Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 410 (8181. - 8200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8200. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-09 20:10:59
Üzenet elküldve: 2020-02-09 20:10:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötés//
-Baaahh... *Nevet fel csúfondárosan.* Az igazi Latamie... már el is felejtettem, hogy mi minden hiányzik ebből a körből. A nyüzsgés, a piac, a Kalmár, a friss sültek illata, s a bájos hölgyek igéző tekintete... *Menet közben széttárt karjaival megfordul tengelye körül, s az ég felé tárt tenyérrel, felemelt arccal kiált fel.*
- Vezess be ismét e körbe, oh, Latamie, a tűzvihar csodás hercegnője, s forró dézsád után ölemben veszejtelek el! *Kiáltásának vége persze már kacagásba hajlik, többen meg is bámulják alaposan, néhányan fintorgó, míg mások értetlen tekintettel. Garrikhon egy valami látszik, hogy állapota ellenére felhőtlenül boldog és pozitív, pedig arca, s olykor felcsusszanó kabátja alól kibukkanó karja, jó néhány régebbi sérülést sejtet, s a foltok alapján nem is olyan rég, párszor alaposan eltángálhatták. Vélhetően a szája miatt. Folytatják útjukat, s Garrikh mesélni kezd:*
- Mert nem volt pénzem a fürdőházra... no meg... ki akartam próbálni, hogy milyen. *Vonja meg a vállát.* Egyszer mindent ki kell próbálni, nem igaz? *Fordul fél tekintetével a lányra.*
- Amúgy... *szakítja félbe hirtelen magát* a dekket majd megkaphatom? *Kérdezi felcsillanó tekintettel.* Jó fajta dohánynak tűnik. *Mohón nyalja meg szája szélét.* Egyébként elképesztő, hogy mekkorákat elhajigálnak csak úgy az emberek. Egyszer megpróbáltam párat eladni néhány garasért. Jól kerestem vele, főleg azzal, amiben ördögvigyor is volt. *Kacsint a lányra.* A bárótól meg megkapom a magamét. Szó nélkül eltűntem, csupán egy üzenetet hagytam, amit lehet meg sem kapott. Gizu eltűnt, a nyomába eredtem, aztán meg túl sok idő telt el, nem bírtam rászánni magam a visszatérésre, elveszett voltam, míg e csodás önmagamra nem találtam! *Vigyorodik el.* De egy dologban igazad van... kidumálom magam... mindig kidumálom magam, csak... *Hajtja félre fejét, s mutatja meg nyakát, melyen egy régebbi, éktelen vágás beforradt hege terebélyesedik.* nem mindig sikerül időben. *Vágja csípőre kezét menet közben, s igazítja meg vékony hasán lógó nadrágját.*
- De régen jártam erre... *Sóhajt fel.* Mindig is tetszett, bár akkor még nem értékeltem a piacban rejlő lehetőségeket. Naiv voltam, amit te mindig láttál is, tán megőriztem a varázst. *Mélázik el, az árusok portékáit fürkészve, s egy gyümölcsöspult mellett elhaladva emel el két almát, majd laza mozdulattal hajítja hátra az egyiket, Latamienek.*
- Elfogadom a felkínált dézsát, Latamie. Egy darabig úgyis rejtőzködnék, előbb a báróval kell beszélnem, s csak aztán dől el, hogyan tovább. Addig is megleszünk kettecsként. *Ismét teli vigyor, vagy ezer aranyas a lány felé.*
-Baaahh... *Nevet fel csúfondárosan.* Az igazi Latamie... már el is felejtettem, hogy mi minden hiányzik ebből a körből. A nyüzsgés, a piac, a Kalmár, a friss sültek illata, s a bájos hölgyek igéző tekintete... *Menet közben széttárt karjaival megfordul tengelye körül, s az ég felé tárt tenyérrel, felemelt arccal kiált fel.*
- Vezess be ismét e körbe, oh, Latamie, a tűzvihar csodás hercegnője, s forró dézsád után ölemben veszejtelek el! *Kiáltásának vége persze már kacagásba hajlik, többen meg is bámulják alaposan, néhányan fintorgó, míg mások értetlen tekintettel. Garrikhon egy valami látszik, hogy állapota ellenére felhőtlenül boldog és pozitív, pedig arca, s olykor felcsusszanó kabátja alól kibukkanó karja, jó néhány régebbi sérülést sejtet, s a foltok alapján nem is olyan rég, párszor alaposan eltángálhatták. Vélhetően a szája miatt. Folytatják útjukat, s Garrikh mesélni kezd:*
- Mert nem volt pénzem a fürdőházra... no meg... ki akartam próbálni, hogy milyen. *Vonja meg a vállát.* Egyszer mindent ki kell próbálni, nem igaz? *Fordul fél tekintetével a lányra.*
- Amúgy... *szakítja félbe hirtelen magát* a dekket majd megkaphatom? *Kérdezi felcsillanó tekintettel.* Jó fajta dohánynak tűnik. *Mohón nyalja meg szája szélét.* Egyébként elképesztő, hogy mekkorákat elhajigálnak csak úgy az emberek. Egyszer megpróbáltam párat eladni néhány garasért. Jól kerestem vele, főleg azzal, amiben ördögvigyor is volt. *Kacsint a lányra.* A bárótól meg megkapom a magamét. Szó nélkül eltűntem, csupán egy üzenetet hagytam, amit lehet meg sem kapott. Gizu eltűnt, a nyomába eredtem, aztán meg túl sok idő telt el, nem bírtam rászánni magam a visszatérésre, elveszett voltam, míg e csodás önmagamra nem találtam! *Vigyorodik el.* De egy dologban igazad van... kidumálom magam... mindig kidumálom magam, csak... *Hajtja félre fejét, s mutatja meg nyakát, melyen egy régebbi, éktelen vágás beforradt hege terebélyesedik.* nem mindig sikerül időben. *Vágja csípőre kezét menet közben, s igazítja meg vékony hasán lógó nadrágját.*
- De régen jártam erre... *Sóhajt fel.* Mindig is tetszett, bár akkor még nem értékeltem a piacban rejlő lehetőségeket. Naiv voltam, amit te mindig láttál is, tán megőriztem a varázst. *Mélázik el, az árusok portékáit fürkészve, s egy gyümölcsöspult mellett elhaladva emel el két almát, majd laza mozdulattal hajítja hátra az egyiket, Latamienek.*
- Elfogadom a felkínált dézsát, Latamie. Egy darabig úgyis rejtőzködnék, előbb a báróval kell beszélnem, s csak aztán dől el, hogyan tovább. Addig is megleszünk kettecsként. *Ismét teli vigyor, vagy ezer aranyas a lány felé.*
8199. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-09 14:36:04
Üzenet elküldve: 2020-02-09 14:36:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Csak a gnóm szavaiból tudja, hogy a mai nap nem ilyen átkozott szelesnek indult, bár ez most őt nem vigasztalja, ahogy ketten ott sínylődnek a huzatos légjáratban, alig köpésnyi távolságokat átszelve.*
-Nincs semmi baj? Ha te mondod. Legalább elviszi a szagokat, meg nincsenek olyan sokan az utcán. *Ami kicsit belegondolva, inkább félelmetes és kiszolgáltatott dolog, mint szerencsés. Gondol arra a furcsa alakra, aki legutóbb a városi őrség miatt leszólította, mikor szemerkélt az eső és alig voltak néhányan az utcán. Lassan előtűnik a lány pirospozsgás arcocskája, ami valószínű a küzdelemtől való kimelegedését is jól mutatja. Aztán előkerül a lány érkezésének az oka is, ami nem igazán világos számára, így első hallásra.*
-Miért? Mit fogsz itt olyan sok ideig csinálni? *Puhatolózik, de a gnóm gyorsabb és nyomban rá is kérdez, ő mi miatt is kényszerült erre a városi túrára ilyen zord időben.*
-Hát tudod… *Kezdi el a magyarázatot, mert arra gondol, hogy a csend még gyanúsabb lenne, mintha csak makogna meg hebegne. A valós okot nem szeretné a lány elé tárni ez nyilvánvaló, meg talán nem is sok köze lenne hozzá, de szeretne kedves lenni és mégis valamivel előrukkolni.*
-A piacra jöttem be, találtam is valami szépet. Vettem egy pár fülbevalót magamnak, ha védettebb helyre érünk, megmutatom. *Magyarázza és igaz is, hiszen ott lapul a táskájában a tőr alakú fülbevaló, amit még eddig nem volt alkalma magára feltenni.*
//Nyílt//
*Csak a gnóm szavaiból tudja, hogy a mai nap nem ilyen átkozott szelesnek indult, bár ez most őt nem vigasztalja, ahogy ketten ott sínylődnek a huzatos légjáratban, alig köpésnyi távolságokat átszelve.*
-Nincs semmi baj? Ha te mondod. Legalább elviszi a szagokat, meg nincsenek olyan sokan az utcán. *Ami kicsit belegondolva, inkább félelmetes és kiszolgáltatott dolog, mint szerencsés. Gondol arra a furcsa alakra, aki legutóbb a városi őrség miatt leszólította, mikor szemerkélt az eső és alig voltak néhányan az utcán. Lassan előtűnik a lány pirospozsgás arcocskája, ami valószínű a küzdelemtől való kimelegedését is jól mutatja. Aztán előkerül a lány érkezésének az oka is, ami nem igazán világos számára, így első hallásra.*
-Miért? Mit fogsz itt olyan sok ideig csinálni? *Puhatolózik, de a gnóm gyorsabb és nyomban rá is kérdez, ő mi miatt is kényszerült erre a városi túrára ilyen zord időben.*
-Hát tudod… *Kezdi el a magyarázatot, mert arra gondol, hogy a csend még gyanúsabb lenne, mintha csak makogna meg hebegne. A valós okot nem szeretné a lány elé tárni ez nyilvánvaló, meg talán nem is sok köze lenne hozzá, de szeretne kedves lenni és mégis valamivel előrukkolni.*
-A piacra jöttem be, találtam is valami szépet. Vettem egy pár fülbevalót magamnak, ha védettebb helyre érünk, megmutatom. *Magyarázza és igaz is, hiszen ott lapul a táskájában a tőr alakú fülbevaló, amit még eddig nem volt alkalma magára feltenni.*
8198. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-09 13:55:49
Üzenet elküldve: 2020-02-09 13:55:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
*A piarctér bűze csapja meg az öreg orrát. Halszag meg mindenféle kígyó, béka és rusnyább vadak piaca. Biztos, hogy valami ragály előbb vagy utóbb elszabadul innen. Oda is tesz egy kendőt a képe elé, hogy ne kelljen a gusztustalan fanyar bűzt belihálnia.*
- Nem lett vóna jobb út fijjam? Gyórsan kerűjünk innét mer valami ragályt összeszedünk oszt megnízhetjük magunkat. Ne tapogassá semmi holmit. Csak gyí tovább!
