Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 381 (7601. - 7620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7620. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-09-01 21:02:55
Üzenet elküldve: 2019-09-01 21:02:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A titkok gazdái//
* Az ágyra való ugrást Fäenro is megteszi. Ha Rulcar látná őket, biztos, hogy nem tetszene neki a dolog. De az a jó ha tudjuk élvezni az apró kis dolgokat is. Bizony most is ezt teszik. Miután elpihentettek egy cseppet csak el kéne indulni. Végül a lány feltápászkodik és ezzel véget ér a dolog. Elhagyják a romos kúriát, de Nimral nem zárja ki a lehetőséget a későbbiekben a visszatérésre. A piac felé veszik az irányt. A romvárost gyorsan maguk mögött hagyják és belevesznek a reggeli forgatagba. Látja, hogy a fiú milyen szemekkel nézi a sok árut. Végül is úgy dönt, hogy a Rulcartól kapott pénzt megossza az újdonsült társával.*
– Végül is mivel társak vagyunk, úgy vélem megoszthatom veled a megbízónktól kapott pénzt.* Ezzel átad 50 aranyat Fäenro Knirin részére
.*
– Na most irány és vegyünk egy kenyeret, mert kezdek én is éhes lenni.* Nem kel sokáig keresni, mert az illat alapján hamar meglelik. Nimral hamar kiválaszt egyet, amiért 13 aranyat add át Mesélő (Daidalos) pék legény részére. Ha ezzel megvannak, akkor int a fiúnak, hogy kövesse. Egy félreeső helyen leül egy padra és kés híján a tőrét veszi elő. Mindkettőjüknek vág a kenyérből. Megvárja, amíg Fäenro megkenni a sajátját, aztán ha megkapj az üveget ős is így tesz. A friss ropogós kenyér jólesik így mézzel megkenve. Jó maga két szeletett is megeszik belőle. A másik előtt is ott a lehetőség, hogy annyit egyen, amennyi jól esik neki. Evés közben juthat némi idő beszélgetésre is.*
– Kérdeznék valamit tőled. Azt már említetted, hogy nem gyilkolnál és én ezt tiszteletben is fogom tartani. Viszont érdekelne, hogy téged mi érdekel. Valami amiben tehetséges vagy. Most hasznodat vesszük, mert ne haragudj meg, de jelentéktelennek tűnsz. Az emberek nem gyanakszanak egy olyanra, mint te. Viszont ez csak rövid távon megoldás. Megélhetésre nem jó. Ezért gondoltam, hogy ha már itt vagyunk és van konkrét ötleted, azt meghallgatnám. Ha nincs is, attól függetlenül végig járhatjuk az árusokat, hátha valami olyat lelünk, ami megragad. Persze ha egyedül intéznéd, az se baj.* Kíváncsi, mit válaszol majd Fäenro.*
* Az ágyra való ugrást Fäenro is megteszi. Ha Rulcar látná őket, biztos, hogy nem tetszene neki a dolog. De az a jó ha tudjuk élvezni az apró kis dolgokat is. Bizony most is ezt teszik. Miután elpihentettek egy cseppet csak el kéne indulni. Végül a lány feltápászkodik és ezzel véget ér a dolog. Elhagyják a romos kúriát, de Nimral nem zárja ki a lehetőséget a későbbiekben a visszatérésre. A piac felé veszik az irányt. A romvárost gyorsan maguk mögött hagyják és belevesznek a reggeli forgatagba. Látja, hogy a fiú milyen szemekkel nézi a sok árut. Végül is úgy dönt, hogy a Rulcartól kapott pénzt megossza az újdonsült társával.*
– Végül is mivel társak vagyunk, úgy vélem megoszthatom veled a megbízónktól kapott pénzt.* Ezzel átad 50 aranyat Fäenro Knirin részére
.*– Na most irány és vegyünk egy kenyeret, mert kezdek én is éhes lenni.* Nem kel sokáig keresni, mert az illat alapján hamar meglelik. Nimral hamar kiválaszt egyet, amiért 13 aranyat add át Mesélő (Daidalos) pék legény részére
. Ha ezzel megvannak, akkor int a fiúnak, hogy kövesse. Egy félreeső helyen leül egy padra és kés híján a tőrét veszi elő. Mindkettőjüknek vág a kenyérből. Megvárja, amíg Fäenro megkenni a sajátját, aztán ha megkapj az üveget ős is így tesz. A friss ropogós kenyér jólesik így mézzel megkenve. Jó maga két szeletett is megeszik belőle. A másik előtt is ott a lehetőség, hogy annyit egyen, amennyi jól esik neki. Evés közben juthat némi idő beszélgetésre is.*– Kérdeznék valamit tőled. Azt már említetted, hogy nem gyilkolnál és én ezt tiszteletben is fogom tartani. Viszont érdekelne, hogy téged mi érdekel. Valami amiben tehetséges vagy. Most hasznodat vesszük, mert ne haragudj meg, de jelentéktelennek tűnsz. Az emberek nem gyanakszanak egy olyanra, mint te. Viszont ez csak rövid távon megoldás. Megélhetésre nem jó. Ezért gondoltam, hogy ha már itt vagyunk és van konkrét ötleted, azt meghallgatnám. Ha nincs is, attól függetlenül végig járhatjuk az árusokat, hátha valami olyat lelünk, ami megragad. Persze ha egyedül intéznéd, az se baj.* Kíváncsi, mit válaszol majd Fäenro.*
7619. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-09-01 18:23:26
Üzenet elküldve: 2019-09-01 18:23:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A fürdő végeztével, hátul távozik. A piacon is lehetnének dolgai, bár nem biztos, hogy az artheniori vásárról visz haza valamit a kikötőbe. Felméri az alkimistáknak szánt választékot. Meglát egy szebbecske üstöt, ami nagyon megtetszik neki. Lehetséges, hogy valamikor visszajön majd érte, most viszont az utolsó aranyig ki van számolva a pénze. Miután befejezte a szemlét, megpillantja Romváros szélét. Nem habozik, feketén csillogó szürke szemeit a célon tartva, egyenesen a Gazdagnegyed romjai közé verekedi magát.*
*A fürdő végeztével, hátul távozik. A piacon is lehetnének dolgai, bár nem biztos, hogy az artheniori vásárról visz haza valamit a kikötőbe. Felméri az alkimistáknak szánt választékot. Meglát egy szebbecske üstöt, ami nagyon megtetszik neki. Lehetséges, hogy valamikor visszajön majd érte, most viszont az utolsó aranyig ki van számolva a pénze. Miután befejezte a szemlét, megpillantja Romváros szélét. Nem habozik, feketén csillogó szürke szemeit a célon tartva, egyenesen a Gazdagnegyed romjai közé verekedi magát.*
7618. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-09-01 17:36:03
Üzenet elküldve: 2019-09-01 17:36:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A mocskos negyed után egy kellemesebb helyre érkezik. Vadszínű ebe kíséri jobbján. Megborzolja szőrét, majd oldalát paskolja meg. Szemeivel közben idegesen kémleli az ittenieket. Nem kedveli a városi népséget.*
-Megérkeztünk, Juhar. Szétnézünk és indulunk valami természet közelibb helyre. *Jelenti ki. Kerülgeti a sok háborgó vásárlót, hangoskodó kofát. Nincs oda a zajokért, az erdőben is a csendre oktatták. Ilyenkor természetes félsz tölti el, ami valószínűleg már reflex. Megnézi az itteni árakat, s igen elkerekedik a szeme.*
-Háromszáz? Egy utazó lóért?! *Mondja az egyik árusnak, majd állát égnek szegezve, ott is hagyja a férfit. ~Csak ruhát veszek. Az a fontos most. A többiért később is vissza jöhetek.~ Mondja. A ruhákhoz téved. Nem valami jó alkusz, ezért igen drágán adják neki a portékát. A homloka izzad a meredek aranymennyiségtől. Végső soron, csak egy váltásnyi utazó ruhát választ. Azt látja most hasznosabbnak. ~Így lesz hat alsóm, három nadrágom, három köpenyem és négy ingem. Jah, s négy csizmám is.~ Azzal kifizet Mesélő (Hádész)nak 183 aranyat. *
-Nesze, fogd az aranyad! *Majd otthagyja az árust. Amint tudja, átverekedi magát a tömegen a kutyával, s egy tisztásnak tűnő helyre igyekeznek. Eddig nem nagyon nyűgözte le a város. Ha senki sem állítja meg útközben, akkor keres egy helyet a közelben, ahol nyugodtan meditálhat és elmerülhet gondolataiban.*
*A mocskos negyed után egy kellemesebb helyre érkezik. Vadszínű ebe kíséri jobbján. Megborzolja szőrét, majd oldalát paskolja meg. Szemeivel közben idegesen kémleli az ittenieket. Nem kedveli a városi népséget.*
-Megérkeztünk, Juhar. Szétnézünk és indulunk valami természet közelibb helyre. *Jelenti ki. Kerülgeti a sok háborgó vásárlót, hangoskodó kofát. Nincs oda a zajokért, az erdőben is a csendre oktatták. Ilyenkor természetes félsz tölti el, ami valószínűleg már reflex. Megnézi az itteni árakat, s igen elkerekedik a szeme.*
-Háromszáz? Egy utazó lóért?! *Mondja az egyik árusnak, majd állát égnek szegezve, ott is hagyja a férfit. ~Csak ruhát veszek. Az a fontos most. A többiért később is vissza jöhetek.~ Mondja. A ruhákhoz téved. Nem valami jó alkusz, ezért igen drágán adják neki a portékát. A homloka izzad a meredek aranymennyiségtől. Végső soron, csak egy váltásnyi utazó ruhát választ. Azt látja most hasznosabbnak. ~Így lesz hat alsóm, három nadrágom, három köpenyem és négy ingem. Jah, s négy csizmám is.~ Azzal kifizet Mesélő (Hádész)nak 183 aranyat.
