfontolandónak találja. Valuryen kívülálló, és ő talán tudna tanácsot is adni. Viszont lehet, őt is megviselné ez a tudás.
Gondolatait a környezetváltozás tereli el és irányítja a fogadó felé.*
- Jó estét! - *Szól hallhatóan, de bátortalanul. Látja, hogy a szokásosnál hosszabban időznek rajtuk a tekintetek, ami köszönhető alighanem Kilencedik nem mindennapi látványának, esetleg a szép szál elf megjelenésének, na meg talán az ő varázsköpenyének is. Utóbbi ruhadarabnak a csuklyáját szórakozottan a fejére is húzza, nem törődve vele, hogy egy épületbe lépve épp hátrahajtani szokták az ilyesmit.
Ha az elf nem indul el előbb, akkor ő kezd haladni egy fal melletti asztal felé, ami körül a legkisebb a népsűrűség.*
- Szerintem nem láttak még manót! - *Jegyzi meg Kilencedik, zavart mosollyal integetve az őt bámulók felé. Mintha most még őt is zavarba hozná a kiemelt figyelem.*


4911. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-06-30 08:31:14
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*A kapunál illedelmesen visszakéri fegyvereit, ami vajmi keveset jelentenek neki egyébként, s közben tovább haladhatnak a korsó felé.*
-Igazat szólsz nagy K.
*Feleli még a manó vortyogására, csak hogy biztosítsa, hogy nem beszélt ám túlságosan komolyan. *
-Nem mi?
*Finoman elkuncogja magát. *
-Ezt csak úgy szokták mondani tudod? Hogy kondjuk szerencsét hozott.
*Szavai nem kiokatóak, inkább csak egy aprócska magyarázatot adhat Krestvirnek, hogy mire is gondolt. Hisz a másik lehetőségnek azt látja, hogy pontosan értette, hogy mire gondolt az elf, csak rosszindulatúságból világított rá, hogy az amulett nem segített a bajban. Csak remélni tudja, hogy nem az utóbbi helyzet áll fenn.*
-Fontos is nekem!
*Szögezi le. *
-De sok minden történt azóta.
*Saját ruhája alatt kezd matatni, és megmutatja az új amulettként, ami igazából egy gyűrű, láncra fűzve. *
-Abogr mester ajándéka, az pedig jó helyen lesz nálad, szeretném ha te vigyáznál rá, még ha nem is mágikus hatalmú, legyen egy kis emlék.
*Kicsit túl szentimentálisra is sikerülhet ez a mondat, úgyhogy gyorsan hozzatesz még valamit.*
-Úgyhogy be ne olvaszd nekem valami manójátékszernek.
*Jószerivel már bőven a tavernánál járhatnak egyébként, de nem akart addig bemenni, amíg benne vannak éppen valamiben, így megáll egy pár pillanatra, hogy bohókás ábrázatát most valóban komoly jellem járja át. *
-Haza? Ó!
*Kicsit meglepődik, de hamar megért mindent. *
-Teljesen igazad van. Sajnos olyan kevés időt töltöttem Synmirán, hogy el is felejtettem, hogy akár útba is ejthetnénk. Persze. Menjünk oda vacsora után.
*Ha nem világít rá a másik, akkor valószínűleg eszébe sem jutott volna. *
-Sajnálom. Mindig nehéz, ha egy bajtársunk elesik. A legjobb amit tehetünk, hogy életünkkel értelmet adunk az áldozatának, hogy ne legyen hiábavaló.
*Persze nem tudja, hogy mi történhetett Krestvir társával, ezt csak úgy általánosságban mondja. *
-Mehetünk? Porzik a torkom.
*Mutat az ajtóra és megköszörüli a torkát. *


4910. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-25 14:27:11
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//