*A ragályokról momentán az öregnek elég sok fogalma van. Átélt már pár tucat olyat, ami majdnem kivégezte. Volt olyan ami nem kímélt tündért se meg senkit se. Hullottak a népek mint a dögledező legyek. Halomkupacokba hordák őket és tüzet rájuk. Bizony ilyen is akadt a régmúltban csak erre már nem sokan emlékeznek. Az öregek igen, mint Arra papa.*
- Nem egy ragadvány indút ki koszos bolhaciacrúl fijjam. Nem kíne a MilOchasstiakra átragasztani valami dögvíszt. Mossá kezet ha beírtünk a Pegázusba.
*A gnómnak nem sok fingnivalója lehet a dögvészekről. Erre Arra papusnak kell kiokosítania. Nem is figyel a fiú mondandójára amit éppen nagy lelkesen fecsegél. A dögvész foglalkoztatja most az öreg tekervényét.*
- Míg gyerek vótam amikor átíltem egy dagályos ragadványtot. Úgy hullottak a nípsígek mint a tetvek a fejbűrön. Amerre csak níztem rothadó tetemek vótak. Mán temetni se győztík csak ígetni mindet. Leöntöttík szurokkal a hullákat oszt begyútották. Keserves egy idők vótak azok. Úgy hírlik megint erre pofátlankodik valami vísz. Tartok tűle ez most oda fog csapni.
//Tanítás//
*A piarctér bűze csapja meg az öreg orrát. Halszag meg mindenféle kígyó, béka és rusnyább vadak piaca. Biztos, hogy valami ragály előbb vagy utóbb elszabadul innen. Oda is tesz egy kendőt a képe elé, hogy ne kelljen a gusztustalan fanyar bűzt belihálnia.*
- Nem lett vóna jobb út fijjam? Gyórsan kerűjünk innét mer valami ragályt összeszedünk oszt megnízhetjük magunkat. Ne tapogassá semmi holmit. Csak gyí tovább!
*A ragályokról momentán az öregnek elég sok fogalma van. Átélt már pár tucat olyat, ami majdnem kivégezte. Volt olyan ami nem kímélt tündért se meg senkit se. Hullottak a népek mint a dögledező legyek. Halomkupacokba hordák őket és tüzet rájuk. Bizony ilyen is akadt a régmúltban csak erre már nem sokan emlékeznek. Az öregek igen, mint Arra papa.*
- Nem egy ragadvány indút ki koszos bolhaciacrúl fijjam. Nem kíne a MilOchasstiakra átragasztani valami dögvíszt. Mossá kezet ha beírtünk a Pegázusba.
*A gnómnak nem sok fingnivalója lehet a dögvészekről. Erre Arra papusnak kell kiokosítania. Nem is figyel a fiú mondandójára amit éppen nagy lelkesen fecsegél. A dögvész foglalkoztatja most az öreg tekervényét.*
- Míg gyerek vótam amikor átíltem egy dagályos ragadványtot. Úgy hullottak a nípsígek mint a tetvek a fejbűrön. Amerre csak níztem rothadó tetemek vótak. Mán temetni se győztík csak ígetni mindet. Leöntöttík szurokkal a hullákat oszt begyútották. Keserves egy idők vótak azok. Úgy hírlik megint erre pofátlankodik valami vísz. Tartok tűle ez most oda fog csapni.
8197. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-08 11:23:29
Üzenet elküldve: 2020-02-08 11:23:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Felkuncog YIlanda szavaira, és megpróbálja kihámozni magát... magából. Végre újra kap levegőt is.*
- Hát... nem ilyen volt az idő, mikor elindultam. De nincs ezzel semmi baj!
*A kócos hajzat a helyére kerül, s egy boldog arc tűník elő alatta.*
- Úgy örülök, hogy te vagy az, YIlanda! Nem találkoztam reggel senkivel, mikor elindultam, csak egy levelet tudtam hagyni, de így senki nem fog aggódni, ha egy ideig a városban maradok. Azt hiszem, sokáig fog tartani a dolog, a legjobb, ha ott rendezkedek be.
*Most jut eszébe, hogy milyen udvariatlan, meg sem kérdezte még, hogy barátja miért van most itt.*
- Ó, biztosan téged is meglepett a szeles idő! Valami dolgod akadt a városban?
*Beljebb húzódik, bár mintha kicsit csitulna éppen a légmozgás.*
//Nyílt//
*Felkuncog YIlanda szavaira, és megpróbálja kihámozni magát... magából. Végre újra kap levegőt is.*
- Hát... nem ilyen volt az idő, mikor elindultam. De nincs ezzel semmi baj!
*A kócos hajzat a helyére kerül, s egy boldog arc tűník elő alatta.*
- Úgy örülök, hogy te vagy az, YIlanda! Nem találkoztam reggel senkivel, mikor elindultam, csak egy levelet tudtam hagyni, de így senki nem fog aggódni, ha egy ideig a városban maradok. Azt hiszem, sokáig fog tartani a dolog, a legjobb, ha ott rendezkedek be.
*Most jut eszébe, hogy milyen udvariatlan, meg sem kérdezte még, hogy barátja miért van most itt.*
- Ó, biztosan téged is meglepett a szeles idő! Valami dolgod akadt a városban?
*Beljebb húzódik, bár mintha kicsit csitulna éppen a légmozgás.*
8196. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-07 18:25:34
Üzenet elküldve: 2020-02-07 18:25:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Nem igazán látja a többi, szélvésszel egymagában küzdő társa arcát, a legtöbbek ellen saját hajuk vagy ruházatuk is fellázad, így akár két lábon járó gyíkok is lehetnének, az sem tűnne fel neki. Egyelőre megáll, hogy erőt gyűjtsön, akármennyire is nem tartozik a kisebb termetű lények közé, de az izomzata nem a masszív ellenállásra lett kitalálva, inkább ügyes, mint izmos. Nézi, hol tudna előnyösebb helyzetbe kerülni, hiszen, ha egy ilyen szellő hátulról tudná megtámogatni a járásban, bizonyára megtáltosodna, és mindjárt előnyére fordíthatná ezt az áldatlan állapotot. De semmi. Neki muszáj szembe mennie, mert arra van dolga. Reménytelennek tűnik a helyzet és talán még most éppen járható is az utca, ki tudja, mit hoz a holnap. Mintha valami duruzsolás megütné a fülét, hiszen hallani kiválóan hall, épp csak az nem zavarja a fülét, ahogy a magatehetetlen legyeket sodorja el mellette a zúgó szél. Körbe is tekint, épp látja, ahogy egy kis anyag és hajcsomó épp odacsapódik ahhoz a falhoz, ahol ő is meghúzza magát. Eleinte nem ismerős, de mikor hangokat is kezd kiadni, gyanakvás lesz rajta úrrá. Vagy talán csak a biztonságérzete diktálja azt, hogy a temérdek hajat megpróbálja széttúrni, hátha alatta valami értelmes élet nyomaira is lel.*
-Igazán szép, dús hajkorona, azt meg kell hagyni. *Aztán arra gondol, neki talán kétszer olyan nehéz lehet az előrejutás ilyen időben, mint ő magának.*
-Miért jöttél ki az utcára, ha csak úgy elgörget ez az idő? *Morog maga elé, közben kattog az agya, márpedig azon, hogy ezek a fürtök kicsit ismerősek neki. ~De lehet, minden gnómnak ilyen a haja.~*
//Nyílt//
*Nem igazán látja a többi, szélvésszel egymagában küzdő társa arcát, a legtöbbek ellen saját hajuk vagy ruházatuk is fellázad, így akár két lábon járó gyíkok is lehetnének, az sem tűnne fel neki. Egyelőre megáll, hogy erőt gyűjtsön, akármennyire is nem tartozik a kisebb termetű lények közé, de az izomzata nem a masszív ellenállásra lett kitalálva, inkább ügyes, mint izmos. Nézi, hol tudna előnyösebb helyzetbe kerülni, hiszen, ha egy ilyen szellő hátulról tudná megtámogatni a járásban, bizonyára megtáltosodna, és mindjárt előnyére fordíthatná ezt az áldatlan állapotot. De semmi. Neki muszáj szembe mennie, mert arra van dolga. Reménytelennek tűnik a helyzet és talán még most éppen járható is az utca, ki tudja, mit hoz a holnap. Mintha valami duruzsolás megütné a fülét, hiszen hallani kiválóan hall, épp csak az nem zavarja a fülét, ahogy a magatehetetlen legyeket sodorja el mellette a zúgó szél. Körbe is tekint, épp látja, ahogy egy kis anyag és hajcsomó épp odacsapódik ahhoz a falhoz, ahol ő is meghúzza magát. Eleinte nem ismerős, de mikor hangokat is kezd kiadni, gyanakvás lesz rajta úrrá. Vagy talán csak a biztonságérzete diktálja azt, hogy a temérdek hajat megpróbálja széttúrni, hátha alatta valami értelmes élet nyomaira is lel.*
-Igazán szép, dús hajkorona, azt meg kell hagyni. *Aztán arra gondol, neki talán kétszer olyan nehéz lehet az előrejutás ilyen időben, mint ő magának.*
-Miért jöttél ki az utcára, ha csak úgy elgörget ez az idő? *Morog maga elé, közben kattog az agya, márpedig azon, hogy ezek a fürtök kicsit ismerősek neki. ~De lehet, minden gnómnak ilyen a haja.~*
8195. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-06 19:24:19
Üzenet elküldve: 2020-02-06 19:24:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Gondolta, hogy nem lesz könnyű dolga missziójával, de arra aztán tényleg nem számított, hogy legelőször az elemekkel kell megküzdenie. Ennek ellenére hősiesen kitart elhatározása mellett, nincs az a szélvihar, mely megállíthatná! Talán az időjárás is erre a következtetésre jut, hisz mennél erősebben áll bele a lebernyegbe, annál vehemensebben veti meg Lyll a lábát, és tolja magát előre, a küzdelem kiegyenlítetten zajlik. Meg se kell állnia kiszemelt kapaszkodójánál, kezd ráérezni a dologra, sőt, még a fejét is felkapja egy ismerős hangra, amit felkapott hátára egy légáram, meg is zavarja koncentrációját. Ráadásul egy dologra nem számít. Valahol tán egy felsőbb hatalom, melyben a csöpp szerzet nem hisz, gonoszul elmosolyodik. Meglehet, hogy jelentéktelen személyének ehhez semmi köze sincs, pusztán véletlen, de a szélirány egy szempillantás alatt megváltozik, és hátulról taszítja meg.*
- Ho-ho-hóóóó!