*-Nesze, fogd az aranyad! *Majd otthagyja az árust. Amint tudja, átverekedi magát a tömegen a kutyával, s egy tisztásnak tűnő helyre igyekeznek. Eddig nem nagyon nyűgözte le a város. Ha senki sem állítja meg útközben, akkor keres egy helyet a közelben, ahol nyugodtan meditálhat és elmerülhet gondolataiban.*
7617. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-09-01 16:50:56
Üzenet elküldve: 2019-09-01 16:50:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A titkok gazdái//
*Leírhatatlan az a boldogság, hogy egy ilyen fantasztikus édességből, mint a méz, egy egész üvegnyit megkaphat ajándékba. Úgy érzi, most nagyon kedveli Nimralt, de valószínűleg nem csak ez miatt. Fent a nő ráugrik egy jó kis ágyra. Mi sem lehet jobb ötlet ennél! Fäenro követi a példáját, mert azonnal benne van minden gyerekes dologban. Tetszik neki, hogy Nimral ilyen lazán veszi a dolgokat, és az ágy is kényelmes. Szinte ki sem akar mászni belőle. Bárcsak megtarthatná, de veszélyes volna itt elaludni. Ez a hely más betörőknek is célpont lehet, akik megtámadnák álmában. ~ Amúgy is alszunk majd eleget a főld alatt ~ vonja le, és már indul is tovább Nimrallal. Elhagyják a kúriát, majd útjuk a piactérre vezet. Gyakran járt erre korábban is, de ritkán fizetett bármiért. Általában kéregetett vagy becserélt dolgokat. Valamint előfordult törvénytelen módja is a "vásárlásnak", ha úgy hozta a szükség. Sok minden megtetszik neki, amikre nagy szemekkel néz, de Nimraltól nem kéreget. Tőle éppen elég sokat kapott az imént. Kicsit idősebb lesz, akkor már az is működni fog, hogy ne üljön ki az arcára minden kívánság. Közben eszébe jut a tündér is, akivel nem rég erre járt. Reméli, látják még egymást.*
*Leírhatatlan az a boldogság, hogy egy ilyen fantasztikus édességből, mint a méz, egy egész üvegnyit megkaphat ajándékba. Úgy érzi, most nagyon kedveli Nimralt, de valószínűleg nem csak ez miatt. Fent a nő ráugrik egy jó kis ágyra. Mi sem lehet jobb ötlet ennél! Fäenro követi a példáját, mert azonnal benne van minden gyerekes dologban. Tetszik neki, hogy Nimral ilyen lazán veszi a dolgokat, és az ágy is kényelmes. Szinte ki sem akar mászni belőle. Bárcsak megtarthatná, de veszélyes volna itt elaludni. Ez a hely más betörőknek is célpont lehet, akik megtámadnák álmában. ~ Amúgy is alszunk majd eleget a főld alatt ~ vonja le, és már indul is tovább Nimrallal. Elhagyják a kúriát, majd útjuk a piactérre vezet. Gyakran járt erre korábban is, de ritkán fizetett bármiért. Általában kéregetett vagy becserélt dolgokat. Valamint előfordult törvénytelen módja is a "vásárlásnak", ha úgy hozta a szükség. Sok minden megtetszik neki, amikre nagy szemekkel néz, de Nimraltól nem kéreget. Tőle éppen elég sokat kapott az imént. Kicsit idősebb lesz, akkor már az is működni fog, hogy ne üljön ki az arcára minden kívánság. Közben eszébe jut a tündér is, akivel nem rég erre járt. Reméli, látják még egymást.*
7616. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-31 21:29:34
Üzenet elküldve: 2019-08-31 21:29:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Lyllinor&Mogrim//
*A fiatal hölgy szabadkozik azt illetően, hogy megérdemelné az előzékenységet. Mogrim számára mi sem természetesebb. A lány elnézést kér az esetleges figyelmetlenségéért is. Nagyon kedves jellemű az aki ennyire szerény és mások érdekeit előbbre tartó, nemes jellemet takar. A meghajlását követve Lyll ismét zavarba jön, pedig Mogrim szándékában még véletlen sem állt a zavarba hozás. Nagyon örül, hogy megismerheti a kisasszonyt, aminek széles mosollyal hangot is ad.*
- Igyekeztem megadni a tiszteletet Lyll, nem hivataloskodás ez a részemről. Ha már más nem adja meg, én igyekszem nem elfeledkezni erről. *Természetes, hogy ha valakinél azt érzi, hogy nem szereti a hivatalos hangnemet, akkor igyekszik ehhez alkalmazkodni, jelen esetben is. A nagyobbacska asszonyság halad előttük ezért egy kicsit ők is tudnak haladni. Észleli, hogy komfortosabb lenne ha egymás mellett haladnának, ezért ezt igyekszik megvalósítani, hogy együtt tudjanak haladni. Kíváncsian hallgatja Lyll szavait, amint megemlíti, hogy nem lakik a városban, de annak helyzete komolyan érdekli. A távolban mindketten felfigyelhetnek egy prófétára, aki valami új istenségről prédikál. Elementaristaként Mogrim ezekre nem ad túl sokat, de maga a világuk helyzete az nagyon is érdekli. A kérdésre egy kicsit késleltetve ad választ, mert a próféta szavait próbálta megérteni.*
- Bocsánat, csak ez az új istenség még ismeretlen előttem. De egyébként igazad van, a város szebb napokat is látott már. *Egy kissé elmerül a gondolataiban, majd folytatja a fonalat.*
- Az az igazság, hogy én sem lakom a városban. Jelenleg vándorlok. Nem igazán tudakozódtam mostanság az itteni állapotokról. Hallottam a nép lázadásáról, gyilkosságokról, most pedig látom az ismeretlen katonákat és egy nagyobb volumenű építkezést. Nem tudom mit gondoljak, de elég furcsa ez nekem. *Van jó pár részlet amire kíváncsi, de ezeket nem zúdítaná egyszerre Lyll-re.*
- Te biztosan többet tudsz. Elmondanád röviden, hogy mi történik errefelé manapság? *Kíváncsi smaragd íriszeivel Lyll arcát figyeli és persze azt, amit mondani fog neki a város állapotáról. Érdekes téma, és egy új ismerőssel kifejezetten kellemes ezt megvitatni. Jelenleg még a sor sem zavarja, sem maga a várakozás. Örül végre, hogy egy hozzá hasonló személlyel beszélgethet, értelmes és érdekes témákról. Látszik rajt a kíváncsiság és az öröm is, hogy kiváló társaságra lelt és egy érdekes személyiséget ismerhet meg.*
//Lyllinor&Mogrim//
*A fiatal hölgy szabadkozik azt illetően, hogy megérdemelné az előzékenységet. Mogrim számára mi sem természetesebb. A lány elnézést kér az esetleges figyelmetlenségéért is. Nagyon kedves jellemű az aki ennyire szerény és mások érdekeit előbbre tartó, nemes jellemet takar. A meghajlását követve Lyll ismét zavarba jön, pedig Mogrim szándékában még véletlen sem állt a zavarba hozás. Nagyon örül, hogy megismerheti a kisasszonyt, aminek széles mosollyal hangot is ad.*
- Igyekeztem megadni a tiszteletet Lyll, nem hivataloskodás ez a részemről. Ha már más nem adja meg, én igyekszem nem elfeledkezni erről. *Természetes, hogy ha valakinél azt érzi, hogy nem szereti a hivatalos hangnemet, akkor igyekszik ehhez alkalmazkodni, jelen esetben is. A nagyobbacska asszonyság halad előttük ezért egy kicsit ők is tudnak haladni. Észleli, hogy komfortosabb lenne ha egymás mellett haladnának, ezért ezt igyekszik megvalósítani, hogy együtt tudjanak haladni. Kíváncsian hallgatja Lyll szavait, amint megemlíti, hogy nem lakik a városban, de annak helyzete komolyan érdekli. A távolban mindketten felfigyelhetnek egy prófétára, aki valami új istenségről prédikál. Elementaristaként Mogrim ezekre nem ad túl sokat, de maga a világuk helyzete az nagyon is érdekli. A kérdésre egy kicsit késleltetve ad választ, mert a próféta szavait próbálta megérteni.*
- Bocsánat, csak ez az új istenség még ismeretlen előttem. De egyébként igazad van, a város szebb napokat is látott már. *Egy kissé elmerül a gondolataiban, majd folytatja a fonalat.*
- Az az igazság, hogy én sem lakom a városban. Jelenleg vándorlok. Nem igazán tudakozódtam mostanság az itteni állapotokról. Hallottam a nép lázadásáról, gyilkosságokról, most pedig látom az ismeretlen katonákat és egy nagyobb volumenű építkezést. Nem tudom mit gondoljak, de elég furcsa ez nekem. *Van jó pár részlet amire kíváncsi, de ezeket nem zúdítaná egyszerre Lyll-re.*
- Te biztosan többet tudsz. Elmondanád röviden, hogy mi történik errefelé manapság? *Kíváncsi smaragd íriszeivel Lyll arcát figyeli és persze azt, amit mondani fog neki a város állapotáról. Érdekes téma, és egy új ismerőssel kifejezetten kellemes ezt megvitatni. Jelenleg még a sor sem zavarja, sem maga a várakozás. Örül végre, hogy egy hozzá hasonló személlyel beszélgethet, értelmes és érdekes témákról. Látszik rajt a kíváncsiság és az öröm is, hogy kiváló társaságra lelt és egy érdekes személyiséget ismerhet meg.*
7615. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-30 12:13:51
Üzenet elküldve: 2019-08-30 12:13:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lyllinor&Mogrim//
*Újra elkerekednek a szemei a váratlan előzékenységen, felsandít, majd lassan felemeli a fejét a kedves szavakra. Megérdemli, hogy elé álljon?*
- Ó, nem, én igazán nem…
*Szabadkozik csendesen. Nem állna be senki elé, rosszul érezné magát tőle. A dicséretre még jobban zavarba jön, tekintete nyugtalanul próbálja elkerülni Mogrimét, ugyanakkor udvariatlanságnak érzi, hogy nem viszonozza a figyelmét, így újra visszapillant, majd megint el. Mióta eljött otthonról, nem találkozott fajtabélivel, főleg nem jól öltözött fiatal urakkal, ezért kicsit felkavaró számára az elhagyott otthon emlékének váratlan visszhangja. De a kedvesség kezdi visszacsalni a mosolyt az arcára, persze csak szégyenlősen, az otthonosság érzése pedig visszalopakodik a szívébe.*
- Ugyan, dehogyis! Inkább én állok itt kukán, elnézést!
