Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 473 (9441. - 9460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9460. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:30:06
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:30:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Miután Dolest megcsináltatta a fegyverét és a pajzsot, elhatározza, hogy elmegy a fogadóba, hátha talál valami érdekeset, ami segíthet rajta. Nem talált azóta sem senkit, akivel segíthetnének egymásnak. Az út során vadul nézelődik jobbra-balra, de semmi érdekeset nem talál, aztán feladja. A fogadó van csak hátra. Az minden remény tulajdonképpen...*
9459. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:04:55
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:04:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Téli délután //
*Szorgalmasan lépked Rion az elf mellett. Közben pedig próbálja felidézni, hogy vajon ebben az irányban érkezhetett-e, s mintha a házak némelyike derengene is emlékezetében. Amott az a törött virágcserép az úton, ugyan mostanra már szétrúgva, de idefelé is megvolt. Meg a rozzant kordé a keskeny ajtó mellett, szintén ismerős lenne?! *
-Tán mágus vagy? Egy varázslóinas?* kérdezi szórakozottan alkalmi útitársát. *
-Én nem tudnék naphosszat könyvek fölé görnyedni! Inkább a szabad ég alatt töltöm az időm, mint poros lapok fölött.
*Nagyzoló szavaknak tűnhetnek ezek, pedig teljesen őszintén hullanak a fiú szájából. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy nem sajátított el semmilyen mágiát, pedig szegény édesanyja megpróbált mindent, hogy megkedveltesse vele a misztikus csodákat.*
- Afféle futár vagyok *folytatja továbbra is könnyed hangon* tudod, leveleket, csomagokat továbbitok másoknak.
*Feltételezhető lenne, hogy ilyen munkával könnyen és gyorsan kiismeri magát bárhol, de ez a város kifogott rajta, tagadhatatlan!*
- Csak felveszek itt is egy csomagot nem sokára, aztán már a holnap este talán másik városban talál majd.
*Szorgalmasan lépked Rion az elf mellett. Közben pedig próbálja felidézni, hogy vajon ebben az irányban érkezhetett-e, s mintha a házak némelyike derengene is emlékezetében. Amott az a törött virágcserép az úton, ugyan mostanra már szétrúgva, de idefelé is megvolt. Meg a rozzant kordé a keskeny ajtó mellett, szintén ismerős lenne?! *
-Tán mágus vagy? Egy varázslóinas?* kérdezi szórakozottan alkalmi útitársát. *
-Én nem tudnék naphosszat könyvek fölé görnyedni! Inkább a szabad ég alatt töltöm az időm, mint poros lapok fölött.
*Nagyzoló szavaknak tűnhetnek ezek, pedig teljesen őszintén hullanak a fiú szájából. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy nem sajátított el semmilyen mágiát, pedig szegény édesanyja megpróbált mindent, hogy megkedveltesse vele a misztikus csodákat.*
- Afféle futár vagyok *folytatja továbbra is könnyed hangon* tudod, leveleket, csomagokat továbbitok másoknak.
*Feltételezhető lenne, hogy ilyen munkával könnyen és gyorsan kiismeri magát bárhol, de ez a város kifogott rajta, tagadhatatlan!*
- Csak felveszek itt is egy csomagot nem sokára, aztán már a holnap este talán másik városban talál majd.
9458. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-07 19:47:01
Üzenet elküldve: 2022-02-07 19:47:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy a pacitérre ér szinte azonnal elkapja az undor. A tömeg, a hangzavar, a sokféle összekeveredő illat, a gyér napfény, ami pár óra múlva eltűnik és majd komor, hideg felhők jönnek a helyére, nem tölti el túl nagy boldogsággal a elfet. Ennek ellenére mégsem siet, elsétálgat, nézelődik, közben szorosan magam mellett tartja a táskáját, nehogy valamilyen enyveskezű megkaparintsa. ~ Talán nem kellene megint itt lennem. ~ Húzza el a száját, de valahogy meg kell szoknia a tömeget, mert különben nem fogja tudni vágyait teljesíteni. *
- Elnézést, elnézést.
* Próbál néhány nagyobb termetű alak között át evickélni, de mivel mellkasa széles, egy kicsit határozottabbnak szükséges lennie mint azt szeretné. Amint sikerül a művelet, már nincsen messze tőle a kívánt hely. *
- Elnézést, elnézést.
* Próbál néhány nagyobb termetű alak között át evickélni, de mivel mellkasa széles, egy kicsit határozottabbnak szükséges lennie mint azt szeretné. Amint sikerül a művelet, már nincsen messze tőle a kívánt hely. *
9457. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-07 16:38:58
Üzenet elküldve: 2022-02-07 16:38:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kis felfedező//
- Dömdöm! Tee maszi te. *Kedveskedik Rellan a hirtelen jött hátasának, és még a fülét sem markolja annyira, mint eddig. Ha belgondol, úgy ül most idefenn, ahogy ő ülne a teve hátán, ha a teve igazi, nagy teve volna. Ettől még izgalmasabbá válik az amúgy is különleges kalandjuk a piacra. Igazi lovag lett!*
- Loag! Gyi! *Nevetgél. Innen fentről a vásári forgatag is sokkal elviselhetőbb a csendes és visszahúzódó gyerkőc számára. Sőt, néhányan még kedvesen rá is mosolyognak a lurkóra, ahogy azon kapják magukat, hogy fejmagasságban két lábacska kalimpál a levegőben. Rellan természetesen minden egyes embernek megmutatja a tevéjét. A többi gyerek elmegy. Úgy tűnik, a bácsi tudja a nevét, az egyetlen hátulütője a korlátozott beszédének, hogy rosszul. Nem először, de valószínűleg nem is utoljára a kisfiú kijavítja őt.*
- Nem Jejan. Jejjjjannn!
*Ha már ettől minden világosabb lett Dömdömnek – megbocsátható, ha nem –, mehetnek is tovább. Rellannak az tetszik leginkább a piacon, hogy minden színes. Neki a kedvence a lila. Izgatottan bámulja a lila páncélokat, köpenyeket, szőnyegeket. Annál a boltnál nem sok lila dolog van, ahova Kelaz viszi őt, viszont igazi fegyverek vannak ott. Rellan elnézi a kalapácsokat, és arra gondol, biztos ilyennel hadonásznak a nagy harcosok. Ha viszont Kelaz ilyet akar vásárolni, akkor lehet, hogy ő is lovag.*
- Te loag? *Bök rá az ujjával a kisfiú. Nem minden lovag visel köpenyt. Meg nem mind ül lovon. Talán Dömdöm megtaníthatja egy s másra. Azonban ahelyett, hogy leckéket kapna, a férfi leemeli a fejéről, és leteszi a földre. Rellan kicsit megszeppenve markolja meg a nagy kezet, nehogy elkeveredjen.*
- Tüttöt. Kéjeszéppe. *Ismétli meg a lényeget az eladónak, és mikor varázslatos módon elő is kerülnek a tűk meg a többi, hirtelen Kelaz felkapja, és a kezébe nyomja az erszényt. A kisfiú szeme felragyog. Átnyújtja az erszényt a kereskedőnek, majd eszébe jut, mire tanította őt az anyukája, és a megfelelő pillanatban azt mondja:*
- Kösszöszéppe.
*Amíg Kelaz visszavezeti a gyerekekhez, Rellan hirtelen emelt hangon nagyon összetett magyarázatba fog.*
- Mama monta, kell mondd köccöm. Szotta mej a jo. Joo. Ottalila! *Bök rá egy valóban lila női ruhára, amely az egyik bódé oldalán lóg. Nyilván nem kell neki, csak egy megállapítás volt. Azonban nem sokra rá megakad a szeme egy olyan helyen, ahol mesekönyvet árulnak, az elején egy lovacska rajzával. Rámutat, szemei élénken csillannak fel, és húzni kezdi Kelazt (már amennyire erőt tud kifejteni).* Ammi? A egy lóóóó? *Álmélkodik, feltartva a tevét maga elé. A hasonlóság döbbenetes. A rendes lovak szerencsére messzebb vannak, ha már egy ilyen pici rajzolt lóért ekkora felhajtást csinál, ki tudja, ott mi lett volna. Vagy ha tevék. Egek!*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.07 16:39:31
- Dömdöm! Tee maszi te. *Kedveskedik Rellan a hirtelen jött hátasának, és még a fülét sem markolja annyira, mint eddig. Ha belgondol, úgy ül most idefenn, ahogy ő ülne a teve hátán, ha a teve igazi, nagy teve volna. Ettől még izgalmasabbá válik az amúgy is különleges kalandjuk a piacra. Igazi lovag lett!*
- Loag! Gyi! *Nevetgél. Innen fentről a vásári forgatag is sokkal elviselhetőbb a csendes és visszahúzódó gyerkőc számára. Sőt, néhányan még kedvesen rá is mosolyognak a lurkóra, ahogy azon kapják magukat, hogy fejmagasságban két lábacska kalimpál a levegőben. Rellan természetesen minden egyes embernek megmutatja a tevéjét. A többi gyerek elmegy. Úgy tűnik, a bácsi tudja a nevét, az egyetlen hátulütője a korlátozott beszédének, hogy rosszul. Nem először, de valószínűleg nem is utoljára a kisfiú kijavítja őt.*
- Nem Jejan. Jejjjjannn!