*Nincs mit tenni, kifeszített parókaként előrenyúló vörösség csapódik az arcába, köpönyegét, ruháját lobogtatja vadul, ő pedig tehetetlen kapálózással és ritmustalan léptekkel iramodik meg előre, akár egy részeg hangya. A szélforduló szerencsére nem tart sokáig, néhány pillanatra erejét veszi, éppen YIlanda közelében, az utca közepén. Lyll pihegve hátrasimogatja szétálló haját két marokkal, és méregetni kezdi a csuklyába burkolózott alakot. Nem teljesen biztos a dolgában, de próba szerencse alapon megszólítja.*
- Yyyyyy….!
*Hangja gyorsan elvékonyodik, elsodorja az újabb széllökés, és arcába csapja megint fürtjeit. Amennyire bele tud szólni a dologba, abba az irányba igyekszik haladni, amerre a nő áll. Itt sokkal könnyebb megvetnie a lábát, ezért megtámaszkodik a falnál, és kifújja magát, közben könnyed csevejbe kezd.*
- Y… Y...
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.06 19:25:53
//Nyílt//
*Gondolta, hogy nem lesz könnyű dolga missziójával, de arra aztán tényleg nem számított, hogy legelőször az elemekkel kell megküzdenie. Ennek ellenére hősiesen kitart elhatározása mellett, nincs az a szélvihar, mely megállíthatná! Talán az időjárás is erre a következtetésre jut, hisz mennél erősebben áll bele a lebernyegbe, annál vehemensebben veti meg Lyll a lábát, és tolja magát előre, a küzdelem kiegyenlítetten zajlik. Meg se kell állnia kiszemelt kapaszkodójánál, kezd ráérezni a dologra, sőt, még a fejét is felkapja egy ismerős hangra, amit felkapott hátára egy légáram, meg is zavarja koncentrációját. Ráadásul egy dologra nem számít. Valahol tán egy felsőbb hatalom, melyben a csöpp szerzet nem hisz, gonoszul elmosolyodik. Meglehet, hogy jelentéktelen személyének ehhez semmi köze sincs, pusztán véletlen, de a szélirány egy szempillantás alatt megváltozik, és hátulról taszítja meg.*
- Ho-ho-hóóóó!
*Nincs mit tenni, kifeszített parókaként előrenyúló vörösség csapódik az arcába, köpönyegét, ruháját lobogtatja vadul, ő pedig tehetetlen kapálózással és ritmustalan léptekkel iramodik meg előre, akár egy részeg hangya. A szélforduló szerencsére nem tart sokáig, néhány pillanatra erejét veszi, éppen YIlanda közelében, az utca közepén. Lyll pihegve hátrasimogatja szétálló haját két marokkal, és méregetni kezdi a csuklyába burkolózott alakot. Nem teljesen biztos a dolgában, de próba szerencse alapon megszólítja.*
- Yyyyyy….!
*Hangja gyorsan elvékonyodik, elsodorja az újabb széllökés, és arcába csapja megint fürtjeit. Amennyire bele tud szólni a dologba, abba az irányba igyekszik haladni, amerre a nő áll. Itt sokkal könnyebb megvetnie a lábát, ezért megtámaszkodik a falnál, és kifújja magát, közben könnyed csevejbe kezd.*
- Y… Y...
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.06 19:25:53
8194. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:31:43
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:31:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Mikor Seára rátalál, megnövekszik, amúgy sem parányi önbizalma és, így, hogy már ketten vannak, ő meg aztán a másik mögött is, csípőre vágja a kezeit, akkor is kockával fog távozni. Ám amikor szépen lassan felemelkedik ültéből a férfi, akkor derül rá fény, hogy vagy hatszor is le tudná nyelni egészben. Meg is jelenik az a bizonyos csomó a torkában, amire muszáj nyelnie egyet, miközben lassan beoldalaz még inkább Sea árnyékába. Ekkor érkezik az egész bódét megrázó csapás. ~Hogy a csótányhimlő jönne ki rajtad! ~ Mikor pedig úgy fest, észreveszik, hogy két nő is van a társaságukban, sürgető szavakat intéznek hozzájuk. Attól félve, hogy társa a nem kis termetű férfit látva visszakozik, még kicsit meg is lökdösi, hogy érezze az igyekezetre buzdítást.*
-Seeejjaaaa! Kérdezd meg, hogy van-e nekik csontból olyan kockaféléjük. *Nyüszögi, mert így, hogy bujkálhat jelentősen bátrabban nyivákol.*
-Bizony, bizony, ahogy mondja, mi is szeretnénk majd játszani! *Végig kapaszkodik a nő ruhájába, nehogy hirtelen valami elsodorja mellőle. Nem meri nagyobbra kinyitni a csipáját, nehogy a termetes egy jól irányzott csapással beültesse a piactér, minden bizonnyal tápanyagban dús talajába. ~Remélem a kockáknak nem lesz ilyen szaguk. ~*
*Mikor Seára rátalál, megnövekszik, amúgy sem parányi önbizalma és, így, hogy már ketten vannak, ő meg aztán a másik mögött is, csípőre vágja a kezeit, akkor is kockával fog távozni. Ám amikor szépen lassan felemelkedik ültéből a férfi, akkor derül rá fény, hogy vagy hatszor is le tudná nyelni egészben. Meg is jelenik az a bizonyos csomó a torkában, amire muszáj nyelnie egyet, miközben lassan beoldalaz még inkább Sea árnyékába. Ekkor érkezik az egész bódét megrázó csapás. ~Hogy a csótányhimlő jönne ki rajtad! ~ Mikor pedig úgy fest, észreveszik, hogy két nő is van a társaságukban, sürgető szavakat intéznek hozzájuk. Attól félve, hogy társa a nem kis termetű férfit látva visszakozik, még kicsit meg is lökdösi, hogy érezze az igyekezetre buzdítást.*
-Seeejjaaaa! Kérdezd meg, hogy van-e nekik csontból olyan kockaféléjük. *Nyüszögi, mert így, hogy bujkálhat jelentősen bátrabban nyivákol.*
-Bizony, bizony, ahogy mondja, mi is szeretnénk majd játszani! *Végig kapaszkodik a nő ruhájába, nehogy hirtelen valami elsodorja mellőle. Nem meri nagyobbra kinyitni a csipáját, nehogy a termetes egy jól irányzott csapással beültesse a piactér, minden bizonnyal tápanyagban dús talajába. ~Remélem a kockáknak nem lesz ilyen szaguk. ~*
8193. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:06:41
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:06:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*Bal keze ujjai halántékára tapasztja, ahogy hallja a Kócost elnyújtani a Sea szót is.*
~Húh ez nem lesz egyszerű így.~
*Villan elméjébe, ami újabb fájdalom hullámmal reagál az újabb gondolatra. Na de erőt vesz magán.*
~Essünk túl ezen az egészen.~
*Határozottan közelebb lép, köszön és megszólítja a kockázó férfiakat. Az hogy ez nem tetszik Balkóczának arról fogalma sincsen, de tudna róla sem változtathatna rajta. Hiszen Seawil illemtudó elf leány ilyennek nevelték szülei.*
*Az óriás első szavaira csak bólint és közelebb lép, mire a férfi kíváncsi tekintetével néz szembe, ami levándorol a gnómra. Ez utáni szavakra meghökken. Szerencsét hozó kabalának még nem nézték, ha bár e listájának eléggé színes repertoárja van. Lévén a felemás színű íriszei miatt, folyton valami közhelyes jelzőt aggatnak rá.*
- Azt remélem én is. *mondja mosolyogva, majd rá tér a lényegre.*
- Szeretnénk venni kockát, nem tudom venni lehet-e itt és most. De ha nem akkor csak szeretném megkérdezni hol szerezhetnék magamnak és a… *itt lenéz Balkóczára, na minek mondja a gnómot.*
-… és a barátomnak. *mondja végül ezt. Alkalmi barátságok szövődhetnek ilyen helyzetben is, nemde?*
*Bal keze ujjai halántékára tapasztja, ahogy hallja a Kócost elnyújtani a Sea szót is.*
~Húh ez nem lesz egyszerű így.~
*Villan elméjébe, ami újabb fájdalom hullámmal reagál az újabb gondolatra. Na de erőt vesz magán.*
~Essünk túl ezen az egészen.~