* Azon ritka pillanatok egyike ez, amikor Ante jól szórakozik egy hosszúfülű férfi társaságában, pedig még csak egy pofon se csattant el. Persze tudja, hogy egy minden alattomosságra képes gyengevérűvel ül szemben, ezért nem árulja el minden titkát. Például az évek óta érlelődő Wegtoreni Lángorkánt már csak azért sem veszi elő, mert abból csak egyetlen üveggel van, így érthető módon nem fogja egy bemutatóhoz elhasználni. *
– Nömtom'. * Válaszolja vállat vonva, merthogy valóban nem emlékszik már, hogy hol szerezte az alkarvédőt. De, ha tippelnie kéne, azon a különös napon történt, amikor majdnem összeverekedett azzal az őszhajú, kalácsképű gnómmal.
Szerencsére az elf veszi a lapot, úgyhogy nem sokkal később egy tányér csirkepörkölt kerül az asztalára. Nem zavartatja magát, egyből el is kezdi eltűntetni az ételt. Persze orkhoz méltóan, kizárólag kezeit és száját használja. Hamar magába tömi az egészet, aztán a száján maradt maradékot is lenyalja, amit meg nem sikerül nyelvével eltakarítania, azt kardjába törli. Zsíros kezeit pedig ruhájába törli, aztán lehúzza a maradék sörét, böfög egyet és hátradől. Nem emlékszik, mikor evett már ilyen jót, de az utóbbi hatokban aligha. Valószínűleg előbb végez, mint az elf, így amíg a másik falatozik, az ork feltesz pár kérdést neki. *
– Ozt met okorsz ottól oz osszonytól? – * Hunyorítva néz a másikra. * – Csok ozt nö mondd, hogy be okorsz nyalni özöknök o barbár népöknek?! Hidd öl, jobban jarnal, ha tö es volomi értölmeset közdenél mogoddal! Nöm mondom, oz elföket még o gyengevérűek söm mend ködvölik… De néhány tockos utan mög söm érzöd. Mög oztan, ha tudsz még olyan trükkököt, nöm lönnél elvöszve oz olvilágbo' sö. * Kezd bele a térítésbe, az elf válaszát igazából meg sem várva. Persze túlzás lenne azt mondani, hogy minden vágya, hogy saját társául fogadja Valuryent, de még az is jobb, mintha a Thargok közé csatlakozna – hiszen akkor hogyan teljesíti önmagának tett fogadalmát, mégpedig, hogy egyszer még megveri őt.
Akármi is legyen az elf válasza, ha az étkezést befejezte és még mindig szeretné meglátogatni a barbárok vezetőjét, Ante feláll az asztaltól és bármelyik pillanatban kész indulni. *



4909. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-25 07:41:42
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//

-A sors iróniája.
*Tárja szét kezei mosolyogva, bár az igazat megvallva azt nem tudja, hogy megölte-e, vagy hogy egyáltalán meghalt-e Kagan, de az biztos hogy a trónon már más ül. Ő maga pedig nem ismeri személyesen egyikőjüket sem, sőt még nem is járt a vidék azon részén, úgyhogy sötétben tapogatózik. Valószínűleg Ante többet tud ezekről, mint ő. Az ork felcsattanására szélesebbre húzódik a mosolya, mindig jó érzés látni, amikor valaki meglepődik a varázstudományon, néhányan azért mert nem néznék ki belőle, néhányan pedig eleve a mágia tényén rökönyödnek meg.*
-Az igen!
*Kiált fel a lángoló alkarvédőket láttán, és el is csodálkozik rajta, hogy ez vajon hogy lehetséges. Ilyen varázslatról nem hallott még, de hát ugye rengeteg olyan trükk van, amit csak bizonyos emberek tudhatnak magukénak.*
-Hol szerezted ezt a csecsebecsét?
*Persze nem úgy kérdezi, mint aki maga is "el akarna menni oda" szerezni magának, csak kíváncsi rá. Azt mondják aki bosszú keres ásson két sírt, de igazából Valuryen tudja jól, hogy milyen érzés az. Járt már azon az úton, talán túl sokáig is, így nem ítéli el az asztaltársát, csak megértően bólogat miközben a sörébe is bele-bele kortyol.*
-Azt én.
*Erősíti meg a korábbiakat, és veszi a jelzést, hogy ha már így meghívta őt egy italra a hegyesfülű, akkor akár valami szilárd is lemehetne a torkukon. ~Egyet kell értsek koma.~ Két Boros csülökpörköltöt rendel, a 24-et pedig leszámolja. *
-Együnk azt' menjünk akkor fel, nézzük meg magunknak! Úgyis arra akartam menni, nekem is beszédem lenne vele igazából.
*Ha pedig nincs ellenvetés, vagy hát ha van igazából akkor is enni kezd. Szereti az emberes ételeket, ebben van csak igazán elég erő hogy elvigye a lábán egész nap!*