*Rázza meg a fejét, amitől csak úgy libbennek a hullámos tincsek az arca előtt. Az egyik ottmarad, azt igyekszik diszkréten kifújni. A meghajlástól ismét zavarba jön, de azért a mosolya nem tűnik el, inkább csak erősebben szorítja magához a könyveit.*
- Igazán gáláns vagy, kedves Mogrim! De kérlek, nem szükséges ilyen hivatalosnak lenned velem, nem vagyok én senki sem. Csak Lyllinor Gramhin.
*Vonja meg a vállait nevetve.*
- De a Lyll is elég. Örülök, hogy megismerkedtünk. Itt alig élnek hozzánk hasonlók, bizonyára ezért is vesznek észre minket nehezebben.
*A terebélyes asszonyság előre lép, halad a sor egy kicsikét, így ők is mozdulhatnak. Ha Mogrim kiegyezik benne, akkor mellette áll, úgyis ugyanoda "tartanak".*
- Egyébként én sem itt lakom a városban, de gyakran járok ide. Arthenior napról napra változik.
*Tekintete végigsiklik a tömegen, s megakad az egyik „prófétán”, ki messzebb kiáltozik az új istenség érkezéséről. Egy pillanatra nyugtalanság lesz úrrá rajta, de aztán elmúlik.*
- Igazán megérdemli a város, hogy jó dolgok történjenek vele. Nem gondolod?
*Fordul vissza szomorú mosollyal.*
//Lyllinor&Mogrim//
*Újra elkerekednek a szemei a váratlan előzékenységen, felsandít, majd lassan felemeli a fejét a kedves szavakra. Megérdemli, hogy elé álljon?*
- Ó, nem, én igazán nem…
*Szabadkozik csendesen. Nem állna be senki elé, rosszul érezné magát tőle. A dicséretre még jobban zavarba jön, tekintete nyugtalanul próbálja elkerülni Mogrimét, ugyanakkor udvariatlanságnak érzi, hogy nem viszonozza a figyelmét, így újra visszapillant, majd megint el. Mióta eljött otthonról, nem találkozott fajtabélivel, főleg nem jól öltözött fiatal urakkal, ezért kicsit felkavaró számára az elhagyott otthon emlékének váratlan visszhangja. De a kedvesség kezdi visszacsalni a mosolyt az arcára, persze csak szégyenlősen, az otthonosság érzése pedig visszalopakodik a szívébe.*
- Ugyan, dehogyis! Inkább én állok itt kukán, elnézést!
*Rázza meg a fejét, amitől csak úgy libbennek a hullámos tincsek az arca előtt. Az egyik ottmarad, azt igyekszik diszkréten kifújni. A meghajlástól ismét zavarba jön, de azért a mosolya nem tűnik el, inkább csak erősebben szorítja magához a könyveit.*
- Igazán gáláns vagy, kedves Mogrim! De kérlek, nem szükséges ilyen hivatalosnak lenned velem, nem vagyok én senki sem. Csak Lyllinor Gramhin.
*Vonja meg a vállait nevetve.*
- De a Lyll is elég. Örülök, hogy megismerkedtünk. Itt alig élnek hozzánk hasonlók, bizonyára ezért is vesznek észre minket nehezebben.
*A terebélyes asszonyság előre lép, halad a sor egy kicsikét, így ők is mozdulhatnak. Ha Mogrim kiegyezik benne, akkor mellette áll, úgyis ugyanoda "tartanak".*
- Egyébként én sem itt lakom a városban, de gyakran járok ide. Arthenior napról napra változik.
*Tekintete végigsiklik a tömegen, s megakad az egyik „prófétán”, ki messzebb kiáltozik az új istenség érkezéséről. Egy pillanatra nyugtalanság lesz úrrá rajta, de aztán elmúlik.*
- Igazán megérdemli a város, hogy jó dolgok történjenek vele. Nem gondolod?
*Fordul vissza szomorú mosollyal.*
7614. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-30 09:01:41
Üzenet elküldve: 2019-08-30 09:01:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Lyllinor&Mogrim//
*A tétlen nézelődés nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Benne van az érzés, hogy most is csinálhatna valami hasznosabb dolgot. Sajnos ezeken nem tud változtatni, még. A tudás, képesség megvan benne, most már csak fejlesztenie kell, hogy az elemi erőket felhasználva segítse az életét. Azon még nem gondolkozott el, hogy pontosan mekkora részben használja majd az erejét. A levegőt felhasználva könnyen odaröppenhetne a sor elejére, de az egyáltalán nem lenne önzetlen dolog. Miközben ezeken gondolkodóba esik, felfigyel egy idős asszonyra a sorban vagy talán sorból kifelé térdre rogyik. Éppen indulna segítő ösztönétől vezérelve, amikor mások is felfigyelnek az esetre és egy hatalmas férfi elállja az útját. Mire kikerüli, a hölgyet már felsegítették. A történések környékén egy gnóm lányra lesz figyelmes. Fiatalnak tűnik, akárcsak Mogrim. A nevét nem tudja, és talán még soha nem is látta, de nagyon kedves, mosolygós léleknek tűnik, legalább is így első ránézésre, megérzése. Valami oknál fogva nem figyelnek fel rá, hogy valószínű kizárták a sorból szegény lányt. Csodálkozva nézi, hogy mindezt alázattal veszi a másik és kissé szomorkásan elindul a sor végére. Mogrim az ilyen igazságtalanságokon fel tudja magát mérgelni. Ökölbe szorítja kezét, hogy valamit tegyen, de aztán enyhül a szorítása. Belegondolva nem biztos, hogy jó ötlet egy várakozó sort feltüzelni. Kicsit tehetetlennek érzi magát a helyzetben. A lány elindul lesütött szemmel a sor végére, s majdnem belebotlik Mogrimba is, amire láthatóan, bocsánatkérőn elszeppen.*
- Ugyan már, nem történt semmi sem. Gyere nyugodtan elém. Igazán megérdemled. *Mosolyogva és barátságosan válaszol a másiknak és előzékenyen maga elé engedi Lyl-t. Kezével még jelez is, hogy álljon elé, s mindezt addig teszi, még Lyl el nem fogadja a felkínált helyet.*
- Tudod eléggé szomorú dolog, hogy a mi fajtánk felett hamar átsiklik a „nagyok” tekintete. *Igyekszik együtt érző lenni, mert ezek az érzések benne is sokszor kavarognak.*
- Egyébként nagyon segítőkész vagy, és alázatos. Ezek nagyon szép erények, még ha sokan ezt nem is veszik észre. *Mosollyal megtoldva szavait még bátorítani is igyekszik a kissé megszeppent lányt.*
- Bocsánat, fecsegek itt össze vissza, de nem mutatkoztam be. Mogrim Jorlin vagyok, szolgálatodra. *Enyhén meg is hajtja magát bemutatkozásakor, hogy kifejezze tiszteletét. Egy kissé azért Mogrim is zavarban van, melyet igyekszik jól titkolni. Kevésszer van lehetősége gnóm hölgyek társaságában lenni, főleg ha ilyen szimpatikusak, mint Lyl.*
//Lyllinor&Mogrim//
*A tétlen nézelődés nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Benne van az érzés, hogy most is csinálhatna valami hasznosabb dolgot. Sajnos ezeken nem tud változtatni, még. A tudás, képesség megvan benne, most már csak fejlesztenie kell, hogy az elemi erőket felhasználva segítse az életét. Azon még nem gondolkozott el, hogy pontosan mekkora részben használja majd az erejét. A levegőt felhasználva könnyen odaröppenhetne a sor elejére, de az egyáltalán nem lenne önzetlen dolog. Miközben ezeken gondolkodóba esik, felfigyel egy idős asszonyra a sorban vagy talán sorból kifelé térdre rogyik. Éppen indulna segítő ösztönétől vezérelve, amikor mások is felfigyelnek az esetre és egy hatalmas férfi elállja az útját. Mire kikerüli, a hölgyet már felsegítették. A történések környékén egy gnóm lányra lesz figyelmes. Fiatalnak tűnik, akárcsak Mogrim. A nevét nem tudja, és talán még soha nem is látta, de nagyon kedves, mosolygós léleknek tűnik, legalább is így első ránézésre, megérzése. Valami oknál fogva nem figyelnek fel rá, hogy valószínű kizárták a sorból szegény lányt. Csodálkozva nézi, hogy mindezt alázattal veszi a másik és kissé szomorkásan elindul a sor végére. Mogrim az ilyen igazságtalanságokon fel tudja magát mérgelni. Ökölbe szorítja kezét, hogy valamit tegyen, de aztán enyhül a szorítása. Belegondolva nem biztos, hogy jó ötlet egy várakozó sort feltüzelni. Kicsit tehetetlennek érzi magát a helyzetben. A lány elindul lesütött szemmel a sor végére, s majdnem belebotlik Mogrimba is, amire láthatóan, bocsánatkérőn elszeppen.*
- Ugyan már, nem történt semmi sem. Gyere nyugodtan elém. Igazán megérdemled. *Mosolyogva és barátságosan válaszol a másiknak és előzékenyen maga elé engedi Lyl-t. Kezével még jelez is, hogy álljon elé, s mindezt addig teszi, még Lyl el nem fogadja a felkínált helyet.*
- Tudod eléggé szomorú dolog, hogy a mi fajtánk felett hamar átsiklik a „nagyok” tekintete. *Igyekszik együtt érző lenni, mert ezek az érzések benne is sokszor kavarognak.*
- Egyébként nagyon segítőkész vagy, és alázatos. Ezek nagyon szép erények, még ha sokan ezt nem is veszik észre. *Mosollyal megtoldva szavait még bátorítani is igyekszik a kissé megszeppent lányt.*
- Bocsánat, fecsegek itt össze vissza, de nem mutatkoztam be. Mogrim Jorlin vagyok, szolgálatodra. *Enyhén meg is hajtja magát bemutatkozásakor, hogy kifejezze tiszteletét. Egy kissé azért Mogrim is zavarban van, melyet igyekszik jól titkolni. Kevésszer van lehetősége gnóm hölgyek társaságában lenni, főleg ha ilyen szimpatikusak, mint Lyl.*
7613. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-29 13:26:20
Üzenet elküldve: 2019-08-29 13:26:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lyllinor&Mogrim//
*Különös érzés a városban járni, mióta a baljós álmok elterjedtek és mindenfelé ugyanazok a visszatérő motívumok kísértenek. Igaz, ilyen verőfényes napvilágnál, a piac sűrű forgatagában nehéz elhinni, hogy baj közeledhet. Az új kezdet ígérete visszhangzik az ácsmunkások keze alatt, házak szépültek meg, új érkezők népesítik be a megfogyatkozott várost, nyárvégi gyermekek sírnak fel első lélegzetükkel, s lassanként jön az aratás, szüretelés ideje.