*Határozottan közelebb lép, köszön és megszólítja a kockázó férfiakat. Az hogy ez nem tetszik Balkóczának arról fogalma sincsen, de tudna róla sem változtathatna rajta. Hiszen Seawil illemtudó elf leány ilyennek nevelték szülei.*
*Az óriás első szavaira csak bólint és közelebb lép, mire a férfi kíváncsi tekintetével néz szembe, ami levándorol a gnómra. Ez utáni szavakra meghökken. Szerencsét hozó kabalának még nem nézték, ha bár e listájának eléggé színes repertoárja van. Lévén a felemás színű íriszei miatt, folyton valami közhelyes jelzőt aggatnak rá.*
- Azt remélem én is. *mondja mosolyogva, majd rá tér a lényegre.*
- Szeretnénk venni kockát, nem tudom venni lehet-e itt és most. De ha nem akkor csak szeretném megkérdezni hol szerezhetnék magamnak és a… *itt lenéz Balkóczára, na minek mondja a gnómot.*
-… és a barátomnak. *mondja végül ezt. Alkalmi barátságok szövődhetnek ilyen helyzetben is, nemde?*
8192. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:04:38
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:04:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Odakint, amint átsétál az ajtókereten, megcsapja az arcát a kinti bolond szél. Le is kapná a fejéről a csuklyát, ha nem kapna utána azonnal kézzel. Nem is igazán vannak az utcán, csak azok, akiknek muszáj. Mindenféle furcsa alakot formál a dühödt levegő, akárhol is kap bele a ruhájába, a palást a csuklya csak úgy hajlik és formálódik. Egészen alaktalan pacának tűnhet messzebbről, a sziluettjét nehéz kivenni a szerteszét ágaskodó anyag miatt. Nem egyedül küzd az ítéletidővel, a többiek is pont ugyan így takargatják magukat és ölelgetik a féltett holmijukat. A legtöbben a fal mentén közlekednek, nem az utca közepén, így kisebb felületet adva a dúló veszedelemnek. Ő maga is megáll egy szélvédettebb helyen, ekkor ötlik fel benne, talán nem kellett volna elhagynia a fogadót, ilyen szélviharba talán ott volt a legnagyobb biztonságban.*
-Ezt a szutyok időt! *Szalad ki a száján, miközben a kezével próbálja kevés sikerrel a fején tartani a csuklyát.*
//Nyílt//
*Odakint, amint átsétál az ajtókereten, megcsapja az arcát a kinti bolond szél. Le is kapná a fejéről a csuklyát, ha nem kapna utána azonnal kézzel. Nem is igazán vannak az utcán, csak azok, akiknek muszáj. Mindenféle furcsa alakot formál a dühödt levegő, akárhol is kap bele a ruhájába, a palást a csuklya csak úgy hajlik és formálódik. Egészen alaktalan pacának tűnhet messzebbről, a sziluettjét nehéz kivenni a szerteszét ágaskodó anyag miatt. Nem egyedül küzd az ítéletidővel, a többiek is pont ugyan így takargatják magukat és ölelgetik a féltett holmijukat. A legtöbben a fal mentén közlekednek, nem az utca közepén, így kisebb felületet adva a dúló veszedelemnek. Ő maga is megáll egy szélvédettebb helyen, ekkor ötlik fel benne, talán nem kellett volna elhagynia a fogadót, ilyen szélviharba talán ott volt a legnagyobb biztonságban.*
-Ezt a szutyok időt! *Szalad ki a száján, miközben a kezével próbálja kevés sikerrel a fején tartani a csuklyát.*
8191. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-04 11:06:48
Üzenet elküldve: 2020-02-04 11:06:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
*Az erdőszéli tisztás felől egy fekete telivér hátán érkezik egy magas, erős testalkatú gnóm, és mögötte egy testesebb, idős tündér ül. A piactérre hamar átérnek, hiszen innen vezet majd az útjuk a Pegazusba. Arrapus véleményére igenlően bólint, hogy MilOchass egy alkalmas része pont megfelelő lesz számukra a tanulmányok folytatására, gyakorlásra. A Pegazus gondolata az idős tündért is arra sarkalja, hogy térjenek be egy kicsit átmelegedni. Út közben Arrapus felveti az a gondlatot, hogy a mindent átható erő tanulmányozása nem neki való, legalább is úgy érzi. Való igaz, hogy az éles elme az szükségeltetik az elementális tanulmányokhoz, hiszen rengeteg mindent kell megtanulni mire az ember elmondhatja, hogy tud valamicskét a mindent átható erőről. Elgondolkodik azon, amit az idős tündér mond.*
- Arrapus én nem szeretném erőltetni. Te érzed, hogy szeretnéd-e. Én még tennék egy próbát MilOchass-ban és ha továbbra is úgy érzed, hogy nem neked való, akkor nem nyaggatlak vele többet. Megegyeztünk? *Egy esélyt még szeretne kiharcolni Arrapus részéről és bízik is benne, hogy ez fog sikerülni. Csak még egy próbálkozás és tényleg nem erőlteti tovább. Időközben a piactéren haladnak át, ahol az árusok és a forgatagon át vezet útjuk a Pegazus felé.*
//Tanítás//
*Az erdőszéli tisztás felől egy fekete telivér hátán érkezik egy magas, erős testalkatú gnóm, és mögötte egy testesebb, idős tündér ül. A piactérre hamar átérnek, hiszen innen vezet majd az útjuk a Pegazusba. Arrapus véleményére igenlően bólint, hogy MilOchass egy alkalmas része pont megfelelő lesz számukra a tanulmányok folytatására, gyakorlásra. A Pegazus gondolata az idős tündért is arra sarkalja, hogy térjenek be egy kicsit átmelegedni. Út közben Arrapus felveti az a gondlatot, hogy a mindent átható erő tanulmányozása nem neki való, legalább is úgy érzi. Való igaz, hogy az éles elme az szükségeltetik az elementális tanulmányokhoz, hiszen rengeteg mindent kell megtanulni mire az ember elmondhatja, hogy tud valamicskét a mindent átható erőről. Elgondolkodik azon, amit az idős tündér mond.*
- Arrapus én nem szeretném erőltetni. Te érzed, hogy szeretnéd-e. Én még tennék egy próbát MilOchass-ban és ha továbbra is úgy érzed, hogy nem neked való, akkor nem nyaggatlak vele többet. Megegyeztünk? *Egy esélyt még szeretne kiharcolni Arrapus részéről és bízik is benne, hogy ez fog sikerülni. Csak még egy próbálkozás és tényleg nem erőlteti tovább. Időközben a piactéren haladnak át, ahol az árusok és a forgatagon át vezet útjuk a Pegazus felé.*
8190. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-04 02:38:21
Üzenet elküldve: 2020-02-04 02:38:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Kockát a kócosnak//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Egy feszült pillanat előzi meg a hirtelen lelkes kitörést, nevetést, amit a stand körül álló férfiak hallatnak, de nem mindenki örömteli. Egyikük, aki eddig előre görnyedt most kiegyenesedik, és láthatóvá válik, hogy ő nem egy termetes ember, hanem fajtájához kisebb óriás. Ahogy két hatalmas tenyerével idegesen a pultra csap, szinte az egész bódé megremeg bele, talán az árus úgy vélve, hogy fel is borul hirtelen megkapaszkodik.*
- Verjem bele!
*Szisszen fel mérgesen, de el kell fogadnia, hogyha vesztett is, de jó játék volt. Természetesen nem feltételez csalást, egyszerű szerencsétlenséget, ez részben annak is köszönhető, hogy barátian elkezdik veregetni a hátát, hiszen ők nem idegenek, régóta ismerik egymást.
A játék viszont nem áll meg itt, hiszen ki akarna hazamenni a fazék mellett álló morcos asszonyhoz, amikor elütheti szabadidejét öreg cimborákkal. Ám hölgyek sem maradnak ki a szórakozásból, mert hamarosan kettő lép oda hozzájuk, az óriás pedig meglepetten pillant le rájuk.*
- Mondjad mondjad! Csak bátran!
