//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szörnyűek a sikolyok. Emberek, elfek, törpök tapossák egymást, ahogyan menekülni próbálnak a hatalmas, bárdot lengető zsírtömeg útjából. Az persze nem kímél senkit és semmit, célratörően halad, még akkor is, ha olykor egy-egy borda úgy reccsen alatta, akár kivénhedt, korhadt faág. Egy öregasszony esett éppen alá, s szenvtelenül gázolt át rajta, szinte meg sem érezte. Az érkező arca torz, de nem fizikai értelemben. Süt róla a butaság, az eszementség, ami keveredik a pszichopatákra jellemző érzelemmentes tekintettel, csak a szája üvölt, a szem nem. A piactéri idill, gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra fordult át drasztikus őrületbe, néhányan még most sem hiszik el, s szájtátva bámulnak. Chayss, korábbi nyugtató szavai a fogdosásra, vélhetően erre a helyzetre már nem adnak kellő megoldást, de a férfi nem is tétlen, bár Kagaenae hősies csicsergése talán még nagyobb erőt is adhat.*
- Az istenekre, meneküljenek már! *Üvölt az egyik árus Kagaenae arcába közvetlen közelről, tajtékzó képpel, majd kezét feje felett lengetve fut tovább.*
- Anyát akarom! *Sír egy gyerek a közelben, mellette, illetve inkább felette száguldó lábak és őrült felnőttek gyülekezete. Az érkező hájas nem gyors, így Chayssnak a pillanatok törtrésze alatt van ideje felmérni. Kötényt is visel, melynek eleje zsiradékkal vegyes vérben úszik, akár egy hentesüzlet kiszolgálója. A két kezében lengetett bárdok is hasonló következtetésre adhatnak okot, egyébiránt más fegyver, vagy védekezésre alkalmas eszköz, a hájtömegén kívül nincs rajta.*
- TEJWIJÉÉÉÉ!! TEJWIJÉÉÉÉ!! *Fröcsög a nyál a pofájából, miközben közeledve ordítva fújja, mit megtanítottak neki, s így követeli ki jussát. Chayss számára talán lelassul az idő. Bár igyekszik kihasználni azt a pillanatot, míg a káosz kitör, valójában ezt sohasem csípi el. Az ember esendő, s az itt élők többsége ezzel nagyon is tisztában van. Félti azt az egyetlent, mi igazán sajátja, ebben a felfordult világban: az életét. Gondosan céloz, szerencsére közben senki sem löki meg, mert lassan nyilvánvalóvá válik, hogy a hájas két célpontjai pont ők. Persze csak néhány embernek és igazán azok sem foglalkoznak ezzel. Kagaenae hallhatja, ahogyan egyesek máris a városőrségért kiáltanak, többen a kaszárnya felé veszik az irányt.
A férfi lassan hunyja le egyik szemét, hogy a másikkal a célzásra koncentrálhasson. Lőhetne testre, hisz óriási a célpont, de tudja, csak egyetlen esélyük van: ha a férfi meghal. Egyetlen halk sóhaj, míg Chayss mellkasa megereszkedik, s megnyomja a kioldó ravaszt. Halk pendülés, majd pillanatnyi súrlódás hangja hallik, ahogy a vessző elhagyja a számára mesterien kialakított sínt, s Kathlyn halk sikkantással ereszti útjára madarát, egyenesen a hájas feje felé. A pánik nagy úr. Chayss gondos ugyan, de a körülmények még rá is hatással vannak. A cuppanás után, - mi olyan, akár egy kacéran elcsattanó csók, egy bájos kikötői leánytól - Bewie bután áll meg, majd zavartan tesz előre még néhány lépést.*
- Szajos, kis patkányok... *Mutogat zavarodottan virsliujjal az előtte őrülten rohangáló embertömegre.* Bewie e'tapossa minde'... *Mondja büszkén biccentve, s harapja el utolsó mondatának végét, majd buta mozdulattal próbálja, a jobb pofáján befúródó, szájüregén áthatoló nyílvesszőt kihúzni.*
- E' fááááhj... *Bömböl fel.* Szajos patkány... Tejwi e'monta... szajosok mind, főh...rleg ahz a kis khujva... *Gurgulázó, bugyborékoló hang. Igaz, ezt már csak magának mondja, ugyanis gyakorlatilag a jobb fültő alatt nem sokkal kibukkanó szakállas nyílvesszővel, mi fél torkát is átütötte, szinte együtt tépi le jobb arcát, majd eldől, mint egy zsák, kezében, immár bárd helyett, Chayss ajándékát szorongatva.
Chayssnak és Kagaenaenek, nem kis erőkifejtésükbe kerül a tömegen átvergődni. Szerencsésen elindulhatnak, a dagadt így már nem üldözi őket. A piac forgatagában, sikolyok és néma fohászok elhangzása közepette, Kagaenae apró keze, Chayss köpenyére markol, s engedelmesen húzódik közel, amennyire csak lehetséges. Tán, egy kedves mosolyt is megejt, függetlenül attól, hogy nem pillant rá, hisz lelkével beszél, szeme nem szükséges hozzá. Ebben az egyetlen, időben megragadt, belefagyott pillanatban, míg tán jobb lábuk fenn, s a bal az utca poros, lassan véráztatta kövezetét koptatja, más is vallomásra szánja el magát. Kagaenae nem veszi észre, valójában Chayss sem. Egy nő az. Átlagos, ijedt, mint a többi, bár a szeme derűs és komoly egyaránt. Ugyanolyan ruhában, mint a többi, s ugyanúgy is tülekedik, csak a célja más, s a fejébe húzott csuklya takarja, mi elárulhatná.*
- Ez még csak a kezdet... Terwy Burghre, mindig megszerzi, amit akar. *A kavarodásban és a hangzavarban, nem hallják meg, de mintha ruha reccsenne, szakadna el Kagaenae oldalán, majd forróság önti el, igaz, fájdalmat nem érez, s a nő, már nincs sehol, vértől csepegő közepes kését, ruha ujjába rejti.*