4908. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-21 22:23:11
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* Orkunk nem gerjed a halottakra, de inkább nem is kezd el magyarázkodni, mert túl éhes ahhoz, hogy minden hülyeséget felvegyen. A Thargok törzsfő-váltásán kissé meglepődik és akármilyen furcsa is kimondani, még egy kis szomorúságot is érez. Persze nem Kagant siratja – bár azt kikövetkezteti, hogy valószínűleg meghalt, hiszen még ereje teljében lévő ember volt, tehát máskülönben miért váltották volna le? Inkább amiatt szomorú, hogy egy újabb ellenfele dobta fel a lábát mielőtt bosszút állhatott volna rajta. Utálja, amikor ez történik. Csak remélni tudja, hogy valaha viszontlátja majd a Kalapost és társát, vagy akár a mostanában szerzett "barátait", Umont és a másik férfit, aki fejbe kólintotta. Sajnos a felsoroltak közül csak a Kalapos felől hallott bármit is az elmúlt években, a többinek csak az arcát ismeri. *
– Kagaenae. Höh, töhát o sajat lánya nyírta ki! * Legszebb öröm a káröröm, s habár az igazság nem olyan egyszerű, mint ahogy azt elképzeli, ez most nem zavarja, jóízűen felhorkan a hallottakon. Még szerencse, hogy ő nem egy ork klán feje, különben fiai már rég megetették volna a kukacokkal. Legalább Gravak és Ragurk biztosan; Dargal csak azért nem, mert ő még a tündérektől is megretten.
Ezután következik Ante élménybeszámolója, amihez Valuryen személyében nagyszerű hallgatóság társul, csak egyszer szakítja félbe mondandóját. Habár az ork eltűnődik, hogy Dora után kérdezősködjön-e, hiszen egyértelmű volt, hogy ismeri a férfit, akivel összeverekedett – úgyhogy, ha ő meglenne, már lenne egy biztos pont, hogy megtalálja az embert is. Viszont úgy véli, túl korai lenne errefelé terelni a témát, meg amúgy sem bízna meg egy elf szavában: márpedig pechjére Valuryen és Dora is hosszúfülű. Úgyhogy inkább marad az eredeti tervnél: végigmondja a történetet, aztán beleiszik a sörbe. A másik kérdésére helyeslően bólogat, és már épp kezdene is bele egy újabb adag káromkodásba, mikor asztaltársa egy látványos varázslatba kezd, úgyhogy belé szorul a szó és még szája is tátva marad. *
– O büdös mendenét! * Ezt akár dicséretnek is veheti a hosszúéletű. Viszont az agyarasnak is van egy hasonló trükkje, amit hamarosan be is akar mutatni, előtte azonban babrál valamit az asztal alatt – egészen pontosan a kötéseit igazgatja, nehogy meggyuladjanak az alkarvédőtől (noha korábban már kitapasztalta, hogy a lángok nem valódik, ám fő a biztonság). *
– Özt figyöld! * Kiáltja és ismét az asztal fölé emeli karjait és ökölbe szorítja tenyerét, mire alkarvédőjéből kicsiny lángos törnek elő. Még egy darabig úgy tartja kezeit, hadd ámuljon varázstudásán az elf. Ezalatt válaszol a másik kérdésére. *
– Ozölött es o bosszút köröstöm, mög oz ork osszonyokat. – * Illetve, mint az már a korábbiakból kiderült, nem vetné meg ő a más fajba tartozó nőket sem, már amennyiben nem fogpiszkáló-alkatúak. * – Szóval ozt mondod, ögy csenos kes luvnya urolkodik errefelé? Megnézném mojd, meutan zabáltunk es volomit. * Tesz finom utalást arra, hogy ha már ilyen jó barátok lettek, egy tál ételre is igazán meghívhatná őt a férfi. *