*Tömörsége nem udvariatlanság, csupán köztudottan nem egy eszes fajt képvisel, mint Seawil mögött bujkáló Balkócza, akire kíváncsian siklik időnként az óriás tekintete. Arcán széles vigyorral igyekszik jelezni a hölgyeknek, hogy nem kívánja bántani őket, nem az emberevő fajta, csupán érdekesnek és aranyosnak találja az aprónépeket.*
- Remélem szerencsét hoztok nekem. Az sajnos elfogyott.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Egy feszült pillanat előzi meg a hirtelen lelkes kitörést, nevetést, amit a stand körül álló férfiak hallatnak, de nem mindenki örömteli. Egyikük, aki eddig előre görnyedt most kiegyenesedik, és láthatóvá válik, hogy ő nem egy termetes ember, hanem fajtájához kisebb óriás. Ahogy két hatalmas tenyerével idegesen a pultra csap, szinte az egész bódé megremeg bele, talán az árus úgy vélve, hogy fel is borul hirtelen megkapaszkodik.*
- Verjem bele!
*Szisszen fel mérgesen, de el kell fogadnia, hogyha vesztett is, de jó játék volt. Természetesen nem feltételez csalást, egyszerű szerencsétlenséget, ez részben annak is köszönhető, hogy barátian elkezdik veregetni a hátát, hiszen ők nem idegenek, régóta ismerik egymást.
A játék viszont nem áll meg itt, hiszen ki akarna hazamenni a fazék mellett álló morcos asszonyhoz, amikor elütheti szabadidejét öreg cimborákkal. Ám hölgyek sem maradnak ki a szórakozásból, mert hamarosan kettő lép oda hozzájuk, az óriás pedig meglepetten pillant le rájuk.*
- Mondjad mondjad! Csak bátran!
*Tömörsége nem udvariatlanság, csupán köztudottan nem egy eszes fajt képvisel, mint Seawil mögött bujkáló Balkócza, akire kíváncsian siklik időnként az óriás tekintete. Arcán széles vigyorral igyekszik jelezni a hölgyeknek, hogy nem kívánja bántani őket, nem az emberevő fajta, csupán érdekesnek és aranyosnak találja az aprónépeket.*
- Remélem szerencsét hoztok nekem. Az sajnos elfogyott.
8189. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:06:09
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:06:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
- Fúúúúú... uhh!
*Kapaszkodik meg egy nagyobb széllökésnél egy oszlopban a vörös fejű apróság. Köpönyegét csak úgy tépi a szél, arca kivehetetlen a csápokként tekergőző hajfürtök, és a rápréselt csuklya alatt. Rá kell jönnie, hogy ha bármit látni kíván, kénytelen a széllel szembe fordulni, ezért erősen kapaszkodva körbearaszol az oszlop körül. A csuklya azonnal hátracsapódik, és göndör fürtjei is meglehetősen vízszintes irányban nyújtóznak hátrafelé, csak sajnos így is néhányat a szájába tömköd a szeszélyes időjárás. Na de ezen is lehet segíteni.*
- Pfű... ehh... phő!
*Némi fejrázás, illedelmes köpködés elég. A szél vadsága ugyan csitulgat kissé, de csak hunyorogva és könnyezve pislog, ahogy igyekszik környezetét felmérni. Nos, a piactér szélét végre sikerült elérnie, azt már sejti. Piheg egy sort, mielőtt új irányt vesz. A legközelebbi oszlophoz valószínűleg. Ki is szemeli leendő támaszát, és kivárja a járókelők között az első alkalmas ablakot, amikor nekiindulhat szinte csukott szemmel dacolva a kavargó porral. Nem csak alacsony, de vékonyka is, ellenben ruhája és köpenye remek támadási felület, hogy egyensúlyából kibillentsék a nagyobb széllökések. Miért is nem hozott magával több könyvet? Jó vaskosakat!*
//Nyílt//
- Fúúúúú... uhh!
*Kapaszkodik meg egy nagyobb széllökésnél egy oszlopban a vörös fejű apróság. Köpönyegét csak úgy tépi a szél, arca kivehetetlen a csápokként tekergőző hajfürtök, és a rápréselt csuklya alatt. Rá kell jönnie, hogy ha bármit látni kíván, kénytelen a széllel szembe fordulni, ezért erősen kapaszkodva körbearaszol az oszlop körül. A csuklya azonnal hátracsapódik, és göndör fürtjei is meglehetősen vízszintes irányban nyújtóznak hátrafelé, csak sajnos így is néhányat a szájába tömköd a szeszélyes időjárás. Na de ezen is lehet segíteni.*
- Pfű... ehh... phő!
*Némi fejrázás, illedelmes köpködés elég. A szél vadsága ugyan csitulgat kissé, de csak hunyorogva és könnyezve pislog, ahogy igyekszik környezetét felmérni. Nos, a piactér szélét végre sikerült elérnie, azt már sejti. Piheg egy sort, mielőtt új irányt vesz. A legközelebbi oszlophoz valószínűleg. Ki is szemeli leendő támaszát, és kivárja a járókelők között az első alkalmas ablakot, amikor nekiindulhat szinte csukott szemmel dacolva a kavargó porral. Nem csak alacsony, de vékonyka is, ellenben ruhája és köpenye remek támadási felület, hogy egyensúlyából kibillentsék a nagyobb széllökések. Miért is nem hozott magával több könyvet? Jó vaskosakat!*
8188. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-01 17:39:09
Üzenet elküldve: 2020-02-01 17:39:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Nem kell neki kétszer mondani, akkor használja azt a nevet, amit a nő mondott, ha akarja, még kecskeszarvnak is hívja, az már igazán nem az ő dolga, ki mihez ragaszkodik.*
-Rendben Seeeeeeeaaaaaaaa! *Rángatja tovább a ruháját és megmutatja, hogy ő nem csak az é betűt tudja elnyújtva koptatni. Aztán érkezik a tett is és nagyon arra hajaz a helyzet, hogy a nő igenis segíteni fog neki, a folyamat elindult, már csak a végeredmény kétes. Egész végig a másik háta mögül kukucskál ki, ha már ló legyen kövér és védje is meg a szőrös szeszkazánoktól, ha elfajul a helyzet. ~”Lehetne egy kérdésem önökhköz?” Milyen fennkölt és milyen úri, csak aztán nehogy azt merjék válaszolni, hogy nem.~ Máris keresi a dolog hátulütőit, mert szerinte a másik rosszul kezdett neki a tárgyalásnak, csak simán oda kellett volna csapni azt asztalra.*
*Nem kell neki kétszer mondani, akkor használja azt a nevet, amit a nő mondott, ha akarja, még kecskeszarvnak is hívja, az már igazán nem az ő dolga, ki mihez ragaszkodik.*
-Rendben Seeeeeeeaaaaaaaa! *Rángatja tovább a ruháját és megmutatja, hogy ő nem csak az é betűt tudja elnyújtva koptatni. Aztán érkezik a tett is és nagyon arra hajaz a helyzet, hogy a nő igenis segíteni fog neki, a folyamat elindult, már csak a végeredmény kétes. Egész végig a másik háta mögül kukucskál ki, ha már ló legyen kövér és védje is meg a szőrös szeszkazánoktól, ha elfajul a helyzet. ~”Lehetne egy kérdésem önökhköz?” Milyen fennkölt és milyen úri, csak aztán nehogy azt merjék válaszolni, hogy nem.~ Máris keresi a dolog hátulütőit, mert szerinte a másik rosszul kezdett neki a tárgyalásnak, csak simán oda kellett volna csapni azt asztalra.*
8187. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-31 20:30:38
Üzenet elküldve: 2020-01-31 20:30:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*Ez az éles é betű, ahogy a kis pöttöm kiejti. Hasogató fejfájásának határozottan nem tesz jót. Oda néz a férfiakkal körülvett stand felé. Tényleg dobálnak valamit, valami kockát? Közelebb lép, kissé húzza magát, aztán homlokát ráncolva látja azok, dobókockák.*
- Figyelj kis Kócos, hívj Sea-ának a néni helyett és akkor meg lehet segítek. *kezd egyezkedni, de ha még egyszer kiejti a néni szót, hát biz isten itt hagyja a fekete hajút. Homlokát dörzsölve néz le a Kócosra, majd fel a férfiakra. Közelebb lép, mert hát azért segíteni fog. Már megállt, már végül is ezen gondolkozik. Miközben a Kis Kócos szavai mosolyt csalnak ajkára. Hogyan is juthatná egy dobókockához a Kócost.*
*Határozottan lép fel, és mivel az ember férfiak átlagos magasságát eléri, így nem nézhetik semminek, mint a mélynövésű lányt.*
- Hm, *köszörüli meg a torkát.*
- Elnézést. Uraim! *szólítja meg a standnál állókat. *
- Szép napot önöknek! *köszönti őket, aztán rátér a lényegre.*
- Lehetne egy kérdésem önökhöz? *kérdezi, majd közelebb lép, és igyekszik, nem mutatni mennyire fáj a feje, hiszen csak az kell, hogy másnaposnak nézzék. Bár alkohol szagot nem áraszt magából, sőt kellemes virágos rét illata lengi körbe Seát.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.31 20:32:19
*Ez az éles é betű, ahogy a kis pöttöm kiejti. Hasogató fejfájásának határozottan nem tesz jót. Oda néz a férfiakkal körülvett stand felé. Tényleg dobálnak valamit, valami kockát? Közelebb lép, kissé húzza magát, aztán homlokát ráncolva látja azok, dobókockák.*
- Figyelj kis Kócos, hívj Sea-ának a néni helyett és akkor meg lehet segítek. *kezd egyezkedni, de ha még egyszer kiejti a néni szót, hát biz isten itt hagyja a fekete hajút. Homlokát dörzsölve néz le a Kócosra, majd fel a férfiakra. Közelebb lép, mert hát azért segíteni fog. Már megállt, már végül is ezen gondolkozik. Miközben a Kis Kócos szavai mosolyt csalnak ajkára. Hogyan is juthatná egy dobókockához a Kócost.*
*Határozottan lép fel, és mivel az ember férfiak átlagos magasságát eléri, így nem nézhetik semminek, mint a mélynövésű lányt.*
- Hm, *köszörüli meg a torkát.*
- Elnézést. Uraim! *szólítja meg a standnál állókat. *
- Szép napot önöknek! *köszönti őket, aztán rátér a lényegre.*
- Lehetne egy kérdésem önökhöz? *kérdezi, majd közelebb lép, és igyekszik, nem mutatni mennyire fáj a feje, hiszen csak az kell, hogy másnaposnak nézzék. Bár alkohol szagot nem áraszt magából, sőt kellemes virágos rét illata lengi körbe Seát.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.31 20:32:19
8186. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-31 15:58:00
Üzenet elküldve: 2020-01-31 15:58:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Téli vásár //
* Már indulna is, mikor a szeme sarkából egy ígéretes szemétkupac még megpillant. Semmi érdekeset nem talál benne, csak haszontalan szemetet. Az utolsó dolog, ami a kezébe kerül egy rossz kabát, de rá biztos nem lenne jó. Mikor félre löki, akkor hallja meg, hogy valami megkoccan benne. Jobban átkutatva két üvegcsét talál. Egyik világos kék a másik meg zöld.*
- Én már láttam ilyet korábban. A harcosok mindig tartottak maguknál ilyen zöldet. Azt mondták, hogy meggyógyítja őket. A kékről nem tudok semmit, de jobb lesz eltenni.* Nes egyetértőnem bólint rá és végre tovább haladnak a zsivaj felé.*
- Már jártunk itt. Szóval erről is be lehet jönni ide. Nézzünk szét! Mintha most másabb lenne. Valamit ünnepelnek.* Ahogy haladnak befelé a talpuk alatt ropogni kezd a hó. Ciri rögvest. ujjongani kezd.*
- Ez hó! Látod?
