Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 336 (6701. - 6720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6720. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-12 22:46:51
Üzenet elküldve: 2018-01-12 22:46:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Remélem, hogy a következő haton több sikerrel jársz. *Őszintén kívánja, hogy a következő látogatásakor találjon az ifjú még fehér bájitalt, és hogy akkor semmilyen szerencsétlenség ne történjen vele.
A mágikus italokkal, növényekkel kapcsolatos válaszát egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatja. Részben azért, mert világéletében városi elf volt, és el sem tudja képzelni, milyen lehet a vadon mélyén élni, másfelől - és ami ennél is érdekesebb - a mágikus növények, és a belőlük készíthető italok.*
- Értem, tehát gyógyító és herbalista. Elismerésre méltó szakma. *Biccent mellé tiszteletteljesen.*
- Hát igen, tél idején gondolom nem sok mindent lehet már begyűjteni az alapanyagok közül. De mondd, hogy lesz a mágikus növényből bájital? Általában melyik része kell ezeknek? Kell valamilyen speciális módszer vagy rituálé, hogy a megfelelő hatású komponenseket nyerd ki belőlük, vagy egyszerűen benne van a levükben, ami a bájital működéséhez kell. És mitől mágikusak ezek a növények? Önmagukban is van valami hatásuk? Jaj, bocsánat, azt hiszem, egy kicsit elragadtattam magam. *Kap észbe, hogy egész áradatnyi kérdést zúdított szegény ifjúra. Még jó, hogy nem kezdett egyből mindenféle titkos receptek meg hasonlók után érdeklődni.*
- Néha kicsit el tud szaladni velem ló, ha egy érdekes témáról hallok. A mágikus növények, meg a bájitalok pedig ezek közé tartoznak. Legalábbis számomra.
- Remélem, hogy a következő haton több sikerrel jársz. *Őszintén kívánja, hogy a következő látogatásakor találjon az ifjú még fehér bájitalt, és hogy akkor semmilyen szerencsétlenség ne történjen vele.
A mágikus italokkal, növényekkel kapcsolatos válaszát egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatja. Részben azért, mert világéletében városi elf volt, és el sem tudja képzelni, milyen lehet a vadon mélyén élni, másfelől - és ami ennél is érdekesebb - a mágikus növények, és a belőlük készíthető italok.*
- Értem, tehát gyógyító és herbalista. Elismerésre méltó szakma. *Biccent mellé tiszteletteljesen.*
- Hát igen, tél idején gondolom nem sok mindent lehet már begyűjteni az alapanyagok közül. De mondd, hogy lesz a mágikus növényből bájital? Általában melyik része kell ezeknek? Kell valamilyen speciális módszer vagy rituálé, hogy a megfelelő hatású komponenseket nyerd ki belőlük, vagy egyszerűen benne van a levükben, ami a bájital működéséhez kell. És mitől mágikusak ezek a növények? Önmagukban is van valami hatásuk? Jaj, bocsánat, azt hiszem, egy kicsit elragadtattam magam. *Kap észbe, hogy egész áradatnyi kérdést zúdított szegény ifjúra. Még jó, hogy nem kezdett egyből mindenféle titkos receptek meg hasonlók után érdeklődni.*
- Néha kicsit el tud szaladni velem ló, ha egy érdekes témáról hallok. A mágikus növények, meg a bájitalok pedig ezek közé tartoznak. Legalábbis számomra.
6719. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-12 17:54:42
Üzenet elküldve: 2018-01-12 17:54:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hát, a remény ahogy jött, úgy tova is száll. Fehér színű itala pont nincs az elfnek. Pech.*
- Mindegy. *legyint Isqeha lemondóan, most már teljesen beletörődve a dologba.*
- Majd jövő héten újra kinézek. Hátha találok egy árust, akinek még van készleten. *Már éppen indulna a dolgára a balul sikerült vásár után, amikor a fehérfürtű nekiszegezi a kérdést a főzetekről, nagy szemekkel.*
- Ismerem azokat az italokat, amiket itt árulnak a piacon. El tudom őket készíteni. Egy idős elftől tanultam. Mágikus növények ereje van beléjük zárva. *Von vállat.*
- Évente kétszer, a vulkánok havának, és a levelek havának elején mindig jöttek a vándor kereskedők, és megvették tőlünk az egész készletet. De a mesterem, tudod, gyógyító volt. Herbalista. Nem olyan alkímiás. *rázza a fejét. Nehogy azt gondolja még a végén.*
- Én se vagyok az. *Legalábbis ő nem nevezné úgy magát.*
- És hol van a raktárotok? *kérdez vissza óvatos kíváncsisággal. Részéről már beletörődött az ital sorsába. De egyre jobban érdekli, hogy ez az elf vajon itt él-e, Artheniorban, a gazdagok negyedében, vagy valahonnan máshonnan érkezett?*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.12 17:56:40
*Hát, a remény ahogy jött, úgy tova is száll. Fehér színű itala pont nincs az elfnek. Pech.*
- Mindegy. *legyint Isqeha lemondóan, most már teljesen beletörődve a dologba.*
- Majd jövő héten újra kinézek. Hátha találok egy árust, akinek még van készleten. *Már éppen indulna a dolgára a balul sikerült vásár után, amikor a fehérfürtű nekiszegezi a kérdést a főzetekről, nagy szemekkel.*
- Ismerem azokat az italokat, amiket itt árulnak a piacon. El tudom őket készíteni. Egy idős elftől tanultam. Mágikus növények ereje van beléjük zárva. *Von vállat.*
- Évente kétszer, a vulkánok havának, és a levelek havának elején mindig jöttek a vándor kereskedők, és megvették tőlünk az egész készletet. De a mesterem, tudod, gyógyító volt. Herbalista. Nem olyan alkímiás. *rázza a fejét. Nehogy azt gondolja még a végén.*
- Én se vagyok az. *Legalábbis ő nem nevezné úgy magát.*
- És hol van a raktárotok? *kérdez vissza óvatos kíváncsisággal. Részéről már beletörődött az ital sorsába. De egyre jobban érdekli, hogy ez az elf vajon itt él-e, Artheniorban, a gazdagok negyedében, vagy valahonnan máshonnan érkezett?*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.12 17:56:40
6718. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-12 10:02:11
Üzenet elküldve: 2018-01-12 10:02:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Úgy tűnik, a megfelelő kárpótlást ajánlotta fel. Ettől némileg (és láthatóan) megkönnyebbül, ám a derű egy pillanat alatt tovaszáll arcáról, és visszatér a gondterhelt kifejezés. Fehér. Kristálytisztán emlékszik, milyen bájitalok vannak készleten kuzinjánál, hiszen Kalanor megmutatta neki őket, hogy ha szükség lenne rá, tudja, hol keresse az üvegcséket, és használhasson belőlük. Újra és újra végig pörgeti a jelenet emlékképeit a fejében, de mindig ugyanarra jut. Többféle zöld, világos és sötét kék, illetve halvány lile folyadékkal teli üvegcsék szerény, rednezett készlete sejlik fel lelki szemei előtt, azonban teljesen bizonyos benne, hogy fehéret nem látott közöttük. Kissé leroskadó vállakkal, egy halk, lemondó sóhajjal kezd bele az újabb fejlemények feltárásába.*
- Tartok tőle, a fehérből pont nem raktároztunk el egyet sem. *Vallja be, azonban most kezd végre tudatosulni benne egy másik információ darabka, amit a fiú mondott. Egy pillanattal később már meglepettségében elkerekedett szemekkel, ugyanakkor érdeklődéssel teli tekintettel figyeli az ifjút.*
- A tavalyi főzeted? Mármint, te tudsz bájitalt keverni? *Meglepettségében és lelkesedésében el is feledkezik a megfelelő formuláról, és magázódás helyett tegeződésre vált. Nem a fiú lenne az első olyan bájital keverő személy, akivel találkozna, hozta már össze a szerencse alkimistával még Lihanechben gyerekkorában, de érthető módon akkor nem a receptekről, meg az összetevők összekeverésének hogyanjairól és mikéntjeiről faggatta apja vendégét. Sőt, az igazat megvallva néhány szónál többet nem is beszélt a gnóm úriemberrel, amit kicsit megbánt már azóta, de hát fiatalság, bolondság, szokás mondani.*