*Ha már ettől minden világosabb lett Dömdömnek – megbocsátható, ha nem –, mehetnek is tovább. Rellannak az tetszik leginkább a piacon, hogy minden színes. Neki a kedvence a lila. Izgatottan bámulja a lila páncélokat, köpenyeket, szőnyegeket. Annál a boltnál nem sok lila dolog van, ahova Kelaz viszi őt, viszont igazi fegyverek vannak ott. Rellan elnézi a kalapácsokat, és arra gondol, biztos ilyennel hadonásznak a nagy harcosok. Ha viszont Kelaz ilyet akar vásárolni, akkor lehet, hogy ő is lovag.*
- Te loag? *Bök rá az ujjával a kisfiú. Nem minden lovag visel köpenyt. Meg nem mind ül lovon. Talán Dömdöm megtaníthatja egy s másra. Azonban ahelyett, hogy leckéket kapna, a férfi leemeli a fejéről, és leteszi a földre. Rellan kicsit megszeppenve markolja meg a nagy kezet, nehogy elkeveredjen.*
- Tüttöt. Kéjeszéppe. *Ismétli meg a lényeget az eladónak, és mikor varázslatos módon elő is kerülnek a tűk meg a többi, hirtelen Kelaz felkapja, és a kezébe nyomja az erszényt. A kisfiú szeme felragyog. Átnyújtja az erszényt a kereskedőnek, majd eszébe jut, mire tanította őt az anyukája, és a megfelelő pillanatban azt mondja:*
- Kösszöszéppe.
*Amíg Kelaz visszavezeti a gyerekekhez, Rellan hirtelen emelt hangon nagyon összetett magyarázatba fog.*
- Mama monta, kell mondd köccöm. Szotta mej a jo. Joo. Ottalila! *Bök rá egy valóban lila női ruhára, amely az egyik bódé oldalán lóg. Nyilván nem kell neki, csak egy megállapítás volt. Azonban nem sokra rá megakad a szeme egy olyan helyen, ahol mesekönyvet árulnak, az elején egy lovacska rajzával. Rámutat, szemei élénken csillannak fel, és húzni kezdi Kelazt (már amennyire erőt tud kifejteni).* Ammi? A egy lóóóó? *Álmélkodik, feltartva a tevét maga elé. A hasonlóság döbbenetes. A rendes lovak szerencsére messzebb vannak, ha már egy ilyen pici rajzolt lóért ekkora felhajtást csinál, ki tudja, ott mi lett volna. Vagy ha tevék. Egek!*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.07 16:39:31
9456. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-07 14:29:35
Üzenet elküldve: 2022-02-07 14:29:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
* Hamar el is vesz a piaci forgatag sűrűjében, tekinte egyik árusról a másikra vándorol folyamatosan. Nincs szándékában hátráltatni a megbízást, de a tekintete néhol eltéved a helyzetben. Kénytelen megállapítani, hogy ő eléggé intenzíven függője a szép holmiknak. Mire észbe kap, már a harmadik fekete ruhaneműt fogja meg. ~ Most erre nincs idő! ~ Rázza meg a fejét, hogy utána társa felé fordulhasson. Elkezd a táskájában kotorászni, majd egy eléggé szép nagy pénzes zsákot vesz ki. A másik fél tenyerébe helyezi el a zsákot vigyorogva. A nagy zsák tartalma 1800 arany. Miután Khryställe Dëronwylle kezébe került, egy további vigyort illusztrál hozzá.
*
- Erre pont az ellenkezőjét szokták mondani, de költsd el egyszerre.
* Mosolyodik el az elf ismét. Nagyon humorosnak tartja magát. *
- De félre a viccet, nem tudom, hogy kell még esetleg pótolni, de ez nagyjából a fele. Ha több, akkor majd még oda adom. Emiatt ne aggódj.
* Meg lapogatja mosolyogva az erszényét. * - Van még ahonnan ez jött. De most már...
* Kezd bele a mondatba, de utána szimplán elgondolkozik. * - Kérlek figyelj oda, hogy minden meg legyen, add oda a listát, hagy nézzem át újra.
* Ha megkapja a papírt, akkor még egyszer átvizslatja az összes tételt. * - Én addig megveszem az élelmiszert az útra. Számolj magadnak is valami felszerelést, de azt külön tételként jegyeztesd be.
* Teszi hozzá határozottan. Talán nem kell annyira túlgondolni egy egyszerű vásárlást, de azért fő az elővigyázatosság. *
- Az én tételeim még ráérnek, alapból először az erdőben fogjuk meghúzni magunkat. Van nálad meleg takaró? Néhány éjszakát túl élsz az erdőben?
* Az emberi mentalitás, vagy hozzá állás nem mindig terjed a túlélési ösztönök fejlesztésére, ezért kicsit aggodalmasan is kérdezi a másik felet. *
* Hamar el is vesz a piaci forgatag sűrűjében, tekinte egyik árusról a másikra vándorol folyamatosan. Nincs szándékában hátráltatni a megbízást, de a tekintete néhol eltéved a helyzetben. Kénytelen megállapítani, hogy ő eléggé intenzíven függője a szép holmiknak. Mire észbe kap, már a harmadik fekete ruhaneműt fogja meg. ~ Most erre nincs idő! ~ Rázza meg a fejét, hogy utána társa felé fordulhasson. Elkezd a táskájában kotorászni, majd egy eléggé szép nagy pénzes zsákot vesz ki. A másik fél tenyerébe helyezi el a zsákot vigyorogva. A nagy zsák tartalma 1800 arany. Miután Khryställe Dëronwylle kezébe került, egy további vigyort illusztrál hozzá.
*- Erre pont az ellenkezőjét szokták mondani, de költsd el egyszerre.
* Mosolyodik el az elf ismét. Nagyon humorosnak tartja magát. *
- De félre a viccet, nem tudom, hogy kell még esetleg pótolni, de ez nagyjából a fele. Ha több, akkor majd még oda adom. Emiatt ne aggódj.
* Meg lapogatja mosolyogva az erszényét. * - Van még ahonnan ez jött. De most már...
* Kezd bele a mondatba, de utána szimplán elgondolkozik. * - Kérlek figyelj oda, hogy minden meg legyen, add oda a listát, hagy nézzem át újra.
* Ha megkapja a papírt, akkor még egyszer átvizslatja az összes tételt. * - Én addig megveszem az élelmiszert az útra. Számolj magadnak is valami felszerelést, de azt külön tételként jegyeztesd be.
* Teszi hozzá határozottan. Talán nem kell annyira túlgondolni egy egyszerű vásárlást, de azért fő az elővigyázatosság. *
- Az én tételeim még ráérnek, alapból először az erdőben fogjuk meghúzni magunkat. Van nálad meleg takaró? Néhány éjszakát túl élsz az erdőben?
* Az emberi mentalitás, vagy hozzá állás nem mindig terjed a túlélési ösztönök fejlesztésére, ezért kicsit aggodalmasan is kérdezi a másik felet. *
9455. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-07 13:13:29
Üzenet elküldve: 2022-02-07 13:13:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Megpróbáltatások//
*Hosszú séta után végre elérkeznek a piactérre, ami valósággal árusok kiabálásától és a piacon nyüzsgő nép beszélgetésétől hangos. Szemmel láthatóan igencsak élénk most az élet itt, akár zűrzavarként is felfogható. A romvárosbéli dermesztő, sűrű csend után mindenesetre kétségtelenül szokatlan ez az itteni ricsaj Khrys számára. Kell is neki pár pillanat, amíg sikerül úgy ahogy hozzászoknia a dologhoz. Belépve a térre tüstént a kínálatot kezdi vizslatni, de pusztán érdeklődés szintjén, az elintézésre váró vásárlást úgy is a kereskedőházzal végezteti majd el. A nézelődésből Syndra hangja zökkenti ki, biztosítja róla, hogy idővel, amikor már ő is hivatalosan a szövetség sorait erősíti, minden egyéb titokról lehullik a fátyol, amely most nem enged látni bizonyos dolgokat. Érdeklődve csillan fel a szeme, de ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy mostantól az az egyetlen és kizárólagos célja, hogy bekerülve a társaságba kifürkéssze annak minden titkát. Elvégre nem valamiféle besúgóként csöppent az események sűrűjébe. Ugyan ki gondolta volna, hogy egy véletlennek ható, teljesen jelentéktelennek tűnő találkozásból mi sül ki.
Valóban nem gondol arra, hogy Syndrának mi a feltételezése. Habár kétségtelenül igaz, hogy szóról szóra semmit sem tudna visszaidézni. Tudja, hogy miket látott a bizarr külsejű könyvecskében, de hogy például a kísérleti fázisban lévő igazságszérumhoz milyen összetevők kellenek, azt sehogy sem tudná felidézni. Legalábbis nem a teljes listát. Különben meg olyan szokatlan és furcsa nevük volt azoknak a növényeknek, hogy képtelenségnek tűnhet őket megjegyezni.
Meglepetten állapítja meg magában, hogy társával ezúttal egyre gondoltak. Nem számított rá, hogy Syndra lecsap majd a kínálkozó lehetőségre, de belátva a szavait Khrys rájön, hogy tulajdonképpen teljesen logikus. Egyetértően bólint a felvetésre, ami igazából arra is vonatkozik, hogy ő minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a többiek is elsajátítsák e különös és a beszélni tudók számára minden bizonnyal furcsa kommunikációt. Jó érzés tör rá, hogy akár egész csoport fogja használni az ő nyelvét, de ez hamar alább is hagy, mert Syndra bizony folytatja. Khrys először nem érti, kire gondolhat a másik, de aztán biztosra veszi, hogy Illidaryról beszél. ~Mi vagyok én, valami csodabogár? Még hogy mutogassam a jeleimet, mint valami bohóc. Rajtam csak ne ámuljon senki, nem vagyok én ócska mutatványos, sem kiállított szobor.~ Nem is reagál hát erre, ám arca kifürkészhetetlenné válik, vonásai nem tükrözik érzelmeit. Határozottan tudja, hogy ha használni is fogja Illidary előtt a jelnyelvét, nem azért teszi, hogy a másik csodálkozó pillantásokkal illesse. Főnök ide vagy oda, nem köteles senkinek sem kényszerből mutogatnia, mitől más ő.