4907. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-21 20:49:09
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Csak egy apró félmosollyal fogadj az ork szavait.*
-Hát ha a halottakra gerjedsz.
*Még a vállait is megvonja, könnyen észrevehető, hogy Val valóban külön fajzat, nehéz kihozni a sodrából. Azonban nem teljesen bolond, és nem szívesen akaszkodna össze ezzel a behemóttal, még ha a szívére venné is a dolgot. Úgyhogy igyekszik észnél lenni, hisz ki tudja, hogy nem-e gurul annyira dühbe, hogy őrá támadjon legközelebb?*
-Hát én nem ismerem személyesen, de úgy hallottam hogy már nem ő uralkodik, hanem... Ki is?
*Gondolkozik egy pillanatra.*
-Kagaenae a thargok feje, azt hiszem a lánya lehet.
*Vonja meg a vállát, személyesen egyiküket sem ismeri, csak hallomásból tud ezt-azt. Már amennyire a hallomásokra lehet adni. Int is a csaplárosnak, és két Tharg házi sört kér 18 aranyért. *
-Egészség!
*Mondja amint megérkezik az ital, és jó nagyot kortyol bele. Közben pedig hallgatja a történetet, és amíg ezt a nemes tevékenységet végi a pipáját veszi elő, hogy jól megtömje azt.*
-Ismerem!
*Csap az asztalra hirtelen indíttatásból a Dora név hallatán, pedig lehet hogy keveri valakivel.*
-A nőt, olyan ismerős. Na mindegy.
*És persze tovább figyel. ~Elég sokakkal elbánt egyedül, vajon csak a szája ilyen nagy vagy tényleg olyan nagy harcos lenne?~ Sajnos nem olyan jó emberismerő, mint amennyire szeretné, így ránézésre nem tudja megmondani, hogy mennyi lehet igaz a történetből, mindenesetre a sebei elég árulkodóak.*
-Karddal egy ökölharcba? Mégis ki csinál olyat?
*Rosszallóan rázza a fejét, mert mindig úgy hallotta, hogy az ilyesmit nem illik, bár tőle távol áll az ilyesfaja erőfitoktatás. Ujját a pipájához emeli, s a sikerül a varázslat, akkor azzal gyújtja meg.*
-És most keresed a bosszút, vagy csak csinálod tovább.. nos amit azelőtt is csináltál? Gondolom jó pénzt fizetnek ha ilyen erősvérű vagy.

A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.