*Úgy tűnik, a megfelelő kárpótlást ajánlotta fel. Ettől némileg (és láthatóan) megkönnyebbül, ám a derű egy pillanat alatt tovaszáll arcáról, és visszatér a gondterhelt kifejezés. Fehér. Kristálytisztán emlékszik, milyen bájitalok vannak készleten kuzinjánál, hiszen Kalanor megmutatta neki őket, hogy ha szükség lenne rá, tudja, hol keresse az üvegcséket, és használhasson belőlük. Újra és újra végig pörgeti a jelenet emlékképeit a fejében, de mindig ugyanarra jut. Többféle zöld, világos és sötét kék, illetve halvány lile folyadékkal teli üvegcsék szerény, rednezett készlete sejlik fel lelki szemei előtt, azonban teljesen bizonyos benne, hogy fehéret nem látott közöttük. Kissé leroskadó vállakkal, egy halk, lemondó sóhajjal kezd bele az újabb fejlemények feltárásába.*
- Tartok tőle, a fehérből pont nem raktároztunk el egyet sem. *Vallja be, azonban most kezd végre tudatosulni benne egy másik információ darabka, amit a fiú mondott. Egy pillanattal később már meglepettségében elkerekedett szemekkel, ugyanakkor érdeklődéssel teli tekintettel figyeli az ifjút.*
- A tavalyi főzeted? Mármint, te tudsz bájitalt keverni? *Meglepettségében és lelkesedésében el is feledkezik a megfelelő formuláról, és magázódás helyett tegeződésre vált. Nem a fiú lenne az első olyan bájital keverő személy, akivel találkozna, hozta már össze a szerencse alkimistával még Lihanechben gyerekkorában, de érthető módon akkor nem a receptekről, meg az összetevők összekeverésének hogyanjairól és mikéntjeiről faggatta apja vendégét. Sőt, az igazat megvallva néhány szónál többet nem is beszélt a gnóm úriemberrel, amit kicsit megbánt már azóta, de hát fiatalság, bolondság, szokás mondani.*
6717. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-11 18:50:00
Üzenet elküldve: 2018-01-11 18:50:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nos, a fehérfürtös elf még egyszer elnézést kér Isqehától, szabadkozva, úgyhogy félelfünk kezdi elhinni, hogy valóban sajnálja. Így, hogy az árát sem kellett kifizetnie, lassan elpárolog a dühe, de az elkeseredés megmarad. Úgyhogy amikor a kékszemű felajánlja a kárpótlást, és szerencsére nem is pénzt ajánl, hanem maga a bájital felől érdeklődik, halvány reménysugár ébred benne. Végül is nem valami ritka alkimista párlatot akart ő venni, azt itt nem is lehet kapni a piacon, csak egy egyszerű fehér varázsitalt. Aminek, igaz, a hatása, akár ember, akár elf, akárki fia borja issza meg, lenyűgöző.*
- Fehér színű varázsitalt akartam. De ilyenkor már alig kapni a piacon. *mondja a száját elhúzva.* - A tavalyi főzetem meg már az utolsó üvegig elfogyott.
*Kicsit zavarba jön. Még azt hiszi a lány, ő maga használta el. Úgy tűnik, talán ismeri az egyszerűbb varázsitalokat. Hiszen leginkább fiatal férfiak szokták ezt a szert keresni... hogy... nos, hogy elősegítsék az udvarlásuk sikerességét. Majdnem elkezdi magyarázni a dolgot, de rájön, hogy azzal csak rontana a helyzeten. ~Hagyd a csodába!~*
- Lenne esetleg...? *néz kérdőn a mandulavágású, jégkék lélektükrökbe. Lehet, hogy most rögtön előhúz egyet a halványkék, drága csipkével szegélyezett ruhája rejtekéből?*
*Nos, a fehérfürtös elf még egyszer elnézést kér Isqehától, szabadkozva, úgyhogy félelfünk kezdi elhinni, hogy valóban sajnálja. Így, hogy az árát sem kellett kifizetnie, lassan elpárolog a dühe, de az elkeseredés megmarad. Úgyhogy amikor a kékszemű felajánlja a kárpótlást, és szerencsére nem is pénzt ajánl, hanem maga a bájital felől érdeklődik, halvány reménysugár ébred benne. Végül is nem valami ritka alkimista párlatot akart ő venni, azt itt nem is lehet kapni a piacon, csak egy egyszerű fehér varázsitalt. Aminek, igaz, a hatása, akár ember, akár elf, akárki fia borja issza meg, lenyűgöző.*
- Fehér színű varázsitalt akartam. De ilyenkor már alig kapni a piacon. *mondja a száját elhúzva.* - A tavalyi főzetem meg már az utolsó üvegig elfogyott.
*Kicsit zavarba jön. Még azt hiszi a lány, ő maga használta el. Úgy tűnik, talán ismeri az egyszerűbb varázsitalokat. Hiszen leginkább fiatal férfiak szokták ezt a szert keresni... hogy... nos, hogy elősegítsék az udvarlásuk sikerességét. Majdnem elkezdi magyarázni a dolgot, de rájön, hogy azzal csak rontana a helyzeten. ~Hagyd a csodába!~*
- Lenne esetleg...? *néz kérdőn a mandulavágású, jégkék lélektükrökbe. Lehet, hogy most rögtön előhúz egyet a halványkék, drága csipkével szegélyezett ruhája rejtekéből?*
6716. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-09 18:53:04
Üzenet elküldve: 2018-01-09 18:53:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Egészen addig fel sem tűnik neki, mit eredményezett az összeütközésük a fiúval, amíg az le nem hajol, hogy összeszedje a törött üvegcse darabjait. ~Egy bájital? Vajon melyik lehetett?~ Tűnődik el. Biztos benne, ha a megannyi csomagot cipelő férfivel gabalyodnak egymásba, abból nagyobb kalamajka keveredett volna. Ettől persze a fiú bájitala kárba veszett, és Selandrian sem érzi jobban magát. Mintha csak a lány bűntudatára akarna még egy lapáttal rádobni, az árus éppen ekkor közli, hogy nincs több a kiömlött folyadékból. De legalább nem fizetteti ki a fél-elffel a tönkrement árut. Nem minden piaci kofa ilyen gáláns.
Selandrian az alsó ajkába harap finoman, miközben lázasan járatja gondolatait azon, hogyan tudná kárpótolni a fiút. A feladatot nehezíti, hogy közben a körülöttük hömpölygő ember áradatot továbbra is kerülgetnie kell. Oldala azonban így is jó néhány alkalommal közelebbi ismeretségbe kerül egy-egy könyökkel vagy kilógó, kemény holmival. No meg ideje sincs sok, hiszen az ifjú máris felé fordul meglehetősen dühös arckifejezéssel, ami a helyzetre való tekintettel teljesen érthető.*
- Igazán röstellem, egy másik cipekedőt próbáltam kikerülni, hogy ne essünk át egymáson, de közben elfogyott a szabad tér. *Sóhajt lemondóan, mintha ez mentség vagy vigasz lenne bármire is.*
- Milyen bájitalra lenne szüksége? Talán tudom kárpótolni eggyel a sajátjaink közül. *Villan be hirtelen a megoldás, akár egy isteni sugallat. Hiszen néhány üvegcsét kuzinja házában is talált már. Nem egy alkimista műhely kínálata, de néhányat azért elraktározott maguknak Kalanor. Ha szerencséje van, akkor ennyivel el is intézhetik a szerencsétlenséget, azonban amennyire kegyetlen tud lenni a Sors, biztos valami ritka, bonyolult keverék ment pocsékba a véletlenek közjátékában. De egy próbát azért megér, hátha közös nevezőre tudnak jutni.*
*Egészen addig fel sem tűnik neki, mit eredményezett az összeütközésük a fiúval, amíg az le nem hajol, hogy összeszedje a törött üvegcse darabjait. ~Egy bájital? Vajon melyik lehetett?~ Tűnődik el. Biztos benne, ha a megannyi csomagot cipelő férfivel gabalyodnak egymásba, abból nagyobb kalamajka keveredett volna. Ettől persze a fiú bájitala kárba veszett, és Selandrian sem érzi jobban magát. Mintha csak a lány bűntudatára akarna még egy lapáttal rádobni, az árus éppen ekkor közli, hogy nincs több a kiömlött folyadékból. De legalább nem fizetteti ki a fél-elffel a tönkrement árut. Nem minden piaci kofa ilyen gáláns.