Lassacskán a piac közepére érnek, és Syndra a szétválást emlegeti. Igennel felel a kérdéseire, ezt pedig ismét a saját nyelvén teszi. Aztán teljes testtel a másik felé fordul, és elé tartja nyitott tenyerét. Tekintetében várakozás tükröződik. Nem felejtette ám el, hogy Syndra mit ígért a pénzzel kapcsolatban, ezért most azt várja, hogy az elf szíveskedjék a tenyerébe szolgáltatni a szükséges összeget.*
*Hosszú séta után végre elérkeznek a piactérre, ami valósággal árusok kiabálásától és a piacon nyüzsgő nép beszélgetésétől hangos. Szemmel láthatóan igencsak élénk most az élet itt, akár zűrzavarként is felfogható. A romvárosbéli dermesztő, sűrű csend után mindenesetre kétségtelenül szokatlan ez az itteni ricsaj Khrys számára. Kell is neki pár pillanat, amíg sikerül úgy ahogy hozzászoknia a dologhoz. Belépve a térre tüstént a kínálatot kezdi vizslatni, de pusztán érdeklődés szintjén, az elintézésre váró vásárlást úgy is a kereskedőházzal végezteti majd el. A nézelődésből Syndra hangja zökkenti ki, biztosítja róla, hogy idővel, amikor már ő is hivatalosan a szövetség sorait erősíti, minden egyéb titokról lehullik a fátyol, amely most nem enged látni bizonyos dolgokat. Érdeklődve csillan fel a szeme, de ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy mostantól az az egyetlen és kizárólagos célja, hogy bekerülve a társaságba kifürkéssze annak minden titkát. Elvégre nem valamiféle besúgóként csöppent az események sűrűjébe. Ugyan ki gondolta volna, hogy egy véletlennek ható, teljesen jelentéktelennek tűnő találkozásból mi sül ki.
Valóban nem gondol arra, hogy Syndrának mi a feltételezése. Habár kétségtelenül igaz, hogy szóról szóra semmit sem tudna visszaidézni. Tudja, hogy miket látott a bizarr külsejű könyvecskében, de hogy például a kísérleti fázisban lévő igazságszérumhoz milyen összetevők kellenek, azt sehogy sem tudná felidézni. Legalábbis nem a teljes listát. Különben meg olyan szokatlan és furcsa nevük volt azoknak a növényeknek, hogy képtelenségnek tűnhet őket megjegyezni.
Meglepetten állapítja meg magában, hogy társával ezúttal egyre gondoltak. Nem számított rá, hogy Syndra lecsap majd a kínálkozó lehetőségre, de belátva a szavait Khrys rájön, hogy tulajdonképpen teljesen logikus. Egyetértően bólint a felvetésre, ami igazából arra is vonatkozik, hogy ő minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a többiek is elsajátítsák e különös és a beszélni tudók számára minden bizonnyal furcsa kommunikációt. Jó érzés tör rá, hogy akár egész csoport fogja használni az ő nyelvét, de ez hamar alább is hagy, mert Syndra bizony folytatja. Khrys először nem érti, kire gondolhat a másik, de aztán biztosra veszi, hogy Illidaryról beszél. ~Mi vagyok én, valami csodabogár? Még hogy mutogassam a jeleimet, mint valami bohóc. Rajtam csak ne ámuljon senki, nem vagyok én ócska mutatványos, sem kiállított szobor.~ Nem is reagál hát erre, ám arca kifürkészhetetlenné válik, vonásai nem tükrözik érzelmeit. Határozottan tudja, hogy ha használni is fogja Illidary előtt a jelnyelvét, nem azért teszi, hogy a másik csodálkozó pillantásokkal illesse. Főnök ide vagy oda, nem köteles senkinek sem kényszerből mutogatnia, mitől más ő.
Lassacskán a piac közepére érnek, és Syndra a szétválást emlegeti. Igennel felel a kérdéseire, ezt pedig ismét a saját nyelvén teszi. Aztán teljes testtel a másik felé fordul, és elé tartja nyitott tenyerét. Tekintetében várakozás tükröződik. Nem felejtette ám el, hogy Syndra mit ígért a pénzzel kapcsolatban, ezért most azt várja, hogy az elf szíveskedjék a tenyerébe szolgáltatni a szükséges összeget.*
9454. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-06 11:36:05
Üzenet elküldve: 2022-02-06 11:36:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lillyss, Nawanthiri//
- Aztyan azért kimért mert, ahogy látom, minden felelősség őt terheli.
* Teszi meg ezt az egyszerű megállapítást. *
- Mondhatjuk úgy is, hogy az ő terhe vagyunk, így nem is fog szabadabban beszélni. Meg kell tartania a felettes látszatát, akármennyire is kedves.
* Mosolyodik el a mélységi ártatlanul, közben kezeivel haját copfba fogja, hogy utána a csuklyát ismét fejére húzhassa. Még a hűvös szél kellemetlenül hathat rá. Maszkját megigazítja az oldalán és fegyvereit séta alatt türelmesen elrendezi szótlanul, míg hallgatja Nawát. Természetesen figyelmesen követi kolléganője szavait, de közben rendbeszedi magát. *
- Merchennél adtuk le a rendelésünket a páncélokra. Eléggé türelmesnek látszódott. Azt hittük, ez a város arról hírlik, hogy elítélik a Kormosokat . * Teszi hozzá egy gúnyosan, arca egy pillanatra grimaszba torzul. * - Nem mintha kiérdemeltük volna ezt a megnevezést.
* Húzza kicsit el a száját, és gondolkozik el a szó jelentésén. A világ mindig valakit ellenségének tekint. Ők is csak egy eszközök amikkel valami másról terelik el az emberek figyelmét. A mélységi ezzel tisztában van, de az, hogy mások miként vélekednek erről, az már más kérdés. Az emberek mindig is szerettek gyűlölni vagy félni valamitől, addig is nem kellett mással foglalkozni. *
- Biztosan több van a csini pofija mögött, mint amit mutat.
* Állítja meg elgondolkodó tekintettel a tündérről. * - De emiatt ne aggódj Nawanthiri én is mindig teljes neveden foglak hívni. Kivéve, ha te kéred majd, hogy adjunk valami becenevet a másiknak.
* Csillan egy kis remény tekintetében, nem mintha Lillyss olyan ártatlan típus lenne. Inkább kéjencnek szokták titulálni, ami mondjuk ki őszintén, egyáltalán nem áll tőle messze. *
- Benne vagyok, de akkor készülj fel. * Emeli fel a jobb kezén az egyik ujját az égbe. * - Sírni fogsz a röhögéstől. Limmen egy művész, főleg a vele való utazás. Olyan történeteim vannak róla, hogy még fel is léphetnék vele mulattatni.
* Neveti el magát ismételten, szerfelett jól esik neki, hogy végre egy kicsit felszabadulhat a szükségtelen idegeskedés alól. *
- De utána én is kíváncsi vagyok rád, biztos sok tapasztalatod van a nagyvilágról.
//Lillyss, Nawanthiri//
- Aztyan azért kimért mert, ahogy látom, minden felelősség őt terheli.
* Teszi meg ezt az egyszerű megállapítást. *
- Mondhatjuk úgy is, hogy az ő terhe vagyunk, így nem is fog szabadabban beszélni. Meg kell tartania a felettes látszatát, akármennyire is kedves.
* Mosolyodik el a mélységi ártatlanul, közben kezeivel haját copfba fogja, hogy utána a csuklyát ismét fejére húzhassa. Még a hűvös szél kellemetlenül hathat rá. Maszkját megigazítja az oldalán és fegyvereit séta alatt türelmesen elrendezi szótlanul, míg hallgatja Nawát. Természetesen figyelmesen követi kolléganője szavait, de közben rendbeszedi magát. *
- Merchennél adtuk le a rendelésünket a páncélokra. Eléggé türelmesnek látszódott. Azt hittük, ez a város arról hírlik, hogy elítélik a Kormosokat . * Teszi hozzá egy gúnyosan, arca egy pillanatra grimaszba torzul. * - Nem mintha kiérdemeltük volna ezt a megnevezést.
* Húzza kicsit el a száját, és gondolkozik el a szó jelentésén. A világ mindig valakit ellenségének tekint. Ők is csak egy eszközök amikkel valami másról terelik el az emberek figyelmét. A mélységi ezzel tisztában van, de az, hogy mások miként vélekednek erről, az már más kérdés. Az emberek mindig is szerettek gyűlölni vagy félni valamitől, addig is nem kellett mással foglalkozni. *
- Biztosan több van a csini pofija mögött, mint amit mutat.
* Állítja meg elgondolkodó tekintettel a tündérről. * - De emiatt ne aggódj Nawanthiri én is mindig teljes neveden foglak hívni. Kivéve, ha te kéred majd, hogy adjunk valami becenevet a másiknak.