Lyllinor viszonylag könnyű szívvel ballag megtömött tarisznyájával a vállán, könyvekkel a hóna alatt, mikor elcsábul egy vásári mutatványos előadásán, aki idomított kiskutyájával mutat be tréfás trükköket. A köréjük gyűlő tömegen gyakran végigsöpör a nevetés, a gyerekek pedig végig elragadtatva kiabálnak és csodálkoznak. A mutatvány végén a kutyus egy kalappal a szájában jár körbe, amibe apró adományaranyak gyűlnek az előadók számára, kik meghajlással engedik útjukra a hálásan tapsoló közönséget. Lyllinor még félrevonul a közelben és figyeli őket, ahogy az idősödő férfi megitatja kimelegedve lihegő asszisztensét az árnyékban. Még mindig élénken figyeli gazdája minden mozdulatát, egészen addig, míg lefegyelni nem kezd. Akkor Lyll is vesz egy mély levegőt és mosolyogva indul tovább.
Közeledik az étkezdék sorához, ahol az ínycsiklandó illatok bizony emlékeztetik rá, hogy régen reggelizett. Sült kolbász és kelt tészták illata keveredik a levegőben a legmarkánsabban, a tea aromája csatlakozik hozzá szelíden. Nagyot nyel, és beáll az egyik sorba, ahol türelmesen teszi meg az apró lépéseket, ahogy haladnak. Miközben álldogál, a közelében idős asszony jajdul fel és kosarát letéve hull féltérdre. Odalép hozzá, hogy segítsen. Állítása szerint megbicsaklott a lába egy kőben vagy gödörben, ezért elég csupán felsegíteni, hamar továbbáll egy legyintéssel és elköszön. Ám mire Lyll megfordul, a sor összezár, és a magas emberek, illetve egyéb szerzetek közönyösen bámulnak előre, várva, hogy végre odaérjenek a finom füstöt eregető főzőhelyekhez.*
- Elnézést kérek, de…
*Próbálkozik félénken ott, ahol korábban állt, ám nem akarják észrevenni, ő pedig nem akar erősködni, sem hogy azt higgyék, érdemtelen előnyökre vadászik. Lesüti hát a szemeit és kissé lehajtott fejjel indul a sor végére. A terebélyes asszonyság mögé lép, akit utolsónak hisz. Az utolsó pillanatban veszi észre az ott álló Mogrimot, kis híján meglöki. Megszeppent arccal, elkerekedő szemekkel, könyveit magához szorítva lép vissza.*
- Bo-bocsánat! Figyelmetlen voltam! Sajnálom…
*Szegi le a tekintetét szégyenpírral az arcán, és kikerüli udvarias távolságban Mogrimot, hogy beálljon mögé a sorba. Restelli, hogy ugyanazt tette, amit mások is vele. Majdnem átsiklott a gnómon a tekintete.*
//Lyllinor&Mogrim//
*Különös érzés a városban járni, mióta a baljós álmok elterjedtek és mindenfelé ugyanazok a visszatérő motívumok kísértenek. Igaz, ilyen verőfényes napvilágnál, a piac sűrű forgatagában nehéz elhinni, hogy baj közeledhet. Az új kezdet ígérete visszhangzik az ácsmunkások keze alatt, házak szépültek meg, új érkezők népesítik be a megfogyatkozott várost, nyárvégi gyermekek sírnak fel első lélegzetükkel, s lassanként jön az aratás, szüretelés ideje.
Lyllinor viszonylag könnyű szívvel ballag megtömött tarisznyájával a vállán, könyvekkel a hóna alatt, mikor elcsábul egy vásári mutatványos előadásán, aki idomított kiskutyájával mutat be tréfás trükköket. A köréjük gyűlő tömegen gyakran végigsöpör a nevetés, a gyerekek pedig végig elragadtatva kiabálnak és csodálkoznak. A mutatvány végén a kutyus egy kalappal a szájában jár körbe, amibe apró adományaranyak gyűlnek az előadók számára, kik meghajlással engedik útjukra a hálásan tapsoló közönséget. Lyllinor még félrevonul a közelben és figyeli őket, ahogy az idősödő férfi megitatja kimelegedve lihegő asszisztensét az árnyékban. Még mindig élénken figyeli gazdája minden mozdulatát, egészen addig, míg lefegyelni nem kezd. Akkor Lyll is vesz egy mély levegőt és mosolyogva indul tovább.
Közeledik az étkezdék sorához, ahol az ínycsiklandó illatok bizony emlékeztetik rá, hogy régen reggelizett. Sült kolbász és kelt tészták illata keveredik a levegőben a legmarkánsabban, a tea aromája csatlakozik hozzá szelíden. Nagyot nyel, és beáll az egyik sorba, ahol türelmesen teszi meg az apró lépéseket, ahogy haladnak. Miközben álldogál, a közelében idős asszony jajdul fel és kosarát letéve hull féltérdre. Odalép hozzá, hogy segítsen. Állítása szerint megbicsaklott a lába egy kőben vagy gödörben, ezért elég csupán felsegíteni, hamar továbbáll egy legyintéssel és elköszön. Ám mire Lyll megfordul, a sor összezár, és a magas emberek, illetve egyéb szerzetek közönyösen bámulnak előre, várva, hogy végre odaérjenek a finom füstöt eregető főzőhelyekhez.*
- Elnézést kérek, de…
*Próbálkozik félénken ott, ahol korábban állt, ám nem akarják észrevenni, ő pedig nem akar erősködni, sem hogy azt higgyék, érdemtelen előnyökre vadászik. Lesüti hát a szemeit és kissé lehajtott fejjel indul a sor végére. A terebélyes asszonyság mögé lép, akit utolsónak hisz. Az utolsó pillanatban veszi észre az ott álló Mogrimot, kis híján meglöki. Megszeppent arccal, elkerekedő szemekkel, könyveit magához szorítva lép vissza.*
- Bo-bocsánat! Figyelmetlen voltam! Sajnálom…
*Szegi le a tekintetét szégyenpírral az arcán, és kikerüli udvarias távolságban Mogrimot, hogy beálljon mögé a sorba. Restelli, hogy ugyanazt tette, amit mások is vele. Majdnem átsiklott a gnómon a tekintete.*
7612. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-29 11:00:31
Üzenet elküldve: 2019-08-29 11:00:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Lyllinor&Mogrim//
*Egy elegáns öltözetű gnómot lehet észrevenni a piactéren. Arcvonásai finoman íveltek, fiatalos látszatot keltve, pedig már jó pár éve felnőttkorban van. Enyhén hegyes fülei alig feltűnők. Tekintete most kíváncsi és lelkes. Fekete, rövid haja van, melybe a friss szellő beletúr. Smaragdzöld, éles szemei kíváncsian rácsodálkoznak a különleges termékekre. Fegyver is van nála, egy egyszerű tőrt tart az övén elhelyezett bőrtokban. Egy ideje nem járt már a városban, főként a zavargások miatt. Bár ezeknek a vihara már elcsendült ettől még nem tér vissza a város régi pompájában, ami megvolt neki még pár évvel ezelőtt. Szomorú dolgok ezek, de az idők változnak. Némely változás ellen tehetünk, némelyiket csak elfogadni tudjuk. Szerencsére, nem lakik Artheniorban, nem is lakott sosem. A csendesebb, békésebb vidéket sokkal jobban kedveli. A város túl zajos, zsúfolt neki. Ennek ellenére gnómi kíváncsisága folytán mégis időnként ellátogat a városba. A piactér az egyik hely, amit szívesen látogat, mert mindig van egy-két portéka, ami tetszetős és érdekes. Mialatt eljutott a piactérre lehetősége volt rácsodálkozni a végtelennek tűnő munkás, rakodó soroknak. Hihetetlen mennyiségű építőanyag, munkás és katona lepte el a várost. Az aréna építése… ~Valahogy nincs jó érzésem ezzel az építkezéssel kapcsolatban, de remélem nem lesz igazam.~ A finom illatok vezérletével megáll az egyik kifőzde előtt. Már éppen lépne oda, hogy kérjen valami finomat, amikor észreveszi, hogy az a hatalmas sor, amit az előbb látott kanyarogni, az nem egy másik bazárhoz tartozik, hanem a kifőzdéhez. Kissé szomorúan, de éhségét megtartva beáll a hosszú sor legvégére. Az időt kitöltve tovább nézelődik kíváncsi tekintetével.*
//Lyllinor&Mogrim//
*Egy elegáns öltözetű gnómot lehet észrevenni a piactéren. Arcvonásai finoman íveltek, fiatalos látszatot keltve, pedig már jó pár éve felnőttkorban van. Enyhén hegyes fülei alig feltűnők. Tekintete most kíváncsi és lelkes. Fekete, rövid haja van, melybe a friss szellő beletúr. Smaragdzöld, éles szemei kíváncsian rácsodálkoznak a különleges termékekre. Fegyver is van nála, egy egyszerű tőrt tart az övén elhelyezett bőrtokban. Egy ideje nem járt már a városban, főként a zavargások miatt. Bár ezeknek a vihara már elcsendült ettől még nem tér vissza a város régi pompájában, ami megvolt neki még pár évvel ezelőtt. Szomorú dolgok ezek, de az idők változnak. Némely változás ellen tehetünk, némelyiket csak elfogadni tudjuk. Szerencsére, nem lakik Artheniorban, nem is lakott sosem. A csendesebb, békésebb vidéket sokkal jobban kedveli. A város túl zajos, zsúfolt neki. Ennek ellenére gnómi kíváncsisága folytán mégis időnként ellátogat a városba. A piactér az egyik hely, amit szívesen látogat, mert mindig van egy-két portéka, ami tetszetős és érdekes. Mialatt eljutott a piactérre lehetősége volt rácsodálkozni a végtelennek tűnő munkás, rakodó soroknak. Hihetetlen mennyiségű építőanyag, munkás és katona lepte el a várost. Az aréna építése… ~Valahogy nincs jó érzésem ezzel az építkezéssel kapcsolatban, de remélem nem lesz igazam.~ A finom illatok vezérletével megáll az egyik kifőzde előtt. Már éppen lépne oda, hogy kérjen valami finomat, amikor észreveszi, hogy az a hatalmas sor, amit az előbb látott kanyarogni, az nem egy másik bazárhoz tartozik, hanem a kifőzdéhez. Kissé szomorúan, de éhségét megtartva beáll a hosszú sor legvégére. Az időt kitöltve tovább nézelődik kíváncsi tekintetével.*