~ És akkor mit csináljak vele? Meglehet enni? Ha nem akkor nem is érdekel.~
- Meglehet hát.* Vágja rá és lehajol, hogy felvegyen egy marékkal.
~ Ez hideg. Kíváncsi vagyok, hogy milyen íze lehet.~ Rögvest meg is kóstolja. Nem mondaná azt, hogy rossz lenne. Inkább csak fura. Felbuzdulva rajta, hogy jó betöm egy nagyobb adagot is a szájába, de rögtön köpi is kifelé, mert majd szétfagy tőle a képe.*
~ Brrr. Inkább nem eszek belőle többet.~
- Nem kell rögtön mindent behabzsolni. Amúgy ez csak víz. Ha hideg van ilyen hullik az égből eső helyet.* Magyarázza neki. Aztán felvesz még egy kicsit és egy golyót gyúr belőle, amit az egyik falhoz dob.*
- Látod milyen mókás? Próbáld ki te is!* Ez egy kicsit felkelti Nes érdeklődését is. Felvesz egy adag havat és összegyúrja. Aztán eldobja, de ő nem veszi a fáradságot, hogy valamilyen falhoz vágja. Egyszerűen csak útjára engedi. A golyó pedig pont egy járókelőt talál fejen. Nagyon vicces látványt nyújt. El is kezd nevetni, hogy szinte majd megszakad. De aztán le kell lépnie, mert a dühös emberke fenyegetően indul el felé. Gyorsan beszalad a tömeg közzé.*
~ Igazad volt ez tényleg mókás volt.~
~ Mondtam én, de legközelebb vigyázz, mert ha megcsípnek minket, akkor jaj lesz nekünk.~ * Most, hogy sok ember között vannak, csak gondolatban kommunikál vele Ciri. Van most idejük bőven, ezért körbe járják az egész vásárt. Meg lesik a jégszobrokat és a tűzvarázslókat is. Főleg a tüzesek nyűgözik le őket.*
~ Azta ez nagyon jól néz ki. Én is megakarom tanulni!~
~ Ez nem olyan egyszerű hosszú időn keresztül tanulják az ilyesmit. Meg erre születni kell. Talán egyszer mi is tanulhatunk ilyesmit, de most nem hiszem.~ *Oktatja ki és tovább bámulják a lobogó tüzeket. A látvány felettébb szórakoztatja őket. Na de ez sem tart örökké. Így hát a műsor végeztével letelepednek az egyik melegedőhely mellé. A hóba taposva egy valami piros anyagot pillant meg Nes.*
~ Az mi?~
~ Az a piros? Nézzük meg!~ * Azzal kiemeli a hóból és a kezébe veszi. Egy bojtos sapka az, csak szegény kicsit koszos. Valami gyerek veszíthette el.*
~ Ez egy sapka, ami most már a miénk. Ha megszárad, akkor hordhatjuk. Megvéd majd a hidegtől. Tiszta haszon.~* Válaszol neki és a tűzhöz tartja, hogy mihamarabb megszáradjon. Amíg szárad van lehetősége a hóról felszedni az elszóródott ételdarabokat. Van itt mindenféle nyalánkság. Néhány szem gesztenye, egy pár szem mandula, félig megevett fahéjas alma. Meg hasonló finomságok, amit melegedés közben szórtak szét a látogatók. A földről való evés miatt a közeléből kezdenek távozni a melegedők. Közben morognak az orruk alatt, hogy pont ide kellet jönnie a kis csövesnek. De ez őket nem érdekli. Főleg Nest nem. Őt a finomságok nyűgözik le. Ez az érzés amit annyira szeret. A finom ételek maradéka nem csak őt kezdik el érdekelni. Egy patkány is erre vetődik, ami fura mert ezek a kis kártevők jobban szeretnek a védettebb terepen mozogni. Ez a példány is csak azért került ide, mert nemrég szabadult el az egyik kereskedőtől. Nincs benne félelem érzet, mert nem vadon nevelkedett. Nem is zavartatja magát a lány miatt. Csak szedegeti a morzsákat.*
~ Egy patkány. Jaj de aranyos!~
~ Most nem vagyok rá éhes. Van jobb.~* Felel rá egykedvűen Nes. Ciri sem akarja megenni inkább elkezdi hívogatni magához.*
- Gyere kicsi! Gyere szépen!* Akkor lepődik meg, amikor a kisállat oda megy hozzá a hívó szóra és a tenyerére mászik. Csóri tisztára átnedvesedett és most remeg a hidegben.*
- Nézd idejött hozzám! Jaj szegény nagyon fázik. Gyere majd én megmelengetlek!* Azzal két kézbe veszi és kicsit közelebb tartja a tűzhöz. Nest ez még mindig nem izgatja. Inkább csak figyeli, hogy Ciri mit művel.*
- Megtartjuk! Ő lesz a mi kis jószágunk!* Jelenti ki határozottan.*
- Ez a sapka meg a patkány olyan 70 aranyat érhet a Mesélő (Meia) kereskedőknél.
* Jelenti ki a tudatlan megszállójának, bár az még nincs tisztába az ilyesmikkel.*
~ Miről beszélsz te itt?~
- A lényeg az, hogy jól jártunk a talált dolgokkal. Amúgy aranyat kellet volna adni értük. Az arany olyan dolog, amiért megkaphatsz bármit.
~ Bármit? Ez jól hangzik. Szereznünk kéne ilyen aranyat.~
- Nem olyan egyszerű az. Majd később mesélek róla. Most menjünk tovább!* Adja ki a parancsot és már indul is tovább. A patkányt berakja a táskája egyik kis zsebébe. Az meg begömbölyödik oda és elalszik.*
* Már indulna is, mikor a szeme sarkából egy ígéretes szemétkupac még megpillant. Semmi érdekeset nem talál benne, csak haszontalan szemetet. Az utolsó dolog, ami a kezébe kerül egy rossz kabát, de rá biztos nem lenne jó. Mikor félre löki, akkor hallja meg, hogy valami megkoccan benne. Jobban átkutatva két üvegcsét talál. Egyik világos kék a másik meg zöld.*
- Én már láttam ilyet korábban. A harcosok mindig tartottak maguknál ilyen zöldet. Azt mondták, hogy meggyógyítja őket. A kékről nem tudok semmit, de jobb lesz eltenni.* Nes egyetértőnem bólint rá és végre tovább haladnak a zsivaj felé.*
- Már jártunk itt. Szóval erről is be lehet jönni ide. Nézzünk szét! Mintha most másabb lenne. Valamit ünnepelnek.* Ahogy haladnak befelé a talpuk alatt ropogni kezd a hó. Ciri rögvest. ujjongani kezd.*
- Ez hó! Látod?
~ És akkor mit csináljak vele? Meglehet enni? Ha nem akkor nem is érdekel.~
- Meglehet hát.* Vágja rá és lehajol, hogy felvegyen egy marékkal.