* Csillan egy kis remény tekintetében, nem mintha Lillyss olyan ártatlan típus lenne. Inkább kéjencnek szokták titulálni, ami mondjuk ki őszintén, egyáltalán nem áll tőle messze. *
- Benne vagyok, de akkor készülj fel. * Emeli fel a jobb kezén az egyik ujját az égbe. * - Sírni fogsz a röhögéstől. Limmen egy művész, főleg a vele való utazás. Olyan történeteim vannak róla, hogy még fel is léphetnék vele mulattatni.
* Neveti el magát ismételten, szerfelett jól esik neki, hogy végre egy kicsit felszabadulhat a szükségtelen idegeskedés alól. *
- De utána én is kíváncsi vagyok rád, biztos sok tapasztalatod van a nagyvilágról.
9453. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-04 16:30:24
Üzenet elküldve: 2022-02-04 16:30:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* Egy hosszabb meditáció után nem felejti el, hogy a célja nem csak szimplán ennyi volt. Ezért hamar fel is pattan néhány nagyobb sóhaj után, hogy ismételten a nyakába vehesse a várost. A templomnál azért megpróbál valami információt is szerezni, hogy mégis mi legyen az ő elsődleges plusz tanulmánya, ami ellen mestere mindenáron tiltakozni akart. De ez őt nem fogja hátráltatni, el akarja sajátítani azokat a technikákat, amivel az erdő és annak népének segítségére lehet. Ez pedig a föld mágiának az alapjait képezik. Hamar probléma nélkül eljut a piactérre, ahol ismételten elkezd nézelődni. ~ Talán valamikor, de nem most. ~ Állapítja meg a vásárlás utáni vágyát. *
9452. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-04 08:27:08
Üzenet elküldve: 2022-02-04 08:27:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lillyss, Nawanthiri//
*A tisztásról a piactérre vezet az útjuk, Lillyss pedig úgy tűnik - mihelyt szilárd talajt érezhet a lába alatt - kezd feloldódni. A szerzetes zsebredugott kézzel poroszkál mellette, alig észrevehetően imbolyogva, mintha még mindig korcsolyázna. Valahol együtt tud érezni a mélységivel: a városi nép egy külön állatfajta, amin nem egyszerű kiigazodni, ha máshol nevelkedtél. Az országúton meg a karavánpihenőkben sokkal egyszerűbbek a viszonyok, mint itt, és nem is kell olyan óvatosan bánni a szavakkal. Akinek nem tetszik valami, odébbáll, vagy legrosszabb esetben megverekszik az igazáért. A gondolataiból az rezzenti fel, hogy a sötételf lány elkezd harsányan kacagni. Nawanthiri meglepetten bámul rá egy pillanatig. A fejébe nem lát bele, de a hangjából hátborzongató, romlott kajánságot vél kiérezni. Udvariasan elmosolyodik.*
- Látod, ezt még nem kérdeztem meg tőle! *mármint a bárótól, hogy miért jár feketében* Nem tudom, mit gondoljak róla. Cha'yss úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint Wegtoren mesebeli hercege. Valamiért mégsem akarnék vele kettesben maradni...
*A piactéren, ha Nawanthirin múlik, csak átsétálnak. A szerzetes sem vásárolni, sem enni nem akar itt, igaz, nem is nagyon volna mit. A téli vásár véget ért, az árusok épp elpakolnak, az utcaseprők pedig a leégett máglyák romjait lapátolják szekerekre.*
- Aztyant már ismeritek: mindig nagyon kimért, de amúgy nagyon rendes is! Ketten vannak a városban, akik mindig a teljes nevemen szólítanak, ő az egyik. *A jelentőségteljes hangsúly alapján mandulaszemnek ez igen nagy dolog lehet, és valamiért hálás is érte. Bővebb magyarázattal azonban nem szolgál.* Aztán ott van Merchen, a másik kalmár. Nekem ő is mesebeli figurának tűnt: olyan tündérnek aki örökké valami csínyen töri a fejét, és nem ad egyenes választ olyasmire, amire fonákot is lehet. De *itt hamiskásan elmosolyodik* abban megegyeztünk, hogy a szerzetesek holdkórosok az utolsó szálig! *nagyjából ekkor érnek a Pegazus elé.*
- Van kedved fürödni? *int a fejével abba az irányba, ahol a párállanak az ablakok* Közben meg elmeséled, milyen volt a karavános élet, és miért lett elege Limmennek belőle! Hm?
//Lillyss, Nawanthiri//
*A tisztásról a piactérre vezet az útjuk, Lillyss pedig úgy tűnik - mihelyt szilárd talajt érezhet a lába alatt - kezd feloldódni. A szerzetes zsebredugott kézzel poroszkál mellette, alig észrevehetően imbolyogva, mintha még mindig korcsolyázna. Valahol együtt tud érezni a mélységivel: a városi nép egy külön állatfajta, amin nem egyszerű kiigazodni, ha máshol nevelkedtél. Az országúton meg a karavánpihenőkben sokkal egyszerűbbek a viszonyok, mint itt, és nem is kell olyan óvatosan bánni a szavakkal. Akinek nem tetszik valami, odébbáll, vagy legrosszabb esetben megverekszik az igazáért. A gondolataiból az rezzenti fel, hogy a sötételf lány elkezd harsányan kacagni. Nawanthiri meglepetten bámul rá egy pillanatig. A fejébe nem lát bele, de a hangjából hátborzongató, romlott kajánságot vél kiérezni. Udvariasan elmosolyodik.*
- Látod, ezt még nem kérdeztem meg tőle! *mármint a bárótól, hogy miért jár feketében* Nem tudom, mit gondoljak róla. Cha'yss úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint Wegtoren mesebeli hercege. Valamiért mégsem akarnék vele kettesben maradni...
*A piactéren, ha Nawanthirin múlik, csak átsétálnak. A szerzetes sem vásárolni, sem enni nem akar itt, igaz, nem is nagyon volna mit. A téli vásár véget ért, az árusok épp elpakolnak, az utcaseprők pedig a leégett máglyák romjait lapátolják szekerekre.*
- Aztyant már ismeritek: mindig nagyon kimért, de amúgy nagyon rendes is! Ketten vannak a városban, akik mindig a teljes nevemen szólítanak, ő az egyik. *A jelentőségteljes hangsúly alapján mandulaszemnek ez igen nagy dolog lehet, és valamiért hálás is érte. Bővebb magyarázattal azonban nem szolgál.* Aztán ott van Merchen, a másik kalmár. Nekem ő is mesebeli figurának tűnt: olyan tündérnek aki örökké valami csínyen töri a fejét, és nem ad egyenes választ olyasmire, amire fonákot is lehet. De *itt hamiskásan elmosolyodik* abban megegyeztünk, hogy a szerzetesek holdkórosok az utolsó szálig! *nagyjából ekkor érnek a Pegazus elé.*
- Van kedved fürödni? *int a fejével abba az irányba, ahol a párállanak az ablakok* Közben meg elmeséled, milyen volt a karavános élet, és miért lett elege Limmennek belőle! Hm?
9451. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-03 11:46:11
Üzenet elküldve: 2022-02-03 11:46:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* A piactéren szótlanul és türelmesen halad. Nem foglalkozik nagyon az embertömegekkel, de az árukat figyelemmel kíséri. Valahol gyógynövényeket lát, valahol pedig csak különféle mezőgazdasági eszközöket. Minden ilyen sátor érdekes lehet számára, az újdonságokat előszeretettel veszi szemügyre, de nem annyira, hogy azért a kereskedő felkapja a fejét rá. Nem szándékozik semmit sem még venni. ~ Talán vissza felé veszek valami apróságot. ~ Állapítja meg, de utána azonnal tér is vissza az útra, hogy mihamarabb elérhessen a tisztásra. *
9450. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-02 21:41:22
Üzenet elküldve: 2022-02-02 21:41:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Talán azért mert ő maga is az utcán nőtt fel, talán azért, mert javarészt még most is ott él, vagy talán azért mert sok fivérét árva kölyökkel sodorta össze a sors, de valahogy úgy érzi, hogy tud bánni Ruunoval, legalábbis azon a szinten, amire neki szüksége van. Dren szótlan marad, talán ő alapból ilyen figura, vagy csak a törpe zavarta meg kissé, ezt nem tudni, mindenesetre hamar elhagyják a fogadót és a piaci forgatag felé tarthatnak.*
-Kincset? Igen. Mondhatni. Számomra kincs volt, tudod hogy van ez. Meglehet másnak csak kacat, de nekem mindennél többet jelent!
*Félszegen mosolyog a fiúra. Külön örül, hogy a kaland gondolatával sikerült maga mellé csábítania egyelőre. Már tudja is, hogy mihez kezdjen vele, hogyha eljön az idő.*
-Kardokat? Neem. Nem vagyok én olyan erőszakos tündér, meg aztán már van nekem saját fegyverem, látod?
*Megkocogtatja az oldalán a a tőrét.*
-Ez bőven elég, hogy megvédjem magam.
*Ki is húzza magát büszkén, s nagyobbat talán nem is hazudhatna. Mintha valaha is kiállna magáért, amíg lát könnyebb és egyszerűbb utat. Ha mindketten köveik, ő elkezd a portékák között nézelődni, összefogdos néhány holmit, alkudozik kicsit és a végén egész pontosan 389 aranyat hagy az árusoknál (Mesélő (Daidalos). *
-Dren, mit gondolsz? Így megleszünk pár napig igaz?