4906. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-21 01:35:17
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* Nemcsak, hogy áll és lélegzik, de még verekedni is tudna, csak épp most nincs kedve, mert túl éhes ahhoz. Mellékesen pedig tele van sebekkel, de most a kisebbik baja. Észreveszi, hogy a hórihorgas férfi tart tőle – legalábbis ő így veszi le a távolodásából –, ezért nem is kell sokat gondolkodnia a kérdésén. *
– Oz onyód vére ork-vér lösz, mör' mögbaszom?! * Válaszol epésen, ám valójában nem is a férfival van baja – hiszen az még nem tett semmit, amiről tud; legnagyobb bűne, hogy gyengevérűnek született –, inkább a korábbiak miatt mérgelődik még mindig.
Noha nem sokkal került közelebb a másikhoz, valahogy kezdi sejteni, hogy egy egyszerű emberrel van dolga, hanem még annál is rosszabbal: egy levélzabáló, beképzelt, káposztaszagú elffel (már amennyiben a róluk alkotott előítéletei helytállóak).
~ Ezt a rohadékot még agyonverem egyszer. ~ Fogadalmat tesz önmagának, s az ilyeneket általában be is tartja – ha már a másoknak tetteket csak ritkán. Ellenben az elf még a sebeinek begyógyítását is felajánlja, illetve az is kiderül, hogy céljaik is nagyjából megegyeznek, már ami a kajálást és ivást illeti. Eleinte nem szól semmit, a nyájas bemutatkozásra viszont már köpnie kell, így meg is szenteli a Vashegy földjét egy nagy adag turhával. Ekkor döbben csak rá, hogy mennyire ki van száradva – nemcsak szája, hanem a torka is. Ki tudja, mennyi ideig feküdt eszméletlenül a földön, nem csoda, hogy nemsokára gyomra is akkorát korog, akár ha egy dézsányi kavicsot őrölnének a gyomrában. Szerencsére a férfit nem kell sokáig fűzni, hamar belemegy az ajánlatába. Már csak azt bánja, hogy nem egyből egy nagy adag ételre hívatta meg magát. Viszont amilyen gyorsan barátkozik az ork, az sem kizárt, hogy estére már közös alvóhelyen hajtják álomra a fejüket. Bemennek a taverna ajtaján. *
– O faszomat o Kagan öklébe! Ozt nö mondd, hogy etten es ő uralkodik! * Tudni kell, hogy Ante huzamosan ideig "vendégeskedett" a Thargoknak nevezett vadembereknél. Aztán ugyan szabadon engedték, de a mai napig nem tette túl magát az ott történteken. S, ha csak öt nevet kellene mondania azok közül, akiket a legjobban utál, Kagan valószínűleg szerepelne ezen a listán. Svir Giával és a néhai Albun di Nomam-nal egyetemben. *
– Sör jó lösz. * Teszi hozzá végül. Leülnek egy asztalhoz, Ante ökle pedig ökölbe szorul, amiért egy hosszúéletűvel kell bájcseverészni egy korsó sörért, de megpróbálja elengedni és elmeséli az esetet. Bár nehezére esik visszaemlékezni, próbálja olyan hosszúra nyújtani a történetet, hogy időközben megérkezzen a söre, nehogy a hosszúfülű meggondolja magát. *
– Ett ültem, ebbön o kocsmában. Volt etten volomi hegyomlas, mög pár jó csöcsű bige – nöm mondom, láttom már jobbat es, dö orro mögtette volna. Tudom es, oz ögyiknek Dora volt o növö. * A történet azonban váratlan fordulatot vesz. *
– Szóval ottan álltunk o pultnal. – * Bök arrafelé állával. * – Mekor bejött volomi sönkihazi vadbarom, oszt' sértögötni közdött, mög menden. Úgyhogy fogtam mogom, kiütöttem o hegyomlast, o gyengevérűvöl mög kint folytattuk. Már ozt es majd' kiütöttem, dö ölővette o kardját o köcsögje. * Az asztal fölé emeli karjait, hogy mutassa a kötéseit, amik elsősorban tenyereit és alkarját fedik. *
– Persze még így es földre körült, dö oztan jött voloki, oki hátulról fejbe csapott, hogy baszná mög a ménkű! * Remélhetőleg beszéde végeztével már legalább egy korsó sör van az asztalán. Ebben az esetben épp csak, hogy kimondta az utolsó szót, szájához emeli és meghúzza az italt. Az sem érdekli, ha nem sört kapott, hanem valami mást, a lényeg, hogy lemenjen a torkán. *


4905. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-20 20:31:45
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//

