Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Bájitalaid: Neked nincsenek bájitalaid!
Bájitalaid: Neked nincsenek bájitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 195-214
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 195-214
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-17 13:54:48
Üzenet elküldve: 2012-05-17 13:54:48
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Meera átváltozása szinte megőrjíti a közelben tartózkodó állatokat. Felbolydul az erdő. Percekig semmit nem lehet hallani a patkányok visításán, a madarak vijjogásán és a kisebb rágcsálók motozásán kívül. A szél felerősödik, a kezdeti fülledt levegő immáron teljesen tovatűnt. Mikor Kín eléri az erdő szélét, Lathspell nyomai egyszerűen a semmibe vesznek, mintha szárnyra kapott volna. A zengő kacaj teljesen elhal, s nem marad más a tisztáson, csak a baljóslatú csend.
Lisassának végül sikerül utolérnie a menekülő tanácsost, aki a kérdésekre csak ennyit tud kinyögni:*
-Ő! Ő!! Ő volt! *Suttogja halálra vált tekintettel, majd térdre rogy, és fal fehér arccal adja ki magából aznap esti vacsoráját. Mikor már semmi nem marad benne, az égre emeli tekintetét, és őrült vonyításba kezd, csak úgy, mint percekkel korábban.*
*Meera átváltozása szinte megőrjíti a közelben tartózkodó állatokat. Felbolydul az erdő. Percekig semmit nem lehet hallani a patkányok visításán, a madarak vijjogásán és a kisebb rágcsálók motozásán kívül. A szél felerősödik, a kezdeti fülledt levegő immáron teljesen tovatűnt. Mikor Kín eléri az erdő szélét, Lathspell nyomai egyszerűen a semmibe vesznek, mintha szárnyra kapott volna. A zengő kacaj teljesen elhal, s nem marad más a tisztáson, csak a baljóslatú csend.
Lisassának végül sikerül utolérnie a menekülő tanácsost, aki a kérdésekre csak ennyit tud kinyögni:*
-Ő! Ő!! Ő volt! *Suttogja halálra vált tekintettel, majd térdre rogy, és fal fehér arccal adja ki magából aznap esti vacsoráját. Mikor már semmi nem marad benne, az égre emeli tekintetét, és őrült vonyításba kezd, csak úgy, mint percekkel korábban.*
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-17 13:23:02
Üzenet elküldve: 2012-05-17 13:23:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*A tanácsos meglepettnek látszik, majd átadja a feladat Lisassára eső részét. Figyelmesen hallgatja, nem akar meglepetéseket.*
- Szóval egy lánnyal jöjjünk vissza, ez nem neh...*De a mondatot már nem fejezi be, mert valaki fejbevágja, miközben Lathspell is elvonja a figyelmét. Aztán kavicsok kezdenek rájuk záporozni. "Milyen nevetségesek, akkor már támadjanak rendesen. Ne! Kín!" De már elkésik a kéréssel, mivel Meera felreppen az égbe és elindul a tisztás felé. Morgolódva fogadja az utasítgatást, de a tanácsos felé veszi az irányt. Gyorsan utánasiet és próbálja elkerülni a dobálást. Így már viszonylag kevesebb találja el, mert eddig egy helyben állva, kiváló célpont volt. Nem is érti, hogy miért nem rejtőztek el már az elején. Na nem baj, a sötét az ő ideje, majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Megpróbálja beérni a tanácsost és mikor ez megtörténik, halkan megkérdezi tőle.*
- Kik ezek és miért vonyított? *Igen, erre már nagyon kíváncsi volt, csak nem sok ideje volt megkérdezni. Körbekémlelve figyeli az esetleges ellenségeket, de nem húzza elő a pengét. A hold fénye árulkodóan csillanhat a fegyveren, elég lesz használat előtt is előhúznia.*
*A tanácsos meglepettnek látszik, majd átadja a feladat Lisassára eső részét. Figyelmesen hallgatja, nem akar meglepetéseket.*
- Szóval egy lánnyal jöjjünk vissza, ez nem neh...*De a mondatot már nem fejezi be, mert valaki fejbevágja, miközben Lathspell is elvonja a figyelmét. Aztán kavicsok kezdenek rájuk záporozni. "Milyen nevetségesek, akkor már támadjanak rendesen. Ne! Kín!" De már elkésik a kéréssel, mivel Meera felreppen az égbe és elindul a tisztás felé. Morgolódva fogadja az utasítgatást, de a tanácsos felé veszi az irányt. Gyorsan utánasiet és próbálja elkerülni a dobálást. Így már viszonylag kevesebb találja el, mert eddig egy helyben állva, kiváló célpont volt. Nem is érti, hogy miért nem rejtőztek el már az elején. Na nem baj, a sötét az ő ideje, majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Megpróbálja beérni a tanácsost és mikor ez megtörténik, halkan megkérdezi tőle.*
- Kik ezek és miért vonyított? *Igen, erre már nagyon kíváncsi volt, csak nem sok ideje volt megkérdezni. Körbekémlelve figyeli az esetleges ellenségeket, de nem húzza elő a pengét. A hold fénye árulkodóan csillanhat a fegyveren, elég lesz használat előtt is előhúznia.*
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-16 15:02:56
Üzenet elküldve: 2012-05-16 15:02:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*"Városból kint... kishúg... MI?!" kérdi magától Kín kissé rémülten, mikor észreveszi, hogy kövek záporoznak rájuk.*
-Maradj a tanácsossal! *mondja fajtársának címezve, majd szárnyait szinte kirobbantja bőre alól, vér fröccsen a székekre, és a nő nagyjából négy lábnyi magasságra emelkedik egy szárnycsapással. Körbekémlel arcát védve jobb kezével a kövektől, majd Lathspell után indul. Feltett szándéka, ha csak saját életét nem kockáztatja, a fia után indul. A fél eredar testét a fák közelében keresi, arra veszi az irányt. Pár erőtejes szárnycsapással odaér, s ha tudja felnyalábolja az öntudatlan testet. Ebben a pillanatban bármit megtenne azért, hogy a húst a húsából, önnön vérét megmentse, sőt magának sem meri bevallani, de ez alapvetően így van mióta megtalálta fiát. Bár nem tudja, születésének okán a fiú továbbviszi-e hagyatékát, mégis az az érzése hogy igen, ha Kín távozik eme mocskos világból, fia lesz az ki örökségét továbbviszi, még akkor is ha Kín távozni kényszerül ebből a világból. S ebben az esetben fia lesz majd ki visszahívja ide. Félnivalója hát nincsen, csupán önnön fia életét óvja pusztán logikus érdekből fakadón is.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.16 15:10:42, a következő indokkal:
Kérésre
*"Városból kint... kishúg... MI?!" kérdi magától Kín kissé rémülten, mikor észreveszi, hogy kövek záporoznak rájuk.*
-Maradj a tanácsossal! *mondja fajtársának címezve, majd szárnyait szinte kirobbantja bőre alól, vér fröccsen a székekre, és a nő nagyjából négy lábnyi magasságra emelkedik egy szárnycsapással. Körbekémlel arcát védve jobb kezével a kövektől, majd Lathspell után indul. Feltett szándéka, ha csak saját életét nem kockáztatja, a fia után indul. A fél eredar testét a fák közelében keresi, arra veszi az irányt. Pár erőtejes szárnycsapással odaér, s ha tudja felnyalábolja az öntudatlan testet. Ebben a pillanatban bármit megtenne azért, hogy a húst a húsából, önnön vérét megmentse, sőt magának sem meri bevallani, de ez alapvetően így van mióta megtalálta fiát. Bár nem tudja, születésének okán a fiú továbbviszi-e hagyatékát, mégis az az érzése hogy igen, ha Kín távozik eme mocskos világból, fia lesz az ki örökségét továbbviszi, még akkor is ha Kín távozni kényszerül ebből a világból. S ebben az esetben fia lesz majd ki visszahívja ide. Félnivalója hát nincsen, csupán önnön fia életét óvja pusztán logikus érdekből fakadón is.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.16 15:10:42, a következő indokkal:
Kérésre
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-16 13:41:47
Üzenet elküldve: 2012-05-16 13:41:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
//Lisassa Ellahur és Meera Flame figyelmébe//
*A tanácsos megtorpan, és visszafordul. Tekintetében méltatlankodás és fáradtság vegyül. Ő már kínosan lassú és fájdalmas halálra készült, erre a nők mégis belemennek a játékba. Most, hogy rájön, egy ideig mégis életben marad, gyorsan összeszedi mondanivalóját.*
-Hát legyen. Kedves Kéj! Kérem az éj leple alatt lopakodjon ki a városból. Nagyjából egy órányi járóföldre, nyugatra talál egy díszes karavánt, drága, rég elveszett 'kishúgom' kísérőit. Akik ott vannak valóban úgy tudják, hogy a húgomról van szó. Nagy csinnadrattával induljanak a város fe... *Lisassa csak egy pillanatra követi Lathspell tekintetét, de rögtön egy ütést érez a koponyáján, mintha valaki egy darab kaviccsal dobta volna meg. Aztán se szó, se beszéd, kavicsok százai röppennek feléjük, nem kímélve sem a két nőt, sem a tanácsost. Ez utóbbi felüvölt ijedtében és arcát takarva, menekülőre fogja a dolgot.