*Kicsit igyekszik közelebb húzódni az elfhez, hogy úgy tudjanak váltani pár szót, hogy azt a kölyök nem hallja. Ennek elősegítése érdekében a kötelet neki adja, hogy fogja meg egy kicsit.*
-Arra gondoltam, ha találunk egy megfelelő házat, akkor lámpaolajjal felgyújtjuk az istállót, már ha van, ha nincs akkor valamit, hogy elvonja a figyelmüket, és akkor a kötéllel jó eséllyel be tudunk osonni valahol. Persze sok függ attól, hogy mit látunk majd.
*Ha sikerül megvitatni a megvitatnivalót, és mindhárman megvannak, akkor megáll egy pillanatra.*
-Ha sikerrel járunk, visszafelé veszünk valami meleg ruhát magunknak, mit szóltok?
*Talán azért mert ő maga is az utcán nőtt fel, talán azért, mert javarészt még most is ott él, vagy talán azért mert sok fivérét árva kölyökkel sodorta össze a sors, de valahogy úgy érzi, hogy tud bánni Ruunoval, legalábbis azon a szinten, amire neki szüksége van. Dren szótlan marad, talán ő alapból ilyen figura, vagy csak a törpe zavarta meg kissé, ezt nem tudni, mindenesetre hamar elhagyják a fogadót és a piaci forgatag felé tarthatnak.*
-Kincset? Igen. Mondhatni. Számomra kincs volt, tudod hogy van ez. Meglehet másnak csak kacat, de nekem mindennél többet jelent!
*Félszegen mosolyog a fiúra. Külön örül, hogy a kaland gondolatával sikerült maga mellé csábítania egyelőre. Már tudja is, hogy mihez kezdjen vele, hogyha eljön az idő.*
-Kardokat? Neem. Nem vagyok én olyan erőszakos tündér, meg aztán már van nekem saját fegyverem, látod?
*Megkocogtatja az oldalán a a tőrét.*
-Ez bőven elég, hogy megvédjem magam.
*Ki is húzza magát büszkén, s nagyobbat talán nem is hazudhatna. Mintha valaha is kiállna magáért, amíg lát könnyebb és egyszerűbb utat. Ha mindketten köveik, ő elkezd a portékák között nézelődni, összefogdos néhány holmit, alkudozik kicsit és a végén egész pontosan 389 aranyat hagy az árusoknál (Mesélő (Daidalos).
*-Dren, mit gondolsz? Így megleszünk pár napig igaz?
*Kicsit igyekszik közelebb húzódni az elfhez, hogy úgy tudjanak váltani pár szót, hogy azt a kölyök nem hallja. Ennek elősegítése érdekében a kötelet neki adja, hogy fogja meg egy kicsit.*
-Arra gondoltam, ha találunk egy megfelelő házat, akkor lámpaolajjal felgyújtjuk az istállót, már ha van, ha nincs akkor valamit, hogy elvonja a figyelmüket, és akkor a kötéllel jó eséllyel be tudunk osonni valahol. Persze sok függ attól, hogy mit látunk majd.
*Ha sikerül megvitatni a megvitatnivalót, és mindhárman megvannak, akkor megáll egy pillanatra.*
-Ha sikerrel járunk, visszafelé veszünk valami meleg ruhát magunknak, mit szóltok?
9449. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-02 07:48:49
Üzenet elküldve: 2022-02-02 07:48:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Kolbászolás munkaidőben//
*Miután nem érkezik válasz a kikiabálására, úgy dönt, hogy jobb lesz, ha inkább elhagyja a helyszínt, mielőtt még meghazudtolná magát. Az meg, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb, már úgy se tudja megmondani senki. Kilopózik a pult alatt, majd görnyedt háttal, mintha attól láthatatlanná válna, ám ez nyilván nem így van, kislisszol az ajtón is. Bizonyára még a helyzet nincsen megoldva még a fogadóban, így talán jobb, ha hagy még egy kis időt rá. Addig csak sétál a piacon. Úgy hallotta, lehet hogy mostanában olyat árucikkek is előkerülnek, amiket eddig még nem lehetett kapni. Így aztán nyitva tartja a szemét és a fülét, meg azért is, nehogy aztán eltapossák. Csak a szokásos dolgok, a falnak lapulva néha meg- megáll, hogy kifújja magát. Nem árt néha ránézni az öreg gnómra is, hogy az italos szekere ott van-e még a helyén. A kapcsolatokat ápolni kell, csak úgy maradhatnak meg. Ha pedig új kevergető jár a városban, azt is meg tudhatja innen, szörnyű, hogy az idősek mennyire pletykások, ám ez őt kicsit se zavarja.*
*Miután nem érkezik válasz a kikiabálására, úgy dönt, hogy jobb lesz, ha inkább elhagyja a helyszínt, mielőtt még meghazudtolná magát. Az meg, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb, már úgy se tudja megmondani senki. Kilopózik a pult alatt, majd görnyedt háttal, mintha attól láthatatlanná válna, ám ez nyilván nem így van, kislisszol az ajtón is. Bizonyára még a helyzet nincsen megoldva még a fogadóban, így talán jobb, ha hagy még egy kis időt rá. Addig csak sétál a piacon. Úgy hallotta, lehet hogy mostanában olyat árucikkek is előkerülnek, amiket eddig még nem lehetett kapni. Így aztán nyitva tartja a szemét és a fülét, meg azért is, nehogy aztán eltapossák. Csak a szokásos dolgok, a falnak lapulva néha meg- megáll, hogy kifújja magát. Nem árt néha ránézni az öreg gnómra is, hogy az italos szekere ott van-e még a helyén. A kapcsolatokat ápolni kell, csak úgy maradhatnak meg. Ha pedig új kevergető jár a városban, azt is meg tudhatja innen, szörnyű, hogy az idősek mennyire pletykások, ám ez őt kicsit se zavarja.*
9448. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-01 12:27:40
Üzenet elküldve: 2022-02-01 12:27:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Zárás//
*A kijelentésre, hogy lehet, csak reménykedik abban, hogy Aenae nem változik egy követelőző szörnyeteggé, csak halvány mosollyal, kitérőn megvonja a vállát. Valahogy nem tudja elképzelni a lányról, hogy majd egy idő után követelőző és erőszakos lesz, ha nem kap meg valamit. Nem így ismerte meg és mivel néha a legrosszabb körülmények között is vele volt, úgy sejti, hogy a valódi személyiségét ismeri. Ha pedig mégis kibújuk belőle az eddig rejtegetett valódi énje, akkor le a kalappal előtte, hogy ennyi ideig tudta titkolni és megjátszani magát. Akkor valószínűleg jobb színész, mint az igric.*
- Úgy gondolom, nem csak azért kell királynőként bánnom veled, mert az vagy, hanem mert megérdemled. *Válaszolja, amikor Aenae is megerősíti abban a hitében, hogy nem egy magát megjátszó szörnyeteg. És bár nem királynő, hanem a thargok nagyasszonya, valahol mégis igaz a hasonlat.*
- Igen, a miénk, de nekem nincs olyan, aki mellé ne ülnék le. *Nevet fel jókedélyűn. Felőle Habrertus oda ül, ahova akar, senki nem ronthatja el azt a napot, amikor feleségül veszi Aenaet.*
- Az vicces volt. *Már nem is nevet, kacag, ahogy elképzeli a lila fejű kancellárt, ahogy az erős itallal küzdött.*
- Semmi nem ronthatja el a boldogságod. *Fordul szembe a lánnyal és simogatja meg az arcát.
A kalács elfogyott, a forraltbor is lassan követi, amikor Aenae rákérdez, hogy az igric a nevére veszi-e. A wegtoreni arca fordul csak felé séta közben.*
- Ahogy szeretnéd. *Válaszolja amolyan kitérőn.*
- Ha felveszed a nevem, nagyon boldog leszek, de nem várom el tőled. *Mondja őszintén. Eszébe sem jutott, hogy a lány ilyesmit tervez és nagyon meglepte.*
- Kagaenae Caldorcor báróné. *Mondja ki hangosan.*
- Nekem tetszik. *Mosolyog a lányra.*
- Van időnk eldönteni. *Teszi hozzá.
A téli vásár standjainak végére érve már mindent láttak és még vásároltak is. Jó volt ez a kis andalgás így együtt.*
- Hideg van, gyere, menjünk el a Kalmárba. *Ajánlja fel. Jó lesz átmelegedni a kandalló mellett és valami forró leves is jólesne, a kalács meghozta az étvágyát. Ha Aenae is beleegyezik, akkor szépen elandalognak a fogadó felé.*
//Téli vásár//
//Zárás//
*A kijelentésre, hogy lehet, csak reménykedik abban, hogy Aenae nem változik egy követelőző szörnyeteggé, csak halvány mosollyal, kitérőn megvonja a vállát. Valahogy nem tudja elképzelni a lányról, hogy majd egy idő után követelőző és erőszakos lesz, ha nem kap meg valamit. Nem így ismerte meg és mivel néha a legrosszabb körülmények között is vele volt, úgy sejti, hogy a valódi személyiségét ismeri. Ha pedig mégis kibújuk belőle az eddig rejtegetett valódi énje, akkor le a kalappal előtte, hogy ennyi ideig tudta titkolni és megjátszani magát. Akkor valószínűleg jobb színész, mint az igric.*
- Úgy gondolom, nem csak azért kell királynőként bánnom veled, mert az vagy, hanem mert megérdemled. *Válaszolja, amikor Aenae is megerősíti abban a hitében, hogy nem egy magát megjátszó szörnyeteg. És bár nem királynő, hanem a thargok nagyasszonya, valahol mégis igaz a hasonlat.*
- Igen, a miénk, de nekem nincs olyan, aki mellé ne ülnék le. *Nevet fel jókedélyűn. Felőle Habrertus oda ül, ahova akar, senki nem ronthatja el azt a napot, amikor feleségül veszi Aenaet.*
- Az vicces volt. *Már nem is nevet, kacag, ahogy elképzeli a lila fejű kancellárt, ahogy az erős itallal küzdött.*
- Semmi nem ronthatja el a boldogságod. *Fordul szembe a lánnyal és simogatja meg az arcát.