*Úgy néz ki, hogy komoly baj nem lehet, legalábbis nem olyan, ami ne lenne összeegyeztethető az élettel, ugyanis áll és lélegzik, no meg beszél is az ork. Valuryennek egyébként semmi baja az orkokkal, meg úgy igazán senkivel, ő olyan kívülálló fajta.*
-Gyengevérű azt mondod?
*Kérdez vissza, és láthatóan elgondolkozik a dolgon. ~Mi van, ha tényleg lehet a vér erős meg gyenge? És ha tényleg gyenge vérem van? Az vajon jó vagy rossz? ~*
-Lehet valahogy erős vérem vagy ez végleges?
*Kérdez vissza ismét, mert leginkább ez foglalkoztatja, egész kíváncsi a dologra. Persze azért nem teljesen bolond, úgyhogy amikor a másik bárdot ragadva tesz felé néhány lépést, ő pont ugyanennyit tesz hátrafelé, hogy tartsa a távolságot. Nem tesz egyébként semmit, és szerencsére erre nincs is szükség, ugyanis amaz nem támad rá.*
-Inni egy pofa sört, meg enni valamit.
*Felel őszintén.*
-Meg tudlak gyógyítani egyébként, ha megengeded.
*Bök oda ujjával a látható sebekre.*
-Én Valuryen vagyok Dörgöl, örvendek.
*Biccent is oda, ahogy azt illik, és elindul közelebb a macskás lépteivel.*
-Na legyen úgy, vendégem vagy!
*Mosolyog, és követi őt ha ugyan valóban betérnek a fogadóba. A történetre egyébként is kíváncsi, így pedig még kérnie sem kell.*
-Sör jó lesz? Vagy egy jó Kagan öklét inkább?
*Közben pedig ha már bent vannak, akkor egy tetszőleges asztalt keres maguknak és kényelmesen helyet foglal.*
-Na és mi intézett el így? Nem tűnsz gyengevérűnek.



4904. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-19 00:18:42
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* Hamarosan társasága akad, így Ante a hang irányába néz és bár kellő távolság van a jövevény és az ork között, hogy ne szúrja ki rögtön a hosszú füleit, de ez bizonyára hamar változni fog. Meg amúgy is, még ha nem is elf volna, az biztos, hogy nem ork, de még csak nem is óriás vagy törpe, úgyhogy bőven belefér a gyengevérű kategóriába. *
– Há' pörsze! Hogy szokodna lö o lábok mendnek! * Mérgelődik tovább egy sort, de újdonsült "komáját" sem hanyagolja sokáig. *
– Tö mög úgy nézöl ki, ment volomi gyengevérű bolhapiszok! * Ante az a fajta ork, amelyik előbb beszél, aztán gondolkodik – ha egyáltalán sor kerül a gondolkodásra és nem átugorva azt a részt egyből a bunyózással folytatja. Most viszont sajgó fejbúbja és legyengült karjai miatt kénytelen egy kicsit agyát is használatba venni. Először is az épebb (jobb) kezével felveszi a földön heverő bárdját. Másodszor tesz néhány lépést a férfi felé (pontosabban a bejárat felé, de a kettő könnyen összetéveszthető). Harmadszor pedig jobban megnézi az alakot és megállapítja, hogy a "légypiszok" talán mégsem a leginkább találó kifejezés, hiszen közel két méterével alig alacsonyabb orkunknál. Végül ez a látvány (és sérült karjai) hozatja meg vele azt a döntést, hogy megerőlteti magát és egy kicsivel barátságosabban szól a férfihoz. *
– Dörgöl vogyok. Met okorsz etten? * Ha a férfi jobban megnézi az orkot, láthatja, hogy nincs a legjobb passzban: először is kezei tele vannak kötésekkel, amitől még a kevésbé sérült, jobb kezében is alig tudja tartani a bárdot. Feje búbján körte nagyságú púp éktelenkedik és persze néhány heg díszíti koszos arcát is. Többek között egy nagyobb, feldagadt folt a szája mellett, ami részben felelős lehet a furcsa kiejtésért. *
– Ho möghívsz ögy itolra, elmondom, me törtent. * Kihagyhatatlan ajánlatát egy nevetésre csak nyomokban emlékeztető horkantással egészíti ki. Hacsak a férfi nem állja útját, folytatja útját az ajtó felé és be is megy rajta. *



