//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Agin gyöngéd közeledését továbbra is melegen fogadja, könnyed mosollyal és lágy cirógatással, ahogy ezt a fiú már megszokta. Alissäna biztos benne, hogy a fiatal férfi tisztában van mesterségével, s azzal is, hogy amit közösen eltöltöttek időt, ez is csupán munkája része. Ugyanakkor a kurtizán sokféle emberrel találkozott már, és sok igényt meg is ismert, köztük azt melyben a kuncsaft bizonyos szerepet vagy jelenetet óhajtott eljátszani. Úgy sejti Agin is ilyen, aki túl romantikus lélek ahhoz, hogy egyszerű légyottjukat annak tekintse ami, s helyette egy színjátékot játszat vele. Ezzel természetesen nincsen problémája, ahogy azzal sem, ha a partnere vágyait nem adja szavakkal tudtára, helyette neki kell rájönnie. Valahol ez utóbbi talán izgalmasabb is.
Mivel a leány úgy sejti erről lehet szó, ezért igyekszik jól játszani a szerepét. Kissé berozsdásodott, sokkal egyszerűbb igényekhez szokott már, de még így is kellőképpen meggyőző tud lenni.*
- Persze, remekül éreztem magamat. Egyedülálló élmény volt.
*Egy apró csókot biggyeszt Agin orrára, mielőtt eltávolodna tőle, hogy kezdetét vegye a készülődés, elvégre az ő jelenléte mindig elengedhetetlen a fogadótérben.
Türelmesen vár, s hogy kevésbé legyen kellemetlen az arany utáni kutakodás, addig elfoglalja magát azzal, hogy tökéletesíti öltözékét. Persze számára csupán akkor lesz kifogástalan, ha végre egy forró fürdőt is vehet, amiben talán egy órája lehetett része.
Alissäna szemügyre veszi Agint, de nem éhes pillantást vet rá, sokkal inkább elemzőt. Ha elég ügyes lesz, akkor rövidesen igen jól fogja ismerni az ifjú testét, s azt, hogy mire hogyan reagál. Ez a felfedezés mindig érdekesebbé teszi a hétköznapokat.
A fizetség eléggé lelombozó, de Alissäna többnyire rezzenéstelen arccal fogadja ezt a tényt. Egyértelműen nem annyit kapott, mint amennyit érdemelne, s ez valahol felbosszantja őt. Rég volt ily dühös, most viszont forrong amiatt, hogy egy útszéli szajha jussával szúrják ki szemét.*
- Semmi gond. Majd megadod.
*Feleli tárgyilagosan. Haragja nem mutatkozik meg rajta, s hangjából sem érzékelhető, ám most, hogy aktusuk véget ért már közel sem olyan bájos, mint amikor még ágyba kellett csalogatnia Agint.
Az aranyat elteszi és elindul az ajtó felé. Talán mondania kellene valamit, de úgy érzi, hogy jobb ha csendben távozik, ezért így is jár el.*