A kalács elfogyott, a forraltbor is lassan követi, amikor Aenae rákérdez, hogy az igric a nevére veszi-e. A wegtoreni arca fordul csak felé séta közben.*
- Ahogy szeretnéd. *Válaszolja amolyan kitérőn.*
- Ha felveszed a nevem, nagyon boldog leszek, de nem várom el tőled. *Mondja őszintén. Eszébe sem jutott, hogy a lány ilyesmit tervez és nagyon meglepte.*
- Kagaenae Caldorcor báróné. *Mondja ki hangosan.*
- Nekem tetszik. *Mosolyog a lányra.*
- Van időnk eldönteni. *Teszi hozzá.
A téli vásár standjainak végére érve már mindent láttak és még vásároltak is. Jó volt ez a kis andalgás így együtt.*
- Hideg van, gyere, menjünk el a Kalmárba. *Ajánlja fel. Jó lesz átmelegedni a kandalló mellett és valami forró leves is jólesne, a kalács meghozta az étvágyát. Ha Aenae is beleegyezik, akkor szépen elandalognak a fogadó felé.*
9447. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-01-31 12:07:43
Üzenet elküldve: 2022-01-31 12:07:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
// Zeekx, Nim, Syndra //
* Ez a kis szőke is huncut lehet, mert a perverz megnyilvánulásokat is támogatja. Vagy csak Nimeril túlságosan prűd? Jó kérdés, de jelenleg nem is gazán lényeges. Jobb az, hogy végre nevet kap a hóemberük.*
- Nekem tetszik. Tényleg van benne valami Tódis.* Ért egyet vele, így a rögtönzött keresztelőt is letudják. Meg sem pihenhetnek, mert a félvér máris kiszúr valamit, amitől aztán belelkesedik újfent. Ritka és egyben különleges állatokat kínálnak eladásra. Már rohan is, hogy vegyen belőlük. Két párt vesz, hogy később majd szaporodni is tudjanak. A többek arcát most nincs ideje fürkészni, mert csak az állatokra figyel. Egy pillanat erejéig néz fel, hogy segítséget kérjen a kiválasztásban.*
- Azt mondod? Akkor legyen az egyik a barnaszenű.* Egy darabig még biztos válogat, de végül meg is vannak a szerencsés kiválasztottak.*
~ Jaj, de drágák! Erre rámegy minden spórolt aranyam. ~* Amikor átadja az aranyakat, már bánja is a vásárlását, de innen nincs visszaút. Legalább nem egyedül kell hazacipelnie őket, mert kedves ismerősei segítenek neki.*
- Köszönöm a segítséget, de leginkább csak teával tudok szolgálni. Van egy kis tiszta szeszem is, de az sebkezelésre van. Kétlem, hogy ízletes volna.* Ennyivel tud szolgálni. Most pedig, hogy ezzel megvannak elindul a Romváros irányába.*
- Szegény Tódi itt marad egyedül.* Pillant rá közös gyermekükre még egyszer utoljára. A két rókát átadja a két társnak, mert azok nehezebbek, mint a baglyok. Ő meg cipeli majd ezt a kettőt. Elég lesz ezeket haza vinni az biztos.*
//Téli vásár//
// Zeekx, Nim, Syndra //
* Ez a kis szőke is huncut lehet, mert a perverz megnyilvánulásokat is támogatja. Vagy csak Nimeril túlságosan prűd? Jó kérdés, de jelenleg nem is gazán lényeges. Jobb az, hogy végre nevet kap a hóemberük.*
- Nekem tetszik. Tényleg van benne valami Tódis.* Ért egyet vele, így a rögtönzött keresztelőt is letudják. Meg sem pihenhetnek, mert a félvér máris kiszúr valamit, amitől aztán belelkesedik újfent. Ritka és egyben különleges állatokat kínálnak eladásra. Már rohan is, hogy vegyen belőlük. Két párt vesz, hogy később majd szaporodni is tudjanak. A többek arcát most nincs ideje fürkészni, mert csak az állatokra figyel. Egy pillanat erejéig néz fel, hogy segítséget kérjen a kiválasztásban.*
- Azt mondod? Akkor legyen az egyik a barnaszenű.* Egy darabig még biztos válogat, de végül meg is vannak a szerencsés kiválasztottak.*
~ Jaj, de drágák! Erre rámegy minden spórolt aranyam. ~* Amikor átadja az aranyakat, már bánja is a vásárlását, de innen nincs visszaút. Legalább nem egyedül kell hazacipelnie őket, mert kedves ismerősei segítenek neki.*
- Köszönöm a segítséget, de leginkább csak teával tudok szolgálni. Van egy kis tiszta szeszem is, de az sebkezelésre van. Kétlem, hogy ízletes volna.* Ennyivel tud szolgálni. Most pedig, hogy ezzel megvannak elindul a Romváros irányába.*
- Szegény Tódi itt marad egyedül.* Pillant rá közös gyermekükre még egyszer utoljára. A két rókát átadja a két társnak, mert azok nehezebbek, mint a baglyok. Ő meg cipeli majd ezt a kettőt. Elég lesz ezeket haza vinni az biztos.*
9446. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-01-30 21:10:14
Üzenet elküldve: 2022-01-30 21:10:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Meronnan Rhaavos //
* Nem túlságosan udvarias a kereskedővel Meronnan. Szegény férfi nyikkanni alig mer. Nem is csoda, ha igen sebesen jár a keze, hogy minél hamarább kiszolgálhassa modortalan vásárlóját. Az aranya neki is annyit ér majd, mint a többié. Vagyis ezt hitte, de kiderül, hogy még többet. Az igazat megvallva nem tudja eldönteni, hogy direkt adott jóval többet, vagy véletlen, de azt tudja, hogy meg nem tarthatja.*
- Elnézést uram, de jócskán többet adott. Itt a különbözet.* Nyújtja vissza Meronnan Rhaavosnak a 260 aranyát. Ezzel minden rendezve is lett.*
- Legyen szép napja!* Köszön el, mert az illem megkívánja, de nagyon reméli, hogy a jövőben ez az alak inkább elkerüli.*
* Nem túlságosan udvarias a kereskedővel Meronnan. Szegény férfi nyikkanni alig mer. Nem is csoda, ha igen sebesen jár a keze, hogy minél hamarább kiszolgálhassa modortalan vásárlóját. Az aranya neki is annyit ér majd, mint a többié. Vagyis ezt hitte, de kiderül, hogy még többet. Az igazat megvallva nem tudja eldönteni, hogy direkt adott jóval többet, vagy véletlen, de azt tudja, hogy meg nem tarthatja.*
- Elnézést uram, de jócskán többet adott. Itt a különbözet.* Nyújtja vissza Meronnan Rhaavosnak a 260 aranyát
. Ezzel minden rendezve is lett.*- Legyen szép napja!* Köszön el, mert az illem megkívánja, de nagyon reméli, hogy a jövőben ez az alak inkább elkerüli.*
9445. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-01-30 19:00:13
Üzenet elküldve: 2022-01-30 19:00:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1193
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1193
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
//Ó, csodálatos jégvirág//
//Zárás//
*Úgy néz ki a bókja félre lett értve. Sőt, egyenesen visszatámad a kislány. Az elf csak némán neveti ezt a reakciót. Lehet a legtöbben túl soknak éreznék a másik jellemét, de őt szórakoztatja a nagyszájú tündérke.*
-Én? Attól nem kell tartanod. Hiába iszom a sört literszámra és etetnek a ligetben húsokkal és édességekkel nem tudok hízni. A titkom az elftorna.
*A huncut vigyorából könnyen leszűrhető, hogy mit is jelenthet az-az elftorna. A felcsillanó zöld szempár láttán abban is biztos lehet a tündérke, hogy a dokinak kedvére van az ajánlata arról, hogy majd a jövőben maga ellenőrizze mit is takar a téli ruha. Azzal kapcsolatba, hogy ez egy jó nap lenne viszont valószínűleg meglepi a lányt hisz elhúzza a száját.*
-Nos... A társaság valóban jó, de az a csók elég... egyoldalú volt. Csak te tudtad igazán kiélvezni. Ami nem egy tisztességes dolog.
*Néz a másikra és bólogat komoly arccal. Erről akart ő beszélni korábban a kékhajúval. Tartozik még neki azért a csókért amit ellopott tőle. Bizony nem kell a férfinak a szomszédba mennie a szemtelenségért. Amivel most még nem sérti meg a lányt. Mikor viccelődik vele, az is egy hasonló élccel válaszol.*
-Akkor vállalnod kéne a felelősséget. Addig kéne ápolgatnod míg lábra nem állok.
*A kígyó állapotát csak meghallgatja és bölcsen csendben marad. Valószínűleg a másik is sejti, hogy a szőke örül, hogy most otthon maradt az a lény. Csak a gazdáját szereti őt nem. Aki olyasmit mond amire legalább olyan lelkesen villannak a zöld szemek mint a tündérkukkolás ötletére. Ha már karon lett fogva közelebb is hajol a másikhoz és a fülébe búg.*
-A játék jól hangzik, de biztos vagy benne? Nem tudtad, hogy az elfek híresen gyors futók és mint mindenben abban is fáradhatatlanok? Bírod tartani a tempót?