7611. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-26 23:39:58
Üzenet elküldve: 2019-08-26 23:39:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Út a toronyhoz-kitérő Artheniorba//
*A barna est jó ideje leszállt már a Felhők Vároaára, mire a Piactérre ér. Szétnéz, hátha talál valami számára hasznosat. A portékák közül egyik sem nyeri el tetszését. Ételben nem szenved most hiányt, lova (pontosabban pónija) már van, felszerelés... az meg minek most? Nem a vadonba készül, csupán a Mágustoronyba. Ennek ellenére azért hagyja, hogy a vásári forgatah elbűvölje. Valójában fogalma sincs, miért nem indult el hamarabb. Tetszik neki az artheniori pezsgés, ha csak rövid ideig élvezheti is. Aztán megakad a szeme egy kifejezetten érdekfeszítőnek gondolt standon. A kofa varázsitalokat árul. Szinte alig bírja leküzdeni a csábítást, hogy válasszon egyet belőlük. ~Most másra kell tartogatnom a pénzemet.~ Közben próbálna hátrálni a helytől, hogy sóvárgása a bájital után hamarabb apadjon el. Átgondolja magában az útitervet: még át kell vágnia a Szegénynegyeden, aztán jöhet a Pegazus. Ha vendég lenne és igénybe venné a fürdőt, sokkal könnyebb lenne a fogadóba jutni: egyszerűen levágná az utat. Így viszont kerülőre van ítélve, szóval nem vár sokáig: enyhén megszorítja lábaival Mufurc oldalát, aztán indul is a negyedbe.*
//Út a toronyhoz-kitérő Artheniorba//
*A barna est jó ideje leszállt már a Felhők Vároaára, mire a Piactérre ér. Szétnéz, hátha talál valami számára hasznosat. A portékák közül egyik sem nyeri el tetszését. Ételben nem szenved most hiányt, lova (pontosabban pónija) már van, felszerelés... az meg minek most? Nem a vadonba készül, csupán a Mágustoronyba. Ennek ellenére azért hagyja, hogy a vásári forgatah elbűvölje. Valójában fogalma sincs, miért nem indult el hamarabb. Tetszik neki az artheniori pezsgés, ha csak rövid ideig élvezheti is. Aztán megakad a szeme egy kifejezetten érdekfeszítőnek gondolt standon. A kofa varázsitalokat árul. Szinte alig bírja leküzdeni a csábítást, hogy válasszon egyet belőlük. ~Most másra kell tartogatnom a pénzemet.~ Közben próbálna hátrálni a helytől, hogy sóvárgása a bájital után hamarabb apadjon el. Átgondolja magában az útitervet: még át kell vágnia a Szegénynegyeden, aztán jöhet a Pegazus. Ha vendég lenne és igénybe venné a fürdőt, sokkal könnyebb lenne a fogadóba jutni: egyszerűen levágná az utat. Így viszont kerülőre van ítélve, szóval nem vár sokáig: enyhén megszorítja lábaival Mufurc oldalát, aztán indul is a negyedbe.*
7610. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-22 15:00:55
Üzenet elküldve: 2019-08-22 15:00:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Ez a város egyre inkább veszélyessé válik, egyre inkább. Sok a szélhámos meg a naplopó, széltoló huligán. A nagyszakállú kufárunk szedelőzködik.*
~El kéne menni, nyomasztó ez a város.~
*Ezt hamar megbeszélve magával úgy dönt, hogy indul. A világ csendesebb zugába megy, oda ahol a nap is csak pislogva mer kibújni. A szegénynegyed mocska felé veszi az irányt. A piacon azért még végig sasolja, hátha talál valami szemrevaló portékát. A kufár vér nemigen most fog vízzé válni. Nehéz szívvel, de elhagyja a piacot. Szíve szerint ide költözne csakhogy ez nem így működik. Lakóház nem akad túl sok a piactéren, talán egy sem vagy ki tudja. Na szóval meglódul a szegénynegyed irányába, hogy azon áthaladva kijusson a főtérre.*
~El kéne menni, nyomasztó ez a város.~
*Ezt hamar megbeszélve magával úgy dönt, hogy indul. A világ csendesebb zugába megy, oda ahol a nap is csak pislogva mer kibújni. A szegénynegyed mocska felé veszi az irányt. A piacon azért még végig sasolja, hátha talál valami szemrevaló portékát. A kufár vér nemigen most fog vízzé válni. Nehéz szívvel, de elhagyja a piacot. Szíve szerint ide költözne csakhogy ez nem így működik. Lakóház nem akad túl sok a piactéren, talán egy sem vagy ki tudja. Na szóval meglódul a szegénynegyed irányába, hogy azon áthaladva kijusson a főtérre.*
7609. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-20 17:18:56
Üzenet elküldve: 2019-08-20 17:18:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
*Sajnos kedvenc őrmesterét nem lelte meg, pedig szívesen magával vitte volna a Kikötőbe. Az a fajta fickó, aki tudja, mi a dörgés és nem szeppen meg akkor se, ha kényessé válik a helyzet. Jó ideje nem látta már Heront. Nagyon reméli, hogy volt annyi esze a zavargások alatt, hogy ne a hasadék mélyén végezze vagy felkoncolva a Gazdagnegyed valamelyik kerítésén. Mindenesetre a körútja legalább olyan szempontból sikeres volt, hogy egy kicsivel többet tudott meg a kikötői felállásról. Nagyon átrendeződtek a viszonyok, mióta legutóbb belekotort az iszapba.
Azért sokkal egyszerűbb lett volna megkérdezni mondjuk Quinnt. Az örök pesszimista matróz nem volt a a túl szószátyár típus, de az a fajta, akinek a sós tengeri szél cserzette a nyelvére a mondókái javát, nem csak innen-onnan összeszedett langy bugyborékolásból merített. Valamivel több utánajárásba került, mint tervezte, de végül sikerült összeírnia egy egész bő jegyzetet a régi ismeretségei révén.
Az Erkölcsös Éjszaka, a Tengeri Sellő, a Vizek Úrnője, a Magányos Nimfa, a Celestine, a Sárkányszárny, a Révész, a Lélekvesztő, a Viharmadár, a Veszett Makréla, a Kardhal, az Acél Delfin, a Tengeri Medve, a Csalogány... Melléjük firkálva egy-egy megjegyzés (fregatt, gálya, galleon, fekete, kétárbocos, csapott sudár, duplasoros kötélzet, faragott orrdísz, sötét vitorlák, alacsony merülésű, stb.). Némelyik mellett egy kis villám jelölés, némelyiknél kereszt, némelyiknél kör vagy egyéb kis ábra. Nevek nyilazva, aláhúzva, külön megjelölve:
Fahem Soheli, Vorten Mollock, Villard kapitány, Intoirth kapitány, Tawios Alanur, Lánghajú Aellyrin, Ördögszem kapitány, Leon Descobrat, Reydis Syna, Nadae Eilwen, Dyntina Danbur, Bressauavre Eisso, Masskrel, Szélvész Halmar, Rolh kapitány, Gerdehal Uzarel, Lerach Partalle kapitány - a Félszemű, ... Itt is firkák, megjegyzések termetre, fajra, egyéb dolgokra vonatkozólag. Sajnos még mindig elég szedett-vedett lista, és nem is minden elemében a legnaprakészebb, de kezdésnek megteszi. Kiindulási alapnak legalábbis. A Kikötőben már pontosabb értesüléseket tud majd szerezni, de az nem az a hely, ahová az ember kapaszkodó nélkül elindul kérdezősködni. Vajon Masskrel kapitány emlékszik még? Néhány éve a Karom-szigeten tett útjuk elég emlékezetesre sikerült. Igaz, ez a jelző Ambroggio ügyei kapcsán nem feltétlenül jelent jót.*
A hozzászólás írója (Ambroggio Duarrte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.20 18:07:51
Azért sokkal egyszerűbb lett volna megkérdezni mondjuk Quinnt. Az örök pesszimista matróz nem volt a a túl szószátyár típus, de az a fajta, akinek a sós tengeri szél cserzette a nyelvére a mondókái javát, nem csak innen-onnan összeszedett langy bugyborékolásból merített. Valamivel több utánajárásba került, mint tervezte, de végül sikerült összeírnia egy egész bő jegyzetet a régi ismeretségei révén.