4903. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-18 23:34:40
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Nehéz döntés előtt áll, vesse bele magát rögtön az ismeretlenbe, vagy inkább pihenjen és egyen-igyon rá egyet? Persze az sem ismeretesebb számára, de mégis valahogy egy fogadó csábításának nehezen áll ellen egy fáradhatatlan vándor. ~Legyen hát.~ Adja be a derekát saját magának, viszonylag egész könnyen egyébként, mielőtt véglegesen a vaskorsó felé haladna öles lépteivel. Egészen keveset kell haladjon, az ajtón legalábbis még nem tér be és lám, máris valami roppant érdekes dolog csapja meg a fülét és a szemét egyszerre.*
-Jól vagy koma?
*Kérdez oda jó hangosan megtartva a tisztes távolságot, bár nem mintha félne bárki ember (vagy ork) fiától, pusztán csak elég zaklatottnak tűnik a fickó. Az elfekre való megjegyzéseit nem veszi magára, hisz egyértelműen nem őrá céloz, az általánosságba pedig sosem tartozott bele, nem most fogja elkezdeni művelni ezt a szokást.*
-Úgy káromkodsz mintha valaki a zsebedbe szart volna.
*Hangosan felnevet a saját humorán, mert így hirtelen ez tűnik egy afféle bosszúságnak, amit ő hasonlóképpen reagálna le.*


4902. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-03-18 18:04:29
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

* Olyan hosszasan kiütötte magát (pontosabban kiütötték), hogy mire magához tér, egyik ellenfelét sem találja, de még az őt ellátó fehérnépeket sem, akik miatt eredetileg elkezdődött a bunyó. Most a Vaskorsó előtt fekszik és lassan tápászkodik fel. Mikor rájön, hogy a közvetlen veszély elmúlt, fennhangon kezdi szidni az összes valaha élt gyengevérűt, de főként az elfeket. *
– O tölibekúrt jó kurvo onyósát ozoknak o rohadt gyengevérű mögnyomorult hosszú fülű ebadta sönkihazi barom tökkelütött ölfeknek! Hogy a féllábú trötil baszná söggbe mindöt, mög oz anyjukat! Mög oztán ozokat o büdös, félszeg, gyengevérű osszonynépöket, okik hülyébbek o baromfinál, mög oz összes fiúkat, mög o bánat tudja, még ki o faszomat, de ozt es egye mög o föne, s rohadjon le tőből mend o ket lábuk, o szömüket mög vájja ki hétször o büdös félszömű holló! Györtök csok vissza, büdös gyengevérű rohadékok, hodd basszam bölétök o bárdom, ti… Gyengevérűek! * Mondandója végeztével olybá tűnik, hogy először vesz levegőt, de akkor nagyot. Körbenéz és mivel jobbat nem lát, valószínűleg megint a Vaskorsó Tavernába fog bepróbálkozni. *