A tisztáson, körös- körül éles női kacagás hangzik fel. Mire Lisassa visszafordul, Lath eltűnik a szeme elől.*
//Lathspell Solannis részére//
*Lahspell időközben eléri az első fát. Egy pillanat múlva úgy érzi, mintha valaki egy kiterjedt leplet dobna rá, majd elsötétül előtte a világ, az álmok mély tengerébe zuhan.*
//Lisassa Ellahur és Meera Flame figyelmébe//
*A tanácsos megtorpan, és visszafordul. Tekintetében méltatlankodás és fáradtság vegyül. Ő már kínosan lassú és fájdalmas halálra készült, erre a nők mégis belemennek a játékba. Most, hogy rájön, egy ideig mégis életben marad, gyorsan összeszedi mondanivalóját.*
-Hát legyen. Kedves Kéj! Kérem az éj leple alatt lopakodjon ki a városból. Nagyjából egy órányi járóföldre, nyugatra talál egy díszes karavánt, drága, rég elveszett 'kishúgom' kísérőit. Akik ott vannak valóban úgy tudják, hogy a húgomról van szó. Nagy csinnadrattával induljanak a város fe... *Lisassa csak egy pillanatra követi Lathspell tekintetét, de rögtön egy ütést érez a koponyáján, mintha valaki egy darab kaviccsal dobta volna meg. Aztán se szó, se beszéd, kavicsok százai röppennek feléjük, nem kímélve sem a két nőt, sem a tanácsost. Ez utóbbi felüvölt ijedtében és arcát takarva, menekülőre fogja a dolgot.
A tisztáson, körös- körül éles női kacagás hangzik fel. Mire Lisassa visszafordul, Lath eltűnik a szeme elől.*
//Lathspell Solannis részére//
*Lahspell időközben eléri az első fát. Egy pillanat múlva úgy érzi, mintha valaki egy kiterjedt leplet dobna rá, majd elsötétül előtte a világ, az álmok mély tengerébe zuhan.*
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-16 13:09:01
Üzenet elküldve: 2012-05-16 13:09:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Ez előtti hozzászólás:
Folyopart
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Ez előtti hozzászólás:
Folyopart
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
*Hamarosan visszatér - túl korán van és túl sokan fürödtek ugyanis annál a folyónál.. neki pedig sérült a mentálhigiénéje. Kicsit kifújja tehát magát, és újfent körbenéz, mielőtt visszaindulna. De vajon tényleg jó döntés volt ismét az erdőt választani a műhely helyett? Hmm.. végül is még elsétálhat arra, ha nagyon szeretne. Nem, marad a jó öreg erdő, bizonyosan többre megy ott, mint hinné.*
A hozzászólás írója (Ari Dorin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.16 13:09:32
A hozzászólás írója (Ari Dorin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.16 13:09:32
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-16 13:02:45
Üzenet elküldve: 2012-05-16 13:02:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Ez előtti hozzászólás:
Artheniori erdo
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Ez előtti hozzászólás:
Artheniori erdo
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
*Az erdő után egyenesen kellemes ez a hely. Mintha arra lenne valamiféle ház.. netán valamiféle műhely? Nem lehetetlen, a kovácsoláshoz például nem árt, ha tetemes mennyiségű a víz.. Arra pedig mintha már a folyó csörgedezését hallaná. Nem is lacafacázik sokat, el is indul az irányba.. de olyan szépek azok a virágok..! Kicsit elsomfordál tehát a dombhoz, ahol szakajt is egy kisvirágot, és hajába tűzve már tovább is áll.*
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-15 18:59:16
Üzenet elküldve: 2012-05-15 18:59:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 1
Ez előtti hozzászólás:
Artheniori erdo
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 1
Ez előtti hozzászólás:
Artheniori erdo
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
*Elhia szíve repes az örömtől, amikor kedvese hajlandó elfogadni csókját ráadásul viszonozza is, de nem akármilyen módon. A lány testét forróság tölti el, ahogy Wraeco gyengéden hozzáér testéhez és egyre szorosabb öleléssel körülzárja.
"Bárcsak örökké tartana ez a pillanat!" Vágyakozik, közben forróbbnál forróbb csókok csattannak el a lemenő napfényben. Mikor Wraec az eget kezdi kémlelni, Elhia a férfi mellkasára hajtja fejét és kényelmesen elhelyezkedik Párja testén.*
- Tényleg ideje lenne indulnunk, de olyan jó így! Nem érdekel Dayem és senki más se, aki az életünkre törhet! Jelen pillanatban csakis a veled töltött időt szeretném kiélvezni!
*Szorosan hozzábújik az alatta fekvő kidolgozott férfitesthez, majd kis idő elteltével felül és letápászkodik róla. Ügyetlenségének köszönhetően elveszti egyensúlyát és a férfi mellett landol a bársonyos fűben. Pár pillanat elteltével hangos és mélyről jövő kacagásban tör ki. Megnyugvása után befejezi felöltözését és leszakadt gombját is pár mozdulattal visszaölti régi helyére.*
- Azt hiszem, én lassan megvagyok. Már csak az íjam van vissza.
*Néz rá Kedvesére és íját vállára véve ismét kontaktust keres a férfival egy csók erejéig.
A nap még az égen botorkál, mikor a páros eléri az erdőszéli tisztást. Elhia egy pillanatra megtorpan, és éles látásával végigpásztázza a veszélyes útszakaszt.*
- Te látsz valami furcsát vagy szokatlant?
*Szól útitársához, akinek kezét rögtön megfogja mondandója idejére. Amint megbizonyosodnak a biztonságról, Elhia szeleburdisága a felszínre tör és az előbbi komolysága semmissé válik. Kislányként kezd el szökdécselni a magas fűben és minden egyes virágszálnál megáll megcsodálni és megszaglászni őket. Figyelmetlensége és játékossága okozza megint a vesztét. Egy olyan virágba szippant bele mely bódító anyagot tartalmaz megmérgezve ezzel a lányt, aki csak annyira képes, hogy hátrapillantson Wraecora majd hirtelen megváltozó tekintettel, teljesen elsápadva, ájultan zuhanjon a magas fű rejtekébe. A fűszálak lágyan simítják végig mozdulatlan testét.*
"Bárcsak örökké tartana ez a pillanat!" Vágyakozik, közben forróbbnál forróbb csókok csattannak el a lemenő napfényben. Mikor Wraec az eget kezdi kémlelni, Elhia a férfi mellkasára hajtja fejét és kényelmesen elhelyezkedik Párja testén.*
- Tényleg ideje lenne indulnunk, de olyan jó így! Nem érdekel Dayem és senki más se, aki az életünkre törhet! Jelen pillanatban csakis a veled töltött időt szeretném kiélvezni!
*Szorosan hozzábújik az alatta fekvő kidolgozott férfitesthez, majd kis idő elteltével felül és letápászkodik róla. Ügyetlenségének köszönhetően elveszti egyensúlyát és a férfi mellett landol a bársonyos fűben. Pár pillanat elteltével hangos és mélyről jövő kacagásban tör ki. Megnyugvása után befejezi felöltözését és leszakadt gombját is pár mozdulattal visszaölti régi helyére.*
- Azt hiszem, én lassan megvagyok. Már csak az íjam van vissza.
*Néz rá Kedvesére és íját vállára véve ismét kontaktust keres a férfival egy csók erejéig.
A nap még az égen botorkál, mikor a páros eléri az erdőszéli tisztást. Elhia egy pillanatra megtorpan, és éles látásával végigpásztázza a veszélyes útszakaszt.*
- Te látsz valami furcsát vagy szokatlant?
*Szól útitársához, akinek kezét rögtön megfogja mondandója idejére. Amint megbizonyosodnak a biztonságról, Elhia szeleburdisága a felszínre tör és az előbbi komolysága semmissé válik. Kislányként kezd el szökdécselni a magas fűben és minden egyes virágszálnál megáll megcsodálni és megszaglászni őket. Figyelmetlensége és játékossága okozza megint a vesztét. Egy olyan virágba szippant bele mely bódító anyagot tartalmaz megmérgezve ezzel a lányt, aki csak annyira képes, hogy hátrapillantson Wraecora majd hirtelen megváltozó tekintettel, teljesen elsápadva, ájultan zuhanjon a magas fű rejtekébe. A fűszálak lágyan simítják végig mozdulatlan testét.*
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-14 08:56:10
Üzenet elküldve: 2012-05-14 08:56:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Megnyugvás. "Ez az ember is az érzelmeire hagyatkozik, annak él. A megérzésire, és azt hiszi, hogy ismer minket. Talán egy kicsit így is van, de nem eléggé." A mosolya nem olvad re továbbra sem a bájos arcáról. Belül azonban meglepődik, amikor a férfi vonyítani kezd. "Hát ez... igazán undorító. Kizárt dolog, hogy mellé álljak." Lisassa a következő kérdésre már éppen igent mondana, hogy nagyon nem érdekli ezek után az, amit a tanácsos mondani szeretne. Csak az, hogy követi majd és elvarrja a hozzá vezető szálakat. Azonban váratlan dolog történik. Kín belemegy a játékba, most már igazán meglepődik. "Biztos, hogy jó ez?" Sugallja a tekintete a gondolatait a vörös hajú felé. Viszont ha a vörös belemegy, nem hagyhatja csak úgy elúszni a lehetőségeit. Még az is lehet, hogy közben kiszáll, vagy talál mást... Mondjuk az ellenfelek közül. Kedvesen ejti ki a szavait ezek után, figyelve arra, hogy ne árulja el magát.*
- Egy szóval nem mondtuk kedvesem, hogy nem érdekel minket a dolog. Természetesen igazán kecsegtető, amit mond... Ezért én is vállalom a rám eső terheket. *Mondja angyali mosollyal az arcán, ekkor hallja meg Lathspellt. Hátrafordul és körülnéz, de egyelőre nem lát semmit, aztán megpróbál belekarolni Meerába és úgy várni a megnyugtató választ.*
*Megnyugvás. "Ez az ember is az érzelmeire hagyatkozik, annak él. A megérzésire, és azt hiszi, hogy ismer minket. Talán egy kicsit így is van, de nem eléggé." A mosolya nem olvad re továbbra sem a bájos arcáról. Belül azonban meglepődik, amikor a férfi vonyítani kezd. "Hát ez... igazán undorító. Kizárt dolog, hogy mellé álljak." Lisassa a következő kérdésre már éppen igent mondana, hogy nagyon nem érdekli ezek után az, amit a tanácsos mondani szeretne. Csak az, hogy követi majd és elvarrja a hozzá vezető szálakat. Azonban váratlan dolog történik. Kín belemegy a játékba, most már igazán meglepődik. "Biztos, hogy jó ez?" Sugallja a tekintete a gondolatait a vörös hajú felé. Viszont ha a vörös belemegy, nem hagyhatja csak úgy elúszni a lehetőségeit. Még az is lehet, hogy közben kiszáll, vagy talál mást... Mondjuk az ellenfelek közül. Kedvesen ejti ki a szavait ezek után, figyelve arra, hogy ne árulja el magát.*
- Egy szóval nem mondtuk kedvesem, hogy nem érdekel minket a dolog. Természetesen igazán kecsegtető, amit mond... Ezért én is vállalom a rám eső terheket. *Mondja angyali mosollyal az arcán, ekkor hallja meg Lathspellt. Hátrafordul és körülnéz, de egyelőre nem lát semmit, aztán megpróbál belekarolni Meerába és úgy várni a megnyugtató választ.*
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-13 16:33:01
Üzenet elküldve: 2012-05-13 16:33:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Ez előtti hozzászólás:
Artheniori erdo
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Ez előtti hozzászólás:
Artheniori erdo
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
*Végre kiér a nyomasztó sötét erdőből, amelyben már órák óta keringett. Azt gondolta, végleg eltévedt.