Az Erkölcsös Éjszaka, a Tengeri Sellő, a Vizek Úrnője, a Magányos Nimfa, a Celestine, a Sárkányszárny, a Révész, a Lélekvesztő, a Viharmadár, a Veszett Makréla, a Kardhal, az Acél Delfin, a Tengeri Medve, a Csalogány... Melléjük firkálva egy-egy megjegyzés (fregatt, gálya, galleon, fekete, kétárbocos, csapott sudár, duplasoros kötélzet, faragott orrdísz, sötét vitorlák, alacsony merülésű, stb.). Némelyik mellett egy kis villám jelölés, némelyiknél kereszt, némelyiknél kör vagy egyéb kis ábra. Nevek nyilazva, aláhúzva, külön megjelölve:
Fahem Soheli, Vorten Mollock, Villard kapitány, Intoirth kapitány, Tawios Alanur, Lánghajú Aellyrin, Ördögszem kapitány, Leon Descobrat, Reydis Syna, Nadae Eilwen, Dyntina Danbur, Bressauavre Eisso, Masskrel, Szélvész Halmar, Rolh kapitány, Gerdehal Uzarel, Lerach Partalle kapitány - a Félszemű, ... Itt is firkák, megjegyzések termetre, fajra, egyéb dolgokra vonatkozólag. Sajnos még mindig elég szedett-vedett lista, és nem is minden elemében a legnaprakészebb, de kezdésnek megteszi. Kiindulási alapnak legalábbis. A Kikötőben már pontosabb értesüléseket tud majd szerezni, de az nem az a hely, ahová az ember kapaszkodó nélkül elindul kérdezősködni. Vajon Masskrel kapitány emlékszik még? Néhány éve a Karom-szigeten tett útjuk elég emlékezetesre sikerült. Igaz, ez a jelző Ambroggio ügyei kapcsán nem feltétlenül jelent jót.*
A hozzászólás írója (Ambroggio Duarrte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.20 18:07:51
7608. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-20 14:21:52
Üzenet elküldve: 2019-08-20 14:21:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Dren//
*Igazából ő sem rendelkezik nagyobb ismeretekkel a növénytermesztés terén, de van némi gógyija, ami eddig se hagyta cserben.*
-Hát, gondolom, körbe van kerítve a föld ahol terem, de szerintem azért az állatok néha beleesznek, bár a dinnye esetében ez egy fokkal nehezebb. Kemény a héja, de nagyon. Mi is baltával hasogattuk szét. *Árul el még egy részletet az elfnek a gyümölcsről eddig szerzett információi tömegéből. Mikor ugyanis volt szerencséje dinnyét a kezeiben tartani, azért okozott volna némi fejtörést a felhasogatás vagy feltörés témaköre, de szerencsére köztük már volt olyan, aki tapasztalt szakértője volt a dolognak. Egy rozsdás élű baltával végül sikerült elválásra bírni a szeleteket egymástól, így mindenkinek jutott is belőle.*
-Fáklya?! Megvesztél? Oda akarod csődíteni az összes környékbelit? Az nagyon feltűnő, de a gyertya lángja kevésbé, de attól még elég, hogy lássuk, amit akarunk. Bár, ha mégis gyújtogatni akarsz, a saját ruháidat égesd, el, az enyémhez ragaszkodom. *Mondja, közben pedig elsétál a gyertyáért és vissza. Dren pedig kifejti, milyen komoly alakokat ismer, a nőnek pedig egyre inkább azaz érzése, hogy a férfi révén sem fog sokkal többet tudni, mint jelen állapotában. Várnak. Néhány óra elteltével, a délután erős közepe táján, az árus, hogy a portékáját eladta, mármint nagyrészt, mert még maradt rajta néhány dinnye, felpakol és lovakat fog be a szekér elé. A piaci tömeg is szertefoszlik, ahogy minden kofa lassan pakolászni kezd. Ekkor int az elfnek és feláll eddig bemelegített helyéről, hogy a fal mellett sétálva kövesse a megfontolt tempóban haladó fatákolmányt. Úgy fest, hogy kifelé tart a városból.*
*Igazából ő sem rendelkezik nagyobb ismeretekkel a növénytermesztés terén, de van némi gógyija, ami eddig se hagyta cserben.*
-Hát, gondolom, körbe van kerítve a föld ahol terem, de szerintem azért az állatok néha beleesznek, bár a dinnye esetében ez egy fokkal nehezebb. Kemény a héja, de nagyon. Mi is baltával hasogattuk szét. *Árul el még egy részletet az elfnek a gyümölcsről eddig szerzett információi tömegéből. Mikor ugyanis volt szerencséje dinnyét a kezeiben tartani, azért okozott volna némi fejtörést a felhasogatás vagy feltörés témaköre, de szerencsére köztük már volt olyan, aki tapasztalt szakértője volt a dolognak. Egy rozsdás élű baltával végül sikerült elválásra bírni a szeleteket egymástól, így mindenkinek jutott is belőle.*
-Fáklya?! Megvesztél? Oda akarod csődíteni az összes környékbelit? Az nagyon feltűnő, de a gyertya lángja kevésbé, de attól még elég, hogy lássuk, amit akarunk. Bár, ha mégis gyújtogatni akarsz, a saját ruháidat égesd, el, az enyémhez ragaszkodom. *Mondja, közben pedig elsétál a gyertyáért és vissza. Dren pedig kifejti, milyen komoly alakokat ismer, a nőnek pedig egyre inkább azaz érzése, hogy a férfi révén sem fog sokkal többet tudni, mint jelen állapotában. Várnak. Néhány óra elteltével, a délután erős közepe táján, az árus, hogy a portékáját eladta, mármint nagyrészt, mert még maradt rajta néhány dinnye, felpakol és lovakat fog be a szekér elé. A piaci tömeg is szertefoszlik, ahogy minden kofa lassan pakolászni kezd. Ekkor int az elfnek és feláll eddig bemelegített helyéről, hogy a fal mellett sétálva kövesse a megfontolt tempóban haladó fatákolmányt. Úgy fest, hogy kifelé tart a városból.*
7607. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-20 12:20:57
Üzenet elküldve: 2019-08-20 12:20:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//YIlanda//
*A lány visszatér ő meg nekiszegezi a kérdést. A másik válaszával tökéletesen meg van elégedve. Tényleg tud a lány. Még, azt is megállapította, hogy a növény állítólag a földön nő. Amit viszont a fiú továbbra is nehezen akar elhinni.*
-De akkor, hogy nem legelik le az állatok? Vagy eszik meg a kukacok vagy patkányok?
*Itt mindent megesznek a patkányok. A húst is azért lógatják fel a kamrában azok akiknek van hús a kamrájukban. Mármint Dren így tudja. Az ő kamrájában csak patkánykaka van. Még a polcokat és egyebeket is szétverte már, hogy télen eltüzelje olyan hideg volt. A másik ötletére, hogy addig is szerezzenek valami világító eszközt a fiú magabiztosan válaszol mintha természetes lenne.*
-Csak rongyok kellenek meg fa és csinálhatunk fáklyát.
*Ilyen egyszerű. De a másik távozik és egy drágább megoldást talál. Mikor pedig visszatér akkor közli mi lesz Dren feladata. A srác pedig bólogat.*
-Persze. Komoly alakokat ismerek ám. Biztos tudnak majd segíteni.
*Vagy mégsem? Talán hazudik és első dolga lesz az éjszakát kihasználva lelépni? Ki tudja? Teljesen nem éri meg sose megbízni egy magafajta éhenkórász utcamocskában.*
*A lány visszatér ő meg nekiszegezi a kérdést. A másik válaszával tökéletesen meg van elégedve. Tényleg tud a lány. Még, azt is megállapította, hogy a növény állítólag a földön nő. Amit viszont a fiú továbbra is nehezen akar elhinni.*
-De akkor, hogy nem legelik le az állatok? Vagy eszik meg a kukacok vagy patkányok?
*Itt mindent megesznek a patkányok. A húst is azért lógatják fel a kamrában azok akiknek van hús a kamrájukban. Mármint Dren így tudja. Az ő kamrájában csak patkánykaka van. Még a polcokat és egyebeket is szétverte már, hogy télen eltüzelje olyan hideg volt. A másik ötletére, hogy addig is szerezzenek valami világító eszközt a fiú magabiztosan válaszol mintha természetes lenne.*
-Csak rongyok kellenek meg fa és csinálhatunk fáklyát.
*Ilyen egyszerű. De a másik távozik és egy drágább megoldást talál. Mikor pedig visszatér akkor közli mi lesz Dren feladata. A srác pedig bólogat.*
-Persze. Komoly alakokat ismerek ám. Biztos tudnak majd segíteni.