Selandrian az alsó ajkába harap finoman, miközben lázasan járatja gondolatait azon, hogyan tudná kárpótolni a fiút. A feladatot nehezíti, hogy közben a körülöttük hömpölygő ember áradatot továbbra is kerülgetnie kell. Oldala azonban így is jó néhány alkalommal közelebbi ismeretségbe kerül egy-egy könyökkel vagy kilógó, kemény holmival. No meg ideje sincs sok, hiszen az ifjú máris felé fordul meglehetősen dühös arckifejezéssel, ami a helyzetre való tekintettel teljesen érthető.*
- Igazán röstellem, egy másik cipekedőt próbáltam kikerülni, hogy ne essünk át egymáson, de közben elfogyott a szabad tér. *Sóhajt lemondóan, mintha ez mentség vagy vigasz lenne bármire is.*
- Milyen bájitalra lenne szüksége? Talán tudom kárpótolni eggyel a sajátjaink közül. *Villan be hirtelen a megoldás, akár egy isteni sugallat. Hiszen néhány üvegcsét kuzinja házában is talált már. Nem egy alkimista műhely kínálata, de néhányat azért elraktározott maguknak Kalanor. Ha szerencséje van, akkor ennyivel el is intézhetik a szerencsétlenséget, azonban amennyire kegyetlen tud lenni a Sors, biztos valami ritka, bonyolult keverék ment pocsékba a véletlenek közjátékában. De egy próbát azért megér, hátha közös nevezőre tudnak jutni.*
6715. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-09 10:28:07
Üzenet elküldve: 2018-01-09 10:28:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Isqeha először az elfre bámul hitetlenkedve, aztán le, a földre. El se akarja hinni a dolgot, de a fehér bájitalos üvegcse, meg a tartalma egymásnak búcsút mondva ott hever lenn a sárban. Még lehajolni is felesleges érte. Isqeha, mély elkeseredéssel az arcán, mégis megteszi, pusztán csak azért, hogy felszedegesse a cserepeket, különben előbb utóbb még valaki lábbelije vallja kárát. Kérdőn fordul az árushoz, az segítőkészen elveszi tőle az üvegdarabokat, de csak a fejét csóválja.* - Több nincs, ez volt az utolsó, még tavalyi. Hagyjad! *legyint, amikor a fiú elhúzva a száját, még mindig mérgesen odanyújtja az előkotort aranyakat. Isqeha ezen kicsit megkönnyebbül.*
- Hozok tavasszal tízet eladásra, megveszi? *kérdezi meg az árust.*
- Meg hát! Csak el ne feledkezz róla!
- Nem! Ígérem! *hajol meg kicsit Isqeha komolyan. ~Még tavalyi.~ Igen, a félelfnek is ezért kellett volna, ki az, aki ilyenkor, a Vizek havában, Myceil Fényét tudna szedni, márpedig az opálos főzethez az kéne, ha Isqeha Vadvédben akarná lepárolni. ~Most már nincs, tavaszig nem is lesz.~ Elég mérgesen néz a fehérfürtűre, ha még egyáltalán ott van, vagy utána, ha már tovább is haladt. Nem látszik nagyon meghatódni attól, mit csinált. De azért egy kicsit rá is csodálkozik, bár ezt mérgében még csak észre sem veszi. Ránézésre nem tudja eldönteni, hogy erdei elf, vagy itteni, artheniori. A ruhája elegáns, finom, mégis Isqehának, aki egy erdei elf faluban nőtt fel, fenn északon, Lihanechtől nem messze, valahogy ismerősnek tűnik, nem idegennek. Erdei elfet itt Artheniorban eddig nem sokszor látott, az itteni elfek annyira mások, városi ruhákban járkálnak, és a gazdagok negyedében van palotájuk, de az erdőben három napon belül éhen halnának, legalábbis a félelfnek ez mély meggyőződése. ~Nem idevalósi, az biztos. Mit bánom én!~ morrog magában, aztán hangosan is kifakad:* - Ez volt az utolsó!! *rezeg a méltatlankodás a hangjában.*
*Isqeha először az elfre bámul hitetlenkedve, aztán le, a földre. El se akarja hinni a dolgot, de a fehér bájitalos üvegcse, meg a tartalma egymásnak búcsút mondva ott hever lenn a sárban. Még lehajolni is felesleges érte. Isqeha, mély elkeseredéssel az arcán, mégis megteszi, pusztán csak azért, hogy felszedegesse a cserepeket, különben előbb utóbb még valaki lábbelije vallja kárát. Kérdőn fordul az árushoz, az segítőkészen elveszi tőle az üvegdarabokat, de csak a fejét csóválja.* - Több nincs, ez volt az utolsó, még tavalyi. Hagyjad! *legyint, amikor a fiú elhúzva a száját, még mindig mérgesen odanyújtja az előkotort aranyakat. Isqeha ezen kicsit megkönnyebbül.*
- Hozok tavasszal tízet eladásra, megveszi? *kérdezi meg az árust.*
- Meg hát! Csak el ne feledkezz róla!
- Nem! Ígérem! *hajol meg kicsit Isqeha komolyan. ~Még tavalyi.~ Igen, a félelfnek is ezért kellett volna, ki az, aki ilyenkor, a Vizek havában, Myceil Fényét tudna szedni, márpedig az opálos főzethez az kéne, ha Isqeha Vadvédben akarná lepárolni. ~Most már nincs, tavaszig nem is lesz.~ Elég mérgesen néz a fehérfürtűre, ha még egyáltalán ott van, vagy utána, ha már tovább is haladt. Nem látszik nagyon meghatódni attól, mit csinált. De azért egy kicsit rá is csodálkozik, bár ezt mérgében még csak észre sem veszi. Ránézésre nem tudja eldönteni, hogy erdei elf, vagy itteni, artheniori. A ruhája elegáns, finom, mégis Isqehának, aki egy erdei elf faluban nőtt fel, fenn északon, Lihanechtől nem messze, valahogy ismerősnek tűnik, nem idegennek. Erdei elfet itt Artheniorban eddig nem sokszor látott, az itteni elfek annyira mások, városi ruhákban járkálnak, és a gazdagok negyedében van palotájuk, de az erdőben három napon belül éhen halnának, legalábbis a félelfnek ez mély meggyőződése. ~Nem idevalósi, az biztos. Mit bánom én!~ morrog magában, aztán hangosan is kifakad:* - Ez volt az utolsó!! *rezeg a méltatlankodás a hangjában.*
6714. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-08 21:36:40
Üzenet elküldve: 2018-01-08 21:36:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Újfent kimozdul a négy fal közül, habár a mai napon csak a Piactérre tervezett kitérőt. Néha még a magafajtának is jólesik nézelődni a különböző portékák között, venni valami harapnivalót az egyik standnál, és keríteni esetleg valamilyen vásárfiát a nap végére. Ki tudja, talán Kalanor kuzinjának is talál valami apró, de örömöt hozó meglepetést. Csak ne lenne olyan nagy tömeg... Ez hiú ábránd, tudja jól, elvégre mégis csak a város legforgalmasabb legéletteltelibb helye felé tart.