Az erdőből egy csodálatos tisztásra ér, és szinte felüdül a szabad levegőtől, mint egy fuldokló, akinek sikerül végre a felszínre úszni.
Annyira kimerült az erdőben való bolyongásban, hogy fáradtan rogy le a tisztás egyik szinte égig érőnek tűnő fájának tövébe, a puha, dús zöld fűbe, ahol azonnal elnyomja az álom.
Mikor újra kinyitja a szemét, már felkelt a nap, a madarak dallal köszöntik a reggelt.
Feláll, és elhagyja a tisztást. Arra indul, ahonnan víz csobogását, és emberek zaját hallja.*
Az erdőből egy csodálatos tisztásra ér, és szinte felüdül a szabad levegőtől, mint egy fuldokló, akinek sikerül végre a felszínre úszni.
Annyira kimerült az erdőben való bolyongásban, hogy fáradtan rogy le a tisztás egyik szinte égig érőnek tűnő fájának tövébe, a puha, dús zöld fűbe, ahol azonnal elnyomja az álom.
Mikor újra kinyitja a szemét, már felkelt a nap, a madarak dallal köszöntik a reggelt.
Feláll, és elhagyja a tisztást. Arra indul, ahonnan víz csobogását, és emberek zaját hallja.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-12 21:48:15
Üzenet elküldve: 2012-05-12 21:48:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Meera szemében felizzik a düh, és legszívesebben feltépné a tanácsos torkát az 'eredar' szó hallatán.*
-Nyomatékosan kérem, ne ejtse ki fajunk nevét a száján.*mondja neki igen komoly hangnemben. Ezután a férfi vonítani kezd, mire Meera csapdát szimatol. "Kellett idejönni..." morogja magában. Szemei a sötétséget vizslatják figyelőn csillanó szemek után kutatva, mélyen beszívja a levegőt, idegen szagokat keresve. Eztán a férfi abbahagyja, és szemmel láthatóan úgy értelmezi az eseményeket, hogy nemet mondanak az ajánlatára, s már indulna is el az erdőbe. Ekkor jön rá Meera, hogy a legnagyobb lehetőségét engedi kicsúszni a karmai közül. Ezt megelőzendő utánaszól a tanácsosnak, hogy biztosan meghallja:*
-Én benne vagyok.*hangja nyugodt, s hűvös, mentes minden érzelemtől, de elég határozottan cseng. Ekkor hallja meg fia suttogását a háta mögül, de nem figyel rá. Ebben a pillanatban csak Twikkle-re figyelmez.*
*Meera szemében felizzik a düh, és legszívesebben feltépné a tanácsos torkát az 'eredar' szó hallatán.*
-Nyomatékosan kérem, ne ejtse ki fajunk nevét a száján.*mondja neki igen komoly hangnemben. Ezután a férfi vonítani kezd, mire Meera csapdát szimatol. "Kellett idejönni..." morogja magában. Szemei a sötétséget vizslatják figyelőn csillanó szemek után kutatva, mélyen beszívja a levegőt, idegen szagokat keresve. Eztán a férfi abbahagyja, és szemmel láthatóan úgy értelmezi az eseményeket, hogy nemet mondanak az ajánlatára, s már indulna is el az erdőbe. Ekkor jön rá Meera, hogy a legnagyobb lehetőségét engedi kicsúszni a karmai közül. Ezt megelőzendő utánaszól a tanácsosnak, hogy biztosan meghallja:*
-Én benne vagyok.*hangja nyugodt, s hűvös, mentes minden érzelemtől, de elég határozottan cseng. Ekkor hallja meg fia suttogását a háta mögül, de nem figyel rá. Ebben a pillanatban csak Twikkle-re figyelmez.*
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-12 16:07:37
Üzenet elküldve: 2012-05-12 16:07:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 71
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 71
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Figyelmesen hallgatja a másik három beszélgetését, mikor a szeme sarkából egy villanást lát. Odafordul, de nem világít semmi. Egy pár másodpercre rá újra a szeme sarkában villan valaki, arra kapja a fejét, de nem látja mi világít, mert a fény újra kihuny. Meera felé fordul, de ők nem fognak fel ebből semmit. "Érdekes..."
Lágyan dobálgatja Lath haját az éppen fújni kezdő szellő. Egy lány kuncogása vehető ki a levelek súgása között. A hang a nevén szóltja és játszani hívja a fél-eredart, aki hiába néz a két eredarra, ők a tanácsossal foglalkoznak, látszólag semmit sem fognak fel ezekből. "Érdekes... roppant érdekes." Mondja magában már vigyorogva. Belenéz a holdba. Érzi ahogy lágy sugarai tapogatják, simogatják arcát.
"Ki vagy te?" Kérdezi magában, közben a fény újra felvillan, de Lath most el tudja kapni pillantásával.*
- Kín.. *Szóltja meg anyját.* Ti nem érzitek.. nem halljátok ezt? *Kérdezi tőlük csendesen, hangja tisztán cseng a falevelek susogása felett. Egyáltalán nem fél, inkább csak kíváncsi.. Lassan elindul arrafelé, amerre utoljára felcsillant a fény..*
*Figyelmesen hallgatja a másik három beszélgetését, mikor a szeme sarkából egy villanást lát. Odafordul, de nem világít semmi. Egy pár másodpercre rá újra a szeme sarkában villan valaki, arra kapja a fejét, de nem látja mi világít, mert a fény újra kihuny. Meera felé fordul, de ők nem fognak fel ebből semmit. "Érdekes..."
Lágyan dobálgatja Lath haját az éppen fújni kezdő szellő. Egy lány kuncogása vehető ki a levelek súgása között. A hang a nevén szóltja és játszani hívja a fél-eredart, aki hiába néz a két eredarra, ők a tanácsossal foglalkoznak, látszólag semmit sem fognak fel ezekből. "Érdekes... roppant érdekes." Mondja magában már vigyorogva. Belenéz a holdba. Érzi ahogy lágy sugarai tapogatják, simogatják arcát.