*Valószínűleg nem kell majd félteni a lányt. Szóval ha érkezik az igenlő válasz már csapna is az évszakhoz illően takart fenékre, hogy felrikkantson.*
-Na, futás, de ne várj könyörületet!
//Téli vásár//
//Ó, csodálatos jégvirág//
//Zárás//
*Úgy néz ki a bókja félre lett értve. Sőt, egyenesen visszatámad a kislány. Az elf csak némán neveti ezt a reakciót. Lehet a legtöbben túl soknak éreznék a másik jellemét, de őt szórakoztatja a nagyszájú tündérke.*
-Én? Attól nem kell tartanod. Hiába iszom a sört literszámra és etetnek a ligetben húsokkal és édességekkel nem tudok hízni. A titkom az elftorna.
*A huncut vigyorából könnyen leszűrhető, hogy mit is jelenthet az-az elftorna. A felcsillanó zöld szempár láttán abban is biztos lehet a tündérke, hogy a dokinak kedvére van az ajánlata arról, hogy majd a jövőben maga ellenőrizze mit is takar a téli ruha. Azzal kapcsolatba, hogy ez egy jó nap lenne viszont valószínűleg meglepi a lányt hisz elhúzza a száját.*
-Nos... A társaság valóban jó, de az a csók elég... egyoldalú volt. Csak te tudtad igazán kiélvezni. Ami nem egy tisztességes dolog.
*Néz a másikra és bólogat komoly arccal. Erről akart ő beszélni korábban a kékhajúval. Tartozik még neki azért a csókért amit ellopott tőle. Bizony nem kell a férfinak a szomszédba mennie a szemtelenségért. Amivel most még nem sérti meg a lányt. Mikor viccelődik vele, az is egy hasonló élccel válaszol.*
-Akkor vállalnod kéne a felelősséget. Addig kéne ápolgatnod míg lábra nem állok.
*A kígyó állapotát csak meghallgatja és bölcsen csendben marad. Valószínűleg a másik is sejti, hogy a szőke örül, hogy most otthon maradt az a lény. Csak a gazdáját szereti őt nem. Aki olyasmit mond amire legalább olyan lelkesen villannak a zöld szemek mint a tündérkukkolás ötletére. Ha már karon lett fogva közelebb is hajol a másikhoz és a fülébe búg.*
-A játék jól hangzik, de biztos vagy benne? Nem tudtad, hogy az elfek híresen gyors futók és mint mindenben abban is fáradhatatlanok? Bírod tartani a tempót?
*Valószínűleg nem kell majd félteni a lányt. Szóval ha érkezik az igenlő válasz már csapna is az évszakhoz illően takart fenékre, hogy felrikkantson.*
-Na, futás, de ne várj könyörületet!
9444. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-01-30 18:19:54
Üzenet elküldve: 2022-01-30 18:19:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Ó, csodálatos jégvirág//
//Zárás//
- Hová megy az a sok kaja? Csak nem arra céloz az úr, hogy meghíztam volna? Valószínűleg te híztál meg aztán rám akarod fogni! *húzza a másikat*
-Talán majd legközelebb meg is mutatom, hogy milyen jól tartom a formám. Mellesleg én örülök, hogy nekem nem kell itt egyedül lődörögnem. Még csókot is kaptam. Ez egy jó nap. Nem gondolod? *Közelebb is lépdel kicsit is a férfihoz, majd szemtelen mosollyal néz fel rá. Ha engedik neki még a másik karjába is belecsimpaszkodik apró tenyerével*
- Kár, hogy féltelek megdobni a hóval, amilyen könnyű ilyenkor megfázni. Pedig most, úgy megdobtalak volna. Lehet mégiscsak magammal kellett volna hoznom Vaníliát. Remek hópótló és nem, nem alszik, csak szegényt nem kínzom ilyen zord időkben azzal, hogy cipelem át a fél városon. Viszont még mindig játszhatunk valamit. Lenne merszed megkergetni? Utána eldöntöm mennyire fosztalak ki a kajával és esetleg mit kapsz hálám jeléül.
A hozzászólás írója (Anettze Ru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.30 18:25:29
//Téli vásár//
//Ó, csodálatos jégvirág//
//Zárás//
- Hová megy az a sok kaja? Csak nem arra céloz az úr, hogy meghíztam volna? Valószínűleg te híztál meg aztán rám akarod fogni! *húzza a másikat*
-Talán majd legközelebb meg is mutatom, hogy milyen jól tartom a formám. Mellesleg én örülök, hogy nekem nem kell itt egyedül lődörögnem. Még csókot is kaptam. Ez egy jó nap. Nem gondolod? *Közelebb is lépdel kicsit is a férfihoz, majd szemtelen mosollyal néz fel rá. Ha engedik neki még a másik karjába is belecsimpaszkodik apró tenyerével*
- Kár, hogy féltelek megdobni a hóval, amilyen könnyű ilyenkor megfázni. Pedig most, úgy megdobtalak volna. Lehet mégiscsak magammal kellett volna hoznom Vaníliát. Remek hópótló és nem, nem alszik, csak szegényt nem kínzom ilyen zord időkben azzal, hogy cipelem át a fél városon. Viszont még mindig játszhatunk valamit. Lenne merszed megkergetni? Utána eldöntöm mennyire fosztalak ki a kajával és esetleg mit kapsz hálám jeléül.
A hozzászólás írója (Anettze Ru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.30 18:25:29
9443. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-01-30 13:32:55
Üzenet elküldve: 2022-01-30 13:32:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-Nem kell a szarod, ruhát adj! *Harsogja vérmesen, miközben a felé nyújtogatott virágbrosst igyekszik kiverni a kereskedő kezéből.* -Egy váltást! Igen, azt. És olyat, ami méretben passzol, mert különben! *Húsos mutatóujjával fejezi be a mondatot, miközben átveszi a felé nyújtott ruhaneműt. Nem, mintha különösebb problémája lenne a szedett-vedett szettel, amit a Szántóföldeken zsákmányolt, de a bámész tekintetektől szívesen megóvná magát. Bármennyire is szeret tetszelegni királyi mivoltában, az ő szakmájában általában jobb a kertek alatt mozogni. Főleg, ha újfent a Kikötőbe teszi lábát. Még az kéne, hogy megfosszák királyi kobakjától. Idő előtt. Ezt elkerülendő, nem lóghat ki a sorból. A bokáig érő nadrág és az asszonyi felöltő amúgy sem jelent különösebb komfortot hosszú távon. Amennyiben átadta a 183 aranyat a Mesélő (Hydra) kereskedőnek, úgy öles léptekkel indul a Kovácsműhely felé. Nincs szüksége már másra, csak egy jó acélra. Meg egy valamirevaló vértre. Némi élelemre. Egy jó hátas sem ártana. És ha már itt tartunk, egy kevéske arany sem jönne rosszul. Szóval irány a kovácsműhely.*
-Nem kell a szarod, ruhát adj! *Harsogja vérmesen, miközben a felé nyújtogatott virágbrosst igyekszik kiverni a kereskedő kezéből.* -Egy váltást! Igen, azt. És olyat, ami méretben passzol, mert különben! *Húsos mutatóujjával fejezi be a mondatot, miközben átveszi a felé nyújtott ruhaneműt. Nem, mintha különösebb problémája lenne a szedett-vedett szettel, amit a Szántóföldeken zsákmányolt, de a bámész tekintetektől szívesen megóvná magát. Bármennyire is szeret tetszelegni királyi mivoltában, az ő szakmájában általában jobb a kertek alatt mozogni. Főleg, ha újfent a Kikötőbe teszi lábát. Még az kéne, hogy megfosszák királyi kobakjától. Idő előtt. Ezt elkerülendő, nem lóghat ki a sorból. A bokáig érő nadrág és az asszonyi felöltő amúgy sem jelent különösebb komfortot hosszú távon. Amennyiben átadta a 183 aranyat a Mesélő (Hydra) kereskedőnek,
úgy öles léptekkel indul a Kovácsműhely felé. Nincs szüksége már másra, csak egy jó acélra. Meg egy valamirevaló vértre. Némi élelemre. Egy jó hátas sem ártana. És ha már itt tartunk, egy kevéske arany sem jönne rosszul. Szóval irány a kovácsműhely.*
9442. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-01-29 11:12:34
Üzenet elküldve: 2022-01-29 11:12:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
- Vagy reménykedsz.
*Kocogtatja meg mutatóujjával Cha'yss mellkasát tréfásan. Nem mintha el tudná képzelni magát egy szófán terpeszkedve, ajándékokat követelni. Illetve az elképzelés nem esik nehezére, elég visszatekintenie a korábbi önmagára, de sosem tudna már olyan lenni, mint régen volt. Visszanézve, tulajdonképpen lenézi az akkori önmagát, de aztán hamar fel is menti a saját ostobasága alól, mert burokban nevelkedett, egy selyemtapétás szalonból nézve pedig semmit sem lehet megtudni a való világról. Azt persze most nem merné kijelenteni, hogy megismerte volna a világot.*
- Nem, kinőttem már a gyerekkorból, hogy ajándékokat követeljek.