Amint a Piactérre ér, a sokadalom ellenére is mosoly telepedik ajkára. A nyüzsgés, a színes kavalkád, és bár a megannyi étel illatának keveredése nem mindig eredményez harmonikus aromát, összességében véve pezsdítően hat rá a nyüzsgő környezet. Erszényét jó mélyre rejtve kabátja alatt indul meg a körútjára. Elidőzik tekintete a kerámiákon, miközben a mellett elhaladók között lavíroz, hogy ne menjen neki senkinek, ugyanakkor a portékákat se veszélyeztesse. Kedvére való kelméket is talál, odébb tetszetős bundák sorakoznak halomba rakva az egyik bódénál. Ujjait úgy futtatja végig a szőrmén, hogy közben mégsem ér hozzá. Gondosan ügyel a tisztaságra, épp ezért nem szeretné, ha akár véletlenül is összekoszolná az egyik holmit. A fűszerárusnál is elidőzik egy kicsit, kíváncsian szimatolva a különböző illatokat, habár nem tudja kivenni maradéktalanul őket, hiszen az aromák itt is egymással keverednek. Pár sorral odébb lábbelikkel szemezik, s bár megengedhetné magának a luxust, hogy máris vegyen magának egy újabb darabot, nem akar feleslegesen költekezni, saját csizmái pedig még remek állapotban vannak.
Megannyi harsány kiáltást, hangos beszélgetés foszlányt elkap, ahogy sétál, miközben tekintetét ide-oda kapkodja a megannyi látnivaló között. Mi tagadás, feldolgozni ennyi információt azért fárasztó, meg tudja terhelni az elmét. Talán emiatt is veszi észre majdnem későn az éppen szembe jövő ember férfit, aki az ildomosnál talán valamivel több csomagot cipel. Még az utolsó pillanatban lép el az imbolyogva sétáló alak elől, amivel azonban nem számol Selandrian, hogy emiatt épp másvalakinek megy neki. Egész pontosan egy fél-elf fiúnak, akinek mintha a veleszületett képessége lenne, hogy beleolvad a környezetébe, legalábbis ha nem botlott volna bele szó szerint, talán észre sem veszi. Hát ennyit az elfek legendás sasszeméről.*
- Bocsánat, az én hibám volt, figyelmetlen voltam. *Kezd máris szabadkozni és elnézést kérni az ifjútól egy halvány, udvarias mosollyal az ajkain. Elvégre menthetetlenül ő követte el a malőrt, kár lenne tagadni.*
*Újfent kimozdul a négy fal közül, habár a mai napon csak a Piactérre tervezett kitérőt. Néha még a magafajtának is jólesik nézelődni a különböző portékák között, venni valami harapnivalót az egyik standnál, és keríteni esetleg valamilyen vásárfiát a nap végére. Ki tudja, talán Kalanor kuzinjának is talál valami apró, de örömöt hozó meglepetést. Csak ne lenne olyan nagy tömeg... Ez hiú ábránd, tudja jól, elvégre mégis csak a város legforgalmasabb legéletteltelibb helye felé tart.
Amint a Piactérre ér, a sokadalom ellenére is mosoly telepedik ajkára. A nyüzsgés, a színes kavalkád, és bár a megannyi étel illatának keveredése nem mindig eredményez harmonikus aromát, összességében véve pezsdítően hat rá a nyüzsgő környezet. Erszényét jó mélyre rejtve kabátja alatt indul meg a körútjára. Elidőzik tekintete a kerámiákon, miközben a mellett elhaladók között lavíroz, hogy ne menjen neki senkinek, ugyanakkor a portékákat se veszélyeztesse. Kedvére való kelméket is talál, odébb tetszetős bundák sorakoznak halomba rakva az egyik bódénál. Ujjait úgy futtatja végig a szőrmén, hogy közben mégsem ér hozzá. Gondosan ügyel a tisztaságra, épp ezért nem szeretné, ha akár véletlenül is összekoszolná az egyik holmit. A fűszerárusnál is elidőzik egy kicsit, kíváncsian szimatolva a különböző illatokat, habár nem tudja kivenni maradéktalanul őket, hiszen az aromák itt is egymással keverednek. Pár sorral odébb lábbelikkel szemezik, s bár megengedhetné magának a luxust, hogy máris vegyen magának egy újabb darabot, nem akar feleslegesen költekezni, saját csizmái pedig még remek állapotban vannak.
Megannyi harsány kiáltást, hangos beszélgetés foszlányt elkap, ahogy sétál, miközben tekintetét ide-oda kapkodja a megannyi látnivaló között. Mi tagadás, feldolgozni ennyi információt azért fárasztó, meg tudja terhelni az elmét. Talán emiatt is veszi észre majdnem későn az éppen szembe jövő ember férfit, aki az ildomosnál talán valamivel több csomagot cipel. Még az utolsó pillanatban lép el az imbolyogva sétáló alak elől, amivel azonban nem számol Selandrian, hogy emiatt épp másvalakinek megy neki. Egész pontosan egy fél-elf fiúnak, akinek mintha a veleszületett képessége lenne, hogy beleolvad a környezetébe, legalábbis ha nem botlott volna bele szó szerint, talán észre sem veszi. Hát ennyit az elfek legendás sasszeméről.*
- Bocsánat, az én hibám volt, figyelmetlen voltam. *Kezd máris szabadkozni és elnézést kérni az ifjútól egy halvány, udvarias mosollyal az ajkain. Elvégre menthetetlenül ő követte el a malőrt, kár lenne tagadni.*
6713. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-08 20:11:13
Üzenet elküldve: 2018-01-08 20:11:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Isqeha élvezettel csámborog a piacon, bámészkodva. Vastag bőrtarisznya lóg a válláról, a szokásos dolgai vannak nála. Egy forró, hosszúkás alakú káposztás cipót dobálgat egyik kezéből a másikba, ahogy megy, most szedték ki a szeme előtt a kemencéből. Már alig várja, hogy beleharaphasson. Végre lehűl annyira, hogy megkockáztatja az első harapást az aranybarnára sült, borsosan illatozó, hosszúkás zsemléből. Néhány falással el is tünteti, kézfejével megtörli a száját kétoldalról, kezéről a zsírt meg szokásosan beletöröli a bőrtarisznyája aljába, kapott az már ennél rosszabbat is.*
- Jó napot! Hát ezt mennyiért árulja? *áll meg kíváncsian egy árus asztal előtt, felemelve egy kis faragványt. Az asztalon csupa fából készült holmi: kisebb nagyobb tálak, fatányérok, kupák, merő és keverőkanalak, laposak és öblösek, lapítók, szőrszita, de van ott furulya, falovacska, tükrök, sípok, csak győzze valaki mind szemügyre venni. Isqeha kezében az apró szobor egy fából kifaragott irbisz, egy erdei nagymacska bájosan élethű mása. A félelf kíváncsian várja a választ, aztán visszateszi elgondolkodón a kis szobrot. Egy fityulás kötényes nő érkezik, két kimosdatott kiöltöztetett, öt hatéves forma fiúcska kezét fogja, apró sípokat vesz nekik, de az egyik a lovacskáért kezd el bömbölni, Isqeha még akkor is hallja, amikor már az árus sor végén jár.
Elkószál még az ékszeresek felé, a bőr karkötők érdeklik, az övé már teljesen elnyűtt, de még nem tudta rászánni magát, hogy levegye, amíg magától le nem esik róla, addig fogja hordani szokásosan.
Aztán az edényesek sorába megy, nem fazekasokat keres, hanem olyan árust, aki üvegedényt árul. Kifaggatja alaposan, neki nagy táblaüvegek kellenének, rövid párbeszéd után kiderül, hogy a piactól nem messze, néhány utcára csak, az üvegfúvó műhelyben lehet ablakba való üveget rendelni. Az ár felől egyelőre nem kérdezősködik.