"Ki vagy te?" Kérdezi magában, közben a fény újra felvillan, de Lath most el tudja kapni pillantásával.*
- Kín.. *Szóltja meg anyját.* Ti nem érzitek.. nem halljátok ezt? *Kérdezi tőlük csendesen, hangja tisztán cseng a falevelek susogása felett. Egyáltalán nem fél, inkább csak kíváncsi.. Lassan elindul arrafelé, amerre utoljára felcsillant a fény..*
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-11 16:44:54
Üzenet elküldve: 2012-05-11 16:44:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
//Lathspell Solannis részére//
*Míg édesanyja és a másik eredar a tanácsos faggatásával foglalatoskodnak, Lathspell egy tompa villanást láthat a szeme sarkából, de mire odafordul, a fény elhal. Pillanatokkal később valahol másutt ismét meggyullad, ám megint csak egy pillanatra. A felnőttek láthatóan semmit nem érzékelnek a történtekből. A szél lágyan kezd el fújni, a süvítő hangba pedig egy lányka kuncogása vegyül. Változik a szélirány, a nevetést pedig egy hosszan elnyújtott szó követi:*
-Lathspell! *Elhal a hang, majd máshonnan eredve jut ismét a fél-eredar fülébe:* -Lathi-Lathi-Lathspell! Gyere játszani! *A szavak olyan halkan érnek el a formás fülekbe, mint egy haldokló utolsó sóhaja, mégis, vidáman hangzanak. Ha a fiú körülnéz, láthatja, hogy még mindig senki nem foglalkozik vele. A fény ismét megcsillan egy pillanatra, de most annyi ideig marad égve, míg Lathspell odafordul.*
//Lisassa Ellahur és Meera Flame figyelmébe//
*A tanácsos meglepett arcot vág, és mintha zavarban lenne a felcsattanó kérdésre.*
-Ó, hát ráhibáztam volna, hogy ő... Lathspell? Üdvözlöm! Szóval, hogy benne is az Önök nemes vére folyik? Csupáncsak megérzés, tudja, ha az ember eredarok között mozog, egy idő után ösztönösen ráérez. Igen, igen. Ráérez. Bár, ilyet, hogy hím... mármint férfi legyen... *Húzza széles mosolyra a száját, de szemei hidegen csillannak meg.*
-Az informátoraim kiléte pedig rám, és csak rám tartozik. Szóval, amennyiben ezt nem tudják elfogadni... *Vállat von, és lehunyja a szemét, mielőtt a rettegés, amit belül érez teljességgel kiülne az arcára. Hirtelen égnek emeli fejét, és kutyamód vonyítani kezd. Vagy fél percig vonyít, aztán visszatalálva lelki nyugalmához, rákacsint az eredarokra.*
-Ezek szerint nem áll az alku. Megértem. Talán én sem mentem volna bele a dologba, ha a maguk helyébe lennék. Ám, van más dolgom is még mára. Ha megbocsájtanak drága Hölgyeim, megtiszteltetés volt. *Biccent és elindul vissza a fák közé.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.11 16:47:03
//Lathspell Solannis részére//
*Míg édesanyja és a másik eredar a tanácsos faggatásával foglalatoskodnak, Lathspell egy tompa villanást láthat a szeme sarkából, de mire odafordul, a fény elhal. Pillanatokkal később valahol másutt ismét meggyullad, ám megint csak egy pillanatra. A felnőttek láthatóan semmit nem érzékelnek a történtekből. A szél lágyan kezd el fújni, a süvítő hangba pedig egy lányka kuncogása vegyül. Változik a szélirány, a nevetést pedig egy hosszan elnyújtott szó követi:*
-Lathspell! *Elhal a hang, majd máshonnan eredve jut ismét a fél-eredar fülébe:* -Lathi-Lathi-Lathspell! Gyere játszani! *A szavak olyan halkan érnek el a formás fülekbe, mint egy haldokló utolsó sóhaja, mégis, vidáman hangzanak. Ha a fiú körülnéz, láthatja, hogy még mindig senki nem foglalkozik vele. A fény ismét megcsillan egy pillanatra, de most annyi ideig marad égve, míg Lathspell odafordul.*
//Lisassa Ellahur és Meera Flame figyelmébe//
*A tanácsos meglepett arcot vág, és mintha zavarban lenne a felcsattanó kérdésre.*
-Ó, hát ráhibáztam volna, hogy ő... Lathspell? Üdvözlöm! Szóval, hogy benne is az Önök nemes vére folyik? Csupáncsak megérzés, tudja, ha az ember eredarok között mozog, egy idő után ösztönösen ráérez. Igen, igen. Ráérez. Bár, ilyet, hogy hím... mármint férfi legyen... *Húzza széles mosolyra a száját, de szemei hidegen csillannak meg.*
-Az informátoraim kiléte pedig rám, és csak rám tartozik. Szóval, amennyiben ezt nem tudják elfogadni... *Vállat von, és lehunyja a szemét, mielőtt a rettegés, amit belül érez teljességgel kiülne az arcára. Hirtelen égnek emeli fejét, és kutyamód vonyítani kezd. Vagy fél percig vonyít, aztán visszatalálva lelki nyugalmához, rákacsint az eredarokra.*
-Ezek szerint nem áll az alku. Megértem. Talán én sem mentem volna bele a dologba, ha a maguk helyébe lennék. Ám, van más dolgom is még mára. Ha megbocsájtanak drága Hölgyeim, megtiszteltetés volt. *Biccent és elindul vissza a fák közé.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.11 16:47:03
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-11 07:50:15
Üzenet elküldve: 2012-05-11 07:50:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Kétségek. Ezek ébredtek a tanácsosban, sőt még a kín úrnőjében is. Igaz, ő inkább meglepettnek tűnik, de Lisassa is ismeri az eredarok mentalitását. Ő pedig szintén jó manipuláló, és nem fogja megadni a kegyet, hogy elmondja az igazságot a többieknek. Kezét látványosan elveszi a tőréről, mosolya pedig újra angyali lesz.*
- Elnézést tanácsos, kissé elragadtak az indulatok. *Búgja, majd ellép Meera közeléből. Az, hogy a tanácsos olyan dolgokat feltételez, amit ő meg sem érthet. Még, hogy nem volt dolga ilyen emberekkel? Még ilyenebbekkel is volt... és ő még él, nem úgy mint a tanácsos, akinek számára úgy fog elmúlni az élete, ahogy az évszakok követik egymást. És mire újra nyár lesz, már egy másik tanácsos fogja ugyanezt gondolni. "A kérészéletűek, nem tudják, hogy mi kik vagyunk valójában. De maradjanak is meg ebben a tudatban."*
- Az idősebb jogán. És ugye morzsák mindig maradnának a te asztalodnál is, én pedig annyira szerény vagyok, hogy elégedett lennék azzal is. Ráadásul a tanácsos is említette, hogy később eljutnék oda is, ahol te vagy. Én pedig nagyon ráérek drágám. *Semmi nem utal arra, hogy hazudna, de tudja, hogy Meera ezt akkor sem hinné el neki, ha igaz lenne. De elég, ha beéri ennyivel. Mosolya töretlen marad.*
- Mit szeretne azokért a nevekért, akik tudják a kilétünket? *Mosolya, most ragadozóvá változik, a tanácsos láthatja, hogy most sok mindent kérhet. Persze ez egy külön megegyezés tárgyát képezi Lisassa tudatában. Külön szemmel tartja Lathspellre vetett tekintetét a férfinak, ami nagyon zavarja valami miatt. Meera az ő gondolatait szóvá is teszi, persze neki mindennél fontosabb a fiú. Lisassa számára maximum egy nagyon veszélyes prédát jelent, de azt is a vörös úrnő miatt inkább. Egyébként semmit nem jelent számára. Ő is nagyon kíváncsi a válaszra.*
*Kétségek. Ezek ébredtek a tanácsosban, sőt még a kín úrnőjében is. Igaz, ő inkább meglepettnek tűnik, de Lisassa is ismeri az eredarok mentalitását. Ő pedig szintén jó manipuláló, és nem fogja megadni a kegyet, hogy elmondja az igazságot a többieknek. Kezét látványosan elveszi a tőréről, mosolya pedig újra angyali lesz.*
- Elnézést tanácsos, kissé elragadtak az indulatok. *Búgja, majd ellép Meera közeléből. Az, hogy a tanácsos olyan dolgokat feltételez, amit ő meg sem érthet. Még, hogy nem volt dolga ilyen emberekkel? Még ilyenebbekkel is volt... és ő még él, nem úgy mint a tanácsos, akinek számára úgy fog elmúlni az élete, ahogy az évszakok követik egymást. És mire újra nyár lesz, már egy másik tanácsos fogja ugyanezt gondolni. "A kérészéletűek, nem tudják, hogy mi kik vagyunk valójában. De maradjanak is meg ebben a tudatban."*
- Az idősebb jogán. És ugye morzsák mindig maradnának a te asztalodnál is, én pedig annyira szerény vagyok, hogy elégedett lennék azzal is. Ráadásul a tanácsos is említette, hogy később eljutnék oda is, ahol te vagy. Én pedig nagyon ráérek drágám. *Semmi nem utal arra, hogy hazudna, de tudja, hogy Meera ezt akkor sem hinné el neki, ha igaz lenne. De elég, ha beéri ennyivel. Mosolya töretlen marad.*
- Mit szeretne azokért a nevekért, akik tudják a kilétünket? *Mosolya, most ragadozóvá változik, a tanácsos láthatja, hogy most sok mindent kérhet. Persze ez egy külön megegyezés tárgyát képezi Lisassa tudatában. Külön szemmel tartja Lathspellre vetett tekintetét a férfinak, ami nagyon zavarja valami miatt. Meera az ő gondolatait szóvá is teszi, persze neki mindennél fontosabb a fiú. Lisassa számára maximum egy nagyon veszélyes prédát jelent, de azt is a vörös úrnő miatt inkább. Egyébként semmit nem jelent számára. Ő is nagyon kíváncsi a válaszra.*
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-10 18:56:44
Üzenet elküldve: 2012-05-10 18:56:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Meera szemeiben felizzik a harag a tanácsos beszédét hallva, de hangjára nyugalmat erőltetve válaszol:*
-Azt javaslom válogassa meg a szavait tanácsos, különben nem éri meg a napfelkeltét.*nem fenyegetően mondja ezt, csupán a rideg tények kinyilatkoztatása volt. A hallottakon azonban elgondolkozik. Fajtársához fordulva meglepettséget színlelve kérdez:*
-S vajh miért tennél ilyet? Miért mondanál le a hatalomról az én javamra?*Fejében már egymást kergetik a gondolatok, hogy mi lehet Kéj szándéka, s milyen megfontolásból ad nemleges választ egy ilyen ajánlatra. Oly nyilvánvaló, hogy nem önzetlenségből tette, s nem is azért, mert annyira fél Meera személyétől, esetleg annyira kedvelné, vagy csak elismerné hogy születése jogán magának akarhatja a hatalmat. Eme gondolatokra az eredar nő elmosolyodik magában, oly hihetetlennek, oly abszurdnak hatnak, mint akár a képzet, hogy Meera egy törött szárnyú madárkát ápoljon. A tanácsos egy megjegyzésére felkapja a fejét. "a tiszta vér fele csörgedez..."*
-Honnan tud a fiúról?!*kérdi éles hangon. Jobb kezének ujjain felhasad a bőr, s a csont látványos növekedésbe kezd, mígnem véresen fénylő, éles karmokká nem alakul.*
-Ha nem árulja el bánni fogja a napot is melyen megfogant.*jelenti ki a nő.*
-Addig nem fogadom el az ajánlatát amíg a személyünket érintő kérdésekre nem kapok választ.