*Jegyzi végül meg, kissé talán túl komolyan is. Újabb gondolatot szán a gyerekkorára, mikor egy sóhaj elég volt ahhoz, hogy megkapja, amit akar. Ha pedig a sóhaj kevésnek bizonyult, akkor magát a földhöz verve tombolt. Az emlék egyszerre megmosolyogtató és elkeserítő.*
- Nem az enyém, hanem a miénk.
*Persze szokták mondani, hogy az esküvők leginkább a menyasszonyok -menyasszörnyek -tündökléséről szólnak, de ha ez az egész Aenaeről szólna, akkor vagy egyáltalán nem lenne, vagy nagyon szűk körben.*
- Szóval nem, semmiképpen sem ültetem melléd. Le meg pláne ne itassuk, a múltkor is majdnem megöltük a tömény alkohollal. Nem akarom egyáltalán látni a lila fejű hulláját, pláne nem közvetlen magam mellett. Ha valami, hát ez nagyon elrontaná a boldogságom.
*Félig komolyan-félig viccelve beszél, a viccességét leginkább az adja, hogy közben már az ujjairól nyalogatja le a maradékát az időközben elfogyott kürtöskalácsnak.*
- A nevedre veszel?
//Téli vásár//
- Vagy reménykedsz.
*Kocogtatja meg mutatóujjával Cha'yss mellkasát tréfásan. Nem mintha el tudná képzelni magát egy szófán terpeszkedve, ajándékokat követelni. Illetve az elképzelés nem esik nehezére, elég visszatekintenie a korábbi önmagára, de sosem tudna már olyan lenni, mint régen volt. Visszanézve, tulajdonképpen lenézi az akkori önmagát, de aztán hamar fel is menti a saját ostobasága alól, mert burokban nevelkedett, egy selyemtapétás szalonból nézve pedig semmit sem lehet megtudni a való világról. Azt persze most nem merné kijelenteni, hogy megismerte volna a világot.*
- Nem, kinőttem már a gyerekkorból, hogy ajándékokat követeljek.
*Jegyzi végül meg, kissé talán túl komolyan is. Újabb gondolatot szán a gyerekkorára, mikor egy sóhaj elég volt ahhoz, hogy megkapja, amit akar. Ha pedig a sóhaj kevésnek bizonyult, akkor magát a földhöz verve tombolt. Az emlék egyszerre megmosolyogtató és elkeserítő.*
- Nem az enyém, hanem a miénk.
*Persze szokták mondani, hogy az esküvők leginkább a menyasszonyok -menyasszörnyek -tündökléséről szólnak, de ha ez az egész Aenaeről szólna, akkor vagy egyáltalán nem lenne, vagy nagyon szűk körben.*
- Szóval nem, semmiképpen sem ültetem melléd. Le meg pláne ne itassuk, a múltkor is majdnem megöltük a tömény alkohollal. Nem akarom egyáltalán látni a lila fejű hulláját, pláne nem közvetlen magam mellett. Ha valami, hát ez nagyon elrontaná a boldogságom.
*Félig komolyan-félig viccelve beszél, a viccességét leginkább az adja, hogy közben már az ujjairól nyalogatja le a maradékát az időközben elfogyott kürtöskalácsnak.*
- A nevedre veszel?
9441. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-01-28 12:12:38
Üzenet elküldve: 2022-01-28 12:12:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
*Egy férfi igenis törődjön a választottjával, ha lehetőségei engedik, adjon meg neki mindent és még többet is. Persze ehhez kell, hogy a választott viszonozza mindezt és ne éljen vissza a bizalmával, de eddig ilyesmit még nem tapasztalt Aenae részéről. Igen, a tharg lány folyamatos önértékelési zavarral küzd, miközben igyekezne megfelelni a környezetének, a körülötte lévőknek, neki és legutolsó sorban magának is. Volt idő, amikor az igric sem tudta, hogy valóban érez-e valamit iránta vagy csak korábbi tervei vezetik tetteit, de rájött, hogy már rég nem haszonból és üzletből van a lány mellett. Akkor a Sárvárosba sem követte volna, hogy kiszabadítsa. Mostanra pedig már végképp rájött, hogy mennyire közel áll hozzá.*
- Nem hiszem, hogy ilyenné válnál. *Válaszolja kissé kitérőn. Valahogy nem tudja elhinni a lányról, hogy képes lenne ilyesmire. Persze, ha mégis, akkor senki sem fog pálcát törni felette, ha véget vet a kapcsolatuknak. Most is biztosan szép számmal vannak Aenae ismeretségi körében, főleg férfiak, akiknek már viszket a tenyerük, hogy ha az igric rosszul bánik majd a lánnyal, akkor igazságot tegyenek, de ha Aenae valóban ilyen szörnyeteg lesz, egyikük sem emelne kezet rá. Legalábbis így gondolja.
Ám csak gondolná, mert eleddig ilyesmi fel sem merült benne. De örül, hogy nem kell összekennie a kesztyűjét és Aenae falatokban adja neki a kalácsot, amit ő fűszeres, forró borral kísérhet.*
- Igen. *Pillant mosolyogva a lányra.*
- Nekem ez eszembe sem jutott. *Mondja a tavasz mellett szóló érvre válaszolva.
Habrertuson, mint tanún mindketten jót derülnek. A kancellár mindig remek tréfaforrás kettőjük között. Természetesen nem gondolja komolyan, hogy a kecskeszakállú legyen a ott mellette a menyegzőn. Ám rá kell jönnie, hogy nem nagyon van senki, aki olyan közel áll hozzá, hogy felkérhesse. Aztyan bár bizalmasa és ő viszi az üzletet, de lélekben elég messze áll tőle. Nem barát, inkább partner.
Mosolyogva hallgatja, ahogy Aenae sorolja, ki lesz a tanúja és ki lesz a koszorúslánya, ki kíséri majd az oltárhoz. Kicsit talán irigyli is a sok barátért.
Aztán Habrertus újra terítékre kerül, az igric fejcsóválva jelzi, hogy ezzel a fickóval mindig baj van.*
- Ez a te esküvőd, oda ülteted, ahova akarod és azt hívsz meg, akit akarsz. Semmi nem ronthatja el a boldogságod. *Torpan meg és fordul Aenae felé, hogy a szemébe nézzen.*
- De ha gondolod, ültesd mellém, akkor köztetek leszek és semmi baja nem lehet, hisz a jegyespár mellett ül. Majd én leitatom. *Kacsint a lányra, ahogy újra elindulnak a standok között.*
//Téli vásár//
*Egy férfi igenis törődjön a választottjával, ha lehetőségei engedik, adjon meg neki mindent és még többet is. Persze ehhez kell, hogy a választott viszonozza mindezt és ne éljen vissza a bizalmával, de eddig ilyesmit még nem tapasztalt Aenae részéről. Igen, a tharg lány folyamatos önértékelési zavarral küzd, miközben igyekezne megfelelni a környezetének, a körülötte lévőknek, neki és legutolsó sorban magának is. Volt idő, amikor az igric sem tudta, hogy valóban érez-e valamit iránta vagy csak korábbi tervei vezetik tetteit, de rájött, hogy már rég nem haszonból és üzletből van a lány mellett. Akkor a Sárvárosba sem követte volna, hogy kiszabadítsa. Mostanra pedig már végképp rájött, hogy mennyire közel áll hozzá.*
- Nem hiszem, hogy ilyenné válnál. *Válaszolja kissé kitérőn. Valahogy nem tudja elhinni a lányról, hogy képes lenne ilyesmire. Persze, ha mégis, akkor senki sem fog pálcát törni felette, ha véget vet a kapcsolatuknak. Most is biztosan szép számmal vannak Aenae ismeretségi körében, főleg férfiak, akiknek már viszket a tenyerük, hogy ha az igric rosszul bánik majd a lánnyal, akkor igazságot tegyenek, de ha Aenae valóban ilyen szörnyeteg lesz, egyikük sem emelne kezet rá. Legalábbis így gondolja.
Ám csak gondolná, mert eleddig ilyesmi fel sem merült benne. De örül, hogy nem kell összekennie a kesztyűjét és Aenae falatokban adja neki a kalácsot, amit ő fűszeres, forró borral kísérhet.*
- Igen. *Pillant mosolyogva a lányra.*
- Nekem ez eszembe sem jutott. *Mondja a tavasz mellett szóló érvre válaszolva.
Habrertuson, mint tanún mindketten jót derülnek. A kancellár mindig remek tréfaforrás kettőjük között. Természetesen nem gondolja komolyan, hogy a kecskeszakállú legyen a ott mellette a menyegzőn. Ám rá kell jönnie, hogy nem nagyon van senki, aki olyan közel áll hozzá, hogy felkérhesse. Aztyan bár bizalmasa és ő viszi az üzletet, de lélekben elég messze áll tőle. Nem barát, inkább partner.
Mosolyogva hallgatja, ahogy Aenae sorolja, ki lesz a tanúja és ki lesz a koszorúslánya, ki kíséri majd az oltárhoz. Kicsit talán irigyli is a sok barátért.
Aztán Habrertus újra terítékre kerül, az igric fejcsóválva jelzi, hogy ezzel a fickóval mindig baj van.*
- Ez a te esküvőd, oda ülteted, ahova akarod és azt hívsz meg, akit akarsz. Semmi nem ronthatja el a boldogságod. *Torpan meg és fordul Aenae felé, hogy a szemébe nézzen.*
- De ha gondolod, ültesd mellém, akkor köztetek leszek és semmi baja nem lehet, hisz a jegyespár mellett ül. Majd én leitatom. *Kacsint a lányra, ahogy újra elindulnak a standok között.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057