~Fehér italt kell még szerezzek~ emlékezteti ezután magát félhangosan, és a gyógynövényes meg bájitalos árusok sorához indul, de egymásután kapja a fejrázást, amíg a sor végén végre előhúzza az árus az opálos folyadékot tartalmazó üvegcsét, és kiteszi elé az asztalra. Isqeha nekiáll lehámozni magáról a tarisznyát, hogy előkotorja az érte járó aranyakat, odébb lépve, nehogy leverjen valamit. Aztán megy tovább a dolgára, üvegnézőbe.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.08 20:41:08
*Isqeha élvezettel csámborog a piacon, bámészkodva. Vastag bőrtarisznya lóg a válláról, a szokásos dolgai vannak nála. Egy forró, hosszúkás alakú káposztás cipót dobálgat egyik kezéből a másikba, ahogy megy, most szedték ki a szeme előtt a kemencéből. Már alig várja, hogy beleharaphasson. Végre lehűl annyira, hogy megkockáztatja az első harapást az aranybarnára sült, borsosan illatozó, hosszúkás zsemléből. Néhány falással el is tünteti, kézfejével megtörli a száját kétoldalról, kezéről a zsírt meg szokásosan beletöröli a bőrtarisznyája aljába, kapott az már ennél rosszabbat is.*
- Jó napot! Hát ezt mennyiért árulja? *áll meg kíváncsian egy árus asztal előtt, felemelve egy kis faragványt. Az asztalon csupa fából készült holmi: kisebb nagyobb tálak, fatányérok, kupák, merő és keverőkanalak, laposak és öblösek, lapítók, szőrszita, de van ott furulya, falovacska, tükrök, sípok, csak győzze valaki mind szemügyre venni. Isqeha kezében az apró szobor egy fából kifaragott irbisz, egy erdei nagymacska bájosan élethű mása. A félelf kíváncsian várja a választ, aztán visszateszi elgondolkodón a kis szobrot. Egy fityulás kötényes nő érkezik, két kimosdatott kiöltöztetett, öt hatéves forma fiúcska kezét fogja, apró sípokat vesz nekik, de az egyik a lovacskáért kezd el bömbölni, Isqeha még akkor is hallja, amikor már az árus sor végén jár.
Elkószál még az ékszeresek felé, a bőr karkötők érdeklik, az övé már teljesen elnyűtt, de még nem tudta rászánni magát, hogy levegye, amíg magától le nem esik róla, addig fogja hordani szokásosan.
Aztán az edényesek sorába megy, nem fazekasokat keres, hanem olyan árust, aki üvegedényt árul. Kifaggatja alaposan, neki nagy táblaüvegek kellenének, rövid párbeszéd után kiderül, hogy a piactól nem messze, néhány utcára csak, az üvegfúvó műhelyben lehet ablakba való üveget rendelni. Az ár felől egyelőre nem kérdezősködik.
~Fehér italt kell még szerezzek~ emlékezteti ezután magát félhangosan, és a gyógynövényes meg bájitalos árusok sorához indul, de egymásután kapja a fejrázást, amíg a sor végén végre előhúzza az árus az opálos folyadékot tartalmazó üvegcsét, és kiteszi elé az asztalra. Isqeha nekiáll lehámozni magáról a tarisznyát, hogy előkotorja az érte járó aranyakat, odébb lépve, nehogy leverjen valamit. Aztán megy tovább a dolgára, üvegnézőbe.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.08 20:41:08
6712. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-06 22:02:14
Üzenet elküldve: 2018-01-06 22:02:14
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
* Egykor fenséges, vörös köpenye mára csak egy szakadozott, sáros, koszosszürke (csak nyomokban vörösnek nevezhető) rongy, amelyet a hátára terítve hord. Úgyhogy nem kell amiatt aggódnia, hogy városőrnek nézik. Legfeljebb a még mindig övén helyet foglaló tekercstartó miatt, noha azt meg a köpeny fedi el. *
- Abból, meg abból is, hehe. * Mutogat hevesen az asztalra kihelyezett különféle ételekre, végül egy egyszerű, dísztelen táskára. Így kerül birtokába néhány tepertős pogácsa, egy cipó, melyek az újonnan vásárolt táskában landolnak. Le akar lépni a városból, így nem akar nagy feltűnést kelteni, így nemhogy meglopja a kofát, túl is fizeti. Ezzel azonban pont az ellenkezőjét éri el, hiszen a nagydarab asszonyság, akitől vásárolt hitetlenkedve kezdi számolni a kapott 100 aranyat (Mesélő (Vérborz)).
Nyomban mindenféle jókívánságokat mond a férfinak, elvégre nem minden kap az ember ennyi pénzt néhány ilyen olcsón beszerezhető áruért. Parden viszont csak próbál minél előbb elslisszanni innen - még mielőtt kiszúrják a járőröző városőrök. Mert bár nem hallott róla, hogy köröznék, amiért otthagyta a városőrséget, de nem volt túl közkedvelt, minekelőtte kilépett, hát gyanítja, hogy ettől sem lett az. A kerek száz aranyat viszont nem csak ezért hagyta az asszonynál (noha amit vett, az jóval kevesebből is kijött volna), hanem mivel ahová ő megy, ott nincs szükség pénzre. Remélhetőleg.
Szerncsére még épp csak ébredezik a város, így hamar kijut a standok labirintusából és elindulhat a kikötő felé. Konkrét terve ugyan nincsen, de hallott olyan szóbeszédeket, hogy arrafelé még annyira sincs közbiztonság, mint a szegénynegyed utcáin. Ez pedig tökéletes terep egy kis élvezkedésre. *
- Abból, meg abból is, hehe. * Mutogat hevesen az asztalra kihelyezett különféle ételekre, végül egy egyszerű, dísztelen táskára. Így kerül birtokába néhány tepertős pogácsa, egy cipó, melyek az újonnan vásárolt táskában landolnak. Le akar lépni a városból, így nem akar nagy feltűnést kelteni, így nemhogy meglopja a kofát, túl is fizeti. Ezzel azonban pont az ellenkezőjét éri el, hiszen a nagydarab asszonyság, akitől vásárolt hitetlenkedve kezdi számolni a kapott 100 aranyat (Mesélő (Vérborz)).
Nyomban mindenféle jókívánságokat mond a férfinak, elvégre nem minden kap az ember ennyi pénzt néhány ilyen olcsón beszerezhető áruért. Parden viszont csak próbál minél előbb elslisszanni innen - még mielőtt kiszúrják a járőröző városőrök. Mert bár nem hallott róla, hogy köröznék, amiért otthagyta a városőrséget, de nem volt túl közkedvelt, minekelőtte kilépett, hát gyanítja, hogy ettől sem lett az. A kerek száz aranyat viszont nem csak ezért hagyta az asszonynál (noha amit vett, az jóval kevesebből is kijött volna), hanem mivel ahová ő megy, ott nincs szükség pénzre. Remélhetőleg. Szerncsére még épp csak ébredezik a város, így hamar kijut a standok labirintusából és elindulhat a kikötő felé. Konkrét terve ugyan nincsen, de hallott olyan szóbeszédeket, hogy arrafelé még annyira sincs közbiztonság, mint a szegénynegyed utcáin. Ez pedig tökéletes terep egy kis élvezkedésre. *
6711. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-04 20:13:48
Üzenet elküldve: 2018-01-04 20:13:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyamieria//
~Nehezebb lesz, mit gondoltam.~
*Nem csoda, a nemes hölgyek mindig nehezen adják magukat, Zhoracknak talán ezért sem volt eddig egy sem. Mindig türelmetlen volt kivárni, de most talán kivétel tesz. Ki tudja, bármi jó kisülhet a dologból.*
- Azt szívesen megnézném!
*Hangosan elneveti magát.*
- De tartsa a szavát!
*Jelenti ki vidáman, majd felajánlja a karját a hölgynek, az hátha belekapaszkodik.*
- Nem mondta el a vezetéknevét. Melyik családhoz tartozik?