4901. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-01-19 18:15:38
 ÚJ
>Ysanee Farnelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Márvány és korom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A férfi műmártírkodására látványosan forgatja meg kék szemeit. Bosszúból váratlanul nagyot ránt a a fekete nadrágon, fájdalmat nem igazán, meglepetést már annál inkább okozva ezzel.*
-Ó, igazán sajnálom!
*Rebegteti meg bosszantóan hamis ártatlansággal szempilláit aljas művelete után, noha tekintetében -mint oly sokszor- ott dereng a pimaszság.*
-Majd nagyon igyekszünk, hogy ezt elkerüljük.
*Sokatmondó mosollyal veti oda az esetleges megbánás dolgára. Nyilvánvalóan nem egy szakavatott kurtizán, de azért annyira bízik a képességeiben, hogy ne okozzon csalódást. Emlékei szerint a korábbi alkalmakkor nem volt panasz rá, de kinézi a szemtelen bárdból, hogy puszta hergelésképp képes lenne efféle komisz megjegyzést tenni.
Elengedi a füle mellett az előzékeny felajánlást, noha túlzottan újszerű dolgokat nem forgat a fejében, csupán jól beváltokat, amivel nem igazán lehet mellé lőni. Ha a mélységinek más tervei vannak, hát majd szóvá teszi.
Lassacskán megszabadítva Calet az átkozottul makacs nadrágjától, ráérősen folytatja a puha csókok nagylelkű kiosztását a szürke bőrön, hűvös jobbja pedig finoman kúszik kellemesebb tájékok felé.*
-Időben jelezze, ha elégedetlen, uram.
*Duruzsolja halkan, virgoncan hagy is néhány apróbb harapást maga után, mielőtt ajkai követnék lágyan kényeztető kezét. Egészen megszokta már az áldás nyomait, nem idegenkedik, noha nem olyan egyszerű elhessegetni a saját felelősségének gondolatát a dologban. Most viszont nem ennek a bűnbánásnak van itt a helye. A férfi kezeit fekete tincseihez húzza, hogy legyen oly kegyes műveletei közben megtartani, mielőtt lassan, finoman hozzá kezdene. Nem siet sehova, hagyja, hadd élvezze ki szeretője az odaadó kényeztetést. Vágytól homályos kékjei a mélységi arcát fürkészve puhatolják, mi is lehet a másik kedvére való, néha-néha pillantásai összeakadnak a szürke íriszekkel. Példaértékű szorgalommal igyekszik elfeledtetni a tegnap este feszült pillanatait.*

A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.19 18:17:18


4900. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:11:00
 ÚJ
>Salwar Caleihaisan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 135

Játékstílus: Vakmerő

//Márvány és korom//
//Ysanee és Salwar//
//Az Emeleten//
//Ágyban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* A mélységi mosolyogva tűri az engesztelés felvezetését, miközben azon gondolkodik, hogy meddig menne el, ha a tolvajról lenne szó. Az nem kétséges, hogy nem riadna vissza a gyilkosságtól, de az se mindegy, hogy milyen körülmények között teszi mindezt. Nyílt, utcai gyilkosságra ritkán vetemedne, de most már nem biztos benne, hogy ha Ysaneeről lenne szó, akkor nem tenné meg, még ha ez azt is eredményezi, hogy szednie kell a sátorfáját. *
- Ha megbánom, hát megbánom. * Sóhajt halkan, a plafonra pillantva. * Akkor tudni fogom, hogy ennyit ért neked a szenvedésem, és csak ennyire akartad jóvá tenni. Tanulságos lesz, ha így kell megtudnom, de inkább most, mint később. * Teszi hozzá, a finom bőrű nőre pillantva, és felvonja a szemöldökét is, valamiféle szellemes reakcióra számítva. *
- Persze ha a kreativitás hiánya támaszt eléd legyőzhetetlen akadályt, akkor szívesen segítek. * Dob mentőkötelet a másiknak, de bízik benne, hogy kedvesének büszkesége erősebb lesz annál, mintsem hogy éljen vele. De azért a lehetőség ott áll előtte. Azt persze nem teszi hozzá, hogy igazából a másik társasága bőven elég, hogy kiengesztelődjön, és megvigasztalódjon. Ennyire még nem akar megnyílni előtte, meg nem is illene túlságosan a magányos farkas mélységi képhez, amit olyan sokáig igyekezett kialakítani magáról. Na persze a tolvaj előtt feleslegesen is próbálkozna. *


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4900-4919