*Vagy mégsem? Talán hazudik és első dolga lesz az éjszakát kihasználva lelépni? Ki tudja? Teljesen nem éri meg sose megbízni egy magafajta éhenkórász utcamocskában.*
7606. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-20 11:58:19
Üzenet elküldve: 2019-08-20 11:58:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Dren//
*Amint visszaér a sikátorba a férfi egy olyan kérdéssel fogadja, amire ő első körben nem is gondolt. El volt foglalva azzal, hogy megtudja, mégis hol keressék a gyümölcsöt, a fán vagy a földön. De mint tapasztalt lódító, ez sem tudja zavarba hozni.*
-Nemsokára majd elindul haza és akkor követjük, hogy elvezessen a földekre, ahol a dinnyét termesztik. Mert ugye ez a gyümölcs a földön található és nem fán nő. *Osztja meg a férfivel az imént kapott információkat, amelyek azért valljuk be, veszett hasznosak.*
-Már csak várnunk kell néhány órát, aztán követhetjük az szekeret hazafelé. Ott pedig az éj leple alatt pont megfelelő körülmények lesznek az elhappoláshoz. Addig is, be kéne szerezzünk valami pilácsot, hogy ne vakon tapogatózzunk, ha teljesen besötétedik. *Nem igazán van felkészülve az éjszakai portyákhoz, így még kér egy pillanatot, majd kiszalad a tömegbe. Szerencsére elég hamar megtalálja az árust, aki előtt halomra vannak púpozva az öntött viaszgyertyák. El is vesz négy darabot és értük odaad 60 aranyat az árus Mesélő (Meia) részére. Majd elteszi a táskájába és sietősen visszaigyekszik a sikátorba.*
-Na, szóval így jó lesz? Mert most már nem szívhatod vissza, ha megvan a dinnye és visszaértünk, akkor elvisel oda, ahol megtalálhatom a barátomat. Vagy valakihez, aki tudhatja, ha a városban van. *Mondja ki egyértelműen a szerződés rá eső részének feltételeit.*
*Amint visszaér a sikátorba a férfi egy olyan kérdéssel fogadja, amire ő első körben nem is gondolt. El volt foglalva azzal, hogy megtudja, mégis hol keressék a gyümölcsöt, a fán vagy a földön. De mint tapasztalt lódító, ez sem tudja zavarba hozni.*
-Nemsokára majd elindul haza és akkor követjük, hogy elvezessen a földekre, ahol a dinnyét termesztik. Mert ugye ez a gyümölcs a földön található és nem fán nő. *Osztja meg a férfivel az imént kapott információkat, amelyek azért valljuk be, veszett hasznosak.*
-Már csak várnunk kell néhány órát, aztán követhetjük az szekeret hazafelé. Ott pedig az éj leple alatt pont megfelelő körülmények lesznek az elhappoláshoz. Addig is, be kéne szerezzünk valami pilácsot, hogy ne vakon tapogatózzunk, ha teljesen besötétedik. *Nem igazán van felkészülve az éjszakai portyákhoz, így még kér egy pillanatot, majd kiszalad a tömegbe. Szerencsére elég hamar megtalálja az árust, aki előtt halomra vannak púpozva az öntött viaszgyertyák. El is vesz négy darabot és értük odaad 60 aranyat az árus Mesélő (Meia) részére.
Majd elteszi a táskájába és sietősen visszaigyekszik a sikátorba.*-Na, szóval így jó lesz? Mert most már nem szívhatod vissza, ha megvan a dinnye és visszaértünk, akkor elvisel oda, ahol megtalálhatom a barátomat. Vagy valakihez, aki tudhatja, ha a városban van. *Mondja ki egyértelműen a szerződés rá eső részének feltételeit.*
7605. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-19 21:35:00
Üzenet elküldve: 2019-08-19 21:35:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//YIlanda//
*A lány távozik, Dren pedig ott marad az elméleteivel. Figyeli a tömeget. Vannak ott mindenféle alakok. Kereskedők, egyszerű polgárok, maga fajta szegények. Vannak akik lopni jöttek, de egy pár kölyköt is lát akik valami lyukas kosarat rugdostak mások nem túl nagy örömére. Sokakat zavarnak a koszos gyerekek. Dren is volt ilyen. Csak azóta az ő barátai már eltűntek. Mindenesetre gyanús alakokat nem talál. A lány pedig ugyan ott találhatja ahol hagyta. Mikor meglátja kérdőn néz rá.*
-Sikerült? Megvan merre kell majd menni?
*A lány távozik, Dren pedig ott marad az elméleteivel. Figyeli a tömeget. Vannak ott mindenféle alakok. Kereskedők, egyszerű polgárok, maga fajta szegények. Vannak akik lopni jöttek, de egy pár kölyköt is lát akik valami lyukas kosarat rugdostak mások nem túl nagy örömére. Sokakat zavarnak a koszos gyerekek. Dren is volt ilyen. Csak azóta az ő barátai már eltűntek. Mindenesetre gyanús alakokat nem talál. A lány pedig ugyan ott találhatja ahol hagyta. Mikor meglátja kérdőn néz rá.*
-Sikerült? Megvan merre kell majd menni?
7604. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-19 20:44:00
Üzenet elküldve: 2019-08-19 20:44:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Dren//
*Miután úgy fest, hogy közös nevezőhöz értek és megállapodtak, megindul kifelé a sikátorból, hogy tágítsa az ismereteit. Még mielőtt kilép a tömegbe egy utolsó pillantást vet az elfre, aztán nagy léptekkel fogyasztja a távolságot közte és a dinnyéket is árusító szekér között. Mikor odaér, egy idősebb, széles vállú gnóm ugrik elébe.*
-Mi tetszik kisasszonka? Minden tiszta friss, egyönest a fődekről! Nézze meg! Gyűljjön közelebb. *Meg is kopogtatja az egyik méretes darabot.*
-Bizony szép darab, egész érettnek tűnik. *Lép közelebb és mintha fontolgatná a vásárlás lehetőségét ő maga is kopogtat rajta, az pedig visszakong.*
-Bizonyára jó erős fáról származik. *Próbálkozik be, látja is, ahogy az árus szemei elkerekednek, és egészséges hahota hallatszik, de csak a közelben, mert a zsivaj azt is elnyomja.*
-No kisasszonka, hátha fán töremne én azt hogyan tudnám leszüretelni? Látja. *Tárja szét a karját és néz végig magán a gnóm.*
-Há a fődbül is alig látszom ki, oszt másszam még fára is, nem? Hej, de jót nevettem, no de térjünk vissza a dinnyére. Látja tessék lássék! *Mutatja a dinnye alját.* -Még a főd is rajta leledzik, tiszta friss, ma szedtük le a szárrúl, most a legédesebb, a legfinomabb, nosza! *Emeli meg az egyiket.*
-Oh, azt hiszem talán máskor. *Emeli fel a nő a kezeit, minthogy immár mindent megtudott, amit szándékában állt és vissza is hátrál a folyamba. A gnómnak sincsen ideje morogni miatta, hisz érkezik a következő vevő, akivel szintén foglalkoznia kell. Néhány perccel később ismét a már jól ismert sikátorba fordul be, hogy a társát is tájékoztassa arról, ami az imént a tudomására jutott. ~Szóval nem fáról, a földről szedik, ez talán hoz némi könnyebbséget.~ Szemével az elfet keresi.*
*Miután úgy fest, hogy közös nevezőhöz értek és megállapodtak, megindul kifelé a sikátorból, hogy tágítsa az ismereteit. Még mielőtt kilép a tömegbe egy utolsó pillantást vet az elfre, aztán nagy léptekkel fogyasztja a távolságot közte és a dinnyéket is árusító szekér között. Mikor odaér, egy idősebb, széles vállú gnóm ugrik elébe.*
-Mi tetszik kisasszonka? Minden tiszta friss, egyönest a fődekről! Nézze meg! Gyűljjön közelebb. *Meg is kopogtatja az egyik méretes darabot.*
-Bizony szép darab, egész érettnek tűnik. *Lép közelebb és mintha fontolgatná a vásárlás lehetőségét ő maga is kopogtat rajta, az pedig visszakong.*
-Bizonyára jó erős fáról származik. *Próbálkozik be, látja is, ahogy az árus szemei elkerekednek, és egészséges hahota hallatszik, de csak a közelben, mert a zsivaj azt is elnyomja.*
-No kisasszonka, hátha fán töremne én azt hogyan tudnám leszüretelni? Látja. *Tárja szét a karját és néz végig magán a gnóm.*
-Há a fődbül is alig látszom ki, oszt másszam még fára is, nem? Hej, de jót nevettem, no de térjünk vissza a dinnyére. Látja tessék lássék! *Mutatja a dinnye alját.* -Még a főd is rajta leledzik, tiszta friss, ma szedtük le a szárrúl, most a legédesebb, a legfinomabb, nosza! *Emeli meg az egyiket.*
-Oh, azt hiszem talán máskor. *Emeli fel a nő a kezeit, minthogy immár mindent megtudott, amit szándékában állt és vissza is hátrál a folyamba. A gnómnak sincsen ideje morogni miatta, hisz érkezik a következő vevő, akivel szintén foglalkoznia kell. Néhány perccel később ismét a már jól ismert sikátorba fordul be, hogy a társát is tájékoztassa arról, ami az imént a tudomására jutott. ~Szóval nem fáról, a földről szedik, ez talán hoz némi könnyebbséget.~ Szemével az elfet keresi.*
7603. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-15 18:31:55