*Mert az azért nem mindegy, és a férfinak bizony fel is tűnt.*
~Nehezebb lesz, mit gondoltam.~
*Nem csoda, a nemes hölgyek mindig nehezen adják magukat, Zhoracknak talán ezért sem volt eddig egy sem. Mindig türelmetlen volt kivárni, de most talán kivétel tesz. Ki tudja, bármi jó kisülhet a dologból.*
- Azt szívesen megnézném!
*Hangosan elneveti magát.*
- De tartsa a szavát!
*Jelenti ki vidáman, majd felajánlja a karját a hölgynek, az hátha belekapaszkodik.*
- Nem mondta el a vezetéknevét. Melyik családhoz tartozik?
*Mert az azért nem mindegy, és a férfinak bizony fel is tűnt.*
6710. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-04 19:24:20
Üzenet elküldve: 2018-01-04 19:24:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Zhorack//
*Ideje egy kis szemtelen évődésnek, ha már hirtelen udvariaskodni támadt kedve az arcátlan hősnek.*
- Felőlem fizethet Ön is, ha ennyire ragaszkodik hozzá!
*Neveti el magát könnyeden, mert neki ugyan esze ágában sincs rögtön egy idegen hímmel beállítani újdonsült otthonába. Ismeri nagynénje nézeteit az effajta dolgokról és nem szívesen kockáztatna meg egy nagyobb ajtócsapkodást.*
- A fogadóba készültem betérni egy ebédre, mert valóban úgy érzem, hogy egymagam elbírnék egy egész marhasülttel.
*Nyilvánvalóan túloz, hisz ő maga jó, ha negyedét kiteszi egy egész marhasültnek, méghozzá vaságyastól. De valahogy oldania kell a kissé feszengő csevegést.*
- Örömmel venném, ha velem tartana!
*Ideje egy kis szemtelen évődésnek, ha már hirtelen udvariaskodni támadt kedve az arcátlan hősnek.*
- Felőlem fizethet Ön is, ha ennyire ragaszkodik hozzá!
*Neveti el magát könnyeden, mert neki ugyan esze ágában sincs rögtön egy idegen hímmel beállítani újdonsült otthonába. Ismeri nagynénje nézeteit az effajta dolgokról és nem szívesen kockáztatna meg egy nagyobb ajtócsapkodást.*
- A fogadóba készültem betérni egy ebédre, mert valóban úgy érzem, hogy egymagam elbírnék egy egész marhasülttel.
*Nyilvánvalóan túloz, hisz ő maga jó, ha negyedét kiteszi egy egész marhasültnek, méghozzá vaságyastól. De valahogy oldania kell a kissé feszengő csevegést.*
- Örömmel venném, ha velem tartana!
6709. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-04 14:06:09
Üzenet elküldve: 2018-01-04 14:06:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//úton-útfélen//
- Kivéve, ha a becsület egyenlő a túlzott lelkiismerettel, esetleg az asszony becstelen.
*Küldi vissza saját igazságát a feladónak, bár kevésbé emelkedett stílusban, mint a másik. Tekintete továbbra is szenvtelen, esetleg kissé szórakozott.
A házasság hallatán szemöldöke érdeklődve felszalad, majd a gyűrűk által körbezárt ujjakra pillantva már-már elismerő fejet vág.
- Nem lehet túl izgalmas frigy.
Céloz ezzel véletlen találkozások okára, miközben halványan elmosolyodik. Hiába, aki beköti a fejét, elveszett emberré vagy más épkézláb lénnyé válik. Ezen véleményét pedig még senkinek sem sikerült megcáfolnia. A vörös talán kivétel lehet, már amennyire komolyan lehet venni becstelen nagy becsületét, de ez az ő dolga.
Van valami a férfiban, amitől borsódzik a hátán a hideg. Talán a csipke és tekintetében lapuló káosz kombinációja miatt, esetleg ahogyan meglegyinti. Szerencsére a vörös pont elfordul az árus irányába, így nem láthatja, hiszen lefoglalja a bájvigyor, hogy milyen döbbent arckifejezést váltott ki a mélységinél a mozdulata.*
- Én savanyúság nélkül kérném.
*Zökkenti vissza magát a valóságba, majd elnézve, ahogy az eladó telepakolja a cipót, elégedetten sóhajt egyet. Kiadós adagot kapnak annak a csekély 100 aranynak köszönhetően. Pakolja is csak a kedves, ne sajnálja az anyagot. Miután végre kézbe kapják az étket, mélyen beszívja a rostélyos illatát és a vöröst követve belemártja a cipó tetejét a rostélyosba.*
- Nem bántasz meg vele.
*Vonja meg a vállát két falat között.*
- Bár kíváncsi lennék Te személy szerint milyen mendemondákat ismersz.
*Vigyorog a legkisebb feszélyezettség nélkül.*
- Bár egy-kettőt talán én is tudok.
*Hecceli egy picit a vöröst, majd elmélyülten mered az ételére.*
- Éltem. Nem sokat, de eleget ahhoz, hogy ne akarjak visszamenni.
*Azzal a szájába töm egy nagyobb falatot. Egy pillanat tört részéig elkomorítják az emlékek, de a volt tollas nagyszerű lendületet ad a folytatáshoz.*
- Hát nem éppen.
*Tekintetébe csintalan fény költözik.*
- Nagyobb probléma a bajom bátyám, mint egy pusztító földrengés. Nem elég, hogy földrengető, de még beszél is hozzá. Mégpedig állandóan!
*Túlozza el helyzetet, pedig ha őszinte akarna lenni magához... Nem, nem akar. Egye meg a fene ezt az egészet ott, ahol van.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.01.09 12:09:40, a következő indokkal:
Alapvető helyesírás, igényesség.
- Kivéve, ha a becsület egyenlő a túlzott lelkiismerettel, esetleg az asszony becstelen.
*Küldi vissza saját igazságát a feladónak, bár kevésbé emelkedett stílusban, mint a másik. Tekintete továbbra is szenvtelen, esetleg kissé szórakozott.
A házasság hallatán szemöldöke érdeklődve felszalad, majd a gyűrűk által körbezárt ujjakra pillantva már-már elismerő fejet vág.
- Nem lehet túl izgalmas frigy.
Céloz ezzel véletlen találkozások okára, miközben halványan elmosolyodik. Hiába, aki beköti a fejét, elveszett emberré vagy más épkézláb lénnyé válik. Ezen véleményét pedig még senkinek sem sikerült megcáfolnia. A vörös talán kivétel lehet, már amennyire komolyan lehet venni becstelen nagy becsületét, de ez az ő dolga.
Van valami a férfiban, amitől borsódzik a hátán a hideg. Talán a csipke és tekintetében lapuló káosz kombinációja miatt, esetleg ahogyan meglegyinti. Szerencsére a vörös pont elfordul az árus irányába, így nem láthatja, hiszen lefoglalja a bájvigyor, hogy milyen döbbent arckifejezést váltott ki a mélységinél a mozdulata.*
- Én savanyúság nélkül kérném.
*Zökkenti vissza magát a valóságba, majd elnézve, ahogy az eladó telepakolja a cipót, elégedetten sóhajt egyet. Kiadós adagot kapnak annak a csekély 100 aranynak köszönhetően. Pakolja is csak a kedves, ne sajnálja az anyagot. Miután végre kézbe kapják az étket, mélyen beszívja a rostélyos illatát és a vöröst követve belemártja a cipó tetejét a rostélyosba.*
- Nem bántasz meg vele.
*Vonja meg a vállát két falat között.*
- Bár kíváncsi lennék Te személy szerint milyen mendemondákat ismersz.
*Vigyorog a legkisebb feszélyezettség nélkül.*
- Bár egy-kettőt talán én is tudok.
*Hecceli egy picit a vöröst, majd elmélyülten mered az ételére.*
- Éltem. Nem sokat, de eleget ahhoz, hogy ne akarjak visszamenni.