*noha már gondolatban elfogadta az ajánlatot, nagyon is, elvégre eddig csak apró porszem volt egy hatalmas gépezetben, melyre nem gyakorolt nagyobb hatást egy egyszerű halandónál, még akkor sem mikor háborúkat robbantott ki a tömegek szenvedéséért, sem mikor nemesi családokat, s ezzel szövetségeket robbantott szét. Ellenben mint Arthenior tanácsának szerves tagja... Évek hosszú munkájával a világot is igába hajthatná. Elvégre ő aztán ráér... mondhatni, a világ végezetéig is.*
*Meera szemeiben felizzik a harag a tanácsos beszédét hallva, de hangjára nyugalmat erőltetve válaszol:*
-Azt javaslom válogassa meg a szavait tanácsos, különben nem éri meg a napfelkeltét.*nem fenyegetően mondja ezt, csupán a rideg tények kinyilatkoztatása volt. A hallottakon azonban elgondolkozik. Fajtársához fordulva meglepettséget színlelve kérdez:*
-S vajh miért tennél ilyet? Miért mondanál le a hatalomról az én javamra?*Fejében már egymást kergetik a gondolatok, hogy mi lehet Kéj szándéka, s milyen megfontolásból ad nemleges választ egy ilyen ajánlatra. Oly nyilvánvaló, hogy nem önzetlenségből tette, s nem is azért, mert annyira fél Meera személyétől, esetleg annyira kedvelné, vagy csak elismerné hogy születése jogán magának akarhatja a hatalmat. Eme gondolatokra az eredar nő elmosolyodik magában, oly hihetetlennek, oly abszurdnak hatnak, mint akár a képzet, hogy Meera egy törött szárnyú madárkát ápoljon. A tanácsos egy megjegyzésére felkapja a fejét. "a tiszta vér fele csörgedez..."*
-Honnan tud a fiúról?!*kérdi éles hangon. Jobb kezének ujjain felhasad a bőr, s a csont látványos növekedésbe kezd, mígnem véresen fénylő, éles karmokká nem alakul.*
-Ha nem árulja el bánni fogja a napot is melyen megfogant.*jelenti ki a nő.*
-Addig nem fogadom el az ajánlatát amíg a személyünket érintő kérdésekre nem kapok választ.
*noha már gondolatban elfogadta az ajánlatot, nagyon is, elvégre eddig csak apró porszem volt egy hatalmas gépezetben, melyre nem gyakorolt nagyobb hatást egy egyszerű halandónál, még akkor sem mikor háborúkat robbantott ki a tömegek szenvedéséért, sem mikor nemesi családokat, s ezzel szövetségeket robbantott szét. Ellenben mint Arthenior tanácsának szerves tagja... Évek hosszú munkájával a világot is igába hajthatná. Elvégre ő aztán ráér... mondhatni, a világ végezetéig is.*
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-10 06:07:44
Üzenet elküldve: 2012-05-10 06:07:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 71
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 71
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Anyja példáját látva a fél-eredar is helyet foglal. Még mindig némán hallgatja a beszélgetést, szemével a jelenlévőket fürkészve. Kitartóan nyugodt arccal állja a tanácsos pillantását. Próbál kiolvasni bármit is a szeméből, de Lath ehhez még 'gyakorlatlan', főleg hogy a férfi is elég jól álcázza érzelmeit. Egy kicsit hűvösnek tartja a levegőt, nem mintha fázna, de unaloműzés gyanánt is megpróbál idézni egy Langyos szellőt. Halkan mormolja a varázsigét, szinte esélytelen, hogy a tanácsos hallja, maximum láthatja a száján, az eredarok viszont valószínűleg tökéletesen értik.
A fiú furcsállja a másik eredar visszakozását, de nem kommentálja. Szemével a szépség arcát fürkészi, amaz pedig Meerával foglalkozik. Nem reagál a tanácsos viccére.
'Hat eredart'. Lathspell ezen elgondolkozik. Végignézve a székeken látja, hogy tényleg hat szék van. "A legtöbben valószínűleg megölték a levelet kézbesítő ürgét, de azért többen is jöhettek volna." Nem képes felfogni, hogy a tanácsos honnan tudhat ennyit az eredarokról. Ennyi információt összegyűjteni nem lehet valami egyszerű dolog... Amikor Lathspell félvérúsége is szóba kerül a fiú előveszi dobótőrét, amit a héten vett, de az erdőben hasonló fegyverekkel megtanult már bánni. Ügyesen dobálgatja maga előtt, a nyelét el-el kapva. Arcán nem látszik idegessége, az egész inkább unaloműző tevékenységként hathat kifelé.
A tanácsos kérdésére nem válaszol. Ha anyja beleegyezik az ajánlatba, Lath feláll, és odalép a tanácsoshoz.*
- Ha már így alakult... A bemutatkozásom elmaradt. A nevem Lathspell... *Kezet nyújt a férfinak, férfiasan, de nem túl erősen szorítja meg annak kezét.*
A varázsló egy Langyos szellő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló körüli területen egy meleg szellő keletkezik.
*Anyja példáját látva a fél-eredar is helyet foglal. Még mindig némán hallgatja a beszélgetést, szemével a jelenlévőket fürkészve. Kitartóan nyugodt arccal állja a tanácsos pillantását. Próbál kiolvasni bármit is a szeméből, de Lath ehhez még 'gyakorlatlan', főleg hogy a férfi is elég jól álcázza érzelmeit. Egy kicsit hűvösnek tartja a levegőt, nem mintha fázna, de unaloműzés gyanánt is megpróbál idézni egy Langyos szellőt. Halkan mormolja a varázsigét, szinte esélytelen, hogy a tanácsos hallja, maximum láthatja a száján, az eredarok viszont valószínűleg tökéletesen értik.
A fiú furcsállja a másik eredar visszakozását, de nem kommentálja. Szemével a szépség arcát fürkészi, amaz pedig Meerával foglalkozik. Nem reagál a tanácsos viccére.
'Hat eredart'. Lathspell ezen elgondolkozik. Végignézve a székeken látja, hogy tényleg hat szék van. "A legtöbben valószínűleg megölték a levelet kézbesítő ürgét, de azért többen is jöhettek volna." Nem képes felfogni, hogy a tanácsos honnan tudhat ennyit az eredarokról. Ennyi információt összegyűjteni nem lehet valami egyszerű dolog... Amikor Lathspell félvérúsége is szóba kerül a fiú előveszi dobótőrét, amit a héten vett, de az erdőben hasonló fegyverekkel megtanult már bánni. Ügyesen dobálgatja maga előtt, a nyelét el-el kapva. Arcán nem látszik idegessége, az egész inkább unaloműző tevékenységként hathat kifelé.
A tanácsos kérdésére nem válaszol. Ha anyja beleegyezik az ajánlatba, Lath feláll, és odalép a tanácsoshoz.*
- Ha már így alakult... A bemutatkozásom elmaradt. A nevem Lathspell... *Kezet nyújt a férfinak, férfiasan, de nem túl erősen szorítja meg annak kezét.*
A varázsló egy Langyos szellő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló körüli területen egy meleg szellő keletkezik.
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-09 10:09:36
Üzenet elküldve: 2012-05-09 10:09:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Tűnődve méregeti a két nőt. Jobbjának középső-, gyűrűs-, és kisujját az álla alá hajtja, míg mutatóujjával az arcán dobol. Komoly arccal mérlegeli a kérdéseket, aztán elmosolyodik és Meera szemébe néz.*
-Kedves Hölgyem! Meglepődne mennyien tudnak a kilétükről a városban, csak épp, nem beszélnek róla. Mindenkinek. *Baljával megveregeti az övén függő apró zsákot, amiben egy-két összeütköző érme fémes hangja csendül fel.*
-Nem mellesleg, elég nehéz megfelelő informátorokat összekaparni, így inkább nem is fedném fel kilétüket. Legalábbis ameddig nem a Miénk a város. Akkor már úgyis egészen mindegy. Bár azt hiszem elárulhatom, hogy a besúgók esetleges felkelésekről is hamarabb értesülnek, mint akinek más köti le a figyelmét. Példának okáért a város irányítása.
*Lisassa kérdez, a tanácsos tekintete mégis Lathspellre vándorol. Percekig fürkészi némán a fiú vonásait minden apró rezdülésére odafigyelve, végül a barna hajú nőhöz fordul.*
-Ilyen könnyen átadja a lehetőséget? Bevallom őszintén, ez meglep engem, bár a nők gyakran tesznek kiszámíthatatlan lépéseket, nem igaz? *Kacsint rá a fél-eredarra, és jó kedélyűen felkacag, hogy a két kifejlett példány értse: ő sem gondolta komolyan a dolgot. Amint elhal a nevetés visszhangja a tanácsos arca roppantmód komollyá, szinte komorrá válik. Előre lép, így Lisassa és az ő arca nagyjából harmincöt centiméterre vannak egymástól.*
-Még nem volt dolga a tanács tagjaival és a felső ezrekkel igazam van kedvesem? Meglepődne milyen hatalmi harcok folynak odafenn ezekben a pillanatokban is. Még sosem gondolkozott el azon, hogy miért is nem hallani arról, hogy az önök fajának egyik tagja megpróbálta elfoglalni a várost? Elárulom a titkot. Megpróbálta, mi több inkább megpróbálták. Nagyon is sokan, de mindnek beletört a bicskája a feladatba, s a város vezetősége még az emléküket is kitörölte a városlakók elméjéből. Hát nem bájos?