~ Ez hideg. Kíváncsi vagyok, hogy milyen íze lehet.~ Rögvest meg is kóstolja. Nem mondaná azt, hogy rossz lenne. Inkább csak fura. Felbuzdulva rajta, hogy jó betöm egy nagyobb adagot is a szájába, de rögtön köpi is kifelé, mert majd szétfagy tőle a képe.*
~ Brrr. Inkább nem eszek belőle többet.~
- Nem kell rögtön mindent behabzsolni. Amúgy ez csak víz. Ha hideg van ilyen hullik az égből eső helyet.* Magyarázza neki. Aztán felvesz még egy kicsit és egy golyót gyúr belőle, amit az egyik falhoz dob.*
- Látod milyen mókás? Próbáld ki te is!* Ez egy kicsit felkelti Nes érdeklődését is. Felvesz egy adag havat és összegyúrja. Aztán eldobja, de ő nem veszi a fáradságot, hogy valamilyen falhoz vágja. Egyszerűen csak útjára engedi. A golyó pedig pont egy járókelőt talál fejen. Nagyon vicces látványt nyújt. El is kezd nevetni, hogy szinte majd megszakad. De aztán le kell lépnie, mert a dühös emberke fenyegetően indul el felé. Gyorsan beszalad a tömeg közzé.*
~ Igazad volt ez tényleg mókás volt.~
~ Mondtam én, de legközelebb vigyázz, mert ha megcsípnek minket, akkor jaj lesz nekünk.~ * Most, hogy sok ember között vannak, csak gondolatban kommunikál vele Ciri. Van most idejük bőven, ezért körbe járják az egész vásárt. Meg lesik a jégszobrokat és a tűzvarázslókat is. Főleg a tüzesek nyűgözik le őket.*
~ Azta ez nagyon jól néz ki. Én is megakarom tanulni!~
~ Ez nem olyan egyszerű hosszú időn keresztül tanulják az ilyesmit. Meg erre születni kell. Talán egyszer mi is tanulhatunk ilyesmit, de most nem hiszem.~ *Oktatja ki és tovább bámulják a lobogó tüzeket. A látvány felettébb szórakoztatja őket. Na de ez sem tart örökké. Így hát a műsor végeztével letelepednek az egyik melegedőhely mellé. A hóba taposva egy valami piros anyagot pillant meg Nes.*
~ Az mi?~
~ Az a piros? Nézzük meg!~ * Azzal kiemeli a hóból és a kezébe veszi. Egy bojtos sapka az, csak szegény kicsit koszos. Valami gyerek veszíthette el.*
~ Ez egy sapka, ami most már a miénk. Ha megszárad, akkor hordhatjuk. Megvéd majd a hidegtől. Tiszta haszon.~* Válaszol neki és a tűzhöz tartja, hogy mihamarabb megszáradjon. Amíg szárad van lehetősége a hóról felszedni az elszóródott ételdarabokat. Van itt mindenféle nyalánkság. Néhány szem gesztenye, egy pár szem mandula, félig megevett fahéjas alma. Meg hasonló finomságok, amit melegedés közben szórtak szét a látogatók. A földről való evés miatt a közeléből kezdenek távozni a melegedők. Közben morognak az orruk alatt, hogy pont ide kellet jönnie a kis csövesnek. De ez őket nem érdekli. Főleg Nest nem. Őt a finomságok nyűgözik le. Ez az érzés amit annyira szeret. A finom ételek maradéka nem csak őt kezdik el érdekelni. Egy patkány is erre vetődik, ami fura mert ezek a kis kártevők jobban szeretnek a védettebb terepen mozogni. Ez a példány is csak azért került ide, mert nemrég szabadult el az egyik kereskedőtől. Nincs benne félelem érzet, mert nem vadon nevelkedett. Nem is zavartatja magát a lány miatt. Csak szedegeti a morzsákat.*
~ Egy patkány. Jaj de aranyos!~
~ Most nem vagyok rá éhes. Van jobb.~* Felel rá egykedvűen Nes. Ciri sem akarja megenni inkább elkezdi hívogatni magához.*
- Gyere kicsi! Gyere szépen!* Akkor lepődik meg, amikor a kisállat oda megy hozzá a hívó szóra és a tenyerére mászik. Csóri tisztára átnedvesedett és most remeg a hidegben.*
- Nézd idejött hozzám! Jaj szegény nagyon fázik. Gyere majd én megmelengetlek!* Azzal két kézbe veszi és kicsit közelebb tartja a tűzhöz. Nest ez még mindig nem izgatja. Inkább csak figyeli, hogy Ciri mit művel.*
- Megtartjuk! Ő lesz a mi kis jószágunk!* Jelenti ki határozottan.*
- Ez a sapka meg a patkány olyan 70 aranyat érhet a Mesélő (Meia) kereskedőknél.
* Jelenti ki a tudatlan megszállójának, bár az még nincs tisztába az ilyesmikkel.*~ Miről beszélsz te itt?~
- A lényeg az, hogy jól jártunk a talált dolgokkal. Amúgy aranyat kellet volna adni értük. Az arany olyan dolog, amiért megkaphatsz bármit.
~ Bármit? Ez jól hangzik. Szereznünk kéne ilyen aranyat.~
- Nem olyan egyszerű az. Majd később mesélek róla. Most menjünk tovább!* Adja ki a parancsot és már indul is tovább. A patkányt berakja a táskája egyik kis zsebébe. Az meg begömbölyödik oda és elalszik.*
8185. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-29 16:42:13
Üzenet elküldve: 2020-01-29 16:42:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Teljesen biztos benne, hogy gyermeki látszatának, azaz remek színészi képességeinek és ellenállhatatlan karizmájának köszönheti azt, hogy a nő úgy tűnik segítségre hajlandó. Nem akarja túl gyorsan elárulni magát, így próbál nem kiesni a szerepből, miközben válaszol, el is telik néhány pillanat, míg gondolkodik a feleleten.*
-Nééééni! *Még egyszer megnyomja az é betűt erősen.*
-Azok ott elzavartak, de nekem úgy tűnik, hogy jól szórakoznak. Én is akarok olyat! Szerzel nekem? Olyat, amit dobigálnak. *Néz nagy ártatlan szemekkel fel a másikra, azaz próbál. De nem igazán hagy sok időt, hogy a nő jobban szemügyre tudja venni a külsejét, még lebukna, inkább a ruhájánál fogva kezdi húzni, ha az hagyja. Egy bódé felé igyekszik, a pultjánál férfiak könyökölnek és serényen csapkodják is az öklüket. Közelebb érve látszik, hogy a bódé sarkában ücsörgő társaság néha felhangon felhorkan, majd aranycsilingelés és morgás. Egyértelműen valamiféle fogadások zajlanak a középpontban álló néhány ezüstkocka körül.*
-Igazságtalanság, hogy ők játszhatnak, nekem meg nem adnak belőle! *Horkan fel, kicsit rekedtesebb bosszankodással.*
-De majd te Néni megmutatod nekik, hogy kell kesztyűbe… ~fingani.~ dudálni! *Vált ismét kicsit lágyabb hangra, még a végén elszalad a kiszemelt alany.*
*Teljesen biztos benne, hogy gyermeki látszatának, azaz remek színészi képességeinek és ellenállhatatlan karizmájának köszönheti azt, hogy a nő úgy tűnik segítségre hajlandó. Nem akarja túl gyorsan elárulni magát, így próbál nem kiesni a szerepből, miközben válaszol, el is telik néhány pillanat, míg gondolkodik a feleleten.*
-Nééééni! *Még egyszer megnyomja az é betűt erősen.*
-Azok ott elzavartak, de nekem úgy tűnik, hogy jól szórakoznak. Én is akarok olyat! Szerzel nekem? Olyat, amit dobigálnak. *Néz nagy ártatlan szemekkel fel a másikra, azaz próbál. De nem igazán hagy sok időt, hogy a nő jobban szemügyre tudja venni a külsejét, még lebukna, inkább a ruhájánál fogva kezdi húzni, ha az hagyja. Egy bódé felé igyekszik, a pultjánál férfiak könyökölnek és serényen csapkodják is az öklüket. Közelebb érve látszik, hogy a bódé sarkában ücsörgő társaság néha felhangon felhorkan, majd aranycsilingelés és morgás. Egyértelműen valamiféle fogadások zajlanak a középpontban álló néhány ezüstkocka körül.*
-Igazságtalanság, hogy ők játszhatnak, nekem meg nem adnak belőle! *Horkan fel, kicsit rekedtesebb bosszankodással.*
-De majd te Néni megmutatod nekik, hogy kell kesztyűbe… ~fingani.~ dudálni! *Vált ismét kicsit lágyabb hangra, még a végén elszalad a kiszemelt alany.*
8184. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:37:22
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:37:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*Mókás látni a kis gnómot, ahogy pufog, dühöng. Sosem tudta megállapítani, hogy ezek a szerzetek mikortól felnőttek vagy mikortól még gyereknek mondhatók. Igaz általában Sea elf faja miatt sem beazonosítható. Sokan gyereknek nézik, aki magasra nyúlt, és ezért sok félreértésbe keveredik. Persze a saját korát női mivoltához képest sosem vallja be, talán ha leitatatják egyszer, talán akkor. Így gondolkozik, mikor a kis fekete hajú nőszemély közelebb jön, megrángatja a ruháját. Nem érzékeny az ilyesmire, de most fáj a feje. Kétszer erősebben kel életre a lüktetés elméjében, ahogy meghallja a rekedtes hangot.*
~Óh igen ez egy mihaszna kölyök…~
*Gondolja, és lepillant kócosra.*
- Igen, segítek, mit szeretnél? *érdeklődik halk lágy hangján. Közben kezével homlokát dörzsöli meg, majd halántékára tapasztja az ujjait. Egyelőre többet nem mond, csak várja mivel rukkol elő a másik.*