*Azzal a szájába töm egy nagyobb falatot. Egy pillanat tört részéig elkomorítják az emlékek, de a volt tollas nagyszerű lendületet ad a folytatáshoz.*
- Hát nem éppen.
*Tekintetébe csintalan fény költözik.*
- Nagyobb probléma a bajom bátyám, mint egy pusztító földrengés. Nem elég, hogy földrengető, de még beszél is hozzá. Mégpedig állandóan!
*Túlozza el helyzetet, pedig ha őszinte akarna lenni magához... Nem, nem akar. Egye meg a fene ezt az egészet ott, ahol van.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.01.09 12:09:40, a következő indokkal:
Alapvető helyesírás, igényesség.
6708. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-04 12:11:27
Üzenet elküldve: 2018-01-04 12:11:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyamieria//
*Ha Zhorack tudná, hogy Nyamieria egyáltalán nem kapható arra amit ő remél, akkor bizony káromkodva otthagyná, és magában is mérgelődne még egy kicsit, de ezt bizony nem tudja, így a tökéletes nemesi álcáját felvéve próbálja minél előbb elérni, hogy a lány lábait az egekben tudhassa.
Mikor a lány bemutatkozik egy felszínes csókot nyom a kézfejére.*
- Nagyon hízelgő ajánlat Kedves, de nem hagyhatom, hogy egy hölgy fizesse az ebédemet.
*Rázza meg a fejét, ártana a büszkeségének.*
- Hazakísérhetem?
*Ha Zhorack tudná, hogy Nyamieria egyáltalán nem kapható arra amit ő remél, akkor bizony káromkodva otthagyná, és magában is mérgelődne még egy kicsit, de ezt bizony nem tudja, így a tökéletes nemesi álcáját felvéve próbálja minél előbb elérni, hogy a lány lábait az egekben tudhassa.
Mikor a lány bemutatkozik egy felszínes csókot nyom a kézfejére.*
- Nagyon hízelgő ajánlat Kedves, de nem hagyhatom, hogy egy hölgy fizesse az ebédemet.
*Rázza meg a fejét, ártana a büszkeségének.*
- Hazakísérhetem?
6707. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-04 09:28:19
Üzenet elküldve: 2018-01-04 09:28:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Zhorack//
*Mit sem sejtve arról, hogy hamarosan talán ismét megpróbálják kirabolni tovább andalog a sötételf oldalán.*
- Hálás vagyok, hogy a segítségemre sietett!
*Valóban az, bár ez még nem mulasztja el ellenérzését a hímmel szemben. Túlságosan gőgös és egyszerűen viszket tőle a tenyere, annyira szívesen pofán vágná a stílusa miatt. De a hőseinket nem lehet megválogatni, így aztán Nyamieriának is be kell érnie ezzel az idegesítővel.*
- Nagyon örvendek Zhorack! Én Nyamieria vagyok!
*Talán hazudik, de ez nem érződik hanglejtéséből vagy arckifejezéséből. Vidám mosollyal köszönti lovagiasnak egyáltalán nem mondható megmentőjét, s kérdésére körbenéz a téren.*
- Mit szólna egy ebédhez? Nem tudom Ön, hogy van vele, de én a nagy izgalmakra mindig megéhezem. S legalább ezzel meghálálhatnám a segítségét!
*Mosolyog kedvesen és őszintén reméli, hogy ennyivel megúszhatja a fizetséget. Ma már megrövidítették egy lóval, majdnem az erszényével is, de az ártatlanságát már nem szeretné veszélybe sodorni. Attól meg végképp megkímélné magát, ami azokban a zenés színházi darabokban történik általában a főhősnőkkel. Azok, akik hirtelen érzelgőssé válnak és rögtön bizalmat szavaznak a semmiből előkerülő hős megmentőnek. Elvégre még az is lehet, hogy ő maga fizette le az ork útonállót, hogy aztán legyőzhesse, ekképp nyerve bebocsátást a leányzó bizalmába. Akinél talán kezd némi paranoia kialakulni.*
*Mit sem sejtve arról, hogy hamarosan talán ismét megpróbálják kirabolni tovább andalog a sötételf oldalán.*
- Hálás vagyok, hogy a segítségemre sietett!
*Valóban az, bár ez még nem mulasztja el ellenérzését a hímmel szemben. Túlságosan gőgös és egyszerűen viszket tőle a tenyere, annyira szívesen pofán vágná a stílusa miatt. De a hőseinket nem lehet megválogatni, így aztán Nyamieriának is be kell érnie ezzel az idegesítővel.*
- Nagyon örvendek Zhorack! Én Nyamieria vagyok!
*Talán hazudik, de ez nem érződik hanglejtéséből vagy arckifejezéséből. Vidám mosollyal köszönti lovagiasnak egyáltalán nem mondható megmentőjét, s kérdésére körbenéz a téren.*
- Mit szólna egy ebédhez? Nem tudom Ön, hogy van vele, de én a nagy izgalmakra mindig megéhezem. S legalább ezzel meghálálhatnám a segítségét!
*Mosolyog kedvesen és őszintén reméli, hogy ennyivel megúszhatja a fizetséget. Ma már megrövidítették egy lóval, majdnem az erszényével is, de az ártatlanságát már nem szeretné veszélybe sodorni. Attól meg végképp megkímélné magát, ami azokban a zenés színházi darabokban történik általában a főhősnőkkel. Azok, akik hirtelen érzelgőssé válnak és rögtön bizalmat szavaznak a semmiből előkerülő hős megmentőnek. Elvégre még az is lehet, hogy ő maga fizette le az ork útonállót, hogy aztán legyőzhesse, ekképp nyerve bebocsátást a leányzó bizalmába. Akinél talán kezd némi paranoia kialakulni.*
6706. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-03 21:31:14
Üzenet elküldve: 2018-01-03 21:31:14
ÚJ
![>Danlo Rulhadan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9273_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyamieria, Zhorack//
*A leány meglehetősen hivatalos nyelvet üt meg majd igyekeznek levakarni őt. Biccent, majd fejcsóválva fordít hátat a kettősnek.* ~Kormosok. Bezzeg ha az a marha kést szorítana a lány torkának, nem lenne ilyen sürgős.~ *Dohog magában. nagy léptekkel, sebesen indul el vissza a barakk felé. No nem pihenni, ha a szükség szólítja, nem használhatja az utcát mint holmi csavargó, bár egyébként semmi problémája nem lenne vele. De most elvégre városőr. Bezzeg ha valami gazdag úrnak lenne a fia nem közkatonaként kezdené katonai pályafutását. Kiköp, majd sietősen folytatja útját a laktanya felé.*
*A leány meglehetősen hivatalos nyelvet üt meg majd igyekeznek levakarni őt. Biccent, majd fejcsóválva fordít hátat a kettősnek.* ~Kormosok. Bezzeg ha az a marha kést szorítana a lány torkának, nem lenne ilyen sürgős.~ *Dohog magában. nagy léptekkel, sebesen indul el vissza a barakk felé. No nem pihenni, ha a szükség szólítja, nem használhatja az utcát mint holmi csavargó, bár egyébként semmi problémája nem lenne vele. De most elvégre városőr. Bezzeg ha valami gazdag úrnak lenne a fia nem közkatonaként kezdené katonai pályafutását. Kiköp, majd sietősen folytatja útját a laktanya felé.*
6705. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-03 20:53:49
Üzenet elküldve: 2018-01-03 20:53:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyamieria, Zhorack//
- Látja!
*Kiált fel.*
- Nem történt sem sérülés, sem anyagi kár, csak egy kis összeszólalkozás, de az a fogadóban minden este megtörténik, nem?
*Fülig érő vigyor kerül az arcára.*
- A hölgy csupán csak meg volt ijedve, nem történt még vele hasonló, nem látja, hogy finom körökből származik?