Nagyon kevés helyen írnak ezekről a próbálkozásokról, nekem mégis sikerült néhányhoz hozzáférnem. Rengeteg módon próbáltak hatalomra kerülni, de egyszer sem sikerült nekik, mert egy közös vonás azért mindig akadt köztük. Idéznék, ha nem okoz gondot: 'Bla, bla, bla, Egyedül, bla, bal, bla Magányosan, bla, bla, bla Esélye sem volt, így hogy senki nem védte a hátát.'
Azért hívtam ide ma önöket, mert remélni mertem, hogy a közös cél érdekében hajlandóak összefogni, de úgy látszik, nem volt igazam. Nyolcan vannak Arthenior környékén, ebből ketten városon kívül tartózkodnak, több napi járóföldre. A városban lévő hatból, mindössze hárman jelentek meg itt, és háromból egyben csupán a tiszta vér fele csörgedezik, ha nem tévedek.
*Hátralép két lépést, és kétszer összecsapja tenyereit.*
-Ne húzzuk hát tovább a drága időt! Döntsenek! Rábólintanak a tervemre, vagy elvágják a torkomat és mennek tovább a dolgukra? Ez utóbbi esetben azt hiszem lemondhatnak arról, hogy valaha is ennek, vagy talán az összes városnak az irányítói legyenek. *Eme utolsó mondatban enyhe gúny jelenik meg a férfi hangjában, amit nem is próbál elrejteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.09 10:11:33
*Tűnődve méregeti a két nőt. Jobbjának középső-, gyűrűs-, és kisujját az álla alá hajtja, míg mutatóujjával az arcán dobol. Komoly arccal mérlegeli a kérdéseket, aztán elmosolyodik és Meera szemébe néz.*
-Kedves Hölgyem! Meglepődne mennyien tudnak a kilétükről a városban, csak épp, nem beszélnek róla. Mindenkinek. *Baljával megveregeti az övén függő apró zsákot, amiben egy-két összeütköző érme fémes hangja csendül fel.*
-Nem mellesleg, elég nehéz megfelelő informátorokat összekaparni, így inkább nem is fedném fel kilétüket. Legalábbis ameddig nem a Miénk a város. Akkor már úgyis egészen mindegy. Bár azt hiszem elárulhatom, hogy a besúgók esetleges felkelésekről is hamarabb értesülnek, mint akinek más köti le a figyelmét. Példának okáért a város irányítása.
*Lisassa kérdez, a tanácsos tekintete mégis Lathspellre vándorol. Percekig fürkészi némán a fiú vonásait minden apró rezdülésére odafigyelve, végül a barna hajú nőhöz fordul.*
-Ilyen könnyen átadja a lehetőséget? Bevallom őszintén, ez meglep engem, bár a nők gyakran tesznek kiszámíthatatlan lépéseket, nem igaz? *Kacsint rá a fél-eredarra, és jó kedélyűen felkacag, hogy a két kifejlett példány értse: ő sem gondolta komolyan a dolgot. Amint elhal a nevetés visszhangja a tanácsos arca roppantmód komollyá, szinte komorrá válik. Előre lép, így Lisassa és az ő arca nagyjából harmincöt centiméterre vannak egymástól.*
-Még nem volt dolga a tanács tagjaival és a felső ezrekkel igazam van kedvesem? Meglepődne milyen hatalmi harcok folynak odafenn ezekben a pillanatokban is. Még sosem gondolkozott el azon, hogy miért is nem hallani arról, hogy az önök fajának egyik tagja megpróbálta elfoglalni a várost? Elárulom a titkot. Megpróbálta, mi több inkább megpróbálták. Nagyon is sokan, de mindnek beletört a bicskája a feladatba, s a város vezetősége még az emléküket is kitörölte a városlakók elméjéből. Hát nem bájos?
Nagyon kevés helyen írnak ezekről a próbálkozásokról, nekem mégis sikerült néhányhoz hozzáférnem. Rengeteg módon próbáltak hatalomra kerülni, de egyszer sem sikerült nekik, mert egy közös vonás azért mindig akadt köztük. Idéznék, ha nem okoz gondot: 'Bla, bla, bla, Egyedül, bla, bal, bla Magányosan, bla, bla, bla Esélye sem volt, így hogy senki nem védte a hátát.'
Azért hívtam ide ma önöket, mert remélni mertem, hogy a közös cél érdekében hajlandóak összefogni, de úgy látszik, nem volt igazam. Nyolcan vannak Arthenior környékén, ebből ketten városon kívül tartózkodnak, több napi járóföldre. A városban lévő hatból, mindössze hárman jelentek meg itt, és háromból egyben csupán a tiszta vér fele csörgedezik, ha nem tévedek.
*Hátralép két lépést, és kétszer összecsapja tenyereit.*
-Ne húzzuk hát tovább a drága időt! Döntsenek! Rábólintanak a tervemre, vagy elvágják a torkomat és mennek tovább a dolgukra? Ez utóbbi esetben azt hiszem lemondhatnak arról, hogy valaha is ennek, vagy talán az összes városnak az irányítói legyenek. *Eme utolsó mondatban enyhe gúny jelenik meg a férfi hangjában, amit nem is próbál elrejteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.09 10:11:33
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-08 19:19:46
Üzenet elküldve: 2012-05-08 19:19:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Nincs
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*A ravasz eredar nő látja, hogy Latspell hasonlóan végigméri őt. Azonban azt is tudja, hogy nem lenne jó ötlet pont a Kín úrnőjével packáznia, bármennyire is 'szeretik' egymást. Végül is eredarok között még mondhatjuk is, hogy szeretik egymást, jóval szorosabb a kapcsolatuk, mint azt bárki gondolná. Persze egészen az érdekeik megegyezéséig. Lisassa mindig gondosan ügyelt arra, hogy ne álljon a másik útjába. Lanawin hatalmas, marad mindkettejüknek szórakozás bőven. Azonban most dühösen szikrázik fel a őz-barna szempár, mikor a tanácsos versenyre hívja kettejüket. Úgy néz ki, hogy Meera fejében is hasonló gondolatok keringhetnek, csak ő konkrétan rá is kérdez a dologra.*
- Nem, nem szokásom. Azonban ha már békén hagynak engem, szívesen átengedem a lehetőséget neked szépségem. - *Odalép a másikhoz és a nyelvével siklik végig a másik arcán. Tudja, hogy kockáztat, de anélkül mit ér az élet? Merra nem sokkal ezek után áll fel, és kérdőre vonja a tanácsost, ami egyébként Lisssa fejében is megfordult.*
- Kiegészíteném a kérdést azzal, hogy egyáltalán hogy volt képe meghívni egy helyre hat eredart? Ha ismeri a népünket tudhatja, hogy még egymást sem igen szívleljük. Gondolja, ha mind itt lennének, nem lennének veszteségek? Nem beszélve magáról. *Félrehajtja a bal vállára a fejét, azonban az arcvonásai olyan angyaliak a szavaival ellentétben, mint tűz és víz. Azt persze elfelejti megosztani, hogy Kín és ő, és esetleg még Halál viszonylagos békében élnek egymással. Keze Kín takarásában a hosszútőre markolatára fonódik, de lélektükrei - bármennyire is groteszk vele kapcsolatban e szóhasználat - a tanácsos szemeibe fúrják magukat.*
A hozzászólást Teutatas (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.08 19:21:54, a következő indokkal:
Kérésre.
*A ravasz eredar nő látja, hogy Latspell hasonlóan végigméri őt. Azonban azt is tudja, hogy nem lenne jó ötlet pont a Kín úrnőjével packáznia, bármennyire is 'szeretik' egymást. Végül is eredarok között még mondhatjuk is, hogy szeretik egymást, jóval szorosabb a kapcsolatuk, mint azt bárki gondolná. Persze egészen az érdekeik megegyezéséig. Lisassa mindig gondosan ügyelt arra, hogy ne álljon a másik útjába. Lanawin hatalmas, marad mindkettejüknek szórakozás bőven. Azonban most dühösen szikrázik fel a őz-barna szempár, mikor a tanácsos versenyre hívja kettejüket. Úgy néz ki, hogy Meera fejében is hasonló gondolatok keringhetnek, csak ő konkrétan rá is kérdez a dologra.*
- Nem, nem szokásom. Azonban ha már békén hagynak engem, szívesen átengedem a lehetőséget neked szépségem. - *Odalép a másikhoz és a nyelvével siklik végig a másik arcán. Tudja, hogy kockáztat, de anélkül mit ér az élet? Merra nem sokkal ezek után áll fel, és kérdőre vonja a tanácsost, ami egyébként Lisssa fejében is megfordult.*
- Kiegészíteném a kérdést azzal, hogy egyáltalán hogy volt képe meghívni egy helyre hat eredart? Ha ismeri a népünket tudhatja, hogy még egymást sem igen szívleljük. Gondolja, ha mind itt lennének, nem lennének veszteségek? Nem beszélve magáról. *Félrehajtja a bal vállára a fejét, azonban az arcvonásai olyan angyaliak a szavaival ellentétben, mint tűz és víz. Azt persze elfelejti megosztani, hogy Kín és ő, és esetleg még Halál viszonylagos békében élnek egymással. Keze Kín takarásában a hosszútőre markolatára fonódik, de lélektükrei - bármennyire is groteszk vele kapcsolatban e szóhasználat - a tanácsos szemeibe fúrják magukat.*
A hozzászólást Teutatas (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.08 19:21:54, a következő indokkal:
Kérésre.