Üzenet elküldve: 2019-08-15 18:31:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Eltévedve//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A Doktor korát meghazudtoló módon szeli hatalmas lépésekkel keresztül a piaci forgatagot. Néha már úgy tűnik Kóczinak, hogy a tömeg amint meglátja, magától szétnyílik előtte, hogy utat engedjenek neki, aztán rögvest vissza is záródik, nagy pusmogásokba kezdve. Egy ilyen hirtelen visszarándulás alkalmával esik meg, hogy a gnóm nem bizonyul elég gyorsnak és két vénasszony beterpeszti a rést, amin át akart surranni. Így megtorpan, mégse lenne szerencsés, ha átgázolna rajtuk, bár nem emiatt mond le arról a lehetőségről, hogy agyba-főbe tapossa a vén szipirtyókat, hanem a miatt, mert azok vagy harminc centivel magasabbak és egymagukban kitesznek egy fél tehenet is. A kosárról már nem is beszélve a hátukon.*
-Te is láttad az a férfit? Azt mondják, hogy… *Köszörüli meg ekkor a torkát a kis gnóm, azok meg csak oldalra fordítják a fejüket, hogy kiszőrösödött szemgolyóikat megforgatva felmérjék mennyire jelent rájuk veszélyt. Aztán miután ez megtörtént, visszacsobbannak a pletykák tengerébe, semmibe véve a nő jelzéseit. ~Hogy az almás pite akadna a torkotokon! Vén satrafák! ~ Mérgelődik magában, közben irányt változtat, hogy megkerüljek az olyan passzentosan összenőtt pletyiszigetet alkotó társulást. ~Vidd arrébb a segged, nem látod, hogy itt vagyok?! ~ Lök egyet a felé, hátulról közelítő hátsón. Úgy fest a Doktor beleveszett a tömegbe és az eddig olyan tisztának látszó ösvény is a múlté. Egy ilyen jelentéktelen méretekkel bíró egyénnek nem könnyű érvényesülni egyedül, vagy egyáltalán elérni azt, hogy észrevegyék, és ne lökjék az egyik ponyvára a dinnyék közé. ~ Jó nagy tömeg van, hogy csesszék meg! ~ Húzza végig a kezét meggyötörten az arcán, ahogy kikecmereg egy biztos pontnak látszó épületfalhoz lapulva a hátizsákjával.*
-Na, most mitévő legyek? *Nézi az előtte eláramló embereket és egyéb lényeket, akik mind- mind tudják, merre tartanak, azaz kívülről ez látszik, ő meg itt áll egyedül a fal tövében elanyátlanodva, jobban mondva se nagymama, se Doktor. ~Azt hiszem jobb lesz innen lépni, a végén még agyontaposnak, amilyen rövid a lábam. ~ Kúszik el a fal mentén, majd tűnik el egy mellékutcán, amerre úgy érzi, hogy jelentősen nagyobb a csend és kevesebb a járókelő.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A Doktor korát meghazudtoló módon szeli hatalmas lépésekkel keresztül a piaci forgatagot. Néha már úgy tűnik Kóczinak, hogy a tömeg amint meglátja, magától szétnyílik előtte, hogy utat engedjenek neki, aztán rögvest vissza is záródik, nagy pusmogásokba kezdve. Egy ilyen hirtelen visszarándulás alkalmával esik meg, hogy a gnóm nem bizonyul elég gyorsnak és két vénasszony beterpeszti a rést, amin át akart surranni. Így megtorpan, mégse lenne szerencsés, ha átgázolna rajtuk, bár nem emiatt mond le arról a lehetőségről, hogy agyba-főbe tapossa a vén szipirtyókat, hanem a miatt, mert azok vagy harminc centivel magasabbak és egymagukban kitesznek egy fél tehenet is. A kosárról már nem is beszélve a hátukon.*
-Te is láttad az a férfit? Azt mondják, hogy… *Köszörüli meg ekkor a torkát a kis gnóm, azok meg csak oldalra fordítják a fejüket, hogy kiszőrösödött szemgolyóikat megforgatva felmérjék mennyire jelent rájuk veszélyt. Aztán miután ez megtörtént, visszacsobbannak a pletykák tengerébe, semmibe véve a nő jelzéseit. ~Hogy az almás pite akadna a torkotokon! Vén satrafák! ~ Mérgelődik magában, közben irányt változtat, hogy megkerüljek az olyan passzentosan összenőtt pletyiszigetet alkotó társulást. ~Vidd arrébb a segged, nem látod, hogy itt vagyok?! ~ Lök egyet a felé, hátulról közelítő hátsón. Úgy fest a Doktor beleveszett a tömegbe és az eddig olyan tisztának látszó ösvény is a múlté. Egy ilyen jelentéktelen méretekkel bíró egyénnek nem könnyű érvényesülni egyedül, vagy egyáltalán elérni azt, hogy észrevegyék, és ne lökjék az egyik ponyvára a dinnyék közé. ~ Jó nagy tömeg van, hogy csesszék meg! ~ Húzza végig a kezét meggyötörten az arcán, ahogy kikecmereg egy biztos pontnak látszó épületfalhoz lapulva a hátizsákjával.*
-Na, most mitévő legyek? *Nézi az előtte eláramló embereket és egyéb lényeket, akik mind- mind tudják, merre tartanak, azaz kívülről ez látszik, ő meg itt áll egyedül a fal tövében elanyátlanodva, jobban mondva se nagymama, se Doktor. ~Azt hiszem jobb lesz innen lépni, a végén még agyontaposnak, amilyen rövid a lábam. ~ Kúszik el a fal mentén, majd tűnik el egy mellékutcán, amerre úgy érzi, hogy jelentősen nagyobb a csend és kevesebb a járókelő.*
7602. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-15 17:20:32
Üzenet elküldve: 2019-08-15 17:20:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Bűnös élvezetek//
//Zárás//
*A két pórul járt szerencsétlen a romok között ébred, közel a szakadékhoz. Érdekes módon semmijüket nem vették el, a leütésen kívül nincs komolyabb baja egyiküknek sem, hacsak nem a szégyenérzet, amely a történtek után maradt.
Mindkettőjük bal alkarján ujjnyi átmérőjű, friss tetoválás-szerű rajzolat látható. Vékony vonalakkal rajzolt kör és középpontjából kifelé haladó, enyhén vastagodó csíkok, melyek mintha a négy égtáj felé mutatnának, az egész olyan, mintha egy égtájoló volna. A vonalakat néhol apró rovátkák szelik át, minden negyedben egy-egy furcsa jellel. A két tetoválás Relaelen és Samonyron tökéletesen megegyezik. A rajzolat csak annyira fáj, amennyire egy friss tetoválás fájhat, de ezen kívül, és az enyhe fejfájáson kívül, amelyet a tompa ütés okozhatott, nincs más sebesülésük.
Hogy miért engedték el őket, hogy miért kerültek fel rájuk a tetoválások, nem tudni, de válaszok helyett csak a latolgatás marad.
A kövek szúrják az oldalukat, a nap jókora ívet írt le az égen és lassan alábukik a horizonton. A piac hangjai távolról érik el őket, a romok pedig komoran hallgatnak a történtekről.*
//Zárás//
*A két pórul járt szerencsétlen a romok között ébred, közel a szakadékhoz. Érdekes módon semmijüket nem vették el, a leütésen kívül nincs komolyabb baja egyiküknek sem, hacsak nem a szégyenérzet, amely a történtek után maradt.
Mindkettőjük bal alkarján ujjnyi átmérőjű, friss tetoválás-szerű rajzolat látható. Vékony vonalakkal rajzolt kör és középpontjából kifelé haladó, enyhén vastagodó csíkok, melyek mintha a négy égtáj felé mutatnának, az egész olyan, mintha egy égtájoló volna. A vonalakat néhol apró rovátkák szelik át, minden negyedben egy-egy furcsa jellel. A két tetoválás Relaelen és Samonyron tökéletesen megegyezik. A rajzolat csak annyira fáj, amennyire egy friss tetoválás fájhat, de ezen kívül, és az enyhe fejfájáson kívül, amelyet a tompa ütés okozhatott, nincs más sebesülésük.
Hogy miért engedték el őket, hogy miért kerültek fel rájuk a tetoválások, nem tudni, de válaszok helyett csak a latolgatás marad.
A kövek szúrják az oldalukat, a nap jókora ívet írt le az égen és lassan alábukik a horizonton. A piac hangjai távolról érik el őket, a romok pedig komoran hallgatnak a történtekről.*
7601. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-08-15 16:42:07
Üzenet elküldve: 2019-08-15 16:42:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*A piacra ér. A vásári forgatag megbabonázza, de ugyanakkor rosszul is érzi magát ennyi ember mellett. Ha nem kellett volna bejönnie a városba, még mindig az erdőben kuksolna a viskójában. Amiket jelenleg szükségesnek tart, az a baromfi, a vetőmagok és az abrak a lónak. Meg is talál mindent, úgyhogy kifizet 115 aranyat Mesélő (Hádész)nek, majd indul is visszafelé... pontosabban indulna, ha nem tévedt volna el. Na most aztán bajban van, fogalma sincs, mit tudna tenni. Fogja magát és elindul valamerre. ~Csak kijutok valamerre~ Gondolja magában az elf. Ez az ötlet nem jár nagy sikerrel, ugyanoda lyukad ki, amerről indult. A két tyúkkal a hóna alatt, hátán a zsákkal, komikus látványt nyújthat, szóval ráadásként dühbe is gurul. A városban sosem tudott tájékozódni, ez meglátszik rajta.*
*A piacra ér. A vásári forgatag megbabonázza, de ugyanakkor rosszul is érzi magát ennyi ember mellett. Ha nem kellett volna bejönnie a városba, még mindig az erdőben kuksolna a viskójában. Amiket jelenleg szükségesnek tart, az a baromfi, a vetőmagok és az abrak a lónak. Meg is talál mindent, úgyhogy kifizet 115 aranyat Mesélő (Hádész)nek, majd indul is visszafelé...
pontosabban indulna, ha nem tévedt volna el. Na most aztán bajban van, fogalma sincs, mit tudna tenni. Fogja magát és elindul valamerre. ~Csak kijutok valamerre~ Gondolja magában az elf. Ez az ötlet nem jár nagy sikerrel, ugyanoda lyukad ki, amerről indult. A két tyúkkal a hóna alatt, hátán a zsákkal, komikus látványt nyújthat, szóval ráadásként dühbe is gurul. A városban sosem tudott tájékozódni, ez meglátszik rajta.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057