~Mint én.~
- Akkor hát köszönünk mindent. Ilyen városőrökre van szüksége a városnak, igazán jó munkát végez.
*Azzal megpróbál most már tényleg elindulni. Mikor messzebb értek a férfitól megszólal.*
- És, merre tovább? Amúgy Zhorack vagyok, Belturver ház.
- Látja!
*Kiált fel.*
- Nem történt sem sérülés, sem anyagi kár, csak egy kis összeszólalkozás, de az a fogadóban minden este megtörténik, nem?
*Fülig érő vigyor kerül az arcára.*
- A hölgy csupán csak meg volt ijedve, nem történt még vele hasonló, nem látja, hogy finom körökből származik?
~Mint én.~
- Akkor hát köszönünk mindent. Ilyen városőrökre van szüksége a városnak, igazán jó munkát végez.
*Azzal megpróbál most már tényleg elindulni. Mikor messzebb értek a férfitól megszólal.*
- És, merre tovább? Amúgy Zhorack vagyok, Belturver ház.
6704. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-02 22:55:20
Üzenet elküldve: 2018-01-02 22:55:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Danlo, Zhorack//
*Valóban fiatal kis fruskának tűnik és néha talán esetlennek és ügyetlennek, de meg van a magához való esze. Éppen ezért nem fog megijedni a vörösköpenyes kemény szavaitól.*
- Minden tiszteletem az Öné, Uram, de talán félreértett. Bizonyára én fogalmaztam félreérthetően, ezért elnézését kérem.
*Hangja végig kedves és kerüli a bicskanyitogató stílust. Eddigi tapasztalatai alapján a férfi agya helyére is izmot növeszthetett, ezért nehéz feldolgoznia a tényt, hogy nem történt olyan dolog, amiért feljelentést lehetne tenni. Mindenesetre a fiatal nőstény igyekszik finoman fogalmazni, nehogy a rend őre kapjon kedvet most ahhoz, hogy kirázza a bőréből.*
- A pillanatnyi ijedelem késztetett a segélykérésre, de mint Ön is láthatja nem történt személyi sérülés és vagyoni kárt sem szenvedtem el. Köszönöm, hogy segítségemre sietett, de nem szívesen rabolnám tovább az idejét!
*Gondolkozik rajta, hogy esetleg néhány csengő aranyat nyomjon a fontoskodó őr kezébe, de a végén még sértené a férfi önérzetét, így inkább eltekint ettől. Reményteljes mosollyal pislog párat az őrre, majd Zhorack felé fordítja heterokróm pillantását.*
- Örömmel tartanék Önnel!
*Szól hozzá vidáman, majd ismét Danlohoz fordul.*
- További kellemes napot kívánok Uram!
A hozzászólás írója (Nyamieria Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.02 23:08:04
*Valóban fiatal kis fruskának tűnik és néha talán esetlennek és ügyetlennek, de meg van a magához való esze. Éppen ezért nem fog megijedni a vörösköpenyes kemény szavaitól.*
- Minden tiszteletem az Öné, Uram, de talán félreértett. Bizonyára én fogalmaztam félreérthetően, ezért elnézését kérem.
*Hangja végig kedves és kerüli a bicskanyitogató stílust. Eddigi tapasztalatai alapján a férfi agya helyére is izmot növeszthetett, ezért nehéz feldolgoznia a tényt, hogy nem történt olyan dolog, amiért feljelentést lehetne tenni. Mindenesetre a fiatal nőstény igyekszik finoman fogalmazni, nehogy a rend őre kapjon kedvet most ahhoz, hogy kirázza a bőréből.*
- A pillanatnyi ijedelem késztetett a segélykérésre, de mint Ön is láthatja nem történt személyi sérülés és vagyoni kárt sem szenvedtem el. Köszönöm, hogy segítségemre sietett, de nem szívesen rabolnám tovább az idejét!
*Gondolkozik rajta, hogy esetleg néhány csengő aranyat nyomjon a fontoskodó őr kezébe, de a végén még sértené a férfi önérzetét, így inkább eltekint ettől. Reményteljes mosollyal pislog párat az őrre, majd Zhorack felé fordítja heterokróm pillantását.*
- Örömmel tartanék Önnel!
*Szól hozzá vidáman, majd ismét Danlohoz fordul.*
- További kellemes napot kívánok Uram!
A hozzászólás írója (Nyamieria Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.02 23:08:04
6703. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-02 22:38:47
Üzenet elküldve: 2018-01-02 22:38:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy megérkezik a piactérre megszeppenve szemléli a konfliktust. Félve közelít a többiek felé.~Itt meg mi történhetett? Mindegy is, nem akarok bajba kerülni inkább elmegyek egy fogadóba és alszom ott. Majd holnap körbenézek itt.~Inkább elindul a fogadóba hogy megszálljon éjjelre, nem akar bajba keveredni.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.01.03 09:08:18, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.01.03 09:08:18, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
6702. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-02 22:33:35
Üzenet elküldve: 2018-01-02 22:33:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyamieria, Zhorack//
*Kissé zsörtölődve veszi tudomásul, hogy a leány számára nem volt egészen egyértelmű a kérdése, a kormos férfi arcpirító mosolygása pedig egyenesen dühíti.*
-Csak ne olyan hevesen. *Néz elvörösödő fejjel a férfira majd a lányra.*
-Kisasszony, az, hogy nem esett baja senkinek nem egyelő a bűntény hiányával. Ha úgy véli, sérülés vagy anyagi kár érhette volna, úgy bizony be kell kísérnem Önöket a barakkba felvetetni a vallomásukat. Nos? *Igyekszik türelmet magára erőltetve szót érteni a két mélységivel. Nem szívesen húzná az idejét velük és a másik kettőről is lerí, hogy hasonlóan állnak a dologhoz.*
*Kissé zsörtölődve veszi tudomásul, hogy a leány számára nem volt egészen egyértelmű a kérdése, a kormos férfi arcpirító mosolygása pedig egyenesen dühíti.*
-Csak ne olyan hevesen. *Néz elvörösödő fejjel a férfira majd a lányra.*
-Kisasszony, az, hogy nem esett baja senkinek nem egyelő a bűntény hiányával. Ha úgy véli, sérülés vagy anyagi kár érhette volna, úgy bizony be kell kísérnem Önöket a barakkba felvetetni a vallomásukat. Nos? *Igyekszik türelmet magára erőltetve szót érteni a két mélységivel. Nem szívesen húzná az idejét velük és a másik kettőről is lerí, hogy hasonlóan állnak a dologhoz.*
6701. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2018-01-02 20:38:40
Üzenet elküldve: 2018-01-02 20:38:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyamieria, Zhorack//
*Már meg sem lepődik az őt méregető, furcsa szemeket, sőt, egy széles mosolyt küldd az őt bámuló férfinak, amiből határozottan ki lehet nézni egy kis gonoszságot.*
- Nagyszerű!
*Jelenti ki mikor a fajtársa nem akar bejelentést tenni.*
- Akkor ha nem bánja tovább is állnék. Kiassszony, velem tart?
*Nem érdekli sem a városőr, sem az ork, itt van egy fiatal fajtárs, akinek meg kell hálálnia azt, hogy Zhorack megmentette őt. Ha mégsem tart vele a nő, akkor kénytelen lesz valamilyen más elfoglaltságot találni.*
*Már meg sem lepődik az őt méregető, furcsa szemeket, sőt, egy széles mosolyt küldd az őt bámuló férfinak, amiből határozottan ki lehet nézni egy kis gonoszságot.*
- Nagyszerű!
*Jelenti ki mikor a fajtársa nem akar bejelentést tenni.*
- Akkor ha nem bánja tovább is állnék. Kiassszony, velem tart?
*Nem érdekli sem a városőr, sem az ork, itt van egy fiatal fajtárs, akinek meg kell hálálnia azt, hogy Zhorack megmentette őt. Ha mégsem tart vele a nő, akkor kénytelen lesz valamilyen más elfoglaltságot találni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10247-10266