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-08 16:36:07
Üzenet elküldve: 2012-05-08 16:36:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 93
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Meera végül helyet foglal mikor a tanácsos erre kéri, és beszélni kezd. Közben a nő végig mosolyogva hallgatja és magában elraktároz minden hallott dolgot. "Ezek szerint a város fölötti uralmat kínálja... nem hangzik rosszul..." gondolja és lelki szemei előtt máris szenvedő ezrek képe jelenik meg.*
-Sajnálattal hallom hogy a tanácsosnő jobb létre szenderült. *mondja ironikus hanghordozással. "Hát így állunk. Kéj és én ismét az ellentétes oldalra kényszerülünk? Izgalmas lesz..." gondolja és oldalra pillant a fajtársára.*
-Na csak hogy tisztán lássunk...*kúszik arcára egy vérszomjas vigyor.*
-Idehívott minket, hogy a kezünkre adja a városát... Ha ebben lenne logika megérteném, de maga mégis csak egy ember. Miért akarná a saját fajtája vesztét? Ezen felül, úgy gondolja okos volt megosztani velünk hogy csak egyikünk fér bele a keretbe?*pillant újra Kéjre.*
-Édesem, te sem éred be kevesebbel az egésznél nem igaz?*kérdi tőle mosolyogva.*
-Csábító ajánlat Tanácsos úr, de ha már itt tartunk engedje meg, honnan tud rólunk bármit is? Tudja nem kevés energiát öltem bele hogy kilétem titokban maradjon és elvarratlan szálakat sem szeretek hagyni...*emelkedik fel lassan a székről Twikkle szemébe nézve.*
*Meera végül helyet foglal mikor a tanácsos erre kéri, és beszélni kezd. Közben a nő végig mosolyogva hallgatja és magában elraktároz minden hallott dolgot. "Ezek szerint a város fölötti uralmat kínálja... nem hangzik rosszul..." gondolja és lelki szemei előtt máris szenvedő ezrek képe jelenik meg.*
-Sajnálattal hallom hogy a tanácsosnő jobb létre szenderült. *mondja ironikus hanghordozással. "Hát így állunk. Kéj és én ismét az ellentétes oldalra kényszerülünk? Izgalmas lesz..." gondolja és oldalra pillant a fajtársára.*
-Na csak hogy tisztán lássunk...*kúszik arcára egy vérszomjas vigyor.*
-Idehívott minket, hogy a kezünkre adja a városát... Ha ebben lenne logika megérteném, de maga mégis csak egy ember. Miért akarná a saját fajtája vesztét? Ezen felül, úgy gondolja okos volt megosztani velünk hogy csak egyikünk fér bele a keretbe?*pillant újra Kéjre.*
-Édesem, te sem éred be kevesebbel az egésznél nem igaz?*kérdi tőle mosolyogva.*
-Csábító ajánlat Tanácsos úr, de ha már itt tartunk engedje meg, honnan tud rólunk bármit is? Tudja nem kevés energiát öltem bele hogy kilétem titokban maradjon és elvarratlan szálakat sem szeretek hagyni...*emelkedik fel lassan a székről Twikkle szemébe nézve.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-08 12:33:04
Üzenet elküldve: 2012-05-08 12:33:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 71
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 71
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Megvetően és lenézően néz az ideges férfira. "Ha pattogni is elkezd, biztos lecsapom..." De erre nem kerül sor, mivel a tanácsos egy kényszermosollyal bólint. Megvárja, hogy anyja mutassa be, ha erre nem kerülne sor, akkor bemutatkozik magától. Ha Meera álnéven mutatkozik be, akkora fiú is a 'Gareth' nevet használja. Ekkor betoppan egy rég nem látott ismerős. Vagyis Lathspell még nem is látta, legalábbis nem tud róla. Ő nem ismeri fel a nőt, de az első pillanattól kezdve nyilvánvaló, hogy a jövevény és Meera régi 'barátok'. Lath alig hallja a nőstények beszélgetését, csak egy-egy szófoszlányt hall a suttogásból. 'Kéj' - jut el a fülébe a név. Ismerősnek találja, de még mindig nem tudja, hogy ki is az ismeretlen eredar.
Miközben Twikkle tanácsoshoz beszél, a fél-eredart méregeti. Lath elismerően néz Kéj felé, Ő aztán kifinomultan beszél, tudhatja hogyan is kell hatni valakire. Persze a fél-eredart nem nagyon hatja meg. Kis korában anyja mellett nevelkedés, plusz ez a tíz nap 'gyakorlás' és ismeretnövelés is jó alap volt neki.
Amíg a férfi beszélt, kiabált, magyarázott, Lath végig az arcát fürkészte. Próbálta felfogni, és megjegyezni a férfi szavait, megérteni, hogy mit akar ezzel, de még mindig nem tiszta neki. "Mert összesen csak egy tanácsos, és egy tanácsosnő lehet?" Kérdezi. Visszagondol.. mintha már hallott volna ilyesmit, meg mielőtt kiment volna az erdőbe. Elég sok mindent hallott Artheniorról, olyan dolgokat is, ami nem nagyon érdekelte. "Szóval minden nagyobb tisztséget két fő képvisel?" Most már érti a fél-eredar. "Szóval az én jelenlétem ezért lenne fölösleges.. de csak lenne... Ha az egyik eredar tényleg tanácsos lesz.. és mondjuk Twikkle meghalna, simán lehetne Lath az új tanácsos. Bár ezt még tervezni kell, és persze Meera véleménye számít mérvadónak.
A válaszadást meghagyja Meerának. A tanácsosról lerí, hogy nem kicsit hatalomvágyó. "Azt hiszi, hogy majd tudja befolyásolni az eredarokat, akik több ezer éve élnek, és tapasztalnak... Én is ezért hagyatkozom az anyámra." Pillant most Meerára a fiú. "Ő az egyetlen lény, akiben bízhatok, és képes vagyok bízni... meg persze Én magam." Anyja után megint Kéjre fordítja tekintetét. Most a srác méregeti végig tetőtől talpig az eredart. Nem mondhatni, hogy nem érdeklődik iránta, de jelenleg más fontosabb dolgok is vannak..*
*Megvetően és lenézően néz az ideges férfira. "Ha pattogni is elkezd, biztos lecsapom..." De erre nem kerül sor, mivel a tanácsos egy kényszermosollyal bólint. Megvárja, hogy anyja mutassa be, ha erre nem kerülne sor, akkor bemutatkozik magától. Ha Meera álnéven mutatkozik be, akkora fiú is a 'Gareth' nevet használja. Ekkor betoppan egy rég nem látott ismerős. Vagyis Lathspell még nem is látta, legalábbis nem tud róla. Ő nem ismeri fel a nőt, de az első pillanattól kezdve nyilvánvaló, hogy a jövevény és Meera régi 'barátok'. Lath alig hallja a nőstények beszélgetését, csak egy-egy szófoszlányt hall a suttogásból. 'Kéj' - jut el a fülébe a név. Ismerősnek találja, de még mindig nem tudja, hogy ki is az ismeretlen eredar.
Miközben Twikkle tanácsoshoz beszél, a fél-eredart méregeti. Lath elismerően néz Kéj felé, Ő aztán kifinomultan beszél, tudhatja hogyan is kell hatni valakire. Persze a fél-eredart nem nagyon hatja meg. Kis korában anyja mellett nevelkedés, plusz ez a tíz nap 'gyakorlás' és ismeretnövelés is jó alap volt neki.
Amíg a férfi beszélt, kiabált, magyarázott, Lath végig az arcát fürkészte. Próbálta felfogni, és megjegyezni a férfi szavait, megérteni, hogy mit akar ezzel, de még mindig nem tiszta neki. "Mert összesen csak egy tanácsos, és egy tanácsosnő lehet?" Kérdezi. Visszagondol.. mintha már hallott volna ilyesmit, meg mielőtt kiment volna az erdőbe. Elég sok mindent hallott Artheniorról, olyan dolgokat is, ami nem nagyon érdekelte. "Szóval minden nagyobb tisztséget két fő képvisel?" Most már érti a fél-eredar. "Szóval az én jelenlétem ezért lenne fölösleges.. de csak lenne... Ha az egyik eredar tényleg tanácsos lesz.. és mondjuk Twikkle meghalna, simán lehetne Lath az új tanácsos. Bár ezt még tervezni kell, és persze Meera véleménye számít mérvadónak.