*Mókás látni a kis gnómot, ahogy pufog, dühöng. Sosem tudta megállapítani, hogy ezek a szerzetek mikortól felnőttek vagy mikortól még gyereknek mondhatók. Igaz általában Sea elf faja miatt sem beazonosítható. Sokan gyereknek nézik, aki magasra nyúlt, és ezért sok félreértésbe keveredik. Persze a saját korát női mivoltához képest sosem vallja be, talán ha leitatatják egyszer, talán akkor. Így gondolkozik, mikor a kis fekete hajú nőszemély közelebb jön, megrángatja a ruháját. Nem érzékeny az ilyesmire, de most fáj a feje. Kétszer erősebben kel életre a lüktetés elméjében, ahogy meghallja a rekedtes hangot.*
~Óh igen ez egy mihaszna kölyök…~
*Gondolja, és lepillant kócosra.*
- Igen, segítek, mit szeretnél? *érdeklődik halk lágy hangján. Közben kezével homlokát dörzsöli meg, majd halántékára tapasztja az ujjait. Egyelőre többet nem mond, csak várja mivel rukkol elő a másik.*
8183. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-28 06:05:20
Üzenet elküldve: 2020-01-28 06:05:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Kis gnómunk a piactéren sétálgat, nézelődik, hogy vajon mi is lenne kedvére való. Bár alacsony termetű, azért még nagyjából látja a standokon elhelyezett árukat. Mindenféle jó és hasznos dolgot keres, nem feltétlenül vásárlás szempontjából, csak úgy nézelődik, hátha lesz valami ami a kedvére való, ha meg nem, az se baj. A tömeg nem lepi meg, hiszen egy város piacán a sok ember nem ritkaság, épp az lenne a baj, ha kevés ember lenne, hisz akkor a piac is bezárhatna. Vagy meg se nyílt volna, hiszen annak akkor nem lenne sok értelme.*
8182. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:52:35
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:52:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
*Eléri a Piacteret, nem is habozik sokáig. Megtekinti a foltokat, ha azok nem száradtak fel, amire azért elég kicsi az esély, ennyi idő alatt, vagy inkább hordta szét őket a tömeg, undorodva kell rátekintenie. ~ Mire jó ez az egész? Ha bajuk van egymással, másként rendezzék le. A civileket miért kell belevonni. ~ Számára ez érthetetlen, mint maga az egész város jelenleg. Artheniorban teljes a káosz, annyira nagy, amilyet még Wegtorenben sem látott soha, pedig ott még rendes vezetőség sincs. ~ Tényleg, itt kéne lennie most is tanácsnak, de vajon van is? Vagy esetleg egy ember irányítana mindent? Vagy senki. Mindkettő nagyon szomorú lenne. ~ Cinikusság is kéreckedik a gondolataiba, jócskán. Félelmetes számára mindkettő, hiszen anarchiához vezethetnek, ami azért Raeneroldnál nagyon tág fogalommá tudja kinőni magát. Jelentheti azt, hogy teljesen eluralkodik a rendetlenség, s borzalmas dolgok történhetnek, de az is megeshet, hogy csak egy nem megszokott és általa kivitelezhetetlennek tartott dologra érti ezt, mint a rendszerváltás.
Nagy sóhajok, gonosz, kételyeket maguk után vonó gondolatok kísérik el a varázsital árusig, ahol a ráruházott összegből annyi italt próbál megvenni, amennyit csak tud. Valójában lelkiismeret furdalása is van egy kicsit a történtek miatt, mintha megakadályozhatta volna, vagy mintha hatással is lenne akármire. Szeretne többet kēpzelni magáról, legalábbis abban az értelemben, hogy többet is tehetett volna, de ez sajnos, vagy nem sajnos, csak spekuláció marad. Az is idegesíti, hogy ilyen drágán tud csak varázsitalokhoz jutni, ehhez is kevésnek érzi most magát. Inkább rohan vissza Hóvirággal és Fogóval, s megpróbál majd ellátni annyi sebesültet, amennyit csak tud. Talán abban már hasznosnak bizonyul, még maga előtt is.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.10 22:17:25, a következő indokkal:
Játékos kérése
*Eléri a Piacteret, nem is habozik sokáig. Megtekinti a foltokat, ha azok nem száradtak fel, amire azért elég kicsi az esély, ennyi idő alatt, vagy inkább hordta szét őket a tömeg, undorodva kell rátekintenie. ~ Mire jó ez az egész? Ha bajuk van egymással, másként rendezzék le. A civileket miért kell belevonni. ~ Számára ez érthetetlen, mint maga az egész város jelenleg. Artheniorban teljes a káosz, annyira nagy, amilyet még Wegtorenben sem látott soha, pedig ott még rendes vezetőség sincs. ~ Tényleg, itt kéne lennie most is tanácsnak, de vajon van is? Vagy esetleg egy ember irányítana mindent? Vagy senki. Mindkettő nagyon szomorú lenne. ~ Cinikusság is kéreckedik a gondolataiba, jócskán. Félelmetes számára mindkettő, hiszen anarchiához vezethetnek, ami azért Raeneroldnál nagyon tág fogalommá tudja kinőni magát. Jelentheti azt, hogy teljesen eluralkodik a rendetlenség, s borzalmas dolgok történhetnek, de az is megeshet, hogy csak egy nem megszokott és általa kivitelezhetetlennek tartott dologra érti ezt, mint a rendszerváltás.
Nagy sóhajok, gonosz, kételyeket maguk után vonó gondolatok kísérik el a varázsital árusig, ahol a ráruházott összegből annyi italt próbál megvenni, amennyit csak tud. Valójában lelkiismeret furdalása is van egy kicsit a történtek miatt, mintha megakadályozhatta volna, vagy mintha hatással is lenne akármire. Szeretne többet kēpzelni magáról, legalábbis abban az értelemben, hogy többet is tehetett volna, de ez sajnos, vagy nem sajnos, csak spekuláció marad. Az is idegesíti, hogy ilyen drágán tud csak varázsitalokhoz jutni, ehhez is kevésnek érzi most magát. Inkább rohan vissza Hóvirággal és Fogóval, s megpróbál majd ellátni annyi sebesültet, amennyit csak tud. Talán abban már hasznosnak bizonyul, még maga előtt is.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.10 22:17:25, a következő indokkal:
Játékos kérése
8181. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-27 11:35:19
Üzenet elküldve: 2020-01-27 11:35:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Ahogy elzavarásra kerül mind a játéktól, mind a ponyvától, mérgében már, hogy nem fel is robbanna, ha a gnómok olyanra képesek lennének, mikor is néhány nagyobb lélegzetvétel után alább hagy fejének vöröses árnyalata. ~Azok a piperkőc senkiháziak! ~ Nézelődik biztonságos távolságból, mert nem hiányzik ám neki a szemétszagú haj, meg a kukamerülés, tudja jól, hogy ez lenne a vége. Mert a méret számít, és csakis az! Miközben elátkozza az összes ismert rontással mindazokat, akik elhessegették, megpillant még egy érdeklődőt a társaság közelében, aki ritkásabb borostával és kecsesebb alakkal rendelkezik. ~Egy ilyen csinos pofinak biztos nem tudnának nemet mondani. Nem mintha féltékeny lennék rá… Tartsa csak meg, még az kéne, hogy engem akarjanak tapizni azok a buznyerákok. ~ Fordítja kicsit el a fejét, majd visszapislog. Aztán eldönti magában, hogy odamegy, és mivel úgy fest, őt is izgatja a dolog, talán dűlőre tudnak majd jutni. Odaslattyog a nő mellé és megrángatja a ruháját, hogy felkeltse a figyelmét.*
-Tessék mondani néni! *Szólal meg kicsit rekettesen, már megszokta, hogy gyereknek nézik, talán néha ez hasznára is válhatna.*
-Néééni! *Nyomja meg idióta módon a magánhangzót.*
-Teccik tudni nekem segíteni? *Néz fel rá nagy bánatos szemekkel, sírosra görbítve a szája szegletét.*
*Ahogy elzavarásra kerül mind a játéktól, mind a ponyvától, mérgében már, hogy nem fel is robbanna, ha a gnómok olyanra képesek lennének, mikor is néhány nagyobb lélegzetvétel után alább hagy fejének vöröses árnyalata. ~Azok a piperkőc senkiháziak! ~ Nézelődik biztonságos távolságból, mert nem hiányzik ám neki a szemétszagú haj, meg a kukamerülés, tudja jól, hogy ez lenne a vége. Mert a méret számít, és csakis az! Miközben elátkozza az összes ismert rontással mindazokat, akik elhessegették, megpillant még egy érdeklődőt a társaság közelében, aki ritkásabb borostával és kecsesebb alakkal rendelkezik. ~Egy ilyen csinos pofinak biztos nem tudnának nemet mondani. Nem mintha féltékeny lennék rá… Tartsa csak meg, még az kéne, hogy engem akarjanak tapizni azok a buznyerákok. ~ Fordítja kicsit el a fejét, majd visszapislog. Aztán eldönti magában, hogy odamegy, és mivel úgy fest, őt is izgatja a dolog, talán dűlőre tudnak majd jutni. Odaslattyog a nő mellé és megrángatja a ruháját, hogy felkeltse a figyelmét.*
-Tessék mondani néni! *Szólal meg kicsit rekettesen, már megszokta, hogy gyereknek nézik, talán néha ez hasznára is válhatna.*
-Néééni! *Nyomja meg idióta módon a magánhangzót.*
-Teccik tudni nekem segíteni? *Néz fel rá nagy bánatos szemekkel, sírosra görbítve a szája szegletét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10037-10056