A válaszadást meghagyja Meerának. A tanácsosról lerí, hogy nem kicsit hatalomvágyó. "Azt hiszi, hogy majd tudja befolyásolni az eredarokat, akik több ezer éve élnek, és tapasztalnak... Én is ezért hagyatkozom az anyámra." Pillant most Meerára a fiú. "Ő az egyetlen lény, akiben bízhatok, és képes vagyok bízni... meg persze Én magam." Anyja után megint Kéjre fordítja tekintetét. Most a srác méregeti végig tetőtől talpig az eredart. Nem mondhatni, hogy nem érdeklődik iránta, de jelenleg más fontosabb dolgok is vannak..*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-06 16:56:54
Üzenet elküldve: 2012-05-06 16:56:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 14
Ez előtti hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
Ez utáni hozzászólás:
Erdoszeli tisztas
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Lathspell megjelenésére düh szikrázik fel a tanácsos szemeiben, és látszik rajta, hogy lázasan gondolkozik valamin. Végül kényszeredetten elmosolyodik, és biccent a fél-eredar felé is.*
-Talán még jobb is, hogy így esett. Üdvözletem, kedves... *Megvárja, hogy bemutatkozzanak neki, aztán ismét szóra nyitja a száját, de ekkor megjelenik a következő meghívott is. Lisassát is köszönti, aztán pár lépéssel eltávolodik a beszélőktől, mert a hideg futkos a hátán a suttogástól. Ameddig várnak, a tanácsos fel alá járkál, és mélyen a gondolataiba réved, csak időnként kapja fel a fejét a hold irányába, így kíséri figyelemmel az idő múlását. Bő fél óra múlva aztán nagyot sóhajt.*
-Elnézést, hogy megvárakoztattam Önöket, úgy néz ki, ennyien feleltek a hívó szóra. Foglaljanak helyet! Eljött az ideje, hogy eláruljam miért is vagyunk ma itt. *Szünetet tart, míg mindenki kényelembe helyezi magát, és ismét rá figyel, aztán nagy sóhajjal kezd bele beszédébe.*
-Hölgyeim és Uram! Sajnálattal kell értesítenem önöket, hogy Ruala Thorokos tanácsosasszony alig egy héttel ezelőtt hosszú betegeskedés után örök álomra hajtotta fejét. *Szája szeglete mosolyra rándul, ami többet sejtet az imént elhangzottaknál. A tanácsosasszony köztudottan a harmincötödik évét töltötte be előző télen, és az egészségtől kicsattanó, piros orcáiról volt híres.*
-Fájdalmas volt a búcsú, de az élet megy tovább, a város nem maradhat tanácsos nélkül. Borzasztó kín ez nekem, hölgyeim, érthetik. Főleg azért, mert a tanács nekem adta a jogot, hogy új társat találjak magam mellé. *A városban a főbb tisztségek betöltőin kívül, minden fajból két személy, egy férfi és egy nő, kerül be a tanács soraiba.*
-UGYAN MÁR! *Horkant fel hirtelen Twikkle, és türelmetlenül csettint egyet.* -A sok szájtáti, döntésképtelen idióta, aki a tanácsot alkotja semmire sem jó! Ccc! Béke itt, béke ott, 'jajj velük is kössünk szerződést!', de természetesen, amint valamelyikük érdeke csorbul, rögtön a magánhadseregéhez nyúl. Összességében viszont kétségtelenül kevesebb a csatározás, még a banditák meg az orkok is asszimilálódnak! És hol marad a káosz? A gyönyörű káosz?! Lassan elenyészik, mint a csillagok, ha kisüt a fényes nap. Hölgyeim! A segítésükre van szükségem, hiszen Önökön kívül ki más tudná megteremteni a 'tökéletes harmóniát' a városban? Én csak egy egyszerű ember vagyok, míg Önök, már több síkot bejárt lények. *Az indulatok fék nélkül robbannak ki a férfiből, s szavainak hangos zihálása vet véget. Nyugalmat erőltet magára, és mosoly kúszik arcára.*
-Talán rosszul ítélem meg Önöket, de úgy tudom, hogy a hatalom és a kín okozása mindennél fontosabb Számukra. Pillanatnyilag csak egyiküknek tudok helyet biztosítani a tanácsban, hogy melyikük lesz az, az csupán önökön múlik *biccent Lisassa és Meera felé is* de kétségtelen, hogy innen sokat tudnánk segíteni, hogy a többiek is gyorsan lépdeljenek fel a ranglétrán. Ha a tanácsba nem is, de a legfőbb nemeseink közé könnyedén eljuttathatom Önöket, akik szintén részt vesznek a várost érintő nagy kérdésekben, és befolyásolhatják a tanács többi tagját. És már csak egy ugrás, hogy őket is félresöpörjük!
*Elhúzza száját, mint aki rossz hírt akar közölni.*
-Természetesen valódi kilétünket nem fedhetjük fel még a legelején. Óvatosnak kell lennünk, hiszen a feldühödött csőcselék szinte mindenre képes. Ezért is lett volna jó... *pillantása a három üres székre esik-... De ne foglalkozzunk vele!
Mit szólnak hozzá? Én a teljes város feletti uralmat és a védtelen lakosságot kínálom fel Önöknek, míg Önök... Talán nem nagy, de még kevésbé meglepő a kérés, hogy életben és főként épen hagynak engem, és meghagynak a posztomon is, hogy a magasból nézhessem végig azoknak a semmirekellő ostobáknak a bukását. *Az idő gyorsan halad, a hold ismét nagy utat tett meg. A levegő áll, a levelek sem rezdülnek, mintha maga az erdő is várná, mi a válasza a három megjelentnek.*
*Lathspell megjelenésére düh szikrázik fel a tanácsos szemeiben, és látszik rajta, hogy lázasan gondolkozik valamin. Végül kényszeredetten elmosolyodik, és biccent a fél-eredar felé is.*
-Talán még jobb is, hogy így esett. Üdvözletem, kedves... *Megvárja, hogy bemutatkozzanak neki, aztán ismét szóra nyitja a száját, de ekkor megjelenik a következő meghívott is. Lisassát is köszönti, aztán pár lépéssel eltávolodik a beszélőktől, mert a hideg futkos a hátán a suttogástól. Ameddig várnak, a tanácsos fel alá járkál, és mélyen a gondolataiba réved, csak időnként kapja fel a fejét a hold irányába, így kíséri figyelemmel az idő múlását. Bő fél óra múlva aztán nagyot sóhajt.*
-Elnézést, hogy megvárakoztattam Önöket, úgy néz ki, ennyien feleltek a hívó szóra. Foglaljanak helyet! Eljött az ideje, hogy eláruljam miért is vagyunk ma itt. *Szünetet tart, míg mindenki kényelembe helyezi magát, és ismét rá figyel, aztán nagy sóhajjal kezd bele beszédébe.*
-Hölgyeim és Uram! Sajnálattal kell értesítenem önöket, hogy Ruala Thorokos tanácsosasszony alig egy héttel ezelőtt hosszú betegeskedés után örök álomra hajtotta fejét. *Szája szeglete mosolyra rándul, ami többet sejtet az imént elhangzottaknál. A tanácsosasszony köztudottan a harmincötödik évét töltötte be előző télen, és az egészségtől kicsattanó, piros orcáiról volt híres.*
-Fájdalmas volt a búcsú, de az élet megy tovább, a város nem maradhat tanácsos nélkül. Borzasztó kín ez nekem, hölgyeim, érthetik. Főleg azért, mert a tanács nekem adta a jogot, hogy új társat találjak magam mellé. *A városban a főbb tisztségek betöltőin kívül, minden fajból két személy, egy férfi és egy nő, kerül be a tanács soraiba.*
-UGYAN MÁR! *Horkant fel hirtelen Twikkle, és türelmetlenül csettint egyet.* -A sok szájtáti, döntésképtelen idióta, aki a tanácsot alkotja semmire sem jó! Ccc! Béke itt, béke ott, 'jajj velük is kössünk szerződést!', de természetesen, amint valamelyikük érdeke csorbul, rögtön a magánhadseregéhez nyúl. Összességében viszont kétségtelenül kevesebb a csatározás, még a banditák meg az orkok is asszimilálódnak! És hol marad a káosz? A gyönyörű káosz?! Lassan elenyészik, mint a csillagok, ha kisüt a fényes nap. Hölgyeim! A segítésükre van szükségem, hiszen Önökön kívül ki más tudná megteremteni a 'tökéletes harmóniát' a városban? Én csak egy egyszerű ember vagyok, míg Önök, már több síkot bejárt lények. *Az indulatok fék nélkül robbannak ki a férfiből, s szavainak hangos zihálása vet véget. Nyugalmat erőltet magára, és mosoly kúszik arcára.*
-Talán rosszul ítélem meg Önöket, de úgy tudom, hogy a hatalom és a kín okozása mindennél fontosabb Számukra. Pillanatnyilag csak egyiküknek tudok helyet biztosítani a tanácsban, hogy melyikük lesz az, az csupán önökön múlik *biccent Lisassa és Meera felé is* de kétségtelen, hogy innen sokat tudnánk segíteni, hogy a többiek is gyorsan lépdeljenek fel a ranglétrán. Ha a tanácsba nem is, de a legfőbb nemeseink közé könnyedén eljuttathatom Önöket, akik szintén részt vesznek a várost érintő nagy kérdésekben, és befolyásolhatják a tanács többi tagját. És már csak egy ugrás, hogy őket is félresöpörjük!
*Elhúzza száját, mint aki rossz hírt akar közölni.*
-Természetesen valódi kilétünket nem fedhetjük fel még a legelején. Óvatosnak kell lennünk, hiszen a feldühödött csőcselék szinte mindenre képes. Ezért is lett volna jó... *pillantása a három üres székre esik-... De ne foglalkozzunk vele!
Mit szólnak hozzá? Én a teljes város feletti uralmat és a védtelen lakosságot kínálom fel Önöknek, míg Önök... Talán nem nagy, de még kevésbé meglepő a kérés, hogy életben és főként épen hagynak engem, és meghagynak a posztomon is, hogy a magasból nézhessem végig azoknak a semmirekellő ostobáknak a bukását. *Az idő gyorsan halad, a hold ismét nagy utat tett meg. A levegő áll, a levelek sem rezdülnek, mintha maga az erdő is várná, mi a válasza a három megjelentnek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 195-214
